Zalakomár község Önkormányzat képviselő - testületének 6/2010. (IV. 28.) rendelete az állattartás szabályairól
Zalakomár község Önkormányzatának Képviselő-testülete – élve a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (2) bekezdésében kapott eredeti felhatalmazással –, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 8. § (5) bekezdésében valamint 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános és értelmező rendelkezések 1. §. (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, s biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát, testi épségét ne veszélyeztesse. (2) A rendelet hatálya kiterjed Zalakomár község közigazgatási területén élő valamennyi állattartóra. (3) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következményeként mások jogai, illetve jogos érdekei sérelmet nem szenvedjenek. 2. §. (1) Az állattartással kapcsolatos hatósági feladatokat – szakhatóság és egyéb szervek bevonásával – a Polgármesteri Hivatal látja el. (2) A képviselő – testület az állattartásra vonatkozó, e rendelettel szabályozott feladat és hatásköreinek a gyakorlását a polgármesterre ruházza át. (3) A polgármester a fél kérelmére, indokolt esetben e rendeletben meghatározott mértéken felül is engedélyezhet állattartást. (4) A meghatározott mértéken felüli állattartás a (2) bekezdés alapján – csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak műszaki, közegészségügyi és takarmányozási feltételei biztosítottak. II. Fejezet Fogalmi meghatározások 3. §. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából az állatok csoportosítása a következő: a.) Haszonállat: Minden háziállat, melyet fogyasztás vagy haszonszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. -
nagy haszonállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha haszonállat: sertés, juh, kecske
-
kis haszonállat: baromfi, galamb, nyúl, nutria, valamint egyéb máshova nem sorolt prémes állat és a méh
b.) Kedvtelésből tartottak: Minden állat, melyet nem jövedelemszerzés céljából tartanak vagy tenyésztenek. - eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög (kivéve: prémróka) c.) Veszélyes ebek: -
Törzskönyvvel rendelkező és nem rendelkező pit bull terrierek, és ezen egyedek más fajtákkal való keresztezéséből származó valamennyi keveréke.
-
Azok az ebek, amelyeket az állategészségügyi szakhatósági közreműködés alapján a települési önkormányzat jegyzője embernek vagy állatnak okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek minősít.
d.) Egyéb veszélyes állat: -
Veszélyes állatoknak minősülnek mindazok a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgező csípés, marás lehetősége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek.
(2) A közös háztartásban élők egy állattartónak minősülnek.
III. Fejezet Az állattartás általános szabályai 4. §. (1) A község közigazgatási területén állatot a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, valamint építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett is csak - e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani. (2) Állatot tartani a 3.§ (1) bekezdésének b.) pontja kivételével csak lakóépületen kívül a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott védőtávolság betartásával istállóban , ólban, ketrecben (továbbiakban: melléképületben) szabad. (3) Nagy haszonállat tartásának további feltételei: a.) b.)
darabonként minimum 1000 négyszögöl szántó és 1000 négyszögöl rét művelése, vagy takarmány vásárlásának számlával történő igazolása.
