2010. (VI.29.) önkormányzati r e n d e l e t e 1. az állattartásról. 1. Általános rendelkezések

24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelet az állattartásról

Állapot: 2012.10.01.

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének 24/2010. (VI.29.) önkormányzati r e n d e l e t e1 az állattartásról Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állattartásról a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya nem terjed ki: a) az egészségügyi, állategészségügyi szerveknél és a kutató intézményekben megengedett kísérletek céljából történő állattartásra, b) a fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek feladatainak ellátását szolgáló állattartásra, c) az egészségügyi okból rászorulók (siketek, vakok stb.) vezető-, terápiás, segítő és jelzőkutyáinak tartására, d) a veszélyes ebekre (pit bull terrier és keverékei) és a veszélyesnek minősített ebekre, e) az alkalmi, cirkuszi rendezvényekre, állatkiállításokra, állatbemutatókra, állatvásárokra és állatversenyekre, f) a kedvtelésből tartott állatok forgalmazására és a forgalmazást szolgáló tartására, g) az állatorvosi rendelőkre és állatkórházakra, h) a vágóhidakra és az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározott nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepek területén folytatott állattartásra (41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függelékének 4. pontja), i) a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatokra és a természetvédelmi oltalom alá helyezett állatokra. (2) Várpalota Város Önkormányzatának közigazgatási területén állattartási tevékenység csak az állategészségügyi, környezetvédelmi, közegészségügyi szabályok és az építésügyi előírások betartása mellett kezdhető meg, illetve folytatható. (3) A helyi állattartás szabályainak betartását a jegyző éves ütemterv alapján, a Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyeletének bevonásával ellenőrzi. 2. Általános állattartási szabályok és az állattartó kötelezettségei 2. § (1) 2 (2) (3) (4) Az állat csak úgy tartható, hogy a közterületet, a lakóépületek közös használatú helyiségét, lakások erkélyét, teraszát, loggiáját, ablakpárkányát az ürülékével vagy más módon ne szennyezze; az esetleges szennyeződést, ürüléket a tulajdonos vagy az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. (5) (6) Ha az állattartó nem kívánja tovább tartani az állatot, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni, az állatot elidegeníteni, elajándékozni vagy állatmenhelynek 1

Módosító rendeletek és hatálybalépésük: 14/2011. (III.31.) 2011.04.01. 41/2011. (XI.29.) 2011.12.15. 19/2012. (V.31.) 2012.06.01. 27/2012. (IX.14.) 2012.10.01. 2 A 2.§ (1),(2),(3) bek., a (4) bek. első és második mondatát, az (5) bek., a (6) bek. első mondatát, a (6) bekezdésben az „állatot elhagyni, kitenni, elűzni tilos” szövegrészt hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15.§ (2) bek. 4) pontja


2 Állapot: 2012.10.01.

(állatvédő civil szervezetnek) átadni. A gazdátlan, kóbor állatok közterületen történő etetése és élelmezése tilos. 3. Az ebtartás szabályai 3. § (1) E cím alkalmazásában ebtulajdonos: az ebbel rendelkezni jogosult személy, illetve a tulajdonos hozzájárulása, felkérése, megbízása alapján az eb felügyeletét meghatározott időre (sétáltatás, szállítás, időleges tartás, gondozás időtartama alatt stb.) ellátó személy. Ha az eb tulajdonosa a polgári jog szabályai szerint nem cselekvőképes személy, az állattartási szabályok betartásáért az eb tulajdonosa és törvényes képviselője (szülő, gyám, gondnok) egyetemlegesen felelnek; az eb tulajdonosa az állat felügyeletét ideiglenesen is csak olyan személynek engedheti át, aki e felügyeletet képes ellátni és képes az eb kordában tartására. Közterületen kedvtelésből tartott ebet csak olyan személy és oly módon vezethet, aki és amely megfelel a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló (41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés) meghatározott követelményeknek. (2) 3 (3) (4) (5) (6) 4. § (1) Ebet erkélyen, loggián, függőfolyosón, továbbá a lakók közös használatára szolgáló helyiségekben (szárító, mosókonyha, pince stb.) tilos tartani. (2) Ebet személyszállító liftben – a vakvezető, terápiás, segítő és jelzőkutya kivételével – tilos más személy jelenlétében szállítani. Harapós, agresszív magatartásúként ismert vagy támadó természetű ebet zárt ajtó mögött, illetve biztonságos módon megkötve kell tartani. A lakás, ház, telek bejáratánál a harapós kutyára történő figyelmeztető táblát szembetűnő helyen el kell helyezni. (3) Több lakó által használt közös udvarban az ebet megkötve kell tartani. (4) Ebet szabadon engedni, futtatni, edzeni és idomítani csak a szakhatóságok hozzájárulásával erre a célra kijelölt területen lehet. E területek felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza. (5) 4 Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az ebtartónak kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. 5. § (1) Tilos az ebet bevinni, illetőleg beengedni – a vakvezető-, terápiás, segítő és jelzőkutya kivételével – a) vendéglátó-ipari és kereskedelmi egységekbe, b) piac területére, c) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális és sport intézményekbe, d) ügyfélforgalmat bonyolító közintézményekbe, e) játszóterekre, f) temetők területére, g) futtatás, edzés, idomítás céljából a parkosított közterületekre és zöldfelületekre. (2) Az (1) bekezdés e)-g) pontjaiban megjelölt területeken a tilalomra figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A figyelemfelhívó táblák elhelyezéséről a Várpalotai Közüzemi Kft. gondoskodik. 6. § Ebet tömegközlekedési eszközön kizárólag szájkosár és póráz alkalmazása mellett lehet szállítani. 7. § (1) A tulajdonos (ebtartó) köteles az ebet úgy tartani, hogy az 3 4

