RAJKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (03.24.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18.§. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Az önkormányzat megnevezése és adatai 1. § (1) (2) (3) (4) (5)
2. § (1) (2) (3)
(4)
Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rajka Község Önkormányzata Az önkormányzat székhelye: Rajka, Szabadság tér 1. Levelezési címe: 9224 Rajka, Szabadság tér 1. Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Rajka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Illetékességi területe: Rajka község közigazgatási területe. Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére és munkavállalójára. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat címere: álló pajzs alakú, kék alapon lévő, fejjel felfelé álló barna színű rák. Az önkormányzat zászlója: téglalap alakú, fehér alapú, bal oldalán a Dunát jelképező kék színű hullámos egy vastagabb és felette egy vékonyabb csíkkal, közepén a község címerével, melyet arany és kék színű díszítés ölel. A pajzs felső részén kék színnel „Rajka”, alsó részén „Ragendorf” felirat. A zászló körben arany színű zsinórral, alul rojttal díszített. Az önkormányzat bélyegzőjének lenyomata: az egyik típusú bélyegző kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével és Győr-Moson-Sopron Megye felirattal, a szélén az „Önkormányzati Képviselő-testület, Rajka” körfelirat található. A bélyegzők 1, 2, 3 számozással vannak ellátva. A másik típusú bélyegző kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével és Győr-Moson-Sopron Megye felirattal, a szélén az „Polgármesteri Hivatal, Rajka” körfelirat található. A bélyegzők 1, 2, 3 és 4 számozással vannak ellátva.
1
2. Társulások
3. § (1) Az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében a képviselő-testület társulási megállapodás keretében biztosítja a.) az Éltes Mátyás Általános Iskola, Diákotthon és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Mosonmagyaróvár) fenntartását, b.) a Mosonmagyaróvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Megállapodása szerinti feladatok ellátását. c.) a Szigetköz Turizmusáért Egyesület szerinti feladatok ellátását. (2) A Képviselő-testület az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében együttműködésre törekszik a szigetközi falvak önkormányzataival, ezért a „Szigetköz természetesen” Helyi Vidékfejlesztési Terv megvalósítására létrejött Felső- és Közép Szigetközi LEADER Akciócsoport munkaszervezeteként tevékenykedik. (3) A Képviselő-testület az önkormányzatiság kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a Területi Önkormányzatok Országos szövetségével (TÖOSZ) és a Rajkai Német önkormányzattal. (4) Rajka Község hivatalos kapcsolatot tart fenn a szlovákiai Gútor (Hamuliakovo) és Dunacsúny (Cunovo), valamint az ausztriai Németjárfalu (Deutch Jahrndorf) településekkel. (5) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata, akik rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületet. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 3. Az önkormányzat hivatala 4. § (1) Rajka Község Önkormányzata önálló Polgármesteri Hivatalt tart fenn. Az önkormányzat hivatalának neve: Rajka Község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Az önkormányzat hivatalának székhelye: 9224 Rajka, Szabadság tér 1.
4. Az önkormányzat kizárólagos hatáskörei 5. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv. ) 10.§-ában felsoroltakon túlmenően: a) a képviselő-testület gazdasági programjának és munkatervének meghatározása, b) belföldi és külföldi önkormányzati szervekkel együttműködési megállapodás kötése és felmondása, 2
c) önkormányzati ingatlanok elidegenítése, d) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, alapítás, megszüntetés, átalakulás, beolvadás, egyesülés, szétválás. 5. Az önkormányzati együttműködés
6. § (1) Az önkormányzat feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása érdekében együttműködik egyesültekkel, civil és érdekvédelmi szervezetekkel, egyházakkal, karitatív szervezetekkel, valamint egyéb országos és megyei hatáskörű szervekkel. (2) Az önkormányzat együttműködési megállapodásban rögzíti az (1) bekezdésben említett együttműködés kereteit, valamint ezen szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja a képviselő-testület és bizottságai üléseire. (3) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal.
6. Az önkormányzat kötelező és nem kötelező feladatai 7. § (1) Rajka Község Önkormányzata anyagi helyzetéből adódóan szabadon döntött arról, hogy az Ötv.-ben megfogalmazott kötelező feladatokon túl önként vállalt feladatok ellátásra nem vállalkozik.