(4) Haszonállatot és kishaszonállatot valamint kedvtelésből tartott állatot családi háznál zárt helyen (bekerített) lehet tartani. (5) Állatot a község belterületének közterületen legeltetni, valamint a közterületre kiengedni, futtatni tilos! 2
(6) A község belterületén hígtrágyázásos technológiával állatot tartani tilos. (7) Az állatok tartására szolgáló helyiségeket takarítani, és rendszeresen fertőtleníteni kell, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról gondoskodni szükséges. (8) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatainak védelme és egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani, és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. (9) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a tartással anyagi kárt senkinek ne okozzon. Az okozott kárért az állat tulajdonosa a felelős. Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, az elhullásukról és azok okáról, az ellenőrzésekről, az alkalmazott kezelésekről és az állományváltozásról (állatértékesítés és vásárlás). A nyilvántartást legalább 5 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző hatóságnak be kell mutatni. (10) Az állattartó köteles eltűrni e rendeletben meghatározott szabályok betartásának ellenőrzését. Haszonállat tartásának korlátozása 5. §. (1) Zalakomár közigazgatási területén az 1. számú mellékletben meghatározott mennyiségű állat tartható engedély nélkül – kivéve a Tavasz és Ifjúság utca. (2) Az Ifjúság és Tavasz utcában nagy haszonállatot tartani tilos, és haszonállatból is maximum 2 db tartható. (3) Tilos a község bármely területén elhelyezkedő egészségügyi, oktatási, nevelési, művelődési, sportintézmény, élelmiszert árusító üzlet, üzemi étkezde, vendéglátó ipari egység, sporttelep területén, továbbá a szomszédos telken nagyhaszonállatot tartani. Haszonállatot pedig csak saját szükségletre. (4) Méhek telepítését a Polgármesteri Hivatalban be kell jelenteni. Méheket a közös használatú épülettől és a szomszédos ingatlantól 4 m, használatban levő utaknál pedig a vízelvezető árok széleitől számított 10 m távolságon túl lehet csak engedélyezni. (5) Zalakomár község belterületén legfeljebb 2 db lovat lehet tartani, kizárólag fuvarozási tevékenység illetve mezőgazdasági munkavégzés céljából, feltéve, hogy a tulajdonos meghatározott belterületi székhelyre szóló vállalkozói engedéllyel rendelkezik. Az állattartás közegészségügyi feltételei 6.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal kell ellátni, és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bekapcsolni. A létesítményeket szükség szerint, de legalább naponként egyszer ki kell takarítani - kivéve ahol az állat fajtájára való tekintettel az adott állattartási technológia mást követel meg - ,
3
azok rendszeres, legalább havonkénti fertőtlenítéséről és az ott előforduló kártékony állatok irtásáról gondoskodni kell. (2) Az ingatlan területén állatok elhelyezésére és tartására szolgáló melléképületet, illetve építményt elhelyezni az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt védőtávolságok betartásával lehet. (3) Az ingatlan területén trágyát szabadon tárolni tilos. A trágyatároló szilárd, szivárgásmentes alappal és peremmel ellátott. A trágyalé elvezetését vízzáró fedett aknába kell megoldani. Amennyiben a trágyatároló a lakóépülettől 30 méteren belül van, a trágyát hetente el kell szállítani. (4) A fedett trágyatároló megépítéséig az egyéni szükségletet meghaladó nagy haszonállatot és haszonállatot tartók naponta kötelesek a trágyát telkükről elszállítani. (5) A trágyázandó földterületre talajerő visszapótlás céljára csak a vegetációs időn kívül lehet a trágyát kiszállítani és kiszórni, és azt az ingatlan használója a kijuttatástól számított 24 órán belül köteles a földbe beforgatni. A trágya szállítása során gondoskodni kell annak letakarásáról. (6) A trágya kezelésével és tárolásával kapcsolatos közegészségügyi előírások betartását külterületen is biztosítani kell. (7) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról. (8) Lakásban, lakáshoz tartozó helyiségben, nem lakás célját szolgáló egyéb helyiségben (pince, fáskamra, garázs, padlás, stb.) haszonállat nem tartható. (9) Családi házban kisállat a lakóépület arra alkalmas elkülönített nem lakás céljára szolgáló helyiségben, baromfi a lakóépülethez tartozó kertben, udvarban elkülönített és elkerített helyen is tartható. (10) A baromfi tartására szolgáló udvart úgy kell kialakítani, hogy az állatok a szomszédos épületek falazatában és falszegélyében kárt ne okozhassanak. 7. §. (1)Az állattartók az állatok tartása során kötelesek biztosítani olyan tartástechnológiát, hogy az a közegészségügyi, állategészségügyi, valamint környezetvédelmi igényeknek maradéktalanul megfeleljen. (2) Az állattartónak biztosítania kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson, senki közérzetét, életminőségét ne rontsa. (3) A közterületen okozott esetleges szennyeződést a tulajdonos, illetve az állat felügyeletével megbízott személy köteles haladéktalanul eltávolítani. 8. §.
