2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 42/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatáról Kisújszállás Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (6) a) pontja első tagmondatában, 2. § (2) bekezdésében, 8. § (5) bekezdés második mondatában, 9. § (3) bekezdés első mondatában, 12. § (1) bekezdés első mondatában, 13. § első tagmondatában, 15. § (1) bekezdés második tagmondatában, 16. § (2) bekezdésében, 18. § (1) és (2) bekezdésben, 20. § (2) bekezdésében, 22. § (1) és (3) bekezdésében, 23. § (1) és (2) bekezdésében, 47. § (1) d) pontjában, 103/B. §-ában, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 36/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete 2. melléklete II. rész Ügyrendi és Jogi Bizottság alcím 1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Ügyrendi és Jogi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Kisújszállás Város Önkormányzata (2) Az önkormányzat székhelye: 5310 Kisújszállás Szabadság tér 1. (3) Az önkormányzat portál címe: www.kisujszallas.hu (4) Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: [email protected] (5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló, a pecsét, a polgármesteri lánc, a jelzőcsengő. 2. Az önkormányzat önként vállalt feladatai 2. § Az önkormányzat önként vállalt feladatai: a) non profit szervezetek támogatása, b) középiskola fenntartása, c) kollégiumi ellátás, d) felnőtt oktatás, e) alapfokú művészeti oktatás, f) pedagógiai szakszolgálat és logopédia működtetése, g) bentlakásos személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény üzemeltetése, h) kiegészítő egészségügyi alapellátási szolgálat működtetése, i) járó beteg szakorvosi ellátás, és gondozás, j) vásár, piac fenntartása, k) strand-, termál, gyógyfürdő üzemeltetése, l) tűzoltás és műszaki mentés, m) TOURINFORM Iroda működtetése, n) mezei őrszolgálat működtetése, o) közterület-felügyelet működtetése, p) városi hírlevél kibocsátása Kisbíró címmel.

3. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai 3. § Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn más országok önkormányzataival. A hivatalos kapcsolatok fennállásáról a rendelet 1. függeléke ad tájékoztatást. 4. A képviselő-testület és szervei 4. § (1) Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 11 fő települési önkormányzati képviselő, melyből 8 fő egyéni választókerületben, három fő kompenzációs listán jutott mandátumhoz. A települési önkormányzati képviselőt tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg. (2) A képviselő-testületet és az önkormányzatot és a polgármester képviseli. A polgármester átruházott hatásköreit a rendelet 1. melléklete, az önkormányzati rendeletek, valamint a képviselőtestület határozatai tartalmazzák. 5. § A képviselő-testület tagjai közül egy főállású alpolgármester választ. 6. § (1) A képviselő-testület állandó és – meghatározott időre vagy feladat elvégzésére – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság feladatkörét létrehozásakor a képviselő-testület határozza meg. Az ideiglenes bizottság megszűnik a képviselő-testület által meghatározott feladat teljesítésével. (2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: a) Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság 7 fő taggal; b) Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági Bizottság 7 fő taggal; c) Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottság 7 fő taggal; d) Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság 7 fő taggal; e) Ügyrendi és Jogi Bizottság 3 fő taggal. (3) Az állandó bizottságok feladat- és hatásköreit a rendelet 2-6. mellékletei, valamint más önkormányzati rendeletek. határozzák meg, a bizottságok tagjait a rendelet 3. függeléke tartalmazza. (4) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. (5) A bizottságot annak elnöke képviseli. (6) A bizottsági tagot tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg. 7. § Az önkormányzati képviselők munkájuk végzése során jogosultak a székhely épülete helyiségeinek, valamint a polgármesteri hivatal munkavállalói munkakörébe tartozó ügyekben, a segítségük igénybevételére. Erre irányuló igényének teljesítését, valamint munkájuk egyéb feltételeit a jegyző biztosítja. 8. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre Kisújszállás Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel. (2) A Polgármesteri Hivatal feladatait alapító okirata, a képviselő-testület által jóváhagyott szervezetét és munkarendjét a szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

5. Az átruházott hatáskörök gyakorlásának különös szabálya 9. § Az átruházott hatáskör gyakorlója az e körben hozott döntéseiről, azok eredményeiről a következő, munkaterv szerinti ülésen tájékoztatást ad a képviselő-testületnek. 6. A Képviselő-testület működésének általános szabályai 10. § (1) A képviselő-testület munkáját a gazdasági program, valamint a kötelező és önként vállalt feladatainak tervszerű végrehajtása figyelembe vételével előkészített éves munkaterv szerint végzi, melyet a tárgyévet megelőző év decemberi ülésén fogad el. (2) A munkaterv tartalmazza az ülések tervezett: a) időpontját, b) tervezett napirendi pontokat és azok előterjesztőit, c) a véleményező bizottság megnevezését, d) a napirendi ponthoz meghívottakat, e) szükség esetén a tárgyaláshoz szükséges szervezési kérdésekről szóló rendelkezést. (3)A munkatervet úgy kell előkészíteni, hogy képviselő-testület lehetőleg minden hónap utolsó hetének keddi napján, július hónapban szükség szerint tartsa ülését. (4)A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni a) a képviselő-testület tagjaitól, b) a bizottságok nem képviselő tagjaitól, c) az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetőitől, d) az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaságok vezetőitől, e) az önkormányzattal kötött megállapodás alapján közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetőitől, f) a képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meghívottaktól. (5) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. (6) A képviselő-testület ülését össze kell hívni az önkormányzati képviselők ¼-ének, vagy a képviselő-testület bizottságának a napirendi javaslatot tartalmazó indítványára. 7. A képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályok 11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke (az ülés összehívása és vezetése szempontjából a továbbiakban együtt: polgármester) hívja össze, vagy vezeti. (2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a) a képviselőket, b) a tervezett napirend szerinti előadót, szakértőt, c) szükség szerint az érintetteket, d) a tanácskozási joggal rendelkező da) jegyzőt és aljegyzőt, db)a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetőjét, dc) a 6. számú egyéni országgyűlési választókerületben mandátumot szerzett, valamint a Kisújszálláson lakóhellyel rendelkező országgyűlési képviselőt, dd) a könyvvizsgálót, de) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, dg) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit.

