2012. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferencia kötet. A kötetet szerkesztették: Dr. Hangos Katalin Dulai Tibor

2012. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem

Konferencia kötet

A kötetet szerkesztették: Dr. Hangos Katalin Dulai Tibor Pannon Egyetem Veszprém 2012

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem

2012. november 14. Veszprém, Keszthely

A 2012. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem Veszprém, Keszthely Konferencia kötet

A kötetet szerkesztették: Dr. Hangos Katalin Dulai Tibor Borító: Zachar István Nyomás: Tradeorg Nyomda Kft. Felelıs vezetı: Tóth Zoltán



Köszöntı Tisztelt Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Résztvevık, Diákkörözı Hallgatók, Témavezetı, Bíráló és Zsőrizı Kollégák! Manapság egyre többen hangsúlyozzák a tudományos diákköri tevékenység szerepét és jelentıségét valamennyi érintett, a hallgatók, az ıket vezetı és segítı oktatók és a felsıoktatási intézmények szempontjából is. A TDK mozgalom és munka kiemelt figyelem középpontjába került, egyre nagyobb súlyt kap az intézmények minıségi értékelésében is. Ez lehetıséget ad a munka minıségének javítására, de felelısséget is jelent a TDK munkát vezetı és irányító kollégák és a hallgatók számára is. Mégis a 2012. évi TDK munkák bemutatásának legfontosabb, intézményi fórumának, a Pannon Egyetem Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciájának programján végigtekintve a jelentıségteljes komolyság mögül minduntalan elıbukkan a diákköri munkát mozgató kutatói kíváncsiság és izgalom, a fiatalos alkotóerı és kreativitás szelleme, amely a dolgozatok témaválasztása és színvonala mentén érhetı tetten. A tudományos diákköri tevékenység segítségével a tehetséges és érdeklıdı hallgatók lehetıséget kapnak, hogy aktív, kreatív munka során ismerkedjenek meg választott szakterületük legújabb eredményeivel és az ott alkalmazott legmodernebb kutatási és fejlesztési módszerekkel és eszközökkel. Így a tudományos diákköri munka szervesen illeszkedik a tehetséggondozás folyamatába, ennek segítségével egyetemi tanulmányaik alatt támogathatóak és segíthetıek a legtehetségesebb hallgatók. A legjobb diákkörösök egy része doktoranduszként is folytatja tanulmányait, és fokozatot szerezve egyetemi oktatóvá vagy tudományos kutatóvá válik, így a tudományos diákköri munka támogatása az Egyetem számára is létfontosságú stratégiai kérdés a megfelelı oktatói-kutatói utánpótlás biztosításához. Végül igen fontos felismerni, hogy a tudományos diákköri munkában a témavezetı szerepe kiemelkedıen fontos, és a tudományos diákköri témavezetés a fiatal, tehetséges oktatók fejlıdésében és szakmai kibontakozásában meghatározó szerepet játszik. Az ez évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián két helyszínen, a veszprémi és keszthelyi kampuszon 24 szekciós illetve tagozati ülésen 142 TDK dolgozat kerül bemutatásra, amelyek közül az arra érdemesek jogot nyernek a 2013 tavaszán megrendezendı XXXI. OTDK szekcióiban történı szereplésre. Remélem, hogy a konferencia a részvevı hallgatóknak akkor is inspiráló, és további sikeres munkára bíztató élmény marad, ha eredményük elmarad a várakozásaiktól, hiszen a dolgozat elkészítése és bemutatása önmagában is az egyetemi követelményeket messze meghaladó, dícséretes teljesítmény. A TDK témavezetık munkája nélkülözhetetlen a diákköri munka sikeréhez, és a tehetséges fiatalok pályájának sikeres indításához. Ezért külön köszönöm valamennyiük munkáját. A hagyományoknak megfelelıen az Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciát a Pannon Egyetem Egyetemi Tudományos Diákköri Tanácsa szervezte. Külön köszönöm az informatikai és technikai szervezést lebonyolító kollégák, Dulai Tibor az ETDT titkára és Schmidtné Lényi Szilvia áldozatos munkáját, valamint a kari Tudományos Diákköri Tanácsok elnökeinek Sasné dr. Grósz Annamária egyetemi adjunktus, GTK KTDT elnök Dr. Hoffmann Borbála egyetemi docens, GK KTDT elnök, Dr. Bús Éva egyetemi docens, MFTK KTDT elnök Dr. Boda Dezsı, egyetemi docens, MK KTDT elnök

3



Dr. Czúni László, egyetemi docens, MIK KTDT elnök nélkülözhetetlen szervezı munkáját. Végül valamennyi részvevınek: tudományos diákköri munkát bemutató hallgatónak, témavezetınek, bírálónak és zsőritagnak eredményes, hasznos és élménydús konferencia részvételt kívánok!

Veszprém, 2012. november 14.

Dr. Hangos Katalin egyetemi tanár a PE-ETDT elnöke

4



Tartalomjegyzék Köszöntı ...................................................................................................................... 3 Tartalomjegyzék ............................................................................................................ 5 A konferencia szervezıi................................................................................................. 7 A konferencia támogatói................................................................................................ 8 A konferencia programja - Veszprém............................................................................. 9 A konferencia programja - Keszthely ........................................................................... 10 Helyszínek ................................................................................................................... 11 Részletes program, összefoglalók ................................................................................. 12 Gazdaságtudományi Kar.............................................................................................. 13 Közgazdaságtan és kvantitatív módszerek Tagozat .................................................. 14 Nemzetközi gazdaságtan Tagozat ............................................................................ 22 Regionális gazdaságtan, marketing Tagozat.............................................................. 30 Turizmus Tagozat ................................................................................................... 38 Üzleti tudományok Tagozat..................................................................................... 47 Georgikon Kar ............................................................................................................ 55 Állattenyésztési és takarmányozás-tudományi Tagozat ............................................. 56 Növénytermesztési és természetvédelmi Tagozat..................................................... 61 Növényvédelmi és kertészettudományi Tagozat....................................................... 68 Vidékfejlesztési és gazdaságtudományi Tagozat ....................................................... 75 Mérnöki Kar................................................................................................................ 82 Biológia Szekció ...................................................................................................... 83 Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció ...................................................... 88 Kémiai és Vegyipari Szekció 1. Tagozat ................................................................... 93 Kémiai és Vegyipari Szekció 2. Tagozat ................................................................. 101 Kémiai és Vegyipari Szekció 3. Tagozat ................................................................. 107 Kémiai és Vegyipari Szekció 4. Tagozat ................................................................. 113 Mőszaki tudományok Szekció 1. Tagozat............................................................... 119 Mőszaki tudományok Szekció 2. Tagozat............................................................... 126 Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar ........................................................ 134 Humán tudományi Szekció/ Irodalom- és kultúratudomány – Magyar irodalom Tagozat ................................................................................................................. 135 Humán tudományi Szekció/Irodalom- és kultúratudomány – Világirodalom, összehasonlító irodalomtudomány Tagozat ........................................................... 143 Humán tudományi Szekció/Nyelvtudomány Tagozat............................................ 151 Társadalomtudományi Szekció/Mővelıdéstörténet Tagozat .................................. 156 Társadalomtudományi Szekció/Társadalomtudomány Tagozat.............................. 162 Mőszaki Informatikai Kar .......................................................................................... 171 Informatika tudományi Szekció 1. Tagozat ............................................................ 172

5



Informatika tudományi Szekció 2. Tagozat ............................................................ 178 Névmutató ................................................................................................................ 184 Feljegyzéseim............................................................................................................. 186

6



A konferencia szervezıi Pannon Egyetem ETDT elnök: Dr. Hangos Katalin egyetemi tanár ETDT elnök Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Dr. Kovács Szilvia egyetemi tanársegéd, KTDT titkár Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék

Mérnöki Kar Dr. Boda Dezsı egyetemi docens, KTDT elnök Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék

Pannon Egyetem ETDT titkár: Dulai Tibor egyetemi tanársegéd ETDT titkár Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

Kari TDT elnökök/titkárok: Gazdaságtudományi Kar Sasné dr. Grósz Annamária

Ható Zoltán PhD hallgató, KTDT titkár Fizikai Kémiai Intézeti Tanszék

Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar Dr. Bús Éva egyetemi docens, KTDT elnök Angol-Amerikai Intézet

Dr. Kovács Gábor adjunktus, KTDT titkár Magyar Irodalomtudományi Tanszék

adjunktus, KTDT elnök Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék

Mőszaki Informatikai Kar Dr. Czúni László

Dr. Kosztyán Zsolt Tibor

egyetemi docens, KTDT elnök Villamosmérnöki és Információs Rendszerek Tanszék

egyetemi docens, KTDT titkár Kvantitatív Módszerek Tanszék

Georgikon Kar Dr. Hoffmann Borbála egyetemi docens, KTDT elnök Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék

Hegyháti Máté PhD hallgató, KTDT titkár Rendszer- és Számítástudományi Tanszék

7



A konferencia támogatói A konferencia a „Tudományos képzés mőhelyeinek támogatása a Pannon Egyetemen” címő „TÁMOP-4.2.2.B-10/1-2010-0025 azonosítószámú projekt támogatásával került megrendezésre. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

8



A konferencia programja - Veszprém 2012. november 14. szerda Veszprém A konferencia helyszíne: N, O, Aula épületek 08:00-09:00 Regisztráció, Polinszky-terem elıterében 08:00-09:00 Regisztráció és tájékoztató zsőritagok részére, N 101 terem 09:00-10:00 az ITDK ünnepélyes megnyitása a Polinszky-teremben Levezetı elnık: Dr. Hangos Katalin egyetemi tanár, ETDT elnök A Konferenciát köszönti és megnyitja Dr. Friedler Ferenc egyetemi tanár, rektor Plenáris elıadások: Kovács Edina (a XXX. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában 2011-ben I. díjas): Egyetlenek (h)arca – avagy a Ceglédi Kistérség turizmusának problémái Kadanoczky Helga, İsz Edina, Zachár Gergely (a XXX. OTDK Informatika Tudományi Szekciójában 2011-ben I. díjas): Üzleti folyamatok struktúrális vizsgálata és optimalizálása 10:30-14:30 Szekcióülések 16:00-17:00 Ünnepélyes eredményhirdetés, Aula Az Egyetemi Kórus elıadása A konferencia eredményeinek értékelése és díjátadás tagozatonként Dr. Hangos Katalin egyetemi tanár, ETDT elnök Sasné dr. Grósz Annamária egyetemi adjunktus. GTK KTDT elnök Dr. Bús Éva egyetemi docens, MFTK KTDT elnök Dr. Boda Dezsı egyetemi docens, MK KTDT elnök Dr. Czúni László egyetemi docens, MIK KTDT elnök 17:00-18:00 Állófogadás a konferencia résztvevıi számára az Aula Galériáján

9



A konferencia programja - Keszthely 2012. november 14. szerda Keszthely A konferencia helyszíne: D épület 08:00-09:00 Regisztráció 08:30-08:50 Tájékoztató zsőritagok részére, D épület, kis tanácsterem 09:00-09:10 az ITDK ünnepélyes megnyitása Levezetı elnök: Dr. Hoffmann Borbála KTDT elnök A konferenciát köszönti és megnyitja Dr. Dublecz Károly egyetemi tanár, dékán 09:10-09:40 Plenáris elıadás: Dr. Mezıszentgyörgyi Dávid fıigazgató. Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet „A vidékfejlesztés helyzete és céjai a 2020-ig terjedı idıszakban.” 09:40-09:50 A Georgikon Kórus elıadása 10:00-12:00 Szekcióülések 12:00-12:30 Zsőritagok megbeszélése, az eredmények véglegesítése D épület, kis tanácsterem 12:30-13:00 Eredményhirdetés, a konferencia zárása A Georgikon Kórus elıadása A konferencia eredményeinek értékelése tagozatonként Tagozati zsőri elnökök A konferencia eredményeinek összefoglalása, zárása Dr. Hoffmann Borbála egyetemi docens, KTDT elnök 13:00-

10

Fogadás



Helyszínek Szekció Agrártudományi

Tagozat/Section

Informatika Tudományi Kémiai és Vegyipari

Közgazdaságtudományi

Mőszaki Tudományok Társadalomtudományi Zsőriszoba Veszprém

Terem

Állatteny és Taktud

D I. elıadó

Növénytermesztési és természetvédelmi

Növterm és Termvéd

D konferencia

Növényvédelmi és kertészettudományi

Növvéd és Kerttud

D II. elıadó

Vidékfejlesztési és gazdaságtudományi

Vidfejl és Gazdtud

D III. elıadó

Biol

N 114

FiFöMa

N 113

MagyarIrod

N 115

VilágIrodÖH

N 116

NyelvTud

N 117

1. tagozat 2. tagozat 1. tagozat 2. tagozat 3. tagozat 4. tagozat

InfoTud1 InfoTud2 Kémia1 Kémia2 Kémia3 Kémia4

O1 O2 N 102 N 103 N 104 N 105

Közgazdaságtan és kvantitatív módszerek

KGKvanti

N 108

Nemzetközi gazdaságtan

NemzGazd

N 109

Regionális gazdaságtan, marketing

RegGazd

N 111

Turizmus

Turizm

N 110

Üzleti tudományok 1. tagozat

ÜzletTud Mőszaki1

N 112 N 106

2. tagozat

Mőszaki2

N 107

Mővelıdéstörténet

MővTört

N 118

Társadalomtudomány

TársTud

Biológia Fizika, Földtudományok és Matematika Humán Tudományi

Rövid név

Állattenyésztési és takarmányozástudományi

Irodalom- és kultúratudomány Magyar Irodalom Irodalom- és kultúratudomány Világirodalom, összehasonlító irodalomtudomány Nyelvtudomány

N 119 N 101

11



Részletes program, összefoglalók

12



Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Szekció

13



Közgazdaságtan és kvantitatív módszerek Tagozat Idırend 10:30

Farkas Marietta, Lencsés Anett

Egy csésze kávé a kizsákmányolás ellen. A méltányos kereskedelem gazdasági aspektusai

10:50

Csányi Vivien Valéria

Az átlagos magyar háztartás napelem-beruházásának nettó jelenértéke

11:10

Rozner Viktória Katalin

Háztartáson belüli energiatakarékosság: Mérések, mértékek, döntéstámogatás

11:30

Kurbucz Marcell

Emberi erıforrások optimális kiválasztásának vizsgálata a projekttervezésben

11:50

Németh Gábor

Projektek érzékenységvizsgálata

12:10

Nyikos Annamária

Költségcsökkentı módszerek a nyomdaiparban

12:30

Katona Aliz Katalin

Mőszeres munkafolyamat-elemzés cellarendszerő projektek esetében

14



KGKvanti

Egy csésze kávé a kizsákmányolás ellen. A méltányos kereskedelem gazdasági aspektusai Farkas Marietta, Lencsés Anett Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Vásáry Viktória A dolgozatunk fı témája a méltányos, azaz fair trade kereskedelem gazdasági aspektusainak bemutatása. A méltányos kereskedelem napjaink egyik legérdekesebb és sokak által tárgyalt témája. Jelmondatuk „for the planet for the people”, azaz fı célkitőzésüknek a harmadik világ megsegítését tekintjük. Ezen célkitőzésük napjainkban is az egyik legsúlyosabb gazdasági kérdésnek tekinthetı, e gazdasági probléma megoldására és áthidalására alakult meg a méltányos kereskedelem. Így felmerült bennünk a kérdés, a méltányos kereskedelem valóban „Méltányos”? Több ország gazdaságát elemezzük, melyek részt vesznek a méltányos kereskedelemben. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy az országokban valóban és számszerőleg kimutatható-e a gazdasági növekedés, javulás. Elemzésünk egy konkrét termék elıállítására, a kávétermesztésre irányul. E példán keresztül szeretnénk bebizonyítani, hogy az alapfeltevésünk, mely szerint a méltányos kereskedelem valóban méltányos-e, helyes vagy helytelen? Kutatásunk során felhasználtunk mind primer mind szekunder adatokat. Primer módszereink közül a leggyakrabban használt személyes interjú és kérdıív formájában győjtünk információt. Adatgyőjtésünk alapját képezik írott és elektronikus szakirodalmi források. Dolgozatunk nagy részében angol és német nyelvő forrásokat használunk fel. Kutatómunkák eredményeként megkapjuk arra a választ, hogy a méltányos kereskedelem valóban kiérdemelte-e ezt a jelzıt? Vagy csak ez a XXI. század egyik legjobban menedzselt marketing fogása? Mennyire hasonlít egy hagyományos gazdasági modellre, azaz a termelık valóban jobban járnak? Dolgozatunkban ezekre a kérdésekre válaszolunk.

15



KGKvanti

Az átlagos magyar háztartás napelem-beruházásának nettó jelenértéke Csányi Vivien Valéria Alkalmazott közgazdaságtan BA Témavezetık: Dr. Telcs András, Banász Zsuzsanna A magyar háztartások napelem-beruházási hajlandóságáról ezidáig nem készültek felmérések. Az elérhetı adatok (KSH, stb.) alapján viszont meg tudjuk becsülni azt, hogy az átlagos magyarországi háztartás számára mi a racionális döntés a napelem-beruházás kapcsán. Számos internetes kalkulátort találni a napelem-kereskedık honlapjain, viszont egyik sem közgazdaságilag pontos számításokon alapul. Dolgozatom célja, hogy összehasonlítsam a napelemek átlagos élettartama alatt (25 év) várható pénzáramok nettó jelenértékét különbözı nagyságú beruházások valamint a jelenértéket befolyásoló tényezıkre vonatkozó különbözı szcenáriók esetén.

16



KGKvanti

Háztartáson belüli energiatakarékosság: Mérések, mértékek, döntéstámogatás Rozner Viktória Katalin Gazdaságinformatikus BSc Témavezetı: Dr. Bertók Botond A fenntartható fejlıdés az energetika területén azt jelenti, hogy energiaigényünket a környezet lehetı legkisebb károsításával kell kielégíteni annak érdekében, hogy mai tevékenységünk ne veszélyeztesse az elkövetkezı nemzedékek egészséges létfeltételeit. Az e célt szolgáló környezetkímélı energetikai módszereket három nagy csoportba oszthatjuk: a takarékosság, a megújuló energiák használata és az energiahordozók többszörös (nagyobb hatékonyságú) hasznosítása. Dolgozatomban az energiatakarékosság növelésének egy lehetséges módjáról fogok részletesen írni. Kifejtem, hogy milyen nagy szerepe van az életünkben annak, hogy mibıl mennyit használunk el. Az energiaárak folyamatos emelkedése, az egyes energiafajták hozzáférhetıségérıl hallható hírek sok fogyasztót arra késztetnek, hogy felülvizsgálják energiafelhasználási szokásaikat és ezzel együtt energiafogyasztó- rendszereiket, vagyis tudatos energiafogyasztók legyenek. Dolgozatom elsı fejezetében áttekintem az energiatermelés módozatait. Az atomenergiától egészen az alternatív energiaforrásokig úgy, mint a szélenergia, napenergia és nem utolsó sorban a vízi energia. Rávilágítok ezen energiatermelı módszerek elınyeire, hátrányaira. Fontosnak tartom, hogy minél többen foglalkozzanak ezzel a témával. Ehhez viszont az kell, hogy lelkiismeretesen mindenki odafigyeljen a saját fogyasztására is. Munkám második fejezetében a megújuló energiákról adok áttekintést, így arról is részletesen szólok, hogy hogyan elégíthetjük ki a jövıben felmerülı energiaszükségleteinket. Részletezem, és otthoni mérésekkel alátámasztom, hogy a háztartásunkban használt berendezések mennyit fogyasztanak. A mérések alapján egyrészt jól látható, hogy melyek azok az eszközök, amelyeket egy adott cselekvés elvégzéséhez érdemesebb használni, másrészt mik azok az eszközök, amelyek kevésbé hatékonyabbak a másikkal szemben. Igyekezetünkkel megtakarított energia ára idıegységre számolva összevethetı az órabérünkkel, akkor anyagilag is jobban megéri. Az ezt követı fejezetben az otthonomban megtalálható eszközök energiatakarékos módra váltását és azok megtérülési idejét számítottam ki. Hasznosnak tartom, hogy az emberek tisztában legyenek egy új berendezés vásárlásakor, otthonaikat korszerősítésekor, hogy mennyi pénzt és energiát takaríthatnak meg. Ezek a mérési példák szemléletesség teszik számunkra a megtakarítás mértékét. A döntések támogatására részben egy olyan Excel programot írtam, amely segít a fogyasztóknak meghozni számukra a lehetı legmegfelelıbb döntést. Ez nagyon hasznos a fogyasztóknak, hiszen sokan nem tudják felmérni a lehetıségeiket, hogy mikor mit a legcélszerőbb használni, hogy a felesleges kiadásoktól megszabaduljanak. Összességében a munkámban arra fektetem a fı hangsúlyt, hogy támpontot adjak a minket körülvevı gépek helyes használatához és háztartásunk korszerősítéséhez, hogy ez által költség- és energiahatékonyabbá tegyük mindennapi életüket.

17



KGKvanti

Emberi erıforrások optimális kiválasztásának vizsgálata a projekttervezésben Kurbucz Marcell Mőszaki menedzser BSc Témavezetı: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor A projektmenedzsment napjainkban az üzleti világ eszköztárában nélkülözhetetlen kellékké nıtte ki magát. Ahhoz azonban, hogy a cégek számára ez a módszer ne kidobott pénzt jelentsen, a szervezettség és precizitás a probléma megfogalmazásától a feladat lezárásáig alapvetı követelmény. Az ilyen formában megoldandó feladatok sikerességét egyediségükbıl adódóan nehéz megjósolni, ugyanakkor egy felkészült és összhangban mőködı csapattal ez megalapozható. A mindennapi gyakorlatban alkalmazott kiválasztási módszerek hiánya – számos esetben a nyers intuíció -, vagy azok rendezetlensége, esetleg hibás alkalmazása ellehetetleníti a projekt idı -, költség - és minıségi keretfeltételeinek betartását és ezzel együtt a projekt sikerességét. A módszerek érvényesítésén túl hibát találhatunk magában a szemléletben is, ugyanis a módszertanok készítıi sokszor figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy az embert soha nem lehet pusztán adatbázisokból nyert számokból kiismerni. A dolgozat javaslatot tesz a kiválasztás optimális megvalósítására az emberközpontú- és a matematikai megközelítések arany középútjának segítségével. Érintett tudományok: projektmenedzsment, hálótervezés és gráfelmélet, operációkutatás, erıforrás tervezés és optimalizálás, szervezet- és munkapszichológia. A módszer empirikus vizsgálatához a dolgozat négy magyar közszolgálati csatorna közös projektjének adatait használja fel. A projekt célja az MTV, MR, Duna TV és az MTI csatornák emberi erıforrás részlegének összevonása, annak hatékonyságának növelése érdekében. Az új módszer felhasználásával a kutatómunka számításokat és javaslatot tartalmaz az összevonás minél hatékonyabb kivitelezésére a részprojektek emberi erıforrásának optimális kiválasztása segítségével.

18



KGKvanti

Projektek érzékenységvizsgálata Németh Gábor Vezetés és szervezés MA Témavezetı: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor Az elmúlt években számos kutatás jelent meg a projektek kockázatairól. Több szakember is foglalkozott, és különbözı módszereket fejlesztettek ki a projektek kockázatainak csökkentése érdekében. TDK dolgozatomban e téma elméleti hátterét mutatom be és egy, a korábbi tanulmányok alapján összegzett módszert szemléltetek és fejlesztek tovább. A dolgozatom második felében egy gyártósor telepítési projektet vizsgálok. A telepítés egyes lépéseinek megismerése után elkészítettem a projekt alaphálóját, majd annak lehetséges további változatait. Összesen 4 projektváltozatot kaptam. Következı lépésben megvizsgáltam a kapott projektváltozatok érzékenységet, ahol is szemügyre vettem, hogy milyen kihatással van az átfutási idıre és az erıforrás-szükségletre a tevékenységek arányainak megváltoztatása. A vizsgálat során kétszer 40.000 adatot kaptam, amelyeket az SPSS program segítségével tovább vizsgáltam, azt keresve, hogy az idıadatok, majd az erıforrás-szükségletek alapján melyik projektet ajánlom megvalósításra. Az elemzések elvégzése után új rangsort állítottam fel a projektváltozatok között, amely alapján kiválasztható a legpraktikusabb megvalósítási lehetıség. Kutatásom céljának azt tőztem ki, hogy a projektmenedzsment és a vállalatok számára egy új, könnyen használható módszert ajánljak, amely segítséget nyújt a projekt idı- erıforrás- és költségszükségleteibıl fakadó kockázatokat csökkenteni. Kulcsszavak: projektmenedzsment, projekt kockázatok, rizikó, érzékenységvizsgálat

19



KGKvanti

Költségcsökkentı módszerek a nyomdaiparban Nyikos Annamária Vezetés és szervezés MA Témavezetı: Dr. Kosztyán Zsolt Tibor Neve elhallgatását kérı nyomda, nevezzük „Papírdoboz” vállalatnak, fı profilja a gyógyszeres dobozok gyártása. A vállalat stratégiai célja költségcsökkentés folyamatszabályozással. Ennek a célnak az elérése érdekében, gyakorlatom során a vállalatvezetés a nyomógépük átállási idejének csökkentésével bízott meg. Vállalatok sokaságát találhatjuk meg a piacon, melyek azért jöttek létre, hogy teljesítsék a fogyasztói igényeket, miközben nyereséget realizálnak. A termelı vállalatok is értéket adnak a fogyasztóiknak, azonban versenyképességük megırzése érdekében a termelékenység és a minıség javítása állandóan fejlesztésük középpontjában áll. Árban, termékminıségben, termék különbözıségben és szállítási határidıben versenyeznek a nyomdaiparban is. A vállalatoknak ennek elérése érdekében a termelési költségüket minimalizálniuk kell. Ahhoz, hogy a szők keresztmetszet is jelentıs mértékben hozzájáruljon a vállalat eredményességéhez, értéket teremtsen és ne veszteséget, az adott berendezésen, csak a tényleges igényeket gyártjuk le, jó minıségben. Az ütemezésnél figyelni kell rá, hogy ez a gép álljon a lehetı legkevesebbet. A nyomógépek átállási ideje azonban olykor az egy órát is meghaladja. Az átállási idı csökkentésének egyik megoldása a SMED módszer bevezetése, mely magukat az átállási lépéseket elemzi, egyszerősíti. A másik lehetıség, ha a nyomógépen végzett munkák sorrendjét alaposabban megtervezzük, és a munkák közötti átállási idıket racionalizáljuk. Dolgozatom célja egy olyan módszer kidolgozása, és példán keresztüli alkalmazása, mely a „Papírdoboz” vállalat termeléstervezésének és ütemezésének javításával, a nyomógép átállási idejét is csökkenti. A kutatás során jelentıs eredményeket értem el. Olyan modellt dolgoztam ki, mely a változó idıtartamú átállásokat figyelembe véve, a lehetı legkevesebb állási idıt biztosítja a nyomógépek számára. A módszer alkalmazásával a vállalat nemcsak az átállási idejét tudja csökkenteni, hanem jelentısége abban is megnyilvánul, hogy az eddig átállással töltött idıt, már a termelésre tudják fordítani. Kulcsszavak: átállási idı csökkentése, döntési fa, gráfelméleti módszerek, legrövidebb út keresése, költségcsökkentés, nyomógépek, nyomtatás, szők keresztmetszet, werkek

20



KGKvanti

Mőszeres munkafolyamat-elemzés cellarendszerő projektek esetében Katona Aliz Katalin Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetık: Dr. Kovács Zoltán, Tasner Dóra A klasszikusnak tekinthetı vizsgálatot, mint szerzı a Toyota Termelési Rendszer keretébe helyeztem, módszertanilag a lean megközelítést alkalmazva. A dolgozatom elsıdleges és másodlagos kutatási módszerekkel gépi munkahelyek kialakítását vizsgálja. Bemutatom a lean szemlélet legfontosabb definícióit, mint például a muda (selejt), és annak kiküszöbölési lehetıségeit. Ismertetem az idı és módszerelemzés módszereit, kiemelten az ergonómiai kérdésekre. A gyakorlati vizsgálat egy automatikus szerelési munkahely fejlesztési fázisában történt. Ez elvileg lehetıvé tette, hogy – az egyedi gép – végsı kialakításánál figyelembe vegyék az elemzések eredményét. Ilyen módon a vizsgálatban két vállalat volt érintett: a gépet fejlesztı és gyártó cég, és a gépet használó autóipari gyártó vállalat. A munka során a Method Time Measurement, a Maynard Operation Sequence Technique mozdulatelemzési módszer, valamint a Szervezési és Vezetési Tanszéken kialakított, video felvételeken alapuló módszer alkalmazására került sor. Megállapítottam, hogy az MTM és MOST módszer közel azonos eredményt adott. Ezzel szemben a valós – de még betanítás elıtt álló dolgozóval felvett – videós módszerrel hosszabb, három-négyszeres volt a tevékenységidı. Ez fontos információ a normák meghatározásához és a betanításhoz, valamint a gép végsı beállításához. A számítások eredményét az érintett vállalat standardként elfogadta.

21



Nemzetközi gazdaságtan Tagozat Idırend Barabás Szabolcs, Kádár András, Ozsváth Gábor Tóth Erika Viktória

A múlt, a jelen és a jövı: Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország (PIGS) helyzete az Európai Unióban Törökországot az Európai Unióba? A lehetséges csatlakozás makrogazdasági vonatkozásai

11:10

Varga Lilla, Tollár Tímea

A méztermelés tendenciái az Európai Unióban

11:30

Szücs Mariann

Az élelmiszerárak változásának tendenciái világviszonylatban

11:50

Becsei Dorottya, Bakó Edit

A biodiverzitás fenntarthatóságának problematikája a közjavak válságának tükrében

12:10

Kerekes Kinga

Nık a gazdasági életben Magyarországon és az Európai Unióban

12:30

Szıke Andrea

Nemzetközi on-line kereskedelem

10:30 10:50

22



NemzGazd

A múlt, a jelen és a jövı: Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország (PIGS) helyzete az Európai Unióban Barabás Szabolcs, Kádár András, Ozsváth Gábor Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Elekes Andrea A TDK dolgozatunk központi témája a 2007-08-ban kibontakozott gazdasági válság és annak a címben szereplı országokra (PIGS) gyakorolt hatásának elemzése. Kutatásunk célja a PIGS országok gazdaságtörténeti áttekintése, a gazdasági válságot (közvetlenül) megelızı-, közbensı, illetve az azt követı kilábalás idıszakára koncentrálva. Betekintést szeretnénk nyerni az országokban kialakult gazdasági válság ok-okozati összefüggéseire, amelyeket a statisztikai adatok feldolgozásával támasztunk alá. Az országok gazdaságtörténetét a követezık szerint mutatjuk be: 1. 2. 3. 4. 5.

A válsághoz vezetı út - A válságot közvetlenül megelızı idıszak gazdaságtörténeti áttekintése A válsághelyzet bemutatása A válság építıiparra, bankszektorra, vállalati szektorra gyakorolt hatásainak bemutatása Elsı próbálkozások – Válságkezelés EU és Kormányzati szintő gyakorlata Újra felszínen? - Az aktuális helyzetkép bemutatása

A dolgozat második része: A gazdaságtörténeti áttekintés után az alábbi területeken vizsgáljuk meg a hatásokat: 1. 2. 3.

Hatások (statisztikai adatokra támaszkodva): EU gazdaságára, Autóiparra, Törvényhozásés szabályozásra, Hitelezésre, Szociális hatások (érintılegesen) A válság közvetlen és közvetett okainak feltárása A PIGS országokban kialakult válság közös jellemzıinek azonosítása

Következtetések: Gazdasági helyzetértékelés, melynek során megvizsgáljuk az EU-ban végbemenı folyamatokat (csökkenı kereslet az autóiparban). Célunk értékelni az adott országok jelenlegi és várható helyzetét az EU-ban.

23



NemzGazd

Törökországot az Európai Unióba? A lehetséges csatlakozás makrogazdasági vonatkozásai Tóth Erika Viktória Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Vásáry Viktória Az Európai Unió… Körülvesz minket, benne élünk, a tagországok listáján a jelenlegi 27 között sorakozunk. Jelenleg sem végleges a tagok száma, most is vannak tagjelölt országok. Ám a csatlakozás sikere nem azzal mérhetı, hogy melyik ország mióta tagjelölt, mikor kezdıdtek el a csatlakozási tárgyalások, milyen a földrajzi fekvése, mik a politikai, illetve vallási nézetei: a szigorú társulási feltételek teljesítése korántsem olyan egyszerő és egyértelmő feladat, mint gondolnánk. Dolgozatomban Törökországnak az Európai Unióval eddig kialakított speciális helyzetét veszem górcsı alá, fıként szekunder források felhasználásával, makrogazdasági mutatók segítségével. Megvizsgálom, hogy mely területek azok, amelyek megfelelıek az EU csatlakozáshoz, és melyek azok, amelyek elmaradnak fejlettségükben. Célom egy általános, átfogó gazdasági kép felvázolása, részletes elemzés elkészítése. A kutatásom során felmerülı kérdés, melyre választ keresek az, hogy vajon egy lehetséges török csatlakozás elıremozdítaná-e az Unió gazdasági teljesítményét, vagy épp ellenkezıleg: hátráltatná fejlıdésében, instabilitást okozna. Történetileg a gazdasági válságtól vizsgálódva követem végig az eseményeket napjainkig. Témaválasztás során vonzott az aktualitás, a nemzetközi kitekintés, a hétköznapi ismeretek mélyítése, valamint az Európai Uniónak a törökökkel kialakított speciális helyzete. A jövıbeli forgatókönyvek felállítása napjaink gazdasági helyzetében egy rendkívül összetett feladat, a kihívás azonban csak tovább motivált a téma kidolgozására.

24



NemzGazd

A méztermelés tendenciái az Európai Unióban Varga Lilla, Tollár Tímea Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Vásáry Viktória A méhek és az emberiség kapcsolata évezredekkel ezelıttre vezethetı vissza. De nem csak a múltban játszott fontos szerepet, hiszen a méhészet-, mint agrárgazdasági ágazat- jelentısége napjainkban sem elhanyagolható. Dolgozatunkban kiemeljük miért létfontosságú a faj fenntartása az emberiség számára. Általunk analizált kérdéskörök: 1. Elemezzük, milyen betegségek, vírusok fenyegetik a méhpopulációt, mi okozza óriási méreteket öltı létszámcsökkenésüket és mely országokat érinti ez leginkább. 2. A globális probléma globális megoldást követel, így elıször nemzetközi szinten vizsgáljuk meg a mézpiacot, az ott mutatkozó tendenciákat. Megvizsgáljuk, milyen intézkedéseket tesz a méhészet védelme és támogatása érdekében az Európai Unió. Elemezzük a jelentısebb EU-s méztermelı országok termelésében, kereskedelmi tevékenységében bekövetkezett változásokat. Utána jártunk, milyen hatásai vannak a gazdaságra a méhállomány csökkenésének, és az ezzel együtt járó méztermelés csökkenésének egyaránt. 3. Megvizsgáljuk továbbá a méhész szakma költségeit, annak megtérülését. Végül kiértékeljük a fogyasztókkal készített kérdıívet a mézfogyasztási szokásaikról. Kutatásaink során szekunder módszert alkalmazva tártuk fel a téma szakirodalmi hátterét, statisztikai adatok elemzésével vizsgáltuk meg a különbözı tendenciákat, és végül primer kutatást alkalmazva készítettünk interjút két méhésszel, valamint kérdıívet a mézfogyasztók számára.

25



NemzGazd

Az élelmiszerárak változásának tendenciái világviszonylatban Szücs Mariann Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Vásáry Viktória Az élelmiszerárak az elmúlt években jelentıs ingadozást mutatnak, rövid idın belül szöktet az egekbe, vagy estek vissza. Rendszeresen lehet arról hallani a hírekben, hogy az élelmiszerek ára ismét drágul. Mi ennek az oka? Vetıdik fel a kérdés sokunkban. Ezért részben arra próbálok választ adni, hogy mennyire befolyásolja az élelmiszerárakat az idıjárás változás, az élelmiszerár válság vagy az adó nagysága. Ezeket nemcsak Magyarország területére vetítve nézem meg, hanem más európai országokban is, sıt még az Egyesült Államok felé is kitekintek. A dolgozatom középpontjában a húsipar áll, egészen pontosan a szarvasmarhahús és a sertéshús árait elemzem és a hozzájuk szorosan kapcsolódó termékek árát. Gondolok itt a gabona, a tej vagy a sajt árára. Vizsgálom, hogy melyik ezek közül az ok és melyik a hatás? Milyen mértékben befolyásolják egymást a különbözı adatok? Az általam választott téma aktuálisnak nevezhetı, ezért leginkább esettanulmányokat, statisztikai adatokat és szakcikkeket dolgozok fel, analizálok, mind a magyar, mind a külföldi forrásokat illetıen. A felhasznált irodalmat egyrészt összefoglalóan, saját véleménnyel ellátva próbálom meg átadni, másrészt elemzem a szövegben elhelyezett ábrákat, táblázatokat, diagramokat az elemzési módszerek segítségével.

26



NemzGazd

A biodiverzitás fenntarthatóságának problematikája a közjavak válságának tükrében Becsei Dorottya, Bakó Edit Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Vásáry Viktória A Tudományos Diákköri Konferencia dolgozatunk témájaként a biodiverzitás fenntarthatóságának problematikáját választottuk, mivel napjaink súlyos gazdasági problémái a faji sokszínőség hanyatlására vezethetık vissza. Tanulmányunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy környezetünk veszteségei, a mi gazdasági, társadalmi helyzetünket is veszélyezteti, az egészségügyben, az iparban és a mezıgazdaságban egyaránt. A biodiverzitás nagy mértékben hozzájárul a fenntartható fejlıdéshez, ami pozitív hatást gyakorol a gazdaságra, azonban ennek ára a biológiai sokféleség jelentıs mértékő csökkenése. Tanulmányunk központi kérdése, hogy közjónak számít-e a faji sokszínőség. A biodiverzitást azért nem óvjuk, mivel konkrét értékével nem vagyunk tisztában. Dolgozatunkban különbözı módszerek vizsgálatával, (például a hedonikus árak módszerével és az utazási költség módszerrel) kíséreltük meg meghatározni a biológiai sokféleség pénzbeli értékét, hogy kézzelfoghatóbb képet kaphassunk a természeti erıforrások gazdaság értékérıl. Tehát dolgozatunk egyik fı célja, hogy tudatosítsuk az ökoszisztémák, természeti erıforrások értékét. Kutatásaink során megdöbbentı adatokra leltünk, melyek megalapozták dolgozatunk vázát. Rengeteg tanulmány foglalkozik a biodiverzitás csökkenésének problémájával, de csak kevésben olvashatunk konkrét megoldásokat. Mivel az elvesztett genetikai állományt nem lehet pótolni, kutatók próbálják a fennmaradt génállományból a legerısebbeket kiválasztani és újabb fajokat, hibrideket létrehozni. Azért, hogy konkrétabb képet kapjunk ezen módszerekrıl, mélyinterjút készítettünk egy szakemberrel, aki a mezıgazdasági génkutatás prominens személyisége. Bemutatjuk, hogy az EU hogyan kíván tenni a biológia sokféleség további csökkenése ellen, az EU 2020 stratégia céljait és intézkedéseit a faji sokszínőség fenntartására vonatkozóan, valamint azokra a kérdésekre keressük a választ, hogy „Mit is jelent a mezıgazdasági növények génmódosítása és káros-e az egészségre?”, illetve „Hogyan lehet megvalósítani a fenntartható fejlıdést minél kisebb mértékő környezetterhelés mellett?”. A veszprémi egyetemi hallgatók körében kérdıíves felmérést végeztünk, hogy pontosabb képet kapjunk arról, hogy a fiatalok mennyire ismerik és értékelik a faji sokszínőséget, illetve környezetüket pénzügyi vonatkozásban.

27



NemzGazd

Nık a gazdasági életben Magyarországon és az Európai Unióban Kerekes Kinga Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Elekes Andrea A TDK dolgozatom témája a nık helyzete s szerepe a munkaerıpiacon. Kutatásom célja,hogy bemutassam, hogy a II. világháború idejében illetve napjainkban , hogyan vettek részt a nık a gazdasági életben,mekkora szerepük volt,mint vezetık. Dolgozatom során összehasonlítom a magyarországi és az Európai Uniós helyzetet, a férfi-nıi fizetési különbségeket s a nık milyen akadályokba ütközhetnek, ha feljebb szeretnének lépni a ranglétrán. Mivel ez egy gazdaságszociológia kérdés, így mindkét oldalról szeretném bemutatni a témámat. Ezen kutatásaimat a következıképpen szeretném bemutatni : 1. Esélyegyenlıség 2. Nemi szerepek 3. Dolgozó nı-mióta beszélünk nıi munkaerırıl 4. Foglalkoztatottság 5. Nagy-hatalmú nık- avagy nık a vezetésben Dolgozatom célja,hogy egy összefüggı képet adjak miként érvényesülhetnek a nık a férfiak világában.

28



NemzGazd

Nemzetközi on-line kereskedelem Szıke Andrea Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Elekes Andrea TDK dolgozatom témája a nemzetközi on-line kereskedelem lesz. Témaválasztásom oka, hogy a mai rohanó világban egyre nagyobb szerepet kap az internet, valamint ez a vásárlási forma. Elıször bemutatom, hogy hogyan is alakult ki az on-line kereskedelem, majd rátérek arra, hogy milyen meghatározó tényezıi vannak. Ezután megnézem, hogy a világban mennyire és milyen mértékben elterjedt. Mit vásárolnak fıként a fogyasztók, melyik korosztály és a világ mely részeirıl. Ezután szőkítem a kört és nagyobb hangsúlyt fektetek az Európai Unióra. Megvizsgálom, hogy az egyes országokban mennyire használják az internetet vásárlásra összehasonlítom a keleti és nyugati régiókat. Majd rátérek Magyarországra, ahol ugyanezeket fogom megvizsgálni. A régiók áttekintése után az on-line kereskedelemre ható marketing stratégiákról írok. Pontosan milyen stratégiákat alkalmaznak az egyes szereplık. Dolgozatom végén pedig szeretnék a jövırıl beszélni: mi várható a jövıben, hogy fognak alakulni a tendenciák.

