Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének ___/2011. (___) önkormányzati rendelete az állattartásról
Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdésében, és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet 36. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Paks város közigazgatási területén állatot tartani csak a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi és egyéb vonatkozó jogszabályok betartásával, és az építési előírásoknak megfelelően lehet. (2) E rendelet hatálya a (3) bekezdésben foglaltak kivételével kiterjed a haszonállatok, illetve a kedvtelésből tartott állatok tartására. (3) E rendelet hatálya nem terjed ki: a.) a kutatási - kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra, b.)a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra, c.) a vadon élő állatokra, d.) a segítő kutyákra, e.) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f.) az állatkiállításokra, g.) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére, h.) az állatpanziókra, állatmenhelyekre, i.) a cirkuszi menazsériára,, j.) állatorvosi rendelőkre, k.) a vágóhidra, l.) a nagy létszámú állattartó telepre, m.) a gyepmesteri telepre,
1
n.) az esetenként, közvetlen fogyasztás céljából beszerzett, a levágásig - de legfeljebb 3 napig - zárt helyen tartott 5 darab baromfira, 5 db prémes állatra, illetve 1 db sertésre. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. 2.
Állat: a haszonállat, és a hobbiállat. Állattartás: az állat jogszabályon, vagy polgári jogi jogcímen alapuló tulajdonjogának gyakorlása, felelős őrzése, vagy jogszabályban meghatározott megfigyelése során történő birtoklása, az állat folyamatos gondozása és felügyelete mellett. 3. Felügyelet: a haszonállatok tartására vonatkozó jogszabályokban foglalt magatartási szabályok tanúsítása, valamint a kedvtelésből tartott állatok korlátlan mozgását meggátló, az állat és ember biztonságát, egészségének és testi épségének védelmet szolgáló, valamint az állat támadását, vagy az állat támadásával való fenyegetést fizikailag biztonságosan megakadályozó cselekvés és eszköz (nyakörv, póráz, szájkosár) együttes alkalmazása. 4. Kedvtelésből tartott állat: minden olyan állat, amely nem minősül haszonállatnak, védett, vagy veszélyes állatnak. 5. Kedvtelésből tartott állat futtatása, edzése: A 4. mellékletben meghatározott közterületeken az állat felügyelet nélkül történő szabadon engedése. 6. Haszonállat: a) b) c) d) e) f) 7. 8. 9.
Nagy haszonállat: a ló, a szamár, az öszvér, a szarvasmarha - ideértve a magyar szürke szarvasmarhát is -, a bivaly, és a strucc. Kis haszonállat: a sertés, a juh, a kecske. Prémes haszonállat: a házi-, mezei és üregi nyúl, valamint kifejezetten a prémjéért, szőréért tenyésztett, vagy tartott állat. Baromfi: a háziasított szárnyas állatok, a védett madarak kivételével. Galamb: Vadgalamb, húsgalamb, röpgalamb, postagalamb, Méh
Állattartási övezet: Paks Város hatályos Szabályozási Tervében meghatározott övezet vagy építési övezet alapján a 3. mellékletben lehatárolt övezet. Családi szükségletnek megfelelő állattartás: a rendelet 1. mellékletében meghatározott állatszámot meg nem haladó állattartás. Sportolási célú állattartás: Az állat nem élelmezési célú, hanem a szervezet fizikai és szellemi karbantartását szolgáló állattartás.
2
II. Fejezet Az állattartásra vonatkozó közös előírások 3.§ (1) Társasházzá nem alakult többlakásos lakóház, társasház, illetve szövetkezeti lakóház (továbbiakban együtt: társasház) közös használatú helyiségeiben, vagy annak telkén, a tulajdonosok hozzájárulásával tartható állat. (2) Az állattartáshoz – amennyiben jogszabály az állattartást lakásban lehetővé teszi – társasházban lévő lakás esetében az állattartással érintett szomszédos lakások tulajdonosának hozzájárulása szükséges.
(3) A szaporulat valamennyi állat fajta esetében - legfeljebb az elválasztást követő 12 hétig - a tartható állatok számát nem érinti.