(3) A jegyző feladata a meghívó kiküldése és az ülés tárgyalási anyagának összeállítása, melyet úgy köteles végrehajtani, hogy a meghívottak az ülés előtt 5 nappal kézhez kapják a meghívót és az előterjesztéseket. (4) Különösen indokolt esetben a képviselő-testület rövid úton – a meghívó megküldésével, az előterjesztések megküldése nélkül, vagy telefon, telefax, e-mail küldése útján – is összehívható. Különösen indokolt a képviselő-testület összehívása, ha a döntés más időpontban nem pótolható. (5) A meghívó tartalmazza a) az ülés helyét és kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit, c) a meghívottakat, d) az interpelláció és kérdés lehetőségét, e) a meghívó mellékletét képező írásbeli előterjesztések. 12. § (1) A képviselő-testületi ülésre a meghívót és mellékleteit az önkormányzati képviselők nyilatkozata alapján papíralapon vagy elektronikus úton kell megküldeni. (2) A nagy terjedelmű, 10 oldal lapterjedelmet meghaladó előterjesztések csak elektronikus úton kerülnek megküldésre, kivéve, ha a polgármester a papíralapú kiküldésről külön nem határoz. (3) Amennyiben az előterjesztés kizárólag elektronikus úton küldhető meg, a képviselők részére biztosítani kell, hogy azt a Polgármesteri Hivatalban, munkaidőben megtekinthessék. Erről a tényről a meghívóban tájékoztatást kell adni. 1. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről – a meghívó egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, az önkormányzati portálon való közzététellel, rövid úton történő képviselő-testület összehívását kivéve, az ülést megelőző piaci napon a piaci hirdetőben történő közzététellel – az ülés előtt legalább 5 nappal a jegyző tájékoztatja a lakosságot. Az önkormányzati portálon, valamint az Arany János Városi Könyvtárban a kizárólag nyilvános ülésen tárgyalható előterjesztéseket is közzé kell tenni. 1. Sürgősségi indítvány 2. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottság, a bizottsági elnök, a képviselők egynegyede terjeszthet elő írásban. (2) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a képviselő-testület első napirendként tárgyalja meg. A sürgősségi indítvány, a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülés napját megelőző nap 12 óráig, írásban nyújtható be a polgármesternél. (3) A polgármester ismerteti az indítványt, majd lehetőséget ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megalapozására. A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül dönt. (4) A sürgősségi indítvány elfogadásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges. 2. Előterjesztések 3. § (1) A képviselő-testület elé előterjesztést nyújthat be: a) a polgármester, b) a képviselő-testület bizottsága, c) települési képviselő, d) a jegyző,

az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, a városi főépítész, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervek vezetői, helyi kisebbségi önkormányzat elnöke, az önkormányzat tagságával működő gazdasági társaságok vezetői, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján közszolgáltatást nyújtó szervezetek vezetői. (2) Az előterjesztés három részből áll. a) Az első résznek tartalmaznia kell: aa) a tárgy pontos meghatározását, ab) előzmény esetén annak rövid ismertetését, a döntést, a végrehajtás eredményét, ac) a döntés tárgykörét szabályozó jogszabályok bemutatását, ad) fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a döntési javaslatot, ae) az előterjesztés előkészítésében és végrehajtásában résztvevőket. b) A második rész a döntési javaslat, ba) mely határozat esetén tartalmazza a megjelölésének tervezetét, bb) melynek rendelkező részét egyértelműen, közérthetően kell megfogalmazni, bc) az eltérő tartalmú javaslatokat (döntési változatokat) külön-külön kell megfogalmazni, bd) határozat esetén tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét, az értesülők megnevezését. c) A harmadik rész tartalmazza ca) a készítés időpontját, cb) a készítő nevét és aláírását, cc) ha az előterjesztés készítője, a Polgármesteri Hivatal nem vezető beosztású köztisztviselője, a szervezeti egység vezetőjének nevét és aláírását, cd) az előterjesztő nevét és aláírását. (1) Az előterjesztést minden esetben, írásban kell elkészíteni. e) f) g) h) i) j) k)

4. § (1) Az előterjesztést az előterjesztő, vagy a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője készíti el. (2) Az előterjesztést legkésőbb a képviselő-testületi ülést, ha bizottság véleményezi, a bizottsági ülést megelőző 6 nappal, a szóbeli előterjesztés írásos anyagát legkésőbb az ülés napján kell az előterjesztőnek a jegyzőhöz eljuttatni, aki vizsgálja az előterjesztés jogszerűségét, gondoskodik valamennyi testületi anyag képviselők részére történő átadásáról. (3) A jegyző az előterjesztés jogszerűségi vizsgálata során felhívja az előterjesztés készítőjének figyelmét, ha jogszabálysértést tapasztal. Az általa jogszerűnek ítélt előterjesztéseket „Az előterjesztés törvényes” megjelöléssel látja el. Amennyiben az előterjesztő a vélemény ismeretében is fenntartja az elterjesztésben foglaltakat, úgy a jegyző „az előterjesztés nem törvényes” megjelöléssel tátja el az előterjesztést. (4) A szóbeli előterjesztés olyan előterjesztés, melyet közvetlenül az ülés előtt bocsát az előterjesztő a testület rendelkezésére. 3. A tanácskozás 5. § (1) A polgármester a képviselőkhöz rendelt képviselői egységen (a továbbiakban: egység) történő bejelentkezés alapján megállapítja a képviselő-testület határozatképességét. (2) Amennyiben az ülés határozatképes, a polgármester előterjeszti az ülés napirendi javaslatát. (3) Munkatervben nem szereplő kérdés napirendre tűzését az előterjesztésre benyújtására jogosult indítványozhatja. (4) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A napirendi pontok tárgyalása előtt a polgármester és a bizottságok elnökei tájékoztatást adnak az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, a polgármester és a jegyző beszámolnak a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és a polgármester szükség szerint tájékoztatást ad a lakosság, valamint a képviselő-testület érdeklődésére számító kérdésekről, eseményekről, melyekhez kapcsolódóan a képviselők kérdéseket intézhetnek a polgármesterhez. (6) A polgármester és a bizottságok elnökei által adott tájékoztatást a képviselő-testület határozathozatal nélküli szavazással veszi tudomásul. (7) A lejárt határidejű döntések végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról képviselő-testület határozattal dönt. 6. § (1) A napirend előtti tájékoztatásokat követően a polgármester előterjeszti – szükség esetén – a sürgősségi indítványt. (2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön vitát nyit. (3) A jegyző az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeiről szükség szerint tájékoztatja a képviselő-testületet. (4) A napirendi pontok érdemi tárgyalását (kérdések, hozzászólások) szóbeli kiegészítés előzheti meg, melynek megtételére az előterjesztő, a polgármester, és a tárgy szerinti bizottság elnöke jogosult. (5) A kiegészítésre jogosulthoz a képviselő-testület tagjai, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek. 7. § (1) A vita során a polgármester az egységen történő bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. (2) A napirendi pont szerinti ügytől való eltérés miatt a hozzászólótól a szót megvonhatja. (3) Ügyrendi hozzászólásra történő jelentkezés esetén az általános szabályok szerinti sorrend nem érvényesül, a jelentkező soron kívül kap szót. Több ügyrendi kérdésben való bejelentkezés esetén, a polgármester az egységen történő ügyrendi bejelentkezés sorrendjében adja meg a szót. 8. § (1) A napirendi pont tárgyalásának megkezdésekor az előterjesztő legfeljebb 5 percben tehet szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez. (2) A kérdések elhangzását megelőzően az előterjesztést véleményező bizottság elnöke ismerteti a bizottság határozatát legfeljebb 5 percben. (3) A vita megkezdését megelőzően a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak egy esetben, legfeljebb két percben kérdést intézhetnek az előterjesztőhöz, melyre hozzászólásként legfeljebb 5 percben kell választ adni. (4) A kérdések lezárását követően a képviselő-testület tagja egy alkalommal 5 perc időtartamban szólalhat fel. Újabb hozzászólásra a polgármester egy esetben legfeljebb 3 perc időtartamra adhat engedélyt. (5) A tanácskozási joggal rendelkezők – kivéve a jegyzőt – egy esetben, legfeljebb 5 perc időtartamban szólalhatnak fel. (6) Vita közben más felszólalásával kapcsolatos észrevétel megtételére bármelyik képviselő-testületi tag és tanácskozási joggal meghívott 1 perc időtartamban szólhat hozzá ismételten. (7) A vita lezárására, a hozzászólások korlátozására ügyrendi kérdésként a képviselő-testület bármelyik tagja tehet javaslatot, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (8) Bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kérdésként javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását a következő képviselő-testületi ülésen történő ismételt napirendre tűzés mellett, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz. (9) A vita lezárását követően a napirendi pont előterjesztője legfeljebb 5 percben kaphat szót hozzászólásra.

9. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő javaslatról döntsön a testület. (2) A módosító, kiegészítő javaslatok szavaztatásának sorrendjét azok elhangzásának sorrendje határozza meg. 4. Az ülés rendje 10. § (1) Ügyrendi kérdésként személyes megjegyzést tehet az a képviselő, aki a vita során személyét ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az általa kifejtett állásponttal kapcsolatos félreértést kívánja tisztázni. (2) A személyes megjegyzésre, mint hozzászólásra a 20. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ebben a jogkörében:. a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, b) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, c) megvonja attól a felszólalótól a szót, aki a jelenlévő vagy távollévő személyt sértegeti, rávonatkozóan sértő kifejezést, megengedhetetlen, nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütköző hangnemet használ. (4) A tanácskozás zavartalanságának biztosítása érdekében az ülés ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos. A mobiltelefonokat a nyilvános ülés ideje alatt néma üzemmódban, a zárt ülés ideje alatt kikapcsolt állapotban kell tartani. (5) A képviselő-testület a vita lezárása után dönt, rendeletet alkot, vagy határozatot hoz. (6) A polgármester a tanácskozás megkezdésétől számított legalább két és fél óránként 10 perc szünetet rendel el. (7) Az ülésen szórólap, ismeretterjesztő kiadvány, egyéb írásos dokumentáció a polgármester engedélyével bocsátható rendelkezésre. 5. Határozathozatal 11. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában, egyszerű többséggel hozza, több döntést igénylő napirendi pont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik. (2) Minősített többséggel dönt a) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, b) gazdasági program elfogadásáról, c) díszpolgári cím és kitüntető díjak adományozásáról, d) egymillió Ft értékhatár feletti hitelfelvételről, e) egymillió Ft egyedi becsült értékű önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, f) ötmillió Ft várható bekerülési érték feletti beruházás megkezdéséről szóló döntésről, g) a következő költségvetési évre vagy évekre vonatkozó kötelezettségvállalásról. (3) Név szerint szavazást kell tartani, ha a képviselő-testület bármelyik tagjának ügyrendi javaslatára a képviselő-testület vita nélküli határozatával előírja, vagy a megválasztott képviselők több mint fele indítványozza. (4) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, törve az évszámmal, zárójelben az elfogadás hónapja és napja, valamint „számú önkormányzati határozat” megjelöléssel, valamint a tárgyának megjelölésével kell ellátni. (5) A testületi határozatokról a jegyző határidős nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat, a végrehajtási határidőt megelőzően megfelelő határidőben, de legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, és a határozatban értesítésre megjelölt személyeknek. A megküldésről a Polgármesteri Hivatal érintett osztályának az előterjesztés készítésében részt vevő köztisztviselője köteles gondoskodni. 12. § (1) A nyilvános ülésen hozott döntéseket, valamint a zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (2) A 23. § (4) bekezdésben megjelölt adatokat és a rendeletek megjelölését tartalmazó döntések jegyzékét az önkormányzat hírlevelében is közzé kell tenni azzal, hogy a jegyzékben szereplő határozatok a Polgármesteri Hivatalban, az Arany János Városi Könyvtárban, valamint az önkormányzat honlapján is megismerhetők. 6. Rendeletalkotás 13. § (1) A kötelező önkormányzati rendeletalkotáson kívüli szabályozás szükségességéről kezdeményezés alapján dönt a képviselő-testület. (2) Az önkormányzati rendelet alkotását bárki kezdeményezheti. (3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani, aki a kezdeményezést a képviselő-testület elé terjeszti a szabályozás szükségességéről szóló döntés érdekében. (4) Ha a képviselő-testület úgy dönt, hogy a szabályozás szükséges, vagy ha kötelező a rendelet kiadása, a szabályozási koncepció, majd annak elfogadását követően a rendelettervezet szakmai előkészítését a jegyző végzi. (5) Nem kell szabályozási koncepciót készíteni, ha rendeletnek a hatályosulás vizsgálatával alátámasztott felülvizsgálatára kerül sor. 14. § (1) A képviselő-testület az előkészítésben való részvétellel megbízhatja valamely bizottságát, illetve szakértőt is felkérhet. (2) A rendelettervezetet a polgármester, bármely önkormányzati képviselő, vagy a jegyző, terjeszti elő. (3) Amennyiben a rendelettervezet alapján várhatóan a város lakosságának, a gazdálkodó személyeknek, szervezeteknek – vagy annak azonos tevékenységi körrel működő csoportjának – a 30 %-át a szabályozás tervezete alapján kötelezettség terheli, a tervezet a egy példányának hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel, az önkormányzati portálon, valamint az Arany János Városi Könyvtárban való közzététellel a társadalmi részvétel biztosítása érdekében vitára kell bocsátani. A beérkezett észrevételeket és javaslatokat – a névtelenül eljuttatott vélemények kivételével – a rendelettervezethez fűzött indoklásban ismertetni kell. 15. § (1) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a rendelet megjelölését, tárgyát, megalkotásának, kihirdetésének és hatályba lépésének, valamint hatályvesztésének időpontját. (2) A rendeletnek az önkormányzat honlapján történő kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

