CSENGŐD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 18/2011.(IX.1.) RENDELETE A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL
Kihírdetve:……………………………….. Rádulyné dr. Petrányi Júlia jegyző
2
Bevezető
Csengőd Község Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. Törvény (továbbiakban: Alkotmány) 44/A §. (1) bekezdésének e.) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, működésének részletes szabályairól a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Csengőd Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye: 6222 Csengőd, Dózsa György utca 35. (3) A képviselőtestület hivatalának neve: Csengőd Község Polgármesteri Hivatala
2. § (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli, de meghatározott ügyekben, vagy esetenként a képviselő-testület erre más személyt is felhatalmazhat. (2) A képviselő-testület működése során a "Csengőd Község Önkormányzata” feliratú, a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegzőt használja.
II. Fejezet Az önkormányzat feladat- és hatásköre 3. §
(1)
A képviselő-testület kötelezően gondoskodik: - A Kőrösvíz Kft. üzemeltetésben, a településen az egészséges ivóvíz ellátásáról és a szennyvízelvezetésről. - A Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás keretében gondoskodik az óvodai nevelésről, iskolai oktatásról. - Az egészségügyi finanszírozó hatósággal, vállalkozó háziorvossal és fogszakorvossal kötött szerződés alapján, valamint védőnő alkalmazásával az egészségügyi alapellátás biztosításáról.
3
-
-
-
(2) -
-
-
Az önkormányzat költségvetési szerveként fenntartott Família Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül a családsegítésről, a házi segítségnyújtásról, a szociális étkeztetésről, a gyermekjóléti szolgáltatás biztosításáról. A mindenkori éves költségvetésben biztosított előirányzatok terhére gondoskodik a közvilágításról, a helyi közutak, és köztemető fenntartásáról, a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásról, a helyi közösségi színterek biztosításáról, nyilvános könyvtár működtetéséről, sportpálya, és sportöltöző fenntartásáról, a polgármesteri hivatal működtetéséről. Az Izsák-Kom Kft-vel kötött szerződés útján a településen a szervezett hulladékszállításról. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött szerződés alapján, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok érvényre juttatásáról.
Az önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik: A vállalkozó fogszakorvossal kötött ellátási szerződés alapján, az egészségügyi finanszírozó hatósággal kötött szerződést meghaladó mértékű, heti 20 órás rendelési időben történő betegellátásról. A Família Szociális Alapszolgáltatási Központon keresztül az idősek nappali ellátásáról, valamint 2 tanyagondnoki körzet működtetéséről. Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakításáról. A mindenkori éves költségvetésben biztosított előirányzat terhére, a településen működő, bejegyzett civil szervezetek anyagi támogatásáról, valamint a működésükhöz szükséges önkormányzati helyiségek, külön megállapodás szerinti használatáról. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának megszervezéséről. A polgármesteri hivatal szervezeti egységei bevonásával egyedi szerződés és testületi döntés alapján: A belterületen a csapadékvíz elvezetéséről, a vízelvezető építmények tisztántartásáról. A foglalkoztatás támogatásával parkok, közterületek tisztántartásáról, növények gondozásáról, pótlásáról, kültéri bútorok készítésével a közterületek arculatának javításáról. A helyi termelők termékeinek helyben történő értékesítéséről árusítóhely kialakításával és fenntartásával. A település magasabb szintű ellátásához szükséges pályázatok elkészítéséről, beruházások lebonyolításáról, az önkormányzati ingatlanok felújításáról. A helyi közbiztonság támogatásáról, anyagi és technikai eszközök biztosításával. A helytörténeti emlékek gyűjtéséről és gondozásáról. Önkormányzati konyha fenntartásával a gyermekétkeztetésről, szociális étkeztetésről. A Falugazdász és Hegyközség önkormányzati ingatlanon történő elhelyezéséről. A lakosság tájékoztatása érdekében helyi újság szerkesztéséről és kiadásáról, valamint helyi televízió fenntartásáról.
4
(3)
A (2) bekezdésen túl tervezett, önként vállalt feladat ellátása előtt a Pénzügyi Bizottság véleményét is ki kell kérni. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, a megvalósításhoz szükséges költségvetési források megjelölésével.
(4)
Az önként vállalt önkormányzati feladatokra vonatkozó elképzeléseket az önkormányzat gazdasági programja tájékoztató jelleggel tartalmazza.
Hatáskör gyakorlás átruházása 4. § (1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre és a szociális bizottságra ruházza. (2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. (3) A hatáskör gyakorlás további, esetleges átruházásáról az önkormányzati feladat ellátására vonatkozó helyi rendeletben rendelkezik.