29



Regionális gazdaságtan, marketing Tagozat Idırend 10:30

Bánkuti Anett

CSR-ral a társadalomért és a környezetért - ajánlások a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak

10:50

Tobak Júlia

Együttmőködésben a helyi gazdaság sikeres fejlesztéséért

11:10

Léhart Bettina

Egy hatékony marketingterv kulcsfontosságú elemei

11:30

Urbán Ákos

A szlovákiai magyar kisebbségre összpontosító etnikai marketing lehetıségei

11:50

Nagy Dóra

A szellemi tulajdonjog védelme - Zeneipar

12:10

Hegedüs Eszter

Ötödik sebességben az NFC, avagy az új technológia terjedését befolyásoló tényezık

12:30

Kapuvári Krisztina

Képben vagyunk? avagy az AIESEC Veszprém irodájának imázs vizsgálata

30



RegGazd

CSR-ral a társadalomért és a környezetért - ajánlások a mikro-, kisés közepes vállalkozásoknak Bánkuti Anett Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dániel Zoltán András CSR-ral a társadalomért és a környezetért – ajánlások a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak A vállalkozások társadalmi felelısségvállalása (angolul: Corporate Social Responsibility, röviden CSR) napjaink egyik gyakran használt kifejezése az üzleti életben. Csupán három bető, de a benne rejlı lehetıségek száma szinte végtelen. A CSR nem egy eszköz, vagy funkció, sokkal inkább egy filozófia. Beépülve a vállat mőködésébe lehetıvé teszi a gazdasági tevékenység mellett a társadalmi és környezeti szempontokra való kiemelt odafigyelést, mindezt önkéntesen és az érintettekkel való egyetértésben. A szervezet felelısséggel tartozik érintettjei iránt, akik a célmegvalósításban, stratégiában, valamint mőködésben elengedhetetlen szerepet töltenek be. Az átfogó vállalati és társadalmi felelısséget Carroll osztályozásával szemléltetem. A CSR nem egy új jelenség, bár hazánkban az elmúlt években kezdték felismerni a jelentıségét és a benne rejlı lehetıségeket. Különösen manapság, mikor a vállalatokkal szembeni elvárások már nem csak az alaptevékenységekre, hanem- társadalmi nyomásra - a környezetre való odafigyelésre is ki kell, hogy terjedjen. Az Európai Unió 2000-tıl kezdett kiemelten foglalkozni a CSR hosszú távú koncepciójával. Egy dinamikus, versenyképes gazdaság létrehozását tőzte ki célul a társadalmi felelısségvállalásra alapozott iránymutatással. Ez a megközelítés nemcsak a nagyvállalatok szerepvállalását jelenti, hanem a kis- és középvállalkozások bevonását is. Az Európai Unió CSR politikáján keresztül térek ki a mikro-, kis- és közepes vállalkozások társadalmi felelısségvállalásának kiemelt szerepére. Dolgozatomban kifejtem, hogy miért elınyös a CSR koncepciója a vállalkozásoknak és a társadalomnak, valamint milyen összehasonlítási, mérési lehetıségei ismertek. Ezek után különbözı társadalmi, gazdasági és környezeti szempontok alapján csoportosítom a magyarországi kistérségeket. Végül ajánlásokat készítek a mikro-, kis- és közepes vállalkozások CSR vállalásaira, úgy, hogy figyelembe veszem az egyes kistérségek fıbb jellemzıit, az ebbıl eredı társadalmi és környezeti szükségleteket, valamint a kistérség vállalkozásainak jövedelmi viszonyait.

31



RegGazd

Együttmőködésben a helyi gazdaság sikeres fejlesztéséért Tobak Júlia Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dániel Zoltán András Sikeres helyi gazdasági együttmőködés az igényeken, szükségleteken, a kapcsolatokon és a saját erıforrások felhasználásán alapszik. Manapság egyre jellemzıbb az, hogy a helyi gazdaságok visszanyúlnak gyökereikhez és a helyi közösség szintjén gondolkodnak, fejlıdnek, fejlesztenek. Dolgozatom fı tárgya a családi vállalkozások sikerességének elemzése. Itt a legmélyebbek a gyökerek, fontos a közösség, az összetartás és a kitartás, a közös célok megvalósítása és elérése. Egy ilyen szoros kötelékekkel rendelkezı csoport célja, hogy fenntarthatóan, a mai ideáknak megfelelve, de mégis szokásaihoz, normáikhoz, elveikhez ragaszkodva, versenyképességük megtartására törekedve fejlıdjenek, és ezzel a helyi gazdaságot támogassák. Egy sikeresen mőködı családi vállalkozást elemezve nyomon követhetıek azon tényezık, melyek szükségesek bármely vállalkozás sikerességéhez. Mélyinterjúval végzett kutatással jártam utána, hogy ezen jellemzık közül a gyakorlatban melyek a leghangsúlyosabbak. E tulajdonságok mentén haladva – a vállalkozást befolyásoló tényezık és a vállalkozás tulajdonságainak függvényében – képet kaphatunk a vállalkozás jelenlegi helyzetérıl, illetve a sikerességéhez vezetı útról. Megtudhatjuk, mi a siker kulcsa.

32



RegGazd

Egy hatékony marketingterv kulcsfontosságú elemei Léhart Bettina Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Raffai Csilla Napjainkban a profitorientált vállalatok és a nonprofit intézmények számára is kihívást jelent, hogy megfelelıen járjanak el marketingfeladataikban. Akár a nyereséget, akár egyéb célt tőz ki egy adott intézmény, marketingjének középpontjában a fogyasztói szükségletek kielégítése áll. Ehhez elengedhetetlen a marketingtevékenységek összehangolása. E tevékenységek irányítására szolgál a marketingterv. A terv a marketingmenedzsment folyamat végterméke. A terv iránymutatást jelent a kitőzött célok megvalósításához, tartalmazza az azokhoz kötıdı marketingtevékenységeket, szükséges erıforrásokat és lépéseket. A dolgozat célja, hogy szekunder kutatással rendelkezésre bocsássa a marketingterv legfontosabb ismérveit, a kutatás rávilágít a terv elengedhetetlen részeire. A dolgozat két hipotézist fogalmaz meg. Az elsı hipotézis azt foglalja magába, hogy a marketingtervek valamennyi szakértı szerint ugyanazt a felépítésmódot követik. A második hipotézis tartalma, hogy valamennyi marketingterv kiindulópontjának a helyzetelemzés tekinthetı. Mielıtt a TDK dolgozat a marketingterv fıbb részeit ismerteti, a kutatás a marketing megismerésére koncentrál. A dolgozat meghatározza a marketing és a marketingmenedzsment fogalmát. Ezt követıen a kutatás megnevezi a marketingtevékenység felelıseit. A dolgozat kitér a marketingszemlélet hangsúlyozására: ehhez megkülönbözteti egymástól a termék- és a marketingorientációt. A kutatás betekintést nyújt a marketing alapjául szolgáló marketing-mix elemeibe. A mix elemeinek segítségével a dolgozat megismerteti a fıbb marketingtevékenységeket. Ezt követıen a TDK dolgozat áttér a marketingtervezés témakörére. A kutatás definiálja a marketingtervezés legfontosabb alapfogalmait. A TDK dolgozat elkülöníti egymástól a stratégiai tervet és a marketingtervet. Majd a dolgozat ismerteti a marketingterv elınyeit, típusait és elkészítésének felelıseit. Ezek felvázolását követi a kutatás központi része, mely a hatékony marketingterv felépítését helyezi elıtérbe. Ehhez a dolgozat tíz marketingtervet hasonlít össze, majd ezekbıl egy egységes szerkezet kialakítására vállalkozik. Ezt követıen a kutatás a marketingterv egyes részeinek tartalmát ismerteti. Végül a kutatási eredmények segítségével a dolgozat a felállított hipotéziseket igazolja. A kutatás a jövıre nézve segítséget nyújthat mindazon induló vagy meglévı intézmények számára, melyek tudatosan felépített stratégiával piaci pozíciójuk megszilárdítására törekszenek. Kulcsszavak: marketing, marketing-mix, marketingtervezés, marketingterv

33



RegGazd

A szlovákiai magyar kisebbségre összpontosító etnikai marketing lehetıségei Urbán Ákos Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dániel Zoltán András Napjaink gazdasági környezete, a nagyvállalkozások egyre növekvı piaci hatalma, így a verseny kiélesedésével a kis- és középvállalkozásnak már nem elég csupán termékeik, szolgáltatásuk minıségére koncentrálniuk, elıtérbe lép a marketing jelentısége. A marketing alapvetı jelentısége, hogy a kiválasztott célcsoport számára kedvezı és elérhetı úton nyújtsunk figyelemfelkeltı információt az általuk elvárt és kívánt termékrıl, illetve szolgáltatásról. Ám különbözı igényekkel, és értékrenddel bíró csoportokat képtelenség egy egységes marketingstratégián keresztül elérni és kielégíteni. Ezért vált döntı fontosságú kérdéssé a fogyasztók szegmentációja. Lakhely, nem, kor, végzettség, és még sok más egyéb ismérv alapján kategorizálhatunk, az egyik ehhez hasonló csoportosítási alapszempont a nemzetiség. A hazánkban, és a környezı országokban ez még egészen újszerő irányzat, ám az etnikai marketing a nyugati és egyéb fejlett országok marketingéletének egy jól csengı elnevezése, és hatékony, sikeres módszere. Dolgozatom alapvetı célja, hogy bizonyítsa az említett módszer felvidéki magyar kisebbségen való alkalmazásának lehetıségét és létjogosultságát. A szlovákiai kis- és középvállalkozások helyzetének szemléltetésen túl jellemzem a marketing általános jelentıségét, valamint jelenlétét a szlovákiai vállalkozások életében. A továbbiakban szó kerül a szegmentáció szerepérıl, valamint az etnikai marketing alapelképzelésérıl, és annak alkalmazásáról más országokban. Az elméleti rész zárásaként az ország demográfiai jellemzıirıl és a magyar kisebbség identitástudatáról kaphat képet az olvasó. A dolgozat eredménye pedig egy erre alapozott, jól átgondolt és kidolgozott marketingstratégia, amely példája hasznos és hatékony eszköz lehet több kis, vagy középvállalkozás számára.

34



RegGazd

A szellemi tulajdonjog védelme - Zeneipar Nagy Dóra Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Dr. Elekes Andrea Napjainkban a felgyorsult technika világában egyre elfogadottabbnak, és valamilyen szinten elkerülhetetlennek tőnik, hogy kapcsolatba kerüljünk illegálisan letöltött zeneszámokkal. Hiszen, ha nem is mi keveredünk egy ilyen kecsegtetı szolgáltatásokat kínáló oldalra, ismerıseink, barátaink zenéit hallgatva is úgymond fertızöttekké válhatunk. De mit mond ez el rólunk? Valóban egyszerőbb, és nem utolsó sorban olcsóbb úgy hozzájutni egy dalhoz, hogy pár klikkeléssel letöltjük az internetrıl. Bár azt gondoljuk, egy-egy dal nem befolyásolja az iparágat, de mivel nem mi vagyunk az egyetlenek, akik így vélekednek, megeshet, hogy ez által megsemmisítjük a „kézzel fogható” zenét? Valamint, valóban szükséges, hogy az ilyen bőnök büntetéseket vonjanak maguk után, és hogy a rengeteg zeneletöltés hozzáférési blokádot eredményezzen? Ennyire befolyásolnánk tetteinkkel a zeneipart? Kutatásomban elıször is bemutatom magát a zeneipart, és azt a tényt, hogy hogyan uralja 3 multinacionális kiadó a piacot. Ezután válaszokat keresek arra, hogy a zeneipar bevétele miképpen csökken az illegális zeneletöltések által, és hogy milyen eredményeket mutatnak azon kutatások, amelyek a fájlcserét pozitívan ítélik meg. Majd részletesen kifejtem, hogy a letöltésekkel milyen szerzıi jogok sérülnek, hogy a zene miért tartozik az önkéntes mőnyilvánítás kategóriába, valamint bemutatom a WTO-TRIPS által fennálló kötelezettségeket. Mindezek után pedig felkutatok néhány kisebb-nagyobb sikerrel járó próbálkozást a kalózkodás ellenes törvények és intézkedések közül, valamint bemutatom, hogy a Nemzetközi Zeneipari Szövetség milyen intézkedésben látja a megoldást.

35



RegGazd

Ötödik sebességben az NFC, avagy az új technológia terjedését befolyásoló tényezık Hegedüs Eszter Gazdálkodási és menedzsment BA Témavezetı: Dániel Zoltán András Dolgozatom témájául a feltörekvı Near Field Communication kommunikációs technológiát választottam. Ennek elsıdleges oka, hogy bár az NFC technológia évek óta jelen van, mégis tapasztalataim szerint nagyon kevesen hallottak felıle, pedig az elkövetkezı években - az ezzel foglalkozók szerint - hatalmas hangsúlyt fog kapni életünk több területén is. A munka elsı felében a technológia általános bemutatásán, technikai hátterén, felhasználási területein túl ismertetem a jelenlegi piaci helyzetet is, a tervezett, már befejezett, illetve futó pilotprogramokat, aktuális, már mőködı rendszereket, külföldi és hazai példákat egyaránt. Miután 2011 júniusában Magyarország is csatlakozott az NFC Forumhoz - mely az NFC elterjedéséért, szabványaiért, biztonságáért és a tagok közti kommunikációért felel -, így hazánkban hivatalosan is megkezdıdött a technológia elterjedése, melyre véleményem szerint kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A technika meglehetısen innovatív megoldásokkal szolgál, így kérdés, hogy a lakosság mennyire fogadja el azt. Célom, hogy szekunder információk alapján általánosságban megvizsgáljam egy új technológia elfogadási arányát, majd az NFC technológia esetén igyekszem bemutatni, milyen terjedés várható, mik lesznek a kulcsmomentumok, kik lesznek az elsıdleges használók, vásárlók, lehet-e összefüggés a Rogers-féle elfogadási görbével. Ehhez fókuszcsoportos interjúval igyekeztem két kategóriát felállítani. A TS (Techno Shoppers – Technológia-követı vásárlók) és a PO (Payment Optimizer – Funkció-érték/Ár követı vásárló) kategóriákat hoztam létre és meghatároztam azok legfontosabb tényezıit. A két kategória jellemzıit összesítve megállapítottam, melyik kategóriájú személyek esetében mik az elterjedés idıbeli faktorai, illetve az egyes kategóriákba tartozók milyen hatással vannak a technológia terjedésére.

36



RegGazd

Képben vagyunk? avagy az AIESEC Veszprém irodájának imázs vizsgálata Kapuvári Krisztina Vezetés és szervezés MA Témavezetık: Sasné dr. Grósz Annamária, Dániel Zoltán András A mai világban nagy hangsúlyt kap a kiváló minıségő és célcsoport igényeire specializált szolgáltatás. DE ha ez nincs megfelelıen kommunikálva a külvilág, vagy akár a szervezet tagjai felé, az egész érték elveszik, széthullik, és maga a szolgáltatás és az azt nyújtó szervezet értelmetlenné, haszontalanná válhat. Éppen erre a helyzetre nyújt „iskolapéldát” az AIESEC 2009 óta fennálló és mőködı veszprémi irodája. Az AIESEC a világ 3. legnagyobb non-profit szervezete, mely a fiataloknak, fıként fıiskolásoknak/egyetemistáknak szól, s kínál lehetıségeket, tapasztalatokat, élményeket. A legfıbb ismertetı jegye, hogy hallgatók által mőködtetett, öntevékeny nemzetközi szervezet. Célom, hogy a veszprémi bizottság hírnevét és befogadó közegét, fogyasztóik attitődjét megvizsgáljam. Az alapfeltevésem az, hogy az AIESEC Veszprém iroda hallgatói érzékelése nem egyezik az általuk mutatni kívánt képpel. Azaz: alacsony az imázsa, rossz a megítélése. Ennek okait vizsgálom több szemszögbıl jelen dolgozatomban. A témaválasztásban befolyásolt, hogy, én magam is tagja vagyok az irodának, s szembesültem - a gyakorlatban is - az egyébként eladható lehetıségek negatív megítélés keltette (azonnali) elutasításával. Az országban mőködı többi bizottságról, a személyes megkérdezések alkalmával győjtött információk alapján elmondható, hogy hasonló, bár a veszprémi megítélésnél azért biztatóbb a kép. Szakirodalom tanulmányozását követıen körbejárom dolgozatomban a fenti problémát. A téma érzékenysége végett mindenképpen ragaszkodtam a fókuszcsoportos interjúkhoz, mégpedig külsı befogadók, azaz egyetemi hallgatók és belsı: vezetık és tagok egyaránt a kutatásom alanyait képezték. Kutatásomban eltekintettem az AIESEC középiskolás célcsoportjától, illetve partnereitıl, és egyetemi szervezetek stb. megítélés vizsgálatától, hiszen jelen (elı)kutatás a hallgatói irányba történı kommunikáció javítását célozza, mégpedig a jelenlegi helyzet felmérése által. Kérdıíves lekérdezést is végrehajtottam annak érdekében, hogy minél szélesebb körben tudjam vizsgálni a hallgatói véleményeket, s ebbıl az általam javasolt intézkedések bevezetését követıen képezhetıek legyenek az elıidézett változást alátámasztó objektív mutatószámok. Az elvárásom az volt a kutatásommal kapcsolatban, hogy képet kapjak az imázzsal kapcsolatos problémákról, valamint meglapozzam késıbbi kutatásomat, melyben további vizsgálatok segítségével meghatározhatóvá válnak az eladható szolgáltatások szempontjából, a célcsoport számára legmegfelelıbb közvetítetni kívánt értékek, üzenetek, csatornák és további, általános imázs növelı eszközök is.

37



Turizmus Tagozat Idırend 10:30

Béli Viktória

Szép remények, avagy a Széchenyi Pihenı Kártya hatása a turizmusra

10:50

Gasparetz Beáta

Lovas létesítmények gazdálkodása Magyarországon

11:10

Legeza Fanni

A Dorogi kistérség turisztikai vonzereje - Kerékpárral a Dorogi kistérségben

11:30

Valkó Viktória

Somogyi anziksz - Belsı-Somogy turisztikai fejlesztésének irányvonalai

11:50

Endrıdi Adrienn, Szilárd Boglárka

The comparison of the destination management organisation of SöDra Dalarna and Veszprém with special focus on their online marketing activities

12:10

Hajmásy Gyöngyi

A szolgáltatásminıség és az emberi erıforrás kapcsolatának vizsgálata a Balaton régió négycsillagos szállodáiban dolgozó front office munkatársak példáján keresztül

12:30

Vajnai Berta

Önkéntesek a rendezvényszervezésben. A hazai önkéntes fogadó szervezetek toborzási és kiválasztási szokásai rendezvények szervezése esetén

12:50

Huják Janka

ERASMUS – Why don’t students use the opportunity?

38



Turizm

Szép remények, avagy a Széchenyi Pihenı Kártya hatása a turizmusra Béli Viktória Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Kaszás Nikolett Nem kell feltétlenül külföldre utaznunk ahhoz, hogy valami különlegeset és híreset lássunk. Magyarország számos természeti és kulturális látnivalóval várja az ide látogatókat. A turizmus jelentıs szerepet foglal el a magyar gazdaságban, hiszen ez egy olyan ágazat, mely munkahelyeket teremt és serkenti a gazdasági növekedést, mindezek mellett elısegíti a helyi hagyományok fennmaradását, védi a kulturális és természeti értékeket, lehetıséget ad az elmaradottabb térségek felzárkóztatására és mindezek által javítja az országról kialakult képet. A mai világban az emberek egyre kevesebb pénzt fordítanak utazásra, üdülésre, hiszen ez az elsı, melyrıl a megélhetés végett lemondanak. Ezek tudatában választottam elıadásom témájaként a Széchenyi Pihenı Kártyát, amelynek elsıdleges funkciója a magyar belföldi turistaforgalom felélénkítése. A kártya célja, hogy az utazás, mint szabadidıs tevékenység épüljön be az emberek mindennapi életébe és a cafetéria rendszeren keresztül könnyebben és elsısorban jutányosabban váljon elérhetıvé. Dolgozatomban bemutatásra kerül Magyarország belföldi turizmusa a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok felhasználásával. Ezt követıen az általam kiválasztott területet, Zala megyét vizsgálom. Elsısorban felmérem, hogy melyek azok az idegenforgalmi desztinációk a megyében, melyek a turisták körében a legnépszerőbbek, illetve van-e lehetıség a SZÉP kártyával való fizetésre. Dolgozatom során kitérek a magyar cafetéria rendszerre, mely a 2012-es év beköszöntével gyökeresen megváltozott. Bemutatásra kerülnek az új cafetéria elemek, részletesebben pedig a turizmus alakulását befolyásoló SZÉP kártya. A Széchenyi Pihenı Kártya elemzése során felmérem, hogy a „3 zsebes” rendszer adta lehetıségek közül melyik zsebet (rekreáció, vendéglátás, szállás) veszik igénybe a legnagyobb mértékben az emberek, azon belül is mekkora arányban igényelték a szálláshely szolgáltatást a vizsgált idıszakban a vizsgált területen. Kutatásom azon munkavállalókra is kiterjed, akik még nem igényeltek, vagy nem vettek igénybe SZÉP kártyát. A felmérés során ennek okait is megvizsgáltam. A szép új jövıt ígérı Széchényi Pihenı Kártya most a részletes bemutatásra kerül, mely során fény derül arra, hogy mennyire volt sikeres az új cafetéria elem az elmúlt egy évben.

39



Turizm

Lovas létesítmények gazdálkodása Magyarországon Gasparetz Beáta Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Komlósi Edit Lovakhoz való kötıdésem már egészen kisgyermek koromban kezdıdött és azóta is kitart. A jövıben szeretnék majd a lovas turizmus valamely területével foglalkozni, ebben a témában dolgozni, ezért fontos számomra, hogy a lovardák üzemeltetésébe is belelássak. Munkám során különbözı vállalkozási formában mőködı, és különbözı profilú lovas létesítmények gazdaságát vizsgáltam. Legnagyobb részt lovaglásoktatással, bértartással és táboroztatással foglalkozó létesítmények gazdálkodását mutatom be, mert úgy gondolom, a versenyeztetéssel, futtatással, tenyésztéssel foglalkozó istállók gazdasági helyzete, ill. bevételeinekkiadásainak összetétel teljesen más. Ezzel a részterülettel, ill. a non-profit vállalkozásokkal, mint pl. a gyógy-lovagoltatás, késıbbi munkáim során szeretnék foglalkozni. Bemutatom, hogy a létesítmények különbözı célra fordított kiadásai milyen arányban járulnak hozzá az összes kiadásukhoz, ill. hogyan lehetne ezeket csökkenteni. Megmutatom továbbá, hogy a különbözı forrásokból származó bevételek, például a lovagoltatás vagy bértartás, milyen arányban fedezik a kiadásokat. Megvizsgálom, hogy milyen gazdasági átformálás lenne szükséges, egy nyereséges létesítmény üzemeltetéséhez, ill. hogyan lehetne ezt a gyakorlatban megvalósítani, minimális anyagi ráfordítással. Munkám végén bemutatok egy hosszútávon nyereségesen üzemeltethetı, képzeletbeli lovasiskolát.

40



Turizm

A Dorogi kistérség turisztikai vonzereje - Kerékpárral a Dorogi kistérségben Legeza Fanni Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Pénzes Erzsébet Rohanó világunkban az aktív turizmus szerepe egyre inkább felértékelıdik. Az emberek számára mind fontosabbá válik a minıségi szabadidı eltöltése, mivel ebbıl egyre kevesebb áll rendelkezésükre. Ezen kívül az átlagember korlátozott anyagi helyzete is elıhívja a kerékpáros turizmusban rejlı lehetıségeket. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy ha kerékpárral indulunk útnak, akkor az útiköltség egy részét megtakaríthatjuk, továbbá úgy érezhetjük, hogy az adott területet, régiót teljes egészében bejártuk, hiszen saját erınkbıl tettük meg az utat. A kerékpáros turizmus az egészséges életmódhoz is hozzájárul, amihez feltétlen szükséges a megfelelı testedzés, közérzet. Ennek átélésére ad lehetıséget a friss levegın eltöltött, biciklin eltöltött idı is. Az általam vizsgált terület, a dorogi kistérség megfelel az „aktív turisták”, kerékpárosok igényeinek, hiszen a Pilis és Gerecse határolta dorogi medencében helyezkedik el, ami gyönyörő természeti adottságokkal rendelkezik. Az itt jelenlévı 15 településen ezen kívül még helyi jellegő látnivalók is találhatók, melyek turistacsalogató tényezık lehetnek. Ezek közül ki kell emelnünk a Dorogimedence múltjára emlékeztetı bányászati emlékhelyeket, attrakciókat is. Dolgozatomban elıször a kistérség adottságait mértem fel mind látnivalók, mind vendéglátó- és szálláshelyek tekintetében az infrastruktúra figyelembevételével. Célom az volt, hogy felhívjam e kissé háttérbe szorult kistérség attrakcióira a figyelmet, tematikus kerékpáros utak tervezésével. Ismertetem továbbá a módszert, mellyel ezeket a tematikus utakat kidolgoztam. Ezt követıen kvantitatív kutatást folytattam, melyben kerékpározókat kérdeztem meg online kérdıívben, melyet több, mint 400 rendszeresen biciklizı ember töltött ki. Elsısorban az érdekelt, hogy részt vettek-e már kerékpártúrán. Amennyiben igen, úgy kitértem az ezzel kapcsolatos elvárásaik felmérésére, mint például, hogy milyen jellegő szállás-és vendéglátóhelyet részesítenek elınyben, milyen jellegő attrakció vonzza ıket az adott helyszínre. Ezt követıen rákérdeztem arra is, hogy mit tudnak Dorogról és környékérıl, és ellátogatnának-e oda, amennyiben kerékpározás szempontjából jó lehetıségekrıl hallanának. Az általam megkeresett célcsoport – hiszen szeret kerékpározni – nyitott az újdonságokra, újabb területek, desztinációk felfedezésére. Ez a Dorogi kistérségbe tervezett tematikus utak keresletének szempontjából is mindenképpen pozitívan értékelhetı.

41



Turizm

Somogyi anziksz - Belsı-Somogy turisztikai fejlesztésének irányvonalai Valkó Viktória Turizmus-vendéglátás BA Témavezetı: Lehota János Somogyban a lélek. Ezek a szavak mindenki számára mást jelentenek, de senki számára sem ismeretlenek; magukba foglalják a lokálpatriotizmust, az akaratot és a fejlıdés lehetıségét. Dolgozatom egyik tanulásága vitathatatlanul az, hogy figyelembe kell venni az elhanyagolt és elzárt aprócska településeket is, hiszen adottságaikat felfőzve, e lehetıségeket és akaratot kiaknázva megyei, de még regionális szintő attrakciót is képezhetnek, mely segítségével fellendíthetik a turizmust az adott térségben, és bevételt realizálhatnak. Dolgozatom felépítését és a kutatást ezért úgy képzeltem el, hogy az elsı részben a témámhoz kapcsolódó szakmai fogalmakat elemeztem. Majd ezt követıen az általam meghatározott település megismertetése volt a cél, illetve az ezzel kapcsolatos stratégiai terv kifejtése. Legvégül pedig az elsıdleges, másodlagos kutatásaim és az interjúim által kapott eredményeket ismertettem és értelmeztem, majd az ezzel kapcsolatos fejlesztési javaslatokat fogalmaztam meg. Somogysárd a Somssich-kastéllyal és a ménesbirtokkal kiváló területen helyezkedik el. Ezt bizonyítja, hogy a község Belsı-Somogy középsı részén fekszik, a Balatontól és a Drávától egyenlı távolságra, Kaposvártól 21 km-re, közel Kozmapusztához és Hencséhez, tehát két exkluzív kastélyszállóhoz. Többek között ezért is gondolom, hogy az általam javasolt fejlesztés koncepció, mely e három kastélyszálló együttmőködésére és a Somssich-kastély fejlesztésére épül, és melyet elsıdleges kutatásaim (interjúk és kérdıíves felmérésem) megerısítenek, mindenképpen megvalósítható. Kutatásom eredményeként úgy gondolom, hogy felfedeztem egy olyan piaci rést, amely lovas szolgáltatásokkal, élménybirtokkal és egy családbarát szállással lefedhetı. Véleményem szerint mindez nemcsak nagy számba biztosítana munkahelyeket, hanem széleskörő tudáskörre is igényt teremtene a jövıben egy olyan vidéken, ahol mindez létfontosságú szükséglet. A térség fellendítésére - az általam ismertetett együttmőködésen és élményparkon túl - alkalmasak lehetnek a nyomtatott guide-ok is, amelyek összefoglalják a térség attrakcióit, és motiválják az idelátogatókat a javasolt tematikus utak végigjárására. A versenyképesség növelését a valódi piaci alapú együttmőködés segítheti elı.

42



Turizm

The comparison of the destination management organisation of SöDra Dalarna and Veszprém with special focus on their online marketing activities Endrıdi Adrienn, Szilárd Boglárka MA in Tourism Management, Turizmus menedzsment MA Témavezetı: Dr. Raffay Ágnes The main aim of this paper is to introduce and compare the tourism destination management systems of Hungary and Sweden. In Hungary the DMOs are new organisations, most of their managers are only learning how to lead them and what their main goals are. In Sweden these organisations are more common and have a longer tradition, and a semester spent at a Swedish university enabled us to carry out primary research and gain first-hand experience. The first part of the study introduces figures and facts in connection with the two countries and with the DMOs. It gives an insight into the structure of the Veszprém DMO and that of the Bakony-Balaton Regional DMO from the Hungarian side and the SöDra Dalarna DMO on the Swedish side. The tasks of the DMOs at different levels are rather complex therefore the second part of this study will focus only on one of these complex tasks, on the marketing activities of the DMOs. While analysing the marketing activities we put special emphasis on the online marketing communication, the new possible improvement and developments in this field. The study outlines our own research in connection with the homepages and the social media platforms of the destinations. With the primary research we aimed to assess the opinions of Erasmus students in Borlänge and in Veszprém about the online marketing activities of the destination management organisations. We conducted a questionnaire survey as this seemed the most ideal method for obtaining data from the respondents. Due to the complexity of the research the survey was carried out in two universities in two countries over a period of 2 months, with the involvement of Erasmus students. To gain deeper insight into stakeholders’ opinions, interviews were also conducted with the directors of the destination management organisations. The research results provided answers to the research questions regarding the similarities and differences between the DMOs as well as their online marketing activities. The responses helped us to assess what the essential tools are, how destinations could better differentiate between segments with the help of the online marketing tools and finally, how the stakeholders assessed the effectiveness and success of the online marketing activities of the two destination management organisations.

43



Turizm

A szolgáltatásminıség és az emberi erıforrás kapcsolatának vizsgálata a Balaton régió négycsillagos szállodáiban dolgozó front office munkatársak példáján keresztül Hajmásy Gyöngyi Turizmus menedzsment MA Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra A globalizáció hatására átalakuló társadalmi szerkezetnek („új gazdagok”, „végrehajtók”, „új szolgáltatók”), a hiperrealitásnak, az idı és pénz értékváltozásának, valamint a fogyasztói magatartásváltozásnak (több tevékenység egy idıben) köszönhetıen a fogyasztói elvárások növekednek és ez által a minıség fontossága is felértékelıdik. Ezt alapul véve az utóbbi évtizedekben a vállalati célok meghatározásánál is kiemelt szerepet kap a minıségi szolgáltatásnyújtás, valamint a vendégelégedettség növelése. Ennek különösen fontos szerepe van a vendégorientált szemlélető turisztikai szektorban, ahol a vendég elvárásainak való megfelelés pozitívan hat a fogyasztókra: növeli elégedettségüket és lojalitásukat. Fontos, hogy a szállodák a „zero hiba” elvet követve igyekezzenek minél tökéletesebben kiszolgálni a vendégek igényeit, hisz tulajdonképpen az a fogyasztó, aki igénybe veszi az adott szolgáltatást, ı az a személy, aki megítéli és méri annak minıségét. A szállodaipar esetében a minıségi szolgáltatásnyújtás kulcsszereplıi a szolgáltatást nyújtó alkalmazottak. Különösen kiemelkedı szerepe van a dolgozóknak, azon munkakörök esetén, ahol a vendégekkel való kapcsolat elsıdleges, így a Front Office területén is. A Front Office részlegen dolgozó alkalmazottak munkaidejük legnagyobb részét a vendégekkel töltik. Attitődjük, viselkedésük, a vendégekkel való kommunikációjuk és „bánásmódjuk” nagymértékben befolyásolja a nyújtott szállodai szolgáltatások minıségének megítélését, ez által hatást gyakorolva a vendégelégedettségre is. Fontos tehát, hogy az alkalmazottak is elkötelezettek legyenek a minıség iránt, munkájukkal elégedettek legyenek, mivel minıséget csak az elégedett dolgozók tudnak igazán nyújtani. Kutatásom során másodlagos, illetve elsıdleges forrásokra támaszkodva a szolgáltatásminıség és az emberi erıforrás kapcsolatának vizsgálatát vettem górcsı alá, melyet a Balaton régió négycsillagos szállodáinak Front Office részlegén dolgozó recepciósok példáján keresztül kívánok bemutatni.

44



Turizm

Önkéntesek a rendezvényszervezésben. A hazai önkéntes fogadó szervezetek toborzási és kiválasztási szokásai rendezvények szervezése esetén Vajnai Berta Turizmus-vendáglátás BA Témavezetı: Raffai Csilla Az önkéntesség mai társadalmunk egészét érintı fogalom, témája talán még sohasem volt ilyen mértékben aktuális, mint az utóbbi évtizedben. Hazánkban a rendszerváltás óta számos civil szervezet vált önkéntes fogadó szervezetté, melynek száma a mai napig növekszik. Bizonyított tény, hogy egy szervezet csakis munkatársai által lehet sikeres. Ha nincsenek megfelelı személyek, akkor nagyon valószínő, hogy a szervezet kitőzött céljai kudarcba fulladnak. Azoknak a szervezeteknek, amelyek önkéntesekkel dolgoznak, kiemelt fontosságú, hogy megfelelıen alkalmazzák az önkéntes erıforrás menedzsment lépéseit. Jelen kutatás az önkéntes fogadó szervezetek munkáját hivatott támogatni. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy azok az önkéntes fogadó szervezetek, akik rendezvényszervezéssel (is) foglalkoznak, hogy és milyen metodológiával alkalmazzák az önkéntes erıforrás menedzsment lépéseit. A lépések közül kiemelt szerepet kap a toborzás és kiválasztás, hiszen ezeknek az elemeknek a körültekintı alkalmazásával választhatják ki a megfelelı személyeket a tevékenységek elvégzésére. A kutatás során bemutatjuk a hazai önkéntes fogadó szervezetek által szervezett rendezvények típusait, továbbá a rendezvényeken megjelenı önkéntes tevékenységi köröket. Kutatásunk során kiemelten fontosnak tartottuk a tevékenységi körök ellátásához szükséges kompetenciák elemzését. Elızetes szakirodalmi áttekintés során arra jutottunk, hogy a szervezetek elsıdlegesen a jelöltek elhivatottságát értékelve választanak, figyelmen kívül hagyva a feladatok ellátáshoz szükséges kompetenciákat.

45



Turizm

ERASMUS – Why don’t students use the opportunity? Huják Janka MA in Tourism Management Témavezetı: Clarke Alan PhD Erasmus Student Mobility Program is one of the flagships of the European Union’s educational exchange programs. The main objectives are to help students to adapt to the requirements of the EU-wide labour market; to enable students to develop specific skills including language skills and to improve understanding of the economic and social culture of the country concerned in the context of acquiring work experience; to promote cooperation between higher education institutions and enterprises and to contribute to the development of a pool of well-qualified, openminded and internationally experienced young people as future professionals (http://ec.europa.eu/education/erasmus/placement_en.htm, 30.09.2012). Since 1987, over 2.2 million students participated in the Erasmus program. According to a survey carried out by MOHA Magazine, which was based on the statistical data provided by Tempusz Közalapítvány; University of Pannonia is the 22nd on the „Top Erasmus University List” out of 49 higher education institutes in Hungary. How can this position be improved? How can the university benefit more from the Erasmus opportunity? In my paper I am summarizing the founding of a survey made among the students of the Faculty of Business and Economics, University of Pannonia. My goal was to find out the reasons what keeps students from using the opportunity that Erasmus can provide them. The questionnaire aimed those students who have not yet participated in the Erasmus program. I received 272 responses. The most interesting founding was that around that more then 85% of the respondents have heard about the program and almost ¾ of the respondents have thought about participating in the program, but still have not applied yet. In the paper I am presenting suggestions that may help increasing the number of outgoing Erasmus student from the Faculty of Business and Economics.

46



Üzleti tudományok Tagozat Idırend 10:30

Herczeg Márk

A Gotthárd alagútrendszer felemelkedése

10:50

Erdélyi Nikolett, Wölfel László

A lean módszerek alkalmazásának IT támogatása

11:10

Szenteleki Cintia

A középvezetık érzelmi intelligencia szintjének és a munka-magánélet egyensúlyának vizsgálai

11:30

Hérincs Fanni

A felsıvezetı váltások és a szolgáltatások minıségmenedzsmentjének kapcsolata szállodák példáján levezetve

11:50

Ladik Emese Ivett

Learning – work – life balance – avagy tanulás mellett dolgozni

12:10

Spirk Renáta

Merre tart a pálinkaipar? A kereskedelmi pálinkafızdék vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetének átfogó elemzése

12:30

Szabó László

Controlling a gyakorlatban. A controlling mőködésének és a controller személyiségének vizsgálata a hazai gyakorlatban

47



ÜzletTud

A Gotthárd alagútrendszer felemelkedése Herczeg Márk Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetık: Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta, Dr. Vásáry Viktória A Gotthárd hágó már idıszámításunk elıtt is fontos szerepet töltött be Nyugat Európa kereskedelmi folyamataiban, ami késıbb még jelentısebbé nıtte ki magát. A történelem során egyre szélesebb körben használták ki a terület adottságait és a lehetıséget a hegyi átkelésre. Svájc egy igen érdekes szerepet tölt be Európában. A II. Világháborútól kezdıdıen politikailag egy elszigeteltebb módon, más utat követve alakította helyzetét, szerepét a térségben. Svájc bár nem tagja az Európai Uniónak, mégis sok politikai és gazdasági megállapodást, szerzıdést kötött az Unióval. Kutatásomban kitérek különbözı szempontok vizsgálatára, így a társadalmi, gazdasági és a logisztikai hatásokra is, amelyek segítségével mélyebb betekintést kaphatunk a „Gotthárd rendszerének” hatásairól. Megvizsgálom a rendelkezésemre álló adatok segítségével, hogy a térség milyen módon alakult, alakul illetve a jövıben hogy fog átalakulni ebben a térségben, illetve milyen hatásai lehetnek a gazdaságra, az emberekre és a politikára nézve. Kutatásomban interjút készítettem a hazai vezetı szakemberekkel, akik a vizsgált tényezık (társadalmi, gazdasági és a logisztikai hatások) SWOT elemzésének elkészítésében nyújtottak segítséget. Az interjút, mint kvalitatív kutatási módszertant felhasználva rákérdeztem különbözı problémakörökre az alagutakkal kapcsolatban, környezeti és makrogazdasági hatásaira is egyben. Dolgozatomban részletesebben is kitérek majd álláspontomra, miszerint a beruházás hatalmas lépés a környezetbarát közlekedés és áruszállítás felé és igen nagy mértékben emelni fogja Svájc bevételeit és az ott élı emberek életszínvonalát és ugyancsak kitérek munkámban az alagutak vélhetı jövıbeli hatásaira az említett területeken, azok elınyeire és innovációs lehetıségeire.

48



ÜzletTud

A lean módszerek alkalmazásának IT támogatása Erdélyi Nikolett, Wölfel László Logisztikai menedzsment MSc Témavezetı: Dr. Kovács Zoltán A mai felgyorsult világban egyre fontosabb a hatékonyság, a gyorsaság növelése, ezért egyre több vállalat ismeri fel a lean alkalmazásának szükségességét. Minden vállalat igyekszik a saját profiljára alakítani a használatát. A gyorsaság hatására elıtérbe kerülnek az IT megoldások is, és ennek hatására merült fel bennünk, hogy a lean témakörén belül vizsgálódjunk. IT eszközként széles körben ismert és alkalmazott, a konkrét helyzethez rugalmasan illeszthetı megoldást választottunk. Az MS Excel táblázatkezelıben készített modellek megfelelnek ezeknek az elvárásoknak. Feltételezésünk szerint ezzel jó alternatíváját kínáljuk a piacon jelenleg létezı szoftvereknek. A megvalósításhoz indulásként a leggyakrabban használt négy lean eszközt választottuk: Paretodiagram, Szórás-diagram, Ishikawa-diagram, Hiba és hatásmód-elemzés. Az eszközök Excelben történı használatával adatainkat nemcsak szöveg és számszerően, hanem grafikusan is megjeleníthetjük. A dolgozatban mind elméleti, mind gyakorlati szempontból vizsgáltuk az eszközök használatát. A gyakorlati részben található a felhasználó kézikönyv, amelyben részletes leírásra került az Excelben történı munkafolyamat. A dolgozat megírásával közelebb kerültünk a lean alkalmazásához olyan IT környezetben, amely a késıbbiekben a hasznukra válhat a vállalati munkánk során is. A kutatás-fejlesztésünk során szembekerültünk az Excel adta korlátokkal, amelynek áthidalása akár a TDK témánk folytatásaként is elképzelhetı.

49



ÜzletTud

A középvezetık érzelmi intelligencia szintjének és a munkamagánélet egyensúlyának vizsgálai Szenteleki Cintia Nemzetközi gazdálkodás BA Témavezetı: Komlósi Edit Dolgozatomban az érzelmi intelligencia és a munka magánélet egyensúlyának vizsgálatával foglalkozom. Az érzelmi intelligencia a gazdaságtudományok területén egy relatív új kutatási terület, Az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy az érzelmi intelligencia és az egyén teljesítménye között kapcsolat mutatható ki. Az érzelmeket nem tudjuk otthon hagyni, és nem is szükséges, hiszen elengedhetetlenek ahhoz, hogy tudatos és felelısségteljes munkavállalók legyünk. Az érzelmi intelligencián belül megkülönböztetünk képesség alapú, illetve személyiségvonás alapú érzelmi intelligenciát. Dolgozatomban a második, személyiségvonás alapú érzelmi intelligenciával foglalkozom, mert középvezetık körében úgy gondolom elengedhetetlen azok a személyiségjegyek, amelyek fontos szerepet játszanak a beosztottakkal való kapcsolatok kialakításában, illetve a saját munkájuk tervezésében, szervezésében és irányításában. A munka és magánélet egyensúlyának vizsgálatát két évvel ezelıtt kezdtem, melynek során én is tapasztaltam, hogy a mai világban a legtöbb embernek egyre magasabb elvárásai vannak a munka és a magánélet területén egyaránt. Dolgozatomban szeretném ismertetni a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát, kiemelni, melyek azok a tényezık, amelyeket a megkérdezett középvezetık szerint elısegítik a munka-magánélet egyensúlyának kialakítását. Az érzelmi intelligencia és a munka-magánélet egyensúlyának kapcsolatára is szeretnék rámutatni a kutatási módszerként használt kérdıíves felmérés eredményeinek elemzésével.