7. Végrehajtás és ellenőrzés 16. § (1) Az önkormányzati döntések eredményes végrehajtásáért a polgármester, a jegyző, vagy a határozatban végrehajtásért megjelölt személy a felelős. (2) A határozatok végrehajtása során a polgármester gondoskodik az összetett vagy több szerv közreműködését igénylő határozatok végrehajtásának tervszerű ütemezéséről. (3) Ha a képviselő-testület határozatának végrehajtásáért felelős személy, a végrehajtást akadályozó körülményt észlel, arról köteles tájékoztatni a képviselő-testületet. (4) A határozat végrehajtásáról annak felelőse a határozat határidejének lejártát követő 14. napig készíti el a képviselő-testület részére jelentését. 8. Hallgatóság 17. § (1) A képviselő-testület ülése - törvényben meghatározott eseteket kivéve - nyilvános, azon hallgatóság lehet jelen. (2) Hozzászólásra a hallgatóság nem jogosult, azonban az érdekelt személy kérelmére hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület. (3) A hozzászólási lehetőség megadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. 9. A szavazás 18. § (1) A képviselők a szavazás során igen, nem, vagy tartózkodás szavazattal gyakorolják döntési jogkörüket. A szavazás az egység szavazás felületén található gombja valamelyikének megnyomásával történik. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző a jelenlévő képviselő-testületi tagok nevét betűrendben felolvassa, akik ezt követően az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a leadott szavazatukat hangos szóval is kimondják. Utolsónak a polgármester adja le szavazatát. (3) A titkos szavazás az (1) bekezdésben meghatározottak szerint történik, de a szavazás során a szavazat és az azt leadó képviselő kapcsolatának rögzítése nem történik meg. (4) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer működésében üzemzavar áll be, úgy a nyílt szavazást az igen, a nem, és a tartózkodás kérdésére felemelt kézzel kell lebonyolítani. (5) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik, az eredményt a polgármester állapítja meg. (6) Amennyiben a digitális szavazatszámláló rendszer üzemzavara miatt a titkos szavazást nem lehet azzal lebonyolítani, az eljárás a következő: a titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi és Jogi Bizottság végzi, a szavazás szavazólappal történik. Az Ügyrendi és Jogi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az érvényes szavazatok esetén az igen, a nem és tartózkodás számát, a szavazás eredményét, a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni – melyet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni a szavazással kapcsolatos iratokkal együtt. (7) A képviselő-testület bármelyik képviselő-testületi tag ügyrendi kezdeményezésére hozott határozatával ismételt szavazást rendelhet el a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig. Ebben az esetben az új döntést az előzőleg hozott döntés módosításaként kell kezelni.

10. Interpelláció 19. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz a feladatkörükbe tartozó témában interpellációt terjeszthetnek elő. Interpelláció önkormányzati ügyekre, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó helyi közügyekre lehet előterjeszteni, mely a) problémát tár fel, b) probléma megszüntetésére vár választ, c) mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, d) másképp nem orvosolható panasz ügyében megoldást kér. (2) Az interpellációt írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. Az interpellációt írásban, a képviselőtestületi ülésen, vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani, melyet a polgármester a nyilvános ülés végén ismertet. (3) Az ülésen előterjesztett interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban választ kell adni. Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően 72 órával korábban került sor, úgy arra az ülésen kell írásban választ adni. Amennyiben az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni nem lehet. (4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Azonnali válasz esetén azonnal, írásbeli válasz esetén a következő ülésterv szerinti ülésen. Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, az interpelláció elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. (5) Ha a választ nem fogadja el a képviselő-testület, az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el. Ezzel a polgármestert, vagy a képviselő-testület bizottságát bízza meg. A vizsgálat elrendelése esetén lehetőséget kell adni arra, hogy az interpelláló képviselő a vizsgálatban részt vegyen. (6) A vizsgálat megállapításait a következő munkaterv szerinti testületi ülésen ismertetni kell. (7) Az interpellációkról és az arra adott válaszokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. 11. A kérdés 20. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, előkészítési, döntési kérdéskörben tett felvetés vagy tudakozódás. (2) A kérdés az önkormányzati képviselő a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhető. (3) A kérdést, írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A kérdést írásban, a képviselő-testületi ülésen, vagy az ülést megelőzően a polgármesterhez lehet benyújtani, melyet a polgármester a nyilvános ülés végén ismertet. (4) A szóbeli kérdés feltételére, valamint a válasz megadására legfeljebb 5 perc idő áll rendelkezésre. (5) A kérdésekről és az arra adott válaszokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. 12. A jegyzőkönyv 21. § (1) A képviselő-testület üléséről szószerinti, digitális formában rögzített jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza az előterjesztéseket, a jelenlét nyilvántartását, az ülés teljes hanganyagát, a szavazások eredményét, valamint a döntéseket.

(2) A szószerinti jegyzőkönyv alapján a tanácskozást követő 15. napig írásos jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a) az ülés helyét, kezdési és befejezési időpontját, b) előterjesztéseket, c) a jelenléti ívet, d) megjelent képviselők nevét, e) távolmaradt képviselők nevét, f) napirendi pontonként a felszólaló nevét, a tanácskozás lényegét, g) a szavazások számszerű eredményét, h) a döntéseket, i) a jegyző által ismertetett, a következő ülés időpontját, napirendjét tartalmazó tájékoztatást. 22. § A települési képviselő kérése esetén – indokolt esetben – hozzászólását, írásban benyújtott hozzászólását szó szerint kell az írásos jegyzőkönyvbe foglalni. 23. § (1) A jegyzőkönyvekkel kapcsolatos feladatok elvégzéséért, valamint a szószerinti jegyzőkönyv archiválásáért a jegyző felelős. (2) A jegyzőkönyvekbe történő betekintés lehetőségének a jogszabályi keretek közötti biztosításáért a jegyző felelős. (3) Kizárólag a képviselő-testület nyilvános üléséről képfelvétel is készülhet, melyet a hangfelvétellel együtt közzé lehet tenni. (4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (továbbiakban: Avtv.) alapján – közérdekű adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető. 13. A bizottságok működésének szabályai 24. § (1) A bizottsági működésének szabályait, e rendelettel összhangban, ügyrendjében határozhatja meg. Ügyrend hiányában e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. (2) A bizottságok, a képviselő-testület munkatervével összhangban álló, éves munkatervben meghatározott időpontokban, valamint szükség szerint tartanak ülést. (3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (4) A bizottságok feladataik eredményesebb ellátása érdekében szakértőket is igénybe vehetnek. (5) A bizottságok döntéseinek jelölése megegyezik a testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy az a sorszámozás és keltezés után a bizottság nevének kezdőbetűiből képzett rövidített nevét tartalmazza. 25. § (1) A bizottságok feladatai: a) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben; b) a testületi döntések előkészítése érdekében állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben; c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket; d) közreműködik a tevékenységi köréhez tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok tervezeteinek a kidolgozásában; e) ellenőrzi feladatkörében a Polgármesteri Hivatal munkáját, a képviselő-testületi döntések előkészítésében, és annak végrehajtásában; f) javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő

személyi kérdésekben; g) véleményezi a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati társulásokkal kapcsolatos előterjesztéseket. (2) A bizottság elnökének feladatai: a) összehívja a bizottság üléseit; b) vezeti a bizottság üléseit; c) gondoskodik a bizottság működésére vonatkozó szabályok hatályosulásáról; d) kapcsolatot tart és koordinál a bizottsági ülések szervezésében, szükség esetén együttes ülés tartását kezdeményezi; e) dönt a tíz oldal lapterjedelmet meghaladó előterjesztések papíralapon történő bizottsági tagok részére történő eljuttatásáról; f) kapcsolatot tart a polgármesterrel és a jegyzővel. (3) Legfeljebb kettő bizottság együttes ülést is tarthat. Az együttes bizottsági üléseket a jelenlévő elnökök közül a megegyezésük szerinti elnök, egy elnök megjelenése esetén a jelenlévő elnök vezeti. Amennyiben az együttes bizottsági ülésen egyik bizottság elnöke sem vesz részt, a jelenlévő bizottsági tagok a képviselő-testületi tagok közül választanak levezető elnököt. (4) Az együttes bizottsági ülésen a résztvevő bizottságok külön döntenek. 14. A közmeghallgatás 26. § (1) A képviselő-testület ülésének keretében évente legalább egyszer, a munkatervében meghatározottak szerinti időpontban, valamint a képviselők legalább felének indítványára közmeghallgatást tart. (2) A közmeghallgatáson évente egyszer tájékoztatást ad a polgármester az önkormányzat vagyonáról. (3) A közmeghallgatást egy témában is tarthat a képviselő-testület. (4) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell tájékoztatni, hogy arról legalább 5 nappal az ülés előtt tudomást szerezhessen. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint annak ideje alatt választ kell adni. Amennyiben az nem lehetséges, 30 napon belül írásban kell válaszolni. Az írásos választ az önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni. (6) A közmeghallgatáson a hozzászólásokra, kérdésekre nyitva álló idő személyenként 5 perc, ismételt hozzászólás esetén további egy alkalommal 2 perc. 15. Lakossági fórum 27. § Az egyéni választókerületben mandátumot szerzett önkormányzati képviselő a választókerület sajátos problémáinak megismerésére évente legalább egy alkalommal lakossági fórumot tart, melyen elhangzottakról a képviselő-testületet tájékoztatja. 16. Együttműködés nem önkormányzati szervekkel 28. § (1) Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében együttműködik a nem önkormányzati szervekkel. (2) Az együttműködési megállapodásokat az önkormányzat nevében, képviselő-testület döntése alapján a polgármester jogosult megkötni.

(3) A polgármester az együttműködési megállapodásokról, szerződésekről és azok megvalósulásáról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatja. 17. Az önkormányzat gazdasági alapjai 29. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja a négy évenként felülvizsgált gazdasági program, valamint a Magyar Köztársaság költségvetése és a gazdasági program alapján összeállított éves költségvetés. (2) Az önkormányzati gazdálkodás biztonságát szolgáló önkormányzati vagyonról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló előírásokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza. 18. Összeférhetetlenség 30. § (1) Az összeférhetetlenségi bejelentést az ok megjelölésével az összeférhetetlenségi ügyeket vizsgáló Ügyrendi és Jogi Bizottsághoz kell előterjeszteni. (2) A bizottság elnöke köteles a bejelentés vizsgálatának eredményéről szóló előterjesztést a legközelebbi testületi ülésre benyújtani. 19. Képviselői vagyonnyilatkozat 31. § (1) A vagyon nyilatkozattételi határidőt követő 15 napon belül az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke – Városháza hirdetőtábláján és az önkormányzat hírlevelében – a lakosságot tájékoztatja a vagyonnyilatkozatok megtekinthetőségéről. (2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. (3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. 20. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 32. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti: a) a választópolgárok legalább 20%-a, b) legalább 5 fő települési képviselő, c) a képviselő-testületi bármelyik bizottsága, d) helyi társadalmi szervezet vezető testülete. (2) A képviselő-testület köteles kitűzni a népszavazást, ha az a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte. (3) Népi kezdeményezést a választópolgárok legalább 5%-a a polgármesternek nyújthatja be. (4) A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 10%-a indítványozott.

21. Módosuló jogszabályok 33. § Kisújszállás Város Önkormányzatának a Kisújszállás város címerének és zászlójának létesítéséről és használatának rendjéről 18/2004. (IV.20.) önkormányzati rendelete I. fejezete a következő alcímmel egészül ki: „Pecsét, polgármesteri lánc, jelzőcsengő” 5/A. § (1) Az önkormányzat pecsétje 4 cm átmérőjű, kör alakú; benne a város címere és alatta Kisújszállás felirat. (2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: a) a testület által adományozott okleveleken, b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon, c) az önkormányzati köszönő és köszöntő leveleken, d) az önkormányzat rendezvényeire szóló meghívókon. 5/B. § (1) A polgármesteri lánc Sisa József képzőművész alkotása, láncon tűzzománc címer. (2) A polgármesteri láncot a polgármester ünnepi üléseken, városi ünnepségeken, eskütételek alkalmával használja. 5/C. § (1) A jelzőcsengő Győrfi Sándor szobrászművész bronzból készült alkotása, a város címerével díszített, 1990 felirattal ellátott, harang alakú, 10 cm átmérőjű, 9 cm magasságú csengő, melynek fanyelét Z. Tóth Kálmán fafaragó készített körtefából és kunsági motívumokkal díszített. (2) A jelzőcsengőt a polgármester a képviselő-testületi üléseken használja.” 22. Záró rendelkezések 34. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-én lép hatályba. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 36/2010. (XII. 22.) önkormányzati rendelete.

Kecze István polgármester

Dr. Varga Zsolt jegyző

A rendeletet kihirdettem: Kisújszállás, 2011. november 30. Dr. Varga Zsolt jegyző

1. melléklet a 42 /2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A polgármester átruházott hatáskörei 1. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (3) bekezdése alapján a következő hatáskörét a polgármesterre átruházza: 1.1. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78. § (5) a.) pontjában biztosított hatáskörét, mely alapján meghatározza a közösségi színtér, illetve a közművelődési intézmény használati szabályait; 1.2. a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78. § (5) b.) pontjában biztosított hatáskörét – mely alapján jóváhagyja az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, éves munkatervét; 1.3. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés f.) pontjában biztosított hatáskörét, mely szerint jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatát és házirendjét; 1.4. az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 13.§ (7) és 17. § (3) bekezdése alapján a fenntartó részéről képviselőt delegál az érettségik vizsgabizottságaiba, és amennyiben az iskolaigazgató vizsgáztató tanár, megbízást ad számára; 1.5. az önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzata jóváhagyásának hatáskörét, 1.6. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. § (5) bekezdése alapján a Polgármesteri Hivatal, mint kijelölt önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv és az önkormányzat által alapított, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő költségvetési szervek között a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét tartalmazó munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának hatáskörét. 2. Kisújszállás Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9§ (3) bekezdése alapján a következő hatáskörét a Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottságra átruházza: 2.1. a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 102. § (2) bekezdés f.) pontjában biztosított hatáskörét, mely szerint jóváhagyja az önkormányzat által alapított és fenntartott a közoktatási intézmények nevelési, illetve pedagógiai programját, minőségirányítási programját

2. melléklet a 42/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság feladat- és hatáskörei 1. A többi bizottságtól érkező pénzügyi javaslatokat megvizsgálja, s annak eredményét a képviselő-testület ülésén ismerteti. Véleményezi az önkormányzat ellenőrzési tervét és a végrehajtásról szóló beszámolót. 2. Véleményezi a pénzeszközök átcsoportosítására, a pénzmaradvány és a tartalék felhasználásra irányuló javaslatokat. 3. Dönt - átruházott hatáskörben - a pénzeszközök átcsoportosításáról. 4. Megvitatja és véleményezi a helyi adó kivetésére és mértékére vonatkozó önkormányzati rendelet tervezetét. 5. Folyamatosan figyelemmel kíséri a város terület- és településfejlesztési lehetőségeinek és gyakorlatának alakulását. 6. Folyamatosan figyelemmel kíséri a város foglalkoztatási helyzetének és az önkormányzati tulajdon helyzetének alakulását, kezdeményezi ezen területek fejlesztését célzó programok kialakítását. 7. Kezdeményezi a területfejlesztést célzó programokat, és közreműködik azok kidolgozásában. 8. Meghatározza a város épített környezete védelme érdekében teendő intézkedéseket, elősegíti az ehhez kapcsolódó programok megvalósítását 9. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő Pénzügyi Osztállyal.

