2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

1 Kisszentmárton Község Önkormányzata Képviselõ-testületének 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról Kisszentmárton Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 3. számú mellékletében felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményét kikérve a következõket rendeli el: l. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1.§(1)A rendelet hatálya Kisszentmárton község közigazgatási területére terjed ki. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bõvíteni, felújítani, helyreállítani, korszerûsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényû elõírások megtartása mellett csak és kizárólag a magasabb rendû jogszabályok, e rendelet és a mellékleteként szereplõ szabályozási terv (a továbbiakban: SZT) együttes alkalmazásával szabad. 2. Fogalommeghatározások 2.§E rendelet alkalmazásában: (1)Épületszélesség: a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete. (2)Utcai épület: az építési telek elõkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti elõírások szerinti fõ funkciójú épület. (3)Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fõ funkcióját kiegészítõ, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület. 3. Értelmezõ rendelkezések 3.§(1)E rendelet elõírásai és a SZT szabályozási elemei kötelezõ érvényûek. Az ezektõl való eltérés csak e rendelet módosításával történhet. (2)Az (1) bekezdésben meghatározott elõírás nem vonatkozik a SZT következõ elemeire: a)irányadó telekhatár b)megszüntetõ jel c)helyi mûvi értékek d)beültetési kötelezettség Kisszentmárton helyi építési szabályzata

2

4.§(1)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendõ a következõk figyelembevételével: a)Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ telket keresztez, a telket érintõ telekalakítást, illetve építést engedélyezni a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követõen szabad. b)Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévõ épületet keresztez: ba)A meglévõ épületen a szükséges karbantartási munkák elvégezhetõk, az épület felújítható. bb)Bõvítés esetén (kivéve a tetõtér beépítést és a szint ráépítést) a bõvítés irányának meghatározásakor a tervezett szabályozási vonalat kell figyelembe venni. bc)Új épület építése esetén a tervezett szabályozási vonalon, valamint az építési helyen túlnyúló, az elbontásra tervezett építménybõl a kivitelezés idejére visszamaradt építményeket, építményrészeket legkésõbb a használatbavételig el kell bontani. (2)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. b)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítõ irányú közterületre fûzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként. 5.§Az építési övezeti vagy övezeti elõírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti elõírásnak nem megfelelõ állapot e rendelet hatálybalépését megelõzõen keletkezett, a következõk szerint kell eljárni: (1)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás betarthatósága esetén beépíthetõ (2)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb elõírás és a tûzrendészeti elõírások betarthatósága esetén beépíthetõ (3)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ beépítési módtól eltérõ beépítési módú építmény megtartható, de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti beépítési móddal történhet. (4)az építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható. Bõvítés nem engedélyezhetõ, bontásból eredõ új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ értéket kell figyelembe venni. (5)az építési legnagyobb megtartható, építése csak történhet.

övezeti vagy övezeti elõírásban szereplõ legkisebb értéket el nem érõ, vagy értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén de bõvítése, bontást követõ átépítése, az adott ingatlan területén új épület az adott építési övezeti vagy övezeti elõírások szerinti építménymagassággal

Kisszentmárton helyi építési szabályzata

3 4. Építési engedélyezés általános szabályai 6.§ A kétlépcsõs engedélyezési eljárás (1)A kétlépcsõs engedélyezési eljárás során az építési engedélyezést megelõzõen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. (2)A külön jogszabályokban nevesítetteken túl, az azokban kapott felhatalmazás alapján a mûszaki követelmények elõzetes tisztázása céljából a késõbbi felszínmozgások elkerülése érdekében, az alkalmazandó mûszaki megoldások kidolgozására azokban az esetekben, ha a tervezett építmény 2 m magasságot meghaladó természetes, vagy mesterségesen kiképzett (part)falat, vagy 45 foknál meredekebb rézsût a fal, vagy a rézsû függõleges vetülete magasságával megegyezõ távolságon belül megközelít, vagy bevágásokkal, tereplépcsõkkel, eróziós árkokkal tagolt területen elvi építési engedélyezési eljárást kell lefolytatni. 7.§(1)Az építési engedélykérelmekhez a külön jogszabályban rögzített követelményeken túlmenõen a következõ mûszaki munkarészeket kell csatolni:

tartalmi

a)Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén idegenforgalmi célú különleges területen, mezõgazdasági üzemi területen, gazdasági területen és birtokközpont területén az építési engedélykérelemhez az építési övezeti elõírások figyelembevételével a terület térhatároló és belsõ növényesítését meghatározó kertépítészeti tervet A tervben a külterületen, valamint a belterület és a külterület határán fekvõ gazdasági területek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a telephelyek tájbaillesztésének megoldására. A telepítendõ növényzet kiválasztásakor a gyors növekedésû fajok, elõnevelt egyedek elõnyt élvezzenek. b)a tájképet jelentõsen megváltoztató (500 m2 beépített alapterületet, vagy 7,50 m építménymagasságot meghaladó) építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet (2)Állattartó építmény építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó külön jogszabályok, valamint az állattartásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott elõírások teljesülését is vizsgálni kell. (3)A település területén az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerû használatához szükséges jármûtárolót, parkolóhelyet, rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet az OTÉK elõírásai szerint kell kialakítani. 5. Egyes berendezések, szerelvények létesítésére vonatkozó elõírások 8.§(1)Reklám- és hirdetõtáblák, berendezések, építmények a)Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez. b)Tetõfelületen reklám- és hirdetõtábla, berendezés, építmény nem helyezhetõ el. c)2m2-t meghaladó felületnagyságú plakát, reklám- és hirdetõtábla, berendezés, építmény elhelyezése a település belterületén, valamint tájképvédelmi területen tilos. (2)Klímaberendezés kültéri egysége, valamint parabola-antenna lakóterületen lévõ utcai homlokzaton, valamint szomszédos, beépíthetõ ingatlanra nézõ tetõfelületen nem helyezhetõ el. Kisszentmárton helyi építési szabályzata

