SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 17/2003./IX.3./ sz. r e n d e l e t e az ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL szóló 7/ 2003. /II.26/ sz. rendelettel módosított l9/l999./X.l./ sz. rendeletének módosításáról és kiegészítéséről. / egységes szerkezetben/
Szigetszentmiklós Város Önkormányzat Képviselő-testülte a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (továbbiakban: Ötv) 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ötv. 79. és 80.§-aiban foglalt rendelkezések helyi végrehajtására az alábbi rendeletet alkotja.
I. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések 1.§. (1) E rendelet hatálya kiterjed Szigetszentmiklós Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló és tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyontárgyakra, vagyoni értékű jogokra, tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, gazdasági társaságokban lévő, vagy kerülő részesedésre, üzletrészre, portfólió vagyonra a kisebbségi önkormányzatok vagyon juttatására. (továbbiakban: önkormányzati vagyon). (2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának, valamint értékesítésének feltételiről az 1993. évi LXVIII. tv-ben kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat külön helyi rendeletet alkot, következésképpen jelen rendelet hatálya e vagyontárgyakra nem terjed ki. Külön rendelet szabályozza továbbá a piac és a közterület használatának szabályait. (3) E rendelet hatálya a költségvetési szervek magasabb szintű jogszabályokban meghatározott gazdálkodási rendjét nem érinti. (4) Jelen rendelet alkalmazásában közszolgáltatást biztosító vagyon: az ivóvízvezeték, szennyvízcsatorna vezeték, csapadékvíz csatornavezeték és a távfűtést ellátó vezetékrendszert.
II. Az önkormányzati vagyon 2.§.
2 (1) Az önkormányzat vagyona az l.§-ban megjelölt vagyontárgyakból áll, amelyek az önkormányzat kötelezően vállalt feladatai és az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Az önkormányzati vagyon fogalomkörét e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza. Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. Törzsvagyonnak az az önkormányzati vagyon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítetten kell nyilvántartani. (2) Az önkormányzati törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. A forgalomképtelen, és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét törvények valamint a jelen rendelet határozza meg. /l.számú melléklet./ (3) A forgalomképtelen törzsvagyontárgyak körét a jelen rendelet melléklete tartalmazza. A forgalomképtelenség megszüntetéséről a képviselő testület, illetékes bizottságának előzetes véleménye és javaslata alapján dönt. A képviselő testületi határozat alapján a megfelelő hatósági eljárást le kell folytatni. A földhivatali eljárásban az ingatlan vagyontárgy közterületi lejegyzésre kerül, vagy területrendezési, településfejlesztési célból a tulajdonosok ebben megállapodhatnak. Forgalomképtelen vagyon nem terhelhető meg, nem köthető le nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete, és végrehajtás sem vezethető rá. (4) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a jelen rendelet melléklete tartalmazza. A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól törvény, vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy értékesítése, más célú hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. Értékesítés, más célú hasznosítás abban az esetben lehetséges ,ha a kötelező feladat megszűnik, vagy annak biztonságos, hosszútávú, vagy végleges ellátásáról a képviselő testület más módon gondoskodik. (5) Forgalomképes az a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. (6) Az önkormányzat törzsvagyonának és forgalomképes vagyonának tételes felsorolását a módosított 147/1992. (XI.6.) Korm. sz. rendelet alapján elkészített ingatlanvagyon kataszter és kataszteri napló tartalmazza.
III. Tulajdonosi jogok gyakorlása 3.§. (1) Az önkormányzatot – a törvényben foglalt eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben a képviselőtestület által megbízott bizottság, vagy a polgármester gyakorolja. A közszolgáltatást
3 biztosító közművek és műtárgyaik hasznosításáról történő döntési jogkörét a képviselő testület nem ruházhatja át. Ezen vagyontárgyak hasznosítása tárgyában a Képviselő-testület jogosult pályázat kiírására és annak elbírálására. Hasznosítási szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult. (2) Az intézmények vezetői a tulajdonosi jogokat csak az e rendelet 4.§. (1), (2) bekezdéseiben, ill. a képviselő-testület által az alapító okiratukban meghatározott mértékben gyakorolhatják.
4.§. (1) A törzsvagyon fogalom körébe tartozó korlátozottan forgalomképes ingatlanokat azok az intézmények használják, amelyek az adott ingatlanban az e rendelet hatályba lépésekor közszolgáltatást teljesítenek, illetve amely intézményeket használatra a képviselő-testület feljogosítja. (2) Az (1) bekezdésben foglalt intézmény a rábízott ingatlan- vagy ingóvagyont az alapfeladatok sérelme nélkül, határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. Az ebből származó bevétel az intézmény működési bevételi előirányzatát növeli. (3) A képviselő-testület és Polgármesteri Hivatal használatában lévő vagyontárgyak tekintetében a (2) bekezdés szerinti bérleti szerződés megkötésére a polgármester jogosult. (4) Egyes, a tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a képviselő-testület rendelkezése szerint a hivatal, vagy más természetes vagy jogi személy is elláthat. Ez azonban nem minősül a tulajdon jog átruházásának. (5) Az önkormányzati vagyon kezelésével megbízott köteles tevékenységéről az éves beszámolóval egyidőben tájékoztatni a képviselő-testületet.
