NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 13/1999./VII.01./ számú rendelete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselõinek közszolgálati jogviszonya egyes kérdéseirõl
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyûlése a köztisztviselõk jogállásáról szóló - többszörösen módosított - 1992. évi XXIII. tv. felhatalmazása alapján a Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban állók lehetséges anyagi elismerése és ösztönzése, a köztisztviselõ által betöltött munkakörhöz fûzõdõ sajátos tevékenység és felelõsség elismerése érdekében a köztisztviselõk közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseirõl az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya 1.§ /1/ E rendelet hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatal /a továbbiakban: Hivatal/ határozatlan, illetve a helyettesítés vagy meghatározott feladat ellátása céljából határozott idõre kinevezett köztisztviselõire, valamint a politikai tanácsadóra. /2/ E rendelet elõírásait a részmunkaidõs, illetve az évközben keletkezõ vagy megszûnõ közszolgálati jogviszonyok esetében idõarányosan kell alkalmazni. /3/ E rendeletnek a címek adományozásával kapcsolatos elõírásai a Hivatal nyugdíjasainak vonatkozásában is alkalmazhatóak azzal, hogy nevezettek a közszolgálati jogviszonyuk fennállása alatt szerzett címeik használatára a “nyugalmazott” jelzõ feltüntetése mellett, a nyugállományba vonulásuk után is jogosultak. II. fejezet 2.§ A Hivatal köztisztviselõi munkaköreinek megnevezése /1/ A Hivatal vezetõje Nyíregyháza Megyei Jogú Város Jegyzõje. A Jegyzõ tevékenységét közvetlenül az Aljegyzõ segíti, egyben távolléte, vagy egyéb
akadályoztatása esetén helyettesíti, továbbá ellátja a jegyzõi törzskar vezetésével kapcsolatos feladatokat. /2/ A Hivatal fõbb belsõ szervezeti egységeinek vezetésével határozatlan idõre szólóan megbízott köztisztviselõk munkakörének megnevezése: irodavezetõ, a polgármesteri kabinet esetében: kabinetvezetõ, a városi gyámhivatal esetében pedig: gyámhivatal vezetõ. Az irodavezetõket távollétükben, illetve egyéb akadályoztatásuk esetén a határozatlan idõre szólóan megbízott nem függetlenített irodavezetõhelyettesek helyettesítik. Az irodavezetõk és helyetteseik közötti feladatmegosztást a munkaköri leírásaikban pontosítani kell. /3/ A fõbb szervezeti egységeken belül az elkülönült szakfeladatokat ellátó legalább három fõbõl álló - csoportok élén a határozatlan idõre szólóan megbízott csoportvezetõk állnak. /4/ Az irodavezetõi és irodavezetõ-helyettesi, valamint a csoportvezetõi feladatok ellátására adott megbízások, külön indokolás nélkül, bármikor visszavonhatók. /5/ Az elõzõekben meg nem nevezett köztisztviselõk jogosultak a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvényben meghatározott- a munkaköri leírásaikban pontosított besorolási fokozataiknak megfelelõ megnevezéseket használni. /6/A fizikai munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselõk munkaköri megnevezésénél az általuk ténylegesen gyakorolt tevékenységnek a köznapi szóhasználatban meghonosodott meghatározására kell törekedni. III. fejezet A munkaidõ 3.