Ügyiratszám: MN/32948-8/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 168/2012. (I.25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az Advenio Műsorszolgáltató Zrt.-vel (Class FM, 1089 Budapest, Üllői út 102.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató Class FM adóján 2011. október 26-án sugárzott „Morning show” című műsorszámával megsértette a burkolt kereskedelmi közlemény közzétételének tilalmára vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács figyelmezteti a Médiaszolgáltatót, hogy a Médiatanács a médiaigazgatásra vonatkozó szabályok következő alkalommal történő megsértése esetén a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 187. §-ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás A Médiatanács az Mttv. 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyeleti hatáskörében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató Class FM adójának 2011. októberi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta. 2011. október 26-án a „Morning show” című reggeli magazinműsor vendége Frei Tamás volt. A beszélgetés aktualitását az adta, hogy éppen a műsor napjától kezdődően volt kapható a boltokban a riporter legújabb regénye, a Bankár. A könyvről szóló beszélgetés két részletben, összesen 32 perc 35 mp időtartamban, 8:12:44-8:31:42 óra és 8:39:03-8:52:40 óra között volt hallható. A beszélgetés során - melynek kifogásolt részei jelen határozat mellékletében olvashatók - a riporter-író korábbi könyvei mellett szó esett az írás legizgalmasabb részleteiről és azok hátteréről.
A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Smtv. 20. § (3) bekezdésének sérelme. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiatanács az Mttv. 182. § c) pontjában foglalt hatáskörében hivatalból 2011. december 14-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről 1890/2011. (XII.14.) számú, MN/32948-4/2011. ügyiratszámú végzésében a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és irat-betekintési jog illeti meg. A Médiaszolgáltató 2012. január 17-én érkezett nyilatkozatában előadta, hogy véleménye szerint nem sértette meg az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglaltakat. A „Morning show” egy szórakoztató-közéleti műsor, melyben rendszerint olyan témákat dolgoznak fel, melyek a műsor célcsoportját érdekelhetik, azaz figyelemfelkeltőek és izgalmasak lehetnek a műsort hallgató közönség számára. Jelenleg Frei Tamás az egyik legnépszerűbb hazai médiaszemélyiség, ezért a műsor szerkesztősége úgy vélte, hogy a „Bankár” című műve létrejöttének körülményei megfelelnek a hallgatók által támasztott követelményeknek, a célközönséget érdekelheti ez a téma, különös tekintettel arra, hogy az őszi-téli könyvpiacon az egyik legnépszerűbb újdonságnak számított, az utolsó negyedév sikerkönyve volt. A beszélgetés többnyire a könyv létrejöttének körülményeiről, annak történetéről szólt, és közvetetten sem volt célja a könyv megvásárlására történő ösztönzés. A Médiaszolgáltató előadta továbbá, hogy a 2011-es év a családi olvasás éve volt. Az új olvasási koncepció egyik igen sarkalatos eleme az olvasás fontosságának felismerése. Fontosnak tartja, hogy a Médiaunió kampánya is az olvasás fontosságát hangsúlyozza, amikor a számítógép, televízió egyre inkább teret nyer az olvasással szemben. Ennek megfelelően a „Morning show” szerkesztősége kiemelt céljának tekintette az olvasás népszerűsítését, akár oly módon, hogy bizonyos sikerkönyvekről részletesen számol be. Álláspontja szerint a könyvajánló az Mttv. 83. §-ában foglalt célok megvalósulását szolgálta. Utalt továbbá az ORTT korábbi elvi határozataira, mely szerint az egy adott kulturális művet vagy programot népszerűsítő ajánlók közzétehetők, azonban abban nem hangozhatnak el a részvételre, megvásárlásra ösztönzőleg ható gazdasági információk. A Médiaszolgáltató szerint a műsor ilyen információkat nem is tartalmazott (például könyv ára, hol kapható). A Médiaszolgáltató megjegyezte, hogy sem a műsor kapcsán, sem azzal összefüggésben sem a mű szerzőjétől, sem a kiadótól, sem egyéb harmadik személytől semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült. A fent előadottak alapján a Médiaszolgáltató az eljárás megszüntetését kérte. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: Az Smtv. 20. § (3) bekezdése értelmében „a burkolt kereskedelmi közlemény médiatartalomban történő közzététele tilos”. Az Mttv. 203. § 20. pontja értelmében a „kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban”.
