1
TOKAJ VÁROS KÉPVISELİTESTÜLETÉNEK 16/2001. (VIII.29.) számú rendelet e az állatok tartásáról Tokaj Város Képviselıtestülete a módosított és kiegészített 1990.évi LXV. törvény l6.§.(1).bekezdésében biztosított jogkörében, figyelembe véve az Állategészségügyrıl szóló 1995.évi XCI. törvény, a végrehajtására kiadott 41/1997.(V.28) FM rendelet (Állategészségügyi Szabályzat), valamint az Állatok Védelmérıl szóló 1998.évi XXVIII. törvény rendelkezéseit, az állattartás helyi szabályozásáról az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános rendelkezések 1.§ A rendelet célja, hogy a települési környezet védelme érdekében - a helyi viszonyok, igények figyelembevételével - szabályozza Tokaj város közigazgatási területén az állattartást, állatszaporítást (tenyésztést), állatforgalmazást, állatszállítást, az állati hulladék kezelését, az ezzel foglalkozók jogait és kötelezettségeit. 2.§ Tokaj város közigazgatási területén állatot tartani a közegészségügyi, az állategészségügyi, az építési-, a vízügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett, e rendeletben megfogalmazott feltételekkel lehet. 3.§ A rendelet hatálya nem terjed ki: a) b) c)
a fegyveres erık, fegyveres testületek, rendészeti szervek feladatainak ellátásához szükséges állattartásra, az alkalmi cirkuszi rendezvényekre és állatkiállításokra, a külterületi állattartó telepeken folyó állattartásra, kivéve a kutyatartást,
2
d)
a közvetlen fogyasztásra szánt - vásárolt - zárt helyen legalább 3 napra elhelyezett összesen 5 db szárnyas átmeneti tartására. 4.§
(1)
E rendelet alkalmazása szempontjából: a) Állattartó: Aki az állat, állatok tulajdonosa, vagy felügyelıje, függetlenül attól, hogy szervezetrıl, gazdasági társaságról, magánszemélyrıl stb. van szó. b) Állatforgalmazó: Aki az állatot, állatokat üzletszerő tevékenység keretén belül értékesíti, függetlenül attól, hogy az vásárlást és továbbtartást követı, vagy saját tenyésztés, szaporítás útján történı eladás, ajándékozás, egyéb címen való átadás. c) Állatszállítás: Az állatok tartózkodási helyének lábon hajtással, jármővön, vagy egyéb módon történı megváltoztatása. d.)Állati hulladék kezelése: Az állathulla, az állati eredető melléktermék és a hasznosíthatatlan állati eredető anyag ártalmatlanná tétele, függetlenül attól, hogy azt a tulajdonos, vagy az állatot felügyelı, vagy az arra meghatalmazott, vagy az arra jogosultsággal rendelkezı végzi. e) Nyilatkozat tételre jogosult: Hozzájárulás szempontjából a szomszédos beépített, vagy beépítetlen ingatlan, ingatlanok tulajdonosai, bérlıi. f) Árutermelı tevékenység: A 7.§-ban foglaltakat meghaladó mértékő állattartás, függetlenül attól, hogy az vásárlásból továbbtartásra, szaporításra, tenyésztésre, saját fogyasztásra vagy állatforgalmazásra irányul. g) Ház körüli állattartás: a 7.§-ban felsorolt mértékő és annál alacsonyabb létszámú állattartás, függetlenül attól, hogy az vásárlásból továbbtartásra, vagy szaporításra, tenyésztésre, saját fogyasztásra vagy állatforgalmazásra irányul. h) Állatszaporítás, tenyésztés: Azonos, vagy különbözı fajtájú állatok tartása azzal a céllal, hogy szaporulatukat elválasztás, felnevelés után értékesítik, vagy továbbtartják.
