2012. (VI. 20.) VKB határozat

Jegyzőkönyv Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án megtartott, 9. soros, nyilvános üléséről. Jelen vannak: Szentistványi István, a bizottság elnöke Juhász Gyula, a bizottság alelnöke Dr. Kenyeres Lajos, a bizottság képviselő tagja Dr. Gyimesi László, a bizottság képviselő tagja Kosik Dénes Pál, a bizottság képviselő tagja Makovi Mária, a bizottság nem képviselő tagja Szénási Róbert, a bizottság nem képviselő tagja Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára Dr. Börcsök Judit, Jegyzői Iroda Hegedűs Ágnes, Fejlesztési Iroda Sz. Fehér Éva, Fejlesztési Iroda Horváthné Mézes Ágnes:, Fejlesztési Iroda Dénes Ágnes, Fejlesztési Iroda Kósa János, Városüzemeltetési Iroda Dobó István, Városüzemeltetési Iroda Papp Gábor, Közgazdasági Iroda Dr. Tóth Katalin, Városüzemeltetési Iroda Makrai László, Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Papp Nóra, CSEMETE Egyesület, SZTE TTIK Éghajlattani Tanszék Margóczi Katalin, LMP, SZTE Ökológiai Tanszék Gradzikievics Mária, LMP Pintér Edit, VTV Szeged Nonprofit Kft. Dr. Tóth István Tibor, SZKT Szentistványi István: Köszöntöm a jelenlévőket, a bizottság tagjait, a szakirodák munkatársait és az érdeklődőket. A bizottság határozatképes, így elkezdenénk az ülést. javaslatot szeretnék tenni a napirendre. Dr. Kenyeres Lajos: Ügyrendi, csak annyi, hogy én biztosan elmegyek negyed háromkor. Úgy oszd be az időt, hogy a határozatképesség meglegyen. Szentistványi István: Egy órát szánsz azért ránk, hatvanöt percet. Különösebb kérés nem érkezett a napirend megváltoztatására, egy módosító javaslat érkezett tegnap a kettes napirendi pontunkhoz, így azt ott tárgyaljuk a pont b) részeként. A 12-es ponthoz nem érkezett anyag, de ettől függetlenül napirenden tartom, mert szeretnék valamit tisztázni. Javasolom, hogy a napirendet eredeti formájában fogadjuk el. A bizottság 7 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-81/2012. (VI. 20.) VKB határozat

1

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott soros, nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint határozta meg: Nyilvános ülés: 1. 1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása (később kerül kiküldésre) Előterjesztő: Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság 2. 3. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Polgármester 3. 4. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása Előterjesztő: Polgármester 4. 5. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása Előterjesztő: Polgármester 5. 6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések Előterjesztő: Alpolgármester 6. 6.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői 7. 9. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve Előterjesztő: Gazdasági társaságok vezetői és Alpolgármester 8. 13. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása Előterjesztő: Polgármester 9. 24. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.) Előterjesztő: Bizottságok elnökei 10. 30.1—30.4 A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság sürgősségi indítványai 11. 30.5 Hüvös László sürgősségi indítványa: Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése 12. Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére 13. Egyebek, kérdések és javaslatok A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 1. napirendi pont

2

1.2. A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása Szentistványi István: Ezzel kapcsolatban az az álláspontom, hogy attól függetlenül, hogy tegnap került fel a rendszerbe, azért tárgyaljuk. Mivel ez olyan rendelettervezet, aminek a közgyűlés előtt 14 nappal föl kell kerülnie a rendszerbe, a társadalmi véleményezésre hat napot kellett volna biztosítani. Egyik feltétel sem teljesült. Személy szerint azt az álláspontot képviselem, hogy ilyen feltételek mellett ennek a rendelettervezetnek a közgyűlés elé kerülését nem támogathatnánk. Ezzel együtt, ha a többi bizottság úgy akarja, a közgyűlés elé kerül. De szerintem ez az egyetlen korrekt és konzekvens lépés, hogy ha komolyan vesszük a saját rendeleteinket, hogy ha két ponton is ilyen durván megsértjük a rendeletet, akkor ez ne kerüljön a mostani közgyűlés elé. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság tárgyalta egyedül a múlt héten. Juhász Gyula: Arról van szó, hogy egy jogszabályi változásnak a hatásait kellene átvezetni a rendszerbe, és a helyi rendeletbe megjeleníteni. Amit én igazából nem értek, az igazán az, hogy ez a jogszabályváltozás valamikor februárban lépett hatályba. A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság heti rendszerességgel ülésezik, tehát bármikor lett volna lehetőség, hogy megtárgyaljuk. Ehhez képest a múlt héten kaptuk kézhez az anyagot. A lakosság szempontjából 350 főt érintő kérdésről van szó, s a polgármester úrtól a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság egy kvázi felkérést kapott, - konkrétan ugyan nem, de az anyagban mi szerepelünk előterjesztőként -, hogy legyünk mi az előterjesztők. A bizottság ezt nem vállalta föl pontosan az ilyen ügymenet miatt. A bizottság többsége finoman és tisztelettel szeretné megkérni mindazokat, akik ebben érintettek, hogy használjuk ki a rendelkezésre álló időt, és azt, hogy a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság az őt érintő ügyekben flottul és hatékonyan hoz döntéseket, mert hetente ülésezik. Szentistványi István: Alelnök úr kiegészítette azt, amit elmondtam. Én azt javaslom, hogy ezt a pontot most ne tárgyaljuk, illetve ne javasoljuk a közgyűlés elé. Kosik Dénes Pál: Szerintem nem ártana meghallgatni a szakiroda munkatársát. Kósa János: Arról van szó, hogy több éve működik a talajterhelési díj intézménye, ez idén februárban tízszeresére emelkedett, ugyanakkor megváltozott Szeged érzékenységi besorolása is, és ez azt jelenti, hogy egyes szorzó helyett másfelest kell alkalmazni, ami a tízszeres díjon felül további ötszörös díjat generál. Ez mind arra irányul, hogy akiknek műszakilag van lehetőségük csatlakozni a csatornahálózatra, azoknak ne érje meg továbbra is talajt szennyezni. A talajterhelési díj a mi rendeletünktől függetlenül az életben van. Ez a mostani módosítási javaslat arra irányul, hogy a lépéskényszerben levőknek egy átmeneti időt biztosítsunk – mondjuk év végéig -, és addig legyen lehetőségük a csatornabekötést végrehajtani. S akkor nem fogják fizetni ezt a tizenötszörös díjat. Szentistványi István: Már jó ideje megismerhető lett volna ez a javaslat, de nem volt. Valahogy arra kellen szorítani az apparátust, és a városvezetést, hogy ezeknek a vállalt kötelezettségeknek tegyen eleget. Én azt javaslom, hogy ezt a pontot közgyűlés elé most ne javasoljuk. Makrai László: Ez egy jogszabályi változás következménye. Ha nem tárgyalja most a közgyűlés, akkor szeptemberre marad, a lakosságnak nem adjuk meg a lehetőséget, hogy csatlakozzon. Értem én az elveket, de ha nem tárgyalja most a közgyűlés, tulajdonképpen a lakosságon ütünk.

3

Szentistványi István: De akkor ez a továbbiakban legyen gyakorlat? A bizottság dönthet úgy, hogy kerüljön a közgyűlés elé, de ha szemet hunyunk mindig, akkor ezt mindig el lehet játszani. Makrai László: Az érvelésed megértem, csak vannak praktikus szempontok is. Ezt a kettőt kéne összefűzni. Juhász Gyula: Bármilyen döntést hoz most a bizottság, a jövőben nem fogjuk tudni elkerülni azt, hogy akármilyen döntéseknél ne zajlódna le ugyanez a játék. Bizonyos szempontból érdemes lenne megfontolni Makrai igazgató úr elgondolását. Nem a közgyűlés tagjai fogják megsínyleni, ha erről nem döntünk, hanem az a 350 érintett. Nem feltétlenül jó gondolat az, hogy ne tárgyalja a közgyűlés. Szentistványi István: Azt azért hangsúlyozni kell, hogy a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság szava fogja eldönteni, hogy közgyűlés elé kerül-e. Ha mi erre az elvre hivatkozva normális esetben nem kerülhetne a közgyűlés elé, akkor ez jelzés lenne, hogy nem értünk egyet az eljárással. Az nyilvánvaló, hogy ez a rendelettervezet a közgyűlés elé kerül. Juhász Gyula: Akkor úgy bocsásd szavazásra, hogy a bizottság a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja a rendelettervezetet azzal, hogy az eljárás ennek a módjával nem ért egyet, és azt nem tartja az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelőnek. Makrai László: Ilyen egyébként biztos, hogy gyakran elő fog fordulni, mert központi jogszabályok tömegével készülnek. Az uniós csatlakozás óta folyamatosan kötelességszegési eljárásban vagyunk. A jogszabályok nem tudnak olyan gyorsan harmonizálni, s aztán az itt csapódik le. Szentistványi István: Ha ezt a két szempontot összecsiszoljuk, akkor ilyesmi jön ki, amit alelnök úr mondott. Legyen úgy, hogy a bizottság a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja a rendelettervezetet azzal, hogy nevesítsük is a két okot, ami miatt nem ért egyet, és azt nem tartja az SZMSZ-ben foglaltaknak megfelelőnek: az egyik az, hogy nem tizennégy nappal hamarabb vált elérhetővé, a másik pedig az, hogy a társadalmi véleményezésből teljesen kicsúszott. Dr. Kenyeres Lajos: Én nem javaslom a kiegészítést. Szentistványi István: De én ezt így fogom feltenni szavazásra. A bizottság 5 igen és 2 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot:

11106-82/2012. (VI. 20.) VKB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Városüzemeltetési Iroda vezetője által előterjesztett, 01/56412/2012. iktatószámú, A talajterhelési díjról szóló 32/2004. (VI.28.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot:

