FŐZDEFESZT Első Hazai Kézműves Sörfesztivál
2011 Október 6-9. VIII. kerület- Palotanegyed (Lőrinc Pap tér, Krúdy Gyula utca, Mikszáth Kálmán tér, Szabó Ervin tér, Kálvin tér)
Sajtóanyag
A májusi Főzdefeszt látványos sikere bebizonyította, hogy óriási az érdeklődés a magyar kézműves sörök iránt. A fesztivál célja az , hogy egy hétvégére összetrombitálja a magyar sör jövője iránt érdeklődőket, a sörfőzőket, a kocsmárosokat és a fogyasztókat, akik így egyeztetethetik lehetőségeiket, kívánságaikat, és új irányokat találhatnak a némileg lerongyolódott magyar sörkultúra fejlődése számára.
Az első hazai kézműves sörfesztivál minden gyermekbetegsége mellett teljesítette a célját: azóta minőségi, vagy legalább annak szánt sörfesztiválok egész sora nőtt ki a földből, a fővárosban speciális, minőségi sörökre alapozott vendéglátóhelyek nyíltak, új sörfőzde is alakult. Miután egyértelművé vált, hogy a jó sörre van igény, , a hagyományos kisüzemi sörfőzdék is elkezdtek különleges, izgalmas, egyéni söröket főzni. Az októberi második Főzdefeszt célja, hogy aláhúzza az első fesztivál tanulságait, és minél több érdeklődőhöz eljuttassa a hírt, miszerint a magyar sörfőzés feltámadóban van, érdemes odafigyelni rá! Ezért aztán a rendezvény továbbra is INGYENES. A 10 májusi sőrfözde után ősszel már 18 magyar sörfőzde jön el a Palotanegyed tereire bemutatkozni, az újak közt olyan nevekkel, mint a frissen alakult Csobánkai Kézműves Serfőzde, a mályiból való Mályi Ászok, a vonyarcvashegyi Blonder, a tapolcai Stari, a soltvadkerti Kárpi, a nagykátai Bauer és a csepeli Rizmájer, valamint a Szögedi Sörfőzde. A májusi fesztivál szenzációja, az első magyar IPA – a Grabanc – volt, októberben a Főzdefeszten kerül bemutatásra az első magyar stout, a Csobánkai Serfőzde Fekete Bárány nevű, erősen feketecsokoládé-ízű söre.Minden sörforradalom alapja a házi sörfőzők lelkesedése és kísérletező kedve – nálunk eddig ők csak inkognitóban gyakorolhatták tevékenységüket, most azonban e kérdésben is változni látszik a légkör. Ezt az is mutatja, hogy az októberi fesztiválon bemutatkozik az Első Magyar Házi Sörfőzők Egyesülete. A házi sörfőzők vállalták, hogy a helyszínen kóstolható ízelítőt adnak az otthoni sörfőzés varázslatos világából. Az elmúlt nyáron alakult meg a Magyar Sörgasztronómiai Egyesület is, melynek célja a magyar sörkultúra általános fejlesztése, az ismeretterjesztés, a sör-sommelier-képzés, a vendéglátóiparban a kínálat sokféleségének támogatása, és végső soron ugyanaz, mint magáé a Főzdefeszté: hogy Magyarországon a jó kézműves sör mindenki számára elérhető, általános jelenség legyen – így egyértelmű, hogy nekik is az őszi Főzdefeszten kell bemutatkozniuk. Azok a főzdék, akiket májusban megismerhettek, a nyáron nagy lendülettel vágtak bele a rájuk jellemző specialitás kifejlesztésére, így míg azelőtt ötévente jöttek a sörkülönlegességek, ebben a pár hónapban született 10-12 újfajta sör. Érdemes lesz odafigyelni a tavaly az „Év Sörfőzdéje” díjat elnyert Békésszentandrási Sörfőzde új, szilvás sörére, és a kifejezetten a Főzdefeszt alkalmából főzött 7%-os „Fesztivál-Pilzenire”, ami különösen azok számára lehet érdekes, akik azt/el hiszik, hogy sörözni csak nyáron érdemes. Mi nem így vagyunk vele, ahogy a győrzámolyi Bors Sörfőzde sem: különben nem készültek volna a fesztiválra egy 7,5%-os félbarna belga ale-lel, melyet a sörfőző Tuck Barát sörének keresztelt, a Robin Hood kortyondi frátere nyomán. A tapolcai Stari a szervezők kérésére újra
