Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11.
Sorszám:
Ügyiratszám: 3827/2012.
4.
ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete
2012. október 25. napján tartandó ü l é s é r e
Tárgy:
Tűzgyújtási tilalom elrendelésével és szabályozásával kapcsolatos tájékoztatás, és a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelet, valamint az SZMSZ egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése
Előterjesztést készítette: Velner János irodavezető
Előadó: Feikusné Horváth Erzsébet jegyző
Látta:
Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság
Mészáros Miklós polgármester
2
Melléklet:
3 Tárgy: Tűzgyújtási tilalom elrendelésével és szabályozásával kapcsolatos tájékoztatás, és a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelet, valamint az SZMSZ egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése Ügyiratszám: 3827/2012.
Tisztelt Bizottság! Tisztelt Képviselő-testület! Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltség a következő tájékoztatást küldte az illetékességi területén működő jegyzők, így Balatonboglár Város Jegyzője részére is: „Tisztelt Jegyző! A 2012. év a csapadék-mennyiség tekintetében a tavaszi, nyári időszakokban rendkívülinek mondható, amelyet minden tekintetben a természet és az ember egyaránt megérzett. Ennek következtében az év elején a száraz aljnövényzet a tavaszi csapadék hiányában, az év közepén a rendkívüli meleg és hőmérsékleti rekordoknak köszönhetően az ország területén megnövekedett a száraz aljnövényzetben, nádasokban, szabad területen keletkezett tűzesetek száma. Az alábbiakban bemutatásra kerülő egyes szakterületek eltérő szabályozása során az illetékességi területünkön található 58 település eltérő helyi szintű szabályozásának összehangolásában, a jogszabályok értelmezésében jelen levelünkkel igyekszünk segítséget nyújtani. A tűzesetek során a Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott országos hatályú, a megyei Kormányhivatal által kiadott megyei hatályú tűzgyújtási tilalom, továbbá az egyes települések a helyi szabályozásuknak megfelelően az égetésre vonatkozó szabályozásban rögzítik azokat a feltételeket, amelyek az adott időszakra vonatkoznak. A tűzgyújtással, annak tilalmáról, valamint az egyes égetésekkel kapcsolatos hatályos szabályozók és azok értelmezéséről az alábbiakban tájékoztatom Önt: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet a következőket szabályozza: 15.A diffúz forrásra vonatkozó szabályok 27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Ennek értelmében a külterületen történő tarló, zöldhulladék (faág, nyesedék), a belterületen történő szemét, hulladék, vegyes kerti hulladék, háztartási hulladék égetése tilos. A rendelet 9. számú melléklete a levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét határozza meg, amelynek mértéke a 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedhet.
4 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény a következőket szabályozza: Védelem a tűz ellen 64. § Az erdő tűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. 65. § (1) Erdőben tűz gyújtására és fenntartására - az erre a célra kijelölt helyek kivételével - csak az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő tulajdonosa írásbeli engedélye birtokában levő személy jogosult. (2) A vágástéren visszahagyott faanyag égetése az erdőgazdálkodó által arra kijelölt területeken és csak abban az esetben megengedett, ha a tűz az újulatot és a környezetében lévő erdőt, az erdőn kívüli területek élővilágát, valamint a természeti képződményeket és egyéb műtárgyakat nem veszélyezteti. (3) Az erdőgazdálkodó a parkerdő területén turisztikai célból és tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet köteles kialakítani. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával bárki jogosult tüzet rakni. (4) Az erdőgazdálkodó az erdőben létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti és a tűzvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. (5) Tilos tüzet gyújtani erdőben, valamint annak kétszáz méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon a fokozott tűzveszély időszakában. (6) Tilos az erdőben közvetlenül vagy közvetve tüzet okozó tárgyak elhelyezése. 66. § (1) A tűz őrzéséről, valamint annak - a helyszínről való távozás előtti - biztonságos eloltásáról a tűzgyújtásra jogosult köteles gondoskodni. (2) Aki erdőtüzet vagy tűzveszélyt észlel és azt eloltani, illetve elhárítani nem tudja, köteles a tűzoltóságot, az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót haladéktalanul tájékoztatni. 