(Egységes szerkezetben!) VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK* 23/2002. (XII. 19.)** Ök. r e n d e l e t e1 az építményadóról. Vásárosnamény Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az építményadóról az alábbi rendeletet (a továbbiakban: Épa. r.) alkotta:2
I. RÉSZ Anyagi szabályok 1. § Az Épa. r. alkalmazása során a Htv. II. fejezet 1. pontja alatt, valamint a Htv. egyéb rendelkezéseiben az építményadóra (az adókötelezettségre, annak keletkezésére, változására, megszűnésére, stb.) megállapított szabályokat kell figyelembe venni. 2. § Adókötelezettség Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén (a továbbiakban: város)3 lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). 3. § Adómentesség, adókedvezmény (1) Az Önkormányzat illetékességi területén lévő, adókötelezettség alá eső építmények közül – a Htv.-ben meghatározottakon túl (Htv. 13. §) – mentes az 1
A rendelet jelölését módosította a 15/2004. (V. 06. ) Ök. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2004. május 06. napjától. 2 A rendelet bevezető részét módosította a 15/2004. (V. 06. ) Ök. rendelet 1. § (3) bekezdése, valamint a 3. § (2) bekezdésének e) pontja. Hatályos 2004. május 06. napjától. 3 A 2. § a 28/2003. (XII. 29.) Ök. rendelet 1. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2004. január 01. napjától.
1
építményadó alól a magánszemélyek tulajdonában lévő valamennyi lakás és nem lakás céljára szolgáló építmény, kivéve az üdülésre, pihenésre alkalmas, továbbá az üzleti célt szolgáló építményeket.4 (2) A magánszemély adóalanyt a Tisza-parti üdülőövezet területén lévő üdülésre, pihenésre alkalmas építménye után – ide nem értve a vállalkozó üzleti célt szolgáló ezen építményeit – 50 %-os (azaz ötven %-os) építményadókedvezmény illeti meg.5 4. § Az adó alapja Az építményadó alapja az adóköteles építmény m 2-ben számított hasznos alapterülete. 5. §6 Az adó mértéke
(1) Az adó évi mértéke az adóköteles építmény hasznos alapterülete (adóalap) után a) a Tisza-parti üdülőövezet területén 800,-Ft/m2 (azaz nyolcszáz forint), b) a város központi területén 200,-Ft/m2 (azaz kettőszáz forint), c) a város a)-b) pontok alá be nem sorolt területén 100,-Ft/m2 (azaz egyszáz forint).
(2) A vállalkozó üzleti célt szolgáló építményei közül a) szociális-egészségügyi, kulturális, vagy sportolási-testedzési célt szolgáló helyiségek után az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 10 %-a,
4
Módosította a 25/2004. (XII. 06. ) Ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2006. december 06. napjától. A 11/2004. (III. 18.) Ök. rendelet 1. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2004. március 18. napjától, azzal, hogy a módosított rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 6 Az 5. § a 11/2004. (III. 18.) Ök. rendelet 2. §-ával módosított szöveget tartalmazza. Hatályos 2004. március 18. napjától, azzal, hogy a módosított rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 5
2
b) a szakképzési célt szolgáló építménye, valamint a kizárólag energiaellátást (pl. villanyáram, gáz, hő stb.), vízellátást biztosító, szennyvízgyűjtést, továbbítást, vagy kezelést szolgáló, továbbá az építmény emeletszintjén, terepszínt alatti szintjén, tetőtéri szintjén lévő raktár, tároló célját szolgáló építménye után az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50 %-a. c) a Tisza-parti üdülőövezet területén lévő üdülésre, pihenésre alkalmas építménye után – ha azt szálláshely-szolgáltató üzletként működtetik – az alkalmazható adó évi mértéke az (1) bekezdésben meghatározott adómérték 50 %-a. (3) 7
II. RÉSZ Eljárási szabályok 6. § A Htv. 43. § (3) bekezdésére tekintettel az Épa. r. alkalmazása során – az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.) nem szabályozott eljárási kérdésben – az Épa. r. 7-8. §-ában meghatározottak szerint kell eljárni. 7. § Bevallási, bejelentési kötelezettség (1) Az Art. szerinti önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bevallást köteles tenni minden – az Épa. r. hatálya alá tartozó, a város területén8 adókötelezettség alá tartozó építménnyel rendelkező – adóalany. (2) Az adóalany az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését követő 15 napon belül bevallás benyújtásával jelenti be az önkormányzati adóhatósághoz. (3) Minden esetben ellenőriznie kell az adóbevallást, a közölt változást – illetve a bejelentett ok év közbeni teljesülését –, ha abban az Épa. 3. §-a szerinti adómentességre, adókedvezményre, illetve az 5. § (2) bekezdése szerinti differenciált adómérték alkalmazásra jogalapot biztosító adatot, rendeltetést közöltek.
