PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2002. (VIII. 30.) r e n d e l e t e az önkormányzat vagyonáról, hasznosításáról* Püspökladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 108. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. Bevezető rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat vagyonára, (mely az önkormányzat tulajdonából, az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogból áll), illetve az önkormányzati vagyon kezelésével megbízott vagyonkezelőkre. Az önkormányzat vagyona 2. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon: - helyi közutak és műtárgyaik, - a terek, parkok, - a köztéri műalkotások (2) A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és a forgalomképes vagyoni jogokból áll. (3) Az önkormányzati közszolgáltatások ellátásához, illetve gyakorlásához nem szükséges vagyonnal vállalkozás folytatható.
a
közhatalom
(4) Forgalomképes ingatlanok: - építési telkek vagy telekalakítással létrejött, önálló helyrajzi számú közterületi földrészletek, - lakóházingatlanok, - nem lakás céljára szolgáló helyiségingatlanok, - belterületi, külterületi mezőgazdasági művelésre, illetve egyéb hasznosításra alkalmas földterületek.
*
A 13/2003. (VI. 27.), az 5/2004. (III. 26.), a 29/2005. (XII. 23.), a 13/2007. (IV. 27.) és a 28/2007. (X. 26.) önkormányzati rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt rendelet.
2
Forgalomképes egyéb vagyon: - pénzeszközök, követelések, - kötvények, részvények, egyéb értékpapírok, - vállalkozásban lévő üzletrészek, - gépek, berendezések és felszerelések, járművek, beruházások és felújítások, - üzemeltetésre átadott eszközök (kivéve a törzsvagyon részét képező forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat). Forgalomképes vagyoni jogok: - használati jog, földhasználati jog, haszonbérleti jog, - bérleti jog. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása 2/A. § (1) Vagyonkezelői jog létesíthető a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére. (2) A vagyonkezelői jog átadása nem érinti az önkormányzati közfeladatok ellátásának kötelezettségét. (3)
A vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladatok és egyéb tevékenységek: Önkormányzati közfeladatok: - az épített és természeti környezet védelme - vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás - köztemető fenntartása - helyi közutak és közterületek fenntartása - köztisztaság és településtisztaság biztosítása - piac fenntartási tevékenység - alkalmi vásárok, rendezvények szervezése - a termál és gyógyfürdők fenntartása - turizmusfejlesztési feladatok ellátása - egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése - közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása - az egészségügyi ellátásról gondoskodás - gyermek és ifjúsági feladatokról gondoskodás Egyéb tevékenységek: 7011 ’03 Ingatlanberuházás, -eladás
7012 ’03 7412 ’03 7413 ’03 7414 ’03 7420 ’03 7487 ’03
3
Ingatlanforgalmazás Számviteli, adószakértői tevékenység Piac- és közvélemény-kutatás Üzletviteli tanácsadás Mérnöki tevékenység, tanácsadás Máshová nem sorolt egyéb gazdasági szolgáltatás
Egyéb tevékenységet csak oly módon és mértékben láthatja el a vagyonkezelő, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladatok ellátását. A vagyonkezelő által ellátandó feladatok közül a fent megjelölt közfeladatokat a tagvállalatok is végezhetik oly módon, hogy mint üzemeltetésre átadott befektetett eszközöket birtokolják és működtetik bérleti díj megfizetése mellett. A részletes bérleti szerződés feltételeinek tartalmaznia kell, hogy a vagyonkezelő (bérbe adó) által vállalt kötelezettségek, vagyonkezelői feltételek teljesülnek és ne csorbuljanak a bérbeadás során. 3. § (1) Az önkormányzat vagyonának elsődleges rendeltetése, hogy a közszolgáltatások ellátásához, valamint a közhatalom gyakorlásához szükséges anyagi, tárgyi feltéteket biztosítsa. (2) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása. (3) E rendelet alkalmazása szempontjából a hasznosítás az egyes vagyontárgyak használatára, bérbe, használatba vagy haszonbérletbe adására, illetve elidegenítésére terjed ki. (4) A hasznosítás az önkormányzat kötelező feladatainak ellátást nem veszélyeztetheti. Ingatlan vagyon nyilvántartása 4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanvagyonról ingatlanvagyon katasztert kell készíteni, és azt folyamatosan kell vezetni.