67. § (1) Fokozott tűzveszély esetén a miniszter határozatban - a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszterrel való egyeztetés mellett - az ország egészére vagy meghatározott területén lévő erdőre, valamint az erdő határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el. A tűzgyújtási tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (2) Megye, kistérség vagy település területére kiterjedő fokozott tűzveszély esetén - indokolt esetben, átmeneti időre - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a főváros területén a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság egyetértésével vagy javaslatára az erdészeti hatóság is rendelhet el tűzgyújtási tilalmat. A tilalom elrendeléséről és annak feloldásáról szóló határozatot az erdészeti hatóság és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján, valamint két országos napilapban, a közszolgálati televízióban és rádióban kell közölni. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. (3) A tűzgyújtási tilalom elrendelése esetén, annak feloldásáig az erdészeti hatóság az erdőbe való belépést és az ott tartózkodást korlátozhatja, illetve megtilthatja. (4) A tűzgyújtási és látogatási tilalom elrendelése a tűz időjárási index értékéhez köthető. Ennek értelmében az erdőben keletkezett vágástéri hulladékok égetése az erdő tulajdonosának írásos engedélyével végzehető, olyankor amikor általános tűzgyújtási tilalom nincs érvényben és az égetés az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendeletben foglalt vonatkozó rendelkezései szerint kell elvégezni: 239. A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai 606. § (1) Az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (2) A tervezett - az (1) bekezdés szerinti - égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni. (3) A tarlóégetést a learatott gabonatáblákon úgy kell végrehajtani, hogy a tűzterjedés irányában a hasznos vad elmenekülhessen. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez
5 csak a tarlómaradványok használhatók fel. A szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. (4) Kukoricatarló-égetésnél a (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. (5) A cséplési hulladékok, így pillangósvirágú magvak hulladékai és egyéb hulladék, a fatisztogatás hulladékai (a továbbiakban: növényi hulladékok), a hernyófészkek és az arankafoltok - megfelelő tűzvédelmi óvórendszabályok betartásával - csak a helyszínen égethetők. (6) Tarló- vagy a növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Ennek érdekében a) a tarlót vagy az érintett szakaszokat az égetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, b) a tarlóégetést 30 ha-nál nagyobb területen szakaszosan kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, c) a tarlóégetés időtartamára tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani, d) a tarló- vagy a növényi hulladékégetés célját szolgáló tüzet őrizetlenül hagyni tilos, és veszély esetén vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani. (7) A tarló- vagy a növényi hulladékégetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni. Amennyiben a vágástéri hulladék égetése során olyan esemény következik be, amely során a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében, valamint 1. mellékletében meghatározottak alá esik tűzvédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig és a tűzoltóság vonulási, beavatkozási költségeinek megtérítésére is kiterjedhet. A médiában is megjelenő országos tűzgyújtási tilalom elrendelése során a Vidékfejlesztési Minisztérium meghatározott időponttól az ország teljes területén lévő erdőkre, valamint az erdők határától számított 200 méteren belüli területre- átmeneti időre – azonnali hatállyal tűzgyújtási tilalmat rendel el, a tilalom visszavonásáig. A Vidékfejlesztési Minisztérium által kiadott tűzgyújtási tilalom a külterületi erdő- és mezőgazdasági területekre vonatkozóan ad felhívást, amelyet a felsorolt területek kívül a kijelölt tűzrakó helyekre, a közút- vasút menti fásításokra, a parlag és gazégetésre is kiterjeszt. Felhívja továbbá az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területen dolgozók, a közúton és vasúton utazók figyelmét, hogy égő cigarettát és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el. A Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága a Minisztérium által kiadott tűzgyújtási tilalom időbeni hatályát az érintett megye területére, az tűz kialakulásának veszélyt figyelembe véve, meghosszabbíthatja és a továbbiakban a feloldásáig érvényben tarthatja. Aki a Vidékfejlesztési Minisztérium és Megyei Kormányhivatal tűzgyújtási tilalmára vonatkozó tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi 100 000 Ft-ig terjedő erdővédelmi bírsággal sújtható. Ennek értelmében a tűzgyújtási tilalom elrendelését követően a bárminemű tűzgyújtás, égetés tilos az erdő- és mezőgazdasági területeken, tűzrakó helyeken, közút és vasút mellett, tilos továbbá a parlag és gazégetés.
