Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2011.(...) önkormányzati rendelete az állattartás szabályairól
Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség …számú szakmai véleményének alapján a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § E rendelet célja, hogy az állatvédelmi, állategészségügyi és építésügyi követelményeket figyelembe véve meghatározza az állattartás helyi feltételeit, elősegítse az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését és biztosítsa, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét, az épített és természetes környezetet ne veszélyeztesse. 2. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – Zirc Város közigazgatási területén folytatott valamennyi állattartásra, állattartóra és tartott állatra kiterjed. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) a kutatási-kísérleti célra szolgáló, valamint a tudományos ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra, b) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra, c) a vadon élő állatokra d) a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009.(XII.3.) SZMM rendelet 1. § b) pontjában meghatározott segítő kutyára, e) a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra, f) az állatkiállításokra, g) a kedvtelésből tartott állatok kereskedésére, és szaporítására, h) az állatpanziókra, állatmenhelyekre, i) a cirkuszi menazsériára, j) az állatkórházra, állatorvosi rendelőkre, k) a vágóhídra, állatforgalmi és feldolgozó telepre
l) m) n) o)
az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló mód. 41/1997.(V.28.) FM rendelet 1. sz. függelékének 4. pontjában meghatározott nagy létszámú állattartó telepre, a gyepmesteri telepre, és az esetenként, közvetlen fogyasztás céljából beszerzett, levágásig, de legfeljebb 3 napig, zárt helyen tartott egyéb kisállatra vagy prémes állatra, veszélyes és védett állatokra, a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekre. 3. Értelmező rendelkezések
3. § A rendelet alkalmazásában: 1) Állattartás: az állat jogszabályon, vagy polgári jogi jogcímen alapuló tulajdonjogának gyakorlása, felelős őrzése, birtoklása, megfigyelése, az állat gondozása és felügyelete mellett. 2) Állattartó: az állat tulajdonosa, birtokosa, vagy aki az állatot, állatállományt gondozza, felügyeli, ideértve az állat tulajdonosának személyétől eltérő, az állatot ideiglenesen gondozó, felügyelő személyt is, függetlenül a felügyelet jogcímétől. 3) Nagyállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, bivaly, strucc, emu. 4) Kisállat: sertés, juh, kecske. 5) Egyéb kisállat: baromfifélék, galamb (kivéve a 8) pont alattiakat). 6) Prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl, nutria, róka, pézsma, nyérc, nyest, görény, csincsilla, angóranyúl, valamint minden olyan kifejezetten a prémjéért, szőréért tenyésztett, vagy tartott állat, amely nem tartozik a 3)-5) pontba. 7) Haszonállat: a tartás céljától függetlenül a 3) – 6) pont alattiak, 8) Kedvtelésből tartott állat: eb, macska, éneklő- és díszmadár, ideértve a sport,- posta,és díszgalambokat, valamint minden olyan állat, amely nem minősül a 7) pont szerinti haszonállatnak. 9) Többlakásos ingatlan: társasház, lakásszövetkezeti vagy osztatlan közös tulajdonú telken álló lakóépület, amely legalább két önálló lakással rendelkezik. 10) Felügyelet: az állat mozgását korlátozó, támadását megakadályozó, továbbá az ember és állat egészségvédelmét szolgáló cselekvés és eszköz alkalmazása. 11) HÉSZ: Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének Zirc Város helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelete. II. Fejezet Különös rendelkezések 4. Az állattartás általános szabályai 4. § (1) A város közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok - ideértve a HÉSZ előírásait - betartása mellett is csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása a vonatkozó építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok, valamint jelen rendeletben foglaltak betartásával történhet. (3) Az építmények, valamint a trágya- és trágyalétároló megvalósítása során alkalmazandó védőtávolságokat e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A