(2) A kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjának az adatai meg kell hogy egyezzenek a
4
földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával. (3) A kataszter ellenőrizhetőségének biztosítására az ingatlanokról kataszteri naplót kell vezetni. (4) Az ingatlanvagyon kataszter, valamint a kataszternapló készítése és annak folyamatos vezetése a polgármesteri hivatal városfejlesztési irodájának a feladata. (5) Az ingatlan állapotában - értékében - bekövetkező, illetve azt érintő változást a változás bekövetkezésétől számított 90 napon belül át kell vezetni a nyilvántartáson. (6) Az (1)-(5) bekezdésben részletezett ingatlan katasztert az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mérlegtételek alátámasztása leltárral 4/A. §1 (1) Az önkormányzathoz tartozó költségvetési szerveknél a költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök közül a (2) bekezdésben felsoroltak kerülnek két évenként leltározásra. (2) Eszközök I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Immateriális javakra adott előlegek 6. Immateriális javak értékhelyesbítése II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2. Gépek, berendezések és felszerelések 3. Járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előleg 1
Beiktatta a 29/2005. (XII. 23.) önkormányzati rendelet 1. §-a. 2006. január 1-én lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első ízben a 2007. december 31-i fordulónappal készült leltározás során kell alkalmazni.
5
7. Állami készletek, tartalékok 8. Tárgyi eszköz értékhelyesbítése. IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök 1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök 2. Koncesszióba adott eszközök 3. Vagyonkezelésbe adott eszközök 4. Vagyonkezelésbe vett eszközök 5. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése (3) A költségvetési szerveknek a tárgyi eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetniük mennyiségben és értékben. (4) Az érintett költségvetési szerveknek az e §-ban foglalt szabályozást figyelembe véve kell elkészíteniük leltározási szabályzatukat. Vagyonkezelőkre vonatkozó rendelkezések 5. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatást nyújtó önkormányzati intézmény, gazdasági társaság rendelkezésére bocsátja a feladatai ellátásához szükséges vagyontárgyakat. (2) Hatályon kívül helyezve. (3) Az önkormányzati vagyont részben a Polgármesteri Hivatal kezeli, illetve hasznosítja a képviselő-testület által alkotott helyi rendelet/ek, illetve határozatok szerint. (4) Hatályon kívül helyezve. (5) Hatályon kívül helyezve.
Önkormányzati vagyontárgyra vagyonkezelői jog alapítása közszolgáltatási feladatot ellátó gazdasági szervezet részére 5/A. §
6
(1) A jelen rendelet 1/A. illetve 1/B. mellékletében rögzítésre kerülő vagyontárgyainak használatára a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 80./A-80./B §-a szerint az önkormányzat a közszolgáltatási feladat ellátására tekintettel gazdasági szervezetek javára vagyonkezelői jogot létesíthet. (2) A vagyonkezelői jog alapítását megelőzően ezen rendeletben kell meghatározni, hogy mely vagyontárgyakra köt vagyonkezelői szerződést az Önkormányzat. (3) Vagyonkezelő jog nem létesíthető önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, illetve társasházban lévő önkormányzati és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az önkormányzat tulajdonában lévő védett erdők, véderdők, műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, történeti (régészeti) emlékek, védett természeti területek és értékek esetében szükséges az illetékes miniszter hozzájárulása a vagyonkezelésbe adáshoz. Védelmi létesítmények, védművek esetén az illetékes szerv hozzájárulása szükséges (4) A vagyonkezelői szerződés megkötése előtt a vagyontárgyakat értékelni kell, az érték meghatározása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 5/B. § (1) Az önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság javára, amely közszolgáltatási feladat ellátásáról gondoskodik, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyakra az Ötv. 80/A. § (5) – (6) bekezdései alapján kijelöléssel, ingyenesen, vagyonkezelői jogot alapíthat. Vagyonkezelő jog az átadott közfeladatot szabályozó külön törvényben meghatározott feltételek és eljárás, pályázati rend szerint, illetve ezek hiányában – a kijelölés esetét kivéve – az Áht-ban szabályozott nyilvános pályázat útján ellenérték fejében is megszerezhető, és gyakorolható. (2) A vagyonkezelői jog – (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik.
(3) Ingatlanra vonatkozó vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei.