3
i.) Nagy haszonállat: A szarvasmarha, ló, öszvér, szamár, sertés, juh, kecske, strucc. j) Kis haszonállat: Házinyúl, nutria, ezüstróka, más prémes állat, szárnyas, húsgalamb, éneklı- és díszmadarak , éti csiga, biogiliszta , méh stb. (i. és j. pont alattiak továbbiakban együtt: haszonállat ). k) Kedvtelésbıl tartott állatok: Eb, macska, sport- és díszgalamb, éneklı és díszmadarak, díszbaromfi, tengerimalac, aranyhörcsög, fehér egér, stb.) l) Kedvtelésbıl tartott, potenciálisan veszélyes állatok: (továbbiakban veszélyes állatok): Mindazoknak a nem háziállatfajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérgezı csípés, marás lehetısége) miatt az emberek életére, testi épségére veszélyt jelentenek, továbbá a kutyák közül a harci kutyák, amelyeket ezzel a célzattal tartanak és tenyésztenek. (2)
Amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik az árutermelı és ház körüli célra kedvtelésbıl tartott, valamint a veszélyes állatokra is a haszonállatokra vonatkozó elıírásokat kell alkalmazni. Állattartási övezetek 5.§
Tokaj város közigazgatási területe az alábbi állattartási övezetekre tagozódik: (1)
I. számú állattartási övezet: Az I. számú övezetbe tartozó területeket az l. sz. melléklet tartalmazza.
(2)
lI. számú állattartási övezet: Az II. számú övezetbe tartozó területeket a 2.sz.melléklet tartalmazza.
(3)
lII. számú állattartási övezet: Az III. számú övezetbe tartozó területeket a 3.sz.melléklet tartalmazza.
(4)
lV. számú állattartási övezet: Az IV. számú övezetbe tartozó területeket a 4.sz.melléklet tartalmazza.
4
Haszonállatok tartása, elhelyezése 6.§ (1)
I. számú állattartási övezet: Az I. számú övezetbe haszonállat ( nagy és kis haszonállat ) nem tartható.
(2)
lI. számú állattartási övezet: A II. számú övezetbe nagy haszonállat nem tartható.
(3)
lII. számú állattartási övezet: A III. számú övezetbe nagy és kis haszonállat tartható, de árutermelı jellegő állattartás nem folytatható .
(4)
lV. számú állattartási övezet: A IV. számú övezetbe nagy és kis haszonállat tartható, árutermelı jellegő állattartás folytatható. Tartható haszonállatok száma telkenként 7.§
(1) (2)
II. számú állattartási övezetben: - szárnyasok, húsgalamb és házinyúl összesen: - nutria, ezüstróka, más prémes állat összesen: IlI. számú állattartási övezetben: Nagy haszonállatokból: - ló, szamár, öszvér, szarvasmarha összesen: - sertés, juh, kecske, strucc összesen: Kis haszonállatokból (kivéve méhek) összesen:
(3)
40 db 10 db
6 db 12 db 120 db
lV. számú állattartási övezetben: A tartható állatok száma nincs korlátozva. E területeken Állategészségügyi Szabályzat elıírásai az irányadók.
az
5
Haszonállatok tartására szolgáló épületek és építmények elhelyezésének feltételei 8.§ Az állatok tartására szolgáló épületek és építmények elhelyezésénél az alábbi védıtávolságokat kell betartani. (1) A ház körüli állattartást szolgáló építmények elhelyezésénél: szárnyasok, házinyúl, prémesállatok
egyéb haszonállatok
a) Belterületen lévı lakótelken igazgatási és társadalmi, egészségügyi és szociális, mővelıdési és nevelési, oktatási intézmények, élelmiszer és vendéglátó üzemek, üzletek telkeinek határától:
14 m
40 m
lakóépülettıl és üdülıövezet határától:
6m
15 m
ásott kúttól, csıkúttól és kerti csaptól:
10 m
15 m
5m
10 m
5m
10 m
3m
3m
10 m
10 m
fúrt kúttól: távolságban helyezhetı el. b) Belterületi mezıgazdasági rendeltetéső földrészleten: -szomszédos gazdasági épülettıl: -különálló épület elhelyezésekor saját gazdasági épülettıl: -ásott kúttól, csıkúttól és kerti csaptól:
6
-fúrt kúttól:
5m
10 m
távolságban helyezhetı el. (2) Árutermelı jellegő állattartást szolgáló építmények elhelyezésénél betartandó védıtávolságok: a) nagy haszon állat tartása esetén: - 20 db-ig az (1) bekezdés a. és b. pontjában megjelölt mérték minimum 1,5-szöröse - 20 db felett annak 2,0-szerese b) kis haszon állatok közül ba)
- nutria, és más szırmés állat 30 - 50 db-ig az (1) bekezdés a. és b. pontjában megjelölt minimum 2,0 - szerese - 50 db felett annak 3,0 - szorosa
bb)
- szárnyasok tartásánál fajonként, illetve együttesen: - 31-100 db-ig az (1) bekezdés a. és b. pontjában megjelölt minimum 1,5 - szöröse II. Haszonállatok tartásának szabályai 9.§
(1)
Valamennyi állattartó köteles a tartott állatok részére a megfelelı életfeltételeket biztosítani.
