Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 4/2011.(IV.26.) számú önkormányzati rendelete SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Annak érdekében, hogy a nagyközségi önkormányzat a Magyar Köztársaság Alkotmánya IX. fejezetében, a helyi önkormányzatokkal szemben támasztott követelményének megfelelve, a helyi igényekhez igazodva intézze a település közügyeit, gondoskodjon a közszolgáltatásokról és a helyi hatalom gyakorlásáról, a Képviselő-testület sz 1990. évi LXV. Tv. 18.§. (1) bekezdése alapján – saját Szervezeti és Működési Szabályzatát – az alábbiak szerint állapítja meg. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS: AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS JELKÉPEI 1.§. (1) A Képviselő-testület és szervei számára az Ötv.-ben és más vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni. 2.§. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata. (2) Az önkormányzat székhelye: Tiszalúc. Pontos címe: 3565 Tiszalúc, Kossuth tér 3. (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tiszalúc Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete. (4) Illetékességi területe: Tiszalúc Nagyközség közigazgatási területe.
(5) A település főbb adatait az 1. sz. függelék tartalmazza. 3.§. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. (2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(3) Állami és nemzeti ünnepeink, valamint egyéb emléknapok méltó ünneplésének megszervezése a polgármester és az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság feladata együttműködve az illetékes intézményekkel, valamint az egyházakkal és civil szervezetekkel. (4) Az önkormányzat történelmi emléknapja augusztus 30. I. Rákóczi György Erdély fejedelmének 1642. augusztus 30.-án kelt, Gyaluban kiadott, Lúcra hajdúkat telepítő oklevelének alapján. 4.§. (1) Az önkormányzat lapja: időszaki lapot bocsáthat ki, amely hitelesen tájékoztatja a polgárokat a képviselő- testület és a polgármester őket érintő fontosabb döntéseiről.
(2) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a Tiszalúc történetét feldolgozó kutató munkáknak. 5.§.
(1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményezően lép fel minden olyan ügyben, amely feladat– és hatásköréhez nem tartozik ugyan, de a helyi közösséget érinti. E jogával különösen abban az esetbe él, ha az adott ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést. (2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat: a, képviselő-testülete, annak felhatalmazására, b, bizottsága c, a polgármester a helyi népszavazás hozhat. 6.§. (1) A Képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretébe közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata. 7.§. (1) Az önkormányzat testvér-települési kapcsolat kialakítására törekszik határon túli magyar településekkel, hozzájárulva ezzel is a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítéséhez. (2) Külföldi önkormányzattal történő együttműködési megállapodás megkötése a képviselőtestület át nem ruházható döntési hatáskörébe tartozik. II. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÉS HATÁSKÖRE 8.§. (1) A települési önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: -
-
a településfejlesztés és településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
-
(2) -
-
gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról, a közösségi tér biztosítása, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység és a sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. Az önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a gyermek és ifjúsági feladatokról, a közvilágításról, a hulladékgazdálkodásról, a sport feladatok ellátásáról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról, a helyi közösségi tér biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. a polgármesteri hivatal működtetéséről.
(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a, ellátása nem sérti más települések érdekeit, b, nem tartozik más szerv kizárólagos hatáskörébe, c, megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d, ellátásához szükséges feltételek fennállnak. (4) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság és az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ad hoc bizottság is létrehozható, s külső szakértők közreműködése is igénybe vehető. (5) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető elő, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni. 9.§.
(1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően és ezen túlmenően a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Ötv. 10.§.-ban felsorolt ügyek, illetve feladatok. 10.§. (1) A képviselő-testület a megbízásának lejárta előtt az Ötv. 18.§. (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását. 11.§.
(1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt. (2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja. (3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók. (4) Az átruházott hatáskör gyakorlója – az e kereten belül tett – intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő rendes ülésen beszámol. 12.§. (1) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet a napirend előtti feladatok keretén belül írásban tájékoztatja. III. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 13.§. A képviselő-testület ülései és összehívásuk (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő (8 képviselő 1 polgármester). A képviselők névsorát a 2. számú függelék tartalmazza. (2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) Az alakuló ülést, a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig vezet, az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönt az alpolgármester választásáról, illetményéről, illetve tiszteletdíjáról. (4) A képviselő-testület évente legalább 6 rendes ülést tart.
(5) Képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó keddjén 15 órára kell összehívni. A képviselő-testület üléseit az önkormányzati hivatal tanácskozó termében tartja. Ettől a rendelkezéstől a képviselő-testület egyszeri döntéssel eltérhet. (6) Rendkívüli képviselő-testületi ülést kell összehívni a testület eseti döntése alapján, települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának javaslatára a napirendet is tartalmazó kezdeményezést követő 8 napon belül. A bizottság a testületi ülés összehívására vonatkozó indítványáról ülésén tárgyal és arról egyszerű szótöbbséggel dönt. (7) Rendkívüli helyzetben a polgármester azonnali időpontra is összehívhatja a képviselőtestületet. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeli meghívótól is, a sürgősség okát azonban közölni kell. (8) A képviselő-testületet a polgármester hívja össze. A polgármester távolléte, akadályoztatása esetén az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és vezeti annak ülését.
(9) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság elnöke hívja össze és vezeti. (10) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyainak és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívót a polgármester íja alá. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek és a tanácskozási joggal résztvevőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább öt nappal megkapják. A meghívót az állampolgárok tájékoztatása céljából ki kell függeszteni a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján. Azok a képviselők illetve bizottsági tagok, akik ezt kérik, a testületi és a bizottsági ülések meghívóit, továbbá azok írásos előterjesztéseit elektronikus úton kaják meg (11) A testület ülésén állandó jelleggel tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, tanácskozási joggal vesz részt a kisebbségi önkormányzat szószólója, valamint a napirenddel összefüggésben álló gazdálkodó szervezetek vezetői, civil szervezetek képviselői és azok, akiket a polgármester indokoltnak tart. 14.§. A képviselő-testület üléseinek vezetése (1) A képviselő-testületet a polgármester vezeti.
(2) A
polgármester megállapítja határozatképességét.
és
folyamatosan
figyelemmel
kíséri
a
testület
(3) A polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítők személyére, megállapítja a szavazás eredményét. (4) A polgármester javaslatot tesz a napirend elfogadására, szükség esetén bejelenti a zárt ülés tartását.
(5) A polgármester az elfogadott napirend sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésekre, hozzászólásokra, kiegészítésre. Összefoglalja a vitát. Szavazásra teszi fel az indítványokat és a határozati javaslatokat. Megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a döntést.
