2010. JANUÁR DECEMBER 31

INTEGRÁLT TÖBBÉVES NEMZETI ELLENŐRZÉSI TERV MAGYARORSZÁG

2010. JANUÁR 1. – 2014. DECEMBER 31. 2. KIADÁS

ITNET 2010-14 • Magyarország • VM–MgSzH • www.vm.gov.hu • www.mgszh.gov.hu

ITNET 2010-14 (2. kiadás)

Magyarország

Kapcsolattartó

Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 11. E-mail: [email protected] Telefon: +36 1 301 4181 Fax: +36 1 301 4670

Az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv jelen kiadását jóváhagyta:

Budapest, 2011. június .............

...................................... .................................... dr. Kardeván Endre Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár Országos főállatorvos

2. Kiadás

1


Magyarország

Bevezetés

5

1. Nemzeti stratégiai célkitűzések

8

1.1. Stratégiai szemlélet 1.2. Célmeghatározás 1.3. Operatív tervezés 1.3.1. Célrendszer és indikátorok 1.3.2. Felülvizsgálatok végzése 1.3.3. Érdekeltségi rendszer

8 8 12 12 13 13

2. Ellenőrzések általános szervezése

14

2.1. Hatóságok kijelölése 2.1.1. Szervezeti felépítés 2.1.2. Jogszabályok 2.1.2.1. A magyarországi jogrend és jogszabályi hierarchia 2.1.2.2. A központi államigazgatási szervek jogállása 2.1.3. Feladat-‐ és hatáskörök 2.1.3.1. Vidékfejlesztési Minisztérium 2.1.3.2. Magyar Élelmiszer-‐biztonsági Hivatal 2.1.3.3. Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal 2.1.3.4. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei 2.1.3.5. Az MgSzH és a megyei kormányhivatalok kapcsolata 2.1.3.6. Jogosult állatorvos 2.1.3.7. Laboratóriumok 2.1.4. Alá-‐fölé rendeltségi viszonyok 2.2. Források 2.3. Általános szervezés, irányítás 2.3.1. Jelentési rendszer 2.3.2. Igazolási rendszer

14 14 14 15 16 17 17 17 18 19 20 20 21 28 30 30 30 30

3. Feladat delegálás

31

4. Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások

33

4.1. Kockázat alapú megközelítés 4.2. Kockázat alapú tervezés 4.2.1. Kiválasztási (mintavételi) stratégiák 4.2.2. Monitoring mintavételi prioritások meghatározása 4.2.3. Ellenőrzési prioritások meghatározása 4.3. Éves tervezési ciklus

5. Működési kritériumok

33 34 36 37 45 48

50

5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7.

Elfogulatlanság, minőség és állandóság az ellenőrzésben Összeférhetetlenség kiküszöbölése, pártatlan ellenőrzés Elegendő számú képzett és gyakorlott személyzet Megfelelő laboratóriumi kapacitás, képzett és tapasztalt állomány biztosítása Megfelelő létesítmények, berendezések Megfelelő jogi erő Készenléti tervek 5.7.1. Egyes állatbetegségek leküzdésére vonatkozó készenléti tervek 5.7.2. Nemzeti Válságkezelési Terv 5.7.3. Kölcsönös segítségnyújtás