7
(4) Vagyonkezelési szerződés nem köthető azzal, aki ellen csőd- és felszámolási eljárás van folyamatban, ill. akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása van (az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv.105/A. § (3) bekezdés) (5) A vagyonkezelőt – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelről szóló törvény szerint könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a vagyont nem idegenítheti el, továbbá nem terhelheti meg, és a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át. (A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 80/A. § (8) bekezdés) (6) A vagyonkezelő – a vagyonkezelési szerződés keretei között – jogosult a vagyontárgy birtoklására, használatára, hasznai szedésére. A Vagyonkezelő a közfeladatai ellátásához alvállalkozók, illetőleg közreműködők igénybevételére a tagvállalatai megbízásával jogosult, ezen feladatok ellátásához más vállalkozók igénybevétele kizárólag, testületi engedéllyel történhet, úgy hogy a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozóan külön korlátozó rendelkezéseket ír elő. (7) A vagyonkezelő köteles: a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó közterheket, teljesíteni az államháztartás alrendszereivel szemben fennálló, a vagyonhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeket, b) a vagyonnal összefüggésben teljesíteni a számvitelről szóló hatályos törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettséget, c) teljesíteni a vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget (a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről azonos megnevezés, egység szerinti könyv szerinti bruttó, elszámolt értékcsökkenés és nettó érték és a bekövetkező (tv. szerinti és engedélyezett) változásokról elkülönített analitikus és szintetikus nyilvántartást vezetni), d) köteles elszámolni a vagyonnal, melynek meghatározott részletezettségű kimutatását tárgyévet követő január 31-ig köteles benyújtania a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája részére. A kimutatást a jegyző által megadott módon és formában köteles elkészíteni a Vagyonkezelő.
e)
A Vagyonkezelő az átvett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait elkülönítetten köteles nyilvántartani oly módon, hogy az a saját vagyonnal folytatott vállalkozási tevékenységéből származó bevételeitől, illetve költségeitől és ráfordításaitól egyértelműen elhatárolható legyen.
8
(8) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról. A Vagyonkezelő köteles vagyonbiztosítást kötni a vagyonkezelésbe átvett vagyonra vonatkozóan az önkormányzat által meghatározott biztosítási kategóriákra és annak ellenértékét megfizetni. (9) A Vagyonkezelő a vagyonkezelése alatt álló vagyonnal – figyelembe véve (5)-(6) bekezdések szabályait – az általában elvárható gondossággal köteles gazdálkodni. Az e kötelezettsége megszegésével okozott kárért az önkormányzatnak a polgári jog általános szabályai szerint tartozik felelősséggel. (10) A Vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében köteles minden közérdekből nyilvános adat, valamint – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzat vagyonára és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és az okirat tulajdonos részére történő bemutatására. (11) Az átvett vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozóan a Vagyonkezelő évente köteles részletes előterjesztést készíteni, mely alapján az értékcsökkenés elszámolás módjáról döntés születhet. (12) A Vagyonkezelő az átvett vagyonra és feladatra vonatkozóan folyamatosan nyomon követi a pályázati lehetőségeket, az eredményes gazdálkodás érdekében a fejlesztési szakmai lehetőségeket, melyről haladéktalanul beszámol az önkormányzat részére. (13) A Vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésbe vett vagyonok a kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotához (értékéhez) viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növelésével) elszámolni. 5/C. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik: a) a határozott időtartamú vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartam elteltével, b) azon közszolgáltatási szerződés megszűnésével, mely szerződésre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történt, c) a szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetésével, d) a szerződés felmondásával, e) a kezelt vagyontárgy megsemmisülésével, f) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével, g) a szerződésben meghatározott egyéb ok vagy feltétel bekövetkezése esetén. (2) A felmondási idő:
a) b)
9
rendes felmondás esetén 6 hónap, rendkívüli felmondás esetén - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – 1 hónap