(6) A polgármester fenntartja a rendet a tanácskozás alatt. A rendbontó képviselőt vagy más jelenlévőt figyelmeztetheti, a rendbontót kivezettetheti a teremből, de nem utasítható ki a teremből a képviselő-testület tagja, képviselői jogában semmilyen körülmények között sem korlátozható. (7) A polgármester a felmerülő ügyrendi kérdéseket szavazásra bocsátja és megállapítja a szavazás eredményét.
(8) A polgármester tájékoztatja a testületet az időszerű kérdésekről, számot ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok és egyéb önkormányzati döntések végrehajtásáról. (9) A polgármester bezárja az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját, továbbá tervezett napirendjét. 15.§.
A képviselő-testületi ülések nyilvánossága; a zárt ülés
(1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az állampolgárok megjelenhetnek a testület ülésén, azon részt vehetnek a testületi ülés megzavarása nélkül. Tanácskozási és szavazati joggal nem rendelkezek, ugyanakkor a testület egyedi döntéssel, egyszerű szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat. (2) A képviselő-testület zárt ülést tart az Ötv. 12.§. (4) bekezdésében felsorolt esetekben. (3) A képviselő-testület a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. A zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. (4) A zárt ülésen az Ötv. 12.§. (5) bekezdésében megnevezettek vehetnek részt. 16.§. A nyílt, titkos és név szerinti szavazás
(1) A képviselő-testület határozatait és rendeleteit nyílt szavazással kézfelemeléssel hozza. (2) A képviselő-testület az alpolgármestert titkosan választja, ezen kívül titkos szavazást csak a 15.§.(2)-(4) bekezdéseiben foglalt ügyekben rendelhet el. A titkos szavazás elrendeléséhez minősített többség szükséges. (3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításáról és a szavazatok megszámlálásáról az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság települési képviselő tagjai gondoskodnak. A szavazás eredményének a megállapításáról külön jegyzőkönyv készül. (4) A képviselő-testület megbízásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel feloszlathatja önmagát. (5) Név szerinti szavazást kell tartani akkor, ha azt a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozza és azt a képviselő-testület egyszerű többséggel megszavazza. (6) A név szerinti szavazás során a jegyző egyenként felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”nel illetve „nem”-mel szavaznak. (7) A név szerinti szavazáskor a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy a jelenlévő képviselők személy szerint hogyan szavaztak. 17.§. A tanácskozások rendje, interpellációk (1) A polgármester a napirendi pontok sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során - az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, - az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (4) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéséhe – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat a képviselő-testülethez. (5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatot a vita bezárásáig és a szavazás megkezdéséig megváltoztathatja vagy visszavonhatja. (6) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. e javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra. (7) A vita során a jegyzőnek mindig szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (8) Bármely képviselő, illetve napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (9) A polgármester az előterjesztésében szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt s testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. (10) A települési képviselő a napirendi pontok végén bármely önkormányzati kérdéskörben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, bármely bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz szóban vagy írásban interpellációt intézhet. Az interpellációra a megkérdezett a testületi ülésen köteles szóban vagy tizenöt napon belül írásban válaszolni. Ha az interpellációra adott választ a felvilágosítást kérő képviselő nem fogadja el, majd a képviselő-testület is elutasítja, az ügyet kivizsgálás céljából az illetékes bizottság elé kell utalni, melynek vizsgálódásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. 18.§. Az egyszerű és a minősített többség; kizárás a szavazásból (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. ha nincs meg a határozatképesség és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, illetve visszajönnek, a polgármester új időpontra hívja össze a testületet. (2) A javaslatok elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség). (3) A képviselő-testület döntéséből kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő vagy bármely települési képviselő kezdeményezésére a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Hozzátartozónak minősül az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, testvér, a házastárs és az élettárs. A kizáráshoz a képviselő-testület minősített többségű szavazata szükséges. (4) Minősített többség szükséges - a rendeletalkotáshoz, a rendelet módosításához, a rendelet hatályon kívül helyezéséhez,
-
-
-
-
-
az önkormányzat szervezetének kialakításához, működésének meghatározásához, a szervezet átszervezéséhez, megszüntetéséhez, működési szabályzatának módosításához, a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz, felmentéshez, a megbízás visszavonásához, önkormányzati társulás létrehozásához, társulási megállapodások módosításához, érdekképviseleti szervezethez történő csatlakozáshoz, külföldi önkormányzattal való együttműködésre vonatkozó megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez történő csatlakozáshoz, intézmény alapításához, a képviselő kizáráshoz, zárt ülés elrendeléséhez, a képviselő-testület megbízásának lejárta előtti feloszlásának kimondásakor, a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselő-testület keresetének benyújtásakor, a 15.§.(49 bekezdés szerint zárt ülés elrendeléséhez, a 16.§. (2) bekezdés szerinti titkos szavazás elrendeléséhez. A tízmillió forint összeget meghaladó fejlesztést célzó, illetve a százezer forintot meghaladó, a költségvetésben egyedileg meg nem jelölt, költségvetési kiadást eredményező, valamint az önkormányzat százezer forintot meghaladó értékű vagy bármely ingatlant érintő vagyontárgyának elidegenítéséhez vagy megszerzéséhez, vagyonrendeletében meghatározott vagyontárgyak elidegenítése illetve az ott írt értéket meghaladó kötelezettségvállalás esetén. A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges. 19.§. A rendeletalkotás
(1) A képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot. A törvény végrehajtására irányuló önkormányzati rendelet megalkotását a jegyző köteles kezdeményezni. (2) Az Ötv. értelmében rendeletben kell szabályozni a következő ügyeket: - a Szervezeti és Működési Szabályzatot, - a települési képviselőknek, bizottsági elnököknek, bizottsági tagoknak – a törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapítását - bizottság részére történő önkormányzati hatósági jogkör megállapítását, - a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapítását, - a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya, vagy vagyonrésze elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetve más célú hasznosítását. (3) -
Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti bármely települési képviselő, a polgármester, a jegyző, a település választópolgárai.
