2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályairól

Felsőörs község Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályairól Felsőörs község Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: helyi önkormányzatokról szóló törvény) 16. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló törvény 18.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva szervezeti és működési szabályairól a következő rendeletet alkotja: 1. Az Önkormányzat hivatalos megnevezése, képviselete 1. §. (1)

Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

(2)

Az Önkormányzat és az Önkormányzat Képviselőtestületének székhelye: Felsőörs, Szabadság tér 2. (Faluház)

(3)

A képviselőtestület hivatali szervezetének elnevezése: Felsőörs község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (rövidítve: Polgármesteri Hivatal) székhelye: Felsőörs, Szabadság tér 2. (Faluház)

(4) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli. A képviselőtestület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselőtestület más szervek előtti képviseletének ellátására. (5) A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselőtestület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselőtestületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje. Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel. 2. Az Önkormányzat jelképei és kitüntetései 2. §. (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei a község címere és zászlója, illetve lobogója. Használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjén középen Felsőörs község címere látható, a köríven pedig „Felsőörs község Pecsétje” felirat olvasható. 1

(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni a képviselőtestület által adományozott okleveleken. Ezen túlmenően a pecsét akkor használható, ha a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegző használatát jogszabály nem teszi kötelezővé. (4) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző és a polgármesteri hivatal Magyar Köztársaság címerével ellátott kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a./ Felsőörs község Önkormányzata b./ Felsőörs Polgármestere c./ Felsőörs község Jegyzője d./ Felsőörs Polgármesteri Hivatal (5) Az önkormányzat kitüntetéseit és használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. 3. A település helyi ünnepei 3. §. Felsőörs község Önkormányzata évente a július hónapban a Magdolna napi Búcsúval együtt Falunapokat tart. 4. Az önkormányzat nemzetközi kapvsolatai 4. §. (1) Felsőörs község Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat. (2) A külföldi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a képviselőtestület évente felülvizsgálja és értékeli. (3) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal akkor létesít kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.

5. A képviselőtestület, létszáma, feladat- és hatásköre 5. §. (1)

A képviselőtestület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő.

(2) A képviselők névsorát a Szervezeti és Működési Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.

2

6. §. (1) A képviselőtestület önkormányzati feladat és hatásköreinek ellátása során együttműködik a Kelet-Balatoni térségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, a Veszprém Megyei Önkormányzattal, a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, a Veszprém Megyei Kormányhivatallal, és a Közép-Dunántúli Területfejlesztési Tanáccsal feltéve, ha az együttműködést a feladatellátás hatékonysága indokolttá teszi. (2) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatai a helyi önkormányzatokról szóló törvény. 8. §. (1) bekezdésében foglaltakkal azonosak. (3) Az önkormányzat köteles gondoskodni a helyi önkormányzatokról szóló törvény 8. §. (4) bekezdésében foglaltakról. (4) Az önként vállalt többletfeladatok felvállalását megelőzően fel kell mérni, hogy képese az önkormányzat a feladatellátás gazdasági feltételeinek folyamatos biztosítására. Ennek érdekében új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárás során a képviselőtestület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester, alpolgármester vagy az erre felkért eseti bizottság. Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és megoldásának előzőekben említett részletes feltételeit. (5) A képviselőtestület egyes hatáskörei gyakorlását a helyi önkormányzatokról szóló törvény. 9. §. (3) bekezdése szerint átruházhatja. Hatáskört átruházni kizárólag önkormányzati rendelettel lehet. (6) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló beszámolási kötelezettséget a hatáskör átadásával egyidejűleg kell meghatározni. 7. §. (1)

A képviselőtestület hatáskörét ülésein gyakorolja.

(2)

A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. 8. §. 6. A képviselőtestület alakuló ülése

(1) A képviselőtestület alakuló ülését az önkormányzati képviselők választásáról szóló törvényben meghatározott határidőn belül össze kell hívni. (2)

Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(3)

Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti.

3

(4) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Választási Bizottság elnöke beszámol aképviselőtestületnek a választás eredményéről, átadja a megbízólevelet a polgármesternek és a települési képviselőknek, fogadja a polgármester és a képviselőtestület tagjainak eskütételét. (5)

Az eskütételt követően a korelnök az ülés vezetését átadja a polgármesternek.

(6) Az alakuló ülésen a képviselőtestület a polgármester illetményét megállapítja és - erre irányuló polgármesteri javaslat esetén - az alpolgármestert megválasztja és megállapítja illetményét. 9. §. (1)

A polgármestert a választópolgárok közvetlenül választják.

(2) Az alpolgármestert a polgármester javaslatára a települési képviselők közül a képviselőtestület választja. (3)

Felsőörs község Önkormányzata egy alpolgármestert választ.

(4)

A polgármester, alpolgármester az eskütételt követően azonnal hivatalba lép. 7. A képviselőtestület rendes ülése 10. §.

(1) A képviselőtestület évente legalább hat rendes ülést köteles tartani. A képviselőtestület általában havonta egy rendes ülést tart. (2) A képviselőtestület rendes ülésének ülésnapja és az üléskezdés időpontja: hónap utolsó hetének hétfője, üléskezdés: 16:30 óra. A polgármester indokolt esetben egy héttel előbb vagy egy héttel későbbi időpontban is összehívhatja a képviselőtestület rendes ülését. 8. A képviselőtestület rendkívüli ülése 11. §. (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, ha a képviselőtestület rendes ülését megvárni nem lehet, vagy olyan napirendről van szó, amelyet jelentőségénél fogva külön ülésen indokolt tárgyalni - rendkívüli ülést hívhat össze. (2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni a képviselők 1/4-ének (2 képviselő) vagy a képviselőtestület bármelyik bizottságának a rendkívüli ülés összehívása indokoltságát tartalmazó indítványára. (3)

A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt írásban, a polgármesternél kell előterjeszteni.

4

(4) A polgármester az indítvány benyújtásától számított nyolc munkanapon belül köteles az ülést összehívni. A rendkívüli ülésre szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát és tervezett napirendjét, valamint az indítványozó személyét. (5) A Képviselő-testület éves költségvetési rendeletének megalkotásáról rendkívüli ülés keretében dönt úgy, hogy ezen rendkívüli ülésnek más napirendi pontja nem lehet. 9. A képviselőtestületi ülés összehívásának szabályai 12. §. (1) A képviselőtestület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése a település közigazgatási határain belül máshová is összehívható (kihelyezett ülés). (2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg mindkettőjük tartós akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését a településgazdasági bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (3) A képviselőtestület ülésének meghívóját - a napirendek írásos anyagával együtt a 14. §. szerint - úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább hat nappal, a meghívottak legalább három nappal megkapják. (4) A bizottságok ülésein született határozati kivonatokat a képviselők részére legkésőbb az ülést megelőző munkanapon kézbesíteni kell. (5) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, az ülés jellegét, valamint a napirend tárgyának és előadójának megjelölését. (6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót - a napirendek írásos anyagával együtt - lehetőség szerint két nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. (7) Rendkívül sürgős esetben a képviselőtestület ülése más módon (telefonon) az írásbeli előterjesztések előzetes kiadása nélkül, 24 órán belüli időpontra is összehívható. Ez utóbbi esetben is el kell készíteni az írásbeli meghívót, a meghívóra fel kell jegyezni, hogy milyen módon történt a képviselők értesítése, és azt ki és mikor hajtotta végre, kit nem tudott értesíteni. 10. A lakosság értesítése a képviselőtestület üléséről 13. §. A képviselőtestület ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztésével kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal. 5

11. A képviselőtestület ülésének elnapolása, az ülés félbeszakadása, polgármesteri berekesztése a napirendek megtárgyalása előtt 14. §. (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb négy órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját, az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra, az ilyen folytatólagos ülés összehívására a 12. §. (1) (3) (5) és 13. §. (1) bekezdéseit nem kell alkalmazni. (2)

Amennyiben a képviselőtestület ülése határozatképtelenné vált, az ülés félbeszakad.

(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselőtestület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti. (4) A határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított 4 napon belüli időpontra köteles a képviselőtestület ülését összehívni, az ilyen ülés összehívására a 12. §, 13. §. szabályai irányadók azzal, hogy elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni. 12. A képviselőtestület ülésére meghívandók köre 15. §. (1)

A Képviselőtestület ülésére meg kell hívni: a./ képviselőket b./ jegyzőt c./ napirend előadóját d./ a polgármester által esetenként megjelölt személyeket, akiknek meghívása a napirendhez szükséges

(2) Az (1) bekezdésben felsoroltak - a képviselők kivételével - a képviselőtestület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. (3) Az a./ - b./ pontban felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést. (4) A d./ pontban felsoroltaknak csak a meghívót, a c./ pontban megjelölt személynek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kapott.

6

(5) A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg a tanácskozási jog. (6) A képviselőtestületi ülésre az (1) bekezdés d./ pont szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni. 13. A képviselőtestület ülésének napirendje 16. §. (1) A képviselőtestület ülésének napirendjére a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó. (2) A képviselőtestület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással visszavonhatja. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni. (3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható. (4) Korábbi képviselőtestületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselőtestület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester a képviselőtestület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselőtestület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon. (5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. (6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében illetve a meghívott vendégek (15. §. (1) bek. d. pont) érkezésére tekintettel, a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók. Ebben az esetben a képviselőtestület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben a napirend megállapításánál fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrendváltozás, napirend összevonás tényét.

7

14. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje 17. §. (1)

A napirendi pontokat a képviselőtestület az alábbi sorrendben tárgyalja:

a./ napirend előtti felszólalások b./ napirend előtti ügyek c./ döntés a sürgősségi indítvány, már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében d./ a napirend elfogadása e./ önkormányzati rendelet-tervezet f./ gazdasági, vagyoni ügyek g./ beszámolók h./ testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy i./ interpellációk j./ közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok. 15. Napirend előtti felszólalások 18. §. (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőzően - a felszólalás tárgyának megjelölésével - az elnöknek bejelentette. (2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével kapcsolatos. (3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet. (4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

16. Napirend előtti ügyek 19. §. (1) Napirend előtt a képviselőtestület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentéseket. A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki. (2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás. 8

(3) A bizottsági elnökök, a polgármester tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről. (4) Napirend előtt a polgármester, - szükség szerint az alpolgármester - a jegyző feladatkörét is érintve - összefoglaló tájékoztatót ad az előző ülés óta eltelt idő alatt tett fontosabb vezetői intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről. (5) A jegyző ismerteti a korábbi zárt ülésen hozott döntéseket. A tájékoztató csak az ügy tárgyának megjelölését és a döntés lényegét tartalmazhatja. Önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés csak az érintettek megnevezése nélkül hozható nyilvánosságra. Gazdasági ügyben hozott döntés csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a nyilvánosságra hozatal az önkormányzat gazdasági érdekét nem sérti.

17. Sürgősségi indítvány 20. §. (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselőtestülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselőtestület tagjai, a bizottságok. (2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez. (3) A polgármester - amennyiben lehetséges - írásbeli illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek. (4)

A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(5) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselőtestület minősített többséggel dönt. Amennyiben a képviselőtestület a sürgősségi indítványt napirendre tűzi, akkor az ügyet első napirendi pontként tárgyalja. (6) Az indítvány elutasításakor a képviselőtestület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet.

18. A Képviselőtestületi ülés határozatképessége, tanácskozási rendje 21. §. (1) A képviselőtestület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele (4 fő) jelen van.

9

(2) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a településgazdasági bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell. (3) Az ülés elnökének munkáját a jegyző, akadályoztatása esetén a titkársági ügyintéző segíti. (4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet és az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. (5) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja. (6)

Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

19. A vitavezetés szabályai 22. §. (1)

Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz. (3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik, amennyiben az adott napirendet a bizottság korábbi ülésén megtárgyalta. (4)

A vitát megelőzően az előadóhoz kérdéseket lehet intézni.

(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket és módosító indítványokat, javaslatokat terjeszthetnek be. (6) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha az ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni. Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról minden esetben szavazni kell. (7) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely módosító indítványokkal, javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.

10

20. A napirendhez kapcsolódó felszólalás 23. §. (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő legfeljebb háromszor szólhat hozzá. A felszólalás időtartama legfeljebb kettő perc. (2) A képviselőtestület felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is, erről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű többséggel alakszerű határozat nélkül dönt. A hozzászólás jogának megadásáról a polgármester dönt. (3) A vita elhúzódása esetén bármely képviselő javasolhatja a hozzászólások számának korlátozását, erről a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt. (4) A napirend előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat több alkalommal is. 21. Felszólalás ügyrendi kérdésben 24. §. (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet. Az ügyrendi javaslat felett a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az elnök felhívására meg kell jelölnie a szervezeti és működési szabályzat azon rendelkezését, amelyre hivatkozva ügyrendi kérdésben szót kért. (3) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót. Ha a képviselő a szómegvonást sérelmezi, a képviselőtestület dönt egyszerű szótöbbséggel. 22. A vita lezárása 25. §. (1) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő is javasolhatja, e kérdésben a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben is szót kell adni azonban a hozzászólásra korábban már jelentkezetteknek. (2) A vita lezárása után egy alkalommal, legfeljebb 3 percben személyes megjegyzést tehet az, aki a vitában az ellene szóló sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatos félreértéseket kívánja eloszlatni.

11

(3) A szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő szünet elrendelését kérheti a polgármestertől, aki a szünet időtartamát napirendként legfeljebb 10 percben állapíthatja meg. Amennyiben a polgármester a kérést nem teljesíti, ezen döntését a testület egyszerű többséggel felülbírálhatja. 23. A döntéshozatal szabályai 26. §. (1) A képviselőtestület döntését rendelet vagy határozat formájában - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szavazás szabályai szerint - hozza meg. (2) A képviselőtestület érdemi döntését alakszerű határozatba kell foglalni. Az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Az elnök ügyel a módosító indítványok és a határozati javaslatok precíz megfogalmazására. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el. (3) A képviselőtestület egyéb, nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni. Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. (4)

Az ülést vezető elnök a szavazás során véleményt már nem nyilváníthat. 24. Kizárás a döntéshozatalból 27. §.

A saját személyére nézve érdekelt és a döntéshozatalból kizárt tagnak az ülésen az ügy tárgyalásán és a határozathozatal alatt történő jelenlétéről a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. Amennyiben a képviselőtestület a kizárt képviselő jelenlétével nem ért egyet, úgy a tárgyalás alá vett ügy tárgyalásáig az üléstermet el kell hagynia. 25. A döntéshozatal módja és a szavazás szabályai 28. §. (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

12

(2) Minősített többség szükséges a szervezeti és működési szabályzat 4. számú mellékletében felsorolt kérdésekben való döntéshozatalhoz. A képviselőtestület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt. A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell. (3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására. (4) Amennyiben a módosító, kiegészítő javaslat az előterjesztett javaslat lényegének megváltoztatására irányul, úgy azt új javaslatként kell értékelni. Amennyiben kétség merülne fel, hogy a javaslatot módosító javaslatként vagy új javaslatként kell értékelni, e kérdésben a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) A javaslatokat előterjesztésük időbeli sorrendjében kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha korábban szavazásra bocsátott javaslatot a képviselőtestület nem fogadta el. (6) A szavazás nyíltan és titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerint is történhet. 26. A nyílt szavazás 29. §. (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az elnök megszámlálja a szavazatokat, majd ismerteti a szavazás eredményét. (A javaslat mellett és ellene leadott szavazatok, valamint a tartózkodások száma, továbbá az érdemi döntés.) (2) Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek. Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni. 27. Név szerinti szavazás 30. §. (1) Név szerinti szavazást kell tartani a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben és ha egy jelenlévő képviselő kéri. (2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a 3. sz. függelék szerinti szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

13

28. A titkos szavazás 31. §. (1)

A képviselőtestület az alpolgármester megválasztásáról titkos szavazással dönt.

