2011. február Tartalom:
Dicsőségsarok: az osztályok legjobb helyesírói Kalendárium – érdekességek a hónapról Farsang Időkerék Érdekes nyelvi játékok Szép versek nagy költőktől Szép versek költőpalántáktól Arcok közelről – beszélgetés farsangi népszokásokról a falu időseivel A PC-guru jelenti Suli-sztoryk dióhéjban Hu-mor-zsák Rejtvény
Az osztályok legjobb helyesírói
2. osztály: Lőrincz Eszter 3. osztály: Bársony Dominika 4. osztály: Molnár Katalin, Pánczél Bálint, Szabó Fanni 5. osztály: Németh Zsófia, Szatai Anna, Szatai Henrietta 6. osztály: Nagy Réka 7. osztály: Molnár Mátyás 8. osztály: Bársony Cintia, Kötő Balázs
1
1. oldal 2. oldal 3. oldal 4. oldal 5. oldal 6. oldal 7. oldal 7. oldal 9. oldal 11.oldal 12.oldal 12.oldal
Február az év második hónapja a Gergely-naptárban, szabályos években 28 napos, szökőévekben pedig 29 napos. Háromszor fordult elő a történelemben február 30-a. Ősi magyar neve Jégbontó hava, a népi kalendáriumban böjt előhava, a 18. századi nyelvújítók pedig a februárt az enyheges névre keresztelték át. A január mellett a február volt az a hónap, amit utólag adtak hozzá a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Február a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott. Hagyományosan ma is februárra esik a legtöbb bál, mulatság, lakoma. Jeles napok februárban Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja. A rómaiak a hajdani tavaszkezdő ünnepen gyertyás-fáklyás felvonulásokat rendeztek. A kereszténység átvette az ősi tűzkultuszra utaló szokást: a házakban eloltják a tüzet és mindenhol szentelt gyertyákkal világítanak. A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából felébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja a saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél. Február 3. – Balázs napja. Szent Balázs a diákok patrónusa. Több évszázadra visszanyúló szokás szerint e napon tartották a Balázs-járást, amikor házról házra járva jelmezesen vonultak fel, és új diákokat toboroztak az iskolába, valamint adományokat gyűjtöttek az iskolának. Ezen a napon van a "balázsolás" is: a torokfájósokat parázsra vetett alma héjával megfüstölik, hogy ezzel a fájdalmat, betegséget okozó gonoszt elűzzék. Február 14. – Bálint napja. Nyugat-Európában ez a Valentin-nap, a szerelmesek védőszentjének ünnepe. Újabban már nálunk is megünneplik ezt a napot. A szerelmesek és a jó barátok kisebb ajándékokkal: képeslappal, virággal, színes léggömbökkel, szívekkel lepik meg egymást. Február 19. – Zsuzsanna napja. Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. A szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart. Február 24. - Jégtörő Mátyás napja. Ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, Mátyás töri meg a tél uralmát. Vagy ha jeget nem talál, akkor csinál. Az e napi időjárásból jósoltak a termésre, tojásszaporulatra. A hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelzett. Ha az idő havas volt, búzát, árpát, zabot vetettek a jó termés reményében. A gazdasszonyok pedig sárgarépát, petrezselymet, borsót; azzal indokolva, hogy akkor nem eszi meg a féreg a magvakat. A halászoknak is jeles napja, ekkor kezdenek ívni a csukák. Az ezen a napon fogott csukát a nép "Mátyás csukájának” nevezi, és egész évre bő halfogást ígér.