5.§. (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, ill. az ingatlan funkciójának megváltoztatásáról kizárólag a képviselő-testület dönt. (2) Az (1) bekezdésben szereplő ingatlanok tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokat (elővásárlási jog gyakorlása, megosztás, összevonás stb.) is a képviselő-testület gyakorolja. (3) Az intézmények használatában lévő ingóvagyont – az alapfeladatok sérelme nélkül – gazdasági társaságba csak a képviselő-testület előzetes döntése alapján lehet bevinni. (4) Az intézményekben feleslegessé vált befektetett eszközök értékesítését, vagy selejtezését 200.000.-Ft egyedi könyvszerinti értékhatárig a polgármester engedélyezheti. E meghatározott érték felett a pénzügyi bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt.
4
6.§. (1) A forgalomképes vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a képviselőtestült gondoskodik a Polgármesteri Hivatal útján. (2) A forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről az - e rendeletben meghatározott kivételekkel - képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a képviselőtestület nevében a polgármester írja alá. A forgalomképes vagyontárgy gazdasági társaságba, alapítványba való beviteléről, valamint a koncessziós ügyekről a képviselőtestület dönt. (3) A forgalomképes önkormányzati vagyont 10 MFt értékhatár felett elidegeníteni, a használat, ill. hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános pályázat útján lehetséges az összességében legjobb ajánlatot tevő részére. A forgalmi értéket hivatalos adó- és értékbizonyítvánnyal kell alátámasztani. A pályázatokat a polgármester hirdeti meg a hivatal útján. A pályázatokat a Gazdasági Bizottság véleményezi. Javaslata alapján az elidegenítésről, a használat átengedésről, a hasznosításról a képviselő-testült dönt. (4) Az önkormányzat részvénytársaságokban lévő tulajdoni részét megtestesítő részvények értékesítéséről, hasznosításáról, hitel felvételhez fedezetként történő felhasználásáról kizárólag a képviselő-testület jogosult dönteni.
IV. Gazdasági társaságban való részvétel 7.§. (1) Az önkormányzat a tulajdonát képező vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat. (2) Az önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan vállalkozásba vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (3) Az önkormányzat kötelező feladatai ellátása körébe tartozó tevékenységre alapított gazdasági társaság esetén az önkormányzati tulajdonosi arány 51 %-nál kevesebb nem lehet. (4) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a képviselő-testület által delegált személy(ek) képviseli(k). (5) A gazdasági társaságban az önkormányzat képviselőjét a szavazati jog gyakorlásában önálló döntési jogosultság illeti meg a (6) bekezdésben foglaltak kivételével. (6) A taggyűlésbe delegált a Képviselő-testület határozatainak megfelelően köteles eljárni különösen az alábbi ügyekben: - a társaság felosztásának, vagy más társasággal egyesülésének kimondása, a részbeni, vagy az egész társasági vagyon elidegenítése, a végelszámolás, - a törzstőke megváltoztatása,
5 -
üzletrészek felosztása, vagy bevonása, a gazdasági társaságok gazdálkodását érintő tárgyévi 20 millió forint feletti fejlesztési kérdésekben, az önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettségeket megállapító döntés.
(7) A gazdasági társaságba delegáltak évente kötelesek beszámolni a Képviselő-testületnek a társaság helyzetéről, az ott végzett munkáról. A taggyűlések elnökei havonta egyeztetnek a polgármesterrel a gazdasági társaságot érintő kérdésekről. A polgármesteri Hivatal által a kft-kel kapcsolatban tett intézkedésekről, minden esetben a levél másolatának megküldésével tájékoztatni kell a taggyűlések elnökeit.
V. Záró rendelkezések 8.§. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokról, valamint a képviselő-testület, a Polgármesteri Hivatal és az intézmények által használt ingó vagyonról a Polgármesteri Hivatal és az intézmények nyilvántartást kötelesek vezetni a vonatkozó számviteli előírások betartásával. (2) A módosított 147/1992. (XI.6.) Korm. rendelet alapján elkészített ingatlanvagyon kataszter, ill. kataszteri napló folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik a Polgármesteri Hivatal útján. (3) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonleltárban kell kimutatni.
9.§. Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépés előtt már megkötött jogügyleteket. Szigetszentmiklós, 1999. szeptember 30. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
Fodor Antalné dr. polgármester
Z Á R A D É K: Szigetszentmiklós Város Képviselő-testülete ezen rendeletét 2003. szeptember 2-i ülésén alkotta. Kihirdetésre került 2003. szeptember 3-án. Vargáné dr. Pető Terézia jegyző
6 l.számú melléklet l9/l999./X.l./ sz. önkormányzati rendelethez Az önkormányzat vagyona I.
-
Törzsvagyon I/1. Forgalomképtelen vagyon Fogalomképtelen vagyontárgyak köre
helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek és vízi közműnek nem minősülő vízilétesítmények levéltári anyagok, tervtárak terv és iratanyaga erdők I/2. Korlátozottan forgalomképes vagyon
-
műemlékek, muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, közszolgáltatást biztosító közmüvek és műtárgyaik, önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, önkormányzati részvétellel létrehozott gazdasági társaságokra rábízott vagyon, középületek, közintézmények által használt épületek, sportpályák, sportcélú létesítmények, védett természetvédelmi területek, II.
Forgalomképes vagyon - a törzsvagyon körébe nem tartozó valamennyi vagyon.