(2) A képviselőtestület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani illetve zárt ülést tarthat. (3) A (2) bekezdés szerinti titkos szavazásra a képviselőtestület tagjai közül bárki javaslatot tehet. A titkos szavazásról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. (4) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselőtestület 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai köréből. A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik. (5) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben (4. számú függelék) kell rögzíteni. (6)

A szavazás eredményét az ideiglenes bizottság elnöke ismerteti a képviselőtestülettel. 29. Rendfenntartás a képviselőtestület ülésén 32. §.

(1)

A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik.

A tanácskozás rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke: a./ a tárgytól eltérő, vagy ugyanazon érveket megismétlő felszólalót figyelmezteti, ismételt esetben megvonja a szót, b./ rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselőtestület tekintélyét sértő kifejezést használ, ismételt esetben megvonja tőle a szót, c./ az ülésteremből kiutasíthatja a rendbontó polgárt, d./ ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést ugyanazon ülésnapon belül határozott időre felfüggesztheti, súlyos rendzavarás esetén, ha az ülés folytatása lehetetlen, az elnök az ülést berekeszti. (2)

(3) Az ülés elnökének a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselőtestülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt.

14

30. A képviselőtestület üléseinek nyilvánossága 33. §. A képviselőtestület ülései nyilvánosak, zárt ülést a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben tart, tarthat.

31. Az önkormányzat ciklusprogramja 34. §. (1)

A képviselőtestület megbízatásának időtartamára ciklusprogramot fogad el.

(2) A programban meg kell határozni a települési önkormányzat stratégiai jellegű célkitűzéseit, a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel és egyéb közszolgáltatási feladatokkal kapcsolatos elképzeléseket, feladatokat, a megvalósítás eszközrendszerét és időbeni ütemezését. (3) A ciklusprogramot a polgármester - valamennyi állandó bizottság és képviselő véleményével - a választást követő hat hónapon belül köteles a képviselőtestület elé terjeszteni. (4) A program időarányos végrehajtásáról a polgármester a költségvetési koncepció tárgyalásával egyidejűleg évente tájékoztatja a képviselőtestületet úgy, hogy a helyi önkormányzati választások évében a tájékoztatást a zárszámadási rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg kell megtenni. 32. A képviselőtestület munkaterve 35. §. (1) A képviselőtestület a programon alapuló évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját. (2) A munkaterv-tervezetet a polgármester iránymutatásai alapján a jegyző állítja össze és azt a polgármester minden év december 31-ig terjeszti elő a képviselőtestület ülésére. (3) A polgármester a munkaterv tervezet elkészítésekor javaslatot kér: a települési képviselőktől, a testület bizottságaitól, önkormányzati intézmények vezetőitől, a közszolgáltatást nyújtó szervezet vezetőitől, a társadalmi szervezetektől, civil szerveződésektől, önszerveződő közösségektől. (4) A munkatervbe ciklusonként legalább kétszer fel kell venni a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a bizottságok munkájának értékelését. (5) A munkaterv tartalmi elemei: - várható napirendjei, - előadó

15

(6) A munkatervet meg kell küldeni a települési képviselőnek, a bizottságok külső tagjainak, a munkatervben érintett előadóknak. 33. Az előterjesztések készítése 36. §. (1) A képviselőtestület elé csak a polgármesterrel, jegyzővel összehangolt, egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be. (2) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

34. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei 37. §. (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén, személyi ügyekben és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető. (2)

Az előterjesztés két részből áll: a./ bevezető részből és b./ határozati javaslatból.

(3)

Az előterjesztés bevezető része tartalmazza: a./ a fejrészt (előterjesztő, cím, ügyszám) b./ az előterjesztés készítőjének nevét, c./ az ügy (napirend) tárgyát, d./ a legutóbbi tárgyalás időpontját és a döntés lényegét, e./ a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat, f./ a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját, g./ a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását megjelölve azt is, hogy a költségvetési rendelet mely előirányzata terhére valósítható meg a döntés, h./ az előterjesztő állásfoglalását.

(4)

A határozati javaslat tartalmazza: a./ a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait, b./ szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat, c./ a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

(5) Az előterjesztésből a határozati javaslat akkor mellőzhető, ha azt a polgármester készíti és úgy ítéli meg, hogy az adott kérdésben a határozati javaslatot csak a képviselői hozzászólások és vélemények ismeretében indokolt megfogalmazni. 16

(6) Az elfogadott határozatokat január 1-től - a számozást minden évben újrakezdve folyamatos sorszámmal kell ellátni. Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzat ...../200.. (.... hó.... nap) sz. Kp. határozata” (7) A határozatokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét. 35. Az előterjesztő személye 38. §. (1)

Testületi ülésre (képviselőtestület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést: a.) polgármester b.) bizottság nem képviselő tagja c.) alpolgármester d.) bizottság e.) települési képviselő f.) jegyző

(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselőtestület elé. (2) A szervezeti és működési szabályzat 5. számú mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással, véleménnyel nyújthatók be. 36. Önkormányzati rendelet 39. §. (1) A képviselőtestület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2)

Rendeletalkotást kezdeményezhet: a.) polgármester, (alpolgármester) b.) jegyző, c.) települési képviselő, d.) képviselőtestület bizottsága, e.) helyi társadalmi szervezet, állampolgári közösségek

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtható.

17

37. A rendelet-tervezet elkészítése 40. §. (1) Az önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző készíti elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt. (2) A rendelet-tervezetet beterjesztés előtt a végrehajtásban közreműködővel egyeztetni kell. Az egyeztetés tényéről, eredményéről az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet. 38. A rendelet tervezetek társadalmi egyeztetése 41. §. (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a rendelet tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban rendelettervezet). A társadalmi egyeztetés a rendelettervezet természetes személyek, valamint nem állami és nem önkormányzati szervek által történő véleményezésére terjed ki (a továbbiakban társadalmi egyeztetés). (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a helyi adókról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletek tervezeteit. (3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a rendelettervezet, ha az egyeztetés Felsőörs község különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné. (4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik. (5) A rendelettervezet társadalmi egyeztetésre bocsátásáért, annak lefolytatásáért, és a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel. 42. §. (1) A társadalmi egyeztetés lefolytatása érdekében közzé kell tenni a társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet tervezetet. A rendelet tervezettel együtt közzé kell tenni a jogalkotásról szóló törvényben meghatározott előzetes hatásvizsgálat összefoglalóját is. (2) A társadalmi egyeztetés formája az önkormányzat honlapján megadott elektronikus elérhetőségen keresztül biztosított véleményezés. A honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a rendelet tervezetről. (3) A névtelenül beérkezett véleményeket – azok figyelembe vétele nélkül – törölni kell. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni.

18

(4) A beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a véleményezett rendelettervezet hatálybalépésétől számított egy évig kezeli az önkormányzat. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő fél éven belül törölni kell. (5) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben foglalt vélelem szerint megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét megfelelően fel kell hívni. 43.§. (1) A rendelet tervezetet a honlapon úgy kell közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatályba lépéséhez igazodóan megfelelő idő álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a rendelet előkészítőjének arra, hogy a beérkezett véleményeket, javaslatokat érdemben mérlegelhesse. (2) A rendelet tervezet előkészítéséért felelőst egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. (3) A rendelettervezet Képviselő-testülethez történő benyújtását követő 15 napon belül a jegyző a beérkezett véleményekről, valamint az elutasított vélemények esetében tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt 30 napra közzétesz. 44.§ A rendelet hatályba lépését követően legalább fél év elteltével az önkormányzat honlapján legalább 60 napon keresztül megfelelő elérhetőséget kell biztosítani arra, hogy a rendelet hatályosulásával kapcsolatos észrevételeket, problémákat, valamint a rendelet módosításával kapcsolatos javaslatokat bárki jelezhesse a rendelettervezet előkészítőjének. 39. A rendelettervezet tárgyalása 45. §. (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, előzetes törvényességi vizsgálata megtörtént, a polgármester, kivételesen a jegyző (köztisztviselőket, hivatal működését érintő rendeletek) köteles a soron következő ülésre azt beterjeszteni. (2)

A képviselőtestület a rendelettervezeteket általában egy olvasatban tárgyalja.

(3) Az első olvasat tárgyalásakor a képviselőtestület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet második olvasatban történő megalkotásáról. A második olvasatú tárgyalásra a képviselőtestület által elfogadott módosító javaslatok alapján átdolgozott tervezetet kell a képviselőtestület elé terjeszteni. (4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is. 19

40. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése 46. §. (1) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a rendeletnek a Faluház hirdetőtábláján való kifüggesztésével gondoskodik. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a jegyző gondoskodik a rendeletnek az önkormányzat honlapján történő közzétételével. (2) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok azzal, hogy a lakosságot a hatályon kívül helyezett rendelkezések, módosítások tartalmának lényegéről is tájékoztatni kell. (3) Az önkormányzati rendeletek számozására a határozatok számozására vonatkozó szabályok az irányadók. Jelölése: „Felsőörs község Önkormányzatának ...../200... (.... hó ... nap) önkormányzati rendelete”.

41. Jegyzőkönyv 47. §. (1) A képviselőtestület és bizottságai üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A képviselőtestület ülésén elhangzottakat hangfelvétellel is rögzíteni kell. (2)

A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3)

A nyílt ülésről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell elkészíteni. Ebből: - egy példányt a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatal vezetőjének a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt, - egy példány mellékletekkel a polgármesteri hivatal irattárába kerül,

(4)

A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet 2 példányban kell készíteni. - egy példányt a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni a Veszprém Megyei Kormányhivatalhoz a jegyzőkönyv mellékleteivel együtt, 42. A jegyzőkönyv tartalma 48. §.

(1)

A jegyzőkönyv tartalmazza: a./ az önkormányzat nevét, ülés helyét, idejét és az ülés jellegét, b./ a megjelent képviselők és a távolmaradók nevét, c./ a meghívottak nevét, a tanácskozási joggal résztvevők nevét, d./ a lakosság részéről megjelentek száma, e./ az ülés megnyitásának időpontját, 20

f./ az ülés határozatképességét, g./ a napirend előtti felszólalásokat, h./ az elfogadott napirendet, i./ napirendi pontként az előadó és a felszólaló nevét, a kérdések és a hozzászólások lényegét, illetve kérelemre a szó szerint elhangzottakat, j./ a szóban előterjesztett, vagy a módosítások után megfogalmazott határozati javaslatot, k./ a határozathozatal módját, l./ a szavazás eredményét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt, m./ határozat számát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jkv. melléklete, n./ az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete, o./ az elnök esetleges intézkedéseit, p./ a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit, r./ az ülésen történt fontosabb eseményeket, s./ az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket, az ezekre adott válaszokat és az elfogadással kapcsolatos nyilatkozatokat, testületi döntéseket, t./ az ülés bezárásának (félbeszakadásának) idejét, u./ a polgármester, jegyző aláírását, az önkormányzat bélyegző lenyomatát. (2)

A jegyzőkönyv mellékletei: a./ meghívó, b./ írásos előterjesztések, interpellációk, c./ jelenléti ív, d./ titkos szavazás jegyzőkönyve, e./ név szerinti szavazás szavazási íve, f./ a képviselő írásban benyújtott hozzászólása, g./ a jegyző törvényességi észrevétele, h./ az önkormányzati rendelet hiteles szövege, i./ az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

(3) A jegyzőkönyv tartalmára, mellékleteire vonatkozó szabályokat értelemszerűen a zárt ülés jegyzőkönyvére és a bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvekre is alkalmazni kell. 43. Jegyzőkönyvi kivonat 49. §. A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi határozatok teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.

21

44. A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai 50. §. (1) A jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatalban - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételévelaz állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg. A betekintést a jegyző engedélyezi. A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. (2) A zárt ülésen hozott döntések lényegét - a zárt ülésre vonatkozó szabályok sérelme nélkül - a következő nyilvános testületi ülésen röviden nyilvánosságra kell hozni. (3) A képviselőtestület nyilvános üléséről készült hangfelvételről a képviselő másolatot készíthet. (4) A jegyzőkönyv, illetve a hangfelvétel hivatalos megkeresésre a bíróságnak és más hatóságnak kiadható. (5)

A képviselőtestület üléséről készült hangfelvételt egy évig kell megőrizni.

(6) Amennyiben a képviselőtestület a nyilvános üléséről filmfelvételt készíttet nyilvános közlés céljából, akkor a filmfelvétel szerkesztésének elveit a képviselőtestület minősített többséggel elfogadott határozatban állapítja meg. 45. A települési képviselők jogállása 51. §. (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit a helyi önkormányzatokról szóló törvény. valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. (2) Sürgős, azonnali intézkedést igénylő ügyben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedését. (3)

A képviselő képviselői tevékenysége során hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselő a képviselői munkája ellátásához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést, ügyviteli közreműködést a jegyzőtől igényelheti. (5) A képviselő a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet. (6)

A képviselőt a polgármester, a jegyző kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(7)

A képviselő köteles: a./ tevékenyen részt venni a képviselőtestület munkájában, 22

b./ írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a képviselőtestület vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van, c./ a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni, d./ olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, e./ a személyes érintettségét bejelenteni. (8) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek a magántitokra, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló. törvény a szabályait. 46. A települési képviselők interpellációs joga 52. §. (1) A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott általános kérdezési jog mellett megilleti az interpelláció joga. (2) A képviselők a polgármesterhez (alpolgármesterhez), bizottsági elnökhöz, jegyzőhöz címzett, önkormányzati ügyekre vonatkozó kérdésfeltevés formájában gyakorolják interpellációs jogukat. (3) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselőtestület ülésnapját megelőző munkanapon kell benyújtani az érintetthez. A válaszadási kötelezettség az interpelláltat csak az előzetesen benyújtott interpelláció tekintetében terheli. (4) Interpelláció olyan érdemi önkormányzati ügyben nyújtható be, ami a felsorolt személyek feladat- és hatáskörébe tartozik, azok gyakorlására, mulasztásra, tervezett intézkedésre, már meghozott döntésre vonatkozik. (5) Az interpellált az interpelláció benyújtását követő képviselőtestületi ülésen azonnal, legfeljebb három percben, írásban köteles az interpellációra érdemi magyarázatot, választ adni. Az interpellált a válaszadás előtt az interpelláció lényegét köteles röviden ismertetni, legfeljebb három percben. (6) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, amennyiben válasza nemleges, a képviselőtestület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt. Elutasítás esetén, azzal egyidejűleg - szükség szerint - a képviselőtestület intézkedést tesz, vagy az arra jogosítottnál intézkedést kezdeményez. 47. Képviselői kérdés 53. §. (1) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (az alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben legfeljebb három percben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen legfeljebb három percben - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

23

(2) A képviselői kérdés megválaszolására értelemszerűen irányadók az interpelláció megválaszolásának szabályai azzal, hogy ha a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselőtestület szükség szerint intézkedést tehet, vagy intézkedést kezdeményezhet az arra jogosítottnál. 48. A képviselők költségtérítése és juttatása 54. §. A képviselőket megillető költségtérítést és juttatások körét külön önkormányzati rendelet szabályozza. 49. A bizottságok feladatai, létrehozásuk és jogállásuk 55. §. (1) A képviselőtestület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre. (2) A képviselőtestület határozza meg bizottságai szervezetét és választja meg bizottságait. (3) A képviselőtestület önkormányzati ügyekben döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának. (4)

A bizottságok egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek. 50. A képviselőtestület állandó bizottságai 56. §.