III. Fe jezet A képviselőtestület működése 5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 7 fő. (2) A képviselő-testület szükség szerint - általában havonta - de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. (3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A képviselő-testület az üléseit a községházán tartja. Amennyiben az ülés napirendje(i) indokolttá teszi, úgy a községházán kívül, kihelyezett ülést is tarthat. (4) A testületi ülések időpontjáról, napirendjéről a település honlapján, a helyi televízióban, valamint a polgármesteri hivatal hirdető tábláján értesíteni kell a lakosságot. (5) A nyári szabadságolások miatt a képviselőtestület minden év július hónapjában ülés szünetet hirdet.
5
Alakuló ülés 6. §
(1) „A képviselőtestület a polgármester helyettesítésére alpolgármestert választhat.” (A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Tv. 44/B. § (1) bekezdés.) (2) A képviselő-testület a képviselők közül az alakuló ülésen alpolgármestert választ. (3) A képviselő-testület az alakuló ülésen pénzügyi, és ügyrendi bizottságot választ, szociális bizottságot választhat Rendes ülés 7. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit az éves munkaterv szerint tartja. Az üléseket rendszerint keddi munkanapokon 17 órai kezdettel kell összehívni. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
Rendkívüli ülés 8. § (1) Halaszthatatlan döntést igénylő ügyekben rendkívüli ülést kell összehívni. (2) A rendkívüli ülés szóban, telefonon és írásban (elektronikus úton) is összehívható az ülést megelőző 24 órával korábban, a sürgősségi ok megjelölésével. A rendkívüli testületi ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. Közmeghallgatás 9. §
(1) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon (kábel televízió, helyi újság, plakát) nyilvánosságra kell hozni. (2) A közmeghallgatás helye rendszerint a Dankó Pista Művelődési Ház. (3) Közmeghallgatást lehet tartani a) helyi életviszonyokat szabályozó rendelet megalkotása előtt vagy
6
b) területrendezés előtt vagy c) nagyobb beruházás, fejlesztés előtt. (4) A közmeghallgatás munkatervben nem rögzített napirendjeit a képviselő-testület a közmeghallgatást megelőző ülésen határozza meg.
A képviselő-testület összehívása 10. § (1) A képviselő-testület alakuló és rendes ülésére szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal korábban kell kézbesíteni. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztő(k) nevét. (2) Kötelező írásos előterjesztést készíteni: -
önkormányzati rendelet alkotása, éves munkaterv összeállítása, a képviselő-testület szerveinek (polgármester, bizottság, képviselőtestület hivatala) beszámoltatása és önkormányzati feladatot ellátó szerv /költségvetési szerv/ beszámoltatása
napirendek tárgyalásakor, továbbá a képviselőtestület munkatervében megjelölt napirendekről. 11. § (1) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni a települési képviselőket, valamint tanácskozási joggal: a) b) c) d)
a jegyzőt, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, annak a szervnek a vezetőjét, akit a tárgyalandó napirend érint, feladatkörükbe tartozó, vagy tevékenységüket érintő előterjesztések tárgyalására a településen működő társadalmi szervek, önszerveződő közösségek képviselőit (Nyugdíjas Klub, Gazdakör, Mozgáskorlátozottak Egyesülete, Asszony Klub, Sportegyesület, Iskolai Sportkör, Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Polgárőrség, Lövész és Szabadidő Sport Klub).
(2) A képviselő-testület ülésére meghívható - mindazok, akiket a polgármester indokoltnak tart. (3) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és javasolt napirendjéről a lakosságot a kábel televízión keresztül és a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti.
7
Gazdasági program, munkaterv 12. § (1) A polgármester gazdasági programot terjeszt a képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselőtestülettől. (2) A gazdasági program kidolgozásában a pénzügyi bizottság tevékenyen részt vesz. A gazdasági program a Szervezeti és Működési Szabályzat 3. számú függeléke. (3) A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv. (4) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. (5) A munkaterv tartalmazza: a) b) c) d)
az ülések tervezett időpontját, napirendjeit, a közmeghallgatás időpontját, a napirend előterjesztőjének megjelölését és annak a bizottságnak a megnevezését, amely az előterjesztést előzetesen megtárgyalja.
(6) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület legkésőbb tárgyév január 31- ig dönt. A képviselő-testület ülése 13. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. (2) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a nyilvános ülés tartása (Ötv. 12.§ (4) bek. a.) úgy a képviselő-testületi ülés kezdetéig a polgármester beszerzi az érintett írásbeli nyilatkozatát. Írásbeli nyilatkozat hiányában a képviselő-testület zárt ülést tart. (3) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. A meghívó újabb napirendeket nem tartalmazhat.