(2)
Az állatok csak tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott létesítményben helyezhetık el. Ezeket naponként legalább egyszer ki kell takarítani. Az állattartó köteles az építmény rendszeres fertıtlenítésérıl, az ott található kártékony állatok irtásáról, a légytelenítésrıl folyamatosan gondoskodni.
(3)
Trágyát és trágyalevet szivárgásmentes győjtıben kell tárolni úgy, hogy onnan a trágyalé ki ne folyhasson. A szomszédos és saját telket, a talajt ne
7
fertızze. A trágyatelepet vízhatlan alapzattal és oldalfallal szükséges ellátni, vagy a trágyatelep körül lefedett peremtöltést és árkot kell kialakítani. A trágyalé elvezetése - saját telken belül is - kizárólag zárt csatornával történhet. A trágya és trágyalé győjtıt szükség szerint, de évente legalább kétszer köteles az állattartó kiüríteni, kitisztítani és fertıtleníteni. 4)
Szerves szalmás trágyát csak kazalban, betonaljzattal ellátott területen, maximum 50 q-ig lehet tárolni. A mélyalmos trágyát a telken tárolni tilos, annak elszállításáról, vagy egyéb módon történı hasznosításáról az istállóból történı kikerülésekor azonnal gondoskodni kell.
(5)
Haszonállat e rendeletben engedélyezett területen a 9.§. (10) bekezdésben meghatározott kivétellel, csak lakóépületen kívül tartható. Lakás erkélyén, közös használatú helyiségekben haszonállat átmenetileg sem helyezhetı el.
(6)
Haszonállat tartásához az egyébként engedélyezett területen az ingatlantulajdonos, bérlı hozzájárulása, többlakásos ingatlan esetén a házban lakók többségének írásbeli beleegyezı nyilatkozata szükséges
(7)
Többlakásos épület udvarába, kertjébe haszonállatokat kiengedni, ott legeltetni, a háztulajdonos és a lakók többségének írásbeli hozzájárulásával lehet.
(8)1 (9)
Ezüstróka és más ragadozó prémes állat, illetve biogiliszta csak külön engedély és a szomszédok hozzájárulása mellett tartható.
(10)
Galamb az engedélyezett területen padlástérben is tartható. Többlakásos lakóépület padlásterének elkülönített részén is. Ebben az esetben a padlásteret bérlık, használók és a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges.
(11)
Méhek tartása: a) Méhészkedést gyakorolni csak a vonatkozó külön jogszabályok megtartásával szabad.
1
Hatályon kívül helyezte a 2/2008. (II.13.) sz. rendelet 1. §. Hatályos 2008. március 1-tıl.