(1) A képviselőtestület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben és a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, határozatlan időre állandó bizottságokat hoz létre. (2) A képviselőtestület állandó bizottságait a szervezeti és működési szabályzat 6. számú melléklete, az állandó bizottságok tagjainak névsorát az 5. számú függeléke tartalmazza. 51. Az ideiglenes bizottság 57. §. (1) A képviselőtestület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre. 24

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart. A jelentés elfogadásával a bizottsági tagság külön felmentés nélkül megszűnik. (3) Az ideiglenes bizottság létrehozására, működésére az állandó bizottság megalakítására, működésére vonatkozó szabályok az irányadók. 52. A bizottságok megválasztásának részletes szabályai 58. §. (1) A képviselőtestület állandó bizottságai létszámáról, összetételéről, feladatköréről lehetőleg a képviselőtestület alakuló ülésén, vagy e naptól számított két hónapon belül dönt. (2) A bizottsági szervezet a képviselőtestület megbízatásának időtartama alatt bármikor módosítható, az ideiglenes bizottság állandó bizottsággá alakítható, a bizottság elnöke, tagja bármikor felmenthető. 59. §. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell megválasztani. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak. A polgármester, az alpolgármester, a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2)

A bizottság elnökére és tagjaira javaslatot tehetnek: a./ a polgármester b./ bármely képviselő, c./ az érintett bizottság

(3) Ha a bizottság elnöke lemond, vagy a képviselőtestület elnöki tisztségéből felmenti, a (2) bekezdés szerint az elnök személyére 30 napon belül javaslatot tesznek. (4) A bizottsági tagság (elnöki tisztség) megszűnése esetén a képviselőtestület haladéktalanul, de legkésőbb a tagság (elnöki tisztség) megszűnésétől számított 60 napon belül új tagot (elnököt) választ. 53. A bizottsági ülések előkészítése, az előterjesztések tartalmi és formai követelményei 60. §. (1)

A bizottsági ülések előkészítéséről, a határozatok végrehajtásáról a bizottság elnöke és titkára gondoskodik.

25

(2) A bizottsági elnökök a képviselőtestület rendes ülését legkésőbb 10 nappal megelőzően egyeztetnek a polgármesterrel arról, hogy a képviselőtestület által tárgyalandó napirendi pontok közül melyeket tárgyaljanak meg az egyes bizottságok (5. számú melléklet 2. pont). Az egyeztetést a polgármester a képviselőtestület rendes ülésére készített meghívó alapján olyan időpontban kezdeményezi, amely lehetővé teszi azt, hogy a bizottságok üléseire a képviselőtestület ülését megelőző héten e rendelet előírásai szerint sor kerülhessen. 54. A bizottsági ülések 61. §. (1)

A bizottság ülésein gyakorolja hatáskörét.

(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. (3) A bizottság üléseit az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott tag hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket az ülést megelőzően legalább két munkanappal korábban megkapják, és a bizottság ülése illetve a képviselőtestület ülése között legalább 1 munkanap elteljen. Amennyiben a képviselőtestület ülésére hétfői napon kerül sor, azt megelőzően pénteki napon bizottsági ülés nem tartható. A bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről a község lakosságát a meghívónak a község hirdetőtábláin és az önkormányzat honlapján történő kifüggesztéssel kell értesíteni az ülést megelőző 5 nappal. (4)

Össze kell hívni a bizottság ülését, ha a./ azt a képviselőtestület megindokolt határozattal elrendeli, b./ a polgármester indítványozza, c./ a bizottság tagjainak több mint egynegyede a napirend megjelölésével kezdeményezi.

(5) A meghívó egy példányát az írásbeli előterjesztéssel együtt a jegyzőnek is meg kell küldeni. (6) A több bizottság feladatkörét is érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottsági elnökök kötelesek egymást tájékoztatni és lehetőség szerint egymás ülésein a képviseletet biztosítani. (7) A bizottsági elnökök megállapodhatnak adott napirend vagy napirendek együttes ülésen történő tárgyalásáról. 62. §. (1)

A bizottságok ülése nyilvános.

(2) A zárt ülés kötelező tartására értelemszerűen irányadók a képviselőtestületi kötelező zárt ülés szabályai (3)

A bizottság zárt ülést tarthat, ha

26

a./ átruházott hatáskör gyakorlása során kiírt pályázatot bírál el, vagy átruházott hatáskörben a vagyonnal való rendelkezésről dönt és a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene, b./ képviselőtestület elé kerülő előterjesztések előzetes véleményezése során, ha az előterjesztés tárgya képviselőtestület által kiírt pályázat, vagy az önkormányzat vagyonával való rendelkezés és a polgármester az előterjesztést „Bizalmas” jelzéssel látta el, mert a nyilvános tárgyalás sértené az önkormányzat üzleti érdekét. Ez esetben a zárt ülésen való tárgyalás kötelező. (4) Ahol a szervezeti és működési szabályzat a bizottságok működésére nézve külön szabályokat nem tartalmaz, ott értelemszerűen a képviselőtestület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. Határozatképesség, határozathozatal, az ülés vezetése 63. §. (1) A bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen a bizottsági tagoknak több mint a fele jelen van. A határozatképtelen és a folytatólagos ülést 4 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni. (2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén a bizottság által határozattal az elnök helyettesítésével megbízott képviselőtestületi tagsággal is rendelkező bizottsági tag vezeti. (3) A bizottság határozatát az elnök, akadályoztatása esetén a helyettesítésével megbízott, vagy a szervezési és ügyviteli feladatok ellátásával megbízott köztisztviselő kiadmányozza. 56. A bizottsági határozatok végrehajtása 64. §. (1)

A bizottságot a bizottság döntései kötik.

Nem hajtható végre a határozat, ha a./ bármely települési képviselő a helyi önkormányzatokról szóló törvény. kezdeményezi az átruházott hatáskörben hozott önkormányzati ügyre vonatkozó bizottsági döntés képviselőtestületi felülvizsgálatát, b./ ha a polgármester a végrehajtást a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján felfüggesztette, c./ ha a jegyző.a helyi önkormányzatokról szóló alapján jogszabálysértést jelez, a jogszabálysértés kiküszöböléséig. (2)

(3) Az a./, b./ pontok esetében a képviselőtestület döntésétől függően, a c./ pont esetében a jogszabálysértés kiküszöbölése után kezdhető meg a határozat végrehajtása. 27

(4) Ha a bizottsági határozat képviselőtestületi felülvizsgálatát kezdeményezték, az ügyet a legközelebbi ülésen, - sürgősségi indítvány mellőzésével - szóbeli előterjesztésben is fel lehet venni a napirendek közé, illetve a polgármester az írásban beterjesztett napirendi javaslatát kiegészítheti. 57. A bizottsági ülés jegyzőkönyve 65. §. (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmára a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének tartalmára vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni. (2)

A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és titkára írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet az ülés időpontját követő nyolc napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek. A jegyzőkönyv Veszprém megyei Kormányhivatal elnökének 15 napon belül történő megküldéséről a jegyző gondoskodik. 58. A bizottságok feladat- és hatásköre 66. §. A bizottságok feladat- és hatáskörét a szervezeti és működési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. 59. A képviselőtestület és a bizottságok kapcsolata 67. §. (1) A bizottság a képviselőtestület igénye szerint végzi munkáját, tevékenységéről a képviselőtestületet évente legalább egy alkalommal köteles tájékoztatni. A képviselőtestület bizottságát soron kívül is beszámoltathatja. (2)

A bizottságok kötelesek tevékenységüket összehangolni. 68. §.

(1) A polgármesteri hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között a./ a bizottság igénye szerint részt vesznek a bizottság elé kerülő előterjesztések előkészítésében, valamint a döntések végrehajtásában, b./ döntésre előkészítik és a bizottság elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyekben a hatáskört átruházás folytán a bizottság gyakorolja, majd gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról, 28

c./ tájékoztatják a bizottságot a bizottság munkáját érintő jogszabályváltozásokról, adatokról, eseményekről, d./ soron kívül tájékoztatják az érintett bizottságot minden olyan eseményről, amely a bizottság munkáját befolyásolja. (2) A polgármesteri hivatal köztisztviselői látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (titkársági) feladatokat, a bizottsági elnök irányításával.

60. A polgármester 69. §. (1)

A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között összegszerűen határozza meg, megállapítja a polgármestert megillető egyéb juttatásokat.

61. A polgármester feladatai, a képviselőtestület, a bizottságok és a polgármesteri hivatal működésével kapcsolatban 70. §. A polgármester feladatai a képviselőtestület működésével összefüggésben különösen: a./ segíti és összehangolja a képviselők munkáját, b./ összehívja, szervezi és vezeti a képviselőtestület ülését, c./ képviseli az önkormányzatot, 71. §. A polgármester feladatai a bizottságok működésével összefüggésben: a./ kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, b./ figyelemmel kíséri a bizottságok működését, rendszeresen részt vesz a bizottsági üléseken, c./ kiadja kötelező érvénnyel a bizottságoknak tárgyalásra azokat az előterjesztéseket, amelyeknek előzetes bizottsági tárgyalását indokoltnak tartja, d./ felfüggeszti a bizottság határozatának végrehajtását, ha a határozat ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzatok érdekeit, e./ negatív hatásköri összeütközésnél kijelöli az eljáró bizottságot. (1)

(2) A polgármester a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

29

(3) A polgármester az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. 62. Az alpolgármester 72. §. (1)

Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármestert helyettesítő minőségben azonosak a polgármesterével. (3)

Az alpolgármester feladatai: - ellátja a polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat, - közreműködik a képviselőtestület elé kerülő előterjesztések kidolgozásában, - segíti a képviselőtestület és a bizottságok munkáját, részt vehet üléseiken, - részt vesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó egyes feladatok előkészítésében 63. A polgármester és az alpolgármester kapcsolata 73. §.

(1)

Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(2) A polgármester és az alpolgármester feladataik ellátása során együttműködésre kötelesek. (3) A polgármester megbízhatja az alpolgármestert egyes önkormányzati feladatok előkészítésével, végrehajtásával. Az alpolgármester köteles a polgármesternek az előkészítés, végrehajtás körében adott utasításait betartani, eljárásáról, intézkedéseiről a polgármestert tájékoztatni. (4) Az alpolgármester helyettesi minőségben csak a polgármester távollétében járhat el. Az alpolgármester köteles a polgármester távollétében tett intézkedésekről a polgármesternek beszámolni. 64. A jegyző 74. §. A jegyző feladatai a képviselőtestület és a bizottságok működésével kapcsolatban: a./ A jegyző a képviselőtestület és a bizottság ülésén a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet. b./ A jegyző gondoskodik a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, amit a polgármesterrel együtt aláír. Gondoskodik a képviselőtestületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének felterjesztéséről. 30

c./ Gondoskodik arról, hogy az előterjesztések előzetes törvényességi vizsgálata a beterjesztés előtt megtörténjen. 65. A Polgármesteri Hivatal 75. §. (1) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a szervezeti és működési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. (2) A polgármesteri hivatal működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a képviselő testület hagy jóvá. 66. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása 76. §. (1) Az önkormányzat vagyonával, valamint költségvetési bevételeivel és kiadásaival közszolgáltatási feladatainak ellátása érdekében - önállóan gazdálkodik. (2) Az önkormányzati vagyontárgyak számbavételének, elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának szabályait az önkormányzat vagyonrendelete és éves költségvetési rendelete tartalmazza. 77. §. Az önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek felsorolását – az általuk ellátott szakfeladatokkal együtt – a rendelet 8. sz. melléklete tartalmazza. 78. §. (1) Az önkormányzat közszolgáltatási feladatait elsősorban szervei és intézményei útján teljesíti. (2)

Az intézmény gazdálkodásáért annak vezetője tartozik felelősséggel.

(3) A polgármesteri hivatal - mint költségvetési szerv és mint az önkormányzat költségvetésének végrehajtó szervezete - gazdálkodását a polgármester irányítja. E körben gyakorolja a gazdálkodó szerv vezetője részére a jogszabályokban meghatározott jogosítványokat. Pénzgazdálkodási hatásköreinek gyakorlását a polgármester a hivatal köztisztviselőivel megoszthatja, ez a feladatmegosztás azonban felelősségét nem korlátozza. A gazdálkodás körébe tartozó feladatmegosztást külön szabályzatba kell foglalni.

31

79. §. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr foglalkoztatásával vagy megbízásával kell gondoskodni. 67. A lakossággal való kapcsolattartás szabályai 80. §. (1)

A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen: a./ helyi népszavazás és népi kezdeményezés b./ közmeghallgatás, falugyűlés c./ képviselői fogadóóra

(2) A képviselők igény esetén a Polgármesteri Hivatal titkárságán történő előzetes időpont egyeztetés alapján tartanak fogadóórát. (3) A képviselőtestület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok, baráti társaságok működését, a községnek hírnevet szerző vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét, és velük együttműködik. (4) A képviselőtestület a lakossággal való kapcsolattartás és a helyi közélet nyilvánosságának biztosítása érdekében segíti a folyamatosan működő közszolgálati tájékoztatási eszközök tevékenységét, támogatja a havonta megjelenő faluújság kiadását. 68. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés 81. §. (1) A helyi népszavazás kitűzésére irányuló, a települési választópolgárok legalább 25 %ának kezdeményezésére a képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást. (2) A helyi választási iroda vezetője (a továbbiakban jegyző) az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor az aláírásgyűjtő ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása. (3) A jegyzőnek az aláírásgyűjtő ív hitelesítésével kapcsolatos döntését az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületeken elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat hivatalos lapjában kell közzé tenni. (4) A népszavazáson szereplő kérdés megfogalmazásába a képviselőtestület tagjait, a helyi választási bizottságot és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni. (5) A népszavazás elrendeléséről és a népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot az önkormányzat hirdetőtábláján, a közterületen elhelyezett információs táblákon és az önkormányzat honlapján kell közzétenni. 32

(6) A képviselőtestület a népszavazásra feltett kérdés részleteiről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről a választópolgárokat az önkormányzat honlapján tájékoztatja. (7) A helyi népszavazáson a helyi választási bizottságba a kezdeményezést benyújtók egy megbízottat delegálhatnak. (8) A képviselőtestület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a települési választópolgárok legalább 10 %-ának megfelelő számú választópolgár indítványozott. (9) kell.

A helyi népi kezdeményezésnél e §. (2), (3) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni

69. Közmeghallgatás 82. §. (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer - munkatervében megjelölt időpontban és napirendi pontokhoz kapcsolódóan - előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a résztvevők közérdekű kérdéseket intézhetnek a képviselőtestülethez, a képviselőkhöz és javaslatokat tehetnek. (2) A közmeghallgatás meghívóját szórólap formájában a község valamennyi lakója részére a közmeghallgatást megelőzően egy héttel el kell juttatni. (3) A közmeghallgatás levezetésére a képviselőtestület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel: a./ a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga, b./ a feltett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal válaszolni kell, c./ ha nincs mód az azonnali válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a közérdekű bejelentések és javaslatok elintézéséről szóló törvény szabályai szerint kell eljárni. (4) A kérdések, javaslatok alapján hozott döntésekről, tett intézkedésekről a képviselőtestületet és az önkormányzat honlapján a lakosságot is tájékoztatni kell. 70. Falugyűlés 83. §. (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - falugyűlést hívhat össze. (2) A falugyűlést a polgármester vezeti.