4
(1) Az állattartó köteles gondoskodni az állattartásra szolgáló épületek szükség szerinti kitakarításáról, rendszeres, de legalább évi egyszeri kimeszeléséről, fertőtlenítéséről, a bűzös gázok áramlásának – mesterséges vagy természetes úton - magasba tereléséről. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a szennyvíz (-trágyalé) a szomszéd telkére, vagy közterületre ne folyhasson át, valamint a saját építésű telkét se szennyezze, és a talajt ne fertőzze. (3) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) folyamatosan gondoskodnia kell a legyek, rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról.
9. §. (1) A beteg, illetve betegségre gyanús állatot a tulajdonos köteles a tartás helyén elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. (2) Fertőző állatbetegség esetén az állattartó köteles bejelentést tenni a hatósági állatorvosnak. (3) Az elhullott nagytestű állatot (ló, szarvasmarha, 100 kg-on felüli sertés, stb.) a tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni, ahol az állatok elszállításáról haladéktalanul rendelkeznek. (4) Az állat tulajdonosa az állathullát, annak elszállításáig köteles zárt helyen, illetve zárt göngyölegben tartani. Az állathulla megsemmisítése csak az állategészségügyi szabályok betartásával történhet. (5) Elhullott állatot szemétgyűjtő edénybe tenni szigorúan tilos.
Külterületi állattartás 10.§. (1) A saját szükségletet meghaladó mértékű (kis-vagy nagyüzemi) állattartás – építési engedéllyel létesített épületben – kis haszonállatok, haszonállatok, és nagy haszonállatok vonatkozásában a külterületeken a vonatkozó közegészségügyi és egyéb jogszabályok, valamint e rendelet előírásainak betartása mellett a belterület szélétől mért 1000 méteres védősávon kívül – üzemszerűen is - létszámkorlátozás nélkül folytatható.
IV. Fejezet A kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályai Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 11. §. (1) A kedvtelésből tartott állatok száma - az eb és a macska kivételével – nem esik korlátozás alá, de gazdáik kötelesek megfelelő, sajátos életfeltételeket (elhelyezés, táplálás, gondozás) biztosítani a tartott állatok részére.
5
(2) Tilos az állatok kínzása, tartós nyugtalanítása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, valamint egymásnak ugratása, viadaloztatása. (3) Ha az állattartó nem kívánja, vagy nem képes az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. (4) Az állat tulajdonosa – egyéb elhelyezés hiányában – köteles felajánlani az állatot a jegyző közreműködésével vagy közvetlenül a községben gyepmesteri feladatot ellátó szervezet részére. 12. §. A közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartása a kedvtelésből tartott állatok tartásánál is kötelező. Az eb- és macskatartás külön szabályai 13. §. (1) Zalakomár község közigazgatási területén, családi házak udvarán háztartásonként – az eb korától és fajtájától függetlenül – legfeljebb 3 darab eb és egyszeri szaporulata (hathónapos korig), valamint 3 db macska tartható. E rendelkezés a vakvezető kutya tartására nem vonatkozik. (2) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként 1 db eb és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig – a veszélyesnek minősülő ebek kivételével - a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölötte lakók többségének hozzájárulásával, továbbá 1 db macska tartható. A hozzájárulás megkérése a jelenleg meglévő, nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. (3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete és a főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható.