(4) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(5) Az önkormányzati rendelet-tervezetet törvényességi véleményeztetni kell az önkormányzat jegyzőjével.
szempontból
minden
esetben
(6) A rendelet-tervezetet vagy az ahhoz kapcsolódó módosító indítványokat indokolni kell, az indoklás szóban is előterjeszthető. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá. Az önkormányzati rendeletet évenként 1-től kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját római számmal és napját arab számmal kell feltüntetni. Az önkormányzati rendeket kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik. A kihirdetésről a jegyző gondoskodik. A rendeletet a helyi honlapon is közzé kell tenni és szükség esetén hirdető autóval is tájékoztatni kell s választópolgárokat. A kihirdetett rendelet egy példányát a Művelődési Ház könyvtárában el kell helyezni. 20.§. A jegyzőkönyv (1)
A képviselő-testület üléséről hangfelvételt és jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kel a megjelent és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2)
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, valamint azokat a képviselői indítványokat, szó szerinti hozzászólásokat, interpellációkat, amelyek csatolását a képviselő-tagok bármelyike kéri. A hosszabb rendeletek mellékletként csatolhatók a jegyzőkönyvhöz.
(3)
A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet minden esetben megválasztott hitelesítőkkel hitelesíteni kell.
(4)
A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. 21.§. A közmeghallgatás és a falufórum
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és a hirdető autó útján a választópolgárokat tájékoztatni kell legalább öt nappal a rendezvény előtt. (3) A képviselő-testületnek a közmeghallgatáson határozatképesnek kell lennie. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, amelyről jegyzőkönyv készül a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvekre vonatkozó szabályok szerint.
(5) A polgármester és a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű ügyekben vagy a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében lakosságú fórumot hívhat össze,
amelyen a választópolgárok és a civil szervezetek a közérdekű kérdéseiket és javaslataikat elmondhatják.
IV. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 22.§. (1) A települési képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A települési képviselő – képviselői tevékenysége során – hivatalos személyt megillető büntetőjogi védelem alatt áll. (3) A települési képviselő részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében. (4) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyekben hozott döntését. (5) A települési képviselő a polgármesteri hivataltól igényelhet képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, illetőleg ügyviteli közreműködést. (6) A települési képviselő sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a polgármesteri hivatal intézkedéseit, a hivatal intézkedéseit, a hivatal érintett dolgozója erre nyolc napon belül köteles érdemi választ adni. (7) A települési képviselő bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. (8) A települési képviselő megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet. (9) A települési képviselő önkormányzati ügyekben a polgármestertől, a jegyzőtől felvilágosítást kérhet a képviselő-testületi üléseken, amelyre az ülésen vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni. (10) A települési képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz csatolni, illetve kérésére véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 23.§. (1)
A települési képviselő kötelessége tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában.
(2)
A települési képviselőnek felkérés alapján részt kell vennie a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
(3)
A települési képviselőnek a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkokat meg kell őriznie. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
(4)
A települési képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.
(5)
A települési képviselők a választópolgárokkal kötelesek a kapcsolatot tartani oly módon is, hogy részt vesznek a polgármesteri hivatalban tartott képviselői fogadóórán.
(6) A települési képviselő megbízólevelének átvételétől számított harminc napon belül, majd évente egyszer vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A települési képviselő a 2000.évi XCVI. törvény (Ökjtv.) 10/A.§. (1) foglaltak szerint a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1.-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát is. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzat képviselő jogait nem gyakorolhatja, és az Ötv. 10.§-ában meghatározott juttatásokban sem részesülhet. (Ökjtv. 10/A. § (2) bekezdés) Az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság látja el az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatokat is. V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI 24.§. (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre: -
Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság 5 fővel, Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság 5 fővel, Szociális és Egészségügyi Bizottság 5 fővel,
(3) A bizottságok elnökeinek, képviselő és külső tagjainak a nevét az SZMSZ 3. számú függeléke tartalmazza. (4) A bizottság a belső működési szabályait – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg. (5) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről készült jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (6) A bizottságok feladat és hatáskörét az 1;2;3. számú melléklet tartalmazza 25.§. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, települési kisebbségi önkormányzat elnöke a képviselőtestület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja. (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket – feladatkörében – bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottsági állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületek. (4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. (5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. (7) A bizottság ülése nyilvános, azonban zárt ülést kell tartani a testületre vonatkozó szabályok szerint. (8) A bizottság minden tagja köteles a tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni. (9) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. VI. Fejezet A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS A HIVATAL 26.§. (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármesternek a testület önkormányzati hatósági ügyekben döntési jogot csal önkormányzati rendeletben és határozatban biztosíthat. (3) Az egyes hatáskörök átruházását az ágazati feladatokat, hatásköröket rendező rendeletek szabályozzák. (4) A polgármester fogadónapjáról a lakosságot tájékoztatni kell.
(5) A polgármester illetményére és minden egyéb anyagi elismerésre a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság elnöke tesz javaslatot. (6) A polgármester havonta egy alkalommal vezetői értekezletet tart, melyen részt vesz az alpolgármester, a jegyző, az önálló intézmények vezetői, a Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója, és a kisebbségi önkormányzat elnöke. A vezetői értekezlet konzultációs jellegű, érdemi döntést nem hoz. A polgármester az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 33. B §-a szerint megválasztáskor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. A polgármester vonatkozásában az Ötv. 33/C. § (1) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség szándékos elmulasztása a tisztsége megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához vezethet. 27.§.
(1) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásában látja el. (2) Az alpolgármester a polgármester akadályoztatása vagy távolléte esetén teljes jogkörrel helyettesíthet, minden más esetben munkáját segíti. (3) Az alpolgármester feladatkörét a polgármester határozza meg, erről a testületet tájékoztatja. 28.§. (1) A jegyző a polgármester egyetértéséhez kötött – munkáltatói jogkörét érintő döntéseket a szabályzat 4. sz. függelék tartalmazza. (2) A jegyzőt távolléte esetén az általa megbízott osztályvezető helyettesíti. (3) A jegyző bármely törvényességi észrevételt csak az érintett önkormányzati döntést hozó szerv – testület, bizottság, polgármester – felé tett figyelemfelhívás eredménytelensége esetén tehet a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv felé. 29.§. (1) Az önkormányzat működésével valamint az államigazgatási ügyek intézésével kapcsolatos döntés előkészítése és az ügyviteli teendők ellátása a Polgármesteri Hivatal feladata. (2) A hivatal szervezeti felépítését az 5. számú függelék tartalmazza. VII. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE ÉS VAGYONA 30.§. (1) A testület a tárgyévet megelőző év november 30.-ig foglal állást az önkormányzat gazdasági koncepciójáról, melyben iránymutató jelleggel határozza meg: -
-
a központi költségvetés várható kihatásait, a helyi költségvetési célokat és azok megvalósíthatóságának fontossági sorrendjét, a bevételi forrásokat jogcímként és azok nagyságát, arányát, a költségvetés általános tartalékának mértékét, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos változásokat.
