NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 18/1999. (VI.1.) számú rendelete az állattartás szabályozásáról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állategészségügyi és szomszédjogi elõírások figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: I. Általános és értelmezõ rendelkezések 1. § /1/ A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén: a.) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében stb.) lévõ ingatlanán állat él b.) minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. /2/ A rendelet hatálya nem terjed ki: cirkuszra, állatkiállításra, vágóhídra, engedéllyel mûködõ állatfelvásárló telephelyre, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztõ és állattartó telepekre, állatkórházra, gyepmesteri telepre, állatkertre, vadaskertre, laboratóriumi kísérleti állattartásra és a fegyveres testületek állattartására. 2. § /1/ A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a.) nagyállat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, sertés, bivaly, juh, kecske b.) kisállat: baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb) és gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl stb.) /2/ Veszélyes állatnak minõsülnek mindazon állatfajok egyedei, amelynek genetikai, biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérges
csípés, marás lehetõsége, stb.) révén az embernek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek. /3/ Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésbõl tartott díszmadarak, díszhalak, kistestû rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.) /4/ Kislétszámú állattartásnak minõsül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. sz. függelék 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el. /5/ Nem minõsül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1-2 napig a lakásban illetve a hozzátartozó melléképületben tartott 2-3 db baromfi. /6/ Kutyasétáltatás fogalmán közterületen minden ebfajtának - kivéve az ölebet - az állatnak szájkosárral és pórázon történõ vezetése értendõ. /7/ Kutyafuttatásnak minõsül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. /8/ Õrzõ-védõ kutya az amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott õrzõvédõ szolgálat során alkalmaznak, ill. amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetõje igazolja. /9/ Vakvezetõ az az eb, melyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Budapest, Május 1. út 47.) igazolvánnyal lát el. /10/ Jelzõeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. /11/ Veszélyes eb: a./ A pit bull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezésébõl származó keveréke. b./ Veszélyesnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészségügyi szakhatósági közremûködés alapján az Önkormányzat jegyzõje embernek, vagy állatnak - ingerlése nélkül - okozott súlyos sérülése miatt veszélyesnek minõsít. II. Az állattartás általános szabályai 3. § /1/ A város közigazgatási területén állatok a 2.sz. mellékletben meghatározott védõtávolságok, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bûz, stb.) tarthatók.
/2/ Üdülõterületen és üdülõ jellegû külterületen (Császárszállás stb.) telkenként - a lakásban tartható állatokon kívül - a védõtávolság, valamint az állategészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi szabályok betartása mellett max. 10 db baromfi tartható. /3/ Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkori hatályos jogszabályok az irányadóak. /4/ Az állatok tartására szolgáló építmények (istálló, ól, ketrec, kifutó stb.) és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények (takarmány elõkészítõ, tároló, trágya és trágyalé gyûjtõ, stb.) létesítése, kialakítása, építési engedély alapján történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával. /5/ Az állatok tartására szolgáló létesítmények tisztaságát az állattartó köteles biztosítani, szükség szerint takarítani, fertõtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról rendszeresen gondoskodni és az állattartás során az építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi elõírásokat folyamatosan betartani. /6/ Az állattartó köteles gondoskodni állatainak megfelelõ tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állatai egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételérõl gondoskodni. /7/ A rendelet 2. számú mellékletében meghatározottaktól eltérõ nagyobb létszámú állattartást egyedi engedéllyel lehet folytatni a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi szakhatóságok véleménye alapján. /8/ Azokon a területeken, ahol az általános rendezési terv és a szabályozási tervek a terület más célú felhasználását irányozzák elõ, ott az állatok tartását az építésügyi hatóság hozzájárulásával lehet engedélyezni. /9/ Az egyedi engedélyt vissza kell vonni, ill. az állattartást meg kell tiltani, ha a tartás körülményei elõzetes felhívás ellenére sem felelnek meg az /5/ bekezdésben rögzített szakhatóságok elõírásainak, vagy az engedélyezettõl nagyobb számú és eltérõ fajtájú állatokat tartanak. Az állattartás megtiltása ugyanezen szakhatóságok szakvéleménye alapján történik. /10/ A lebontásra kerülõ lakásokból - vagy egyéb okból történõ elköltözés esetén - a tulajdonos köteles állatai elhelyezésérõl gondoskodni. Amennyiben az állataira nem tart igényt, úgy elõzetes bejelentés alapján a felmerülõ költségek megtérítésével köteles a városi gyepmesterrel történõ elszállításról gondoskodni.