33

(3) A gyűlésre meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselőtestület ülésére is kötelező, valamint a bizottságok képviselőtestületi tagsággal nem rendelkező tagjait. (4) A falugyűlés időpontjáról, tárgyáról és helyéről az önkormányzat honlapján keresztül tájékoztatni kell a lakosságot, továbbá a falugyűlés meghívóját szórólap formájában a lakosság részére a falugyűlést megelőzően egy héttel el kell juttatni (5) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik. 71. Záró rendelkezések 84. §. (1)

E rendelet a kihirdetését követő második napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat szervezeti és működési szabályairól szóló 7/2011(III.30.) önkormányzati rendelete.

Szabó Balázs polgármester

dr. Könczöl Gábor jegyző

Záradék: A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetésének napja: 2011. szeptember 19.

dr. Könczöl Gábor jegyző

34

Szervezeti Működési Szabályzat mellékletei

1. számú melléklet:

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagolódása, munkarendje és ügyfélfogadási rendje


Állandó bizottságok feladat és hatásköre, a bizottság ülésén állandó meghívottak köre


Alakszerű határozathozatal nélkül eldönthető kérdések


Minősített többséggel eldöntendő ügyek


Csak bizottsági állásfoglalással beterjeszthető ügyek


Állandó bizottságok felsorolása és létszáma


Polgármesteri Hivatalban képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek


Felsőörs Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek

35

1. számú melléklet

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagolódása

Polgármester (Alpolgármester)

↓ Jegyző

↓ Polgármesteri Hivatal

↓ Titkárság adminisztrátor

Pénzügyi Csoport - költségvet. üi. 1 - költségvet. üi. 2

Adó adóügyi üi.

Lakosságszolgálat igazgatási üi.

A Polgármesteri Hivatal munkarendje, ügyfélfogadása: Munkaidő heti elosztása: Hétfő, kedd, szerda, csütörtök péntek

7.30 - 16.00 óráig 7.30 - 13.30 óráig

Ügyfélfogadás rendje: 1./ jegyző, ügyintézők, adminisztrátor: hétfő, kedd, szerda, csütörtök: péntek:

8.00 - 12.00 13.00 - 15.30 8.00 - 12.00 12.30 - 13.00

2./ A polgármester ügyfélfogadást munkaidőben előzetes bejelentés és időpont egyeztetés alapján tart.


A Képviselőtestület állandó bizottságainak feladat és hatásköre

1.) A bizottságok feladat és hatásköre általában: a./ A bizottság előkészíti a feladatkörébe utalt testületi döntéseket. Állást foglal a Képviselőtestület, vagy a Polgármester által megjelölt kérdésekben. b./ Valamennyi bizottság a saját feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a bizottsági és képviselőtestületi határozatok előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját. c./ A bizottság - elsősorban a bizottság elnöke - napi munkakapcsolatot tart a Polgármesterrel, Jegyzővel és a bizottság titkárával. d./

Valamennyi bizottság a tudomására jutott közérdekű ügyben intézkedést kezdeményez.

e./ A bizottság véleményezi a feladatköre szerinti előterjesztéseket, illetve eseti jelleggel a bizottságnak véleményezésre kiadott ügyeket. f./

Valamennyi bizottság részt vesz az önkormányzati ciklusprogram véleményezésében.

g./ Valamennyi bizottság saját szakterületének megfelelően önkormányzati rendeletalkotást kezdeményez, illetve részt vesz a rendelet-tervezetek előkészítésében. h./

A bizottságok segítik a község együttműködési lehetőségeinek feltárását, a kapcsolatok kiépítését.

2.) Az egyes bizottságok feladat és hatásköre: Humán Bizottság a./ A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását a képviselőtestület a bizottságra ruházta. b./ Értékeli a szociális ellátás helyzetét, szükség szerint intézkedést kezdeményez. Figyelemmel kíséri a nem önkormányzati szervek tevékenységét. Intézkedést kezdeményez az Önkormányzat szociális feladatai ellátásáról történő összhang megteremtésére. c./ Tájékozódik a gyermek és ifjúságvédelem helyzetéről, e közben véleményt nyilvánít és kialakítja álláspontját a szociális ügyekkel összefüggő kérdésekben. Véleményezi a szociális gondoskodást érintő helyi rendeletek tervezetét, szükség szerint rendelet módosítást.

37

d./ A bizottság ellenőrizheti a szociális igazgatás pénzügyi forrásainak hatékony és szakszerű felhasználását. e./ Ellátja az önkormányzati közoktatási intézmények működésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat. f./

Figyelemmel kíséri az egyesületi sporttevékenységet.

g./

Feltárja a község kulturális szellemi értékeit.

h./. Szervezi a település kulturális életét, minden évre eseménynaptárt készít a tárgyévet megelőző év november 30-ig, melyben meghatározza, hogy az ünnepnapokon milyen megemlékezések, egyéb napokon milyen rendezvények, előadások, kiállítások, tanfolyamok stb. legyenek. Karbantartja, módosítja a rendezvénynaptárt. Részt vesz a rendezvények lebonyolításában, a közösségszervező közreműködésével. i./ Javaslatot tesz a falunapok rendezvénysorozat programjára tárgyévet megelőző év november 1-ig, részt vesz a rendezvénysorozat lebonyolításában. j./ Szerkeszti a faluújságot a művelődésszervezővel együtt, kidolgozza a faluújság szerkesztésének elveit. A bizottság ülésein (havonta legalább 1 alkalommal) napirendre tűzi és megtárgyalja a faluújság soron következő számának tartalmát, az előterjesztett tartalomjegyzék szerint. k./ Feladata ellátása során együttműködik az egyházakkal, az intézményvezetőkkel, Teleházkönyvtárral, Polgármesteri Hivatallal, kábeltelevíziós szolgáltatást nyújtó szervezettel, a község kulturális életének szervezésében együttműködő személyekkel. l./

Támogatja az önkormányzati kábeltelevíziós rendszer működését.

m./

Segíti a helyi ifjúsági szervezetek megalakítását, működését.

n./

Ellátja a helyi kitüntetések adományozási feladatainak előkészítését.

o./ Gondoskodik a településen élő gyermekekkel és ifjúsággal való kapcsolat fenntartásáról. p./ Együttműködik a településen működő testneveléssel és sporttal foglalkozó intézményekkel, szervezetekkel. q./

Elősegíti az idegenforgalmi vállalkozásokkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását.

r./ Az idegenforgalomban működő szervekkel együttműködve elkészíti idegenforgalmi fejlesztési javaslatát, szervezi, koordinálja és segíti megvalósítását.

a

település

s./ Rendszeresen értékeli és elemzi a település idegenforgalmi helyzetét, együttműködik a települési és településen kívüli idegenforgalmi szervekkel. t./

Javaslatot tesz az idegenforgalmi adóbevétel felhasználására.

u./

Megtárgyalja az önkormányzat turizmust érintő döntéseiről szóló előterjesztéseket.

ü./ A bizottság ülésén állandó meghívottként tanácskozási jog illeti meg a művelődésszervezőt, és a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. A bizottság elnöke a napirend ismeretében dönti el, hogy kit hív meg az ülésre tanácskozási joggal. 38

Település-gazdasági Bizottság a./ A bizottság véleményezi az önkormányzat ciklusprogramját, költségvetési koncepcióját és költségvetési rendelet-tervezetét. Véleményezi a gazdálkodásról készített féléves, éves, háromnegyedéves beszámolókat és a pénzmaradvány felosztására készített javaslatot. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását - különös tekintettel a saját bevételekre -, a vagyonváltozást, értékeli az azt előidéző okokat. b./ Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek hitel felvételére, ha ezt a gazdálkodás biztonsága indokolttá teszi. Véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést. c./ A bizottság vizsgálja az önkormányzati gazdálkodó szervezetek gazdasági kihatású döntéseit és szükség esetén a gazdálkodás szabályszerűsége és hatékonysága érdekében intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz. d./ Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését. e./

Véleményezi az önkormányzat vagyongazdálkodási döntéseit.

f./ Ellátja a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. g./ Véleményezi és szervezi a Településrendezési Terv módosítására szóló javaslatokat, döntéshozatalra előkészíti azt. h./ Ellenőrzi a Településrendezési Terv végrehajtását, szükség szerinti módosításokra javaslatot tesz. i./ Ellenőrzi és szervezi az önkormányzat mindenkori beruházásainak pályáztatását, kiviteli tervek szerinti megvalósítását, (szükség szerint külső szakértőt vonhat be). j./ Szervezi a helyi belterületi, külterületi utak építésére vonatkozó javaslatokat, figyelemmel kíséri a közutak, járdák, parkolók, közterületek állagát és karbantartását. Javaslatokat tesz felújításukra. A karbantartásra, felújításra, építésre sorrendet állít fel. k./ Figyelemmel kíséri az önkormányzathoz tartozó közutak forgalmi rendjét, és szükség szerint javaslatot tesz a forgalmi körülményeknek megfelelő felülvizsgálatra. l./ Közüzemi, közszolgáltató szervezetek tevékenységét figyelemmel kíséri, a szükséges intézkedésre javaslatot tesz. m./ Elhagyott, üresen álló ingatlanok és más építmények hasznosítását kezdeményezi, beépítetlen házhelyek, parkok, közterületek állagát, karbantartottságát ellenőrzi, javaslatot tesz új zöldfelületek kialakítására a Rendezési Terv figyelembe vételével. n./ Feltérképezi a járhatatlan külterületi utakat, javaslatot dolgoz ki, sorrendiséget állít fel ezek járhatóvá tételére, portalanításukat kezdeményezi. o./ A belterületi és külterületi utcaképek kialakítására tervezetet készít, megvalósíthatóságukat előkészíti.

39

p./ Felülvizsgálja a bizottság a szakterületét érintő jelenlegi rendeleteket, módosításukra szükség szerint javaslatot tesz, újak alkotását kezdeményezi. q./

Javaslatot dolgoz ki az önkormányzati tulajdonú bérlakások ésszerű kihasználásra.

r./ Figyelemmel kíséri a település környezetvédelmi helyzetét, szükség esetén intézkedéseket dolgoz ki.

40

3. sz. melléklet

Alakszerű határozat nélkül eldöntendő ügyek (ügyrendi kérdések)

1./ A képviselőtestület ügyrendi kérdésekben alakszerű határozat nélkül dönt. 2./ Szervezeti és Működési Szabályzatában nevesített ügyrendi kérdések: - ülések közbeni napirend módosítása - napirend előtti felszólalás esetén, ha az ülés elnöke az engedélyt megtagadja - ügyrendi javaslatra vonatkozó döntés - felszólalási jog megadása állampolgároknak - hozzászólás tartamának korlátozásáról való döntés - vita lezárására vonatkozó javaslatról való döntés - módosító és kiegészítő javaslatokról döntés - sürgősségi indítvány kérdésében való döntés - szómegvonás kérdésében való döntés - kizárás kérdésében való döntés - állásfoglalás arról, hogy a javaslatot módosító javaslatként, vagy új javaslatként kell értékelni - titkos szavazásról való döntés - zárt ülésen való tárgyalásról szóló döntés - interpelláció elfogadása kérdésében való döntés, kivéve, ha a képviselőtestület a választ nem fogadja el és egyidejűleg intézkedést tesz, vagy kezdeményez - napirend előtti ügyekben elfogadás rögzítése - minősített többség hiányában rendelet meg nem alkotásának rögzítése

41

4. sz. melléklet

A minősített többséggel eldöntendő ügyek jegyzéke

a./ sürgősségi indítvány napirendre tűzése b./ korábban eldöntött ügyek újbóli napirendre tűzése c./ fegyelmi ügyek, d./ önkormányzat vagyontárgya, vagyonrésze elidegenitése, megterhelése, vállalkozásba való bevitele, illetve más célú hasznosítása az önkormányzat vagyonszerzésére vonatkozó döntés, e./ hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, f./ képviselőtestület nyilvános üléséről készített filmfelvétel szerkesztésének elveiről szóló határozat elfogadása

42

5.számú melléklet

Bizottsági véleménnyel, állásfoglalással benyújtható ügyek

1./ Mindazok az ügyek, amelyeket a bizottságok hatásköri jegyzéke szerint kötelező a szakbizottsággal véleményeztetni kizárólag és lehetőleg az előterjesztésbe foglalt véleménnyel, állásfoglalással terjeszthetők be a képviselőtestület elé. 2./ Az 1./ pont szerinti ügyeken kívül, ha a polgármester elrendeli az előterjesztés bizottsági tárgyalását, vagy a bizottság elnöke azt kezdeményezi, az előterjesztés a bizottság véleményével, állásfoglalásával terjeszthető be a képviselőtestület elé.

43

6.számú melléklet

Állandó bizottságok felsorolása és létszáma

Humán Bizottság

7 fő

Település-gazdasági Bizottság

7 fő

44


Képzettségi pótlék olyan további szakképesítés, szakképzettség esetén állapítható meg, amely a feladatkör szakszerűbb ellátását, feladatkörön belüli szakosodást segíti elő.

jegyző:

állam- és jogtudományi doktori képesítés

adóügyi ügyintéző:

mérlegképes könyvelő szakképesítés

költségvetési ügyintézők:

mérlegképes könyvelő szakképesítés

igazgatási ügyintéző:

középfokú számítástechnikai szakképesítés

45


Felsőörs Község Önkormányzata által fenntartott költségvetési szervek

1. ) Felsőörs község Polgármesteri Hivatala Az ellátandó szakfeladatokat a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2.) Felsőörs Miske Óvoda Ellátandó szakfeladatok: 562912 851011 851012

Óvodai intézményi étkeztetés Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

46

Szervezeti és Működési Szabályzat függelékei

Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

1. számú függelék

Felsőörs községi Önkormányzat Képviselőtestületének tagjai


Szavazási ív a név szerinti szavazás eredményének megállapításához


Jegyzőkönyv a titkos szavazás eredményéről


Bizottsági tagok névsora


A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján


47


Felsőörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzata A Polgármesteri Hivatal – saját hatáskörében – figyelembe véve a költségvetési szervek Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmára vonatkozó előírásokat a következők szerint határozza meg a Szervezeti és Működési Szabályzatát.

I. A Polgármesteri Hivatal azonosító adatai, jogállása 1. A hivatal megnevezése Felsőörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének Polgármesteri Hivatala A hivatal rövidített megnevezése: Felsőörs Község Polgármesteri Hivatala 2. A Polgármesteri Hivatal székhelye 8227. Felsőörs, Szabadság tér 2. 3. A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló jogszabály A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát Felsőörs Község Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletével hozta létre. 4. Az alapításra vonatkozó adatok Törzskönyvi azonosító száma: 428952 Az alapító okirat kelte: 2003.02.05. Az alapítás időpontja: 1990.11.21. 5. A Polgármesteri Hivatal jogállása A Polgármesteri Hivatal egységes feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos tevékenységek ellátása.

48

A Polgármesteri Hivatal az államháztartási törvény alapján költségvetési szerv, melynek jogi személyisége – tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint valamennyi tulajdonosi- és gazdálkodási jog, valamint az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog a képviselő-testületet illet meg – az önkormányzati gazdálkodás végrehajtására terjed ki. 6. A Polgármesteri Hivatal gazdálkodása A Polgármesteri Hivatal a gazdálkodása megszervezésére való tekintettel önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A Polgármesteri Hivatal elkülönített gazdasági szervezettel nem rendelkezik. A Polgármesteri Hivatal költségvetése az önkormányzati költségvetés része, előirányzatai az önkormányzati rendeletben – mint költségvetési szervnek – elkülönítetten szerepelnek. 7. A Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzői A hivatali bélyegző arra szolgál, hogy az iratok valódiságát, hivatalos voltát tanúsítsa. Egyszerű iratokon (pl. belső levelezés) nem alkalmazható hivatalos pecsét, a polgármesteri, jegyzői rendelkezéseket, utasításokat kivéve. a./ „Felsőörs Polgármestere” és „Felsőörs község Önkormányzata” feliratú körbélyegzők használatára a polgármester és az alpolgármester, valamint a jegyző, a bizottság elnöke és felhatalmazása alapján a bizottság titkára jogosult. b./ „Felsőörs Polgármesteri Hivatal” feliratú körbélyegző használatára a jegyzői hatáskörben kiadmányozók jogosultak. c./ „Felsőörs község Jegyzője” feliratú körbélyegző használatára a jegyző, illetve felhatalmazása alapján a köztisztviselők jogosultak. d./ Felsőörs község címerével ellátott bélyegző hatósági ügyekben nem használható, a bélyegző használatára az önkormányzat jelképeiről alkotott helyi rendelet szabályai az irányadók. A titkárság a bélyegzőkről nyilvántartást vezet. A bélyegző használatára jogosultak kötelesek a bélyegző használatát felügyelni és használat után a bélyegzőket elzárni. A Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőinek lenyomatát, valamint a bélyegzőhasználati rendet külön belső szabályzat tartalmazza.