(2) Forráshiányos (deficites) költségvetési javaslat kizárólag a képviselő-testület minősített többséggel felhatalmazása alapján állítható össze, megjelölve egyben a hiány fedezetét.
(3) A költségvetés általános tartalékaként megjelölt előirányzatának felhasználására egyedi testületi döntések alapján kerülhet sor.
(4) A képviselő-testület az általa alapított egyszemélyes Nonprofit Kft-t érintően az alapítót megillető valamennyi döntési jogosultságot – az egyéb munkáltatói jogokat kivéve – magának tartja fenn. A Nonprofit Kft-t érintő egyéb munkáltatói jogok gyakorlását az önkormányzat polgármestere részére engedi át. (5) Az önkormányzat vagyonáról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
31.§.
(1) Az
önkormányzat tulajdonában lévő forgalomképtelen tárgyaihoz tartoznak.
ingatlanok
az
önkormányzati
törzsvagyon
(2)
A vagyontárgyak forgalomképtelenségét – egyedi mérlegelés alapján, a törvényi szabályozás keretei között – kizárólag a képviselő-testület oldhatja fel.
(3)
Az önkormányzat vállalkozási célra felhasználható vagyonát – nevesített és érték formában az önkormányzat vagyonától elkülönítve kell nyilvántartani, hogy az önkormányzat bármely formában történő felelősségvállalása a vállalkozási vagyon nyilvántartott értékét nem haladja meg.
32.§. (1) Az önkormányzat önállóan gazdálkodó szervezeti egységeinél – intézmények, hivatal – a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság tájékozódik a költségvetés alakulásáról, a gazdálkodás eredményeiről. (2) A költségvetési javaslatot és zárszámadást csak a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság véleményével együtt lehet a testület elé terjeszteni. (3) A Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság kezdeményezésére a képviselőtestület köteles napirendre tűzni külső ellenőrzést végző szakértő igénybevételének lehetőségét. (4) A hivatal által tervezett illetve a gazdálkodást érintő bármilyen ellenőrzésről a Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottságot tájékoztatni kell. VIII. Fejezet A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MUNKÁJÁNAK SEGÍTÉSE 33.§. (1) A képviselő-testület hivatala a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját a Nek. tv. 27.§.(1) bekezdésében foglaltakra tekintettel tárgy, személyi és szervezési feltételek megteremtésével segíti. (2) Az Önkormányzat a tárgyi feltételek körében helyiséget biztosít a Kisebbségi Önkormányzat részére. (3) Igény esetén a személyi feltételeket a polgármesteri hivatal biztosítja az alábbiak szerint: -
a kisebbségi önkormányzat testületi üléseire kerülő napirendek előzetes szakmai – jogi véleményezését, a kisebbségi önkormányzat által kialakított állásfoglalás szakmai, jogi szempontból való rögzítését.
(4) Igény esetén a szervezési feltételek körében a (3) bekezdés szerinti közreműködéssel gondoskodik: -
az írásban kiadásra kerülő napirendek megfelelő számú többszörösítéséről,
-
az írásos anyagok, meghívók saját kézbesítő útján történő kézbesítéséről, a kisebbségi önkormányzati anyagok irattári anyagként való megőrzéséről, a testületi ülésekről felvett jegyzőkönyv, jegyző útján történő felterjesztéséről.
34.§. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
(1) Jelen rendelet 2011. május 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti a 15/1993, 4/1995, 8/1995, 7/1997, 11/1997, 7/1999, 13/1999,17/1999, 23/2000, 15/2001, 12/2002, 13/2002, 6/2007 sz. rendelettel elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat. Turóczi Hajnalka jegyző
Majdanics László polgármester
1. számú melléklet Szociális és Egészségügyi Bizottság feladat- és hatásköre I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI: a) A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását, b) Javaslatot tesz, állást foglal, véleményt mond a településen nyújtott egészségügyi alapellátással összefüggő feladatokkal kapcsolatban. II. AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRBEN:
KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
ÁLTAL
ÁTRUHÁZOTT
1.) DÖNT: 1) lakásfenntartási támogatás megállapításáról, 2) temetési segély megállapításáról, 3) átmeneti segély megállapításáról, 4) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítéléséről, 5) méltányossági ápolási díj megállapításáról 6) óvodai, napközi otthoni, középfokú oktatási intézmények, térítési díjak mérséklése, elengedése 7) Továbbá amivel a képviselő-testület határozatban megbízza 2.) KÖZREMŰKÖDIK: a) az egészségügyi és egészségvédelmi programok kidolgozásában, b) figyelemmel kíséri a közegészségügyi és környezetvédelmi helyzet alakulását, jelzi a problémákat, és javaslatot tesz azok megoldására. c.) a szociálpolitikai programok kidolgozásában, III. VÉLEMÉNYEZI: a.) az egészségügyi, szociális jellegű pályázatokat. b.) Az önkormányzat által fenntartott szociális, egészségügyi intézmények vezetői állásaira beérkező pályázatokat, c.) Feladatkörében - önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését, összevonását, d.) szociális kérelem esetén kedvezményes lakásbérleti díj megállapítását
IV. JAVASLATOT TESZ : a.) önkormányzati rendelet alkotására, felülvizsgálatára, önkormányzati felhatalmazás alapján rendelet-tervezet előkészítésére önkormányzati rendelet alkotására, felülvizsgálatára • • •
a szociállis ellátásról és szociális igazgatásról, a bölcsödei, óvodai, napközi térítési díjak megállapítására, általános iskolai étkezési és középiskolai étkezési térítési díjak megállapítására, lakáscélú szociális támogatásra
b.) önkormányzati egészségügyi intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, ellátási, szolgáltatási körzeteire; c.) közreműködik a feladatkörét érintő előterjesztések készítésében; IV. KÖZREMŰKÖDIK: Azokban az Önkormányzati ügyekben amelyekre a képviselő –testület felkéri. VI. ELLENŐRZI: Önkormányzati felkérés alapján feladatkörében részt vesz az önkormányzati intézményeknél elrendelt ellenőrzésekben.
