2011. április Tartalom: Dicsőségsarok Kalendárium Érdekességek a húsvéti ünnepekről Időkerék Élet az űrben Szép veresek nagy költőktől Szép versek költőpalántáktól Arcok közelről A PC-Guru jelenti Suli-sztoryk dióhéjban Hu-mor-zsák Rejtvények
Az osztályok legjobb matematikusai
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
osztály: Patard András osztály: Lőrincz Eszter, Tausanov Márton, Németh Botond osztály: Bársony Dominika osztály: Pánczél Bálint, Lőrincz Gergő, Szabó Fanni, Molnár Katalin osztály: Németh Zsófia, Kulik Balázs, Horváth Zsombor osztály: Nagy Réka, Nagy Milán, Károly Csaba osztály: Molnár Mátyás osztály: Bársony Cintia, Kara Dávid, Kötő Balázs
1
1. old. 2. old. 2. old. 4. old. 5. old. 6. old. 7. old. 7. old 8. old 9. old 10.old. 10.old.
Április az év negyedik, 30 napos hónapja a Gergely-naptárban. A hónapot Mars kedveséről, Venusról nevezték el, Venust ugyanis Aperinének is hívták. A név a latin aperine szóból származik, melynek jelentése: megnyitni. Ez valószínűleg utalás az ekkor kinyíló természetre. A népi kalendárium Szent György havának nevezi, a XVlll. századi nyelvújítók pedig a nyilonos nevet adták neki. Jeles napok áprilisban Április 1. : bolondok napja Hajdan sok népnél évkezdő ünnep volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjászülető természetet ünnepelték. Amikor a naptárreformmal az új év első napja január 1. lett, április 1. „komolytalan” újévvé vált. A felnőttek is ugratják egymást, de a tréfák fő célpontjai legtöbbször a gyerekek voltak. Elküldték őket a boltba esőmagért, trombitahúrért, hegedűbillentyűért, de volt akit a szomszédba szúnyogzsírért küldtek. Bolondnak tartották azt is, aki ezen a napon vetett, mert a hiedelem szerint az ilyenkor vetett mag soha nem kel ki. Április 24.: Szent György napja Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, szíjjártók, fegyverkovácsok, vándorlegények védőszentje. A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét e naptól számítja. Az ehhez kapcsolódó szokások az állatok első kihajtása, pásztorok, béresek szegődtetése. A naphoz kapcsolódik számos hiedelem. Az esztendő egyik legjelentősebb gonoszjáró napja. A gonosz lelkek távoltartására tüskés ágakat tűztek az ajtókra, fokhagymával kenték be az ajtófélfákat, ablakokat. Ilyenkor vetették a kukoricát, a babot az uborkát. Termésjósló és időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódtak e naphoz, például ha a varjú nem látszik ki a vetésből, jó lesz a termés, ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jelent, a Szent György nap előtti mennydörgés bő termést jósol. A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. Gondolom észrevetted már, hogy a dátum évről évre változik. Akkor vajon hogyan tudjuk, mikor kell ünnepelni? Ezt te magad is kiszámolhatod úgy, hogy megfigyeled, mikor van az első telihold március 21. után, és az ezt követő első vasárnap lesz a húsvét. Érdekességek a húsvéti ünnepkörről Jézus tanításaival és példamutató életével nagyon sok tanítványt és hívet szerzett, s útra kelt, hogy a húsvét zsidó ünnepét a nagy városban, Jeruzsálemben ünnepelje meg, ahol - mint tudta - sorsa és küldetése beteljesedik. Szamárháton, zarándokként érkezett a városba, ahol ünneplő tömeg fogadta, kezében a béke jelképével, a pálmaággal. Ám a főpapok, akik féltették hatalmunkat, elérkezettnek látták az időt, hogy megszabaduljanak Jézustól. Mivel féltek a tömegtől, cselhez folyamodtak. Tanítványai szűk körében akarták elfogni, s az egyik tanítványt, az árulásra hajló Júdást bízták meg, hogy a Mestert a katonáknak megmutassa.A húsvét első napján szokásos vacsorát Jézus tizenkét tanítványa körében költötte el. Kenyérrel kínálta tanítványait, mondván: “Vegyétek, ez az én testem”, és borral, mondván: “Igyatok ebből, mert ez az én vérem.” (Ezt a jelenetet ismétli a pap a keresztény szertartásokon.) Majd Jézus tanítványaival a Getsemáne-kertbe ment. Itt lelt rá Júdás a fegyveresek kíséretében, s csókkal árulta el Jézust. Elfogták, s a főpap elé vezették. A foglyot bíborköpenybe öltöztették, fejét töviskoszorúval övezték, kezébe nádszálat adtak, és gúnyolták: “Íme a zsidók királya!” Majd nehéz kereszttel a vállán Jézus elindult a Golgota hegyre, hogy beteljesüljön a sorsa. Megfeszítették. Volt aki segített, volt aki bántotta a haldoklót. Sokan csúfolták: ha valóban Isten fia, miért nem szabadítja meg magát? Jézus azonban vállalta sorsát, s meghalt a kereszten.