II. Az ellátandó feladatok A Polgármesteri Hivatal általános feladatai: - a képviselő-testület és a bizottságok működésével, valamint a polgármester és a jegyző tevékenységével kapcsolatban meghatározott feladatok ellátása, - a helyi képviselők munkájának segítése, - a társadalmi szervekkel, társszervekkel, közszolgáltatást végző szervekkel való együttműködés.

49

A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységként a következő feladatokat látja el: Szakfeladat száma 841126 360000 370000 381103 412000 421100

422100 422200 429900 521012 522110 562912 562913 681000 682001 682002

711100 811000 812900

813000 821900

841112 841114 841115 841117

841118 841126

841133 841191 841192 841361 841401 841402 841403 841901 841902 842155 842532 842542 842543 843044

851011 851012 852011 852012 855911

Szakfeladat megnevezése Önkormányzatok és többcélú kistérségi tárulások igazgatási tevékenysége Víztermelés-, kezelés-, ellátás Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása Lakó- és nem lakóépület építése Út, autópálya építése Folyadék szállítására szolgáló közműépítés Elektromos, híradástechnikai célú közműépítés Egyéb m.n.s. építés Polgári védelmi védőeszközök tárolása, kezelése Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása Óvodai intézményi étkeztetés Iskolai intézményi étkeztetés Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Építészmérnöki tevékenység Építményüzemeltetés Egyéb takarítás Zöldterület-kezelés Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Önkormányzati jogalkotás Országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzati képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Európai parlamenti képviselőválasztáshoz kapcsolódó tevékenységek Országos és helyi népszavazáshoz kapcsolódó tevékenységek Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés Nemzeti ünnepek programjai Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények Kis- és középvállalkozások működési és fejlesztési támogatásai Önkormányzatok közbeszerzési eljárásainak lebonyolításával összefüggő szolgáltatások Közvilágítás Város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai Központi költségvetési befizetések Önkormányzatok m.n.s. nemzetközi kapcsolatai A lakosság felkészítése, tájékoztatása, riasztás Minősített időszaki tevékenységek Katasztrófavédelmi helyreállítási tevékenység Gyógyító-, megelőző szolgáltatások finanszírozása Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1–4. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása Általános iskolai napközi otthoni nevelés 50

855912 855935 881011 882000 882111 882112

882113 882115

882117 882118 882119 882122

882123 882124

882125 882129 882202 882203 889201 889921 889922 889924 889928 889942 889943 889965 890301 890302 890441 890442 890443 890509 900400 910121 910122 910123 910501 910422 910502 931102 931201 931301 960302

Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Szakmai továbbképzések Idősek nappali ellátása Önkormányzati szociális támogatások finanszírozása Rendszeres szociális segély Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás normatív alapon Ápolási díj alanyi jogon Rendszeres gyermekvédelmi pénzbeli ellátás Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás Átmeneti segély Temetési segély Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Egyéb önkormányzati eseti pénzbeli ellátások Közgyógyellátás Köztemetés Gyermekjóléti szolgáltatás Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás Önkormányzatok által nyújtott lakástámogatás Munkáltatók által nyújtott lakástámogatások Egyéb, foglalkozási jogon járó speciális ellátások Civil szervezetek működési támogatása Civil szervezetek program- és egyéb támogatása Közcélú foglalkoztatás Közhasznú foglalkoztatás Közmunka Egyéb m.n.s. közösségi, társadalmi tevékenységek támogatása Kulturális műsorok, rendezvények, kiállítások szervezése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Közművelődési tevékenységek és támogatásuk Védett természeti területek és természeti értékek megőrzése és fenntartása Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése Sportlétesítmények működtetése és fejlesztése Versenysport-tevékenység és támogatása Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Köztemető fenntartás és működtetés

A Polgármesteri Hivatal által ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A jogszabályjegyzék aktualizálásáért a jegyző tartozik felelősséggel.

51

III. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése és működésének rendje 1. A hivatal szervezeti felépítése A hivatal engedélyezett létszámkerete 13 fő: a.) Önkormányzati jogalkotás szakfeladat (polgármester) 1 fő, b.) Önkormányzatok igazgatási tevékenysége szakfeladat (köztisztviselő) 5 fő, c.) Adó, illeték kiszabása, beszedése, adóellenőrzés szakfeladat (köztisztviselő) 1 fő, d.) Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás szakfeladat (közalkalmazott) 1 fő, e.) Közművelődési tevékenységek és támogatásuk szakfeladat (közösségszervező) 0,5 fő, f.) Könyvtári szolgáltatások szakfeladat (könyvtáros) 0,5 fő. A hivatal élén a jegyző áll. A jegyzőnek alárendelve működnek a következő ügyintézők: - a pénzügyi ügyintéző 1., - a pénzügyi ügyintéző 2., - az adóügyi ügyintéző, - a szociális-igazgatási ügyintéző, - a titkársági ügyintéző A polgármesternek alárendelve működnek a következő ügyintézők: - tanyagondnok - közösségszervező-könyvtáros A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábráját a 2. számú melléklet tartalmazza. 1.1. A Polgármesteri Hivatal irányítási feladata A polgármester a hivatal irányításával kapcsolatban: - meghatározza a hivatal önkormányzati tevékenységet segítő munkáját, beleértve a polgármesteri tevékenységének segítését, a képviselők munkájának támogatását, valamint a bizottságok elnökei által kért hivatali közreműködést, - a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, a vonatkozó döntés alapján ellenőrzi, hogy a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint a működés tényleges rendje az önkormányzati döntésnek megfelel-e, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, egyes ügyekben a kiadmányozás teljes-, vagy rész jogát a hivatal dolgozóira átruházhatja, - meghatározza azt, hogy mely munkakörök vonatkozásában kíván egyetértési jogot gyakorolni a kinevezés, a felmentés, a vezetői megbízás, a vezetői megbízás visszavonás, a jutalmazás vonatkozásában, - rendszeresen tájékozódik a hivatal önkormányzati munkát segítő tevékenységéről.

52

1.2. A jegyző által ellátott feladat- és hatáskörök A jegyző alapvető feladat- és hatáskörét a központi jogszabályok, valamint a helyi önkormányzati rendeletek határozzák meg. A jegyző főbb feladat- és hatásköre: a.) vezetői feladatok: - vezeti a Polgármesteri Hivatalt, ennek keretében gyakorolja a munkáltatói jogköröket, meghatározza az ügyintézők feladatait, - szervezi a hivatal munkáját, ennek érdekében rendszeresen értekezletet tart, - rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a polgármesterrel, valamint a bizottsági elnökökkel az önkormányzati és a bizottsági tevékenységük segítése érdekében, - folyamatosan kapcsolatot tart valamennyi ügyintézővel, - feladat- és hatáskörében szabályozza a kiadmányozás rendjét, - képviseli a Polgármesteri Hivatalt, - gondoskodik a dolgozók továbbképzéséről, - kiadja a hivatal megfelelő működéséhez szükséges belső szabályzatokat, - biztosítja a megfelelő színvonalú szakmai munkát. b.) egyéb feladatok: - a központi gyámügyi- és gyermekvédelmi jogszabályok érvényre juttatása, - a helyi gyermekvédelmi rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi gyermekvédelmi ellátásra, - a gyámügyi- és gyermekvédelmi tárgyú döntések meghozatala és azok végrehajtásban, - tájékozódás a gyermekvédelmi intézmények tevékenységéről, - a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal, - a gyermekvédelmi gondoskodással, - a gyámsággal, a gondnoksággal és - az egyéb gyermekvédelmi feladatokkal - a gyermek- és ifjúságvédelemmel, - az észlelő- és jelző rendszer működtetésével - a szabálysértési ügyekben döntés előkészítése, az eljárás levezetése, - a szabálysértési eljárás során ellátandó általános feladatokkal, - szabálysértés miatt alkalmazandó szankciókkal, - a szabálysértési eljárás felfüggesztésével, - a szabálysértési eljárás megszüntetésével, - a szabálysértési határozatokkal, - lefoglalással, - a kár megtérítésével, szabálysértési ügyekbe - az önkormányzat hatáskörébe tartozó szabálysértési ügyekkel, - kifogásokkal, panaszokkal, ügyészséggel, - parlagfű-mentesítési feladatok, - a közérdekű védekezéssel, - állatvédelmi- és környezetvédelmi feladatok, - környezetvédelmi feladatok, - mezőgazdasági feladatokkal, - marhalevéllel, méhekkel, - állatbetegségekkel, növényvédelemmel, növényegészségüggyel, - a veszélyes- és egyéb állatokkal, - a földdel kapcsolatos feladatokkal, - temetőfenntartás, - önkormányzati útkezelési feladatok, - települési szilárd- és kommunális hulladékkezelési feladatok, - helyi rendezési tervvel kapcsolatos feladatok, - közvilágítási feladatok, 53

- helyi építészeti örökségvédelmi feladatok, - településfejlesztési programok előkészítése, - birtokvédelmi feladatokkal, - pályázati tevékenységgel, - településfejlesztési feladatokkal, - a közterületre vonatkozó helyi szabályozással, közterület használattal, - a pályázati tevékenységgel, az információszolgáltatással, - az önkormányzati rendeletekkel, helyi szabályozással és döntésekkel, - a beruházásokkal, - a statisztikával és a nyilvántartásokkal - közbeszerzésekkel - nyilvántartási- és adatkezelési feladatokkal, kapcsolatos feladat- és hatáskör. 2. Az egyes szervezeti egységek létszáma, feladata 2.1. Jegyzőnek alárendelt ügyintézők 2.1.1. Pénzügyi-gazdálkodási ügyintézők Az ügyintézők létszáma – figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét – 3 fő.

Feladatok: a) költségvetési gazdálkodással kapcsolatos feladatok: - a költségvetési koncepció összeállításával kapcsolatos teendők, - a költségvetési rendelet megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása (a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása), - a féléves beszámoló elfogadásáról szóló előterjesztés előkészítése, - a gazdálkodás háromnegyedéves helyzetéről szóló tájékoztatás előkészítése, - az éves zárszámadási rendelet és előterjesztés megfelelő tartalmi- és szerkezeti összeállítása (a hatályos jogszabályoknak való megfelelés biztosítása), - a költségvetési rendeletmódosítások előkészítése, a központi előirányzat-módosításból fakadó helyi rendeletmódosítási kötelezettség nyilvántartása, nyomon követése, - a normatív állami támogatások igénylése, és a támogatásokkal való elszámolás, b) működéssel kapcsolatos pénzügyi, bonyolítási feladatok: - a pénzintézeten keresztül történő pénzforgalom, bonyolítása, - a szállítókkal és a vevőkkel kapcsolatos feladatok ellátása, - főkönyvi könyvelési feladatok, - analitikus könyvelési feladatok, - egyes pénzgazdálkodási feladatok (pl.: érvényesítés, teljesítés szakmai igazolása, felhatalmazás alapján az ellenjegyzés stb.), - a személyi juttatások és a járulékok kifizetésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok, - egyes munkaügyi nyilvántartási feladatok, - vagyonhasználattal- és hasznosítással kapcsolatos feladatok, - a beruházások és felújítások pénzügyi lebonyolítása, - pályázati tevékenységek – ezen belül különösen a pályázatok pénzügyi tervei és a pénzügyi elszámolások, - közműfejlesztési támogatással kapcsolatos feladatok, c) adóztatással kapcsolatos feladatok: - helyi adórendeletek érvényesüléséről szóló tájékoztatás, - adó-nyilvántartási feladatok, 54

- adóbehajtási feladatok, - adó-megállapítási tevékenység, - adóellenőrzés, - az adókkal kapcsolatos tájékoztatás, - az adók módjára kezelendő tartozások, díjak kezelése - szálláshely-szolgáltatókkal kapcsolatos feladatok, - az idegenforgalmi helyzetelemzéssel, fejlesztéssel, szervezéssel és információs feladatokkal Az ügyintézők csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhatnak el a Polgármesteri Hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben.

55

A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért felelős személyek

I. Munkafolyamat megnevezése

Költségvetés tervezés

KT. elé terjesztés XI.30. -

XI.30

Pénzügyi ügyintéző II.

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Jegyző XI.30.

X.15.

Belső számítási anyag és az önk. koncepciója Szükség szerint

-

X.30.

-

XI.03.

Költségvetési koncepció előterjesztése és határozati javaslat Költségvetési terv, (rendelet tervezet és előterjesztés)

-

XI.10

Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II.

Jegyző X.15. Jegyző XI.30. Jegyző XI.03. Jegyző XI.10.

KT. elé terjesztés II.15, (ill. a kv-i tv. kihirdetését követő 45. nap) -

II.15.


Jegyző II.15.


Jegyző megelőző év XII.20.

Ellátásért felelős személy

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Jegyző

Dokumentum

I. Költségvetési koncepció készítése

Költségvetési koncepció

1.1 A koncepciókészítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konczultáció 1.2. Az önkormányzatra vonatkozó koncepció elkészítése 1.3. A koncepció ellenőrzése, korrekciója

Szükség szerint

1.4. A költségvetési koncepció előterjesztésének, illetve határozati javaslatának megszövegezése

2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai 2.1. A költségvetési terv kidolgozásában résztvevő személyek szakmai tájékoztatása, információs garnitúra átadás, szükség szerint konzultáció, tájékoztatás a KT. által elfogadott koncepcióról Munkafolyamat megnevezése

Szükség szerint

Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint

megelőző év XII.20.

Dokumentum

2.2. A címrend szerinti költségvetési terv kidolgozása a Belső számítási anyag

Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint -

I.05.


Pénzügyi

költségvetési koncepcióban jóváhagyott ke-retszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint 2.3. Az önkormányzat költségvetési tervének Belső számítási anyag és az összeállítása önkormányzat költségvetési terve 2.4. A költségvetési terv szakmai (pénzügyi- számviteli) ellenőrzése 2.5. Költségvetési rendelet-tervezet összeállítása, a Rendelet-tervezet rendelet szöveges részében hivatkozott számszaki elkészítése adatokat tartalmazó táblázatok elkészítése 2.6. Szöveges előterjesztés, indoklás a költségvetési Előterjesztés készítése tervhez 2.7. A költségvetési rendelet előterjesztéséhez Előterjesztés készítése szükséges, jogszabályokban meghatározott előterjesztések összeállítása 3. Információszolgáltatás az MÁK információs jelentés garnitúra és floppy

államháztartás mérlegrendszerébe

3.1. A MÁK információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, floppyra mentés 3.2. Az információ leadása

Munkafolyamat megnevezése 3.3. A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás

MÁK információs jelentés garnitúra és floppy MÁK átvételi elismervény

Dokumentum

-

I.05.

-

I.15.


Jegyző I.15.

-

I.30.

-

II.05.

Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző II.

Jegyző I.30. Jegyző II.05.