50



ÜzletTud

A felsıvezetı váltások és a szolgáltatások minıségmenedzsmentjének kapcsolata szállodák példáján levezetve Hérincs Fanni Turizmus-menedzsment MA Témavezetı: Gyurácz-Németh Petra A minıségmenedzsmentre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szolgáltatások területén. A szolgáltatások minıségmenedzsmentjével foglalkozó szakirodalomban többen kiemelik a vezetı szerepének fontosságát a rendszer sikeres mőködtetésével kapcsolatban. Emiatt kutatásom során a hangsúlyt a vezetı személyére helyeztem. Mivel a minıség versenyelınyt jelent az adott vállalat (ebben az esetben szálloda) számára, illetve üzleti eredményességét növeli, ezért fontos kérdésnek tartom annak kutatását, hogy hazai viszonylatban a szállodák mennyire ismerték ezt fel. Ezért olyan szállodákat vizsgáltam, ahol az elmúlt 5 évben vezetı váltás következett be (a vezetıváltás egy meghatározó változási folyamat, mely a minıségmenedzsment rendszer változását is maga után vonhatja, középpontban az új vezetıvel). Kvalitatív kutatás keretében 7 közép-dunántúli szállodában készítettem strukturált interjút. A mintavételi eljárás nem valószínőségi, kvóta szerinti kiválasztás volt. Ehhez kapcsolódóan dolgozatomban foglalkozom még az új szállodavezetık szolgáltatások minıségérıl alkotott fogalmával, illetve azzal is, hogy milyen módon hajtották végre a magasabb minıség eléréséhez szükséges intézkedéseket (amennyiben volt változás a szálloda minıség menedzsmentjében).

51



ÜzletTud

Learning – work – life balance – avagy tanulás mellett dolgozni Ladik Emese Ivett Mőszaki menedzser BSc Témavezetı: Biermann Margit Manapság a felsıoktatási intézményekben szerzett tanulmányaink határozzák meg jövınket, ezért minden hallgató igyekszik minél jobb eredménnyel az elıírt állami félévek alatt diplomát szerezni. De elegendı-e egy papír, tudásunk és talpraesettségünk bizonyítékául? Fiatal pályakezdık egyre gyakrabban szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a munkát kínáló cégek elvárásai között kiemelt helyen szerepel a legalább egy éves szakmai tapasztalat. Igaz, az egyetemi tantervekben már kötelezı a szakmai gyakorlat teljesítése, de ezek a legtöbb esetben csak pár hónapra szólnak. Mi ilyenkor a teendı? Hogy tehetnénk eleget a munkáltató elvárásának? Diákmunkával? Egyre több nappali képzésen lévı hallgató vállal az egyetemi tanulmányai mellett munkát. Egy részük szakmai tapasztalatszerzés céljából - annak reményében, hogy ez segít a késıbbi elhelyezkedésben. Mások a mindennapi kiadások elıteremtése vagy a tanulmányi költésegek finanszírozása miatt. Jóllehet, a két típust más motiválja, ennél fogva különböznek a munkahellyel szemben támasztott fıbb elvárásaik, de mégis mindkettınek figyelnie kell, hogy tanulmányi kötelezettségeit teljesíteni tudja. Egyensúlyt kell teremteni a tanulás, a munka és a magánélet között. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy miként lehet ezt az összhangot létrehozni.

52



ÜzletTud

Merre tart a pálinkaipar? A kereskedelmi pálinkafızdék vagyoni, pénzügyi, és jövedelmi helyzetének átfogó elemzése Spirk Renáta Pénzügy és számvitel BA Témavezetı: Dr. Böcskei Elvira „A jó magyar pálinkának nincsen párja”- tartja a mondás. Egy igazi hungarikumról van szó, amelyre méltán lehet büszke minden magyar. A hagyomány szerint a pálinka adja az erıt, de vajon a kereskedelmi pálinkafızdék is ezt az erıt képviselik? A pálinka ma már egyre nagyobb népszerőségnek örvend, hiszen rengeteg féle létezik, mindenki megtalálhatja a magának legmegfelelıbbet, legyen az ágyas vagy érlelt, házi vagy épp kereskedelmi forgalomban kapható. Akik a házi pálinkáért rajonganak nyilván örömmel fogadták a 2010. szeptember 27-én bevezetésre került jövedéki adótörvény módosítást, ismertebb nevén a pálinkatörvényt, amely törvényes keretek közt lehetıvé teszi az otthoni pálinkafızést. A módosítást természetesen a bérfızdék már nem fogadták ilyen derővel, hiszen mőködésük forgott kockán. Dolgozatom elsı részében megvizsgáltam, hogy a jövedéki adótörvény módosítása miként hatott a bérfızdékben illetve a kereskedelmi pálinkafızdékben lefızött mennyiségekre. Az elmúlt három év idıjárásadatait figyelembe véve elemeztem a gyümölcsárakat. Kalkulációt végeztem az otthoni pálinkafızéssel és bérfızetéssel kapcsolatban, majd kapott eredményeimet összehasonlítottam. Kutatásom a hazai kereskedelmi pálinkafızdék vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének elemzésére irányult. A vizsgálatot a hazai kereskedelmi fızdék teljes körére vonatkozóan végeztem el az elmúlt három évre vonatkozóan a nyilvánosságra hozott beszámolók alapján. Munkám során hipotéziseket állítottam fel a vállalatok mőködésével kapcsolatban.

53



ÜzletTud

Controlling a gyakorlatban. A controlling mőködésének és a controller személyiségének vizsgálata a hazai gyakorlatban Szabó László Pénzügy és számvitel BA Témavezetı: Takács Tamás A mai hirtelen változó és emiatt kiszámíthatatlan gazdasági környezetben, válságos idıkben elengedhetetlen, hogy a vállalatirányítás számára rendelkezésre álljon egy olyan információs rendszer, amely a vállalatot a gazdasági siker felé vezeti. A vállalat sikeressége nagymértékben függ attól, hogy ki és milyen információkat szolgáltat a vezetés számára a döntéshozatalhoz, valamint ezeket az információkat milyen eszközökkel állítják elı. Dolgozatom témájának ezért a controlling rendszerének és a controller személyének a gyakorlati aspektusait választottam. A kutatásom célja a controlling-rendszer elméleti vizsgálata, valamint képet kapni mindezek gyakorlati alkalmazásáról, a controllerek személyiségérıl. A vizsgálataimhoz használt minta alapját a 2010-ben B&P Braun & Partners által elkészített Reputation Rating kutatás képezi, melyben 40 vállalat vett részt. A dolgozatban a controlling, mint funkció fontosságát, szervezeti helyét mutatom be ezeknél a vállalatoknál, melyhez a szükséges adatokat, információkat egy kérdıív segítségével szereztem. Kiemelten vizsgálom a controlling által szolgáltatott információk típusát, az alkalmazott controllingeszközöket, valamint a controllerrel szemben támasztott követelményeket.

54



Georgikon Kar Agrártudományi Szekció

55



Állattenyésztési és takarmányozás-tudományi Tagozat Idırend 10:00

Balaskó Georgina

Eltérı holstein-fríz génhányaddal rendelkezı tehenek laktációs termelésének összehasonlítása

10:15

Dublecz Fanni

Repcepogácsa takarmányozási felhasználásának vizsgálata a sertéshízlalásban

10:30

Hampl Norma

Azonos körülmények között tartott, különbözı fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye

10:45

Kökény Mónika

A Bakonyerdı Zrt. Keszthelyi Erdészete nagyvadállományának alakulása 2000 és 2010 között

56




Eltérı holstein-fríz génhányaddal rendelkezı tehenek laktációs termelésének összehasonlítása Balaskó Georgina Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bene Szabolcs Az 1025/1972. kormányhatározat elrendelte a hazai szarvasmarha-állományokban a tenyésztési irányok szétválasztását. E specializáció keretében jöttek létre a tejhasznú tehenészetek, melyekben a kettıs hasznosítású magyar tarka teheneket a klasszikus fajta-átalakító keresztes elvei szerint generációról generációra holstein-fríz bikákkal párosítottak. E munka eredményeként a tejelı állományokban különbözı holstein-fríz génhányadú tehenek termelnek napjainkban is. A fentieket alapul véve TDK munkám célja a különbözı holstein-fríz génhányaddal rendelkezı (100% (A); 96,88% (B); 93,75% (C); 87,50% (D); 75,00% (E); 50,00% (F)) tehenek laktációs termelésének az összehasonlítása volt. Kutatásom során kíváncsi voltam arra is, hogy a különbözı genotípusok élettartamában és életteljesítményében milyen különbség mutatkozik. Munkám során egy hazai üzemben 319 lezárt laktáció adatát győjtöttem össze. A tényleges és korrigált laktációs mutatókat, valamint az életteljesítmény paramétereit egytényezıs varianciaanalízissel értékeltem. A legnagyobb tényleges (10864 kg) és 305 napra korrigált (10121 kg) laktációs tejtermeléssel a 100% holstein-fríz génhányadú csoport rendelkezett. A legkevesebb tejet az 50% génhányadú tehenek termelték (8320, ill. 7889 kg). A tejzsír és tejfehérje %-os arányában ez elızıekkel ellentétes eredményeket kaptam. A legnagyobb beltartalmi értékeket az 50% holstein-fríz génhányadú csoport mutatta (tejzsír 4,27%, ill. 4,21%; tejfehérje 3,37%, ill. 3,34%). A legnagyobb napi tejtermelésben nagyságrendileg +10 kg, az átlagos napi tejtermelésben +7 kg volt a 100% génhányadú tehenek fölénye az F1-esekkel szemben. A perzisztencia értékszám valamennyi genotípusnál hasonlóan alakult (75,85 - 76,43%). Az eredmények egyik tulajdonság esetén sem voltak statisztikailag igazolhatóak. A különbözı genotípusok elsı ellési életkora nagyon hasonlóan alakult (2,10 - 2,15 év). Ezzel szemben az élettartam és a hasznos élettartam mutatókban szignifikánsan (P<0,01) jobb eredményt értek el a kisebb holstein-fríz génhányaddal rendelkezı genotípusok. Az életteljesítmény tekintetében a 75%-os gémhányadú csoport majdnem 13000 kg-mal felülmúlta a fajtatiszta holstein-fríz tehenek eredményét. Az életnapra és a tejelı napra számított átlagos napi tejtermelésben nem volt különbség a genotípusok között.

57




Repcepogácsa takarmányozási felhasználásának vizsgálata a sertéshízlalásban Dublecz Fanni Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetık: Benedek Zsuzsanna, Dr. Pál László Világszerte folyamatosan nı a biohajtóanyag-gyártás során képzıdı melléktermékek mennyisége, amelyek potenciális takarmány alapanyagként szolgálnak a gazdasági állatfajok számára. A biodízelgyártás melléktermékeként hazánkban is több helyen elıállított repcepogácsa a sertéshizlalás takarmány-alapanyagaként is szerepelhet. Kísérletünk célja a takarmány különbözı szintő repcepogácsa kiegészítésével elért hizlalási és vágási, húsminıségi eredmények értékelése, a legkedvezıbb repcepogácsa bekeverési arány kiválasztása volt. A kísérlet elvégzéséhez a kontroll csoport mellett két olyan csoportot hoztunk létre a kísérleti állatokból, amelyek takarmányát két különbözı szinten (15 és 30%) repcepogácsával egészítettük ki. Csoportonként 20 állatot (Magyar nagyfehér x H39 hibrid), 10 ártányt és 10 kocát hizlaltunk két fázisban. A három kísérleti takarmány fázisonként azonos energia- és nyersfehérje tartalommal, illetve lizin koncentrációval rendelkezett. A hizlalás során végzett testtömeg mérések mellett a hizlalás végén végrehajtott kísérleti vágás során mértük a vágott test tömegét, a hátszalonna vastagságot, a karaj keresztmetszetét és a színhús %-ot. A hizlalás során mért testtömegek alapján elmondható, hogy a repcepogácsa 15 és 30%-os bekeverési arányával a hízósertések testtömeg-gyarapodása nem maradt el szignifikánsan a kontroll csoport eredményeihez képest. A vágott test tömege a bekeverés arányának növelésével ugyan kísérletünkben csökkenı tendenciát mutatott a kontroll táphoz képest, de az egyéb fontosabb húsminıségi jellemzık, mint a hátszalonna vastagságok, a karaj keresztmetszet és a színhús % nem különbözött a kezelések között. Az eredmények alapján a repcepogácsa 15, vagy akár 30%-ban is eredményesen alkalmazható a sertés hízótápokban, mint a szóját részben helyettesítı nyersfehérjében és nyerszsírban gazdag ipari melléktermék.

58




Azonos körülmények között tartott, különbözı fajtájú hústípusú tehenek reprodukciós teljesítménye Hampl Norma Állattenyésztı mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bene Szabolcs A húsmarhatartás eredményességét elsısorban a reprodukciós teljesítmény határozza meg. Rendszeres ellés nélkül nem születik elegendı számú borjú, ami a populáció hústermelési kapacitását és a tenyészállat-utánpótlás mértékét is hátrányosan befolyásolja. A húsmarhaállományokban a reprodukciós teljesítmény akkor tekinthetı kedvezınek, ha a választott borjak aránya a fedeztetett tehénállomány létszámának legalább 86%-a. A fentiek alapján TDK munkám célja a Georgikon Kar láptalajú legelıin tartott húsmarhafajták reprodukciós teljesítményének összehasonlítása volt. Az értékelést 1999 - 2011 közötti idıszakra, és kilenc fajtára (magyar tarka, hereford, aberdeen angus, red angus, lincoln red, limousin, charolais, blonde d’Aquitaine és shaver) terjesztettem ki. A számításoknál vetítési alapul a termékenyítésre kijelölt állatok számát használtam. Ennek évenkénti összege (kumulatív létszám) 1216 volt, amely szerint a vizsgált idıszakban (elvileg) ennyi borjazás lehetett volna. Az szakirodalmi utalásoknak megfelelıen a kis testő, anyai típusú brit fajták reprodukciós fölénye vizsgálatomban is megmutatkozott. A legjobb szaporulati és felnevelési eredményeket, valamint a legjobb fajlagos mutatókat az angus és a hereford fajták érték el. Számottevı különbségeket találtam a brit és francia húsmarhafajták reprodukciós teljesítménye között. A brit fajták átlagosan 75,4% szaporulatot, 64,5% hasznosult szaporulatot és 190,2 kg átlagos 205-napos borjú választási súlyt értek el. A francia fajták mutatói (az elızı sorrendben 60,9%, 40,6%, ill. 212,5 kg) ezeknél rosszabbak voltak. Az egy tehénre vetített 205-napos borjúsúly tekintetében a legjobb eredményt a red angus (143,9 kg), a legrosszabbat pedig a blonde d’Aquitaine (61,0 kg) tehenek érték el. Vizsgálataim alapján feltételezhetı, hogy ha egy fajtának megfelelı környezet (szakszerő takarmányozás, az állomány jó egészségi állapota és a helyes szaporítási gyakorlat stb.) biztosítható, akkor gyakorlatilag bármilyen genotípusú állománnyal jó vemhesülési és szaporulati eredményekre számíthatunk. Valószínősíthetı, hogy jobb környezetben (ahol nem érvényesül a brit fajták kisebb igényébıl adódó elınye) a fajták közti különbségek lényegesen kisebbek lennének.

59




A Bakonyerdı Zrt. Keszthelyi Erdészete nagyvadállományának alakulása 2000 és 2010 között Kökény Mónika Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Témavezetı: Dr. Kovács Szilvia Már régóta az ember birtokába került a vadászat, vadgazdálkodás tudománya, melynek feladata a vad és élıhelyének megóvása, fenntartása. Ezen feladatokat vadásztársaságok, erdészetek végzik. Ahhoz, hogy a lehetı legjobb vadgazdálkodási terv készüljön, sok információra van szükség. A vadállomány optimális fenntartásához vizsgálni kell az ivar kor szerinti létszámot, a keletkezett szaporulatot és a természetes elhullást. Ezen adatok ismeretével nyomon követhetı az állomány változása, és elkerülhetı a nem kívánatos csökkenés, illetve növekedés. Ezen kívül az állományok minıségbeli javítása is fontos, ezért ennek alakulását is figyelemmel kell kísérni. Több év adataiból megállapítható a területen folytatott vadgazdálkodás minısége (erısségei, gyengeségei), mely alapján a jövıre nézve kitőzhetıek olyan célzott beavatkozások, amik az ott élı állományok javítását, illetve romlásának megakadályozását segítik. Munkám során a Bakonyerdı Zrt. Keszthelyi Erdészete Keszthelyi Földtulajdonosi Közösség (azonosítószáma:20-203520-1-3-0) vadászterülete nagyvadállományának alakulását vizsgáltam. Ahhoz, hogy nyomon követhetı legyen egy terület vadállományának mennyiségi alakulása, minden vadgazdálkodási egységnek évente le kell adni egy vadgazdálkodási tervet, valamint állománybecslést. Az állomány minıségére a trófeás vadak trófeaértékelési eredményei engednek következtetni. Az állománybecsléseket relatív módszerekkel (vizuális megfigyelés, hangmeghatározás bıgéskor, nyomszámlálás) végezték. A Keszthelyi Földtulajdonosi Közösség (azonosítószáma:20-203520-1-3-0) vadászterületén megtalálható 5 nagyvadfaj (gímszarvas, dámszarvas, ız, muflon, vaddisznó) állományalakulásának, jelentıségének vizsgálata, valamint a területen szükséges jövıbeni állományjavító intézkedések megállapítása volt a dolgozatom célja.

60



Növénytermesztési és természetvédelmi Tagozat Idırend 10:00

Biró Éva

Védett növény elıfordulások tájtörténeti háttere egy zalai szılıhegyen

10:15

Bischof András

A tápanyagellátás és a dolomitos talajjavítás hatása a tavaszi árpa mikroelem-tartalmára

10:30

Esztergályos Ádám

Burgonya fajták nitrogén-hasznosító képességének vizsgálata

10:45

Gilián Lilla Diána

Természetvédelmi szempontú botanikai vizsgálatok az elzamajori (Dinnyési Fertı) lápréten

11:00

Mikó-Baráth Máté

Dolomitos talajjavítással kombinált baktériumtrágyázás és mőtrágyázás hatása kukoricában

11:15

Pásztor György

A hımérséklet, mint abiotikus tényezı hatása gyomfajaink csírázására és növekedésére

61




Védett növény elıfordulások tájtörténeti háttere egy zalai szılıhegyen Biró Éva Természetvédelmi mérnök MSc Témavezetık: Dr. Bódis Judit, Varga Anna Hazánkban a szılı- és gyümölcstermesztése módja és mértéke az utóbbi 100 évben jelentısen megváltozott. A gazdálkodás intenzifikálódása és nagyüzemivé válása mellett, a kisparcellás területek felhagyása figyelhetı meg. Így van ez Zala megyében is, ahol az egykor megélhetést is nyújtó kisparcellás szılık, gyümölcsösök, nagyrészt felhagyott állapotban, de mai napig meghatározzák a táj képét. Munkánk során a zalai kisparcellás szılıhegyeket jól reprezentáló, Zalakoppány és Bezeréd község határán található Bezerédi-hegy növényzetének és tájhasználatának a változását tártuk fel a 18. század végétıl napjainkig. Továbbá a felhagyás következtében kialakult élıhelyeken elıforduló védett és ritka növényfajok felmérését végeztük el. A tájtörténeti vizsgálatokhoz a Zala Megyei Levéltár dokumentumait, írott forrásokat és katonai és topográfiai térképeket, légifelvételeket használtuk. 2009-2012 között terepbejárások során rögzítettük a védett és ritka növényfajok lokalitását és egyedszámát. A 18. század végén és a 19. század során a Bezerédi-hegyen szılımővelést végeztek. A 19. század végétıl kezdıdıen, az ország más szılıterületeihez hasonlóan itt is elkezdték felhagyni a mővelést. Az 1950-es évektıl a területek felhagyása vált általánossá. Jelenleg a szılıhegy lábánál elhelyezkedı területek egy részén folyik még mővelés. A felhagyás következtében kialakult parlagok egy része természetvédelmi szempontból is kiemelkedı értékkel bíró másodlagos szárazgyepi élıhelyekké alakult át. A szılıhegyen összesen 15 védett növény fajt találtunk. A Bezerédi-hegy kiemelkedıen gazdag botanikai értékekben más környékbeli felhagyott szılıhegyekhez képest. De félı, hogy ezt a hegyet is néhány éven belül a spontán idegenhonos (pl. akác) erdık fogják jellemezni.

62




A tápanyagellátás és a dolomitos talajjavítás hatása a tavaszi árpa mikroelem-tartalmára Bischof András Növénytermesztı mérnök BSc Témavezetık: Dr. habil. Sárdi Katalin, Dr. Wágner László Az árpa (Hordeum vulgare L.) régóta termesztésben lévı kultúrnövényünk. Az elmúlt években termıterülete (és nemzetgazdasági jelentısége) hazánkban kismértékben csökkent – a két fı felhasználó ágazattal, a sörgyártással és a sertéstenyésztéssel együtt – viszont a nyugati régióban vélhetıen megırzi jelentıségét, mert a számára kedvezı klíma miatt a gyengébb talajadottságok ellenére is elfogadható termésszintre képes, továbbá Ausztria közelsége is felvevı piacot jelent. A termésátlagokat és a termésbiztonságot a piacképesség érdekében javítani kell, saját kutatásom is erre irányul. Szántóföldi kisparcellás kísérletemet az İrségben állítottam be, ahol a hővös, csapadékos idıjárási viszonyok adottak, a talaj azonban savanyú, erısen kötött és a felvehetı tápanyagokban gyenge ellátottságú. A 2011-ben végzett kísérlet célja az volt, hogy a különbözı adagokban kijuttatott dolomitırlemény talajjavító hatására milyen változások mutatkoznak a tavaszi árpa fejlıdésében, tápanyag-felvételében és a termés mennyiségi-minıségi mutatóiban, ha a tápanyag-kijuttatás során minden parcellára egységes formájú és mennyiségő trágyát juttatok ki, a tavaszi árpa igényeihez igazodva, az átlagosnál lényegesen magasabb termésszintre tervezve (5,5 t/ha). A kísérletet 4 kezeléssel (kontroll, 1 t/ha CaCO3 eq., 3,3 t/ha CaCO3 eq., 6,6 t/ha CaCO3 eq.), 4 ismétléssel végeztem, latin négyzet elrendezéső 15 m2-es parcellák alkalmazásával. Dolgozatom a 2011. év ıszi ITDK konferencián közölt kísérleti eredményeim folytatása, amelyben a szárba indult növények (FS:6-7) és a szemtermés makroelem-tartalmát vizsgáltam (N, P, K, Ca, Mg), valamint az elért termésátlagokat mutattam be. Jelen dolgozatomban pedig a növények mikroelem-tartalmát tanulmányoztam (Fe, Cu, Mn, Zn), ugyanezen fejlettségi stádiumokban. A szárba indult növények mintáiban mind a 4 vizsgált mikroelem koncentrációja változott a kezelések hatására, a legnagyobb adagú javítóanyaggal végzett kezelés statisztikailag igazolható eltéréseket eredményezett. A szemtermés tekintetében csak a Cu és a Zn elemek koncentrációiban tapasztaltam szignifikáns változást.

63




Burgonya fajták nitrogén-hasznosító képességének vizsgálata Esztergályos Ádám Kertészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Hoffmann Borbála A burgonya rendkívül sokoldalúan felhasználható kultúrnövény. Gumója népélelmezési szempontból nagyon fontos, ugyanakkor állati takarmányozásra, élelmiszeripari felhasználásra egyaránt alkalmas. A tápanyagok közül a nitrogén befolyásolja legnagyobb mértékben a burgonya termésmennyiségét és minıségét. Azonban még a növény igényeihez igazodó nitrogén-visszapótlás mellett is a kijuttatott tápelem mennyiségének kevesebb, mint a fele hasznosul a növényben. A nitrogén fennmaradó része szennyezıanyagként jelenik meg, mind a levegıben, mind a vizekben. Ezért van szükség olyan fajták használatára, amelyek a tápanyagot jobb hatásfokon hasznosítják, így csökkenthetı a kijuttatott nitrogén mennyisége, ezzel együtt javul a termelés gazdaságossága, és csökken a környezet terhelése. A burgonyafajták nitrogén-hasznosító képessége tekintetében a külföldi kutatási eredmények nagy változatosságot mutattak. A hazánkban termesztett fajtákkal és nemesítési anyagokkal azonban csak az utóbbi idıben kezdıdtek meg a vizsgálatok. Kísérletem célja, hogy néhány, a Burgonyakutatási Központban nemesített fajta nitrogén hasznosító képességérıl adatokat kapjunk. A vizsgálatokat in vitro, kétkezeléses (két N-ellátási szint) kísérletben végeztem. Az alkalmazott nitrogén kezelés alap Murashige-Skoog táptalajon történt, amely megfelel a Burgonyakutatási Központban a gyakorlatban használt táptalajnak, illetve fél nitrogén adagos Murashige-Skoog táptalajon, ahol az NH4NO3 és a KNO3 koncentrációját a felére csökkentettük. Jelen kísérletben tíz genotípust vizsgáltunk, genotípusonként tíz-tíz egyedet mindkét nitrogénes szinten, tehát összesen kétszáz egyed adatait felvételeztük, majd a kísérletet megismételtük A vizsgált genotípusok: Balatoni Rózsa, Hópehely, Katica, Lorett, White Lady, Desiree, 00.35, Chipke, 01.536, 00.454. Az adatok felvételezése két, illetve három hetes növényeken történt. Mértük a gyökerek hosszát és a darabszámát, a hajtás hosszát, valamint a gyökér és a hajtás száraz tömegét. A genotípusok vegetatív fejlıdésébıl, a biomassza produkcióból, valamint a kontroll és a stresszhatásnak (Nhiány) kitett egyedek közti eltérésbıl képet kaphatunk a nitrogén-hasznosító képességrıl. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált genotípusok/fajták nitrogén hasznosító képességében nagymértékő heterogenitás mutatkozik, mely a jobb nitrogén-hasznosító képességő fajták nemesítésének lehetıségét kínálja.

64




Természetvédelmi szempontú botanikai vizsgálatok az elzamajori (Dinnyési Fertı) lápréten Gilián Lilla Diána Természetvédelmi mérnök BSc Témavezetı: Dr. Bódis Judit A Duna-Ipoly Nemzeti Park fennhatósága alá tartozó, a Velencei-tótól délnyugatra elhelyezkedı Dinnyési Fertı Természetvédelmi Terület gazdag madárvilágáról és szikes élıhelyeirıl ismert. A Természetvédelmi Területen kívül, Elzamajor térségében található egy kiszáradóban levı láprét, mely ugyan Ramsari-, illetve Natura 2000 különleges madárvédelmi (SPA) terület, de védettséget nem élvez. Célom e terület botanikai értékeinek felmérése volt. A területet három részre osztottam fel, ezeket 2010 ıszétıl kezdve 2012 ıszéig minden aszpektusban felmértem. A terepi munka során elkészítettem a területek fajlistáját, és rögzítettem a védett növényfajok helyét s állománynagyságukat. Részletesen foglalkoztam a poloskaszagú kosbor 2011-2012 közötti állományváltozásának mértékével és 2012-ben meghatároztam a termékenyülési arányt is. 2011-ben egy kis területet felégettem, s 2012-ben felmértem a hatását ennek a lehetséges természetvédelmi kezelési módnak. A terület veszélyeztetı tényezıit is összegyőjtöttem. A fajlisták alapján a terület a kékperjés rétek (D2) ÁNÉR 2011 kategóriába sorolható be. Összesen hat védett fajt találtam, ezek: poloskaszagú kosbor, vitézvirág, pókbangó, fátyolos nıszirom, érdes csüdfő és a homoki árvalányhaj. A 2012-es csapadékmentes év hatására az állománynagyságban visszaesést tapasztaltam a legtöbb fajnál. A poloskaszagú kosbor esetében ez 330 tırıl 120-ra, a vitézvirág esetében 80 tırıl 4 tıre, az érdes csüdfő esetében pedig 105 foltról 86 foltra való csökkenést jelent. Pozitívum azonban, hogy 2012-ben találtam 2 tı virágzó pókbangót, amely igen ritka a területen. A poloskaszagú kosbor átlagos termékenyülési aránya 52% volt. Az égetés hatására a fajösszetételben nem tapasztaltam változást. A veszélyeztetı tényezık közül a legjelentısebbek: a terület kiszáradása, az inváziós- illetve gyomfajok (keskenylevelő ezüstfa, siskanád, tövises iglice) megjelenése és a nád elszaporodása. Eredményeim alapján a vizsgált terület botanikailag igen értékes, fajgazdag, melyhez hasonló élıhelytípus nincs a Dinnyési Fertı Természetvédelmi Területen. Éppen ezért érdemes volna arra, hogy a Természetvédelmi Terület részévé váljon.

65




Dolomitos talajjavítással kombinált baktériumtrágyázás és mőtrágyázás hatása kukoricában Mikó-Baráth Máté Növényorvos MSc Témavezetı: Dr. Allaga József Napjainkra rengeteg különbözı összetételő mikrobiológiai hozamfokozó kapható a piacon. Ezek eredményes felhasználását korlátozhatja a talaj savanyodása, amely hazánkban több mint egy millió hektárt érint. Zalaháshágyon, savanyú talajon beállított kísérletünkben 8 kezelésben 4 ismétléssel, összesen 32 darab 15 m2-es parcellán önállóan és kombinációban kijuttatva vizsgáltuk a következı anyagokat: Azoter baktériumtrágya (10 l/ha), mőtrágya (161 kg/ha nitrogén és 36 kg/ha foszfor hatóanyag), és dolomit (5 t/ha). A fenti kezeléseken kívül még beállításra kerültek kezeletlen kontroll parcellák is. A tenyészidıszak során, a kísérleti területen az alábbi paramétereket mértük: levelek fotoszintetikus pigment tartalma, aktuális víztelítettségi hiány, talaj mikrobiális biomasszatömeg, talajellenállás, fonológiai állapot, szemnedvesség, termés mennyisége, talaj tápanyagtartalma. A vizsgálatok során a talajtani paraméterek és a termés mennyiségének kivételével nem tapasztaltunk a különbözı kezelések között jelentıs eltérést. A termés mennyisége a kijutatott inputanyagok mennyiségével arányosan növekedett. A tápanyagutánpótlás nélküli kontroll esetében 7 058 kg/ha, míg a mindhárom kezelést megkapó parcellák esetében 10 475 kg/ha termést mértünk. A dolomitos talajjavítás a várakozásoknak megfelelıen a semleges irányba mozdította el a talaj kémhatását. Ezeken a parcellákon 0,5-1 pH érték emelkedést tapasztaltunk (KCL és desztillált vizes kivonószer esetében egyaránt), míg a dolomitot nem kapott parcellák esetében a pH érték stagnált vagy enyhén csökkent. Bár az összefoglaló készítésekor az adatok feldolgozottsága még koránt sem teljes, de következtetésként levonható, hogy a jelenlegi igen magas kukorica árak mellet a savanyú talajokon érdemes foglalkozni a talajok javításával és a javított talajon a baktériumtrágyát és mőtrágyát együttesen alkalmazni az eredményes kukoricatermesztés érdekében.

66




A hımérséklet, mint abiotikus tényezı hatása gyomfajaink csírázására és növekedésére Pásztor György Növényorvos MSc Témavezetı: Dr. Nádasyné dr. Ihárosi Erzsébet A globális felmelegedés az egyik legégetıbb probléma napjainkban. Többféle alternatíva került kidolgozásra, de mindegyik lényege, hogy klímánk egyre melegebb lesz és a csapadékviszonyok is változnak. A legfrissebb kutatások szerint a hımérséklet folyamatos növekedésével számolhatunk, míg a csapadék mennyisége közel ugyanannyi lesz, csak ritkábban és nagyobb mennyiségben fog hullani. Ennek fényében választottam témámat, mely során három gyomnövény csírázását vizsgáltam különbözı hımérsékleti tartományokban. A vizsgált gyomnövények T4-esek, jelentıs gyomfajaink: Panicum miliaceum, Amaranthus retroflexus illetve Abutilon theoprasti. Mindhárom faj nagy mennyiségben fordul elı hazánkban. A Panicum fajok erıteljesen feltörekvıben vannak, ráadásul rendszertanuk sem tökéletesen tisztázott. Az Amaranthus rendkívül jó alkalmazkodóképességő gyomunk, szinte minden talajon elıfordul, és folyamatos magprodukciója is jelentıs tényezı. Az Abutilon theoprastit egyre jelentısebb fellépése illetve allelopatikus hatása miatt választottuk. A vizsgálatokat laboratóriumban végeztük, 5 különbözı hımérsékleten (20,25,30,35,40 Celsiusfokon). Minden hımérsékleti tartományban fajonként 8 ismétlést készítettünk. A vizsgálat során csak a hımérsékletet változtattuk, a víz mennyisége minden mintánál 20 ml volt. A méréseket a magyar szabvány alapján végeztük, elsıként csírázási százalékot mértünk a 4. napon, majd a 7. napon a szár illetve a gyökér hosszát mértük. A Panicum miliaceum igen figyelemreméltó csírázást és növekedést produkált, szinte az összes mag csírázott, és fennakadás nélkül átvészelte a hımérséklet emelését. Az Abutilon theoprasti elmaradt a másik két vizsgált növénytıl, csírázása a hımérséklet emelkedésével vontatottá vált, illetve a kicsírázott magvak száma is csökkent. Emellett megfigyeltem a csíranövények (feltehetıleg fuzárium) fertızöttségét, mely a hımérséklet emelkedésével egyre nagyobb százalékban jelentkezett, és sok esetben a már kicsírázott növényeket is megfertızte. Az Amaranthus retroflexus esetében hasonlóan jó eredményeket kaptunk, mint a Panicum millaceumnál, a csírázási százalék is jó volt, illetve hımérséklettıl függetlenül egyenletes hajtás- és gyökérképzıdést produkált. Eredményeink bizonyítják a téma aktualitását, illetve a vizsgálat folytatása is indokolt lehet más terjedıben lévı gyomfajainkkal.

67



Növényvédelmi és kertészettudományi Tagozat Idırend 10:00

Bari István

Szılıgyökértető levéllakó alakjának táplálkozására irányuló vizsgálatok

10:15

Nagy Erzsébet

Görögdinnye oltása „régi” és „új” alanyokon

10:30

Obert Nóra

Védekezés körte-levélbolha (Cacopsylla) fajok ellen kaolin részecske film technológia alkalmazásával

10:45

Pollermann Dominika

Kadmiumszennyezés hatásának vizsgálata kukoricán

11:00

Somody Gergı Lajos

Biocid termékek in vitro szemirritációs vizsgálata

11:15

Szili Károly

A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.) korona alakulásának vizsgálata eltérı erısségő metszés alkalmazásával

68




Szılıgyökértető levéllakó alakjának táplálkozására irányuló vizsgálatok Bari István Növényorvos MSc Témavezetı: Dr. Kocsis László A szılınövény (Vitis vinifera L.) egyik legveszélyesebb kártevıje a szılıgyökértető (Daktulosphaira vitifoliae FITCH.). Európában a XIX. század második felétıl van jelen. Kontinensünk kötött talajokra települt szılıinek tetemes részét sikerült kipusztítania. Átmeneti megoldásként szolgált az amerikai direkt termı fajták termesztésbe vonása. A tartós, máig tartó védekezést az Északamerikai szılıfajok gyökérzetének ellenállósága jelentette, mely alkalmassá tette azokat, hogy alanyként szolgálják a szılıtermesztést. Ez megoldást jelent a gyökér és levéllakó alakkal szemben is, mivel az Észak-amerikai szılıfajok keresztezésével elıállított alanyfajták gyökerén nem képes a rovar tuberozitásokat fejleszteni, a V. vinifera faj fajtáinak a levelén pedig a gubacs képzıdés gátolt. Azonban az utóbbi években egyre több hazai ültetvényben észleltek szılıgyökértető kártételt a V. vinifera, azaz nemes fajták levelein. A filoxéra okozta gubacs fejlıdés mértéke a legtöbb esetben növényvédelmi kezelést kívánt a jelentısebb kártétel megelızése érdekében. E ténybıl kiindulva kívántuk a rovar táplálkozási preferenciájában bekövetkezett változást igazoló módszer kifejlesztését megkezdeni. Célunk, hogy olyan módszert dolgozzunk ki, mellyel viszonylag rövid idı alatt meg tudjuk határozni, hogy a nemes fajta levelén a gubacsképzıdés bekövetkezik vagy sem, illetve képes-e a filoxéra szaporodni a nemes fajta levelén. Két kísérleti modellt dolgoztunk ki. Az egyikben üvegházi körülmények között, gyökeres dugványokon, szabályozott körülmények között tudjuk tesztelni a tápnövény választását a rovarnak. A másik tesztben, mely még kidolgozás alatt áll, laboratóriumi körülmények között, in vitro, fiatal leszakított levelek, táptalajon történı tartása során kívánjuk indukálni a gubacsképzıdést. Vizsgálataink során igazoltuk, hogy több nemes fajta esetében is képes a rovar gubacsot fejleszteni, sıt az alanyfajtákkal szemben preferálja táplálkozási helyként, és kisszámú kifejlett, szaporodóképes fejlıdési alak is ki tud alakulni. Az alanyfajtákon kisebb gubacsszámot rögzítettünk, de minden esetben teljesen kifejlıdött, tojás rakó egyedek voltak a gubacsban. Mértük a biomassza tömeget is, melyet korrelációba kívánunk állítani a leveleken kifejlıdött filoxéra populáció nagyságával. Az in vitro tesztben a rovarok petéi kikelnek. A leveleken az elsı lárva alakok táplálkozási helyet választanak. A gubacs fejlıdés indukálását még nem sikerült kiváltanunk.

69




Görögdinnye oltása „régi” és „új” alanyokon Nagy Erzsébet Kertészmérnök MSc Témavezetık: Dr. Kovács János, Dr. Wágner László Az oltás jól ismert szaporítási technológia a kertészeti növények esetében. Elsısorban a fás szárú növényeknél nagy múltra tekint vissza. Ázsiai országokban, mint Japán és Dél-Korea a zöldségfélék oltása már az 1960-as évektıl kezdve bevett gyakorlatnak számít. Európában 1990-es évektıl, Magyarországon pedig még késıbb - 2000 után - válik széles körben alkalmazottá. Magának az oltásnak az alkalmazását sok minden indokolttá teszi. Ezek közé tartozik a növényvédelem, a vetésforgó betartása, az olykor mostoha környezeti hatások, a sajátos birtokrendszer. A zöldség kultúrákban használható, egyre csökkenı számú növényvédı szer készítmény mellett, mind több betegség lép fel. A meglévı elaprózódott birtokrendszer nem teszi lehetıvé a 6-8 évenkénti vetésforgó betartását. Az oltással az elıbb említett problémák mérsékelhetık, megoldhatók. Azonban az nem mindegy, hogy milyen alanyt választunk, miként az sem melyik alanyon milyen nemest használunk. Az elvégzett kísérletek során-amiket 2 évben végeztük - ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk. Az elsı évben „régi”alanyokat használtunk – ez alatt értem azokat a fajokat, amelyek bárki számára könnyen elérhetıek és általában mindenki által ismertek -, mint laskatök (Cucurbita ficifolia), sütıtök (Cucurbita maxima) és takarmánytök (Cucurbita pepo). E három közül az elsıt szokták alkalmazni az oltáshoz, az utóbbi kettıt nem. Vizsgálat középpontjába a külsı morfológiai jegyeket helyeztük. Majd állapítottuk meg, hogy ezek közül melyik használható legjobban alanyként. A második évben „új”, kereskedelmi forgalomban beszerezhetı alanyra - keresztezés által létre hozott interspecifikus hibrid- történt az oltás, két nemest, a ’Zengı’-t és a ’Szigetcsépi 51 F1’-t használva. Ebben az évben a termésekben képzıdı cukortartalmat mértük, hogy az adott alanyon hogyan viselkedik két eltérı nemes.

70




Védekezés körte-levélbolha (Cacopsylla) fajok ellen kaolin részecske film technológia alkalmazásával Obert Nóra Növényorvos MSc Témavezetık: Kocsisné dr. Molnár Gitta, Sipos Péter A körte legjelentısebb vegetatív kártevıi hazánkban a körte-levélbolha (Cacopsylla) fajok. Mivel a körte-levélbolha fajok számos inszekticidre ellenállóak lettek, egyre inkább elıtérbe kerülnek az ökológiai ültetvényekben is használható vegyszermentes védekezési lehetıségek. Ennek egyik lehetısége az ún. kaolin részecske film technológia. A kaolin, túlnyomórészt a kaolinit nevő agyagásványokból áll, amely egy víztartalmú alumíniumszilikát. A finomított, apró szemcsemérető kaolin a növények felületén filmszerő védıréteget alkot, mely repellens hatást fejt ki számos kártevı ellen, így a körte-levélbolhák ellen is. Vizsgálatainkat az ország két pontján, Keszthelyen, valamint Liszón végeztük. Keszthelyen 2010ben négy sorban összesen 24 fát kezeltünk kaolinnal, míg Liszón 2011-ben összesen hét összehasonlítási parcellát hoztunk létre. Két kontrollt, két hagyományos növényvédelmi, üzemi parcellát, két Surround WP-vel kezelt és egy építıipari cseh származású kaolin készítménnyel kezelt parcellát. A Surround és cseh kaolin kezeléseket rügyfakadás elıtt, az áttelelı nemzedék megjelenésekor célzottan a tojásrakás ellen végeztük el, két alkalommal, március közepén és végén. A kezelések hatását a lombkorona ízeltlábú együttesére kopogtatással értékeltük, a körtelevélbolhákra kifejtett hatást pedig hajtásvizsgálattal végeztük el, Keszthelyen két alkalommal, Liszón pedig öt alkalommal. A kaolin Keszthelyen jelentısen csökkentette a levélbolha tojások és lárvák számát a kontrollhoz képest az elsı hajtásvizsgálat alkalmával, a második hajtásvizsgálat alkalmával a kezelések hatása nem volt kimutatható. Liszón a leghatékonyabb kezelésnek a Surround mutatkozott, utána az üzemi parcellák következtek, majd végezetül érdekes módon a cseh kaolin a kontroll parcellákkal mutatott hasonló eredményeket. A kopogtatásos minták alapján megállapíthatjuk, hogy a rügyfakadás elıtt elvégzett kaolinos permetezések a pókoknak nem, míg a katicáknak nagyobb mértékben befolyásolja a jelenlétét Megállapítottuk, hogy a Surround-os kezelésekkel a 2010-es és 2011-es években, mind kis és nagyparcellás körülmények között is biztató eredményeket értünk el a körte levélbolhák szabályozásában a vegetációs idıszak elsı felében.