2
Halálakor a jeruzsálemi templom oltárát díszítő kárpit megrepedt, a föld megnyílt. Este egyik tanítványa, Aramateai József kérte, hadd vigye el a testet, s a sír elé követ görgetett. Mindez pénteken történt. Vasárnap három asszony, köztük Jézus anyja is, finom kenetekkel a sírhoz mentek, mely nagy földindulás közepette föltárult, megjelent egy angyal, s jelentette, hogy Jézus nincs már ott, föltámadott. A húsvéthoz számos ünnepi szokás kapcsolódik. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére önmegtartóztatásra tanít. A böjt alatt régen egy nap csak egyszer ettek, főleg kenyeret, száraz növényi étkeket, olajjal vagy vajjal főztek. Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai, nem követelik meg a negyvennapos koplalást, a tilalom csak az utolsó hétre, illetve nagypéntekre vonatkozik. A hosszú böjti időszakot kisebb ünnepek tagolják. A magyar néphagyományban a közbeeső vasárnapoknak nevük volt: a hatodiké virágvasárnap. Ez az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Magyar népszokások ezen a napon a zöldág-hordás, a termékenységet segítő eljárás. Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. Egy másik szokás a barkaszentelés: A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, amit virágvasárnap a templomban megszenteltek. A szentelt barkának bajelhárító szerepe volt. A nagyhét napjainak szokásai a Bibliában leírtakat követik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát; de van, ahol azt tartották, hogy a tojások gyűjtése is, melyeket azután leszórnak a gyerekeknek, amikor visszatérnek. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Pilátuségetés is e nap szokása, mikor a Pilátust jelképező bábut elégetik vagy megverik. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja - gyászünnep. Az emberek a helységek szélén lévő kálvária - dombokra vonulnak, s megállnak az egyes stációkat jelölő kápolnáknál, mintegy eljátszva Jézus keresztvitelének útját. A templomokban az oltárokat letakarják, a harangok hallgatnak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Az esti körmenet, a templomokban az új tűz gyújtása, mely Jézus és egyben a remény jelképe, azt adja hírül, hogy Jézus feltámadt, a megváltás közel van. Este “visszajönnek” a harangok is Rómából. Húsvétvasárnap a feltámadás napja. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik: egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Húsvét másnapja Európa-szerte a játék, a vidámság napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát a fehérvasárnap zárja. A lányok komatálat készítenek, elküldik egymásnak. A kosárba, tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják egymást egész életükben.
Húsvéti szimbólumok A Húsvét szimbólumai, ahogyan mindannyian tudjuk a nyuszi és a piros tojás, amelyeket még a kereszténység előtti korszakból vettünk át. Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike; az életnek, az újjászületésnek a jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támadt föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Régen szokás volt, hogy a piros tojás héját az utcákon, tereken szétszórták, hogy emlékeztessen Krisztus kálváriajárására. Őseink tojás alakúnak képzelték a világot, nem véletlen hát, hogy a hímes tojásokon visszatérő formák a világmindenséget mintázzák: az "Egyenlítő" felezi meg a tojást, ezeket a "főköröket" osztják az évszakoknak megfelelően négy szeletre, és ezek metszőszögei mindenkor megfelelnek az égi sarkoknak, a napfordulóknak, a napéjegyenlőség időpontjának. A húsvéti tojás színesebbé teszi a húsvéti ünnepeket, díszíti az ünnepi asztalt, és a magyar népi hagyományokban élő húsvéthétfői locsolkodásért ajándékba jár.
3
A fiúknak álljon itt egy locsolóvers, amivel felkereshetik a lányos házakat: Kellemes és boldog ünnepet kívánok! Locsolkodni jöttem, hol vannak a lányok? Rózsavizet hoztam, csak nem féltek tőle? Gyertek hát közelebb, hadd adjak belőle! Miért éppen a nyúl hozza a tojást? Erre több magyarázat is létezik. Egy régi legenda szerint Eostre istennő a téli időszakban egy sebzett madarat talált egy mezőn. Hogy megmentse a haláltól, átváltoztatta nyuszivá, ám ez megőrizte tojásrakó képességét. Köszönetképpen a nyuszi kidíszítette a tojásokat, és az istennőnek ajándékozta.
