Doboz Nagyközség Önkormányzata 28/2008. (XII.12.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Doboz Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többszörösen módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.
A rendelet célja 1.§. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén – a Gyvt.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló többször módosított 149/1997. (IX.10.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Gyer.) foglaltakkal összhangban - megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A rendelet hatálya 2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Doboz Nagyközség területén tartózkodó a) magyar állampolgárságú, b) letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, illetve befogadott jogállású c) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal (személyi azonosítóval) rendelkező bevándorolt, d) a magyar hatóságok által menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekekre, és fiatal felnőttekre, valamint szüleikre. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint (a továbbiakban: Szmtv.) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás
2 igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Doboz Nagyközség területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik Dobozon. (3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárinak Doboz Nagyközség területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is. (4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a település területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
A gyermekek védelmének rendszere 3.§ (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselő – testület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A gyermekek védelmét a képviselő – testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a./ Pénzbeni és természetbeni ellátások: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, b./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása, (bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi). - gyermekek átmeneti gondozása (gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat, családok átmeneti otthona)
Eljárási rendelkezések 4.§. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülők vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban: hivatal) terjeszthet elő.
3
(2) A 3.§ (3) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési – oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény ( természetes személy ), illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) E rendelettel szabályozott pénzbeni és természetbeni ellátások megállapítását a képviselő – testület a Gyermek, Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottságára ruházza.
5.§. (1) A jogosultsági feltételek közül a gyermeket gondozó családban közös háztartásban élő közeli hozzátartozók személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a szülő (törvényes képviselő) a 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt nyilatkozatot köteles benyújtani, továbbá köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat, illetve az egy főre jutó jövedelem számításánál figyelembe vett körülmények bizonyítására az alábbi igazolásokat becsatolni: a./ a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, b./ a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó bírósági, illetve gyámhivatali határozatot, c./ a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d./ a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról. (2) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (3) A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagát kell figyelembe venni. Rendszeresen nem mérhető havi jövedelmek esetén egy év átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (4) A jövedelemszámításnál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: a) a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás
4 munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket, f) az előzőekbe nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő, vagy házastársa által eltartott rokont. (5) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket, b) nevelt és családba fogadott gyermeket. (6) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (7) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére.
A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6.§. (1) A képviselő – testület Gyermek, Ifjúsági, Kulturális és Sport Bizottsága a gyermeket rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) A rendkívüli támogatás egyszeri összege a mindenkori nyugdíjminimum 10 %-ánál kevesebb, és a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 50 %-ánál magasabb nem lehet. (3) Időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került különösen az a család, amelyik a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás miatt anyagi segítségre szorul. (4) A támogatás összegéről és formájáról határozatban kell rendelkezni. A határozatot indokolt esetben azonnal végrehajthatóvá lehet nyilvánítani.
5
A természetben nyújtott ellátások 7.§. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. (2) Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatásra irányul, b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési – oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással – neveléssel kapcsolatba felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett, c) azt a nevelési-oktatási intézmény vezetője, vagy a gyámhatóság, vagy a gyermekjóléti szolgáltató a gyermek érdekeinek védelméért kezdeményezi.
8.§ (1) Az óvodáztatási támogatásra vonatkozóan a gyvt. 20/C § (4) bekezdése alapján a képviselőtestület előírja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható a Gyvt, és a Gyer idevonatkozó rendelkezései alapján, amennyiben azt az óvoda vezetője a gyermek érdekeinek védelmében kezdeményezi. (2) A természetben nyújtott támogatás célja különösen az utcai ruha, utcai cipő, váltóruha, váltócipő, tisztasági csomag biztosítása a gyermek részére.
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Általános szabályok 9.§. (1) A gyermekjóléti alapellátás, igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője ( továbbiakban: kérelmező ) kérelmére történik. (2) A kérelmező a gyermekjóléti alapellátás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Gondozási Központ vezetőjénél nyújthatja be, kivéve a 14. és 15. § -ban meghatározott ellátásokra vonatkozóan. (3) A gyermekjóléti alapellátást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett a
6 Gondozási Központ Vezetője dönti el az önkormányzat saját fenntartású intézményei által ellátott feladatoknál, kivéve a 14. §-ban foglalt ellátásnál. Az óvodai ellátásnál, valamint az iskolai napközis foglalkozásnál a beiratkozás az intézményvezetőnél történik. (4) A gyermekjóléti alapellátás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell a Gyvt. 33. §-ának megfelelően. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét tájékoztatni kell: a) b) c) d)
az ellátás tartalmáról és feltételeiről, az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról, az intézmény házirendjéről, a fizetendő térítési, illetve gondozási díjról.