71




Kadmiumszennyezés hatásának vizsgálata kukoricán Pollermann Dominika Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Témavezetı: Dr. habil. Anda Angéla A kadmium egy rendkívül toxikus hatású nehézfém, mely csökkenti a növények produkcióját, szervezetbe jutva pedig súlyos egészségkárosodás kiváltója lehet (Kovács et al., 1998; Fodor, 2003). Kísérletünk során a kadmium növényi produkcióra gyakorolt hatását vizsgáltuk svájci csemegekukorica hibriden, szabadföldi körülmények között, a teljes tenyészidıszak lefedésével, annak érdekében, hogy a laboratóriumi megfigyeléseknél pontosabb képet kapjunk a nehézfém által okozott növényi hatásokról. A kísérlet mindkét évében különféle vízellátás mellett vizsgáltuk a kadmium hatását. Az elsı évben evapotranszspirációs kádakban, ahol a növények „ad libitum” vízellátásban részesültek, és öntözetlen parcellákon folyt a megfigyelés, majd a második évben öntözött parcellákkal egészült ki vizsgálatunk. A növények tömege mellett, az evapotranszspirációt, a szárazanyag-tartalmat, valamint a vízhasznosulást értékeltük. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a kadmiummal való kezelés káros hatást gyakorolt a kukorica párologtatására és vízgazdálkodására, emellett jelentıs tömegcsökkenést, valamint a kukoricacsövek esetében fejlıdési rendellenességet okozott. A fejlıdési- és növekedésbeli visszamaradás elsısorban azon növényeknél volt jelentıs, melyek a természetes csapadékon felül nem részesültek kiegészítı vízellátásban.

72




Biocid termékek in vitro szemirritációs vizsgálata Somody Gergı Lajos Növényorvos MSc Témavezetı: Dr. Budai Péter Az egészségügyi kártevık irtására felhasználható irtószerek (biocid készítmények) pontos toxikológiai minısítése rendkívül fontos feladat, hiszen azokat az ember közvetlen lakó- és munkakörnyezetében használják fel, ezen felül egészségügyi intézményekben, akár legyengült szervezető betegek közelében. A biocid termékek engedélyezéshez szükséges toxikológiai vizsgálatok kivitelezése a 440/2008/EK irányelv alapján többségében in vivo metodikán alapszik, állatkísérletekre támaszkodik. Az irányelv alapján a bır- és szemirritációs valamint a bır- és szemkorróziós vizsgálatokban preferált állatfaj az albínó nyúl. Az általánosan elfogadott vizsgálatot Draize és munkatársai fejlesztették ki 1944-ben. Az évek során igyekeztek kifejleszteni olyan eljárásokat, amelyek csökkentik a kísérletekben felhasznált állatok szenvedését és azok létszámát. Az OECD TG 405 (2002) elnevezéső a vegyi anyagok vizsgálatára vonatkozó útmutató már tartalmaz egy kiegészítést, melyben az in vivo Draize teszt csak utolsó mozzanatként szerepel, ha a jóváhagyott in vitro módszerek negatív eredményt adnak a mérsékelten vagy gyengén irritáló vegyületek esetében. Ilyen in vitro alkalmazható eljárások közé tartoznak a tyúktojás chorioallantois membránját (HETCAM) felhasználó tesztek, hiszen általuk megfelelıen modellezhetık a különbözı vegyi anyagoknak a szem kötıhártyájára gyakorolt károsító hatásaik. Vizsgálatomban biocid termék irtószerek irritatív hatását vizsgáltam az in vitro HET-CAM teszttel, a vegyi anyagot közvetlenül a chorioallantois membránra helyezve, az érrendszer károsodásából határoztam meg a biocid termékek irritációs potenciálját. Az in vitro irritációs indexeket összehasonlítottam az in vivo eredményekkel. A kísérleti eredményeim alapján elmondható, hogy az in vitro HET-CAM teszt jól használható biocid termékek irritatív hatásainak vizsgálatára. Az in vitro eredmények kellıen jó korrelációt mutatnak a hagyományos Draize teszt eredményeivel, így elıvizsgálatnak ideális módszer lehet a biocid termékek engedélyezéséhez szükséges toxikológiai vizsgálatokban.

73




A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis L.) korona alakulásának vizsgálata eltérı erısségő metszés alkalmazásával Szili Károly Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetık: Horváthné dr. Baracsi Éva, Hegedősné dr. Baranyai Nóra Az ember életét különbözı hatások érik a városokban. Ezen hatások mérséklésére kiválóan alkalmazhatók a fák. A fák nagy asszimiláló felülete kedvezıen befolyásolja az ember közérzetét, melyhez a különbözı klimatikus viszonyok is hozzájárulnak. A nyugati ostorfa (Celtis occidentalis) Észak- Amerikából származik. Fiatalon gyorsan növekszik, jól tőri a városok szennyezett levegıjét, útjainak sózását. Jól tőri a gyökércsonkítást, koronája jól alakítható. Hazánkban az egyik legelterjedtebb utcai sorfa. Nem annyira dekoratív, leginkább a rücskös kérgével, meghajló vesszıs ágaival, ıszi lomszínezıdésével kelti fel a figyelmet. Kísérletünket az Alsótekeresi Faiskola Kft. területén végeztük 2011. év vegetációs idıszakában. A nyugati ostorfa három eltérı módon metszett, és egy kontrollállományát vizsgáltunk. Az egyes kezelésekbıl 3-3 egyedet jelöltünk ki, a mérési eredmények alapján értékeltük a különbözı metszésmódok hatását. Megállapítást nyert, hogy az idı elırehaladtával szignifikáns különbség mutatkozott a csonkolt, az elágazásoknál metszett és a koronát félbe metszett egyedek metszésátlaga között. A csonkolt állomány hajtásnövekménye jelentısen meghaladja a másik két metszéstípus növekedését, amely a települések közterületein számos fenntartást érintı problémát vet fel.

74



Vidékfejlesztési és gazdaságtudományi Tagozat Idırend 10:00

Kiss Lívia Benita

A Nap koronázta zalai falucska - Dötk

10:15

Koszó Csaba

Megújuló energiák alkalmazási lehetıségei a Salföldi Természetvédelmi Majorban

10:30

Kovács András

10:45

Szabó Péter

11:00

Törı Eszter

Szalafı az İrség szívében

11:15

Zsiborács Henrik

Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserımővi méretekben

A Kabala Ménes Kft. lovasturisztikai szerepe a Lenti Kistérségben A Kárpát-medence gazdasági és társadalmi kohéziójának megerısítése az erıforrások allokációjával – szövetkezés a nemzeti felemelkedésért

75



Vidfejl és Gazdtud

A Nap koronázta zalai falucska - Dötk Kiss Lívia Benita Vidékfejlesztési agrármérnök MSc Témavezetı: Tóth Éva Az utóbbi idıszakban hazánkban az érdeklıdés elıterébe került a fenntartható fejlıdés, a fenntarthatóság. A témakörrel meglehetısen sok tudományág is foglalkozik. Bárki feltehetné a kérdést, hogy a pénzügyi-gazdasági világválság, a társadalmi-gazdasági körülmények, a tornyosuló globális kihívások árnyékában vajon mennyire aktuális és ésszerő a fenntarthatósággal, a fenntartható fejlıdéssel foglalkozni? A vidéki önkormányzatok finanszírozási gondjai közben napjainkban szinte idıszerőtlennek tőnik a fenntarthatóságot számba venni. Azonban az elmúlt évek jól mutatják, hogy a jövıre való alapozás a válságok és nehézségek leküzdésében a fejlıdés biztos alapja. Az útkeresésben a fenntarthatóság érvényesítése szolgálhat irányadóként. Ki gondolná Dötkrıl, a kis zalai 27 fıs zsáktelepülésrıl, hogy számos rejtett és kevésbé rejtett látnivalóval, nevezetességgel várja a környékre látogató turistákat? A pici település lassú kihalásra ítélt életébe minıségi változást hozott az Ökorégió Alapítvány tevékenysége és az a vonzerı, amit a Tájközpont programjai jelentenek. Munkámban ezekre a kihasználatlan potenciális lehetıségekre alapozva, alapos kutatómunkával alátámasztva teszek kísérletet egy olyan komplex ökoturisztikai központ, program bemutatására, ami a fenntarthatóságot, fenntartható fejlıdést szem elıtt tartva Dötköt és környezetét az ökoturizmus egy kiemelkedı jelentıségő „fellegvárává” teszi az országban.

76



Vidfejl és Gazdtud

Megújuló energiák alkalmazási lehetıségei a Salföldi Természetvédelmi Majorban Koszó Csaba Környezetgazdálkodási agrármérnök MSc Témavezetı: Dr. Pályi Béla A XXI. század elején fokozatosan növekvı energiaárakkal kell szembesülni. Így mára már nem az a fı kérdés, hogy kell e alkalmazni megújuló energiaforrásokat, hanem, hogy azok miként válthatják ki hatékonyan a fosszilis energiahordozókat. Vizsgálatomat a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkon belül a Salföldi Természetvédelmi Majorral kapcsolatban végeztem. A vizsgálat arra terjed ki, hogy a majorban milyen mértékő az energiafelhasználás és az adott körülmények között, mennyire lehetséges ésszerően használni a szóba jöhetı megújuló energiaforrásokat. Néhány példa: a szélgenerátorokkal Magyarországon nagyobb mennyiségő villamos áram termelést csak igen nagy teljesítményő berendezésekkel lehet megvalósítani, de az utóbbi években több tanulmány is figyelmeztet a nagy teljesítményő turbinák környezetre gyakorolt káros hatásaira. A hıszivattyús rendszerek a talajhı segítségével stabilan képesek ellátni egy épület főtési igényeit, de az épület állapota és a megválasztott technológia függvényében bizonyos mennyiségő áramot fogyasztanak, ami az un.: éves munkaszámmal jellemezhetı. Egyre inkább terjedıben vannak a modern fatüzeléső kazánok (pl.: pellet és faelgázosító kazán). Ennek fı oka, a magas hatásfok, takarékos fogyasztás és az alacsony káros anyag kibocsátás. A napkollektorok és napelemek használatára kedvezıek a feltételek, de ez inkább csak a tavasztól ıszig terjedı idıszakra vonatkozik. Egy ilyen major korszerő energiaellátása mellett szerepet kell kapnia a technológia bemutatásának is. De nem utolsó sorban számolni kell azok költségvonzataival. Mivel ha csak egy-egy berendezés megtérülési idejét nézzük, akkor nem mindig számolhatunk olcsóbb energiával, még ha az környezetbarát is. Viszont az újabb pályázatok is azt sugallják, hogy a megújuló energiák alkalmazása még így is képes többletet nyújtani a fosszilis energiahordozók használatával szemben.

77



Vidfejl és Gazdtud

A Kabala Ménes Kft. lovasturisztikai szerepe a Lenti Kistérségben Kovács András Turizmus-vendéglátás BSc Témavezetı: Tóth Éva Hazánk nyugati határa mentén, Zala megye háborítatlan vidékén bújik meg a Lenti Kistérség. A térség különleges természeti adottságokkal megáldott, melynek kulturális és épített örökségéhez nagyban hozzájárul néprajzi sokszínősége. Az İrség – Göcsej – Hetés háromszögében élı, többségében falusi közösségek vendégszeretetükkel, ízletes ételeikkel, és díszes agyagedényeikkel ejtették ámulatba az arra járó turistát. A páratlan népszokásokat, népi mesterségeket és népdalkincset magáénak tudó vidék a belföldrıl és a térséggel határos Szlovéniából, illetve Horvátországból érkezı számos vendéget nyőgözött már le. A szelíden kanyargó Kerka – folyó, a völgyek fölött magasló erdıs lankák és szılıhegyek, valamint a változatos növény – és állatvilág hazánk egyik legromantikusabb tájává varázsolták a Lenti Kistérséget. Ezen adottságokat ismerte fel éppen 100 éve Bartha László, aki ménest alapított a zalai dombok ölelésében megbúvó apró faluban, Rádiházán. Dús füvő legelık, változatos terepviszonyok, bı termést hozó szántók tették lehetıvé – és teszik mind a mai napig –, hogy a lovasturizmus jelenleg is életképes ágazata legyen Magyarország turizmusának. A térségben 50 éve meghatározó jelentıséggel bíró lovasturisztikai bázist áldozatos munkával hozta létre a Török család, akik jelenleg is töretlen hittel teszik feladatukat. Kötelességüknek érzik, hogy a magyar ügetılovak tenyésztésében továbbra is meghatározó szerepet vállaljanak, és minıségi turisztikai szolgáltatásaik révén hírnevet szerezzenek térségünk, és ezáltal hazánk lovas társadalmának. Kutatásaimban a Kabala Ménes Kft. ismertségét, szolgáltatásait és azok megítélését vizsgáltam. Az ágazatban érdekelt szakemberekkel készített interjúk során igyekeztem felmérni a kistérség lovasturiszitkai helyzetét, a lovardák szolgáltatásait és esetleges együttmőködési, fejlesztési lehetıségeit. Dolgozatomban részletesen ismertetem a kutatásaimat, az interjúk során elhangzott véleményeket, valamint javaslatokat fogalmazok meg a lovasturisztikai ágazat fejlesztésének lehetıségeire.

78



Vidfejl és Gazdtud

A Kárpát-medence gazdasági és társadalmi kohéziójának megerısítése az erıforrások allokációjával – szövetkezés a nemzeti felemelkedésért Szabó Péter Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetı: Veszelka Mihály „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen.” Véleményem szerint e Széchenyi idézet napjainkban különösen aktuális. A Kárpát-medence gazdasági és társadalmi kohéziója eliminálódik, csökken a nemzetgazdaság teljesítménye és a vidéki társadalom életminısége. A megoldás kulcsa az összefogásban rejlik, mely a történelem során mindig reményt adott a felemelkedéshez. Magyarország kiváló természeti adottságainak, történelmi értékeinek, hagyományainak és a képzett munkaerınek köszönhetıen Európa éléskamrája lehetne. Az összefogás, az erıforrások allokációja és a komparatív elınyök kihasználása egyben jelenthetné a megoldást. Ennek szervezeti keretét egy egységes szövetkezeti hálózat jelenthetné, mely nemzeti rendszerbe foglalná a Kárpát-medence gazdasági, természeti és humán erıforrásait. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy Magyarországon mik a szövetkezetek sikerességének legnagyobb hátráltató tényezıi, mi jelentené a megoldást, hogy minél több gazdálkodó szövetkezetbe szervezıdjön, valamint hogy milyen lehetne az ideális szövetkezeti modell. Primer kutatásomat - tájékoztató jelleggel - online kérdıív segítségével végeztem el fiatal gazdálkodók körében, nem reprezentatív módon. Vizsgálatom eredményeit problémafa-célfa módszerrel elemeztem ki. Hipotézisem szerint a fiatal gazdálkodókban megvan az együttmőködésre, a szövetkezésre való hajlam, látják a szövetkezésben rejlı hatalmas potenciált, mely megoldást jelenthet a magyar nemzet társadalmi, gazdasági problémáira és hozzájárulhat a nemzeti felemelkedéshez.

79



Vidfejl és Gazdtud

Szalafı az İrség szívében Törı Eszter Környezetgazdálkodási agrármérnök BSc Témavezetı: Tóth Éva Az İrség a Dunántúl délnyugati sarkában, három országhatár találkozásánál, Vas megyében található. Az İrség hazánk természeti kincsekben egyik leggazdagabb tája. Csendes, nyugodt környezete, az évrıl évre bıvülı programkínálata egyre több és több embert vonz erre a vidékre. Szalafı, az alig 200 fıt számláló falucska az İrség szívében található. Nemcsak természeti kincsekben gazdag, hanem kulturális látnivalókban is bıvelkedik. Ebben a kis faluban élek születésemtıl fogva. Amikor általános iskolás kirándulásaink alkalmával az országot jártuk, és megkérdezték, hogy honnan jöttem, mire azt feleltem, hogy Szalafırıl, kérdın néztek rám. Amikor Keszthelyre jöttem, és bemutatkozásnál említettem, hogy szalafıi vagyok, már a kérdı tekinteteket vártam, ennek ellenére sokan mondták, hogy tudják hol van, nagyon szép hely, esetleg jártak is itt. De, ha azt mondtam İrség, már mindenki tudta mirıl van szó. Vajon mi változhatott? Valóban többen ismerik most az İrséget, mint tíz évvel ezelıtt? Szeretek itt élni, és kíváncsi vagyok arra, hogy mi az, ami az embereket idevonzza, illetve itt tartja, hiszen kétségtelenül van az İrségnek – és Szalafınek is - egy sajátos varázsa, ami megfogja az idelátogató utazót. Mindenképpen olyan témát szerettem volna választani, amivel szívesen foglalkozom, és amiben otthon vagyok. Kutatásom során a múlt megismerésén, és az emberek véleményén keresztül igyekszem választ találni kérdéseimre. Célom, hogy megismerjem az emberek hozzáállását, és ezáltal átfogó képet kapjak a falu fejlesztési lehetıségeire. Továbbá szeretném megismertetni másokkal is Szalafı természeti és kulturális kincseit. Kutatásom forrásául a szakirodalmat, helyi kiadványokat, a helyi turizmussal foglalkozókkal készített riportokat, kérdıíveket és természetesen a saját tapasztalataimat hívtam segítségül.

80



Vidfejl és Gazdtud

Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása háztartási kiserımővi méretekben Zsiborács Henrik Vidékfejlesztési agrármérnök BSc Témavezetık: Dr. Pályi Béla, Veszelka Mihály Az emberi lét energiafelhasználáson alapszik és napjaink egyik legfıbb kihívása, hogy a világ energiaigénye folyamatosan növekvı tendenciát mutat. A kutatás célja a világ energiaigényének és az energiaellátottság helyzetének áttekintetése, illetve a hazai energiaellátás jellemzıinek, a megújuló energiák hasznosításának bemutatása, valamint saját vizsgálatokkal egy szolár rendszer gazdasági és mőszaki-energetikai paramétereinek meghatározása. A kutatás fı iránya a megújuló energiákon belül a napenergia fotovoltaikus hasznosítása. A vizsgálatok fı helyszíne egy keszthelyi családi házban épült amorf szilícium anyagú napelemes rendszer volt. A kutatás során vizsgált rendszer az E.ON-nal kötött szerzıdés alapján, az egy fázisra maximálisan igényelhetı 5kW inverter teljesítményre terjed ki. Az adatok győjtése az inverterbe beépített mérı és adatgyőjtı kontroller kijelzıjérıl történt. A vizsgálat kiterjedt a napelemes rendszer beruházási költségére, megtérülésének elméleti idejére, a júliusban-augusztusban leadott napi és havi teljesítményre, valamint a nyári beesési szög megváltozásával összefüggı teljesítményváltozásra. A teljesítmény és energia mérések 2012.06.182012.08.31-ig napi-havi rendszerességgel történtek, melyek több Magyarországi napelemes erımőveknek a leadott teljesítményével is össze lett hasonlítva a globálsugárzás ismeretében.

81


Mérnöki Kar

82




Biológia Szekció Idırend 10:30

Hammer Tamás

Billegetı cankók (Actitis hypoleucos) élıhelyválasztásának részletes vizsgálata a Rábán

10:50

Henn Bernadett

Magyarországi vízfolyások élıbevonatának kovaalga összetétele, fizikai- és kémiai paraméterei

11:10

Tapolczai Kálmán

Az Aphanizomenon flos-aquae vertikális eloszlásának vizsgálata a németországi Stechlin-tóban

11:30

Vass Máté

Dendrotelma gombaközösségének és gerinctelen faunájának hosszútávú monitorozása

83



Biol

Billegetı cankók (Actitis hypoleucos) élıhely-választásának részletes vizsgálata a Rábán Hammer Tamás Környezettan BSc Témavezetık: Dr. Szentirmai István, Dr. Liker András Az İrségi Nemzeti Park monitoring programja keretében a Rábán elıforduló billegetı cankó állomány méretét és élıhely-választását vizsgáltam. Az állományfelmérés 2008, 2009, 2011 és 2012 nyarán történt a Rába 47 km-es szakaszán. Ennek során rögzítettem a folyó partvonala mentén megfigyelt egyedek számát és elıfordulási helyét. A vizsgált folyó szakaszt 1 km-es szakaszokra osztottam fel, majd a szemmel jól lehatárolható élıhely-típusok (vegetáció, folyó, zátony, egyéb) arányát minden egyes szakasz esetében digitalizált térképrıl mértem. Ezen felül felmértem a szakaszokon található zátonyok számát és területét, a kanyarok számát, a szakaszok távolságát a folyóra telepített vízierımővektıl és a folyó mentén található településektıl. A 2012-es évben egy részletes terepi élıhely-térképezést végeztem, melynek során a folyó mentén található növénytípusok elıfordulási gyakoriságát, valamint a horgászhelyek és partfalerısítések számát jegyeztem fel. Az egyes környezeti változók és a madarak elıfordulási helye és egyedszáma közötti kapcsolatokat statisztikai módszerekkel vizsgáltam. Az elemzések alapján elmondható, hogy a madarak nagyobb számban fordulnak elı (1) a nyílt, természetes növénytakaróval kevésbé sőrőn benıtt, (2) a nagyobb számú és területő zátonyokkal rendelkezı és (3) emberi hatástól mentesebb folyószakaszokon. A vizsgálat eredményei felhasználhatók a Rába jövıbeni természetvédelmi kezeléséhez.

84



Biol

Magyarországi vízfolyások élıbevonatának kovaalga összetétele, fizikai- és kémiai paraméterei Henn Bernadett Környezettan BSc Témavezetık: Dr. Stenger-Kovács Csilla, Lengyel Edina Az utóbbi évtizedekben a vízfolyások vízminıségük romlása miatt fokozott figyelmet kaptak, fontossá vált ökológiai állapotuk felmérése és nyomon követése. Az Európai Unió programja a Víz Keretirányelv (VKI) célja, hogy 2015-re a vízfolyások elérjék a jó ökológiai és kémiai állapotot. Az Európai Unió tagállamai a kisvízfolyások vízminıségének vizsgálatához több élılénycsoport mellett a kovaalgák ökológiáján alapuló minısítési rendszert részesítik elınyben, mert ez a csoport nagyon jól reagál az antropogén hatásokra, s ez által alkalmas a vízminıség megállapítására. Kutatásom elsıdleges célja a hazai kisvízfolyások kovaalga flórájának és összetételének feltérképezése, valamint a víz fizikai - és kémiai paramétereinek felmérése, valamint ezek eredmények alapján a vízfolyások ökológiai állapotának minısítése. A mintavételekre 2010 nyarán került sor. A feldolgozott 57 mintában 111 fajt azonosítottam, ezek közül 35 fajt tekintettem dominánsnak, az azonosított fajok kozmopoliták és az eutróf, β-mezoszaprób vizekre jellemzık. A domináns fajok alapján a cluster-analízis által két csoportot tudtam elkülöníteni. Az elsı csoportot a dombvidéki jellegő, a másik csoportot a sík és dombvidéki jellegő vízfolyások egyaránt alkotják. A fajok konstanciáját vizsgálva a vízfolyások 80%-ban megtalálható fajok a Cocconeis placentula és a Nitzschia palea. A vízfolyások Shannon diverzitása 0,5 – 4,17 között volt. A Spearman rangkorreláció vizsgálata alapján a legtöbb fajjal az NH4-N, míg a legkevesebb fajjal a pH, a hidrogénkarbonát, a vezetıképesség mutatott korrelációt. Az IPS index eredménye alapján elmondható, hogy a vízfolyások 53%-a a jó ökológiai állapotú kategóriába tartozik. A PCA analízis alapján kilenc paraméter (a DO, a DO%, a NO3-N, a SiO2, a vezetıképesség, a HCO3-, Cl-, a pH és a PO4-P) volt meghatározó a vízfolyásokban. A vízfolyások MSZ 12749:1993 szabvány szerinti osztályozása megmutatja, hogy a vizek jelentıs része a kiváló és a jó kategóriába tartozik. Kis százalékban találni szennyezett és erısen szennyezett vízfolyást is. A 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet alapján a vízfolyások 70%-a jó vízminıségő.

85



Biol

Az Aphanizomenon flos-aquae vertikális eloszlásának vizsgálata a németországi Stechlin-tóban Tapolczai Kálmán Környezettudomány MSc Témavezetı: Dr. Padisák Judit A Stechlin-tó Németország északkeleti területén helyezkedik el, a mecklenburgi tóvidék déli részén. Glaciális eredető, jelenleg oligo-mezotróf, dimiktikus, egyes években monomiktikus tó. Az egyetlen szervesanyag-forrás a közel 12,4 km2-es vízgyőjtı területet borító erdıbıl való avarbemosódás. Átlagos mélysége 26 méter, maximális mélysége 68 méter. Az eufotikus mélység (20-25 m) a termoklin (8-10 m) alatt húzódik, így létrehozva egy eufotikus meta-, felsı hipolimniont. A stabil rétegzettség és az eufotikus meta- és felsı hipolimnion megteremti a feltételeit mélyrétegő klorofill maximum (DCM) kialakulásának, azaz a jó lebegıképességő, árnyéktőrı fajok stabil populációt képesek kialakítani ebben a rétegben. A Stechlin-tóban rendszeresen DCM-et alkot a Cyanobium sp. piko-cianobaktérium, egyes években pedig a Planktothrix rubescens. Az Aphanizomenon flos-aquae elıször 2000-ben jelent meg a tóban, 2006-tól rendszeres késı nyári tagja a fitoplankton flórának, 2009-ben pedig magas biomassza értékkel jelentkezett, 2009/2010 telén jég alatti vízvirágzást okozott 920 µgL-1 értékkel. A vizsgálat során a 2009. és 2010. évben, a rétegzett idıszakból származó, a tó legmélyebb pontján vett rétegmintákat elemeztem. A minták alapján vizsgáltam a fitoplankton vertikális elterjedését, különös tekintettel az Aphanizomenon flos-aquae-ra. Eredményül azt kaptam, hogy az Aphanizomenon flos-aquae mindkét évben, nyáron DCM-et hozott létre a meta-, illetve a felsı hipolimnion mélységében (10-15 m). Az eutróf vizeket kedvelı faj megjelenése egy oligo-mezotróf tóban, DCM kialakítása és téli vízvirágzása váratlan eseménynek számítanak. Az Aphanizomenon flos-aquae DCM létrehozása korábban nem volt dokumentált. A váratlan helyen, és idıpontokban való megjelenésére és magas biomassza termelésre magyarázat a hımérséklet és fényviszonyok kedvezı interakciója mellet az A. flos-aquae fiziológiai flexibilitása is.

86



Biol

Dendrotelma gombaközösségének és gerinctelen faunájának hosszútávú monitorozása Vass Máté Környezettan BSc Témavezetık: Dr. Magyar Donát, Dr. Padisák Judit A fitotelma egy idıszakos, kis mérető víztest, mely a növény valamely részén alakul ki (pl. szárölelı leveleknél). A dendrotelma a fitotelma egy speciális típusa, mely természetes úton faodvakban, ágelágazásoknál alakul ki, melyben esıvíz és nagy mennyiségő elhalt szerves anyag halmozódhat fel. A gombák ökológiai szerepét a dendrotelmákban mindezidáig nem vizsgálták. Vizsgálatom során egy dendrotelma (Acer platanoides) hosszútávú (2003-2008) monitorozása volt a cél, ezzel szélesebb körő ismeretekhez jutni a faodúk mikro-ökoszisztémájáról. Az odúvízben található gombák eredete különbözı: a levegıbıl (anemofil) és a lombkoronából (filloszféra) számos gombaspóra jut be, az ágakon lefolyó csurgalékvízzel pedig a kéreglakó gombák kerülnek bele. A körülmények a vízi gombák (fıleg hyphomycetes) kolonizációjának is kedveznek. Kutatásom során 140 gombataxont detektáltam, melyek között számos ismeretlen és specifikusan odúlakó gombákat is megfigyeltem. A gombaspórák fontos részét képezik az odúvízben kialakult táplálékhálózatnak, melyben az egyes guildek közötti szoros kapcsolat, különbözı szabályozási útvonalak figyelhetık meg. A szervesanyag (avar, pollen) lebontásában a gombák mellett a gerinctelen fauna (kerekesférgek, ill. rovarlárvák) is részt vesznek. A dendrotelma igen dinamikus, biodiverz ökológiai rendszer. Az éghajlati viszonyok és az adott idıjárás változásai nagy mértékben befolyásolhatják a dendrotelma mikro-ökoszisztémáját.

87



Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció Idırend

10:30

Dezsı György, Nagy Dániel

Agresszív anionok adszorpciójának vizsgálata magnetittel borított ipari ausztenites korrózióálló acélfelületen in-situ radioizotópos nyomjelzéstechnikával

10:50

Földes Dániel, Ujhidy Amarilla

Kerti növények és talajminták 210Po koncentrációjának meghatározása bioindikációs vizsgálatokhoz

11:10

Huszka Márta

Az alginit szerepének vizsgálata egyes környezeti szennyezık eltávolításában

11:30

Szabó Ákos

Folyadékkristályok elegymodellezése

88



FiFöMa

Agresszív anionok adszorpciójának vizsgálata magnetittel borított ipari ausztenites korrózióálló acélfelületen in-situ radioizotópos nyomjelzéstechnikával Dezsı György, Nagy Dániel Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Horváth Dávid Az ipari fémfelületeken végbemenı klorid ion okozta korrózió mechanizmusának megismerésével már több kutatás foglalkozott, azonban a megkötıdés folyamata mind a mai napig nem ismert pontosan. A határfelületi rétegben lejátszódó folyamatok vizsgálatában nagy múltra tekint vissza a nyomjelzéses módszerek alkalmazása, hiszen megfelelı cellakialakítással a módszer kombinálható elektrokémiai mérésekkel, valamint segítségével az egyensúlyi állapot megzavarása nélkül végezhetünk vizsgálatokat. Jelen kutatás célja a mechanizmus pontosabb megismerése, melyhez az in-situ radioizotópos nyomjelzéses „vékony rés” módszer intézetünkben továbbfejlesztett változatát használtuk. A módszer eredeti változatát optikai minıségben polírozott, jól definiált felületek vizsgálatára dolgozták ki. Segítségével szimultán vizsgálható mind az anyag-, mind a töltéstranszport mértéke. Az eredeti módszerrel is több hasznos információhoz jutottak, azonban csak kis érdességi tényezıjő acélfelületeken lehet vele méréseket végezni. Az elmúlt években elvégzett módszerfejlesztésnek köszönhetıen azonban lehetıség nyílik porózus felületi rétegő minták vizsgálatára is. A jelen munka során az alábbi részlépéseket végeztük el: 1. A módszer alapösszefüggéseinek átgondolásával, a vizsgálandó felület paramétereinek optimálása matematikai számítások segítségével. 2. A Paksi Atomerımőben is alkalmazott ausztenites korrózióálló acélfelület megfelelı elıkészítése 3. A megfelelıen kezelt, optikai minıségőre polírozott felületekre a meghatározott paraméterekkel rendelkezı magnetit réteg leválasztása, a leválasztási paraméterek optimalizálása A fentiekben vázolt számításoknak és felület elıkészítéseknek köszönhetıen elérhetıvé válik a klorid ionok adszorpciójának mérése magnetittel borított acélfelületeken. A méréseknek köszönhetıen újabb, pontosabb információkat szerezhetünk a korrózió mechanizmusáról, ajánlásokat tehetünk rendszer specifikusan az optimális mőveleti paraméterekre, melyek mellett a klorid ionok koncentrációja a felületen minimálisra csökkenthetı.

89



FiFöMa

Kerti növények és talajminták 210Po koncentrációjának meghatározása bioindikációs vizsgálatokhoz Földes Dániel, Ujhidy Amarilla Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Máté Borbála Mind a döntéshozók, szakemberek mind pedig a lakosság részérıl egyre nagyobb igény mutatkozik az ökoszisztémák, közösségek teljes körő felmérésére és folyamatos monitorozására. Ez a nagyfokú érdeklıdés az elérhetı eszközök fejlesztéséhez, a biomonitoring rendszerek kidolgozásához vezetett, mivel ezen módszerek segítségével kaphatjuk a legpontosabb képet az ökoszisztéma állapotáról, az emberi egészségre való esetleges közvetlen és közvetett hatásáról. A Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézetében 2001 óta folynak kutatások természetes eredető radionuklidokkal szennyezett területek migrációs viszonyainak feltérképezésére bioindikátorok segítségével. Az eddigi kutatások a dohánynövényt javasolták a 210Pb és 210Po izotópok ideális indikátoraként, de a gombák, mint lehetséges baleseti indikátorok szerepét is vizsgálták. Egy havária helyzetben azonban szükség van olyan növényekre, melyek nagy eséllyel megtalálhatók a humán környezetben, és tájékoztató adatokat ad a radionuklidok mozgásáról. TDK munkánk során a szakirodalmi adatok alapján választott kerti növények (paprika-, petrezselyem-, saláta- és káposztapalánták valamint ökörfarkkóró) levelében, illetve a termesztéshez választott különbözı típusú talajmintákban lévı 210Po aktivitáskoncentrációját határoztuk meg. Elızetesen vizsgáltuk a palánták és a talaj radionuklid koncentrációját referencia értéknek. A palánták két hónapon keresztül növekedtek temperált, ismert radon koncentrációjú laboratóriumi körülmények között, majd a termesztési idıszak végeztével ismételten mértük a palánták 210Po aktivitáskoncentrációját. A szárított és porított minták roncsolása kombinált savas feltárással történt, a forráskészítést spontán depozíció jelentette magas nikkeltartalmú saválló acéllemezre, az alfa-források mérése pedig félvezetı (PIPS) detektoros alfa-spektrométerrel, vákuumban történt. A vizsgálat során megállapítottuk, hogy a paprika és a petrezselyem palántákban nem mutatható ki szignifikáns 210Po koncentrációváltozás, míg a káposztában és a salátában kimutatható mértékben akkumulálódott a 210Po izotóp. Ennek alapján kiválasztottuk a káposztát, melyeknek palántáit négy különbözı típusú talajba ültettük (homok, homokkal kevert feketeföld, kertészeti tızeg, barna termıföld), és vizsgáltuk a termıtalaj és a palánták radionuklid koncentrációja közötti összefüggést. Ezen kívül nagy radionuklid koncentrációjú területrıl származó ökörfarkkóróban is mértük a 210Po aktivitáskoncentrációját, mely kifejezetten magas értéknek adódott. Így további laboratóriumi vizsgálatokhoz a kerti növények közül a káposztapalántákat, gyomnövényként az ökörfarkkórót választjuk. Termesztési kísérleteket pedig a barna termıfölddel kívánjuk folytatni. Munkánkat összefoglalva megállapítható, hogy az eddigi, fél éves, természetes körülmények közötti (szabadföldi) termesztési kísérletek lerövidíthetık 2 hónapos laboratóriumi körülmények közötti termesztésre megfelelı, kontrollált körülmények között, mellyel az izotópok felvételi útvonalának, transzferfaktorának tanulmányozása nagyban megkönnyíthetı. A jövıre nézve fı célunk meghatározott (mesterségesen beállított) 210Po aktivitáskoncentrációjú talajokon, légterekben termesztett palánták izotópfelvételének tanulmányozása a bioindikációs módszerek finomításához.

90



FiFöMa

Az alginit szerepének vizsgálata egyes környezeti szennyezık eltávolításában Huszka Márta Környezetmérnök BSc Témavezetı: Szakácsné dr. Földényi Rita Az alginit az olajpalák csoportjába tartozó kızet, amely összetételét, fizikai-kémiai jellemzıit, s az ezekbıl adódó felhasználhatóságát tekintve egyedülálló tulajdonságokkal bír. Olyan magas szerves anyag tartalmú kızet, amely mesterségesen nem állítható elı, és jelenlegi ismereteink szerint jelentıs mennyiségben egyedül a Kárpát-medencében fordul elı. Ezen elınyös tulajdonságaiból adódik, hogy széles körben alkalmazható a környezetvédelem területén, de ez egyelıre talajjavítószerként való felhasználására korlátozódik. Kutatómunkám során annak lehetıségét vizsgálom, hogy a kızet sajátosságai milyen egyéb felhasználási módot tesznek lehetıvé. Ennek kapcsán az alginitet számos fizikai és kémiai vizsgálatnak vetem alá. Vizsgálom többek között a kızet szemcseméret-eloszlását lézer-diffrakciós módszerrel különféle közegekben, továbbá különféle méréseket végzek a kızet duzzadási, szivárgási tulajdonságainak meghatározása céljából. Munkám további fontos részét képezi az anyag adszorpciós jellemzıinek tanulmányozása, amely során a Supragil (anionos formázószer) és a cetilpiridínium-klorid (CPC) nevő kationos tenzid alginiten való megkötıdését vizsgálom. Ez utóbbi vegyület adszorpciós izotermájának logaritmikus ábrázolása egyértelmően jelzi a kationos felületaktív anyagokra jellemzı adszorpciós mechanizmust. A szakmai munkámhoz kapcsolódóan elvégzett kísérletek igen sokrétőek, így a kapott eredmények és tapasztalatok alapján számos továbblépési lehetıséget kínálnak az alginit gyakorlati alkalmazásának tanulmányozását illetıen.

91



FiFöMa

Folyadékkristályok elegymodellezése Szabó Ákos Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Varga Szabolcs A kétdimenziós folyadékkristályok (LC film) izotrop-nematikus fázisátalakulását vizsgáltam Viriálsorfejtéssel. A folyadékkristály molekulákat L>0 hosszúságú és D=0 szélességő pálcikaként (needle) modelleztem. Az elméletben feltettem azt is, hogy a molekulák csak meghatározott n db irányban állhatnak, ami lehetıvé teszi, hogy a folyadékkristályok rendszerét n komponenső elegynek tekintsük. (n=2,3,...) Kémiai egyensúlyt feltételezve a komponensek között meghatároztam a molekulák megoszlását különbözı irányokban. E kezdeti feltételt felhasználva számolásaim egyenletes eloszlást adtak kis sőrőségekre (izotróp fázis) és inhomogén eloszlást kaptam nagy sőrőség esetén (nematikus fázis). Ezen felül vizsgáltam azokat a pontokat ahol a fázisátalakulások végbemennek, és összehasonlítottam az eltérı számú komponenst tartalmazó elegyek modelljének eredményeit. A biner elegymodell másodrendő izotróp-nematikus fázisátalakulást ad ρ*=2 redukált sőrőségnél, míg a 3 és 4 komponenső modellek elsı rendő fázisátalakulást mutatnak, és a nematikus fázis tartománya a nagyobb sőrőségek felé tolódik el. A 7 és 8 komponenső elegyeknél a másodrendő izotróp-nematikus átalakulás mellett elsırendő nematikus-nematikus fázisegyensúlyokat is észleltem. A 16 komponenső elegyre vonatkozó eredményeim gyakorlatilag megegyeznek a szabadon forgó folyadékkristályok Onsager-elméletébıl kapott eredményekkel, ami azt mutatja, hogy a folyadékkristályokat akár már 16 komponenső elegyként modellezhetjük.

92



Kémiai és Vegyipari Szekció 1. Tagozat Idırend Aminosavak deaminálási és dekarboxilezési reakciói N3 és N3O donor ligandumok átmenetifémkomplexeinek katalitikus hatása hidrogénperoxiddal végzett reakciókban Kelátképzı hibrid foszfán-foszfit ligandumok katalitikus vizsgálata aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúciós reakciókban Vízoldható mangán- és kobalt-porfirin komplexek fotokémiai és fotofizikai vizsgálata

10:30

Biró Barbara

10:50

Bogáth Dániel

11:10

Császár Zsófia

11:30

Fodor Melinda Anna

11:50

Kiss Melitta Patrícia

Szamárium(III)ion és vízoldható, anionos porfirin reakciójának kinetikai vizsgálata

12:10

Papp Máté

Hordozóhoz kötött palládium katalizátorok vizsgálata aminokarbonilezési reakciókban

12:30

Urbán Béla

Aril-jodidok Heck reakciójának vizsgálata átfolyásos mikroreaktorban

93



Kémia1

Aminosavak deaminálási és dekarboxilezési reakciói Biró Barbara Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Kaizer József, Papné Góger Szabina A legegyszerőbb növényi hormon az etilén, mely a növények növekedésének és fejlıdésének sok lépésében részt vesz. Közvetítı szerepet játszik számos biológiai folyamatban ideértve a magok csírázását, az öregedést, lombhullást, valamint a környezeti stressz hatásokra adott válaszreakciókat, mint például a fizikai sérülésre, rákkeltı hatásra, öntözésre vagy a nehézfémek jelenlétére utaló reakciók. Az etilén bioszintézisének utolsó lépése az 1-amino-ciklopropán-1-karbonsav (ACCH) átalakítása, melyet az ACC-oxidáz (ACCO) enzim katalizál [1], ami egy aktív centrumában vasat tartalmazó metalloenzim. [2] Funkcionális ACCO modellként választottuk és vizsgáltuk az ACCH reakcióját különbözı hem illetve nem-hem típusú ligandumokat tartalmazó katalizátorok jelenlétében. Rendszerünk minden esetben aktívnak és szelektívnek bizonyult. Vizsgálataink célja a fenti rendszerek összehasonlítása illetve részletes reakciókinetikai mérések alapján a mechanizmus(ok) feltérképezése. [1] P. John, Physiol. Plant., 1997, 100, 583; [2] Z. Zhang, J. S. Ren, I. J. Clifton, C. J. Schofield, Chem. Biol., 2004, 11, 1383. Köszönetnyilvánítás: Köszönet az OTKA (K75783) támogatásáért.