-

II.05.

Jegyző II.05.

-

II.05.

Pénzügyi ügyintéző II. jegyző

a 2. pont szerinti határidőtől számított 30 nap -

III.17.

Pénzügyi ügyintéző I.

Jegyző III.17.

III.16.

Jegyző III.16.

-

MÁK által megadott időpont

Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző I. Ellátásért felelős személy

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Jegyző folyamatos

Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint -

57

ügyintéző II.

folyamatos


Jegyző II.05.

Jegyző III.17.

II.

A költségvetési beszámolás

Féléves beszámoló (előterjesztés és határozati javaslat) 1.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai Szükség szerint tájékoztatása, információátadás, konzultáció 1.2. A címrend szerint költségvetési beszámoló Főkönyvi kivonat és összeállítása a főkönyvi kivonat alapján beszámoló javaslat 1.3. Az önkormányzat beszámolójának összeállítása Beszámoló javaslat, beszámoló-tervezet 1.4. A beszámoló szakmai ellenőrzése

1. A féléves költségvetési gazdálkodásról beszámoló készítése

1.5. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése 1.6. MÁK információs garnitúra kitöltése

Beszámoló-tervezet és előterjesztés MÁK információs garnitúra

1.7. Az információs jelentés leadása

MÁK átvételi elismervény

Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

KT. Elé terjesztése szept.15.) -

költségvetési

58

VIII.15.

Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző I.

Jegyző VIII.15. Jegyző VIII.21. Jegyző VIII.26. Jegyző VIII.31. Jegyző IX.05. Jegyző IX.14. Jegyző IX.15.


Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Jegyző folyamatos

VIII.31. IX.05. IX.14. MÁK által megadott időpont Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint

és

Jegyző IX.15.

VIII.26.

Háromnegyedéves költségvetési tájékoztató

2.1. A háromnegyedéves költségvetési tájékoztató Szükség szerint elkészítésében résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció 2.2. A címrend szerint háromnegyedéves költségvetési Főkönyvi kivonat


VIII.21.

1.8. Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadása

2. A háromnegyedéves tájékoztatás

IX.15.

folyamatos


X.30.


Jegyző X.30.

X.10.


Jegyző X.10.

X.15.

Pénzügyi

Jegyző X.15.

tájékoztatók összeállítása a főkönyvi kivonat alapján

javaslat a tájékoztatás számszaki és szöveges részére 2.3. Az önkormányzat háromnegyedéves Beszámoló javaslat gazdálkodásáról szóló tájékoztató összeállítása beszámoló tervezet 2.4. A tájékoztatás szakmai ellenőrzése 2.5. A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítése

3. Az éves beszámoló, zárszámadási rendelet elkészítése

Tájékoztató tervezet és előterjesztés Éves beszámoló (előterjesztés és rendelettervezet)

3.1. A beszámoló-készítésében résztvevők szakmai Szükség szerint tájékoztatása, információátadás, konzultáció Munkafolyamat megnevezése

Dokumentum

ügyintéző II.

X.15. X.15. X.20. KT. elé terjesztése adott évet követő 4 hónapon belül -

IV.30

II.20.

Ellátási határidő Jogszabály Szabályzat szerint szerint

3.2. A címrend szerint költségvetési beszámolók Főkönyvi kivonatok és összeállítása a főkönyvi kivonat alapján beszámoló javaslat 3.3. Az önkormányzat beszámolójának összeállítása Beszámoló javaslat, beszámoló-tervezet 3.4. A beszámoló szakmai ellenőrzése

IV.05.

3.5. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése

IV.15.

3.6. MÁK információs garnitúra kitöltése

Beszámoló-tervezet és előterjesztés MÁK információs garnitúra

3.7. Az információs jelentés leadása

MÁK átvételi elismervény

3.8. Nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás

II.20. III.31.

V.10 MÁK által megadott időpontban

folyamatos

59

Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II.

Jegyző X.15.

Pénzügyi ügyintéző II. Ellátásért felelős személy

Jegyző II.20.

Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző II. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző I. Pénzügyi ügyintéző I.

Jegyző X.15. Jegyző X.20. Jegyző IV.30.

Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja Jegyző II.20. Jegyző III.31. Jegyző IV.05. Jegyző IV.15. Jegyző V.10. Jegyző IV.30. Jegyző folyamatos

Kapcsolódó munkakörök: a) pénzügyi ügyintéző 1., b) pénzügyi ügyintéző 2., c) adóügyi ügyintéző. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök, a hatáskörgyakorlás módja: a) pénzügyi ügyintéző 1.: - a költségvetési tervezési feladatok és a költségvetési koncepció elkészítése, - féléves beszámolási feladatok, - a gazdálkodás háromnegyedéves helyzetéről szóló tájékoztatási feladatok, - éves beszámolási feladatok, - információszolgáltatás, - az állami forrásokkal kapcsolatos feladatok, - előirányzatokkal kapcsolatos feladatok, - a folyamatos gazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó feladatok, - vagyonrendelettel kapcsolatos feladatok, - leltározással kapcsolatos feladatok, - selejtezéssel kapcsolatos feladatok, - költségvetéssel és beszámolással kapcsolatos feladatok, - az államháztartással összefüggő közérdekű adatok közzé-, valamint hozzáférhetővé tételével kapcsolatos feladat- és hatáskörök, - a kötelezettségvállalások nyilvántartása b) pénzügyi ügyintéző 2.: - a kontírozási tevékenységet megelőző feladatok ellátása, - főkönyvi számlakijelölés, kontírozás, - az érvényesítés dokumentálása, - a folyamatos feladatellátáshoz szükséges információk, - főkönyvi könyvelési feladatok, - analitikus könyvelési feladatok, - bankszámlaforgalommal kapcsolatos feladatok, - utalásokkal kapcsolatos feladatok, - finanszírozással kapcsolatos feladatok, - számlázással kapcsolatos feladatok, - kerekítéssel kapcsolatos feladatok, c) adóügyi ügyintéző: - általános adóügyi feladat- és hatáskörök ellátása, - helyi adóval kapcsolatos feladatok, - gépjárműadóval kapcsolatos feladatok, - termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóval kapcsolatos feladatok, - talajterhelési díjjal kapcsolatos feladatok, - adók nyilvántartásával, elszámolásával kapcsolatos feladatok, - adózás rendjével kapcsolatos feladatok, - az adóigazgatási-, hatósági- és végrehajtási eljárással kapcsolatos feladatok. - falusi- és agroturisztikai szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos feladatok. - turisztikával és idegenforgalommal kapcsolatos feladatok, A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. 2.1.2. Az igazgatási- szociális ügyintéző Az ügyintéző létszáma – figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét – 1 fő.

Feladatok: - a központi szociális jogszabályok érvényre juttatása, - a helyi szociális rendelet hatályosulásának elősegítése, javaslatok kidolgozása a hatékonyabb, eredményesebb helyi szociális ellátásra, - a szociális tárgyú döntések előkészítése, közreműködés a végrehajtásban, - a szociális törvény alapján vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása, - a helyi munkanélküliség helyzetének figyelemmel kísérése, - a közcélú foglalkoztatás segítése, - mozgáskorlátozottakkal kapcsolatos feladatok, - a szociális ellátást biztosító intézmények tevékenységének figyelemmel kísérése, - a gyermekvédelmi ellátással kapcsolatban vezetendő analitikus nyilvántartások vezetése, rendszeres karbantartása, - az óvodai, iskolai ellátás és a férőhelyek helyzetének figyelemmel kísérése, - az üzletekkel kapcsolatos engedélyezés és nyilvántartás, - hagyatéki leltározás, - szociális étkeztetés feladatok ellátása, - születés anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok, - halálozás anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok, - házasság anyakönyvezésével kapcsolatos feladatok, - népesség-nyilvántartási feladatok, adatszolgáltatás biztosítása a település demográfiai adatairól a képviselő-testületi és egyéb hivatali döntések megalapozásához, - házasságkötés, és egyéb családi ünnepeken való közreműködés, - adatszolgáltatás az ASZA rendszerben, - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele. Az ügyintéző csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhat el a Polgármesteri Hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben. Kapcsolódó munkakör: igazgatási- szociális ügyintéző. A munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskör, a hatáskörgyakorlás módja: - az információszolgáltatással, - az ellátás megállapításával, - az ellátás megszüntetésével, - az önkormányzati rendelettel és szabályozásokkal, - a szociális eljárás során ellátandó általános feladatokkal, - a pénzbeli szociális ellátásokkal, - a természetben nyújtott szociális ellátásokkal, - a szociális alap- és szakellátásokkal, - a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartásával, - az intézményi jogviszonnyal, - a súlyos mozgáskorlátozottak támogatásával, - a vakok személyi járadékával, - a hadigondozással, - a nyilvántartás vezetési- és információs feladatokkal, - az adósságkezelési feladatokkal és - a közfoglalkoztatás szervezésével - az általános anyakönyvvezetői feladatokkal, - az anyakönyvezetést követő és egyéb eljárásokkal, - az adatszolgáltatással, - a hatósági igazolvánnyal, a közokirattal, - az adatszolgáltatási feladatokkal, - a lakcím-nyilvántartási feladatokkal, 61

- a személyes adatok védelmével, - a nyilvántartások vezetésével - az állampolgársági ügyekkel, - a házasságkötéssel kapcsolatos anyakönyvvezetői feladatokkal, - a névviseléssel, a névmódosítással, a névváltoztatással, - az anyakönyvek vezetésévével, - a hatósági igazolvánnyal és a közokirattal kapcsolatos feladatokkal, - haláleset bejelentésével kapcsolatos feladatokkal, - a hagyatéki leltározással, leltár kitöltésével, - közjegyzővel történő együttműködéssel, - biztosítási intézkedésekkel - működési engedély kiadással, - vásár- és piactartással, - szakfordítással és tolmácsigazolvánnyal, - talált dolgokkal, - szerencsejáték szervezésével, - kereskedelemmel, vendéglátással, - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele, kapcsolatos feladat- és hatáskörök, A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. 2.1.3. A titkársági ügyintéző/pénztáros Az ügyintéző létszáma – figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét – 1 fő. Feladatok: - a készpénzforgalom bonyolítása, - nyilvántartási- és adatkezelési feladatok, - ügykezelés, - polgármester, jegyző, bizottságok titkársági feladatinak ellátása - gépírási feladatok, - postázási feladatok, - telefonkezelési feladatok, - jegyzőkönyv vezetési feladatok, - állategészségügyi feladatokkal kapcsolatos nyilvántartási feladatok. Az ügyintéző csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhat el a Polgármesteri Hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben. Kapcsolódó munkakör: titkársági ügyintéző. A munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskör, a hatáskörgyakorlás módja: - a pénztár- és pénzkezelés általános szabályai megtartásával kapcsolatos feladatok, - a házipénztárosi feladatok ellátása, - pénztárzárlat, napi záró pénzkészlet, - a készpénzszállítás, - a készpénzkezeléssel kapcsolatos speciális feladatok, - a pénztárkezelés során a bizonylatokkal kapcsolatos feladatok, - az elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása, - a letétek és az értékpapírok kezelése, nyilvántartása, - az ellátmányokkal kapcsolatos tevékenység, - ügyiratok iktatása, mutatózása, kezelése, tárolása, selejtezése, - gépírási feladatok, különöse a Polgármester, Jegyző tekintetében, 62

- a Képviselőtestület üléseinek jegyzőkönyveit elkészítése, az ülésen született határozatokról sorszámos nyilvántartás vezetése, - a jegyzőkönyvek (nyílt, zárt) és a rendeletek sorszámos nyilvántartás vezetése, - a Polgármesteri Hivatalba beérkező telefonok fogadása, és az érintettek felé kapcsolása, - kulcsok, bélyegzők nyilvántartása, - postázás, - állategészségügyi feladatokkal kapcsolatos nyilvántartások kezelése, - eboltási munkálatokba besegítés, nyilvántartás vezetése, - tüdőszűrési munkálatok ellátása, értesítések postázása, adminisztrálása, A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. 2.2. Polgármesternek alárendelt ügyintézők 2.2.1. Tanyagondnok Az ügyintéző létszáma – figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét – 1 fő. Feladatok: -egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, - óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása az óvodába, iskolába, - önkormányzati hatósági ügyek intézésének segítése - művelődési, sport, szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, - önkormányzati feladatok megoldásában való közreműködés. Az ügyintéző csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhat el a Polgármesteri Hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben. A munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskör, a hatáskörgyakorlás módja: - idősek részére gyógyszerkiváltás a gyógyszertárból, - betegek háziorvoshoz, beutalás alapján szakorvoshoz szállítása - ügyfél polgármesteri hivatalhoz szállítása, - óvodások, általános iskolai tanulók szállítása tanulmányi-, sport versenyekre, szakköri foglalkozásokra, kulturális rendezvényekre, kirándulásokra, - közreműködik az önkormányzat és a lakosság közötti helyi szolgáltatási szükségletek, információk közvetítésében, - helyi rendezvényekre, kirándulásokra, színházba, klub-foglalkozásra, sportversenyre való szállítás, - önkormányzati árubeszerzés, - tájékoztató, információ, közérdekű hírdetmények közzététele, - választási munkát segítő, valamint esetenként jelentkező polgári-védelmi és honvédelmi kötelezettséggel összefüggő szállítási tevékenység - önkormányzati hivatalos ügyek intézésének szállítással való segítése, kapcsolatos feladat- és hatáskörök, A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. 2.2.2. Közösségszervező-könyvtáros Az ügyintéző létszáma – figyelembe véve a hivatal engedélyezett létszámkeretét – 1 fő.