§ /1/ A hivatal köztisztviselõinek heti munkaideje 40 óra. /2/ A heti munkaidõt az alábbi munkarend szerint kell ledolgozni: a./ A munkaidõ minden munkanapon hét óra harminc perckor kezdõdik, és hétfõn kedden csütörtökön tizenhat óráig, szerdán tizennyolc óráig, míg pénteken tizenhárom óra harminc percig tart. A napi munkaidõn belül a törzsmunkaidõ hétfõn, kedden és csütörtökön nyolc órától tizenöt óra harminc percig, szerdán nyolc órától tizenhét óra harminc percig, míg pénteken nyolc órától tizenhárom óráig tart. A törzsmunkaidõt a köztisztviselõk kötelesek a munkahelyeiken tölteni, a rugalmasan kezelt munkaórákat pedig azok igénybe vételének havában - a munkanapokon hét óra és tizenkilenc óra között kötelesek ledolgozni. Ennek tényét a Jegyzõ az irodavezetõk közremûködésével, a jelenléti ívek adatai alapján legalább havonként ellenõrzi. A munkában töltött idõt
igazoló jelenléti ívet vagy egyéb, arra alkalmas kimutatást a hivatal valamennyi belsõ szervezeti egységénél vezetni kell. A rugalmas munkaidõ biztosította a kedvezményeket az ügyfélszolgálatot is ellátó köztisztviselõk az ügyfélszolgálatra történõ beosztásuk munkanapján az ügyfélszolgálati idõ terhére nem vehetik igénybe. b./ A takarítói munkakörben részmunkaidõben foglalkoztatottak munkaideje munkanapokon reggel öt órától nyolc óráig, míg délután tizenhat órától tizenkilenc óráig az étteremben foglalkoztatottak munkaideje pedig munkanapokon hat óra harminc perctõl tizenöt óráig tart, amely munkaidõt kötelesek a munkahelyeiken tölteni. c./ A közterületfelügyeleti feladatokat ellátó dolgozók alap munkaideje munkanapokon hét órakor kezdõdik és hétfõtõl csütörtökig tizenhat óráig, míg pénteken tizenhárom óra harminc percig tart. A közterületfelügyelõk változó munkarendben is foglalkoztathatók, melyet az ellátandó feladatoktól függõen a Közterület-felügyelet vezetõje a bejárási utasításban határoz meg. /3/ A napi munkaidõn belül huszonnégy perc munkaközi szünetet (ebédidõt) kell biztosítani, amely idõt a köztisztviselõk nem kötelesek a munkahelyen tölteni, és amely idõ a napi munkaidõbe nem számítható be. /4/ Az idõszakonként visszatérõen ismétlõdõ jelentõs többletfeladatok elvégzése érdekében a Jegyzõ elrendelheti a rugalmasan kezelhetõ munkaidõ napi ledolgozását is. 4.§ Túlmunkavégzés /1/ Túlmunkavégzésnek minõsül az a munkavégzés, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. § /1/ bekezdésében meghatározott heti munkaidõt meghaladó mértékben írásban elrendel vagy annak elvégzését a köztisztviselõ kérésére írásban igazolja. /2/ A köztisztviselõt túlmunkavégzés esetén külön díjazás nem illeti meg, azonban a munkanapokon végzett túlmunkáért azzal azonos, míg a heti szabad-, illetve pihenõ napon vagy a munkaszüneti napokon végzett túlmunkáért kétszeres mértékû szabadidõre jogosult. /3/ A rendszeres túlmunkát végzõ köztisztviselõ részére évi maximum húsz munkanap szabadidõ- átalány állapítható meg. A szabadidõ-átalányban részesíthetõ munkaköröket és a szabadidõ-átalány mértékét a Jegyzõ állapítja meg. /4/ A túlmunkáért járó szabadidõ az irodavezetõ elõzetes egyetértésével vehetõ igénybe.
