Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. november 7-én a Lechner teremben megtartott, 13. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Dr. Rákos Tibor, a bizottság nem képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Lukács Erzsébet, Fejlesztési Iroda Altorjai Domonkos Pál, Fejlesztési Iroda Nagy-Benkő Dóra, Fejlesztési Iroda Krizsán Tamás, Fejlesztési Iroda Balogh Tünde, tervező Rácz Mária, tervező Básthy Gábor, Szegedi Hőszolgáltató Kft. Martonosi István, Szegedi Hőszolgáltató Kft. Nagy Szilvia, Szegedi Városkép Kft. Dr. Kiss Ferenc, Borostyán utcai lakos Kocsis György, Borostyán utcai lakos Szentistványi István: Köszöntöm a jelenlévőket, a bizottság tagjait, a szakirodák munkatársait és az érdeklődőket. A bizottság jelen lévő 6 tagjával határozatképes, így elkezdhetnénk az ülést a kiküldött napirend szerint, hogy előbb nyílt ülésen tárgyaljuk a négy pontot, majd zárton a kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést. Új javaslat nincs, így javaslatot szeretnék tenni a napirendre. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-128/2012.(XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. november 7-én megtartott, soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. A volt Árpád nevelőotthon településrendezési eszköz módosításához készített „zöldfelületi javaslatok” című alátámasztó munkarész megtárgyalása
1
2. Iparosított Technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása c. pályázat kapcsán a Támogatási szerződés jóváhagyása Előterjesztő: Fejlesztési Iroda 3. Közterület-használattal kapcsolatos rendezvény Előterjesztő: Szegedi Városkép Kft.
4. Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél konzorcium, projekttársaság keretében Zárt ülés:
1. A 2013. évi Díszpolgári cím, Pro Urbe Díj, Szegedért Emlékérem és a Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem adományozása A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont A volt Árpád nevelőotthon településrendezési eszköz módosításához készített „zöldfelületi javaslatok” című alátámasztó munkarész megtárgyalása Szentistványi István: Ennek az az előzménye, hogy a főépítész kezdeményezésére augusztus folyamán volt egy egyeztetés, melyen többen jelen voltunk. Ott egy anyaggal találkoztunk, amely a védelemre, megtartásra illetve telepítésre szánt növényeket taglalta. Főleg az első kategóriával kapcsolatosan voltak konkrét információk. Azokkal az esetleges problémákkal az nem tudott szembesülni, aki nincs benne ebben az anyagban pontosan. Őszintén megmondva, a konkrét területet fáról-fára én sem ismertem. Az ezzel kapcsolatos egyéb következmények azok utána derültek ki. A kifüggesztési illetve véleményezési időszakban - ami az egész folyamat végén volt – érkeztek be észrevételek. Az egyik fontos kifogás, amely ezekben megjelenik, hogy a Borostyán utca felőli hátsó kert tervezési területen a megtartandó fák nincsenek föltüntetve, illetőleg hogyan lehetne – és ezt már én teszem hozzá -, még a folyamatnak egy korábbi fázisában a közvetlenül érintetteknek valamilyen módon a véleményét becsatornázni. Általában az szokott lenni, hogy az érintett ilyenkor a legvégén találkozik ezzel az anyaggal ebben a kifüggesztésben, amikor a közgyűlés már egyszer szavazott is az átsorolásról. Látva ezeket a leveleket, kérdeztem is az irodán, hogy ilyenkor milyen módon lehet még ezeknek érvényt szerezni? Az volt a válasz, hogy a kifogásolók majd írásbeli értesítést kapnak. Ennek a kifüggesztésnek akkor lenne értelme, ha ennél azért több esélye lenne akár a telekhatárilag érintett lakóknak, hogy egyszerűen választ kapnak, hanem adott esetben, ha ezek megalapozottak, és teljesíthetők, és nem is jelent olyan komoly erőfeszítést, akkor ezeket akceptálni lehessen. Ennek következményeként volt egy lakossági fórum, amit a helyi képviselő tartott, s ahol a lakóközösség, a tervezők és az iroda egyfajta vitájára került sor. Majd tíz nappal ezelőtt a főépítész asszonynál is volt egy egyeztetés, s ott vetődött föl, hogy ha bármilyen módosítás lehetséges, akkor azt valamilyen bizottsági keretben lehet javasolni. Juhász Gyula: Én tennék föl kérdést, és a főépítész asszony majd nyilván tud válaszolni. Nekem az tűnt föl, hogy nincs csatolva határozati javaslat ehhez az anyaghoz. Nem tudom, 2
hogy miért tárgyaljuk. Ha jól értem ez, ami előttünk van, az adott területre vonatkozó rendezési tervben szereplő környezetalakítási javaslat. Tehát ez egy terv, ugye? Sz. Fehér Éva: Ez a tervnek egy alátámasztó munkarésze, önállóan nehezen értelmezhető, elnök úr az előterjesztő. Juhász Gyula: Értettem. De mit akarunk vele elérni? Mi a célja, hogy ezt tárgyaljuk? Van egy rendezői környezetalakítási javaslat, és akkor ehhez képest van alternatív javaslat, amiről esetleg döntenünk vagy szavaznunk kellene? Szentistványi István: Igen, hát ez az, amit a legutóbbi egyeztetésen érzékeltünk. Nincs (alternatív javaslat), de ettől függetlenül meg tudjuk fogalmazni itt is. Nem kell, hogy végleges, írásos változat legyen. Sz. Fehér Éva: A szabályozási tervtől függetlenül szakmailag nem is lehet átbeszélni, hiszen ez annak alátámasztó munkarésze. Juhász Gyula: Ez már egy jóváhagyott történet? Sz. Fehér Éva: Nem. Ez a következő közgyűlésre menne be, és a komplett szabályozási tervi anyaga az eljárásnak. Előtte közgyűlési előterjesztésként jönne be a bizottságokra. Juhász Gyula: Tehát várható, hogy ezt egy-két héten belül egyébként is tárgyaljuk. Sz. Fehér Éva: Igen. Ezért is mondtam, hogy ezt az anyagot önmagában vizsgálni nem lehet, hiszen összefügg a terv többi részével. Ennek kihatása van más rendeletre is. Juhász Gyula: Akkor lenne számomra logikus, hogy tárgyaljuk ezt a kérdést, ha itt a bizottságnak lenne egy alternatív javaslata. Szentistványi István: Egészen konkrét javaslat van, méghozzá amit az érintett lakóközösség kifogásként megfogalmazott a levelekben, amiket szintén lehetett volna csatolni. Megpróbálom összefoglalni egy mondat erejéig. De előtte főépítész asszony reagáljon erre. Sz. Fehér Éva: Azért szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem a mi előterjesztésünk, mert ha mi behozzuk, akkor hozzuk a komplett anyagot lakossági észrevételestül, mindenestül. Ez ki lett véve az anyagból. Juhász Gyula: Nem lehetne ezt behozni a következő bizottsági ülésen? Szentistványi István: Megmondom, miért? Mert ugyanabban a csapdában vagy kelepcében vagyunk, amiben mindig szoktunk lenni. Az történik olyankor, hogy ez az anyag csak akkor kerül elénk, amikor a közgyűlésen akarjuk véglegesíteni a folyamatot. Juhász Gyula: Lenne egy javaslatom. Most mi a tervjavaslatnak csak egy részét látjuk, de nem látunk alternatívákat. Szentistványi István: De azt jó lenne látni, hogy mi a tétje ennek az egész anyagnak. Egy látszólag nagyon kis dologról van szó, ami módosítást igényelne, viszont ott már nem lesz
3
lehetőségünk ezt a kertészeti tervanyagot módosítani. Ha viszont nem lehet, akkor az derüljön ki, hogy gyakorlatilag ezzel már érdemben nem lehet mit kezdeni. Juhász Gyula: Nem erről van szó, most nem ezt vitatom, hanem van egy napirendhez tartozó anyagunk, amely kifejezetten csak a tervre vonatkozó részletet tartalmazza. Nincs mellette semmi alternatív javaslat. Én azt kérném, hogy ha bejön egy előterjesztés vagy javaslat, hogy mit tárgyaljunk, akkor legyen már mellette egy határozati javaslat, meg legyenek benne azok az adatok, amelyek alapján a bizottság tagjai valamilyen döntést ki tudnak alakítani. Most csak ezek az apró részletek hiányoznak az anyagból. Szentistványi István: Feltételesen hallgassuk meg, ha két mondatban elmondom, s utána majd dönt a bizottság. Ha a 25. oldalra lapozol, ott látod a Borostyán utca felőli hátsó kertet. A tervanyagból az látszik, hogy ez a terület új növényzettel van tervezve. Ezzel kapcsolatban azért adták be ezeket a leveleket, vagy kértek egyeztetést, mert azt szeretnék, ha legalább az a fasor megmaradna, és ennek nem lett volna akadálya, hogy a tervanyag rögzítse. Két juharfasorról van szó, az egyik ezen a területen és egy hátsó fasor. Az lenne a lakók kérése, hogy miért nem tartalmazhatta a tervanyag ezt a kérést vagy szempontot? Hogyan lehetne még rögzíteni benne? Ha már ilyen horderejű változás érinti a területet, amit a területátminősítéssel sejtünk, akkor legalább a lakók szempontjait is figyelembe lehetne venni. Juhász Gyula: Mondod, hogy meg kéne védeni a fasort, de melyik rajzon van? Szentistványi István: Azt azért nem látod, mert az egész tervanyag nem tartalmazza. Ez a másik problémám ezzel az anyaggal. Igazából csak a védendő néhány hársfára koncentrál. A meglévő növényanyag felmérése nem szerepel benne. Egy vízszintes csík látható, ami nem a megtartandó fasort jelenti, hanem a megtartandó fasor nyomvonalát. Gyakorlatilag az derül ki az anyagból, hogy a juharfa sor nem megtartásra szánt, hanem új növények szerepelnek a helyén. Sz. Fehér Éva: Összefoglalnám az előzményekkel. Korábban ennek a tervnek a szabályozása majdnem eljutott a jóváhagyásig. Közgyűlési határozattal a folyamat le lett állítva, majd közgyűlési döntéssel újraindítva. Jelezném, hogy a korábbi tervhez képest szigorodott, főleg zöldfelületi szempontokat figyelembe véve, ami sokkal fajsúlyosabb szempontokat jelent a rendeletben. Amit az elnök úr említett, az egyeztetéseket, kifüggesztést, az eljárás menetét a hivatalos országos jogszabályok írják elő. A beérkezett levelekre részletes tájékoztató választ küldtünk. A 30 napos kifüggesztést követően módosítást nem eszközöltünk. Két verzió van: vagy így megy be, vagy visszaadják, és a tervező újratervezi, s az eljárás újrakezdődik. A szabályozási terv eljárásával párhuzamosan folyt egy másik eljárás is. Juhász Gyula: Eljárásrendileg a bizottság megteheti, hogy a közgyűlési előterjesztéshez majd benyújt a közgyűlés elé egy módosító indítványt? Sz. Fehér Éva: A közgyűlés ezt tárgyalja, ami ki volt függesztve. Ha bármilyen módosításra kerül sor, az egész folyamatot újra kell indítani. Szentistványi István: Két gyors kérdésem lenne a főépítész asszonyhoz. Akármilyen kis módosítás van a kertészeti tervanyagban, akkor is ugyanezt a folyamatot végig kell játszani? Ha visszakerül, akkor ennek a folyamata mennyi idő?