14.§ (1) Eb csak egyedi jelzéssel ellátva tartható. Az egyedi jelzés a nyakörvön elhelyezett műanyag biléta, amelyen a község neve és az eb egyedi azonosítóját tartalmazó vonalkód szerepel. (2) Azon ebek esetében melyek egyedi azonosításra alkalmas mikro chippel jelölve vannak az (1) bekezdésben szereplő egyedi azonosító jelzés nélkül is tarthatóak. (3) Az egyedi azonosító jelzés, az eb nyilvántartásba vételekor vagy az időszakos oltás alkalmával ingyenesen vehető át. (4) Az eb tulajdonosa az egyedi azonosító jelzés elvesztése vagy olyan mértékű megrongálódása esetén, mely a beazonosítást lehetetlenné teszi, köteles annak észlelésétől számított 15 napon belül, saját költségére pótolni.
6
15.§ (1) Az eb tulajdonos köteles az ebet úgy tartani, hogy a házban, közös udvarban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát nem zavarja, testi épségét se veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon. (2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (3) Harapós, vagy támadó természetű eb tartása esetén a lakás, ház, udvar, telek bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell – szembetűnő módon – elhelyezni. (4) Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természetű, továbbá a nagytestű (45 cm magasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. (5.) A kutya tulajdonosa, vagy a felügyeletével megbízott személy köteles ügyelni arra, hogy az állat közterületen, a parkosított területet ne szennyezze. (6) Közforgalmat lebonyolító járművön ebet szállítani szájkosár és póráz nélkül tilos.
16. §. Tilos az ebet – vakvezető eb kivételével – bevinni: -
játszótérre vendéglátó egységekbe élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer raktárba szórakozóhelyre óvoda, iskola területére, azok parkolóiba illetve parkjaiba - orvosi rendelőbe, gyógyszertárba ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, azok parkolóiba illetve udvaraiba, parkjaiba temető területére 17. §.
(1) A közterületen őrizetlenül hagyott, illetve egyedi azonosító jelzéssel nem rendelkező kóbor ebet a jegyző a gyepmesterrel befogatja, majd a gyepmesteri telepre szállíttatja. Az eb őrzéséről a befogást követő 15 nap elteltéig a gyepmesteri telepen a gyepmester gondoskodik. (2) A tulajdonos ezen időszak alatt a költségek megtérítésével az ebet kiválthatja. A 15 nap eltelte után az eb további sorsáról az állatvédelmi előírások betartásával a gyepmester gondoskodik. (3) A gyepmester köteles a be fogott eb egyedi azonosító jelét három munkanapon belül a jegyzőnek jelenteni. (4) A jegyző az eb tulajdonosát a befogásról három munkanapon belül értesíti.
18. §.
7
Tilos a pit bull terrier tenyésztése, állatviadalok szervezése.
Eb-és macskatenyészet létesítésének szabályai 19.§. (1) Az eb-és macskatenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. (2) A tenyészet létesítéséhez szükséges kérelemhez csatolni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) továbbá az állategészségügyi szakhatóság nyilatkozatát, valamint a Magyar Ebtenyésztők országos Egyesülete és az építési telekkel határos ingatlanok tulajdonosainak (használóinak) előzetes belegyezését is. (3) Többlakásos épületben eb-és macskatenyészet létesítésére engedély nem adható.
V. Fejezet Veszélyes ebek tartásának szabályai 20. § (1) A veszélyes és veszélyesnek minősített ebek tartását és tartásának feltételeit a 35/1997.(II.26.) Korm. sz. rendelet, a 15/1997. (III.5.) BM rendelet, valamint a 15/1997.(III.5.) FM. rendelet szabályozza.