2. számú melléklet Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság feladat- és hatásköre I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI: A bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. II. AZ ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRBEN:
KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
ÁLTAL
ÁTRUHÁZOTT
1.) DÖNT:III. VÉLEMÉNYEZI: a) évente a gyermek és ifjúsági intézményekben fizetendő díjak csökkentésére, elengedésére és egyéb szociális alapú támogatásra felhasználható előirányzatokat, b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének, a lakbérek mértékének megállapítását, c) az önkormányzat gazdasági ciklusprogramját, d) az általános és céltartalék felhasználását, az önkormányzat költségvetésének módosítását, e) véleményezi a helyi adókról szóló önkormányzati rendeletet, f) a képviselő-testület elé kerülő valamennyi gazdasági kihatású, kötelezettséggel járó előterjesztést, g) az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, (Ötv. 92.§ (3) bek. a./) h) önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelét. i) szociális kérelem esetén kedvezményes lakásbérleti díj megállapítását IV. JAVASLATOT TESZ: a) az önként vállalt feladatok körére, a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi forrás megjelölésével, b) az önkormányzati költségvetési intézmények alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, c) önkormányzati költségvetési szerv jogkörére, alaptevékenység keretében ellátandó feladatokra és kiegészítő vállalkozási tevékenységre, d) előkészíti az önkormányzat éves költségvetési koncepcióját, e) - a polgármester vonatkozásában - a testületnek a munkáltatói joggal összefüggő döntéseire, V. KÖZREMŰKÖDIK: a) a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolók összeállításában, b) az éves költségvetési javaslat kidolgozásában. A kötelezően ellátandó feladatokon túl javaslatot tesz az önként vállalt feladatok körére és azok mértékére, c) előkészíti az önkormányzat háromnegyed éves gazdálkodásáról szóló tájékoztatót és a következő év költségvetési koncepcióját, d) kezdeményezheti az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet-tervezet készítését, e) vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, (Ötv. 92.§ (3) c./)
f) kezdeményezi minden évben a költségvetési koncepció készítése előtt az intézményi ellenőrzések tapasztalatainak megvitatását, g) segíti, előkészíti az önkormányzat gazdasági programjának összeállítását, VI. ELLENŐRZI: a) Önkormányzati felkérés alapján – feladatkörében – részt vesz az önkormányzati intézményeknél elrendelt ellenőrzésekben.
3. számú melléklet Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság feladat- és hatásköre I. A BIZOTTSÁG ÁLTALÁNOS FELADATAI: a) a bizottság - feladatkörében - előkészíti a képviselő-testület döntéseit, b) ellátja a polgármester, alpolgármesterek, a képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát, c) gyakorolja a polgármester, alpolgármesterek, képviselők tekintetében a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat /2000. évi XCVI. Törvény 10/A.§ /3/ bekezdés d) tájékoztatja a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás eredményéről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen, e) kivizsgálja a polgármester által előterjesztett, a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést és arról a következő testületi ülésen, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül a képviselőtestület elé előterjesztést nyújt be. II. ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL ÁTRUHÁZOTT JOGKÖRBEN 1.) DÖNT:III. KÖZREMŰKÖDIK : a) javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására, felülvizsgálatára, hatályon kívül helyezésére, b) előkészíti az önkormányzat SZMSZ-ére, jelképeire, kitüntetésre vonatkozó rendelet-tervezetet, c) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezetek jogszerűségét, IV. ELŐKÉSZÍTI: a) lebonyolítja a titkos szavazást. V. VÉLEMÉNYEZI: a) az önkormányzati intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét, b) véleményezi az önkormányzat együttműködési megállapodásait, nemzetközi, testvérvárosi kapcsolatait, c) testületi hatáskörben tartozó vállalkozási szerződés-tervezeteket d.) Az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási, egészségügyi, közművelődési, intézmények vezetői állásaira beérkező pályázatokat, e.) Feladatkörében - önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését, összevonását, f.) Részt vesz az önkormányzat közoktatás fejlesztését szolgáló és ifjúságot érintő, valamint közművelődési, sport, kulturális, az idegenforgalmi fejlesztését szolgáló koncepciójának kidolgozásában,
g.)Együttműködik az illetékességi területén tevékenykedő testneveléssel és sporttal foglalkozó szervezetekkel (2000. évi CXLV. tv.) h.) Feladatkörében közreműködik a helyi rendezvények szervezésében i.) Közreműködik a teleülésen tartott rendezvények összehangolásában, j.) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programját VI. ELŐZETESEN VÉLEMÉNYEZI : a) a vezetői megbízatásra vonatkozóan a pályázatok kiírását, b) azt, hogy a vezetői pályázatok a kiírásnak megfelelnek-e, VII. JAVASLATOT TESZ: a) lakossági fórumok rendezésére, b) az önkormányzati képviselő-testület éves munkatervének előkészítésére, c) az önkormányzati intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére, d) önkormányzati rendelet alkotására, felülvizsgálatára, önkormányzati felhatalmazás alapján rendelet-tervezet előkészítésére: e) közreműködik a feladatkörét érintő előterjesztések készítésében; VIII. JÓVÁHAGYJA:IX. ELLENŐRZI: a.) Önkormányzati felkérés alapján – feladatkörében – részt vesz az önkormányzati intézményeknél elrendelt ellenőrzésekben.
1. számú függelék TISZALÚC Közigazgatási területének leírása társadalompolitikai és közigazgatási szempontból lényeges adatai A település fekvése, megközelíthetősége: Tiszalúc Miskolctól 20, Tokajtól 30 km távolságra, a Harangod mező délkeleti részén, a Takta holt tiszai torkolatánál található nagyközség. A községet északról Taktaharkány, keletről a Tisza, délről Kesznyéten, Girincs és Köröm, nyugatról pedig Hernádnémeti, Berzék és Bőcs határolják. A település közúton személygépkocsival, autóbuszjárattal, és a Miskolc- Szerencs vasúti fővonalakon személyvonattal közelíthető meg. Történelmi emlékek: A viharos évszázadokat megélt zempléni hajdútelepülés mai területe és közvetlen környéke az őskor óta lakott hely. A régészek ezen a vidéken kőkori, rézkori, kora bronzkori, szkíta- , és honfoglalás kori leleteket tártak fel. A feldolgozott leletanyag egy része a miskolci Hermann Ottó múzeum állandó kiállításán tekinthető meg. A legkorábbi írásos emlék a Váradi Regestrum, amely 1219 évből származik és megemlíti az akkori Lúcot. A történelem során- adománylevelek tanúsága szerint – számos birtokosa volt a településnek. A leghíresebb birtokosok a Rákócziak, Monakyak, gróf Andrássyak és gróf Erdődyek voltak. I. Rákóczi György, Erdély fejedelme 1642. augusztus 30-án Gyulán kelt oklevelével hajdúkat telepít le, azaz hajdúvárosi rangot adott a településnek. A nagyközség címere és zászlaja ebből a korból származik. Lúc a történelem során fontos ország-, és postautak mentén feküdt. A tiszai rév a kikötő átkelési pontot jelentett már a honfoglalás korában is. Később erre vitt a Pest- Ónod-Szerencs- Tokaj – Kassa közötti postajárat útja. Jártak erre Árpád vezér követei, törökdúlás tette a falut a földdel egyenlővé, tűzvész pusztította el, többször kirabolták, de a lakosság élni akarása mindig újrateremtette azt. A falu társadalmának jellemzői: A település lakossága: 5504 fő Korcsoportonkénti megoszlása: 0-18 évesek 1426 fő 19-60 évesek 3141 fő 61- évesek 937 fő Óvodáskorúak létszáma: 270 fő Iskolaköteles korúak (ált. isk. ) száma: 694 fő
25 % 57 % 17 %
A munkaképes korú lakosságon belül a munkanélküliek aránya rendkívül magas, 40% körüli, amely messze meghaladja a megyei átlagot. Tiszalúc lakosai elsősorban a református vallást követték, ma a történelem során többször újraépített református templom mellett római katolikus templom is szolgálja a lakosság hitéletét. Hagyományos ünnep az augusztus 20-án megtartandó Szent István napi búcsú, ahová távolabbi vidékről eljönnek a rokonok, ismerősök mellett, a látványosságra vágyó érdeklődők is. Gazdasági élet, infrastruktúra: A mai Tiszalúc gazdasága stagnál, legnagyobb munkáltató az Önkormányzat és intézményei.