IV. fejezet A köztisztviselõk díjazása, jutalmazása, külön juttatásai és költségtérítései 5.§ Személyi illetmény /1/ A Jegyzõ a kimagasló teljesítményt nyújtó speciális szakismeretet igénylõ feladatokat ellátó köztisztviselõnek személyi illetményt állapíthat meg. /2/ A személyi illetményben a Hivatal létszámába tartozó köztisztviselõk legfeljebb 10 %-a részesíthetõ. /3/ A személyi illetmény mértéke nem haladhatja meg a Jegyzõ alapilletményének összegét és az azzal kapcsolatos személyzeti döntést nyilvánosságra kell hozni. 6. § Helyettesítési díj /1/ A Hivatal távollévõ köztisztviselõjének helyettesítése, vagy betöltetlen létszámhely feladat-ellátására irányuló belsõ helyettesítés esetén helyettesítési díj 30 napot meghaladó helyettesítés esetében a helyettesítés 31. napjától állapítható meg. A helyettesítés a feladat-ellátás elsõ napjától díjazandó, a helyettesítõ a 31. naptól tarthat igényt díjazásra. /2/ A helyettesítéssel legfeljebb 2-2 köztisztviselõ bízható meg. A helyettesítési díj a helyettesített személy (létszámhely) alapilletményének összesen legfeljebb 50 %-a lehet. /3/ Az /1/ bekezdés szerinti helyettesítés - a Jegyzõ eltérõ engedélyének hiányában nem haladhatja meg naptári évenként ugyanazon dolgozó esetében a két hónapot. /4/ Nem állapítható meg helyettesítési díj az éves szabadságát töltõ köztisztviselõ helyettesítése esetén. A helyettesítõ a helyettesítéssel megbízott köztisztviselõ nem jogosult helyettesítési díjra a folyamatosan 15 munkanapot meghaladó távolléte idejére. 7.§ Idegennyelvtudási-pótlék /1/ Ha a köztisztviselõ - a Jegyzõ által meghatározott - olyan munkakört tölt be, amelyben idegen nyelv használata szükséges, idegennyelvtudási-pótlékra jogosult, feltéve hogy a nyelvismeret nem munkaköri kötelessége. /2/ Az idegennyelvtudási pótlék mértéke: •
felsõfokú nyelvvizsgával rendelkezõk esetében az illetményalap 50 %-a,
• •
középfokú nyelvvizsgával rendelkezõk esetében az illetményalap 30 %-a, alapfokú nyelvvizsgával rendelkezõk esetében az illetményalap 15 %-a.
/3/ Azokban - az ugyancsak a Jegyzõ által meghatározott - munkakörökben, amelyekben az idegennyelv használata munkaköri kötelezettségek teljesítéséhez szükséges a köztisztviselõ csak a nem kötelezõen elõírt nyelvvizsga birtokában jogosultak a pótlékra. Címadományozás 8.§ /1/ A címzetes tanácsosi, címzetes fõtanácsosi cím adományozására vonatkozó javaslattétel rendjét, illetve az adományozási alkalmat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. /2/ A címzetes tanácsosi, címzetes fõtanácsosi cím adományozása esetén a cím használatára jogosultak e címeiket a munkakörük megnevezése mellett használhatják. /3/ A “Kiváló Köztisztviselõi Munkáért” díj adományozására vonatkozó javaslattétel rendjét, az adományozási alkalmat a szakmai kitüntetések adomámyozásának rendjérõl szóló 40/1997.(V.l.) számú Önkormányzati rendelet 5.§-a tartalmazza. Külön juttatások, jutalmazás, költségtérítések 9.§ /1/ A köztisztviselõk minden naptári évben külön juttatásként egy havi - pótlékkal, illetménykiegészítéssel számított - illetményüknek megfelelõ összegre jogosultak, amelyet a tárgyévet követõ elsõ hónap tizenötödik napjáig kell kifizetni. A közszolgálati jogviszony évközbeni megszûnése, illetve a köztisztviselõk áthelyezése esetén, részére a fenti összeg idõarányos részét az utolsó munkában töltött napján kell kifizetni. /2/ A tartósan színvonalas teljesítményt nyújtó, és példamutató magatartást tanúsító köztisztviselõ jutalomban részesíthetõ. /3/ Az egyes jelentõsebb többletmunkával is járó feladatellátásra a Jegyzõ - az éves költségvetésben meghatározott kereteken belül - céljutalmat tûzhet ki. /4/ A köztisztviselõ részére a /9/ bekezdés szerint segély adható, továbbtanulás esetén szakkönyv, tanulmányokat elõsegítõ jegyzet használata biztosítható. /5/ A köztisztviselõt - kivéve a fizetés nélküli szabadságon lévõket - természetbeni juttatásként a hivatali étkezdében történõ étkezés esetén, a mindenkori, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adómentes mérték erejéig, étkezési költségtérítés illeti meg.