8
Az ülés vezetés szabályai 14. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. (2) A polgármester az ülés vezetése során: a) megállapítja az ülés határozatképességét, b) előterjeszti az ülés napirendjét, c) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések /rendeletek, határozatok/ végrehajtásának helyzetéről és d) tájékoztatást ad az előző képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről. Az előterjesztés 15. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselő-testület vagy a bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozat tervezet, beszámoló és tájékoztató. (1) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, vagy szóban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (2) Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lenni az adott tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára. Az előterjesztést tömör, ugyanakkor az érdekeltek számára világos és érthető megfogalmazásban kell elkészíteni. (3) Az előterjesztések készítését az előadó olyan időpontban köteles megkezdeni, hogy a jegyző által végzett törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre és az érintettek az ülést megelőző 5. napon megkaphassák. Sürgősségi indítvány 16. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület - a polgármester javaslatára egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában. (2) Sürgősséggel önkormányzati rendelet-tervezet nem tárgyalható.
9
A tanácskozás rendje, szavazás 17. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: - az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet - az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartamát a polgármester korlátozhatja. (3) Azt a felszólalót, aki eltér a napirend tárgyától, a polgármester tárgyra térésre szólíthatja fel. (4) A képviselő-testület bizottsága az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testületnek. (5) A vita lezárása után határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. (6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról történik szavazás. (7) A szavazás elrendelése után a polgármester megállapítja annak számszerű eredményét, majd kihirdeti a döntést. (8) Bármely képviselő javaslatára a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el. (9) Szavazni "igen"- nel, vagy "nem"- mel lehet. (10) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség). (11) A minősített többséghez 4 fő képviselő szavazata szükséges. (12) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásánál a titkos szavazás kötelező. (13) Zárt ülésen hozott határozatot nyilvános ülésen ismertetni kell. (14) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a) azt törvény előírja, vagy
10
b) legalább három képviselő indítványozza vagy c) a polgármester, vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
Titkos szavazás 18. § (1) Titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza: -
a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszedő bizottságként működő ügyrendi bizottság elnökének és tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket.
(2) A titkos szavazással hozott döntést alakszerű határozatba kell foglalni.
Név szerinti s zavazás 19. § (1) A név szerinti szavazásnál a jegyző egyenként olvassa a testületi tagok nevét, s a jelenlévő tagok nevük felolvasásakor "igen"- nel, vagy "nem"- mel szavaznak. (2) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki, ezzel egyidejűleg a határozat szövegét szó szerint ismerteti.
A képviselőtestület döntéseinek jelölése 20. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, az évszám után zárójelbe a döntés időpontjának (hónap, nap) és a tárgy feltüntetésével kell megjelölni a következő minta szerint: Csengőd Község Képviselő-testületének ……/……(……..) határozata … (2) Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni az ülés napirendjének megállapításáról, zárt ülés és titkos szavazás elrendeléséről, a szavazásból történő kizárásról és az egyéb ügyrendi kérdésekben hozott döntéseket. (3) A képviselő-testület nyilvántartást vezet.
rendeleteiről,
határozatairól
a
polgármesteri
hivatal
11
Kérdés, interpelláció 21. § (1) A képviselők kérdéseiket, interpellációikat szóban, vagy írásban a napirendek megtárgyalását követően tehetik meg. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott interpelláció, amennyiben újabb körülmény nem merült fel. (2) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet /interpellálhat/, amelyre a megkérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni. (3) A képviselők által, előzetesen írásban benyújtott kérdésekről, interpellációról a polgármester az ülés kezdetekor ad tájékoztatást. Az ülést, legalább 3 nappal megelőző írásban benyújtott kérdésekre, interpellációra az ülésen érdemben válaszolni kell. (4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület is dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízhatja.
A tanácskozás rendjé nek fenntartása 22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használt. (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a megjelenteket, ismétlődő rendzavarásnál kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására. (3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet, a polgármesterrel a rendfenntartás érdekében eljárva vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, bekiabálás, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti az ülést. A rendzavarás tényét minden esetben jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
12
A jegyzőkönyv 23. § (1) A testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, b) egy példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző megküldi a BácsKiskun Megyei Kormányhivatalnak c) egy példányt a községi könyvtárban kell elhelyezni. (2) A választópolgárok - az zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. (3) A zárt képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből: a) az eredeti példányt a jegyző kezeli, b) egy példányt a jegyző köteles 15 napon belül a megküldeni Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalnak (4) A jegyzőkönyvi kivonatok elkészítéséért és az érdekeltekhez történő eljuttatásáért a jegyző felelős. (5) A képviselő-testület nyílt üléséről filmfelvétel, technikai akadályoztatás esetén hangfelvétel készül. (6) A filmfelvétel a testületi ülést követő pénteki napon a kábel televízió helyi csatornáján kerül sugárzásra, igény esetén egyszeri ismétléssel. A filmfelvételeket – a felvétel időpontjától számított 5 évig – a polgármesteri hivatal archívumában kell megőrizni. III. Fe jezet Önkormányzati rendeletalkotás 24. § (1) A képviselő-testület - az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. (2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) a települési képviselők, b) az önkormányzati bizottságok elnökei, c) a polgármester, alpolgármester, a jegyző,
13
d) e) f) g) h)
a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői, a cigány kisebbségi önkormányzat testülete, önkormányzati társulás tagjai, választópolgárok az erre irányuló népi kezdeményezéssel, mindazok a központi szervek, amelyeknek az Ötv. értelmében a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladatai és hatáskörei vannak.