4
Sz. Fehér Éva: Ha a kifüggesztéshez képest bármilyen változás történik, újra kell keresnünk a szakhatóságokat, és mindent ugyanúgy végigcsinálni, mint előzőleg, az bő három hónap. Szentistványi István: Szeretném, ha a jegyzőkönyvbe mindenképp így belekerülne. Ez önmagában mutatja az eljárási folyamat abszurditását. Itt arról van szó, hogy az anyag kifüggesztésre olyankor kerül, amikor már bármilyen típusú kifogással semmit nem lehet kezdeni, mert gyakorlatilag nem akarjuk, hogy a folyamatot három hónapra leállítsuk. Juhász Gyula: Miért ne lehetne? Sürget bennünket valami miatt az idő? Szentistványi István: Látod már, hogy miért hoztam be most, nem a közgyűlés előtt. Ezt a részét a folyamatnak mindenképpen látni kell. Az ottani fideszes képviselő teljesen ártatlan az ügyben, mert az augusztusi egyeztetésre kapott meghívót, de az anyag semmi olyan információt nem tartalmazott, ami a lakók panaszát láttatta volna. Ő akkor szembesült a lakók panaszával, amikor a levelek beérkeztek, és a lakók megkeresték, hogy lakossági fórumot tartson. Az egész folyamat abszurditása ebben benne van, akárhogy is nézzük a dolgot. Juhász Gyula: Az eljárási folyamatot tudja kezelni a helyi képviselő, mert ha a közgyűlésben olyan módosító indítvány jelenik meg, hogy a lakossági észrevételeket figyelembe veszi, akkor ezt valószínűleg meg fogja szavazni, és a szavazatával kiáll a lakosság mellett. Ez nagyon egyszerűen működik. Szentistványi István: De a helyi képviselő hiába áll ki. Gyakorlatilag ebben a folyamatban az van, hogy az egy vicc, hogy a lakók bármilyen észrevétellel az egész folyamat végén élhetnek. Ezt azért látnunk kell. Én évek óta, mikor még civil egyesületben voltam, akkor is ezt próbáltam az irodán, ennek a folyamatnak a tarthatatlan pontjait próbáltam érzékeltetni. Igaz, hogy a folyamat végén van egy ilyen lehetőség, hogy a lakók megfogalmazhatják az észrevételüket, de mivel egy olyan szigorú idősávban vagyunk benne, gyakorlatilag ennek semmi értelme nincs. Mert jogilag se, meg semmilyen egyéb szempontból sem nem tudnak belefolyni a folyamatba, és a legkisebb módosításra sincs esély. Most pontosan főépítész asszony szavaiból kiderült, hogy itt egyetlen egy fáról lenne szó a tervanyag szerint. Juhász Gyula: Törvény szabályozza a folyamatot. Szentistványi István: Nem szabályozza, mert bőven meg lehetne tenni korábban, a törvény szabályozza a minimumát. Az, hogy a lakókat be lehetett volna vonni az érintett fasorral kapcsolatban, mielőtt lefektetésre kerül az a passzus, amelyik azt a juharfasort kivágásra vagy megtartásra ítéli. Semmi nem akadályozta meg sem a tervezőt, sem az irodát, sem senkit, hogy ezt időben megtehettük volna, de ez nem történt meg. Ez már csak akkor történik meg, amikor maximum az történik, hogy kiküldik a válaszleveleket, amelyekben megfogalmazzák, hogy sajnos, nem áll módunkban az érintett dolgokat figyelembe venni és változtatni. Sz. Fehér Éva: Az Étv. rövidesen módosul, elképzelhető, hogy rugalmasabb eljárási rend lesz. Szentistványi István: Ez a mostaniakat nem vigasztalja. Juhász Gyula: Most adott egy helyzet. Két dolgot tehetünk: vagy módosító indítványról szavaz a bizottság, amiben figyelembe vesszük a lakosság észrevételét, amit te most kifogásolsz ebben az anyagban – ez az egyik lehetőség. Vagy a bizottság nem támogatja ezt a javaslatot, és akkor megy tovább minden a maga útján, de mint előterjesztés újra be fog jönni,
5
akár egyéni képviselői indítványként, akár bizottsági módosító javaslatként be lehet vinni. Tehát még több lehetőség van arra, hogy módosítsuk. Szentistványi István: Olyan típusú határozati javaslatot fogalmaznék meg, hogy mivel a lakóközösség ebben a bizonyos kifüggesztési időszakban szembesült a konkrét tervanyaggal, és nem ért egyet azzal, hogy azt a bizonyos fasort a tervanyag nem javasolja megtartásra, ezért a kertészeti tervanyagnak ilyen kismértékű módosítása szükséges. Nekem ez lesz a határozati javaslatom, amiben a bizottság majd nyilván azt lép, amit akar. Juhász Gyula: Azért kellene a határozati javaslat, ami a bizottsági ülésen is módosulhat, mert az egy kiindulási anyag. Most a nulláról indulunk. Eljárásrendileg az nem kizárt, hogy látok egy határozati javaslatot, előtte a tervlapot meg esetleg egy szöveges kifejtés, mondjuk öt mondat, hogy mért van ez így. Az előterjesztésektől elvárjuk, hogy ilyen részeket tartalmazzon. Szentistványi István: Amikor a főépítész asszony azt mondja, hogy nem az iroda az előterjesztő, hanem én, az formailag igaz, de amikor legutóbb volt az egyeztetés, akkor ott arról volt szó, hogy pont a bizottsági ülésen van arra lehetőség, hogy ezt az anyagot ilyen formán megtárgyaljuk. Nyilvánvaló, hogy az iroda is lehetett volna előterjesztő, vagy akár közösen is összerakhattuk volna, ha ez lett volna a cél. Mielőtt még befejeznénk ennek a vitáját, javaslom, hogy hallgassuk meg a lakókat, amennyiben a bizottság tagjai ezzel egyetértenek. Kérem, szavazzunk. A bizottsági tagok egyhangúlag megszavazták, hogy külső résztvevők is szót kaphassanak. (Dr. Rákos Tibor megérkezett.) Kocsis György: Nekünk problémánk van a zöld területtel, a fákkal. Azon a lakossági fórumon elhangzott, hogy nem csak a fákkal, hanem az épület esetleges elhelyezésével illetve egy tervezett közforgalom számára kijelölt korlátlan gyalogos átjárás kijelölésével is gondjaink, észrevételeink vannak. Az egész koncepciót tekintve ezek kisebb észrevételek, és globálisan az érintett lakóknak nem az a célja, hogy a területre tervezett, akár kereskedelmi objektum megvalósítását megvétózza, hanem olyan paramétereket biztosítson, ami a környéken lakóknak is megfelel. Szentistványi István: Ez azért is érdekes ügy, mert arról van szó, hogy van egy nagy volumenű beruházás, és látszólag van egy nagyon kis dolog, ami a legtöbb ottani lakó számára elfogadhatatlannak tűnik, és ebben a város bőven tehetett volna gesztust. Persze, ez nem gesztus, de az egyszerűség kedvéért nevezzük így. Amikor ennek a hátsó traktusnak a tervezése történt, ami kimondottan hátsó kertnek van megtartva, tehát nem arról van szó, hogy voltak ott középső területen védelemre javasolt fák, amelyek le lettek szedve a listáról, mert az ott egy felvonulási terület lesz, ami útba lesz, ha valami létesül. Nem. Ez a hátsó traktus kimondottan hátsó kertnek van megjelölve, ott nem lesz semmilyen akció. Ennek ellenére, a lakók számára – nyilván lélektanilag is, egy csomó szempontból – nagyon fontos lenne, hogy a juharsort zajvédő és egyéb célból megtartsák. Kívánatos lett volna a folyamatba a lakókat is bevonni. Nem szerencsés, hogy mindig úgy néz ki a dolog, hogy elkészül a tervanyag, és úgy vesszük, hogy a mellette, telekhatáros lakók egyáltalán nem játszanak az egész folyamatban, mivel ez egy bizonyos magánterületen lesz, és semmi közük hozzá. Juhász Gyula: Nekem az a javaslatom, hogy mivel maga az előterjesztés anyaga sem egészen SZMSZ-szerű, és a körzet képviselője sincs jelen, mert szerintem azért az érintettek köréből
6
ne zárjuk ki a választókörzet képviselőjét, a következő bizottsági ülésen tűzzük újra napirendre ezt a kérdést. Jó lenne, ha az anyag kiegészülne ezekkel a plusz információkkal, és lenne hozzá egy határozati javaslat, jelen lenne a körzet önkormányzati képviselője, hogy hallgassuk meg az ő álláspontját is, hogy ő mit képvisel. Feltételezem, hogy a lakosság álláspontját ő is akceptálja. De ezt jó lenne az ő szájából hallani. Szentistványi István: Ezzel én is egyetértek. Azért kellett most behozni, mivel sejtettük, hogy a novemberi közgyűlés itt van a nyakunkon, tehát hogy minél előbb szembesülhessünk ezzel a dilemmával, hogy egyáltalán át tudjuk gondolni, és el tudjuk dönteni, hogy akarunk-e lépni bármit is. Sz. Fehér Éva: Szeretném akkor a teljes anyagot behozni. Szentistványi István: Jó, jöjjön vissza ez az anyag, nyilván határozati javaslattal, a teljes tervanyag megtekinthető lesz, itt lesz a helyi képviselő, és nyilván alternatívákat próbálunk meg ennek szellemében megfogalmazni, amelyek közül akár ez a bizottság, akár a többi vagy a közgyűlés választani tud, hogy mit akceptál, és mit nem. Kérem, hogy egy olyan határozatot hozzunk, amint Juhász képviselő úr is javasolta, hogy a következő bizottsági ülésen tűzzük újra napirendre a teljes dokumentációval, határozati javaslattal és az érintett képviselő meghívásával. A következő bizottsági ülésként a jövő hetet megcélozzuk, de ha mégsem, akkor legkésőbb két hét múlva. De mindenképp a következő ülésre ez terítéken lesz. Kérem, erről szavazzunk! A bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-129/2012.(XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megvitatta a bizottság elnöke által előterjesztett, A volt Árpád nevelőotthon településrendezési eszköz módosításához készített „zöldfelületi javaslatok” című alátámasztó munkarészt, s meghozta az alábbi határozatot: 1. A Bizottság a vitát a következő ülésén Szeged Megyei Jogú Város építési szabályzatának és településszerkezeti tervének módosítása tárgyú előterjesztés alapján folytatja. 2. A Bizottság az ülésre a területi képviselőt is meghívja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont Iparosított Technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása c. pályázat kapcsán a Támogatási szerződés jóváhagyása Szentistványi István: Ennek hátterében az áll, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsághoz a szerződések jóváhagyása bekerült, de korábban az iroda illetékes munkatársaival beszéltünk arról, hogy egy áttekintést készítenek ehhez mellékletként. Mivel