/11/ Veszélyes állat tartása elõzetes hatósági engedélyhez kötött. a./ A természetvédelmi oltalom alatt nem álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tartozó veszélyes állat tartására a jegyzõ - az állategészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének szakhatósági hozzájárulásával - adhat engedélyt. b./ Az engedély kizárólag abban az esetben adható meg, ha a tartás a környezet nyugalmát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tartási feltételei ideértve a tartáshoz szükséges szakismeretek is - biztosítottak. Az engedélyben - ha az állat azonosíthatósága megoldható - rendelkezni kell a veszélyes állat azonosíthatóságának módjáról. c./ A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetõleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állatok tartását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi a jegyzõ szakhatósági hozzájárulásával. /12/ Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzõnél az állat(ok) tulajdonjogának és állategészségügyi forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani: a./ ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egy hónapos életkorukat betöltötték; b./ sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élõ, hasított körmû haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, õz, szarvas, muflon) részére korukra való tekintet nélkül -, ha - az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, vagy más község területén történõ legeltetésre vagy tulajdonváltozás nélkül más község területén lévõ tartási helyre hajtja, vagy szállítja; - az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.) vagy bírósági ítélet, öröklés, illetõleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte; - az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történõ levágásra hajtja, illetõleg szállítani kívánja. /13/ Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetõleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni: a./ ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jog-szabályban meghatározott fertõzõ betegség miatt karanténba szállítja; b./ ha az állatot a szomszéd község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem közlegelõn történõ legeltetésre, vagy idõleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb idõre hajtja, vagy szállítja.
/14/ Marhalevél nélkül, de szállítmánylevéllel, illetõleg származási bizonyítvánnyal szállíthatók az állatok az alábbi esetekben: a./ fegyveres erõk és testületek, rendészeti szervek lova, szamara, öszvére és szolgálati területen; b./ ló és szamárménnek a tenyésztõi körzetben levõ fedeztetési állomásokra történõ kihelyezésekor; c./ versenylovak a versenyeken való részvételre. A szállítmánylevél illetve származási bizonyítvány kiállításáról a tulajdonosi jogot gyakorló köteles gondoskodni. /15/ Az állattartó köteles a./ A jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának élettani szükségleteinek megfelelõ életfeltételekrõl gondoskodni. b./ Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelentõ, egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. c./ Az állattartónak gondoskodni kell az állatok igényeinek megfelelõ rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenõrzésérõl. d./ Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelelõ és biztonságos elhelyezésérõl, szökésének megakadályozásáról. e./ A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetõségét. f./ A szabadban tartott állatot védeni kell a kedvezõtlen idõjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitõl. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója köteles megfelelõ mozgásteret biztosító férõhelyrõl gondoskodni. g./ A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során elõnyben kell részesíteni az állatkímélõ technológiákat. /16/ Az állatot nem szabad: a./ kínozni, b./ emberre vagy állatra uszítani, illetõleg állatviadalra idomítani, c./ kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolás esetét,
