SZÁNTÓD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT A 4/2010.(II.26.) SZÁMÚ RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 1/2010.(I.28.) SZÁMÚ RENDELETE A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL (egységes szerkezetben)
Szántód Község Önkormányzat Képviselõ-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (3) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat a szociális ellátások helyi szabályozásáról által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
I. rész I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1.§ A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. §. A rendelet hatálya kiterjed: (1) Szántód Község Önkormányzat közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) Az Szt. 6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Szántód község közigazgatási területén tartózkodási helyként megjelölte. (3) Az Szt.7.§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001.évi XXXIX.törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3
2 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt.32/B.§-ának (1) bekezdésében meghatározott időskorúak tekintetében az Szt. 3.§ (3) bekezdésének b./pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében: a.) az önkormányzat által fenntartott falugondnoki szolgálatra és étkeztetésre; b.) Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat (továbbiakban: Szolgálat) Szántód területén végzett szolgáltatásokra (családsegítő, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás); c.) Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás által a Máltai Szeretetszolgálat Siófoki Szervezetével (továbbiakban: szervezet ) kötött ellátási szerződés alapján a Szántód területén végzett támogató szolgálatra. Eljárási rendelkezések 3. §. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmeket a Szántódi vagy balatonföldvári polgármesteri hivatalban (a továbbiakban: hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. (2) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be az e rendelet 33.§-ban meghatározottak szerint. (4) A kérelmet - ha a törvény másként nem rendelkezik- az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. 4. §. (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylő személynek az Szt.18.§-ának a.), c.), és h./pontjában szereplő adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor - a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, - a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
A jövedelem igazolható:
3 -
-
havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás, munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni: - a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, - a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetőek, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL.törvény (a továbbiakban: Ket.) 36.§-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető. (6) A Képviselőtestület a hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetén az eljárás során a végzési döntési formába tartozó hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza. 5. §. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék. 6.§ (1)A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. (2)Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja. 7. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmány kell készíteni. A környezettanulmány formanyomtatványt az 1.számú melléklet tartalmazza. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 8. §
4 (1) Lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI.törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. Védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60%-a nyújtható természetben. (3) Amennyiben az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető( különösen ha a családgondozás adatai alapján a segélyezett család életvezetési és család gazdálkodási gondjai megalapozzák), hogy a készpénz segélyt nem rendeltetésének megfelelően használja fel a jogosult, akkor a lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély részben vagy egészben természetbeni ellátás formájában nyújtható. 9. §. A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását - ha a jogszabály másként nem rendelkezik - az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét –azaz a továbbfolyósíthatóságot- az ügyiratban rögzíteni kell.
10. §. (1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló (továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A képviselőtestület e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 11.§. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselőtestülete az Szt.ben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek szerint: a./lakásfenntartási támogatást, b./ méltányossági ápolási díjat (18.életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végző személy kérelmére), c./ átmeneti segélyt, d./ gyógyszertámogatást, e./ temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).
Aktív korúak ellátása Rendszeres szociális segély 12.§
5 (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyek körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történő rendszeres szociális segély megállapítására Szántód Község Önkormányzata a Szt.rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátása megállapításának, folyósításának feltételeként az önkormányzat által kijelölt Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Családsegítő Szolgálatával köteles együttműködni.
Az együttműködés eljárási szabályai 13.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles.
-
Az együttműködési kötelezettség kiterjed az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vételre, beilleszkedést segítő programról való írásbeli megállapodás megkötésére, a programban foglaltak teljesítésére. (2) Az együttműködésre kijelölt szerv: Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás Szociális és Családsegítő Szolgálata.
-
-
(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy köteles: a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél, nyilvántartásba vétel céljából; együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel a beilleszkedést segítő program elkészítésben; a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a megállapodást megkötni; köteles a folyamatos kapcsolattartásra az együttműködésre kijelölt szervnél, és a megállapodásban foglalt időközönként az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni (legalább három havonta). (4) A Szolgálat folyósításának időtartama alatt az együttműködés keretében: a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekornyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt.37/D.§ (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól; c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt; d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását; e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával- módosítja a programot; f.) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;
6 g.) h.)
i.)
j.) k.)
a (4) bekezdés e./pontja szerint éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról; az előírt határidő (15 nap, 60 nap) be nem tartása, megjelenés elmulasztása esetén írásban felszólítja rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátásra jogosult személyt a mulasztás okának igazolására; Az aktív korúak ellátására jogosult személy az írásbeli felszólítást követő 3 munkanapon belül a háziorvos vagy szakorvos által kiállított igazolás benyújtásával igazolhatja a mulasztásának okát. vizsgálja, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy az előírt képzésen, programban való részvételi kötelezettségének eleget tesz-e; elbírálja a benyújtott igazolási kérelmeket. Az igazolási kérelem elutasítását követő 3 munkanapon belül a mulasztásról értesíti a jegyzőt. A jegyző 3 munkanapon belül írásban tájékoztatja a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személyt a mulasztásról, illetve az ismételt mulasztás következményeiről.