94



Kémia1

N3 és N3O donor ligandumok átmenetifém-komplexeinek katalitikus hatása hidrogén-peroxiddal végzett reakciókban Bogáth Dániel Vegyészmérnök BSc Témavezetık: Dr. Kaizer József, Dr. Pap József Sándor Míg egyes enzimek (katalázok) a hidrogén-peroxid gyors elbontására specializálódtak, amellyel részt vesznek a szervezet oxidatív stressz elleni védekezésében, addig más enzimek hidrogén-peroxidot termelnek, vagy épp felhasználják azt oxidációs reakciókban. E kettısség mintájára mesterséges modellek is elképzelhetık, amelyeknek mindkét irányú tulajdonsága vizsgálható. A kataláz modellek gyógyászati, a hidrogén-peroxiddal végzett, ún. bioutánzó reakciók (zöld oxidációk) pedig ipari szempontból lehetnek fontosak. A csoportban végzett korábbi kutatások folytatásaként szerettünk volna olyan ligandumpárral dolgozni, amely lehetıvé teszi a karboxilát-csoportnak a fenti reakciókban betöltött szerepének vizsgálatát. Modellvegyületként egymagvú átmenetifém-komplexeket (Mn, Fe, Co, Ni és Cu) állítottunk elı, N-metilpropionát-N,N-bisz-(2-piridil-metil)-amin (MPBMPA) és N-propionát-N,Nbisz-(2-piridil-metil)-amin (HPBMPA) ligandumok [1] segítségével. A komplexeket infravörös és UV-látható spektroszkópiával, ciklikus voltametriával és röntgendiffrakciós mérések segítségével jellemeztük [2]. Munkánk során vizsgáltuk a H2O2 bomlási sebességét (kataláz modell), ill. a morin oxidációját (oxigenáz aktivitás) a komplexek jelenlétében. Összefügést találtunk e két aktivitás között, ami arra utalhat, hogy ugyanazon aktív intermedierek lépnek fel mindkét reakciótípusban. [1] N.M.F. Carvalho, A. Horn, Jr., R.B. Faria, A.J. Bortoluzzi, V. Drago, O.A.C. Antunes, Inorg. Chim. Acta 359 (2006) 4250–4258. [2] József S. Pap, Balázs Kripli, István Bors, Dániel Bogáth, Michel Giorgi, József Kaizer, Gábor Speier, J. Inorg. Biochem. 117 (2012) 60-70.

95



Kémia1

Kelátképzı hibrid foszfán-foszfit ligandumok katalitikus vizsgálata aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúciós reakciókban Császár Zsófia Kémia BSc Témavezetık: Dr. Bakos József, Farkas Gergely Az aszimmetrikus allil-helyzető szubsztitúció (Trost-féle AAA reakció) alkalmas szén-szén és szénheteroatom (leggyakrabban O, N és S) σ-kötés enantioszelektív kialakítására. A Pd-katalizált reakció jelentıségét növeli az a tény, hogy a katalitikus ciklus intermedierjei spektroszkópiai módszerekkel könnyen vizsgálhatók, ami lehetıvé teszi a mechanizmus részletesebb megismerését. A reakció elınyös tulajdonsága az, hogy sokkal enyhébb körülmények között megvalósítható, mint egy „hagyományos” alifás SN1 vagy SN2 reakció.

Munkám során királis hibrid foszfán-foszfit típusú ligandumokat vizsgáltam aszimmetrikus allilhelyzető szubsztitúciós reakciókban. A katalitikus kísérletekben tanulmányoztam a különbözı szerkezető ligandumoknak a reakció optikai hozamára és aktivitására gyakorolt hatását, és ezen keresztül vizsgáltam a katalizátorok szerkezete és katalitikus tulajdonságai közötti összefüggést. A vizsgálatok során bizonyítottam, hogy a kelátgyőrő mérete nagyban befolyásolja a komplex katalitikus tulajdonságait. Egyes reakciókban a hımérséklet csökkentésével, valamint alkálifémacetátok hozzáadásával szelektivitás-növekedést értem el. A ligandumokkal módosított katalizátorkomplexek aktivitását különbözı oldószerekben is tanulmányoztam. Figyelemreméltó, hogy a reakció zöld oldószerekben az aktivitás és a szelektivitás csökkenése nélkül is megvalósítható. Megállapítottam, hogy az alkalmazott ligandumok kiemelkedıen jó aktivitással szolgáltatják a kívánt terméket.1 1

Farkas G., Császár Zs., Szöllısy Á., Bakos J. Catal. Commun. (elküldve)

96



Kémia1

Vízoldható mangán- és kobalt-porfirin komplexek fotokémiai és fotofizikai vizsgálata Fodor Melinda Anna Vegyész MSc Témavezetı: Dr. Horváth Ottó A porfirin-vegyületek és származékaik fontos szerepet játszanak a növények és állatok anyagcsere folyamataiban (hemoglobin, klorofill, citokrómok). A porfirin-vázat 4 pirrol-győrő alkotja, melyek metilidin-hidakon keresztül kapcsolódnak egymáshoz. E konjugált kötésrendszert tartalmazó váznak köszönhetıen a porfirin-származékokat –többek között – fényérzékenyítıként illetve fotoés termikus katalizátorként alkalmazzák. Munkám során elıállítottam mangán(III)- ill. kobalt(III)-5,10,15,20-tetrakisz(1-metilpiridínium-4-il) porfirin-komplexeket, valamint ugyanezen központi fémionoknak az analóg – már felületaktív – hexilpiridínium-4-il szubsztituensekkel rendelkezı porfirin-komplexeit. Meghatároztam e vízoldható metalloporfirinek spektrális és fotofizikai tulajdonságait (pl. lumineszcenciás élettartam) szobahımérsékleten és 77 K-en. A mérési eredmények elemzésével becsülhettem a gerjesztett állapotok alapállapotokhoz viszonyított torzulásának mértékét is. Valamennyi vizsgált komplex esetében megvalósítottam a központi fémion hatékony fotokémiai redukcióját (+2 oxidációfokúra) megfelelı reduktív kioltó (trietanol-amin) alkalmazásával a látható tartományba esı, monokromatikus besugárzás mellett. A fém-porfirin – ligandumról a központi fémre irányuló elektronátmenet következtében bekövetkezı – degradálódását oxidatív kioltó metilviologénnel sikerült mérsékelnem, mely egyúttal fotokatalitikus rendszer (ciklus) kialakulását is eredményezte. Összehasonlító kísérleteket végeztem arra vonatkozóan, hogy a központi fémion (Mn(III) vs. Co(III)) hogyan befolyásolja e komplexek fotoaktivitását, s a kialakított fotokatalitikus rendszer hatékonyságát. Kationos felületaktív anyag (cetil-trimetil-ammónium-bromid) alkalmazásával vizsgáltam, hogy a micelláris mikrokörnyezet milyen hatással van e koordinációs vegyületek fotofizikai és fotokémiai tulajdonságaira, a pozitív felületi töltés és a hidrofób kölcsönhatások hogyan befolyásolják a gerjesztett állapotokból kiinduló elsıdleges folyamatokat, valamint a rákövetkezı termikus reakciókat.

97



Kémia1

Szamárium(III)ion és vízoldható, anionos porfirin reakciójának kinetikai vizsgálata Kiss Melitta Patrícia Vegyész MSc Témavezetık: Dr. Valicsek Zsolt, Dr. Horváth Ottó A porfirin komplexek széles körben tanulmányozott vegyületek. Ezek között is kiemelt figyelmet érdemelnek a síkon kívüli (out-of-plane=OOP vagy sitting atop=SAT) komplexek, ugyanis ha a fémion sugara 70-90 pm érték körül van, valamint nem hajlamos oktaéderes vagy síknégyzetes elrendezıdésre, nem fér bele a porfirin koordinációs üregébe, hanem annak síkja felett helyezkedik el, és kupolásan torzítja azt. Így erısebben kötıdik az egyik átló mentén elhelyezkedı két nitrogénatomhoz, míg a másik átló mentiek a felület ellentétes oldalán támadhatóbbá válnak az sp3 hibridizációs jellegük felerısödése miatt, így bonyolultabb szendvicsszerkezetek kialakulására van lehetıség. Ezen kívül a SAT komplexek termodinamikai stabilitása és kinetikai inertsége kisebb, mint a normál metalloporfirineké, ezért utóbbiak katalitikus elıállítására is alkalmasak lehetnek. A lantanoida(III)fémionok ionsugara 86-103 pm között változik, az általam vizsgált szamárium(III)ioné 6-os koordinációs számnál 95,8 pm (8-asnál 107,9 pm). Így ezek a fémionok a ligandum koordinációs üregére „ülnek”, ezáltal alkalmasak a SAT porfirin komplexek tulajdonságainak vizsgálatára. Munkám során a szamárium(III)ionnak és egy vízoldható, anionos porfirinnek a reakcióját vizsgáltam spektrofotometriásan, a látható fény tartományában követve. Vizes oldatban a kemény lantanoida(III)ionok beépülése a négyfogú, N-donor porfirin ligandum koordinációs üregébe az oldószermolekulák erıs koordinációja miatt lassú és összetett folyamat. Háromféle ionerısség-szabályzó iont használtam: acetátot, kloridot és perklorátot, melyek különbözı koordinációs képességgel rendelkeznek. Az acetátion axiálisan, a fémionhoz erısen kötıdve gátolta egy további porfirin megkötıdését, így kizárólag monoporfirin komplex keletkezett. Klorid-koncentrációtól függıen biszporfirin is kialakult, de csak kisebb koncentrációértékeknél. Az egyáltalán nem koordinálódó perklorátion mellett biszporfirin komplex képzıdött. Vizsgáltam az ionerısségnek és a hımérsékletnek a hatását is a reakcióra, s megállapítottam, hogy a fémion és a porfirin asszociációja is szerepel a sebesség-meghatározó lépések között. Azonban a szamárium(III)ionok oligomerek formájában vannak jelen az oldatban, és a porfirin komplex képzıdéséhez ezen oligomerek elıdisszociációjára is szükség van. Az egyensúly teljes leírására a ZITA nevő kinetikai program használatával tudtam sebességi állandókat számolni.

98



Kémia1

Hordozóhoz kötött palládium katalizátorok vizsgálata aminokarbonilezési reakciókban Papp Máté Kémia BSc Témavezetı: Skodáné dr. Földes Rita Az elmúlt években számos cikk jelent meg a hordozóhoz rögzített ionfolyadék katalizátorokkal kapcsolatban, de aminokarbonilezési reakciókat még nem vizsgáltak ilyen körülmények között. A Szerves Kémia Intézeti Tanszéken korábban végeztek aminokarbonilezési reakciókat ionfolyadékokban, azonban a termékek elválasztása és a katalizátor recirkulációja könnyebben megvalósítható, ha az ionfolyadékot szilárd hordozóhoz rögzítjük, és erre visszük fel a katalizátort. Munkám során tehát célul tőztem ki ilyen katalizátorok elıállítását és tesztelését aminokarbonilezési reakciókban. Az ionfolyadék hordozóhoz való rögzítése történhet fizikai adszorpcióval vagy kovalens kötések kialakításával. A katalizátorok elıállítása során mindkét módszert alkalmaztam. Kiindulási anyagként Pd(0)- és Pd(II)-vegyületeket is használtam. Katalizátorokat készítettem további ligandumok hozzáadása nélkül és foszfán ligandumokkal is. Az elıállított katalizátorokat jódbenzol és morfolin karbonilezési reakciójában, CO-nyomás alatt, bázis jelenlétében teszteltem. Legjobb eredményeket az oldószer hozzáadása nélküli reakciók során értem el, ekkor a katalizátort 9-10 körön keresztül fel lehetett használni. Vizsgáltam a katalizátorok szelektivitását a reakciók során. Megállapítottam, hogy a katalizátor megfelelı módosításával a mono- és kettıs karbonilezett termékek aránya jelentıs mértékben változtatható. Meghatároztam a palládium és az ionfolyadék kioldódását a reakciók során. A hozamok megállapítása és a termékek szerkezetének tisztázása GC, illetve GC-MS alapján történt.

99



Kémia1

Aril-jodidok Heck reakciójának vizsgálata átfolyásos mikroreaktorban Urbán Béla Vegyész MSc Témavezetı: Skodáné dr. Földes Rita Az utóbbi idıben a folyamatos átáramlásos reaktorok használata egyre nagyobb teret hódít a szintetikus szerves kémiában. A módszer alkalmazásának több elınye is lehet: a reakció körülményei pontosabban szabályozhatók és gyorsan változtathatók, gyakran nı a szelektivitás a szakaszos kísérletekhez képest. A homogén katalitikus reakciók szokásos katalizátorai helyett azonban heterogén katalizátorokat kell alkalmazni. Így a palládium-katalizált kapcsolási reakciók esetében a katalizátort szilárd hordozóhoz kell rögzíteni. A rögzítés egy lehetséges módja a SILP (supported ionic liquid phase) technika, ahol a katalizátort egy szilárd hordozó felületére vitt ionfolyadékban oldják. Ezt a módszert gyakran alkalmazták már Heck reakció katalizátorának rögzítésére, a katalizátorokat azonban csak szakaszos reaktorokban tesztelték. Tudományos diákköri munkám során feladatom különbözı SILP technikával készült Pd tartalmú katalizátorok elkészítése volt. A katalizátorokat jódbenzol és metil-akrilát - átáramlásos mikroreaktorban lejátszódó - Heck reakciójában teszteltem. A különbözı módon elkészített katalizátorokat elıször szokásos körülmények között, szakaszos reaktorban hasonlítottam össze, majd ezek után azokat a katalizátorokat, amelyek jó aktivitást mutattak, a folyamatos reaktorban is vizsgáltam. Tanulmányoztam a rögzítés módjának hatását a katalizátor aktivitására, szelektivitására és stabilitására. Meghatároztam a palládium-katalizátor lemosódásának mértékét. Megállapítottam, hogy a kiválasztott katalizátor alkalmas jódbenzol és különbözı aril-jodidok Heck reakciójának átáramlásos reaktorban történı kivitelezésére. A katalizátor akár 30 órán át is megtartja aktivitását, így jól használható különbözı szubsztrátumok reakciójának gyors tesztelésére.

100



Kémiai és Vegyipari Szekció 2. Tagozat Idırend 10:30

Fónagy Orsolya

Benzolszulfonsav mineralizációja nagyhatékonyságú oxidációs eljárások kombinálásával

10:50

Kaviczki Ákos

Membrántranszport vizsgálata molekuláris szimulációkkal

11:10

Merényi Anna

11:30

Németh Gabriella

11:50

Táborosi Attila

Különbözı foszforformák vizsgálata talajban és üledékben Klimatikus változásokhoz alkalmazkodó kukorica hibridek bioetanol hozamának vizsgálata Montmorillonit nanokompozitok vizsgálata számításos kémiai módszerekkel

101



Kémia2

Benzolszulfonsav mineralizációja nagyhatékonyságú oxidációs eljárások kombinálásával Fónagy Orsolya Környezetmérnök BSc Témavezetı: Szabóné dr. Bárdos Erzsébet Az utóbbi évtizedekben kidolgozott új víztisztítási módszerek, az úgynevezett nagyhatékonyságú oxidációs eljárások közös alapja, hogy fotolízissel vagy kémiai úton nagy reakciókészségő gyököket, fıként hidroxilgyököket generálnak. A nagyhatékonyságú oxidációs eljárások közé tartozó heterogén fotokatalízissel a szerves anyagok széles köre lebontható ártalmatlan vagy kevésbé környezetterhelı vegyületre: szén-dioxidra, vízre, illetve heteroatomot tartalmazó vegyületek esetében egyszerő szervetlen anyagra. Azonban a fotooxidáció hatékonysága viszonylag kicsi. Ahhoz, hogy a heterogén fotokatalízis a gyakorlati életben felmerülı problémák megoldására is alkalmas legyen, növelni kell az eljárás hatásfokát, egyik lehetséges megoldás, hogy más módszerekkel, pl. az ózonizálással kombinálva alkalmazzuk. Tudományos diákköri munkám során, részletesen tanulmányoztam az anionos felületaktív anyag, a benzolszulfonsav mineralizációját különbözı körülmények között. Kísérleteimet 3 dm3 térfogatú reakcióelegy besugárzására alkalmas fotokémiai reaktorban hajtottam végre. Sugárforrásként egy 40 W-os fénycsövet, fotokatalizátorként Degussa P25 titán-dioxidot használtam 1,0 g/dm3 koncentrációban. A fotokémiai bontás során bekövetkezı változásokat a folyadék-elegy pH-jának, fényelnyelési színképének, emissziós színképének, TOC értékének mérésével követtem nyomon. A fotokémiai és termikus reakciók során keletkezı különbözı köztitermékek koncentrációját HPLC analízissel határoztuk meg. Megállapítottam, hogy a heterogén fotokatalízis és az ózonizálás együttes alkalmazásakor szinergikus hatás lép fel, azaz kombinációjuk bontási hatékonysága jelentısen meghaladja egyedi hatékonyságaik összegét. A szimultán alkalmazásuk tehát elınyös megoldásokat kínál a szennyvíztisztításban. A benzolszulfonsav szulfocsoportjából aerob körülmények között oxidálódva szulfátion képzıdik, melynek koncentráció változását ionkromatográffal követtük nyomon. Az eredmények valószínősítik, hogy a felületaktív anyag fotokatalízisekor a degradáció elsı lépése a •OH támadása, a deszulfonálódás ezután következik. A folyadékfázis pH-ja szabályozza az oldott, különbözı mértékben protonált részecskék koncentrációját és a félvezetı felületi töltését. E két tényezı együttesen befolyásolja az adszorpciós egyensúlyi folyamatokat, amelyek a szubsztrátum elsıdleges fotokémiai reakciójának sebességét, és ennek következtében a teljes mineralizáció hatékonyságát is meghatározzák. Ezt figyelembe véve részletesen tanulmányoztam a modellvegyület fotodegradációját különbözı pH-jú reakcióelegyekben TiO2/UV, TiO2/O3/UV eljárások során. A kísérleti eredmények alapján megállapítottam, hogy a két módszer optimális pH-ja közel azonos, pH=5-6 közötti tartomány.

102



Kémia2

Membrántranszport vizsgálata molekuláris szimulációkkal Kaviczki Ákos Vegyészmérnök MSc Témavezetı: Dr. Kristóf Tamás Molekuláris szimulációkban többnyire atomi szinten definiált rendszerekkel, viszonylag kevés és egyszerő információkból kiindulva az anyagi rendszer egészére érvényes eredményekhez lehet jutni. Az adszorbensekben lejátszódó folyamatok értelmezésében manapság különösen fontos szerepet töltenek be a molekuláris szimulációk. Adszorbensek leírására elsısorban egyensúlyi adszorpciós vizsgálatokat alkalmaznak, de a számítástechnikai kapacitás fejlıdésével az anyagtranszportszámítások is egyre inkább teret nyernek. Zeolitmembránon keresztül lejátszódó stacionárius anyagtranszport direkt szimulációját nemegyensúlyi molekuláris dinamikai technikával végeztem H2, N2, CO2 és CH4 gázok esetében. A gázmolekulák potenciálmodelljeit irodalomból vettem. A számítások során alkalmazott szilikalitmembrán modellparamétereit az irodalomban rendelkezésre álló, különféle gázokkal vett kölcsönhatásokra definiált modellekbıl határoztam meg. A paraméterek jóságát adszorpciós számításokkal ellenıriztem, összehasonlítva a számított eredményeket kísérleti adszorpciós izotermák adataival. A stacionárius transzport szimulációs eredményei azt mutatták, hogy a biner elegyek permeációs szelektivitása többnyire eltér a tiszta komponensek permeabilitási arányától. A különbség a komponensek eltérı membránbeli mozgékonyságának, ezek betöltöttségtıl való függésének és a molekulák adszorpciós kötıhelyekért való versengésének a következménye. A jelenség összetettsége miatt a permeációs szelektivitási eredmények értékelésére egyensúlyi szelektivitást szolgáltató elegyadszorpciós számításokat is végeztem.

103



Kémia2

Különbözı foszforformák vizsgálata talajban és üledékben Merényi Anna Környezetmérnök MSc Témavezetı: Dr. Szakácsné dr. Földényi Rita A foszfor az alapvetı anyagcsere-folyamatokban, az ATP-ADP szintézisben, fotoszintézisben és szinte valamennyi biokémiai folyamatban nélkülözhetetlen tápelem, de részt vesz örökletes tulajdonságot hordozó vegyületek (DNS, RNS) felépítésében is. Emellett a növények növekedéséhez nélkülözhetetlen tápanyag, ezért mőtrágyák összetevıjeként gyakran alkalmazzák. Azonban a mőtrágya használatának következményeként a foszfor bemosódással bekerülhet az élıvizekbe. Fıként az állóvizekben okoz komoly problémát, mert a foszfor koncentráció növekedése elısegíti a különbözı algák (elsıdlegesen a planktonok) elszaporodását, ami eutrofizációhoz vezet. A kutatás célja a Balaton üledékében lévı különbözı foszforformák meghatározása. Ahhoz, hogy az egyes foszforformákat meg tudjam határozni, elıször ismerni kell az adott mintában lévı összes foszfort. Az eddig alkalmazott összes-foszfor (TP) mérési eljárások foszfor-feltárás tekintetében nagy bizonytalansággal dolgoznak, ezért szükséges új, olcsó módszer fejlesztése. A kutatás elsı lépéseként a TP meghatározással foglalkoztam részletesebben, így a dolgozat elsısorban ezzel foglalkozik. Ebben a vizsgálatban mikrohullámú roncsolással tártam fel az adott mintákat lúgos hidrogénperoxo-diszulfát-oldat segítségével, melynek hatására az összes foszfor mennyiség orto-foszfáttá alakult. Ammónium-molibdenátot tartalmazó reagens keveréket adtam hozzá a feltárt mintához, hogy a molibdenát az orto-foszfáttal kék színő, stabil komplexet képezzen, amelynek koncentrációja UV-VIS spektroszkópiás módszerrel mérhetı. A fejlesztéshez ismert foszfortartalmú, a természetben is elıforduló hidroxi-apatit mintát használtam referenciaként. Ez a vegyület nehezen feltárható, kristályban kötött foszfort (foszfátot) tartalmaz, ezzel a mintával próbáltam a feltárás hatékonyságát maximalizálni. A hidroxi-apatit mintákat átlagosan 93-102%-os visszanyeréssel tudtam feltárni. A késıbbiekben a mérések során általam készített modellrendszerekkel, majd különbözı helyekrıl származó üledékekkel dolgoztam. A modellek eltérı összetételő apatit-kvarc, apatit-humuszanyag, valamint apatit-kvarc-humuszanyag keverékek voltak, míg az üledékminták a Balatonból és a Lónyai fıcsatornából származtak. Megállapítható, hogy a szervesanyag-tartalom miatt a jobb visszanyerés érdekében az oxidálószer mennyiségét növelni kell.

104



Kémia2

Klimatikus változásokhoz alkalmazkodó kukorica hibridek bioetanol hozamának vizsgálata Németh Gabriella Biomérnök BSc Témavezetık: Dr. Dallos András, Tollár Ágnes Nikolett Napjainkban a bioetanol egyre szélesebb körben alkalmazott alternatív üzemanyag, mivel számos elınnyel rendelkezik a hagyományos üzemanyagokkal összehasonlítva. Alkalmazható motorhajtóanyagként, különbözı keverék-típusok állíthatók elı belıle, valamint az üzemanyagcellák hajtóanyagául szolgálhat. Kísérleti munkám célja az volt, hogy öt új, martonvásári nemesítéső, jó szárazságtőrı genotípusokat képviselı kukorica hibridbıl történı bioetanol elıállítási lehetıségeit vizsgáljam laboratóriumi körülmények között. A kukoricakeményítı hidrolízisét és a keletkezı cukrok alkoholos fermentációját Sartorius B Plus típusú automata fermentorban hajtottam végre. A kukoricaszemek keményítı-tartalmát aprítás után két lépésben hidrolizáltam. A hidrolízis elsı lépésében, az elfolyósítás során, Liquozyme SC DS α-amilázt használtam. Ezután került sor az elcukrosításra Spirizyme Fuel glüko-amiláz segítségével. Végül Saccharomyces cerevisiae élesztı segítségével elvégeztem az alkoholos erjesztést. A reakciók lejátszódását nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás analízissel vizsgáltam a glükóz, illetve az etanol koncentráció-változásának nyomon követésével. Meghatároztam a szárazságtőrı hibridek keményítı- és glükóz-hozamát, valamint bioetanol-kihozatalát és -potenciálját. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy az új kukorica hibridek kiváló bioetanol alapanyagul szolgálhatnak.

105



Kémia2

Montmorillonit nanokompozitok vizsgálata számításos kémiai módszerekkel Táborosi Attila Környezetmérnök BSc Témavezetı: Dr. Kurdi Róbert A montmorillonit TOT vagy 2:1 típusú agyagásvány (MMT). Állandó negatív felületi töltését a rétegközti kationok (Na+, K+, Ca2+ és Mg2+) semlegesítik, amelyek természetes körülmények között könnyen lecserélhetık. Ezért a montmorillonit a környezetvédelmi technológiákban is fontos szerepet tölt be, mint a hulladéktárolók lehetséges szigetelıanyaga, vagy természetes adszorbens. Újabban agyagásvány hibridanyagok elıállításában is nagy szerepet kap. A bázikus kationok szennyezı nehézfémekre vagy szerves ionokra való lecserélése a mobilitást lecsökkenti, valamint a szennyezés másodnyersanyagként való hasznosítását is lehetıvé teszi. Mivel esetenként az ioncsere-kapacitás (CEC, cation exchange capacity) 1,5-2-szerese is elérhetı, különösen szerves kationok rétegközti térben való elhelyezkedése felveti azt a kérdést, hogy mekkora CEC értékig tekinthetı stabilnak, szabályos szerkezettel rendelkezı struktúrának a komplex, illetve mekkora CEC értéktıl kell számolnunk (réteg+kation) – (kation+réteg) kölcsönhatásokkal, vagyis röntgen amorf struktúrák közötti kölcsönhatásokkal. Az informatika fejlıdésével, valamint a számítógépek teljesítménynövekedésével a számításos kémiai módszerek egyre hatékonyabbak. Legnagyobb elınyük, hogy a kísérletes módszerek mellett bizonyos korlátok között független módszerként használhatók és segítségükkel a kísérletes munka tervezhetı és lerövidíthetı. Munkám során a MMT- didodecil-dimetil-ammónium (DDDMA) komplex szerkezetét modelleztem a molekulamechanikai erıtér (Spartan 10; MMFF) segítségével. Meghatároztam a montmorillonit-DDDMA komplex szerkezeti geometriáit, és a hozzájuk tartozó relatív energiákat. A szerkezeti geometria alapján számolt bázislap értékek jól közelítették a kísérleti adatokat.

106




Danics Nóra

Desztillációs üzem rugalmasságának vizsgálata

10:50

Fábián Balázs

Hidrogén szelektív membrán-reaktorok matematikai modellezése

11:10

Schöffer Mónika

Néhány szénhidrogén koncentráció-eloszlásának tanulmányozása Veszprém város levegıjében

11:30

Szeremi Zsolt Róbert

Mőszaki gumihulladék újrahasznosítása

11:50

Szluka Nikoletta

Biológiailag lebomló töltıanyag alkalmazása hulladék polietilénben

107



Kémia3

Desztillációs üzem rugalmasságának vizsgálata Danics Nóra Vegyészmérnök MSc Témavezetı: Dr. Varga Zoltán A világ energiafelhasználásának öt százalékát a desztillációs mőveletekkel történı szétválasztó eljárások teszik ki. Ennek megfelelıen egy kıolajfinomító egyik legenergiaigényesebb technológiája a kıolaj atmoszférikus és vákuum desztillációja. A desztillációs üzemek energiahatékonyságának növelése érdekében arra törekednek, hogy minél kisebb energia befektetéssel tudják biztosítani a megfelelı termékminıségeket. Ebben segít az ún. pinch analízisen alapuló energiaintergációs módszer, illetve a hozzátartozó hıcserélıhálózat tervezı eljárás. Az energiaintegráció során a technológiai meleg áramok hıtartalmát a lehetı legnagyobb mértékben érdemes felhasználni a kıolaj elımelegítésére, hiszen így csökkenthetı leginkább a külsı energia felhasználása, valamint ennek köszönhetıen csökken az üzem károsanyag kibocsátása is. A kıolajfinomítók egyik fontos tulajdonsága a rugalmasság, azaz, hogy különbözı kıolajtípusok feldolgozására is alkalmasak legyenek. Ahhoz, hogy az eltérı alapanyagokból, kívánt minıségő elsıdleges lepárlási termékeket állítsanak elı, az üzem hıcserélı hálózatának az adott kıolajok esetén képesnek kell lennie a megfelelı hımérsékletprofil biztosítására. Az atmoszférikus- és vákuumdesztilláló üzem hıcserélıinek optimális kapcsolásával az eltérı kıolajtípusok esetén is az elıírt termékminıségeket érhetjük el. Az elıadásban ismertetett kutatás célja, hogy folyamat szimulációs (PRO/II) programmal elkészített modell alapján különbözı kıolajok estén vizsgáljam az üzem optimális hıcserélı kapcsolatát az elıírt termékminıségek biztosítására és a legkevesebb segédenergia felhasználásra törekedve. Bemutatom a szőkületi pont helyzetének alakulását az egyes esetekben, valamint vizsgálom, hogy azonos hıcserélı elrendezés esetén megfelelı módon elımelegíthetıek-e az eltérı típusú kıolajok.

108



Kémia3

Hidrogén szelektív membrán-reaktorok matematikai modellezése Fábián Balázs Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Varga Tamás A membrán-reaktorokat tipikusan kémiai egyensúly-gátolt reakciók lejátszatásához használjuk, oly módon eltolva az egyensúlyt, hogy a termék oldalon lévı valamely komponenst elvonjuk a reagenselegybıl. Amennyiben a termékoldalon hidrogén keletkezik, ez nagy hatékonysággal, és szelektivitással megoldható. Mindemellett a membrán segítségével nagy tisztaságú hidrogént nyerünk, melyet reagensként felhasználhatunk úgy, hogy a fıreakciónk mellé egy társreakciót csatolunk. Amennyiben ezt a két reakciót a membrán két oldalán egyidejőleg játszatjuk le, célszerően az endoterm dehidrogénezési reakciónk mellé valamilyen exoterm hidrogénezı eljárást választunk, így egy autoterm reaktort kapva, a membrán hıcserélı felületként is funkcionál. Ily módon a fázisok tényleges érintkezése nélkül érhetı el az együttgyártási eljárások legtöbb elınyös tulajdonsága, többlet elválasztási költségek nélkül. A modell megalkotása során az etil-benzol fixágyas, heterokatalitikus dehidrogénezésével történı sztirol monomer elıállítását, valamint ehhez csatolva a nitrobenzol anilinné hidrogénezését vizsgáltam. A fıreakciók, és mellékreakciók reakciókinetikája részletesen ismert, és több matematikai modell is született ilyen membrán-reaktor viselkedésének leírására. Ezek mindegyike a reaktor stacioner állapotát írja le, általában két dimenzióban. Egy membrán-reaktorban a különbözı diffúziós folyamatok pontos leírása kiemelt fontosságú, azonban egy sok-komponenső elegy esetén ez egy bonyolult probléma. A megalkotott modell, a komponensek fizikai-kémiai tulajdonságok becslésében, az eddig publikációkban bemutatott modellekhez képest elırelépést jelent. Dolgozatomban a kidolgozott modell bemutatásán túl szimulációs kísérletekben vizsgálom a különbözı reaktor-konfigurációkat, kedvezı mőveleti paraméter-tartományokat, az iparban való alkalmazást szem elıtt tartva.

109



Kémia3

Néhány szénhidrogén koncentráció-eloszlásának tanulmányozása Veszprém város levegıjében Schöffer Mónika Környezetmérnök MSc Témavezetı: Dr. Kovács József Az emberi szükségletek kielégítésére szervezett termelı folyamatok és szolgáltatások következtében a környezeti levegı szennyezıanyag tartalma –különösen az ipari termelés és a nagyobb lélekszámú agglometárumok környezetében- növekvı tendenciájú. Az elıforduló levegı szennyezı komponensek közül egyre többrıl nyerünk olyan információt, hogy az emberi egészségre ártalmasak (lehetnek). Ezen szempontok alapján a dolgozatomban a környezeti levegı szennyezıanyagai közül az illékony szerves vegyületekkel, részletesebben a benzol, toluol, etilbenzol és xilolok (BTEX vegyületek) szerepével foglalkozom. A dolgozat irodalmi részében röviden összefoglaltam az illékony szerves szennyezık természetes és mesterséges kibocsátó forrásait, az ismert egészségügyi hatásaikat, az atmoszférában lejátszódó kémiai folyamatait, valamint a légkörre gyakorolt hatásait. Ismertetem a szakirodalomban fellelhetı -ezen komponensekre alkalmazható- mérési módszereket, melyek közül célirányosan bemutatom a BTEX vegyületek légköri koncentrációjának meghatározására alkalmazható eljárásokat. A diákköri dolgozatom gyakorlati részében bemutatom Veszprém város kijelölt helyein, meghatározott idıben végzett levegıminta vételi, majd az adszorbeált mintáknak a laboratóriumi elıkészítése utáni gázkromatográfiás analízis módszerét, és a feldolgozás utáni eredményeket ismertetem. A BTEX vegyületek koncentrációinak meghatározása mellett kitértem a mintavétel során használt Anasorb CSC adszorbens csıben található aktív szén (eredeti és használt minta) morfológiai vizsgálatára is, vizsgálva az esetleges újrafelhasználás lehetıségét. A dolgozatomban bemutatott eredmények azt bizonyítják, hogy Veszprém városában a BTEX vegyületek koncentrációja mérési helyenként eltérı mértékő, még a közlekedéssel kevésbé terhelt helyszíneken is jelentıs koncentrációban fordulnak elı, forrásuk behatárolásához további mérésekre van szükség.

110



Kémia3

Mőszaki gumihulladék újrahasznosítása Szeremi Zsolt Róbert Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Varga Csilla Kísérleti munkám célja az etilén-propilén-dién kopolimer (EPDM) tartalmú mőszaki gumihulladék újrahasznosítási lehetıségeinek vizsgálata volt. Ennek érdekében tanulmányoztam a mőszaki gumik felhasználási területeit, újrahasznosítási lehetıségeiket, illetve az EPDM blendekhez alkalmazható adalékokat, azok hatásait. Munkám során kereskedelmi forgalomban kapható, nagy sőrőségő polietilént (HDPE, TIPELIN 7100S), illetve újrahasznosított polietilént használtam. Mindkét alapanyagban különbözı koncentrációban alkalmaztam EPDM hulladékot, illetve a homogenitás elısegítése érdekében kísérleti kompatibilizáló adalékokat. Az alapanyagokból a blendeket hengerszéken homogenizáltam, majd préseléssel állítottam elı a mechanikai vizsgálatokhoz megfelelı mintadarabokat. A minták húzó igénybevétellel szembeni ellenálló képességét vizsgáltuk. A komponensek összeférhetıségének javítására a tanszéken kifejlesztett kompatibilizáló adalékokat alkalmaztam, és vizsgáltam a húzó mechanikai jellemzıkre kifejtett hatást. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a megfelelı szerkezető adalék kiválasztásával akár 30-50%-os javulást is el lehet érni a hulladék polietilén alapú blendekben.

111



Kémia3

Biológiailag lebomló töltıanyag alkalmazása hulladék polietilénben Szluka Nikoletta Biomérnök MSc Témavezetı: Dr. Varga Csilla A környezetvédelem jelentıségének növekedésével a biológiailag teljes vagy részben lebomló kompozitok kutatására nagy figyelmet fordítottak az elmúlt két évtizedben. Nagy erıfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a petrolkémiai alapanyagokból elıállított mőanyagokat biopolimerekkel, illetve biokompozitokkal helyettesítsék. Egyfajta megoldás lehet, ha a tömegmőanyagokban, pl.PP-ben vagy PE-ben, biológiailag lebomló komponenseket alkalmazunk. Így részben biológiailag lebomlóvá lehet tenni a készterméket, ezáltal csökkenthetı a környezetterhelés, másrészt gazdasági szempontból is kedvezı lehet, mert olcsó alapanyagokból indulunk ki. Kísérleti munkám során ezért különbözı összetételő, biológiailag lebomló töltıanyagot alkalmaztam polipropilén és polietilén mátrixban. Vizsgáltam egyrészt a polimer alapanyag típusának hatását. Ebben a kísérletsorozatban kereskedelmi forgalomban kapható PP és PE polimerek mellett hulladék HDPE alapanyagot is alkalmaztam. Kísérleti munkám második részében különbözı összetételő biológiailag lebomló töltıanyagokat alkalmaztam hulladék HDPE alapanyagban. Az alapanyag és a töltıanyagok, illetve a feldolgozási körülmények hatását mindegyik esetben a húzó mechanikai jellemzık változásán keresztül vizsgáltam.

112




Bednár András

A szénsav-anhidráz enzim kinyerése és vizsgálata

10:50

Lankó Jácinta

11:10

Megyeri Gábor

11:30

Oláh Bettina

Az akvapónia rendszer

11:50

Székely Orsolya

Rögzített ureáz enzim elıállítása

Termikusan elıkezelt anaerob mikrobakonzorcium alkalmazása biohidrogén elıállítására Ionos folyadékok a mezıgazdasági hulladékok hasznosításában: úton az egylépéses elıkezelés és cellulóz hidrolízis felé

113



Kémia4

A szénsav-anhidráz enzim kinyerése és vizsgálata Bednár András Biomérnök BSc Témavezetık: Bélafiné dr. Bakó Katalin, Dr. Nemestóthy Nándor Az ipari forradalom következtében az emberiség energia illetve nyersanyagigénye ugrásszerően megnıtt, s azóta is növekszik, ez pedig nagy mennyiségő CO2 kibocsátásával jár(t) együtt, mely erıs üvegházhatást okozó jelege miatt nagyban hozzájárul(t) a globális felmelegedéshez. A CO2 szeparációja, megkötése, reakcióba vitele, kinyerést ezért igen fontos kihívás napjainkban. A szénsav-anhidráz enzim a

CO2 + H 2 O = HCO − + H + reakciót katalizálja, így alkalmasnak tőnik a célra. A jelenleg kereskedelmi forgalomban kaphat készítmény rendkívül drága, ami lehetetlenné teszi az ipari alkalmazást. Ezért ebben a munkában az enzimkinyerés alternatív útjait kerestük. A szénsav-anhidráz enzim többféle élı szervezetben megtalálható, a növényi alapanyagok látszanak elsısorban megfelelıen a kinyerésére. A kísérleti munka során elıször egy analitikai eljárást dolgoztunk ki a kinyert enzimkészítmény nyomonkövetésére és spenótból (Rumex acetosa) kiindulva nyertük ki az enzimet. További célunk az, hogy a kinyert, szénsav-anhidráz aktivitással rendelkezı készítményt membrán szeparációs eljárással kombinálva használjuk a CO2 tartalmú gázok szeparációjánál.

114



Kémia4

Termikusan elıkezelt anaerob mikrobakonzorcium alkalmazása biohidrogén elıállítására Lankó Jácinta Biomérnök BSc Témavezetık: Dr. Nemestóthy Nándor, Bakonyi Péter Kutatómunkám során biohidrogén elıállítási kísérleteket végeztem, melyhez beoltó kultúraként a Pálhalmai Agrospeciál Mezıgazdasági Termelı, Értékesítı és Szolgáltató Kft. anaerob rothasztójából származó iszapot, szubsztrátként (szénforrásként) keményítıt, kiegészítı nitrogénés nyomelem forrásként pedig élesztıkivonat alkalmaztam. Elvégzett méréseim elsıdleges célja volt a biogáz fermentorból származó iszap megfelelı elıkezelése, mellyel elérhetı a nem kívánatos, hidrogénfogyasztó metanogén baktériumtörzsek eliminálása a számomra hasznos hidrogéntermelı mikroorganizmusok mellıl. Ennek megvalósítására termikus elıkezelési eljárást választottam, s vizsgáltam a módszer két fı paraméterének (kezelési idı és hımérséklet) hatását a hidrogénképzıdési hatékonyságra vonatkozóan, kísérlettervezéses alapon. Az eredmények alapján megállapítottam, hogy a változók közül a kezelési hımérséklet rendelkezik szignifikáns hatással, s meghatároztam az elıkezelés optimális paramétereit (70oC, 20 perc), mellyel egységnyi szubsztrátra vonatkozóan a hidrogén kihozatal maximalizálható. Ezt követıen kísérleteket végeztem a hidrogéntermelés hatékonyságának növelése céljából az optimális körülmények között elıkezelt mikrobakonzorcium alkalmazásával, melyben a keményítıés élesztıkivonat koncentrációnak a biohidrogén képzıdésre kifejtett hatását tanulmányoztam. A kapott adatok kiértékelésével megállapítottam, hogy a vizsgált faktorok külön-külön, s azok kölcsönhatása is (szinergista módon) statisztikailag jelentıs hatást fejt ki a hidrogén fermentációra, így ezek optimalizálásán keresztül nagymértékő növekedést lehet elérni az elérhetı hidrogénhozamok tekintetében.

115



Kémia4

Ionos folyadékok a mezıgazdasági hulladékok hasznosításában: úton az egylépéses elıkezelés és cellulóz hidrolízis felé Megyeri Gábor Környezetmérnök MSc Témavezetı: Dr. Nemestóthy Nándor A lignocellulóz három fı összetevıje a cellulóz, a hemicellulóz és a lignin. A bio-üzemanyag elıállítása ebbıl – ellentétben a szénhidrátokat (pl. cukor és keményítı) felhasználó elsı generációs gyártással – három fı lépésben történik: 1) a nyersanyag aprítása és elıkezelése, ami lignocellulóz tartalmú anyagokat alkalmassá teszi enzimes/mikrobiális/savas hidrolízis számára; 2) a cellulóz és a hemicellulóz hidrolízise fermentálható redukáló cukrokká; 3) a cukrok fermentálása bioüzemanyagokká. E lépések közül a napjainkban a leginkább vizsgált az elıkezelés, mert ennek elsıdleges célja a lignocellulóz komplex feltárása, minek hatására az enzimek számára hozzáférhetıvé válik. A számos, eddig vizsgált fizikai, kémiai, biológiai vagy ezek kombinációjából álló eljárás mindegyike rendelkezik olyan hátrányokkal, melyek megakadályozták a gazdaságos használatot. Napjainkban elıtérbe kerültek az ionos folyadékban végzett elıkezelések. Ezek hatására a cellulóz szerkezet olyan mértékben fellazul, hogy antiszolvens adagolás hatására nagy hozammal nyerhetı ki az amorf, az enzimes hidrolízis számára alkalmas cellulóz. Kísérleti munkám célja, hogy az ionos folyadékos (1-n-butil-3-metil-imidazólium-klorid ([Bmim]Cl)) elıkezelést úgy végezzem el, hogy ne legyen szükség az antiszolvens alkalmazására, hanem a hidrolízist „one-batch”, az ionos folyadékos oldatban tudjam elvégezni. Vizsgálataimhoz modell anyagként tisztított cellulózt használtam. Több paraméteres kísérlettervezéssel határoztam meg az elıkezelésre és az enzimes hidrolízisre jelentıs hatással levı paramétereket és optimális értékeiket. Ezen adatok birtokában végeztem további kísérleteimet kukorica (Zea mays) levélnek és szárnak a keverékével. Megállapítottam, hogy az ionos folyadékos kezelés hatásra a cellulóz szerkezet olyan változáson esett át, hogy a NOVOZYMES (Dánia) cég által kifejlesztés alatt levı Cellic® CTec2 és Cellic® HTec2 enzimkoplexek hatására magas hozammal képzıdött a már fermentálható glükóz.