Április 4.: 1883-ban ezen a napon született Juhász Gyula, tanár, költő, hírlapíró. Tanári oklevelének megszerzése után nem kapott fővárosi állást, csak vidéken taníthatott. Komoly lelki problémákkal küzdött a szellemi központtól való távolság miatt, így lett költeményeinek az alaphangja a mélabú, ő maga pedig “a kiapadhatatlan szomorúságok legtisztább hangú költője”. 1917-től haláláig állandóan Szegeden élt, tájverseinek is a fő témája a Tisza és Szeged. A szerelmi boldogság sem adatott meg neki, mégis ő lett a magyar költészet egyik legnagyobb szerelmi lírikusa. A visszahúzódó természetű, magányos, halk szavú és szegény művész Nagyváradon beleszeret egy szép, vidám és udvarlóktól körülrajongott színésznőbe. Néhányszor bár találkoztak, de Juhász Gyula szerelmét a színésznő nem viszonozta. Az el nem ért szerelemre eleinte nosztalgikusan emlékszik vissza a költő, majd szimbólummá válik számára Anna: a szerelem, az elérhetetlen boldogság jelképévé. Április 11.: 1905-ben ezen a napon született József Attila, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Keserves gyermekkora volt, tele fájdalommal, nélkülözéssel, megaláztatással: 3 éves, amikor édesapja elhagyja a családot, nevelőszülőkhöz kerül, ahol még a nevét is megtagadják tőle, Pistának szólítják. Budapestre visszatérve kemény fizikai munkákat is elvállal, hogy a család nyomora enyhüljön. Tizennégy esztendős, amikor meghal édesanyja, és sógora, Makai Ödön veszi pártfogásába. Az ő segítségével lesz József Attilából diák, és ismerheti meg az értelmiségi életformát: a makói gimnáziumi évek után előbb a szegedi, majd a bécsi egyetemen, később a párizsi Sorbonne-on tanulhat. De életét felnőttként is szinte mindvégig a hiány kíséri: ami másoknak megadatott - mint például állás, házasság, saját család -, azt neki nélkülöznie kell. Álmait csak a költészetben valósíthatja meg. Költészete nem titkolja el az ellentmondásokat, a valóságos helyzetet. De legmélyebb fájdalmán is felülemelkedik, a biztató jövőben, az értelmes világban keres vigaszt, bízik az emberi ész erejében. Hazánkban 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünnepeljük a költészet napját. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal tisztelgünk a tragikus sorsú poéta emléke és a magyar líra előtt. Április 12.: az űrhajózás napja Éppen fél évszázada ostromolja az ember a világűrt, melyet magyarok is megjártak már. 1961. április 12-én a hajdani Szovjetunióban bocsátották Földkörüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. A "Vosztok 1" 108 perces földkörüli útja akkoriban hihetetlen szenzáció volt. Azóta több mint háromszázan jártak a kozmoszban, köztük 1980. május 26-án a magyar Farkas Bertalan, "űrturistaként" pedig Charles Simonyi kétszer is. Április 14.: 1886-ban ezen a napon született Tóth Árpád, költő, műfordító. A magány, a lemondás költőjének is nevezik, hiszen betegsége és a korai halál tudata meghatározta a művészetét. Lírájának alaphangja a tehetetlen lemondás, szomorúság. Fiatalkori művei jórészt személyes jellegű vallomások. A húszas években költői világa kitárul az egyéni bánat kifejezése mellett az emberi fájdalom is megszólal benne. Nagy műgonddal alkotott, igazi formaművész volt, kedvelt versformája a róla elnevezett Tóth Árpád-sor: ezek lassú ütemű 10 – 14 szótagos sorok. Lírájának bizonyos fokú monotóniáját ez a fajtájú sor idézi elő, de ez nagyon illik mondanivalójához. Finom gonddal megmunkált költeményeiből négy kötet született. Mindemellett különleges formahűségű műfordító volt. Április 21.: 1814-ben ezen a napon született Egressy Béni zeneszerző. 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Ő írta a Báthori Mária és a Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét
4