7
általában négy bizottság vett részt valamilyen formában ezeknek az anyagoknak a döntésében, tehát nyilván továbbra is szeretnénk mi is a frissített változattal találkozni. Nagy-Benkő Dóra: Összefoglalásként azért kerül a bizottság elé, mert 3 újabb épületet hirdetett ki az állam nyertesnek. Azért vittük Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsághoz, hogy elfogadják a támogatási szerződés-tervezetünket. Mivel a hitelünk jövő év júniusában lejár, ezért a támogatási szerződésbe bele kell fogalmazni, hogy a társasházaknak addig van idejük benyújtani a dokumentumokat lehíváshoz, illetve megkötni a támogatási szerződést. A mellékelt táblázatból látszik, hogy 2009-ben mely panelépületek lettek kihirdetve, melyek vannak tartaléklistán, melyeknek van támogatási szerződése az önkormányzattal. Szentistványi István: Tehát 3 viszonylag új épület van, amely augusztus végén került kihirdetésre. Az egyesített táblázathoz nekem annyi kiegészítésem lenne, hogy azok a társasházak esetében, amelyek korábban megnyerték az állami támogatást, de mivel rendkívül kedvezőtlen konstrukcióba kerültek, milyen lehetőségek vannak? Van-e lehetőség arra, hogy megváltozott műszaki tartalommal van-e esély arra, hogy ezek a házak is bekerülhessenek ebbe a 2009-es kiírásba? Ebben bizonyos közös képviselők is tettek lépéseket, de jó lenne, ha a város is próbálna ebben az ügyben érdeklődni. Úgy tudom, hogy van közös képviselő, aki megkereste az ÉMI-t. A város részéről volt ilyen megkeresés? Nagy-Benkő Dóra: Úgy tudjuk, hogy egy társasház jelentkezett, amelynek lejárt a támogatási szerződés megkötési határideje az önkormányzattal, de érdeklődtek, hogy lehet-e műszaki tartalmat csökkenteni? Erre mi válaszoltunk, hogy egyeztetni kellene az állammal, mivel az önkormányzat az állam mellett csak mellékpályáztató. Szentistványi István: Elvileg több ház is fontolgat ilyesmit. A város részéről van-e arra lehetőség, hogy a város próbáljon meg az ÉMI-nél egy ilyen típusú elvi információt nyerni? Nagy-Benkő Dóra: Véleményem szerint, ha az az épület, amely nálunk jelentkezett, állami szinten kap döntést arról, hogy megváltozott műszaki tartalommal mehet tovább vagy sem. Szentistványi István: De ebben tudunk segíteni, hogy rákérdezzünk erre? Nagy-Benkő Dóra: Éppenséggel rákérdezhetünk, hogy lehet-e, de ez önmagában kevés. Juhász Gyula: Ebben uniós pályázati pénz van. Az állam az unió által biztosítja a forrásokat. Az általános szabály az, hogy lehet a tartalmon változtatni, de ha csökken a műszaki tartalom, és emiatt csökken a költségvetés, akkor csökken a nyújtott támogatás is. De a főszabály mellett mindig egyéni döntéseket hoz az irányító hatóság. Az önkormányzat ebben a konstrukcióban szerintem társfinanszírozó. Nem biztos, hogy ebben az esetben ezt az önkormányzatnak kéne megkérdeznie, inkább a társasházaknak. Nagy-Benkő Dóra: Szerintem is az államnak kell engedélyeznie, és ha ez megtörtént, akkor behozhatjuk bizottságra, hogy az önkormányzat is engedélyezze a kisebb műszaki tartalmat. Juhász Gyula: Egyedi pályázatonként más és más lesz az elbírálás eredménye. Szentistványi István: Az eredeti, 2013. júniusi határidő miatt pedig szorít az idő.
8
Nagy-Benkő Dóra: A Közgazdasági Iroda levélben érdeklődik a banknál, hogy milyen lehetőség van a hosszabbításra. Erről még nem kaptunk tájékoztatást. Majd csak ezt követően vihetjük a közgyűlés elé. Szentistványi István: Kielégítő volt-e a tájékoztatás a tagok számára? Amennyiben nincs hozzászóló, javasolom, hogy a bizottság vegye tudomásul a tájékoztatót. A bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-130/2012. (XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megvitatta a Fejlesztési Iroda vezetőjének 1440-127/2012. számú, az Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújítása című pályázat kapcsán készült tájékoztatását, s meghozta az alábbi határozatot: A Bizottsága a tájékoztatást tudomásul vette. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a Címzetes Főjegyző, Jegyzői Iroda, Fejlesztési Iroda és a Közgazdasági Iroda. 3. napirendi pont Közterület-használattal kapcsolatos rendezvény
Szentistványi István: Más témában volt egy egyeztetés, ahol a zöld területek kapcsán felvetődött, hogy nem csak a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, hanem bizonyos szempontból a mi bizottságunknak is jó lenne látni, hogy bizonyos területeken tartandó rendezvényekkor tudjuk, hogy ez van, pláne ha esetleg utána valamifajta problémát lehet tapasztalni. Ezeket könnyebben tudjuk orvosolni vagy kiküszöbölni, ha rálátásunk van. Juhász Gyula: 200 m2-en fog lebonyolódni a Mangalica Fesztivál? Nagy Szilvia: Igen. Makovi Mária: Én azt szeretném megkérdezni, és az lenne a javaslatom, hogy Újszegeden rendezzék meg. Ez nem egyszemélyes javaslatom, hanem a belváros lakosságának már nagyon elege van abból, hogy minden egyes rendezvény a belvárosban zajlik. (Dr. Kenyeres Lajos megérkezett.) Nagy Szilvia: Ezen a rendezvényen egy színpad kerül felállításra, ahol csak időszakosan lesznek műsorok, de nem a késő esti órákban. Ez nem jár különösebb hangoskodással. Makovi Mária: Azt szeretném megkérdezni, hogy ez mért most lett behozva? Ugyanúgy, ahogy az elnök úr a korábbiakban kérdezte, hogy mért akkor hoznak ide valamit, amikor már 80%-ban el van döntve? Ha én javaslom azt – és a bizottság tagjai esetleg elfogadják –, hogy
9
Újszegeden, a ligetben legyen megrendezve, mert ott tudomásom szerint még polgárőrség is működik, ugyanis problémánk a parkolás, nincs elég rendőr a belvárosban, nem működik a közterület-felügyelet, az autókat, az épületeket, a növényzetet rongálják, nincs, aki úgy felügyelje ezt az egész rendezvényt, hogy itt rongálások ne történjenek meg. A vandalizmus az valami határtalan, amikor elindul éjszaka. Nem tudom, mért nem lehet egy rendezvényt időben úgy megszervezni, és időben bevinni a bizottságok elé, hogy biztosítani tudja a rendőrség, a közterület-felügyelet, a polgárőrség és mindenki biztosítani tudja azt a felügyeletet, amire szükség van ahhoz, hogy az épített és a természetes környezetünket, sőt a lakosságnak az alkotmányos jogait megvédjék? Mert az, hogy 365 napban a belváros lakossága nem tud pihenni, nem tudnak parkolni, nem tudnak közlekedni csak a hányadékban, nem tudnak közlekedni csak az üvegdarabokon, ez azért egy picikét túlzás. Azért szerettem volna tudni, és esetleg kérném, hogy van az önkormányzatnak IKV-s lakása, esetleg be lehet költözni egy 4-5 napos rendezvény időszakára. Az lenne a tiszteletteljes kérésünk, hogy ezt majd valamilyen módon, nem tudom, hogy ezt majd hogy lehet továbbítani, de maximálisan azon vagyok a belváros lakosságával együtt, hogy ezeket a rendezvényeket szét kell szórni a városban. Dr. Gyimesi László: Október 19-ei keltezésű a beadvány, most tárgyaljuk, mert most ülünk. Szentistványi István: Amikor az igazgatónővel beszéltem, azt mondta, hogy ezek menetrendszerűen bekerülnek a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsághoz. Az fölvetődött, és azzal igazgató asszony is egyet értett, hogy lehetőség szerint ezeket a programokat még úgy lenne érdemes itt megkörözni, akárcsak tájékoztató jelleggel is, amikor még van értelme ezzel kapcsolatban egyáltalán állást foglalni. Nagy Szilvia: Mi ezt az anyagot október végén adtuk be a Városüzemeltetési Irodára. Makovi Mária: Na, de már bocsánat! Van önöknek egy mérlegelési lehetőségük, hogy ha x időben, október 28-án benyújtanak valamit, akkor azt 10-ére nem tudom behozni, mert tizenakárhanyadikán vannak bizottsági ülések. Juhász Gyula: Mária, nem biztos, hogy a Városkép Kft.-nél parkolt ez az előterjesztés. Ha esetleg a hivatalnál mondjuk, pakoltak rá egy köteg papírt, akkor emiatt most jól megbüntetjük a Városképet?! Mert valószínűleg ebből a rendezvényből nekik bevételük van. Makovi Mária: Megbüntetjük belváros lakosságát folyamatosan? Juhász Gyula: Ha időben bejött volna az előterjesztés, akkor is azt mondod, hogy nem? Makovi Mária: Akkor van idő az aláírásgyűjtésre, én is ide tudok hozni embereket, és el tudják mondani a véleményüket, mert szerettem volna, ha a lakosság is megjelenik. Szerettem volna idehozni azokat az embereket, akik maximálisan föl vannak háborodva azon, hogy mindent a belvárosra nyomnak rá. Fölháborító! Szentistványi István: Itt nyilván van két szempont. Szénási Róbert: Röviden, időponttal, mindennel egyetértek. Azt azért nem mondanám, hogy te vagy Mária a város szócsöve. Nem képviseled a belvárosiak véleményét, csak esetleg bizonyos belvárosiakét.