116



Kémia4

Az akvapónia rendszer Oláh Bettina Biomérnök BSc Témavezetı: Bélafiné dr. Bakó Katalin Az akvapónia az akvakultúra és hidropónia kombinációja, melynek során a haltartást és a növény kultúrák termesztését kombináljuk kontrollált körülmények között. A rendszer mőködtetése során a tartályba halakat telepítünk, amelynek vizét szivattyú segítségével a növényládába vezetjük, ahol a víz végig szivárog az agyag granulátumok rétegei között, majd ismét a tartályba jut. Így a növényekhez tápanyagban dús, a halakhoz pedig a növények által megtisztított víz (valamint ciklikusan adagolt etetıanyag) kerül. Mindenekelıtt a rendszert a környezeti paraméterek és a személyre szabott igények szerint meg kell építeni. Az üzemeltetés elindításakor a kezdeti szakaszt a baktérium kultúrák fejlıdése határozza meg, amint állandósul a rendszerre jellemzı nitrit- és nitrát szint, akkor következik a stabil mőködési szakasz. Ebben a periódusban a növények és a halak fejlıdése, növekedése tapasztalható. A tanulmány során a mőködésre jellemzı adatokat vizsgáltuk; mértük a nitrit-, nitrát-, ammónium-, kálium-, ortofoszfát-koncentrációt és a rendszerre jellemzı fontosabb paramétereket, mint a KOI, pH és a vezetıképesség. A tanulmány célja az akvapónia megépítésének és mőködésének elemzése a mérési adatok segítségével.

117



Kémia4

Rögzített ureáz enzim elıállítása Székely Orsolya Biomérnök BSc Témavezetı: Dr. Nemestóthy Nándor A biokatalizátorokat, enzimeket két fı tulajdonságuk, az aktivitásuk és specificitásuk szerint lehet jellemezni. Az egyik legspecifikusabb enzim az ureáz, amely a karbamid bomlását katalizálja ammóniává és szén-dioxiddá. Az ureáz enzim ipari felhasználásának gátat szab annak magas ára, az alkalmazást elısegítené, ha az enzimeket nem csak egyszer lehetne használni, hanem a mővelet után kinyerve azt, visszaforgatható lenne egy újabb reakcióba. Ennek az egyik megoldása az enzimrögzítés, amely során az enzimeket egy arra alkalmas hordozó felülethez kapcsolják, fizikai és/vagy kémiai módon úgy, hogy azok katalitikus aktivitása megmarad. Ilyenkor az enzimek stabilitása is növekszik, bár aktivitásuk kismértékben lecsökkenhet. Jelen munkában az ureáz enzimet két, az iparban is alkalmazott alapanyagra rögzítettem és vizsgáltam a rögzített enzim aktivitását. Kísérlettervezés alapján tanulmányoztam a rögzítés legfontosabb paramétereinek, a hımérsékletnek és enzimkoncentrációnak a hatását.

118



Mőszaki tudományok Szekció 1. Tagozat Idırend 10:30

Csomós Bence, Kohlrusz Gábor

Diszkrét Fourier-transzformáció alapú aktív zajelnyomás offline hangolt adaptív szőrıvel

10:50

Kohlrusz Gábor, Szalay István

Telítıdési jelenség mérése és modellezése légmagos tekercseléső állandó mágneses szinkron motor érzékelı nélküli pozíció meghatározásához

11:10

Molnár Bálint

Keverıelemek keverési hatékonyságának összehasonlítása numerikus áramlástani szimulációk alapján

11:30

Németh József

Környezetállapot-értékelési módszer adaptációja és kipróbálása a DENSO Gyártó Magyarország Kft-nél

11:50

Ruppert Tamás

Logisztikai folyamatok vizsgálatát és optimalizálását támogató módszertan

12:10

Sass Ádám

Dobkeverı szimulációja és vizsgálata diszkrét elem módszerrel

119



Mőszaki1

Diszkrét Fourier-transzformáció alapú aktív zajelnyomás offline hangolt adaptív szőrıvel Csomós Bence, Kohlrusz Gábor Mechatronika mérnök MSc Témavezetı: Dr. Fodor Dénes Az 1970-es években megjelent, mára már a jármőipari komfortszolgáltatásokban is elıforduló aktív zajelnyomó rendszerek fokozatosan kezdték kiegészíteni az addig csak önmagukban használt, passzív hangszigetelı anyagokat az ipari munkavédelem, a munkaergonómia és a szórakoztató elektronika területén. Az elsı alkalmazások csak analóg elektronikai egységekbıl épültek fel, amelyeknek nagy elınye volt a jelfolytonosság garantálása, viszont aránylag kis zajcsillapítást biztosítottak, kis sávszélességben. A hatékonyság növelése érdekében az aktív zajelnyomás alapját képezı ellenfázisú jelgenerálás olyan komplex hibaminimalizáló módszerek megvalósítását igényelte, amelyek elvükbıl és összetettségükbıl adódóan csak digitálisan implementálhatók. Ezek a rendszerek alapvetıen a legkisebb négyzetek módszerével (LMS) hangolt véges impulzusválaszú (FIR) szőrést alkalmazzák. Az általunk javasolt módszer ötvözi az analóg és digitális megoldások elınyeit. A detektált zaj Diszkrét Fourier-transzformációval (DFT) meghatározott komponensei közül kiválasztásra kerül a felhasználót leginkább zavaró frekvencia, amelyen a vizsgált zaj sávszőrésre kerül. Ezzel a megoldással a jelkontinuitást megırizve távolítható el a zajból az ellenfázisú jel elıállításához szükségtelen spektrum, tehát az eredeti zaj már csak a zavaró frekvenciakomponenst tartalmazó jellé evolválódik. Az így kapott jelen 180°-os fázistolást végezve elıállítható az ellenfázisú hanghullám. A fentebb leírt módon megvalósított aktív zajelnyomás elınye, hogy a csupán a DFT-hez szükséges A/D és D/A konverzió által okozott kvantálási hiba nem kerül bele a jelbe. A jelfolytonosságnak köszönhetıen elkerülhetı a jel digitalizálásából és visszaállításából adódó, gyakran ismeretlen fáziskésés, illetve a D/A konverzió során fellépı, adott mintaszámú jeldarabok egymáshoz történı illesztésének problémája. Ezen túlmenıen a digitális úton történı, folyamatos jelelıállításhoz szükség van egy olyan algoritmusra illetve hardverre, amely folyamatosan biztosítja a fázishelyes kibocsátását a hullámdaraboknak, ebbıl következıen a jelelıállító algoritmus futása idıkritikus. Az itt felsorolt problémák az általunk javasolt módszerben nem jelentkeznek.

120



Mőszaki1

Telítıdési jelenség mérése és modellezése légmagos tekercseléső állandó mágneses szinkron motor érzékelı nélküli pozíció meghatározásához Kohlrusz Gábor, Szalay István Mechatronika mérnök MSc Témavezetı: Dr. Fodor Dénes A szinkron motoros hajtások hatékony és biztonságos mőködtetése megköveteli a megfelelı kommutáció biztosítását, amelyhez szükséges mind a kezdeti, mind a forgás közbeni pillanatnyi pozíció ismerete. A hagyományos megoldásokban a pozíció visszacsatolása precíziós érzékelık alkalmazásával történik. A pozícióérzékelık jelentısen megnövelik a gyártási költségeket, a kisebb motoroknál méretbeli problémákat okoznak, járulékos áramköröket igényelnek, és növelik a hibalehetıségek számát. A felsorolt hátrányok miatt megindult a szenzorok kiváltását célzó, érzékelı nélküli technikák kutatása. A tudományos szakirodalom által tárgyalt módszerek mőködése csak adott típusú motorokon és csak nagyobb fordulatszámokon megbízható, azonban a rántásmentes, biztonságos indítás megvalósításához elengedhetetlen a forgórész pozíciójának ismerete álló helyzetben is. Az álló helyzetben történı pozíció meghatározás megvalósításának elsı lépése az álló motorban zajló jelenségek tanulmányozása volt, amelyek közül a nagyfrekvenciás jel befecskendezést alkalmazó mérések során a telítıdés hatása bizonyult a legjelentısebbnek. A dolgozat célja az álló helyzetben tapasztalt jelenségek leírása, és az ezeket magába foglaló motor modell kidolgozása. A modell által leírt jelenségek alapján a vizsgált légmagos tekercseléső, felületszerelt mágneses forgórésző motortípus pozíciója álló helyzetben hagyományos érzékelık nélkül meghatározható. A modell emellett lehetıséget ad a már létezı érzékelı nélküli módszerek alkalmazhatóságának szimulációs vizsgálatára, és végsı soron az érzékelı nélküli szabályozás megvalósítására. A dolgozat keretein belül kidolgozásra került egy olyan motor modell, amely az álló helyzetben történı érzékelı nélküli pozíció meghatározás számára kellı részletességgel leírja az állandó mágnes okozta telítıdés mért villamos jellemzıkre gyakorolt – hagyományos megközelítésben elhanyagolt – irányfüggı hatását.

121



Mőszaki1

Keverıelemek keverési hatékonyságának összehasonlítása numerikus áramlástani szimulációk alapján Molnár Bálint Vegyészmérnök MSc Témavezetık: Dr. Varga Tamás, Egedy Attila Az ipari területeken megtalálható folyamatok többségénél fontos a folyadékok hatékony keverése és elegyítése, melyet kevert berendezésekben, tartályokban, reaktorokban végeznek el. A keverık használata sok területen elterjedt a bányászattól kezdve, a hidrometallurgián át, a bonyolult kémiai reakciókra épülı folyamatokig (például fermentáció, szennyvíztisztítás, polimerizáció, kristályosítás). A keverést létre lehet hozni mechanikai módon egy tengelyre szerelt forgó mozgású elemmel, vagy pneumatikusan nagysebességő fluidárammal. Elterjedtek ezen kívül még a statikus keverık is, melyeknél egy álló elemmel veszik rá a fluidumot arra, hogy megváltoztassa áramlási irányát, így javítva a fázis homogenitását.A fluidumok keverésének megvalósítása fontos a reaktorban lejátszódó folyamatok (a hıátadás, a komponensátadás, reakció lejátszódása) szempontjából. A keverés hozzájárul még az optimális üzemeltetési paraméterek hatásának érvényesítéséhez is a fázis megfelelı homogenizálásával. A kutatómunka során elsıdleges célunk egy olyan mérıszám megalkotása, mely alkalmazásával könnyen összehasonlíthatóvá válnak a különbözı geometriájú keverıvel ellátott, szakaszos és folyamatos reaktorok kevertsége, vagy homogenitása. A COMSOL Multiphysics numerikus áramlástani szimulátorral elvégzett szimulációs vizsgálatok, szakaszos üstreaktorban, különbözı átmérıjő és egy keverıszáron egy vagy több keverıelemet tartalmazó turbina-, penge-, és horgonykeverık esetén lettek elvégezve. A különbözı keverıelemek, azok forgatása által a reaktorban kialakuló sebességtér adatainak hisztogramon való ábrázolása alapján kerültek összehasonlításra. A szimuláció a keverıelemek geometriája mellett, a kevert fázis fizikai tulajdonságainak (sőrőség, viszkozitás), illetve a keverés fordulatszámának változtatása esetén is el lett végezve. További cél, a vizsgált keverıelem geometriák számának növelése, valamint áramlástörık alkalmazásának vizsgálata. A keverıelemek esetén kiszámításra kerülnek a keveréshez szükséges energiaigények, melyek viszonyítási alapot adnak az egyes kialakítások hatékonyságának összevetéséhez. Az egyes szimulációs vizsgálatok eredményeként kapott hisztogramok és a számított villamos energiaigények elemzésével tervezhetıvé válik a kevert berendezés sebességtere, illetve optimalizálhatóvá a keverıelem kialakítása, fordulatszáma, valamint a berendezés belsı struktúrája.

122



Mőszaki1

Környezetállapot-értékelési módszer adaptációja és kipróbálása a DENSO Gyártó Magyarország Kft-nél Németh József Környezetmérnök MSc Témavezetık: Dr. Rédey Ákos, Fejes Lászlóné Utasi Anett, Gärtner Szilvia A munka célja egy romániai környezetállapot-értékelési módszer átültetése a magyarországi jogi környezetbe. Az alapmódszer egy algoritmust néhány lépéssel kiegészítve, a magyar nomenklatúrához igazítva és a hatályos jogszabályok határértékeit táblázatos formában az értékeléshez megfelelı formába hozva alkalmazza. A munka kitér az alapvetı szakirodalmon túl a DENSO Gyártó Magyarország Kft., valamint a romániai módszer ismertetésére, illetve a gyártó szervezet eredményeinek kiértékelésére. Ezek kiegészítésére az eredmények gazdasági mutatókkal és a környezeti stratégiai tervvel kerülnek kiegészítésre. A felhasznált módszer a „komplex környezet szennyezési index meghatározása” (Brindusa Robu, 2005). A módszer alkalmazásához a hatályos jogszabályokból és engedélyekbıl a vizsgálati paraméterekre vonatkozó határértékek jegyzéke került elkészítésre. A klasszikus értelemben vett környezeti hatásvizsgálat – amely emissziós adatokkal dolgozik – itt nem állja meg a helyét, mivel a vizsgálati paraméterek immissziós értékek. Ezek felhasználásával a módszer a környezetminıségének befolyásolásáról ad képet. A környezeti elemek köre kiterjeszthetı olyan alkotókra (például mővi környezet, élıvilág), amelyekre nincsenek megállapítva határértékek, ezért bevezetésre került az irányérték fogalma, ami egy általunk elérni kívánt érték az adott paraméter tekintetében. A munka új alkotók bevonására is kísérletet tesz, amelyek gazdasági és társadalmi paramétereket alkalmaznak. Ezzel kiterjesztve a környezetminıség befolyásolás mértékét a gazdasági és szociális szempontokra is.

123



Mőszaki1

Logisztikai folyamatok vizsgálatát és optimalizálását támogató módszertan Ruppert Tamás Gépészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Abonyi János A logisztikai tevékenységek hatékonysága az üzleti, logisztikai és technológiai folyamatok optimalizálásával biztosítható. A logisztikai rendszerek kapacitásainak, teljesítményének és költségének jellemzésére alkalmas szimulációs keretrendszert dolgoztam ki. A Monte Carlo szimuláción alapuló vizsgálatokhoz adatelemzési és optimalizációs technikákat illesztettem. Az eredményezett eszköztár alkalmas a vizsgált folyamatok fejlesztésére. A módszertan által alkalmazott folyamatmodell paraméterei a kapcsolódó folyamatok felmérésén alapulnak. A felmérések során meghatározásra kerülnek az egyes logisztikai folyamatok jellemzıi és a vállalatirányítási rendszerbıl kinyerhetı, az adott logisztikai folyamat szempontjából lényeges adatok. A folyamatmodellt SIMUL8 szimulációs programcsomagba implementáltam és a folyamatjellemzıket az általam kidolgozott Excel interfészen keresztül megadva számítógépes szimuláció segítségével válaszolhatunk a vizsgált logisztikai folyamat átszervezésére vonatkozó „mi lenne ha” típusú kérdésekre. A logisztikai folyamatok sztochasztikus jellegőek. A tanulmányban bemutatom, hogy e tekintetben az elemzést a Monte-Carlo szimulációval célszerő végrehajtani. Az átszervezésre vonatkozó javaslatok többsége paraméteroptimalizációs feladatként értelmezhetı. A paraméterek optimumának megtalálására gradiens süllyedéses módszert implementáltam. A kidolgozott módszertan alkalmazhatóságát, az EON Gazdasági Szolgáltató Kft. raktározási logisztikai folyamatainak elemzése kapcsán illusztráltam.

124



Mőszaki1

Dobkeverı szimulációja és vizsgálata diszkrét elem módszerrel Sass Ádám Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Ulbert Zsolt Az élelmiszeripari, vegyipari és gyógyszeripari technológiákban számos szemcsetechnológiai mővelet (aprítás, keverés stb.) fordul elı. Ezek a mőveletek energiaigényes mőveletek és a bennük végzett mőveletek optimális végrehajtásával jelentıs költségek takaríthatók meg. Az ilyen berendezésekben végzett fizikai mérések nehézkesek, mivel a mérı berendezés jelentısen befolyásolhatja a szemcsetömeg áramlási tulajdonságait. Ezért ilyen esetekben a számítógépes szimuláció jelentısen segítheti az áramlási folyamatok megismerését és megértését valamint hozzájárulhat a berendezésben lejátszódó folyamatok optimálásához és a megfelelı üzemeltetési paraméterek meghatározásához. A hagyományos populációs mérlegegyenletek alkalmazásán kívül az áramló szemcsés rendszerek egy újszerő modellezését biztosítja a diszkrét elem módszer, amely a diszkrét részecskék mozgásának és kölcsönhatásainak leírásán alapul. A szemcsehalmazok áramlásának diszkrét elem szimulációjában a szilárd szemcsehalmaz minden szemcséjének az egyedi mozgása meghatározásra kerül. Az alkalmazott módszer figyelembe veszi a szemcsék egymás közötti ütközéseit továbbá a keverı berendezés belsı falával és a keverıelemmel való ütközéseket is. A dolgozat célja a diszkrét elem módszer alapjainak bemutatása és egy gyakorlati problémán való alkalmazása. A dolgozatban bemutatásra kerülnek az elemi részecskék mozgását és kölcsönhatását (ütközések) leíró egyenletek. Az egyenleteket implementációja egy számítógépes programon keresztül valósul meg. Az elkészített számítógépes program felhasználásával végzett szimulációs vizsgálatok célja egy dobkeverı berendezésben a szilárd részecskék áramlásának és keveredésének vizsgálata különbözı mőveleti paraméterek mellett, továbbá az eredmények vizualizációja. A szimulációs vizsgálatok során a részecskék keveredési sebességét vizsgáltam a keverı fordulatszáma, a részecskék közötti súrlódási tényezı, illetve a részecske-fal közötti súrlódási tényezı függvényében.

125



Mőszaki tudományok Szekció 2. Tagozat Idırend 10:30

Dobrádi Annamária, Stáhl Barbara

Állati csontok égetésével nyert Ca-foszfátokat tartalmazó bioüvegkerámiák elıállítása

10:50

Kovács András

Különbözı kristályosodottságú kaolinitek káliumacetátos interkalációjának vizsgálata

11:10

Kovács Péter

Ismeretlen jelzéső acéllemez metallurgiai vizsgálata

11:30

Nagy-Gombai Tamás

Szolárkollektoros rendszer tervezése, kivitelezése

11:50

Pintér Balázs

Robot Analizátor (RWA) alkalmazása az ortofoszfát koncentráció monitorozása területén

12:10

Sebestyén Viktor

Siófoki ifjúsági szálló zajkibocsátásának feltérképezése

12:30

Soós Máté

Mőanyaghulladék beton adalékanyagként való felhasználhatóságának vizsgálata

126



Mőszaki2

Állati csontok égetésével nyert Ca-foszfátokat tartalmazó bioüvegkerámiák elıállítása Dobrádi Annamária, Stáhl Barbara Anyagmérnök MSc, Környezetmérnök BSc Témavezetı: Dr. Eniszné dr. Bódogh Margit A Ca-foszfát (apatit (Ca10(PO4)6O), β-whitlockit (β-Ca3(PO4)2) kristályos fázist tartalmazó bioaktív üvegkerámiák sikeresen alkalmazhatók az emberi csontok pótlására, mivel gyors csontképzıdést, az élı csonthoz való közvetlen kapcsolódást tesznek lehetıvé. Az érintkezı testnedvek hatására lejátszódó (Ca2+→ H+) ioncsere során a felületükön kilépı Ca2+ ionok reagálnak a testnedvekben levı foszfát csoportokkal, melynek eredményeként a csont fı ásványi komponensét adó apatit képzıdik. Ezen fázis kristályosodását az üvegben kialakuló ≡Si-OH csoportok elısegítik. A megfelelı minıségő üvegkerámiák elıállításánál különösen fontos a Ca2+ forrásként szolgáló nagy apatit koncentráció, valamint a megfelelı mechanikai szilárdság biztosítása. A nagyobb Ca : P atomaránnyal rendelkezı, ezáltal a testnedvekben lassabban oldódó hidroxiapatit mellett a gyorsabb oldódást mutató β-whitlockit különbözı arányban való kristályosításával a bioanyag oldhatósága szabályozható, míg a mechanikai tulajdonságok a wollastonit (CaSiO3) fázis kristályosításával javíthatók. A wollastonit jelenléte részben az apatit irányított kristályosítását segíti elı, részben szálas szerkezete révén kedvezıen befolyásolja a mechanikai szilárdságot, ezáltal az implantátum nagyobb igénybevételnek kitett csontok pótlására is alkalmazható. Kísérleti munkánk célja állati csontból nyert Ca-foszfát bioaktív üvegkerámiák elıállításánál a felhasználhatóság vizsgálata, valamint az így kapott bioanyagnak a nagy tisztaságú vegyszerekbıl elıállított, továbbá a csapadékos módszerrel gyártott hidroxiapatitot tartalmazó üvegkerámiák tulajdonságainak összehasonlítása volt. Ennek során egyrészt nagy tisztaságú vegyszerekbıl kiindulva állítottuk elı a bázisüveget, másrészt a kiindulási keverékben a kalcium és a foszfor részleges bevitele csapadékos eljárással készített, 950 °C-on hıkezelt hidroxiapatittal (Ca5(PO4)3(OH)), illetve állati csontok égetésével nyert β-whitlockittal (β-Ca3(PO4)2) történt. A vizsgálatok célja annak meghatározása volt, hogy az eltérı kiindulási összetétel milyen hatással van a különbözı hımérsékleten hıkezelt üvegkerámiák tulajdonságaira. A bázisüvegek frittelésénél alkalmazott olvasztási hımérséklet, valamint az üvegkerámiák kristályosítási hımérsékletének megválasztása a minták hevítımikroszkópos vizsgálati eredményeinek felhasználásával történt. A frittek és a különbözı programok szerint hıkezelt üvegkerámiák fázisösszetételét röntgendiffrakciós felvételek alapján határoztuk meg, míg a morfológia jellemzése pásztázó elektronmikroszkópi felvételek segítségével történt. Vizsgáltuk továbbá az üvegkerámiák lineáris hıtágulását, desztillált vízben való oldhatóságát, a mechanikai tulajdonságokat pedig a hajlítószilárdsággal és a mikrokeménységgel jellemeztük. „Jelen publikáció a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0025 azonosítójú projekt támogatásával valósult meg.”

127



Mőszaki2

Különbözı kristályosodottságú kaolinitek kálium-acetátos interkalációjának vizsgálata Kovács András Anyagmérnök MSc Témavezetı: Dr. Kristófné dr. Makó Éva Napjainkban igen fontos kutatási terület a kaolinit interkalációja, ugyanis az általános alkalmazások mellett (mőanyag-, papír-, kerámia-, és gyógyszeripari alkalmazás) az interkalációt követı további kezelésekkel nanokompozit, illetve nanohibrid anyagrendszerek hozhatóak létre belıle. Az interkalálódott molekulák a kaolinit interlamelláris (rétegközi) terébe épülnek be. A kaolinit tömény oldatos, olvadékos és mechanokémiai módszerrel interkalálható. A kaolinit kálium-acetátos interkalációjához általánosan az oldatos és a vízzel kevert módszert alkalmazzák. A mechanokémiai interkaláció, amely a szilárd interkalációs reagens kaolinnal való együttırlését jelenti, új módszernek tekinthetı. Korábbi dolgozatomban a rosszul kristályosodott szegi kaolinit mechanokémiai, száraz homogenizációs, vízzel kevert és oldatos interkalációját vizsgáltam. Elemeztem a mechanokémiai kezelés paramétereinek (ırlési idı, ırlıtest:ırlemény tömegarány, fordulatszám, nedvességtartalom, pihentetési idı) hatását az interkalációra. A legnagyobb interkalációfokot (86%) és a legkisebb szerkezeti deformációt a 15 perces, 300 1/min fordulatszámú, 1:2 minta:ırlıtest tömegaránnyal ırölt kálium-acetát kaolin keveréket 16 óráig 57% relatív nedvességtartalmú páratérben tárolva sikerült elérni. A mechanokémiai interkalációval egyszerőbben, lényegesen kevesebb vegyszer felhasználásával, jóval rövidebb idı alatt nagyobb mértékő interkalációt értem el, mint az oldatos eljárással. Jelen dolgozatomban három különbözı kristályosodottságú kaolinit (Szegi, Zettlizi, Surmin) mechanokémiai, száraz homogenizálásos, vízzel kevert és oldatos interkalációját vizsgáltam káliumacetáttal. A kaolinit kristályosodottságának és a preparációs eljárásnak az interkalációra gyakorolt hatását tanulmányoztam komplex anyagvizsgálati módszerekkel: röntgendiffrakcióval (XRD), termogravimetriás (TG) módszerekkel, diffúz reflexiós Fourier-transzformációs infravörös spektrometriával (DRIFT) és pásztázó elektronmikroszkópiával (SEM). A különbözı kaoliniteknél a legnagyobb interkalációt a mechanokémiai és az oldatos kezeléssel értem el. A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a kaolinitek kristályosodottságának növekedésével növekszik az elérhetı maximális interkalációfok és az interkalátum szerkezeti rendezettsége. Az interkalátum termikus (szerkezeti) stabilitása a kaolinit kristályosodottságának növekedésével nı.

128



Mőszaki2

Ismeretlen jelzéső acéllemez metallurgiai vizsgálata Kovács Péter Gépészmérnök BSc Témavezetı: Dr. Horváth Pál Az Alkalmazott Gépészet Intézeti Tanszéken volt egy ismeretlen jelzéső acéllemez, amirıl nem sokat tudtunk. dr. Horváth Pál segítségével ennek az acéllemeznek megvizsgáltuk az elemi összetételét, így ezen adatok alapján megkerestük ehhez az összetételhez tartozó acél szabványát, így be tudtuk azonosítani, hogy mégis, milyen acéllal van dolgunk. Ezek után próbatesteket kialakítva különféle vizsgálatokhoz méréseket folytattunk le ezen acél tulajdonságait illetıen. Elvégeztük vele a szakítópróbát, hajlító vizsgálatot, ütımunkát vizsgáltunk vele, megmértük milyen keménységő az anyagunk, majd egy kicsi darabot levágva egy beültetést hajtottunk végre rajta. Ezután a beültetett darab felületi egyenetlenségét csökkentve egy csiszológéppel megcsiszoltuk, majd a gép másik felén políroztuk tovább a mintadarabot. Ezek után egy vegyszeres oldattal igyekeztünk megmaratni, de saválló acél lévén egy ehhez kialakított vegyszerrel sikerült megmarni az anyagunkat. Legvégül mikroszkópos felvételeket készítettünk a megmart mintadarabunkról, amin azért lehetett látni, hogy a vegyszerünk ténylegesen megmarta.

129



Mőszaki2

Szolárkollektoros rendszer tervezése, kivitelezése Nagy-Gombai Tamás Vegyészmérnök BSc Témavezetı: Borbély Tibor A napsugárzás napjainkban könnyen konvertálható és közvetlenül felhasználható hıenergiává. A napsugárzásból származó megújuló energia Magyarországon is elegendı ahhoz, hogy segítségével épületek hıenergia igényét már hatásos mértékben és már reális megtérülési idıvel összekapcsolva hasznosítani lehet. A napkollektoros rendszerek hazánkban egyre népszerőbbek, ellenben ezen rendszerek optimalizációja és pontos méretezése, valamint számolással alátámasztott tervezése rendkívül idı és energiaigényes feladat, így ezen irányban kevés hazai szereplı van a piacon. Dolgozatomban a szolárkollektoros rendszerek optimális tervezése, valamit a vezérlése kapott hangsúlyt, mellyel egy energiagyőjtı, átadó és tároló rendszer hıtechnikai és folyamatirányítói megközelítéssel végeztem. A csırendszerek tervezése, méretezése, valamint a hıcserélı elemek kiválasztása kiemelt prioritást kapott. Mérései eredményeket ezen kutatási és számolási elv alapján kiépített és átadott rendszeren végeztem. Elıadásomban részletesen bemutatom azon elméleti és gyakorlati eszközöket melyekkel a magyarországi szolárrendszerek kiépítésénél alkalmaznak, kitérek az általános hiányosságokra, melyek mélyebb elméleti háttérrel alátámasztva kiküszöbölhetı lenne egy olyan iparág fejlıdésében, mely talán napjainkban egyre jelentısebb fókuszt kap.

130



Mőszaki2

Robot Analizátor (RWA) alkalmazása az ortofoszfát koncentráció monitorozása területén Pintér Balázs Környezetmérnök MSc Témavezetık: Kovács Zsófia, Dr. Rédey Ákos Munkánk egy online automata vízvizsgáló mőszer (Robotic Water Analyzer - RWA) alkalmazhatóságának és lehetıségeinek feltérképezésére irányult. Különös figyelemmel az eutrofizáció egyik legfıbb forrására az ortofoszfátra. Az RWA egy spektrofotometrián alapuló innovatív mérıeszköz, mely a vizsgálatokat képes rövid idı alatt elvégezni, emberi felügyelet nélkül. Méréseinket egy szennyvíztisztító telep kifolyójából illetve élıvízbıl vett mintákon vizsgáltuk. Ezeket párhuzamosan szabványos módszerekkel is megvizsgáltuk, majd az eltérések figyelembevételével validáltuk az RWA-val kapott eredményeket. Emellett a mérımőszer és a mérési módszer mérési tartományát és megbízhatóságát is ellenıriztük. Az RWA segítségével képesek lehetünk online, gyors és rendszeres kémiai állapotfelmérésre, mely napjaink jogi szabályozásának egyik elvárása lenne, a Víz Keretirányelvet és más Európai Uniós direktívát figyelembe véve.

131



Mőszaki2

Siófoki ifjúsági szálló zajkibocsátásának feltérképezése Sebestyén Viktor Környezetmérnök MSc Témavezetık: Dr. Domokos Endre, Molnár Sándor A Munka során egy siófoki ifjúsági szálló (Hotel Viola) környezeti zajkibocsátásának vizsgálata és zaj hatásterületének meghatározása volt az elsıdleges cél. A szakirodalmi részben ismertetésre kerülnek a zaj- és rezgésvédelemhez tartozó alapismeretek, annak emberi szervezetre gyakorolt káros hatásai és a hatályos jogszabályok. A munka célja eldönteni azt, hogy a létesítmény kibocsátása határértéken belüli, vagy meghaladja azt, valamint több alternatívát is megvizsgálva és figyelembe véve a tulajdonosi speciális igényeket javaslatot tesz a csökkentési lehetıségekre. Az olvasó megismerheti a mérés teljes menetét és az eredményeket szolgáltató számítások hátterét, valamint az egyedi figyelembe vett tényezıket, amelyek befolyásolják a szálló környezeti zajkibocsátásának mértékét. Az eredmények hitelességét a több idıpontban megismételt mérések biztosítják, beleértve a háttérzaj felmérését, egy elıszezonban végzett mérést, egy fıszezonban és egy utószezonban végzett mérést. Utóbbi esetben a háttérzajtól eltekintve az egyéb hangforrások kizárhatóak, így a tényleges kibocsátásról kaphatunk információt.

132



Mőszaki2

Mőanyaghulladék beton adalékanyagként való felhasználhatóságának vizsgálata Soós Máté Anyagmérnök MSc Témavezetı: Dr. Kristófné dr. Makó Éva Világviszonylatban egyre nagyobb mennyiségben állítanak elı mőanyag termékeket és egyre szélesebb körben alkalmazzák ıket (pl. csomagolás, autóipar, burkolatok, orvostechnika). A hasznosításra kerülı mőanyagok mennyiségének növekedése azonban a belılük keletkezı hulladék mennyiségének ugrásszerő növekedését is maga után vonja. A mőanyagok jelentıs része biológiai úton nem bomlik le, ezért ezek a hulladéktároló telepeken halmozódnak fel. A növekvı mennyiségő hulladék egyre nagyobb tároló helyeket igényel. A mőanyag hulladék mennyiségének csökkentésére több megoldás is létezik, amelyhez elsıdlegesen a szelektív hulladékgyőjtés szükséges. Elterjedt eljárás, a mőanyag hulladék égetése, mellyel jelentıs mennyiségő hı termelhetı, amennyiben ez nem jár nagy mennyiségő káros anyag kibocsájtással. A begyőjtött mőanyag hulladékokat másodnyersanyagként alkalmazhatják hagyományos mőanyaggyártásban, amelyhez a hulladékot típus szerint osztályozzák és depolimerizálással monomerekre bontják. Sok kutatás foglalkozik a mőanyag hulladék építıiparban adalékanyagként történı hasznosításával is, ahol az alapanyagok egy része helyettesíthetı a hulladék. Szakmai munkámban a cementhez és a homokhoz különbözı arányokban, a homok részlege helyettesítésére, üvegszál erısítéső préselt poliészter ırleményt adagoltam. Beton próbatesteket készítettem, és meghatároztam a szabvány szerinti hajlító- és nyomószilárdságukat és az optimálisnak választott adalékanyaggal rendelkezı betonhasábok rugalmassági modulusát. Elektron- valamint fénymikroszkóppal a cementpép és az adalékanyag közti kötés kialakulását, illetve a próbatestek morfológiájának változását vizsgáltam. Különbözı cégektıl származó, eltérı minıségő cementek felhasználásával készített minták tulajdonságait tanulmányoztam, s ezek alapján meghatároztam azt az összetételt, amelybıl a hagyományos beton felhasználásához hasonló területeken alkalmazható építıanyag nyerhetı a hulladék újrahasznosításával.

133



Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar

134



Humán tudományi Szekció/ Irodalom- és kultúratudomány – Magyar irodalom Tagozat Idırend 10:30

Bikkes Orsolya

A szemüveg kulturális szimbolikája

10:50

Burján Ágnes

11:10

Heizinger Anita

11:30

Pápay Szandra

11:50

Pintér Viktória

12:10

Tokos Bianka

Homérosz nyomában

12:30

Semperger Zsuzsanna

Kortárs költészet másként – Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a kortárs költészet megismertetésében

A megtalált valóság. Rilke hatása Pilinszky János költészetére A komikum megjelenési módozatai és a szimbólumok szerepe Semptei Névtelen Az Béla királyrul való és Bankó leányárul széphistória címő mővében Az irónia mint a tárgyias lírahagyomány újraértelmezhetıségének lehetısége a posztmodernben (Parti Nagy Lajos: grafitnesz) Az önmeghaladás kényszere. Tanúság, ikon, aszkézis Pilinszky János költészetében

135



MagyarIrod

A szemüveg kulturális szimbolikája Bikkes Orsolya Magyar BA Témavezetı: Dr. Kovács Gábor Dolgozatom célja, hogy feltárja a szemüveg mint szimbólum és metafora szerepét a kultúrában, azon belül is az irodalomban. A szemüveget mint a látás szimbólumát két huszadik századi magyar költı, Szabó Lırinc és Kosztolányi Dezsı versein keresztül fogom vizsgálni. Dolgozatom elsı részének alapját Gács Andrásné és Soltész Gáspár: A szemüveg története címő munkája képzi. A mő segítségével reprezentálom a szemüveg kialakulásának történetét és a hozzá főzıdı aspektusokat az ókori Egyiptomtól át egészen napjainkig. Ezen kívül röviden összefoglalom Max Black: A metafora címő munkáját ebben a részben. A metafora mint az irodalomban használatos trópus alkotja a dolgozat vázát, amely majd a két vers értelmezésének egyik fı vizsgálódási pontja lesz. Dolgozatom elméleti részében összefoglalom Friedrich Kittler: Optikai médiumok címő munkájának a munkámhoz kapcsolódó fejezeteit. A dolgozat középpontjában Kosztolányi Dezsı: Játék elsı szemüvegemmel és Szabó Lırinc: Új szemüveg, valamint Gyanútlan perc címő mővek interpretációja áll. Az elemzés a szemüveg mint metafora és szimbólum köré csoportosul. Mindkét mőben megjelenik A szemüveg története alapján bemutatott aspektusok valamelyike, ezen felül a költeményekben központi szerephez jut a szemüveg: a látás javítására szolgáló eszközként és elvont jelentést hordozva is. Munkám során igyekszem feltárni ennek a jelenségnek jelentıségét.

136



MagyarIrod

A megtalált valóság. Rilke hatása Pilinszky János költészetére Burján Ágnes Magyar-német tanár MA Témavezetı: Dr. Szávai Dorottya Dolgozatomban Rainer Maria Rilke költészetének a Pilinszky-lírára gyakorolt hatását kísérlem meg kimutatni. Munkám során egyúttal igyekszem rávilágítani az irodalomtörténeti hatás létrejöttének okaira, s bemutatni azokat a lehetséges hívóhatásokat a német nyelvterületen alkotó költı világértelmezésében és mővészetfelfogásában, amelyeket Pilinszky a költıelıdöt lírai mőalkotásai, s esetleg egyéb írásai által megismerve beépíthetett saját írásmővészetébe. Kutatásom alkalmával fény derült arra, hogy a két költı mővészetfogalma, s lírapoétikája több ponton is érintkezik egymással, ami amellett, hogy indokolttá, megalapozottá teszi a hatástörténeti kutatást magát, rámutat annak pszichológiai motiváltságára is. Dolgozatom második részében Rilke Pilinszky János költészetére tett hatását – amelyet fıként a lírai mőalkotások versszubjektumának esetlegességében, a létezés szorongó magányának kifejezıdésében, valamint a személyes létezés és a transzcendencia viszonyában láttam a leginkább érvényre jutni – próbálom a költıelıd versmőveinek a Pilinszky-lírában fellelhetı újraértelmezéseivel igazolni.

137



MagyarIrod

A komikum megjelenési módozatai és a szimbólumok szerepe Semptei Névtelen Az Béla királyrul való és Bankó leányárul széphistória címő mővében Heizinger Anita Magyar BA Témavezetı: Dr. Ladányi István A dolgozat részletesen elemzi a Semptei Névtelen Az Béla királyrul való és Bankó leányárul széphistória címő mővében a komikum különbözı megjelenési formáit, az ezzel kapcsolatban felmerülı nemváltás problematikáját, illetve mindezek viszonylatában a mőben megjelenı szimbólumok szerepét. Elıször azt a történelmi kort ismerteti a dolgozat, amelyben a mő helyet foglal, felhasználva Toldy Ferenc felosztását, illetve tisztázza a széphistória mőfaját. Foglalkozik a középkori orális költészet és a széphistóriák közötti kapcsolattal, illetve a mővet tartalmazó Széll Farkas-kódexszel. Részletesen ismerteti a nıi szerep megjelenését a mőben, illetve általánosan a széphistóriákban, továbbá a szakirodalom alapján összefoglalja a hasonló témájú Moksa és Az öreg Dancia király címő széphistóriákkal felismerhetı hasonlóságokat és különbségeket. A TDK-dolgozat fı témája a komikum megjelenése, elsısorban Henri Bergson A nevetés, tanulmány a komikum jelentésérıl és négy lélektani értekezés címő könyve alapján, illetve Vladimir Propp A mese morfológiája, valamint On the Comic and Laughter címő mővei, valamint Jung Károlynak a mőrıl szóló tanulmányai felhasználásával. Propp kategóriarendszerét érvényesítve vizsgálja a komikum megjelenési formáit és mőködésmódját. A szakirodalom eredményeinek felhasználásával kitér a nevetés szerepére a Manduka leányzó címő széphistóriában. A befejezı rész a széphistóriában megjelenı szimbólumokkal és a számok jelentıségével foglalkozik, felhasználva a Szimbólumlexikon, a Szimbólumtár, a Jelképtár és más mitológiai, bibliai szimbólumokkal, illetve a számmisztika jelentıségével foglalkozó szakirodalom eredményeit.

138



MagyarIrod

Az irónia mint a tárgyias lírahagyomány újraértelmezhetıségének lehetısége a posztmodernben (Parti Nagy Lajos: grafitnesz) Pápay Szandra Magyar nyelv és irodalom MA Témavezetı: Dr. Szávai Dorottya A magyar posztmodern irodalom sajátos szövegkezelési technikáival és a nyelv radikális transzformációjával egy olyan újszerő paradigmát teremtett, mely éles váltás a modernség irodalmához képest. Azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a poétikai törekvést, mely az intertextualitás jelenségének hangsúlyozásával mindig az aktuális szöveg elızményeire reflektál. A posztmodern irodalom ezáltal rendre életre hívja és mozgásban tartja azt a hagyományt, melytıl látszólag drasztikusan különbözik. A dolgozat célja feltárni azokat a kapcsolódási pontokat, mely által a modern és a posztmodern kettıs irányultsága egy egységesebb paradigmában határozódhat meg. Parti Nagy Lajos költészetének tükrében próbáljuk felfedni a líranyelv azon sajátosságait, melyek egy korábbi hagyományhoz köthetik a szövegeket. A tárgyias líra törekvése – ahol a szubjektum dialógusban, a tárggyal való interakcióban válik megfoghatóvá – párhuzamot mutat a posztmodern irónia én-megosztó eljárásaival. A Parti Nagyféle költészet az intertextualitás ironikus reflexiói által éppen ezt a problémát helyezi középpontba. A szubjektum-létesítés lehetıségének kétarcúságára fókuszál, mely egyszerre teremt és távolít, az intertextualitás szövegre – és nem az énre – irányuló reflexiójának következtében. Azonban a közelség és távolság játékterének megteremtése – a heideggeri hermeneutika alapján – a mindenkori (ön)megértés feltétele lesz. A posztmodern szöveg az irónia alakzatával autopoétikus módon reflektál saját határhelyzetének viszonylagosságára. Éppen ezért kerülhet a posztmodernben egy olyan meghatározottságában elıtérbe, ami a korábbi hagyományt saját értelmezıhorizontjának dialógusába integrálja. Az ironikus szubjektum a hagyományértés paradoxonjára hívja fel a figyelmet: távol van attól, amivel azonosulni próbál, s amitıl elhatárolódna, annak tagadhatatlanul a részese.