4 (3)Gáznemû égéstermékek homlokzati kivezetése a mûemléki környezetben lévõ, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán, valamint helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán tilos. (4)Házi szélkerék lakóterületen nem helyezhetõ el. (5)Szerelt kémény (a tetõsíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhetõ. (6)Hírközlési magaslétesítmény (antenna, adótorony) elhelyezésére vonatkozó elõírások: a)Beépítésre szánt területen távközlési, illetve hírközlési építményt, adótornyot, antennát, antennatartó szerkezetet, valamint ahhoz tartozó mûtárgyat önálló építményként, vagy meglévõ épületre, építményre elhelyezni tilos. b)Beépítésre nem szánt területen távközlési, illetve hírközlési építmény, adótorony, antenna, antennatartó szerkezet, valamint ahhoz tartozó mûtárgy a külön jogszabályban elõírtak figyelembevételével helyezhetõ el. 6. Közterületen elhelyezhetõ építmények 9.§(1)Árusítópavilon közterületen nem építhetõ. (2)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel létesíthetõk. Egyedi tervezésû építmény legfeljebb 3,5 m-es építménymagassággal, hagyományos építõanyagok felhasználásával létesíthetõ. ll. FEJEZET RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK 7. A belterületi határvonal 10.§(1)A település területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók. (2)A belterületbe vonást a belterületi építési lehetõségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani. 8. A beépítésre szánt és nem szánt területek 11.§(1)A település igazgatási területének beépítésre szánt területei a következõk: a)falusias lakóterület b)kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület c)különleges terület ca)intézményi célra, cb)temetkezési célra, cc)idegenforgalmi célra, cd)mezõgazdasági üzemi terület céljára, ce)hulladékgazdálkodási célra. (2)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következõk: a)közlekedési és közmûterület, b)zöldterület, c)erdõterület, d)mezõgazdasági terület, Kisszentmárton helyi építési szabályzata

5 e)vízgazdálkodási terület, f)természetközeli terület. 9. Építési övezetekre és övezetekre vonatkozó elõírások 12.§(1)A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket vonatkozó magasabb rendû jogszabályok elõírásai szerint kell meghatározni.

a

(2)A terepszint alatti építmények a)Terepszint alatti építmény a következõ esetekben nem létesíthetõ: aa)mûszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhetõ építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok ab)más építmények és nyomvonalas létesítmények veszélyeztetése b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki. c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintbõl. d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá. 10. Falusias lakóterület - Lf 13.§(1)A falusias lakóterületen az OTÉK szerinti építmények és melléképítmények helyezhetõk el. (2)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások Lakóterületen használatbavételi engedély a következõ közmûvek együttes megléte esetén adható: a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés (3)Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó elõírások a)Az „Lf-1” jelû építési övezet aa)építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhetõ ab)nyeles telek nem alakítható ki ac)legkisebb telekterület 720 m2 ad)legkisebb utcai telekszélesség 14 m ae)beépítési mód oldalhatáron álló af)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2 ag)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,00 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m ah)legkisebb elõkert SZT szerint, az ott tervezett építési vonallal nem jelölt esetekben az utcai építési vonal a kialakult utcaképhez igazodjon ai)legkisebb oldalkert OTÉK szerint aj)legkisebb hátsókert SZT szerint, az ott nem jelölt esetekben 6 m ak)zöldfelületi mutató min. 40% Kisszentmárton helyi építési szabályzata

6 b)Az „Lf-2” jelû építési övezet ba)nyeles telek nem alakítható ki bb)legkisebb telekterület 2000 m2 bc)legkisebb utcai telekszélesség 20 m bd)beépítési mód oldalhatáron álló be)legnagyobb beépítettség 30%, de legfeljebb 500 m2 bf)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m bg)legkisebb elõkert 10 m bh)legkisebb oldalkert 10 m bi)legkisebb hátsókert 10 m bj)zöldfelületi mutató min. 40% c)Az „Lf-3” jelû építési övezet ca)építési telkenként 1db, legfeljebb 2 lakásos lakóépület építhetõ cb)nyeles telek nem alakítható ki cc)legkisebb telekterület 500 m2 cd)legkisebb utcai telekszélesség 14 m ce)beépítési mód szabadon álló cf)legnagyobb beépítettség 30% cg)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m ch)legkisebb elõkert a kialakult utcaképhez igazodjon ci)legkisebb oldalkert OTÉK szerint cj)legkisebb hátsókert 3 m ck)zöldfelületi mutató min. 40% d)Az „Lf-4” jelû építési övezet da)építési telkenként 1db, legfeljebb 4 lakásos lakóépület építhetõ db)nyeles telek nem alakítható ki dc)legkisebb telekterület 300 m2 dd)legkisebb utcai telekszélesség 10 m de)beépítési mód zártsorú df)legnagyobb beépítettség 30% dg)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m, udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m dh)legkisebb elõkert a kialakult utcaképhez igazodjon di)legkisebb oldalkert OTÉK szerint dj)legkisebb hátsókert 6 m dk)zöldfelületi mutató min. 40% (4)Egyéb elõírások a)Tetõidom és hajlásszög aa)”Lf-1” és „Lf-3” építési övezetben magastetõs épületek építendõk, a tetõidom és a hajlásszög az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon. Az utcára merõleges elhelyezésû épületek utcai homlokzata oromfalas legyen, illetve maradjon. Új utcasoron magastetõ építendõ, a fõ tetõgerinc az utcára merõleges legyen, a tetõ hajlásszöge 35-45 fok. Az utcai homlokzatot oromfalasan kell kialakítani, kontyolás nem megengedett. Kisszentmárton helyi építési szabályzata

7 ab) ”Lf-2” építési övezetben magastetõs épületek építendõk, a tömegformálás a táj építési hagyományaihoz illeszkedjen. ac)„Lf-4” építési övezetben magastetõ 35-45 fok hajlásszöggel, a fõ tetõgerinc az oldalhatárra merõleges legyen. b)Tetõhéjalás Elsõsorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag c)Homlokzatszínezés A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (Elsõsorban fehér festés-meszelés, egyéb színekbõl a meleg színek világos árnyalatai: pl. homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna, olajzöld alkalmazandó. A hideg és erõs színek használatát kerülni kell, mint pl. kék, lila, citromsárga.). d)Épületszélesség legfeljebb 9 m e)Közterület felõli kerítés Épített jellegû, 1,5-1,8 m magas kerítés építendõ a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával. f)Udvari épületek létesítése, kialakítása fa)Udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén az utcai épülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendõ. fb)Zártsorú beépítési mód esetén az utcai épületek zártsorúsodása érdekében az utcafronttól számított 9 m-es területsávban zártsorú csatlakozási lehetõséget kell biztosítani (tûzfalas záródás). E területsávon kívül tervezett udvari épületek, épületszárnyak az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint épüljenek az fa) alpont elõírásainak figyelembevételével.. fc)Udvari épület gerincmagassága az utcai épületét nem haladhatja meg. 11. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület - Gksz 14.§(1)A területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetõk el. (2)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen használatbavételi engedély a következõ közmûvek együttes megléte esetén adható: a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés (3)Az építési övezetben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)legkisebb telekterület 2000 m2 b)legkisebb utcai telekszélesség 25 m c)beépítési mód szabadonálló d)legnagyobb beépítettség 50% e)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 5,50 m f)legkisebb elõkert SZT szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével, az ott nem jelölt esetekben 5 m g)legkisebb oldalkert SZT szerinti beültetési kötelezettség figyelembevételével, az ott nem jelölt esetekben 6 m h)legkisebb hátsókert 10 m Kisszentmárton helyi építési szabályzata