10
Makovi Mária: Nem az összesét. Azért szerettem volna idehívni azokat, akik elmondják. Szénási Róbert: Vannak emberek, akik ezeknek a rendezvényeknek örülnek. Makovi Mária: Vannak alkotmányos jogai azért a belvárosi lakóknak is, és a tulajdonunkat is szeretnénk megvédeni, és senki nem védi meg. Az a fölháborító, hogy se a Városüzemeltetési Iroda nem védi meg, se rendőrség, se a közterület-felügyelet, senki a belváros lakosságával nem foglalkozik, se az épületeivel, se a tulajdonával, se a növényzetével. Semmivel. Mindent rongál mindenki. Szentistványi István: Itt sok szempont van. Robinak is igaza van, hogy nyilván, akik részt vesznek ezeken a rendezvényeken, szeretik, akik szenvednek tőle, azok mind legitim szempontok, az is tény, hogy a Városkép Kft. bevétele szempontjából nagyon fontos minden rendezvény, de akkor is olyan keretet kell szabni, hogy a bejelentés és a rendezvény között minimális időnek el kell telnie, hacsak nem utólag akarunk vele számolni. Erre kellene, hogy legyen egy szabály, hogy ha valaki megkeresi a Városkép Kft.-t rendezvénytartással, akkor a bejelentés mennyi idővel kell, hogy megelőzze a rendezvényt, amikor még az előterjesztés elkészítése és bizottságok elé vitele belefér. Juhász Gyula: A Városkép Kft. rendezvényeivel két probléma szokott lenni: ha van, meg ha nincs. Dr. Gyimesi László: Nem tudom, hogy mi szabályozhatja ezt, hogy valamilyen mederbe tereljük ezeknek a kérelmeknek vagy bejelentéseknek az átfutását. Dr. Börcsök Judit: A Városkép Kft. az önkormányzattal kötött szerződés alapján szervezi ezeket. Dr. Gyimesi László: Gondolom, azért jött be a bizottságra, mert erről dönteni kellene. De ennek a határidejét mi szabályozza? Dr. Börcsök Judit: Nincs szabályozva, közterület-használati engedélyes eljárás alól ki van véve. A Városkép Kft.-re nem vonatkozik az, mint ami általában a közterülethasználatra vonatkozik. Dr. Gyimesi László: Ebbe a szerződésbe bele lehet tenni valami határidőt? Dr. Börcsök Judit: Szerintem a Városkép Kft. rugalmas ebben, ha az illetékes bizottságok kérik, hogy korábban hozza be a bizottságok elé, megteszi. Dr. Gyimesi László: Csak kérésként – ha volna kedves tolmácsolni az igazgató asszony felé -, ha bejön ilyen, akkor mihamarabb kerüljön a bizottságok elé. Makovi Mária: Most is lett volna aláírásgyűjtés ezzel kapcsolatban, pontosan azért, hogy a belváros lakosságának nagy része kinyilváníthassa nemtetszését, ne én mondogassam állandóan. Nem volt idő arra se, hogy ezzel kapcsolatban aláírást gyűjtsünk, hogy lássák azt, hogy nagyon sok ember nem ért ezzel egyet. Nincs a tulajdonunk, a nyugalmunk, egyáltalán a belváros lakosságának semmi nincs biztosítva, csak a teher van rá róva.
11
Dr. Gyimesi László: Nem ez a bizottság illetékes az ilyen rendezvényre, hogy ad engedélyt vagy sem. Melyik az? Juhász Gyula: Általában szóvá szoktuk tenni. Amikor még csak Városüzemeltetési Bizottság volt, akkor is előfordult ilyen, hogy a tervezett rendezvényekről szóló előterjesztés bizonyos idővel később érkezett. Ezt akkor is szóvá tettük. Szentistványi István: Ha ez nem mindig sikerül, akkor lehet, hogy mégiscsak az lenne jó, ha lenne egy világos szabály, hogy a rendezvényszervező cégek tudnák, hogy csak akkor kaphat zöld utat a dolog, ha a rendezvény időpontja előtt x héttel benyújtják. Ez lenne a tiszta, és akkor azt mindenki tudná. Dr. Börcsök Judit: Ha ilyen kívánsága van, akkor a szerződést módosítani kell, amit a közgyűlés jóváhagy. A múltkor részletesen áttekintettük ezt a témakört, s arra jutottunk, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság jogköre kiterjed arra, hogy ha önkormányzati és civil rendezvények helyben és időben egybeesnek, akkor az önkormányzati rendezvényt előnyben részesítse. Szentistványi István: De itt most másról van szó; bővíteni kellene, ezzel kiegészíteni. Ez egy olyan praktikus szempont, ami mindenkit megnyugtathatna. És akkor még – amit Mária mond -, lehetősége volna bármelyik oldalnak pro vagy kontra megtenni az észrevételét. Ez korrekt dolog lenne, ha a közgyűlésen módosítanánk. Erre kellene akkor javaslatot tennünk, hogy erre kérjük a másik bizottságot is, hogy ebben az irányban tegyen javaslatot holnap. Juhász Gyula: A bizottság tehet egy ilyen javaslatot, hogy este hattól csak csökkentett hangerejű lehet a zeneszolgáltatás, kilenctől meg nincs. Szentistványi István: Azt is tartalmazná ez, hogy mennyi idővel előbb kell bejelenteni. Nagy Szilvia: Annyit szeretnék még hozzáfűzni, hogy minden esetben, amely hangosítással járó rendezvény, az illetékes irodától zajszint-engedélyt kérünk. Juhász Gyula: A belvárosi lakók védelmében azért ezt megfogalmazhatjuk. Kosik Dénes Pál: Bocsánatot kérek, most ne a Városkép Kft.-t rugdossuk! Mert azért tisztázzuk, október 19-én ők ezt az anyagot összeállították. Ne firtassuk, hogy mért nem került bizottság elé! Mi köze hozzá? A másik, amit mondani akarok, Marika logikáján elindulva ebben a városban, itt a Széchenyi téren, meg egyáltalán, nem tudnánk rendezvényt tartani. Akkor Dorozsmán nem szabad tökfesztivált, mindenki karácsonyát és egyebeket rendezni?! Teljesen tévútra mentünk. Makovi Mária: Nem. Itt nem arról van szó. Azt kell nézni, hogy a belváros 24 órában nem pihen. Nincs biztosítva a közterület-felügyelet, nincs biztosítva, hogy ne vandálkodjanak a fiatalok, a tulajdonaink nincsenek biztonságban, autókat, épületeket, utcabútorokat vernek szét – mert erről van szó -, és itt arról van szó, hogy mindenki csak azt mondja, hogy én csak erre a két-három óra hosszára, az mondjuk, reggel hattól kilencig eltart, kilenctől délután négyig megint van egy olyan időszak, amikor a belváros lakossága megint nem tud életvitelszerűen élni. És utána megint jön öt-hat óra hossza, amikor megint nem. Az egyik részét a Városkép Kft. szervezi, a másikat egy magándiszkós, a harmadikat az atyaúristen
12
tudja, hogy ki szervezi, és tulajdonképpen itt 24 órában nem lehet a belvárosban élni. Nem egy-egy rendezvényről van szó. Kosik Dénes Pál: Ez azért túlzás, hogy minden nap rendezvény van. Makovi Mária: Az e-maileket és a telefonokat én kapom, nem ti. Ott van, átküldök néhányat, hogy no, mára milyen merényletet szervez velünk, belváros lakosságával szemben ez vagy az. Szentistványi István: Na, de abban most nem tudunk, és nyilván nem is akarunk elvi síkon állást foglalni, hogy legyen-e rendezvény vagy sem. Hanem pont ezeket a keretek kell megteremteni hozzá. Makovi Mária: Így van, hogy tudja belváros lakossága, hogy reggel és este kilenc között ez van, de akkor este kilenctől reggel nyolc-kilenc óráig tud pihenni. Juhász Gyula: Ha nagyon cinikus akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy ehhez az aláírásgyűjtéshez jó segítséget fog nyújtani egy mangalica fesztivál. Valószínű, több aláíró lesz, mint lett volna egyébként. De nem mondok ilyent. Viszont lenne egy módosító indítványom. A határozati javaslatba tegyük bele azt, hogy a bizottság javasolja azt, hogy ha a rendezvényhez zeneszolgáltatás kapcsolódik, akkor a belvárosi lakók védelmében az este hat és kilenc óra között már csökkentett hangerővel legyen, ez után pedig egyáltalán ne legyen. Még egy pontban pedig, hogy a bizottság kéri a Városkép Kft.-t, hogy a közterületi rendfenntartó rendezvényekkel kapcsolatban az előterjesztéseket két héttel a tervezett megtartása előtt küldje meg. Dr. Rákos Tibor: Ez az eset csak arra jó, hogy az állatorvosi lóra rávilágítson, hogy milyen problémáink vannak. Örömmel venném elnök úr részéről, ha a bizottság áttekintené a Városképnek a működési rendjét, mely szerint ez a mi cégünk. Arra hozta létre a város, hogy szervezze azt az életet. Azért kéne a műfajt tisztázni, hogy ne vesszünk el a részletekbe, hanem lássuk, mi a célunk, és azt milyen eszközökkel akarjuk elérni. Én inkább azt látom problémának, hogy rendben van, hogy ezt csinálja, de jöjjenek el, és nézzék meg, amikor itt kétszázezer ember van, hogy mi feladat azt megoldani. És olyan műfaji tévesztések vannak, például a borfesztivál, kettő órakor, amikor a borászok már bezárnak, hogy lehet az, hogy még hajnal hatkor is itt vannak az emberek, és beülnek a Kárász utcára. A lényeget nézzük már. Azt mondom, hogy ekkora rendezvényt nem kis dolog megszervezni, és minden tiszteletem a Városképé, és ahhoz képest, hogy mennyi ember volt itt, olyan 50000 forintos fűkár keletkezett. És még ebben a kérdésben is nyitottak voltak. De ismétlem, a műfajt kellene tisztázni. Mert az, hogy egy borfesztiválon akár hajnal kettőig legyen egy halk cigányzene, az nem ugyanaz, mint amikor itt dübörög a zene, és a Tescoból hozzák a lőréket, és itt randalíroznak hajnal hat óráig. Ha körülhatárolnánk, akkor a lakók is türelmesebbek lennének. Szentistványi István: Jó, hogy a cégen keresztül ebből bevétele van a városnak, de azt tudni kell, hogy a bérletnek vannak járulékos költségei, a károkozás, a terület rendbehozása. Dr. Rákos Tibor: A Városkép az üzleti tervével és a felhatalmazásával ott van még nagy tévedésben, hogy a bizottságok jóváhagyják az üzleti tervet, de ettől még minden egyes rendezvény előtt kell közlekedési és egyéb, műszaki paramétereket összeállítani. Ezekről el szoktak feledkezni. Ekkora rendezvénynél szóltunk, hogy még biztosítsanak kerékpártárolókat.