Erkel Ferenc szerezte. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. Április 22: a Föld napja Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. (Azóta az alternatív energiaforrások világhírű kutatója és szakértője lett.) Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész Földre kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. Ezernél több szervezet vesz részt benne. Céljuk, hogy különféle akciókkal hívják fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz. A Föld napján való megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. A Föld napját nem csak ünnepelni kell! Sokkal inkább egész évben úgy kell viselkednünk, úgy kell élnünk, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, fákat, madarakat, állatokat. Nem szabad legyinteni és azt mondani: "Á, mit számítok én, ha a többiek úgysem tesznek semmit?" Igenis, egyetlen ember is számít: ha ő elkezdi gyűjteni a szemetet és környezettudatosan kezd el élni, akkor talán egyre többen követik példáját a közelében. „Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát már régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet.” Fekete István ÉLET AZ ŰRBEN Az űrsiklók és az űrállomás belsejében a légnyomás pontosan akkora, mint a Földön. A hőmérsékletet és a páratartalmat pontosan szabályozzák, így az űrhajósok viszonylagos kényelemben élnek. Napi programjukat tekintve is hasonlóan élnek, mint mi itt a Földön. Esznek, isznak, mosakodnak és alszanak a munka mellett. ÉTKEZÉS: A legegyszerűbb ételek, például a sütemények vagy gyümölcsök különösebb előkészítés nélkül, a csomagolásból kibontva azonnal fogyaszthatók az űrben is. Azt azonban az étkezésekkor el kell kerülni, hogy sok por, illetve apró szilárd szemcse szabaduljon ki például egy kenyérdarab kettétörésekor. A szemcsék ugyanis a súlytalanságban a gyenge légáramlatok révén bárhova eljuthatnak. Szerencsétlen esetben érzékeny berendezések belsejében lévő érintkezőkhöz, kapcsolókhoz, vagy akár az űrhajósok tüdejébe is bekerülhetnek. Emiatt az ételeket kisméretű, előrecsomagolt és egyben fogyasztható adagokban tárolják. A fűszereket, még a sót is általában vízben oldva kell az ételhez adni, hogy a szilárd szemcsék ne repülhessenek széjjel. A fűszerezéstől eltekintve is számos élelmiszerhez vizet kell adagolni fogyasztás előtt, vagy fel kell melegíteni. Ilyenkor az előre elkészített csomagolásban melegítik meg az ételt, illetve adnak hozzá folyadékot egy kis nyíláson keresztül. Hűtőszekrény nincs az űrállomáson, ezért gyorsan romlandó ételeket nem használnak az űrutazások során. Az ivás sem a Földön megszokott módon történik. Az űrhajósok kénytelenek tubusokból és zacskókból, szívószállal szürcsölni az italt, mivel a súlytalanságban kiúszik a víz a pohárból és gömbformára áll össze. TISZTÁLKODÁS: A fürdés az űrben drága mulatság. Bár készítettek már olyan zuhanyzófülkét, amely a súlytalanságban használható, de a tisztálkodás ebben sem egyszerű művelet. Ezért a tisztálkodást leggyakrabban a Földről hozott nedvesített törülközőkkel végzik. Szappannal átitatott, illetve tiszta vizet tartalmazó, végül pedig egyszerű száraz textília használatával közel ugyanolyan alaposan meg lehet mosdani az űrben is, mint a fenti drága és bonyolult zuhanyzó segítségével. A súlytalanság miatt az űrrepülőgépeken, az űrhajókon és az űrállomásokon lévő toalettekben erős légáramlatot használnak. A szivattyú által beszívott levegő magával ragadja a szilárd és folyékony elemeket, valamint a kellemetlen szagokat is begyűjti. Az emberi végtermékeket nagy körültekintéssel kell kezelni, ugyanis ha a bennük lévő mikrobák az űrállomás sajátos viszonyai között elszaporodnak, űrtoalett súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.
5
ALVÁS: Bár a Föld körül keringve, az űrállomás pályájáról nézve közel kétóránként kel fel és nyugszik le a Nap, az asztronauták a földi időbeosztásnak megfelelően alszanak. Az alváshoz kikötött hálózsákba bújnak, amely megakadályozza, hogy a gyenge légáramlatok vagy az akaratlan éjszakai mozdulatok elsodorják testüket. A hálózsák ezen kívül a beléhelyezett laza gumiszalagok révén enyhe nyomást is kifejt az űrhajós testére. Ez a vizsgálatok alapján szintén segíti a pihentető alvást. A külső körülményekkel is igyekszenek éjjeli viszonyokat szimulálni: a mesterséges világítást lekapcsolják, az ablakokat gyakran lezárják - és ha mindez nem lenne elég, még egy szemellenzőt is használhatnak a teljes sötétség megteremtéséhez. A közös ébredést pedig az űrállomás egész belső terében hallható, halk zeneszó segíti. MUNKA: Az asztronauták munkájuk egy részét az űreszközön kívül végzik. Ezt az időszakot nevezik űrsétának, szkafander, azaz űrruha kell hozzá. A szkafander biztosítja a belsejében lévő asztronauta