(5) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult személy beilleszkedést segítő program a következőkre terjed ki: a.) a szolgálattal való kapcsolattartásra; b.) a szolgálat által biztosított, munkaerő-piaci integrációt célzó (oktatás, képzés, munkavégzésre történő felkészülést segítő program stb.) vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra ( életmódformáló tanácsadás, szociális, mentális képességek fejlesztése stb.). 6) Az Szt. 37/C. § (4) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését. A megállapodás megkötésére a polgármester jogosult. Együttműködési kötelezettség megszegése 14.§ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül: - aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő elmulasztása (pl. megállapodás megkötésére előírt határidő elmulasztása); - megjelenési kötelezettség elmulasztása, - képzésen való részvétel elmulasztása; - előírt programban való részvétel elmulasztása. Az együttműködési kötelezettség megszegésének következményei 15.§ (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan az együttműködésre kijelölt szervnél két éven belül ismételten megszegi, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságot meg kell szüntetni. 16. § Közfoglalkoztatás alóli mentesítés (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki rendelkezésre állási támogatás folyósítására jogosult, a közfoglalkoztatásba történő bevonás alól az Szt.-ben meghatározott
7 mentesítési feltételeken kívül kérelmére a mentesítési feltételekben részesülhet.
(2) bekezdésben meghatározott
további
(2) Mentesül a közfoglalkoztatásba történő bevonás alól az az aktív korúak ellátására jogosult személy, a) akinek egészségkárosodása 40 %-ot eléri b) a terhes nő c) pszichiátriai kezelés alatt álló személy d) aki hozzátartozóját ápolja (nem a Ptk.685.§ b) szerinti hozzátartozó) (3) A mentesítési feltételek fennállását orvosi igazolás bemutatásával igazolni kell. Lakásfenntartási támogatás 17. §. (1) Szántód Község Önkormányzat képviselő-testülete normatív lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt- lakásonként 1 fő –akinek a háztartásában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja (normatív lakásfenntartási támogatás). (2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza. (3) Szántód Község Önkormányzat Képviselő-testülete önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 200 %-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át eléri vagy meghaladja. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában , a lakásfenntartás havi költségének megállapításakor az alábbi költségeknek a kérelem benyújtását megelőző egy évre vonatkozó teljes összege 1/12-ed részét kell figyelembe venni: - lakbér vagy albérleti díj; - lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete; - folyékony hulladék szállítás díja; - szemétszállítás díja; - villanyáram-, víz- és gázfogyasztás költségei; - tüzelőanyag költsége. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege: 2.500,- Ft. (6) A helyi lakásfenntartási benyújtható.
támogatás iránti kérelem a polgármesteri hivatalnál folyamatosan
(7) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 2.számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. (8) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat, valamint a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, lakáscélú pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát. (9) A lakásfenntartási támogatást az önkormányzat egy évre állapítja meg. A kérelmet évente meg kell újítani.
8
(10)Külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerõs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. (11)Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától. (12) Megszûnik a támogatás: • a megállapított idõ elteltével, • a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával. 18.§ A lakásfenntartási támogatás megállapításával, összegének, formájának megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármester ruházza.
megállapításávl,
Ápolási díj 19.§. (1)
(2)
(3)
Szántód Község Önkormányzat Képviselőtestülete ápolási díjat állapíthat meg méltányosságból annak a hozzátartozónak, aki 18.életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetének annak 150 %-át. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó a.) az Szt.42.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint b.) ha a tartós beteg személlyel eltartási szerződést kötött. 20.§.
Az ápolási díj havi összege az Szt-ben kötelezően előírt összeg. 21.§. (1) Az ápolási díj megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselõ-testület gyakorolja.
(2) Az ápolási díj megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza. Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
22.§ (1) Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre. (2) A házi segítségnyújtást végző szolgálat gondozó az ápolást végző személy kötelezettségének teljesítését havi rendszerességgel ellenőrzi. Az ellenőrzés során együttműködik a háziorvossal is, hogy meggyőződhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak
9 okairól. Amennyiben az ellenőrzés során úgy látja, hogy az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ezt a jegyzőnek jelzi. Átmeneti segély 23. § (1) A képviselő-testület a létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt. (2) Az átmeneti segély megállapítása formanyomtatványon kell benyújtani.
iránti
kérelmet
a
3.számú
melléklet
szerinti
24.§ (1.) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt: a,) akinek 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. a.) egyedül élő esetén az 1 főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg. (2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, - legmagasabb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél nem lehet magasabb. (3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben / pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően. (4) Az átmeneti segély megállapítása elõtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minősül, ha a rendkívüli méltánylást igénylő eset megítélése során a kérelmező lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. (5) Sürgõs szükség esetén, - ha az igénylõ életkörülményei indokolják, az azonnali segítséget - a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylõ nyilatkozata alapján kiutalható. 25.§ Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselõ-testület gyakorolja.
Idősek ( karácsonyi) támogatása 26.§ (1) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – hivatalból, jövedelmére tekintet nélkül – a karácsonyi kiadások anyagi enyhítésére a szántódi lakóhellyel rendelkező 65 év feletti lakosok részére pénzbeni vagy természetbeni idősek karácsonyi támogatást nyújthat. (2) A támogatás összegét, formáját és kifizetésének szabályait a képviselő-testület határozza meg, amennyiben a kifizetés szabályait a képviselő-testület nem határozza meg, úgy postai úton kell a támogatást kiutalni.