13
Szentistványi István: Lassan ennek a pontnak a végéhez közelíthetünk. Ezt az ügyet konkrétan úgy tudjuk vizsgálni, hogy ha adott esetben a két céget és a bizottságok elnökeit összehoznánk. Azonkívül most már ha hozzánk is bejön véleményezésre egy-egy ilyen ügy, akkor menet közben tapasztaljuk ezeket a problémákat, akkor tudjuk ezeket kezelni. Az a fontos, hogy legyen egy folyamatos rálátás, kontroll, kommunikáció a cégekkel. Én azt javaslom, hogy akkor ezt a párbeszédet majd folytassuk. Dr. Gyimesi László: Javasolom, hogy azt a határozatot hozzuk meg, amit Gyula javasolt. Szentistványi István: Akkor a két hét legyen, vagy a három? A bizottság kapja meg két héttel korábban. Az úgy jó. Gyula által tett javaslatot bocsátom szavazásra, aki egyetért, kézfeltartással jelezze. A bizottság 5 igen, 2 tartózkodó és 1 nemleges szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-131/2012. (XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megvitatta a Szegedi Városkép Kft. előterjesztésében Közterület-használattal kapcsolatos rendezvény tárgyú előterjesztését, s meghozta az alábbi határozatot: 3. A Bizottság hozzájárul a 2012. november 7.—2012. november 12. között a Varioevent Kft. (1023 Budapest, Lukács u. 4. 1/3.) rendezésében, az I. Szegedi Mangalica Fesztivál elnevezésű rendezvény megtartásához, melynek helyszíne a Széchenyi tér. 4. A Bizottság javasolja, hogy a hangos zeneszolgáltatással járó rendezvényeken 18.00— 21.00 között az erősítés csökkentett üzemmódban szóljon, ezt követően pedig szűnjön meg. 5. A Bizottság kéri a Szegedi Városkép Kft.-t, hogy legalább 2 héttel a rendezvény megrendezésének időpontja előtt tárgyalhassa azt a bizottság. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, a Városüzemeltetési Iroda, a Szegedi Városkép Kft., a Közterület-felügyelet, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. valamint a Jegyzői Iroda. (Dr. Gyimesi László távozott.) 4. napirendi pont Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél konzorcium, projekttársaság keretében Szentistványi István: Köszönjük a cégvezetők türelmét, hogy az előző pontokat végigülték. Ez a pont a korábban tárgyalt anyagokhoz kapcsolódik. Ennek a napirendi pontnak az lenne a lényege, hogy egy olyan javaslattal szeretnék élni, hogy ezzel kapcsolatban – mielőtt még ténylegesen a város döntene ebben a kérdésben – egy olyan típusú szakmai, társadalmi fórumot tudnánk létrehozni, amelyen ezeket a pozíciókat egyrészt a szakma bevonásával, másrészt a társadalom, a szegediek számára közérthető formába lebontanánk. Tulajdonképpen
14
hogy milyen pontjai vannak egy ilyen döntésnek. Adott esetben egy ilyen típusú döntés minimum középtávra szól, hogy a város milyen típusú távhőszolgáltatásra rendezkedik be. Itt milyen típusú konstrukciókat lehet vagy kell, vagy szoktak a hazai körülmények között, vagy akár európai viszonylatban alkalmazni. Ha arra törekszünk, hogy a város a lehetőségek szerint a legjobb lépést hozza meg – és itt kimondottan a város szempontjából próbálom mondani, bár nyilvánvaló, hogy a cég is többségi városi tulajdonban van, tehát alapvetően a város érdekei összetalálkoznak -, egy ilyen típusú fórum kellene, hogy megelőzze a majdani döntést, bármikor legyen is ez. És akár ezt az előterjesztést egy módosított, javított formában is, mindenképpen egy ilyen típusú ismeretátadásnak kellene megelőznie. Annál inkább fontosnak tartom, mert többször elhangzott az, hogy ezekben az anyagokban azt a tanulmányt, amire igazgató úr is utalt, az többször nevesítve van, azt is jó lenne legalább lényegében megismerni. Függetlenül attól, hogy elkallódott, vagy nem kallódott el a városházán. Nyilvánvaló, hogy egyéb alternatív elképzelések is lehetnek ezzel kapcsolatban, és onnantól kezdve a képviselő-testület ezek alapján dönt valamilyen formában majd. De nyilvánvalóan több információ állna rendelkezésére, hogy felelősen tudjon mérlegelni és dönteni. Nyilván a képviselők zöme nem szakember ebben a kérdésben. Pláne nem olyan mélységben, hogy itt az egész geológiai és egész gyakorlati részét a távhőszolgáltatásnak olyan mélységben a lehetséges kimeneteket, ennek az egész pénzügyi, gazdasági és egyéb konstrukcióját meg tudják ítélni. Hogy elvileg, reálisan milyen opciók vannak, vagy lehetségesek lennének. Ezeket nem tudja mindenki megítélni, jó lenne, ha ezekre egy kicsit nagyobb rálátása lehetne a képviselő-testületnek, a döntéshozóknak, de valójában a lakosságot is jó lenne erről érdemi módon, korrekt módon, de mégiscsak laikus számára is közérthetően tájékoztatni. Erre szeretném én a cég vezetői megkérni, hogy egy ilyen típusú fórumon vegyenek részt, és ezeket az egyébként sok szempontból nagyon érthető és ütős szempontokat előadni. Másrészről pedig az vetődött föl, hogy nyilván értelme lehet annak, hogy így szakmailag érintett bizottságok is ezen a fórumon közreműködjenek. Ezt most nem bizottsági keretek között képzelem el, hanem ez a fórum nyilván úgy működne, hogy nem lenne kötelező bizottsági ülés, hanem bárki ezen részt vehetne, és korrekt módon, első kézből kapná meg ezeket az információkat pro és kontra. Szerintem egy ilyen típusú fórumról mindenki győztesen vagy nyertesen kerülhet csak ki, mert nem gondolhatjuk, hogy a korrekt tájékoztatás valakinek is a hátrányára lehet. Én erre tennék javaslatot, hogy erre kerítsünk sort. Az nem lenne jó, ha egy ilyen horderejű kérdésben tényleg csak az alapján döntene a város, hogy most éppen akkor melyik oldalon van egy fővel több. (Dr. Rákos Tibor kiment.) Básthy Gábor: Elnök úr, itt az ön elmondásában kezdettől fogva némi tévedések vannak, egyrészt vannak megközelítési tévedések, másrészt meg vannak műfaji tévedések. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. ennek a konzorciumnak egyik tagja, és nem a Szegedi Hőszolgáltató Kft. fogja megvalósítani, hanem a már erre a célra bejegyzett, jelenleg Szenergott néven futó gazdasági társaság. Ennek az alapítója az Energott Kft. Tehát ezekkel a kérdésekkel – úgy gondolom – az Energottot kell megkeresni. Mi az Energott kérésére és azzal együttműködve, hiszen ez közvetve, az Alfa-Nován keresztül tulajdonosa a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nek, előterjesztettük azt az anyagot, amely a közgyűlés elé is került, ami egy ajánlat, amit az Energott Kft. illetve a Szenergott Kft. tett a szegedi önkormányzat számára, hogy szeretnénk egy ilyen típusú programot csinálni, ehhez kérjük, hogy az önkormányzat tulajdonostársként adott feltételek mellett szálljon be. Az Energott képviseletében elmondhatom, ha az önkormányza nem száll be, ezt a programot az Energott-tal akkor is meg kívánjuk valósítani. És akkor annak nyilvánvalóan megvan a különböző részeinek megfelelő (lakossági fórum és egyéb) egyeztetési módszere. Ehhez a kidolgozott és már tervezés alatt levő programhoz mi
15
nem kívánunk olyan fajta ötletrohamokban részt venni, amelyek gyökeresen más műszaki megoldások javaslatát hoznák elő, mert az egy másik program. Esetleg az önkormányzat valósítsa meg, ahogy a polgármester úr a 2013—2020. közötti programba belevette ezt a geotermikus projektet. Nyilván azt is megelőzte egy szakmai konzultáció, hogy a nyolcas pontba ez bekerüljön, s a szakmai konzultáció alapján a város magát az elvét támogatja ennek a fajta megoldásnak. Tehát lehet ötletrohamokat rendezni, ez egy program. A Szegedi Hőszolgáltató így az Energott Kft. által létrehozott Szenergott Kft.-vel ezt kívánja végrehajtani. Mi egy ajánlatot tettünk a városnak, hogy ebben vegyen részt. Szentistványi István: Van egy program, amit nem, vagy nem nagyon lehet módosítani – az egész konstrukciót beleértve -, eben a város két dolgot tehet; vagy részt vesz benne, vagy nem vesz részt, és akkor megpróbálja az Energott Kft. a Hőszolgáltatóval ezt megvalósítani. Közben én a mai napig úgy tudtam, hogy a város többségi tulajdonban lévő cége. Básthy Gábor: Így van. Szentistványi István: Amit az imént mondott, az valami egészen másfajta retorikával volt megfogalmazva, amiből abszolút nem derült ki, amikor itt szembe volt állítva. Juhász Gyula: Nem a Hőszolgáltató valósítja meg. Mi egy olyan cégbe nem szólhatunk bele, amelyikben mi nem vagyunk tulajdonosok. Szentistványi István: De Básthy úr a Hőszolgáltató vezetője! Básthy Gábor: Bocsánat, most megint csúszások vannak. Én az Energott megbízásából beszéltem. Tehát az Energott Kft. által létrehozott Szenergott Kft. fogja megvalósítani. Szentistványi István: De abban nincs az önkormányzat benne. Básthy Gábor: Abban nincs. Tudniillik a megállapodások az előzetes javaslatok szerint mégiscsak úgy van, hogy a Hőszolgáltató részvétele hozzá van kötve az önkormányzat részvételéhez. Szentistványi István: Azért nem értem. Azt mondja, hogy megvalósítja az Energott Kft. Szegeden a Hőszolgáltató biztosítja a távhőszolgáltatást, az ugye, többségi városi tulajdonban van. Az önkormányzat akarata ellenére hogyan tudja ezt a projektet a kisebbségi cég vagy akár az Energott megvalósítani? Básthy Gábor: Bocsánat; a Szegedi Hőszolgáltató Kft. nem fog biomassza-erőművet építeni. Nem fog használati termál hőerőműveket építeni. Az erre létrehozott Szenergott projekttársaság fogja megépíteni, amelynek – amennyiben az önkormányzat nem vesz részt ebben a társaságban –, egyetlen tulajdonosa a Szenergott Kft. Szentistványi István: De nem ez a kérdésem. Tegyük föl, hogy az önkormányzat nem ért egyet ezzel a konstrukcióval. Nem feltétlenül a műszaki, technológiai megoldással, hanem az egész konstrukcióval, ahogy a város ebbe bekerülne. Básthy Gábor: Akkor nem vesz részt.
