2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

ELSŐ RÉSZ

 Ahogy

az adott esetben általában elvárható  Jóhiszeműség és tisztesség elve  Kölcsönös együttműködés  más jogai, jogos érdekei sértő magatartás tilalma  Tájékoztatási kötelezettség  Rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma  Jogos gazdasági érdek veszélyeztetésének tilalma

munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján KÖTELEZŐ FIGYELEMBE VENNI

a teljesítés egyoldalú munkáltatói meghatározása ARÁNYTALAN SÉRELEMMEL NEM JÁRHAT

 munkaviszony

fennállása alatt  munkaviszonyon kívül sem közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltató helytelen megítélése - Munkakör jellege és a szervezetben elfoglalt helye –  Szabad vélemény a munkaviszonnyal nem függ össze  Üzleti titok (kivétel közérdekű adat)



Korlátozható

a munkáltató ÉS a cél elérésével arányos működésével összefüggő ok Jogról lemondás tilalma Általános jelleggel és előre nem Csak írásban 

Munkaszerződés 43.§

KSZ 277.§ (2)

munkavisz.ra von eltérő szabály hiányában  II. rész (munkavisz)  Kollektív szerződés  Üzemi megállapodás

eltérő rendelkezés hiányában  II. rész (munkavisz)  III.rész (kivéve II. fejezet)

munkavállaló javára

eltérhet (mindkét irányban)

 Eltérést

nem engedő szabályok (felek megállapodása, ksz)  Kollektív szerződés – a munkavállaló javára  Kollektív szerződés – kerete, konkrét módja  De

az egyes bekezdésen belüli IS!

II. RÉSZ / XII. fejezet

  

   

65. Az alapbér 66. A bérpótlék 67. Díjazás munkavégzés hiányában 68. A távolléti díj számítása 69. A kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum 70. A munkabér védelme 71. Eltérő megállapodás

142/A. § helyett

 6.

Egyenlő bánásmód követelménye 12.§  „ és munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni”

Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni. Az alapbért időbérben kell megállapítani. Kombinált bér: A munkáltató a munkabért teljesítménybérként, illetve idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is megállapíthatja. Teljesítménybérnek azt a munkabért kell tekinteni, amely előre meghatározott teljesítmény-követelmény alapján illeti meg a munkavállalót. A munkabért kizárólag teljesítménybér formájában, vagy kombinált bérként meghatározni csak a munkaszerződésben foglalt megállapodás esetén lehet.

 teljesítmény-követelmény

és

teljesítménybér-tényezők  objektív mérésen és számításon alapuló  előzetes eljárás  írásbeli, helyben szokásos közlés  Kizárólag teljesítménybér Garantált bér „legalább az alapbér fele” („jelentős részben nemcsak MV-n múlik” – kimarad)

 naptári

hónap átlagában  legalább a munkavállalók fele 100 % alatt  tényleges átlagos teljesítmény 100 % alatt

Rendes munkaidőre járó munkabéren felül Számítás alapja – eM – alapbér    

  

Vasárnapi pótlék Munkaszüneti rendes (vas, húsvétv, pünkösdv) Műszakpótlék Éjszakai pótlék Túlmunka Heti pihenőnapon elrendelt rendkívüli Munkaszüneti napon rendkívüli

a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben,  az idényjellegű,  a megszakítás nélküli,  a több műszakos tevékenység keretében, valamint  a készenléti jellegű munkakörben, illetve  a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,  külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára osztható be. Ha a c)-e) pontja szerinti munkavállaló részére vasárnapra rendes munkaidőt osztottak be, a közvetlenül megelőző szombatra számára rendes munkaidő nem osztható be. 

vasárnap rendes munkaidőben történő munkavégzés többműszakos és készenléti munkakör (d-e pontok) 50 % bérpótlék (eddig összevonás és 3 vagy többműszakos)

Egy tekintet alá esik: húsvét- és pünkösdvasárnap, vasárnapra eső munkaszüneti nap

100 % bérpótlék  Nem

változott

több műszakos: napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén

30 % bérpótlék (műszakpótlék)

 megszakítás

nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

 társadalmi

közszükségletet kielégítő (alapvető) szolgáltatás biztosítására irányul, vagy  a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan, illetve rendeltetésszerűen másként nem folytatható,  több

műszakos, ha tartama hetente eléri a 80 órát,

22 és 06 óra között a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve ha ennek tartama az 1 órát meghaladja

15 % bérpótlék

A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,  a munkaidőkereten, vagy  az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén 

– a munkáltató döntése szerint –

50 % bérpótlék vagy szabadidő jár.

A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő, illetve a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.  A szabadidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni  Munkaidő-kereten felüli munka esetén következő munkaidő-keret vége  fM! - tárgyévet követő év 12.31-ig 



Pihenő napi túlórák A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít. (szabadidő)



Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalót 100 %-os bérpótlék illeti meg.