6. Képzés

50 50 51 51 52 52 53 53 53 54

55

6.1. Képzések szervezése 6.2. Képzési igények felmérése 6.3. e-‐Learning

55 55 56 2


6.4. Külső képzések

57

7. Dokumentált eljárások

58

8. Egyes ellenőrzési rendszerek

59

8.1. Talaj 8.1.1. Talajvédelem 8.2. Növény 8.2.1. Növényvédőszer engedélyezés 8.2.2. Termésnövelő anyagok engedélyezése 8.2.3. Növényegészségügy 8.2.4. Növényvédőszer forgalmazás és felhasználás ellenőrzése 8.2.5. Növényvédelmi előrejelzés 8.2.6. Gyommentesítés (parlagfű) 8.2.7. Növényvédőszer-‐maradék ellenőrzés 8.2.8. Zöldség-‐gyümölcs minőségellenőrzés 8.3. Takarmány 8.3.1. Takarmánybiztonság, -‐minőség, -‐összetétel, címkézés 8.4. Állatgyógyászati termékek 8.4.1. Állatgyógyászati termékek 8.5. Állategészségügy 8.5.1. Általános járványügy 8.5.2. Madárinfluenza 8.5.3. Klasszikus sertéspestis 8.5.4. Aujeszky-‐féle betegség 8.5.5. Veszettség 8.5.6. Kéknyelv-‐betegség 8.5.7. Salmonella 8.5.8. Szarvasmarha gümőkór 8.5.9. Szarvasmarha brucellózis 8.5.10. Szarvasmarha leukózis 8.5.11. Kiskérődtők brucellózisa 8.5.12. TSE 8.5.13. Állati eredetű melléktermék 8.5.14. Állatvédelem 8.5.15. Állatok nyilvántartása és azonosítása 8.6. Élelmiszer 8.6.1. Általános élelmiszer-‐igazgatás 8.6.2. Állati eredetű élelmiszerek 8.6.3. Reziduumok 8.6.4. Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok 8.6.5. Radioanalitika 8.6.6. Élelmiszerek besugárzása 8.6.7. Élelmiszerek minősége, összetétele, címkézés, táplálkozási összetevőkre vonatkozó információk 8.6.8. Hagyományosan különleges termékek és Földrajzi jelzéses és eredet megjelöléses oltalom 169 8.6.9. Vízellenőrzés 8.6.10. Bor

8.7. Import 8.7.1. Növényi eredetű termékek import ellenőrzése 8.7.2. Állategészségügyi import ellenőrzési rendszer 8.8. GMO 8.9. Ökológiai gazdálkodás

9. Éves Élelmiszerlánc-‐felügyeleti Terv 3

59 59 64 64 67 69 73 77 79 82 86 89 89 93 93 96 96 100 102 106 108 113 117 122 125 127 129 131 135 139 142 147 147 152 154 158 160 165 167 171 174

179 179 182 188 191

194


Magyarország

10. Audit

195

11. ITNET módosítása

197

12. Mellékletek

198

1. melléklet: A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeti felépítése 198 2. melléklet: Az Élelmiszerlánc-‐felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkárság szervezeti felépítése 199 3. melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítése 200 4. melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszerlánc-‐ biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes 201 5. melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-‐, Talaj-‐ és Erdővédelmi Elnökhelyettes 202 6. melléklet: A Megyei Kormányhivatal általános szervezeti felépítése 203 6/a melléklet A megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek általános felépítése 204 7. melléklet: Növény-‐egészségügyi és Állategészségügyi határkirendeltségek 205 8. melléklet: Az FVM irányítása alá tartozó intézmények közötti utasítási, jelentési lánc 206 9. melléklet: A RASFF rendszerben együttműködő hatóságok és intézmények közötti kapcsolatrendszer 207 10/a. melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal részletes feladatai 208 10/b. melléklet: A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek részletes feladatai 212 11. melléklet: A Nemzeti Referencia Laboratóriumok (NRL) és hatósági laboratóriumok 218 12. melléklet: Az MgSzH és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek állományadatai 220 13. melléklet: Nemzeti Referencia Laboratóriumok adatai 221 14. melléklet: Élelmiszerlánc-‐felügyeleti terv témakörei 222 15. melléklet: Élelmiszerlánc-‐felügyeleti eljárásrendek gyűjteménye 224

