Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelete a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség egyetértésével a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában1 meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1.§ A rendelet hatálya kiterjed Nagykőrös város közigazgatási területére, különösen: a) az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő zöldfelületekre, zöldterületekre, erdőkre, sétányokra, játszóterekre, fasorokra, egyes belterületi fákra, ezek berendezéseire és építményeire, köztárgyaikra b) minden önálló belterületi ingatlan tartós fás növényállományára, függetlenül attól, hogy tulajdonosa természetes vagy jogi személy c) közutat, járdát szegélyező, és a közút forgalmát terelő vagy elválasztó, burkolattal el nem látott, részben vagy egészben növényzettel fedett közterületre d) külterületi önkormányzati tulajdonú ingatlanokra, közterületekre. 2. § A rendelet célja Nagykőrös város zöldterületi karakterének, zöldfelületi rendszerének védelme és fejlesztése. Az emberi környezet, továbbá a lakosság egészségének megóvása érdekében azon szabályok megállapítása, amelyek meghatározzák a települési környezettel történő harmonikus, rendezett gazdálkodás formáit, különös tekintettel a közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületekkel történő gazdálkodás feltételeire, kiterjesztve azt, az ezen területekkel kapcsolatos, vagy azokat érintő építési engedélyezési eljárásra. 3. § A rendelet alkalmazása szempontjából: a) Zöldfelület: Kül- és belterületen olyan területi elemek, amelyek döntően növényzettel fedettek b) Közpark: Városszerkezeti jelentőséggel bíró, vagy kialakításánál fogva meghatározó városképi értékű zöldfelület, amelyet egységes szemléletű rendező elv szerint épült burkolatok, elhelyezett berendezések, esetleg egyéb építmények és növények jellemeznek. c) Közhasználatú zöldterület: A város területén minden olyan önkormányzati tulajdonú – eltérő rendelkezés hiányában – korlátozás nélkül használható zöldfelület, melyen zöldfelületi elemek, építmények találhatók. Közhasználatú zöldterületnek minősülnek a nem önkormányzati tulajdonban lévő, de tulajdonosai által közhasználatra átadott, zöldfelületi adottsággal, vagy elemmel bíró területek is. d) Korlátozott közhasználatú zöldterület: Jelentős zöldfelülettel, zöldfelületi értékkel bíró, idő, vagy térbeli korlátozással üzemeltetett és fenntartott, de a rendelkezési időben közösségi használatra szánt létesítmény, tulajdonostól függetlenül. e) Közhasználatú játszótér: Játszószerekkel ellátott közterület. f) Utcai fasor: Az utak mentén rendszerint egy sorban lévő fák összessége. g) Kertészeti rendezés alá eső városi zöldfelületek: Azok a zöldfelületek, ahol a tereprendezés, parkosítás, fásítás már e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megkezdődött. 1
Módosította a 50/2013. (IX. 27.) ö. r.
Hatályba lépés ideje: 2013. szeptember 28.
h) Zöldfelületi érték: A zöldfelületen található növényzet pénzben kifejezett értéke. Az érték meghatározása az 1. melléklet szerint történik. i) Zöldsáv: A közút és a járda – járda hiányában az ingatlan telekhatára – között található, rendszerint növényzettel borított terület. j) Kertépítészeti terv: A zöldfelületek kialakítását meghatározó terv, mely a megmaradó, ültetendő, és kivágandó növények helyzetével foglalkozó terv, meghatározza a növény fajtáját és minőségét. Amennyiben a zöldfelület rendezése nem esik magasabb szintű jogszabály által engedélyezési terv készítésének kötelezettsége alá, jelen rendeletben kertépítészeti tervnek minősül a közterület állapotát megváltoztató által készített, vagy készíttetett vázlatterv is. k) Zöldfelületi elem: Zöldfelületen található növények, berendezési tárgyak egységes elnevezése. l) Kezelő: A terület felett rendelkezni jogosult. m)Rálátási háromszög: A közúti közlekedés biztonsága érdekében útkereszteződésekben, szintbeni csomópontokban a szabad kilátást biztosító, növényültetési korlátozásokkal és fenntartási előírásokkal speciálisan szabályozott terület. n) Környezetvédelmi Alap: a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett környezeti károk csökkentését, a helyi természeti értékek megóvását, a hatékony környezetvédelmi megoldások ösztönzését, valamint a lakosság környezeti szemléletének fejlődését szolgáló helyi elkülönített pénzalap. 