(3) a) a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, b) a tervezetet a jegyző készíti el, a polgármesteri hivatal érintett köztisztviselőjének bevonásával, c) a rendelet-tervezetet a jegyző előzetesen véleményezteti a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottsággal, d) a polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelettervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat. (4) a) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatást ad az előkészítés és véleményeztetés során felvetett javaslatokról. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. (5) A jegyző az önkormányzati rendeletet a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kihirdeti. A rendelet egy példányát a községi nyilvános könyvtárban kell elhelyezni. A jegyző gondoskodik rendeletek kivonatos szövegének a negyedévente megjelenő Önkormányzati Hírmondóban, valamint Csengőd község honlapján történő közzétételéről. IV. Fejezet A települési képviselő 25. § (1) A települési képviselőt az Ötv-ben és e rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik. (2) A képviselő főbb kötelezettségei: a) tevékenyen és személyesen részt venni a képviselőtestület munkájában b) előzetesen bejelenteni, ha a képviselőtestület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van c) a személyes érintettséget és a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni. d) köteles megőrizni a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot. A titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll. (3) A képviselői munka hatékonyabb ellátásához az önkormányzat minden képviselő részére hordozható számítógépet (laptop) biztosít.
14
V. Fe jezet Lakossági fórumok 26. § (1) A lakossági fórum a lakosság, a társadalmi szervezetek, a gazdálkodó szervek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását, véleménynyilvánítását szolgálják. (2) A lakossági fórum formái: a.) Civil Szervezetek Fóruma b.) helyi önkormányzati lap megjelentetése c.) Csengőd község honlapja a Fórum rovatban
Civil Szervezetek Fóruma 27. § (1) Civil szervezetek a településen működő önszerveződő közösségek, helyi egyesületek, egyházak és vallási felekezetek. (2) A polgármester negyedévente tanácskozásra meghívja a civil szervezetek vezetőit. (Civil Szervezetek Fóruma: továbbiakban: fórum) (3) A fórum célja, hogy a polgármester tájékoztatást adjon a helyi közszolgáltatások ellátásáról, szervezéséről, az önkormányzat előtt álló főbb feladatokról és a helyi közügyekről. (4) A fórum nyilvános, azon bárki érdeklődőként részt vehet. A fórum helyéről és idejéről a lakosságot a kábel TV-n keresztül tájékoztatni kell.
Csengő Önkormányzati Hírmondó 28. § (1) A képviselő-testület a lakosság folyamatos és széleskörű tájékoztatása érdekében az önkormányzati ügyekről és a képviselőtestület működéséről legalább negyedévenként helyi lapot, önkormányzati hírmondót jelentet meg. (2) A helyi lap szerkesztése a képviselőtestület által választott szerkesztőség feladata. Az önkormányzati döntések, közlemények megjelenéséről a szerkesztőség a jegyző bevonásával gondoskodik.
