Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2002. ( II. 28. ) számú Rendelete az állatok tartásáról ( egységes szerkezetben a módosítására kiadott 18/2004.(VIII. 30.) számú rendelettel )
Lepsény Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete –a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§. /1/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény ( továbbiakban: Ávt. ) rendelkezéseire is figyelemmel a helyi állattartási szabályokat a következőkben állapítja meg:
Bevezető rendelkezések 1. §. /1/ A rendelet hatálya kiterjed Lepsény nagyközség közigazgatási területére, azon belül minden állattartóra és minden olyan ingatlanra, ahol állattartás folyik. /2/ A rendelet alkalmazása szempontjából a) haszonállat minden háziállat, amelyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek, ezek közül -
nagyhaszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, kishaszonállat: a sertés, kecske, juh, a baromfi ( tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb ) a prémes állat (nyúl, csincsilla, nutria, pézsma, nyérc, hermelin )
b) kedvtelésből tartott állat az eb, macska, díszmadár, díszhal, kistestű rágcsálók, amelyek lakásban is tarthatók. c) veszélyes állat az, amelyet törvény vagy kormányrendelet veszélyesnek nyilvánít, vagy amelyet törvényi felhatalmazás alapján a jegyző annak minősít.
Általános állattartási szabályok 2. §. Az Ávt. 4-5 §.-ában foglalt előírások szerint az állatok tartása során:
1/ az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni. 2/ az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. 3/ biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentő, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. 4/ az állattartónak gondoskodnia kell az állat –életkörülményeinek megfelelő- rendszeres, legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.
de
5/ az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szökésének megakadályozásáról. 6/ a megkötve tartott, vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét. 7/ a szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. 8/ az állandóan bezárva tartott állat számára a tartója köteles megfelelő mozgásteret biztosító férőhelyről gondoskodni. 9/ a kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterületről köteles eltávolítani. 10/ a gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat.
A haszonállat-tartás szabályai 3. §. /1/ Közterületen legeltetni még felügyelet mellett sem szabad semmiféle állatot. /2/ Nagy és kishaszonállatok csak zárt udvarban, ólban tarhatók, utcára, térre, egyéb közterületre kiengedni tilos. /3/ Tilos állatot az úton, közterületen őrizet nélkül hagyni. Ez a tilalom az állati erővel vont járműre is vonatkozik.
4. §.
/1/ A község belterületén, valamint a -jelenleg lakott - külterületi részeken mindenfajta kisállat és nagyállat tartható, az állat és közegészségügyi, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások betartása mellett, az előírt védőtávolságok, illetve területnagyság és a férőhely által korlátozott darabszámban. A külterület volt zártkerti részén semmiféle haszonállat nem tartható. /2/ Az egészségügyi intézmények, oktatási és nevelési intézmények, boltok és vendéglők telkének határától védőtávolságként 50 méteren belül az állattartás feltételeit esetenként - szakhatósági vélemény kikérésével - vizsgálni kell. /3/ Méhtartás -bel és külterületen egyaránt- a vonatkozó külön jogszabály előírásainak megfelelően, a szomszédos ingatlanok tulajdonosai, használói zavarása nélkül folytatható. /4/ A lakóterületen állattartás céljából elhelyezhető melléképületek és melléklétesítmények nagyságát az OTÉK által engedélyezett összbeépíthetőségen belül nem korlátozza. /5/ A melléképületek védőtávolsága kisállatok tartása esetén: ( baromfi, házinyúl, nutria, galamb stb.) - lakóépülettől - ásott kúttól - fúrt kúttól - csatlakozó vízvezetéktől - vízvezetéki kerti csaptól
6m 10 m 5m 1m --
A melléképület védőtávolsága (juh, kecske, sertés: 30 db állatig) és nagyállat ( ló, öszvér, szamár, szarvasmarha: 5 db állatig) tartása esetén: - lakóépülettől - ásott kúttól - fúrt kúttól - csatlakozó vízvezetéktől - vízvezetéki kerti csaptól
10 m 15 m 5m 2m 3m
Meghatározott számon felüli állatok tartása esetén a védőtávolságot a szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével növelni kell. Az állatok szaporulata - a fentiekben meghatározott létszámon felül - azok leválasztásáig tartható.
Állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi előírások 5. §. /1/ Az állattartás során az állat- és közegészségügyi, környezet- és állatvédelmi szabályokat folyamatosan be kell tartani.
/2/* Az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömegű, kedvtelésből tartott állatokat, valamint a három hetesnél fiatalabb szopósbárány, kecskegida és borjú hulláját az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. ( módosította a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 1.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
/3/* Az elhullott baromfit, továbbá 3 hetesnél fiatalabb malac hulláját, az állattartó saját telkén -évente legfeljebb 50 kg össztömegig- elföldelheti, ha fennállnak a /2/ bekezdésben foglalt feltételek. A felsoroltnál nagyobb mennyiségű, illetve a nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő, gyűjtő-átrakó telepre vagy kezelő üzembe kell szállítani. ( módosította a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 1.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
/4/* Azon állati hulladékokat, melyek szállítása jelentős köz- vagy állat-egészségügyi kockázattal jár el kell földelni, erről az állat-egészségügyi állomás, a körülmények, illetve a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével dönt. ( módosította a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 1.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
/5/- /8/* ( törölte a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 2.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
Az ebtartás szabályai 6.§. /1/ Ebet elsősorban családi házaknál lehet tartani, a szomszédos ingatlanok zavarása nélkül, olyan számban, amely mellett az állatvédelmi szabályoknak megfelelő tartásuk biztosítható. /2/ Többlakásos épületben, társasházban és ezek udvarán lakásonként legfeljebb egy eb - és annak szaporulata 3 hónapos korig - tartható az azonos szinten lévő szomszédok egyetértésével, amelyet e rendelet hatályba lépésekor a meglévő ebekre nem kell alkalmazni. /3/ Az ebet a tulajdonos úgy köteles tartani - szükség szerint megkötve, vagy zárt helyen - hogy elkóborolni, vagy közterületre felügyelet nélkül kijutni, illetve a szomszédos telekre átjutni ne tudjon. /4/ Harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan viselkedésű ebet napközben biztos módon megkötve kell tartani. Az ingatlan bejáratánál a harapós kutyára utaló jelzést szembetűnő formában el kell helyezni. /5/ Bekerítetlen udvaron az eb csak megkötve tartható.
/6/ Az ebtulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan udvarát felügyelet nélkül ne hagyhassa el. /7/ Többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján, közös használatú helyiségeiben ebet tartani tilos, közös használatú udvaron pedig csak az ott lakók beleegyezésével lehet. /8/ Veszélyes és veszélyesnek minősített eb – külön jogszabályban előírt feltételek mellett – a jegyző engedélyével tartható. /9/ Tilos ebet beengedni, vagy bevinni a vendéglátó és élelmiszerárusító üzletbe, továbbá - a vakvezető kutya kivételéve l- oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális, kulturális intézmény területére, kegyeleti helyre, játszótérre. /10/ Ebharapás esetén a tulajdonos köteles az ebet állatorvossal megvizsgáltatni és az erről igazolást a sérelmet szenvedett személynek vagy képviselőjének átadni.
szóló
/11/ A kül- és belterületen kóborló ebet be kell fogni, amelyről az önkormányzat gyepmester útján gondoskodik. /12/ A gyepmester a befogott ebet minden esetben állatmenhelynek adja át további illetve tartásra.
megőrzésre,
/13/ A befogott ebet a tulajdonos - a tartás költségeinek kifizetése után- az állatmenhelytől átveheti, azonban a költségek megfizetésével nem mentesül a szabálysértési felelősségre vonás alól. /14/ Közúton elütött ebet vagy egyéb állatot az állat tulajdonosa köteles onnan az észleléstől számított egy órán belül eltávolítani. /15/ Az eb tulajdonosa köteles a jegyzőnek haladéktalanul bejelenteni, ha az állat: a) a három hónapos kort elérte b) elhullott vagy elveszett, c) új tulajdonoshoz került, d) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott. /16/ A bejelentett adatokról és a veszettség elleni utolsó védőoltás időpontjáról a jegyző nyilvántartást vezet. /17/ Minden három hónaposnál idősebb ebet tulajdonosa vagy tartója köteles évenként a három hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére - hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltatni. a) Az eb veszettség elleni védőoltásáról a hatósági állatorvos igazolást ad. b) Ha az eb fertőző betegségben szenved, a vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. c) Az évi szervezett eboltás időpontját, helyét és költségeit a jegyző a helyben szokásos módon kihirdeti.