életkörülményeit: belélegezhető oxigént ad, bizonyos mértékig véd az űrbeli sugárzások, főleg a Nap szűretlen ultraibolya sugarai ellen, valamint megfelelő hőmérsékletet és légnyomást biztosít. Utóbbi problematikus helyzetet is teremt, hiszen az űrruhának a mozgást sem szabad akadályoznia. Az űrbeli munka során használt segédeszközöket a földitől eltérő viszonyok között alkalmazzák, ezért néha a legegyszerűbb eszközök is eltérnek a megszokottaktól. Minden szerszámnak bírnia kell egyrészt a vákuumot, valamint a ráeső napsugárzás okozta magas hőmérsékletet, illetve a fagyos hideget is. A legtöbb eszközt egy kézzel történő használatra tervezik, mivel az űrhajósnak a másik kezével többnyire kapaszkodnia kell. További egyedi jellemző, hogy az eszközöket egy zsinórral a szkafanderhez kell kötni, nehogy egy rossz mozdulattól elrepüljenek az űrbe. A hatás-ellenhatás törvénye is komoly feladat elé állította a mérnököket. Egy egyszerű kalapácsütés ellenhatásaként például az asztronauta a másik irányba mozdulna el, még problémásabb lenne egy fúrógép működtetése, amely az űrhajóst is megpörgetné. Emiatt vagy az adott erőhatást ellensúlyozó erőt hoz létre mesterségesen az eszköz, vagy az űrhajós a fizikumával kompenzál - amitől egy egyszerű csavar ki- vagy becsavarozása is nehéz műveletté válhat. A berendezésnek egy újratölthető mini akkumulátor biztosít energiát. Nem kifejezetten esztétikus megjelenésének további oka, hogy a szkafander vastag kesztyűivel is biztosan kezelhetővé kellett tenni a szerszámot. Az űrbeli szerelések általános problémája, hogy az asztronauta nem tud mindennek nekitámaszkodni, és ha egy helyben akar maradni, a végzett mozdulatoknak "ellent kell tartania". Mindezek megoldására szolgál a robotkar végén lévő talapzat. Ez egy olyan csatlakozófelület, ahova az asztronauta beillesztheti cipőjét, és stabil helyzetben maradhat a feladat során. A robotkarral pedig a végén lévő űrhajóst tetszőleges helyre lehet irányítani, az űrállomáson belülről. EDZÉS: Az űrben mindenki szuperhősnek érezheti magát: kisujjával többméternyire lódíthat óriási tárgyakat, amelyeket a Földön három ember sem tudna megmozdítani. A súlytalanságnak azonban hátulütője is van. Amikor a gravitáció megszűnik, kevesebb vér jut a végtagokba és több a fejbe, ami kezdetben hányingert vagy fejfájást okozhat. Az űrhajósok arca a több vértől puffadt, szemük gyakran bevörösödik, végtagjaik pedig vékonyabbnak tűnnek. Mivel nincs nehézkedés, az izmok munka nélkül maradnak, és sorvadni kezdenek. A csontok is meggyengülnek – az életerős, egészséges űrhajósoké is olyan törékennyé válhat, mint egy aggastyáné a Földön! Hogy mindezt ellensúlyozzák, az űrhajósok naponta legalább két órát edzenek, általában futópadon vagy szobabiciklin. SZÓRAKOZÁS: A nap nagy része munkával telik, de néhány óra jut a kikapcsolódásra is. Az egyik leggyakoribb szabadidős tevékenység egyszerűen a Föld figyelése az ablakokon keresztül, de az idő eltöltését könyvek, filmek, társasjátékok segítik – sok időt fordítanak emellett a szeretteikkel és diákokkal végzett rádióbeszélgetésekre a fedélzeten. A cikk összeállításában közreműködött: Vincze Alexandra
Szép versek nagy költőktől…
Tavasz van! A hosszú téli pihenő után felébredt téli álmából a természet. Élvezzük a langyosan simogató napsütést, a milliónyi árnyalatban pompázó természetet. E festői látványhoz a madarak vidám csivitelése szolgáltatja a zenei aláfestést. A tavaszban újjászületik lényünk is. Nem véletlen hát, hogy számos költő lelkes hangú költeményben köszönti e csodás évszakot. A sok szép tavaszi vers közül nem volt könnyű egyet választani.
6
Várnai Zseni: Csodák csodája Tavasszal mindig arra gondolok, hogy a fűszálak milyen boldogok: újjászületnek, és a bogarak, azok is mindig újra zsonganak, a madárdal is mindig ugyanaz, újjáteremti őket a tavasz.
A tavasz nekik csak álom, semmi más, minden tavasz csodás megújhodás, a fajta él, s örökre megmarad, a föld őrzi az életmagvakat, s a nap kikelti, minden újra él: fű, fa virág, bogár és falevél.
Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok, innám a fényt, ameddig rám ragyog, a nap felé fordítnám arcomat, s feledném minden búmat, harcomat, élném időmet, amíg élhetem, hiszen csupán egy perc az életem.