4


Bevezetés Az európai uniós jogszabályok1 2007-től kezdődően minden tagállam részére kötelezővé teszik egy 3-5 évre szóló integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv (ITNET) készítését. Ennek célja a növény-egészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó tagállami ellenőrzések hatékony végrehajtásának biztosítása. Az első alkalommal 2006-ban összeállított, hazai többéves terv a 2007-2009. közötti időszakra készült. Az abban rögzített feladatok végrehajtásáért eredetileg három hatóság volt felelős, azonban a későbbiekben a hatósági tevékenységek közötti átfedések megszüntetése érdekében a kormányzat az élelmiszerek biztonságával, minőségével kapcsolatos ellenőrzések jelentős részét egy szervezet, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatává tette2. A kedvező tapasztalatok rámutattak arra, hogy az élelmiszer- és takarmánylánc (a továbbiakban: élelmiszerlánc) szemléletet nem csak a hatósági szervezet, hanem a többéves terv tekintetében is célszerű alkalmazni. Ugyan az európai uniós jogszabályok csak az élelmiszerlánc bizonyos aspektusait (élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság, állategészségügy, állatvédelem, növényegészségügy egyes területeit) helyezik a többéves terv hatálya alá, azonban hazánk esetében indokoltnak látszik azt a teljes élelmiszerlánc felügyeletére kiterjeszteni. Ennek megvalósításához azonban részleteiben meg kell vizsgálni, hogy mit is értünk élelmiszerlánc, élelmiszerláncbiztonság és élelmiszerlánc-felügyelet alatt. Az elmúlt időszakban az élelmiszerbiztonság középpontba kerülése rámutatott arra, hogy különös figyelmet kell fordítani azon folyamatokra (tevékenységekre), amelyeknek hatása van vagy lehet az élelmiszerekre. Ez viszont azt jelenti, hogy nem csak az élelmiszerre közvetlenül ható folyamatokat, mint magát az élelmiszer-előállítást, élelmiszer-forgalmazást, hanem a hatásukat közvetve kifejtő folyamatokat pl. növényvédő-szerek felhasználását, takarmány-előállítást, stb. is számításba kell venni. E felismerés vezetett a "szántóföldtől az asztalig" elv megfogalmazásához, majd az élelmiszerlánc fogalom használatához. Ezek fényében az élelmiszerlánc úgy határozható meg, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró, a "szántóföldtől asztalig" tartó láncot alkotó folyamatok, valamint e folyamatok eredményeképpen létrejövő termékek összessége. Az élelmiszerláncban keletkező főbb termékek és folyamatok egymással való egyszerűsített logikai kapcsolatát, és a hozzájuk kapcsolódó szakterületeket mutatja be az 1. ábra.

1

Az alapvető rendelkezéseket a takarmány és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügy és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet 44. cikke állapítja meg. 2 Ez az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénnyel és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 276/2006. kormányrendelettel valósult meg. 5


Magyarország

1. ábra Az élelmiszerlánc főbb termékei és folyamatai, valamint az egyes szakterületek Az élelmiszerláncban a felelősség három fél, a vállalkozó, az állam és a fogyasztó között oszlik meg. Ezek közül az élelmiszerlánc átfogó hatósági felügyeletének biztosítása az állam felelősségi körébe tartozik. A teljes élelmiszerlánc biztonságossága érdekében a felügyeletnek valamennyi, az élelmiszerláncot alkotó folyamatra ki kell terjednie, s ráadásul az egyes folyamatok valamennyi aspektusára. Ennek a gondolatmenetnek jobb megértéséhez vegyük a következő példát: A növényvédő-szerek engedélyezése során meghatározzák azt a szermaradék határértéket, amely alatt a szer maradványa az élelmiszerben – figyelemmel sok szempontra pl. a fogyasztási szokásokra – nem jelent egészségügyi veszélyt. Ugyanakkor az engedélyezés során figyelmet fordítanak más – elsősorban nem az élelmiszert érintő – szempontokra is, pl. hogy az adott növényvédő-szer ne veszélyeztesse a felhasználó egészségét szakszerű felhasználás (pl. permetezés) esetén. A példánkban, a növényvédő szer engedélyezés során tehát kétféle, egyrészt élelmiszerbiztonsági, másrészt termékbiztonsági szempontot vizsgáltunk, amely jól jellemzi az élelmiszerbiztonság felügyelete és az élelmiszerlánc felügyelete közötti különbséget. A felügyelet során az élelmiszerbiztonság mellett számos más szakterület szempontjait is figyelembe kell venni, amelyek vázlatosan az alábbiak: – talajvédelem, – növényvédő-szer, termésnövelő anyag engedélyezés, – növényvédelem, – növényegészség-ügy, – takarmány-higiénia, takarmánybiztonság, takarmányminőség, – állatvédelem, – állatgyógyászati termék engedélyezés, 6


– – –

állategészségügy, élelmiszerhigiénia, élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség, borminősítés.

A fenti szakterületeken folyó hatósági tevékenység élelmiszerlánc mentén történő összefűzése megteremti annak lehetőségét, hogy a hatóság egységes szabályozás alapján átlátható módon egységes felügyeleti tevékenységet folytasson. Ezt a fajta megközelítést tükrözi a hatóság szervezeti felépítése is, miszerint mind a Vidékfejlesztési Minisztériumban, mind a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinél önállóan és központosítva megjelenik az élelmiszerlánccal kapcsolatos állami feladatellátás. Az élelmiszerláncba történő összevonás a költséghatékonyságra való törekvés mellett az eredményességet is elősegíti, mivel az átfogó felügyelet lehetővé teszi a mélyebb összefüggések feltárását, valamint a felmerülő problémák egész élelmiszerláncban történő egységes kezelését.