d) Az oltásról adott állatorvosi igazolást meg kell őrizni és tulajdonosváltozás esetén azt az új tulajdonosnak át kell adni. /18/ A védőoltás alól elvont ebet, mint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatok egészségét veszélyeztető beteg vagy betegségre gyanús ebet a települési önkormányzat állami kártalanítás nélkül köteles kiírtatni.
Kedvtelésből való állattartás 7.§. /1/ Veszélyes állat csak engedéllyel - az Ávt. 20-24. §.-ban és más jogszabályokban meghatározott feltételek mellett - tartható. /2/ Kedvtelésből tartott nem veszélyes állat engedély nélkül tartható -lakásban is- ha ehhez az állat-egészségügyi feltételek adottak és a tartás mások jogos érdekeit nem sérti.
Hatásköri szabályok 8.§. /1/ A jegyző a 244/1998.(XII.31.) Kormány rendelet alapján - az ott megjelölt esetekben 5.000,-Ft-tól 150.000,-Ft-ig terjedő állatvédelmi bírságot szabhat ki. /2/ A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót az állatok védelme érdekében. ( 245/1998.(XII.31.)Korm. r. 4.§. /1/ bekezdés ) /3/ A jegyző az állatvédelemre, valamint az állattartásra vonatkozó szabályok megsértése esetén - természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatok kivételével - az állattartást korlátozhatja, megtilthatja. ( 245/1998.(XII.31.)Korm. r. 7.§. /1/ bekezdés ) /4/ Ha jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el és 500,-Ft-tól 10.000,-Ft-ig terjedő összegű helyszíni bírsággal, vagy feljelentés esetén 30.000,-Ft-ig terjedő összegű pénzbírsággal sújtható az, aki e rendelet szabályait - az /1/-/3/ bekezdés esetein kívül- megsérti. /5/ Ha e rendeletben foglaltak megsértése törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabálysértés tényállását valósítja meg, akkor a cselekmény aszerint minősül és az ügyben annak megfelelően kell eljárni. /6/* ( törölte a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 2.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
Záró rendelkezések 9. §. Ez az önkormányzati rendelet 2002. március 1. napjával lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Lepsény, 2004. augusztus 30. PH.
Fekete Lászlóné s. k. jegyző
Kiss István s. k. polgármester
Függelék a 4/2002.(II.28.) számú önkormányzati rendelethez* A RENDELETBEN NEM SZABÁLYOZOTT ESETEKRE IRÁNYADÓ JOGSZABÁLYOK
- 1974. évi 17. tvr.
- az állam és közbiztonságról
- 1995. évi XCI. tv.
- az állategészségügyről
- 1998. évi XXVIII. tv.
- az állatok védelméről és kíméletéről
- 35/1997.(II. 26.) Korm. r.
- a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól
- 244/1998.(XII. 31.) Korm. r.
- az állatvédelmi bírságról
- 245/1998.(XII.31.) Korm. r.
- a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről
- 21/1996.(VII. 9.) FM. r.
- a marhalevél kiváltásáról és kezeléséről
- 15/1997.(III. 5.) FM. r.
- az ebek veszélyessé minősítésével összefüggő szakhatósági eljárásról
- 41/1997.(V. 28.) FM. r. melléklete
- az állategészségügyi szabályzatról
- 9/1999.(I. 27.) FVM. r.
- a vágóállatok levágásának és leölésének
- 32/1999.(III. 31.) FVM. r.
- a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól
- 8/1999.(VIII. 13.) KÖM-FVM- a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének - NKÖM-BM. e. r. részletes szabályairól -15/1969.(XI. 6.) MÉM. r.
- a méhészetről
*
- 49/2001.(IV.3.) Korm. r.
- a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
*
- 71/2003.(VI.27.) FVM. r.
- az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól
* ( módosította a 18/2004.(VIII.30.) önk rendelet 2.§-a, hatályos 2004. .szeptember 1. napjától)