10 (3) A támogatás rendelkezni.
megállapításáról, összegéről, formájáról és kifizetéséről határozatban kell
Gyógyszertámogatás 27. §. (1) Gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek nyújtható a.) akinek a havi jövedelme amennyiben családban él az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében annak 250 %-át nem haladhatja meg, és a havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költsége jövedelmének 15 %-át meghaladja. A támogatás mértéke legfeljebb alkalmanként 10.000,- Ft. b.) akinek a mozgás, látás, hallás károsodása miatt az OEP által nem támogatott gyógyászati segédeszköz szükséglete meghaladja az 100.000 forintot, feltéve, ha a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %át nem haladja meg. Gyógyászati segédeszközre évente legfeljebb 12.000,- Ft állapítható meg. (2)
Elsősorban annak indokolt gyógyszertámogatást megállapítani, aki közgyógyellátásra nem jogosult.
(3) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelmet az 5.számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez a -háziorvos által igazolt - rendszeres havi gyógyszerfogyasztás költségeiről formanyomtatványon a gyógyszertár igazolását csatolni kell. 28.§ A gyógyszertámogatás megállapításával, összegének és formájának megállapításával kapcsolatos hatáskörét első fokon a képviselőtestület gyakorolja. Temetési segély 29.§. (1) A képviselõ-testület temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élõ személyek figyelembe vételével számított egy fõre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. (2)A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és elérheti annak 100%-át. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 100.000,-Ft. (3) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül a 4.számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban. (4) A kérelemhez , a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozó nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait.
11
30.§. A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármester ruházza.
III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások Közgyógyellátás 31.§. (1) Méltányosságból kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %át meghaladja. (2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ában előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
Méltányossági jogkör gyakorlása 32.§. (1) Különös méltánylást érdemlő esetben a Képviselő-testület e rendeletben foglalt feltételektől – kivéve: méltányossági ápolási díj- az ügyfél javára eltérhet. (2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül ha az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, egyedülálló esetén az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg, vagyonnal nem rendelkezik és a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.
II. rész Szociális szolgáltatások 33.§ Szántód Község Képviselő-testülete az Szt-ben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint a szociálisan rászorultak részére az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja: a) Falugondnoki szolgálat. b) Étkeztetés. c) Házi segítségnyújtás. d) Családsegítés. e) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. f) Támogató szolgáltatás.
12
Az ellátások igénybevétele 34.§. (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a.) Étkeztetés és falugondnoki szolgálat esetében a polgármesteri hivatalhoz, b.) családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében az intézményvezetőhöz, c.) támogató szolgálat esetében az ellátást biztosító szervezethez, kell benyújtani a 9/1999.(XI.24) SzCsM.rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon. (2) A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről étkeztetés esetében átruházott hatáskörben polgármester, a családsegítő szolgálat, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében az intézményvezető, a támogató szolgálat esetében az ellátást biztosító szervezet vezetője dönt. A megállapításról írásban értesíti az ellátásban részesülőt. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. (4) Az intézményvezető külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM.rendelet 15.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
Falugondnoki szolgáltatás 35.§ (1) Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését. (2) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatások körébe tartozó alap-feladatai: a. közreműködés az étkeztetésben; b.) közreműködés a házi segítségnyújtás biztosításában; c.) közreműködés a közösségi és szociális információk szolgáltatásában d.) közreműködés az egyéb alapszolgáltatásokhoz való hozzáférésben e.) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás segítése, így végzi - a házi-, gyermek- és fogorvosi rendelésre szállítást; - az egyéb egészségügyi intézménybe szállítást; - a gyógyszerkiváltást és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutást; f.) gyermekszállítás, óvodások, iskolások, fiatalok szállítása. (3) A falugondnoki szolgálat közvetlen, személyes szolgáltatásokon belüli kiegészítő feladatai: a.) a közösségi művelődési, sport- és szabadidős rendezvények szervezése, segítése; b.) egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása; c.) egyéb lakossági szolgáltatások biztosításában való közreműködés;
(4) A falugondnoki szolgálat által nyújtott közvetett, - az önkormányzati feladatok
13 megoldását segítő – szolgáltatás: a.) az ételszállítást önkormányzati intézménybe; b.) a település ellátását, működését szolgáló anyag- és árubeszerzés az önkormányzat számára; c.) a könyvtár, a közösségi ház és teleház működtetéséhez gondnoki feladatok ellátása, anyag és árubeszerzés; d.) az önkormányzat által megfogalmazott, meghatározott cél érdekében különböző összeírás (pl. valamely helyi rendelet, intézkedés meghozatala céljából); e.) pályázatokkal kapcsolatos meghatározott feladatok; f.) önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére (írásos anyagok, szórólapok terjesztése – a helyi hirdetőtáblákon való elhelyezés, illetve a szórólapok házhoz juttatása), hangosbemondón történő tájékoztatás, valamint az egyéb önkormányzati fenntartású és finanszírozású médiákon (helyi tv, rádió, újság) történő tájékoztatásban való közreműködés; g.) a falugondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. (5) A szolgáltatás igénylést a polgármesternél, és a falugondnoknál lehet megtenni. A falugondnoknak elsősorban az alapellátáshoz kapcsolódó szolgáltatási feladatokat kell ellátnia. A többi kötelező feladatot úgy kell ellátnia, hogy az alapellátáshoz kapcsolódó feladatellátással ne ütközzön. Az egyéb – nem kötelező- szolgáltatási feladatokat csak akkor láthatja el, ha azok kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztetik. Az igények rangsorolásánál elsőbbséget az alapfeladatok élveznek, a kiegészítő szolgáltatásokat a kapacitás függvényében lehet biztosítani. (6) A falugondnoki szolgáltatás igénybevételével képviselőtestület a polgármesterre ruházza át.