d./ kíméletét nem biztosító módon szállítani, elhelyezni, f./ teljesítõképességét felismerhetõen meghaladó teljesítményekre kényszeríteni, g./ természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. /17/ Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz (állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közremûködés, részvétel, fogadáskötés. /18/ Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tartásával felhagyni tilos. Az állat elûzése, elhagyása vagy kitétele tilos. /19/ Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak vagy körülménynek minõsül az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, fertõzésveszély, a kártevõk irtása, másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás. /20/ Az állattartó köteles állattartási tevékenységérõl (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdésérõl, illetve megszüntetésérõl, az állatállományt ellátó állatorvost, illetõleg a települési önkormányzat jegyzõjét egyidejûleg tájékoztatni. /21/ Állatpanzió és állatmenhely (továbbiakban: állatotthon) létesítését a jegyzõ engedélyezi. Az engedélyezési eljárásban az állategészségügyi-, közegészségügyi hatóság szakhatóságként mûködik közre. /22/ Állatforgalmazási tevékenységet végezni, illetve állatkiállítást, állatbemutatót - ideértve az állattal történõ mutatványos tevékenységet is állatversenyt tartani a jegyzõ által engedélyezett helyen és idõben, az illetékes állategészségügyi szakhatóság hozzájárulásával és felügyelete mellett lehet. III. Az ebtartás szabályozása 4. § /1/ A város közigazgatási területén az egylakásos és a többlakásos kertes családi házak udvarán háztartásonként - az eb korától és fajtájától függetlenül - legfeljebb 2 eb - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - tartható. /2/ Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain:
lakásonként 1 eb - és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - a 3. számú mellékletben felsorolt ebek kivételével tartható a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölötte lakók írásbeli hozzájárulásával. A hozzájárulás megkérése az 1995. november 1. elõtt meglévõ és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. /3/ A 4. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározottól nagyobb létszámú eb indokolt esetben külön engedéllyel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Szervezete és a Városi Fõállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. /4/ Veszélyes és veszélyesnek minõsített eb kizárólag a jegyzõ által kiadott engedéllyel, a Kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke, kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede tartható. 5. § /1/ Az ebeket tulajdonosai úgy kötelesek tartani, - szükség esetén megkötve, zárt helyen - hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. /2/ A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelõ figyelmeztetõ táblát szembetûnõ módon el kell helyezni. /3/ Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. /4/ Ebet egynél többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos! A közös használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével szabad. 6. § /1/ Közterületen, lakóházak folyosóin és lépcsõházaiban az ebet fajtára való megkülönböztetés nélkül (kivéve az ölebeket) szájkosárral és pórázzal el kell látni. Ebet csak 14 éves kort betöltött személy sétáltathat (kivéve az öleb). /2/ Veszélyes és veszélyesnek minõsített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad kivezetni. /3/ Közterületen történõ tartózkodás esetén az oltást igazoló mûanyag lapocskát az eb nyakörvére erõsítve kell tartani és azt szükség esetén (az ellenõrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére) fel kell mutatni.
/4/ Ebharapás estén a tulajdonos köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személynek, illetve képviselõjének átadni. /5/ Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze. (gyalogjárda, sétány, park, lépcsõház, lift, stb.) Az e területeken keletkezett szilárd szennyezõdést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történõ tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenõrzés esetén bemutatni. Ez a kutyafuttató helyekre nem vonatkozik. /6/ Az ebek közterületen történõ szabad mozgásának biztosítására a 4.számú mellékletben felsorolt területek kerültek kijelölésre. ezen területek határait táblával, szembetûnõ módon meg kell jelölni. Az ebet futtató köteles gondoskodni arról, hogy az állat a kijelölt terület határait ne hagyhassa el. 7. § /1/ Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert elárusító üzletekbe. /2/ Tilos ebet beengedni, illetve bevinni kivéve a vakvezetõ kutyát a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásokra; c) játszótérre, természetvédelmi területre; (pl. Igrice) d) parkokba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre (tavakba) ahol tábla tiltja. /3/ A /2/ bek. a./ pontjában leírt létesítményekbe illetve területekre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az õrzõ védõ kutyák bevihetõk. /4/ Élelmiszer szállítására szolgáló jármûvön ebet szállítani tilos! /5/ Tömegközlekedési jármûvön ebet csak szájkosárral és az érvényben lévõ közlekedési szabályok (MÁV, VOLÁN) betartásával lehet szállítani. 8. § /1/ Ebtenyészetet Nyíregyháza város közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni.
