Mikebuda Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010. (VIII.27.) rendelete a helyi környezet védelméről Mikebuda Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, valamint a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EÜM rendelet rendelkezéseit is figyelembe véve, az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET Bevezető rendelkezések 1.§ Jelen rendelet célja, hogy - a helyi körülményeket alapul véve - a község tiszta, esztétikus képének kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának megteremtése, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme, a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítása céljából meghatározza a környezet védelmének Mikebuda községére vonatkozó általános szabályait. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed: a) az élő szervezetek (életközösségeik) és a környezet élettelen elemei, valamint azok természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetére; b) Mikebuda község közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen található erdőkre, gyepekre, a közcélú zöldterületekre, közterületekre, a felszíni és felszín alatti vizekre és egyéb vizes élőhelyekre, illetőleg környezetükre; c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település közigazgatási területén tartózkodik (működik). 3. § (1) A környezet védelme, illetve a fenntartható fejlődés megteremtése érdekében: a) az Önkormányzatnak, a természetes és jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek – az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás alapelve szerint – körültekintő gondossággal kell eljárniuk és együttműködniük, b) a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy − a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, − megőrizze a természeti erőforrásokat, 1
c)
− megelőzze a környezetszennyezést, − kizárja a környezetkárosítást, − megszüntesse, de legalább enyhítse a meglévő ártalmakat és szennyezéseket, az Önkormányzat, illetve a Környezetvédelmi feladatokkal megbízott személy együttműködik a szomszédos önkormányzatokkal, a környezet- és természetvédelmi feladatokat ellátó hatóságokkal, állami szervekkel (felügyelőséggel, nemzeti parkkal stb.) és a társadalmi szervezetekkel. Értelmező rendelkezések 4. §
E rendelet alkalmazásában: 1.
A község közigazgatási területe: Mikebuda Község Önkormányzatának működési területe, amely belterületből (beépített és beépítésre szánt terület) és külterületből (beépítésre nem szánt terület) áll;
2.
közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark) továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda), amely állami, vagy önkormányzati tulajdonban van és azt rendeltetésének megfelelően bárki használhatja;
3.
zöldfelület: a község közigazgatási területén zöldfelületnek minősül a közpark, a játszótér, a virágágyások, a virágtartók, a szobrok környéke, az önkormányzat és intézményei, valamint a magánházak kertjei és bármely más zöldfelület;
4.
avar- és kertihulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok /továbbiakban kerti hulladék/,
5.
háztartási , fűtési tevékenység: minden olyan, 500 kW alatti egyedi fűtőberendezés üzemeltetése, amely egy, vagy több család mindennapi fűtési igényét szolgálja.
6.
hulladék: bármely, a 2000. évi XLIII. törvény 1. számú melléklete szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;
7.
veszélyes hulladék: a 2000. évi XLIII. törvény 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;
8.
települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;
9.
folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;
10.
környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése;
11.
környezetkárosítás: az a tevékenység környezetkárosodás következik be;
12.
környezetkárosodás: a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely
2
vagy
mulasztás,
amelynek
hatására
környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása; 13.
eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;
14.
Önkormányzat: Mikebuda Község Önkormányzata (2736 Mikebuda, Fő u. 19.);
15.
Polgármesteri Hivatal: Albertirsa Város Polgármesteri Hivatala (2730 Albertirsa, Irsay K. u.2.).
II. FEJEZET A FÖLD VÉDELME 5. § (1) A föld védelme kiterjed a föld felszínére és felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre, az, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. (2) A föld felszínén vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét, folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, nem károsítják. (3) Tilos a talajt hulladékkal és más módon szennyezni. Szilárd és folyékony kommunális, valamint technológiai hulladékot, az emberre és környezetére káros anyagot csak jogszabályban vagy hatósági rendelkezésekben meghatározott módon és helyen szabad gyűjteni, szállítani, tárolni és ártalmatlanítani, (4) A talaj és felszíni, felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad tárolni.