védőtávolságot a védett építmény vagy közmű és az állattartásra szolgáló építmény, trágya- és trágyalétároló egymáshoz legközelebb eső pontjai között légvonalban kell mérni. (4) A forrásoktól, víznyelőktől, valamint közcélú vízvezetéki ivóvízellátásra szolgáló víznyerőhelyektől, mért 150 méteren belül haszonállat, 50 méteren belül kedvtelésből tartott állat nem tartható. Természetes vízfolyások partélétől mért 50 méteren belül haszonállatot tartani és legeltetni, valamint 5 méteren belül kedvtelésből tartott állatot tartani tilos. (5) A város közterületein galamb etetése tilos. 5. §
A haszonállat és a kedvtelésből tartott állat által közterületen vagy közös tulajdonú ingatlan közös használatú részein okozott szennyeződést az állat tulajdonosa vagy a felügyeletét ellátó személy köteles azonnal eltakarítani. 5. Haszonállatok tartása
6. § (1) A város közterületein haszonállat nem tartható, belterületén nagyállat nem legeltethető. A haszonállatot közútnak nem minősülő közterületen csak tulajdonosuk vagy az általa megbízott megfelelő számú felügyelő kíséretében lehet hajtani. Az állatok közúton történő hajtásának szabályait a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975.(II.5.) KPM-BM rendelet szabályozza. (2) Ahol a haszonállattartás céljára szolgáló építmény, valamint trágyatároló elhelyezésére az ingatlanon nincs lehetőség, haszonállat nem tartható. (3) Többlakásos ingatlan közös használatú udvarán haszonállat az egyéb jogszabályi feltételek megléte esetén is csak abban az esetben tartható, ha a lakásszövetkezet, a társasház szervezeti és működési szabályzata, vagy házirendje, az egyéb többlakásos ingatlanok esetében pedig, az ingatlanok tulajdonosainak megállapodása lehetővé teszi. (4) A többlakásos ingatlanok közös tulajdonban lévő helyiségeiben, lépcsőházaiban, folyosóin, valamint erkélyen és loggián – amennyiben a lakásszövetkezet, a társasház szervezeti és működési szabályzata, vagy házirendje, az egyéb többlakásos ingatlanok esetében pedig az ingatlanok tulajdonosainak megállapodása másként nem rendelkezik – haszonállatot tartani, vagy felügyelet nélkül szabadon engedni tilos. (5) A HÉSZ által meghatározott Vt, Vk, Ln, Lk, Lke-3, Lke-5, Lke-6, valamint a József A. u.- Bajcsy Zs. u. – Jókai M. u. – Deák F. u. által határolt városközponti telektömbökben haszonállat nem tartható. (6) A HÉSZ által meghatározott Lke-1, Lke-2, Lke-4 (kivéve a József A. u.- Bajcsy Zs. u. – Jókai M. u. – Deák F. u. által határolt városközponti telektömböket), valamint az Lf és Gksz építési övezetekben a (7) és (8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel: a) kisállat legfeljebb 3 db és b) egyéb kisállat és prémes állat összesen legfeljebb 25 db tartható. (7) Amennyiben a (6) bekezdésben meghatározott övezetekben a telekterület nagyság 900 m2 vagy a feletti úgy, kisállat legfeljebb 5 db, valamint egyéb kisállat és prémes állat összesen legfeljebb 50 db tartható. (8) Zirc városrészeiben, Akliban, Kardosréten, Tündérmajorban valamint az 1500 m2 telekterületnagyság feletti HÉSZ által meghatározott Gksz területeken a (7) bekezdésben meghatározottaktól eltérően: a) 5 db nagy állat és ezek szaporulata választási korukig,
b) 10 db kis állat és ezek szaporulata választási korukig, és c) legfeljebb 60 db egyéb kis állat és prémes állat az állattartó által meghatározott arányban, valamint ezek szaporulata választási korukig tartható. (9) Zirc város belterületi határa és attól számított 500 m-es külterületi területsáv által érintett ingatlan, területsávon belüli részén legfeljebb a (8) bekezdésben meghatározott számú állat tartható. (10) Zirc város belterületi határától számított 500 m-en kívüli, külterületi részen, valamint a HÉSZ szerinti Gm övezetben haszonállat az egyéb jogszabályokban foglalt feltételekkel tartható. 7. § Tilos haszonállatot tartani egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység épületében, udvarán, gyermekjátszótér, sportpálya, strand területén, és ezek telekhatártól légvonalban mért 50 m-es védőkörzetben. 