2
Farsang
A farsang a közelgő tavasz ősi örömünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének szimbolikus megjelenítése. Maga a szó német eredetű, a "faseln"= fecsegni igére vezethető vissza. E hosszú időszak vízkereszttel, január 6-tal kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével, azaz hamvazószerdával zárul. Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető. Már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben született prédikációjában a következőképp ír: " Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsőítenek, megvetvén a Krisztust." Dacára az egyházi tiltakozásnak, a farsang időszakának megünneplését nem tudták visszaszorítani. Annak ősi, pogány gyökerei, melyek szoros kapcsolatban állnak a termékenység-, bőségvarázslással, a tél elmúlta felett érzett örömmel, a tavasz beköszöntét siettetni szándékozó rítusokkal, erősen éltek a nép hagyományaiban. A farsang jellegzetes eseménye az evés-ivás, tánc, mulatozás. Vidéken általában a kocsma vagy a fonó volt a színtere ezeknek az eseményeknek. A különféle szakmák, céhek báljai mellett megtalálhatók az asszonyok, sőt a gyermekek báljai is. Népszerűek voltak a batyus bálok, ezekre a résztvevők vitték az ételeket, jellemzően kalácsot, süteményt és általában baromfihúsból készült fogásokat. A farsangi báloknak mind a paraszti életben, mind pedig a városi nagypolgárság körében komoly hagyományai voltak. Magyarázata ennek, hogy az eladó lányokat, illetve a házasulandó fiatalembereket ezeken az eseményeken vezették be úgymond a társaságba, tehát a párválasztásban, társasági életben volt fontos szerepük. A legtöbb lako- dalmat is ebben az időszakban tartották faluhelyen. Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a dramatikus játékok. A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás, amely 2009től a szellemi világörökség része lett. A busójárás eredetéről elevenen él az a legenda, amely még a török időkben gyökeredzik: amikor a helyiek már nem bírták tovább a törökök sanyargatását, a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekültek. Majd rémületet keltő álarcok mögé rejtőzve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel hangoskodva, és az éj leple alatt csónakokkal keltek át a Dunán, hogy kizavarják a törököket Mohácsról. De ez inkább csak egy kedves mesének tekinthető történet. Sokkal valószínűbb, hogy a Mohácson élő balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a busójárás szokását, ami aztán Mohácson nyerte el most is ismeretes alakját. A jelmez nem változott sokat az elmúlt századok során, akkor is, most is szőrével kifordított bunda jellemzi a busózó viseletét, aki még szalmával kitömött gatyát is magára ölt, amire színes, gyapjúból kötött cifra női bütykös harisnyát húz, lábán bocskort visel. A szőrös bundát öv vagy marhakötél fogja össze a derékon, erre lehet akasztani a zajkeltő eszközt, a marhakolompot.
3
Emellett még kereplő vagy a soktollú, fából összeállított buzogány is van a kézben, az arcot pedig fűzfából faragott (hagyományosan állatvérrel) festett birkabőrcsuklyás álarc takarja. A busók csapatostól jártak házról-házra, hogy jókívánságaikat fejezzék ki a ház népének, és varázslatokat végezve részesüljenek azokban az étel-ital adományokban, miket sehol sem tagadtak meg tőlük. A mai busójárás már a látványosságra is sokat ad, ezért a menet a Kóló térről indul, ahonnan a beöltözött busók, jankelék, maskarák csónakokkal átkelnek a Dunán. A régi elöltöltős busó ágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol elkezdődik a szabad farsangolás. Amikor leszáll az est, visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. A hivatalos farsangvasárnap ezzel ér véget, de a mohácsiak nem hagyják abba, ők még húshagyókedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól s köszöntik a tavasz eljövetelét.