15
Csengőd község honlapja 29. §
(1) A képviselő-testület a lakossági vélemények megismerése érdekében a település honlapján Fórum rovatot tart fenn. (2) A fórumon bárki regisztrálhat, aki elfogadja a regisztrálás és a véleménynyilvánítás szabályait. (3) A polgármesteri hivatal heti rendszerességgel moderálja a bejegyzéseket. VI. Fejezet A képviselőtestület bizottságai 30. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok végrehajtására állandó és ideiglenes bizottságokat hoz létre. (Az állandó bizottságok tagjainak névsorát a 5. számú függelék tartalmazza.) (2) A képviselőtestület állandó bizottságai: a) 3 tagú ügyrendi bizottság b) 3 tagú pénzügyi bizottság c) 5 tagú szociális bizottság. (3) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló beszámolónak a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A bizottsági működés főbb szabályai 31. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, jegyző és a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke és tagja. (2) A bizottság tagjaira, elnökére a polgármester és a képviselők tehetnek javaslatot. (3) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt bizottsági tag hívja össze és vezeti. (4) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
16
(5) A bizottság ülését össze kell hívni: a) a képviselő-testület határozata alapján vagy b) a polgármester indítványára. (6) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, napirendjéről, a külön meghívottakról 4 nappal korábban köteles értesíteni a jegyzőt, aki gondoskodik a meghívó és az előterjesztések kézbesítéséről az ülést megelőző harmadik napig. Kivételes esetben a bizottság elnöke a tagokat szóban, vagy telefonon is értesítheti az ülés helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről. (7) A bizottság ülésére meg kell hívni a bizottság tagjait, valamint tanácskozási joggal: a) a polgármestert, b) az alpolgármestert, c) a képviselőket, d) a jegyzőt és e) akiket a bizottság elnöke indokoltnak tart. (8) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést tart, illetve tarthat az Ötv. 12. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben. (9) A bizottságok egyszerű szótöbbséggel hozzák meg döntéseiket. A döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt. A bizottsági ülések jegyzőkönyve 32. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeire az SZMSZ 23. § (1)-(6) bekezdése az irányadó. (2) Nem kell sorszámmal ellátott határozatként rögzíteni az ülés napirendjének megállapításáról, a zárt ülés elrendeléséről, kizárásáról, önkormányzati hatósági ügyben az ügyfelelet nem érintő, nem érdemi határozatról szóló döntést. A döntést elegendő a szavazás számszerű eredményével rövid szövegben rögzíteni. (3) A jegyzőkönyvet, a külön iratba foglalt döntéseket a bizottság elnöke, távollétében az ülés vezetésére kijelölt bizottsági tag írja alá. Állandó bizottságok feladata, hatásköre 33. § (1) Az állandó bizottságok előzetesen véleményezik és állást foglalnak: a) a költségvetési koncepcióról, b) a képviselőtestület ciklusprogramjáról.
17
(2) A bizottságok kialakítják működésük részletes szabályait, továbbá dönt a képviselőtestület által átruházott hatáskörökben. (3) A bizottságok a polgármester intézkedését kezdeményezheti, ha a hivatal tevékenységében a képviselőtestület céljaitól való eltérést, önkormányzati érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli. (4) A bizottságok kapcsolatot tartanak a feladatkörét érintő szakterületen működő helyi költségvetési szervekkel, társadalmi szervezetekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel. Ügyrendi Bizottság feladatai 34. § (1) A polgármester és az alpolgármester egyidejű, tartós akadályoztatása esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését. (2) Vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi ügyeit. szavazatszámláló bizottságként működve lebonyolítja a képviselő-testület titkos szavazását. (3) Előzetesen véleményezi az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatát, szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új szabályzat megalkotására. (4) Előkészíti és véleményezi a rendelet-tervezeteket, kezdeményezi módosításukat. (5) Végzi mindazokat a teendőket, amellyel a képviselő-testület esetenként megbízza. (6) Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát. (7) A vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, azt az ügyrendi bizottság jelenlétében bárki megismerheti. Pénzügyi Bizottság feladatai 35. § (1) A pénzügyi bizottság előzetesen véleményezi a) a helyi adó megállapítására, módosítására vonatkozó rendelet-tervezetet b) az egyéb pénzügyi tartalmú rendelet-tervezeteket c) az önkormányzat vállalkozásban való részvételi szándékát d) a képviselő-testület költségvetést érintő döntéseit e) a képviselő-testület hitelműveleteit f) a képviselő-testület gazdasági programját. Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza.
18
Szociális Bizottság feladatai 36. § (1) A Szociális Bizottság előzetesen véleményezi: a) a szociális alapellátással, szociális intézmény létrehozásával, átszervezésével, megszűnésével kapcsolatos előterjesztéseket. b) a szociális ellátást szabályozó önkormányzati rendelet-tervezeteket c) az egészségügyi ellátást és a lakosság foglalkoztatását érintő döntéseket. (2) A Szociális Bizottság átruházott hatáskörben dönt a rendelet mellékletében meghatározott önkormányzati hatósági ügyekben. (3) Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza. VII. Fejezet Polgármester, alpolgármester jegyző 37. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el. (2) A polgármester tekintetében - az alapvető munkáltatói jogokat - a képviselő-testület gyakorolja. Az Ötv. 103. § b.) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jog gyakorlását a képviselő-testület az ügyrendi bizottságra ruházza. (3)
A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörben hozott önkormányzati döntéseket a döntés tárgya szerinti helyi rendelet tartalmazza.