8. § (1) Az állatok tartására szolgáló melléképületnek mosható, tisztítható padozattal, szivárgásmentes és fedlappal ellátott trágya- és trágyalétárolóval kell rendelkeznie. A trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint onnan a trágyalé kifolyását meg kell akadályozni. (2) A trágya- és trágyalégyűjtő kiürítéséről szükség szerint kell gondoskodni, melyet úgy kell elvégezni, hogy mások jogai ne sérüljenek, továbbá a környezetet ne veszélyeztesse, károsítsa. (3) Az almos trágya tárolására szolgáló trágyagyűjtőnek rendelkeznie kell a csurgalékvíz és a híg trágyalé befogadására alkalmas, megfelelő tárolókapacitású, zárt, vízzáró aljzatú trágyaléaknával. 6. Kedvtelésből tartott állatok tartása 9. § (1) Ingatlanonként – a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel – 2 db eb és 3 db macska tartható. (2) A 900 m2 területnagyságot meghaladó ingatlanok esetében 3 db eb és 4 db macska tartható. (3) Többlakásos ingatlanokban lakásonként 1 db eb és 2 db macska tartható. (4) Többlakásos ingatlanoknál lakásonként a (3) bekezdésben meghatározott létszám feletti eb, illetve macska csak abban az esetben tartható, amennyiben a lakásszövetkezet, a társasház szervezeti és működési szabályzata, vagy házirendje, az egyéb többlakásos ingatlanok esetében pedig az ingatlanok tulajdonosainak megállapodása másként rendelkezik. (5) Az ebek, macskák szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható az (1), (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott létszám felett. (6) A többlakásos ingatlanok közös tulajdonban lévő helyiségeiben, lépcsőházaiban, folyosóin, erkélyen és loggián, valamint közös használatban lévő udvarán – amennyiben a lakásszövetkezet, a társasház szervezeti és működési szabályzata, vagy házirendje, az egyéb többlakásos ingatlanok esetében pedig az ingatlanok tulajdonosainak megállapodása másként nem rendelkezik – kedvtelésből tartott állatot tartani, vagy felügyelet nélkül szabadon engedni tilos. 10. § (1) Kedvtelésből tartott állatot tilos bevinni, vagy beengedni: a) élelmiszert előállító, élelmiszert feldolgozó üzemekbe, élelmiszerraktárakba, b) üzletekbe, a kedvtelésből tartott állatok kereskedését kivéve, c) vendéglátóhelyek élelmiszerraktáraiba, előkészítő helyiségeibe, konyháiba, valamint az ügyfélforgalom számára nyitott, vendégfogadásra szolgáló helyiségekbe, utóbbi esetben kivéve, ha a kedvtelésből tartott állat megfelelő, biztonságos elhelyezésének
feltételei a közegészségügyi, járványügyi, s állatvédelmi szabályok betartásával biztosítottak. d) piac területére, kivéve, ha az üzemeltető a piac rendjére vonatkozó szabályozásban ettől eltérően nem rendelkezik, e) oktatási, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, kulturális létesítmény, vagy intézmény területére, f) közigazgatási, köztestületi, hatósági feladatokat ellátó közintézmények területére, g) sportpályák, játszóterek területére, és h) tiltó táblákkal jelzett zöldterületek, sétányok, parkok területére. (2) Kizárólag élelmiszer szállítására szolgáló járművön kedvtelésből tartott állatot szállítani tilos. (3) Tömegközlekedési szolgáltatást végző járművön a szolgáltató hatályos előírásainak betartásával szállítható kedvtelésből tartott állat. (4) Kedvtelésből tartott állatot közterületen szabadon engedni csak a 2. mellékletben meghatározott, a kedvtelésből tartott állatok futtatásra, edzésére kijelölt helyen szabad. (5) Az állattartó, vagy a kedvtelésből tartott állat felügyeletét ellátó személy a belterületi közterületen történő felügyelete során köteles a kedvtelésből tartott állat által okozott szennyeződés eltávolításához szükséges eszközöket (pl. nylonzacskó, lapát, seprű) magánál tartani és azt – felszólításra – a rendőrnek, a közterület-felügyelőnek, vagy a helyszíni bírság kiszabására feljogosított köztisztviselőnek bemutatni, kivéve, ha a kedvtelésből tartott állat szállítására szolgáló eszköz alkalmas a kedvtelésből tartott állat által okozott szennyeződés belterületi közterületre jutásának megakadályozására. (6) Az (5) bekezdésben foglalt kötelezettség nem vonatkozik a 3. mellékletben meghatározott, a kedvtelésből tartott állatok futtatására, edzésére, állat illemhelyek céljára kijelölt közterületekre. 