Engedély kiadásakor elõzetesen ki kell kérni a Városi Fõállatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete Nyíregyházi Önálló Jogú Szervezet szakvéleményét. Az engedély kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévõ jogszabályi elõírásokat és az engedélyben elõírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértõ állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. /2/ Az eb megõrzés létesítésére is az /1/ bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 9. § /1/ Õrzõ-védõ szolgálatot ellátó magánszemélyek, szervezetek ebtartásához elõzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartásról szóló rendeletben foglaltakon túlmenõen - a helyi körülményeket figyelembevéve - speciális feltételek betartására (pl. kerítés, zajártalom védelem) kötelezhetõ az ebtartó. 10. § /1/ Az eb tulajdonosa, vagy tartója a 3 hónapos kort betöltött ebet nyilvántartásba vétel végett az elhullást, eltûnést, vagy végleges elszállítást pedig a nyilvántartásból történõ törlés végett 30 napon belül köteles bejelenteni. 11. § /1/ Az eb tulajdonosa, vagy tartója köteles évenként - a három hónapos kort elérteket harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten - a saját költségére hatósági állatorvossal veszettség ellen beoltani. Az ebtulajdonos köteles: a) az oltást igazoló nyugtát a legközelebbi védõoltásig megõrizni, az ellenõrzésre jogosult hatósági szervek felmutatni, nyugta elveszítése esetén megfelelõ igazolásról gondoskodni; b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védõoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakhely szerinti Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni. /2/ Az eb tulajdonosa évente egy alkalommal köteles az eb féregtelenítését is elvégeztetni és ennek megtörténtét az oltási igazolványban is feltüntettetni. /3/ A védõoltás alól elvont ebet valamint az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztetõ beteg, vagy betegségre gyanús ebet kártalanítás nélkül el kell altatni.
12. § /1/ Az ebtartásra vonatkozó szabályok betartását folyamatosan ellenõrizni kell és a szabályok megsértõivel szemben el kell járni. Amennyiben az eb tulajdonosa az elõzõ bekezdésekben foglaltakat megszegi és elõzetes írásbeli felszólítás ellenére sem tartja be azokat, az eb tartását meg kell tiltani. Az eb eltávolításáról a tulajdonos köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére, a gyepmester végzi el. /2/ A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a Gyepmesteri Telepre történõ szállításáról a Városüzemeltetési Kht gondoskodik. /3/ A befogott ebet - a tartás költségeinek megtérítését követõen - az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebekkel a KHT. szabadon rendelkezhet. (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja, stb.) /4/ A ki nem váltott és fajtiszta, vagy annak látszó ebek további sorsáról történõ rendelkezés elõtt a Városüzemeltetési Kht köteles értesíteni a Magyar Ebtenyésztõk Országos Egyesülete Nyíregyházi Önálló Jogú Szervezetét és az Állatbarát Alapítványt. IV. A macskatartás szabályozása 13. § /1/ Többlakásos kertes családi házakban és udvarán háztartásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható. /2/ Egynél többlakásos társasházakban és udvarain lakásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. /3/ A köz- és lakóépületekben elszaporodott macskák eltávolításáról az épület tulajdonosa, kezelõje köteles gondoskodni. /4/ A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló fejezet 4. § /3/ bekezdés 5., 7., 8. § és 12. § /1/ bekezdés rendelkezései az irányadóak értelemszerûen. V. Állatbetegségek megelõzése és leküzdése 14. § /1/ Állati hullák és melléktermékek begyûjtése, õrzése és ezek ártalmatlanná tétele a Városüzemeltetési Kht kezelésében lévõ Gyepmesteri telepen (Nyíregyháza,