16
Szentistványi István: De én azt kérdeztem, ha a város, mint többségi tulajdonos azt mondja, hogy márpedig Szegeden azt szeretnénk, hogy ne ez a konstrukció valósuljon meg. Tehát a városnak nem osztanak lapot, amikor egy ilyen többségi tulajdonú cégéről van szó?! Básthy Gábor: Ha az önkormányzat nem vesz részt ebben a projektben, akkor a Szegedi Hőszolgáltató Kft. sem vesz részt benne. A Szenergott Kft. az Energott Kft. teljesen független egyszemélyű társasága, amely ezt a beruházást lebonyolítja, később üzemelteti. Szentistványi István: Ha az önkormányzat nem támogatja, a Hőszolgáltató nem vesz benne részt, akkor hogy csinálja meg az Energott ennek ellenére mégis, adott esetben az önkormányzat akarata ellenére? Ezt nem is értem, hogy működik. Básthy Gábor: Nyilvánvaló, hogy megépít bizonyos műveket, amelyekhez kellenek önkormányzati engedélyek, de hatósági engedélyek, hogy például hova helyezzük el a biomassza-kazánházat. Szentistványi István: Önjáró lesz a Hőszolgáltatón kívül? Básthy Gábor: Annyit tesz, hogy a Hőszolgáltató Kft.-nek eladja azt a hőt, amit kitermel. Az erre vonatkozó szerződés jóváhagyása a Szegedi Hőszolgáltató Kft. taggyűlésének hatásköre. A taggyűlésre pedig a Vagyongazdálkodási Bizottság döntésének felhatalmazásával jön a képviselő. Tehát a Vagyongazdálkodási Bizottság hatásköre lesz majd ennek a megtárgyalása, hogy milyen feltételek mellett vásárolunk ebben az esetben hőt, használati meleg vizet a projekttársaságtól. Szentistványi István: Szeretném ezt a részt a jegyzőkönyv számára rögzíteni. Ez nagyon fontos. Szó szerint. Juhász Gyula: Ez úgy néz ki, hogy lesz egy cég, létre jön egy társaság, és az elő fog tudni állítani használati meleg vizet x forintért. Jelen pillanatban mondjuk a használati meleg víz előállítása az száz egységbe kerül. Ők azt mondják, hogy a termálvízből előállított használati meleg vizet literenként nem száz egységért, hanem csak harmincért tudják biztosítani. És akkor föl van adva a városnak és a Hőszolgáltatónak, hogy továbbra is ragaszkodik-e a száz egységért előállított használati meleg vízhez, vagy esetleg megvesz a harminc egységért előállítottat. Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Ugyanígy van a távhőenergiával. Ez a lehetőség van. Fölépíti az Energott, mi abban nem kell, hogy részt vegyünk, de megcsinálja. És lesz távhőszolgáltatás-energia kilojoule-onként mit tudom én, gáz felhasználásával ennyi, biomassza felhasználásával emennyi. Szentistványi István: Akaratunk ellenére dönthet úgy? Juhász Gyula: Hát nem vagyunk benne. Mi arról dönthetünk, hogy száz forintért vagy ötven forintért vesszük meg a kilojoule-onkénti energiát. Martonosi István: Valóban így van, annyi kiegészítéssel, hogy ezt a harminc vagy száz egységet a minisztérium állapítja meg. Szentistványi István: Ja, igen, még ez sem áll fenn.
17
Juhász Gyula: Az előállítási költségről beszéltem. Ha mi benne vagyunk egy olyan cégben, amelynek az előállítási költsége alacsony, egyébként meg hatósági áras termékről van szó, akkor mi fog nőni? A profit. Most az a kérdés, hogy akarunk ebből részesedni, vagy nem. Ennyi. De erről beszéltünk. Básthy Gábor: Elnök úr, azért van egy harmadik lehetőség is a városnak, hogy már most megmondja, úgy dönt a közgyűlés, hogy már pedig Szegeden mi nem engedünk ilyen beruházást megvalósítani. Nem hogy nem veszünk részt benne, de vegye tudomásul az Energott Kft., hogy ott kaszáljuk el, ahol csak nem szégyelljük, mert nekünk ez nem tetszik. Szentistványi István: Nem erről van szó. Az, hogy az Energott Kft. előáll egy nagyon pontosan – az igazgató úr mondta az előbb – kidolgozott konstrukcióval, amelyből nem enged, az nem egy vitaanyag, hanem az előbb azt mondta, hogy ebbe vagy részt vesz az önkormányzat, vagy nem. Ezt a konkrét anyagot úgyis megvalósítja az Energott Kft. Básthy Gábor: Válasszuk ketté a dolgot. Ennek van egy műszaki tartalmi része, ebben nem kívánunk mást ajánlani. Az, hogy milyen módon valósul meg az önkormányzat és az Energott Kft. együttműködése – ez a jogi, szerződéses része, ebben úgy gondolom, hogy vannak tárgyalási lehetőségek. De eddig még az önkormányzat az Energott Kft. javaslatára semmiféle konkrét javaslatot nem tett, hogy mit szeretne. De a műszaki részében több éves előkészítő munka van benne, ebben nem kíván más ajánlatot tenni, és mást megvalósítani a cég. Az már egy másik program. Juhász Gyula: Annyi kérdésem lenne, hogy itt a különböző szakbizottságok tettek föl kérdéseket. Nyilván ezek az Energottnak voltak címezve. Ezek eljutottak a címzetthez? Mert például a Városüzemeltetési Bizottság még nem kapott semmilyen választ. (Dr. Rákos Tibor visszajött.) Básthy Gábor: Eljutottak. Juhász Gyula: Úgy tudom, a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság is, talán a Vagyongazdálkodási Bizottság is és a Városüzemeltetési is tett föl kérdéseket. Kaptunk egyszer egy levelet, amiből nagyjából annyi derült ki, hogy majd a projektcég alapítása után lesz válasz a kérdésekre. De utána újabb kérdéseket tett föl a bizottság, és azokra nem kaptunk választ. Martonosi István: Az biztos, hogy ami nekünk kérdés föl lett téve, azt mindig megválaszoltuk. Básthy Gábor: Az előterjesztő kért tőlünk bizonyos kérdésekre választ. Szentistványi István: A polgármester? Básthy Gábor: A Vagyongazdálkodási Bizottság. Szentistványi István: A polgármester jegyezte magát az eredeti előterjesztést. Tehát a Vagyongazdálkodási Bizottság kapta meg a válaszokat. S azokra, amelyeket más bizottsági üléseken tettek föl, azokra hova küldték?