A 3.§ (2), (3), (4), (5), (6) bek. hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15. § (2) bek. 4) pontja A 4.§-t új (5) bek. kieg. a 41/2011. (XI.29.) ör. 1.§ (1) bekezdése


3 Állapot: 2012.10.01.

a) a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése előírásainak megfeleljen b) az azonos lépcsőházban lakó, illetve falszomszéd (födémszomszéd), továbbá a közös lakáshasználók, családi ház esetében a házban vagy annak közvetlen szomszédságában lakók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja, c) ne akadályozza a lakások megközelítését és ne zavarja a közös használatban lévő területek, helyiségek megközelítését, azok rendeltetésszerű használatát, d) anyagi kárt ne okozzon. (2) Többlakásos lakóépület, illetve társasház közös udvarán, közös kertjében csak az összes lakástulajdonos (bérlő) írásbeli hozzájárulásával szabad ebet tartani. Ha valamelyik lakótárs kéri, az ebet elkerített helyen kell tartani; nem szükséges a hozzájárulás akkor, ha a közös tulajdonú udvar, kert használatát a tulajdonosok természetben megosztották egymás között és a saját használatú ingatlanrészeket kerítéssel elválasztották egymástól. Négynél több lakással rendelkező társasház esetében a lakástulajdonosok (bérlők) írásbeli hozzájárulását a társasház közös képviselőjének (intézőbizottság elnökének) nyilatkozata pótolhatja. (3) Ha az ebtartással érintett közvetlen szomszédok az eb tartását – annak veszélyt okozó vagy támadó természete, indokolatlan ugatása, vonyítása, kellemetlen szaga, egészségi állapotával összefüggő undort keltő megjelenése vagy a lakókörnyezet szennyezése miatt – huzamosan vagy jelentős mértékben zavarónak tartják, akkor a jegyző az ebtartót az állat eltávolítására kötelezheti, illetve az ebtartást megtilthatja. (4) Az eb tulajdonosa vagy a felügyeletét ellátó személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a gyalogjárdát, parkokat, a lakóházak közös használatú helyiségeit ürülékével vagy más módon ne szennyezze be, illetve a parkosított területeket ne piszkítsa be vagy rongálja meg. Az eb ürülékét a tulajdonos (felügyeletet ellátó más személy) köteles haladéktalanul eltávolítani. Az eb tulajdonosának (felügyeletét ellátó más személynek) a keletkezett ürülék eltávolítására alkalmas eszközt (pl. műanyag- vagy papírzacskót) kell magánál tartania. 8. § (1) A tulajdonos az ebet 3 hónapos korának betöltésekor köteles egyedi megjelöléssel (azonosító bilétával) ellátni, és azt állandóan az eb nyakörvén tartani. (2) 5 Az állat megjelölésére szolgáló biléta – amely a település nevét és az eb nyilvántartási számát tartalmazza – térítés ellenében tömeges eboltáskor vagy a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Irodájánál szerezhető be. Az ebnek a nyakörvén vagy pórázán elhelyezett bilétával (billoggal, műanyag lappal) vagy más hasonló módon történő egyedi megjelölése az eboltás tényének igazolására nem alkalmas. A veszettség elleni védőoltás megtörténtét hitelesen csak az eboltási könyv igazolja. (3) Amennyiben az ebet azonosító biléta elveszett vagy megrongálódott, az ebtartó köteles ezt a tényt Várpalota Város Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Irodájánál 30 napon belül bejelenteni és az ebet új bilétával megjelölni. (4) 6 A belterületi közterületeken talált gazdátlan és kóbor ebek befogásáról, illetve ideiglenes elhelyezéséről az Önkormányzat a Várpalotai Közüzemi Kft. útján gondoskodik. A befogott gazdátlan, kóbor ebeket a városi ebtelepen kell elhelyezni. (5) Gazdátlan kóbor ebnek minősül a közterületen szabadon engedett eb is, kivéve a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt területeken – futtatás, edzés, idomítás céljából – szabadon engedett ebet. (6) Az elkóborolt ebek befogására, illetve visszaszerzésére irányuló igényt a Várpalotai Közüzemi Kft.-nél vagy a Polgármesteri Hivatalban működő, közterület-felügyeletet ellátó szervezeti egységnél (a továbbiakban: Közterület-felügyelet) kell bejelenteni. 9. § (1) 7 5