(3) A vagyonkezelési szerződés csak kivételesen, indokolt esetben mondható fel rendkívüli felmondással, így különösen akkor, ha a) a vagyonkezelő az Áht. 105/A – 105/B. §-ban foglalt kötelezettségeit az önkormányzat költségvetési és vagyongazdálkodási érdekeit hátrányosan érintő módon megszegi, b) a vagyonkezelő a működtetéssel kapcsolatban az átadóra (önkormányzat) nézve hátrányosan megszegi, a vonatkozó törvényben előírt feltételeket, c) a vagyonkezelő adó-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék tartozása több mint 6 hónapja lejárttá válik, vagy a vagyonkezelő ellen a vagyonkezelési szerződés tartama alatt csőd- vagy felszámolási eljárás indul, ill. végelszámolási eljárás kezdeményezésére kerül sor. (4) A vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással csak az önkormányzat szüntetheti meg. (5) A felmondás azonnali hatállyal történhet, ha a vagyonkezelő a vagyonban kárt okoz, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget. (6) Az önkormányzatnak a felmondás jogát oly módon kell gyakorolnia, hogy a közszolgáltatási feladat folyamatos ellátása biztosított legyen. (7) Amennyiben a vagyonkezelési szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, a vagyonkezelői jog az (1) bekezdés a) és c) – g) pontjai és (8) bekezdés szerinti megszűnése részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés megszűnéssel, ill. felmondással nem érintett részei változatlan tartalommal hatályban maradnak. (8) Amennyiben a vagyonkezelő a jogszabályban előírt felújítási, karbantartási vagy állagmegóvási munkákat az önkormányzat írásbeli felszólítása ellenére – a felszólítás kézhezvételét követő 120 napon belül – nem kezdi meg vagy a felszólításban megjelölt határidőig nem fejezi be, vagyonkezelői joga megszűnik, és az önkormányzat a vagyonkezelői jog törlése iránt intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál. (9) A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor, valamint a vagyonkezelési szerződésben meghatározott esetben köteles a vagyon értékének a kezelésbe adáskor fennálló állapothoz viszonyított különbözetével (csökkenésével vagy növekedésével) a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni. 5/D. §
10
(1) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés tartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot, ha a) ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indul, b) végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszűntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre kerül sor, c) köztartozása több mint 3 hónapja lejárttá vált. (2) Az önkormányzat megbízásából a tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult: a) a vagyonkezelés alatt álló vagyonba tartozó ingatlanba, annak helyiségeibe belépni, b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, ill. tanúsítványt készíttetni, c) a vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni. 5/ E. § (1) A vagyonkezelési szerződést írásba kell foglalni. (2) A vagyonkezelési szerződésnek az általános szerződési tartalmi kellékeken kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat: a) a kijelöléssel kapcsolatos adatokat, a vagyonkezelő adatait, b) a vagyonkezeléssel érintett vagyonkör pontos megjelölését, c) a vagyonkezeléssel érintett vagyontárgyak értékének megjelölését, d) a vagyonkezeléssel kapcsolatos esetleges korlátozások pontos megjelölését, e) azt a közszolgáltatási feladatot, amelyre tekintettel a vagyonkezelői jog alapítása történik, f) a vagyonkezelésbe adott vagyontárggyal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, ill. a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolási kötelezettség tartalmát,
g)
ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért. 5/F. §
11
(1) A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adására, birtokba vételére vonatkozó szabályok: A birtokba adás előtt: a) az önkormányzatnak rendeznie kell az ingatlanra fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket, b) a folyamatban lévő befejezetlen beruházások kivételével el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett, őt terhelő feladatokat, c) vagyonleltárt kell készítenie. (2) A birtokba adási- és vételi eljárás során jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egység részére 15 napon belül meg kell küldeni. 6. § (1) A vagyonkezelők a kezelésre átadott vagyonnal a jogszabályokban és ezen rendeletben meghatározott feltételek szerint rendelkeznek. (2) A vagyonkezelőt terhelő kötelezettségek teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetője felelős. 7. § (1) A vagyonkezelő szervezet köteles ellátni a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, állagmegóvásával, karbantartásával, üzemeltetésével, valamint - az intézmények kivételével - felújításával kapcsolatos feladatokat. (2) Az intézmények által kezelt vagyontömeg felújításáról a polgármesteri hivatal gondoskodik, az önkormányzat éves költségvetésében jóváhagyott keret alapján. (3) Az intézményeknél keletkezett elemi károk, rendkívüli meghibásodások elhárítására fedezetet - biztosítói kártérítés hiánya vagy annak nem elégséges nagyságrendje esetén - az éves költségvetési tartalékból igényelhető.