2. Zöldfelületek létesítése 4. § (1) Közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú zöldterületet létesíteni, azon beavatkozási munkálatokat folytatni, megszüntetni csak a tulajdonos hozzájárulásával lehet. (2) Amennyiben más engedélyezési eljáráshoz kapcsolódóan, vagy önálló engedélyezési eljárásban az engedélyező a zöldfelület létesítésére, vagy kialakítására vonatkozóan előírást tesz, és ez aránytalanul magas költséggel jár engedélyes részére, ebben az esetben a zöldfelület kialakításához a Környezetvédelmi Alapjából támogatás nyújtható. (3) Támogatás nem nyújtható helyreállítási kötelezettség teljesítéséhez. 3. Zöldfelületek használata 5. § (1) A közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú zöldterületeket és azok építményeit, zöldfelületi elemeit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon mindenki ingyenesen használhatja. (2) A közterület tulajdonosa a zöldfelületek állagmegóvása érdekében egyes zöldfelületek használatát az általa szükségesnek ítélt időtartamra és módon korlátozhatja, továbbá ideiglenes jelleggel engedélyezheti a közterület eredeti funkciótól eltérő használatát, ha az a zöldfelület állapotát tartósan, vagy maradandóan nem károsítja. 6. § A közhasználatú zöldfelületen hó- és síkosság-mentesítés végzésekor a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. 7. § A települési zöldfelületi rendszer optimális, szakszerű alakítása érdekében törekedni kell arra, hogy a fedetlen talajfelületek növényzettel borítottak legyenek, ennek érdekében az
e rendelet hatálya alá tartozó területek zöldfelületein lévő építés által érintett területek végleges rendezését, helyreállítását az építkezés befejezésével együtt kell biztosítani. 4. Zöldterület fenntartása 8. § (1) A közhasználatú zöldterületek fenntartásáról az önkormányzat e rendeletben foglaltaknak megfelelően gondoskodik. (2) Az ingatlantulajdonos, bérlő, használó köteles az ingatlan határvonalától az útszegélyig, belterületen legfeljebb 5 méterig, külterületen legfeljebb 10 méterig terjedően a közterületrészek gondozását elvégezni, vagy saját költségén elvégeztetni olyan minőségben, mint amilyen az adott ingatlanhoz legközelebb eső 2. melléklet szerinti parkfenntartásba vont terület fenntartási minősége. (3) Amennyiben az ingatlantulajdonos, bérlő, használó a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az Önkormányzat a kötelezett költségén elvégezteti azt. 9. § (1) Az épület eresz- és lefolyócsatornájának, tetőfelületének tisztításáról az épület tulajdonosa, bérlője vagy használója köteles gondoskodni. (2) A fák gallyazása az adott közmű tulajdonosának vagy kezelőjének a kötelessége, ha a gallyazás a légvezetékek biztonságos üzemeltetésének biztosítása, vagy hibaelhárítás miatt szükséges. (3) A fák és cserjék telepítési távolságait 3. melléklete tartalmazza. 5. Zöldfelületek védelme 10. § (1) Közhasználatú zöldterület megszüntetése vagy beépítése, valamint zöldfelületi kár okozása esetén annak számított zöldfelületi értékét az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni. (2) Az okozott kár zöldfelületi értékét a polgármester állapítja meg. (3) A zöldfelületi érték számításának alapját az 1. melléklete tartalmazza. (4) A zöldfelületi kár mértéke: e) fák és cserjék esetében a gyökér-, törzs-, és lombkoronában keletkezett mennyiségi, minőségi és esztétikai kár százalékban kifejezett értéke f) gyep és virágágyak esetében a területi kár százalékos aránya alapján kifejezett érték. (5) Zöldfelületi építményben keletkezett kár mértékét az újraelőállítás, vagy a javítás bekerülési költsége képezi. 11. § (1) Zöldfelületek jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló más célú használata esetén a jogosult köteles az ott található növényzet védelméről gondoskodni. (2) Burkolatépítésnél, felújításnál a burkolatba eső fát a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésben meghatározott légáteresztő felülettel kell körbevenni. (3) Meglévő fa környezetében bontási, építési tevékenység csak úgy folytatható, hogy a fát nem károsíthatja. 6. Zöldfelületek átépítése, felújítása, helyreállítása 12. § Közhasználatú és önkormányzati tulajdonban lévő korlátozott közhasználatú zöldterületek megjelenési formájának, zöldfelületi arányainak, zöldfelületi mutatóinak megváltoztatása, a korábbitól eltérő kialakítása engedélyköteles tevékenység, mely ügyekben a polgármester jár el engedélyezőként a benyújtott kertépítészeti terv alapján.