III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 7. Az önkormányzati képviselők száma 8. §
A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő 8. A képviselő-testület üléseinek összehívása, munkaterve
9. § (1) A képviselő-testület évente legalább 10 munkaterv szerinti ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését. (2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket, b) a jegyzőt, c) a napirendi pontok előadóit A jegyző akadályoztatása esetén az általa megbízott személy látja el feladatait. (3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan: a) a jegyzőt, 3
b) a napirendi pont előadóját. (4) A képviselő-testület üléseit a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze. (5) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják. A meghívó és az előterjesztések elektronikusan is továbbíthatóak, amennyiben azt terjedelme indokolja. (6) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján, valamint Rajka területén lévő hirdetőtáblákra és a község honlapján elhelyezett értesítés útján történő közzététellel kell tájékoztatni. Az értesítést a község honlapján is közzétesszük. A tájékoztatásnak tartalmazni kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. (7) A polgármester a képviselő-testületi ülést köteles összehívni 15 napon belül legalább 3 képviselőnek, vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. (8)
A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt - a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívó útján, valamint Rajka területén lévő hirdetőtáblákra és község honlapján elhelyezett értesítésekkel való közzététellel kell tájékoztatni arról a lakosságot. (9) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
10.§ (1) A képviselő-testület munkaterv szerint végzi a munkáját. (2) A munkatervet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (3) A munkatervre javaslatot tehetnek: a ) települési képviselők, b) a bizottságok, c) az alpolgármester, d) a jegyző. (4) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról. (5) A munkaterv tartalmazza: a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét, b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjét, c) a tervezett napirendi pontot véleményező nevét. (6) Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni Rajka község honlapján. 9. A képviselő-testület ülésének vezetése 11.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak akadályoztatása esetén a korelnök. (2) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a) megállapítja az ülés határozatképességét, b) előterjeszti az ülés napirendjét. c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat. (3) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz. 4
(4) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirend elnapolását. A javaslatról a képviselő-testület határoz, egyben meghatározza a napirend újbóli tárgyalásának időpontját. 10. Az előterjesztés 12. § (1) Előterjesztésnek minősül: a) minden a munkatervbe felvett és fel nem vett új arra vonatkozó anyag, illetve a tervezett napirenden kívüli anyag, b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen véleményezett rendelet-tervezet, határozati javaslat, beszámoló és tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztés szóban történt. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei: 3.1) Az előterjesztés első része tartalmazza: a) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetetését, b) a tárgykört érintő jogszabályokat, c) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják. 3.2) Az előterjesztés második része tartalmazza: a) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot b) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.
11. A sürgősségi indítvány 13.§ (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel dönt. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei: a) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző. 12. A napirendek vitája 14. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. (3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
5
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez. (5) Az előterjesztő - figyelemmel a vitában elhangzottakra - a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre az érintett bizottságnak átadja. (6) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. 13. A döntéshozatal folyamata 15.§ (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról. (2) Szavazni személyesen, igennel, nemmel és tartózkodással lehet. (3) A szavazás nyílt, titkos és név szerinti lehet. (4) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni. (5) Amennyiben a támogató és elutasító szavazatok aránya azonos, abban az esetben az elnök szünetet rendelhet el, majd újra elrendelheti a szavazást. 16.§
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
17.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni bármely képviselő javaslatára, melyről a képviselő- testület vita nélkül határoz. (2) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő képviselők pedig a nevük felolvasásakor érthetően az "igen", vagy a "nem" szavak használatával szavaznak. (3) A név szerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 18.§ (1) A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja, hogy a képviselő-testület titkos szavazással hozza meg döntését. A titkos szavazás tényéről a képviselő-testület dönt. A szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. (2) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik. (3) Titkos szavazásnál, amennyiben a támogató és elutasító szavazatok aránya azonos, akkor a szavazás megismétléséről, elhalasztásáról annak konkrét idejéről azonnal dönteni kell.