8. § A vagyonkezelő szervezet jogosult a rendeletben foglalt korlátozásokkal a) a kezelésében lévő vagyontárgyak - birtoklására,
- ingyenes használatára, - hasznainak szedésére, - birtokvédelemre,
12
b) a kezelésében lévő, a közszolgáltatásban nélkülözhető ingatlanvagyontárgyak - e rendelet feltételei szerinti - bérbeadására, c) a kezelésében lévő ingó vagyontárgyak - közszolgáltatás sérelmét nem okozó elidegenítésére. 9. § (1) A képviselő-testület a vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával a vagyonkezelő szervezet vezetőjét bízza meg. (2) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladataik végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átruházása 10. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, vagyonkezelői jogát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén, ezenkívül az egyházak elsősorban az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából - és más társadalmi szervezetek részére, valamint más önkormányzat részére, (utóbbinak a feladat- és hatáskör átvállalása), ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán lehet. (2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról a képviselőtestület határoz.
(3) Értékhatártól függetlenül ugyancsak a képviselő-testület határozata szükséges, ha az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházását önkormányzati érdek indokolja, mely esetben a határozathozatalhoz minősített szótöbbség szükséges.
A tulajdonosi jogok gyakorlása
13
11. § (1) A képviselő-testület jogosult értékhatárra tekintet nélkül az önkormányzati ingatlan, vagyoni értékű jog, befektetett pénzügyi eszköz elidegenítésének, gazdasági társaságba apportként történő bevitelének, biztosítékul adásának, vagy egyéb módon való megterhelésének engedélyezésére. Ingatlan, vagyoni értékű jog, befektetett pénzügyi eszköz elidegenítése esetén - a pénzügyi bizottság véleményének kikérése mellett - meghatározza: - a vételár legalacsonyabb összegét, - az elidegenítés módját (pályázati meghirdetés, meghatározott személynek, szervezetnek történő értékesítése), - a fizetési feltételeket (fizetési haladék, részletfizetési kedvezmény, kamat nélkül vagy kamattal, illetve a vételár egyösszegű megfizetése). (2) A vagyonkezelő szervezetek részére át nem adott ingatlanok bérbeadásával kapcsolatos feltételeket (bérbeadás célja, bérleti díj, bérbeadás időtartama, fizetési és egyéb feltételek) a bérbeadás célja szerinti ágazati bizottság állapítja meg. (3) Az egyéb tulajdonosi jogok gyakorlására a polgármester jogosult. 12. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba adása, kivéve a lakások és helyiségek bérletéről szóló 30/1996. (X. 30.) önkormányzai rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokat, nyilvános (indokolt esetben zártkörű és/vagy meghívásos) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére történhet. (2) Az ingatlanokat bérbeadni - kivéve a lakások és helyiségek bérletéről szóló 30/1996. (X. 30.) önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó, nem költség alapon bérbeadott ingatlanokat - csak nyilvános hirdetést követően, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére lehet. A hirdetést a helyben szokásos módon közzé kell tenni. (3) A forgalmi érték megállapításánál 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslést kell figyelembe venni. Vagyonhasznosításból származó bevétel 13. §
(1) A vagyonhasznosításból illeti meg.
14
származó bevétel az önkormányzat költségvetését
(2) Önkormányzati intézmény kezelésében lévő ingatlan értékesítéséből származó bevétel sorsáról a képviselő-testület a jogügylet engedélyezésekor (11. § (1) bekezdés) dönt. Felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése 14. § A képviselő-testület a vagyonkezelő szervek kezelésében lévő, feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítására, selejtezésére vonatkozó részletes szabályok kidolgozásával a vagyonkezelő szervezet vezetőjét bízza meg. Önkormányzati követelésekről történő lemondás 15. § (1) Behajthatatlan követelés a számviteli törvényben meghatározott, csak a termékértékesítés és szolgáltatás nyújtásából - ideértve az intézményi ellátással kapcsolatos szolgáltatásokat is - származó követelés. Követelések különösen az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával, közterület használati díjával, föld, valamint egyéb bérleti díjakkal, élelmezési térítési díjjal, továbbszámlázott közüzemi díjakkal, közműfejlesztési hozzájárulással, lakás használatbavételi díjjal, lakásépítés és vásárlás támogatásával, munkáltatói kölcsönnel minden egyéb, a fentiekben fel nem sorolt, és más részletfizetéssel kapcsolatos követelések. (2) Behajthatatlan követelésként csak a kisösszegű követelés értékhatára alatti összeg vehető figyelembe. A kisösszegű követelés értékhatárát a képviselő-testület 20.000 Ft-ban állapítja meg, mely értékhatárt el nem érő követelést behajtásra előírni nem kell. (3) Az önkéntes teljesítésre történő felhívás első ízben a követelés lejártát követő 30 nap, másod- és harmadízben újabb 30-30 nap. A háromszori felszólítás után a végrehajtással kapcsolatos költségeket el nem érő behajthatatlan követelés összegét törölni kell, hitelezési veszteségként le kell írni.