6 Amennyiben olyan esemény következik be, amely a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében, valamint 1. mellékletében meghatározottak alá esik tűzvédelmi bírság szabható ki, amelynek mértéke 50 000 Ft-tól 3 000 000 Ft-ig és a tűzoltóság vonulási, beavatkozási költségeinek megtérítésére is kiterjedhet. Az egyes Önkormányzatok belterületi ingatlanain, valamint közterületein történő tűzgyújtást az Önkormányzatok a Képviselő-testületük által kiadott helyi rendelkezéseikben szabályozzák. Illetékességi területünkön az 58 település esetében ez természetesen más-más önkormányzati szabályozást vonz magával. Akad olyan, aki teljes mértékben tiltja, akad aki meghatározott időszakban részlegesen engedélyezi a belterületi ingatlanokon történő égetést. A fenti jogszabályi helyek és szabályozások tekintetében meghatározhatjuk azokat a fő szabályozókat, amelyek az égetést, tűzgyújtási tilalmat szabályozzák. Felsorolás-szerűen ezek a következők: − a levegő védelméről szóló törvény elsősorban a keletkezett hulladék nyílt téri égetését tiltja szabad területen, függetlenül a külterületi, belterületi, lakóingatlan szabadterületi részein, mezőgazdasági területen – a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék (festés nélküli) háztartási berendezésben történő égetése kivételével, amelyet kifejezetten zárt rendszerben engedélyez. Ami a kazán, kemence, fémhordó, égetőmű, stb. eseteit jelenti. − az erdő védelméről szóló törvény kifejezetten az erdőgazdálkodó, az erdő tulajdonosa által írásban engedélyezett, az erdő területén végrehajtott erdőgazdálkodás során keletkezett vágástéri hulladék égetését engedélyezi, a meghatározott feltételek betartásával, amely egy részről a törvényben kerül meghatározásra, másik részről mint a tűzvédelmi rendelkezéseket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó részei szabályoznak. − az Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezései a meghatározott szabályozás elsősorban a használati szabályokat rögzíti olyan esetekben, amikor az égetés külön meghatározottak szerint engedélyezett, valamint az égetés végrehajtása során a megtartandó szabályokat rögzíti − a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Megyei Kormányhivatal határozata a kiadott határozat az időjárási viszonyokat figyelembe véve országos és területi szintű (megye) tűzgyújtási tilalmat rendel el, a tűzgyújtási tilalom időbeni hatálya annak visszavonásáig terjed, területi hatálya az erdőkre, valamint az erdők határától számított 200 méteren belüli területre vonatkozik. Felhívja a figyelmet továbbá az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területen dolgozók, a közúton és vasúton utazók részére a tűzveszély kialakulásának elkerülése érdekében. − az Önkormányzat helyi rendelete
7 a rendelkezés tiltja, vagy időbeli korláttal (évszak, hónap, óra) szabályozza a település belterületén történő égetést, egyben rendelkezik az égethető anyagok fajtájáról, az égethető anyag mennyiségéről, valamint a megkezdett égetés végrehajtásának feltételeiről, figyelembe véve a vonatkozó érvényben lévő jogszabályi rendelkezéseket, vagy a szomszédos ingatlan védelmének, veszélyeztetésének elkerülését. Mindezek figyelembe vételével láthatjuk azt, hogy az eltérő szakterületeken eltérő szabályozás van érvényben. Ennek érdekében a tájékoztatóban foglaltaknak megfelelően és az ott szerepeltettek alapján, mint a településén keletkezett tűzesetek felszámolását végző, valamint a tűzesetek során tűzvédelmi hatóságként eljáró kérem Önt, hogy a helyi rendeletben szabályozott tűzgyújtás, égetés szabályait vizsgálja felül. A felülvizsgálat során kérem vegye figyelembe, hogy az elmúlt időszakban a környezetváltozás – elsősorban az éghajlat és klímaváltozás – Magyarország vonatkozásában is megfigyelhető változást hozott, amelyet a mindennapi életünk során is tapasztalunk. Ezáltal szükségessé válik olyan a megelőző tevékenységet segítő, és valójában a további nagyobb károkat elkerülő intézkedések meghozatala, amelyben a helyi önkormányzatok szabályozói jogköre tevékenyen részt vesz, hiszen ez mindannyiunk érdeke. Természetesen ez nem csak a helyi szintű igazgatási rendszer felelősségét határozza meg nagy mértékben, hanem a tűzvédelem szakterületén dolgozókra is igen nagy terhet ró. Ennek a