4. § (1) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogai és érdekei sérelmet ne szenvedjenek, különös tekintettel a zaj- és bűzterhelésre, a levegő, a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezésére, valamint a káros rovarok és rágcsálok szaporodására. (2) Az állatot közterületen felügyelet nélkül hagyni tilos. (3) Az úttest területén kívül eső közterületeken haszonállatot hajtani tilos (4) Az állatot közterületen felügyelő személynek, az állat által okozott szennyeződést haladéktalanul el kell távolítania. (5) A közterületen kóborló állatok befogásáról, valamint elszállításáról az önkormányzat gondoskodik. (6) Amennyiben a befogott állat tulajdonosa a zárlati idő alatt jelentkezik, a gondozási költségek kifizetése esetén az állatot számára vissza kell szolgáltatni. (7) Amennyiben az eb tulajdonosa nem jelentkezik a zárlati idő letelte után, és az ebet megfelelő feltételekkel rendelkező állattartó sem veszi magához, az ebet az állatvédelmi hatóság kezdeményezésére el kell altatni. (8) A haszonállatokat - a felmerült költségek megtérülése és az állatorvosi vizsgálat figyelembevételével - az önkormányzat értékesíti. Az értékesítésből befolyt összeg
3
költségekkel csökkentett részét 5 évig elkülönített számlán kell kezelni. Amennyiben ezen időn belül a tulajdonos jelentkezik az elkülönített számlán kezelt összeget a számára meg kell fizetni.
5. § (1) Az állattartónak biztosítania kell az állattartás során keletkező ürülék és trágya (továbbiakban együtt: trágya), hígtrágya, csúrgalékvíz szakszerű gyűjtését, kezelését, valamint a talaj, felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének kizárását, továbbá a szomszédos területekre való kijutásának megakadályozását. (5) Az állatok tartására szolgáló építményeket és udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos építményekben, illetve a szomszéd egyéb tulajdonában, továbbá személyi biztonságában kárt ne okozhassanak.
6. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó állat csak állattartásra alkalmas építményben tartható. (2) Az állattartással kapcsolatos építmények elhelyezésénél állattartási övezettől függetlenül a 2. mellékletben meghatározott védőtávolságokat kell betartani. A védőtávolságot az állattartó építmény és a védendő objektum közötti legközelebbi pontok között légvonalban kell érteni. (3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (4) Az állattartásra szolgáló építmények kialakításánál figyelembe kell venni az építményekkel szemben támasztott magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírásokat, így különösen az egyes állatfajták tartásával kapcsolatosan az egy egyedre előírt minimális helyszükségletet is.
III. fejezet A haszonállattartás szabályai 7.§ (1) Haszonállat tartása tilos ott, ahol a vonatkozó jogszabályokban meghatározott minimális védőtávolság a telek méreténél és beépítettségénél fogva nem tartható be, továbbá azokon a területeken ahol a haszonállattartást jelen rendelet megtiltja.
4
(2) Lakásban, illetve lakóépület nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben haszonállat nem tartható. (3) A város közigazgatási területét jelen önkormányzati rendelet négy haszonállattartási övezetbe sorolja. Az övezeti besorolást a 3. melléklet tartalmazza.
8.§ (1) Az I-es számú haszonállattartási övezetben haszonállat tartása az új, illetve a meglévő építményekben is tilos. (2) A II-es számú haszonállattartási övezetben a méh korlátozás nélkül, a nagy haszonállatok közül a ló, továbbá a kis haszonállatok tartása a családi szükségletnek megfelelő darabszámban külön engedély nélkül megengedett. Az övezetre vonatkozó családi szükségletnek megfelelő darabszámokat a 3. melléklet 1. táblázata tartalmazza. (3) A III- es számú haszonállattartási övezetben a méh korlátozás nélkül, a többi haszonállat tartása a családi szükségletnek megfelelő darabszámban külön engedély nélkül megengedett Az övezetre vonatkozó családi szükségletnek megfelelő darabszámokat a 3. melléklet 2. táblázata tartalmazza. (4) A IV-es számú haszonállattartási övezetben a nélkül megengedett.
haszonállatok tartása korlátozás
9. § (1) Azokban a haszonállattartási övezetekben, ahol a rendelet külön engedély nélkül csak a családi szükségletnek megfelelő mértékű haszon állattartást tesz lehetővé, az ingatlan tulajdonosának kérelmére a Gazdasági Bizottság – a vonatkozó jogszabályi feltételek fennállása esetén – engedélyezheti a családi szükségletnek megfelelő mértéket meghaladó – ideértve a sportolási célú állattartást is – haszonállattartást. (2) A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályára kell benyújtani. (3) A kérelemben meg kell adni az állattartás helyét (utca, házszám és helyrajzi szám), a tartani kívánt haszonállatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény (állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló) nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát.