(4) A polgármester illetményéről - a jogszabály keretei között - a képviselő-testület alakuló ülésén, illetőleg a polgármester megválasztását követő első ülésen dönt. Illetményének emelését - az ügyrendi bizottság javaslatára - a képviselő-testület állapítja meg. 38. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére, a képviselők közül egy, társadalmi megbízatású alpolgármester választ. (2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát.
39. § (1) A képviselő-testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
19
(2) A jegyző helyettesítésére tartós távolléte esetén a képviselő-testület a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő helyettes jegyzőt biz meg, határozott időtartamra. (3) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket. (4) A jegyző segíti a települési és a cigány kisebbségi képviselők, a képviselő-testület bizottságainak munkáját és rendszeres tájékoztatást ad az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. VIII. Feje zet A képviselő-testület hivatala 40. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására egységes hivatalt hoz létre "Csengőd Község Polgármesteri Hivatala" (továbbiakban: polgármesteri hivatal) elnevezéssel. (2) A polgármesteri hivatal jogi személy. (3) A polgármester a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja, a jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt. (4) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának és munkarendjének meghatározásáról a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület dönt. (5) A települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal köteles a helyi kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni. (6) A polgármesteri hivatal segítségnyújtása az alábbiakra terjed ki: - a cigány kisebbségi önkormányzat ülései és fogadónapjai megtartására iroda helyiség és annak berendezéseinek biztosítása, nyomtatvány, irodaszer használat, - a cigány kisebbségi önkormányzat működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása, meghívók, előterjesztések, beszámolók, jelentések, jegyzőkönyvek elkészítése, - információnyújtás, adatok biztosítása a kisebbségi önkormányzat részére, illetve azoknak a szerveknek, akik a kisebbségről kérnek tájékoztatót, - a kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályváltozásról tájékoztatás adása, - pénzügyi beszámolók, jelentések elkészítése és gazdálkodási feladatok ellátása.
20
(7) A Cigány Kisebbségi Önkormányzat munkáját segítő polgármesteri hivatali feladatok ellátását a települési és a kisebbségi önkormányzat között létrejött megállapodás tartalmazza. (8) A Polgármesteri Hivatal a közhatalmi tevékenységen túl közszolgáltató tevékenységet is elláthat. Az ellátható közszolgáltató tevékenységeket a Képviselőtestület az alapító okiratban állapítja meg. A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a hivatal, képviselő-testület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint ügyrendje tartalmazza. Ügyfélfogadás rendje 41. § (1) A hivatal köztisztviselői ügyfélfogadást tartanak, a polgármester és a jegyző fogadónapon kereshető fel. (2) Ügyfélfogadási idő: Hétfő: 13-16 óráig Kedd: nincs ügyfélfogadás Szerda: 8-16 óráig Csütörtök: nincs ügyfélfogadás Péntek: 8-12 óráig (3) A polgármester fogadónapja: kedd, péntek: 9-12 óráig (4) A jegyző fogadónapja: hétfő, szerda: 8-12 óráig (5) A hivatal jogszabály és a képviselőtestület által hatáskörébe utalt valamennyi ügyre kiterjedően végez ügyfélfogadást. (6) Az ügyfélfogadást lehetőleg ügyfélfogadási időben kell tartani. Ügyfélfogadási időn kívül is jegyzőkönyvet kell készíteni az ügyfél szóbeli bejelentéséről, nyilatkozatáról, kérésére tájékoztatást kell adni és adatot igazolni. (7) Az ügyfél kérésére a házasságkötést, névadást, egyéb társadalmi eseményt heti szabad- és pihenőnapon, valamint munkaszüneti napon is meg kell tartani. IX. Fejezet Társulásokra vonatkozó általános szabályok 42. § A képviselő-testület az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása, valamint a fejlesztési pályázatok sikere érdekében társulásban vesz részt.
21
X. Fe jezet Népszavazás, népi kezdeményezés 43. § (1) Helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben az vehet részt, aki a helyi önkormányzati választáson választó jogosult. (2) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti, a választópolgárok legalább 20 %-a. 44. § (1) Népi kezdeményezés utján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, melynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (2) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok legalább 5 %-a indítványozott. (3) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha: - olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs hatásköre vagy illetékessége, - a kezdeményezés megtárgyalása olvashatatlanság, név vagy adat azonosíthatatlanság, vagy önellentmondás miatt nem lehetséges. (4) A visszautasítás indokát írásban közölni kell. A képviselőtestület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli. (5) A népi kezdeményezés tárgyalására, tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőjét/képviselőit .
XI. Fejezet Az önkormányzat gazdasági alapjai Az önkormányzat vagyona 45. § (1)
Az önkormányzat tulajdonára, vagyonára és gazdálkodására rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
vonatkozó
(2) Az önkormányzat vagyonának növelése érdekében gazdasági vállalkozásban részt vehet. Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.