Zombori bokor) történik. Az állati hullák begyûjtését, õrzését, megsemmisítését a telepkezelõ végzi. /2/ Minden állattartó köteles a tulajdonában lévõ, illetve gondjaira bízott kis- és nagy állat fertõzõ betegségben vagy annak gyanújában történõ elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kis állatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertõtlenítõszerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m, eb estén 1,5 m vastag földréteggel kell befedni. /3/ A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minõsített állati eredetû élelmiszereket - amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik - a Gyepmesteri telepre kell elszállítani. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli. /4/ A Gyepmesteri teleprõl állati hullát, illetve melléktermékeket kiszállítani tilos! Ez alól kivétel az Állatifehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodásban rögzített tevékenysége. /5/ Közterületrõl, vasúti átmenõ forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történõ elszállítását a Városüzemeltetési Kht. végzi el. A város közigazgatási területén lévõ állati hulla megsemmisítõ helyekrõl hullát kiszállítani tilos! 15. § Az állattartási rendelet alapján engedélyhez kötött tevékenységek engedélyezése, a nyilvántartások vezetése és az ellenõrzése a jegyzõ megbízásából a Hatósági Iroda, a közterületen történõ ellenõrzés és a szükséges jelzõtáblák kihelyezése a Városüzemeltetési Iroda feladata. VI. Szabálysértési rendelkezések 16. § /1/ Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el 2000.Ft-ig terjedõ helyszíni bírsággal vagy feljelentés esetén 10.000.- Ft-ig terjedõ pénzbírsággal sújtható aki a rendelet 3. § . /1/-/8/ és /10/-/12/ bek., 4. § ., 5. § ., 6. § . /1/-/5/ bek., 7. § ., 8. § ., 10. § ., 11. § ., 13. § . és a 14. § -aiban foglaltakat megszegi, illetve kötelezettségét elmulasztja. /2/ Amennyiben a rendeletben meghatározottak megsértése vagy mulasztás a szabálysértésekrõl szóló módosított és kiegészített 1968. évi I. tv.-ben és a 17/1968.
(IV. 14.) Korm. számú rendeletben foglalt szabálysértés tényállását valósítja meg, úgy aszerint minõsül és az ott meghatározottak szerint kell eljárni. /3/ A közterületen történt ismételt szabálysértés esetén a közterület-felügyelõ jogosult az ebet elkobozni és a Gyepmesteri telepre szállíttatni, átvételi elismervény ellenében, amelyen feltüntetésre kerül a befogott állat kiváltó helye, idõpontja, fizetendõ bírság és az õrzés idõtartama és díja. 17. § Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabály rendelkezését, ill. ezen rendelet 3. § /15/,/16/,/17/ bekezdéseiben foglaltakat, valamint hatósági határozat elõírásait megsérti magatartásának súlyához, ismétlõdéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. A bírság összege ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedhet. Záró rendelkezések 18.§ /1/ E rendelet 1999. június 01. napján lép hatályba. /2/ A hatályba lépéssel egyidejûleg az állattartás szabályozásáról szóló módosított 38/1995. (XI.1) sz. rendelet hatályát veszti. /3/ Az Ör-ben nem szabályozott kérdésekben - 1995. évi XCI. tv. Az állategészségügyrõl szóló - 41/1997. (V.28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról - 15/1969. (XI.6.) MÉM rendelet a méhészetrõl - 1996. évi CVIII. törvénnyel módosított 1974. évi 17. tvr. az állam és közbiztonságról - 35/1997. (II.26.) Korm. r. a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartásáról szóló és a tartás engedélyezésének szabályairól - 15/1997. (III.5.) BM r. a veszélyes és veszélyesnek minõsített eb tartása engedélyezésének díjáról - 15/1997. FM r. az ebek veszélyessé minõsítésével összefüggõ szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról
- 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló és végrehajtási rendeleteinek vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Nyíregyháza, 1999. május 17.
Csabai Lászlóné
Dr. Szemán Sándor
polgármester
jegyzõ
Ezen rendeletet 1999. június 01-én kihirdetem. Nyíregyháza, 1999. június 01.