8 i)zöldfelületi mutató min. 25%, ennek legalább 50%-án háromszintes növényállományt kell telepíteni. j)A beültetési kötelezettségrõl szóló képviselõ-testületi határozat figyelembevételével ja)az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességû háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt oldalsó és hátsó telekhatárok mentén legalább 1 sor védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn, jb)a belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 2. számú függelék) fásítani kell. k)közterület felõli kerítés épített jellegû, 1,8 – 2,0 m magas legyen 12. Különleges területek - K 15.§(1)A területen az építési övezetek céljának és használatának megfelelõ rendeltetésû építmények helyezhetõk el. (2)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások Különleges területen használatbavételi engedély a következõ közmûvek együttes megléte esetén adható: a)közüzemi villamos energiaszolgáltatás b)közüzemi ivóvíz szolgáltatás c)közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás azokon a területeken, ahol a közüzemi szennyvízelvezetés nem épült ki, a kiépítésig szakszerû közmûpótló alkalmazandó d)közterületi nyílt vagy zárt rendszerû csapadékvíz-elvezetés (3)Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési elõírások a következõk: a)A „Kint” szolgál.

jelû építési övezet elsõsorban közcélú intézmények elhelyezésére

aa)legkisebb telekterület 400 m2 ab)beépítési mód oldalhatáron álló ac)legnagyobb beépítettség 40% ad)legkisebb/legnagyobb építménymagasság utcai épület esetében 3,50 m / 4,50 m (ezen belül az utcai homlokzat magassága a kialakult utcaképhez igazodjon), udvari épület esetében 2,00 m / 4,50 m ae)legkisebb elõkert a kialakult utcaképhez igazodjon af)legkisebb oldalkert OTÉK szerint ag)legkisebb hátsókert 0 m ah)zöldfelületi mutató min. 40% ai)közterület felõli kerítés épített jellegû, legfeljebb 1,8 m magas legyen, a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával aj)tetõidom és hajlásszög az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon ak)tetõhéjalás elsõsorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetõfedõ anyag legyen al)A homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni (elsõsorban fehér festés-meszelés, egyéb színekbõl a meleg színek világos árnyalatai pl.: homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna, olajzöld. A hideg és erõs színek használatát kerülni kell, mint pl. kék, lila, citromsárga.).


9 b)A „Kte” jelû különleges terület temetkezési célra ba)legkisebb telekterület kialakult bb)beépítési mód szabadon álló bc)legnagyobb beépítettség10% bd)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, ezt sajátos funkciójú építmény – pl. harangtorony – magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja be)legkisebb elõkert 10 m bf)legkisebb oldalkert OTÉK szerint bg)legkisebb hátsókert 10 m bh)zöldfelületi mutató min. 40%, a terület még fel nem használt részein az elõfásítást, az utak, parcellák elõzetes kialakítását kertépítészeti tervek alapján kell elvégezni bi)közterület felõli kerítés épített jellegû, tömör, hagyományos anyagú és díszítésû, legfeljebb 2,0 m magas legyen, vagy legfeljebb 2,0 m magas élõsövény telepítendõ c)A „Kid” jelû különleges terület idegenforgalmi célra ca)legkisebb telekterület 5000 m2 cb)beépítési mód szabadon álló cc)legnagyobb beépítettség 20% cd)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 6,50 m ce)legkisebb elõkert 7 m cf)legkisebb oldalkert 10 m cg)legkisebb hátsókert 10 m ch)zöldfelületi mutató min. 60% ci)A beültetési kötelezettségrõl szóló képviselõ-testületi határozat figyelembevételével az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességû, a 0199 hrsz. árok mentén gyepsávként kialakított, egyebekben háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt telekhatárok mentén legalább 1 sor védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. A belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 3. számú függelék) fásítani kell. cj)közterület felõli kerítés épített jellegû, legfeljebb 2,0 m magas legyen, a településen hagyományos építõanyagok, formák és díszítések felhasználásával d)A „Kmü” jelû különleges terület mezõgazdasági üzemi létesítmények elhelyezése céljára da)legkisebb telekterület 10.000 m2 db)legkisebb utcai telekszélesség 50 m dc)beépítési mód szabadon álló dd)legnagyobb beépítettség 40% de)legkisebb/legnagyobb építménymagasság 2,50 m / 6,50 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai jellegû építmény magassága legfeljebb 20 mrel meghaladhatja df)legkisebb elõkert 0 m, az építmények portaépület, mérlegház és kerékpártároló kivételével a közterületi határvonalaktól legalább 10 m-re építendõk dg)legkisebb oldalkert 10 m dh)legkisebb hátsókert 10 m di)zöldfelületi mutató min. 40%, a belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal (ld. 2. számú függelék) fásítani kell. A Kisszentmárton helyi építési szabályzata

10 beültetési kötelezettségrõl szóló képviselõ-testületi határozat figyelembevételével az építési telkek szabályozási terven jelölt telekhatárai mellett az ott jelölt szélességû háromszintes növényállomány, a szabályozási terven nem jelölt telekhatárok mentén legalább 1 sor védõfásítás telepítendõ és tartandó fenn. dj)közterület felõli kerítés épített jellegû, 1,8-2,0 m magas legyen e)A „Khu” jelû különleges terület hulladékgazdálkodási célra – szennyvíz átemelõ ea)legkisebb telekterület 60 m2 eb)beépítési mód oldalhatáron álló ec)legnagyobb beépítettség 40% ed)legnagyobb építménymagasság 3,00 m ee)legkisebb elõkert 0 m ef)legkisebb oldalkert OTÉK szerint eg)legkisebb hátsókert 0 m eh)zöldfelületi mutató min. 40% ei)közterület felõli kerítés épített jellegû, 1,8-2,0 m magas legyen 13. Közlekedési és közmûterület 16.§(1)A közúti közlekedési területek („Köu-„) a)A közúti hálózat elemeinek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. b)Közlekedési terület fásítása ba)A 16 m közterületi szélességet elérõ közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni. Az elõírás kül- és belterületre egyaránt vonatkozik. bb)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra elõírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat (ld. 3. számú függelék) kell alkalmazni. bc)Utcai fasor a 3. számú függelék figyelembevételével telepíthetõ. bd)Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetõk. A parkolók az OTÉK elõírásai szerint fásítandók. (2)Közmû létesítmények elhelyezésére vonatkozó elõírások a)A közmûlétesítmények és közmûhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK elõírásait, valamint a megfelelõ ágazati elõírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az elõírások szerinti védõtávolságokat biztosítani kell. A védõtávolságon belül mindennemû tevékenység csak az illetékes üzemeltetõ, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetõ. b)A meglévõ és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hõ- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elõírások szerinti biztonsági övezetei számára közmûterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettõl eltérõ esetben - ha azt egyéb ágazati elõírás nem tiltja - a közmûvek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani. c)Bármilyen okból feleslegessé vált közmûhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg. Használaton kívüli légvezeték (villamos, távközlési) a használat megszûnését követõ 8 napon belül elbontandó. d)Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közmûvek egyidejû kiépítésérõl, a meglévõ közmûvek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.