Pihenőidő kiadása – eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, munkaidőkeret alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret, illetve az elszámolási időszak végéig kell kiadni, vagy fm!?.

 Bérpótlékot

(vas, műszak, éjszaka) magába foglaló alapbérben

 Munkaszerződésben:  

Bérpótlék helyett, Készenléti, ügyeleti díj + munkavégzés pótléka

Havi átalány

4 órát meghaladó időtartamú rendelkezésre állás  a társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás folyamatos biztosítása,  baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése, illetve elhárítása, továbbá  a technológia biztonságos, rendeltetésszerű alkalmazásának fenntartása érdekében rendelhető el.

 Készenlét

20 %  Ügyelet 40 %  Munkavégzés esetén alapbér + pótlékok (vasárnapi, munkaszüneti, műszak, éjszakai)  Ügyelet esetén, ha a munkavégzés nem mérhető 50 %

Állásidő: foglalkoztatási kötelezettségének nem tesz eleget - Elháríthatatlan külső ok kivétel – Ma: működési körében felmerül okból

alapbér + bérpótlék

 Szabadság  Betegszabadság

= 70 %  Kötelező orvosi vizsgálat  Véradás + 4 óra  Szoptatási munkaidő-kedvezmény  Hozzátartozó halála = 2 munkanap  Általános iskolai tanulmány  Tanú-meghallgatás  Munkaszüneti nap – teljesítménybéres  Munkaviszonyra von szabály

A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes  alapbér,  az utolsó 6 naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér, valamint  bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. A hatályos szabályokhoz eltérés:  az átlagkereset megszüntetésével kedvezőtlenebb a munkavállalók díjazásának feltételei több olyan időszakra, amikor a jogszabály munkavégzés nélkül díjazást rendel el

 Elmaradt

a rendkívüli munkavégzés kiegészítő pótléka  Hozzászámít az ügyelet és készenlét pótléka Következmény Kevesebb díjazás jár  szabadságra, betegszabadságra  Rendes felmondáskor felmentési időre  Végkielégítésként  Jogellenes munkaviszony megszüntetésekor

 Összege

és hatálya - Kormány  Konzultáció NGTT-vel  Felhatalmazás – a vásárlóerő megőrzése érdekében – a béremelés elvárt mértékéről és béren kívüli juttatásról  Hatály:  

Eltérés munkavállalói csoportokra Ágazati és földrajzi területek sajátosságaira

          

Forintban megállapítani és kifizetni – kivéve jsz és külföldi munkavégzés Utólag, havonta – eM Tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig Bankszámlára utalás – bérfizetési napon rendelkezésre Készpénzben történő kifizetés szabályai Késedelmi kamat – jegybanki alapkamat – naptári félévet megelőző utolsó napon Beszámításnak nincs helye Levonás – a levonásmentes munkabérrészig – vhajtható határozattal Egyoldalú nyilatkozat tilalma a munkabérre vonatkozó igény tekintetében Levonásmentes munkabérrész nem engedményezhető Jogalap nélkül kifizetett munkabér 60 napon túl csak ….

 10.

napjáig írásbeli tájékoztatás  Tájékoztatás - ellenőrizhető  

Elszámolás helyessége, Levonások jogcíme és összege

ha a munkabér tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok az elszámolás módosítását teszi szükségessé. Ha kevesebbet fizettek A tájékoztatással egyidejűleg ki kell fizetni a munkabér különbözetet, ha a munkavállaló a módosított elszámolás alapján a részére járó munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült. És ha többet A munkáltató, ha a módosított elszámolás alapján a munkavállaló részére az őt megillető munkabérnél magasabb összegű munkabért fizetett ki, a többletet az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint vonhatja le.

Elszámolás

a teljesített idő alapján - eM hiányában -

a munkavállaló munkabérét  általános

munkarend és a napi munkaidő, valamint  a teljesített munkaidő alapulvételével számolja el



Ha a munkavállaló az előzőek szerint elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet ki kell fizetni.



Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült.

 136.§

alapbér – minimálbér, időbér  137.(3) teljbér msz-ben  138.§(1)-(5) telj-bértényező és –követelmény  139.§(1) bérpótlék jár  154.§ munkabér Ft-ban, utalvány tilos  159.§(5)-(6) munkabér postára, vagy munkahelyen kifizetni  161-163.§ munkabér levonás, beszámítás tilalma

 138.§(6)

alapbér felét elérő garantált bér  160.§ késedelmi kamat –jegybanki alapkamat  164.§ visszakövetelés 60 napon túl

 139.§(2)

bérpótlék számítási alapja  143.§(6) szabadidőt követő év dec 31-ig  145.§(1) bérpótlékot magába foglaló alapbér  145.§(2) bérpótlékok helyett havi átalány  155.§(1) munkabér elszámolása havonta, utólag  156.§(1) egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibér esetén elszámolás  159.§(1) munkabér kifizetés időpontja