A 8.§ (2) és (3) bek. mód. a 19/2012. (V.31.) ör. 18.§-a A 8.§ (4) bek. mód. a 27/2012. (IX.14.) ör. 2.§-a 7 A 9.§ (1), (2), (3), (4) bek. hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15. § (2) bek. 4) pontja 6


4 Állapot: 2012.10.01.

(2) (3) (4) (5) A veszettségre gyanús állat megfigyelésére vonatkozó előírásokat külön jogszabály tartalmazza (a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendelet 19-20. §). 10. § Várpalota Város Önkormányzata – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 29.§ (2) bekezdés h) pontja alapján – az állategészségügyi szakfeladat ellátását célzó tevékenységek végzésére kizárólagos jogot biztosít a Várpalotai Közüzemi Kft-nek. 4. Az ebtartással kapcsolatos szabálysértések 11. § 8 5. A mezőgazdasági haszonállat-tartás szabályai 12. § (1) E fejezet alkalmazásában mezőgazdasági haszonállat: bármely állat, amelyet élelmiszer (hús, tej, tojás, méz), gyapjú, toll, bőr vagy más állati eredetű termék előállítására tenyésztenek, tartanak vagy hizlalnak, a méhek, továbbá az igásállatok és a hátasló. (2) A mezőgazdasági haszonállat lehet: a) nagyállat (szarvasmarhafélék): ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, bölény, szarvas, dámvad és nagytestű rokon fajaik; b) kisállat: juh, kecske, sertés (a Suidae családba tartozó bármely állat, beleértve a nem kizárólag bemutatás, vagy közvetlenül vadászati hasznosítás céljából fogságban tartott vaddisznót is), őz, illetve kistestű rokon fajaik; c) baromfi: házityúk, kacsa, lúd, pulyka, gyöngytyúk, galamb, vadkacsa, vadlúd, fácán, fogoly, fürj, szalonka, strucc, emu, nandu és rokon fajaik, a védett madárfajok kivételével; d) prémes állat: házi-, mezei és üregi nyúl, tenyésztett és vadonélő prémes állat (nutria, prémgörény, hermelin, nyérc, csincsilla, angóranyúl, sarki és ezüstróka). 13. § 9

8 9

A 11.§-t hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15.§ (2) bekezdés 4) pontja A 13.§-t hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15.§ (2) bekezdés 4) pontja


5 Állapot: 2012.10.01.