kapcsolatos
hatáskör
gyakorlását
a
(7) A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül lehet fellebbezni a képviselő-testülethez. A képviselő-testület döntésének közlését követő 30 napon belül kereseti kérelemmel pert lehet indítani a megyei bíróságnál a határozat felülvizsgálata iránt. (8) A falugondnoki szolgáltatás igénybevétele ügyében, ellenérdekű ügyfél hiányában, a kérelemnek helyt adó határozat egyszerűsített formában meghozható. Étkeztetés 36. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen: a.) koruk, b.) egészségi állapotuk, c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d.) szenvedélybetegségük, vagy e.) hajléktalanságuk miatt. (2)Szociálisan rászorult az a 18 év feletti személy, aki az alábbi feltételek valamelyikének megfelel: a.) aktív korú nem foglalkozatott vagy regisztrált álláskereső, b.) munkaképesség csökkenése vagy rokkantsága alapján rendszeres pénzellátásban részesül, illetve betegsége miatt átmeneti vagy tartós jelleggel nem képes étkezetéséről gondoskodni, c.) idős korú, egyedülélő, d.) egyedül neveli gyermekeit, e.) fogyatékos, pszichiátria illetve szenvedélybeteg,
14 f.) hajléktalan. (9) A képviselő-testület gondoskodik a napi egyszeri meleg étel elkészíttetéséről - az ételadagokat a szolgáltatás megvásárlásával biztosítja. (10) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltétel/feltételeket igazoló iratot.
Házi segítségnyújtás 37.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. (2)A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a 63.§ (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről. (5)A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt a polgármester tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről. (11) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az polgármester döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. (12) A szolgálat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 38. § (1) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. (2) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
15 a)
az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenést, b) a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, c) szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését. (3) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. (4) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociálisan rászorult a) az egyedül élő 65 év feletti személy b) az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy c) a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni). (5) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot igazolni kell. (6) Amennyiben a szociális rászorultság több feltétel egyidejű fennállásán alapul, valamennyi feltételt külön igazolni kell. (7) Súlyosan fogyatékos a külön jogszabály szerinti fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy. (8) A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (9) Ha a szakvélemény a következő felülvizsgálat (ellenőrző vizsgálat) időpontját, illetve az állapot fennállásának várható idejét tartalmazza, a jogosultság eddig az időpontig áll fenn.
Családsegítés 39.§ (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. (2) A családsegítés keretében a képviselő-testülete az Szt.-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.
Támogató szolgáltatás 40.§ (1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/C. § rendelkezéseinek megfelelően. (2) A támogató szolgáltatás igénybevétele esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell. A támogató szolgáltatás igénybevétele során szociálisan rászorultnak minősül a súlyosan fogyatékos személy, azaz, aki – a külön jogszabály szerinti – fogyatékossági támogatásban, vakok személyi járadékában, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesül.
16 A szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a súlyos fogyatékosság igazolásáról szóló iratot. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet: a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. (3) A támogató szolgáltatás térítésmentes.
A fizetendő személyi térítési díj és csökkentésének, elengedésének esetei, módjai 41. §. (1) Ha az Szt. vagy e rendelet másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni. (2) A személyi térítési díjat a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő, c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett). (3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, (119/C. §) nem rendelkezik.
akinek
a
családja
jövedelemmel
(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. 42. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családban egy főre jutó jövedelmet, c) kiskorú igénybe vevő esetén - a b) pont szerinti kivétellel - a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni. (2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem a) 30 % -át étkeztetés, b) 20% -át házi segítségnyújtás, c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, d) 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, e) 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében.