Azoknak, akik a rész-, illetve osztott munkaidõben történõ foglalkoztatásuk miatt a hivatali étkezde szolgáltatásait nem tudják igénybe venni, kizárólag fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványt kell biztosítani, amelynek értéke meghatározásánál a mindenkori, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben vagy más jogszabályban meghatározott adómentes mértéket kell figyelembe venni. /6/ A Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívüli állandó lakóhellyel rendelkezõ köztisztviselõ részére - a jogszabályban meghatározott mértékû - utazási költségtérítés jár. /7/ A köztisztviselõk belföldi kiküldetés esetére járó napidíjának számításánál havonta 21 napot kell figyelembe venni és a napidíjat 10,- Ft-ra kerekítve kell megállapítani. /8/ Az elõre nem tervezhetõ, rendkívüli kiadások fedezésére a köztisztviselõ kérésére, részére évente egy alkalommal a havi illetményének megfelelõ mértékû illetményelõleg biztosítható, amelynek összege nem haladhatja meg a folyósítás napján hatályos jogszabályban megállapított mindenkori legkisebb havi munkabér mértékének ötszörösét. /9/ A Polgármesteri Hivatal a./ az arra rászoruló köztisztviselõjének, nyugdíjasának - az irodavezetõ, a hivatali szakszervezet javaslata alapján - az anyagi helyzetét lényegesen hátrányosan érintõ esetben (pl. huzamosabb betegség, háztartásban bekövetkezett káresemény, stb.) kérelmére a mindenkori illetményalappal megegyezõ összegû segélyt nyújthat. A köztisztviselõ által benyújtott segélykérelmet - a közvetlen munkahelyi vezetõ véleményezését követõen - a Jegyzõbõl, a Gazdasági Iroda vezetõjébõl, a szakszervezet képviselõjébõl, valamint a Személyzeti Csoport vezetõjébõl álló bizottság bírálja el. b./ valamennyi határozatlan idõre kinevezett, legalább hat hónapja állományában lévõ köztisztviselõ részére az eltartásában lévõ nappali tagozatos tanulmányokat folytató gyermeke (gyermekei) után évente gyermekenként az illetményalap 25 %ának megfelelõ összegû beiskolázási segélyt folyósíthat. A segélyre való jogosultság tényét igazolni kell. A beiskolázási segély kifizetését a köztisztviselõk kérelmére - a Szakszervezeti Bizottság véleményezése mellett - a Jegyzõ engedélyezi. c./ valamennyi határozatlan idõre kinevezett köztisztviselõje részére annak közeli hozzátartozója halála esetén, amennyiben eltemettetésérõl maga gondoskodott, a mindenkori illetményalappal egyezõ mértékû temetési segély folyósítható. Közeli hozzátartozónak tekintendõ a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó - , a mostoha- és a nevelõszülõ, valamint a testvér, továbbá az élettárs.
A temetési segély kifizetését a köztisztviselõ kérelmére - a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla benyújtását követõen - a Jegyzõ engedélyezi. /10/ A köztisztviselõt - amennyiben önkéntes nyugdíjpénztár tagja, - havonként a költségvetési rendeletben meghatározott mértékû tagdíjfizetési hozzájárulás illeti meg. 10.§ /1/ A Hivatalnál legalább egy éve állományban lévõ határozatlan idõre szólóan kinevezett köztisztviselõ munkáltatói támogatásban részesíthetõ lakótelek vásárlás, lakásépítés, lakásvásárlás, lakáscsere, vagy lakásbõvítés és korszerûsítés esetére. /2/ A támogatás forrása a közgyûlés által e célra a költségvetésbõl, a tárgyévi január hó 1-jén engedélyezett dolgozói létszám után 1.000.-Ft./fõ mértékben képzett lakásépítési alap, amely tartalmazza még a korábbi évek pénzmaradványait, a visszafizetett törlesztések összegét, a felszámított késedelmi kamatokat, az új munkáltató által megtérített támogatásokat, az idõ elõtti visszafizetések és rendkívüli törlesztések összegét. /3/ A támogatás részletes feltételeit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. 11.§ A köztisztviselõt a közigazgatási alapvizsga letétele elõtt - egy esetben - három munkanap a közigazgatási szakvizsga vagy más a munkakörében hasznosítható szakvizsga letétele elõtt szintén egy esetben öt munkanap tanulmányi munkaidõ kedvezmény illeti meg. Az ügykezelõk az ügykezelõi alapvizsga letétele elõtt - egy esetben - két munkanap tanulmányi munkaidõ kedvezményre jogosultak. Az érintettek részére a távollétük idejére átlagilletményük jár. 12.§ /1/ Azok a köztisztviselõk, akik 10 éve, illetve annál hosszabb idõn keresztül állnak közszolgálati jogviszonyban a hivatallal és munkájukat megfelelõen, példamutatóan végzik, törzsgárda tagnak ismerhetõk el, és számukra oklevél, valamint pénzjutalom jár. /2/ A törzsgárda tagság elismerésének részletes szabályait és a pénzjutalom átadásának idõpontját e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. V. fejezet Záró és értelmezõ rendelkezések 13.§ /1/ Ahol e rendelet illetményalapot említ, azon a mindenkori, a tárgyévre vonatkozó a költségvetést elfogadó Önkormányzati rendeletben e címen meghatározott összeget kell érteni.