7. Az ebtartás egyéb szabályai 11. § (1) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani nem lehet. (2) A felügyelet nélküli, közterületen, vagy üzlet előtt kikötött, valamint a közterületen, szabadon engedett ebek befogását és elszállítását a 2. függelékben meghatározott gyepmester végzi, az ezen függelékben meghatározott díjakon. (3) A befogott ebet – az önkormányzat által kifizetett gyepmesteri szolgáltatás díjának az önkormányzat részére történő utólagos megtérítése mellett – a tulajdonos kiválthatja. Amennyiben a befogástól számított 15 napon belül az állat tulajdonosa nem válik ismertté, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 48/A. § (3) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (4) Az elkóborolt ebek befogására irányuló igényt a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályán lehet bejelenteni. (5) A közterületen levő elhullott eb elszállításáról a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya gondoskodik. 8. Ebtenyészet létesítése 12. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott övezetek kivételével ebtenyészetet létesíteni tilos. (2) A HÉSZ szerinti Gksz2, Gksz3, Lke-1, Lke-2 övezetekben ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélyét kell kérni. (3) Az engedélyezési eljárás során a polgármester helyszíni szemlét folytat le. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe veszi az ingatlan területének nagyságát,
az állatok tartására szolgáló helyiségek és a szomszédos ingatlanok határa közötti védőtávolságot. (4) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a tenyésztés céljára használt ingatlan használati jogcímét igazoló okiratot a telekhatáros szomszédok (tulajdonosok, bérlők, lakáshasználók) hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a Nemzetközi Kinológiai Szövetség (FCI) által elismert ebtenyészet vonatkozásában a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, vagy szerződött partnerei indokolt véleményét, más közösséghez tartozás esetén annak az egyesületnek a véleményét, ahol a tenyésztő tag. 9. A rendelet egyes előírásainak megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények 13. § A polgármester a rendelet 4. § (3), (4) bekezdésében meghatározott védőtávolságok be nem tartása esetén kötelezi az állattartót a védőtávolságok betartására. Amennyiben az állattartó a jogerős határozat ellenére a védőtávolságok betartásáról nem gondoskodik a polgármester az állattartás megszüntetésére kötelezi az állattartót. 14. § (1) A polgármester a 6. § (2)-(4), valamint 24. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak be nem tartása esetén az állattartót az állattartás megszüntetésére kötelezi. (2) A polgármester a 8. § (1), (3) bekezdésében foglalt szabályok megsértése esetén az állattartót az állatok tartására szolgáló épület, szükség szerint a trágya- és trágyalétároló átépítésére kötelezi. Amennyiben a kötelezett a jogerős határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, úgy a polgármester a kötelezettet az állattartás megszüntetésére kötelezi. 15. § Aki ebtenyészetet a 12. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott feltételek be nem tartásával létesít, azt a polgármester az ebtenyészet megszüntetésére kötelezi. 10. Szabálysértési tényállások 16. § (1) Aki a 4. § (5) bekezdésében foglaltakat megszegve a város közterületein galambot tart, vagy etet, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki az 5. § rendelkezését megsértve a közös tulajdonú ingatlan közös használatú részein okozott szennyeződést nem takarítja el 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 17. § (1) Aki a 6. § (1) bekezdésében meghatározott szabályokat megszegi 3.000,- Ft-tól 20.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a 6. § (5)-(8) bekezdésben meghatározott számú állatnál többet tart, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a 7. §-ban meghatározott védőkörzeten belül tart haszonállatot, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Aki a 8. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. 18. § (1) Aki a 9. § (1)-(3) bekezdésben meghatározott számú állatnál többet tart, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a 9. § (4) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a 9. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott szabályokat megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
19. 20. 21. 22.