17
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület, évenként kétszer állapíthatja meg. Az intézményi térítési díjakat e rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza. (4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. (4) Térítési díjkedvezményt, illetve mentességet étkeztetés esetében a képviselőtestülettől kell kérni. (6) A személyi térítési díj 100%-áig terjedő térítési díjkedvezmény vagy térítési díjmentesség különösen akkor adható, ha az igénybevevő életkörülményeiben kedvezőtlen változás következett be, így ha - elemi kárt szenvedett, - bűncselekménnyel (pl.: lopással vagy rablással) jelentősen megkárosították, - lakásában rendkívüli esemény (pl. csőtörés) miatt súlyos kár keletkezett, - egészségében állapotrosszabbodás következett be, - családi körülményeiben olyan változás állt be (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos hozzátartozó, haláleset), amely miatt az ellátott a térítési díjat, vagy annak teljes összegét átmenetileg nem tudja megfizetni. - havi gyógyszerköltsége meghaladta a havi jövedelmének 60%-át. (7)Térítési díjkedvezmény vagy díjmentesség legfeljebb 3 hónap időtartamra adható. (13) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
A személyi térítési díjak megfizetése 43.§ (1) A személyi térítési díjat személyes gondoskodási formáknál havonta utólag kell megfizetni. (2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.27.) Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése szerint korrigálni kell. (3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését alapszolgáltatás esetében a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni étkeztetés esetében a polgármesternél, családsegítő szolgálat, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és támogató szolgálat esetében a szolgálatnál. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás 44.§. Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Sz.94/B és 94/D§-ában foglaltakon túl az alábbiakra is: a.) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára; b.) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára; c.) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
18 d.) az ellátás megkezdésének időpontjára; e.) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre; f.) a döntések elleni jogorvoslat módjára. Az intézményi jogviszony megszûnése 45.§. (1) Az intézményi ellátás megszûnik az Szt 100 §-a és a 101. §-ában foglalt esetekben. (2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ: a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni. b.) a szolgáltatást 6 hónapon keresztül nem veszi igénybe. c.) elhalálozik, d.) kéri az ellátás megszüntetését. (3) Az alapellátás megszüntetése az étkeztetés esetén a polgármester, a családsegítő, házi segítségnyújtás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről a polgármester, illetve az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt. Ha az ellátott a döntéssel nem ért egyet, a határozat, illetve az értesítés kézhezvételétől számított étkeztetés esetében 15 napon belül, a szolgálat által biztosított ellátások esetében 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A jogerős és végrehajtható határozat döntéséig az ellátást változatlanul biztosítani kell. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46.§ (1) E rendelet 2010.február 1.napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, egyidejűleg hatályát veszti a Szántód Község Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló a 12/2009.(XII.01.) és a 7/2009.(IV.27.) számú rendeletekkel módosított a 4/2009.(II.27.) számú rendelete. (2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerint, helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Szántód, 2010.január 26.
Dolgos János polgármester
Dr.Kiss Pál címzetes főjegyző
Kihirdetve:2010.január 28.napján a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra elhelyezett közleménnyel.
Dr.Kiss Pál címzetes főjegyző
19 BALATONFÖLDVÁR VÁROS KÖRJEGYZŐSÉG POLGÁRMESTERI HIVATAL BALATONFÖLDVÁR-BÁLVÁNYOS-KEREKI8623 BALATONFÖLDVÁR,PETŐFI S.U.1. PUSZTASZEMES-SZÁNTÓD-SZÓLÁD-TELEKI TEL.: 84/540-330, FAX:84/540-332 ALAPÍTVA 1991. ÜGYIRATSZÁM: ……/20…. KÖRNYEZETTANULMÁNY- JEGYZŐKÖNYV Készült: 20.... év ……………………….. hó ….nap …………………………………... szám alatti lakosnál. Tárgy:…………………………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………………… Jelen van: ……………..…………(………………...……...….),………………………………szig.sz.………… ……………..…………(………………...……...….),………………………………szig.sz.………… ……………..…………(………………...……...….),………………………………szig.sz.………… Jelen van továbbá eljáró hatóság részéről: ………………………, eljáró ügyintéző. Eljáró ügyintéző a személyazonosság igazolása után tájékoztatja a megjelentet jogaira és kötelezettségeire. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint: • Az ügyfelet megilleti az eljárás során az anyanyelve használatának joga; • az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során írásban vagy szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja; • amennyiben az ügyfél megtagadja a nyilatkozattételt, nem közli a kért adatot, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást; • a jogszabályon alapuló kötelező adatszolgáltatást – állam- és szolgálati titok kivételével, amennyiben titoktartási kötelezettsége alól ügyfél felmentést nem kapott – nem lehet megtagadni; csak abban az esetben, ha ügyfél a nyilatkozatával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; • az ügyfél köteles jóhiszeműen közreműködni az eljárásban, magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére; • ha az ügyfél rosszhiszemű valótlan tényt állít, az ügy szempontjából jelentős tényt elhallgat, 5.000-től 500.000 Ft-ig terjedő eljárási pénzbírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezheti; • az ügyfél a környezettanulmány kapcsán észrevételeket tehet, • ha jogszabály nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy meghatalmazottja, továbbá minden esetben az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja, és indokolt esetben írásbeli meghatalmazást kérhet; • az ügyfél az eljárás kapcsán bizonyítási indítványt tehet; • az ügyfélnek /képviselőjének/ iratbetekintési és iratmásolási joga van; • a hatóság – hatáskörének keretei között- jogosult a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott védett adat, továbbá törvényben meghatározott esetben személyes adat megismerésére és kezelésére. E jogát törvény korlátozhatja. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII.törvény szerint: • személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt a törvény vagy helyi önkormányzati rendelet elrendeli; • az érintett ügyfél kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulást vélelmezni kell. Az ügyfél a tájékoztatást megértette és tudomásul veszi, aláírásával ezt igazolja.