11 e)A járulékos közmûlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentõ, hõközpont, stb.) elhelyezésénél a faluképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (3)Nem vonalas jellegû közmû- (pl. szennyvíz-átemelõ, vízmû kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyezõ véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védõtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhetõ, azok számára a technológiai elõírásoknak megfelelõ, az adott építési övezeti, és övezeti elõírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható. 14. Zöldterület - Z 17.§(1)A település zöldterületei az állandóan növényzettel fedett közterületek (közparkok). (2)A közparkok területére vonatkozó általános elõírások: a)Területrendezés, növényfelújítás elõnevelt faanyaggal történhet. b)Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhetõ. c)Az öntözés lehetõségét biztosítani kell. d)A köztéri berendezések, bútorok egységes karakterûek legyenek.

kell

elõnyben

(3) Az övezetben épület nem építhetõ. (4)A meglévõ közparkok felújítása, valamint a tervezett közparkok kialakítása, a növényállomány kiválasztása tervezõi jogosultsággal rendelkezõ táj- és kertépítész által készített tervek alapján végezhetõ. (5)A telepítendõ növényállomány kiválasztásakor az allergén fajok alkalmazását kerülni kell. 15. Erdõterület - E 18.§(1)A településen található erdõterületek az erdõ rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésû – „Eg”, valamint védelmi rendeltetésû – „Ev-1” (védett) és „Ev-2” (védõ) jelû erdõk. (2)Építési lehetõségek gazdasági rendeltetésû erdõterületen A területen bármilyen építmény csak az erdõ rendeltetésének megfelelõ funkcióval, az OTÉK szerinti területen és beépítettséggel, az erdészeti hatóság bevonásával helyezhetõ el a következõ elõírások szerint: a)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjármûvel történõ megközelítése köz-, vagy magánútról, a fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület elhelyezése esetén ezen túlmenõen a vízellátás közmûvezetékrõl, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminõséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás a használatbavétel idejére biztosított legyen. b)A keletkezõ szennyvíz gyûjtésére, tárolására, kezelésére egyedi közmûpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki. c)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elõ-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni. d)Az épületek külsõ megjelenítéséhez hagyományos építõanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követõ színezést kell használni. Kisszentmárton helyi építési szabályzata

12 e)Gazdasági épület kialakításának feltételei: ea)az épület földszintes legyen eb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m f)A fõ funkcióhoz kötõdõ lakó-, vagy egyéb szállásjellegû épület kialakításának feltételei: fa)legnagyobb építménymagasság 5,0 m fb)épületszélesség legfeljebb 9,0 m Tájképvédelmi területen található erdõben csak az erdõ- és vadgazdálkodást szolgáló épületek helyezhetõk el a természeti értékek sérelme nélkül. (3)A védelmi rendeltetésû erdõk kialakítása az erdészeti hatóság engedélyével, elsõsorban õshonos, lombhullató fafajok (ld. 3. számú függelék) alkalmazásával, erdõtelepítési terv alapján történhet. a)Védõ erdõben építmény nem helyezhetõ el. b)Védett erdõben épületet elhelyezni nem szabad. Épületnek nem minõsülõ építmény csak a fõ funkcióhoz köthetõ funkcióval, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhetõ el. c)Védett erdõterületen bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a táj- és természetvédelmi hatóság állásfoglalása alapján, a vízrendezés kivételével az erdészeti hatóság engedélye szerint végezhetõ. (4)A táj biológiai diverzitása és a látványi tájpotenciál megtartása érdekében a meglévõ erdõtömbök lehetõség szerint a jövõben is megtartandók. Erdõ megszüntetése az erdészeti hatóság engedélyével, az abban rögzített feltételek betartásával történhet. (5)Vízparti sávban (állandó vízfolyás medertengelyétõl számított 50-50 m-en belül) elhelyezkedõ gazdasági rendeltetésû erdõben a körzeti erdõterv elõírásainak betartása mellett törekedni kell a folyamatos erdõborítás biztosítására. 16. Mezõgazdasági terület 19.§(1)A mezõgazdasági terület a település mezõgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK szerinti építmények helyezhetõk el (2)Tájképvédelmi területen található mezõgazdasági területen törekedni kell a mûvelési ágak kialakult arányának megtartására. A mûvelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak a település belterületének egyéb területen már nem biztosítható növelése, az adottságoknak megfelelõ tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erõsítése, valamint közmû építése érdekében engedélyezhetõ. (3)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók. (4)A telekalakítás, területhasználat és mûvelés során a meglévõ vízelvezetõ rendszerek szakszerû fenntartására ügyelni kell. 17. Általános mezõgazdasági terület - Má 20.§(1)Telekalakítási elõírások a)legkisebb telekterület 1500 m2 Kisszentmárton helyi építési szabályzata