7


Magyarország

1. Nemzeti stratégiai célkitűzések 1.1.

Stratégiai szemlélet

A globalizáció, a technológiai (különösen az informatikai) fejlődés, valamint az erőforrások folyamatos szűkülése következtében a gazdasági folyamatok jellege, összetettsége az utóbbi időszakban jelentős mértékben megváltozott, amelynek hatása egyértelműen érezhető az élelmiszerláncban is. Ezen változások folyamatos, sokirányú alkalmazkodást (rendszerfejlesztést) igényelnek a hatóság részéről is, amelynek összehangolt megvalósítása átfogó, stratégiai jellegű szemléletet, tervezést követel meg. Ennek végrehajtása olyan formalizált tervezési rendszerben lehetséges, amely magába foglalja a következő részfeladatok ellátását: – – – –

Hosszú távú célok, stratégiák megfogalmazása; Operatív tervek készítése; Felülvizsgálatok végzése (Nyomonkövetés); Érdekeltségi rendszer működtetése.

A fenti tervezési folyamat első eleme, a célmeghatározás kapcsán 2008-ban a kormányzati stratégiai tervek, politikák, programok áttekintésre kerültek. Ezek alapján és a szűkre szabott személyi erőforrásokra tekintettel az a döntés született, hogy a hatóság élelmiszerlánc felügyeletre vonatkozó hosszú távú céljait az új ITNET-ben kell megfogalmazni. Ez ugyan együtt jár a több éves terv hatályának kiszélesítésével, azonban előnye, hogy nem kell két különálló dokumentumot (az ITNET-et és egy stratégiai anyagot) készíteni, s azokat egymással folyamatosan naprakésszé tenni. Az új ITNET kialakítása során törekedni kell arra is, hogy a terv stratégiája az egyes szakterületi speciális igények egyidejű figyelembe vételével minél jobban illeszkedjen a mindenkori átfogó kormányzati elképzelésekhez. A kormányzati fejlesztési keretek alapjaiban határozzák meg az államigazgatási szervek mozgásterét, mivel az évek során az egyes szervezetek anyagi forrásai tendenciaszerűen csökkentek, így azokban nincs olyan tartalék, amely lehetővé tenne nagyobb volumenű, önerőből megvalósuló fejlesztéseket. Így kiemelt figyelemmel kell követni a kormányzati programokat, pályázati lehetőségeket, minél több ilyen programban részt kell venni, illetve aktívan pályázni szükséges a jelentősebb fejlesztési igények fedezetének előteremtése érdekében. További nem elhanyagolható tény az sem, hogy a jelentősebb szervezeti átalakítások, valamint koncepcióváltások általában a választásokat követően, legnagyobb részük az azt követő év elejével lépnek érvénybe. Ezekből adódóan az ITNET-et ajánlatos a kormányzási 4 éves ciklusokhoz illeszteni olyan módon, hogy az új terv mindig a választásokat követő év elejével lépjen hatályba. Ez jelen helyzetben – figyelemmel a kötelező legalább 3 éves időtartamra – egy 5 éves terv elkészítését teszi szükségessé, amely a 2010-14. közötti periódusra vonatkozik. Mivel 2010-ben lesznek a következő választások, így külön figyelmet kell majd fordítani annak vizsgálatára, hogy a tervet milyen mértékben szükséges módosítani 2011 elejével.3 1.2.

Célmeghatározás

A tervezés egyik kulcsfontosságú momentuma a célmeghatározás. A konkrét, szakterületi célok kialakításához azonban tisztázni szükséges az alapvető célok és az élelmiszerlánc felügyeletének viszonyát, melyet a 2. ábra szemléltet.