VI. Fejezet Eljárási szabályok 21.§ (1) A jegyző az állattartást megtilthatja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az állattartó engedéllyel nem rendelkezik, vagy az engedélytől eltérően tart állatot és felszólításra 30 napon belül az engedélykérelmet nem nyújtja be, illetve az állattartást nem engedélyben foglaltak szerint folytatja. (2) A jegyző az állattartást megtiltja, ha az állattartó az övezeti besorolástól eltérően tart állatot és azt felszólítás ellenére 30 napon belül nem szünteti meg. (3) Meg kell tiltani az állattartást, ha az állattartó egy éven belül két esetben az állattartás szabályainak megszegésével szabálysértést követ el. (4) Az állattartás megtiltása esetén az állattartó köteles a jegyző határozatában megjelölt időpontra az állattartást megszüntetni. (5) Amennyiben az (1) bekezdés szerint elrendelt tiltás ellenére az állattartó a végrehajtásra megállapított határidőn túl továbbra is folytatja a szabálytalan állattartást, úgy vele szemben 8
a jogszabály által – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései - megállapított eljárási bírságot (a továbbiakban: bírság ) kell kiszabni. (6) Ha a bírság kiszabását követően az újabb határidő után sem szünteti meg a szabálytalan állattartást a megbírságolt személy és a bírságot sem fizette meg, úgy a bírság behajtása érdekében a szabálytalanul tartott állatot, le kell foglalni. (7) Ha a bírság kiszabását követően az újabb határidő után sem szünteti meg a szabálytalan állattartást a megbírságolt személy, de a bírságot megfizette, úgy végrehajtási intézkedésként el kell rendelni a szabálytalanul tartott állatállomány elszállítását. (8) Amennyiben az állattartó több állatot tart a megengedettnél és a bírság (6) bekezdés szerinti behajtása érdekében indokolatlan az összes állatot lefoglalni, úgy a le nem foglalt lovakkal kapcsolatban a (7) bekezdésben leírtak szerint kell eljárni. (9) A (6) – (8) bekezdés szerinti lefoglalás, illetve végrehajtás alkalmazása esetén a lefoglalt állatok megfelelő tartásáról és őrzéséről gondoskodni kell. A lefoglalt állatokkal kapcsolatosan felmerülő összes szükséges költség – szállítás, illetve tartás és őrzés – valamint a tartás során keletkező kár a Ptk. szabályait figyelembe véve, az állatok tulajdonosát terheli. (10) A (6) bekezdés szerinti lefoglalás esetén haladéktalanul intézkedni kell a lefoglalt állat elárverezéséről. (11) A (6) és (7) bekezdés szerinti végrehajtás esetén a lefoglalt állatok csak abban az esetben adható vissza az állattartó részére, amennyiben az állattartó gondoskodott az állat engedélyezett helyen (község más területe, külterület, más település) történő elhelyezéséről és erről az ügyintéző meggyőződött. Ellenkező esetben a lovat az elhelyezés helyén kimúlásig kell tartani. (12) A (11) bekezdés szerint adható vissza az állattartó részére a szabálytalanul tartott állat abban az esetben is, ha a bírságot a (6) bekezdésben leírt lefoglalást követően fizették meg. (13) A (6) – (11) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során felmerült valamennyi költség a tiltást megszegő állattartó személyt terheli. A (11) – (12) bekezdés szerinti visszaadás feltétele a költségek e bekezdés szerinti megfizetése. (14) Legvégső esetben, ha az előző bekezdésekben szereplő eljárási cselekmények nem vezetnek eredményre az állattartást tiltó jogerős, végrehajtható határozat nem teljesítése esetén a jegyző az állattartó költségére elrendeli az állatállomány elszállítását és kényszerértékesítését.
VII. Fejezet Szabálysértési rendelkezések 21. § (1) Szabálysértést követ el és 30.000,-Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki e rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagyis: 9
a) b) c) d) e) f)
állatáról nem gondoskodik megfelelően, e rendeletben meghatározott darabszámot meghaladó állatot tart, csak engedéllyel tartható állatot engedély nélkül tart, az ebet úgy tartja, hogy az mások nyugalmát tartósan és rendszeresen zavarja, ebet közterületre póráz nélkül kienged, harapós, támadó természetű, vagy nagytestű ebet közterületen szájkosár nélkül vezet, illetve a közterületet beszennyezi g) aki az állattartás közegészségügyi feltételeit megszegi, h) aki hígtrágyázásos technológiával tartja állatait, i) aki a község közigazgatási területén ebet egyedi azonosító jelzés nélkül tart, j) aki az állattartás általános szabályait – e rendelet 4.§-ban foglaltakat megszegi.