2
Az Mttv. 203. § 4. pontja ekként határozza meg a burkolt kereskedelmi közlemény fogalmát: „olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre.” A burkolt kereskedelmi közlemény kereskedelmi üzenetet hordoz anélkül, hogy ezen jellegét nyíltan vállalná. Megtévesztő lehet a kereskedelmi közlemény, amely olyan kontextusban kerül bemutatásra, amelyben a közönség annak valódi természetét képtelen felismerni. Jelen esetben a szegmens megtévesztő volta abban nyilvánult meg, hogy a kifogásolt kereskedelmi közleményt úgy integrálta műsorába a Médiaszolgáltató, hogy nem jelezte annak reklámjellegét. A Médiatanács rögzíti, hogy egy-egy kulturális művet bemutató ajánlók valóban közzétehetők, ugyanakkor a szerzővel készített, több mint fél órás interjú túlmutatott a szokásos értelemben vett kulturális termék-bemutatón, hiszen elsődleges célja - amit a Médiaszolgáltató is elismert nyilatkozatában - a figyelemfelkeltés volt, mint ahogy azt a szerző a beszélgetés kezdetén megjegyezte: „Most ez az a 1 perc, amit kifizettem a reklámért, ugye?”. A vendég új könyvének bemutatása során több reklámértékű információ is elhangzott, így szó esett a korábbi könyv sikeréről is („ez volt a legmagasabb példányszámú könyv tavaly”, megkapta érte az Aranykönyv nevű díjat), továbbá azt is megtudhatták a hallgatók, hogy a riport aktualitását adó „Bankár” című új könyv épp a beszélgetés napján jelent meg, és a szerző azt is elsorolta, hogy mely helyszíneken fogja dedikálni azt (Ma például fogok az Ulpius Háznak a könyvesboltjában a Batthyány téren. (…) és aztán a további hetekben Libri, Alexandra, Bookline boltok, (…) és sokat az én kávéház-hálózatomban, a Café Freiben.”). Nem helytálló tehát a Médiaszolgáltató azon érvelése, miszerint nem hangoztak el a műsorszámban ösztönzőleg ható gazdasági információk, mint például az, hogy a könyv hol kapható. A kifogásolt riportban a könyv részletes ismertetése a terméket vonzóvá tehette a hallgatók számára, népszerűsítése annak megvásárlására ösztönözhette őket. A bírói gyakorlat szerint az „ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. Az Mttv. 203.§ 4. pontjában szereplő fogalom-meghatározás szerint „burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre”. A Médiaszolgáltató azon érvelése, miszerint sem a mű szerzőjétől, sem a kiadótól, sem egyéb harmadik személytől semmilyen ellenszolgáltatásban nem részesült, jelentőséggel tehát nem bír. Mivel a műsorban elhangzott információk alkalmasak voltak a könyv iránti figyelem felkeltésére, a Médiaszolgáltató megsértette az Smtv. 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. Az Mttv. 186. § (1) bekezdése értelmében: „Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb
3
harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.” Az Mttv. 186. § (3) bekezdése alapján „amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat”. Az Mttv. 187. § (4) bekezdés értelmében ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket. A Médiatanács a jogkövetkezmény megválasztásakor figyelembe vette, hogy 2011. január 1jét követően jelen határozat meghozataláig egyetlen alkalommal sem állapította meg az Smtv. 20. § (3) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben. Erre a körülményre és a jogsértés súlyára tekintettel, valamint figyelemmel az Mttv. 187. § (4) bekezdés szerinti ismételtség hiányára, az Mttv. 186. § (1) bekezdésben rögzített jogkövetkezményt alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben, azaz a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett felhívta a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására. A hatósági eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésén, valamint a 164. §-on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 338. § (2) bekezdésén alapul. Budapest, 2012. január 25. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Auer János hitelesítő tag
Kapják: Személyes adat
4