8
b) Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad. c) Többlakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás tulajdonosának (bérlıjének) hozzájárulásával és a d. pontban foglaltak megtartása mellett szabad. d) Méhészetet közös használatú épülettıl és a szomszédos ingatlanoktól 4 méter, használatban lévı utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezetı árok külsı szélétıl számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti. e) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkezı irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élı sövény létesítésével - a magasban való kirepülést biztosítani kell. f)2 A vándorméhészetre a mindenkori - jelenleg a növényvédelemrıl szóló 5/1998. (IV. 26.) MÉM számú és a méhészetrıl szóló módosított 15/1969. (XII.6) MÉM. számú rendeletek -, jogszabályi rendelkezések az irányadók. g) Ha a méhcsaládok száma az I. számú körzetben a 3-at a II. számú körzetben a 10-et a III. számú körzetben az 100-at a IV. számú körzetben a 200-at meghaladja, méhészetet létesíteni csak az összes szomszédos beépített és beépítetlen ingatlan tulajdonosának (bérlıjének) hozzájárulásával és a d. és e. pontban foglaltak megtartása mellett szabad. III. Kedvtelésbıl tartott állatok tartási szabályai 10.§ Tokaj Város közigazgatási területén a rendelet ezen fejezetében foglaltakat az övezethatárra tekintet nélkül egységesen kell alkalmazni. Eb és macskatartás 11.§ (1)
2
Az eb tulajdonosa köteles ebét a Polgármesteri Hivatalnál nyilvántartásba vetetni. Errıl nyilvántartó lapot kell készíteni, amely egyúttal az eb oltási
Módosította a 6/2002. (II.14.) sz. rendelet 1. §. Hatályos 2002. február 14-tıl.
9
bizonyítványa is. A nyilvántartási lapnak tartalmaznia kell az eb tartó nevét, címét, az eb tartási helyét, az eb fajtáját, hívó nevét, a kötelezı veszettség elleni oltásának idıpontját. (2)
(3)
A tulajdonos köteles - a három hónaposnál idısebb - ebét évente veszettség ellen beoltatni és ennek idıpontját az oltási bizonyítványra az állatorvossal rögzíttetni. A nyilvántartó lap adataiban történt változást (a tulajdonos személyi adatainak változását, tulajdonosváltozás, az eb tartás helyének változását, az eb elhullását stb.) a tulajdonos köteles a Polgármesteri Hivatalnál bejelenteni. Amennyiben a tulajdonos ebét nem a Polgármesteri Hivatal által szervezett oltáson oltatja, úgy köteles igazolni a nyilvántartást vezetı Polgármesteri Hivatalnál az eb oltásának tényét. Amennyiben a tulajdonos elmulasztja az eb kötelezı oltását, vagy ennek igazolását, és ezt a Polgármesteri Hivatal által meghatározott idıpontig nem pótolja, az eb kiirtását el kell rendelni. Az eb tulajdonosa vagy tartója köteles Tokaj város jegyzıjéhez bejelenteni: - a 3 hónapos kort betöltött ebet, - ha az eb elhullott, elveszett, vagy új tulajdonoshoz került, - az oltási igazolás felmutatásával az oltás megtörténtét, ha az eb nem a szervezett oltás keretén belül, vagy nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védıoltásban.
(4)
A tulajdonos köteles évente egy alkalommal az eb féregtelenítését is elvégeztetni, és ennek megtörténtét az oltási bizonyítványban feltüntetni.
(5)
Az eb közterületen való sétáltatásakor, ha az eb embert mart meg, köteles az eb tulajdonosa (sétáltatója) a sértett részére az eb nyilvántartási adatait közölni.
(6)
A tulajdonos köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, vagy az illetékes állatorvosnak is bejelenteni a sérült személyi adatainak közlésével, ha az eb embert mart meg.
(7)
Aki veszett, vagy veszettségre gyanús kóbor ebet észlel, azt köteles az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálathoz bejelenteni, a sérült személyi adatainak közlésével, ha az eb embert mart meg.
10
12.§ (1)
Többlakásos lakóépületekben, ahol két vagy több lakás van - az eb korától függetlenül - lakásonként csak egy eb tartható. A többlakásos lakóépületben tartható eb és macska tartásra további szabályaira a külön szakaszban foglaltak az irányadók.
(2)
Belterületen lévı egyedi beépítéső lakótelken - lakóépületben - 3 hónaposnál idısebb kutyából 2 db, macskából 3 db tartható. Ennél nagyobb számú kutya és macska tartása csak a külterületen engedélyezett.
(3)
Az ebek szaporulata legfeljebb 3 hónapos korig tartható az elızıekben engedélyezett létszám felett.