4

1. A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. 2. A Bizottság nem tartja az SZMSZ-nek megfelelőnek, és nem ért egyet az eljárásrendnek azzal a módjával, hogy az elérhetőségre szánt 14 nap nem állt rendelkezésre, és a társadalmasítási folyamatra sem lett megfelelő idő biztosítva. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 2. napirendi pont 3. Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelet módosítása Szentistványi István: Együtt tárgyalnánk az eredetit és a módosítót, csak mi történt ezzel kapcsolatban. A helyi rendelet módosítása előterjesztésre került az illetékes iroda részéről. Ehhez beérkezett egy egyéni módosító indítvány, amit én nyújtottam be, és van egy JÜKB határozat. Az eredeti rendelet-módosítási javaslat gyakorlatilag változatlan formában terjesztette elő azt az általános kezelési tervet, amelyet már tavaly májusában előterjesztett, és amelyiknek 4 rendkívül kritikus pontja képezte annak a vitának a tárgyát, amely miatt egy egyéves egyeztetési folyamat zajlott az érintettek között. Az új előterjesztésben ebből semmi nem jelenik meg. A most hatályos rendelet megengedi azt, hogy kiemelt közérdek esetében eltérjünk a kezelési tervtől. Ennek szellemében jártunk el a Gogol utcában az Agóra esetében, illetve a Dugonics tér esetében is. A tavalyi tervezet szerint olyan kitételek kerülnek be, amelyek a tervezői szándéknak megfelelően – függetlenül ettől a kiemelt közérdektől -, lehetővé tesznek teljes fasor és parkrekonstrukciókat a kiviteli terv alapján. A módosító indítványom megpróbálta inkorporálni azokat az elképzeléseket, amelyekben konszenzus volt a tavaly őszi szakmai fórumon meg azóta is a különböző egyeztetéseken, és javaslatot kínál ezekre a pontokra is. Hasznos lett volna, ha a szakmai fórumon készült jegyzőkönyv részét képezte volna az anyagnak. A két illetékes bizottságtól arra kaptunk magbízást, hogy az egyeztetési folyamatot lefolytassuk. Az egész úgy néz ki, mintha az elmúlt évben nem történt volna semmi, közben pont az ellenkezője igaz. Intenzív, és korábban nem nagyon látott mélységű vagy kiterjesztettségű szakmai egyeztetés folyt ebben a kérdésben. Más kérdés, hogy az előterjesztő ebből semmit nem látott szükségesnek megjeleníteni. A módosító indítványomba ezek bekerültek. Van egy harmadik opció is, amit a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javasolt a délelőtt folyamán, hogy mivel a legminimálisabb konszenzusra sem került sor, ezt a pontot nem javasoljuk a június 22-ei közgyűlés elé kerüljön. Egyetlen technikai akadálya lehet, az egyes kórház kérdése, amelyről a JÜKB délelőtt úgy döntött, hogy a SZÉSZ-es csomagból kiveszi a Kossuth Lajos sugárútra vonatkozó részt. Dénes Ágnes: Először reagálnék a határozatra. Ott is elnök úr elmondta a folyamatot, arról azonban elfelejtette a bizottsági tagokat tájékoztatni, hogy a VKB-nak tavaly májusban született egy olyan határozata – amikor a májusi közgyűlésre nem javasolta megvitatásra a rendelet-tervezetet -, hogy a bizottság felhatalmazta Szentistványi Istvánt, hogy a konferenciára meghívandók névsorát összeállítsa, a tárgyalássorozatot körvonalazza, a tárgyalás alapján konkrét, szövegszerű javaslatokat tegyen a kezelési tervre vonatkozóan, és a Városrendezési Osztállyal egyeztessen.

5

A konferencia után decemberben felkértük elnök urat, hogy tegye meg javaslatát. Erre januárban volt egy bizottsági ülés, amelyen elnök úr szóbeli tájékoztatóját megtárgyalták, és abból a célból, hogy 2012 májusában a rendeletmódosítással kapcsolatos javaslatok a közgyűlés elé kerülhessenek, a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság 8378-53/2011. (V. 18.) VKB sz. határozatában foglaltaknak megfelelően a konkrét szövegszerű javaslatok meghatározására az alábbi határidőt szabja: 2012. március 8. Ez irodánkhoz még ma sem érkezett meg. Elnök úr két alkalommal volt ebben a témában egyeztetni, ez alkalmakkor a vitatott pontok felmerültek, de konszenzus nem született. Az előterjesztéssel és a rendelettervezettel kapcsolatban megszületett konszenzus a mostani rendelettervezetbe beépítésre került. Tehát nem igaz az, hogy változatlan formában került a közgyűlési előterjesztések közé. Szentistványi István: Azok az áprilisi egyeztetések, amelyekről az iroda munkatársa később azt mondta, hogy azért nincsenek róla jegyzőkönyvek, mert az nem számít hivatalos egyeztetésnek, holott bizottsági határozat felkér bennünket erre, és más esetekben, amikor az iroda hasonló egyeztetéseket folytat bárkivel, akkor készül ilyen jegyzőkönyv. Ott ezeket a pontokat tárgyaltuk. Kisebb horderejű kérdések, mint például nehezményeztem azt, hogy sehol egy térképmelléklet, vagy bonyolultabb helyrajzi számú terület esetében, nincs olyan magyarázat, hogy melyik részét érinti az adott területnek. Melyek azok a részek, amelyek eddig is védelem alatt álltak, melyek azok, amelyek még hozzá kerültek, és melyek azok, amelyeket most sem javasoltak védelemre. Olyanok kerültek bele, amelyek marginálisak. Valóban készített a kolleganő egy kis térképet, amin a liget esetében látszik, és ott eredeti verzióban föl voltak sorolva helyrajzi szám szerint az eddig védett, most védelemre javasolt és védelemre nem javasolt területek. A végső verzió a Jegyzői Iroda felé átment kontroll alapján az a része, a védelemre nem javasolt részek törölve lettek. Ez olyan pont, ami részletkérdésnek minősül ahhoz képest, hogy tavaly márciusban, amikor nagyjából sejteni lehetett, hogy milyen bővítéseket javasol az iroda, azóta folyamatosan, a legkülönbözőbb oldalról kritika tárgyává tette nagyon sok mindenki. Nem a tervezői oldalról, hanem az egyéb típusú oldalról, de a helyi védett rendeletnél nem kizárólag a helyi tervezésben érintettek kell, hogy diszponáljanak. Azért ezt azt hiszem, könnyű belátni. És gyakorlatilag ezek egyike sem módosult. Tételesen az általános kezelési tervben semmifajta változás nem történt. Az egyeztetéseken ezek a pontok feljöttek, elsősorban ezek jöttek fel, ott nyilvánvalóan látszott, hogy ezekben a pontokban az iroda munkatársa nem enged. A szövegszerű változatban látszott, hogy az eddigi állapotot szeretnénk fenntartani. Amikor az iroda be akarja iktatni azt, hogy a tervezők javaslatára lehessen totális rekonstrukciót végrehajtani például parkban, ad abszurdum, az újszegedi ligetben, amit szerencsére a tervező nem tudott megcsinálni pont a helyi rendelet miatt, akkor azt mondtuk, hogy ez ne kerüljön be. A szövegszerű javaslat itt annyit jelentett, hogy ez a mondat ne kerüljön be, és maradjon kvázi a most hatályos rendelet. Látszott, hogy nincs konszenzus, így voltam kénytelen a módosító javaslatot beadni de én azt gondoltam, hogy mielőtt az iroda munkatársa beterjeszti az előterjesztést, még megmutatja nekem is, ha már itt minket arra ítéltek vagy kárhoztattak, hogy ezt az egyeztetési folyamatot együtt bonyolítsuk le. Erre nem méltatott engem se, és ilyen értelemben a bizottságot se. Sz. Fehér Éva: Az egyeztetés időpontjára szeretnék visszatérni. Az egyeztetésen abban maradtunk, és úgy köszöntünk el, hogy elnök úr le fogja írni a véleményét. Amiket módosítóként megkaptunk, jó lett volna, ha már akkor megkapjuk, mert akkor van időnk egyeztetni. Úgy látom, a probléma abból adódik, hogy teljesen más oldalról, másféle tartalommal és szakmaisággal közelíti meg a két csoport ezt a dolgot. Részünkről ezt a rendeletet komplex egységként kell kezelni, ami foglalkozik a természetvédelemmel, a zöld felületekkel, az

6

építészettel, a városrendezéssel, a környezetvédelemmel, és ezeknek az összehangolását kell nekünk elvégezni, megtalálni azt a középutat, ahol – lehetőség szerint – egyik érdek sem sérül. Nem mondanám, hogy a rendelettervezet tervező-központú, hiszen nagyon sok szakmai fórumon átment. A egyeztetési eljárás azért van, hogy sok érintettet vonjunk be. A rendelet szerint pontosan meg van határozva, hogy kiket kell bevonni. Ezen az egyeztetési eljáráson ez az anyag végigment. Ott be voltak vonva azok a szakhatóságok, akik ebben véleményt nyilváníthattak nagyon sok szempontot megvizsgálva. Úgy gondolom, hogy az eljárás biztosította azt a sok szempontú igényt, amit aztán a rendeletben meg tudtunk fogalmazni. Az, ami a konferencián elhangzott, az egy másik fontos vonal, ahol mások az érdekek. Ezeket próbáljuk valahogy szinkronba hozni. Sajnos, mivel később adta meg a véleményét, nem volt időnk, hogy beépítsük, vagy olyan mélységben foglalkozzunk vele, hogy az a rendeletben meg tudjon jelenni, ha van benne olyan javaslat, ami elfogadható. Azt elmondanám, hogy ezek az észrevételek kezelési és működési szempontból nagyon megnehezítik a város mindennapjait mind a fejlesztések, a kivitelezések, mind pedig a városi zöld területek kezelése terén. És akkor még a többletköltséget nem is említettem. Szentistványi István: Az a nagy tévedés vagy félreértés, hogy ki változtat a helyi rendeleten. Nem én vagy azok a szakmai vélemények szigorítanák a helyi rendeletet, akiknek a véleményével egyáltalán nem találkozik ennek a rendelettervezetnek az újonnan beépülő pontjai közül egyik sem, hanem ez az irodának a javaslata, hogy tovább enyhítse a védelmet. A most bekerülő pontok azok új elemek, azok most jelennek meg először a rendeletben. Amit az iroda tavaly májusban javasolt, hogy kerüljön bele, mi sokan azt állítjuk, hogy az a szintje, amit 2009-ben elértünk, maximum az az a pont, ameddig el lehet menni a helyi rendeletben, de onnan tovább biztosan nem. Jogilag még az is kérdés, hogy ezeket a felfüggesztéseket egy ilyen helyi rendelet alól, mennyiben lehet beépíteni a rendelet szövegébe, de az egy másik kérdés. A 2009-es rendeletünk lehetőséget biztosít arra, hogy ha fejlesztések, egyebek indokolják, akkor ezeket meg lehet lépni. De az, ami most itt történik, az már messze túl megy ezekkel a pontokkal. Ezeknek az ilyen típusú további lazítását céloznák ezek a vélemények, amiket mi ezzel kapcsolatban javasoltunk. Juhász Gyula: Ahogy látom, elnök úrtól várt az iroda egy írásos anyagot, ami most érkezett be módosító indítványként a konkrét előterjesztéshez. Tehát végül is az írásos anyag megvan. Ahogy én látom, itt az álláspontok meg nézőpontok eltérnek még egymástól. Szenved-e a dolog valamilyen hátrányt, ha a közgyűlés nem a júniusi, hanem szeptemberi soros ülésén veszi napirendre ezt a témát, addig esetleg az álláspontok közeledhetnek-e? A főépítészi iroda lát-e arra lehetőséget, hogy valamilyen konszenzusos álláspont alakuljon ki? Dénes Ágnes: Az egyes kórháznak mindenképpen be kellene mennie, mert ott a SZÉSZ módosítás úgy ment végig, hogy az egyes kórház területének egy része helyi védelem alá kerül, tehát ennek párhuzamosan védetté kellene nyilvánítódnia a módosítással. Emiatt kellett a helyi védelemhez nyúlni. Ami a konszenzust illeti, itt két féle elv van. A szakiroda részéről olyan álláspontot képviselünk, hogy parkot parkként, fasort fasorként, intézményi kertet pedig akként kívánjuk védeni. A másik álláspont egy magasabb fokú biológiai, ökológiai védettséget írna le, aminek álláspontunk szerint egyéb kedvezőtlen kihatásai lennének a közterületek és egyéb funkciók tekintetében. Igazából itt a közgyűlésnek kellene döntenie, hogy a város milyen módon kívánja védeni az adott területet. A természetvédelmi törvény azt mondja ki, hogy ha védetté nyilvánítunk egy területet, akkor a védetté nyilvánítással együtt meg kell határozni azokat a kezelési módokat, korlátozásokat, tilalmakat, amikkel védeni kívánjuk az értékeket. Arra is lehetőséget ad, hogy a törvény által előírtakat bizonyos feltételekkel enyhítsük. Ezt a rendelet