3. melléklet a 42 /2011. ( XI. 30.) önkormányzati rendelethez

A Művelődési, Oktatási és Ifjúsági Bizottság feladat- és hatáskörei

1. Elemzi a város területén az oktatási, a művelődési lehetőségeket, az ifjúságpolitikai, gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását, a városi sajtó és tömegkommunikáció helyzetét. Javaslatot dolgoz ki az ellátás javítására. 2. Véleményezi a tevékenységi körével kapcsolatban az önkormányzat elé terjesztett javaslatokat, így különösen a) a művelődési, oktatási, ifjúsági intézmények alapítására, megszüntetésére, és tevékenységének módosítására irányuló döntés tervezeteket, b) a vezetői megbízásokra tett javaslatokat, c) a művelődési, oktatási és ifjúsági ágazat költségvetési tervezetét,, d) a művelődési, oktatási és ifjúsági intézmények önkormányzat elé terjesztett beszámolóit, ezekhez szükség szerint határozati javaslatot készít. 3. Figyelemmel kíséri, koordinálja a közművelődés, a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét, véleményezi a hozzá tartozó ágazatok költségvetési tervezetét. 4. Véleményezi és koordinálja az önkormányzat által kiadott és támogatott sajtótermék és egyéb kiadványok megjelenését, 5. Véleményezi az Arany János Pedagógiai, Kulturális és Művészeti Díj adományozására szóló javaslatot. 6. Véleményezi az éves városi rendezvény- és kiadványtervre készült javaslatot. 7. Segíti tevékenységi körében az egyházakkal való együttműködést. 8. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő Intézményi Osztállyal.

4. melléklet a 42/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez Az Ügyrendi és Jogi Bizottság feladat- és hatáskörei 1. Közreműködik az SZMSZ kidolgozásában, végrehajtásában, javaslatot tesz módosítására. 2. Ellátja az önkormányzat működéséhez kötődő titkos szavazás lebonyolítását. 3. Elvégzi a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának vizsgálatát a) felhívja a kötelezettet a vagyonnyilatkozat-tételre b) Igazolást ad ki a nyomtatványok átvételéről és a kitöltött vagyonnyilatkozatok átvételéről; c) tájékoztatja a kötelezettet a következő vagyonnyilatkozat-tétel időpontjáról; d) nyilvántartást vezet az átvett vagyonnyilatkozatokról, továbbá az azokhoz kapcsolódó egyéb iratokról; e) nyilvánosságra hozza, gyakorlatilag hozzáférhetővé teszi a polgármesteri, alpolgármesteri és a képviselői vagyonnyilatkozatokat; f) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás estén felhívja az érintettet az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok közlésére; g) ellátja a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. 4. Kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségére irányuló kezdeményezést. 5. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő jegyzővel. 6. Állást foglal a felterjesztési jog gyakorlását megelőzően a konkrét ügyben. 7. Javaslatot tesz a polgármester illetményének, egyéb juttatásának, jutalmának megállapítására. 8. Javaslatot tesz az alpolgármester illetményének és költségtérítésének megállapítására. 9. Véleményezi az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről beterjesztett rendeletmódosítást. 10. Figyelemmel kíséri és elemzi a város közrendjének és közbiztonságának helyzetét. Szükség esetén jelzéssel, javaslattal él az önkormányzat felé. 11. Koordinálja a nemzetközi, partnervárosi kapcsolatokat, együttműködést. 12. Véleményezi az önkormányzat elé kerülő Díszpolgári Címre, Pro Urbe Díjra és a Pro Communitate Urbis emlékérem adományozására szóló előterjesztést. 13. Véleményezi a "Nagykunságért" Díj –ra vonatkozó, önkormányzat elé kerülő előterjesztést. 14. Véleményezi a Jász-Nagykun-Szolnok megyei díjakra vonatkozó, önkormányzat elé kerülő előterjesztést. 15. Véleményezi a Kisújszállás Város Tiszteletbeli Polgára Cím adományozására vonatkozó előterjesztést. 16. Véleményezi a köztisztviselők adott évi egyéni teljesítménykövetelményének alapját képező célok meghatározásáról szóló előterjesztést. 17. Véleményezi az éves városi rendezvény- és kiadványtervre készült javaslatot


A Környezetvédelmi, Vízgazdálkodási és Mezőgazdasági Bizottság feladat- és hatáskörei 1. Közreműködik az önkormányzat területén a gazdasági adottságok, erőforrások feltárásának vizsgálatában, részt vesz az ezek hasznosítását célzó koncepciók, vállalkozások előkészítésében, létrehozásában. Figyelemmel kíséri ezek megvalósulását, működését. 2. Meghatározza a város természeti környezete védelme érdekében teendő intézkedéseket, elősegíti az ehhez kapcsolódó programok megvalósítását. 3. Javaslatot tesz a helyi természeti értékek védelmére. 4. Elemzi a város és kistérség a) agrártermelését, a földhasználat alakulását, b) értékesítési, a feldolgozási lehetőségét, c) az ezekhez kapcsolódó infrastruktúrát, földutak helyzetét, rendjét d) környezetvédelmét, e) vízgazdálkodását. 5. Vizsgálja az infrastruktúra, az ellátás és a szolgáltatások városi helyzetét, részt vesz az idegenforgalomhoz kapcsolódó programok kialakításában 6. Véleményezi a tevékenységi körével kapcsolatos önkormányzat elé terjesztett javaslatokat, így különösen: a) termőföldek, földterületek rendjét; b) a termőföldekkel, földterületekkel kapcsolatos adók, bérleti díjak, járulék megállapítását, c) az önkormányzati tulajdonú termőföldek, erdők hasznosítását, d) mezőőri szolgálattal kapcsolatos döntések előkészítését, e) környezetvédelmi, köztisztasági előterjesztéseket, programokat, pályázatokat; f) idegenforgalom, falusi-, lovas-, gyógy- és ökoturizmus fejlesztését, g) a belterületi vízgazdálkodást, belvízkezelési lehetőségek fejlesztését. 7. Együttműködik a falugazdásszal, segíti a mezőgazdasági vállalkozásokat, őstermelőket. 8. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő Építési és Városüzemeltetési Osztállyal.