18
Juhász Gyula: Ehhez a napirendi ponthoz csak annyi észrevételem lenne, hogy annyiban volt az egyes ponthoz képest más, hogy itt nem csak határozati javaslat meg szöveges kifejtés nem volt, hanem semmilyen írásos anyagunk nem volt erről a pontról. És nem derült ki számomra, hogy most akkor itt miről kellene a bizottságnak döntenie? Milyen határozatot kéne hozni? Básthy Gábor: Elnök úr, alelnök úr, ha a szeptember 13-ai Városüzemeltetési Bizottságon feltett négy kérdésekre tetszik gondolni, azt én azonnal megválaszolom. Juhász Gyula: Azt a bizottság tette föl, nem én. Básthy Gábor: Erre vonatkozólag az előterjesztő számára megírtuk a választ. Ebben például olyan kérdések szerepelnek, hogy magánterület igénybevételét milyen alapon tervezi. Sehol nincs leírva, hogy magánterületet akarnánk igénybe venni. Nem tudom, hogy ez honnan származik, gondolom, hogy az illetékes irodának a szakmai észrevételéből származott. A Városüzemeltetési Iroda szakmai észrevétele tárgyi tévedéseket tartalmaz, és valószínűleg erre alapozódtak ezek a kérdések. Akkor utána fogunk nézni, hogy hova kerültek ezek a válaszok. Juhász Gyula: Már csak azért, hogy a bizottsági tagok, akik föltették ezeket a kérdéseket, kíváncsiak a válaszra, akkor tudjunk nekik mit mondani. Makovi Mária: Énnekem olyan aggályom van, amit gyakorlatból tudok, hogy vannak olyan beruházások x társasháznál, hogy egy ötmillió forintosnak ígért beruházás a végén 120 millió forintba került a lakóközösségnek. Tehát nem látom itt az apró dolgokat, vagy nem tudom, hogy ebben a stádiumban kell-e látni. Juhász Gyula: Az önkormányzat nem finanszírozza ebben a történetben. Ez minket akkor kellene, hogy érdekeljen, ha a mi pénzünkből valósulna meg a beruházás. De itt az Energott már az elején nyilvánvalóvá tette, hogy a finanszírozás az ő dolga. Tehát az önkormányzat ebbe nem tud pénzt beletenni azon a tulajdonrész megvásárlására szánt egymillió forinton kívül. Nem várnak tőlünk pénzügyi hozzájárulást. Szentistványi István: Viszont ezzel lemondunk. Juhász Gyula: Miről? Szentistványi István: Mindenről. Mivel nem teszünk bele pénzt, nem diszponálunk felette. Juhász Gyula: Ha jól értem, az Energott Kft.-nek van egy hőenergia és használati meleg víz előállítására vonatkozó projektjavaslata, amit ő a saját pénzéből meg akar valósítani. Valószínű, az önkormányzattal való együttműködés járna bizonyos előnyökkel. Nekünk azt kellene megfogalmaznunk, hogy ha a projekttársaságon keresztül mi rész kívánunk venni a projektben, akkor ezekért az előnyökért, amit a mi részvételünk biztosít, milyen feltételeket szeretnénk az önkormányzat számára, Szeged lakosai számára biztosítva látni. Csak ezek még az önkormányzat részéről nem lettek megfogalmazva. Az Energott Kft. a maga részéről letette a garast az asztalra, még hogyha vannak is szakmai kifogások azzal kapcsolatban. Nyilván egy olyan projektbe, amibe pénzt tesznek bele, nem fognak belevágni, ahol nem látják a megtérülés lehetőségét.
19
Szentistványi István: Jó, de azt tudjuk, hogy jelenleg több helyen van ilyen távhőszolgáltatásátállás. Juhász Gyula: Csak - visszatérve a kérdéshez – a költségvetés meg lehatárolja a pályázati részt, mert ott meg kell adni egy költségvetést. Lehet azt bővíteni, de azzal több támogatás nem fog járni, azt mindig a pályázónak saját erőből kell biztosítania. Előre jól átgondoltan lett kialakítva a projekt költségvetése, és valószínűleg nem nagyon fogják túlugrani azt az ötmilliárdos keretet. Szentistványi István: De ha pénzt nem is tesz bele a város, bizonyos feltételeket támaszthat. Ezt nem látjuk megvalósulva. De ennek megint van egy olyan vetülete, amely indokolna egy olyan típusú szakmai egyeztetést, akár társadalmi egyeztetést, amelynek során ezeket körvonalazzák. Én nem szeretem azt, amikor ez akár a polgármester irodájában kerül kialakításra, akár a legnagyobb frakció vezetője és a cég irodájában három személy, vagy két személy között alakul ez ki. Mert ez hosszútávra, akár évtizedekre, és a város nagyon széles társadalmi rétegeit is érinti ez az egész kérdés. Tehát ilyen értelemben ezért lenne égetően szükséges egy olyan korrekt szakmai társadalmi fórum, vagy nevezzük ezt bárhogy, és ennek a keretein és részletein lehet vitatkozni, beszélgetni meg egyeztetni is, ahol pont az ilyen dolgokat lehetne előtte már körvonalazni. Itt van egy konkrét anyag, de azért a döntést hozó testületnek jogában állhat, hogy ebben tájékozódjon, és az alapján dönt a város vagy a többség úgy, ahogy akar. Dr. Rákos Tibor: Lássuk már azt az anyagot! Már annyit beszéltünk róla. Básthy Gábor: De milyen anyagot? Szentistványi István: Azt, ami állítólag már 2009-ben eljutott a városhoz. Azt számtalan jegyzőkönyv rögzíti, hogy melyik anyagról van szó. Dr. Rákos Tibor: Ezeket a bizalmatlan dolgokat kellene lehúzni, és elfogadom, hogy távlatosan is lehet gondolkodni. De az is világos beszéd, hogy ha itt egy nagyon egyszerű egyenleg, nagy matekosnak nem kell lenni ahhoz, hogy lássuk, hogy a gáz árával kapcsolatosan közép vagy hosszú távon mi várható. Ha azt ki tudja váltani, akkor is meg lehet érteni, és ahhoz nem kell olyan nagy ívű koncepció, hogy lássuk, hogy értelemszerűen ez hasznos a városnak is. Básthy Gábor: Az Energott Kft. ajánlata az volt, hogy egymillió forintért egy húszmilliós kft.nek a 49%-át megvásárolhatja a város, 49% marad az Energott-é, 2% a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-é, és mindenfajta anyagi kötelezettség az az Energott Kft.-n van. Ugyanakkor ezért az egymillió forintért 49%-os szavazati jogot kap az önkormányzat, és 49% nyilvánvalóan az esetleges osztalék. Azt gondolom, hogy ennél korrektebb ajánlatot már régen tettek az önkormányzatnak. Ezekről a szakmai vitákról pedig az a véleményem, hogy összehasonlítani – mondjuk – lehet, ha lenne, lett volna az elmúlt tíz évben, amióta én a Hőszolgáltatónál vagyok, vagy az elmúlt huszonkettőben, amióta az önkormányzat környékén mozgok, lett volna értékelhető, más alternatív energiaszolgáltatásra szolgáló javaslat. Tehát ilyen mértékig kidolgozott javaslatok, hogy hogyan lehetne ezt a dolgot megoldani nagy méretekben, ilyenre leírt javaslat, koncepció nem volt, és nincs. Tudom, hogy vannak olyan cégek, vannak olyan szakemberek, akik nagyon szeretnek a tárgyaló asztalra kiterített tervrajzok széléről beköpködni a pályára, de tegyenek le javaslatot, koncepciót az asztalra. Minden adatot a rendelkezésre bocsátunk.
20
Voltak is már, akik kértek ilyen adatokat évekkel ezelőtt. Nem lett belőle semmi. Tehát ilyen szakmai vitában sem a Szegedi Hőszolgáltató Kft., sem az Energott Kft., sem pedig a geotermikus részt készítő Abaccus Kft. nem fog részt venni. Ezt vegyük tudomásul! Le kell tenni az asztalra egy koncepciót számokkal, gondosan hogyan lehet kiváltani, mit, mivel, mennyi lesz ennek az eredménye, mennyi energia-megtakarítást jelent. Szentistványi István: Ez az anyag, amiről beszél igazgató úr, ez milyen régóta van az asztalon? Básthy Gábor: Május óta. Szentistványi István: Rendben, az néhány hónap. Mert igazgató úr az előbb tíz-húsz évről beszélt. Tehát igazgató úr négy hónappal ez előtt még ezt sem látta. Tehát gyakorlatilag az történt, hogy előjött egy anyag, és azt rögtön át akarjuk tolni anélkül, hogy megvizsgálnánk. Básthy Gábor: Az Energott Kft. legalább letett egy anyagot, míg mások évek óta csak beszélnek róla. Mi legalább 2008-ban elkezdtük ezt vizsgáltatni komoly szakemberekkel. Írásban el fogom küldeni ennek a vezetői összefoglalóját, úgy látszik, nem kapja meg a városházáról. Azok, akik már évek óta beszélnek erről, mért nem tettek le egy anyagot? Szentistványi István: Egy pár nappal ezelőtt ez igaz volt még az Energottra is, illetőleg arra az anyagra, amiről beszélünk. (Szénási Róbert távozott.) Többen jelezték, hogy háromkor menniük kell. Básthy Gábor: December közepéig be kell adni a pályázatot, legkésőbb karácsonyig, mert jövő hét környékén megjelenik a KEOP. Ezen mi dolgozunk. Lehet vitatkozni mindenen. Szentistványi István: De a KEOP az csak önkormányzati támogatással működne, gondolom. Básthy Gábor: Nem, nem kell hozzá önkormányzati részvétel. Projektre adják. Szentistványi István: De az önkormányzat jóváhagyása kell hozzá. Básthy Gábor: Nem kell. Engedélyezési eljáráshoz előkészített tervek szükségesek hozzá. Szentistványi István: Tehát akkor továbbra is az a helyzet, hogy egy többségi tulajdonú városi cég esetében nem szükséges az önkormányzat jóváhagyása. Básthy Gábor: A Szenergott Kft. adja be, amelyhez az önkormányzatnak semmi köze nincs. Juhász Gyula: Ez a másik. Szentistványi István: Szegeden azt csinál, amit akar, anélkül, hogy a város egyetértene? Juhász Gyula: Amire az engedélyeket be tudja szerezni. Szentistványi István: Ahhoz, hogy ő szolgáltassa Szegeden a távhőt, arra szigorúan csak a város jóváhagyásával van lehetőség.