7
Hatályon kívül helyezte a 25/2004. (XII. 06. ) Ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2006. december 06. napjától. A 28/2003. (XII. 29.) Ök. számú rendelet 5. § (2) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2004. január 01. napjától. 8
3
Ennek során – a helyszíni szemle megtartása mellett – az adóalany kötelezhető arra, hogy hitelt érdemlő módon igazolja az említett jogalapot biztosító valamely körülmény fennállását (pl. építési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetési mód változását engedélyező határozat, foglalkozás-egészségügyi, vagy közművelődési szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés, illetve szakképzés keretében a gyakorlati képzést biztosító írásbeli tanulószerződés stb. bemutatásával).9 8. § Az adó megfizetése A fizetendő építményadó összegét az önkormányzati adóhatóságnak 100,- (száz) Ft-ra kerekítve kell megállapítania, illetve azt az adóalanynak az Art.-ben szabályozott határideig megfizetnie. A kerekítés során a „kerekítés általános szabályai”-t kell alkalmazni. 9. §10 Értelmező rendelkezések Az Épa. r. alkalmazása során - részben a Htv. 52. §-ában meghatározott fogalommeghatározásokon túl - a következőket kell irányadónak tekinteni: a) építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. (Htv. 52. § 5. pont szerint) b) épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. (Htv. 52. § 6. pont szerint) c) az épületrész műszakilag elkülönített, ha épületszerkezetekkel minden irányból körülhatárolt, s az épület más részétől elválasztott teret, egy külön rendeltetésű épületegységet alkot.
9
A 11/2004. (III. 18.) Ök. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2004. március 18. napjától, azzal, hogy a rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 10 A 9. § a 11/2004. (III. 18.) Ök. rendelet 4. §-ával módosított szöveg. Hatályos 2004. március 18. napjától, azzal, hogy a módosított rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
4
d) az épületrész külön bejáratú, ha külső térből, vagy az épület közös közlekedőhelyiségből (előtér, zárt átjáró, belépő, szélfogó stb.) közelíthető meg önállóan. e) üdülésre, pihenésre alkalmas építmény: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.) (Htv. 52. § 20. pont szerint) f) üzlet: fogalmát az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendelet 27. § a) pontja szerint kell érteni. g) Tisza-parti üdülőövezet: a Tisza folyó, az árvízvédelmi töltés, a 41. számú főközlekedési út és a város Jánd irányába eső belterületi határvonala által közrefogott ártéri terület, illetve az árvízvédelmi töltés, a Jánd irányába vezető 4113. számú összekötő út, valamint ezen összekötő útról a Tisza-partra vezető bekötőút, illetve a város Jánd felé eső belterületi határvonala által behatárolt védett oldali terület. h) magánszemély – az Épa. r. 3. § (2) bekezdése szempontjából – az, aki nem minősül a Htv. 52. § 26. pontja szerint vállalkozónak. i) üzleti célt szolgáló építmény: a tényleges, illetve a részbeni, vagy teljes használattól, annak jogszerűségétől függetlenül a tulajdonos (az adóalany) olyan – a Htv. szerinti – épülete, épületrésze, amelyet bármilyen jogcímen (tulajdonosként, bérlőként, szívességi, vagy jogcím nélküli használóként stb.) vállalkozási (haszonszerzés céljából, üzletszerűen végzett gazdasági) tevékenységhez, bármilyen rendeltetéssel (üzlet, műhely, szerelő csarnok, stb.) hasznosítanak, hasznosíthatnak. j) a vállalkozó üzleti célt szolgáló építménye: az i) pont szerinti olyan építmény, amelynek tulajdonosa vállalkozó. k) szociális-egészségügyi célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amely ténylegesen WC, kézmosó, mosdó, zuhanyzó, mosókonyha, ruhaszárító, öltöző, melegedő, munkaszünetre kijelölt pihenőhely, kijelölt elsősegélynyújtóhely, vagy foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás célját szolgálja. l) kulturális célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amelyben a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben a települési önkormányzatok számára előírt valamely közművelődési feladatot, tevékenységi formát ténylegesen és rendszeresen ellátnak, biztosítanak. m) sportolási-testedzési célt szolgáló építmény: az olyan, kizárólag testedzés, valamint az adott sportágra meghatározott szabályok szerinti végezhető 5