3

Mivel 2010-ben új kormány alakult, a tervet részben módosítani kellett, így megszületett a 2010-14 között érvényes ITNET 2. kiadása. 8


2. ábra Célmeghatározás

9


Magyarország

Mint ahogy az ábrán is látható, a hatóság legfőbb átfogó célja a minél tökéletesebb élelmiszerláncfelügyelet kialakítása, amely képes garantálni az alapvető célok teljesülését. Tisztán kell látni viszont, hogy ez a fajta felügyelet jóval többet jelent a korábbi ellenőrzési funkciónál, amit talán az a definíció ad vissza legjobban, mely szerint az élelmiszerlánc felügyelet: az élelmiszerláncot alkotó folyamatokra (tevékenységekre) és termékekre irányuló ellenőrzési és intézkedési rendszer. Az intézkedési rendszer megnevezés lényegesen tágabb értelmezést nyert, hiszen a hatóságnál a korábbi intézkedési kötelezettségek mellett olyan új feladatok is megjelentek, mint pl. vállalkozók képzése, részvétel a helyes gyakorlatok kialakításában, kockázat kommunikáció stb., amelyek a korábbiaktól eltérő vagy új gyakorlat bevezetését követelik meg. Az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése megkívánja az összefüggések mélyebb szintű megértését és nyomonkövetését, ami rámutat a tervek összehangolásának szükségességére. Ennek elméleti alapját mutatja be a 3. ábra, egy gyakorlati példán bemutatva: a termelő kukoricát termeszt, a kukoricából sertéstápot készítenek, a sertéssel feletetik a tápot, a sertés levágása, darabolása után a combból sonkát készítenek, amelyet egy hipermarketben eladnak a fogyasztónak.

3. ábra Az élelmiszerlánc-felügyelet sematikus ábrája Ugyanakkor az élelmiszerlánc felügyelet tökéletesítése önmagában, mint cél túl általános, ezért azt részleteiben ki kell fejteni, illetve részcélokat kell meghatározni. Ennek érdekében 2008 során párhuzamos szakmai munkacsoportok feladatul kapták, hogy a külső és belső környezet átvilágítása során SWOT analízist készítsenek az egyes szolgálatok és szakterületek vonatkozásában. A kialakított célhalmaz a 2. ábra jobb alsó sarkában megadott feltételek szerint lett felosztva. A csoportosítás alapját a hatósági tevékenység hatékonyságát leginkább befolyásoló feltételek képezik. Az öt feltétel (fejlesztési terület) másféleképpen is megfogalmazható, hiszen az egyes célok között óhatatlanul is átfedések lehetnek, azonban ez esetben nem annyira önmaga a felosztás módja volt lényeges, mint inkább az a tény, hogy a fejlesztést igénylő területek átfogóan megfogalmazásra, csoportosításra kerültek.

10


Az öt fejlesztési terület, valamint azon belül a céljavaslatok az alábbiak szerint alakultak: I. Megfelelő szabályozás 1. integrált, ellentmondásmentes, egyértelmű jogszabályi környezet kialakítása, egységes nómenklatúrával; 2. szakmai joganyag egységes kiadása, elérhetősége; 3. egységes és rendezett utasítások, valamint az adminisztratív környezet fejlesztése (pl. egységesített iratminták); 4. egyértelmű, a szervezeti felépítést tükröző feladat leosztás; II. Megfelelő technikai háttér 1. informatikai alrendszerek fejlesztése, használhatóságuk növelése; 2. a jogi keretek figyelembe vételével könnyítés az adminisztrációs terheken (pl. jelentések vonatkozásában); 3. mind a területen, mind a központban mobil munkavégzés lehetőségének biztosítása; 4. ügyfelek számára elektronikus ügyintézés lehetősége; III. Jól felkészült szakemberek 1. egységes szakmai továbbképzési rendszer kialakítása; 2. e-learning rendszer kiépítése; 3. belső információáramlás hatékonyabbá tétele, információhoz való könnyebb hozzáférés elősegítése; 4. az élelmiszerlánc szakterületeit érintő egyetemi, főiskolai képzésben való aktív részvétel; 5. feladatok által támasztott igénynek megfelelő munkaerő alkalmazása; 6. célzott vezetőképzés; IV. Hatékony munkaszervezés 1. egységes és közvetlen utasítási lánc; 2. átlátható és kiszámítható tervezési rendszer működtetése; 3. a kiemelt ‒ ITNET-ben rögzített ‒ célokra humánerőforrás biztosítása; 4. hatóságokkal való együttműködés fejlesztése; 5. éves fejlesztési terv készítése; 6. összehangolt éves operatív ellenőrzési és monitoring terv kialakítása; 7. éves képzési program összeállítása; 8. éves felülvizsgálati program készítése; V. Korszerű módszerek 1. szakmai, jogi, pénzügyi, informatikai, kommunikációs stratégia-alkotás; 2. kockázat alapú tervezési modell és moduláris rendszerű, kockázatbecslésen alapuló monitoring tervezés minél szélesebb körű bevezetése, alkalmazása (2013 végéig); 3. szakmai és civil szervezetek bevonása az ellenőrzésekbe; 4. adatelemzést széleskörűen támogató integrált adatgyűjtési rendszer; 5. minőségirányítási rendszer bevezetése; 6. fogyasztók, vállalkozók képzése, tájékoztatása; 7. folyamatos (nem csak élelmiszerlánc eseményhez köthető) média jelenlét; 8. szerepünk nemzetközi kapcsolatokban történő erősítése, illetve EU elnökségre való szakmai felkészülés.