Február 10.: 1807-ben ezen a napon született Batthyány Lajos, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Komolyabb politikai szerepet először az 1839–1840-es pozsonyi országgyűlésen töltött be. Munkássága során mindvégig élesen bírálta a bécsi kormányzatot. 1847-ben az ellenzéki párt elnöke lett. 1848. március elején már nem volt kétséges, hogy ha megalakulhat a magyar kormány, akkor annak vezetője csak Batthyány lehet. Kormánya legsürgősebb teendői közé tartozott a honvédelem megszervezése és az állami élet anyagi alapjainak biztosítása. Miniszterelnöksége alatt történt a király jóváhagyásával a nemzetőrség és az első tíz honvédzászlóalj felállítása. Eközben az ország helyzete egyre aggasztóbbá vált. Szeptember 9-én Jelačić betört az országba, 10-én Batthyány lemondott, majd visszavonult ikervári kastélyába. Aztán nemzetőrnek állt, majd közvetíteni próbált a harcoló felek között. Az osztrák főparancsnok, Windischgrätz herceg azonban 1849 januárjában letartóztatta. Az ellene indított felségárulási per során augusztus 30-án kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Batthyány a kivégzése előtti éjszakán öngyilkosságot kísérelt meg. Mivel megsérültek nyaki ütőerei, az akasztást nem lehetett végrehajtani, - az ítéletet golyó általi halálra változtatták, amelyet 1849. október 6-án este 6 órakor hajtottak végre az Újépület melletti fapiacon. Február 18.: 1825-ben ezen a napon született Jókai Mór, a „nagy magyar mesemondó” . Mindmáig a legolvasottabb magyar írók közé tartozik. Életműve száznál is több kötetben idézi fel a magyar történelem nagy napjait, megteremti a múlt század nagyjainak legendáját (Széchenyi István, Wesselényi Miklós), akik úgy élnek a tudatban, ahogy azt Jókai lefestette. Művészetének legszembeötlőbb jellegzetessége a cselekményesség, a fordulatos, váratlan meglepetések sokaságát tartalmazó meseszövés. A márciusi forradalomnak az egyik vezéralakja és Petőfinek a barátja. Segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburgellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél, és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt. Február 20.: 1844-ben ezen a napon született Munkácsy Mihály, magyar festő. Asztalos legényből küzdötte fel magát híres festővé, aki hatalmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. Korai műveinek témáit az alföldi népéletből merítette. Első igazi sikerét az Ásító inassal aratta, amelyben sanyarú gyerekkorának, asztalossegéd múltjának állított emléket. 1869-ben festette első világhírt hozó művét, a párizsi Salon aranyérmével kitüntetett Siralomházat, amelynek a magyar szabadságharc utáni betyárvilágból választotta témáját. A
4
sikert kihasználva a francia fővárosban telepedett le, s itt készítette legfontosabb műveit. 1881-ben készült talán legismertebb, de mindenképp legmonumentálisabb alkotása, a Krisztus Pilátus előtt. Az 1880-as évek végétől alkotóereje elapadóban volt. Még óriásként tért haza, hogy a millenniumra megfesse az országházat díszítő, monumentális Honfoglalást, melyen a honfoglaló vezéreket kortárs politikusokról mintázta. Február 24.: Banglades javaslatára az ENSZ 1999-ben e napot nemzetközi anyanyelvi nappá nyilvánította. 2000-ben ünnepelték először. Ez a nap arra hivatott, hogy felhívja az emberek figyelmét saját anyanyelvük fontosságára. A világnap kialakulásának története a következő: 1952-ben Bangladesben az urdut nevezték ki egyetlen hivatalos nyelvvé, holott az ország lakosainak anyanyelve a bengáli. Február 21-én a diákok fellázadtak az önkényes intézkedés ellen. A rendőrség és a diákság összetűzésében öt fiatal halt meg. A bangladesiek ekkor döntöttek úgy: az anyanyelv napjává választják ezt a napot. Tudjátok-e, hogy Magyarország is volt hasonló helyzetben? ll. József 1784-ben a német nyelvet tette hivatalossá. Rendelete értelmében hivatali és tanári állásba németül nem tudót ezentúl nem vehettek fel, azt pedig, aki a 3 éves türelmi idő lejártáig nem tanult meg ezen a nyelven, elbocsátották. Ekkor természetesen hazánkban is erőteljes küzdelem kezdődött a magyar nyelv jogainak kiterjesztéséért. „Van a népnek kedvesebb valamije, mint a nyelve? Benne él egész gondolatvilága, múltja története, hite, életalapja, egész szíve, lelke.” (Herder, Johann Gottfried) Nyelvi játékok A magyar nyelv kimeríthetetlen tárházát nyújtja a nyelvi játékoknak. Játszani a nyelvvel remek dolog. Mert gyarapítja a szókincset. Mert fejleszti a kreativitást. Mert lehetőséget teremt humorérzékünk megcsillogtatására. Íme néhány ízelítőül: A nyelvtörők olyan – általában tréfás – kifejezések, mondatok, rövid szövegek vagy versek, amelyeknek célja, hogy minél nehezebben lehessen tisztán kimondani őket.. A nyelvtörők lényege, hogy minél gyorsabban mondjátok el hibátlanul őket. Nosza, próbálkozzatok meg a következőkkel!