sporttevékenység céljára fenntartott és azt szolgáló épület, épületrész, amely az itt rendszeresen gyakorolható mozgással a szabadidő hasznos eltöltését, a fizikai-szellemi erőnlét megtartását, fejlesztését biztosítja. (pl. külön épületként, épületrészként megépült és ekként működő sportcsarnok, kondicionáló-terem stb., de nem minősül ilyen építménynek pl. a vendéglátó üzlet üzletkörébe tartozó szórakoztató játék céljára rendelt tekepálya, bowling pálya stb. elhelyezését szolgáló építmény még akkor sem, ha az megfelel a külön épület, épületrész kritériumának.) n) szakképzési célt szolgáló építmény: az olyan épület, épületrész, amelyben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 1. §-a hatálya alá tartozó tevékenység keretén belül tanuló gyakorlati képzése egész tanévben ténylegesen folyik, a gyakorlati képzést szervező vállalkozó és a tanuló között létrejött írásbeli tanulószerződés alapján. Csakis azon építmények sorolhatók ide, amelyek rendszeres igénybevételével a tanuló által választott szakképesítés megszerzése érdekében – a gyakorlati követelményekre való felkészítéshez – a jogszabályban előírt feltételeket a képzés programja, illetve a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján a vállalkozónak biztosítania szükséges (pl. szakács tanuló esetében az élelmiszerraktár, előkészítő, konyha, tálaló, mosogató céljára szolgáló épület, épületrész stb., de pl. lakatos tanuló esetében nem lehet ilyen építmény az asztalos műhely, az ügyviteli iroda célját szolgáló épület, épületrész stb.). Indokolt esetben az önkormányzati adóhatóság beszerzi a tanuló szakmai elméleti oktatását végző szakképző iskola írásbeli véleményét, s annak birtokában dönt. o) az építmény emeletszintjén, terepszínt alatti szintjén, tetőtéri szintjén lévő raktár, tároló célját szolgáló építmény fogalmát az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő fogalom-meghatározások (L.: 17., 77., és 80. pontja) szerint kell érteni. p) a város központi területe: a Szabadság-tér egésze (ide értve a piac teljes területét is), a Beregszászi út a volt ÁFÉSZ iroda épületeivel bezárólag (ide nem értve annak gergelyiugornyai szakaszát), a Jókai út az Eötvös útig, a Kossuth és a Rákóczi út az Alkotmány útig, az Alkotmány út, az Orbán Balázs út, a Beregköz, a Tamási Áron út, a Bartók Béla és a Bajcsy Zs. út a Petőfi útig. (Ahol nem az utcák egésze tartozik a város központi területéhez, ott a területi határt a határoló utcák külső oldalának metszésvonala zárja be. Ha valamely építmény a metszésvonalban helyezkedik el, akkor azt a város központi területéhez tartozónak kell tekinteni.) 10. § Záró rendelkezések (1) Ez a rendelet 2003. január 01. napján lép hatályba, s rendelkezéseit az ezt követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni. 6
(2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az építményadóról szóló 19/1998. (XII. 15.) Ök. számú rendelet, illetve az ezt módosító b) 29/1999. (XI. 30) Ök. számú rendelet, c) és a 22/2000. (XII. 07.) Ök. számú rendelet. (3) Ezen rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő és e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben a (2) bekezdésben meghatározott jogszabályok szerint kell eljárni. (4) Nem kell újabb adóbevallást adnia annak az adóalanynak, aki a (2) bekezdésben megjelölt jogszabályok hatálya alá 2002. december 31. napjáig már bejelentkezett. (5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Htv., valamint az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. (6) –(8) 11 Jüttner Csaba sk. Lipták József sk. polgármester jegyző ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------* A rendelet elfogadva: Vásárosnamény, 2002. december 12. ** A rendelet kihirdetve: Vásárosnamény, 2002. december 19.
Lipták József sk. jegyző
11
Ezen bekezdéseseket hatályon kívül helyezte a 25/2004. (XII. 06. ) Ök. rendelet 1. §-a. Hatályos 2006. december 06. napjától.
7
Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések az építményadóról szóló 23/2002. (XII. 19.) Ök. rendelet módosításaihoz A 13/2004. (IV. 06.) Ök. rendelettel módosított és kiegészített 28/2003. (XII. 29.) Ök. rendelet az építményadóról szóló 23/2002. (XII. 19.) Ök. rendelet (a továbbiakban: Épa. r.) módosításáról, kiegészítéséről. „5. §
(1) Ez a rendelet 2004. január 01. napján lép hatályba.12 (2) Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az Épa. r. 7. § (1) bekezdésében „az önkormányzat illetékességi területén” szövegrész helyébe „a város területén” szövegrész lép. (3) Ezen rendeletet az önkormányzati adóhatóságnak legkésőbb 2003. december 31. napjáig a helyi TV-ben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában közzé kell tennie. (4) Az e rendelettel keletkezett adókötelezettségről az adóalanynak 2004. január 15. napjáig kell bevallást benyújtania az önkormányzati adóhatósághoz. (5) Az önkormányzati adóhatóságnak – az általa kiválasztott adóalanyok esetében – 2004. évben a helyszínen kell ellenőriznie az e rendelet 5. § (4) bekezdése szerinti bevallások adatait. (6)
13
A rendelet alapján 2004. január 01. napjától adókötelessé vált, üzleti célt szolgáló építmények után fizetendő építményadó 2004. első félévi részletét az adóalanyoknak 2004. május 15. napjáig lehet késedelmi pótlékmentesen megfizetni.”
12
A 13/2004. (IV. 06.) Ök. rendelet 2.§ (2) bekezdésével módosított szöveg. Hatályos 2004. április 06. napjától, azzal, hogy a rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 13 A 13/2004. (IV. 06.) Ök. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2004. április 06. napjától, azzal, hogy a rendelkezést 2004. január 01. napjától, illetve a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
8