A munkáltató köteles nyilvántartani  rendes és rendkívüli munkaidő,  készenlét,  szabadság időtartamát. Naprakészen  A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is. Módja  az írásban közölt munkaidő-beosztás hónap végén történő igazolásával és a változás naprakész feltüntetésével is vezethető. Kötetlen munkarend  Ha a munkavállaló a napi munkaidejének legalább felét maga jogosult beosztani – nem kell munkaidőnyilvántartás

ELSŐ ÍZBEN 2011.08.01-jével indult eljárásban

természetes személy kis és középvállalkozás több telephely egy eljárásban

 Már

volt szabály 2010. LXXXIV. tv. – 2011. január 1-jétől is !  első esetben figyelmeztetés, illetve Ket. 94.§  egyfajta fokozatosság

összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg (középvállalkozás),  az összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (kisvállalkozás),  összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg (mikrovállalkozás) 

[2004. évi XXXIV. törvény 3. §].

 2012.

január 1-jétől 2014. január 1-jéig  2011-ig – 2/3-nál  kötelező vizsgálni: kiterjed a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének „megőrzéséhez szükséges munkabéremelés – kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására”  nincs pénzügyi szankció – csak kizárás

A MUNKAJOGI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ALAPVETŐ JELLEMZŐJE Duális felelősség eltérő szabályok a munkaviszony alanyaira

Jellemzője a munkáltatói szigorúbb a munkavállalói enyhébb Eltérés oka Sajátos szabályozás távmunka, munkaerő-kölcsönzés, vezető állású munkavállalók

POLGÁRI JOGI

MUNKAJOGI

 Monisztikus

 Dualisztikus

 Homogén

 Heterogén

 Szinallagmatikus

 Aszinallagmatikus

A MUNKÁLTATÓI ÉS A MUNKAVÁLLALÓI KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ELTÉRÉSEI

MUNKÁLTATÓ 

Objektív



Teljes mértékű





MUNKAVÁLLALÓ 

Vétkesség

szándékos-gondatlan (kivétel: objektív)

Teljes kár: vagyoni (tényleges kár és  Korlátozott elmaradt haszon) és nem (gondatlanságnál) vagyoni kár (kivétel:teljes) Bizonyítási teher kimentési felelősség





Vagyoni kár – tényleges kár

Bizonyítás: a kár megtörténte

VÉTKESEN gondatlanul, szándékosan okozott kár

VÉTKESSÉGRE TEKINTET NÉLKÜL OKOZOTT KÁR  megőrzési  pénz-

és értékkezlők  leltárfelelősség

az anyagi helytállásának azok az esetei, amikor a törvény konkrétan meghatározza a fizetési kötelezettség jogcímét: pl.  munkabérelőleg

visszafizetése  munkabér túlfizetés  jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén fizetendő összeg

XIII. fejezet

 72.

Felelősség az okozott károkért  73. A kártérítés mértéke és módja  74. A polgári jogi szabályok alkalmazása  75. Eltérő megállapodás

A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja,  a kárt az ellenőrzési körén kívül eső, olyan körülmény okozta,  amellyel nem kellett számolnia és  nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni. Nem kell megtéríteni  azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható,  a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen  a felek vagyoni helyzetét,  a jogsértés súlyát,  a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

A

kár megtérítésére a Ptk. XXXI. Fejezet szabályait kell alkalmazni (szerződésen kívüli károk megtérítése – kártérítés módja és mértéke)

 KSz

csak a munkavállaló javára térhet el

XIV. fejezet

 76.

Felelősség a vétkesen okozott kárért  77. Megőrzési felelősség  78. Több munkavállaló együttes felelőssége  79. Felelősség a leltárhiányért  80. A munkavállaló biztosíték  81. A kártérítés mérséklése  82. Eltérő megállapodás

A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A

fenti feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.

 Max

4 havi távolléti díjnak megfelelő összeg (ksz 8 havi)  Szándékos vagy súlyos gondatlanság teljes kár  Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, illetve  amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy  amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. 

felek írásbeli megállapodása alapján a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy 3. személytől pénzt vagy más értéket vesz át, illetve részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi.

 nem

haladhatja meg a munkavállaló egy havi alapbérének összegét. Az alapbér növekedése miatt a munkáltató nem követelheti a biztosíték összegének kiegészítését.  A munkáltató a biztosítékot legkésőbb az annak átvételét követő munkanapon köteles az általa választott hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál e célra elkülönített számlán kell elhelyezni.

a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul vissza kell fizetni a munkavállalónak HA megszűnik  munkaköre megváltozásával az előírt feltétel, vagy  a munkaviszonya. A

biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére használható fel.

A bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen  a felek vagyoni helyzetét,  a jogsértés súlyát,  a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.