Mezőgazdaság: A rendkívül jó minőségű 25.6 átlag aranykorona értékű termőföld, valamint a község délkeleti határában húzódó legelők jó termelési alapul szolgálnának a magas színvonalú növénytermesztéshez és állattartáshoz. Hagyományosan őszi búzát, tavaszi árpát, nagy olajtartalmú ipari növényeket (napraforgó, olajlen stb.), kukoricát, pillangós szálastakarmányokat valamint réti szénát lehetne termelni. A valóságban sajnos sok a kiaknázatlan lehetőség. Számottevő mezőgazdasági üzem nincs. Az állattenyésztés gyakorlatilag megszűnt. Ipar: Az itt előállított mezőgazdasági termékek helybeni feldolgozása megszűnt. A településen kenyérgyár, húsfeldolgozó, műanyag csomagoló eszközöket gyártó üzem működik vegyes értékű dinamikával. Szolgáltatás, kereskedelem: A helybeliek ellátását számos vállalkozás szolgálja. Élelmiszerboltok, húsboltok, büfék, italboltok, fagylaltozó, zöldséges, virágbolt és piac áll a lakosok rendelkezésére. A településen található még- egyebek mellett- építő és tüzelőanyag kereskedés, benzinkút, posta. A szolgáltatás mennyisége kielégítő, színvonalának emelése kívánatos lenne. Egészségügy: A községben felnőtt és gyermekorvosi rendelők, fogászat, gyógyszertár, mentőállomás található. Itt működik a mikrotérségi orvosi ügyelet. Az állatorvosi teendőket a helyben lakó állatorvos látja el. Infrastruktúra: Vezetékes ivóvíz-, gáz-, telefon-, korszerű szeméttároló, villamos energia hálózattal ellátott település, a szennyvízcsatorna és a kábeltelevíziós hálózat szervezése folyamatban van. Jó állapotú közutak és a településen átmenő vasúti fővonal biztosítja a megfelelő színvonalú közlekedést, bár a közutak állaga gyorsabban romlik, mint a javítások lehetősége. A községben intézményesen gyűjtik össze a háztartási hulladékot és azt az 1998-ban átadott, európai normáknak megfelelően felépített kistérségi kommunális hulladéklerakó telepre szállítják. Kulturális élet, művelődés, sport, idegenforgalom, civil kezdeményezések: Oktatás: A gyermekeket óvodában és a helyi nyolcosztályos általános iskolában nevelik és oktatják a szakképzett pedagógusok. Jelentős a művészeti oktatás. Művelődés: A községben Tájház van kialakítva, ahol a helyre jellemző népi emlékek gyűjteménye található. Művelődési Ház és Rendezvények Háza várja előadásokkal és kulturális rendezvényekkel az érdeklődőket. Sport: Tiszalúcon labdarúgás, női és férfi kézilabda és íjászat működik. Sok gyereket mozgat a DSE és a Karate Egyesület. Idegenforgalom, lehetőségek: Vízfolyások, tavak, folyók érintik Tiszalúcot, kedvező lehetőséget kínálva a víziturizmusra, halászatra, horgászatra. Nyáron (turista- szállási lehetőséggel) vízi tábor üzemel a Holt- Tisza partján. A Bükki Nemzeti Park Tájvédelmi Körzete különleges kirándulási lehetőségekkel rendelkezik. A területen működő Vadásztársaságon keresztül vadászhat, az arra igényt tartó látogató illetve lovagolhat is. A vendégek szálláslehetőségét a Füzes Vendégház biztosítja a községben. A közeljövő feladatai között szerepel a falusi turizmust biztosító szálláshelyek kialakítása a lakosság körében. Civil kezdeményezések: Horgászegyesület, Idősek Klubja és a II Rákóczi Ferenc Vadásztársaság tevékenykedik a településen, továbbá 3 alapítvány és 6 kulturális egyesület.