Ede te de bedezodoroztad magad. Fekete bikapata kopog a patika pepita kövén! Mit sütsz kis szűcs? Sós húst sütsz kis szűcs. A Moszkvics-slusszkulcs az uzsis zacskóban van. Egy picike pocakú pocok pocakon pöckölt egy picike pocakú pockot. Erre a pocakon pöckölt picike pocakú pocok pocakon pöckölte az ő picike pocakját pöckölő picike pocakú pockot. A pápua törzs főnökét úgy hívták, hogy Puapó. Puapó már nagyon öreg volt, meghalt, ezért a törzs tagjai elhatározták, hogy választanak egy pót Pápua Puapót. Ez a pót Pápua Puapó nagyon szeretett pónilovakra vadászni, a popójukat levágta, megsütötte és megette, ezért elnevezték Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. A sok póniló popótól már nagyon meghízott, ezért elnevezték, Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Az elhízás már kezdett veszélyessé válni, ezért a törzs varázslója azt tanácsolta neki, hogy szopogasson pimpógyökereket. Ezért elnevezték Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapónak. Mivel a törzs a Limpopó környékén élt, a törzsfõnök teljes neve így hangzott: Limpopói Pimpógyökeret-szopó Puhapopójú-Pónilópopót-lopó Pótpápua Puapó.
5
A palindromok olyan szavak, szókapcsolatok vagy mondatok, amelyek visszafelé olvasva is ugyanazok:
A fasori pap papirosa fa. Apáca, lenyel a cápa! Csak a mama makacs. Tánya, kérek kerek kerékanyát! Tibor, adod a Robit? Keresik a tavat a kis erek. És a leghosszabb magyar mondat, ami visszafelé olvasva is ugyanaz:
"Kis erek mentén, láp sík ölén, oda van a bánya rabja, jaj Baranyában a vadon élő Kis Pálnét nem keresik." Rímfaragó: A következő rímek hangzása egymással megegyezik, a szavak leírása és jelentése azonban eltérő.
Úgy készül a jó süti, Hogy a tepsit jós üti. A főnév ha ragos, A tanár haragos.
Arról hideg, erről köd jön. Arra kérem erőlködjön! Se este, se reggel Nem megyek sereggel.
Haragszom a Gézára, Nála van a géz ára. Addig tart e pihenő, Míg az állán pihe nő.
Félreértelmező szótár: Mindenki hallott már az értelmező szótárról, amely a szavak jelentését magyarázza meg. Rögtön kiderül, mennyiben tér el ez az eredeti szótártól. aprólék: kis nyílás a jégen félrerántotta: el innen, sült tojás! fogathajtó: rágószervet terelő gömbvillám: labda alakú evőeszközöm gyártó: üzem területén lévő állóvíz kézenfekvő: felső végtagon heverésző követelőző: szikladarabot elkerülő küzdőszellem: verekedő kísértet sokkos: számtalan hím juh szúnyogháló: vérszívó által alvásra használt helyiség tehetségkutatás: ígéretes személy víznyerő helyet mélyít termosztát: hőpalack szájat nyit Szóintarzia: olyan nyelvi játék, ahol értelmes szövegben egy másik szöveg, vagy szavak vannak „elrejtve”. A szóintarzia Karinthy Frigyes egyik szellemes nyelvi játéka. Elnevezése az intarzia szóból ered, mely faberakást jelent: egy faanyagba egy másik fajta fából készült mintát illesztenek be. A következő mondatok mindegyikében 2-2 állat szerepel. Az egyiket könnyű megtalálni, de a másik elrejtőzött a szavak között.
Nézd, amott egy maci cammog! Tegnap Bori gólyát látott a mezőn. A focisták Puma cipőben játszanak.
Apu lila nyakörvet vett a tacskónak. Pali barátokkal ment kutyát sétáltatni. A téren a bácsi galambot etet.