13. § (1) Az építési, átalakítási, bővítési vagy felújítási hatósági engedélyezési eljárás során, amennyiben a létesítményből adódóan a közterület használatának módja megváltozik, a benyújtandó dokumentumokon túl csatolni kell az engedélyezett létesítménnyel határos, érintett közterület területrendezésének részletes helyszínrajzát, amely tartalmazza különös tekintettel: a) járda építési helyét, anyagát, szélességét, magassági viszonyait, kapcsolatát a meglévő járdaburkolatokhoz b) közterületi parkolás módját, burkolatát c) csapadékvíz elvezetés megoldását d) növénykivágást és telepítést e rendeletben foglaltak szerint e) berendezéseket. (2) Bármely építési, bontási engedély során az engedélyezési műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell az ingatlan és az e rendelet szerint gondozással vele együtt kezelendő, vagy az építés által érintett közhasználatú zöldterületen található 10 centiméternél nagyobb törzsátmérőjű fákat, jelentős cserjéket. Az engedélynek ki kell térnie a fakivágásra, és a favédelemre is. 14. § (1) Aki a közhasználatú zöldterület állapotát bármely engedélyezett tevékenységével összefüggésben megváltoztatja, köteles azt, a tevékenység befejezését követő 30 napon belül a szükséges mértékben, és legkésőbb a következő növényültetési időszak végéig, az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítani. (2) A helyreállítást az engedélyező részére írásban kell bejelenteni, aki annak szakszerűségét ellenőrzi, és nem megfelelő helyreállítás esetében előírja a helyreállítás kijavítását, vagy a kötelezett költségére elvégezteti azt. (3) A közhasználatú zöldterület eredeti funkciótól eltérő használatának befejezését követően a használó és az engedélyező helyszíni szemlét tart, ahol közösen állapítják meg a károsodás mértékét, és a helyreállítás megfelelőségét. (4) Amennyiben a kérelmező saját erőből nem képes a helyreállítást elvégezni, ebben az esetben a munkával mást kell megbíznia, aki a munka szakszerű elvégzéséhez megfelelő szakképzettséggel és engedéllyel rendelkezik. A megbízást az engedély iránti kérelemmel együtt kell benyújtania. (5) Amennyiben kérelmező a helyreállítást önerőből el tudja végezni, úgy a kérelemhez írásbeli nyilatkozatát is be kell csatolni. 15. § Közhasználatú zöldterületen olyan munkát, tevékenységet, amely a növényzetben kárt okoz, engedély nélkül csak szükséghelyzet esetén szabad végezni, ebben az esetben végzett munkát 3 napon belül be kell jelenteni az engedélyező részére, és a terület helyreállítása vonatkozásában a 14. §-ban foglaltak szerint kell eljárni. 16. § (1) Közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú zöldterületeken meglévő közművezeték korszerűsítése, felújítása a meglévő nyomvonalon úgy végezhető el, hogy az a lehető legkisebb közvetlen vagy közvetett zöldfelület károsítással járjon. (2) Ha a kivitelezés során károsodás következik be, az eredeti állapotot köteles a kivitelező saját költségén helyreállítani. (3) Ha az eredeti állapot visszaállítására nincs lehetőség, ebben az esetben a kivitelező a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni. (4) A helyreállítás ellenőrzése a 14-15.§-ban foglaltak szerint történik. 17. § (1) Közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú zöldterületen új közművezeték az ágazati szabványban előírt, meglévő fasor tengelyétől mért 1,0-2,0 méteres védőtávolságra helyezhető el a 3. melléklet szerint. (2) Az árokásásnál szemrevételezett gyökérkárosodás, vagy egyéb károsodás mértéke alapján a polgármester helyreállítási kötelezettséget írhat elő.