6. § (1) A földdel csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek annak állapotában tartós károsodást nem idéznek elő. (2) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl, a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodnia kell. (3) A mezőgazdasági művelésre alkalmas területeken, – ha ideiglenesen is – biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását, művelését. (4) A település területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek földrészleteiket megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, szeméttől, vadon növő bokroktól megtisztítani. (5) A földhasználónak a fenntartható és környezetbarát talajerő-gazdálkodás érdekében a következő talajvédelmi előírásokat kell lehetőség szerint betartania: a) a természeti adottságoknak megfelelő talajvédő művelést folytatni, b) a betakarítás után a talajpusztulás (erózió, defláció stb.) ellen megfelelő talajfedettséget biztosító növényi kultúrákat telepíteni, 3
c)
a talajviszonyoknak (talajszerkezet, talajtípus) megfelelő tápanyagbevitelről gondoskodni. A mezőgazdasági tevékenység során – amennyiben lehetőség nyílik rá – előnyben kell részesíteni a természetes módszerek alkalmazását (biológiai védekezés, szerves trágyázás stb.) a kemikáliák és műtrágyák használata helyett.
III. fejezet A FELSZÍNI ÉS A FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 7. § (1) A víz védelme kiterjed a felszíni, a felszín alatti vizekre és a forrásokra, azok készleteire, a víztartó képződményekre, ezek minőségére és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára. (2) Tilos a meglévő élővízfolyásokat, öntözőcsatornákat, továbbá a vízelvezető árkokat eltorlaszolni, a víz természetes hozamát, lefolyását, a víz áramlásának viszonyait megváltoztatni, a vízfolyások medrét, partját szűkíteni, illetve feltölteni. A károkozó köteles az eredeti állapot visszaállítására, a károk megtérítésére. (3) Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni. Tilos továbbá a vizek fertőzése és káros szennyezése, a vízelvezető rendszerekbe, ásott vagy fúrt kutakba veszélyes hulladékot, vegyszert, azok csomagolóanyagait, mérgező anyagokat, motorolaj származékokat bevezetni. Tilos belterületi csapadékvíz levezető rendszerekbe (árkokba) a fentieken kívül szennyvizet vagy egyéb más hulladékot juttatni. (4) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak (5) Tilos a meglévő ivóvízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni, valamint a közüzemi vízellátásról üzemelő házi vízvezeték redszert összekötni nem közüzemi vízellátó rendszerrel. (6) Tilos a szennyvizet kilocsolni. (7) A tulajdonos a szennyvíztárolóból a szennyvizet szennyvíztelepre köteles szállítani. Szennyvizet csak a telepen lehet - térítés ellenében - leengedni. (8) Házi szennyvizet nyílt csapadékvíz elvezető árokba kiönteni, bevezetni tilos! (10) Az ivóvizet szolgáltató utcai közkifolyók (továbbiakban: közkutak) környezetét különös gonddal kell tisztán tartani és védeni a szennyeződéstől. (11) Az ivóvizet szolgáltató közkutak környezetében mosakodni, állatokat itatni, eszközöket elmosni tilos. (12) A házi talajvizet hasznosító kutak létesítése, használatba vétele, illetve megszüntetése csak hatósági engedély alapján, a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően, talajvízszennyezést kizáró módon történhet. IV. Fejezet A LEVEGŐ VÉDELME 8.§ (1) A levegő védelme kiterjed a település légkörének egészére, annak folyamataira és összetételére, valamint a település klímájára.