11


Magyarország

A feladatok ugyan 2008-ban lettek megállapítva, azonban az e-learning informatikai keretrendszer létrehozásától eltekintve azok még 2009 év végén is aktuálisak volt, így a felvázolt célrendszer megfelelő alapot ad az éves operatív tervek elkészítéséhez.4 1.3.

Operatív tervezés

A fent meghatározott fejlesztési területek, célok teljesítésének menetrendjét, valamint e mellett az alaptevékenységet jelentő feladatok (pl. szakterületi ellenőrzések, mintavételek stb.) ellátását az adott év költségvetési adottságainak figyelembe vételével évente tervezni szükséges. Természetesen ezeket ‒ az ITNET többéves jellegéből adódóan ‒ nem itt kell megfogalmazni, de azoknak a többéves terv által nyújtott keretbe illeszkedniük kell. Csakis így biztosítható, hogy az ITNET és az operatív tervezés, végrehajtás közötti kapcsolat egyértelmű és átlátható legyen. Ennek megfelelően minden évben el kell készíteni az Élelmiszerlánc-felügyeleti Tervet, melynek elemei: 1. Fejlesztési terv: a hosszút távú célok alapján meghatározott éves (féléves, negyedéves) fejlesztési célokat, feladatokat tartalmazza; 2. Ellenőrzési és monitoring terv: a helyszínen végrehajtandó ellenőrzéseket és mintavételeket tartalmazza; 3. Képzési terv: az adott évre tervezett képzéseket tartalmazza; 4. Felülvizsgálati terv: az adott évre tervezett, élelmiszerláncra vonatkozó auditokat és belső ellenőrzéseket tartalmazza. Az egyes tervekben meghatározott feladatok személyre szóló leosztását dokumentáltan kell végezni (pl. teljesítményértékelési rendszerben; célfeladat meghatározás formájában stb.). 1.3.1.

Célrendszer és indikátorok

A célok továbbontása során a SMART5 alapelveket vettük figyelembe. Ennek alapján a célrendszer meghatározás kritériumai: Betű

Angol kifejezés

A céllal szembeni követelmény

S

Specific

M

Measurable

Mérhető cél; a cél eléréséhez végzett tevékenység előrehaladása és a cél elérése mérhető, megállapítható.

A

Attainable

Elérhető cél; a cél eléréséhez rendelkezésre állnak a feltételek, azaz mind a személyek, mind a környezeti feltételek, erőforrások elméletileg lehetővé teszik a cél elérését.

R

Relevant

Releváns, a tárgyhoz kötődő cél; a cél beleillik a környezetébe, a szervezet tevékenységébe, levezethető a szervezeti operatív és stratégiai célokból.

T

Time-bound

Időbeliséggel rendelkező cél; a cél tartalmaz határidőt, valamint elegendő és egyszersmind nem túl sok idő áll rendelkezésre a cél eléréséhez.

Jól definiált cél; a cél minden érintett számára egyértelmű.

4

Az utolsó pontban vázolt EU elnökségre való felkészülésnek a 2. kiadás idején már természetesen nincs jelentősége, azonban a nemzetközi kapcsolatok erősítése továbbra is fontos cél. 5

Alapja: Doran, George T. There's a S.M.A.R.T. way to write management's goals and objectives. Management Review, Nov 1981, Volume 70 Issue 11. 12


Az éves operatív célok továbbontása az ITNET stratégiai célkitűzései, a minisztérium és az MgSzH szervezeti céljai mentén történik minden év elején. Az egész szervezetre kiterjedő, aktuális, személyekre lebontott célok az éves feladatmeghatározás során alakulnak ki a fenti célmeghatározási alapelvek mentén. A 2010. évi célrendszer megtalálható az MgSzH belső honlapján, az alábbi helyen: http://intranet.mgszh.g2ov.hu/data/cms/109/576/2010._Elelmiszerlanc_biztonsagi_Eh._osszesitett.x ls 1.3.2.