13 b)legkisebb telekszélesség 18 m (2)Az építés feltételei a)az ingatlan gépjármûvel történõ megközelítése köz-, vagy magánútról biztosított legyen b)Közmûvesítettséggel kapcsolatos elõírások Lakóépület építése esetén használatbavételi engedély a következõ közmûvek együttes megléte esetén adható: ba)közüzemi villamos energiaszolgáltatás bb)közüzemi ivóvíz szolgáltatás, vagy a közegészségügyi hatóság által igazolt vízminõséget biztosító helyi ellátás bc)egyedi közmûpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) (3)Az „Má” jelû övezetben az ingatlan mûvelési ágához köthetõ funkciójú építmények, építhetõk a következõ elõírások szerint: a)legnagyobb beépítettség OTÉK szerint b)beépítési mód szabadonálló c)legkisebb elõkert 10 m d)legkisebb oldalkert 10 m e)legkisebb hátsókert 10 m f)z épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse g)Gazdasági épületre vonatkozó elõírások: ga)az épület földszintes legyen gb)a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,50 m h)Lakóépületre vonatkozó elõírások: ha)megengedett legnagyobb építménymagasság 5,00 m hb)épületszélesség legfeljebb 8,0 m (4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítõ központ kialakításának feltételei: a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítõ központ az OTÉK, valamint a (2) és (3) bekezdés elõírásai szerint alakítható ki. b)A birtokközpont határai mentén kertépítész szaktervezõ által kiválasztott, õshonos, vagy honos fajokból (ld. 2. számú függelék) álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendõ és tartandó fenn. A telkek belsõ növényesítése szaktervezõ által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A belsõ zöldfelületek legalább 50%-át õshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell. 18. Vízgazdálkodási terület - V 21.§(1)A „V” jelû terület a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok, vízmû területek). (2)A „V-1” jelû övezetbe az állandó vízfolyások, jelentõsebb árkok területe tartozik. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetõk el. (3)A „V-2” jelû övezetbe a település területén található vízmû területek tartoznak. A területen az elsõdleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei (pl. szivattyúház, stb.) helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával: Kisszentmárton helyi építési szabályzata

14 a)oldalhatáron álló beépítési mód b)legfeljebb 5% beépítettség c)legfeljebb 4,0 m építménymagasság d)tájbaillõ tömegformálás és színezés e)legalább 0 m-es elõ-, és hátsókert, OTÉK szerinti oldalkert (4)A „V-3” jelû övezetbe a település területén található tavak területe tartozik. A területen vízkárelhárítási, valamint az elsõdleges funkciót kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetõk el a következõ elõírások betartásával: a)szabadonálló beépítési mód b)tavanként legfeljebb 1 épület építhetõ, legfeljebb 100 m2 beépített alapterülettel c)földszintes épület építhetõ legfeljebb 4,0 m építménymagassággal d)37-45 fok hajlásszögû magastetõ e)tájbaillõ színezés f)10 m-es elõ-, oldal- és hátsókert g) legfeljebb 8,5 m épületszélesség h)terepszint alatti építmény nem építhetõ (5)A „V-4” jelû övezetbe az árvízvédelmi töltések területe tartozik. Az övezetben a külön jogszabályban rögzített elõírások tartandók be. (6)A „V-ev” jelû övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli ártéri erdõk tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik, az erdõk védelmi rendeltetésûek. a)Az övezetben építményt a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi és az erdõvédelmi törvényben elõírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követõen az abban kijelölt területeken és elõírtak szerint lehet elhelyezni. b)Az övezetben bármilyen tevékenység, különösen ami a terepfelszín megbontásával, fa- vagy cserjekivágással, illetve –irtással, vízrendezéssel jár, csak a természetvédelmi kezelõ hozzájárulásával, a természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján, az erdészeti hatóság engedélye szerint végezhetõ. c)Az övezetben a vonatkozó jogszabályok elõírásait be kell tartani. (7)A „V-má” jelû övezetbe a vízgazdálkodási területen belüli mezõgazdasági területek tartoznak. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követõen az abban elõírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály elõírásainak figyelembevételével. (8)A „V-tk” jelû övezetbe az ártéri mocsarak területe tartozik. Az övezet a Duna-Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik. Az övezetben a természetvédelmi kezelési terv elkészültéig a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint, a kezelési terv elfogadását követõen az abban elõírtak szerint kell eljárni a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló jogszabály elõírásainak figyelembevételével. 19. Természetközeli terület - Tk 22.§(1)Természetközeli területek a település mocsár mûvelési ágú földrészletei. (2)Természetközeli területen épületet elhelyezni nem szabad.


15 lll. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK 20. Kulturális örökségvédelem 23.§(1)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó elõírások: a)A település helyi védelem alatt álló értékeit az 1. számú függelék tartalmazza és a szabályozási terv tünteti fel. b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemrõl szóló önkormányzati rendelet és e rendelet együttesen szabályozzák. c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemû építési munka esetén a következõ elõírásokat kell betartani: ca)Helyi védettségû épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megõrzendõk. cb)Helyi védettségû épület úgy bõvíthetõ, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje. Az épület bõvítése az épület mögött, fésûs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetõvé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a fõépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögû és anyagú, szimmetrikus nyeregtetõvel fedhetõ. cc)A belsõ átalakításokat az eredeti szerkezet és belsõ értékek tiszteletben tartásával kell megoldani. cd)Védett részérték az új épületbe visszaépítendõ, védett kerítés megtartandó. ce)Helyi védettségû épület bontására csak a mûszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követõen. (2)Régészeti lelõhelyek védelmére vonatkozó elõírások a)A település nyilvántartott régészeti lelõhelyeinek és régészeti érdekû területeinek listáját az 1. számú melléklet tartalmazza, az érintett területeket a SZT határolja le. b)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelmérõl szóló törvény, és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szerint kell eljárni. 21. Az élõvilág, a táj és a természet védelme 24.§(1)A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében: a)Mindennemû területhasználatot, területhasználat változtatást, beavatkozást (telekalakítás, agrár mûvelés, mûvelési ág váltás, mûvelésbe vonás, terület helyreállítás, más célú hasznosítás, termelésbõl kivonás, telek beépítés) a táj természeti adottságainak, természeti és mûvi érték elemeinek, esztétikai jellemzõinek, karakterének (összegezve: tájpotenciál szintjének) megõrzésével, lehetséges növelésével kell végezni. b)Gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükrõl, elbontásukról, az érintett területnek a táj, a településkép jellegéhez illõ rendezésérõl. Kisszentmárton helyi építési szabályzata