6. Az állattartási övezetek 14. § 1 0 15. § (1) Az üdülőterületen (üdülőházas és hétvégiházas területen) állattartó épület és állatkifutó, trágyatároló melléképítmény nem helyezhető el. (2) 1 1 16. § (1) 1 2 (2) A „Kmü” jelű építési övezeteben az épületek, építmények kizárólag tájba illő szerkezettel, anyaghasználattal, színezéssel alakíthatók ki. 17. § (1) A város külterületén lévő mezőgazdasági területeken állattartás csak az e rendeletben és más jogszabályban foglalt környezetvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és állategészségügyi előírások betartásával történhet. A mezőgazdasági területen az állattenyésztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, az OTÉK, a HÉSZ és az egyéb építésügyi jogszabályok előírásai szerint. (2) 1 3 (3) Kertes mezőgazdasági területen állattartó gazdasági épület és üzemi méretű mezőgazdasági épület (pl.: állattartó telep) nem helyezhető el. (4) (5) A korlátozott használatú mezőgazdasági övezetben – melyet a HÉSZ „Mko” övezeti jellel jelöl – a természetvédelmi hatóság által előírt feltételekkel – kizárólag karám, szénatároló, szín, illetve a gyepterület fenntartását szolgáló gazdasági épület, építmény helyezhető el. Az „Mko” jelű övezetben nem folytatható olyan állattartási tevékenység, amely veszélyezteti a meglévő növényállományt, ökoszisztémákat és egyéb természeti képződményeket vagy megváltoztatja a tájkép jellegét. A korlátozott használatú mezőgazdasági övezet területén történő állattartás során törekedni kell a környezet- és természetkímélő gazdálkodásra. 18. § 1 4 19. § (1) Haszonállatot legelőre kihajtani a Kismező városrészben, a Krúdy Gyula utca, Rózsakút utca, Mátyás király utca, Budai Nagy Antal utca, Rózsakút utca, Sörház utca által határolt területen, illetve a Munkácsi Mihály utcában lehet. (2) Az állattartó köteles a legelőre történő ki- és behajtáskor felügyeletet biztosítani a haszonállatok mellé. (3) A haszonállatok legelőre történő ki- és behajtása során elhullott ürüléket, egyéb szennyeződést az állattartó (felügyeletet ellátó más személy) köteles haladéktalanul eltávolítani a szennyezett utak felületéről és a közterületekről. 7. Az állattartó épületek elhelyezése, védőtávolságok 20. § (1) Mezőgazdasági haszonállat kizárólag lakóépületen kívül, a hatályos építésügyi jogszabályok előírásai szerint megépített és azoknak megfelelő állattartó épületben tartható. (2) 1 5 (3) (4) 10

A 14.§-t hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a A 15.§ (2) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a 12 A 16.§ (1) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a 13 A 17.§ (2) és (4) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a 14 A 18.§-t hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a 15 A 20.§ (2), (3), (4) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a 11


6 Állapot: 2012.10.01.

21. § (1) Az állattartáshoz szükséges melléképületek (állatkifutó, trágyatároló stb.) elhelyezésénél be kell tartani az alábbi védőtávolságokat: Védőtávolságok (méter) a) nagyállat, kisállat tartása esetén: b) baromfi, prémes állat tartása esetén:

lakóépülettől: 15 m

ásott kúttól: 20 m

10 m

15 m

(2) 1 6 (3) Az előírt védőtávolságok betartatásáról – a hatályos építésügyi jogszabályok alapján – az építésügyi hatóság gondoskodik. 8. A méhtartás szabályai 22. § (1) E rendelet alkalmazásában a méh: lépet, mézet, propoliszt termelő rovar. (2) 1 7 (3) (4) (5) A méhek tartásánál biztosítani kell az előírt védőtávolságokat: a) a szomszéd ingatlantól és közös használatú épülettől: legalább 4 métert, b) közúttól, saját használatú úttól: 10 métert (az út melletti vízelvezető árok külső szélétől számítva), c) ároktól, vízfolyástól, kúttól: 10 métert, d) ásott kúttól: 15 métert (a méhészetről szóló 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet 2. §). Ha a szomszéd ingatlantól számított 4 méter távolságot nem lehet megtartani, a méhek magasban való kirepülését 2 méter magas, tömör (deszka- stb.) kerítéssel vagy élősövény létesítésével kell biztosítani, vagy a méhek ellenkező irányban való kirepülését kell biztosítani. (6) A méhészkedést (méhtartást) – külön jogszabály alapján – minden év február végéig, az újonnan megkezdett méhészkedést pedig a tevékenység megkezdésétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes jegyzőnél, aki a méhészt nyilvántartásba veszi és a nyilvántartást folyamatosan vezeti. 9. A galambok tartása 23. § (1) Galambot csak ott lehet tartani, ahol galambdúc, madárház vagy -ketrec megfelelően – a hatályos köz-, állategészségügyi, környezetvédelmi és építésügyi jogszabályok betartásával – elhelyezhető. (2) A nem tartott galamb (vad-, parlagi galamb) tömeges fészkelésének megakadályozása az épület tulajdonosának a feladata. (3) Az épület, telek, ingatlan tulajdonosa köteles az épületen, telken, ingatlanon, illetve a kerítés nélkül utcafronttal rendelkező épület esetén a közterületre, járdára hullott galambürülék eltávolításáról gondoskodni. (4) A többlakásos lakóházak, társasházak padlásán, tetőterében vagy erkélyén galambot tartani tilos. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az önálló – egy vagy több lakóegységes – családi házakra. (5) A galambok közterületen történő etetése tilos. 10. A haszonállat-tartás környezetvédelmi szabályai Talajvédelem 16 17

A 21.§ (2) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a A 22.§ (2), (3), (4) bek. hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a


7 Állapot: 2012.10.01.

24. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges – az állattartás során keletkező szervestrágya felhasználása kivételével – a talajjavításhoz, hígtrágya termőföldön történő alkalmazásához (a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49.§ (1) bekezdés). (2) Trágya csak a talajtól elszigetelten, a kontakt talajszennyezést kizáró módon tárolható. (3) Az állattartás során keletkezett trágyát, trágyalevet (csurgalékot) fedett, zárt, szivárgásmentes tárolóban kell elhelyezni. Vízvédelem 25. § A felszín alatti vízbázisok külső védőövezet területén tilos az állattenyésztés, azonban háziállatok (kutya, macska és – korlátozott számban – baromfi) tartása megengedhető (123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 12.§ (4) bekezdés b) pont). 26. § (1) Nyílt vízfolyások, élővizek, tavak partján az állattartás során keletkező hulladékot lerakni nem lehet. (2) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek, hígtrágya, trágyalé a közcsatornába, élővízfolyásba, csapadékvíz-elvezető árokba, felhagyott kútba nem vezethetők. (3) A felszíni vízfolyásokhoz, állóvízekhez 500 m-nél közelebb állattartó telep, komposztáló telep nem létesíthető. (4) A település belterületén és a külterület beépítésre szánt részein belül a csapadékvízcsatornába, csapadékvíz-elvezető árokba szennyvizet vagy az állattartás hulladékait tartalmazó vizet tilos bevezetni (379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet 81. §). (5) A nyílt karszt területeken kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, amelyek a nyílt karszt területet és az alatta lévő vízkészlet minőségét nem befolyásolják, nem veszélyeztetik. Az állattartó épületek és a közterületek tisztántartása 27. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartást szolgáló épületek és létesítmények (pl. ól, ketrec, kifutó) rendszeres tisztántartásáról, szükség szerinti fertőtlenítéséről, a kártékony rágcsálók és rovarok rendszeres irtásáról, továbbá a gazdasági udvar tisztántartásáról. (2) A közterületen talált állati tetem elszállítása a Várpalotai Közüzemi Kft. feladata. Az elhullott állatokat a városi szeméttelep (0271 hrsz) állati tetemek, állati eredetű hulladékok gyűjtésére, tárolására szolgáló részen kell elhelyezni. (3) Mezőgazdasági haszonállatot tilos közterületen legeltetni. Az állati tetemek ártalmatlanítása 28. § (1) Az elhullott állat tetemének elszállításáról, ártalmatlanná tételéről a tulajdonos (állattartó) köteles gondoskodni, külön jogszabályban előírt módon. (2) A kommunális hulladékgyűjtő tárolóedénybe tilos állati tetemet, mérgező anyagot és veszélyes hulladékot elhelyezni. (3) Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állat hulláját, az elhullott baromfi, továbbá a 3 hetesnél fiatalabb elhullott malac, szopósbárány, kecskegida és borjú tetemét az állattartó saját telkén – évente legfeljebb 50 kg össztömegig – a szomszéd telek határvonalától 1,5 méterre elföldelheti, feltéve, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság tartható. (4) Egyéb esetekben az állati tetem kizárólag erre a célra rendszeresített konténerben helyezhető el, kivéve az olyan 50 kilogramm (kg) össztömeg feletti állati tetemet, melynek ártalmatlanításához egyedi konténert kell a tulajdonosnak rendelni a Várpalotai Közüzemi Kft. közreműködésével. Az 50 kg-nál nagyobb mennyiségű vagy nagyobb


8 Állapot: 2012.10.01.