7

tartalmazza. Részünkről egy olyan javaslat érkezett be, ami úgy kívánja védeni ezeket a városi közterületeket, hogy a lakosság szélesebb körében hasznosíthatóvá váljanak. Itt már közgyűlési döntésre van szükség ahhoz, hogy milyen módon kívánják védeni. Elnök úr benyújtott egy olyan javaslatot, ami egy magasabb szintű védettséget eredményez. Szentistványi István: Arra a részére reagálnék, ami a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon fölvetődött, hogy az egyes kórház területére két lehetséges megoldás van. Vagy az történik, hogy az egyes kórház területét a SZÉSZ-ből is kivesszük, a másik pedig az, hogy ez a terület marad a SZÉSZ-ben, és akkor erre a területre hozunk egy szerényebb” típusú helyi védettséget szabályozó előterjesztést. Sz. Fehér Éva: Nem kivenné kéne az építési szabályzatból, mert a kórház tekintetében nem csak a zöld felületről, hanem magának a kórház tömbjének a rendeltetés-változtatásáról is szó van. Úgy kellene, hogy levédjük a kórház zöld területét, és visszavezettessük a helyi védelmi rendeletbe. Dénes Ágnes: A JÜKB nem lett 100%-osan tájékoztatva a folyamattal kapcsolatban, és úgy hozta meg ezt a döntést. Juhász Gyula: Nem kaptam még választ a kérdésemre, hogy ér bennünket valamilyen hátrány, ha nem most tárgyalja a közgyűlés? Dénes Ágnes: Csak annyi, hogy az alaprendelet 2001-es volt, és tízévente kellene felülvizsgálni. Szentistványi István: Ha júniusban bemehet, nyilvánvaló, bemehet szeptemberbe is. Semmilyen hátrány nem ér senkit. Sőt, kínálkozik arra lehetőség, hogy a módosítóban megjelölt pontokat és az iroda előterjesztését közelítsük. A konszenzus, amit a szakirodai munkatárs mondott, az úgy néz ki – és ez már a tavaly májusi előterjesztésnél is így nézett ki -, hogy igaz, hogy azok az anyagok ott voltak, és le lett folytatva ez az egész eljárás, többen a szakmákból részt is vettek ezen, el is mondták a hasonló kifogásaikat, most is olvasható az előterjesztésben, mert az a két kötelezően megtartott egyeztető fórum az csatolva van, ami még a 2011-es előterjesztés előtt készült, de az ott egyáltalán nincs figyelembe véve ennek az előterjesztésnek és a konkrét kezelési tervben megfogalmazott szöveghez képest. Tehát úgy néz ki, hogy persze, azt a szükséges egyeztetést lefolytattuk, de mégis az az álláspont kerüljön be, amit mi akarunk. Még egy konkrét példám van, ami jól illusztrálja, hogy a helyi rendelet milyen módon üresedik ki. Annak idején, amikor 2001-ben sor került ennek az előterjesztésnek a beadására, hárman közösen adták be: Makrai László, Szabó László és Molnár Gyula. Ennek a közös benyújtásnak pont az volt a célja, hogy ne az legyen a látszata, hogy valami pártpolitika vagy egyéb szempontok mentén születne ez a rendelet. Most, az elmúlt egy év alapján nekem az a tapasztalatom, hogy ebben a szakmai körben ugyanilyen konszenzus van, hogy ezekkel a pontokkal ez a rendelet gyakorlatilag értelmét veszíti. Gaskó Béla ugyanúgy nem ért vele egyet, mint Margóczi Katalin, Molnár Gyula, vagy ennek a szakmának a legkülönbözőbb képviselői. Ezzel együtt az iroda ezt figyelmen kívül hagyva a saját verzióját, amely már a végletekig vagy az utolsó állapotig puhítja a rendeletet, és tolja be. Itt valójában a természetvédelmi törvénnyel és a környezetvédelmi törvénnyel kell összhangban lennie ennek a rendeletnek. Általában az a szempont mindig, hogy a települési önkormányzat a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg. A helyi rendeletnek nem az a célja, hogy teljesen kiüresítse a

8

védelmet, sőt azt a védelmes se nyújtsa egy adott parknak, amit a meglevő szabályozás nyújt. Hanem az lenne a célja, hogy ezekkel a kiskapukkal, ezekkel a kitételekkel, amik bekerülnek az általános kezelési tervbe, ez gyakorlatilag azt mondja ez a rendelet ebben a formájában, hogy de ha mi úgy gondoljuk, vagy úgy tartjuk jónak, akkor végül is ott bármi megvalósítható. Gyakorlatilag erről szól ez. Sz. Fehér Éva: Két verzió lehetséges. Hangsúlyoznám, hogy most kaptuk meg az írásos módosító javaslatot. Ezzel beterjeszthető lenne a közgyűlés elé. Az ön anyaga azokat a módosító javaslatokat tartalmazza, amivel módosítani szeretné a rendeletet. Ha a közgyűlés úgy dönt, hogy azt fogadja el, amit ön vagy önök javasoltak, akkor az fog beépülni a rendeletbe, tehát a közlönyben már az fog megjelenni. Ez az egyik, a másik verzió az lehet, ha most nem menne be, a nyár folyamán azt a szöveget, amit összeállított, a nyár folyamán kiküldjük véleményezési eljárásra, azzal az észrevétellel, hogy a szakiroda nem ért vele egyet. Az érintettek véleményezik, visszaérkezik, és a vélemények ismertetésével kerül közgyűlés elé ősszel. Szentistványi István: A szakiroda nem ért egyet egyetlen egy kitétellel sem. Ezzel elárulta az előbb a munkatárs, most a főépítész, hogy gyakorlatilag semmiféle módosítást az iroda nem is akart beépíteni. Sz. Fehér Éva: A mostani módosító indítványhoz tettem ezt az észrevételt, nem ahhoz, ami már beépült a rendelettervezetbe. Amit már a kolleganő is mondott, hogy voltak olyan észrevételek, amiket az elnök úr tett, és beépültek a szövegbe. Én most a módosító indítványról beszélek, ha azt kiküldjük véleményezési eljárásra, akkor nyilván mellé tesszük a mi rendelettervezetünket, mert mi azzal értünk egyet. De ebben is van 2-3 olyan, ami elfogadható. Szentistványi István: A jelenleg hatályos rendeltben nincsenek benne, és az új előterjesztés részét képezték volna, ezek olyan dolgok, amiknek a szükségességét meg sem lehet kérdőjelezni. Igaz, hogy a jelenleg hatályos rendelt sem tartalmazza őket, de ezzel együtt ez csak így történhet, hogy ezek innentől kezdve bekerülnek a rendeletbe. Ha jól értelmezem az igazam. Szeretném, hogyha más is hozzászólna a vitához. Szavazzunk arról, hogy nem bizottsági tag, érdeklődő hozzászólhat-e? A bizottság 4 igen, 1nem és 1 tartózkodó szavazattal lehetőséget ad a jelenlévő érdeklődők hozzászólására. Margóczi Katalin: Lát-e az iroda lehetőséget arra, hogy a most már szövegszerűen is meglévő javaslatból valami megjelenjen a konszenzusos rendelettervezetben? Erre néhány ponton úgy látom van lehetőség. Sz. Fehér Éva: Van egy rendelettervezetünk. Az mellé elnök úr letett egy módosító indítványt, pontokra szedve, kivastagítva azokat a szövegrészeket, ahol módosítást javasol. Ha a közgyűlés az ő verzióját fogadja el, akkor az épül be a rendeletbe 100%-osan. Margóczi Katalin: Az rendben van, de ezek szerint mégsincs arra lehetőség, hogy konszenzusos beterjesztés jöjjön létre? Sz. Fehér Éva: A közgyűlés hivatott erről dönteni.