/2/ Ahol jogszabály közigazgatási szerv (közigazgatási hatóság) osztályvezetõjét említi, ott a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában irodavezetõt, kabinetvezetõt, illetve a jegyzõi törzskar vezetõjét, valamint a városi gyámhivatal vezetõjét kell érteni. 14.§ A jelen rendelet 1999. július 01. napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti a Polgármesteri Hivatalban dolgozók közszolgálati jogviszonyának egyes kérdéseirõl szóló 48/1992. (1993.I.1.) számú rendelet és az azt módosító 15/1994. (III.31.) számú, 32/1995. (VI.28.) számú, 3/1996. (II.1.) számú és 33/1996. (VII.5.) számú rendeletek. Nyíregyháza, 1999. április 19.
Csabai Lászlóné
Dr. Szemán Sándor
polgármester
jegyzõ
Ezt a rendeletet 1999. VII.1-jén kihirdetem. Nyíregyháza, 1999. július 1.
Dr. Szemán Sándor jegyzõ
1.számú melléklet A címzetes tanácsosi, fõtanácsosi cím adományozásának szabályairól I. A címzetes tanácsosi és fõtanácsosi cím (Ktv. 30. §) adományozása és az errõl szóló oklevél átadása évente egy alkalommal a Köztisztviselõk Napján - július 1-jén történik. II. Az adományozásra az irodavezetõk minden év április 30. napjáig írásban indokolással ellátott javaslatot tesznek. A javaslatokat véleményezi a Polgármesteri Hivatal Szakszervezeti Bizottsága.
Az adományozásról a vélemények figyelembevételével és a Polgármester egyetértésével a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban dönt. III. Címzetes tanácsosi és fõtanácsosi címben évente két-két fõ részesíthetõ. IV. Az oklevél elkészítéséért és az adományozással kapcsolatos teendõk, valamint a nyilvántartási feladadatok ellátásáért a hivatal személyzeti csoport vezetõje a felelõs. 2.számú melléklet SZABÁLYZAT a lakásépítés/-vásárlás/ munkáltatói támogatásáról I. A szabályzat hatálya 1. § E szabályzat hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott köztisztviselõkre, valamint az Önkormányzat költségvetési szerveinél foglalkoztatott közalkalmazottakra /a továbbiakban: munkavállalók/. II. A lakásépítési alap 2. § /1/ A Közgyûlés kamatmentes kölcsön céljára a költségvetésbõl a tárgyévi, január 1-jén engedélyezett dolgozói létszám után számolva 1000 Ft/fõ mértékben lakásépítési alapot képez. Az éves alap tartalmazza még a korábbi évek pénzmaradványait, a visszafizetett törlesztések összegét, a felszámított késedelmi kamatokat, az új munkáltató által megtérített támogatási összeget, az idõ elõtti visszafizetés és rendkívüli törlesztés összegét. III. A munkáltatói támogatás feltételei 3. § /1/ A támogatás odaítélésénél figyelembe kell venni a munkavállaló a, lakáskörülményeit, b, lakásigényének mértékét, c, munkavégzését, d, elsõ vagy további lakásszerzésben érdekelt-e,