(4) Aki a 10. § (1) bekezdésében foglalt helyekre kedvtelésből tartott állatot bevisz vagy beenged, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (5) Aki kedvtelésből tartott állatot a 10. § (2)-(3) bekezdésében foglalt szabályok megszegésével szállít, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (6) Aki a 10. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségnek nem tesz eleget, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § Aki a 11. § (1) bekezdésében foglalt szabályt megszegi, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § Aki a kedvtelésből tartott állat gyepmester által történő befogását, vagy elszállítását bármely módon megkísérli megakadályozni, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § Aki a 24. § (1) és (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el és 3.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. § A szabálysértési eljárás lefolytatására a szabálysértési törvényben meghatározott hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Jegyző jogosult. III. Fejezet Záró rendelkezések
23. § (1) Ez a rendelet 2011. június 1. napján lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult és a folyamatban lévő eljárásokban kell alkalmazni. 24. § (1) Ha az állattartó e rendeletben meghatározottnál több állatot tart, köteles e rendelet hatálybalépésétől számított 2 éven belül az állatok számát a jelen rendeletben meghatározott számúra csökkenteni. (2) Ha az állattartó meglévő állattartási tevékenységet olyan – e rendeletben meghatározott – övezetben folytat, ahol azt jelen rendelet nem teszi lehetővé – azonban az állattartásra szolgáló építmény megfelel a jogszabályi előírásoknak vagy új, kiegészítő építmény (pl. trágyatároló) kialakítása nélkül szabályossá tehető – az állattartást jelen rendelet hatálybalépésétől számított 3 évig folytathatja, azzal a feltétellel, hogy a nem szabályos építmény szabályossá tételéről jelen rendelet hatálybalépésétől számított fél éven belül gondoskodik. A tartott állatok számára a 6. § (6) bekezdés a) és b) pontja, a 900 m2 térmértéket meghaladó ingatlan esetében a 6. § (7) bekezdése, az 1500 m2 térmértéket meghaladó ingatlan esetében a 6. § (8) bekezdés a), b) és c) pontja a meghatározó. (3) Ha az állattartó meglévő állattartási tevékenységet olyan – e rendeletben meghatározott – övezetben folytat, ahol azt jelen rendelet nem teszi lehetővé – azonban az állattartásra szolgáló építmény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és azt új, kiegészítő építmény (pl. trágyatároló) létesítése nélkül szabályossá tenni nem lehet – az állattartást jelen rendelet hatálybalépését követő 2 év elteltével meg kell szüntetni. (4) Amennyiben a meglévő állattartás a jelen rendeletben meghatározott övezetben folytatható, azonban az állattartásra szolgáló építmény nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az állattartó köteles az építmény szabályossá tételéről jelen rendelet hatálybalépését követő fél éven belül gondoskodni.