9

Juhász Gyula: A problémát abban látom, hogy most két döntési lehetősége van a közgyűlésnek. A főépítészi iroda több pontot beépítene, de azért mindennel nem ért egyet. Számunkra az lenne a legjobb, ha egy konszenzusos javaslat születne, és abban tudnánk dönteni, ami a két álláspontból a legközelebb jut. Szentistványi István: Erre viszont a pénteki közgyűlésig nincs idő. Akkor nyilvánvalóan azt kell kezdeményeznünk, akár úgy, hogy ezt az egyes kórházi területet külön kezeljük, és ez most vagy bejön, vagy nem, akármelyik verziót támogatjuk, hogy a jelenleg hatályos rendeletnek egy kiegészítéseként, és utána erre az újragondolásra szeptemberben kerülne sor, ahogy egyébként a közgyűlési ütemezésben is olvashatjuk. Nyilvánvaló, hogy erre most nincs lehetőség, mert ez lenne a járhatóbb út, ha valamelyik fél is fenntartja annak a lehetőségét, hogy legyen valamifajta közeledés. Ha valaki ezt nem támogatja, azt mondja, hogy nem lát esélyt, és nem hajlandó elmenni akár egy pontban sem, hogy kompromisszum alakuljon ki, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy ez most le legyen játszva, és a politikai erőviszonyok pillanatnyi függvényében dőljön el, hogy melyik változat élvez akár egy fős többséget is. És ezzel a rendelet olyan irányban módosul. Nyilván ez a két változat van. Vagy hátha sikerül szakmai értelemben megállapodni, és nem az egy fős plusz vagy mínusz politikai döntés áldozata vagy martaléka lesz a helyi rendelet a következő évekre vagy évtizedekre. Ez a kérdés. Margóczi Katalin: Köszönöm szépen, pontosan így értettem, hogy akkor van lehetőség arra, hogy konszenzusos beterjesztés jöjjön létre. A másik az, hogy Dénes Ágnes említette azt a problémát, hogy most összemosódnak a városi zöldterületek és a védett természeti területek. Nekem is mindig problémát jelentett, de azt hiszem, hogy ezen már túl vagyunk, és ezt már megtárgyaltuk, hogy egyszerűen jogilag nincs rá lehetőség, hogy a városi zöldterületek másféle védelmet kapjanak. Lehet, hogy hosszútávon nekem is jobban tetszene, ha ez a két dolog nem mosódna össze. És még egy utolsó megjegyzésem lenne, ami kérdés, hogy amennyiben az az egyeztetési eljárás tényleg olyan széleskörű, és minden igényt kielégítő – ahogy a főépítész asszony mondta -, akkor az lenne a kérdésem, hogy egyáltalán mért van szükség erre a bizottságra? Meg egyáltalán mért szükséges itt tárgyalni? Dénes Ágnes: Említette, hogy összemosódnak a városi zöldterületek és a védett természeti területek. Pont ez a kezelési terv az, amiben leszabályozható, hogy miként kívánjuk védeni ezeket a területeket. Azt mondja a törvény, hogy ha egy önkormányzat hoz egy döntést természeti területről vagy parkról, egyben kötelezi illetve jogosítványt ad arra, hogy maghatározza azokat a módokat, amelyekkel kívánja védeni ezeket a területeket. Margóczi Katalin: Igen, csak nekem úgy tűnik, hogy ez a rendelet lehúzná az alacsonyabb szintbe az egészet. Tehát elég könnyű lenne az újszegei ligetnek a teljes rekonstrukcióját véghezvinni. Dénes Ágnes: Mit értünk teljes rekonstrukción? Nincs olyan tervező, aki azt mondja, hogy a teljes faállományt le kell cserélni. Vannak kertészeti elképzelések, és abba nem fér bele az, hogy egy park teljes faállományát letaroljuk, és újat ültessünk. Ez nem lehet cél. Margóczi Katalin: Az én olvasatomban a jelenlegi rendelettervezet erre lehetőséget ad, hogy a kertész, erdész szakembernek megvan a lehetősége rá. Nekem is az eddigi tapasztalatom azt mutatja, hogy ez nem nyújt elegendő védelmet.

10

Szentistványi István: Ha már az újszegei ligetről van szó, az elmúlt tíz évben a tervező a legkülönfélébb, a legdrasztikusabb terveket nyújtotta be a liget rekonstrukciójával kapcsolatban. Ezek mindannyiunk számára hozzáférhetőek. Ez annak idején, 2003-4-ben pont a helyi rendeleten bukott meg, és csak a szükséges beavatkozásokat végezték el, a balesetveszély, életveszély elhárítására. Pontosan azokkal a pontokkal, amelyek most bekerülnének, fognák vissza az ambiciózus tervezőt, hogy ne sikerüljön a zöldterületbe drasztikusan belenyúlni. Meg is fogom csinálni a nyáron, és tételesen kimutatom, hogy ezeknek a pontoknak a beépítésével hogyan lehet az összes tervező által javasolt pontot megvalósítani. A liget állatorvosi lóként tökéletesen mutatja, hogy gyakorlatilag mi lenne a funkciója ennek a rendelettervezetnek a kezelési tervvel együtt. Az, hogy a tervezők számára teljesen szabad teret biztosítson, és közben még az a látszat kerekedik, hogy bővülnek a védelem alá vont területek, s ez bizonyos értelemben üdvözlendő is, eközben gyakorlatilag teljesen kiüresítjük – legalábbis magunk felé - a védettségi kötelezettséget. Láthattuk a Mátyás téren, ha nekünk nem úgy tetszik, akkor odacsapunk, a ti kedveteké nem fogjuk ezt felfüggeszteni. De ha nekünk kell, a beruházónak, a kivitelezőnek, a tervezőnek, bárkinek, akkor mi mindent meg tudunk csinálni. Erre szolgálnak ezek az általános kezelési tervnek a kodifikált pontjai ennek az új javaslatnak. És ez teljességgel ellentétes mindenfajta helyi védelemmel kapcsolatos rendelettel, de benne is van szó szerint a törvényben, ha valaki ennek a szellemében akarja értelmezni a helyi rendeletet, az lehetetlen. És hogyha hozzáteszi főépítész asszony, hogy nem értenek vele egyet, akkor majd azt is tegyék hozzá, hogy kivételt képeznek az eredeti tervek ezekkel a betoldásaival, hogy nem és miért nem ért egyet, hogy akkor azt a balanszot valamilyen szinten tartsuk, mert ez így korrekt. Mert különben az, hogy a hivatal és az iroda a véleményével a körbeküldött anyagot predesztinálja is, mert ott a szakmaiság, ott a hivatalos verzió, és ezzel szemben senki más nem rúghat labdába. Szénási Róbert: Eléggé fölkorbácsolódtak az indulatok, lehet, hogy egy kicsit le kellene nyugodnunk. Sokféle vélemény megjelenik, és az alapján kell dönteni. Nem hiszem, hogy az iroda dönt ebben a kérdésben. Tudom, hogy a közgyűlés fog majd dönteni. Neki van egy álláspontja, amivel neked nem feltétlen kell egyetértened. Nekik pedig a te szempontoddal nem feltétlen kell egyetérteniük. Mi az információk alapján döntünk, és utána úgyis a közgyűlés fogja meghozni a döntését. Egyébként ezt láthatjuk országosan is, hogy rengeteg olyan esetleg természetvédelmi terület is van, ami mondjuk, egy autógyár miatt kikerül a védelem alól. Ilyen előfordul. Nyilván törekedni kell a környezetvédelemre, de sok más szempontot is figyelembe kell venni. Juhász Gyula: Úgy látom, hogy van két szakmai álláspont, de egyelőre még távol egymástól. A vita hevességéből meg hosszából én továbbra is azt érzékelem, hogy lehet, hogy szükséges lenne még egy kis közelítés ahhoz, hogy a közgyűlés szakmailag megalapozott döntést hozhasson. Gradzikievics Mária: Arra szeretném kérni a bizottság tagjait, hogy a lelkiismeretük szerint tegyenek, gondoljanak a gyerekeik és az unokáik egészségére. Nem szeretnék kitérni, hogy hányan betegednek meg légzőszervi problémáktól, milyen a levegő minősége, és hogy ez milyen összefüggésben áll ezzel a döntéssel, és hogy ez hány évtizedre fogja meghatározni a város jövőjét. Röviden arra szeretném kérni önöket, hogy esetleg a lelkiismeretükre meg valamennyi szakmai hozzászólása való tekintettel döntsenek a kérdésben, és lehetőleg ne engedjék most a közgyűlés elé, mert ebben nem a politikusoknak kellene dönteni, hanem a

11

szakmának illetve az érintetteknek, ami pedig az egész városnak a lakossága. És érezzék történelminek a pillanatot, amikor erről most még van esélyük felelősen dönteni. Szénási Róbert: Én úgy érzem, hogy szakmai döntést fogok hozni. Attól, hogy nem feltétlen ugyanaz a véleményem, nem feltétlen kell politikát ez mögé gondolni, és a közgyűlésnél sem kell feltétlen erre gondolni. Másrész csak úgy céltalanul nem szoktak fákat kivágni. Gradzikievics Mária: De szoktak. Ebben a városban szoktak. Mindannyian tudunk erről. Lenne még egy hozzáfűzni valóm; ez egy helyi védelem alá tartozó fák, fasorok, parkok kezelési terve című dolog, és itt azt nem értem, hogy a természetvédelmi célkitűzések és stratégiák, kezelési módok, korlátozások és tilalmak – itt milyen egyéb szakmai, amikor itt a természetvédelemről van szó? Ide hogy jön – az iroda hozzászólásához fűzném – milyen másféle szakmaiság, ha a természetvédelemről van szó? Milyen sok szempontú igény, hogyha az lenne az elsődleges igényünk, hogy itt élni tudjunk, levegőt tudjunk venni, hogy ne érezzük magunkat rosszul a melegben, mondjuk, szívrohamot kapnak az idősek, vagy agyvérzést kapnak. És ennek köze van, mérhető adatokkal tudunk ehhez bizonyítékokkal szolgálni, hogy összefüggés van aközött, hogy mennyi a zöldfelület, mennyi a fa, és aközött, hogy hány fok van a városban. És nem hiszem, hogy önök nem érzik ezt. Szénási Róbert: Úgy tudom, hogy nem csökkenhet a zöldterület. Szentistványi István: Annyi tennék hozzá, amit Mária mondott, hogy szerintem, ha általános kezelési tervként ezeket a pontokat integráljuk a helyi rendeletünkbe, azzal csúfot űzünk a helyi rendelet fogalmával. Ez a legnagyobb baj. Tehát gyakorlatilag egy teljesen üres, semmire nem kötelező olyan dologgá tettük, amibe bele lehet pakolászni dolgokat, de igazából ha ott helyzetbe kerül valaki vagy valami, akkor innentől kezdve semmifajta kötöttséggel nem fog járni. Ezzel csúfot űzünk azokból is, akik ezt 2001-ben beadták, azokból a Szegeden működő, a környezettel eléggé elkötelezett és felelős emberekből, akik gyakorlatilag úgy érezték, hogy erre szükség van egy ilyen nagyváros esetében, mint Szeged. Ha ebben a formájában ezekkel a pontokkal kilyukasztjuk az egészet, kiüresítjük, akkor mindenkinek a több évtizedes áldozatos munkáját is egy pillanat alatt söpörjük le az asztalról. Ez az, ami különösen fájdalmas. Az meg, hogy az élettel milyen kapcsolata van ennek, amit Mária a serpenyő másik oldalába tett, az is megért egy szót, hogy erre az oldalára is figyelemmel legyünk. Szénási Róbert: Elnök úr, szavazhatunk? Szentistványi István: Szavazhatnánk, de én még javaslom, hogy hallgassuk meg a főépítész asszonyt. Sz. Fehér Éva: Reagálni szeretnék. Természetesen az a célunk, hogy minél több zöldterület legyen. A városfejlesztéseknél elsődleges szempont és a tervezési program része mindig, hogy zöldterület nem csökkenhet, sőt növekednie kell. A mostani beruházásoknál is több zöldfelület keletkezik mindenhol. Egyébként az építési törvény sem ad arra lehetőséget, hogy zöldterület csökkenjen. A következő napirendi pontnál, a szabályozási terv módosításánál is tekintettel kell lenni mindig arra, hogy az Étv. szerinti előírást mindig betartsuk. A bioaktivitási értéknek a város területén azonosnak kell lenni. Tehát ha valahol csökken, másutt biztosítani kell. Most van folyamatban a komplex felülvizsgálata a város szabályozási tervének, és azt kell, mondjam, hogy jól állunk, mert bioaktivitási-érték többlet fog keletkezni.