(3) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az új közmű fektetése során sérül, ebben az esetben a közműtulajdonos, közműkezelő a növényzet pótlását saját költségén köteles – a polgármester által engedélyezett módon, határidőre – elvégezni. (4) Ha a pótlásra nincs lehetőség, ebben az esetben a közműgazda a közműfektetés során sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni. 18.§ (1) Közhasználatú, vagy korlátozott közhasználatú zöldterületen lévő fák, cserjék építkezésből adódó gyökér-, törzs vagy lombkorona károsodásának mértéke alapján az engedélyező vagy hozzájáruló dokumentumban kártérítés vagy helyreállítási kötelezettség írható elő. (2) Ha a meglévő növényzet bizonyíthatóan az engedélyezett munkák során sérült, úgy az építtető a növényzet pótlását, vagy helyreállítását saját költségén köteles – polgármesterrel egyeztetett módon – elvégezni. Ha a pótlásra vagy helyreállításra nincs lehetőség, úgy az engedélyezett a sérült növényzet zöldfelületi értékét köteles az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába befizetni. 7. Fakivágás engedélyezési eljárása 19.§ (1) Közhasználatú zöldterületen fát kivágni csak engedély alapján lehet. (2)2 Az engedély iránti kérelmet a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. Korm. rendelet 2 melléklet szerinti formanyomtatványok kell benyújtani. 20. §3 (1) Amennyiben a pótlási kötelezettség teljesítése kompenzációs intézkedés megtételével történik, úgy az 1. melléklet alapján számított zöldfelületi értéket a Környezetvédelmi Alapba való megfizetéssel kell teljesíteni. (2) A fa kivágása a befizetés igazolását követően engedélyezhető. (3) Pótlási kötelezettség teljesítésénél 10/12-es szabvány méretű facsemetéknél kisebb méretűek nem használhatók. (4) Pótlási kötelezettség teljesítésénél a pótlásra kerülő mennyiséget a fa egészségi állapota, településen belüli elhelyezkedése, esztétikai értéke alapján kell megállapítani oly módon, hogy a megállapított mennyiség nem lehet kevesebb a kivágásra kerülő fa mennyiségénél, és nem lehet több a kivágandó fa 1 méter magasságában mért körméret és a pótlásra kerülő facsemete körméretének hányadosánál. 21.§ (1) Engedély nélküli fakivágás, egyéb zöldfelületi rongálás kárértékének vagy növénymegváltási díjának megállapításához a 10. § (1)-(5) bekezdés szerint kell eljárni. A kár, vagy díj nagyságát az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni. (2)4 (3)5 8. Zöldfelületek fejlesztése, közterületi növénytelepítések
2
Módosította a 28/2012. (XI.30.) ö. r. Módosította a 28/2012. (XI.30.) ö. r. 4 Hatályon kívül helyezte: a 28/2012. (XI.30.) ö. r. 5 Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r. 3
Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. december 15.