6
Eszperente: jellegzetesen magyar nyelvi játék, amelyben értelmes mondatokat kell képezni, ám magánhangzóként kizárólag az e betű használható. Az 5. osztályos Kulik Balázs az eszperente nyelv igazi nagymestere, így adta meg a következő szavak magyarázatát: vasaló: meleg lehelete egyenesre teper nedves s nem nedves kelmehegyeket; széna: tehenek kedvenc eledele, melyet reggel, este lenyelnek; kannibálok: fekete emberek, melyek embereket eszegetnek; ágy: estelente ebben emberek fekszenek; ablak: szerkezet, melyen lesheted e teret, telket, felleget; repülő: szerkezet, mellyel berregve fellegek felett repkedhetsz sebesen; régész: leletekre lel, melyeket emberek vetettek el ezerben; szörp: epernek leve, melyet melegben eresztesz le beledbe; Hold: lehet kerek, telt, keskeny, mely este megy fejed felett;
Szép versek nagy költőktől…
Írók, költők is szívesen játszanak anyanyelvünkkel. Ékes példa erre Romhányi József munkássága, akit nem véletlenül neveznek rímhányónak is. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adja, s bármily könyörtelen véleménnyel van is rólunk, nevetünk briliáns humorán. Neki köszönhetjük többek között a Mézga Géza, a dr. Bubó és a Mekk - mester című mesefilmeket. Az amerikai William Hanna és Joseph Barbara rajzfilmjei és a Flinstone-család verses szövegmagyarítása szintén az ő érdeme. Jót derülhettek a következő költeményén is: Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát Az Új Bárány riportere felkereste Ordast. Interjút kér. Én leközlöm. Olvasd! - Igaz volna ama vád, hogy Ön orvul elfogyasztott egy egész nyers nagymamát? - Egy nagymamát? Egy grammot se! Hogy Piroskát Ön falta fel, talán csak az is hamis vád? Ez az egész csak Grimm-mese! - Nem hagyott meg belőle mást, csak egy fél pár harisnyát? - Hogy én őt ruhástul? Mit ki nem eszeltek! Én még az almát is hámozva eszem meg. - Furcsa, hogy a kunyhóban, hol megevődtek mindketten, mégis piros farkasnyálnyom díszeleg a parketten. - Az úgy történt, hogy ők aznap meghívtak a viskóba. Nagyon finom uzsonna volt, szamóca és piskóta, s mivelhogy én evés közben állandóan vicsorgok, a vérveres szamócalé a pofámból kicsorgott. - Én úgy tudtam, hogy önnél szabály, hogy csak friss húsárut zabál. - Kacsa! Füvet rágok lomhán legelészve, zsengét, hogy a gyenge gyomrom megeméssze. - És meddig lesz Önnél a juhhús is tiltva? - Eddig! De erről már nem írhatsz, te birka!
7
… és költőpalántáktól
A 4. osztályosok is megpróbálkoztak a versírással. Ügyességüket bizonyítják a következő költemények: HÓEMBER Kint állok a hidegben, Nem is ugat többé engem, Itt hagytak az emberek. Kergetőzik verebekkel. Orrom répa, szén a szemem, Ők meg orrom csipegetik, Bodri kutya ugat engem. Tollruhájuk illegetik.
FARSANG Ma van az iskolában Vidám farsang napja. Bohócjelmezemet Édesanyám varrta.
Fejem búbja nagyon fázik, Nagy kalapba burkolózik. Seprűnyél a kezemben, Bodri kutyust elverem.
Itt az idő. Indulás! Kezdődik a felvonulás. Rám néznek a gyerekek, S jó nagyokat nevetnek.
Nemsokára itt a tavasz, Hóemberünk nagyon ravasz. Eltűnik egy óra alatt, Csak a seprű, s répa marad.
Az előző suli-újságban megjelent Nagyrécse nevének eredetéről szóló történet versükben így hangzik: A RÉCÉBŐL LETT RÉCSE Egy vándor, s a gyermeke ment arra, A tavon a récsei réce úszott, a gyermek pöszén azt mondta: benne sok rákot fogott, Apu, nézd, milyen nagy ott az a „récse”! s meglátta a vadászatot. S amerre járt, mindenütt ezt emlegette. A golyók nem fogták a tollát, A „nagy récse” történetét akik hallották, mert csak a tisztaszívű ember lőhette át. a falunak a Nagyrécs nevet adták.