(6) Az ellátásra jogosult köteles: a) az (5) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásulvételéről nyilatkozni, b) az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, c) a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
Gyermekjóléti alapszolgáltatások 10.§. (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat e rendelet hatályba lépésétől kezdődően az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a) Gyermekjóléti szolgáltatás, melyet a Gondozási Központ keretén belül lát el; b) gyermekek napközbeni ellátása keretében bölcsődei, óvodai ellátás, valamint iskolai napközis foglalkozás az önkormányzat intézményei által; c) helyettes szülői hálózat, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, melyet a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti- és Családsegítő Központ útján lát el. (3) A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti alapellátásokat az önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja saját intézményeinek közreműködésével: a) önálló gyermekjóléti szolgáltató b) bölcsőde c) óvoda d) általános iskolai napközi. e)
7
Gyermekjóléti szolgáltatás 11.§. (1) A gyermekjóléti szolgáltató szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el a Gyvt. 39. §-ának megfelelően a) a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése; b) a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése; c) a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése; d) a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében. (2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
A gyermekek napközbeni ellátása 12.§. (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését , foglalkoztatását és étkeztetését szervezi meg azon gyermekek számára, akiknek a szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő – piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt a napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama általában a szülők munkarendjéhez igazodik. (2) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani: a) akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, b) akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, c) akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül. d) akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: a) bölcsőde b) óvoda c) általános iskolai napközi
A bölcsőde 13.§. (1) A bölcsőde alapellátásként a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosítja a Gyvt. 42. és 42/A §-ának megfelelően. (2) A bölcsőde az alapellátáson túl szolgáltatásként időszakos gyermekfelügyelettel, speciális
8 tanácsadással, vagy más gyermeknevelést segítő szolgáltatásokkal segíti a családokat. (3) A bölcsőde ellátás megszűnik annak a nevelési évnek a végén, amikor a gyermek a 3. életévét betölti, (kivéve, ha a gyermek testi, vagy szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre – ebben az esetben a bölcsődei nevelés egy évvel meghosszabbodik ).
Óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás 14.§. Az óvodai ellátás, iskolai napközis foglalkozás igénybevételére a Közoktatásról szóló – többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. tv. rendelkezését kell alkalmazni.
Gyermekek átmeneti gondozása 15.§. (1) A Gyvt. 45-51. §-aiban meghatározott feladatokat (családok átmeneti otthona, gyermekek átmeneti otthona, helyettes szülői hálózat) a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központja látja el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt ellátások iránti kérelmet a gyermekjóléti szolgáltatás munkatársain keresztül a Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Központ vezetőjénél kell benyújtani, aki dönt a kérelemről, és a kérelmezővel az ellátás megkezdésekor megállapodást köt. Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül a kistérségi társulás elnökéhez fordulhat. A beutalás kérdéséről a társulás elnöke határoz.
A térítési díjak 16.§. (1) A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért térítési díjat kell fizetni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. (3) Az intézményi térítési díjat a képviselő – testület rendeletben határozza meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja. (4) Az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
9
(5) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díjat e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. (6) A gyermekek átmeneti otthonára, a helyettes szülői hálózatra, a családok átmeneti otthonára vonatkozó térítési díjról a Békéscsabai Kistérségi Társulás mindenkor érvényes határozata rendelkezik.
A normatív kedvezmények 17.§. (1) Gyermekétkeztetés esetén: a) a bölcsődés, az óvodás, valamint az általános iskola 1-6 évfolyamán tanuló rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100 %-át, b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50 %-át, c) három- vagy több gyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 5o %-át, d) tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 5o %-át kedvezményként kell biztosítani (az a) – d) pont a továbbiakban együtt normatív kedvezmény). (2) A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelő szülőknél nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett gyermek után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. (3) A normatív kedvezményt a tanuló után a nappali rendszerű oktatásban való részvétele befejezéséig kell biztosítani. (4) A két gyermeket nevelő családok gyermekei által igénybe vett napközbeni ellátásért fizetendő térítési díjak ÁFA-val növelt összegeiből 8 % kedvezményt kell biztosítani.
18.§. (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. (2) A személyi térítési díjat gyermekétkeztetés esetén egy havi időtartamra előre kell fizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napos határidővel felszólítja az
10 elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, és értesíti a helyi Gyámhatóságot a szükséges intézkedés megtétele céljából.
Záró rendelkezések 19.§. (1) Ezen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg a 13/2008. (IV.11.), az 5/2008. (II.22.) és a 21/2007. (XII.14.) rendelettel módosított 9/2006. (VIII.30.) rendelet hatályát veszti. D o b o z, 2008. december 11.
Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző
Simon István Tamás polgármester
E rendelet kihirdetése 2008. december 12. napján megtörtént. Hrabovszkiné Dandé Szidónia jegyző
11
1. melléklet
a 28/2008. / XII. 12./ Kt. rendelethez
Gyermek és felnőtt étkezésért fizetendő térítési díjak ÁFA nélkül - bölcsődei gyermekek étkezési térítési díja
275,- Ft/nap
- óvodai gyermekek étkezési térítési díja
246,- Ft/nap
- napközis gyermekek étkezési térítési díja
300,-Ft/nap
- ebédet igénybe vevő gyermekek étk. tér. díja (általános iskolai tanulók)
208,- Ft/nap
- tízórait igénybe vevő gyermekek étkezési térítési díja általános iskolai tanulók - külső étkezők, alkalmazottak térítési díja
67,- Ft/nap
450,- Ft/nap