Az, ami volt, már elmúlt, már nem él, hol volt, hol nem volt, elvitte a szél, s a holnapom? Azt meg kell érni még, csillagmécsem ki tudja, meddig ég?! de most, de most e tündöklő sugár még rám ragyog, s ölel az illatár.
Bár volna rá szavam vagy hangjegyem, hogy éreztessem, ahogy érezem ez illatot, e fényt, e nagy zenét, e tavaszi varázslat ihletét, csodák csodája: létezés… tavasz! mely mindig új és mindig ugyanaz:
… és költőpalántáktól Az 5. osztályosok színjátszósai közül Ács Albert, Kiglics Dominik és Klepács Milos is versbe szedte gondolatait a tavaszról.
A tavasz szép pillanatai Kizöldültek a fák, eltűnt már a hóvirág. Kisütött a napocska, s előbújt az ibolya. A nárciszok is kinyíltak, a fákon madarak dalolnak.
Anya, apa veteményez, ebből ősszel termény lesz. A gyerekek boldogok, a körhinta is úgy forog. Várjuk már a húsvétot, hogy kapjunk sok ajándékot.
A húsvéti és anyák napi ünnepek előtt gyakran okoz fejtörést az embereknek, vajon mivel lephetnék meg szeretteiket. Ötletekért a Nagybakónakon élő Karáné Nagy Magdolnát kerestük fel, akiről köztudott, hogy szebbnél szebb játékokat és ajándéktárgyakat készít. - Mi az Ön foglalkozása? - Képző és iparművészeti végzettségem van, azon belül alkotó művészeti tevékenységet végzek. - Mióta űzi ezt a szakmát? - 2000-ben a Zalaegerszegi kórházban megismertem egy akkor 77 éves nénit, Gájer Kálmánnét, aki csuhébabákat készített. Látta érdeklődésemet, ezért felajánlotta, hogy átadja az összes tudását nekem. Akkor megtanultam tőle mindent, amit lehetett. Közben zsűriztettem a termékeimet. Az évek során magamat fejlesztettem.
7
- Honnan meríti az ötleteket? -Kezdetben természetesen a „mesterem” elképzeléseit követtem, de folyamatosan próbálkoztam saját fantázia alapján is dolgozni.. Azóta sok ötletemet és elképzelésemet váltottam valóra. Minden évben próbálok új terméket előállítani saját fantázia alapján. - Honnan veszi az alapanyagokat a munkáihoz? - Az alapanyagok a természetben megtalálhatók. Mindig szeptemberben-októberben gyűjtöm össze az éves anyagot: csuhé, fűzfavessző, erdei termések.
- Mennyi tárgyat tud elkészíteni átlagosan havonta?
- Ezt nem számolom, mert most már inkább a minőségre megyek, mint a mennyiségre. - Hol értékesíti a portékáit? - Áprilistól októberig különböző népművészeti vásárokon veszek részt a Dunántúlon. Karácsonyra viszont az egész országba viszik ajándékboltokba az általam készített termésangyalokat és csuhébetlehemeket.
- Ajánlana az iskola tanulóinak valamilyen egyszerűen elkészíthető ajándékötletet így húsvét és anyák napja előtt?
- Ezeket a kis képeket nagyon egyszerű elkészíteni, és könnyen beszerezhetőek a hozzá való anyagok is. A virágok szirma tökmagból készült, a szárak és a levelek csuhéból. Egy kis lecsiszolt falapra megtervezitek a mintákat, majd megragasztózzátok és kirakjátok a magvakkal, illetve felragasztjátok az összetekert csuhét szárnak és leveleknek. Ha a ragasztó már megszáradt, egészet ízléseteknek megfelelően kifestitek.