tehernek a csökkentésében igyekszünk olyan segítséget nyújtani az igazán közvetlenül érintett települések tekintetében, hogy - mint jelen eset is példázza – a szakterületünk által figyelemmel kísért változásokat a települések részére tájékoztatásként megküldjük, a település életét meghatározó rendelkezések megalkotásakor javaslatot teszünk, vagy a már életben lévő rendelet felülvizsgálatakor az érvényben lévő jogszabályokban foglaltakra tehetünk felhívást. Tájékoztatásom során elsősorban arra törekedtünk, hogy a tűzgyújtás szabályozottságára felhívjuk a figyelmet, másodsorban, hogy a települési önkormányzati rendeletben való szabályozottság fontosságát tartsuk szem előtt, ezzel elősegítve a további szabadtéri tűzesetek számának csökkentését, amelyek akár a szabályozatlanság hiányából adódhatnak, vagy nem szabályszerű égetésből. Ismételten kérem Önt, hogy a település tűzgyújtásra vonatkozó rendelkezéseit vizsgálja felül, vagy amennyiben ennek szabályozottsága nem teljes mértékben kidolgozott, alkossa meg azt legkésőbb 2012. október 31-ig, annak figyelembe vételével, amit jelen levelemmel tájékoztatásul közöltem, elsősorban a levegő védelméről szóló törvény hulladék égetésre vonatkozó részeinek. Az elkészített település tűzgyújtásra vonatkozó rendelkezéseit a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Siófok Katasztrófavédelmi Kirendeltség részére a
[email protected] e-mail címre elektronikus úton küldje meg legkésőbb 2012. november 10-ig.”
Balatonboglár Város Önkormányzata 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelete a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról 11/A-11/E.§-a több helyen is rendelkezik a tarló, az avar és a kerti hulladék égetéséről, így e rendelkezéseket felül kell vizsgálni. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontja értelmében a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, így e körben a képviselő-testület alkothat rendeletet. Ugyanakkor az önkormányzati rendelet rendelkezik a tarló és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék
8 égetésének szabályozásáról is, amely az időközi módosítások következtében már nem tartozik a képviselőtestület hatáskörébe. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27.§ (2)-(3) bekezdése tiltja a hulladék – ide értve a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését, de csak abban az esetben, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. Amennyiben a képviselő-testület a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontja alapján szabályozza a kerti hulladék égetését, úgy az nem ütközik a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott tilalomba. E rendelkezések alapján javaslom a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelet tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése mellett az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályainak fenntartását. A fentieknek megfelelően az SZMSZ-ben a tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetésére vonatkozó hatásköri rendelkezést is hatályon kívül kell helyezni. Balatonboglár, 2012. október 10. Feikusné Horváth Erzsébet jegyző megbízásából:
Velner János irodavezető Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének .../2012.(......) önkormányzati rendelete a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Hatályát veszti Balatonboglár Város Önkormányzatának a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a településtisztaság egyes kérdéseiről a köztisztaság biztosításáról és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 49/2001. (XII.20.) KT számú rendelete a) 11/A.§ (2) bekezdése; b) 11/C.§ (1) bekezdésének „a tarló, illetőleg a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék” szövegrésze; c) 11/C.§ (2) bekezdés első mondatának „tarló, illetőleg növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék” szövegrésze, valamint a „Tarló égetése esetén a területet előzetesen körül kell szántani.” szövegű utolsó mondata. d) 11/E.§ 3-5. pontja.
9 2.§ Hatályát veszti Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének Balatonboglár Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2011. (02.14.) önkormányzati rendelete 38.§ (1) bekezdés 8. pontja. 3.§ E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti. ______________