A Médiatanács 168/2012. (I.25.) számú határozatának melléklete A 2011. október 26-ai „Morning show” 8:12:44 órakor kezdődött beszélgetése során – többek között – az alábbiak hangzottak el: Műsorvezető: „Mielőtt rátérnénk az új könyvedre, kicsit még az előzőről (…) ez volt ugye a Megmentő. (…) Mekkora siker volt, mik voltak a tapasztalataid az írásról?” (…) Frei Tamás: „Most ez, az a 1 perc, amit kifizettem a reklámért, ugye? (…) Ez volt a legmagasabb példányszámú könyv tavaly (…) megkaptam az Aranykönyv nevű díjat (…)” A konspirációs akció regény új műfaj volt Magyarországon (…), most már tudjuk, hogy szeretik az emberek.” (…) Műsorvezető: „Az új könyvben vannak olyan újdonságok, amit az olvasók követeltek?” (…) Frei Tamás: „A szereplők mennek át az egyik könyvből a másikba (…) ez egy trilógia (…) Műsorvezető: „(…) a 130. oldalon tartok, épp egy lovaspóló meccsen vagyok, ott nagyonnagy dolgok és konspirációk történnek éppen. Az első oldalon egy nagyon felkavaró dolgot olvastam. Egy nagyon az állítás: Tulajdonképpen a világ úgy áll össze, hogy van 5% a tetején, 5% csőcselék és van 90% birka tömeg.” (…) Műsorvezető: „És nagyon konkrét, tehát pl. a mindenkori magyar miniszterelnök, ami mondjuk még az előző könyvben van, itt már egy olyan miniszterelnök, akire ráismersz, akinek konkrét mondatai vannak.” Frei Tamás: „Te ráismersz?” (…) Frei Tamás. „(…) A kezdő lövés az a regényben, hogy ha megint nincs pénz, mert már a nyugdíjpénztárt megoldottuk (…), megint kell Magyarországnak (…) kell ezermilliárd. És akkor ezek a nagyon tájékozott emberek (értsd bankár, diplomata) elmondták nekem, hogy honnan lehet pénzt szerezni.” (…) Frei Tamás: „Az a kezdő lövés, hogy mint amit Putyin megcsinált mondjuk Oroszországban, hogy letartóztatta Hodorkovszkijt, és azonnal az összes oligarcha megértette, hogy na, vissza kell adni fél áron (…).” Később: Műsorvezető: „Írsz egy vacsoráról, ahol öt vagy hat olyan jelentős pénzügyi ember van ott, vagy volt ott, ami szintén számomra konkrétumnak tűnik, ahol tulajdonképpen országok sorsáról döntenek (…) elmondják, … ha bedöntjük Görögországot … akkor te, te és te mennyit kapsz?” Frei Tamás: „Ez igaz, a beszállító cég, aki ezt a vacsorát tervezte, megsúgta a New York Post-nak (…)” Műsorvezető: „Ami megdöbbentő ebben, hogy pl. én egész másként nézem majd a híres pénzügyi emberek véleményét.” Frei Tamás: (…) „Akkor már megérte (…) én szeretném, ha az emberek szórakoztatónak tartanák, elolvasnák ezt a regényt…” Műsorvezető: „Nagyon kemény dolgokat mondasz egyébként (…)” 8.39.03 órától kezdődően folytatódott a beszélgetés: Műsorvezető: „Itt vagyunk és Frei Tamás a vendégünk, a napokban megjelenő Bankár c. könyvéről beszélünk.” Frei Tamás: „Már megjelent.” Műsorvezető: „Már meg is jelent? Hát akkor én nagyon gyorsan megkaptam!”
5
Frei Tamás: „Ma van tulajdonképpen először rendesen a boltokban.” Később elmondja, hogy a könyv megértéséhez nem szükséges a trilógia első két könyvét elolvasni, de nagyon reméli, hogy az olvasók kíváncsiak lesznek rá, majd hozzáteszi, hogy a könyv éppen fordítás alatt van, és Frankfurtba készül. Ezután megemlít néhány olyan írót, akiknek a műveit szívesen olvassa. Később: Műsorvezető: „Dedikálni fogsz-e? Jött egy ilyen kérdés is.” Frei Tamás: „Ma például fogok az Ulpius Háznak a könyvesboltjában a Batthyány téren. (…) és aztán a további hetekben Libri, Alexandra, Bookline boltok, (…) és sokat az én kávéházhálózatomban, a Café Freiben.” Műsorvezető: „A főhősöknek külön Facebook oldala van? (..) A 130. oldalon már írsz olyanokat …nagyon durva (…).” Frei Tamás „(…) azokon a new yorki vacsorákon dől el Magyarország sorsa (…) egy vacsora mellett (…) és te holnap reggel azonnal 30 forinttal többet fizetsz a kávédért (…) mindenkinek a sorsa múlik rajta (…).” Műsorvezető: „Nem félsz, amikor ilyeneket leírsz?” Frei Tamás: „Mitől féljek? (…)” Majd: Műsorvezető: „2015. Már látom a következőt!” Frei Tamás: „Van egy szlogenje: A káosz éve és a magyar elit bukása.” Műsorvezető: „Frei Tamással beszélgettünk a Bankár c. már megjelent könyvéről.”
Budapest, 2012. január 25.
a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Auer János hitelesítő tag
6