22.§ (1) A közutak és a járdák közötti zöldsáv elsősorban az utcai fasor telepítési helye. (2) Új közművezeték fektetése során az építést kérelmező minta-keresztszelvényben köteles igazolni, hogy a tervezett vezeték mellett utcai sorfa a védőtávolságok betartásával telepíthető, ennek hiányában, vagy nem teljesülése esetén az engedélyező előírhatja a vezeték nyomvonalának módosítását. 23.§ (1) A közhasználatú és korlátozott közhasználatú zöldterületeken ültetendő növény faj-fajta meghatározásánál különleges szempontok felmerülése hiányában az 5. mellékletében javasolt növényeket kell alkalmazni. (2) Egyedi szempontok felmerülése esetén az ültetés a kezelő hozzájárulásával lehetséges. 24.§ (1) Közhasználatú zöldterületen fát ültetni a kezelő hozzájárulásával lehet. (2) Bármely közhasználatú zöldterületre kiültetett növény a terület tulajdonosának tulajdonába kerül. (3) Közhasználatú zöldterületen lakossági kezdeményezésű növénytelepítés történhet különösen: a) saját költségen, b) önkormányzati költségvetésből, c) egyéb forrásból. (4) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítéseknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a) Elektromos légvezeték alá csak kistermetű, kiskoronás fa telepíthető. b)6 c) Szűk keresztmetszetű utcába széles, vagy csüngő koronájú fa nem telepíthető. d) Útkereszteződésben bármilyen növénytelepítés a meghatározott rálátási háromszög területén a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történhet. e)7 (5)Növénytelepítés a 3. és 5. mellékletében foglaltak szerint történhet. 25. § (1) Lakosság által közhasználatú zöldterületen végzett növénytelepítés szakszerűségét a kezelő ellenőrizheti. (2)Szabálytalan telepítés esetén, ha az ültetést végző kiléte megállapítható, a kezelő felhívja annak figyelmét a helytelen ültetésre, és felszólítja saját költségén, megfelelő helyre történő szakszerű átültetésre. (3)Amennyiben a telepítést végző személy kiléte nem állapítható meg, úgy a helytelenül ültetett növényt a kezelő minden külön felszólítás nélkül átültettetheti vagy kivágattathatja. (4)Bármely ingatlan határánál, annak közelében csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszéd ingatlan építményeinek és kerítésének karbantartását nem akadályozza, állagát nem rontja. A legkisebb telepítési távolságokat a 3. melléklete tartalmazza. 26. § A fakivágások engedélyezésekor az 1. melléklet szerint fizetendő faérték, valamint a közhasználatú zöldterületeken okozott kár esetén megállapított zöldfelületi kár megfizetésével Környezetvédelmi Alapba befolyt összeg kizárólag a zöldfelületek fenntartására, felújítására, létesítésére, fák, egyéb növényzetek telepítésére fordítható. 9. Eltérő szabályozások 27. § (1) A közhasználatú zöldfelületre a lakosság által ültetett gyümölcsfa szakszerű ápolásáról, metszéséről, gallyazásáról az ültetéssel érintett közhasználatú zöldfelülettel szomszédos ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy használója kell gondoskodnia. (2)8 6
Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r. Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r. 8 Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r. 7
Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. december 15.
28. § (1) A közterületi játszóterek fenntartásáról Nagykőrös Város Önkormányzata gondoskodik. (2)A közterületi játszóterek rendeltetésszerűen ingyenesen használhatók (3)A játszóterek az alábbi időpontokban látogathatók: a) október 1-től március 31-ig naponta: 8.00 órától 18.00 óráig b) április 1-től szeptember 30-ig naponta: 7.00 órától 21.00 óráig (4) Tilos a) a (3) bekezdésben foglalt időtartamon kívül a játszótér területén tartózkodni, a játszótéri eszközöket használni, b) 9 c) területére állatot bevinni. (5)A játszótér bejáratánál a (4) bekezdésben lévő előírásokat tartalmazó tájékoztató táblát kell elhelyezni. 10. Szabálysértési rendelkezések 29. § Közhasználatú zöldterületen tilos: a) zöldfelületi építményt, zöldfelületi elemet rendeltetésétől eltérően használni, járdákon, tereken a közforgalmat akadályozni, b) gépjárművel, kerékpárral zöldfelületen vagy nem az arra kijelölt burkolaton közlekedni, parkolni, kivéve a parkfenntartási munkákhoz szükséges munkagépek esetében, a munkavégzés idejére, c) szökőkutakat, díszkutakat rendeltetéstől eltérő tevékenységre használni, d) autót mosni. 30. § 10 11. Záró rendelkezések 31. § (1) Ez a rendelet 2011. május 1-jén lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 32. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzatának zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól szóló 23/2008. (IX.26.) ÖT. sz. rendelete. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nagykőrös Város Önkormányzatának a zöldfelület-gazdálkodás helyi szabályairól szóló 23/2008. (IX.26.) ÖT. sz. rendelet módosításáról szóló 37/2009. (XII.18.) ÖT. sz. rendelet. 33. § A rendelet az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek megfelel.
Nagykőrös, 2011. április 29. Dr. Czira Szabolcs sk. polgármester
Dr. Nyíkos Sára sk. jegyző
Záradék:
9
Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r. Hatályon kívül helyezte a 17/2012. (IV. 27.) ö. r.