12

Szentistványi István: Szeretném a szavazáshoz közelíteni a vitát. Azt tartanám helyesnek, és így is fogom föltenni szavazásra a kérdést, ha nincs több hozzászólás. Az imént fölvetődött pontok miatt a jelenlegi előterjesztést – mint ahogy tavaly sem -, az idén sem tudjuk elfogadni. Ezzel együtt, nyilván a közgyűlés elé napirendre vételét nem javasoljuk, hanem azt teszem föl szavazásra, azt kérnénk, összhangban a JÜKB délelőtti határozatával, hogy a szeptemberi közgyűlésen kerüljön újra terítékre ez a kérdés, ami bizonyos kísérleteket fogunk még tenni, hogy a két verzió között kompromisszumot találjunk. Juhász Gyula: Itt elnök úr már határozati javaslatot fogalmaz, de ehhez szeretnék kiegészítést tenni. A szabályozási terveknek van költségvetési kiadása, hogy azoknak a területeknek a fönntartása mennyibe kerül. Esetleg azt is érdemes lenne az előterjesztésben kiegészíteni. Szentistványi István: Annak idején egy költségkalkuláció igénye merült föl a kezelési terv kapcsán. Ezt nem látjuk a mai napig az előterjesztésben. Szeretnénk akkor ezt is javasolni az irodának. Makrai László: Meg a forrásoldalt is. Dénes Ágnes: A jelenlegi szabályozáshoz képest nem írunk ki olyan szabályozást, ami többletköltséget generálna. Kivéve a táblák kihelyezését amiről szó is volt de ha újabb változtatások lesznek, akkor azok generálhatnak újabb költségeket. Juhász Gyula: A költségmegtakarítást nem lehet pontosan tudni. Az nincs most kivesézve. Szentistványi István: De a mostani javaslat a jelenleg hatályoshoz képest is tartalmaz olyan pontokat, amelyeknek lehetnek költségvonzatai. Juhász Gyula: Ha kevesebb fát kell kivágni, nyilván kevesebbe kerül. Dénes Ágnes: Azért a rendelet azt nem mondja, hogy ki kell vágni fát. Szentistványi István: Sokkal szélesebb spektrumban engedélyezi meg a beavatkozást, és sokkal több kivételt engedélyez, mint eddig volt. Gyakorlatilag ez a lényege ennek a néhány pontnak. Erre vonatkozó kérést a határozatba javasolni fogom, hogy kimondottan a kezelési tervvel összefüggésben egy költségvonzat készüljön. Ősszel a bizottság és az illetékes iroda szervezésében volt ez a szakmai fórum vagy konferencia. Alpolgármester úrnak volt egy furcsa félreértelmezése, ami arra vonatkozott, hogy több százezer forint ment el erre a szakmai konferenciára. Ezt mondta a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon. Én ezen teljesen ledöbbentem, mert az volt a koncepció, hogy 0 forintból hozzuk ki, és még a termet is minimális összegért béreltük a TIK-ben, azért, hogy semleges helyszínen legyen. Nekem az lenne a kérdésem főépítész asszony – lehet, hogy ezt majd írásban is megkérjük -, hogy volt-e ennek a dolognak egyéb költségvonzata? Van-e valami valóságalapja annak, amit mondott az alpolgármester úr? Sz. Fehér Éva: A terembérlésnek volt költségvonzata. Szentistványi István: De az mennyi? Mert én aláírtam egy minimális összegről papírt. Sz. Fehér Éva: Terembérlet volt. Számla most nincs nálam.

13

Szentistványi István: De az a több százezer forintos költség honnan jött akkor? Dénes Ágnes: Tőle kell megkérdezni. Szentistványi István: A szokásos jóindulatú bemondások egyike volt, aminek semmi alapja nincs, csak jól hangzik. Sz. Fehér Éva: A kórházra szeretném még fölhívni a figyelmet, hogy a SZÉSZ-nél a védetté nyilvánítás jó lenne, ha benne maradna. Szentistványi István: Ez azt jelenti, hogy itt a rendelettervezetben az a pont maradna benne a harmadik napirendi pontnál, amely a kórház területének a listához való hozzáadását jelenti. Ezeket megpróbálom összefoglalni. Dr. Börcsök Judit: Tehát a következő javaslat az, hogy az egyes kórház hányas pontra kerül kiegészítésként? Dénes Ágnes: Ha a közgyűlés nem veszi napirendre az előterjesztést, az egyes kórház területére vonatkozó javaslatot be kellene vinni. Szentistványi István: Először fogalmazzuk meg azt az egyes pontot, ami erre az egész rendeletcsomagra vonatkozik. És utána hozzátesszük, hogy mi kerüljön a közgyűlés elé. Megtárgyalta a bizottság az előterjesztést, és azt jelenlegi formájában - csak úgy, mint a tavaly májusi közgyűlésen – nem javasolja a június 22-ei közgyűlés elé megtárgyalásra. Szeptemberig további egyeztetéseket tart szükségesnek, s a jelenlegi ütemtervnek megfelelően a szeptemberi közgyűlés elé javasolja. Dr. Börcsök Judit: Az egyeztetések kapcsán azért pontosítsunk, mert itt már több mint egy éve folynak egyeztetések. Kik között lenne? Szentistványi István: Az egyeztetés a meglévő két rendeletmódosítás tükrében a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság valamint a Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztálya között. Dr. Börcsök Judit: A Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság a bizottsági ülés keretében? Szentistványi István: Nem. Dr. Börcsök Judit: Akkor elnök urat a bizottság felhatalmazza arra, hogy folytassa le a főépítészi irodával az egyeztetést. (Dr. Kenyeres Lajos távozott.) Szentistványi István: A kiinduló pont a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelet módosítása és a beadott képviselői módosító javaslatom. Van ez a két szövegvariáns alapján folytatnánk le az egyeztetést az illetékes irodával. A bizottság felhatalmaz, hogy a bizottság részéről én folytassam le ezt az egyeztetést. Dr. Börcsök Judit: És még volt a költségkalkuláció.

14

Szentistványi István: A bizottság felkéri az illetékes irodát, hogy kezelő korábbi kérésének megfelelően a kezelési tervhez költségkalkulációt készítsen. Dr. Börcsök Judit: A kezelési terv módosításából eredő többletköltségek vagy megtakarítások tekintetében? Nyilván hogyha elkezdődik egy egyeztetés, abban vagy lesz konszenzus vagy nem, és azokhoz a javaslatokhoz kapcsolódóan a többletköltségek vagy a megtakarítások kerüljenek kimutatásra? Makrai László: Megjegyzem, az alapkezelésről sem készültek. Sem költségkalkuláció, sem forrásoldal nem volt megjelölve. Nem tudom, ilyen formán milyen forrást költsön rá a cég? Nekünk a fönntartási költségeink csak közterület-fenntartási támogatás, és az program szerint zajlik soronként. Ez egy 20 oldalas excel-tábla, minden egyes heti locsolás, parkgondozás, minden belekerül nevesítve és költségelve. Tehát ilyen szempontból én erre nem tudok költeni pénzt. Keresztfinanszírozni meg a jelenlegi jogszabályok szerint tiltja a NAV. Ezért az alaphoz sincs, meg a módosításhoz sincs. Szentistványi István: A kezelési tervhez kérünk, a módosított verzióhoz az ott nyilván megjelenik, hogy a módosítás ilyen megtakarítással vagy költséggel jár az alapkezelési tervhez viszonyítva. Makrai László: Valakinek be kell árazni. Juhász Gyula: Javaslom, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t is vonjuk be az egyeztetésbe. Szentistványi István: A költségekre vonatkozó egyeztetésekbe a Kht.-t is bevonjuk. Akkor ezzel kiegészülne az az egyes pont. A kettes pont pedig arra vonatkozik, hogy a jelenlegi előterjesztésből az a pont kerülne most a közgyűlés elé, amelyik kimondottan az I. kórház területét venné fel a jelenleg hatályos helyi védelmi rendeletünk listájára, amire a SZÉSZ módosítása miatt is szükség van. Dr. Börcsök Judit: Igen, ezt itt szövegszerűen kellene elfogadni. A rendelettervezet 3. számú melléklete Szeged város helyi védelem alá tartozó parkjait sorolja fel, az kerülne kiegészítésre a 17. sorszámmal, amelyik az egyes számú kórházi tömb 25610/1 helyrajzi számú ingatlant jelölné meg. Mivel a Palánk területe is ezzel a rendelettel kerülne védelem alá, tehát lehet, hogy a sorszám változna. Szentistványi István: Jelenleg a 15-ös, a Partfürdő az már benne van, s a két utolsó most nincs benne. Dr. Börcsök Judit: A hatályos rendelet most nincs itt, csak a tervezet, majd leellenőrizzük. A határozat megfogalmazásában majd úgy lesz, hogy az egyes pont úgy kezdődik, hogy jelenlegi formájában nem javasolja a június 22-ei közgyűlésnek megtárgyalásra a bizottsági határozat 2. pontjának kivételével. Szentistványi István: Ebbe a formába, ezzel a két ponttal tenném fel szavazásra. Ez így összeállt.

15

Dr. Börcsök Judit: Megfogalmazásban az úgy lesz, hogy az egyes pontban a bizottság a közgyűlésnek nem javasolja megtárgyalásra a határozat kettes pontjában levő javaslat kivételével. Szentistványi István: Így van. Dr. Börcsök Judit: Egyes pontba azt bele kell írni, amiről szó is volt, hogy a költségkalkuláció összeállításában közreműködésre felkéri a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t. Szentistványi István: Egyébként pedig a bizottság felhatalmaz engem vagy pedig az tovább tart. A szakiroda részéről pedig a főépítész asszony és Dénes Ágnes fog ebben továbbra is részt venni. Ha ez így egyértelmű mindannyiunk számára, hogy erről szavazunk, akkor kérem, hogy aki ezzel egyetért, kézfeltartással jelezze. A bizottság 5 igen és 1 nem szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 11106-83/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 01/49099-1/2011. iktatószámú, Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: 1. A Bizottság az előterjesztést jelenlegi formájában nem javasolja a június 22-ei közgyűlésnek megtárgyalásra a bizottsági határozat 4. pontjában foglalt szabályozás kivételével. 2. A Bizottság felhatalmazza az elnökét, hogy folytasson egyeztetést a Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI.11.) Kgy. rendelet módosítása tárgyú előterjesztés és a bizottsági elnök képviselői módosító indítványa közötti konszenzusteremtés érdekében. 3. A Bizottság a polgármesteren keresztül felkéri az illetékes irodát, hogy a kezelő korábbi kérésének megfelelően a kezelési tervhez költségkalkulációt készítsen a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.. bevonásával. 4. A hatályos rendelet 3. számú melléklete egészüljön ki a 17. sorszámmal, I. számú kórházi tömb, 25610/1 helyrajzi számmal. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző, a Jegyzői Iroda, Fejlesztési Iroda Városrendezési Osztálya és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. 3. napirendi pont 4. Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása

16

Horváthné Mézes Ágnes: A mostani SZÉSZ előterjesztés 2 nagy részből áll, az első még a 2008-2009. évi karbantartásból kimaradt két pontot tartalmazza. Mindkettőnél különböző alátámasztó munkarészeket kellett még elkészíttetnünk. Azokat utána ugyanúgy le kellett egyeztetnünk. Egy következő éves karbantartás egyeztetésébe tudtak becsatlakozni, ez volt a 2010-2011. évi karbantartás, ami 32 módosítási kérelmet tartalmaz, ezek vannak részletezve az anyagban. Az előterjesztés tartalmazza azoknak a bővebb kifejtését, ahol településszerkezeti tervi módosítás is történik. Ha valamelyik ponttal kapcsolatosan van kérdés, szívesen kifejtem részletesebben is. Szentistványi István: Szeretne-e valaki reagálni? Nekem első ránézésre magára a módosításra vonatkozóan lenne kérdésem. Az anyag kétharmadánál lapul meg, s itt több olyan pont is szerepel, amit korábban érintettünk, de úgy volt, hogy ezekre még visszatérünk a későbbiek folyamán. Most egyet emelnék ezek közül ki, az árvízi töltést. Horváthné Mézes Ágnes: Ott tulajdonképpen az A és D pont egészül ki azzal a mondattal, hogy ez alól kivételt képez a Középkikötő sor. Ez kimondottan lakossági kérés volt, hogy ez a sor kerüljön ki ennek a 61. § (5) bekezdés hatálya alól, ami kimondja, hogy a Középkikötő sor nem közterület, nem közút. Az ott levő telkek nem minősültek építési teleknek. Akinek ott van telke, háza, semmilyen építési munkálatot nem végezhetett. Ez az 5. bekezdés ezzel a két mondattal módosult. Szentistványi István: Az itt megjelenő rendelet-módosítási pontok azok a szövegben szereplő pontokból következnek, vagy ettől függetlenül is. Horváthné Mézes Ágnes: Minden egyes módosítás visszavezethető valamelyik ponthoz. Szentistványi István: Van-e valakinek még hozzáfűznivalója? Mielőtt szavaznánk, azt azért muszáj elmondanom, hogy a hét elején Ágnessel beszéltem, amikor nem lehetett bizonyos mellékleteket megnyitni. Horváthné Mézes Ágnes: Utána az informatikusokkal beszéltünk, hogy nyilván a rendelettervezet melléklete nálunk sok-sok tervlap, ami méretében nagyon nagy terjedelmű. Szentistványi István: Bár egy ilyen esetben az informatikusoktól elvárható lenne, hogy úgy legyen beállítva, hogy ahol térképek meg egyebek vannak, az is fölférjen. De ez a kisebb probléma. A nagyobb az ugyanaz, mint az első fordulónál volt, hogy a rendelettervezet már eleve zárolt témaként jelent meg. Csak csütörtökön, amikor sikerült jegyző úrral beszélnem, akkor sikerült orvosolni. Tehát az egész szakaszban ez sem volt kommentálható. Ha valami értelme van a társadalmasításnak, azok pont az ilyen rendeletmódosítások. Horváthné Mézes Ágnes: Úgy gondolom, hogy a SZÉSZ esetében biztos, hogy semmilyen szándékosság nem állt fenn. Nekünk az építési törvény előírja, hogy mielőtt az anyag a közgyűlés elé kerül, előtte 30 napig közzé kell tenni. Ez a felhívás megjelent mind a város honlapján, mind a Délmagyarországban. Semmiféle észrevétel nem érkezett az anyaggal kapcsolatban. Szentistványi István: De azt állíthatjuk, hogy a rendszergazda, vagy aki ezt kezeli, az nem állt a helyzet magaslatán. Elvi okokból ezért kénytelen leszek nemmel szavazni, ami a bizottság többi tagját nem kötelezi semmire. Nekem muszáj, hogy ezt valamilyen szinten képviseljem, ha azt akarjuk, hogy egyszer a város komolyan vegye azt is, ha egy rendeletet hozunk arról,

17

hogy az SZMSZ-ünkbe beépítjük, hogy ezt biztosítjuk, akkor esetleg biztosítani is fogjuk. Ez lehet, hogy nem a mi életünkben vagy képviselői ciklusunkban fog bekövetkezni, der azért ezzel együtt én ezt nem adnám föl ilyen gyorsan. Aki a SZÉSZ csomagot a közgyűlés elé javasolja megtárgyalásra, kérem, kézfeltartással jelezze. A bizottság 4 igen szavazattal és 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 11106-84/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 01/1510-124/2012. iktatószámú, Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 4. napirendi pont 5. Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása Szentistványi István: Az illetékes irodáról volt itt munkatárs, de most nincs. Én elvi okokból azt tartom fontosnak, hogy a szakbizottságon a kimondottan szakmai kérdésekről beszéljünk részletesen, a tárgysorozatra egyáltalán nem muszáj, hogy egyforma hangsúlyt fektessünk. Ha ezzel kapcsolatosan nincs különösebb észrevételünk, akkor javasolhatjuk a közgyűlés elé kerülését. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-85/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 56820/2012. iktatószámú, Az Önkormányzat 2012. évi költségvetésének módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda 5. napirendi pont 6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések

18

Szentistványi István: Három gazdasági társaság képviselője jelen van. Valamelyik cégvezető esetleg nagyon röviden szólna, hogy miről van szó? Dr. Tóth István Tibor: Bennünket annyiból érint, hogy a nagyprojekttel kapcsolatban az SZKT önrész kifizetése tagi kölcsön formájában történik, és ennek a tagi kölcsön keretnek, ami a költségvetésben meg is van rá keretösszeg, annak az aktiválási eljárásához szükséges módosítást hozzák be a közgyűlésre. Ezzel kapcsolatban különösebb tennivalónk nincs. Szentistványi István: Másik két cégvezető szeretne-e bármit hozzáfűzni? Ha nem, akkor a bizottság a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-86/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, 1485-63/2012. iktatószámú, Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 6. napirendi pont 6.1. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok Makrai László: Egy apró, de jelentős kérdés a társaságunk az árbevételének növelése érdekében, hogy ne csak az önkormányzati támogatásra legyünk támaszkodva, külső piaci bevételeket is szándékozik begyűjteni, és az elmúlt évben el is indultunk ebbe az irányba, leginkább a kertészeti kivitelezés és kertépítés terén. Ennek kapcsán elnyertük az Agóra belső kerti beépítését, a Vásárhelyi Pál utcának a teljes kertészeti tervét illetve most a Dugonics térnek a teljes kertészeti kivitelezését, attól a nyertes cégtől, amelyik fővállalkozóként közbeszerzésen megnyerte ezeket a tendereket. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az önkormányzat, mint egy pályázat nyertese és kedvezményezettje meghirdeti közbeszerzésre a generál-kivitelezését egy-egy nagyobb munkának, majd pedig mi, önkormányzati tulajdonú társaságként megpályázzuk a generál-kivitelezőnél azt a munkát, amit a mi tulajdonosunk nyert el. Elég érdekes a helyzet. Ráadásul mi közhasznú társaságként csak a közhasznú tevékenységeinket végezhetnénk egy bizonyos keretösszegig. Azon túl pedig – hogy ne veszítsük el, elveszthetjük a preferált közhasznú nonprofit jellegünket, ha közhasznú tevékenységünkkel túlterjeszkedve más bevételekre is szert teszünk. Bevételeink már olyan szinten állnak külső piaci bevételekből, hogy ezt a határt feszegetjük. Ennek érdekében van egy javaslatom a közgyűlés előtt, amiben az alapító okiratot módosítanánk, hogy közterületre vonatkozó munkákra is terjedjen ki a közhasznúság is. Adójogászaink szerint ez alkalmas, és átvihető megoldás lehetséges. Csak erre a furcsa helyzetre szerettem volna felhívni a bizottság figyelmét, hogy hogyan pályázhatunk piaci szereplőkként egy tulajdonosunk által megnyert

19

pályázaton. Ennek az is a veszélye, hogy valószínűleg mi leszünk a későbbi üzemeltetői, de ugyanakkor átadói is. Ez számunkra azért pozitív, mert ami kertészeti kivitelezés történ Szeged város területén az elmúlt öt évben, az mind olyan fokon volt elhanyagolva, és minőségen aluli volt, hogy a társaságnak közpénzekből kellett rendezni, és a fenntartásból valójában befejezni. Ezért döntöttünk úgy, hogy inkább mi csináljuk meg, lehet, hogy nullszaldós lesz. Emeljük a vállalati kultúrát, ami az utóbbi években igencsak elhanyagolt volt a kertészet terén, másrész, ha mi csináljuk meg, akkor meg lesz rendesen csinálva. Csak épp az említett akadályba ütköztünk. Szentistványi István: Megoldhatónak látod ezt a kérdést? Makrai László: Igen, de nagyon érdekes jogi megoldások mellett. Szentistványi István: Ha más nem kíván hozzászólni, akkor szavazásra bocsátom, hogy a bizottság a tárgyalt anyagot a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-87/2012. (VI. 20.) VKB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, 1485-58/2012. iktatószámú, Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokkal kapcsolatos cégvezetői javaslatok tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda

7. napirendi pont 9. A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve Dr. Tóth István Tibor: Ugyanazt tudom mondani, amit a többi bizottsági ülésen, hogy a felügyelő bizottság ismeri legjobban a helyzetünket. Elfogadta azt az üzleti tervet, amit benyújtottunk. A felügyelő bizottság elfogadásra javasolja az üzleti tervet. Juhász Gyula: A cégek beterjesztették a saját üzleti tervüket, ehhez képest azok a határozati javaslatok, amiket az előterjesztő fűzött hozzájuk, azok jellemzően nem elfogadásra javasolják az üzleti tervet, hanem különféle módosításokat javasolnak. Amit igazán kifogásolni lehet, az az, hogy az előterjesztő mire alapozza javaslatait. A cégvezetők illetve a felügyelő bizottság többsége már írásban jelezte, hogy a módosításokkal nem igazán tud egyetérteni. Dr. Gyimesi László: Vannak olyan előterjesztői kérések is, amelyek beépítésre kerültek.

20

Szentistványi István: Szavazásra bocsátom, hogy a bizottság az anyagot a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-88/2012. (VI. 20.) VKB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta az alpolgármester által előterjesztett, 1485-60/2012. iktatószámú, A 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok 2012. évi üzleti terve tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.