20
A kérelmező lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó hozzátartozók vagy más személyek:
Név: …………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Név: Anyja …………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Anyja Név:
Név: …………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Név: Anyja …………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Anyja Név:
…………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Anyja
…………………………………………… …. Születési neve: ……………………………………. Születési helye, ideje: ……………………………. Anyja
A kérelmező szociális helyzete A lakás típusa: családi ház, házrész, sorház, lakótelepi lakás, társasház, nem lakás céljára szolgáló helyisége, egyéb:………………………. Alapterülete: …………m2,
építés/szerzés ideje: ………………………… év.
A lakás helyiségei:…………szoba, konyha, előszoba, nappali, ….. fürdőszoba, ….. Wc, garázs, stb,……. Komfortfokozata: Összkomfortos, komfortos, komfort nélküli, megjegyzés ………………………………. Állaga: Luxus kivitelű, jó állapotban lévő, elfogadható, lakhatatlan Lakáshasználati jogcíme:……részben tulajdonos, haszonélvező, bérlő, bérlőtárs, társbérlő, albérlő, ágybérlő, jogcím nélküli lakáshasználó, családtag, szívességi lakáshasználó, egyéb:……………………… A kérelmező által kizárólagosan használt helyiségek: fentiek./……. szoba, konyha, előszoba, nappali, fürdőszoba, wc, garázs. stb ……………………… A lakás felszereltsége: Bútorzat: luxus kivitelű, jó állapotban levő, elfogadható, régi. Ingóságok:Telefon(vezetékes- mobil) , automata mosógép, mikrohullámú sütő, televízió fajtája: ………………, videó, DVD lejátsz-felvevő, házi mozi rendszer, HIFI torony, számítógép, szintetizátor, mosogatógép, stb ………………………….……………………………………………………………… ……….
Személygépkocsi: típusa: …………
frsz.: ……………
Gyártási éve: ……
Személygépkocsi: típusa: …………
frsz.: ……………
Gyártási éve: ……
21
Egyéb jármű:
típusa …………
frsz.: …………….
Gyártási éve: ……
A család jövedelmi viszonyai Eseti bevételek: Lakás bérbeadásból: ………………………. Ft, üzlet bérbeadásából.: ………………….Ft Mg.termények eladásából.: …………………..Ft, mellékfoglalkozásból.: …………………Ft Vállalkozásból.: ……………………………..Ft, Albérleti díjból: ………………………Ft,
tartásdíjból:………………………..…….Ft
egyéb forrásból származó jövedelem…………..Ft
A család egy főre jutó havi átlagjövedelme: ………………………………………………….Ft Havi rendszeres kiadások: Lakáshitel törlesztő részlet: ……………………..Ft fűtés: ……………………………….Ft Villamos áramdíj:
……………………………. Ft
lakbér.: ……………………………..Ft
Gáz.: …………………………………………….Ft
telefon.: …………………………….Ft
Víz- és csatorna: ………………………………. Ft
egyéb: …………………………… Ft
A kérelmező vagyoni helyzete Ingatlantulajdon megnevezése: ………………………………………………………………… Helye.: ………………………………….település ……………………………..u. ……….hsz. Értéke.: ……………………..Ft, szerzési ideje.:………………..év. Ingatlantulajdon megnevezése: ………………………………………………………………… Helye.: ………………………………….település ……………………………..u. ……….hsz. Értéke.: ……………………..Ft, szerzési ideje.:………………..év. Megjegyzés, javaslat: ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. K.m.f. ………………………………………….
…………………………………………. 2.számú melléklet KÉRELEM
LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ NORMATÍV
HELYI
22 I. 1.
Személyi adatok A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:……………………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:…………………………………………………….. Telefonszám (nem kötelező megadni):……………………………………………………. Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha folyósítást bankszámlára kéri):……………………………… A folyószámlát vezető pénzintézet neve:…………………………………………………..
2.
II.
A kérelmező családi állapota: egyedülálló házastársával /élettársával együtt él Egy háztartásban élő hozzátartozók és jövedelmükre vonatkozó adatok:
a.) A kérelmező háztartásában élő hozzátartozók száma: ………………………fő. Név
Családi kapcsolat megnevezése
Születési helye,év,hónap,nap
Megjegyzés*
*Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását.
b.) Jövedelmi adatok A kérelmező és a vele egy háztartásban élők havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó
Kérelmező
A háztartásban élő hozzátartozók
23 3. Alkalmi származó
munkavégzésből
4.Táppénz,gyermekgondozási támogatások 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás 3. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem
III.
Nyilatkozatok
A lakásfenntartási támogatás megállapításához nyilatkozom, hogy a.) -
a lakásban tartózkodás jogcíme: tulajdonos ….. arányban haszonélvező családtag albérlő,
b.) Közös háztartásban élők száma:………….fő c.) Lakás nagysága (amelyre tekintettel a támogatást igényli) …………….m2. Csatolásra került: (aláhúzás) a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása.
-
Helyi lakásfenntartási támogatáshoz csatolásra került: (aláhúzás) lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat albérletben élő esetén a bérleti szerződést, lakáscélú pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.
Kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (A megfelelő rész aláhúzandó) - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok a valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 10.§-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes hatósága útján – ellenőrizheti.
Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználáshoz. Dátum:……………………………………………..