megfőzte legendás Ír Vörös sörét, melyet már évekkel ezelőtt levettek az itallapról. A Köleses srácok pedig rendíthetetlenül haladnak előre az egzotikus gabonák világában – a Főzdefeszten mutatják be Hajdinás sörüket. A Fóti Sörfőzde a nyár underground slágerének számító 6,2 %os alkoholtartalmú Keserű Méz után megfőzte a Keserű Méz ivósör-változatát – az 5% alatti alkoholtartalom miatt ebből többet lehet inni – öröm ez azoknak, akik imádják a komló ízét, de nem akarnak felönteni a garatra. Lesz egy nagy visszatérőnk is – a nagykátai Bauer egy év szünet után újra megfőzi a 9%-os fekete és édes Drakulát, ami múlt ősszel hódított szakmai körökben. Mellé hoznak még egy 8%-os karamelles-meggyes őszi sört, hogy bebizonyítsák, a gyümölcssörök nemcsak nyáron csúsznak. A hagyományosan egyszerű, mindennapi lágereket főző soltvadkerti Kárpi is főzött egy 7%-os fesztiválpilst, valamint egy 7%-os búzasört a Főzdefeszt közönségének. De, hogy ne csak a saját – mégoly szórakoztató – köldökünket nézzük, ide szerveztük a fesztiválra Közép-Európa legnemesebb és legdrágább sörét, a Kaltenecker B27 nevű szupererős fenyőtobozzal, fenyőrüggyel és borókával főtt barnasört, melyet végül Tokaji Aszús hordóban érlelnek pár hónapig. Mindezt a nagyszerű téli főzeteik, a porter és a füstölt búzasör mellé. A Pivovarsky Dum a májusban nagy sikert aratott csalános sör mellé most elhozza kávés lágerét is. Mivel a tavaszi fesztivál legsúlyosabb gyermekbetegségei a sorban állás és a lassú sörcsapok voltak, idén – ígéretünkhöz híven – túlkészültük a logisztikát, és nemcsak jobb és több sörcsapot szereztünk, de Csehországból idehívtuk a BeerPoint céget, hogy mutassa be a budapestieknek, milyen is az az igazán gyors sörcsapolás. A fesztivál ideje alatt több ilyen monsztersörcsap is fog működni, melyek 1,5 másodperc alatt csapolnak ki egy korsó sört. Májusban a Gösser képviselte az osztrák sörfőzést, idén a Hoffstettner látogat el Budapestre. A Hoffstettner Ausztria legmodernebb szemléletű sörfőzdéje, a Főzdefesztre is olyan söröket hoznak, melyek nálunk még szinte ismeretlenek – egy mézes biosört, zabos-mézes baksört, egy russian imperial stout-ot. Azért maradt egy kis izgulni valónk, szurkolunk, hogy a tankokban megérjen a Zaphir komlóval hidegkomlózott Zaphir Bock, és azt is el tudják hozni a fesztre. Mivel a Főzdefeszt egyik fő célja a fogyasztók jó sörrel való általános ellátottságának elősegítése, az elmúlt év egyik legfontosabb fejleményének tekinti, hogy hazánk legjobban fogyó alapsöre, a Soproni is felismerte a sörkülönlegességekben rejlő gasztronómiai és marketing-lehetőségeket. A Soproni Démont kísérleti terepnek használva ízesített sörökkel kezdett játszadozni. Noha a Főzdefeszt mindenekelőtt a magyar kézműves sör bemutatására jött létre, nem szabad
lebecsülni a nagy sörgyárak viselkedésének jelentőségét. Ezért a Főzdefeszt örömmel ad lehetőséget Magyarország legnagyobb sörgyárának a különleges sörök piacán való bemutatkozásra: meg lehet majd kóstolni a Meggyes Démont, a Dobos Démont és a Gránátalmás Démont. Idén nem lesz nagyszínpad, de a kulturális program a tavalyinál kövérebb lesz. A fesztivál ideje alatt a Szabó Ervin Könyvtár aulájában a Magyar Sörfőzés Története című kiállítást lehet majd megtekinteni. A köztereken utcazenészek teremtenek hangulatot, performanszok és installációk verik ki a biztosítékot. Akárcsak májusban, a fesztivált októberben is a helyszínen működő vendéglátóegységek hordják a hátukon, és ezúttal túlnyomó részük külön sörre hangolt menüvel készül, illetve kitelepül egy kis sütögetésre. A modern sörgasztronómia új trendjeit kedvenc gasztrobloggereink mutatják be IPA-falatkáikkal, és a sörkísérő amuse bouche-okkal. A tavaszi hagyományhoz híven meglepő járművekkel is kedveskedünk a fővárosiaknak. A beer-bike idén is egy héten át fogja csapolni a magyar kézműves söröket a szerencsés nyerteseknek és más érdeklődőknek, de idén már az 1973-as hófehér Volkswagen Transporter típusú sörterrorista Főzdebusz is ott fog állni a Szabó Ervin téren, és sört fog árulni. Keressétek még a félbevágott Polski-riksát, ami egy rezesbandát visz a vállán, és ha nehéz eljutni a Lőrinc pap tértől a Szabó Ervin Könyvtárig, fogjatok egy riksa taxit! A belépés továbbra is INGYENES. A sörökért forintban kell fizetni, a sörök árát a vendéglátóegységek határozzák meg.