8. napirendi pont 13. Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása Dr. Gyimesi László: Ezekben a kérdésekben ismét összehívták a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságot, kettő vagy három esetében felmerült, hogy ne kerüljön napirendre. Dr. Tóth Katalin: A Kreatív Formák Alapítvány kéri, a bérleti lehetőség meghosszabbítását, mivel elnyert pályázatuk elszámolásának feltétele a 15 éves bérleti szerződés volt. Volt még a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak egy sürgősségi indítványa, és az is közgyűlési anyagként rögzítésre került a rendszerben. A Munka Világára beadottat visszavonta, de arra volt egy törvényességi észrevétel is. A Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány kérelme a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak volt az előterjesztése, s javasolja, hogy a soron következő közgyűlés nyilvánítsa preferált szervezetté az alapítványt, és részére a Gyertyámos utca 6. szám alatti helyiség kerüljön bérbeadásra öt év határozott időre. Jelenleg közgyűlési anyag a Kreatív Formák Alapítvány kérelme. Dr. Gyimesi László: Meg a Historia. Dr. Tóth Katalin: Nem. Azt úgy fogadta el a bizottság, hogy a soron következő közgyűlésre. Dr. Gyimesi László: Az most péntek. Dr. Tóth Katalin: Azt nem tárgyalta meg a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság. Mert úgy szól a helyiségrendelet, hogy a közgyűlés dönt, de vagy a polgármester vagy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javaslatára. A Munka Világa azért volt más, mert az a JÜKB sürgősségi indítványa volt, és így lehetett közgyűlési anyag. A Historia Alapítvány viszont nem került a JÜKB elé.

21

Dr. Gyimesi László: Módosító javaslat a preferált szervezetek elhelyezése napirendhez. Nem önálló indítvány. Holnap ezt a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságon tisztázni kell, mert ez egy félreértés, mert preferált szervezetek elhelyezése napirendi pont az önálló indítványként bekerült, hogy legyen napirenden, és ahhoz módosítóként jött be a Historia. Dr. Börcsök Judit: Jelenleg nem módosítóként van a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előtt, hanem ahogy Kati mondta. De holnap lesz még JÜKB. Juhász Gyula: Miért jött be önállóként? Kicsúsztak az időből? Bizottsági módosítót még holnap délig beadhatnak. Dr. Gyimesi László: Eddig értettem, most nem értem. Dr. Tóth Katalin: Az előterjesztés így készült, és ezzel tárgyalta is a JÜKB, és indítványozta a következő közgyűlésnek. Szentistványi István: Ezt holnap majd az illetékes bizottság megtárgyalja, ami pedig előttünk van, azt a mi bizottságunk a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-89/2012. (VI. 20.) VKB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 13858-2/2012. iktatószámú, Preferált szervezet részére helyiség bérbeadása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 9. napirendi pont 24. A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.) Szentistványi István: Ezt az anyagot napirendre vettük, mert a mi bizottságunk is szerepel benne. Majd később Ágnessel átgondoljuk, letisztázzuk, hogy az átruházott hatáskörökön túl milyen határozatokat veszünk számba, de ez most nem lényeges. Van-e valami észrevétel? Dr. Gyimesi László: Van. Az ötből négyet igazoltnak kérek tekinteni. Valakinek mindig jeleztem. Egyszer nem jeleztem, volt, mikor Juhász Gyula képviselőtársamnak, volt, mikor Máriának jeleztem. Szentistványi István: Rögzítsük azt, hogy mit tekintünk hivatalos jelzésnek. Nem volt hivatalos jelzés. A jövőre vonatkozóan én a megállapodást úgy tudnám elképzelni, hogy

22

hivatalosan vagy az ügyviteli titkárnak, vagy nekem jelzel. Az úgy nem működik, hogy egyszer Gyulának, másszor Máriának szólsz. Az a gond, hogy nem jött vissza az info. Dr. Gyimesi László: Ilyen nincs. A múlt hetiről én csak e-mailben kaptam értesítést, aztán 2-3 nappal később néztem meg a beérkező e-mailjeimet. Szentistványi István: Na de Laci, ez nem áll. Az tény, hogy mindig kimegy az értesítés elektronikusan is, meg papír alapon is. Szerintem az, ha nekem vagy az irodának szólsz, az úgy működik, de az, hogy bármelyik bizottsági tagnak, az úgy nem működik. Maradjunk abban, hogy a jövőben nekem szólsz. Az sem bonyolultabb, mint ha egyszer ennek, másszor annak jelzed. Nem biztos, hogy visszajön így az információ. Van ezer formája, hogy ez legyen hivatalos. Sokszor volt kínos helyzet emiatt, mert határozatképességgel küszködtünk, hisz nem tudtuk, hogy kire számíthatunk a jelenlétével. De még ez a jelzés is csúsztatás, mert a jelzéssel automatikusan igazoltnak tekintjük, holott az még elvileg nem igazolt. De ha még csak nem is jelzi, az szerintem nem helyes. Ebben azt hiszem, egyet érthetünk. Kérlek Laci, hogy deal része az legyen, hogy elengedünk igazolatlan mulasztásokat akkor, ha a jövőre vonatkozóan aláveted magad ennek a bizottsági kérésnek. Dr. Gyimesi László: Abban az esetben fogadom el, ha ezt az elmúlt 4 percet nem jegyzőkönyvezzük. Szénási Róbert: Nem tudom, hogy visszamenőleg mit tudunk beleszólni ebbe az egészbe, de szerintem lépjünk túl. Beszéljük meg a jövőt, hogy kinek és hogyan kell jelezni. Szentistványi István: Laci, elfogadjuk, hogy a bizottság működése szempontjából hasznos és kívánatos, hogy jelezzük azt, hogyha nem tudunk eljönni? Dr. Gyimesi László: Azt kell akceptálni, hogy ha utólag értesülök, mert nem néztem e-mailt. Szentistványi István: Azt nem lehet. Hát hat nappal korábban kimegy a meghívó. De jó, abban ia benne vagyok, ha valaki kér olyan szolgáltatást az irodától, hogy telefonon értesítsük. Mikorra kéred a jelzést, hogy szóljunk, hogy négy nap múlva ülés, három nap múlva, két nap múlva… Szénási Róbert: Felnőttek vagyunk, mindenki ad egy elérhetőséget, és kész. Dr. Gyimesi László: A telefonos jelzés az jó. Judit a kiküldést követően telefonál. Szentistványi István: Ennek nincs akadálya, elbírja az iroda, de eddig ilyen igény nem merült föl. Dr. Gyimesi László: Elmulasztottam ezt mondani, aztán elsiklottam fölötte. Szentistványi István: Innentől kezdve megkapod a telefonos értesítéseket. Ezt a témát lezártuk, akkor szavazzunk. Makovi Mária: Miről? Juhász Gyula: elfogadjuk a beszámolókat ezzel a módosítással.

23

Szentistványi István: Gyakorlatilag, hogy Lacinak utólag leigazoljuk a hiányzásokat, az legyen benne? Juhász Gyula: Módosítjuk ezt a részét, hogy egy hiányzása volt. Dr. Gyimesi László: Volt öt hiányzás, abból egy igazolatlan. Szentistványi István: Módosítjuk, hogy egy igazolatlan. Szénási Róbert: normális esetben, ez nem hiszem, hogy az. Dr. Börcsök Judit: A beszámoló nem része a határozatnak, csak az előterjesztésnek. Szentistványi István: Akkor a határozatunkba tegyünk bele egy kettes pontot, hogy Gyimesi László, bizottsági tagunk, igazolatlan hiányzását megszüntetjük? Ezen fog röhögni mindenki. Dr. Gyimesi László: Olvastam, ez le van írva, a Délmagyarország is megtalálta. Szentistványi István: Én hajlandó vagyok ezt bevenni a határozatba. Nem biztos, hogy ez pozitívan sül el, de belekerülhet. Dr. Gyimesi László: Hogy került bele az előterjesztésbe? Ahogy belekerült, úgy módosuljon. Szentistványi István: Módosítsuk. Akkor kettes sor: Gyimesi László, bizottsági tagunk, 5 igazolatlan hiányzásából 4 igazoltnak tekinthető. Félre téve a tréfát, tudom, hogy neked ez a bizottság nem annyira fontos, de ha szólsz, már az is valami. Azért a többiek munkáját ne lehetetlenítsük el. Aki egyetért azzal, hogy ez így kerüljön be kiegészítésként – mert egyébként elfogadjuk az előterjesztést – a határozatba. Kérem, hogy erről szavazzunk kézfeltartással. A bizottság 4 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot:

11106-90/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Polgármester által előterjesztett, 55573/2012. iktatószámú, A Közgyűlés állandó bizottságainak beszámolója (2011. november 1. – 2012. április 30.) tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: 1. A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolja. 2. A Bizottság a tevékenységéről szóló beszámolójában szereplő dr. Gyimesi László bizottsági tag 5 hiányzásából négyet igazoltnak tekint. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.

24

10. napirendi pont 30.1—30.4 A Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság sürgősségi indítványai 30.1 Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI. 02.) önkormányzati rendelet módosítása Szentistványi István: Ez az indítvány majdnem az, amit mi is korábban beterjesztettünk. Arra rímel, ami arra vonatkozik, hogy a külsős bizottsági tagok is hogyan juthatnának hozzá az elektronikus rendszerhez. Ez az előterjesztés hasonló szellemben fogalmazódott meg. Fontos lenne ezt körbejárni, mert látjuk, hogy milyen anomáliák vannak a rendszerben. Én ezt mindenképpen megtárgyalásra javasolnám. Kérem, aki ezt támogatja, kézfeltartással szavazzon. A bizottság 5 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot:

11106-91/2012. (VI. 20.) VKB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által előterjesztett, Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010. (XI. 02.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.

30.2 Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III. 06.) önkormányzati rendelet módosítása Szentistványi István: Megint úgy teszem föl szavazásra, hogy aki a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja ezt a módosító indítványt, kérem, kézfeltartással szavazzon. A bizottság 4 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett meghozta az alábbi határozatot: 11106-92/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által előterjesztett, Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012. (III. 06.) önkormányzati rendelet módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot:

25

A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. 30.3 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata beszerzési szabályzatának módosítása Szentistványi István: Ebben a kérdésben sajnos én nem látok tisztán. Azért a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolnám. Kérem, aki ezt támogatja, kézfeltartással szavazzon. A bizottság 4 igen, 1 nem és 1 tartózkodó szavazat mellett meghozta az alábbi határozatot: 11106-93/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság által előterjesztett, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata beszerzési szabályzatának módosítása tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.