21
Makovi Mária: Így van. Básthy Gábor: Elnézést kérek már! A távhőszolgáltatást a következő időszakban is, 2024. december 31-ig a Szegedi Hőszolgáltató Kft. végzi. A kérdés arról szól, hogy a jelenleg felhasznált gázenergia kb. 30%-át olcsóbb, környezetkímélőbb, a dollárárfolyamtól és az amerikai elnökválasztástól nem függő áron vásárolhatja-e meg vagy sem egy külső termelőtől. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. – amíg létezett a DÉMÁSZ erőmű, onnan is vásárolt külső termelőtől energiát. Igaz, hogy a legdrágább az volt, de ki is váltottuk nagyon gyorsan, és utána meg is szűnt az erőmű. Tehát egy külső termelőtől vesz a távhőszolgáltatás céljára hőenergiát. Ahogy külső szolgáltatótól veszi a gázt, úgy a hőenergiát is, és azt elosztja. Kifizeti ennek az árát, és kiszámlázza a lakosságnak. Ez nem érinti a hőszolgáltatást magát. Juhász Gyula: És ráadásul rá lett világítva, hogy a távhőszolgáltatásnak az ármegállapítási joga nem nálunk van. Nem önkormányzati jog, az állami jog, hatósági ár. Ezt mondom. Erről beszéltünk, mielőtt a bizottságra idejöttünk. Arról lehet dönteni, hogy az energia-előállítási folyamatban részt akarunk venni, mint tulajdonos. Ez a döntési helyzet, István. Semmi más. Nem kérdeztek meg bennünket arról, hogy a technológiára vannak-e alternatív javaslataink. Kidolgozott egy projektjavaslatot, valóban, abban igazad van, hogy a város dönthetett volna itt nagyon sok mindent. Eldönthette volna, hogy például villamost akar építeni vagy hőerőműveket, biomasszás hőerőműveket a lakótelepen. Fölhasználhattuk volna a saját pénzünket ilyen beruházásokra, és akkor mi vagyunk a kezdeményezők. Ha a mi pénzünk van benne, akkor mi mondjuk meg, hogy mint önkormányzat, mire költsenek. De azt mi nem írhatjuk elő a kisebbségi tulajdonosnak, ha ő önállóan is meg akar valósítani valamit, hogy bocsi, de mi bele szeretnénk szólni a technológiába, meg még itt is benne szeretnénk lenni, meg ott is. Érted, mindig az húzatja a nótát, aki fizet. Szentistványi István: De ez nem ilyen egyszerű. Juhász Gyula: Ha őnekik egy konkrét projektjavaslatuk van, akkor még mindig nem értem, hogy mi az a fórum, amit össze akarsz hívni. Básthy Gábor: Szeged Város Közgyűlésének hívják azt a fórumot. Szentistványi István: Rendben, ha idő van, én azért szeretném feltenni, s akkor lehet szavazni. A szeptemberi közgyűlésen is, meg előtte láttuk, hogy milyen éles vita volt ezzel a konkrét projekttel kapcsolatban. Az előbb igazgató úr említette, hogy december közepéig a KEOP pályázat miatt be kell adni ezt a bizonyos anyagot. Tehát nyilvánvalóan a novemberi közgyűlésen ez visszajön. Ezért az lenne a korrekt, vagy az lenne a jó, hogyha előtte sikerülne egy olyan szakmai, társadalmi fórumot szervezni, ahol ez az anyag, az az álláspont szerepelne. Juhász Gyula: István, miről beszélsz? Szentistványi István: Erről az egész konstrukcióról, hogy ez a városnak mit jelent. Milyen lehetőségek vannak, illetve akkor nyilván a cég meg tudja védeni ezt az álláspontot, sőt engem is meg fog győzni, hogy jelen helyzetben – akár ez a legjobb megoldás, akár ha nem is – ez az ésszerű megoldás. De ne az alapján dőljön el, amit az elején mondtam, hanem legyen erről valami nyilvános diskurzus. Én ezt javaslom. Erre lehet azt mondani, hogy ne legyen, mert bőven elég az, hogyha vagy a polgármester úr irodájában, vagy pedig a Bohácsnak az irodájában megegyezésre kerül sor. Utána a többségi álláspont ez lesz a közgyűlésben. De én
22
azt szeretném, ha lenne egy ilyen. Tekintettel arra, hogy ott elég nyomós szempontok, érvek jelentek meg a törvényességi, ugye, a jegyzői észrevételben, a szakmaiban. Lehet, hogy igazgató úrnak igaza van, és ez az egész nem áll meg a lábán, de ez az anyag mégiscsak tíz oldal. Básthy Gábor: Ugyanolyan fórumot csináljunk, mint a kettes villamoshoz! A kettes villamos megépítését is szakmai, társadalmi fórum előzte meg. Szentistványi István: Hol előzte meg? Éppen az, hogy nem előzte meg. Pont erről beszélek, a kis hátsó szobában dőlt el az is. Juhász Gyula: Bármilyen műszaki tartalmú egyeztető fórumnak az energetikai szakemberekkel akkor lenne értelme, ha a technológiával kapcsolatban bármiféle alternatíva vagy javaslatbefogadási készség lenne. De az Energott kidolgozta saját javaslatát, s itt elhangzott, nem akar változtatni rajta. Erre miért akarsz fórumot összehívni? Lezárult a vita, nem indokolt a társadalmi vita ebben a kérdésben. A lakosság számára pedig akkor izgalmas a dolog, ha az árban érzékelhetnek valamit. De az árban nem fog érzékelni semmit, mert ezt nem a társaság, hanem az állam állapítja meg jelen állás szerint, hatósági áras. A kérdés az, hogy olcsóbban vagy drágábban lesz előállítva. Szentistványi István: A hatósági ár az mit jelent? Az a minimum és a maximum árat egyaránt jelenti? És az meddig lesz? Mert ez megint egy olyan dolog, hogy per pillanat így van, de valószínűleg nem így lesz a végtelenségig. Te tudod, hogy ez húsz év múlva is így lesz? Minden esetre énszerintem egy ilyen típusú egyeztetés mielőtt egy ilyen horderejű kérdésbe belevág a város, hasznos lenne. Ha már fölvetettem, annyit megér, hogy legföljebb leszavazzuk. Még Mária te sem értesz egyet, pedig szoktál hasonlókban támogatni. Akkor szavazzuk le egy-négy arányban, és kész. Makovi Mária: Miután már volt egy ilyen tapasztalatom, hogy ötmillióból százhúsz lett, és nagyon sokba került az a beruházás. Nem értettem, hogy az árakat majd ki szabja meg. Most már értem. Maga a beruházás bárki végezze, az a saját zsebére végzi. Most a 49/49/2%-nál azért ha lesz is még beleszólása az önkormányzatnak, nem tudom, hogy mibe lesz. Szentistványi István: Semmibe. Gyakorlatban 49%-a lesz. Ez azt jelenti. Básthy Gábor: Azért a társasági szerződés szerint a taggyűlés hatásköre értelmében nyilvánvalóan meglesz a komoly beleszólása. Makovi Mária: Tehát akkor most még lehet irányítani, hogy a lakosságnak meg az önkormányzatnak mi legyen a jó. Szentistványi István: Nem lehet ott most már semmit, Mária. Az a 49%, ott csendes társakként vagyunk benne. Ahogy azt mi láttuk eddig, az alapján teljesen egyértelmű. Básthy Gábor: Azt a szerződést, ami a Szegedi Hőszolgáltató Kft. és a projekttársaság között létrejön, azt a taggyűlésnek jóvá kell hagynia. Az önkormányzatnak már van egy döntési lehetősége, illetve a Vagyongazdálkodási Bizottságnak is jóvá kell hagynia, ott is van egy döntési lehetőség.
23
Dr. Börcsök Judit: Azt szeretném kérdezni, ezt a szakmai, társadalmi fórumot ki hívná össze? Ki a rendezvény rendezője, és kiket várna rá? Szentistványi István: Az lett volna a fölvetés lényege, hogy amint tavaly is tartottunk egy fórumot, a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság, mint a téma iránt érintett bizottság akar-e ebben részt venni, vagy kezdeményezően fellépni, akár az elnökön vagy máson keresztül. Ez lett volna kérdés. Nyilván, minden egyéb kérdés csak ez után jön. De ha azt mondjuk, hogy nem akarunk egy ilyen szakmai fórumot létrehozni, akkor mondjuk azt, hanem egyből majd szembesülünk ezzel az anyaggal a következő közgyűlésen. Akkor én azt tenném föl, hogy az elmúlt idők szakmai vitája megosztotta a közvéleményt, mert azt láttuk, hogy kétféle álláspont hangzott el ezzel kapcsolatban. Dr. Rákos Tibor: Ha megoldást akarsz, akkor az lenne a legjobb, hogy akiket ez érdekel, menjünk el a Hőszolgáltatóhoz, üljünk le, beszéljünk róla, hátha ezeket a tévhiteket vagy gyanakvásokat el tudják oszlatni. Básthy Gábor: Én azért javasolnám, hogy mindenki olvassa el az előterjesztést, ami fönn van a honlapunkon is letölthető formában. Szentistványi István: Az eredeti javaslatom az lenne, hogy egy szakmai, társadalmi fórumot még a döntés előtt szervezzünk. Támogatjuk-e ennek a megszervezését, amiben a Városképés Környezetvédelmi Bizottság is szerepet vállal? Dr. Börcsök Judit: Melyik döntés előtt? Szentistványi István: A szegedi távhőszolgáltatással kapcsolatos közgyűlési döntés előtt, ami prognosztizáltan november 30-án lesz, tehát gyakorlatilag azt megelőzően. Básthy Gábor: Hőszolgáltatással kapcsolatosan nincs döntés. Szentistványi István: Az lenne, amilyen néven eddig futott ez a bizonyos közgyűlési előterjesztés, azon a néven, az azzal kapcsolatos közgyűlési döntésig egy ilyen társadalmi, szakmai vita vagy egyeztetés létrehozását javasoljuk, amiben a VKB is részt venne. Amennyiben a bizottság ezt a javaslatot támogatja, kérem, kézfeltartással jelezzük! A bizottság 2 igen, 2 tartózkodó és 2 nemleges szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-132/2012.(XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága megvitatta a bizottság elnöke által Javaslat geotermikus és biomassza alapú energiaellátás megvalósítására a Szegedi Hőszolgáltató Kft.-nél konzorcium, projekttársaság keretében témában előterjesztett javaslatát, s meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság nem támogatja szakmai vita vagy egyeztetés létrehozását, amiben a VKB is részt venne. Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző és a Jegyzői Iroda.
24
Szentistványi István: A zárt üléses napirendi ponttal nem vagyunk elkésve, javasolom, hogy a következő bizottsági ülésre napoljuk el. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot:
11106-133/2012.(XI. 07.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága A 2013. évi Díszpolgári cím, Pro Urbe Díj, Szegedért Emlékérem és a Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Emlékérem adományozása tárgyú előterjesztéssel kapcsolatosan az alábbi határozatot hozta: A bizottság az előterjesztésről való döntést a következő bizottsági ülésre elnapolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. Szentistványi István ezt követően megköszönte a jelenlévők részvételét, és az ülést berekesztette. K. m. f.
Szentistványi István, a bizottság elnöke
Juhász Gyula, a bizottság alelnöke
Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára
25