Dr. Szemán Sándor jegyzõ
INDOKOLÁS az állattartás szabályozásáról szóló rendelethez Általános indokolás: A rendelet alkalmazása során felvetõdött problémák, valamint az idõközben hatályba lépett jogszabály változások szükségessé tették a rendelet módosítását. Ezek közül az egyik legfontosabb az állategészségügyrõl szóló törvény és a végrehajtási rendelete, valamint az állatok védelmérõl és kíméletérõl szóló törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes eb tartásáról szóló Kormány rendelet. A korábbi rendelethez képest az ebtartásról szóló részben nagyobb fokú változásokra került sor, szigorítva lett például az ebek közterületen történõ sétáltatásának elõírásai, továbbá az oly nagy vitát és lakossági indulatokat kiváltó, úgynevezett veszélyes ebek tartásának szabályozása. Részletes indokolás: II. 2. § /2/, /6/ bekezdés:
Meghatározásra kerül, hogy mely állatfajták minõsülnek veszélyes állatnak. A /6/ bekezdésben a közterületen történõ kutyasétáltatás módja került lepontosításra. 2. § /11/ bekezdés: Meghatározásra kerül a veszélyes eb fajtajelleg szerint, illetve, hogy mely tekinthetõ a fajtajellegen kívül is veszélyesnek. 3. § /11/ bekezdéshez: A veszélyes állat tartásának feltételei kerülnek meghatározásra, mely állatfajtát csak hatósági engedély alapján lehet tartani a városban. 3. § /15/-/20/ bekezdéseihez: Az állattartó gazda jogait és kötelezettségeit határozza meg, mely szerint a jó gazda gondosságával kell az állattartás, állatnevelés során eljárnia és kifejezetten tilos az állatot kínozni, bántalmazni, továbbá biztosítani kell az állatok megfelelõ helyen történõ elhelyezését, elkóborlásának közterületre történõ kijutásának megakadályozását. 4. § /2/, /4/ bekezdéseihez: Meghatározza, hogy többlakásos épületben és társasházakban hány darab ebet lehet tartani. Veszélyes és veszélyesnek minõsített ebet kizárólag az egészségügyi szakhatóságok állásfoglalásának beszerzése után jegyzõi engedéllyel lehet tartani. III. 5. § /4/ bekezdéshez: Gyakori és visszatérõ panaszbejelentésre ad okot, hogy a többlakásos épületekben az ebeket a folyosón vagy az erkélyen, illetve a közös udvarrészen tartják, ezzel a ház többi lakójának nyugalmát zavarják. 6. § /1/-/2/ bekezdéseihez: A 14 éves életkorhoz kötött kutyasétáltatás és futtatás szabálysértés esetén a felelõsségvonásra nagyobb lehetõséget biztosít, ugyanakkor nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy kisebb gyermekek alkatuknál fogva nem képesek az ebek esetleges megfékezésére. A veszélyes és a veszélyesnek minõsített ebet csak fém szájkosárral, úgynevezett fojtó nyakörvvel, pórázzal és a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad közterületen vezetni, ill. sétáltatni. 7. § -hoz:
Nagy vitát váltott ki a lakosság körében és a médiákat is élénken foglalkoztatja az ebtartóknak azon magatartása, hogy az ebeket játszóterekre, parkokba szabadon beengedik, illetve a nyílt vizekbe, így pl. a sóstói tóban fürdetik. Ennek szabályozása táblákkal történõ megjelöléssel feltétlenül szükséges. 9. § -hoz: A magánvállalkozások tömeges megjelenésével, illetve a közbiztonsági helyzet romlásával egyidejûleg létrejöttek az õrzõ-védõ tevékenységeket ellátó szervezetek, amelyek ezt a feladatot nagyobb létszámú kiképzett kutya igénybevételével látják el. Tekintettel arra, hogy új jelenségrõl van szó, szükséges ennek szabályozása, mert az eddigi tapasztalat szerint a lakosság körében egyre több az ellenük benyújtott panasz. Ide vonatkozó szabályozás hiányában eddig ezzel a jelenséggel foglalkozni sem tudtunk. 10. § -hoz: Az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. /V.28./ FM számú rendelet az ebtartónak elõírja, hogy minden 3 hónapos kort elérõ ebet nyilvántartásba vétel végett be kell jelenteni az Önkormányzatnál. 11. §-hoz: Az eb tulajdonosa köteles az Állategészségügyi Szabályzatban meghatározottak szerint a 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül, majd 6 hónapon belül ismételten veszettség ellen beoltani. 13. §-hoz: Meghatározásra kerül, hogy többlakásos kertes, családi házakban, társasházakban hány darab macska, ill. annak egyszeri szaporulata mennyi ideig tartható az épületben, valamint az épülethez tartozó udvaron. 14. § -hoz: Az állati hullák és melléktermékek begyûjtése és ártalmatlanná tétele a nagytestû állatok esetében a Városüzemeltetési KHT. kezelésében lévõ Gyepmesteri Telepen történik. A kis állatok és lakásban tartott állatok tetemét a tulajdonos is eláshatja a rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén. 17.§-hoz: Új elemként kerül megfogalmazásra rendeletünkben az állatvédelmi bírság, melynek összege ötezer forinttól százötvenezer forintig terjed.