Az októberi Főzdefeszten részt vevő sörfőzdék listája:
Agro-Flott (Békésszentandrás) armando_otchoa (Budapest) Bauer (Nagykáta) Blonder (Vonyarcvashegy) Bors Sörfőzde (Győrzámoly) Csobánkai Kézműves Serfőzde (Csobánka)
Fóti Sörfőzde (Fót) HBH Sörfőzde (Táborfalva) Kaltenberg (Budapest) Kárpi (Soltvadkert) Köleses Sör (Jászdózsa) Kissler Sörfőzde (Dombóvár) Mályi Ászok (Mályi) Palóc Sörfőzde (Balassagyarmat) Rizmájer (Csepel) Serforrás Sörfőzde (Felsőzsolca) Stari (Tapolca) Szögedi (Szeged)
A Magyar Sörgasztronómiai Egyesület Kiáltványa
Miközben sokaknak úgy tűnhet, hogy a huszadik század legnépszerűbb itala a sör, valójában a sör az elmúlt évszázadban majdnem annyit szenvedett, mint az ember. Az ipari forradalom, majd az élelmiszeripar fejlődése, végül a globális marketing olyan kényszerpályákra terelték, melyekből egészen új alakban jött elő. A baj ezzel csak az, hogy közben a sokfélesége, az eredetisége, a szabadsága elveszett – óriási tömegben termelt silány minőségű élelmiszeripari cikk lett belőle.
A világ azonban változik: a sör szabadságharca még a huszadik század végén megkezdődött. A forradalmi szervezkedés kicsiny, főképp angol és belga ellenállási gócokból indult, és ma
már világméretű frontot alkot. Az USA már szabad állam – ott az igazi kézműves sör széles körben hozzáférhető.
Hazánkban is megmozdult valami: a kereskedelemben már kaphatóak a legjobb külföldi kézműves sörök, de itthon még nem sok ilyen készül, és távolról sem mondható, hogy a jó sör széles körben hozzáférhető lenne.
A Sörgasztronómiai Egyesület azért alakult, hogy ezen az ínséges helyzeten változtasson, és Magyarországon is kirobbantsa a Sörforradalmat, hogy az újabb generációk már rendes sörön nőhessenek fel, és a jó sör mindenki számára elérhető legyen.
Ahhoz, hogy ez a cél megvalósuljon, egyszerre több fronton kell megkezdeni a támadást.
- külföldi példákból látszik, hogy a Sörforradalom motorjai mindig a házi sörfőzők, azok, akik 20-30 literekkel, kereskedelmi nyomás terhe nélkül kísérleteznek, és siker esetén könnyen valódi sörfőzdévé válhatnak. Ez az ártatlan hobbi ma Magyarországon komoly szankciókba ütközik. Az Egyesület lobbizik a házi sörfőzés legalizálásáért.
- a hazai sörszcéna elkeserítő jellegtelensége és monotonitása annak köszönhető, hogy a magyar emberek túlnyomó többsége még életében nem ivott igazi sört, hála a szocialista tervgazdaság ipari szemléletének, és az elmaradt gasztronómiai rendszerváltásnak. Az Egyesület egyik fő célja az ismeretterjesztés, ízlésformálás, igényteremtés – minél több embernek akarjuk megmutatni, milyen is volna a jó sör.
- a kifinomult gasztronómiai gondolkodás ma világszerte a bort tartja a gasztronómia részének, a sört pedig marginalizálja, és gasztronómiailag érdektelennek tartja. Ez talán igaz is a nagyüzemi sörökre, de semmiképpen nem igaz a kézműves sörre, ami legalább olyan sokszínű és izgalmas kísérője, illetve összetevője lehet az ételeknek, mint a bor. Gondoljunk csak bele, ki merne bort inni egy drága vendéglőben, ha a világon mindössze egyféle bort készítenének? Az Egyesület kifejezett célja, hogy a sört a gasztronómia részévé tegye, ezért sörvacsorákat, sörkóstolókat szervez érdeklődőknek és vendéglátósoknak.
- nem ihatunk örökké külföldi söröket. Itt az ideje, hogy Magyarországon a sörkultúra megtalálja a saját hangját, és ezt csakis a kisüzemi-kézműves sörfőzdéinktől várhatjuk, akik lassan kezdik felismerni, hogy a minőségi és különleges sörfőzés az egyetlen járható út, amit a piac számukra kínál. Az Egyesület bemutatja, támogatja, népszerűsíti a legjobb magyar kézműves söröket és sörfőzdéket.