22
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról évente egy alkalommal a közmeghallgatáson tájékoztatja az állampolgárokat. Az önkormányzat költségvetése 46. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) A költségvetési rendeletet a képviselő-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az első tárgyalási forduló (koncepció) főbb elemei: a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv, költségvetési törvény tervezet tartamának figyelembevétele, b.) az önkormányzat részére kötelezően előirt és szabadon felvállalható feladatok elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: -
bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek gazdaságos, célszerű megoldásának meghatározása, igények és célkitűzések egyeztetése, a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása és a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(3) A költségvetési koncepció összeállítása előtt a jegyző áttekinti az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, az önkormányzat bevételi forrásait és ennek alapján kialakítja a költségvetés koncepcióját, melyet a polgármester terjeszt a képviselőtestület elé. (4) A polgármester a pénzügyi és szociális bizottságok véleményét kikéri és a koncepcióhoz csatolja. (5) A bizottságok véleményével együtt a koncepciót a képviselő-testület megtárgyalja és határozatot hoz a költségvetés készítés további munkálatairól. (6) A helyi önkormányzat által megbízott személy a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökével áttekinti a kisebbségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait és bevételi forrásait. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat megtárgyalja a települési önkormányzat, valamint azon belül saját költségvetési tervkoncepcióját és véleményét csatolja a koncepció tervezethez. (7) A második tárgyalási fordulóra a költségvetési javaslat tartalmazza: - a bevételi forrásokat, - a működési, fenntartási előirányzatokat /önálló és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervenként/, - felújítási előirányzatokat célonként,
23
-
a felhalmozási kiadásokat feladatonként, általános és céltartalékot, költségvetési szervenként a létszámkeretet, több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban és elkülönítetten a cigány kisebbségi önkormányzat költségvetését.
(8) A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, majd írásba foglalt véleményükkel együtt a polgármesternek átadja. A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a Pénzügyi és Szociális Bizottság elé. (9) A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt és véleményezett költségvetési rendelet-tervezetet. (10) A költségvetési beszámolóról a képviselő-testület rendeletet alkot.
Ellenőrzés 47. § (1) Csengőd Község Önkormányzata költségvetési szervei ellenőrzését a Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott (foglalkoztatott) belső ellenőr (szerv) útján látja el. (2) A társulás székhelye Kiskőrös, Petőfi tér 3.. (3) A belső ellenőr feladatait az Ellenőrzési Szabályzat tartalmazza.
XII. fe jezet Záró rendelkezések 48. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesítésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából egy önkormányzati érdekképviseleti szervezetekben tagságot vállal. (2) A képviselő-testületet az érdekképviseleti szervezetben a polgármester képviseli.
24
49. § (1) E rendelet 2011. szeptember 5-én lép hatályba. A rendelet kihirdetésének napját az eredeti példányon fel kell tüntetni. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 3/2011. (II.15.) rendelet hatályát veszti. (3) A rendelet kihirdetéséről és a függelékek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik. (4) E rendelet egy példányát a Községi Könyvtárban el kell helyezni, egy példányát pedig a Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére kell átadni.
( Baltás István ) polgármester
( Rádulyné dr. Petrányi Júlia ) jegyző
(A rendeletet a képviselőtestület a 2011. augusztus 30-i ülésén fogadta el. Kihirdetés időpontja 2011. szeptember 1.)
25
……../2011.(………) számú rendelet 1. sz. melléklete
ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
Címzett
Önkormányzati rendelet és vonatkozó szabályozási rész___
Polgármester:
A közterületek használatáról szóló, módosított 12/2008.(XII.31.) s zámú rendelet 3. § (5) bekezdés: A szerződés, illetve az előzetes megállapodás megkötésére – e rendeletben foglaltak szerint a polgármester jogosult.
Polgármester:
Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról s zóló 5/2011.(III.31.) számú re ndelet 14. § (4) bekezdés: Két bizottsági ülés között, amennyiben a késedelmes döntés életveszéllyel, elháríthatatlan kárral járna az átmeneti segélyről a polgármester dönt. 15. § (5) bekezdés: A temetési segélyről a polgármester határozattal dönt.
Szociális Bizottság:
A gyermekvédelmi ellátásokról s zóló 6/2005.(VI.5.) számú rendelet 5. § (4) bekezdés: A rendkívüli támogatásról - átruházott hatáskörben - a Szociális Bizottság dönt. Az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról s zóló 5/2011.(III.31.) számú re ndelet 11. § (5) bekezdés: A támogatásról a szociális bizottság határozattal dönt. Jogosultság esetén a helyi lakásfenntartási támogatást 1 évre kell megállapítani. 14. § (3) bekezdés: Az átmeneti segély megállapításáról a Szociális Bizottság dönt, melyben meghatározza a segély formáját, összegét, a folyósítás, illetve az általa meghatározott esetekben a felhasználás igazolásának módját.