10
Hatályba lépés ideje: 2012. december 15. Hatályba lépés ideje: 2012. május 31.
Módosította a - 17/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet - 28/2012. (XI.30.) önkormányzati rendelet - 50/2013. (IX. 27.) önkormányzati rendelet
Dr. Czira Szabolcs sk. polgármester
Dr. Nyíkos Sára sk. címzetes főjegyző
1. melléklet a 25/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez A faérték kiszámítása Faérték = A x B x C x D x M A = egy 4 éves szabványcsemete faiskolai ára az értékfelvétel időpontjában, ÁFA-val B = a fa ismert vagy becsült korától függő szorzószám: 10 10 éves fa esetében 40 20 éves fa esetében 80 30 éves fa esetében 160 40 éves fa esetében 300 50 éves fa esetében 500 60 éves fa esetében 700 70 éves fa esetében egyedi védett fa esetében, a korától 1000 függetlenül Az értékszorzót interpolálással kell megállapítani, ha a fa életkora a tízéves időköznél pontosabban ismert vagy becsülhető. C = a lombkorona állapotától függő együttható: teljesen ép lombkorona esetében kissé csonkolt, visszavágott lombkorona esetében erősen csonkolt, beteg lombkorona esetében D = a fa településen belüli elhelyezkedésétől függő együttható: fákban szegény belvárosi területen fákkal átlagosan ellátott területen kertvárosban és külterületen M = módosító tényező: gyors növekedésű, az átlagosnál kevésbé értékes fajok (fűzfák, nyárfák, nyírfák, juharfák, bálványfa, ezüstfa, akác, japánakác) esetében a többi faj esetében
1,0 0,7 0,4
1,0 0,7 0,5
0,5 1,0
Egyéb zöldfelületi értékmeghatározás, értéknövekedés: 5 évnél fiatalabb, vagy ismert korú cserje, rózsa, öntözött gyep értéke: az előállítás értéke az eltelt időszak fenntartási költségével megnövelve
5 évnél idősebb cserje, rózsa értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 30%-kal számolt értéke. 5 évnél idősebb öntözött gyep értéke: 25 éves ép és egészséges lombkoronájú elhelyezkedése szerinti fa lombkorona tömegének 10%-kal számolt értéke. Nem öntözött gyep értéke: az azévi előállítás értéke Évelő és egynyári virágágy: az előállítás értéke
2. melléklet a 25/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez
Hősök tere Szabadság tér Deák tér Széchenyi tér Református templomkert Arany szobor környéke Református temető – Hősi sírok Kossuth L. út Kecskeméti út Ceglédi út Kecskeméti 1-5 mögött Kecskeméti u. 7 mögötti játszótér Múzeum kert Cifrakert Csónakázó tó környéke Bárány utcai lakótelep Október 23-a tér Dózsa lakótelep Kovács S. utcai kispark Arany J. utcai kispark Kálvin tér Kalocsa B. utcai kispark Ádám L. – Sas utca kereszteződése Béke utcai kispark Ifjúság utcai park Üzletek eleje Vasútállomás előtti tér
8.760 m2 7.574 m2 3.700 m2 15.860 m2 240 m2 1.070 m2 22.560 m2 32.300 m2 45.780 m2 1.460 m2 240 m2 19.650 m2 46.055 m2 3.000 m2 24.269 m2 69.500 m2 11.450 m2 2.300 m2 888 m2 8.280 m2 350 m2 1.080 m2 2.860 m2 7.464 m2 64 m2 2.000 m2
3. melléklet a 25/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez A legkisebb ültetési (telepítési távolság) Az ingatlan határától: a) Belterületen: szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1,0 m 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3,0 m 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 5,0 m b) Külterületen gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor esetében 0,8 m minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m törpealapra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetében 4,0 m cseresznyefa esetében 5,0 m dió- és gesztenyefa, továbbá minden, fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m c) Külterületnél, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös, szőlőt és gyümölcsfát a b.) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 0,8 m 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,2 m 2 méternél magasabbra növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m fa esetében 8,0 m A fák legkisebb ültetési távolsága közművektől: gázvezetékből 2,00 m gázvezeték védőcsőbe való elhelyezésekor 1,00m egyéb vezetéktől 1,00 m épülettől:
alacsony növekedésű fa esetén minimum 1,00 m magas növekedésű fa esetén minimum 5,00 m a fák közötti ültetési távolság: alacsony növekedésű fa esetén 4-6 m magas növekedésű fa esetén 6-10 m
4. melléklet a 25/2011. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez11
11
Hatályon kívül helyezte a 28/2012. (XI.30.) ö. r.