………………………………………. kérelmező
………………………………….. nagykorú hozzátartozók aláírása
24 Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. A kérelmező akkor él együtt a házastársával vagy élettársával, ha a lakcíműk megegyezik. Háztartás: az egy lakásban együtt élő, személyek közössége..
ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező
Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintettel a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolnia kell. 2. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai:
25 1.
Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatok hivatalos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. 2. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. 3. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. 4. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj. 5. Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások: öregségi, a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és beleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantási járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. 7. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.
3.számú melléklet KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ
I.
Személyi adatok
1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:……………………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:…………………………………………………….. Telefonszám (nem kötelező megadni):……………………………………………………. Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha folyósítást bankszámlára kéri):……………………………… A folyószámlát vezető pénzintézet neve:…………………………………………………..
26
A kérelmező családi állapota: egyedülálló házastársával /élettársával együtt él A házastárs/élettárs személyi adatai: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:……………………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:……………………………………………………..
A kérelmezővel együtt élő, eltartott gyermekeinek száma összesen:……………..fő Név
II.
Születési hely,év,hó,nap
16.évet betöltött személy esetén az oktatási intézmény megnevezése
Megjegyzés*
Jövedelmi adatok:
A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó
2.Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Alkalmi munkavégzésből származó 4.Táppénz,gyermekgondozási támogatások
Kérelmező
Házastársa (élettársa)
Gyermekei
27 5.Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem *Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását. III.
Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: Az átmeneti segély megállapítását arra való tekintettel kérem, hogy ………………….. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………...
IV.
Nyilatkozatok
Kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (A megfelelő rész aláhúzandó) - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok a valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 10.§-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes hatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználáshoz. Dátum:……………………………………………..
………………………………………. kérelmező
………………………………….. nagykorú hozzátartozók aláírása
Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez 1. Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. A kérelmező akkor él együtt a házastársával vagy élettársával, ha a lakcíműk megegyezik. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató,
28 -
korhatárra való tekintettel a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolnia kell.
2. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatok hivatalos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
díj,
29
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások: öregségi, a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és beleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantási járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. III. Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok Rendkívüli méltánylást érdemlő eset: állomány, betegség, baleset stb.
pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes
4.számú melléklet KÉRELEM TEMETÉSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:……………………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:…………………………………………………….. Telefonszám (nem kötelező megadni):……………………………………………………. Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha folyósítást bankszámlára kéri):……………………………… A folyószámlát vezető pénzintézet neve:………………………………………………….. 2.A kérelmező családi állapota: egyedülálló házastársával /élettársával együtt él A házastárs/élettárs személyi adatai: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:………………………………………………………………………………
30
Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:……………………………………………………..
A kérelmezővel együtt élő, eltartott gyermekeinek száma összesen:……………..fő Név
Születési hely,év,hó,nap
16.évet betöltött személy esetén az oktatási intézmény megnevezése
Megjegyzés*
II.Jövedelmi adatok: A kérelmező, valamint házastársának (élettársának) és a vele egy háztartásban élő gyermekeinek havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa
Kérelmező
1.Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó 2.Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Alkalmi munkavégzésből származó 4.Táppénz,gyermekgondozási támogatások 5.Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás 6.Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem
*Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha
Házastársa (élettársa)
Gyermekei
31 -
a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását.
III.Jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: Csatolásra került (a megfelelő aláhúzandó) - halotti anyakönyvi kivonatot, - a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy az egy háztartásban élõ családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát. A temetési segély megállapítását arra való tekintettel kérem, hogy …………………………. …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ………………………………… IV.Nyilatkozatok Kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (A megfelelő rész aláhúzandó) - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok a valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 10.§-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes hatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználáshoz. Dátum:……………………………………………..
………………………………………. kérelmező
………………………………….. nagykorú hozzátartozók aláírása
Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez 1.Személyi adatok Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. A kérelmező akkor él együtt a házastársával vagy élettársával, ha a lakcíműk megegyezik. Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintettel a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolnia kell.