(4)3
A (2) és (3) bekezdésben foglaltak alól az ebtenyésztık felmentést kaphatnak a Képviselı-testület Településfejlesztési Bizottságától, a szomszédok írásbeli hozzájárulása alapján. 13.§.
(1) Többlakásos lakóépületben tartható eb és macskatartási szabályok: a)Többlakásos lakóépületben - függetlenül az épület szintjeinek számától lakásonként csak egy három hónaposnál idısebb eb és egy macska tartható, valamint szaporulata legfeljebb 3 hónapos korukig. b) Többlakásos lakóépületek lakásaiban eb tenyésztés nem folytatható. c)-f)4 g) Nem tartható eb, macska erkélyen, loggián, közös használatú helyiségben. 14.§ (1) 3 4
Tilos ebet tartani egészségügyi (kivéve állategészségügyi) intézmények, valamint közintézmények (iskola, óvoda stb.) épületében és udvarán,
Módosította a 2/2008. (II.13.) sz. rendelet 2. §. Hatályos 2008. március 1-tıl. Hatályon kívül helyezte a 18/2002 (IX.18.) sz. rendelet 1. §. Hatályos 2002. szeptember 18-tól.
11
közterületen. A vakvezetı, jelzı és ırzési feladatokat ellátó egyedek fenti helyeken - a közterület kivételével - tartható. (2 )
İrzı-védı célból zárt rendszerő telephelyeken tartott ebek esetén a telek bejáratánál „İrkutyával ırzött terület!" feliratú figyelemfelhívó táblát kell elhelyezni.
(3)
Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természető eb tartása esetén teljes biztonsággal meg kell akadályozni annak kijutását a zárt területrıl. Az ingatlan bejáratánál "Vigyázz a kutya harap!" feliratú figyelemfelhívó táblát kell elhelyezni.
(4)
Bekerítetlen ingatlanon tilos az ebet szabadon tartani. Az eb tulajdonosa köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve annak határait szabadon ne hagyhassa el. 15.§
A tulajdonos köteles ebét úgy tartani, hogy: - indokolatlanul ne zavarja a környezetben élık nyugalmát, életvitelét, - ne sértse a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szomszédjogokat, - ne veszélyeztesse mások testi épségét, egészségét, - ne szennyezze a környezetét, - ne sértse meg a mindenkor érvényes közegészségügyi és állategészségügyi szabályokat. 16.§ (1)
Közterületen, közös használatú udvaron, vagy más bárki által igénybe vehetı egyéb területen az ebet pórázon kell vezetni. Harapós, támadó, vagy kiszámíthatatlan ebet a harapás lehetıségét kizáró, zárt szájkosárral kell ellátni.
(2)5
Az ebet sétáltatni olyan közterületen lehet, ahol ezt tábla nem tiltja. Az ebek futtatására alkalmas helyet a Képviselı-testület jelöli ki. Ennek határait táblával kell jelölni.
5
Módosította a 6/2002. (II.14.) sz. rendelet 2. §. Hatályos 2002. február 14-tıl.
12
(3)
A futtatásról 14 éven felüli személy gondoskodhat, aki szükség esetén ebét köteles féken tartani (zabolázni) és gondoskodni arról, hogy az eb a terület határait ne hagyja el. 17.§
Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy a kutya gyalogjárót, közutat, sétányt, nyilvános parkot, lakóházak melletti parkosított területet, gyermekjátszóteret, többszintes lakóházak területét, lépcsıházát ne szennyezze. E területeken az eb ürülékének azonnali eltávolításáról az eb tulajdonos, illetıleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni. Ennek érdekében a sétáltatást végzı személy köteles magánál tartani az eb okozta szennyezıdés eltávolítására alkalmas eszközöket (kislapát, seprő, zacskó, szóróanyag, stb.). 18.§ (1) Tilos ebet beengedni, illetıleg bevinni, eltekintve a vakvezetı kutyáktól: a) a közönség részére nyitva álló helyiségekbe (ha ezt a helyiség tulajdonosa, vagy az afelett rendelkezı személy, szerv, üzemeltetı stb. a bejáratnál elhelyezett tilalmi táblával vagy felirattal jelzi), strandra, élelmiszerárusító üzletbe, élelmiszer-feldolgozó üzembe, élelmiszerraktárakba, valamint piac és vásárcsarnok területére, b) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre (kivéve, ha az intézmény vezetıje ez alól felmentést ad), c) ügyfélforgalmat lebonyolító középületekbe, d) diák- és munkásszállásokra, e) játszótérre, sportpályákra, kivéve az engedélyezett állatkiállításokat, f) parkokba (zöldterületre), ahol tábla tiltja. (2) Élelmiszert szállító jármővön ebet szállítani tilos.