e, helyi támogatásban részesült-e, f, jövedelmi, vagyoni helyzetét, g, szociális körülményeit. /2/ A támogatás mértékének meghatározásánál elõnyben kell részesíteni azt a munkavállalót, aki a, elsõ lakását építi, vagy vásárolja b, jelenlegi munkahelyén hosszabb munkaviszonnyal rendelkezik c, kettõ, vagy ennél több gyereket nevel d, gyermekét /gyermekeit/ egyedül neveli e, alacsony jövedelmû. IV. A lakásépítési támogatás formái és mértéke 4.§ /1/ A munkáltató kamatmentes kölcsönt nyújthat a dolgozónak - a tulajdonába kerülõ a, lakás építéséhez, b, lakás újjáépítéséhez, c, lakás vásárlásához, d, lakótelek vásárlásához, e, lakás cseréjéhez, f, lakástulajdon bõvítéséhez, g, lakástulajdona korszerûsítéséhez, h, lakástulajdona közmûvesítéséhez. /2/ A kölcsön összegét úgy kell megállapítani, hogy az arányban legyen a munkavállaló által vállalt építési, vásárlási terhekkel és igazodjon a munkavállaló szociális, vagyoni és jövedelmi viszonyaihoz. /3/ A kölcsön összege a 4. § 1. a, b, c, d. pontok esetén maximum 200.000.-Ft, e, f, g, h pontok esetében maximum 150.000 Ft. /4/ Támogatás csak egyféle címen igényelhetõ.
V. A támogatás igénylésének, elbírálásának és folyósításának rendje 5. § /1/ A támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével az igénylõnek - köztisztviselõk esetében a jegyzõnek, közalkalmazottak esetében a polgármesternek címezve - a közvetlen munkahelyi vezetõjéhez kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a támogatni kért cél igazolását /szerzõdés, hatósági engedély stb./ /2/ A kérelemnek tartalmaznia kell: az igény elõterjesztésének részletes indokolását és a jelenlegi élet- és lakáskörülmények bemutatását. A kérelemben konkrétan meg kell jelölni a felhasználás célját, az igényelt kölcsön pontos összegét, az építeni, vásárolni kívánt lakás adatait, a lakásba költözõ személyek számát. /3/ A kérelmet a közvetlen munkahelyi vezetõ véleményezi, - több kérelem esetén indokolt rangsorolással - és a támogatás összegére vonatkozó javaslattal ellátva megküldi a személyzeti vezetõhöz. Az intézményi munkavállalók támogatási kérelmét a felügyeletet ellátó polgármesteri hivatali irodavezetõ útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni. Az igények felülvizsgálatát és a döntés elõkészítését bizottság végzi, melynek tagjai: - jegyzõ - gazdasági irodavezetõ - szakszervezet képviselõje - személyzeti vezetõ A támogatásban részesülõ munkavállalók személyérõl, valamint a támogatás mértékérõl - az elõkészítõ bizottság egyetértésével - a hatásköri szabályoknak megfelelõen a polgármester és a jegyzõ dönt szükség szerint, de legalább negyedévenként. /4/ A támogatásra kijelölt munkavállaló és a munkáltató szerv vezetõje a támogatásról és annak feltételeirõl írásbeli megállapodást köteles kötni. /5/ A megállapodásnak tartalmaznia kell: a./ a támogatásban részesülõ dolgozó adatait, b./ a támogatás jogcímét, c./ a kölcsön összegét,
d./ a kölcsön visszafizetésére meghatározott idõt, e./ a munkaviszony fenntartására vonatkozó kikötést, f./ a szerzõdésszegés következményeit, g./ a jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, h./ a felek által szükségesnek tartott egyéb kikötéseket, i./ a szerzõdõ felek aláírását. /6/ A megállapodást kapják: - a dolgozó - Polgármesteri Hivatal Jegyzõi Törzskar Személyzeti Csoport vezetõje - Gazdasági Iroda - közalkalmazottak esetében a közvetlen munkáltató /7/ Munkáltatói támogatásban nem részesíthetõ: - az a dolgozó, aki a korábbi lakástulajdonát elidegeníti és lakásigénye mértékét meghaladó lakást vásárol, - akinek az együtt