14. A képviselő-testület döntései 19. § A képviselő-testület a vita lezárása után határozatot hoz, vagy rendeletet alkot. 15. A képviselő-testület határozata 20. § (1) A képviselő-testület határozata szó szerint tartalmazza a testület döntését, a végrehajtás határidejét és felelősét. 6
(2) A képviselő-testület határozatait, a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan emelkedő sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (3) A képviselő-testületi határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet. (4) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozataira a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 16. A képviselő-testület rendelet előkészítése 21.§ (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a képviselő-testület bármely tagja, b) a képviselő-testület bizottságai, c) a polgármester, d) a jegyző. 22. § (1) A képviselő-testület a lakosság széles körét érintő rendelet-tervezet előkészítéséhez irányelveket állapíthat meg. (2) A rendelet-tervezet tárgyalásra való előkészítése során, a témában illetékes bizottságok megvitatják, véleményezik a tervezetet, majd véleményüket kifejtik a képviselő-testület ülésén. 23. § (1) A javaslatot a kezdeményezéstől számított legkorábban 30 nap elteltével, de legkésőbb 90 napon belül a képviselő-testület ülésének napirendjére kell tűzni. (2) Rendelet-tervezethez módosító indítvány az ezt tárgyaló képviselő-testületi ülésre írásban és szóban is tehető. 17. A rendelet kihirdetése 24. § (1) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon - a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel - ki kell hirdetni. A rendelet kihirdetésének napja megegyezik a kifüggesztés napjával.
18. A tanácskozás rendje 25.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester - illetve a mindenkori levezető elnök - gondoskodik. (2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie: a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
7
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet – képviselő kivételévela terem elhagyására is kötelezheti. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. 19. Interpelláció 26. § (1) A települési képviselők írásban az ülést megelőzően vagy szóban a testületi ülésen terjeszthetik elő interpellációikat. Interpelláció csak rendes testületi ülésre terjeszthető elő. (2) Az ülést megelőző legalább 3 nappal benyújtott írásbeli interpellációra – amely tartalmazza az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát és a kérdezett személy megjelölését - lehetőleg az ülésen érdemben választ kell adni. (3) Az ülés napján írásban vagy az ülésen szóban előterjesztett interpelláció legkésőbb 15 napon belül írásban is megválaszolható. Az interpellálót megilleti az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is. A válasz másolatát egyidejűleg minden települési képviselőnek meg kell küldeni. 20. Kérdés 27. § (1) A települési képviselő a testületi ülés bezárása előtt a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökökhöz és tagokhoz, azok feladatkörébe tartozó minden ügyben kérdést intézhet. A kérdezett a kérdésre köteles legjobb tudása szerint válaszolni. A képviselő-testület válasz felett nem nyit vitát, az ügyben nem szavaz, a válaszról a kérdező képviselő sem nyilvánít véleményt, de az adott kérdés megoldására javaslatot fogalmazhat meg.
21. A képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve 28.§ (1) A képviselő-testület üléséről összefoglaló jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet minden alkalommal két jegyzőkönyv hitelesítő ellenjegyzésével ellát. (2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékletét képezik: a) meghívó, b) a tárgyalt írásos előterjesztések, rendeletek, javaslatok, interpellációk, c.) jelenléti ív, d) titkos szavazási jegyzőkönyv 1 példánya, e) a jegyző esetleges törvényességi észrevétele. (3) A képviselő kérheti, hogy valamely hozzászólás, vélemény, tanácskozás rész szó szerint kerüljön rögzítésre a jegyzőkönyvben.
8
(4) A jegyzőkönyv egy példányát a mellékletekkel együtt a polgármesteri hivatal kezeli, évente bekötteti. IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 22.