egyedi testtömegű állatok hulláját – az összegyűjtés után – engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell elszállítani. (5) A megszüntetett hullaemésztő verem, állati hulladéktemető helyén 30 évig tilos mezőgazdasági művelést folytatni. A szagártalom csökkentése 29. § (1) Az állattartó köteles a haszonállatok etetéséhez használt kellemetlen szagú takarmányt zárt, illetőleg fedett állapotban tárolni. (2) Az állattartó a szagártalom csökkentéséről magasba terelt szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, az alom rendszeres cseréjével és szakszerű, higiénikus állattartással köteles gondoskodni. (3) Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenység kizárólag gazdasági területeken vagy hulladékok kezelésére szolgáló különleges terület övezetében folytatható, ha megfelelő technológia alkalmazásával (pl. felület nedvesítése, elszívási technológia) a légszennyező anyagok, illetve bűzanyagok külső légtérbe való kijutása, illetve terjedése megakadályozható. A lakosságot zavaró mértékű bűzt okozó létesítmény nem helyezhető el, illetve nem üzemeltethető. 11. A kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó szabályok 30. § (1) Kedvtelésből tartott állat: a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatok – e rendelet alkalmazásában – mezőgazdasági haszonállatnak, s ezen belül a rendelet 14. § (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állatnak minősülnek, ha gazdasági céllal, haszonállatként tartják őket. Ez esetben a rendelet 13-21. §-ait megfelelően kell alkalmazni rájuk. (3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az ebek és a kedvtelésből tartott állatok vonatkozásában a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 12. A veszélyes állatok tartására vonatkozó szabályok 31. § 1 8 32. § 13. Az állattartó tevékenység korlátozása, megtiltása 33. § 1 9 14. A szabálytalan állattartás jogkövetkezményei 34. § (1) 2 0 (2) (3) Ha az állat zajos viselkedésével vagy más okból zavarja az állattartással érintett közvetlen szomszédok nyugalmát, békés birtoklását, akkor az állattartóval szemben – a polgári jog szabályai alapján – birtokvédelmi vagy szomszédjogi eljárásnak van helye. A birtokvédelmi ügyekben – 1 éven belüli birtoksértés vagy birtokháborítás esetén – a jegyző jár el. 15. Hatásköri szabályok 35. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9.§ (3) bekezdésében biztosított jogkörében – átruházott hatáskörben eljárjon. A 18

A 31. és 32.§-t hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a A 33.§-t hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15.§ (2) bek. 4) pontja 20 A 34.§ (1) és (2) bek. hk. helyezte a 19/2012. (V.31.) ör. 15.§ (2) bek. 4) pontja 19


9 Állapot: 2012.10.01.

polgármester hatósági jogkörben hozott határozata ellen benyújtott fellebbezést a Képviselő-testület bírálja el. A fellebbezési kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani; a fellebbezés – az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (2) bekezdése alapján – illetékköteles. 16. Átmeneti és záró rendelkezések, jogharmonizációs záradék 36. § (1) Ez a rendelet 2010. július 1-jén lép hatályba. A rendelet szabályait a hatálybalépése után indult ügyekben, illetve a hatálybalépése után keletkezett jogviszonyokra kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásról szóló 54/2009. (XI.11.) önkormányzati rendelete. (3) A rendelet hatálybalépésekor engedélyezett, megkezdett és folytatott állattartási tevékenység nem felel meg e rendelet előírásainak, akkor az állattartási tevékenységet legkésőbb 2010. december 31. napig meg kell szüntetni vagy szabályossá kell tenni. V á r p a l o t a , 2010. június 24. Németh Árpád

Máténé dr. Ignácz Anita

polgármester jegyzõ -----------------------------------------------------------------------------------------------1. melléklet a 24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelethez 2 1 Ebek futtatására, edzésére, idomítására kijelölt területek:

Várpalotán: - az alsóvárosi temető Ny-i oldalában lévő 3242/7 hrsz-ú ingatlan, - az autóbusz pályaudvar feletti 1324/1 hrsz-ú ingatlan, - a Tési út melletti garázssortól É-ra lévő 0119/1 hrsz-ú ingatlan, - a Tési dombi garázssor felett lévő, véderdősáv körüli 472/18 hrsz-ú ingatlan, - Szélhelyi úttól D-re lévő 4226 hrsz-ú ingatlan. Inota városrészben: - a Készenléti lakótelep melletti, 4154/4 hrsz-ú ingatlan. ------------------------------------------------------------------------------------------------------2. melléklet a 24/2010. (VI.29.) önkormányzati rendelethez 2 2

A várpalotai Alsóváros és Felsőváros településrészek 500 négyzetméternél kisebb alapterületű ingatlanainak felsorolása

21 22

Az 1. mellékletet mód. a 41/2011. (XI.29.) ör. 2.§-a A 2. mellékletet hk. helyezte a 27/2012. (IX.14.) ör. 1.§-a

2010. (VI.29.) önkormányzati r e n d e l e t e 1. az állattartásról. 1. Általános rendelkezések

Recommend Documents