13
19.§ Ebet tömegközlekedési jármővön pórázzal és szájkosárral ellátva csak külön menetjeggyel vagy bérlettel lehet szállítani kizárólag az utolsó ajtóhoz kapcsolódó térben, ahol 2 db ebnél több nem szállítható egyszerre. Öleb mérető eb a kocsi belsejében is szállítható kosárban vagy táskában. Az ebet szállító személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb az utasok nyugalmát ne zavarja. A jármő vezetıje a szállítási szabályok megsértıjét, illetve az utasok nyugalmát zavaró eb tulajdonost állatával együtt a jármő azonnali elhagyására kötelezheti. 20.§ (1)
A jegyzı felhívására szükség szerint, - de legalább 3 havonta - Tokaj Város Kincstára, - illetve a vele szerzıdésben álló köteles akciókat tartani a kóbor ebek begyőjtésére.
(2)
A befogott ebet a felmerült költségek megtérítése mellett igazolt tulajdonosa 8 nap - veszettség gyanúja esetén 14 nap - után kiválthatja. Költségként befogási díjat és napi tartási díjat kell fizetni az állat befogására és tartására jogosult részére. A költségek megtérítésénél minden megkezdett nap egész napnak számít. A befogott ebeknél a minimális tartási feltételeket biztosítani kell.
(3)
A befogott és a (2) bekezdésben megjelölt ideig ki nem váltott ebekkel Tokaj Város Kincstára, illetve a befogást és ırzést (tartást) végzı szabadon rendelkezik. A kóbor ebek tulajdonosa (tulajdonosai) ellen - a tulajdonos felderítése után - Tokaj Város Kincstára - illetve a befogást és ırzést (tartást) végzı szabálysértési eljárást kezdeményezhet.
(4)
A ki nem váltott ebek tekintetében az azokkal való rendelkezés elıtt a MEOE-t értesíteni kell fajtiszta vagy annak látszó ebek tekintetében, hogy annak elhelyezésében segítséget nyújthasson. A MEOE felmerülı igénye esetén az állategészségügyi intézmény az ebet köteles visszatartani, míg a MEOE kıteles ennek költségeit fedezni.
(5)
Tokaj Város Kincstára, vagy az arra jogosult által kóborlás miatt befogott ebeket, ha azok a kötelezıen elıírt veszettség elleni oltásban nem részesültek, a tulajdonosának visszaadni nem lehet. Ezeket az ebeket tulajdonosuk kártalanítása nélkül ki kell irtani.
14
21.§6 22.§ (1)
A veszett, veszettségre vagy fertızésre gyanús ebekkel kapcsolatos eljárásra az állategészségügyrıl szóló 1995. évi XCI. tv. és végrehajtási rendelkezései, valamint az Állategészségügyi Szabályzat az irányadó.
(2)
A korábban szabályszerően tartott, de a rendelet hatályba lépését kıvetıen tiltás, vagy korlátozás alá esı ebek legfeljebb egy évig tarthatók, kivéve, ha a tartási szabályok megsértése esetén egyébként is kötelezést kellene hozni az eb tartás megszőntetésére, illetve korlátozására. Az egy évi tarthatás lehetısége nem vonatkozik a közterületen tartott ebekre. IV. Kedvtelésbıl tartott, veszélyes állatokra vonatkozó szabályok 23.§7 V. Egyéb kedvtelésbıl tartott állatok tartási szabályai 24.§
(1)
Az egyéb kedvtelésbıl tartott állatot (díszmadár, aranyhörcsög stb.) zárt helyen - ól, ketrec, kalitka stb. - kell tartani.