16 (2)A település országos ökológiai hálózathoz tartozó területeinek listáját a 2.sz. melléklet tartalmazza és a SZT tünteti fel. Az országos ökológiai hálózathoz tartozó területen (itt magterület) az Országos Területrendezési Tervben, valamint a természetvédelmi törvényben elõírtak szerint kell eljárni. Az országos ökológiai hálózaton belüli védettségi kategóriák a következõk: a)Védett természeti területen (Duna-Dráva Nemzeti Park) a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemû beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban elõírtak szerint kell eljárni. b)Ex lege védett természeti területen (lápok) a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint kell eljárni. c)A NATURA 2000 hálózathoz tartozó területeken az Élõhelyvédelmi és Madárvédelmi Irányelvet alapul véve a NATURA 2000 hálózatra vonatkozó általános területi elõírásokat kell betartani. d)Érzékeny természeti területen a külön jogszabályban rögzítettek szerint kell eljárni. e)Országos védelemre tervezett természeti területen (Ormánsági Természetvédelmi Terület) a védelem bejegyzéséig és a kezelési terv jóváhagyásáig mindennemû beavatkozás a természetvédelmi törvényben rögzítettek szerint történhet. A kezelési terv jóváhagyása után a területen az abban elõírtak szerint kell eljárni. (3)A település területén található helyi védettséget élvezõ természeti értékek listáját a 2. sz. függelék tartalmazza. a)Helyi védettséget élvezõ területen a védetté nyilvánító határozatban és a kezelési tervben foglaltak szerint kell eljárni. A területen tarvágás és véghasználat nem engedélyezett. (4)Tájképvédelmi területen törekedni kell a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megõrzésére. Új épület építése esetén a tájba illesztésre fokozottan figyelni kell. (5)Fa és cserje a település területén a 3. számú függelékben rögzített elõírások betartásával telepíthetõ. (6)Építés miatt kivágásra kerülõ fát pótolni kell. A fapótlás módját a 3. számú függelék figyelembevételével az építésügyi hatóság határozza meg. 22. A környezet védelme (a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza) 25.§(1)Általános követelmények a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezõ területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. b)A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenõrzése, a környezetvédelmi elõírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok elõírása szerint. c)Újabb területek belterületbe vonása, a termõföldön történõ beruházások a környezõ területeken a talajvédõ gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévõ talajvédelmi létesítmények mûködõképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. Kisszentmárton helyi építési szabályzata

17 d)A beruházások megvalósítása, meglévõ tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirõl szóló elvárásokat be kell tartani. e)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének elõfeltétele a közmûvesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezetõ hálózat kiépítésére, illetve a meglévõ övezetek területein a közmûvek megvalósításáig szakszerû közmûpótló (pl. zárt gyûjtõ) betervezése és kivitelezése kötelezõ. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetõsége esetén vízjogi engedély alapján történhet. f)A csapadékvíz elvezetésérõl vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. g)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az elõírásoknak megfelelõ védõsáv fennmaradását biztosítani kell. h)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi elõírásokat érvényesíteni kell. i)Tilos a környezeti levegõ olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bûzzel való terhelése. j)Új jelentõs levegõterhelést okozó vagy bûzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. k)A település fejlesztése során elõnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. (2)Környezetterhelési határértékek a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegõtisztasági követelményeket és a levegõtisztaságvédelmi elõírásokat, valamint határértékeket. b)Élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. c)A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken. e)Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelõ beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelõ tájolással, illetve mûszaki intézkedésekkel kell biztosítani az elõírt zajterhelési határértékek teljesülését. f)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentõ létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén elõírni. g)Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal


18 szomszédos épületben folytatott tevékenységbõl eredõ együttes zaj nem haladhatja meg az elõírt határértékeket. (3)Speciális eljárási szabályok a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhetõ legjobb technikán alapuló intézkedéseket. b)Kisszentmárton a felszín alatti vizek minõségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminõségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minõségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet c)Erdõterületeket érintõ beruházások során az erdõ védelmérõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. d)Beruházások megvalósítása során a termõföldrõl szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelõen kell eljárni. e)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése alapján történhet a szakhatóságok elõírásai szerint. f)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértõ tevékenysége, mûködése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyzõ korlátozó intézkedéseket érvényesít. g)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérõl szóló jogszabályoknak megfelelõen kell a vízügyi hatóság elõírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. h)A vizek mezõgazdasági eredetû nitrát-szennyezésének megelõzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az elõírásokat és a “helyes mezõgazdasági gyakorlat” szabályait. i)A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetõk állattartó létesítmények. j)A hulladékok elhelyezésérõl - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezõnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelõ elhelyezésérõl, ártalmatlanításáról. k)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.


19

23. Tûzvédelmi rendelkezések 26.§A tervezõnek – az épületek közötti tûz átterjedésének megakadályozása érdekében – az épületek közötti tûztávolságot és az épületek épületszerkezeteinek megfelelõségét az OTSZ 5. rész l/6. fejezete alapján a tûzvédelmi tervfejezetben kell értékelnie. Az értékelés alapján kell meghatározni az épületek közötti tûztávolságot és az épületek épületszerkezeteit. 24. Ásványvagyon gazdálkodási követelmények 27.§Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) csak érvényes bányászati, illetve külön jogszabály alapján kiadott hatósági engedély birtokában végezhetõ. A tevékenységek végzéséhez a bányászati és földtani hatóság engedélye, illetve más hatóság engedélye esetén szakhatósági állásfoglalása szükséges. 25. Egyes sajátos jogintézményekre vonatkozó elõírások 28.§E rendelettel egyidejûleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él: Településrendezési kötelezések Beültetési kötelezettség Az önkormányzat külön képviselõ-testületi határozatban a közérdekû környezetalakítás céljából a 2. sz. függelékben felsorolt ingatlanok területére az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendõ beültetési kötelezettséget ír elõ. lV. Fejezet Záró rendelkezések 29.§(1)Ez a rendelet a kihirdetést követõ 60. napon lép hatályba. (2)E rendelet elõírásait a hatálybalépést követõen keletkezett ügyekben - az ügyfél kérelmére a folyamatban lévõ ügyekben - kell alkalmazni. Kihirdetve: 2010. augusztus 31.

Bogdán Gábor sk. polgármester

Dr. Kiss Mónika sk. körjegyzõ


20

1.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez RÉGÉSZETI VÉDELEM NYILVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELÕHELY ÉS KÖRNYEZETE 1. Alaki: KÖH azonosító: 24799. Érintett helyrajzi számok: 034/1, 2, 3, 4, 9, 10, 11. 2. Török-domb: KÖH azonosítók: 24796 és 24797. Érintett helyrajzi szám: 010/9. 3. Szigetecske: KÖH azonosító: 24798. Érintett helyrajzi szám: 088/1. RÉGÉSZETI ÉRDEKÛ TERÜLET (talaj bolygatásával járó tevékenység során régészeti szempontból kiemelten vizsgálandó terület) 1. Templomi földek: A néphagyomány és az elnevezés alapján a falu egykori temploma található ezen a területen (Baranya megye földrajzi nevei II. 845. oldal, 6. szám). 2. Temetõ dûlõ: Régen temetõ volt a területen (Baranya megye földrajzi nevei II. 845. oldal, 19. szám). Érintett helyrajzi számok: 017/15, 16. 3. Temetõ: Az elnevezés egykori temetõre utal (Baranya megye földrajzi nevei II. 849. oldal, 92. szám). Érintett helyrajzi számok: 0144/26-38.