RISEN
Egy szerencsés végkimenetelű hajótörés után egy vulkanikus idegen trópusi sziget bontakozik ki előttünk. Nézelődünk, belekerülünk a körforgásba, füveket, gombákat gyűjtünk, mialatt óriásra hízott tarajos sülök, gyilkos lepkék, vinnyogó dögkeselyűk zaklatnak bennünket - felmerül bennünk a kétely, hogy Faranga földjén nincs minden rendben. Ha pedig a Piranha Bytes új RPG-jéről beszélünk, akkor kelletlenül is, de óvatosan állunk hozzá a témához. A Risen nem egy újszülött, a fejlesztők Gothic 1-2 hagyományait meglovagolva hozták létre. Feldobták az érmét, lejegyezték, hogy a nagy sikerek miben is nyújtottak többet a szerepjátszóknak, félve bár, de megőrizték az örökségüket. Tény és való az első órák a Risennel elaltatták kételyeinket, beleestünk abba a csapdába, amit a fejlesztők állítottak fel. Könnyű mindenbe belefeledkezni, a nyitott világ csak arra vár, hogy az egyszeri, emlékezet-kieséses kalandozó meghódítsa azt és rendet rakjon az intrikákkal teli vidéken. Megrögzött karakter-központúság, a döntéseink súlya libbenti tova a történéseket, ám a hideg megvalósítás még egy terjedelmes RPG-nek sem válhat előnyére, szakadékok nyílnak lépteink alatt, kőkemény falaknak ütköznek szárnyaló elképzeléseink ha az Xbox 360-as változat mellett tesszük le a voksunkat. A Risen ott veszi fel a vonalat, ahol sok más Gothic is. Hősünk fizimiskája sem kedvelhető elsőre, ványatag mozdulatokkal, nyögvenyelősen eszmélünk fel egy trópusi sziget partjainál, egy kimerítő, viharos lefolyású hajótörés után, ahol egy gigantikus tengeri lény lékelte meg hitvány lélekvesztőnket, még a mágusok sem tudták mindezt megakadályozni, minket pedig élet és halál között hagytak magunkra Faranga homokján. Nem egyedül, ott van velünk egy szemrevaló hölgy, akivel még egyelőre plátói a vonzalom, de minek is táplálna feléd mély érzelmeket, amikor te, a nagybetűs névtelen medve ott áll, koszosan, pénztelenül, s csavargó módjára teszi meg az első lépéseket a diagramm-szerűen növekvő önfelismerés és a bájos vidék sorsának kiegyengetése céljából. Míg a fejlesztők korábbi játékai majdnem egyértelmű utalást adtak a végcél felé, addig a Risen a totális üresség és kilátástalanság érzetét kelti, ott vagyunk nincstelenül, nyomok nélkül, be kell illeszkednünk a társadalom vérkeringésébe, hogy elismeréseket vívjunk ki, kétkezi munkával szerezzünk hasznosítható javakat. Minden információmorzsáért meg kell szenvednünk, miközben a játékosnak a lehető legkevesebb kezdeti segítséget adják meg az első lépések megtételéhez. Ehhez pedig Sara (a lány a partról) meglehetősen unalmas beszélgetőpartnernek bizonyul, de több mint a semmi.
8
Sara gyámoltalan kis leányzó, már a hajón is szemet vettettünk rá, érzékelhetően tetteink alapján alakul a sorsa, hiszen ha magára hagyjuk, lehetséges, hogy később csak a megbecstelenített holttestét találjuk meg. Az első település, a puhatolózó kérdés-feleletek, körmönfont párbeszédek igenis lényegesek, hiszen legyen bármilyen sablonos, ám tisztességesen elvárható szintet megütő a játék története, északra hiába is mennénk, egyszerű, nagyra nőtt vadkanok kíméletlenül elkenik a harccal próbálkozók száját, így nem kevés játékórába telik, míg nyíltan, bármiféle trükközés nélkül ki merünk állni az első útonállóval vagy vadállattal. Céltalan vagdalkozásokba, heveny káromkodásokba ütközik az, aki már az elején is túl sokat képzel magáról. A Risen a türelem és az okos fejlődés játéka. Ám nem kell túl sokat várni a különféle frakciókra való utalásokra, pedig ez határozottan jól jön egy csenevész szerencsevadász számára, mert a pénz, mint sikereink záloga elengedhetetlen az első tíz óra átvészeléséhez. A túlzott választások viszont porfelhőként álcázzák azt a tényt, amit a játék eltakar: bárhogy is alakul a sorsunk, az alap rigmusok kikerülhetetlenül formálják a vidék sorsát, ami elrendeltetett, az megkérdőjelezhetetlen, hiába a feltörekvő mágikus hatalom jelenléte, a frakciók közötti serteperte és az összekötő, jól elkülönülő, változatos helyszíneken való vándorlás a nagyok sorsába vajmi keveset szól bele. Én már majdnem kijátszottam. Nagyon jó játék, fordulatos: egyik pillanatban még farkast gyilkolsz, a másikban gnómok üldöznek. Három utat választhatsz. Az első: a kikötővárosban próbálkozol mint a legtöbb szerencsétlen ember. Második lehetőség: beállsz (vagy besoroznak ) a szigeten uralkodók közé és kiképzésben részesülsz. (Én ide álltam be.) Harmadik: beállsz az ellenállókhoz. Minden csapatnak megvan a maga vezére. A sziget uralkodóinak vezére: MENDÓZA INKVIZITOR. A kikötő városban CARLOS az INKVIZITOR megbízottja. A banditábor vezetője pedig Az első csata DON ESTEBAN. PC-Guru: Horváth Zsombor 5. o.