A farsangra készülődve bizonyára sokatokban felmerült már a kérdés, vajon nagyszüleink hogyan „buliztak” annak idején. A falu néhány idős emberétől: Kovács Margit nénitől, Molnár Marika nénitől és Kánnár Irma nénitől megtudtuk, milyen farsangi szokások voltak divatban falunkban akkor, amikor még ők jártak iskolába. - Hány éve is volt ez? - Hát jó régen, bizony már több mint 50 éve. - Rendeztek-e akkor is az iskolában farsangi bálokat? - Az iskolában nem, csak a faluban volt maszkázás. - Hogy zajlott a maszkázás? -Egy háznál összegyűltünk, jelmezbe öltöztünk, jól kikentük magunkat, hogy lehetőleg ne ismerjenek meg bennünket, aztán elindultunk házról házra. Kezünkben hosszú nyelű Maszkázásra indulnak a lányok fakanállal a kezükben fakanalat vittünk. A házaknál igyekeztek
8
megijeszteni bennünket. Utána előadtuk a jelenetünket. Ha az jó viccesre sikeredett, és megnevettettük vele a háziakat, akkor fánkot kaptunk, amit a fakanálra tűztek fel. Este a sötétben ijesztgettük a járókelőket, gyakran a szembejövők arcát még be is kormoztuk. - Milyen jelmezekbe öltöztek be az akkori gyerekek? - Cigányemeber, cigányasszony, kéményseprő, katona, menyasszony, szobalány, boszorkány, no meg szellem volt a leggyakoribb jelmez. - Milyen jelenetekkel rukkoltak elő? - Rövid színdarabokat, verseket adtunk elő, és népdalokat énekeltünk. Leggyakoribb játék egy kivégzés humoros előadása volt; vagy a fordított lakodalom, amikor a fiú játszotta menyasszonyt, a lány meg vőlegényt. De igazi színdarabokból is adtunk elő jeleneteket. Ilyen volt például a Nem élhetek muzsikaszó nélkül vagy a Sári bíró. - Hol zajlott a bál, és ki szervezte? Általában a kocsmában zajlódott le. Jószerivel a legények voltak azok, akik ennek a mulatozásnak a szervezését levezényelték. Többnyire batyus bálok voltak ezek, amikre a lányok is készültek, mivel ők készítették az ételt, a legények pedig az italt szolgáltatták. - Milyen zenére táncoltak? Kik és hogyan szolgáltatták a zenét? - Népzenére, cigányzenére táncoltunk, a talpalávalót tangóharmonikás, citerás vagy szájharmónikás szolgáltatta. - Elmehettek-e egyedül a bálba, és meddig maradhattak ott? - Természetesen csak szülővel mehettünk, a bálok rendszerint hajnalig tartottak, de persze nem mindenki maradt ott a legvégéig. A riportot készítette: Réffi Dalma és Németh Zsófia 5. o.
LOST PLANET EXTREME CONDITION Wayne visszatér az E.D.N. III. kódnevű fagyos bolygóra, hogy újfent átélhesse a pokol tüzét pepitában, s tegyen sok jót, mi rovarszemmel már nem olyannyira heroikus. Ő meglehet ismét amnéziás az apját ért gyilkos Akrid-támadás után, de mi még nem vagyunk azok, és szembesülhetünk a ténnyel, hogy ez a lemez nem tartalmaz új történeti szálat, nem mutat be se előzményt se utóéletet, csupán Luka néhány mellékküldetését vezényelhetjük le. Így a játék alapjait, főbb elemeit átismétlendő, célszerű újra belelapoznotok a 2007/08-as PC Guruba. Lusták kedvéért persze gyorstalpalunk egyet: Az emberiség jelenlegi élőhelyét, a Földet a végletekig kiszipolyozta, új élettér kell, amelyek között a már nevezett planéta relatíve jó feltételeket kínál. A bökkenő csak az, hogy a réges-régóta itt weekendező Akrid faj ennek nem igazán örül, sőt, az ember embernek farkasa mondás alapján egy hataloméhes diktátorpalántával is le kell számolnunk. Mindez persze vért kíván, így öngyilkos műveleteinkhez egy hőmellény, egy perverz csáklya, rahedli elszórt fegyver és masszív Vital Suitok dukálnak, – John J. Rambo sárgulhat.