4
(2) A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, illetve egészséget károsító módon terheli. (3) Káros légszennyezést okoz az a természetes és jogi személy (továbbiakban: légszennyező), aki /amely/ az általa folytatott tevékenység vagy az általa üzemeltetett gép, gépi berendezés, gépjármű működése során a légszennyező anyagokra vonatkozó - számára megállapított - kibocsátási értékeket (emisszió) túllépi. Égetésre vonatkozó általános szabályok 9.§ (1) Kommunális és termelési hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási vagy közületi tüzelőberendezésben történő égetése tilos. (2) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredendően kigyullad. (3) Országosan elrendelt égetési, tűzgyújtási tilalom időszakában mindennemű növényi eredetű hulladék nyílttéri égetése tilos. Tarlóégetésre vonatkozó szabályok 10. § Lábon álló növényzet (pl. nádas), tarló-, parlag-, és gyepterületek égetése tilos, kivéve, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Avar és kerti hulladék ártalmatlanítására vonatkozó szabályok 11. § (1) A mezőgazdasági tevékenység során keletkező növényi ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással kell gondoskodni.
eredetű
hulladékok
(2) Avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Avart és kerti hulladékot kizárólag magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem. (3) Az égetést kizárólag 8.00 és 19.00 óra között lehet végezni hétköznap, valamint szombaton, szélcsendes időben. Ünnepnapokon és vasárnap avar és kerti hulladék égetése tilos! (4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható. (5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni! (6) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot /műanyag, gumi, PVC, stb./.
5
Háztartási fűtési tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 12. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad égetni. (2) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot - különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket - nem tartalmazhat. Bűzös anyagok kezelésére és a porképződés megelőzésére vonatkozó szabályok 13. § (1) A levegőtisztaság védelme érdekében mindenféle anyag szállítása, tárolása, kezelése, feldolgozása csak úgy végezhető a belterületen, hogy az ne legyen káros (por, bűz) hatással a környezetére. (2) Bűzös anyagot, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével, csak légmentesen záró tartályban szabad szállítani és tárolni. (3) Trágyát szállítani és tárolni a belterületen, a kellemetlen bűzhatás megelőzése érdekében csak lefedett állapotban szabad. (4) Bűzzel járó tevékenység során, az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. (5) Könnyen kiporzó és lesodródó anyagokat csak zárt rakszelvényű, vagy ponyvával ellátott gépjárművön szabad szállítani! (6) Építési munkák során, valamint az úttest felbontásánál keletkező törmeléket és kiporzó anyagot a porképződés megakadályozására nedvesíteni kell, és azt a munkálatok jellegétől függően legalább havonta, illetve közterület esetében a közterület - foglalási engedélyben előírt időpontig el kell távolítani a munkavégzés helyszínétől, vagy zárt konténerben kell tárolni. Allergén növények elleni védekezési szabályok 14. § (1) A szántóföldek, ingatlanok gyomoktól és allergiát okozó növényektől (pl. parlagfű) való mentesítése és karbantartása a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. (3) A gyom- vagy allergén növények irtásáról legkésőbb virágzásuk előtt és azt követően is folyamatosan – az időjárástól függő gyakorisággal – kell gondoskodni. V. fejezet A ZÖLDTERÜLETEK VÉDELME 15.§ (1) Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, fasorok, cserjesávok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, sportpálya környéke. (2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy a parkosítás munkáit már megkezdték. (3) A községben lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Ennek során tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól. 6
(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása (5) A fák törzsén reklámtáblát, feliratot, plakátot elhelyezni tilos. (6) Tilos a zöldterületen elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat, azok tojásait vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. (7) Zöldterületeket rendeltetésüktől eltérő célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben, és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. Az engedélyezéssel kapcsolatos eljárási szabályokat a közterülethasználat általános rendjéről szóló 170/2002. (XII.16.) önkormányzati rendelet tartalmazza. (8) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos. (9) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöldfelületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, ott parkolni tilos. Ez alól csak a fenntartást, fejlesztést, vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt. VI. FEJEZET A KÖZTERÜLETEK ÉS INGATLANOK TISZTÁNTARTÁSA 16. § (1) A közterületek tisztántartásáról, a község Község Önkormányzata gondoskodik.