Suli-sztoryk dióhéjban
Április 5-én a zalakarosi Móra Ferenc Általános Iskolában prózamondó versenyt rendeztek. Iskolánkból négy tanuló szerepelt: Patard András az 1. osztályból, Sümegi Bianka a 2. osztályból, valamint Németh Zsófia és Réffi Dalma az 5. osztályból. Sajnos helyezést senki sem ért el, de sok szép előadást hallottak, amikből a hasonló versenyekhez tapasztalatot gyűjthettek. Április 6-a több tanulótársunk számára is versenynap volt: hárman vettek részt a Piarista iskolában megrendezett megyei szintű alapműveleti versenyen: a 4. osztályos Pánczél Bálint, valamint Horváth Zsombor és Kulik Balázs az 5. osztályból. A tanulóknak 60 perc alatt kellett 12 összetett feladatot tartalmazó feladatsort megoldaniuk. Nagykanizsán a Zrínyi Miklós Általános Iskolában: az 1. osztályos Patard András, a 2. osztályos Lőrincz Eszter és Tausanov Márton matematika tantárgyból vett részt egy megmérettetésen; a 4. osztályos Molnár Katalin és Szabó Fanni pedig magyar nyelvtani tudását és helyesírását tette próbára. Mivel a feladatlapok javítása még folyamatban van, a versenyeredményekről majd csak a következő számban tudunk beszámolni. A zalakarosi általános iskola a Móra-napok keretében könyvtárismereti vetélkedőt hirdetett felsős tanulók számára. A felhívásra iskolánk 5. osztályosai közül Klepács Milos és Horváth Zsombor jelentkeztek. Az első fordulóban egy feladatlapot kellett kitölteniük Móra Ferenc Dióbél királyfi című műve alapján. A beküldött pályamunkák értékelése után a legjobbakat újabb megmérettetésre hívták. Mindkét pályázó bekerült a második fordulóba, Klepács Milos teljesítményével az 5.-6. osztályosok korcsoportjában második helyezést ért el. Április 13-án iskolánk énekkara A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban megrendezett Kórustalálkozón lépett fel. Műsorukban 5 szép magyar népdal szerepelt. A dalokban szólisták is megmutathatták szép énekhangjukat. A nem nagy létszámú, de lelkes kórus műsorával kivívta a közönség és a zsűri elismerését. elismerését. A beszámolókat írták: Réffi Dalma, Klepács Milos, Horváth Zsombor 5. o.
9
Az istálló körül tevékenykedik a székely bácsi. A szomszéd érdeklődik: - Mit csinálsz, Pista? - Hányom a ganyét! - Hát mi a fenét ettél?
- Mit mond a székely, amikor odaadja a disznóknak étel gyanánt a parókáját? - ??? - Nincs többé korpa, csak gyönyörű haj!
A székely bácsi nagy kínlódások közepette borotválkozik. Odaszól neki a fia: - Mi a baj, édesapám? - Életlen a borotva, nem viszi a szakállamat! - Ne mondja már édesapám, hogy keményebb a maga szakálla, mint az a konzervdoboz, amit az előbb bontottam ki vele! A humorzsákot megtöltötte: Klepács Milos 5. o.
ALSÓSOKNAK: Ha három egér három perc alatt három guriga sajtot eszik meg, akkor hány perc alatt eszik meg kilenc (hasonlóan jó étvágyú) egér kilenc guriga sajtot? Galléros Fecó gyümölcsöket szed egy szigeten, ahol csak ananász, kesudió és mangó nő. Hány gyümölcse van összesen, ha kettőt kivéve mind ananász, kettőt kivéve mind kesudió és kettőt kivéve mind mangó?
FELSŐSÖKNEK: Egy béka egy 30 m-es kút alján csücsül. Naponta egy nagy ugrásra van ereje, ami 3 méterrel viszi feljebb, de éjszaka álmában 2 m-t visszacsúszik. Hány nap alatt menekül meg a kútból? A szultán lefejezésre ítélt egy tolvajt, aki azonban kegyelemért könyörgött. Kegyelmet hiába kérsz - felelte a nagyúr - de választási lehetőséget adok, tied az utolsó szó joga. Ha igazat mondasz, felakasztatlak, ha hazudsz, marad a fejezés. Dönts hát és beszélj! Hiszen beszélt is erre az agyafúrt tolvaj. Igaz, csak egy rövid mondatot mondott, de az olyan volt, hogy a szultán szándéka ellenére szabadon engedte. Mi volt ez a mondat?
A rejtvények beadási határideje: 2011. május 18. Sorsolás: 2011. május 20.
10