30.4 A Munka Világa Közhasznú Egyesület kérelme a közgyűlési napirendről levételre került 11. napirendi pont 30.5 Hüvös László sürgősségi indítványa: Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése Szentistványi István: Van-e valaki, aki a jelenlegi állapotról tájékoztatna minket? Kosik Dénes Pál: Nagyjából és röviden a következőről van szó: A tavalyi év folyamán közadakozásból a dorozsmaiak a felépítményig eljutottak a stáció felújítása kapcsán. 14 darab felépítmény alapozása és a felső rész elkészült. Befejezni pénzhiány miatt nem tudtuk. Javaslatot tettünk arra, hogy a költségvetés bizonyos sorát módosítva, és onnan 4,2 millió forintot elcsípve a 14 darab szentképet és a hozzá tartozó kiegészítő dolgokat, fakereszteket, tokozatokat, egyebeket le tudjuk gyártatni egy szobrászművésszel. Három árajánlat áll rendelkezésünkre, amiket begyűjtöttünk, és a legkedvezőbb árajánlatot benyújtóval szeretnénk megcsináltatni. A mai napon még az eredeti indítványhoz adminisztratív okokra hivatkozva egy pici módosítás ment be. Ez pedig azt tartalmazza, hogy a 4,2 millió forint pénzeszköz átadása történjen a dorozsmai Keresztelő Szent János Plébánia részére, és az fog szerződést kötni a szobrászművésszel. Ennek olyan egyszerű magyarázata van, hogy föl fogja gyorsítani az ügyeket.

26

Szentistványi István: Lényeges, hogy a dorozsmai liget rekonstrukciója kapcsán ez kimondottan a stációkat érinti, s a költségvetési sorról származó 4,2 millió forint konkrétan erre a célra lett átcsoportosítva. Az az egy stáció, ami még megvolt a ház mellett szinte érintetlenül, amikor kint voltam húsvétkor, azzal mi lesz? (Szénási Róbert kiment.) Kosik Dénes Pál: Az ott is marad mementóként. Annyit csinálunk vele később, de lehet, hogy belefér ebbe az összegbe, hogy rendbe hozzuk. A sok közül talán az volt a legjobb állapotban. Margóczi Katalin: A telekrendezés és a járda közötti szakaszra már megvan a forrás, vagy meglesz? Mert most borzalmasan néz ki a terület. Kosik Dénes Pál: Meglesz, már az anyaga is megvan ingyen és bérmentve. Szentistványi István: A park állapota az marad? Kosik Dénes Pál: Mindennek eljön az ideje. A fák tekintetében lesz egy felülvizsgálat, hogy melyikkel mit kell csinálni. Szentistványi István: Most konkrétan erről a költségvetési átcsoportosításról van szó. Kérem, szavazzunk, ki ért egyet azzal, hogy a bizottság a közgyűlés elé megtárgyalásra javasolja? A bizottság 5 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-94/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén megtárgyalta Hüvös László, humán közszolgáltatási tanácsnok által előterjesztett, Kiskundorozsmai stációk rekonstrukciójának befejezése tárgyú előterjesztést, és meghozta az alábbi határozatot: A Bizottság az előterjesztést a közgyűlésnek megtárgyalásra javasolja. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda. (Szénási Róbert visszajött.) 12. napirendi pont Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére Szentistványi István: Ezzel a projekttársaság megalapításával kapcsolatban nekem lenne hozzáfűzni valóm vagy kérdésem. A bizottság nevében szeretném, ha erre a jelenségre rákérdeznénk az illetékes irodánál, hogy ez hogy működik. Én ebben nem látok teljesen tisztán, hogy mennyire jogszerű vagy egyáltalán hogy áll. Az iroda munkatársát kérdezem. Az van, hogy ez a Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú

27

fejlesztésére című napirendi pont polgármester előterjesztésében négy bizottság elé került. Én értesültem erről, olvastam az anyagokat is, s mivel a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság profiljába illő téma, fölvetettem, hogy napirendre vesszük mi is. Egy csomó olyan vonzata van, ami a bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottságnak semmi olyan ráhatása vagy jogosítványa nem lett volna, hogy bármit is megtorpedózzon. Nekünk pusztán annyi lett volna, hogy ezt napirendre tűzzük, és megnézzük, hogy ezzel kapcsolatban mi van. Senkit nem kötelezett volna semmire, hogy láttuk ezt az anyagot. Kértem a hivataltól az anyagot, s azt a választ kaptam, hogy ezt az anyagot a polgármester négy bizottság elé terjesztette, és nekünk nem bocsátják a rendelkezésünkre. Nem közgyűlési anyag, bár pont akkor, amikor kértük, a JÜKB-nek volt olyan javaslata, hogy közgyűlés elé javasolta. Akkor úgy tűnt, hogy közgyűlési anyag is lesz. Engem az iroda véleménye érdekelne, ez kinek a hatásköre ilyenkor eldönteni, hogy ki, melyik bizottság kapja meg az anyagot? Dr. Börcsök Judit: Különbséget kell tenni a közgyűlési anyagok és az egyéb anyagok esetében, amelyek a bizottságokhoz kerülnek különböző hatáskörök gyakorlása keretében. Amit a múltkor a közgyűlési anyagok kapcsán mondtunk, konkrétan a Sándorfalvi úti szabályozási előírások módosítása kapcsán kérdezte elnök úr, hogy a fedlapon miért nem szerepelt a bizottság neve, az a válasz a közgyűlési anyagokra vonatkozott. Ennek megfelelően a mostani közgyűlési anyagoknál már sokkal többön szerepel, önkormányzati szakbizottságként bármit napirendre tűzhet. Ugyanakkor vannak a bizottságoknak olyan egyéb hatáskörei, amelyeket különböző rendeletek alapján gyakorolnak, illetve vannak olyan feladatai, amelyeket az előterjesztést készítő felkérése alapján látnak el. Ez az előterjesztés is így készült. Ha ez közgyűlési anyagként készült volna, akkor a bizottság minden további nélkül napirendre vehetné. Az előterjesztő a polgármester, és négy bizottság részére lett megküldve az anyag. Utasítást nem kaptunk arra, hogy más bizottságoknak is küldjük el. Szentistványi István: Ezt a részét értem. Azt a részét nem értem, és erre kérnék konkrét vagy belső szabályzati, vagy jogszabályi, vagy bármilyen SZMSZ helyet - hogy ha egyik bizottság egy szakmailag a profiljába vágó, nem közgyűlési előterjesztés kapcsán úgy érzi, hogy a bizottság napirendjére tűzi – az előterjesztést nem kaphatja meg. Engem ez a része érdekel. Amit Judit mondott, az teljesen világos. Dr. Börcsök Judit: Az SZMSZ 71. szakaszának 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bizottságok a polgármesteri hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg. Ennek megfelelően jártunk el. Utasítást nem kaptunk. Szentistványi István: Jelen esetben ezt akkor úgy értelmezzük, hogy bizottság a polgármester útján járhat el. Dr. Börcsök Judit: Igen, a polgármester útján adhat feladatot, közvetlenül nem. Szentistványi István: Ez a pont azt jelentené, hogy akár ha egy bizonyos kérdés a profiljába vagy adott esetben hatáskörébe is tartozik a bizottságnak, mivel nem neki van kimondottan adresszálva, akkor nem is tűzheti napirendre? Dr. Börcsök Judit: A bizottság ezt napirendjére tűzte. Szentistványi István: Napirendre tűzheti úgy, hogy egy mondatot sem ismerünk belőle.

28

Dr. Börcsök Judit: Ha a bizottság hozott volna egy olyan határozatot, hogy a polgármester útján felkéri az illetékes irodát, hogy terjessze elő, akkor ha a polgármester ilyen utasítást ad az irodának, előterjeszti. Juhász Gyula: Igazából azt nem értem, hogy mi ezt nyílt ülésen tárgyaltuk. A polgármester úr kísérő levele körülbelül egy oldalas, amiben arra kéri fel a négy bizottságot, hogy belátásunk szerin a mellékelt anyagokból készítsünk előterjesztést. Tehát ez önmagában sem a bizottsági, sem a közgyűlési előterjesztés formai kritériumainak nem felel meg ez az anyag, amit kaptunk. Ez egy tájékoztató anyag volt, amit mi nyílt ülésen tárgyaltunk. Oda bárki beülhetett volna, akár Szentistványi képviselő úr is, mint szakbizottsági elnök. Az anyag tárgyát tekintve elég fontos ügyről van szó, arról, hogy egy ötmilliárdos megújuló energiát hasznosító projekt induljon. Nem igazán értem, hogy Szentistványi képviselő úr, aki a közgyűlés tagja, és aki egy közgyűlés működéséhez tárgyalt anyagról kért mondjuk egy iratmásolatot, azt mért nem kaphat? Szentistványi István: A bizottság nevében konkrét kérésem lenne, határozatot szeretnék javasolni. Rögzítsük a tényállást. A bizottság napirendjére szerette volna tűzni a Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére című polgármesteri előterjesztést, amelyet négy bizottságnak megküldött. Az anyagot a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság kérés ellenére nem kapta meg. Dr. Börcsök Judit: Ez így nem pontos, mert a bizottság nem kérte. Szentistványi István: A bizottság elnöke kérte ezt az anyagot. Dr. Börcsök Judit: Itt akkor ugyanaz van, amit ön is mondott, hogy bizottsági elnökként anyagokat megkap. Ezt a bizottság tárgyalási napirendre kívánta venni. Szentistványi István: Én szoktam az illetékes irodával összeállítani a következő bizottsági ülés tematikáját. Így volt legutóbb is. Ezt az anyagot napirendre kívántuk venni. Ehhez kértük a vonatkozó anyagot, ezt a polgármesteri előterjesztést. A Jegyzői Iroda ezt megtagadta. Ennek a pontos jogi magyarázatára írásos választ kérünk. Kosik Dénes Pál: Akkor azt is tegyük a határozatba, hogy kérjük a nevezett anyagot. Szentistványi István: Ezzel kibővítve bocsátom szavazásra. A bizottság 6 igen szavazattal egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 11106-95/2012. (VI. 20.) VKB határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsága 2012. június 20-án tartott ülésén a Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére tárgyú előterjesztés napirendre tűzése kapcsán az alábbi határozatot hozta: 1. A Bizottság napirendjére szerette volna tűzni a Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére című polgármesteri előterjesztést,

29

amelyet négy bizottságnak megküldött. Az anyagot a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság kérés ellenére nem kapta meg. A Jegyzői Iroda ezt megtagadta. A Bizottság a Polgármester útján felkéri az illetékes irodát, hogy ennek a pontos jogi magyarázatára írásos választ készítsen. 2. A Bizottság a Polgármester útján felkéri az illetékes irodát, hogy megtárgyalás céljából bocsássa a bizottság rendelkezésére a Projekttársaság alapítása a szegedi távhőszolgáltatás megújuló energia alapú fejlesztésére tárgyú előterjesztést. A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesítést kapnak a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az aljegyző és a Jegyzői Iroda.

K. m. f. Szentistványi István, a bizottság elnöke

Juhász Gyula, a bizottság alelnöke

Dr. Medzibrodszky Endre, a bizottság ügyviteli titkára

30