zöldterületeinek gondozásáról Mikebuda
(2) A szilárd burkolatú utak tisztítása - az utakról szóló jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően történik. 17. § (1) A gazdálkodó szervezetek, intézmények, szolgáltató, kereskedelmi egységek, vállalkozók tevékenységük következtében a közterületen keletkezett szennyeződést kötelesek megszüntetni, a közterületen a szükséges takarítást elvégezni. (2) Aki a közterületen – engedély nélkül – hulladékot rak le, vagy szór el, köteles azt saját költségén eltakarítani. Ha a kötelezett ennek meghatározott határidőn belül nem tesz eleget, az elszállításáról a kötelezett költségén – a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
18. § (1) A község területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, hulladéktól megtisztítani. (2)Az ingatlan tulajdonosa vagy tényleges használója köteles gondoskodni:
7
- az ingatlan előtti járdaszakasz, járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület rendben tartásáról, hóeltakarításáról, síkosság-mentesítéséről; - a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgya tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról; - a gyalogjárda fölé nyúló, vagy a közlekedést akadályozó faágak, bokrok szükséges nyeséséről; - tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztántartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok, hulladékok eltávolításáról, hó-eltakarításáról, síkosság mentesítéséről. (4) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosa költségére elvégezheti. (5) Az ónos esőtől, jégtől vagy hótól síkossá vált közutakon, járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni. (6) Téli síkosság-mentesítés során – a növények védelme érdekében – só használata csak indokolt esetben és mértékben megengedett. Erre a célra homokot, faforgácsot vagy egyéb környezetkímélő anyagot kell használni. (7) A vendéglátóipari, szolgáltató egységek, elárusítóhelyek, üzletek előtti járdaszakaszt illetőleg, ha a járda mellett zöldsáv is van, akkor az úttestig terjedő teljes területet a nyitvatartás ideje alatt az ingatlan tulajdonosa, vagy tényleges használója köteles tisztántartani. A szórakoztató- és vendéglátóhelyek, valamint az üzletek előtti közterületet az üzemeltető köteles tisztántartani, a hulladékot eltávolítani, továbbá megfelelő számú hulladékgyűjtőt elhelyezni. 19. § Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, kezelője, tartós használója, illetőleg haszonélvezője, másnak a használatában lévő ingatlanok, helyiségek tisztántartásáról pedig a használó, illetőleg - a bérleti jogviszonyból származó kötelezettsége szerint - a bérlő köteles gondoskodni. A lakásnak és a lakás céljára használt házhelyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek, és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsáló mentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodni. 20. § (1) Építési, bontási tatarozási munkákat, közműépítéssel kapcsolatos tevékenységet úgy kell végezni, hogy por és egyéb szennyeződés a közterületre ne jusson, s a vízelvezetés biztosítva legyen. (2) Építési, bontási és egyéb anyagot közterületen e rendelet és a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szabályai szerint szabad tárolni. (3) Az építési, bontási, tatarozási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni.