2. számú függelék Tiszalúc Nagyközség Képviselő- testület tagjainak névsora
Majdanics László polgármester
3565 Tiszalúc, Csalogány utca 42.
Tóth Albert alpolgármester
3565 Tiszalúc, Alkotmány utca 46.
Czikora János képviselő
3565 Tiszalúc, Széchenyi utca 1.
Csáki Antal képviselő
3565 Tiszalúc, Kossuth utca 28.
Dr. Kovács Pál képviselő
3565 Tiszalúc, Széchenyi utca 5.
Dr. Mudri Béla képviselő
3565 Tiszalúc, Alkotmány utca 6.
Nyikes Tibor képviselő
3565 Tiszalúc, Jókai utca 9.
Pócsi Zoltán képviselő
3565 Tiszalúc, Alkotmány utca 71/A.
Siri Norbert képviselő
3565 Tiszalúc, Mátyás király utca 37/C
3. számú függelék Kimutatás az Önkormányzat bizottságiról
Pénzügyi, Gazdasági és Településfejlesztési Bizottság Elnöke: Pócsi Zoltán Tagja: Csáki Antal Tagja: Siri Norbert Kültagja:Lovas Ferenc Kültagja: Tallós László
Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság Elnöke: Dr. Mudri Béla Tagja: Csáki Antal Tagja: Siri Norbert Kültagja: Fink Tamás Kültagja: Dr. Kakuk István
Szociális és Egészségügyi Bizottság. Elnöke: Csáki Antal Tagja: Dr. Kovács Pál Tagja: Siri Norbert Kültagja: Orehovszky Tibor Kültagja: Tóth Andrea
4. sz. függelék Munkáltatói jogkört érintő döntések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. szabályozása szerint: a jegyző vezeti a Képviselő- testület hivatalát, gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásról, a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő- testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket neki a polgármester átad, tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő- testület és a Képviselő- testület bizottságának ülésén dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
Egyebek: 1.) A jegyző munkáltatói jogkörét a polgármester egyetértésével gyakorolja, az egyetértést vélelmezni kell. 2.) A hivatal valamennyi dolgozójának a polgármester és a jegyző egyaránt adhat munkavégzésre utasítást és amennyiben erre szükség van a vezetői utasítások közötti összhang megteremtését az érintett dolgozó köteles kezdeményezni, bármelyik vezetőnél. A vezetői egyeztetés eredményéig a polgármester intézkedése az irányadó. 3.) A hivatal köztisztviselői és közalkalmazottai önállóan, személyes munkajogi felelősség mellett látják el munkaköri feladataikat. 4.) Az ügyintézői önállóság az ügy döntésre történő előkészítése, a tényállás tisztázása és saját jogi megítélésének megfogalmazása, amit az ügyiratból az ügyintéző megjelölésével kell feltüntetni. 5.) A munkavállalók a feladatokat osztályszervezetben látják el, azaz elsődlegesen az osztályvezetők utasításai szerint járnak el. 6.) Valamennyi munkavállaló köteles valamennyi hivatali feladat végrehajtásában közreműködni. Nem köteles azonban olyan tevékenységet önállóan ellátni, amihez szakképzettsége vagy gyakorlata hiányzik.
5. számú függelék Tiszalúc Önkormányzat Polgármesteri Hivatala szervezeti felépítése I. Általános rendelkezések 1.) Az Önkormányzat Polgármesteri Hivatal a közszolgálati feladatok ellátására irányuló döntések előkészítését, végrehajtásának megszervezését szolgáló szervezet , amely a polgármester elvi és a jegyző szakmai irányítása alatt működik. 2.) A Hivatal egyaránt ellát államigazgatási és önkormányzati hatósági (köztisztviselői), valamint közalkalmazotti (lakossági alapellátást biztosító) feladatokat. 3.) A hivatalszervezeten belül a 2. pont szerinti feladatokat a hivatal az alábbi szakmai megkülönböztetés szerint látja el: Igazgatási, hatósági osztály a.) általános igazgatás b.) anyakönyvi, népességi ügyek c.) szociálpolitika és gyámügy
Pénzügyi- gazdálkodási osztály a.) költségvetési ügyek b.) adóügyek, hagyaték c.) pénzforgalom kezelése
4.) A 3. –pont szerinti részfeladatok személyre való bontását a munkaköri leírások tartalmazzák. 5.) A közigazgatási hatósági eljárás során az ügyek elektronikus úton nem intézhetőek- kivéve azon ügyek, amelyek esetében magasabb szintű jogszabály rendelkezései alapján biztosítani kell az elektronikus út ügyfél által történő igénybevételének lehetőségét. II. Hivatalra vonatkozó rendelkezések 1.) A hivatal jogi személy, melynek képviseletére a polgármester illetve a jegyző jogosult. A képviseleti jogosultság kérdésében a polgármester nyilatkozata az irányadó. 2.) A jegyző a dolgozója felett a munkáltatói jogkört a polgármester egyetértésével gyakorolja. 3.) A hivatal valamennyi dolgozójának a polgármester és jegyző egyaránt adhat munkavégzésre utasítást és amennyiben erre szükség van a vezetői utasítást az érintett dolgozó köteles kezdeményezni, bármelyik vezetőnél. A vezetői egyeztetés eredményéig a polgármester intézkedése az irányadó. 4.) A hivatali szervezeten belüli helyettesítés általános rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák, ettől való eltérésre a hivatalvezető adhat utasítást vagy engedélyt. 5.) A hivatali bélyegző használatára az aláírást követően kerülhet sor, bélyegző lenyomat többszörözött iraton csak eredeti lehet. 6.) Az ügyrendi feladat tartós megváltoztatására csak az ügyrend módosításával kerülhet sor. 7.) A hivatalon belüli egymás közötti koordináció biztosítása elsődlegesen szakmai (I/3pont) szakelőadók és csupán szükség esetén a hivatalvezetés feladata. 8.) Nem részei a hivatali munkaszervezetnek azok a közszolgálati munkavállalók, akik az önkormányzat szociálpolitikai, egészségügyi és egyéb közszolgáltatási szakfeladatokat a Polgármesteri Hivatalon kívüli munkaterülten vagy munkahelyen látják el.