költözõ családtagjai plusz lakóingatlannak, vagy nagy értékû üdülõingatlannal rendelkeznek, - ha az igénylõ lakás, családi ház építésnél már megkapta a használatbavételi engedélyt, - lakás, családi ház /lakótelek/ vásárlása esetén a vételár teljes egészében ki lett fizetve, - pénzintézettõl, magánszemélytõl felvett kölcsön ki váltására történik az igénylés. /8/ Ha a dolgozó szociálpolitikai kedvezményt vagy pénzintézeti kölcsönt vesz igénybe, a munkáltatói kölcsön összegét a kedvezményt, illetve a kölcsönt folyósító pénzintézet útján kell biztosítani. VI. A kölcsön visszafizetésének rendje 6. § /1/ A kamatmentes kölcsön visszafizetésének idõtartama legfeljebb 15 év. /2/ A munkavállaló a kölcsönt pénzintézet útján, kamat-mentesen, havi egyenlõ részletekben, a megállapodásban meghatározott törlesztési idõ alatt köteles
visszafizetni. A pénzintézet által felszámított kezelési költség megtérítése a munkavállalót terheli. /3/ Amennyiben a dolgozó a kölcsönt a megállapított törlesztési idõ elõtt, de annak elsõ harmada elteltével fizeti vissza, úgy a fennálló kölcsöntartozás 40 %-ának megfizetése alól mentesül. /4/ Ha a dolgozó a megállapodás alapján rá háruló kötelezettségét a megállapodás szerinti munkahelyen teljesíti, a, 5 év szolgálati idõ után a kölcsönhátralék összegének 15 %-át, b, 10 év szolgálati idõ után a kölcsönhátralék összegének 25 %-át, c, 15 év szolgálati idõ után a kölcsönhátralék összegének 30 %-át a polgármester és a jegyzõ - a bizottsággal egyetértésben - elengedheti. /5/ A kölcsöntartozás késedelmes visszafizetése esetén a munkavállalót a Ptk. 301. §-ának /1/ bekezdésében foglaltak szerinti kamatfizetési kötelezettség terheli.3 hónapot meghaladó mulasztás esetén a polgármester és a jegyzõ a kölcsönt megvonhatja az egyösszegû visszafizetés jogkövetkezményével. /6/ A kölcsönben részesített dolgozó vagyoni, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges rosszabbodás esetén a polgármester és a jegyzõ - a bizottság egyetértésével - legfeljebb 1 évre fizetési halasztást engedélyezhet, vagy kivételesen indokolt esetben /pl. rokkantsági nyugdíjazás, vagy a dolgozó örökösének fizetési kötelezettsége esetén/ a ki nem egyenlített kölcsön összegét csökkentheti, vagy elengedheti. /7/ Amennyiben a kölcsönnel terhelt lakást a dolgozó másik lakás építése, vásárlása nélkül idegeníti el, a dolgozó a munkáltatói kölcsönt a vételárból egyösszegben köteles kiegyenlíteni. /8/ A dolgozó családja újonnan épített, vagy vásárolt másik lakására a még fennálló kölcsönhátralék átvihetõ. /9/ A munkavállaló tulajdonába kerülõ lakás a ki nem egyenlített munkáltatói kölcsön fedezetéül szolgál. A munkáltató szerv jelzálogjogát a pénzintézetet követõ rangsorban a kölcsönt folyósító pénzintézetnek kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. /10/ A lakást a tartozás fennállásának ideje alatt csak a pénzintézet és a munkáltató együttes hozzájárulásával szabad elidegeníteni, vagy megterhelni. /11/ A munkáltatói kölcsönt vissza kell vonni attól a munkavállalótól, aki annak felhasználását a pénzintézethez történõ átutalástól számított 9 hónapon belül nem kezdte meg.