(2)
Többlakásos épületben egyéb kedvtelésbıl tartott kisállat csak lakásban helyezhetı el, erkélyen, loggián nem tartható.
(3)
Ha az egyéb kedvtelésbıl tartott állatok összesen az I. számú körzetben a a II. számú körzetben a a III. számú körzetben az meghaladja, az állatok tartásához az hozzájárulása szükséges.
6 7
száma fajra való tekintett nélkül 10-et 20-at 50-et összes lakó elızetes, írásbeli
Hatályon kívül helyezte a 6/2002. (II.14.) sz. rendelet 3. §. Hatályos 2002. február 14-tıl. Hatályon kívül helyezte a 6/2002. (II.14.) sz. rendelet 3. §. Hatályos 2002. február 14-tıl.
15
(4)
A többlakásos épületekben tartható egyéb kedvtelesébıl tartható állatok száma övezeti besorolástól függetlenül lakásonként összesen 10 db lehet.
(5)8
A (4) bekezdésben foglaltak alól az állattartók felmentést kaphatnak a Képviselı-testület Településfejlesztési Bizottságától, a szomszédok írásbeli hozzájárulása alapján. VI. Állatvédelmi, közegészségügyi szabályok 25.§.
(1)
Tilos az állatokat kínozni, tartósan nyugtalanítani, bármilyen módon bántalmazni, elhagyni, emberre vagy állatra uszítani, valamint állatviadalra idomítani.
(2)
Kutyát megkötni csak kifeszített huzalra ("futóláncra") szabad. A megkötött, vagy tartósan elzárt eb napi sétáltatásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.
(3)
Ha az állattartó nem képes, vagy nem kívánja az állatot tovább tattani, köteles annak megfelelı elhelyezésérıl gondoskodni.
(4)
Valamennyi állattartó az állatok tartásánál köteles az állategészségügyi és közegészségügyi szabályokat betartani.
(5)
Az állattartó az állat fertızı megbetegedését, annak gyanúját, vagy ilyen körülmények között történı elhullását köteles azonnal a területileg illetékes körzeti állatorvosnak bejelenteni és az állatorvos intézkedéseit végrehajtani VII. Állati tetem elhelyezése, megsemmisítése, 26.§
(1)
Az állati tetem megsemmisítését a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzat tartalmazza.
(2)
A nagy haszonállatok tetemét az állatorvosi igazolást követıen, de legkésıbb 24 órán belül, a az állattartó kıteles elszállíttatni a fehérje-
8
Módosította a 2/2008. (II.13.) sz. rendelet 3. §. Hatályos 2008. március 1-tıl.
16
feldolgozóhoz. Amennyiben a tulajdonos ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt az önkormányzat a tulajdonos költségére elvégezteti. (3)
A közterületen talált állati tetemek hulla-tárolóba történı szállítását Tokaj Város Kincstára végzi.
(4)-(5)9
VIII. Vegyes rendelkezések 27.§. (1)
E rendelet alkalmazása során történı eljárásra az államigazgatási, illetve a szabálysértési eljárás általános szabályai az irányadók.
(2)
Az állatok tartására vonatkozó rendelkezések megszegése esetén, továbbá közérdekbıl, vagy jelentısebb magánérdekbıl az állattartást korlátozni lehet. A rendelkezések súlyos vagy ismételt megszegése esetén az állattartás jogát meg lehet vonni.
(3)
A jegyzı által megbízott személy köteles szükség szerint ellenırizni az eb tartási szabályok betartását. A szabályok megsértıit a Polgármesteri Hivatalnál kell bejelenteni. IX.Szabálysértési rendelkezések 28.§
(1)
9
Aki a rendelet 9.§.(1) - (10)-ben, a 11. §.-ban, a 12.§.(1)-(3) bekezdésében, a 13.§.-ban, a 14.§. (1) bekezdésében, a 16-19 §-okban, a 21.§-ban, a 23.§ (1) bekezdésében, a 24.§.(2) és (4) bekezdésében, a 25 §. (1) és (3) bekezdésében, 26.§.(5) bekezdésében foglaltakat megszegi, vagy kijátssza az szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható.