Önkormányzati vállalkozások szabályai 16. §
15
(1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységének formái: a) saját vállalkozás, b) más vállalkozásokban való részvétel, c) önkormányzati érdekű vállalkozások támogatása. 17. § (1) Az önkormányzat vállalkozásainak főbb területei: a) terület-előkészítés, b) vagyontárgyak értékesítése, c) vagyontárgyak bérbeadása, apportként történő vállalkozásba vitele, d) önkormányzati feladatok gazdasági társasági formában történő ellátása, e) idegenforgalmi adottságok hasznosítása, f) munkahelyteremtő beruházás, illetve abban való részvétel, g) kötelező közszolgáltatás koncesszióval történő ellátása, h) szolgáltatás nyújtása, i) közterületek hasznosítása, j) hirdetések /plakát, újságban/ (2) Az ingatlantulajdon vállalkozásba apportként történő bevitele előtt meg kell vizsgálni a vállalkozásnak történő bérbeadás célszerűségét. 18. § (1) Önkormányzati érdekűnek - és ezért támogatandónak - azokat a vállalkozásokat lehet tekinteni, amelyek a) a lakossági alapellátást javítják, élelmiszerkereskedelem, alacsony árszintű ruházati kereskedelem, fogyasztási szolgáltatások, tömegközlekedés, b) munkahelyet teremtenek /4 foglalkoztatotton túl/, c) helyi nyersanyagot értékesíthető módon feldolgoznak /mezőgazdasági termék, gyógyvíz/, d) környezetvédelmi célúak. (2) A támogatás formái: a) a helyi adókedvezmény - mentesség biztosítása,
b) szükséges földterület kedvezményes biztosítása az alábbiak szerint: - a szabad értékesítésű telkek eladása,
16
- a telek árának részletekben, vagy fizetési haladékkal /kamat felszámításával, vagy anélkül/ történő megfizetése, - kedvező bérleti feltételek megteremtése, - lehetőség az önkormányzattal közös vállalkozás létrehozására /apportként bevitel/ c) önkormányzati tőkebevitel, d) városi közszolgáltatások elvégzéséhez /közmunkákhoz/ pályázati hozzájárulás az alábbi területeken: - beruházások, - felújítások, - közművesítés, - parkfenntartás, - köztisztasági szolgáltatások. 19. § Az önkormányzat vállalkozásokkal kapcsolatos feladatait a képviselő-testület a bizottságok, a polgármester, a polgármesteri hivatal, valamint az önkormányzat által alapított, illetve az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok látják el. 20. § (1) A képviselő-testület a) a polgármester által előterjesztett javaslatról, a pénzügyi bizottság előzetes célszerűségi, gazdaságossági vizsgálatai figyelembevételével dönt saját vállalkozás létrehozásáról, más vállalkozásokban való részvételről, önkormányzati érdekű vállalkozások támogatásáról, b) kijelöli az önkormányzat képviseletére jogosult személyt/eket/, felhatalmazza előzetes tárgyalások folytatására, szándéknyilatkozat adására, megbízást ad előkészítő okiratok aláírására. (2) Az önkormányzat képviseletével elsősorban a polgármester, vagy képviselő-testületi, illetve bizottsági tag - kivételesen a polgármesteri hivatal dolgozója - bízható meg. A megbízás követelményei: szakértelem az adott szakterületen, felelősségvállalás. (3) A képviselettel megbízott intézkedéseiről beszámol a képviselő-testületnek.
21. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
Dr. M o l n á r László sk. polgármester
17
K e s e r ű László sk. jegyző