Az Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság feladat- és hatáskörei 1. Elemzi a város területén az egészségügyi és szociális ellátottságot, valamint a sport lehetőségek helyzetét. 2. Véleményezi a tevékenységi körével kapcsolatban az önkormányzat elé terjesztett javaslatokat, így különösen: a) az önkormányzati egészségügyi, szociális és sport intézmények alapítására, megszüntetésére, átszervezésére irányuló döntés tervezeteket, b) fenti intézmények esetében a vezetői megbízásokra tett javaslatokat, c) az egészségügyi, szociális és a sport ágazat költségvetési tervezetét, d) az egészségügyi, szociális és a sport ágazatot érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket, e) a nehéz szociális körülmények között élők /különösen az időskorúak, a fogyatékkal élők, a csökkent munkaképességűek, a nagycsaládosok és a cigány lakosság/ helyzetének javítását szolgáló kezdeményezéseket, f) az egészségügyi, szociális és sport intézmények önkormányzat elé terjesztett beszámolóit, ezekhez szükség szerint határozati javaslatot készít. 3. Figyelemmel kíséri és koordinálja a tömegsport tevékenységet, a foglalkoztatási feszültségekből, munkanélküliségből és egyéb szociális körülményekből eredő gondokat, ezek megoldását segítő lehetőségeket. 4. Feladata a város civil szervezeteinek, kisebbségi önkormányzat munkájának segítése, összehangolása. 5. Átruházott hatáskörében javaslatot tesz támogatásának pályáztatására és felosztására.

a

társadalmi

szervezetek

önkormányzati

6. Kisebbségi ügyek tekintetében feltárja a kisebbség helyzetét, életkörülményeit, javaslatot tesz annak tartalmi és formai elemeire, módjára. Meghatározza a kisebbséggel történő kapcsolattartás lehetőségeit, javaslatot tesz annak fejlesztésére. Programot készít a kisebbség életkörülményeinek javítására, fejlesztésére, helyi társadalomba való integrálására. 7. Véleményezi a Kisújszállás Város Sportjáért Díj adományozásáról szóló előterjesztést. 8. Rendszeres kapcsolatot tart a bizottság munkáját segítő Intézményi és Igazgatási Osztállyal.

1. függelék a 42 /2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak jegyzéke Ausztria, Eberschwang Város Önkormányzata (64/1992. (V. 26.) számú önkormányzati határozat alapján) Szlovákia, Igló (Szepesség) Város Önkormányzata (97/1998. (VII. 25.) számú önkormányzati határozat alapján) Románia, (Erdély), Négyfalu Város Önkormányzata (139/1999. (VI. 24.) számú önkormányzati határozat alapján) Szerbia, Pacsér, (Vajdaság) Város Önkormányzata (79/1996.(IX. 3.) számú önkormányzati határozat alapján) Ukrajna, Szernye (Kárpátalja) Város Önkormányzata (150/2000. (VIII. 14.) számú önkormányzati határozat alapján) Lengyelország, Willamowice Város Önkormányzata (84/2004. (IV. 19.) számú önkormányzati határozat alapján)

2. függelék a 42/2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez KÉPVISELŐ TESTÜLET Kecze István Polgármester 1. választó kerület Tuka Antal

(FIDESZ-KDNP-POLGÁRI KÖR)

 Kisújszállás, Vas u. 7.  0630/915-8900


 Kisújszállás, Deák F. u. 2/B. I/17.  0630/272-7039

 520-734

2. választó kerület Tatár Zoltán


 Kisújszállás, Ady E. u. 4/B.  0630/626-0208  322-619

3. választó kerület Dr. Ducza Lajos


 Kisújszállás, Ifjúság u. 7.  0620/804-4607  322-133

4. választó kerület Molnár Imre


 Kisújszállás, Táncsics u. 8/A.  0630/249-6458 mh. 06-59/328-158

5. választó kerület Gönczi Károly


 Kisújszállás, Tavasz u. 3.  0620/534-0397

6. választó kerület Nagy István Zoltán


 323-699

 Kisújszállás, Ostrom u. 7.  0620/491-7140  322-518 Lobogó Kft.

7. választó kerület Szepesi Jenő


 Kisújszállás, Munkácsy u. 9.  0620/943-5826  520-500

8. választó kerület Demeter Jánosné


 Kisújszállás, Árpád u. 5/A.  0620/252-8209  520-724; 520-725

KOMPENZÁCIÓS LISTÁRÓL 1. Nagy Lajosné

(JOBBIK)

 Kisújszállás, Vörösmarty u. 8.  0620/467-80-76

2. Dr. Malatinszky András

(Városi Polgárőrség  Kisújszállás, Szabadság t. ltp. 17. II/18. Kisújszállás)  0630/967-19-08  321-226

3. Máthé Zsolt Lajos

(MSZP)

 Kisújszállás, Ifjúság u. 7.  0670/590-9700

3. függelék a 42/2011. (XI . 30.) önkormányzati rendelethez

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS SPORTBIZOTTSÁG ELNÖK:

TUKA ANTAL  KISÚJSZÁLLÁS, DEÁK F. U. 2/B.  520-734  0630/272-70-39

KÉPVISELŐ TAGOK:

DR. MALATINSZKY ANDRÁS  KISÚJSZÁLLÁS, SZABADSÁG TÉRI LTP. 17.  321-226  0630/967-19-08 MOLNÁR IMRE  KISÚJSZÁLLÁS, TÁNCSICS U. 8/A.  0630/249-64-58 NAGY LAJOSNÉ

 KISÚJSZÁLLÁS, VÖRÖSMARTY U. 8.  0620/467-80-76 NEM KÉPVISELŐ TAGOK:

BONCZ LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, LEHEL U. 15/10.  0630/515-89-76 SZÉNÁSI LÁSZLÓ  KISÚJSZÁLLÁS, KERT U. 2.  323-825  0620/916-11-18 GONDA ANTAL GÁBORNÉ  KISÚJSZÁLLÁS, JÓKAI U. 10.  322-987  0630/356-24-80

KÖRNYEZETVÉDELMI, VÍZGAZDÁLKODÁSI ÉS MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG ELNÖK:

SZEPESI JENŐ  KISÚJSZÁLLÁS, MUNKÁCSY U. 9.  520-500  0620/943-5826

KÉPVISELŐ TAGOK:

DR. DUCZA LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, IFJÚSÁG U. 7.  0620/804-4607 MÁTHÉ ZSOLT LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, IFJÚSÁG U. 7.  0670/590-9700

NAGY ISTVÁN ZOLTÁN  KISÚJSZÁLLÁS, OSTROM U. 7.  322-518  0620/491-7140 NEM KÉPVISELŐ TAGOK:

KOVÁCS LUKÁCS  KISÚJSZÁLLÁS, ARANY J. U. 23/A.  322-963  0670/279-4296 OLÁH MIKLÓS  KISÚJSZÁLLÁS, ILLÉSSY U. 11.  321-706  0630/655-4861 OROS IMRE  KISÚJSZÁLLÁS, DÓZSA GY. U. 67/A.  321-630  0630/445-6132

ÜGYRENDI ÉS JOGI BIZOTTSÁG ELNÖK:

DR. DUCZA LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, IFJÚSÁG U. 7.   0620/804-46-07

KÉPVISELŐ TAGOK:

DEMETER JÁNOSNÉ  KISÚJSZÁLLÁS, ÁRPÁD U. 5/A.  520-724  0620/252-82-09 MOLNÁR IMRE  KISÚJSZÁLLÁS, TÁNCSICS. U. 8/A.  0630/249-64-58

MŰVELŐDÉSI, OKTATÁSI ÉS IFJÚSÁGI BIZOTTSÁG ELNÖK:

GÖNCZI KÁROLY  KISÚJSZÁLLÁS, TAVASZ U. 3  323-699  0620/534--0397

KÉPVISELŐ TAGOK:

DEMETER JÁNOSNÉ  KISÚJSZÁLLÁS, ÁRPÁD U. 5/A.  520-724  0620/252-8209 DR. MALATINSZKY ANDRÁS  KISÚJSZÁLLÁS, SZABADSÁG TÉRI LTP. 17.  321-226  0630/967-19-08 TUKA ANTAL  KISÚJSZÁLLÁS, DEÁK F. U. 2/B. I/17.  520-734  0630/272-7039

NEM KÉPVISELŐ TAGOK:

JANÓ LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, ORGONA U. 3.  0620/492-3594 SZABÓ TAMÁS  KISÚJSZÁLLÁS, HAJNAL U. 15.  324-051  0630/286-5392 DR. VINCZE SÁNDOR  KISÚJSZÁLLÁS, MÉSZÁROS U. 4.  323-837

PÉNZÜGYI ÉS GAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG ELNÖK:

NAGY ISTVÁN ZOLTÁN  KISÚJSZÁLLÁS, OSTROM U. 7.  322-518  0620/491-71-40

KÉPVISELŐ TAGOK:

GÖNCZI KÁROLY  KISÚJSZÁLLÁS, TAVASZ U. 3.  520-648  0620/534-03-97 SZEPESI JENŐ  KISÚJSZÁLLÁS, MUNKÁCSY U. 9.  520-500  0620/943-58-26 MÁTHÉ ZSOLT LAJOS  KISÚJSZÁLLÁS, IFJÚSÁG U. 7.  0670/590-97-00

NEM KÉPVISELŐ TAGOK:

KOLICS KÁROLY  KISÚJSZÁLLÁS, DEÁK F. U. 106.  322-575  0630/963-71-03 OLÁH BALÁZS  KISÚJSZÁLLÁS, SZÉCHENYI U. 44/A.  0620/924-42-88

 324-024

TÓTH JÓZSEF  KISÚJSZÁLLÁS, BÉLA K. U. 21.  0670/590-97-00

4. függelék a 42 /2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelethez KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÁLTAL KÖTÖTT EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK A társulás neve

1./ Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

2./ Magyar Fürdővárosok Szövetsége

3./ Nagykun Hagyományőrző Társulás

Az alapítás ideje

Társuló felek:

Önkormányzati határozat száma:

108 önkormányzat

139/1992. (IX.29.)

Magyar Fürdővárosok Szövetsége, Gyula és Kisújszállás Város Önkormányzata

112/1993. (XI.30.)

1990

1993.

1995.

Kisújszállás, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr, Kenderes, Kétpó, Berekfürdő, Kunmadaras

247/2002. (XII.19.) 200/2007. (V.29.)

Kisújszállás, Kenderes, Ecsegfalva, Fegyvernek, Örményes Önkormányzata, Kj. Önkéntes Tűzoltó Egyesület

115/1996.(XII.19.)

4./ Önkormányzati Önkéntes Tűzoltóság Köztestület

1997.

1998.

169 tag (ebből öt települési önkormányzat)

186/1999. (IX.31.)

5./ Kunszövetség

2000.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzattal

124/2000. (VII.11.)

6./ Környezetvédelmi megállapodás 7./Cigány Kisebbségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás

2006.

Kisújszállás Város Önkormányzata 353/2006. (XII.14.) és Kisújszállás Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata

8./ Önkormányzati Társulás az ÉszakAlföldi Régió Ivóvízminőségénekjavításáért

2003

9./ Jász-NagykunSzolnok Megyei Iskolarendszerű szakképzés összehangolására vonatkozó együttműködési megállapodás

2003.

10./ Karcagi Többcélú Kistérségi Társulás

2004.

11./ „Tíz Kun Település” helyi akciócsoport tagjai közötti együttműködési megállapodás

2005.

12./ Magyar Önkormányzatok Szövetsége 13./ Térségi Integrált Szakképzési Központ továbbfejlesztésére irányuló pályázathoz kapcsolódó együttműködési megállapodás 14. Jász-NagykunSzolnok Szakképzésszervezési Társulás

Kisújszállás Város Önkormányzata és 37 település önkormányzata

200/2003. (VIII.28.) 239/2004. (X.4.)

Kisújszállás Város Önkormányzata és 14 település önkormányzata, JJNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, JNSZ Megyei Agrárkamara, Alternatív Szakképző Iskola fenntartója, Mezőtúri Református Egyházközség, JNSZ Megyei Munkaügyi Tanács, JNSZ Megyei Önkormányzat, JNSZ Megyei Munkaügyi Központ

197/2003. (VIII.28.)

Karcag Város Önkormányzata Kisújszállás Város Önkormányzata Kunmadaras Község Önkormányzata Kenderes Város Önkormányzata Berekfürdő Község Önkormányzata Mesterszállás, Kétpó, Kuncsorba, Tiszatenyő, Mezőhék, Örményes, Kisújszállás, Túrkeve, Mezőtúr, Kenderes Önkormányzata Továbbá 15 magánszemély, illetve gazdasági társaság, alapítvány, egyesület 150 tagönkormányzat

177/2004. (VI.28.)

276/2005. (VIII. 3.)

296/2007. (VIII.28.)

2007. 2007.

2008.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 418/2007. (XII.18.) Önkormányzat Fegyvernek, Jászberény, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunszentmárton, Marfű, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász Jász-Nagykun-Szolnok Megyei 47/2008. (II.26.) Önkormányzat Fegyvernek, Jászberény, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunszentmárton, Martfű, Mezőtúr, Szolnok, Tiszaföldvár, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász

15./ „Kun Összefogás” Konzorcium 16./ Észak-alföldi Termál Klaszter Egyesület 17./ Városok, Falvak Szövetsége Kulturális Régió Egyesület

18./ Kisújszállás, Kenderes, Ecsegfalva Mikrotérségi Központi Orvosi Ügyeleti Társulás

2008.

49. konzorciumi tag

155/2008. (IV.29.)

33 tag + Kisújszállás Város Önkormányzata

406/2008. (XII.19.)

2005.

alapító tagok: Debrecen, Tokaj, Hajdúszoboszló, Tiszacsege, Berettyóújfalu, Nagyecsed, Nyíradony, Hortobágy, Mikepércs, Biharkeresztes, Királyhelmec (Szlovákia), Beregszász és Munkács (Ukrajna), debreceni Református Kollégium, Pillér Interregionális Fejlesztési Iroda

405/2008. (XII.19.)

Kisújszállás Város Önkormányzata Kenderes Város Önkormányzata Ecsegfalva Község Önkormányzata

61/2009. (III.19.)

2006.

2009.

2011. (XI. 30.) önkormányzati rendelete. a Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Recommend Documents