Hatályon kívül helyezte a 6/2002. (II.14.) sz. rendelet 3. §. Hatályos 2002. február 14-tıl.
17
(2)
Az (1) bekezdésben megállapított szabálysértés esetén a Polgármesteri Hivatal erre feljogosított dolgozója helyszíni bírságot szabhat ki.
X.Hatálybaléptetı rendelkezések. 29.§ (1)
A haszonállattartók jelenleg meglévı állatállományaira az e rendelet 5.§, 6.§, 7.§-aiban foglalt korlátozások nem vonatkoznak , viszont állatállományuk növekedése esetén - a rendelet hatályba lépését követıen, a növekmény tekintetében - ezen rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Továbbá az a haszonállattartó, aki tevékenységét legalább tíz éven át gyakorolta, és saját, valamint családja megélhetését ezen állattartásból biztosítja, az kérelemmel fordulhat a Képviselı - Testülethez az állattartás egyedileg történı engedélyezése iránt.
(2)
A rendelet 8.§-ban foglalt elıírások csak a rendelet hatályba lépését követıen létesülı haszonállatok tartására szolgáló épületekre és építményekre vonatkozik. 30.§
E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2001. október 1-tıl kell alkalmazni. Ezzel egyidejőleg Tokaj Város Önkormányzatának a 10/1991.(XI.25). számú és a 8/1993(VI.2) .számú rendeletével módosított - az állattartásról szóló - 3/1988. számú tanácsrendelete hatályát veszti.
Karajz Gábor sk. jegyzı
Májer János sk. polgármester
18
l.sz.melléklet 1.számú állattartási övezetbe tartozó területek ( az övezetben nagy és kis haszonállat nem tartható ) Árpád utca Bajcsy-Zs-utca Baross Gábor utca Bem József utca Benedek Pál út 9.sz-29.sz.ig Bethlen köz Bethlen Gábor út Bodrog part Bodrogkeresztúri út Dienes P.út Dózsa György út Hısök tere
József Attila út Kossuth tér Liget köz Rákóczi út Óvár utca Rózsa köz Szepessy köz Széchenyi sétány 1-5.számig Tokaji Ferenc ltp. Városház köz Zákó köz Serház útig Hajdú köz
2.sz.melléklet 2.számú állattartási övezetbe tartozó területek ( az övezetben nagy haszonállat nem tartható ) Ady E út Aranyosi utca Bartók Béla utca Benedek Pál utca 1.sz.övezeten kívüli szakasza Bodrog utca Csalogány utca Csokonai utca Dancka köz Deák Ferenc utca Görög utca Hegyalja utca
Kodály utca Malom utca 24-30 számig Rév köz Serház utca Szepsi L.utca Tarcali út Temetı köz Toldi út Vasvári út Táncsics köz Táncsics út
19
Jókai utca Gróf Apponyi A.út 1-11 számig, 2-32 számig Zákó köz ( Serház úttól )
Váradi utca Csurgó völlgy
3.sz.melléklet 3.számú állattartási övezetbe tartozó területek ( az övezetben kis és nagy haszonállat tartható, de árutermelı jellegő tartás nem folytatható ) Báró Hirsch út Báthori utca Bocskai utca Bodnár köz Budai Nagy Antal utca Gönczi utca Gróf Apponyi A. út 13-17.sz., 34-56 számig Hétszılı dőlı Hunyadi János út Klapka utca Ladányi út
Malom utca 2.sz.övezeten kívüli szakasz Mezı utca Négyes utca Petıfi út Szabadság út Széchenyi sétány 7.számtól végig Töltés köz Verebes dőlı Lencsés dőlı Tompa utca
20
4.sz.melléklet 4.számú állattartási övezetbe tartozó területek ( az övezetben árutermelı jellegő és minden egyéb jellegő tartás folytatható )
Az 1., 2., 3. számú övezetbe nem tartozó belterületi lakóterületek, valamint a mezıgazdasági rendeltetéső külterületi földrészletek.