(5) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseivel érintett állattartó köteles jelen rendelet hatálybalépését követő 2 hónapon belül az állattartást bejelentenie Zirc Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályának a jelen rendelet 3. mellékletében meghatározott formanyomtatványon. 25. § Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének az állattartásról szóló 26/2001.(IX.25) ÖK. rendelete. Zirc, 2011. …..
Ottó Péter polgármester
dr. Árpásy Tamás jegyző
1. melléklet a ……./2011. ( ) önkormányzati rendelethez Az állattartás céljáró szolgáló építmények kialakítása esetén meghatározó védőtávolságok Az állattartás céljáró szolgáló építmények kialakítása esetén a lakóépülettől, ásott, vagy fúrt kúttól, ivóvíz gerincvezetékétől számított kötelező védőtávolságai:
Nagyállat Kisállat Ebtenyészet Egyéb kisállat, prémes állat
Lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
Vízvezetéktől
10 m
15 m
5m
10 m
15 m
5m
5m
15 m
5m
Tárgya-, és trágyalétároló kialakítása esetén a lakóépülettől, ásott, vagy fúrt kúttól, vízvezetéktől számított kötelező védőtávolságai:
Trágya-, trágyalé tároló
és
Lakóépülettől
Ásott, fúrt kúttól
Vízvezetéktől
10 m
20 m
5m
2. melléklet a ……./2011. ( ) önkormányzati rendelethez Kedvtelésből tartott állatok futtatásra, edzésére kijelölt hely az 1902 hrsz-ú ingatlan (Hosszúrét).
3. melléklet NYILATKOZAT Az állattartó neve:…………………………………………………………………. Az ingatlan címe és helyrajzi száma:……………………………………………… Az ingatlanon tartott állatok száma, fajtánkénti bontásban:………………………. …………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………….. Az ingatlanon meglévő állattartási építmény leírása, az ingatlan határaitól mért távolsága: ……………………………………………………………………………………... Az állattartási építményt kiegészítő építmény (pl.: trágyatároló) ingatlan határaitól mért távolsága: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… Az állattartásra szolgáló építmény létesítésének időpontja:………………………...
1. függelék a ……./2011. ( ) önkormányzati rendelethez
Egyes, az állattartásra vonatkozó magasabb szintű jogszabályok jegyzéke − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm. rendelet A települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló mód. 245/1998.(XII.31.) Korm. rendelet Az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló mód. 334/2006.(XII.23.) Korm. rendelet Az állatvédelmi bírságról szóló mód. 244/1998.(XII.31.) Korm. rendelet A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Korm. rendelet A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999.(III.31.) FVM rendelet A tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007.(X.18.) FVM rendelet A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú mozgásának állat-egészségügyi szabályairól szóló 147/2004.(X.1.) FVM rendelet Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V.28.) FM rendelet A veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008.(XII.20.) FVM rendelet Az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001.(II.23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet A veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999.(VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet A méhállományok védelméről és a mézelő méhek egyes betegségeinek megelőzéséről és leküzdéséről szóló 70/2003.(VI.27.) FVM rendelet A méhészetről szóló 15/1969.(XI.6.) MÉM rendelet A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 64/1998.(XII.31.) FVM rendelet A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvései program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet (trágyatárolás szabályai)
2. függelék a ……./2011. ( ) önkormányzati rendelethez Zirc város közigazgatási területén a gyepmesteri teendőket az Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. (8000 Székesfehérvár, Homoksor 7.) végzi. 1) Eb befogási díja: 2) Befogáshoz használt bódító szer ára: 3) 14 napi ellátás díja: 4) Elhullott eb szállítási díja: 5) Eb végső elaltatási díja:
1596,- Ft+Áfa 3717,- Ft+Áfa 3963,- Ft+Áfa a befogadó és a szállító számlája alapján állatorvosi számla alapján
A fenti tételek nem tartalmazzák a 94 Ft/km+ÁFA szállítási költséget.