A képviselő-testület bizottságai
29.§ (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: - Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő - Szociális és Oktatási Bizottság, létszáma: 3 fő képviselő, 2 fő külső tag - Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, létszáma: 3fő képviselő, 2 fő külső tag Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. (2) Ügyrendi Bizottság feladatai: - Polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos nyilvántartást vezeti, ellenőrzést, vizsgálatot végezhet. - Képviselői összeférhetetlenség vizsgálatában részt vehet. - Felhatalmazás alapján pályázatot írhat ki, azt elbírálhatja. - Önkormányzati rendeletek előkészítésében részt vesz . - A Képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos feladatok - Pályázat kiírása községi kitüntetésre a beérkezett javaslatok előzetes véleményezése - Lakossági fórumok előkészítése. - Koordinálja a Képviselő-testület és az intézményvezetők, valamint a Képviselő-testület és a hivatal kapcsolatát. (3) Szociális és Oktatási Bizottság feladatai: - A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó feladatok közül gyakorolja azokat a hatásköröket, amelyeket a szociális ellátási formák és a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet a bizottságra ruház át. Az átruházott hatáskörök: - ápolási díj járadékának méltányossági megállapítása - átmeneti segély megállapítása - nem rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása - személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás keretében az étkeztetés- és házi segítség nyújtási kérelmek elbírálása Egészségüggyel, közművelődéssel, oktatással és sporttal kapcsolatos feladata: - intézményvezetői állások betöltésére kiírt pályázatok előkészítésében való közreműködés - intézményvezetői kinevezés, megbízás előzetes véleményezése - közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának, nevelési és pedagógiai programok véleményezése, - közművelődés kulturált feltételeinek figyelemmel kísérése - falunap előkészítésében, programok szervezésében és a lebonyolításban való részvétel - községi sportrendezvények koordinálása, szervezésének segítése 9
-
önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények rendeltetésszerű működésének felügyelete (4) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladatai - közreműködik a költségvetési tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, - közreműködik az éves költségvetési koncepció kidolgozásában, javaslatot tesz a koncepcióban azon kiadások és bevételek tervezésére, amelyek hosszú távú kötelezettségekhez kapcsolódnak, - véleményezi az éves költségvetési rendelet-tervezetet és előterjesztést. - véleményezi az éves költségvetési rendelet módosításait, - véleményezi a pénzügyi-gazdasági vonatkozású önkormányzati rendelettervezeteket, - véleményezi a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, háromnegyed éves és éves önkormányzati beszámolót, - ellenőrzi az intézmények előirányzat-felhasználás szerinti gazdálkodását, Figyelemmel kíséri: - a költségvetési bevételek alakulását, saját bevételeket, - a költségvetési kiadások alakulását az ellátott feladatokhoz viszonyítva. - előzetes véleményt nyilvánít az önkormányzati vagyon – tulajdonjogot nem érintő – hasznosítási módjának meghatározása, hasznosítási pályázatok kiírása tárgyában, - figyelemmel kíséri az önkormányzati vagyon alakulását, ellenőrzi a vásárlások, illetve az elidegenítések folyamatát, - javaslatot tesz az Önkormányzat forgalomképes vagyontárgyai elidegenítésére. - részt vesz az önkormányzati beruházásokkal kapcsolatos döntések előkészítésében - véleményezi a helyi adókra vonatkozó rendeleteket, - részt vesz a községfejlesztés céljainak kidolgozásában, - véleményezi a település közterületeinek rendezettségét, parkosítását, virágosítását, - véleményezi a kommunális szolgáltatások fejlesztését szabályozó döntéseket, - véleményezi a közlekedésfejlesztési terveket, - részt vesz az Önkormányzat településfejlesztési, környezetvédelmi programtervezetei kidolgozásában, szervezi azok végrehajtását, - idegenforgalom felügyelete, - természetes és az épített környezet védelme (5) A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja meg. (6) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel - meghatározott szakmai feladat ellátására - bizottságot alakíthat. A bizottság működésének szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg. 23.
A bizottságok működése
30.§ (1) A bizottság határozat képességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a Képviselő-testületi ülésen. (3) A bizottság a tevékenységéről évenként beszámol a képviselő-testületnek.
10
V. FEJEZET A POLGÁRMESTER, AZ ALPOGÁRMESTER 24. A polgármester 31.§ (1) Rajka Község polgármestere ezen tisztségét társadalmi megbízatásban látja el. (2) A polgármester önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el, államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel. 25. Az alpolgármester 32.§ Rajka Község Képviselő-testülete a polgármester javaslatára, titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére minősített többséggel egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
VI. FEJEZET KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK 26. A közmeghallgatás és lakossági fórumok összehívásának és megtartásának szabályai 33.§ (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A képviselő-testület közmeghallgatást tart: a) ha a képviselő-testület előzetesen úgy döntött, b) ha a megválasztott települési képviselők fele indítványozza az ügy tárgyának megjelölésével, c) ha a választójoggal rendelkező lakosság 1%-a az ügy tárgyának megjelölésével kéri. (3) A közmeghallgatás napirendjét a helyben szokásos módokon kell közzétenni. (4) A közmeghallgatást a testület üléstermében vagy arra alkalmas önkormányzati intézményekben kell megtartani. (5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, arról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesek. A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. (6) A polgármester a közmeghallgatás alkalmával elhangzott hozzászólásokat értékeli, a közmeghallgatás alkalmával elhangzott felszólalások tartalmát megvizsgálja és a 11
közérdekű bejelentések és panaszok intézésére vonatkozó szabályok szerint a polgármesteri hivatal közreműködésével intézi. A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű észrevételekre amennyiben a helyszínen érdemi választ adni nem lehetett, 30 napon belül a kérdezőnek írásos választ kell adni.
27. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
34. § (1) A helyi népszavazás kiírásáról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz. Kötelező kiírni a helyi népszavazást, ha a község választópolgárainak legalább 20%-a kezdeményezte. (2) A Képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a község választópolgárainak legalább 10%-a kezdeményezett. (3) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolításánál az eljárási szabályok tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. tv-ben foglaltakat kell alkalmazni.
28. Falugyűlés 35. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. (2) A gyűlés helyéről, idejéről az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal. (3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt. (4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyeknek vezetéséről a jegyző gondoskodik vagy az általa megbízott személy.
VII. FEJEZET A POLGÁRMESTERI HIVATAL 29. A polgármesteri hivatal szervezeti felépítése 36. § A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az 1. melléklet tartalmazza. 30. A polgármesteri hivatal ügyfélfogadása és munkarendje 37. § A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadását és munkarendjét a 1. függelék tartalmazza.
12
VIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 38. § Ez a rendelet 2011. március 25. napján lép hatályba. 39. § Hatályát veszti Rajka Község Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (V.4.) önkormányzati rendelet.
Dr. Kiss Mónika Edina sk. mb. jegyző
Kiss Vince sk. polgármester
A rendelet kihirdetve: 2011. március 25. napján. Dr. Kiss Mónika Edina mb. jegyző
13
1. melléklet a 1/2011(02.10.) önkormányzati rendelethez Rajka Község Önkormányzatának szervezeti felépítése
Polgármester
Jegyző
Alpolgármester
Igazgatási csoport
Adóügyi csoport
Pénzügyi csoport
Egyéb munkakör
1. igazgatási előadó 2. igazgatási előadó 3.
1. adóügyi előadó
1. gazdálkodási előadó 2. gazdálkodási előadó 3. gazdálkodási előadó
1. hivatalsegéd 2. fizikai dolgozó
14
1. függelék az /2011 (03.24.) önkormányzati rendelethez A Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási és munkarendje 1. Munkarend A Polgármesteri Hivatal közszolgálati jogviszonyban álló dolgozóira, a köztisztviselőkre megállapított heti 40 óra munkaidő vonatkozik. A napi munkaidő Rajka Község Polgármesteri Hivatalában az alábbi: Hétfőtől – Csütörtökig: Péntek:
7.30-16.00 7.30-12.30
A munkáltatói jogkör gyakorlója – a továbbiakban jegyző - a köztisztviselők munkaidő beosztását a fentiektől eltérően is megállapíthatja, így többek között a munkaszüneti napok miatti munkanap áthelyezések kapcsán, valamint a nyári időszakban a hőség elleni védekezés miatt. A köztisztviselők részére a munkaidőn belül, a munkavégzés megszakításával napi 30 perc, mely a munkaidőn belül 12.00 órától 12.30 óráig tart, pénteki munkanapon 30 perc munkaközi szünet időtartalmával lerövidül a munkaidő. A Köztisztviselők Napja minden év július 1. napja, amely a Hivatalnál a munkaviszonyban állókra kiterjedően munkaszüneti nap. A munkahelyről betegség, vagy egyéb rendkívüli, halaszthatatlan ügyben távolmaradó munkavállaló köteles a munkaidő kezdetéig, de legfeljebb 24 órán belül munkahelyi vezetőjének bejelenteni a távolmaradás okát és a munkahelyi vezetőnek a megadott határidőn belül igazolni azt, a távollét szabadság-nyilvántartásban történő átvezetésével egyidejűen. Hivatali ügyben való távozást a munkavállaló a jegyzőnek köteles bejelenteni, megjelölve a visszaérkezés várható időpontját. Magánügyben való távozást, indokolt esetben a jegyző engedélyezi. A szabadságot a köztisztviselők esetében a jegyző engedélyezi. 2. Az ügyfélfogadás rendje Polgármester fogadóórája:
hétfő: szerda: péntek:
8.00-12.00 8.00-12.00 8.00-12.00
Jegyző fogadóórája:
csütörtök:
8.00-16.00
A hivatali köztisztviselők ügyfélfogadása:
hétfő szerda: csütörtök: péntek:
8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-15.00 8.00-12.00
Munkaidőn kívül, illetve a heti szabad- és pihenőnapokon is el kell látnia következő feladatokat: házasságkötés, névadás. 15