VIII. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 22. §. (1) E rendelet az egyidejűleg tartható állatok számát határozza meg, ezen felül tartható az állatok egyszeri szaporulata az elválasztást követő legfeljebb 30 napig. (2) Az e rendeletben fel nem sorolt állatok tartásához az illetékes szakhatóságok javaslata alapján a jegyző előzetes engedélye szükséges. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából: szakhatóságok: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat MgSzH (4) Az az ebtartó, aki 2010. május 1. napján e rendelet előírásainál több ebet tart az ingatlanán, az előírtat meghaladó ebét, 2010. szeptember 30. napjáig tett előzetes bejelentés mellett – kimúlásig tarthatja. (5) Az a lótartó aki 2010. május 1. napján e rendelet szerint lótartást belterületen folytat, azt köteles azt megszüntetni – ha nem rendelkezik az e rendeletben foglalt követelményekkel illetve az előírt létszámra csökkenteni. (6) Amennyiben a fenti előírást a lótartó önhibáján kívül betartani nem tudja, és 2010. augusztus 30-ig beadott kérelmében igazolja, hogy rendelkezik olyan ingatlannal, melyen engedélyezhető a lótartás, ezen személy a jelenlegi állattartás helyén a meglévő állatállományt tarthatja addig, amíg az állattartási feltételeket az új állattartó helyen megteremti, de legkésőbb 2011. május 31. napjáig. (7) A jelen rendelet hatálybalépésekor működő lótartás esetén a (6) bekezdésben meghatározott átmeneti szabályozás csak arra az állattartóra vonatkozik, aki a rendelet hatálybalépésekor a telek tulajdonosa, illetve használója volt. A rendelet hatálybalépését követő tulajdonos, illetve használó változás esetén az új tulajdonosra, vagy használóra az (6) bekezdésében meghatározott átmeneti szabályozás nem vonatkozik. (8) Az ebeket egyedi azonosító jelzéssel legkésőbb 2011. március 31-ig kell ellátni.
10
23. §. (1) Ez a rendelet 2010. május 1. napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Zalakomár község önkormányzata képviselő – testületének az állattartás helyi szabályairól szóló 9/2004. (IV. 28.) valamint az ezt módosító 21/2005.(X.25.) rendelet hatályát veszíti.
Varga Miklós polgármester
dr. Weller – Jakus Tamás jegyző
Kihirdetve: Zalakomár, 2010. április 28. napján. dr. Weller – Jakus Tamás jegyző
11
A 6/2010.(IV.28.) helyi rendelet I. számú melléklete Állattartás
Állatszám
Állattartó épület család önellátásá ra -
Kislét számú állattartó telep
-
-
-
Nagylétsz ámú állattartó telep -
-
Kis haszonállat: baromfi, nyúl Haszonállat: sertés, juh, kecske Nagy haszonállat: ló szarvasmarha Kis haszonállat: baromfi nyúl Haszonállat: sertés juh kecske Nagy haszonállat: ló szarvasmarha Kis haszonállat: baromfi nyúl Haszonállat: sertés juh kecske Nagy haszonállat: ló szarvasmarha
Legkisebb távolság Saját lakás
Ásott kút
Saját vízellátás
1-200 db
5m
15 m
10 m
Egyéb fürdőmedence 5m
1-5 db
10 m
15 m
10 m
10 m
1-2 db
15 m
15 m
10 m
5m
< 500 db < 50 db
15 m
25 m
20 m
20 m
< 100 db < 200 db < 200 db
25 m
25 m
20 m
25 m
15 m
25 m
20 m
20 m
< 500 db < 50 db
-
-
50 m
-
< 100 db < 200 db < 200 db
-
-
-
-
< 30 db < 50 db
50 m
< 30 db < 50 db
12
-
50 m
-