9
A teljes csomag az alapjátékkal és a PC-s, illetve X360-as verzióhoz időközben megjelent összes extra tartalommal együtt, kedvezményes áron kerül a polcokra, így akár új vásárlókat is magához hívhat. Amennyiben az amerikai árhoz hasonló cédula fog díszelegni rajta, akkor jószerivel olcsóbban elérhető lesz, mint egy átlagos kiegészítő lemez. A Colonies kiadás főképp a játékmeneten csavar egy kellemeset, s mindemellé csatasorba állít új fegyvereket, de természetesen a multiplayer is gazdagon megkapja a maga kötelező extráit. Az egyszemélyes kampány egy az egyben maradt a régi, de három új módon eshetünk neki, akár öt különböző karaktermodell felhasználásával (kár, hogy csupán „irányításukban” különböznek). Mellékesen jegyzem meg, hogy a telepített program nem ismeri fel az „alap” Lost Planet-ben lévő mentett állásunkat, minden helyszínt újból meg kell nyitnunk a startvonaltól. Már önmagában is egy kellemes árkád lövöldére emlékeztetett a játék, most meg aztán végképp ott érezhetjük magunkat. A Score Attack kereteiben pontok járnak pusztító menetelésünkért, tehát a terep rombolása, több ellenfél egy detonációval történő kivégzése, az irtás művészetté emelése magasabb egységadaggal jutalmazza a játékost. A tesztverzióban nem, de véglegesben vélhetően online ranglistát fog vezetni majd erről a program. Második opciónkban, – amely a Trial Battle mód névre hallgat, gyakorlatilag csak a főellenségeket kell gyors egymásutánban legyalulnunk. Itt talán időlimit nélkül is egyértelmű, hogy a hőenergiánk fenntartása lesz az egyik legfontosabb, hisz mint mindig, vészesen fogy, különösen akkor, ha durvább hadigépezetet vetünk be. Harmadjára az Off Limit nevezetű szépség kínálja magát szórakoztatásra. Akár vidám órák is lehetett volna a neve, ugyanis raklapnyi csúcsfegyvert dobnak hozzánk, végtelen munícióval, és mindemellé a főhős mozgása is gyorsabb, – csak győzzünk kivenni valamit a gomolygó füstrengetegből. Fegyverekből is akad pár finom darab, kézi és V.S. oldalon egyaránt négy új cucc teszi tiszteletét. Főképp olyan hiánypótlókra kell gondolni, mint az alap kézifegyver, a revolver (megfelelő használat esetén egy lövésre öl), lángszóró, gránátvető kézi kiszerelésben, lézeres csapásmérő, és a többi finomság.
A legérdekesebb újítás persze az, hogy a játék immáron ún. cross-platform. Így X360 és PC felhasználók egymásnak eshetnek a net segítségével. Az új térképekre nem térek ki külön, véleményem szerint jók és szám szerint négy vadonás új feszült rá a korongra. A legjobb talán az Akrid Hunter, amiben az egyik játékos (végre) egy óriási bestiát formál meg, a többiek meg rá vadásznak, ő túlél, vagy az utóbbiak legyakják, a cél adott. A hagyományos frag gyűjtögetés helyett a Point Snatcherben az győz, akinek a legtöbb Thermal Energy-je marad a végén, ami ugye nem csupán gyilokkal növelhető, okos taktikával talán ölni se kell a győzelemért. Az Akrid tojásokra két variáns is épül: az egyikben CTF módjára meg kell szerezni és biztonságban hazajuttatni ezeket, a másikban a leghosszabb magunknál tartási idő a nyerő. A Vital Suitok se maradnak ki, VS Annihilatorra kapcsolván egymás gépparkját kell leamortizálni, ekkor nem termelődnek újra a robotok. Az utolsó, Countergrab nevezetű módozatban ismét az időtényező kapott kulcsfontosságú szerepet, viszont tojások helyett a Data Postokat kell hosszabb ideig birtokolni, mint a másik csapat.
Gépigény tekintetében nem sokat változott tavaly óta a játék, főképp, hogy új látványelemek is bekerültek (hóvihar, jeges szél, stb.), így akik a kínálkozó időt nem hardverfejlesztésre fordították, beleölve egy hdtv és konzolgép árának többszörösét a vasba, továbbra is kimaradnak a pazar jégbolygón dúló háborúból.
10
Nos, tömören a lényeg: A L.P.:E.C.C.E továbbra is egy remek, látványos és adrenalindús akciókánaán, de főképp azoknak nyújt igazán kiemelkedőt, akik első ízben vetik bele magukat. Akiknek tavaly már megvolt, rajongásuk fokának megfelelően döntsék el, hogy a fentiekben ismertetett újdonságok megérik-e az újbóli beleinvesztálást. Bár lehet, sokaknak az a tény, hogy konzolosokat lőhet halomra, már elég. NEKEM MEGVAN, CSAK AJÁNLANI TUDOM! Előző cikkemben egy hibát most észleltem, elnézést kérek azoktól, akik regisztrálni akartak. A pontos oldalcím: WWW.GATES OF ANDARON PC-Guru: Horváth Zsombor 5. o.