21

2.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLET – Duna-Dráva Nemzeti Park 0208/2, 0208/3, 0209-0227, 0202/2, 0145/2, 0146-0150, 0138/2, 0136/3, 0137/2 hrsz. EX LEGE VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK Lápkataszterben szereplõ területek 0131/a-b, 0132/a-b-c, 0132/c, 0133, 0134/b, 0135, 0136/1, 0137/1a, 0137/b, 0138/1, 0140/1, 0141, 0142, 032, 034, 035/2, 035/3, 035/4, 035/5, 038/1, 039/2, 040/1, 044, 05/1, 054/a-f, 058/a-f, 060/a-b, 064/a-b, 065/a-g, 068/a-b, 069/a-b, 07/1, 072/a-b, 075, 076/1, 077/a-g, 09/1, 08, 039/4-6, 038/1-2088/2,089/2 hrsz. NATURA 2000 HÁLÓZAT TERÜLETE Kiemelt jelentõségû természet-megõrzési területeknek jelölt terület - HUDD 20007, Kelet-Dráva 05/1, 06, 07/1, 07/2, 08, 09/1, 09/2, 09/3, 09/5, 09/6, 010/10, 032, 034, 035/2, 035/3, 035/4, 035/5, 037/8, 037/11, 039/2, 039/3, 039/4, 039/5, 039/6, 039/7, 040/1, 042, 044, 046/1a, 046/1b, 046/3, 047, 048/3, 049, 050, 051, 054/a, 054/b, 054/c, 054/d, 054/f, 055, 056, 057, 058/a, 058/b, 058/c, 058/d, 058/f, 060/a, 060/b, 061, 062/a, 062/b, 062/c, 062/d, 062/f, 063, 064/a, 064/b, 066, 067, 068/a, 068/b, 069/a, 069/b, 070, 071, 072/a, 072/b, 073, 074/a, 074/b, 075, 076/2, 076/4, 076/5, 076/6, 077/a, 077/b, 077/c, 077/d, 077/f, 077/g, 078, 083/1, 083/2, 088/2, 092, 093/a, 093/b, 094, 095/a, 095/b, 096, 097/a, 097/b, 097/c, 098, 099/1, 099/2, 0102, 0106/a, 0106/b, 0129/1, 0129/2, 0130, 0131/1a, 0131/1b, 0131/2, 0131/3, 0132/a, 0132/b, 0132/c, 0133, 0134/a, 0134/b, 0135, 0136/1, 0136/3, 0137/1a, 0137/1b, 0137/2a, 0137/2b, 0138/1, 0138/2, 0139, 0140/1, 0141, 0142, 0145/2a, 0145/2b, 0145/2c, 0146/a, 0146/b, 0147, 0148, 0149, 0150/a, 0150/b, 0153, 0154, 0155, 0156, 0157, 0158, 0159, 0160, 0161, 0162, 0163/a, 0163/b, 0163/c, 0164, 0165/a, 0165/b, 0165/c, 0166/1, 0166/2, 0166/3a, 0166/3b, 0167/a, 0167/b, 0168/a, 0168/b, 0168/c, 0169, 0170, 0171, 0173, 0174, 0175, 0193, 0194/a, 0194/b, 0195, 0196, 0202/2b, 0202/2c, 0204/1, 0204/2, 0204/3, 0205, 0206, 0207/a, 0207/b, 0207/c, 0208/1, 0208/2, 0208/3, 0209, 0210/a, 0210/b, 0211, 0212, 0213, 0214, 0215, 0216, 0217, 0218, 0219, 0220, 0221, 0222/a, 0222/b, 0222/c, 0223, 0224/a, 0224/b, 0224/c, 0225, 0226, 0227/a, 0227/b hrsz. ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZATHOZ TARTOZÓ TERÜLETEK Magterület Lehatárolás a szabályozási terven a DDNPI adatszolgáltatása alapján KIEMELTEN FONTOS ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLET A település kódszáma 08651. Kisszentmárton területén érzékeny természeti területként jelölt terület egyenlõre nincs. VÉDELEMRE TERVEZETT TERMÉSZETI TERÜLET Ormánsági Természetvédelmi Terület Lehatárolás a szabályozási terven a DDNPI adatszolgáltatása alapján


22

3.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez A TELEPÜLÉS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK ELEMEI

1.

A. Út

B. Közlekedési terület jele

2. 58131. j. Majláthpusztai bekötõút 3. 58132. j. Kisszentmártoni bekötõút 4. Kisszentmárton és Hirics közötti út (58132. j. út folytatása) 5. Egyéb közutak és mezõgazdasági utak 6. Kossuth L. utca

KÖu-1

C. Közlekedési terület szélessége meglévõ (20-24 m)

KÖu-1

meglévõ (16-20 m)

KÖu-1

22 m

KÖu-2

meglévõ vagy min. 10,0 m

KÖu-3

meglévõ (20-24 m)

7. 58132. j. út Majláthpusztai átkelési szakasza 8. Tervezett kiszolgáló út

KÖu-3

meglévõ (22-24 m)

KÖu-4

10,0-12,0 m

9. Meglévõ kiszolgáló utak

KÖu-4

meglévõ (8-20 m)

4.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez V-1 SZABÁLYOZÁSI TERV 5.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez V-2 SZABÁLYOZÁSI TERV 6.számú melléklet a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez V-3 SZABÁLYOZÁSI TERV


23

1.számú függelék a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK 1.Országos védelemre javasolt építmény, a védettség bejegyzéséig H1 jelzésû védettség 1.1

Kossuth Lajos u. 16.

hrsz.: 62

református templom

2.Védendõ, a szükséges javításokkal megõrzendõ – H 1 jelzésû – épületek: 2.1. Kossuth Lajos utca 2.2. Kossuth Lajos utca 2.3. Kossuth Lajos utca 2.4. Kossuth Lajos utca 2.5. Kossuth Lajos utca 2.6. Szabadság utca 2.7. Szabadság utca 2.8. Kossuth Lajos utca 2.9. Kossuth Lajos utca 2.10.Kossuth Lajos utca 2.11.Kossuth Lajos utca 2.12.Kossuth Lajos utca 2.13.Majláth-puszta 2.14.Majláth-puszta 2.15.Kossuth Lajos utca

1. 18. 33. 35. 38. 3. 6. 15. 30. 34. 44. 51.