63

Feladatok: - a település közösségi életének szervezése a képviselő-testület és a Humán bizottság határozatainak megfelelően, - könyvtár vezetés, - a havonta megjelenő feluújság szerkesztése - az önkormányzat honlapjának frissítése, - idegenforgalmi feladatok ellátása - rendszeres részvétel a Humán bizottsági ülésen. Az ügyintéző csak eseti jelleggel, egyedi felhatalmazás alapján járhat el a Polgármesteri Hivatal képviselőjeként a feladat- és hatásköréhez közvetlenül kapcsolódó ügyekben. A munkakörhöz tartozó feladat- és hatáskör, a hatáskörgyakorlás módja: - döntések előkészítése és döntések végrehajtása, melyekben szorosan együttműködik a civil szervezetekkel és intézményekkel, - felkarolja a település valamennyi civil kezdeményezését a közművelődés területén, - felelős szerkesztője a havonta megjelenő faluújságnak, - karbantartja, frissíti az önkormányzat honlapját, az önkormányzati web-portál átlinkelésével biztosítja a desztinációs turisztikai TDM IT rendszerhez való közvetlen hozzáférést, - a képviselő-testület idegenforgalmi döntéseinek előkészítése, azok végrehajtásának megszervezése, közreműködés a település idegenforgalmi arculatának alakításában, - adatgyűjtés, tárolás, továbbítás a közösség idegenforgalmi tevékenységével kapcsolatban, kapcsolattartás az országos hatáskörű idegenforgalmi szervekkel, - közreműködés a testvér-települési kapcsolatok szervezésében, gondoskodik a külföldi vendégek önkormányzati fogadásáról, részükre programok összeállításáról, ellátja az ezzel kapcsolatos szervező munkát és részt vesz a rendezvényeken, - előkészíti a képviselő-testületnek a Polgármesternek az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő döntéseit, gondoskodik azok végrehajtásáról, - gondoskodik a képviselő-testület tagjai, a Polgármester, a Jegyző, a Hivatal dolgozóinak hivatalos célú külföldi utazásai megszervezéséről, - együttműködik a turisztikai desztinációs menedzsment szervezetekkel, - rendszeresen információkkal frissíti a településre vonatkozó turisztikai adatokkal a Balaton Riviéra Egyesület honlapját, - közreműködik a Polgármesteri Hivatal által szervezett rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, - javaslatot tesz a költségvetési koncepció szakterületébe tartozó témaira, - együttműködik a Polgármesteri Hivatallal a költségvetési rendelet előkészítésében. kapcsolatos feladat- és hatáskörök, A részletes feladat- és hatáskörök, valamint a hatáskör gyakorlásának módjai a munkaköri leírásban kerülnek részletezésre. 2.3. A munkaköri leírások jelentősége A jegyző köteles elkészíteni az alárendelt ügyintézők munkaköri leírását. A polgármester köteles elkészíteni az alárendelt ügyintézők munkaköri leírását. A munkaköri leírásokat rendszeresen felül kell vizsgálni. A munkaköri leírásokban részletesen meg kell határozni az adott munkakör által ellátandó feladatokat. 3. A Polgármesteri Hivatal belső- és külső kapcsolattartásának rendje 64

3.1. A belső kapcsolattartás A hivatalon belüli kapcsolattartás legfőbb formái: - a polgármester által tartott: - munkaértekezlet havonta - a jegyző által tartott: - munkaértekezlet havonta - dolgozói értekezlet évente egyszer, 3.2. A polgármesteri, jegyzői havi munkaértekezlet A hivatalon belül a megfelelő belső kapcsolattartás érdekében a jegyző havonta, valamint ezen túlmenően szükség szerint a értekezletet tart. Az értekezletek célja, hogy: - a polgármester tájékoztatást adjon a következő időszak kiemelt feladatairól, és a jegyző a konkrét utasításokat, munkaszervezési intézkedéseket tegyen, másrészről a jegyző beszámoltassa az ügyintézőket az általuk végzett feladatokról, - az ügyintézők kérdéseket tehessenek fel, javaslatokat fogalmazhassanak meg a hivatallal kapcsolatos, valamint a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben, - konkrét utasítások kiadása, eljárások bevezetése, - tapasztalatcsere, - adott szakterületre vonatkozó belső továbbképzés és a képzésen elhangzottak elsajátítása. A jegyző szükség szerint éves munkatervet is készíthet, melyben ütemezi a hivatal által ellátandó rendszeres- és alkalmi feladatokat. A polgármester a jegyzőt, a jegyző a polgármestert az értekezletre előzetesen meghívja, és részére az értekezleten kölcsönösen biztosítják a tanácskozási jogot. 3.3. Jegyzői éves dolgozó értekezlet A jegyző a hivatal dolgozói részére évente legalább egy alkalommal értekezletet tart. Az értekezleten ismertetni kell: - a hivatal éves tevékenységének értékeléséről szóló beszámolót, - a hivatal egészére vonatkozó teljesítménykövetelményeket, - a hivatal köztisztviselőinek teljesítményértékelését, - a hivatal személyi állományának mennyiségi- és végzettségi összetételét, a dolgozói leterheltséget és a belső átszervezési javaslatot, - a hivatali munkavégzés tárgyi feltételeinek értékelését, a javasolt fejlesztéseket, - a hivatal egyes feladat- és hatáskörével összefüggő jelentős jogszabályi változásokat, - belső továbbképzés keretében azokat az újdonságokat, melyek ismerete a dolgozók vagy a dolgozók meghatározott csoportjai részére fontosak a megfelelő színvonalú munkavégzéshez. A jegyző a polgármestert az értekezletre előzetesen meghívja, és részére az értekezleten biztosítja a tanácskozási jogot. 3.4. A Polgármesteri Hivatal külső kapcsolatai A Polgármesteri Hivatalnak szoros kapcsolatban kell állnia: - a polgármesterrel, az alpolgármesterrel, 65

- a képviselőkkel és - a bizottsági tagokkal. A jegyző feladata, hogy az előbbiek munkájának segítésére folyamatos vagy alkalmi jelleggel köztisztviselőket jelöljön ki. A hivatalnak gondoskodnia kell a képviselő-testületi és bizottsági ülések: - meghívóinak elkészítéséről, - előterjesztéseinek elkészítéséről, - jegyzőkönyveinek elkészítéséről, - a döntések nyilvántartásáról, - a döntések végrehajtásáról. A Polgármesteri Hivatal külső kapcsolatai magukba foglalják a Polgármesteri Hivatal képviseletének jogát is. A Polgármesteri Hivatalt a jegyző képviselheti, míg a csoportvezetők a jegyző által meghatározott esetben, adott ügyben jogosultak csak képviselni a hivatalt. A köztisztviselők kötelesek köztisztviselőhöz, a Polgármesteri Hivatalhoz és a közszférához méltóan viselkedni, olyan magatartást tanúsítani, amely nem ellentétes a hivatásuk szellemiségével. A jegyző a Polgármesteri Hivatal képviseletében köteles kapcsolatot tartani: - a közigazgatási hivatallal, - az államháztartási hivatallal, - a megyei, valamint a környékbeli települések jegyzőivel, - a település ellátását biztosító önkormányzati intézmények vezetőivel, - a közszolgáltatásokban közreműködő egyéb szervekkel, - a településen működő, az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott helyi társadalmi szervezetekkel, közösségekkel. 4. A helyettesítés rendje, szabadság kiadása 4.1. Helyettesítés A Jegyző akadályoztatása esetén, halasztást nem tűrő esetekben az adóügyekben az adóügyi ügyintéző (ő akadályoztatása esetén a pénzügyi ügyintéző 1., költségvetési ügyekben a pénzügyi ügyintéző 1., az Ő akadályoztatása esetén a pénzügyi ügyintéző 2.), igazgatási ügyekben az igazgatási ügyintéző (az Ő akadályoztatása esetén a titkársági ügyintéző) helyettesíti a Jegyzőt. Polgármester akadályoztatása esetén, halasztást nem tűrő esetekben az Alpolgármester helyettesíti a Polgármestert. Az Alpolgármester akadályoztatása esetén e jegyző helyettesíti. A helyettes, ha helyettesként ír alá köteles a helyettesített neve melletti „h” betűvel a helyettesítés tényét feltüntetni, vagy az xy távollétében jelzést használni saját nevének, hivatali címének feltüntetésével. A szervezeti egység vezetőjét a vezető által kijelölt helyettes, vagy helyettesek helyettesítik. Ha a feladat- és hatáskör eredeti jogosultja a jegyző, akkor a jegyző maga láthatja el a helyettes helyett a feladatot. A jegyzőnek kell gondoskodnia arról, hogy a Polgármesteri Hivatalban kiadott munkaköri leírások pontosan meghatározzák: - az adott munkakört helyettesítő munkaköröket, valamint - az adott munkakör által helyettesítendő munkaköröket. 4.2. Szabadság kiadása

66

A Polgármesteri Hivatal dolgozói részére a szabadság kivételét nyomtatvány felhasználásával a Jegyző engedélyezi, a Jegyző tekintetében a Polgármester. Az évenkénti elkészített szabadság ütemtervet - lehetőség szerint - be kell tartani. Hosszabb (2 napot meghaladó) szabadság kivételét a kivételt megelőző 3 nappal előbb be kell jelenteni. 5. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje (ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is) 5.1. A jegyző feletti munkáltatói jog gyakorlása A jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki. A jegyző feletti egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 5.2. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői feletti munkáltató jog gyakorlása A köztisztviselők feletti munkáltatói jogok gyakorlási rendjét külön belső szabályzat (közszolgálati szabályzat) tartalmazza. 6. A Polgármesteri Hivatalhoz rendelt költségvetési szervek A Polgármesteri Hivatalhoz a Miske Óvoda költségvetési szerv van hozzárendelve. 7. A Polgármesteri Hivatal munkarendje és ügyfélfogadási rendje 7.1. A Polgármesteri Hivatal dolgozóinak munkarendje A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek munkarendje: - hétfőtől – csütörtökig: 7.30–16.00-ig, - pénteken: 7.30–13.30-ig tart. Az ebédidő: 12.00–13.30 terjedő időszakban 30 perc. A Polgármesteri Hivatal nem köztisztviselőinek munkarendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. 7.2. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek ügyfélfogadási rendje Ügyfélfogadással érintett személy, Jegyző Polgármester Pénzügyi-gazdálkodási ügyintézők Igazgatási- szociális ügyintéző Titkárság Pénztár

Ügyfélfogadás kezdő nap időpont Hétfőtől-csütörtökig 7.30 péntek 7.30. Hétfőtől-csütörtökig 7.30 péntek 7.30. Hétfőtől-csütörtökig 7.30 péntek 7.30. Hétfőtől-csütörtökig 7.30 péntek 7.30. Hétfőtől-csütörtökig 7.30 péntek 7.30. Hónap első munkanapja 9.00 Hónap 2., 3. szerdája 9.00 Hónap utolsó munkanapja 9.00

67

befejező időpont 16.00 13.30 16.00 13.30 16.00 13.30 16.00 13.30 16.00 13.30 15.00 15.00 15.00

Az ügyfélfogadáshoz szükséges létszám biztosítása a jegyző feladata. A köztisztviselőnek munkaidőn kívül is kötelessége ellátni egyes tevékenységeket, és közreműködni a jegyző kijelölése alapján a következő feladatokban: - házasságkötés, - képviselő-testületi, bizottsági üléseken, közmeghallgatáson való jegyzőkönyv-vezetési feladatok A képviselőket, az alpolgármestert, a nem képviselő bizottsági tagot és a polgármestert a hivatal ügyintézői kötelesek: - ügyfélfogadási időben soron kívül fogadni és - ügyfélfogadási időn kívül is fogadni. 7.3. A köztisztviselőkre vonatkozó szolgálati magatartás a./ Minden köztisztviselő feladata, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben megfogalmazott kötelezettségeit teljesítve, munkakörét a legjobb tudása és képességei szerint, lelkiismeretesen, az ügyfeleket segítve és velük udvariasan bánva lássa el. b./ A hivatali dolgozók kötelessége, hogy munkatársaikkal szemben kollegális magatartást tanúsítsanak, egymás munkáját segítsék. c./ A köztisztviselő köteles munkahelyén köztisztviselőhöz méltó öltözékben, ápoltan megjelenni. d./ A belépő új munkatársaknak hivatali esküt kell tennie. Alkalmazásával egyidejűleg át kell adni számára a munkaköri leírását. Ha a köztisztviselő megválik hivatalától, munkaeszközeit, hivatali helyisége berendezési tárgyait, ügyiratait át kell adnia. e./ A hivatali dolgozók kötelesek a Jegyző engedélyét kérni, ha főállásukon kívül más kereső foglalkozást kívánnak folytatni. f./ Hivatali helyiségben csak önkéntes és jótékony célú adományok gyűjtése engedélyezhető. A gyűjtéshez a Jegyző ad engedélyt. Tilos a hivatali helyiségekben árut vásárlásra felkínálni. 7.4. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség A közszolgálatban álló személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a következő okokból keletkezhet: - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben /3. § (1) a)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult közbeszerzési eljárás során /3. § (1) b)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során /3. § (1) c)/: - költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá - önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során és - önkormányzati pénzügyi támogatások tekintetében, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során /3. § (1) d)/, - a közszolgálatban álló személy (önállóan vagy testület tagjaként) javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult állami vagy önkormányzati támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámolás során /3. § (1) e)/, 68

- vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő /3. § (2) c)/. A Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége: Munkakör pontos megnevezése Jegyző Pénzügyi-gazdálkodási ügyintézők Igazgatási- szociális ügyintéző Titkársági ügyintéző/pénztáros Közösségszervező

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségség oka 3. § 3. § 3. § 3. § 3. § 3. § (1) a) (1) b) (1) c) (1) d) (1) e) (2) c) x x x x x x x x x x

IV. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 156. §. (3) bekezdésének rendelkezése alapján a jegyző a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú mellékleteként kezeli. A jegyző felelős azért, hogy: - a szabályozás a vonatkozó központi útmutatók figyelembevételével készüljön, és - rendszeresen felülvizsgálatra kerüljön.

V. Az iratkezelésre vonatkozó szabályok Az iratkezelés rendjének helyi szabályai – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, 27. § c) pontja, 52. § (1) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdése alapján – az alábbiak szerint kerülnek megállapításra. 1. Az iratkezelés szervezeti rendje A Polgármesteri Hivatalban az ügyirat kezelésére a mindenkori hatályban lévő jogi szabályozás az irányadó. Az iktatást a titkársági ügyintéző személy – munkaköri leírásban meghatározott feladatként – végzi. Az iratkezelés során a Polgármesteri Hivatalra vonatkozóan egy helyen, folyamatosan és egy iktatókönyvben történik az iktatás. 2. Az iratkezelés és az iratkezeléssel összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök Az iratkezeléssel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatáskörök: Megnevezés Az iratkezelési szabályzat elkészítése Az iratkezelési szabályzat jóváhagyásra

Jogszabályi hivatkozás 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 4. § (3) 335/2005. (XII. 29.)

69

Feladatellátó/jogosult Titkársági ügyintéző Titkársági ügyintéző

való megküldése Az iratkezelési szabályzat mellékletét képező irattári terv évenkénti felülvizsgálata Az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtása Összhang biztosítása folyamatosan a belső szabályzatok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési eljárások között Az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakítása és működtetése Az iratkezeléshez szükséges tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosítása, felügyelete Az iratkezelés – jogszabályban, és a hivatal iratkezelési szabályzatában meghatározott követelmények szerinti – megszervezése Az iratkezelés felügyelete: - az iratkezelési szabályzat végrehajtásának rendszeres ellenőrzése, - intézkedés az iratkezelés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetéséről, - gondoskodás az iratkezelést végzők szakmai képzéséről, továbbképzéséről, - iratkezelési segédeszközök biztosítása (iratkezelési segédeszköz pl.: iktatókönyv) Az iratok és az adatok védelmével kapcsolatos feladatok Megnevezés Az iktatás – jelen Szervezeti és Működési Szabályzat dokumentumban meghatározott módon történő – megszervezése Nyilvántartás vezetése a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről Bizottság kijelölése az iratselejtezésre

Iratmegsemmisítés Nem selejtezhető iratok illetékes levéltárnak átadása Iratkezelés rendjének megváltoztatása

Korm. rend. 4. § (3) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 3. § (2)

Titkársági ügyintéző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Titkársági ügyintéző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Jegyző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Jegyző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 5. §

Jegyző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 6. §

Jegyző

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 7. §

Jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető

335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 8. § (2) Jogszabályi hivatkozás 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 16. § (2) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 54. § 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (1) 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 64. § (4) 1995. évi LXVI törvény 9. § (1) bekezdés g) pontja 335/2005. (XII. 29.) Korm. rend. 68. § (1)

Az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos iktatási feladatokra való felkészülés

Jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Feladatellátó/jogosult Jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Titkársági ügyintéző Jegyző, mint az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető Titkársági ügyintéző Titkársági ügyintéző Jegyző Jegyző

70

3. Az iratkezelés felügyeletét ellátó vezető Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el. A jegyző tartós 10 napot meghaladó távolléte esetén az iratkezelés felügyeletének 2. pontban meghatározott jogköreit szociális-igazgatási munkakört betöltő személy gyakorolja. 4. A Polgármesteri Hivatalhoz érkezett küldemény felbontására jogosult személyek A postai küldemények bontását a Polgármester és a Jegyző együttesen végzi. A küldemények szignálása a Jegyző feladata, a Polgármester saját hatáskörében gyakorolja az ügyintéző kijelölését. 5. Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jogokat a jegyző által készített és jelen Szervezeti és Működési Szabályzat 4. számú mellékleteként kezelendő kiadmányozási szabályzat határozza meg. 6. Iratkölcsönzés az irattárból A Polgármesteri Hivatal dolgozói az irattárból hivatalos használatra kölcsönözhetnek iratokat. A kölcsönzési jogosultság a következő: - a hivatal dolgozói saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához kapcsolódva kölcsönözhetnek ki iratokat, - a hivatal dolgozói nem a saját – munkaköri leírásukban meghatározott – feladat ellátásához, feladatban való közreműködéshez a jegyző jóváhagyásával kölcsönözhetik ki iratokat, - a jegyző bármely iratot kikölcsönözheti. A képviselő-testület tisztségviselői, valamint az önkormányzat bizottságának tagjai a feladatkörükhöz és a hatáskörgyakorláshoz kapcsolódóan kölcsönözhetnek ki iratot.