E rendelkezéstõl egyedi mérlegelés alapján csak rendkívül indokolt esetben lehet eltérni. VII. A munkaviszony megszûnésének esetére vonatkozó eljárás 7. § /1/ A munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített részének megfizetését egy összegben követelheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyát a megállapodásban meghatározott határidõ elõtt megszünteti. /2/ Ha a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonya a munkáltató részérõl történt felmentéssel, felmondással - beleértve az öregségi és rokkantsági nyugdíjazás, vagy az áthelyezés esetét is - szûnik meg, a dolgozó a kölcsön ki nem egyenlített összegét változatlan feltételek mellett törlesztheti. /3/ Ha a munkaviszony a munkavállaló halála folytán szûnik meg, az örökös a kölcsön ki nem egyenlített összegét változatlan feltételek mellett törlesztheti. /4/ Ha a támogatásban részesült munkavállaló munkaviszonya a megállapodásban elõírt határidõn belül megszûnik, az új munkáltató szerv - a munkavállaló kezdeményezése alapján - a még ki nem egyenlített kölcsönt a volt munkáltató szerv javára, megállapodásuk szerint megtérítheti. /5/ Ha a munkaviszony a munkavállaló részérõl történõ lemondással, fegyelmi büntetés következtében, vagy a munkaügyi szabályok megsértése miatt szûnik meg, a kölcsön ki nem egyenlített része egy összegben esedékessé válik. /6/ A támogatásban részesülõ dolgozó munkaviszonyának megszüntetésérõl a munkáltató haladéktalanul értesíti a Gazdasági Irodát. VIII. Egyéb rendelkezések 8. § A munkáltatói alap pénzeszközeit az OTP Kereskedelmi Bank Rt SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Igazgatóságánál vezetett "Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala lakásépítési alap" számlán kell kezelni. 9. § /1/ Az egyéb feladatok körében a személyzeti csoport ellátja: a, az elõkészítõ bizottság mûködésével összefüggõ ügyviteli teendõket, b, a nyilvántartási kötelezettségeket. /2/ Az egyéb feladatok körében a Gazdasági Iroda ellátja: a, a támogatási megállapodások elkészítését a döntést követõ 8 napon belül,
b, a pénzintézeten keresztül a támogatás rendelkezésre bocsátását a megállapodás aláírását követõ 8 napon belül, c, a törlesztések figyelemmel kísérését a pénzintézettel kötött megállapodás alapján, d, a szerzõdésszegésbõl eredõ igények érvényesítését a pénzintézettel kötött megállapodás alapján. 10. § A szabályzatban nem érintett kérdésekben a 106/1988. (XII.26.) MT, valamint a 77/1988. (XII.27.) PM-ÉVM. sz. együttes rendelet, valamint Ptk. elõírásait kell alkalmazni. Nyíregyháza, 1999. április 19. 3.számú melléklet A POLGÁRMESTERI HIVATAL DOLGOZÓI TÖRZSGÁRDATAGSÁGA ELISMERÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAIRÓL 1./ A törzsgárdatagok részére oklevél, valamint pénzjutalom jár az alábbiak szerint: - az adott naptári évben elért 10 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap egyszerese, - az adott naptári évben elért 15 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap másfélszerese, - az adott naptári évben elért 20 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap kétszerese, - az adott naptári évben elért 25 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap két és félszerese, - az adott naptári évben elért 30 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap háromszorosa, - az adott naptári évben elért 35 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap három és félszerese, - az adott naptári évben elért 40 éves közszolgálati jogviszony esetén az illetményalap négyszerese. 2./ Törzsgárda tagságra jogosító munkaviszonynak csak a Polgár mesteri Hivatalnál, valamint a hivatal jogelõdjénél, illetve a volt megyei, helyi tanácsi szerveknél eltöltött folyamatos - áthelyezéssel létesített - munkaviszony ismer- hetõ el. 3./ A pénzjutalom és oklevél átadása az alkalomhoz illõen, ün nepélyes keretek között a Köztisztviselõk Napján július 1-jén történik. Az oklevél tartalmazza az adományozás jogcímét és évét.
A pénzjutalmat és oklevelet a polgármester/jegyzõ adja át. 4./ Nem részesülhet elismerésben a dolgozó, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. 5./ A korábban alkalmazott szabályzat eltérõ rendelkezései szerint történõ szolgálati idõ számítása miatt a törzsgárda tagság ismételten nem állapítható meg. 6./ Az adományozás elõkészítéséért és a nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátásáért a hivatal személyzeti vezetõje felelõs.