10. § (1) Tilos haszonállatot tartani az egyházi épületek, temetők, bölcsődék, óvodák, iskolák, diákotthonok, napközi otthonok, egészségügyi intézmények, közétkeztetési
5
intézmények, élelmiszer üzletek és üzemek, vendéglátó egységek, sportlétesítmények e rendelet 2. mellékletében, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott védőtávolságon belül, illetőleg azok területén. (2) Hígtrágyás tartási alkalmazható.
technológia
csak
erre
vonatkozó
hatósági
engedéllyel
(3) A trágya, a hígtrágya, és a csúrgalékvíz csak zárt rendszerű, jól záródó fedlappal ellátott vízzáró aknában gyűjthető és tárolható. A tárolóakna anyagát úgy kell megválasztani, hogy az a korróziónak ellenálljon. Amennyiben a keletkező trágyát, hígtrágyát, csúrgalékvizet talajerő utánpótlásra kívánják felhasználni , a tároló aknának legalább 4mennyiség befogadására elegendő méretűnek kell lennie, hogy biztosított legyen a kihelyezési tilalmi időszakban a biztonságos tárolás. (4) A trágya-, trágyalé- és a csúrgalékvíz gyűjtő akna űrtartalmát a (3) bekezdésen túl úgy kell meghatározni, hogy tartott haszonállatok darabszámát és a tartástechnológiát is figyelembe kell venni.
10. § Családi ház padlásán a galambtartás megengedett.
IV. Fejezet Kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételei 11. § (1) Lakásban, illetve lakóépület nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségeiben kedvtelésből tartott állat tenyésztése tilos. (2) A kedvtelésből tartott állatok tartása a város teljes közigazgatási területén, ebek esetében társasházban lakásonként 1 db-ig, családi házban 3 db-ig, macska esetében társasházban 2 db-ig, családi házban 5 db-ig, egyéb kedvtelésből tartott állat esetében korlátozás nélkül és külön engedély nélkül megengedett, amennyiben a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi és egyéb vonatkozó előírásokat betartják, valamint mások nyugalmát nem zavarják, testi épségét nem veszélyeztetik, kárt nem okoznak. (3) Az eb tulajdonosa annak megszerzése napjától számított 30 napon belül köteles az ebet a Polgármesterhez, a rendelet 5. mellékletét képező formanyomtatványon bejelenteni.
6
(4) A bejelentést a nyilvántartási feladatokat ellátó Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályához kell eljuttatni. (5) A bejelentést követően a Polgármester az ebet nyilvántartásba veszi és a tulajdonos részére megküldi az eb nyilvántartási számával ellátott tikettet, amit az eb beazonosíthatósága érdekében az eb tulajdonosa a közterületen köteles az eb nyakörvén tartani.
12. § (1) Ha az eb és macska tartása tenyésztési céllal történik, és ha a tenyésztett állatok száma meghaladja a 11. § (1) bekezdésében meghatározott darabszámot, akkor az állat tulajdonosának – a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek teljesülése setén – a Gazdasági Bizottság a tenyésztéshez engedélyt adhat. (2) A kedvtelésből tartott állatok tartására szolgáló építmények védőtávolságára a rendelet 2. mellékletében meghatározott védőtávolságokat kell alkalmazni. (3) A (1) bekezdés szerinti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályára kell benyújtani. (4) A kérelemben meg kell adni a tenyésztés helyét (utca, házszám és helyrajzi szám), a tartani kívánt állatok fajtáját és darabszámát, a tartással érintett építmény (állattartó épület, zárt trágya-, illetve trágyalétároló) nagyságát, a védendő objektumok felsorolását és az állattartó építményektől mért távolságát. (5) A kérelmet a Gazdasági Bizottság a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül bírálja el.
13. § (1) Ebet futtatni, edzeni ezen rendelet 3. mellékletében meghatározott területen lehet. A területet táblával kell megjelölni. Az eb futtatása, edzése a kijelölt területen is csak abban az esetben megengedett, ha a kedvtelésből tartott állat természeténél, viselkedésénél fogva más kedvtelésből tartott állat, vagy ember életét, egészségét és testi épségét nem fenyegeti. (2) Ebet a kiszabadulását megakadályozó módon kell tartani, és a telek, ház, (lakás) bejáratán a harapós ebre utaló figyelmeztető táblát kell - szembetűnő módon elhelyezni.