1. sz. melléklet az állattartás szabályozásáról szóló rendelethez A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet alkalmazása szempontjából kislétszámú állattartásnak minõsül: az az állattartó telep, ahol a - harminc ló vagy - ötven szarvasmarha, vagy - kétszáz juh, kecske vagy - száz sertés, vagy - kettõezer broiler baromfi, vagy - ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélé, viziszárnyasok, pulyka, stb.) vagy - ötven strucc, vagy - ötven anyanyúl és szaporulata állatlétszámot nem éri el. 2. sz. melléklet ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ ÉPÜLETEK VÉDÕTÁVOLSÁGAI v é d õ t á v o l s á g (m) Állattartásra
lakóépülettõl ásott-
szolgáló
kút
fúrott
csatla-
tól
kozó vízvezetéktõl
vízvezetéki csaptól
épületek baromfi, galamb
8
10
- 20 állatig
10
10
- 21-50 állatig
15
15
- 51-200 állatig gazdasági célból tartott prémes állat
1
-
5
1
-
5
5
-
10
és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - 10 állatig
10
10
5
1
-
- 11-30 állatig
15
15
10
2
-
hónapos korig
10
15
5
2
3
- 1 -5 állatig
15
15
5
2
3
- 6-10 állatig
20
15
10
3
5
korig
15
15
5
2
3
- 1 - 2 állatig
20
20
10
5
5
- 3 - 5 állatig
25
20
15
5
5
juh,kecske,sertés,öszvér,szamár és egyszeri szaporulata 6
- 11-15 állatig szarvasmarha,ló, bivaly és egyszeri szaporulata 6 hónapos
- 6 -10 állatig Gyógyfürdõ, oktatási-, nevelési és egészségügyi intézmény (bölcsõde, óvoda, iskola) gyermekjátszótér, vízmû, laktanya, gyógy- és üdülõhely, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményekben, udvarán és egyéb területén) és telekhatárától számított 50 m-en belüli körzetben minden állat tartása tilos, kivéve a 2. § /3/ és /5/ bekezdéseiben foglaltakat. 3.sz. mellékelt
Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain az alábbi fajták nem tarthatók: Bernáthegyi Bullamsztiff Dobermann Dog Ír farkaskutya Leonbergi Nápolyi masztiff Rodesisai ridgeback Rottweiler Sarplaniani juhász Óriás schnauzer Újfunlandi Berni pásztor Briard Kaukázusi juhász Komondor Kuvasz Pireneusi hegyikutya Vérebek Agarak és keverékei. /Az 1995. november 1. elõtt meglévõ és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik./
4.sz. melléklet a 18/1999. (VI.1.) számú rendelethez Kutyafuttatásra kijelölt közterületek 1./ Örökösföldi lakótelep északkeleti sarkában a Lobogó u.- Szalag u. - Törzs u. által határolt terület a legközelebbi karéj-ház északi oldalán lévõ parkolóig; 2./ A MÁV Állomásnál a Vasvill Depo-val szemben lévõ terület, a közút és a garázssor közötti részen; 3./ Az Ér csatorna (VIII.számú fõfolyás) mindkét oldala teljes hosszúságban a közigazgatási határig; 4./ A Bujtoson a 2525/6 hrsz-ú területnek a Jég u.-tól K-re a Család utcáig - Liszt F. ut - zsilipektõl északra a Nád u-ig a betonkorlát által határolt részen és az un. "Lófürösztõ" elnevezésû tóval együtt. 5./ A Móricz Zs, út Almatárolóval szembeni szakasza a garázssorokig terjedõ területen; 6./ A Széna téri park északi részének 50 m széles sávja a benzinkút mentén;