8
(4) Amennyiben a munkálatok végzése során elkerülhetetlenül építési törmelék, szemét keletkezik a közterületen, úgy azt a munka befejeztével 48 órán belül vagy a közterülethasználati engedélyben foglalt határidő lejártáig el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani. 21. § (1) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület be ne szennyeződjék. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal megtisztítani. (2) Építési munkálatok alkalmával, egyéb, közterületek igénybevételével járó tevékenység során fákat, létesítményeket védőburokkal kell körülvenni. (3) Ha az előző bekezdésben leírt tevékenység végzés során a közterület, vagy annak része rongálódik, akkor a keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni, vagy az eredeti állapotot helyreállítani. (4) Közterületen a gépjárművek mosása tilos. (5) Gépjármű üzemeltetése során, a közterületen keletkezett szennyeződést az előidézőnek haladéktalanul meg kell szüntetnie. (6) A község utcáin lófogatú járművel - célfuvarral történő le- és felrakás idejét kivéve várakozni és etetni tilos! A jármű hajtója az állatok után keletkezett trágyát köteles azonnal eltakarítani. (7) Az állati hullát tulajdonosa (amennyiben ismert) köteles a közterületről elszállítani. A közterületen talált (tulajdonosa ismeretlen) állati hulla elszállításáról bejelentés után, a Polgármesteri Hivatal gondoskodik. 22. § (1) Ebeket a közterületen csak pórázon szabad sétáltatni. (2) Közterületeken ebek által okozott szennyezés eltakarításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni. (3) Ebet üzlet előtt felügyelet nélkül hagyni az nem szabad. 23. § (1) A különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékokat (elemek, akkumulátorok, festékek, gyógyszerek stb.) elkülönítetten kell gyűjteni. (2) Az önkormányzat ellátja a szelektív hulladékkezeléssel kapcsolatos lakossági szolgáltatást, valamint a szolgáltatás igénybevételére ösztönző propagandát folytat.
9
A választási és egyéb plakátok elhelyezése 24.§ (1) Tilos plakátot elhelyezni: a) önkormányzati hatóság, valamint az önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló ingatlanon (épületen, azon belül, vagy kerítésén), b) közterületi fákon, bokrokon, növényeken, c) járdára, útra felfestve. (2) Az (1) bekezdés szerinti tilalmat megszegő módon elhelyezett plakátot a polgármesteri hivatal, az elhelyező költségére haladéktalanul eltávolíttatja. (3) A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az más közérdekű és időszerű hirdetmények olvashatóságát ne akadályozza. 25.§ (1) A választást követően az elhelyezett plakátok és a kihelyezett hirdető-berendezések eltávolítása és az eredeti állapot helyreállítása az elhelyező, illetve annak a kötelessége, akinek az érdekében azokat elhelyezték. (2) Amennyiben a kötelezett az (1) bekezdésben foglaltaknak a választást követő 30 napon belül nem tesz eleget, úgy vele szemben a közigazgatási eljárás szabályai szerint kell eljárni. 26.§ Aki a jelen rendelet 25§ (1) bekezdésében foglaltakat megszegi, a 218/1999. (XII. 28) Korm. sz. rendelet 8.§-ában foglalt, hirdetményekkel kapcsolatos szabálysértést követi el. VII. FEJEZET SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 27. § (1) Aki a föld védelmére vonatkozó, az 5.§ (3) és (4) bekezdéseiben foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi föld- és talajvédelmi szabályok megsértése szabálysértést, és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Aki a víz védelmére vonatkozó, a 7.§ (2)-(3) és (5)-(9) bekezdéseiben foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi vízvédelmi szabályok megsértése szabálysértést, és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (3) Aki a levegő védelmére vonatkozó, a 9§ (1)-(4) bekezdéseiben, a 10. §-ban, a 11§ (2)-(6) bekezdéseiben, a 12. §-ban és a 13. §-ban foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi levegő védelmi szabályok megsértése szabálysértést és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (4) Aki a zöldterületek védelmére vonatkozó, a 15.§ (4)-(8) és (10)-(12) bekezdéseiben foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi zöldterületek védelmére vonatkozó szabályok megsértése szabálysértést, és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
10
(5) Aki a köztisztaságra vonatkozó, a 18. §, a 19§ (1)-(2) és (7) bekezdéseiben, a 20. §ban, a 21. §-ban, a 22. § (4)-(7) bekezdéseiben és a 23. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat megszegi, elköveti a helyi köztisztasági szabályok megsértése szabálysértést, és ismételten kiszabható, 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. § Ez a rendelet 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.
Mikebuda, 2010. augusztus 27. ………………………….. Vass Andrásné polgármester
…………………………… Kovács Zoltánné dr. jegyző
Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetve 2010. augusztus 27-én. Kovács Zoltánné dr. jegyző
11