Hatályba lépés ideje: 2012. december 15.
5. melléklet a 2/52011. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez Fák: Nagytermetű, nagykoronájú - ACER SP. (Juhar-félék), kivéve Acer negundo (zöldjuhar)12 - CELTIS OCCIDENTALIS (Nyugati ostorfa) - FRAXINUS ANGUSTIFOLIA RAYWOOD (Keskeny levelű kőris) - FRAXINUS EXCELSIOR fajták (Magas kőris) - GLEDITSIA TRIACANTHOS tövistelen fajtái (Tövistelen lepényfa) - GYMNOCLADUS DIOICA (Vasfa) - LIRIODENDRON TULIPIFERA (Tulipánfa) - SOPHORA JAPONICA fajták (Japánakác) - TILIA TOMENTOSA (Ezüst hárs) - TILIA PLATYPHYLLOS ÖREBRO (Nagylevelű hárs) - TILIA SZENT ISTVÁN (Ezüst hárs fajtája) - TILIA TOMENTOSA SZELESTE (Ezüst hárs fajtája) - QUERCUS sp. (Tölgyfélék) Közepes termetű, közepes koronájú - ACER PLATANOIDES COLUMNARE (Platánlevelű juhar) - CARPINUS BETULUS FASTIGIATA (Oszlopos gyertyán) - CELTIS SP (Ostorfa-féle -.CERASUS FRUTICOSA GLOBOSA (Gömbmeggy) - FRAXINUS ORNUS OBELISK (Oszlopos virágos kőris) - KOELREUTERIA PANICULATA (Csörgőfa) - PYRUS CALLERYANA (Díszkörte) - PYRUS ELAEGRIFOLIA (Keskenylevelű díszkörte) - PYRUS PYRASTER (Díszkörte-féle) - ROBINIA PSEUDOACACIA NYÍRSÉGI (Gömbakác) - ULMUS HYBRID LOBEL (Szil) Kistermetű, kis koronájú: - ACER CAMPESTRE fajták (Mezei juhar) - ACER MOMSPESSULANUM (Hegyi juhar) - ACER PLATANOUDES GLOBOSUM (Gömbjuhar) - ALBIZIA JULIBRISIN (Selyemakác) - CERASUS SERRULATA fajták (Díszcseresznye) - CRATAEGUS SP. (Galagonya-féle) - FRAXINUS ORNUS ’MECSEK’, (Gömbkőris) - ROBINIA PSEUDOACACIA UMBRACULIFERA (Fehér akác) - SORBUS BORBÁSII (Borbási berkenye) - SORBUS ROTUNDIFOLIA BÜKKSZÉPE (Kereklevelű berkenye) Talajtakaró cserjék: - AMYGDALUS NANA (Törpemandula) - CORNUS STOLONIFERA KELSEY (Som-féle) - COTONEASTER HORISONTALIS (Kerti madárbirs) - COTONEASTER DAMMEI SKOGHOLM (Szőnyeg madárbirs) - EUONYMUS FORTUNEI fajták (Kúszó kecskerágó) - LAVANDULA SP. (Levendula-féle) - LONICERA NITIDA MAIGRÜN (Aprólevelű lonc) - MAHONIA AQUIFOLIUM (Mahónia) - PRUNUS TENELLA (Törpe mandula) - RIBES AUREUM (Díszribiszke) - ROSA PIMPINELLIFOLIA (Jajrózsa) - ROSA THE FAIRY (Parkrózsa) - SALIX PURPUREA NANA (Csigolyafűz) - SYMHORICARPOS sp. (Hóbogyó-féle) - VIBURNOM OPULUS NANUM (Kányabangita) 12
Módosította a 28/2012. (XI.30.) ö. r.
Hatályba lépés ideje: 2012. december 15.