26
………/2011.(……..) számú rendelet 1. sz. függeléke
CSENGŐD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁHOZ TARTOZÓ KÖZIGAZGATÁSI TERÜLET LEÍRÁSA
Csengőd község a Duna-Tisza Közi Hátság azaz a Kiskunság Nyugati peremén helyezkedik el. Önálló községgé 1912-ben vált, ez időponttól kezdődően működik önálló anyakönyvi került is a községben.
A falu fekvése, éghajlata és a talaj minősége egyben meghatározza mezőgazdasági jellegét is. A magasan fekvő, buckás, homokos területen az emberek régebben is és jelenleg is elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkoznak. A megtermelt szőlő feldolgozása is jellemző a településre, mivel a legtöbb munkahelyet biztosító vállalkozások fő tevékenysége a borászat. A község kiterjedt tanyás térséggel rendelkezik, a legsűrűbben lakott külterülete Kullér és további öt jól elkülöníthető külterületi része Kiscsengőd, Tibold, Bucka, Erdőalja és Kaszáló dűlő. A 2.217 fő állandó lakosból 517 fő ma is külterületen él. (2010. január 1. állapot) Az 2010. október 3- i polgármesteri és helyi önkormányzati képviselőválasztás alkalmával a településen élő cigány kisebbség, 4 tagú cigány kisebbségi önkormányzatot választott. A települési önkormányzat számára ez azt jelenti, hogy az önkormányzati törvényben rögzített nemzetiségi és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása nem csak írott malaszt, hanem ténylegesen megvalósuló feladat.
27
………/2011.(…………)számú rendelet 2. sz. függeléke
KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA
Baltás István polgármester
Csengőd, Dankó P. u. 21.
Képviselők:
1.) Biber József
Csengőd, Bem J. u. 9.
2.) Jakus József
Csengőd, Ady E. u. 74.
3.) ifj. Kalocsai Ferenc
Csengőd, Petőfi S. u. 29.
4.) Kállai István
Csengőd, Ady E. u. 29.
5.) Németh István
Csengőd, József A. u. 28/1.
6.) Szentgyörgyi Krisztián
Csengőd, Jókai u. 23.
28
………/2011.(……..) számú rendelet 4. sz. függeléke ZÁRT ÜLÉS TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény és a személyes adatok védelmével összefüggő alkotmánybírósági határozatok szerint az információs önrendelkezési jog tartalma, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. E jogot a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 12. § (4) bekezdése a) pontjának első fordulata azzal biztosítja, hogy nyilatkozattételi lehetőséget ad az érintettnek a zárt ülés kérdésében. E nyilatkozat megtételéhez azonban az érintettnek tudnia kell, hogy milyen ügyben, milyen személyes adatai feltárására kerülhet sor. Az információs önrendelkezési jogból következően a képviselő-testület kötve van az érintett nyilatkozatához, azt nem bírálhatja felül, az érintett rendelkezési jogát nem vonhatja el. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselő-testületnek zárt lést kell tartania. Amennyiben az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő. Abban az esetben, ha az érintett nem kapott meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, a fenti törvény 11 §-ára hivatkozva a zárt ülés jegyzőkönyvének a rá vonatkozó rését megismerheti, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. A leírtak megismerése után az alábbi nyilatkozatot teszem: ………………………………………hozzájárulok/kérem, hogy a személyemhez kapcsolódó választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor (a megfelelő bekarikázással jelölendő) nyilvános ülésen kerüljön megtartásra/zárt ülésen történő megtárgyalását. (a megfelelő bekarikázandó) C s e n g ő d, 20………………………………….. ……………………………….. nyilatkozó aláírása Záradék: a.) Nyilvános tárgyaláshoz való hozzájárulásomat visszavonom és kérem zárt ülés tartását. b.) A zárt ülésre vonatkozó hozzájárulásomat visszavonom és kérem ügyem nyilvános tárgyalását. C s e n g ő d, 20………………………………… ………………………………. nyilatkozó aláírása
29
………/2011.(…………)számú rendelet 5. sz. függeléke
ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA
Ügyrendi Bizottság elnök: tagok:
Biber József Jakus József Szentgyörgyi Krisztián
Pénzügyi Bizottság elnök: Kállai István tag: Szentgyörgyi Krisztián külső tag: Gál Lászlóné
Szociális Bizottság elnök: tagok:
Németh István Jakus József ifj. Kalocsai Ferenc külső tag: Kissné Gönczöl Éva Rácz Mihályné