III. A polgármesterre vonatkozó rendelkezések 1.) A polgármester, mint a lakosság által közvetlenül választott, az önkormányzattal munkajogi jogviszonyban álló képviselő- testületi tag az önkormányzat vezetője. 2.) Az önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalást, azok rendjét külön szabályzat írja le. 3.) A közszolgálati munkaviszonyt érintő általános érvényű rendelkezést (belső szabályozás) a polgármesteri adhat ki. 4.) Bármely intézményt vagy annak részlegét érintő pénzügyi vagy egyéb vizsgálatot a polgármester rendelhet el, illetve ilyen jellegű eseti beszámolási kötelezettséget a polgármester írhat elő. 5.) Az önkormányzat hatósági jogkörét- a helyettesítés szabályai szerint- köteles személyesen gyakorolni. Míg az államigazgatási hatósági jogkörnek a gyakorlását- személyes felelőssége érintetlenül hagyása mellett- a kiadmányozási jog esetenkénti vagy időszakos átengedésévelérdemi ügyintézőre ruházhatja át. IV. A jegyzőre vonatkozó rendelkezések 1.) A jegyző mint felső fokú iskolai végzettséghez kötött munkakört élethivatásszerűen ellátó személy szakmai vezetője a hivatal dolgozóinak. 2.) A jegyző munkáltatói jogkörét a polgármester egyetértésével gyakorolja, az egyetértést vélelmezni kell. 3.) Az államigazgatási hatósági ügyek elbírálásával összefüggő jogkörben a hivatal bármely munkavállalójának adhat utasítást, ilyen jogkörben hozott döntés jogorvoslati eljárás keretében bírálható felül. 4.) A pénzgazdálkodás körében a számviteli törvény szerinti ellenőrzési jogköre van, ami nem korlátozható. 5.) Kiemelt kötelezettsége az önkormányzatot érintő valamennyi jogi (jogalkotói és jog alkalmazói) megítélést igénylő ügy ilyen szempontbók való véleményezése. V. Az ügyfélfogadás rendje 1.) Az ügyfélfogadás célja, hogy bárki személyes meghallgatás keretében kérje az önkormányzat őt érintő intézkedését. 2.) Az önkormányzat Polgármesteri Hivatalában az ügyfélfogadás a hivatali időn belül az alábbiak szerint történik: Hétfőn 13.00-16.00 óráig Szerdán 7.30-16.00 óráig Pénteken 7.30-12.00 óráig
6. számú függelék 1. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségre vonatkozó hatályos rendelkezések A vagyonnyilatkozat tétel célja a korrupciómentes, tiszta, átlátható közélet kialakítása. A nyilatkozattételre kötelezett munkakörben foglalkoztatottak vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételt megelőző év végi vagyoni állapotnak megfelelően kell kitölteni. A helyi önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI. törvény (a továbbiakban (Ökjtv.) tartalmazza, mely 2002. október 20.-án az általános önkormányzati választások napján lépett hatályba. Az Ökjtv. 10/A. § (1) bekezdése értelmében az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermeknek vagyonnyilatkozatát is. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban Ötv.) 33/B. §-a szerint „A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.” A polgármester esetében is a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az önkormányzatok törvényes működéséért a jegyző a felelős, így neki kell ellenőriznie, hogy csak olyan polgármester illetve önkormányzati képviselők vegyenek részt a képviselő-testület munkájában, akik e kötelezettségüket maradéktalanul teljesítették. Vagyonnyilatkozat és a nyilvánosság Az Ökjtv. 10/A. § (3) bekezdése szerint az önkormányzati képviselő és a polgármester vagonnyilatkozata – mely azonosítható adatokat nem tartalmaz – nyilvános, azt bármelyik érdeklődő állampolgár megismerheti. Mivel a polgármester és a képviselők vagonnyilatkozatai közérdekből nyilvánosak, így az azokban foglalt adatok megismerését a személyes adatok védelme okán nem lehet korlátozni. (a nyilvánosság nem vonatkozik az ellenőrzési eljárás során szolgáltatott adatokra.) A szabályok szerint míg az önkormányzati képviselő és a polgármester vagonnyilatkozata nyilvános, addig a hozzátartozók vagyonnyilatkozata és az annak ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok, valamint a képviselő-vagonnyilatkozatának ellenőrzéséhez szolgáltatott azonosító adatok nem nyilvánosak, azokba csak a kezelő bizottság tagjai tekinthetnek be, kizárólag ellenőrzés céljából. A vagyonnyilatkozatokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kell ellenőrizni, kezelni és gondoskodni kell arról, hogy az abban foglaltakat – a nyilvános vagyonnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság A vagyonnyilatkozatot a Szervezeti és Működési Szabályzatban erre kijelölt bizottság (Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat a képviselő/polgármester a megválasztását követően 30 napon belül, illetve azt követően minden év január 1.-jétől számított 30 napon belül az önkormányzat arra kijelölt (megbízott) személynél adhatja le. Az átvételi elismervénnyel igazolja a vagyonnyilatkozat átvételének tényét. A vagyonnyilatkozatok átvételével megbízott személyek: a jegyző és az általa kijelölt köztisztviselő.
Az átvevő ellenőrzi, hogy a nyilatkozatot adó személyének azonosítására szolgáló rész megfelelő módon van-e kitöltve. A vagyonnyilatkozat leadásakor a vagyonnyilatkozat tartalmát nem kell vizsgálni. A vagyonnyilatkozatot zárt borítékba kell helyezni és azonosítóval kell ellátni, amely azonosító semmilyen módon nem utal arra, hogy kinek a nyilatkozatát tartalmazza a boríték. Az azonosítóhoz tartozó személyek nevét tartalmazó listát és az átvételi elismervények másodpéldányait is a vagyonnyilatkozatok tárolására alkalmas helyen kell tárolni. A megfelelő tárolásra kijelölt helyet a polgármesteri hivatalban, zárható szekrényben kell biztosítani. A vagyonnyilatkozatokhoz való hozzáférhetőséget korlátozni kell a vagyonnyilatkozat tételével kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság tagjaira és az átvétellel megbízott személy(ek)re. Az ellenőrzési eljárás és jogi következménye Az Ökjtv. 10/A. § (4) bekezdése szerint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság jegyzőkönyv felvétele mellett, az érintett képviselő előtt felbontja a lezárt borítékot és felszólítja az önkormányzati képviselőt, hogy a saját vagy hozzátartozója bevallásában szerepeltetett adatok azonosító adatait írásban köteles haladéktalanul bejelenteni. Az azonosító adatok kézhezvétele és azok ellenőrzése után a bizottság tájékoztatja a képviselő-testületet. A bizottság eljárásának a soron következő testületi ülésig be kell fejeződnie. Az eljárás eredményéről az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság tájékoztatja a soron következő testületi ülésen a képviselő-testületet. Az azonosító adatokat csak az Ügyrendi, Jogi, Művelődési és Sportbizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell. (azaz azt követően, hogy a képviselőtestület meghozta döntését a vagyonnyilatkozat kérdésében.) Az Ötv. 12.§.(4) bekezdés a.) pontja értelmében a képviselő-testület és a bizottság egész eljárása során zárt ülés szabályait kell alkalmazni. í8ebben az esetben még az érintett hozzájáruló nyilatkozata esetében sem lehet nyilvános ülést tartani.) A képviselő-testület e döntési jogosultságát az Ötv. 10.§. (1) bekezdésének m.) pontja értelmében át nem ruházhatja. Az összeférhetetlenség kérdése Összeférhetetlenségi eljárás települési képviselők esetében: Települési képviselők tekintetében a 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről 5.§.-a által részletezett összeférhetetlenségi kritériumok az irányadók. Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak adja át kivizsgálásra. (3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, a legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
Összeférhetetlenségi eljárás polgármester esetében: A polgármester tekintetében a 2000. évi XCVI. törvény a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről 16. §-a által részletezett összeférhetetlenségi kritériumok az irányadók. (mely § az Ötv. 33/A. §-a helyébe lépett) A polgármester az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül köteles megszüntetni. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára a képviselőtestület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenséget alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha e törvény ezt lehetővé teszi. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek kézbesíteni kell.