139



MagyarIrod

Az önmeghaladás kényszere. Tanúság, ikon, aszkézis Pilinszky János költészetében Pintér Viktória Magyar nyelv és irodalom MA Témavezetı: Dr. Szávai Dorottya Dolgozatom célja, hogy az aposztrophé alakzatán keresztül egy olyan retorikai-ontológiai hármas pozícionáltságot mutasson meg a Pilinszky-lírában, amely a tanúság, az ikon valamint az aszkézis és extázis fogalomkörein keresztül lefedi az egész életmővet. Olyan problematikák köré szervezve így a dolgozat szövegét, mint a tárgyiasság beszédmódját létrehívó én-felszámoló törekvések: kezdve az önmegszólítás alakzatának vizsgálatával a korai versszövegekben, eljutva egészen az aszkézis extázisaként meghatározott öntudatlan beszédartikuláció ént kivetı aktusáig. A teremtményi helyzetbıl beszélı lírai én vállalt tanú-státusza átformálja a teremtı mővész fogalmát, s az eredendı és igaz megelızöttség közvetítı szerepébe utalja magát. A közvetítés központi helyzetét nemcsak a tanúként értett poéta mutatja, hanem az ikonná formált versszövegek is, melyek transzgresszivitása alapvetı fontosságúvá lesz ebben a lírában. Így válik Pilinszky költészetének meghatározó és kikerülhetetlen ars poétikájává az engagment immobile, az a költı által önreflexív módon mozdulatlan elkötelezettségként definiált és vállalt versnyelvi magatartás, amely a versek középpontjába a hit abszurditásáig eljuttató paradoxonokat állítja. A dolgozatban igyekszem tehát olyan fogalmakat megtenni az értelmezés irányadóinak, amelyek felıl az egész Pilinszky-életmő befogadhatóvá válik.

140



MagyarIrod

Homérosz nyomában Tokos Bianka Magyar alapszak, anglisztika minor BA Témavezetı: Dr. Kovács Gábor Dolgozatom célja, hogy bemutassa egy mőfaj, az eposz, illetve a mőfaj paródiáin keresztül annak változását, irodalomban betöltött szerepét, mindezt úgy, hogy ebbıl a hosszú alakulástörténetbıl három mővet ragadok ki, s ezeket értelmezem: az antik eposzt, Homérosz Odüsszeia és Íliász címő mővén keresztül, az eposzi hagyománnyal való szakítás példáját, Petıfi Sándor A helység kalapácsa címő paródiáját, illetve egy kortárs megvalósulást, Varró Dániel Petıfi Sándor címő mővét. A dolgozat elsı részében általánosan vizsgálom az irodalmi hagyományt, az irodalom mozgatórugóit, középpontban az utánzás-eredetiség és az intertextualitás fogalmak tisztázásával. Kitérek a forma automatizálódásának problematikájára, hangsúlyozva a paródia szükségességét, jelentıségét, jellemzıit, majd rövid áttekintést adok az eposzparódiákról. A dolgozat középpontjába a három mő interpretációja kerül, összehasonlítva a közös elemeket; az eposzi kellékek és a nyelvi paródia eszközeit, funkcióját, valamint a szövegszervezı eljárásokat. Igyekszem visszautalni a fent említett fogalmakra, s vizsgálom ezek megvalósulását az alkotásokban, különös figyelmet fordítva az intertextualitás jelenségére. Kísérletet teszek arra, hogy bebizonyítsam, hogy a mővek hermeneutikája csak rendszerben mőködik a ’rész-egész’ viszony hangsúlyozásával. Írásomban olyan kérdések is felmerülnek, hogy vajon létezik-e a paródia paródiája, illetve, hogy a Ricoeur-i hármas mimézis „modellje”, illetve fogalmai; prefiguráció – refiguráció – konfiguráció, mennyiben alkalmazhatók a három szövegre. A dolgozat utolsó része a homéroszi hagyomány lírában való továbbélésének, reprodukciójának vizsgálatát helyezi elıtérbe Jorge Luis Borges, Konsztantinosz Kavafisz és Kovács András Ferenc mőveinek értelmezésével.

141



MagyarIrod

Kortárs költészet másként – Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a kortárs költészet megismertetésében Semperger Zsuzsanna Színháztudomány, drámapedagógia-magyar tanár MA Témavezetı: Dr. Eck Júlia A dolgozatom megírására sarkalló tapasztalataimat még gimnazistaként szereztem. Ezekben az években a közoktatási rendszer által megszabott tantervet próbálta a lelkes és nyitott szemlélető irodalomtanárom a konzervatív oktatási módszertannal belénk táplálni. Természetesen a kortárs költészet alakjai közül kevés megismerésére volt lehetıség, és ıket is csak felületesen élvezhettük, hiszen az érettségire való felkészülés miatt nem jut idı napjaink költıinek vizsgálatára. Sok egyéb mellett ezekbıl az élményekbıl táplálkozva igyekeztem dolgozatomban olyan módszert, ha tetszik megoldást megmutatni, mely több nézıpontot is felmutat. Egyrészt a kortárs költészetet alapul véve olyan alkotókat választottam, akik kifejezetten napjainkban író mővészek (pl.: Ágai Ágnes, Kiss, Ottó, Varró Dániel), és verseik között találhatóak olyanok, melyek a fiatal korosztály igényeihez alkalmazkodnak. Másrészt pedig a dámapedagógiai módszerek hasznosságára és segítı mivoltára igyekszem felhívni a figyelmet, hiszen be kell ismernünk, hogy az új generáció számára, már nem elegendıek a hagyományos oktatási módszerek. Dolgozatomban némi módszertani ismertetés után hat költeményen keresztül prezentálom, milyen drámapedagógiai eszközökkel, hogyan lehet fejleszteni az csoport tagjainak személyiségét, tehetségét, érdeklıdését úgy, hogy közben a kortárs költészetet tanítjuk. Célom az, hogy bebizonyítsam, milyen sokrétő fejlesztésekre alkalmazható a kortárs költészet és a drámapedagógia kettıse.

142



Humán tudományi Szekció/Irodalom- és kultúratudomány – Világirodalom, összehasonlító irodalomtudomány Tagozat Idırend 10:30

Babos Zsófia

10:50

Kertész Bettina

11:10

Leitner Veronika

11:30

Nádler András

11:50

Nádudvari Erika

12:10

Sárik Edit

12:30

Varga Dóra

Symbolik und deren Aktualität in Michael Endes Märchenroman Momo Identitätssuche durch Reisen in Christian Krachts Roman Faserland George Bernard Shaw társadalomszemléletének és kritikusi magatartásának vizsgálata Pygmalion címő színmővében megjelenı nézetei alapján Prospero’s unsuccessful quest: An alchemist’s struggle for perfection Hybrides Persönlichkeitskonstrukt im Roman ,Die Brücke vom Goldenen Horn von Emine Sevgi Özdamar Äquivalenzfragen der literarischen Übersetzung am Beispiel von Hugo von Hofmannsthals Gedicht Erlebnis A Krétakör Társulat FEKETEország címő elıadásának elemzése a dekonstrukció fényében

143



VilágIrodÖH

Symbolik und deren Aktualität in Michael Endes Märchenroman

Momo Babos Zsófia Germanisztika BA Témavezetı: Dr. Zsigmond Anikó Das Ziel meiner Arbeit ist die Welt des Märchenromans „Momo - Die seltsame Geschichte von den Zeit-Dieben und von dem Kind, das den Menschen die gestohlene Zeit zurückbrachte” im Kontext unseres Alltagslebens zu deuten. Es handelt sich nämlich um einen Text, dessen Adressaten nicht nur die Kinderphantasien sind, sondern hinter den Symbolen entfaltet sich eine Neusemantisierung der Textbedeutung, bei der die Erwachsenen angesprochen werden. Mein Ziel ist es deshalb, die Symbolik des Märchenromans zu untersuchen. Aber davor möchte ich die Gattungsproblematik wie „Kinder- und Jugendliteratur” und „phantastische Erzählung” erklären, dann mit einigen Worten den Autor Michael Ende und den kurzen Inhalt des Werkes darstellen. Hauptsächlich arbeite ich mit einer textimmanenten Methode, die bei der Symbolen interpretation behilflich ist.

144



VilágIrodÖH

Identitätssuche durch Reisen in Christian Krachts Roman

Faserland Kertész Bettina Német nyelv, irodalom és kultúra MA Témavezetı: Dr. Zsigmond Anikó A dolgozatom témája Christian Kracht elsı regénye, melynek címe Faserland. A regény egy fiatalember utazását mutatja be, aki az utazása során szerzett tapasztalatok, élmények segítségével próbál saját identitást kialakítani és emellett egy csoport tagjává válni. A regényt több szempontból elemzem. Elıször elbeszéléselméleti szempontból mutatom be a német popkultúra jellemzıit, mint pl. média, divat, és bebizonyítom, hogy a változás okai szorosan összefüggnek az adott korszak kultúrájával. Másrészt szükségem van kultúratudományi megközelítésre, mert az adott társadalmi réteg gondolkodásmódja szöveget átfogó kérdés. A szövegbıl vett példákon keresztül szeretném bemutatni, hogyan tudja a fıhıs az identitását az utazáson keresztül kialakítani és hogyan jellemezhetı ez a popkulturális életérzés.

Das Thema meiner Arbeit ist der Debütroman von Christian Kracht. Faserland gehört zur Popliteratur und im Roman handelt es sich um die Reise eines jungen Mannes. Die Hauptfigur will ihre Identität die durch die Reise erworbenen Erfahrungen ausbilden und die Zugehörigkeit zu einer Gruppe finden. Den Roman Faserland untersuche ich einerseits erzähltheoretisch, um die typischen Merkmale der deutschen Popkultur – wie z. B. die Konsumorientierung, die Medien oder die Mode – zu präsentieren und zu beweisen, dass die Ursachen der Veränderungen eng mit dem Milieu und mit der Kultur des jeweiligen Zeitalters zusammenhängen. Andererseits brauche ich die kulturwissenschaftliche Annäherung, weil die Denkweise bestimmter gesellschaftlichen Schichten eine textübergreifende Frage ist. Anhand der Beispiele des Textes möchte ich beschreiben, wie die Hauptfigur ihre Identität durch ihre Reise gestalten kann und wie man das Lebensgefühl der Popkultur charakterisieren kann.

145



VilágIrodÖH

George Bernard Shaw társadalomszemléletének és kritikusi magatartásának vizsgálata Pygmalion címő színmővében megjelenı nézetei alapján Leitner Veronika Magyar BA Témavezetı: Dr. Nagy András A dolgozat témája George Bernard Shaw-nak Pygamlion címő mővében megjelenı társadalomkritikája, a korabeli angol társadalomról alkotott véleménye és ezen színdarabjában felbukkanó személyes meglátásai az osztályok közti különbségekrıl, az egyes társadalmi rétegek jellegzetes alakjairól, azok viselkedésérıl, s egymásra való reflektálásáról. Az elsı nagyobb tartalmi egység Shaw életének a téma szempontjából jelentıs eseményeit, fokozatosan kialakuló világnézetét, illetve az azokat alakító tényezıket vizsgálja, kitérve az író politikai, társadalomtudományi és vallási nézeteire, melyek mind meghatározták az ıt körülvevı társadalom megítélésének minıségét. Ez a pont fıleg Hegedős Géza G. B. Shaw világa címő könyvére és Benedek Marcell G. B. Shaw címő munkája támaszkodik. Ezt követi a színdarab idıben és térben való elhelyezése, a korabeli normák feltérképezése, koncentrálva az akkori társadalmi rétegekre és azok egymáshoz való viszonyára. A TDK-dolgozat itt Rónay Jácintnak a Nemzetkarakterológiák címő könyvben található Angol címő tanulmányát és Jon Elster A társadalom fogaskerekei címő mővét használja fel forrásként. Az egyes karakterek kapcsolatát más shaw-i alakokkal is szintén ez a fejezet vizsgálja, az író hasonló kritikai szemlélettel megírt darabjainak elemzése alapján. A fıtéma kibontása a Pygmalion szereplıinek társadalmi státuszuk szerint való csoportosításával kezdıdik. Ez a pont A. M. Gibbs: The art and mind of Shaw - Essays in Criticism címő munkájára épül, valamint magába foglalja a karaktereknek az egyes osztályokhoz való viszonyulását. A munka a fıbb alakok közötti kapcsolatokat is érinti Szemes Péter A viszonyteremtés lehetıségei a drámában címő mővének segítségével. A színdarabban felmerülı társadalmi problémák aktualizálásával, értelmezésével zárul a TDKdolgozat, mely megvizsgálja még jelentısebb társadalomtudósok nézeteit az osztályok között dúló harcokról, s összeveti ezen szempontokat George Bernard Shaw szemléletével.

146



VilágIrodÖH

Prospero’s unsuccessful quest: An alchemist’s struggle for perfection Nádler András Anglisztika MA Témavezetı: Dr. Bús Éva In relation to The Tempest numerous theories have so far come to light, but there are a few recurring, leading ones that have not been questioned or challenged so far. One of the best known theories is a genre based one according to which this play is considered as a romance (Edwards, Felperin) or as a tragicomedy (Hartwig, Fletcher). In both cases Prospero is thought to be a dramatic hero who loses his secular, political power (downward turn of fate in tragicomedy) and is offered a second chance to complete a quest (as done in a romance) and regain his dukedom and reputation (upward turn of fate in tragicomedy). Consequently, as the mainstream criticism holds, Prospero carries out a successful quest, learns how to rule and regains his power. Although it is also well known that Prospero is a magician, it is less recognised that he is also an alchemist. Based on recent theories it seems that a true alchemist’s goal was to create the philosopher’s stone and to reach spiritual purity. These two goals were going hand in hand in the Renaissance, and plenty of attempts (e.g. that of John Dee) were made to accomplish them. Despite these attempts it seems however that neither was successfully completed. Therefore, when examining the text one might realize that the theories on Prospero’s success are highly questionable, especially when considering magic and alchemy. With the help of numerology, geometrical objects and the notions of alchemy this paper tries to challenge the idea of the success of Prospero’s quest and since among the meanings of Prospero’s name we can also find “success” the question can be asked if his character or play is in fact a mockery on and scepticism towards contemporary alchemy?

147



VilágIrodÖH

Hybrides Persönlichkeitskonstrukt im Roman ,Die Brücke vom Goldenen Horn von Emine Sevgi Özdamar Nádudvari Erika Német nyelv, irodalom és kultúra MA Témavezetı: Dr. Rácz Gabriella A hibriditás, mely ennek a dolgozatnak is a fı témája, számos mai kutatás tárgyát képezi. Ennek oka sokrétőségében rejlik, ugyanis a vizsgálat történhet irodalmi, kulturális és nyelvészeti szempontból is. Ez a pályamunka irodalmi – kulturális összefüggésben vizsgálja a témát, célja az alapfeltevés bizonyítása, mely szerint egy másik kultúrával való találkozás az adott egyén identitásában is változást okoz, ennek egyik következménye lehet a hibrid személyiség kialakulása. A tézis bizonyításához Emine Sevgi Özdamar ,,Die Brücke vom Goldenen Horn” c. regénye szolgál. Számos szakirodalom kutatja a hibriditást, mint jelenséget ebben a mőben, mind témáját, mind nyelvezetét tekintve. Az elemzés az integráció folyamatát mutatja be, hogyan tud a török kultúrából származó fıhıs a német kultúrába beilleszkedni. A folyamat leírásához egy új aspektust vonok be, Hoopes modelljével kívánom szemléltetni az integráció különbözı fázisait, melyekben megfigyelhetı a személyiség változása. A vizsgálat a konklúziók levonása után új eredményeket mutathat fel a témában. Die ,Hybridität’, die auch der Schwerpunkt dieser Arbeit ist, hat eine große Aktualität in den heutigen Forschungen. Die Frage kann aus literarischem, kulturellem oder auch linguistischem Aspekt betrachtet werden, deshalb kann sie zum Untersuchungsobjekt vieler Analyse dienen. Hier wird das Thema im literarischen – kulturellen Zusammenhang behandelt. Meine Annahme geht davon aus, dass die Wirkungen einer anderen Kultur zu einem Identitätswandel führen, die die Herausbildung einer hybriden Persönlichkeit ergeben kann. Die Arbeit hat die Aufgabe diese Annahme mit Hilfe des Romans ,,Die Brücke vom Goldenen Horn” von Emine Sevgi Özdamar zu verifizieren. Die Hybridität erscheint in diesem Werk sowohl auf der Ebene der Thematik als auch auf der Ebene des Erzähldiskurses, deshalb beschäftigen sich viele Fachliteraturen damit. Die Analyse stellt die Integration der türkischen Frau in die deutsche Kultur dar, und die verschiedenen Phasen der Integration werden mit dem Stufenmodell von Hoopes veranschaulicht. In den einzelnen Phasen kann man den Identitätswandel der Protagonistin beobachten. Damit wird der Roman aus einem neuen Aspekt betrachtet, deshalb kann die Untersuchung, nachdem die Schlussfolgerungen gezogen werden, neue Ergebnisse aufzeigen.

148



VilágIrodÖH

Äquivalenzfragen der literarischen Übersetzung am Beispiel von Hugo von Hofmannsthals Gedicht Erlebnis Sárik Edit Német nyelv, irodalom és kultúra MA Témavezetı: Dr. V. Szabó László In meiner Arbeit gehe ich dem Problem der literarischen Übersetzung nach, indem ich die Frage stelle, inwiefern und aus welchen Gründen ein Gedicht von zwei oder mehreren Autoren aus derselben Epoche aus dem Deutschen ins Ungarische unterschiedlich übersetzt werden kann. Das analysierte Gedicht ist Hugo von Hofmannsthals ’Erlebnis’, das von Lırinc Szabó und auch von Lajos Áprily ins Ungarische übersetzt wurde. Meine Arbeit reflektiert über die Unterschiede und Ähnlichkeiten dieser Übersetzungen in Bezug auf den Originaltext sowie in ihrem Verhältnis zueinander. Unter anderem werden charakteristische Stilmittel untersucht, wobei ich die Fragen stelle, wie originaltreu die einzelnen Übersetzungen betrachtet werden können bzw. welche auffälligen Unterschiede sie zum Original zeigen. Grenzen und Möglichkeiten der literarischen Übersetzung ins Ungarische werden an diesem Beispielsfall der modernen deutschsprachigen Lyrik ebenfalls hinterfragt. Aspekte des Symbolismus und Impressionismus im gewählten Gedicht werden dabei in Bezug auf die zwei ungarischen Übersetzungen eingegangen. Dabei werden auch Stilmerkmale der Lyrik der Jahrhundertwende unter die Lupe genommen.

149



VilágIrodÖH

A Krétakör Társulat FEKETEország címő elıadásának elemzése a dekonstrukció fényében Varga Dóra Magyar BA Témavezetı: Dr. Nagy András Dolgozatom célja, hogy bemutassam a kortárs színházi szféra – talán – legmeghatározóbb társulatának, a hazánkban és Európa szerte rendkívül felkapott és elismert, ám szakmailag kevésbé kutatott Krétakör Társulat FEKETEország címő darabját. A dolgozatomban az elıadás elemzéséhez a dekonstrukció nézıpontját fogom használni, hiszen a sausseaur-i értelemben vett jel-jelölı-jelölt hármas a posztmodern korban felbomlik, így lezárhatatlan jelláncolatokat alkotva. A FEKETEország címő darabban is megbomlik az egyszerő értelmezhetıség: már a darab megalkotásának folyamatával kezdve, az intertextusokon át, egészen a többértelmő jelenetszerkesztésekig és a darab megoldását ellehetetlenítı lezárásig. Dolgozatomban a darab több jelentésrétegét összefésülve próbálok meg következtetéseket levonni, úgy hogy azok szakmailag alátámaszthatók legyenek, így a posztmodern és kortárs színházelmélet szakirodalmát felhasználva.

150



Humán tudományi Szekció/Nyelvtudomány Tagozat Idırend 10:30

Lábdi Gábor

Some phonological differences between AAVE and SAE

10:50

Magasházi Virág

A japán mint idegen nyelv: formalitás és informalitás a japán média nyelvhasználatában, és ennek jelentısége a nyelvelsajátításban

11:10

Marton Dóra

11:30

Németh Petra

Az elsı helyesírási szabályzat és Fromm János levelezésének helyesírás-történeti vizsgálata Különbözı szövegtípusok és mondatrészeik közötti összefüggés vizsgálata a függıségi grammatika segítségével

151



NyelvTud

Some phonological differences between AAVE and SAE Lábdi Gábor Angol nyelv és irodalom osztatlan Témavezetı: Dr. Szentgyörgyi Szilárd What inspired me to write about this topic was the love of music and the English language. The musical genres that I was influenced by were American Jazz and Blues, the European Electronic Dance and American Hip-Hop and Rap music. Because of this I decided to take a close look at the sound structure of African American Vernacular English (AAVE) and its divergence from Standard American English (SAE) As for its structure, the paper consists of three major chapters. The first chapter includes background information about the topics like the origins of AAVE, the history of AAVE speakers (who they are, where they come from, what languages they spoke in their native countries, in which social form they lived there) and sociolinguistic terms necessary to mention for the discussion of the topic, including social and regional variables, lingua francas, pidgins and creoles. The second chapter focuses on the description of the African American population, presenting their geographical distribution in the United States. The most important final chapter illustrates the most important differences between AAVE and SAE on the level of phonology. The phonological comparison concentrates on rules governing the behavior of unstressed syllables, consonant clusters, word-final consonants, interdentals and other fricatives, lateral liquids, prevocalic and postvocalic /r/, diphthongs and simple vowels, and prosodic features.

152



NyelvTud

A japán mint idegen nyelv: formalitás és informalitás a japán média nyelvhasználatában, és ennek jelentısége a nyelvelsajátításban Magasházi Virág Magyar BA Témavezetı: Dr. Navracsics Judit Jpop és japán kultúra – egyre többen kezdenek el érdeklıdni a Felkelı Nap Országa iránt, amely a különleges sziget különleges nyelvének megtanulását is maga után vonja. Nemcsak társadalmukat, hanem nyelvüket, nyelvhasználatukat is szigorú szabályok határozzák meg, amelyek sokszor még egyszerő megnyilatkozásaikat is befolyásolják. A dolgozatban a japán nyelv formális és informális használatát mutatom be elméleti síkon, majd egy kérdıíves felmérés eredményeivel a gyakorlati megvalósulását is szemléltetem. A téma és a kérdıív is leginkább a média nyelvhasználata jellemzıinek vizsgálatára törekszik, de emellett a hétköznapokban megvalósuló informalitás és formalitás is terítékre kerül. A dolgozatban a nyelvtanulók szempontját is érvényesítem, hiszen jómagam is tanulom a japán nyelvet, és fontosnak tartom minden idegen nyelv esetében, hogy az adott nép kulturális, kommunikációs és nyelvhasználati szokásait ismerje a tanuló. Ehhez pedig nem mindig van segítségünkre a tankönyv, amelybıl sokszor a való életben használhatatlan nyelvi megnyilatkozásokat sajátítunk el. A média pedig itt fog fontos szerepet kapni, amelynek szerepérıl szintén szót ejtek.

153



NyelvTud

Az elsı helyesírási szabályzat és Fromm János levelezésének helyesírás-történeti vizsgálata Marton Dóra Magyar nyelv és irodalom MA Témavezetı: Dr. Bagladi Orsolya Dolgozatomban az elsı magyar helyesírási szabályzat korának helyesírási bemutatására vállalkoztam, kiemelve az idıszakból magát a szabályzatot, valamint Fromm János veszprémi ügyvéd levelezését. Tehát munkám alapvetıen helyesírás-történeti elemzés, de érintılegesen fonetika-fonológiai és alaktani kérdéseket is tárgyalok. Kiindulópontként áttekintem az akadémiai helyesírás elızményeit, valamint a késıbbi szabályzatok szerepét, kialakulásának történetét is ismertetem. Az áttekintés választ ad arra, miért is van a szabályzat létrejöttének rendkívüli szerepe helyesírásunk történetében. A szabályzat részletes bemutatásához hozzátartozik, hogy nem csak a szabályzatban leírtakat veszem sorra, hanem a szabályzat szövegezésében is keresek példákat, valamint ellenpéldákat a megfogalmazott tételekre. A XIX. századi helyesírás elemzéséhez segítségül hívom a ma érvényben lévı helyesírási szabályzatot, annak pontjai alapján keresem ki az olyan jelenségeket, amelyekre az 1832-es változat konkrét formában nem tér ki. A Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ fıbb szabályai hatását vizsgálom Fromm János levelezésének egy részén is. Az öt levelet ugyanazzal a módszerrel elemzem, mint a szabályzatot, ugyanakkor regionális, dialektológiai jellemzıket is vizsgálok, mivel ez a megközelítés elengedhetetlen ahhoz, hogy megállapítsuk az alkalmazott betőjelölési és helyesírási alapelveket. Célom kimutatni, hogy a szabályzat befolyásolta-e a Veszprém megyei emberek helyesírását az 1830–40-es években. A dolgozat kiindulópontja lehet a XIX. századot érintı további helyesírástörténeti kutatásoknak, mivel a hivatalos szabályozás mellett hétköznapi emberek nyelvhasználatát is bemutatja öt levél betőhív átiratával.

154



NyelvTud

Különbözı szövegtípusok és mondatrészeik közötti összefüggés vizsgálata a függıségi grammatika segítségével Németh Petra Germanisztika BA Témavezetı: Dr. Tóth József Dolgozatom a mondatelemzés során megjelenı kötelezı és szabad bıvítmények (Ergänzungen és Angaben) megjelenésével foglalkozik különbözı német nyelvő szövegekben. Elemzésem központi kérdése, hogy van-e összefüggés a szövegtípusok és azok mondatszerkezete között. A szövegeket az Ulrich Engel (2004) által kidolgozott függıségi grammatika segítségével elemzem. A kötelezı és a szabad bıvítmények elıfordulását illetıen vonok le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy milyen összefüggés van például egy tudományos, szépirodalmi, jogi, mőszaki vagy politikai tartalmú szöveg és az azokban elıforduló mondatrészek között. Már évszázadok óta foglalkoznak a nyelvészek azzal, hogy hogyan lehet meghatározni mi is a mondat és mely részekbıl áll. Többet között Hans-Jürgen Heringer (1970), Peter Eisenberg (1986), Ulrich Engel (1991), Harro Gross (1998), Hans-Werner Eroms (2000), Gerhard Helbig és Joachim Buscha (2001) is definiálta a mondat fogalmát és meghatározta a lehetséges mondatrészeket. A nyelvészek szinte mindannyian egyetértettek abban, hogy a mondat központi elemét az ige alkotja, tıle függ a többi mondatrész. Az ige valenciája fontos szerepet játszik a függıségi grammatikában, ezért valenciagrammatikának is nevezik. Az ige értéke/valenciája dönti el, hogy milyen és mennyi kötelezı bıvítmény fordulhat elı egy mondatban. Dolgozatomban elıször kitérek arra, hogyan alakultak ki a különbözı grammatikák, a függıségi grammatika alapelveit azonban bıvebben ismertetem, illetve az ez alapján megállapított kötelezı és fakultatív bıvítményeket is. Ezt követıen elemzem a különbözı szövegtípusokban a bıvítmények elıfordulását és keresem az összefüggést a szövegtípus és a mondatszerkezet között.

155



Társadalomtudományi Szekció/Mővelıdéstörténet Tagozat Idırend 10:30

Fekécs Ildikó

Táplálkozás etika a XXI. században

10:50

Kovács Ádám

Die Filmpropaganda von Leni Riefenstahl zur Zeit des Dritten Reichs

11:10

Németh Nikolett

Societal Issues Presented in the Media of Canada

11:30

Véber Virág

A média értéketikája, avagy megtudni és tudatni

11:50

Völgyi Dominika

A kísérlet

156



MővTört

Táplálkozás etika a XXI. században Fekécs Ildikó Szabad bölcsészet BA Témavezetı: Makai Péter Egyre több kérdés fogalmazódik meg bennünk általában a témával kapcsoltban. Az étel, amit nap, mint nap eszünk milyen forrásból van? Hogyan választunk? Mi alapján választunk? A fogyasztó szabad választása saját értékrendjén múlik, ilyen értelemben merülnek fel etikai dilemmák. A táplálkozás-etika szándéka az, hogy megértsük és képzeteket alkossunk a jó élethez való jó étel készítésérıl, hogy növeljük és átfogóbb értelemben használjuk az étkezés élvezetének fogalmát, hogy a lehetı legátfogóbb körben kijelölje és tematizálja a felmerülı problémákat. A táplálkozásetika magában foglalja a környezet etikáját, a társadalom sajátos területeinek értékrendjét, pontosan azokat, amelyek feltárható összefüggésben állnak az étellel. A táplálkozás-etika a fogyasztó választásában és cselekedeteiben jelenik meg. A választás a boltokban, az élelmiszer polcoknál kezdıdik. A táplálkozás-etika ráirányítja a figyelmet azokra az alapvetı szempontokra, hogy miért nem mindegy, mit választunk. A piacot, az üzleti szférát közvetlenül érinti a tudatos, etikai aspektusokat középpontba állító táplálkozás: egyes termékek megerısödését, mások eltőnését eredményezheti a polcokon, a polcokról. Dolgozatomban a kérdéskör jelenkori, kulcsfontosságú vonatkozásait tárgyalom.

157



MővTört

Die Filmpropaganda von Leni Riefenstahl zur Zeit des Dritten Reichs Kovács Ádám Germanisztika BA Témavezetı: Dr. Kocsis András In meiner Arbeit strebe ich danach, die Filmpropaganda der NS-Zeit und die Ästhetik der Riefenstahl-Filme vorzustellen. Der Ausgangspunkt meiner Arbeit ist, wie die Propaganda im Dritten Reich verwirklicht wurde. Hier möchte ich einige Definitionen für diesen Begriff erwähnen, dann werde ich auf die politische Umstände und die Macht der bewegenden Bilder fokussieren, die die Manipulation des Volkes ermöglichten. Der nächste Punkt handelt sich von Riefenstahl. Ich möchte eine kurzen Zusammenfassung über das Leben der Regisseurin angeben. Ihre Position zur NS-Zeit und ihre Dokumentarfilme sind auch wichtig zu erwähnen. Schließlich versuche ich den von Riefenstahl inszenierten Film "Triumph des Willens" vorstellen und die von ihm vermittelte Werte interpretieren. Dieser Film dient als gutes Beispiel zum Verstehen der NS-Propaganda.

158



MővTört

Societal Issues Presented in the Media of Canada Németh Nikolett Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Hortobágyi Ildikó Willingness to learn about other cultures and to adopt useful skills and competencies from another culture or country has become more and more important in all walks of life. According to this tendency, most people adopt concepts and ideologies from countries which have been functioning as multicultural societies. My choice for the research is Canada, as an Anglo-Saxon country less studied in Hungary. The first part of my study aims to provide a historic overview from the First Nations of Canada to the recent immigrants. In addition I also present issues related to the English and the French settlers and their subgroups subsequent to their arrival to Canada. The present study has continued that focus by examining multicultural issues via the media and through the education system and laws. Therefore this study concentrates on topical issues which appear in Canadian national newspaper articles related to various themes of everyday life. While examining the articles, it has become obvious that the two parts of Canada – on the one hand the French-speaking and the other hand the English-speaking territories – differ a lot both in structural design and techniques and in linguistic and discourse elements. In essence my presentation will be built around these key principles and leading ideas.

159



MővTört

A média értéketikája, avagy megtudni és tudatni Véber Virág Szabad bölcsészet BA Témavezetı: Dr. András Ferenc A dolgozat kiinduló pontja egy fiktív szituáció, amelyben egy televíziós riporter szembekerül egy fontos etikai problémával. Választania kell, hogy szakmai kötelességének tesz eleget, vagy inkább emberi, privát szempontokat helyez elıtérbe. A szituáció elemzéséhez Ralph Potter, a Harvard egyik professzorának elméleti modelljét használom, az úgynevezett Potter Box-ot. Taglalni fogom a szituációhoz köthetı kulcsfogalmakat, melyek elengedhetetlenek bizonyulnak az elemzés során. Központi fogalmam a nyilvánosság, melyet filozófiai aspektusból is vizsgálok, s igyekszem kimutatni, hogy az analitikus filozófia egyik nagy alakjának, Gottlob Fregének az érvelése milyen megvilágító erıvel használható az értelmezés során. Sorra veszek különféle lehetıségeket, hogy a riporter eltérı, lehetséges döntései milyen következményekhez vezethetnek, végül pedig egyéni, szubjektív vélemény következik, hogy én hogyan döntenék, és miért, ha a riporter helyében volnék. Úgy gondolom, a dolgozat témája minden tekintetben aktuális. Az emberek életében az idı múlásával egyre nagyobb szerepet kap a média, a tömegtájékoztatás, amelynek megvannak a maga etikai vonatkozásai, problémái, amivel foglalkoznunk kell.

160



MővTört

A kísérlet Völgyi Dominika Szabad bölcsészet BA Témavezetı: Dr. Czike Bernadett A kiinduló kérdésem a következı: hogyan válik egy jó ember ördöggé? Pontosabban: hogyan válik egy épelméjő ember egy zsarnok, másokban félelmet keltı hatalommá? Munkámat Dr. Philip Zimbardo stanfordi börtön-kísérletére alapozom. A kísérlet ismertetése mellett a fı célom azoknak a pszichológiai jelenségnek az elemzése, amelyek a kísérletben jelentkezı deviáns viselkedések kiváltó okaiként értelmezhetıek. Végeredményben egy teljes, részletes körképet kapunk a kísérletrıl illetve megszületik a kiinduló kérdésemre a válasz. Munkám jelentısége különösen abban áll, hogy megismerjük azokat a háttérben rejlı okokat, amelyek a feltárt szélsıséges jelenségeket idézik elı, különös tekintettel arra, hogy a kísérleti körülményeken túl a valóságban is megtalálhatóak a leírt deviáns viselkedések.

161



Társadalomtudományi Szekció/Társadalomtudomány Tagozat Idırend 10:30

Hegyi Ágnes

Az elfeledett kisebbség – A maják napjaink Mexikójában

10:50

Herczeg Adrienn

A hegyi-karabahi konfliktus és XXI. századi vetülete

11:10

Horváth Barnabás

A V0 vasútvonal vasúttörténeti beágyazódása és a kihívásainak elemzése

11:30

Molnár Levente, Nagy Péter

Test és identitás a (poszt)modern társadalomban

11:50

Polgár Tekla

12:10

Szakács András

12:30

Tatár Szilvia

Görögország válaszúton

12:50

Török Anthony Alexander

The South African and American Societies from a Bicultural Perspective

162

Hol tart az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának átalakulása? A cigányság munkamegosztásban elfoglalt helye és jövedelmi viszonyainak alakulása Magyarországon, a statisztikák tükrében



TársTud

Az elfeledett kisebbség – A maják napjaink Mexikójában Hegyi Ágnes Nemzetközi tanulmányok BA Témavezetı: Dr. Szente-Varga Mónika A különbözı kultúrák, hagyományok megbecsülése, a humánus értékek figyelembe vétele, valamint az emberek alapvetı jogainak tiszteletben tartása, mindig is fontos volt számomra. Érdeklıdési köreim fı témái tehát az emberi jogi tárgykör, a kultúra, illetıleg a latin-amerikai államok, azon belül pedig Mexikó. Mexikói történelmét sokszor csak a gyarmati kortól írják. Pedig a prehispán múlt, s vele együtt az indiánok (olmékok, maják, aztékok) az ország múltjának ugyanolyan szerves részét képezik. İk az óriási, mővészetekben, tudományokban kiemelkedı letőnt civilizációk emberei. Azonban az indiánokat nem csak múlthoz köthetjük, hiszen leszármazottaik ma is élnek. Dolgozatomban elsısorban a maja néppel foglalkozom. Miközben a legtöbb ember gondolataiban a maja mint kihalt nép szerepel, rendkívül lényegesnek tartom, hogy dolgozatom bemutassa eme nép értékeit, jogait és jelenlegi helyzetét. Megismerkedünk Mexikó népességi eloszlásával, szó lesz többek között a fehérekrıl, a meszticekrıl és természetesen az indiánokról is. A következı fejezet az 1990-es évektıl napjaink Mexikójáig tartalmaz információkat. A soron lévı három fejezetben pedig az aktuális helyzetet taglalom. Elıször az indiánok, különösen a maják helyzetét részletezem az országban, majd áttérek az indiánokat érintı törvényekre, illetve a velük foglalkozó kormányközi, nemzetközi, vagy éppen civil szervezetekre. Kutatásom folyamán az általam legfontosabbnak ítélt forrás kettı indiánokkal foglalkozó, ıket támogató kormányközi szervezet oldala volt: a CDI (Bennszülött Népek Nemzeti Fejlesztési Bizottsága) és az INALI (Indián Nyelvek Nemzeti Intézete) eredményei, publikációi nagyban hozzájárultak dolgozatom elkészítéséhez. Ezenkívül felvettem a kapcsolatot a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) tanárával, Dr. José Manuel del Val Blancoval, aki a Multikulturális Egyetem Program (PUMC) vezetıje. kulcsszavak: Mexikó, indiánok, maja nép, kisebbség, zapatisták, világörökség

alkotmány, szervezetek,

163



TársTud

A hegyi-karabahi konfliktus és XXI. századi vetülete Herczeg Adrienn Nemzetközi tanulmányok MA Témavezetı: Dr. Kalmár Zoltán A dolgozat két dél-kaukázusi ország, Azerbajdzsán és Örményország között feszülı konfliktust elemzi. Az ellentétek ugyan a régmúltban gyökereznek, de hatásuk, miként azt az elmúlt hónapok eseményei is alátámasztják, napjainkban is érezhetı. A szeptember hónapban nagy vihart kavart Safarov-botrány révén Magyarország bizonyos mértékig érintetté vált ebben a konfliktusban, s a világsajtó hirtelen az azeri kiadatás ügyétıl lett hangos. Az Örményország és Azerbajdzsán közötti vita forrása a Hegyi-Karabah hegyvidékes terület ellenırzéséért folyó folyamatos rivalizálás, mely immár több mint egy évszázados múltra tekint vissza, s 1988-tól napjainkig legkevesebb húszezer áldozatot követelt, míg a menekültek száma eléri a másfél milliót. A hegyi-karabahi konfliktus végleges megoldására irányuló törekvések mindezidáig sikertelennek bizonyultak. A téma aktualitását bizonyítja egyrészt magának a konfliktusnak a megoldatlansága, másrészt pedig a nemzetközileg meghatározó nagyhatalmaktól kapott növekvı figyelem a térség iránt. A dolgozat elemzi a hegyi-karabahi háborút, bemutatja az örmény-azeri konfliktus közvetlen hátterét, s áttekintést ad a Safarov-botrányról. A tanulmány megírásához a szerzı sorra vette a meghatározó hazai és külföldi szakirodalmakat, átfogó kutatómunkája során pedig lehetısége nyílt a szembeálló felek álláspontjának megismerésére. A hegyi-karabahi konfliktus nemzetközi jelentıségének ellenére igen kevés szerepet kap a hazai médiától, így a dolgozat a téma fontosságára is fel kívánja hívni a figyelmet. Kulcsszavak: Azerbajdzsán, Örményország, Hegyi-Karabah, nemzetközi konfliktus, fegyverszünet, Safarov

164



TársTud

A V0 vasútvonal vasúttörténeti beágyazódása és a kihívásainak elemzése Horváth Barnabás Emberi erıforrások BSc Témavezetı: Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta Napjainkban a vasúti logisztika piacán Közép-Kelet Európában felerısödött a verseny. Magyarország a hazai vasúti hálózat centralizáltsága és leromlott állapota miatt elıbb – utóbb megkerülhetıvé válik, lekerülhet az európai vasúti térképekrıl. Hazánk régión belüli piaci pozícióinak megırzése érdekében született a fıvárost délrıl elkerülı V0 vasútvonal terve. Az új vonal a KÖZOP-2.5.0-09-2010-0005 projekt keretében valósul meg. A V0 vasútvonal projekt is, mint minden projekt egyszeri és megismételhetetlen. Az elızetes tervezéskor ezért elengedhetetlen, hogy olyan eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek segítik a projekt hármas peremfeltétel (elıre meghatározott minıség, költség és idı paraméterei) mentén történı megvalósítását. Ellenırzésre alkalmas projekt eszközök lehetnek a SWOT (Strenghts)elemzés és az FMEA (Failure Mode and Effect Analysis) elemzés. A V0 vasútvonal kihívásainak elemzésével foglalkozó dolgozatom szakirodalmi, módszertani és empirikus részbıl épül fel. A szakirodalmi részben a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása során bemutatom, hogy hogyan fejlıdött hazánk vasúthálózata, milyen megoldásokat és szempontokat kerestek az elmúlt évtizedekben a hálózat bıvítésére, rugalmasabbá tételére. A fejezet egyik fontos célja a vasúti hálózatok társadalomra, gazdaságra gyakorolt hatásainak feltérképezése. A dolgozat módszertani részében bemutatom a SWOT elemzés és az FMEA elemzés módszertanát. A TDK dolgozat empirikus részében ismertetem a V0 projekt szakértıkkel folytatott interjúk alapján készített SWOT elemzésének eredményeit. Ebben a fejezetben mutatom be az FMEA elemzés területén általam végzett módszertani fejlesztést és annak eredményét. A kutatás további folytatásaként az általam továbbfejlesztett új FMEA módszer segítségével fogom elvégezni a V0 projekt elemzését, tesztelve az új módszertant.

165



TársTud

Test és identitás a (poszt)modern társadalomban Molnár Levente, Nagy Péter Nemzetközi tanulmányok BA Témavezetı: Dr. Garaczi Imre Elıadásunkban a test és az identitás problematikáját szeretnénk megvizsgálni, fıleg a modernitás, majd a posztmodernitás idıszakára tekintettel. A test és lélek/szubjektum/identitás kapcsolatainak különbözı modelljeit mutatjuk be a legkorábbi koroktól napjainkig. Megvizsgálva azt a folyamatot, mely során a hétköznapi, természetes megközelítés átalakult egy mesterséges, indusztriális normaképpé. Pályamunkánkban nagy részben a posztmodern gondolkodók elméletei kapnak figyelmet. A fogyasztói társadalom kialakulása/kialakítása, a test fölötti hatalom megszerzése – azonosságtudatától való megfosztása, valamint a technológiai fejlıdésének nyomán újfajta értelmezési szempontok jönnek létre, kitágítva és megváltoztatva a testrıl alkotott eddigi elképzeléseket. A 20. században a témával kapcsolatos diskurzusok tömkelege indikálja a test definiálására való törekvést, s paradox módon mégsem egy egységes kép kristályosodik ki elıttünk, hanem egy egyre apróbb részekre fragmentált emberkép. Ezért igyekszünk több megközelítésbıl rámutatni, kialakítani egy – remélhetıleg – jól körüljárt test-értelmezést. Foglalkozunk a testek gyártásának kérdésével, valamint a test fölötti uralom megszerzésével. Pályamunkánk folyamán a tudományos értekezések mellett a téma filmes adaptációinak bemutatásával is szolgálunk. Célunk továbbá a 21. századi emberek ösztönzése saját testükkel való kapcsolatuk újraértelmezésére.