7
V. Fejezet Záró rendelkezések 14. § (1) E rendelettel összefüggésben induló egyedi, az állattartási övezetekben tartható állatfajtákra, valamint a tartható darabszámra, továbbá az e rendeletben szabályozott védőtávolságok megtartására irányuló eljárások esetén a Gazdasági Bizottság jár el. (2) Aki a 4. § (2) és (3) és (4) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 11. § (2) bekezdésében és a 13. § (1) és (2) bekezdésben foglaltakat megszegi, szabálysértést követ el és 50.000.- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Hatályba léptető rendelkezések 14. § (1) Ez a rendelet a (2) és (3) bekezdés kivételével 2011. július 1-jén lép hatályba. (2) Ez a rendelet a meglévő állattartó épületekben a rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló állattartás vonatkozásában 2012. január 1-jén lép hatályba. (3) A 3. mellékletet a meglévő állattartó épületek esetében - ha azokban a rendelet hatályba lépésének időpontjában már meglévő állattartás van és ha az érintett ingatlan állattartási övezeti besorolása változik - 2012. január 1.-jétől kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az állattartásról szóló 14/2001 (VI.15.) önkormányzati rendelete, az állattartásról szóló 14/2001. (VI. 15.) számú rendelet módosításáról szóló 14/2003. (V. 10.) önkormányzati rendelet, az állattartásról szóló 14/2001. (VI. 15.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 28/2004. (X. 18.) számú önkormányzati rendelet, az állattartás szabályairól szóló 14/2001. (VI. 15.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2006. (V. 22.) számú önkormányzati rendelet, és az állattartásról szóló módosított 14/2001. (VI. 15.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 15/2008. (V. 30.) önkormányzati rendelet. (5) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.
Paks, 2011. 04. 1. Hajdú János
Dr. Blazsek Balázs
8
polgármester
címzetes főjegyző
1. melléklet a …../2011. (…) önkormányzati rendelethez
Családi szükségletnek megfelelő állattartás
1. II. számú haszonállat állattartási övezet Állat megnevezése
db
nagy haszonállat: ló
2
kis haszonállat összesen
5
prémes haszonállat összesen
30
baromfi összesen
50
ebből kacsa
10
2. III. számú haszonállat állattartási övezet Állat megnevezése
db
nagy haszonállat összesen
7
ebből ló,
5
egyéb nagy haszonállat
2
9
kis haszonállat összesen
10
ebből sertés
5
prémes haszonállat összesen
30
baromfi összesen
50
ebből kacsa 20
A galambok tartása a táblázatokban megadott darabszám felett tartható.
10
2. melléklet a …../2011. (…) önkormányzati rendelethez
Az állattartással kapcsolatos építmények védőtávolsága
Védendő objektum
minimális védőtávolság (m)
lakóépülettől
10
ásott kúttól
15
fúrt kúttól a 9. § (1) bekezdésben felsorolt létesítményektől
5 50
fürdőmedencétől
10
11
3. melléklet a …../2011. (…) önkormányzati rendelethez
Állattartó övezetek lehatárolása
12
4. melléklet a …../2011. (…) önkormányzati rendelethez
Állatfuttató, edző közterületek
- Nyárfa utcával szemben a Duna-part területén - Ürgemezőn, az úgynevezett „Lengyel futballpálya” melletti terület
13
5. melléklet a …../2011. (…) önkormányzati rendelethez
„BEJELENTÉS AZ EBTARTÁSRÓL
Az eb tulajdonosának neve: ___________________________________________________ Az eb tulajdonosának lakcíme:
_____________________________________________
Az eb tartási helye: _________________________________________________________ Az eb fajtája: _______________________________________________________________ Az eb neve: _________________________________________________________________ Az eb születési ideje: _________________________________________________________ Az eb neme: ___________________________ színe: _______________________________ Elhullás időpontja: __________________________________________________________ Elvesztés időpontja, helye: ____________________________________________________
P a k s , _______év _____________hó _____nap”
14
Függelék Az állattartással kapcsolatos magasabb szintű jogszabályok 1. A méhészetről szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet, 2. A közúti közlekedés szabályairól” szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, 3. Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény, 4. A veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól” szóló 35/1997. (II. 26.) Kormányrendelet, 5. Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM. rendelet, 6. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény, 7. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet, 8. A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet, 9. Az egyes szabálysértésekről” szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormányrendelet, 10. A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről” szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, 11. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól” szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet, 12. Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről” szóló 334/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet, 13. A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról” szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet. 14. A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet.
15