22.

Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.: Hrsz.:

47 64 15 17 20 38 35 61 12 16 28 33 0123/4 0123/3 68

-

lakóház lakóház lakóház lakóház teljes porta: lakóház, melléképületek teljes porta: lakóház, istállós pajta volt pásztorház istállós pajta istállós pajta istállós pajta istállós pajta,disznóól, kerítés istállós pajta kastély istálló lakóház, istállós pajta

3.Teljes felújításra szoruló, védelemre érdemes, ha a felújítás nem lehetséges, dokumentálandó – H 2 jelzésû – épületek: 3.1. Szabadság utca

1.

Hrsz.: 40

-

talpas pajta

-

kerítés kerítés kerítés

4.Védendõ – H 3 jelzésû – építmények: 4.1. Kossuth Lajos utca 4.2. Kossuth Lajos utca 4.3. Kossuth Lajos utca

31. 37. 52.

Hrsz.: 13 Hrsz.: 19 Hrsz.: 42


24

2.számú függelék a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG Az önkormányzat a közérdekû környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti elõírásokban meghatározott módon és telekrészen a külön Képviselõ-testületi határozatban rögzített feltételekkel elvégzendõ beültetési kötelezettséget ír elõ: 1. Minden újonnan beépítésre kerülõ gazdasági területen fekvõ ingatlanon 2. Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítõ központ területén 3. Mezõgazdasági üzemi területen 4. Idegenforgalmi célú különleges területen


25

3.számú függelék a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez ÜLTETÉSI ÉS FAPÓTLÁSI SZABÁLYOK, ÕSHONOS ÉS HONOS FAFAJOK 1. Beépítésre szánt területen a telekhatárok és a növények között: 1.1 Szõlõ, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ gyümölcs- és egyéb cserje (élõsövény) esetében 1,0 m 1.2 3,0 m-nél magasabbra növõ gyümölcs- és egyéb cserje, valamint bármilyen fa esetében 2,0 m 2. Beépítésre nem szánt területen a telekhatárok és a növények között: 2.1 gyümölcsfa-iskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szõlõ, köszméte (egres), ribiszke-, josta- és málnabokor, valamint 1,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) esetében 0,8 m 2.2 minden egyéb gyümölcsbokor (pl. mogyoró), továbbá birs, naspolya és birsalanyra oltott körtefa, valamint 3,0 m-nél magasabbra nem növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény) és – a c) pontban nem szereplõ – fa esetében 2,0 m 2.3 kajszi- és cseresznyefa, valamint vadalanyra oltott alma- és körtefa esetében 4,0 m 2.4 3,0 m-nél magasabbra növõ dísz- vagy védelmi szerepû cserje (élõsövény), továbbá dióés gesztenyefa, valamint 5,0 m-nél magasabbra növõ fa esetében 5,0 m 3. Közút területén az építési területük határai és a növények között, a fentiektõl eltérõen: 3.1 cserjék és 3,0 m-nél magasabbra nem növõ fák esetében 1,5 m 3.2 3,0 m-nél magasabbra növõ fák esetében 2,5 m 4. Fapótlás szabályai 4.1 A település területén mellmagasságban 15 cm törzsátmérõt elérõ, vagy meghaladó fa kivágása – a gyümölcsfa kivételével – csak engedéllyel történhet. 4.2 A kivágott fát pótolni kell. 4.3 Fapótlásként annyi elõnevelt fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérõjének összege a kivágott fák törzsátmérõjének összegét legalább 20%-al meghaladja. 4.4 A törzsátmérõt a terepszinttõl számított 1 m magasságban kell mérni és számítani. 4.5 A fapótlási kötelezettséget legalább 3cs törzsátmérõjû fákkal kell teljesíteni. 5. Õshonos és honos fafajok 5.1Õshonos fajok: csertölgy (Quercus cerris), kocsányos tölgy, (Quercus robur), kocsánytalan tölgy (Quercus petrea), tatárjuhar (Acer tatarica), kõris (Fraxinus sp.), szil (Ulmus sp.), stb. 5.2Honos fajok: kislevelû hárs (Tilia cordata), berkenye (Sorbus sp.), gyertyán (Ostria carpinifolia), dió (Juglans nigra). Vízpartra, vízközelbe, inkább ligetes telepítésre: fehér nyár (Populus alba), éger (Alnus sp.), fûz, stb.


26

4.számú függelék a 3/2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelethez A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK (1) Általános követelmények a) A követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza. b) A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelõ és egyes szolgáltató tevékenységekrõl, valamint a telepengedélyezés rendjérõl és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet határozza meg. c) Az elõírásokat a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. d) A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó követelményeket a 379/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg. e) A felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. f) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. g) A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza. h) A követelményeket a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza. i) Az elõírásokat jelenleg a levegõ védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a tartalmazza. j) A levegõvédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni. k) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével. (2) Környezetterhelési határértékek a) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévõ, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegõ védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülõ jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyezõ pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW th és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges


27

b)

c)

d)

e)

f)

g)

bemenõ hõteljesítményû tüzelõberendezések légszennyezõ anyagainak technológiai kibocsátási határértékeirõl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik. Az élõvízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezõanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minõsége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyezõ anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrõl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekrõl és a szennyezések mérésérõl szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthetõ, illetve üzemeltethetõ, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az elõírt zajterhelési határértéket a zajtól védendõ területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Meglévõ közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésû, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményezõ felújítás, korszerûsítés esetén az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza. Épületek zajtól védendõ helyiségeiben az épület rendeltetésszerû használatát biztosító különbözõ technikai berendezésektõl és az épületen belõl vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok a) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg. b) A kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történõ közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelmérõl szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elõírásai szerint történhet. c) Erdõterületeket érintõ beruházásokra az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet elõírásai vonatkoznak. d) Az elõírásokat a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. e) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenõrzése és engedélyezése a 358/2008. (XII.31.) Korm. rendelet elõírásai szerint történhet. f) Az üzletek mûködésének rendjérõl, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelet és az üzletek mûködésérõl és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának


28

g)

h)

i)

j)

k)

feltételeirõl szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet alapján korlátozó intézkedéseket érvényesíthet. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni. Nitrátérzékeny területeken be kell tartani a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a vizek mezõgazdasági eredetû nitrát szennyezésével szembeni védeleméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól szóló, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjérõl szóló 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet elõírásait. A településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetõk állattartó létesítmények. A hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elõírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülõ jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza. Az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.


2010.(Vlll.31.) Önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról

Recommend Documents