32 2. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatok hivatalos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
díj,
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások: öregségi, a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és beleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék,
33 bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantási járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. 5.számú melléklet KÉRELEM GYÓGYSZERTÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:………………………………………………………………………………………... Születési neve:……………………………………………………………………………… Anyja neve:…………………………………………………………………………………. Születési hely,év,hó,nap:…………………………………………………………………… Lakóhely:…………………………………………………………………………………… Tartózkodási hely:………………………………………………………………………….. Társadalombiztosítási Azonosító Jele:…………………………………………………….. Telefonszám (nem kötelező megadni):……………………………………………………. Bankszámlaszám (akkor kell megadni, ha folyósítást bankszámlára kéri):………………… A folyószámlát vezető pénzintézet neve:………………………………………………….. 2.A kérelmező családi állapota: egyedülálló házastársával /élettársával együtt él II. A jogosultsági feltételekre vonatkozó adatok: A gyógyszertámogatás megállapítását az alábbiakra tekintettel kérem: (a megfelelő pontot kérjük aláhúzni) a.) havi rendszeres gyógyszerfogyasztás költségem jövedelmem 15 %-át meghaladja b.) a mozgás, látás, hallás károsodásom miatt az OEP által nem támogatott gyógyászati segédeszköz szükségletem meghaladja az 100.000 forintot c.) magas a havi gyógyszerköltségem d.) egyéb ok:……………………………………………………………………………………. ………………………………………………………………………………………………. Csatolásra került (aláhúzandó) -háziorvos által igazolt - rendszeres havi/ eseti gyógyszerfogyasztás költségeiről a gyógyszertár igazolását
34
Közgyógyellátásban részesülők/ nem részesülők. (a megfelelőt kérjük aláhúzni). III. Egy háztartásban élő közeli hozzátartozók és jövedelmükre vonatkozó adatok: b.) A kérelmező háztartásában élő közeli hozzátartozók száma: ………………………fő. Név
Családi kapcsolat megnevezése
Születési helye,év,hónap,nap
Megjegyzés*
*Ebben az oszlopban kell feltüntetni, ha - a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel még nem rendelkezik, vagy - életkortól függetlenül a tartós betegség vagy fogyatékosság fennállását. b.) Jövedelmi adatok A kérelmező és a vele egy háztartásban élők havi jövedelme forintban: A jövedelem típusa Kérelmező A közeli háztartásban élő hozzátartozók 1. Munkaviszonyból és más foglalkoztatási jogviszonyból származó 2.Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó 3. Alkalmi munkavégzésből származó 4.Táppénz,gyermekgondozási támogatások 5.Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás 6.Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások 7. Egyéb jövedelem 8. Összes jövedelem IV. Nyilatkozatok Kijelentem, hogy - életvitelszerűen a lakóhelyemen vagy a tartózkodási helyemen élek (A megfelelő rész aláhúzandó) - a közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a kérelemben közölt adatok a valódiságát a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 10.§-ának (3) bekezdése alapján a szociális hatáskört gyakorló szerv – az állami adóhatóság illetékes hatósága útján – ellenőrizheti. Hozzájárulok a kérelemben szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárás során történő felhasználáshoz. Dátum:…………………………………………….. ………………………………………. kérelmező
………………………………….. nagykorú hozzátartozók aláírása
Tájékoztató a kérelem kitöltéséhez 1.Személyi adatok
35
Egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve ha élettársa van. A kérelmező akkor él együtt a házastársával vagy élettársával, ha a lakcíműk megegyezik. Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közös háztartásban élő eltartott gyermeknek számít: - húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, - huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, - huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, - korhatárra való tekintettel a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek. A tanulói, hallgatói jogviszonyra és az egészségi állapotra vonatkozó igazolásokat a kérelemhez csatolnia kell. 2. Jövedelmi adatok Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni. A nettó jövedelem kiszámításánál a bevételt az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett összegben kell feltüntetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a temetési segélyt, az alkalmanként adott átmeneti segélyt, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott pénzbeli támogatást, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás melletti pótlékot, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a tizenharmadik havi nyugdíjat, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatást, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíjat, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatást. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg. A családtagok jövedelmét külön-külön kell feltüntetni. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják. A havi jövedelem kiszámításakor - rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap, - nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni. Jövedelem típusai: Munkaviszonyból és más foglalkoztatási viszonyból származó jövedelem: különösen a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, fegyveres erők, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgáltatok hivatalos és szerződéses szolgálati jogviszonyában
36 folytatott munkavégzésre irányuló tevékenységből, továbbá szövetkezet tagjaként folytatott – személyes közreműködést igénylő – tevékenységből származó jövedelem. Társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem: itt kell feltüntetni a jogdíjat, továbbá a bérbeadó, a választott könyvvizsgáló tevékenységből származó jövedelmet, a gazdasági társaság magánszemély által külön szerződés szerint teljesített mellékszolgáltatást. Alkalmi munkavégzésből származó jövedelem: alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel. Nem minősül jövedelemnek az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás révén szerzett bevétel, ha havi ellenértéke a minimálbér 50%-át nem haladja meg Táppénz, gyermekgondozási támogatások: táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, családi pótlék, gyermektartásdíj.
díj,
Nyugellátás és egyéb nyugdíjszerű ellátások: öregségi, a rokkantsági , baleseti rokkantsági nyugdíj, özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás és beleseti hozzátartozói nyugellátások, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék, bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, rokkantási járadék, rehabilitációs járadék, politikai rehabilitációs ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított ellátások: különösen az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, az adósságcsökkentési támogatás, munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, képzési támogatásként folyósított keresetpótló juttatás. Egyéb jövedelem: például az ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatások, nevelőszülői díj, szociális gondozói díj, végkielégítés és állampapírból származó jövedelem, ingatlan és ingó tárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, életjáradékból, föld és más ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, illetve minden olyan jövedelem, amely az előző sorokban nem került feltüntetésre. A jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelmekről a jövedelem típusának megfelelő iratot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell.
6.számú melléklet
A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díja -
étkeztetés
450,- Ft/nap
- házi segítségnyújtás
0,- Ft/nap
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
40,- Ft/nap/készülék1
- támogató szolgáltatás
0 Ft/óra
- fogyatékos személy szállítása
0 Ft/km
Étkezetés: Vásárolt szolgáltatás 670,- Ft – normatíva 220,- Ft = 450,- Ft
1
Módosította a 4/2010.(II.26.) számú rendelet 1.§-a. Hatályos: 2010.03.01-től
37
-