166



TársTud

Hol tart az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának átalakulása? Polgár Tekla Nemzetközi tanulmányok MA Témavezetı: Dr. Gergó Zsuzsanna Az Európai Unió a nemzetközi rendszer sui generis szereplıjeként sajátos módon vesz részt a nemzetközi viszonyok alakításában. Miközben mérete, gazdasági és kereskedelmi súlya alapján a világpolitika meghatározó szereplıje, külpolitikai súlya nincs ezzel arányban. A felemás helyezet megszüntetése – „váljon az EU a nemzetközi politikai élet globális szereplıjévé” – érdekében került sor a CFSP életre hívására, s a máig tartó reformokra. Míg azonban az Unió számos szakpolitikai területen egyre inkább egy „meta-állam” jegyeit ölti magára, a külpolitika vonatkozásában messze nem tart itt, sıt úgy véljük, hogy a tagállamok eltérı álláspontja a jövıben sem teszi ezt lehetıvé. Dolgozatom bevezetı részében a nemzeti és közös európai érdekek és értékek összeegyeztethetıségét vizsgáltam a külpolitika sajátos területén, annak érdekében, hogy megfogalmazhassam az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájával szemben támasztható reális elvárásokat. A következı egységben röviden áttekintettem a CFSP létrejöttéig megtett történelmi utat, ezt követıen pedig a téma legaktuálisabb – a Lisszaboni Szerzıdés utáni – idıszakát helyeztem az elemzés középpontjába. Ennek során ismertetem a témakörben kibontakozó vitát, s a Szerzıdés e területre vonatkozó legfıbb változtatásait, majd a Lisszabon utáni közös kül- és biztonságpolitika elsı gyakorlati próbája – az arab tavasz eseményeire történt európai reagálás – révén azt vizsgáltam, hogy a perszonifikáció (az EU „arca”, s „hangja”) és egy új intézmény, az Európai Külügyi Szolgálat létrehozása mennyiben segíthetik elı a külpolitikai hatékonyság növekedését. A releváns hazai és nemzetközi szakirodalom áttekintése, a jogi dokumentumok elemzése és az arab tavasz eseménysorán tett lépések összevetésével a következı kérdésekre kerestem a választ: hol tart jelenleg a CFSP átalakulása, „szupranacionalizálása”? Milyen törésvonalak mutathatók ki a tagállamok között? Ezek együttesen milyen hatással bírnak a külpolitikai együttmőködésre – mennyiben segítik/gátolják az EU globális politikai szereplıvé válását?

167



TársTud

A cigányság munkamegosztásban elfoglalt helye és jövedelmi viszonyainak alakulása Magyarországon, a statisztikák tükrében Szakács András Társadalmi tanulmányok BA Témavezetı: Kaszásné dr. Leveleki Magdolna Pályamunkámban a cigányság munkamegosztásban elfoglalt helyével és jövedelmi viszonyainak alakulásával foglalkozom Magyarországon a hazai szakirodalom alapján a meglévı statisztikákat és kutatási eredményeket felhasználva. Vizsgálatom kiterjed a 20. század közepének társadalmigazdasági változását megelızı idıszakra, az államszocializmus évtizedeire, és a rendszerváltás utáni évtizedekre. A cigányság munkaerı-piaci helyzete, és a munka világában elfoglalt helye nem csak azért lényeges kérdés, mert befolyásolja a családok jövedelmi helyzetét és életkörülményeit, hanem azért is, mert alapvetıen meghatározza a romák társadalmi integrációját. Míg a második világháború elıtt virágoztak azok a szakmák, mesterségek, melyek révén a cigányság szervesen kapcsolódott a társadalom más rétegeihez, az államszocializmus évtizedeiben a hagyományos munkavégzési formák megszőntek, és a roma társadalom többsége a nagyiparban – alacsony státuszú munkakörökben – talált munkalehetıséget. A rendszerváltás idıszakában az ipari struktúra átalakulása elsısorban ıket érintette hátrányosan. A hazai kutatások az 1990-es években és az ezredforduló után nem mutatnak helyzetükben lényeges változást.

168



TársTud

Görögország válaszúton Tatár Szilvia Nemzetközi tanulmányok BA Témavezetı: Dr. Gergó Zsuzsanna A nemzetközi média jó ideje hangos a görögországi eseményektıl. Hol a lehetséges államcsıd, hol a monetáris unióból való kilépés/kiléptetés, hol a görög választások tartják izgalomban az európai közvéleményt. Vajon ezek pusztán a média által „feltupírozott” hírek csupán, vagy a mediterrán ország régóta felszín alatt húzódó, s a pénzügyi-gazdasági válság hatására nyíltan a felszínre törı valós problémái? Milyen korábbi okokra vezethetı vissza a görög gazdaság instabilitása és melyek az elmúlt kéthárom év aktuális kihívásai? A dolgozat ennek a kérdéskörnek az áttekintésére és a válságkezelési forgatókönyvek felvázolására törekszik. A dolgozat bevezetı része röviden áttekinti a görög társulási/csatlakozási folyamat sajátosságait, különös figyelemmel a felzárkózás szempontjából leginkább problematikus területekre. Bemutatja a Görögország és a Közösség között rendszeresen fellépı feszültségforrásokat, majd ezt követıen 2009-tıl folyamatosan mélyülı válság fı összetevıit. A dolgozat a Görögország jövıjével kapcsolatos viták, forgatókönyvek, reformkoncepciók összehasonlító elemzésével zárul. A görög „eset” jól szemlélteti az Európai Unió és az euróövezet jövıjével kapcsolatos problémákat csakúgy, mint az unión belüli „mag” – és „periféria”országok közötti érdekkonfliktusokat. Sikeres megoldása arra is választ adhat, milyen integrációs modell (két/három/többsebességes) lehet a jövı Európai Uniójának útja. A dolgozat megállapításai a hazai és nemzetközi szakirodalom elemzésébıl levont tanulságokra, valamint a görög egyetemisták által kitöltött kérdıívek elemzésére támaszkodnak.

169



TársTud

The South African and American Societies from a Bicultural Perspective Török Anthony Alexander Anglisztika BA Témavezetı: Dr. Hortobágyi Ildikó As a South African born citizen who now lives in Hungary, I would like to introduce issues concerning the South African society. Although the Rainbow Nation is often present in the news, not all controversies are mentioned and the missing issues should definitely be mentioned more often. The main aim of my study is to concentrate on present day/post-apartheid issues concerning South Africa and minor comparisons with U.S. societal matters. To understnad more about present day South Africa, it is necessary to write a background history on apartheid. The cornerstones that will be tackled are current societal issues, such as demographics, racism, segregation, education and economy. There will aslo be linguistic features concerning the different varieties of South African English supported by empirical research. Media issues concerning present-day South Africa will also be focused on, such as comedians using the media as a tool against AIDS, music and films. Finally as a conclusion my theis shall emphasize why education and the media is so important in South Africa and in the USA.

170



Mőszaki Informatikai Kar

171



Informatika tudományi Szekció 1. Tagozat Idırend Kismérető, mőszerfali léptetımotor forgatónyomatékának mérése örvényáramú fék segítségével Platform-független keretrendszerbe foglalt rehabilitációs játékok tesztelése célcsoport specifikus szempontok alapján Fixációs pontok vizsgálata monó, illetve sztereó képmegjelenítés esetében

10:30

Bálint Roland

10:50

Dömık Tamás, László Erika, Szőcs Veronika, Antal Péter, Méreg Balázs

11:10

Kiss Péter József

11:30

Márczi Brigitta

Egészségtudat fejlesztése a felsıoktatásban

11:50

Mészáros Lilla, Sipos Norbert

Felhasználói preferenciák gyors feltárását támogató szoftver kidolgozása

172



InfoTud1

Kismérető, mőszerfali léptetımotor forgatónyomatékának mérése örvényáramú fék segítségével Bálint Roland Villamosmérnök BSc Témavezetı: Fodor Attila A dolgozat témája gépjármővek mőszerfalában használható, mutatókat mozgató léptetımotorok dinamikus forgatónyomatékának a mérése. Mivel a léptetımotor forgatónyomatéka kicsi (1,6 mNm a specifikáció szerint), így a kereskedelemben kapható nyomatékmérı mőszerek nem megfelelıek. A gyári nyomatékmérı mőszereket nem erre a mérési intervallumra tervezték és a felbontásuk sem megfelelı. A dolgozatban bemutatásra kerülnek, a nyomatékmérési módszerek [1], a jelenleg piacon kapható mérımőszerek és azok elınyei és hátrányai. A léptetımotor nyomatékának mérését örvényáramú fékezéssel oldottuk meg, mivel ennél a lehetıségnél a legpontosabb az állítási lehetıség, valamint ennél a módszernél érhetı el a kellı felbontás és gyorsaság. A nyomatékmérést nehezíti, hogy a mérésre alig több mint 1,5 másodperc áll rendelkezésre, mert csak 310°-ot képes fordulni a léptetımotor. A megoldás újszerő, mivel villamos fékezésekhez általában villamos generátorokat, motorokat használnak, itt pedig a léptetımotor kis fordulatszáma és nyomatéka miatt ez nem járható út. A bevezetı után a dolgozat bemutatja a léptetımotorok mőködési elvét és vezérlésének elméleti módszereit [2-3]. A dolgozat következı fejezete a kidolgozott örvényáramú nyomatékmérést mutatja be, az olvasó megismerkedhet annak mőködési elvével és alkalmazásával. Ezután bemutatjuk a már mőködı szerkezet vezérlésére kifejlesztett áramkört, és a mérés pontos menetét, valamint a mérések vezérlésére felhasznált 32 bites DSP processzor vezérlıprogramját. A dolgozat zárásaként pedig mérési eredményekkel bizonyítjuk a mőszer pontosságát, amely mérési eredményeket rövid statisztikai elemzésnek vetjük alá. [1] http://www.auto.bme.hu/sites/default/files/1motorlaboratoriumi20meresek.pdf [2] Baluta, G. , Gh. Asachi: Microstepping Mode for Stepper Motor Control, Signals, Circuits and Systems, 2007. ISSCS 2007. International Symposium, 2007 [3] US4855660, US Patent, 1989

173



InfoTud1

Platform-független keretrendszerbe foglalt rehabilitációs játékok tesztelése célcsoport specifikus szempontok alapján Dömık Tamás, László Erika, Szőcs Veronika, Antal Péter, Méreg Balázs Mérnök informatikus MSc Témavezetı: Sikné dr. Lányi Cecília Tudományos Diákköri Dolgozatunk célja annak a keretrendszernek a felhasználói tesztelése célcsoport függı szempontok alapján, amibe olyan virtuális valóság alapú játékokat tervezünk és fejlesztettünk, amelyekkel a stroke betegek otthoni rehabilitációját támogatjuk. A fejlesztı játékok mozgásterápiájuk hatékonyságát növelik, így rehabilitációs idejük csökken, ezáltal szerves része lesz a költséghatékony otthoni gondozásnak. Munkánk kulcs szerepet tölt be a Telemedicine System Empowering Stroke Patients to Fight Back (StrokeBack) FP7-ICT projektben, annak részeként valósul meg. A projekten belül a feladatunk a Wolf Motor Function Test (WMFT) megfelelı teszt eseteihez rehabilitációt támogató játékok fejlesztése, megvalósítása. A keretrendszer kidolgozása, amelybe a VR technológiákra épülı fejlesztı játékokat készítettünk és illesztettük be, illetve egy olyan kommunikációs layer fejlesztése, amely lehetıvé teszi, hogy az alkalmazás platform független legyen, már tesztelési fázisban van. Kutatásunk arra irányul, hogy egy felhasználói célcsoport specifikus kritériumrendszerben felmérjük a rehabilitációs alkalmazás grafikus interfészét használhatóság, kezelhetıség, és olyan egyéb szempontok alapján, amelyek nem részei a standard szoftverfejlesztés folyamatnak. Különös figyelmet fordítottunk a tesztekben a beviteli eszközök (egér- billentyőzet, Android–os okos telefon, Shimmer-szenzorokból felépített testfelszíni érzékelı hálózat) alkalmazhatóságára, és ezek összhangjára a WMFT teszttel, amely a rehabilitáció eredményességérıl szolgáltat mérhetı adatot. Kulcsszavak: fejlesztı játék, teszt, validáció, rehabilitáció, stroke betegek, számítógéppel támogatott fejlesztés, mozgáskoordináció zavara, augmented/virtual reality

174



InfoTud1

Fixációs pontok vizsgálata monó, illetve sztereó képmegjelenítés esetében Kiss Péter József Mérnök informatikus MSc Témavezetı: Dr. Czúni László Egy kép már keletkezésekor az optikai rendszer, a CCD chip, illetve jelfeldolgozó, tömörítı eljárások számos hibalehetıségét hordozza magában, melyek a szemlélı számára zavaróak lehetnek. A kép egyes részei azonban különbözı mértékben kerülnek a figyelem középpontjába, ezáltal a különbözı képterületeken bekövetkezett hasonló mértékő torzulások az ember számára kialakult képminıség érzetet különbözı mértékben befolyásolják. A képminıség értékelésben több minıség-értékelı jelzıszám áll rendelkezésre monó képekre, mely automatikusan próbálja a képeken bekövetkezett torzulás ember által érzékelt mértékét kifejezni. A 3D technikák rohamos terjedésével azonban elıtérbe kerül a sztereó képek tömörítésének, illetve minıség értékelésének kérdése. A képminıség értékelı jelzıszámok kialakításánál elsıdleges kérdés, az ember számára fontos képrészletek (sajátságos pontok) megállapítása, ahol a torzulásokra a szemlélı érzékenyebben reagálhat. A jelzıszámok sztereó képekre való alkalmazhatóságának ez által feltétele, hogy a sajátságos pontokon a képmegjelenítési mód változása ne nagymértékben változtasson. Az ember számára fontos területek a képen sok különbözı tényezıtıl függnek – a nézési idıtıl, elıképzettségtıl, szituációtól – pl. egészen másképp tekintünk meg egy képet egy keresési feladat esetén, mint ha csak vágóképként van jelen. E dolgozatban célunk a kép jellemzıitıl függı tényezık vizsgálata, különös tekintettel a diszparitás szerepére, mely a két dimenzióban látott (monó) képhez képest, sztereó esetben többlet információként jelenik meg. Dolgozatomban áttekintem a jelenleg alkalmazott képminıség értékelı jelzıszámokat, valamint bemutatom jelenleg is folyó kutatásunkat, melynek célja a monó és sztereó képmegjelenítés esetén a tapasztalható fixációs pontok összehasonlítása, különbségek keresése a két képmegjelenítési mód között a szemlélı számára fontos terültek tekintetében. A kutatás során két pszichovizuális kísérletet dolgoztunk ki, mely kísérletek során a résztvevıknek monó illetve sztereó módon természetes, illetve mesterségesen generált képeket jelenítettünk meg, mialatt a szemmozgást nyomon követve a nézett területekre következtettünk. Az eredményül kapott nézettségi mintákat (fixációs pontokat) statisztikai értelemben hasonlítottuk össze – célunk különbségek feltárása a monó illetve sztereó eredmények között.

175



InfoTud1

Egészségtudat fejlesztése a felsıoktatásban Márczi Brigitta Mérnök informatikus MSc és Logisztikai mérnök MSc Témavezetı: Edvy László Az egészségtudatos életvezetés egyéni és társadalmi érdekünk is, mivel a felsıoktatásból kikerülı hallgatók végzettségükbıl fakadóan mintaadó, véleményt alkotó és formáló réteg lesz. Az egészségmegóvás és fejlesztés területén azonban számos hiányosság mérhetı, amelynek pótlását fizikai dimenziója mentén szeretnénk támogatni. Egy, a Pannon Egyetem hallgatói körében végzett felmérés eredménye szerint az egészséggel kapcsolatos életminıség legmeghatározóbb faktora a gyakorlatban megvalósuló egészségvédı életvezetés. A faktoranalízis által nyert változók rangsora rámutat arra, hogy az objektíven feltárt fittségi állapotra épülı reális fittségi cél meghatározása, illetve annak gyakorlati végrehajtása segíti elsıdlegesen a hallgatót egészsége javításában, ami a minıségi élet egyik alapja. Az egészséggel kapcsolatos életminıségnek ezen felismerés mentén történı erısítése érdekében egy olyan interaktív edzéstervezı program létrehozását tőztük ki célul, amely elméleti és gyakorlati segítséget is nyújt a választott fittségi cél eléréséhez. Az eredményes fejlesztést az edzések tervezéséhez szükséges bemeneti adatok, illetve a terhelési paraméterek – sporttudományi megalapozottságú – objektív mérhetısége támogatja. Az Interneten elérhetı edzéstervezı szolgáltatásokat vizsgálva általánosan elmondható, hogy az egyénre jellemzı paramétereket nem veszik figyelembe, nem mérik fel az egyén pillanatnyi állapotát, valamint nem tartalmaznak visszacsatolást. Éppen ezért ezek a programok csupán az általános edzésalapelvekre épülı útmutatásként értékelhetık, nélkülözve az eredményesség garanciáját. Ezen hiányosságokat javítva szoftverünk kezdetben a felhasználó állapotának feltárásához szükséges antropometriai adatokat kéri, majd fittségének teszteredményeire alapozva javaslatot tesz a fittségi program irányára, meghagyva a felhasználó szabad választását. Az edzés tervezése az edzéselméletre, mint a sporttudomány egy szubdiszciplínájára alapoz. A rendszeres újratesztelés pedig alapot ad az edzésprogram korrigálására, garantálva az eredményességet. Reményeink szerint keretrendszerünk által minél több hallgató kapcsolható be a rendszeres és eredményes fizikai aktivitásba, amely szükséges feltétele az egészség alapú életminıségnek.

176



InfoTud1

Felhasználói preferenciák gyors feltárását támogató szoftver kidolgozása Mészáros Lilla, Sipos Norbert Mérnök informatikus MSc Témavezetık: Dr. Tarczali Tünde, Dr. Bertók Botond Informatikai rendszerek életünk szerves részévé váltak. Hatékony használatukat nagyban segíti, ha minél gyorsabban képesek a felhasználó számára releváns válaszokat adni mindezt úgy, hogy kevés felhasználói interakcióval is hatékonyan tudják meghatározni egy felhasználó preferenciáit. A megoldás egy elkészülendı szállás- és programfoglalást menedzselı portál szolgáltatásait egészíti ki. A cél, hogy a honlapot használókról minél szélesebb körő profilt alkossunk, mindezt felhasználói preferenciák vizsgálatával. A felhasználói preferenciák feltárására irányuló online felméréseknek széleskörő szakirodalma van. Fontos, hogy a felállított hipotézishez, illetve a megfelelıen kiválasztott kérdéstípusokhoz igazodjon a vizsgált populáció, továbbá olyan skálarendszer biztosítsa a késıbbi kiértékelést, amely által számszerősítve az eredményeket nem csak a felhasználói preferenciákat lehet összegezni, hanem lehetıség van a kitöltıket szembesíteni eredményeikkel. Mindez visszacsatolást ad a kérdıív szerkezetének, hátterének (matematikai modell összetettségének, skálarendszer finomságának, kiértékelés módszerének) sikerességérıl, megfeleltségérıl a probléma megoldás szempontjából. Többfajta kérdıív, illetve tesztelési módszertan elemzése során különbözı skálaszerkesztési módszerekkel (Bogardus-skála, Thurstone-skála, Likert-skála, Guttman-skála, Szemantikus differenciál skála, stb.), illetve kérdésfeltevési mintákkal (páros összehasonlítás, igaz-hamis kérdések, több választáson alapuló, nyílt kérdések, stb.) ismerkedtünk meg. A tanulmány kitér ezek vizsgálatára, összehasonlítására, majd a kutatási eredmény szempontjából a megfelelı matematikai modellhez egy hatékony skálarendszert, illetve kérdési mintákat választ, ez a Likert-skála, illetve a páros összehasonlítás módszere. A dolgozat keretében elkészült felmérést támogató alkalmazás fejlesztését nyílt forráskódú környezetben valósult meg. A humán preferenciamérések a társadalom minél szélesebb rétegének bevonásával készült, majd a kapott adatokat kiértékeltük, konklúziót levontuk. A tanulmány bemutatja, hogy az alkalmazott módszerek miben járultak hozzá az elkészült rendszer zökkenımentes implementálásához, és a felhasználó preferenciák feltárásához. Kulcsszavak: felhasználói preferencia, kérdıív, skálarendszer, kérdésfeltevési minta

177



Informatika tudományi Szekció 2. Tagozat Idırend Szakaszos üzemő termelı rendszerek ütemezése: megoldó módszerek empirikus analízise S-gráf alapú throughput-maximalizálási algoritmusok vizsgálata és továbbfejlesztés

10:30

Éles András, Kovács Balázs, Tóth Benjámin

10:50

Orosz Ákos

11:10

Rozner Viktória Katalin

Folyamathálózatok Pareto optimális struktúráinak generálása

11:30

Szili László

Kölcsönös kizárási feltételek alkalmazása keresési stratégiákban

11:50

Szoldatics András, İsz Olivér

Szakaszos üzemő gyártórendszerek ciklikus ütemezése

178



InfoTud2

Szakaszos üzemő termelı rendszerek ütemezése: megoldó módszerek empirikus analízise Éles András, Kovács Balázs, Tóth Benjámin Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Hegyháti Máté Az egyre összetettebb gyártási folyamatok miatt napjaink termelı rendszereinek hatékonysága nagymértékben függ a rendelkezésre álló berendezések üzemeltetésének módjától. Ennek is köszönhetı, hogy az elmúlt két évtizedben a szakaszos gyártási folyamatok ütemezése fontos területté vált. Rövidtávú ütemezési feladatok megoldására a nagy számítási igény és a feladatok sokszínősége miatt gyökeresen eltérı modellezési technikákat fejlesztettek ki. Az irodalomban gyakran alkalmaznak kevert egész értékő lineáris programozási (MILP) modelleket, de léteznek kombinatorikai megközelítések is. Munkánk során létrehoztunk egy keretrendszert, melynek részeként egy általunk létrehozott általános formátumban implementáltuk a különbözı technikákat használó MILP modelleket, és az irodalomban szereplı ütemezési feladatokat. Dolgozatunk fı eredménye irodalomból ismert ütemezési feladatokon elvégzett széleskörő teszteken alapul. Az empirikus vizsgálatokból következtetéseket vontunk le arra vonatkozóan, hogy az ütemezési feladatok tulajdonságai alapján mely irodalmi módszer használata a legkedvezıbb.

179



InfoTud2

S-gráf alapú throughput-maximalizálási algoritmusok vizsgálata és továbbfejlesztés Orosz Ákos Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Dr. Holczinger Tibor Az informatikát nagyon sok kutatási területen használják, ahol nagy mértékő számítási kapacitásra van szükség. Ezek közül egy sokak által kutatott témakör a gyártási folyamatok ütemezése, ahol különbözı termékeket kell elıállítani a rendelkezésre álló erıforrások (gyártó berendezések) segítségével. A rendszer mőködése során fontos, hogy melyik berendezést mikor mire használjuk, ennek az idızítésnek a meghatározását nevezzük ütemezésnek. Szakaszos folyamatok optimalizálása során a berendezések mőködési idején kívül gyakran figyelembe kell még venni további idızítési paramétereket, mint például a berendezések esetleges tisztítását, az anyagok átviteli idejét a berendezések között, a berendezések átállási idejét két feladat között. Továbbá a feladatot ki lehet terjeszteni más nem idızítési jellegő feltételekkel, mint péládul a hıcserélési paraméterek, energiafogyasztás, szennyezés kibocsájtás. A feladat, hogy ezeket a rendszereket valamilyen szempont szerint optimális módon ütemezzük, amely szempont leggyakrabban adott számú termék minél rövidebb idı alatti legyártását jelenti. Jelen munka esetében a célfüggvény, hogy adott idı alatt minél nagyobb összértékő termékeket gyártsunk. Dolgozatom elsı felében röviden ismertetek az S-gráf módszertanon alapuló, korábban kifejlesztett algoritmusokat, melyeket implementáltam egy meglévı, robosztus keretrendszerbe. A dolgozat második részében bemutatok egy új eljárást, mely a korábbi algoritmusoktól eltérıen generálja az optimális megoldást. Az algoritmusok hatékonyságát több példán keresztül hasonlítom össze.

180



InfoTud2

Folyamathálózatok Pareto optimális struktúráinak generálása Rozner Viktória Katalin Gazdaságinformatikus BSc Témavezetı: Dr. Bertók Botond A folyamatszintézis olyan döntések sorozata, amely a felhasználható építıelemek és azok lehetséges kapcsolódásaiból az optimális struktúrát és az optimális üzemeltetést igyekszik kiválasztani. Ez egy hatékony eszköz összetett rendszerek tervezésére és új technológiák bevezetésének gazdasági hatáselemzésére. A folyamattervezésnél nem csak profit, hanem a fenntarthatóság, az erıforrások jobb kihasználása is egyre nagyobb szerepet játszik. A korábban elérhetı eljárások, noha meg tudták adni több szempont szerint egy generált struktúra minıségét, csak egyetlen cél szerint voltak képesek valahány legjobb megoldás meghatározására. A feladatom egy olyan algoritmus és szoftver kidolgozása volt, mely tetszıleges számú megjelölt szempont szerint, Pareto optimális folyamatokat generál. Pareto optimálisnak tekintünk egy megoldást, ha páros összehasonlításban bármely más megoldásnál legalább egy szempontból jobb, még ha a többi szempont szerint gyengébb is. A folyamatszintézis feladatot és annak számítógépes leírását úgy bıvítettem, hogy több optimalizálási célt is meg lehessen fogalmazni. Ezután, az alternatív folyamathálózat-szintézis algoritmusokat és szoftvert úgy fejlesztettem tovább, hogy ezen eltárolt célok szerint minden Pareto-optimális struktúrát le tudjon számolni. A szoftver tesztelésére és demonstrálására két többcélú feladatot választottunk. Egy jármő hozzárendelési és egy megújuló erıforrásokra épülı energiaellátó rendszer tervezési feladatot. A jármő hozzárendelésnél a cél költségek mellett a környezeti terhelés és az autók menetidejének minimalizálása. Energiaellátó rendszereknél pedig cél a költség mellett a környezeti lábnyom és a fosszilis tüzelıanyag felhasználás csökkentése.

181



InfoTud2

Kölcsönös kizárási feltételek alkalmazása keresési stratégiákban Szili László Mérnök informatikus BSc Témavezetı: Dr. Bertók Botond A folyamatszintézis sok területen megtalálható problémakör, legyen szó reakcióút azonosításról, ellátási lánc vagy üzleti folyamatok tervezésrıl. Feladata valamely cél szerint legjobb összetett folyamatok teljes struktúrájának felépítése ismert építıelemek kombinációjával. A feladatkör nehézsége a kombinatorikus robbanás jelenségbıl adódik, ugyanis az építıelemek számának növelésével exponenciálisan növekszik a lehetséges kombinációk vagy megoldásstruktúrák száma. Egyes feladatokban azonban a megfogalmazásból következıen, esetleg bizonyos építıelemek tulajdonságaiból adódóan, találhatók olyan építıelem halmazok, melyek elemei egyszerre nem szerepelhetnek egy megoldásstruktúrában sem. Ezen kölcsönösen kizáró elemek miatt csökken a lehetséges megoldásstruktúrák száma, ami jelentıs keresési tér csökkenést is eredményez, amely kihasználható lehetne a struktúrákat generáló algoritmusok futási idejének csökkentésére is. A megvalósítás azonban több okból kifolyólag sem triviális. A megoldó algoritmusok olyan módosítására van szükség, amely nem csak szőri a nem kívánt megoldásokat, hanem a szisztematikus keresés során eleve elkerüli azokat. Ehhez szükséges például egy új hatványhalmaz generáló eljárás, amely csak olyan részhalmazokat ad vissza eredményül, melyek eleget tesznek a kölcsönös kizárásoknak. Munkám során kidolgoztam egy olyan folyamatszintézis módszert, amely figyelembe veszi a kölcsönösen kizáró halmazok nyújtotta gyorsítási lehetıségeket. A kidolgozott módszert megvalósítottam C++ programozási nyelven, valamint szakirodalomban elérhetı példákra sikeresen teszteltem.

182



InfoTud2

Szakaszos üzemő gyártórendszerek ciklikus ütemezése Szoldatics András, İsz Olivér Programtervezı informatikus BSc Témavezetı: Hegyháti Máté Szakaszos üzemő gyártórendszerek esetén a termékek egy elıre meghatározott gyártási receptet követve készülnek el. A recept pontosan elıírja a gyártás lépéseit, hogy azok a rendszer mely berendezéseiben végezhetık el, és milyen anyagokból mennyit használnak fel, ill. gyártanak le. Ha az erıforrások korlátozottak, akkor a folyamatok idıbeli elosztása egy ütemezési feladatot eredményez. A nagy számú diszkrét döntések bonyolulttá tehetik a problémát, ezért a szakirodalomban fıleg korlátozott mérető feladatok megoldására publikáltak módszereket. A kifejlesztett modellek rövid távú ütemezésre jól használhatók, de több hónapos idıtartamra alkalmazva ıket, kezelhetetlen méretővé válnak. A probléma redukálásának egyik lehetséges módja további korlátozások bevezetése. Hosszútávú tervezésnél az egyik gyakran használt egyszerősítés egy rövidebb idıtartam ismétlıdı sorozatából megalkotni a teljes intervallum ütemezését. Az így kapott, úgynevezett ciklikus ütemezés optimalitása nem garantálható, de gyakorlati szempontból elınyösnek tekinthetı. A szakirodalomban számos matematikai programozási modellt mutattak be ciklikus ütemezési feladatokra. A publikált módszerek nehezen kezelhetı nem-lineáris célfüggvényt alkalmaznak, vagy a ciklusidı sorozatos rögzítése mellett iteratív módon keresnek megoldást. Dolgozatunkban egy S-gráf alapú algoritmust mutatunk be hosszútávú throughput maximalizálási feladatok ciklikus ütemezésére. A módszer a termékek egy ciklus alatt legyártandó mennyiségének folyamatos változtatásával generál részproblémákat, melyekben egy módosított S-gráf algoritmus határozza meg a minimális ciklusidıt. Több gyorsító eljárás is implementálásra került, melyek a keresési teret redukálják szuboptimális esetek kizárásával, valamint kezdeti korlátok meghatározásával segítik a részproblémák megoldását. Hatékonyságuk különbözı mérető problémák megoldásával lett tesztelve és összehasonlítva.

183



Névmutató Dr. Abonyi János....................124 Dr. Allaga József....................... 66 Dr. habil. Anda Angéla ............ 72 Dr. András Ferenc..................160 Antal Péter.......................172, 174 Babos Zsófia ...................143, 144 Dr. Bagladi Orsolya................154 Bakó Edit.............................22, 27 Bakonyi Péter..........................115 Dr. Bakos József....................... 96 Balaskó Georgina................56, 57 Bálint Roland ..................172, 173 Banász Zsuzsanna .................... 16 Bánkuti Anett......................30, 31 Barabás Szabolcs.................22, 23 Bari István ...........................68, 69 Becsei Dorottya ..................22, 27 Bednár András ................113, 114 Bélafiné dr. Bakó Katalin......114, ………....117 Béli Viktória ........................38, 39 Dr. Bene Szabolcs ..............57, 59 Benedek Zsuzsanna.................. 58 Dr. Bertók Botond ..........17, 177, ………....181, 182 Biermann Margit....................... 52 Bikkes Orsolya ................135, 136 Biró Barbara ........................93, 94 Biró Éva...............................61, 62 Bischof András ...................61, 63 Dr. Böcskei Elvira .................... 53 Dr. Boda Dezsı..................3, 7, 9 Dr. Bódis Judit....................62, 65 Bogáth Dániel .....................93, 95 Borbély Tibor..........................130 Dr. Budai Péter......................... 73 Burján Ágnes...................135, 137 Dr. Bús Éva................ 3, 7, 9, 147 Clarke Alan PhD ...................... 46 Csányi Vivien Valéria .........14, 16 Császár Zsófia.....................93, 96 Csomós Bence ................119, 120 Dr. Czike Bernadett ...............161 Dr. Czúni László........ 4, 7, 9, 175 Dr. Dallos András ..................105 Danics Nóra....................107, 108 Dániel Zoltán András .......31, 32, …………34, 36, 37

184

Dezsı György..................... 88, 89 Dobrádi Annamária ....... 126, 127 Dr. Domokos Endre ............. 132 Dömık Tamás................ 172, 174 Dublecz Fanni .................... 56, 58 Dr. Dublecz Károly ................. 10 Dulai Tibor ............................. 3, 7 Dr. Eck Júlia ........................... 142 Edvy László ............................ 176 Egedy Attila ............................ 122 Dr. Elekes Andrea.......23, 28, 29, ………….35 Éles András..................... 178, 179 Endrıdi Adrienn ................ 38, 43 Dr. Eniszné dr. Bódogh Margit ............................................ 127 Erdélyi Nikolett.................. 47, 49 Esztergályos Ádám ............ 61, 64 Fábián Balázs.................. 107, 109 Farkas Gergely.......................... 96 Farkas Marietta................... 14, 15 Fejes Lászlóné Utasi Anett.... 123 Fekécs Ildikó................... 156, 157 Fodor Attila ............................ 173 Dr. Fodor Dénes............ 120, 121 Fodor Melinda Anna ......... 93, 97 Földes Dániel...................... 88, 90 Fónagy Orsolya .............. 101, 102 Dr. Friedler Ferenc .................... 9 Dr. Garaczi Imre.................... 166 Gärtner Szilvia ........................ 123 Gasparetz Beáta.................. 38, 40 Dr. Gergó Zsuzsanna .... 167, 169 Gilián Lilla Diána ............... 61, 65 Gyurácz-Németh Petra...... 44, 51 Hajmásy Gyöngyi............... 38, 44 Hammer Tamás.................. 83, 84 Hampl Norma .................... 56, 59 Dr. Hangos Katalin............ 4, 7, 9 Ható Zoltán ................................ 7 Hegedüs Eszter .................. 30, 36 Hegedősné dr. Baranyai Nóra. 74 Hegyháti Máté ............7, 179, 183 Hegyi Ágnes.................... 162, 163 Heizinger Anita .............. 135, 138 Henn Bernadett.................. 83, 85 Herczeg Adrienn ............ 162, 164 Herczeg Márk ..................... 47, 48

Hérincs Fanni......................47, 51 Dr. Hoffmann Borbála .. 3, 7, 10, ………….64 Dr. Holczinger Tibor .............180 Dr. Hortobágyi Ildikó ... 159, 170 Horváth Barnabás.......... 162, 165 Horváth Dávid..........................89 Dr. Horváth Ottó ...............97, 98 Dr. Horváth Pál ......................129 Horváthné dr. Baracsi Éva ......74 Huják Janka .........................38, 46 Huszka Márta ......................88, 91 Kadanoczky Helga......................9 Kádár András ......................22, 23 Dr. Kaizer József ................94, 95 Dr. Kalmár Zoltán..................164 Kapuvári Krisztina..............30, 37 Kaszás Nikolett.........................39 Kaszásné dr. Leveleki Magdolna ............................................168 Katona Aliz Katalin............14, 21 Kaviczki Ákos ................ 101, 103 Kerekes Kinga.....................22, 28 Kertész Bettina............... 143, 145 Kiss Lívia Benita .................75, 76 Kiss Melitta Patrícia............93, 98 Kiss Péter József............ 172, 175 Dr. Kocsis András ..................158 Dr. Kocsis László .....................69 Kocsisné dr. Molnár Gitta .......71 Kohlrusz Gábor..... 119, 120, 121 Kökény Mónika ..................56, 60 Komlósi Edit.......................40, 50 Koszó Csaba .......................75, 77 Dr. Kosztyán Zsolt Tibor...7, 18, ………….19, 20 Kovács Ádám................. 156, 158 Kovács András (GK). ........75, 78 Kovács András (MK) ... 126, 128 Kovács Balázs ................ 178, 179 Kovács Edina..............................9 Dr. Kovács Gábor..... 7, 136, 141 Dr. Kovács János......................70 Dr. Kovács József...................110 Kovács Péter .................. 126, 129 Dr. Kovács Szilvia ................7, 60 Dr. Kovács Zoltán..............21, 49 Kovács Zsófia .........................131

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem Dr. Kristóf Tamás ..................103 Dr. Kristófné dr. Makó Éva .128, ………..133 Kurbucz Marcell .................14, 18 Dr. Kurdi Róbert....................106 Lábdi Gábor....................151, 152 Dr. Ladányi István..................138 Ladik Emese Ivett ..............47, 52 Lankó Jácinta ..................113, 115 László Erika ....................172, 174 Legeza Fanni .......................38, 41 Léhart Bettina .....................30, 33 Lehota János ............................. 42 Leitner Veronika.............143, 146 Lencsés Anett......................14, 15 Lengyel Edina ........................... 85 Dr. Liker András....................... 84 Magasházi Virág..............151, 153 Dr. Magyar Donát .................... 87 Makai Péter..............................157 Márczi Brigitta.................172, 176 Marton Dóra ...................151, 154 Dr. Máté Borbála...................... 90 Megyeri Gábor................113, 116 Méreg Balázs ...................172, 174 Merényi Anna..................101, 104 Mészáros Lilla .................172, 177 Dr. Mezıszentgyörgyi Dávid . .10 Mikó-Baráth Máté ..............61, 66 Molnár Bálint ..................119, 122 Molnár Levente...............162, 166 Molnár Sándor ........................132 Nádler András.................143, 147 Dr. Nádasyné dr. Ihárosi Erzsébet............................... 67 Nádudvari Erika .............143, 148 Dr. Nagy András ............146, 150 Nagy Dániel ........................88, 89 Nagy Dóra...........................30, 35 Nagy Erzsébet.....................68, 70 Nagy Péter.......................162, 166 Nagy-Gombai Tamás.....126, 130 Dr. Navracsics Judit ...............153 Dr. Nemestóthy Nándor ......114, ………115, 116, 118 Németh Gábor....................14, 19 Németh Gabriella ...........101, 105 Németh József ................119, 123 Németh Nikolett.............156, 159 Németh Petra..................151, 155 Nyikos Annamária..............14, 20 Obert Nóra..........................68, 71 Oláh Bettina ....................113, 117 Orosz Ákos .....................178, 180 İsz Edina.................................... 9 İsz Olivér .......................178, 183 Ozsváth Gábor ...................22, 23

Dr. Padisák Judit ................ 86, 87 Dr. Pál László ........................... 58 Dr. Pályi Béla...................... 77, 81 Dr. Pap József Sándor ............. 95 Pápay Szandra................. 135, 139 Papné Góger Szabina............... 94 Papp Máté ........................... 93, 99 Pásztor György................... 61, 67 Pató Gáborné dr. Szőcs Beáta…. ...................................... 48, 165 Pénzes Erzsébet ....................... 41 Pintér Balázs ................... 126, 131 Pintér Viktória ................ 135, 140 Polgár Tekla .................... 162, 167 Pollermann Dominika ....... 68, 72 Dr. Rácz Gabriella.................. 148 Raffai Csilla ......................... 33, 45 Dr. Raffay Ágnes...................... 43 Dr. Rédey Ákos.............. 123, 131 Rozner Viktória Katalin ... 14, 17, …………178, 181 Ruppert Tamás............... 119, 124 Dr. habil. Sárdi Katalin............ 63 Sárik Edit......................... 143, 149 Sasné dr. Grósz Annamária .... .3, …………..7, 9, 37 Sass Ádám....................... 119, 125 Schmidtné Lényi Szilvia............. 3 Schöffer Mónika............. 107, 110 Sebestyén Viktor ............ 126, 132 Semperger Zsuzsanna.... 135, 142 Sikné dr. Lányi Cecília ........... 174 Sipos Norbert ................. 172, 177 Sipos Péter ................................ 71 Skodáné dr. Földes Rita......... .99, …………..100 Somody Gergı Lajos......... 68, 73 Soós Máté........................ 126, 133 Spirk Renáta........................ 47, 53 Stáhl Barbara................... 126, 127 Dr. Stenger-Kovács Csilla ....... 85 Szabó Ákos ......................... 88, 92 Szabó László ....................... 47, 54 Szabó Péter ......................... 75, 79 Szabóné dr. Bárdos Erzsébet. ........................................... .102 Szakács András............... 162, 168 Szakácsné dr. Földényi Rita .. .91, ……………104 Szalay István ................... 119, 121 Dr. Szávai Dorottya ...... 137, 139, ……………140 Székely Orsolya .............. 113, 118 Dr. Szente-Varga Mónika...... 163 Szenteleki Cintia ................. 47, 50 Dr. Szentgyörgyi Szilárd ........ 152 Dr. Szentirmai István............... 84

2012. november 14. Veszprém, Keszthely Szeremi Zsolt Róbert .... 107, 111 Szilárd Boglárka ..................38, 43 Szili Károly ..........................68, 74 Szili László...................... 178, 182 Szluka Nikoletta............. 107, 112 Szıke Andrea ......................22, 29 Szoldatics András........... 178, 183 Szücs Mariann .....................22, 26 Szőcs Veronika............... 172, 174 Táborosi Attila ............... 101, 106 Takács Tamás............................54 Tapolczai Kálmán...............83, 86 Dr. Tarczali Tünde .................177 Tasner Dóra ..............................21 Tatár Szilvia .................... 162, 169 Dr. Telcs András.......................16 Tobak Júlia ..........................30, 32 Tokos Bianka ................. 135, 141 Tollár Ágnes Nikolett.............105 Tollár Tímea ........................22, 25 Törı Eszter .........................75, 80 Török Anthony Alexander.. .162, ………….170 Tóth Benjámin ............... 178, 179 Tóth Erika Viktória ............22, 24 Tóth Éva....................... 76, 78, 80 Dr. Tóth József .......................155 Ujhidy Amarilla ...................88, 90 Dr. Ulbert Zsolt......................125 Urbán Ákos .........................30, 34 Urbán Béla........................ 93, 100 Dr. V. Szabó László................149 Vajnai Berta .........................38, 45 Dr. Valicsek Zsolt.....................98 Valkó Viktória .....................38, 42 Varga Anna................................62 Dr. Varga Csilla.............. 111, 112 Varga Dóra ..................... 143, 150 Varga Lilla............................22, 25 Dr. Varga Szabolcs ...................92 Dr. Varga Tamás............ 109, 122 Dr. Varga Zoltán ....................108 Dr. Vásáry Viktória..... 15, 24, 25, ………...26, 27, 48 Vass Máté ............................83, 87 Véber Virág .................... 156, 160 Veszelka Mihály ..................79, 81 Völgyi Dominika............ 156, 161 Dr. Wágner László..............63, 70 Wölfel László ......................47, 49 Zachár Gergely............................9 Zsiborács Henrik ................75, 81 Dr. Zsigmond Anikó..... 144, 145

185



Feljegyzéseim …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… 186



Feljegyzéseim

…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

187



Feljegyzéseim

…………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………

188

2012. évi Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia Pannon Egyetem. Konferencia kötet. A kötetet szerkesztették: Dr. Hangos Katalin Dulai Tibor

Recommend Documents