VI. A belső ellenőrzés Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ( a továbbiakban: Áht. ), az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet, továbbá a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. ( XI.26.) Korm. rendelet alapján Felsőörs Község Önkormányzat saját és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott szakfeladatok belső ellenőrzési feladatait a Kelet-Balatoni Többcélú Kistérségi Társulás ( a továbbiakban: Társulás ) munkaszervezetének feladatellátása keretében külső erőforrás bevonásával látja el. A feladatellátás a Társulási Tanács Munkaszervezetének vezetője által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv rendelkezései alapján történik.

71

A belső ellenőrzési kötelezettség, a belső ellenőrzést végző személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása 1. A belső ellenőrzési kötelezettség

A Társulás - a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. Törvény felhatalmazása alapján kötött - társulási megállapodás értelmében, a vonatkozó jogszabályok alapján gondoskodik a belső ellenőrzési feladatok ellátásáról. Az előbbiek értelmében a Társulás saját feladatellátás keretében, külső szolgáltató bevonásával gondoskodik a feladatellátásról. A belső ellenőrzést végző szervezet munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok, továbbá a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi. 2. A belső ellenőrzési tevékenységet ellátó szervezet jogállása A belső ellenőrzési tevékenység az 5. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belső ellenőrzést végző szervezet a tevékenységét a Társulással kötött megállapodás alapján köteles ellátni. A Társulás köteles biztosítani a külső szervezet funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével, b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése, e) a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza. A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység - bármely helyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni, - vizsgálatba szakértő bevonását kezdeményezi. A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve

72

- személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával. 3. Az ellátandó feladatok A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer ellenőrzéseket és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, amelyek során a jogszabályoknak és a belső szabályozásoknak való megfelelést, a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet kell vizsgálni. 4. A belső ellenőrzési tevékenység ellátására vonatkozó feladatok és határidők - a tárgyévet követő évre vonatkozó – kockázatelemzésen alapuló és egyeztetett - éves ellenőrzési terv megküldése a jegyző részére: október 31., amelyet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagy jóvá; - az egyes ellenőrzésekről készült jelentés – az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92.§ (9) bek. alapján – megküldése a jegyzőnek; - az éves ellenőrzési jelentés megküldése a jegyző részére: március 20.; - a képviselő-testület a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg tárgyalja az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést.

VII. Záró rendelkezések A jegyző felelős a hivatal szervezeti felépítésének, a szervezeti ábrának, valamint a létszámkeretek költségvetési rendeletben meghatározottakkal való összhangjának megteremtéséért. Amennyiben a jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása szükséges, arról a jegyző a módosítást előidéző októl számított 30 napon belül köteles gondoskodni. Jelen szabályzatot Felsőörs község Önkormányzatának Képviselő-testülete 182/2011. (09.12.) sz. Kp. határozatával fogadta el.

…………………………………… jegyző

…………………………………… polgármester

73

Mellékletek: 1. számú melléklet A Polgármesteri Hivatal által ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok 2. számú melléklet A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábrája 3. számú melléklet A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 4. számú melléklet Jegyzői utasítás a kiadmányozás rendjéről 5. számú melléklet A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása 6. számú melléklet A Polgármesteri Hivatal nem köztisztviselőinek munkarendje

74

1. számú melléklet a Polgármesteri hivatal SZMSZ-hoz

A Polgármesteri Hivatal által ellátandó alaptevékenységet meghatározó jogszabályok 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 2010. évi I. törvény az anyakönyvi eljárásról 2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 2009. évi LX. törvény az elektronikus közszolgáltatásról 2009. évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről 2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról 2005. évi CXIV. törvény a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről 1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről 1997. évi CXXXV. törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról 1995. évi XLII. törvény az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről 1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 1992. évi LXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 1991. évi XXXIII. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

75

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 215/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzési eljárás során készítendő dokumentációjának tartalmáról 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól 78/2010. (III. 25.) Korm. rendelet az elektronikus aláírás közigazgatási használatához kapcsolódó követelményekről és az elektronikus kapcsolattartás egyes szabályairól 57/2010. (III. 16.) Korm. rendelet a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek foglalkoztatásának támogatásához szükséges költségvetési forrás biztosításáról 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 316/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről 308/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság kijelöléséről, valamint egyes kormányrendeleteknek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel összefüggő módosításáról 305/2009. (XII. 23.) Korm. rendelet a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről 228/2009. (X. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról 225/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatásról és annak igénybevételéről 224/2009. (X. 14.) Korm. rendelet a központi elektronikus szolgáltató rendszer igénybevevőinek azonosításáról és az azonosítási szolgáltatásról 223/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás biztonságáról 222/2009. (X. 14.) Korm. rendelet az elektronikus közszolgáltatás működtetéséről 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 94/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet az egyes területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célokat szolgáló hazai támogatási előirányzatokról szóló kormányrendeletek módosításáról 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 257/2007. (X. 4.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról 76

331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 180/2005. (IX. 9.) Korm. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról 224/2004. (VII. 22.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 233/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a közszolgálati jogviszonnyal összefüggő adatkezelésre és a közszolgálati nyilvántartásra vonatkozó szabályokról 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 132/2000. (VII. 14.) Korm. rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 150/1998. (IX. 18.) Korm. rendelet a köztisztviselők tartalékállományba helyezéséről és a betöltetlen köztisztviselői állások nyilvános közzétételéről 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről 9/1995. (II. 3.) Korm. rendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről 22/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok polgármestereinek és jegyzőinek, valamint a köztársasági megbízottak népjóléti igazgatási feladat- és hatáskörének megállapításáról 20/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok egyes szerveinek és a köztársasági megbízottaknak a közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, továbbá más kulturális tevékenységekkel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatásköreiről 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról

77

18/1990. (I. 31.) MT rendelet a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 11/2000. (II. 23.) BM rendelet a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény végrehajtásáról 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet a jogszabályszerkesztésről 29/2009. (X. 30.) ÖM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról 28/2009. (X. 29.) ÖM rendelet a temetkezési szolgáltatási engedély kiadása iránt fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

78


A Polgármesteri Hivatal szervezeti ábrája KÉPVISELŐTESTÜLET Közhasznú közfoglalkoztatottak

Közcélú közfoglalkoztatottak

POLGÁRMESTER - Alpolgármester

Közösségszervező, könyvtáros

Tanyagondnok Jegyző

Igazgatási üi. Titkársági üi. Pénzügyi üi. 1. Pénzügyi üi. 2. Adóügyi üi. 2.


A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 292/2009. (XII.19.)Korm. rendelet 156. § (3) bekezdésének megfelelően a költségvetési szerv vezetőjének kötelessége a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét kialakítani. A szabálytalanságok fogalomköre széles, a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési-, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények egyaránt beletartoznak. A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben, stb. előfordulhat. 1. A szabálytalanságok alapesetei −a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) − a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) Egyes eljárások értelmezése a szabálytalanságok során: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bek. szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései.

80

Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt., a Htv. megfelelő rendelkezései az irányadók. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a jegyző felelőssége. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a jegyző felelőssége, hogy: −a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a polgármesteri hivatal, −a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a vezető, − szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: −megakadályozza a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások megszegését, (megelőzés) −keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A polgármesteri hivatalban a szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a jegyző feladata. 3. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerében A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. 3.1. A polgármesteri hivatal valamely munkatársa észlel szabálytalanságot Amennyiben a szabálytalanságot a polgármesteri hivatal valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a jegyzőt. Amennyiben a jegyző az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét (polgármestert), annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni. A jegyzőnek kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 3.2. A jegyző észleli a szabálytalanságot A jegyző észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. 3.3. A polgármesteri hivatal belső ellenőrzése észleli a szabálytalanságot Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A polgármesteri hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania.

81

3.4. Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, az EU ellenőrzést gyakorló szervei, stb.). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a polgármesteri hivatalnak intézkedési tervet kell kidolgozni. 4. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A jegyző felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Fegyelmi ügyekben a jegyző vizsgálatot rendel el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat (indokolt esetben külső szakértőt) kér fel a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. 5. Intézkedések, eljárások nyomon követése A jegyző: −nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét, −figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását, −a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság lehetőségeket” beazonosítja, (a hasonló projektek, témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. 6. A szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása A jegyző feladata: −a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről gondoskodik; −egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat; −nyilván tartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

82


Jegyzői utasítás a kiadmányozás rendjéről a./ A Polgármester (Alpolgármester) és a Jegyző írja alá: - az Önkormányzat rendeleteit - a képviselőtestület jegyzőkönyvét b./ A Polgármester írja alá: - a Képviselőtestület ülésére és ünnepi rendezvényeire szóló meghívót, - a testületnek készített előterjesztéseket, beszámolókat, - főhatóságokhoz, más szervezetekhez az Önkormányzat nevében benyújtott pályázatokra, kérelmeket, - Polgármestereknek, intézményeknek, vállalatoknak és gazdasági társaságok vezetőinek szóló megkereséseket és válaszleveleket, egyéb az Önkormányzat nevében irt, vagy az Önkormányzatnak, Polgármesternek címzett levelekre adott válaszleveleket, - az Önkormányzat nevében kötött szerződéseket és más hasonlóan fontos okmányokat (pl. alapító okiratokat stb.), - az Önkormányzat nevében a keresetlevelet, - az Önkormányzat nevében adott meghatalmazásokat, - honosítási, visszahonosítási eskü okmányait, - hatáskörébe utalt államigazgatási hatósági határozatokat - Képviselőtestület által átruházott önkormányzati hatáskörben született határozatokat. c./ A Jegyző írja alá: - a központi és a területi államigazgatási szervekhez benyújtott jelentéseket, a mellérendelt szervekhez küldött jelentéseket, - a jegyző nevére érkezett levelekre adott válaszokat, - anyakönyvek, iktatókönyvek megnyitását, - a Polgármesteri Hivatal nevében adott meghatalmazásokat, - a Polgármesteri Hivatal valamennyi kiadmányait a./, d./ pontban felsorolt kivételekkel d./ Az alábbi köztisztviselők az itt felsorolt ügyekben kiadmányozási joggal rendelkeznek: - Igazgatási ügyintéző - feladatkörével kapcsolatos meghívókat, idézéseket, utasításokat - anyakönyvi ügyekben mint anyakönyvvezető, - népességnyilvántartással kapcsolatos igazolásokon, adatok, változások esetében - Adóügyi ügyintéző:

- adófizetési kötelezettségről szóló értesítések, - adófelhívások tekintetében ügyfeleknek szóló meghívókat, idézéseket

- Pénzügyi ügyintéző 1.:

- feladatai végzése során készített kimutatások, statisztikák, nyilvántartások esetében

- Pénzügyi ügyintéző 2.:

- feladatai végzése során készített kimutatások, statisztikák, nyilvántartások esetében

83


A belső ellenőrzési tevékenység ellátási formájának meghatározása A Polgármesteri Hivatal a belső ellenőrzési tevékenységet független belső ellenőri képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatását biztosító külső szervezet bevonásával látja el.

84


A Polgármesteri Hivatal nem köztisztviselőinek munkarendje A Polgármesteri Hivatal nem köztisztviselőinek munkarendje: - hétfőtől – csütörtökig: 7.30–16.00-ig, - pénteken: 7.30–13.30-ig tart. Az ebédidő: 12.00–13.30 terjedő időszakban 30 perc.

85


Felsőörs község Önkormányzatának képviselőtestületi tagjai Szabó Balázs Dr. Kulcsár Tamás Orbán György Piller Péter Pásztor István Papp Gyula Vass Csaba

polgármester alpolgármester képviselő képviselő képviselő képviselő képviselő

86

3 számú függelék

Szavazási ív a név szerinti szavazás eredményének megállapításához

Készült az ......................................................................................-i képviselőtestületi ülésen. Szavazás tárgya: ........................................................................................................................ ................................................................................................................................................... Szavazás megoszlása:

igen

A képviselő szavazata nem tartózkodás

Szabó Balázs dr.Kulcsár Tamás dr. Pásztor István Orbán György Papp Gyula Piller Péter Vass Csaba

........ ........ ........ ........ ........ ........ ........

....... ....... ....... ....... ....... ....... .......

........ ........ ........ ........ ........ ........ ........

Összesen:

........

........

........

Felsőörs, ....... év ......................... hó ..... nap

ülést levezető elnök

jegyző

87


Jegyzőkönyv titkos szavazás eredményéről Készült:

................ év ........................................ hó ........ napján Felsőörs, Szabadság tér 2. szám alatti Faluházán az önkormányzati Képviselőtestület ............................ ülésén tartott titkos szavazásról

Jelen vannak:

.............................................................. bizottság elnöke .............................................................. .............................................................. tagjai

Szavazás tárgya: .......................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Szavazás eredménye: ................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... - képviselők száma: - urnában lévő szavazólapok száma: - érvényes szavazólapok száma: - érvénytelen szavazólapok száma:

......................... ......................... ......................... .........................

Jelölt neve

Jelöltekre leadott szavazólapok száma

................................................. ................................................. ................................................. .................................................

...................................................... ...................................................... ...................................................... ......................................................

Szavazás eredményének megállapítása: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... bizottság elnöke bizottság tagja

bizottság tagja

88


Bizottsági tagok névsora

Humán Bizottság: Papp Gyula Pásztor István Orbán György Vass Csaba Rásky Mihályné Benedek Szabolcs Dr. Cserháti Gabriella

bizottság elnöke bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag

Felsőörs, Csöpp u. 7. Felsőörs, Bárókert u. 13. Felsőörs, Fenyves u. 7. Felsőörs, Potza d. 1436/12. Felsőörs, Fő u. 26. Felsőörs, Rózsa u. 6, Felsőörs, Hóvirág u. 20.

bizottság elnöke bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag bizottsági tag

Felsőörs, Úttörő u. 1/B. Felsőörs, Fenyves u. 7. Felsőörs, Csöpp u. 7. Felsőörs, Bárókert u. 13. Felsőörs, Fő u. 33. Felsőörs, Kertvég u.10. Felsőörs, Úttörő u. 3/b.

Településgazdasági Bizottság: Piller Péter Orbán György Papp Gyula Pásztor István Vass Ferencné Kántor Miklós Pozsgai Károly

89

6.sz. függelék

A képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei (az 1990. évi LXV. törvény alapján) Ötv. 10. §. A képviselőtestület hatásköréből nem ruházható át: a./ a rendeletalkotás, b./ szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c./ a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, d./ a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítvány forrás átvétele, és átadása, e./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, f./ megállapodás a külföldi önkormányzattal önkormányzati szervezethez való csatlakozás,

való

együttműködésről,

nemzetközi

g./ intézmény alapítása, h./ közterület elnevezés, emlékmű állítás, i./ eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, j./ a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, k./ állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti, l./ véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő, m./ a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A §. (2) bekezdésének b./ pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, n./ amit törvény a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.

90

2011. (IX.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályairól

Recommend Documents