Suli-sztoryk dióhéjban
Rövid időn belül két alkalommal is apró látogatói voltak iskolánknak: a nagycsoportos óvodások jártak itt, hogy ismerkedjenek az iskola légkörével. Első alkalommal csak az óvó nénik kísérték el őket. Az első osztályosokkal közösen farsangi álarcot készítettek, énekeltek és egy testnevelés órájukon is részt vettek. Február 18-án délután azonban már a kis ovisokat szüleik is elkísérték. Az iskolások egy dalos - táncos - verses műsorral köszöntötték a vendégeket, majd amíg a szülők az iskolával ismerkedtek, a kicsik kézműves foglalkozáson vehettek részt. Február 18-án iskolánk 3. – 8. osztályaiból 17 tanuló vett részt a Nagykanizsán megrendezésre került Zrínyi Ilona matematika - versenyen. A megyei szintű megmérettetésen a versenyzőknek 25 darab logikai feladatot kellett megoldaniuk, ami nem kis próbatétel elé állította a versenyzőket a rendelkezésre álló egy, illetve - a nagyobbaknak másfél óra alatt. Mindenképpen dicséret illeti azokat, akiknek 60% feletti teljesítményt sikerült elérniük: Nagy Milán 6. osztály: 82%; Nagy Réka 6. osztály: 73%; Horváth Zsombor 5. osztály: 70%; Pánczél Bálint 4. osztály: 67%; Bársony Dominika 3. osztály: 62%; Kulik Balázs 5. osztály: 60%; Németh Zsófia 5. osztály 60%. A tél beköszönte óta kedves vendége van nap mint nap a 8. osztálynak: egy meggyvágó csipegeti az ablakpárkányon lévő madáretetőbe tett magvakat. Néha még az ablakot is megkocogtatja csőrével. A kismadár ténykedését sikerült kamerával is megörökíteni, ami hamarosan az iskolánk honlapján is látható lesz. Bízunk abban, hogy a jövő télen több kis szárnyast is pártfogásba vehetünk, hiszen iskolánk megpályázta a „Madárbarát iskola” cím elnyerését. Február 22-én ismét színházba ment a 3. és a 4. osztály. A világszép Nádszálkisasszony című mesét néztük meg. A történet szereplői: a királyfi, Döme, a Nap, a boszorkány és Erzsi. A történet helyszíneit úgy vetítették ki a háttérre. Mindenkinek tetszett, mert ilyet még nem láttunk. A királyfi szeretett volna magának egy feleséget. Egy öreganyótól megkérdezte az utat. A Nap is segítségére volt, adott neki egy paripát. Nagy sokára elért a boszorkány területére, amit „Fekete-sziget”-nek hívtak. Ott leszakított három nádszálat, amiből a Nádszálkisasszony és két szolgálólány lett. A királyfi a királykisasszonyt elvette feleségül. Az előadást zene színesítette, és sokat nevettünk a vicces jeleneteken is. A beszámolót írta: Lőrincz Gergő és Kriskó Dániel 4.
11
- Kislányom, te teljesen egyedül oldottad meg ezt a nehéz egyenletet? - Nem, anya, két ismeretlennel. - Mi az alföld? - Sajnos nem tudom – feleli Csabika. - Sanyika, segíts Csabinak! - Az alföld nagy kiterjedésű síkság. - Hallod, Csaba? Ez egy pontos meghatározás. - Tehát, mi az alföld? - Az alföld egy pontos meghatározás. - Hogy hívják az arab halárust? -??? - Addelah Alath Amar. Megy a medve az erdőben. Meglátja a nyuszit és odaköszön neki. Erre a nyúl megdobja a medvét palacsintával. A medve megfordul és megszólal: - Ez szándékos volt? - Nem, lekváros! A humorzsákot megtöltötte: Szatai Henrietta
Alsósoknak: A következő szavak betűinek sorrendjét úgy változtassátok meg, hogy az eredmény szintén értelmes szó legyen. B O G Á R ; Á L L A T; K I V É D; P U S K A; S O R O Z; T Á B O R; Felsősöknek: A betűk képi megjelenítése is nagy szerepet játszik az alattuk levő jelentés kitalálásában.
nem tud írni, olvasni
előfordul
óriáskígyó
gyáva
a homlok része
zenés műsorok szereplője
A rejtvények beadási határideje: március 16. Sorsolás: március 18.
12