Felülvizsgálatok végzése

A célok és feladatok teljesülésének nyomonkövetése érdekében az auditálási és belső ellenőrzési rendszernek ki kell terjednie az operatív tervek és feladatok végrehajtására is. Ezen felül a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság negyedévente frissíti a fejlesztési tervet, és arról a felső vezetést tájékoztatja. Az éves operatív tervek év közben legalább egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 1.3.3.

Érdekeltségi rendszer

A fejlesztési célok elérésére irányuló motiválásban ‒ a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényben szereplő ösztönző tényezők közül ‒ a gyakorlatban elsősorban a pénzjutalomnak van jelentősége. Ehhez igazodva a fejlesztési célok alapján meghatározott célfeladatokhoz pénzjutalom kerül hozzárendelésre, majd a kifizetés a teljesítmény kiértékelése alapján történik.

13


Magyarország

2. Ellenőrzések általános szervezése 2.1. 2.1.1.

Hatóságok kijelölése Szervezeti felépítés

A Vidékfejlesztési Miniszter által vezetett VM-en belül az Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár felügyelete alatt álló Élelmiszerlánc-felügyeleti és Élelmiszerlánc-elemzési Főosztály (lásd 1. és 2. melléklet) irányítja és felügyeli a VM-hez tartozó növényegészségüggyel, takarmányokkal, állategészségüggyel, állatvédelemmel, állatgyógyászati készítményekkel, állat- és növény-egészségügyi határellenőrzéssel, élelmiszerekkel kapcsolatos szakmai hatósági és laboratóriumi feladatellátást. A hatósági és laboratóriumi feladatok elvégzését a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (lásd 3., 4. és 5. melléklet) és a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei biztosítják (lásd 6., 6/a és 7. melléklet). A VM az élelmiszerlánc ellenőrzéshez kapcsolódó egyes koordinációs feladatokat a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatalon keresztül látja el. A VM-hez tartozó referencia laboratóriumi és egyéb laboratóriumi tevékenységeket az MgSzH-ban működő szervezeti egységek látják el. Az intézményrendszerben egyenes utasítási és jelentés lánc működik (lásd 8. melléklet). 2.1.2.

Jogszabályok

Az élelmiszerláncot érintő hatályos jogszabályok jegyzéke megtalálható az MgSzH honlapjának intranetes felületén: • Növény- és Talajvédelem: o http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/noveny_talajvedelmi_ig/b_szermarad o http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/noveny_talajvedelmi_ig/zgyell/zgy_to vabbkepzes/zgy_tovabbkepzes_jogsz Állategészségügy és állatvédelem: • o http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/jogszabalyok/magyar o http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/jogszabalyok/eu • Állatgyógyászati termékek: o http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allatgyogyaszati_igazgatosag/jogszab alyok/hazaijogszabalyok o http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allatgyogyaszati_igazgatosag/jogszab alyok/eujogszabalyok Élelmiszer és takarmány: • o http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/elelmiszer_takarmanybiztonsag/Jogi_u tm/jogszgyu • Bor: o http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/obi/jogszabalyok/hazaijogszabalyok A jogszabályok jegyzéke állandóan frissül, az élelmiszerlánc-felügyelet szervei számára bármikor elérhető.

14


2.1.2.1.

A magyarországi jogrend és jogszabályi hierarchia6

A. A magyar jogforrások rendszere Alkotmány A magyar jogrendszerben a jogforrási hierarchia csúcsán az 1949. évi XX. törvény, az Alkotmány helyezkedik el, melyet a 2012. január 1-én hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) vált föl. Az Alkotmánynak vagy Alaptörvénynek minden más jogi norma meg kell, hogy feleljen. Az Alkotmányt az Országgyűlés alkotja, megváltoztatásához az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Törvény Magyarországon törvényt az Országgyűlés alkothat. Az Alkotmány határozza meg azokat az alapvető jogokat és kötelezettségeket, melyeket törvényben kell szabályozni. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) további tárgyköröket von a kizárólagos törvényhozás körébe. Az Alkotmányt módosító 1989. évi XXXI. törvény elfogadását megelőzően a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendelet kibocsátására volt jogosult. A még hatályban lévő törvényerejű rendeletek a jogforrási hierarchia szempontjából törvényi szintű szabályozásnak minősülnek. Rendelet A jogalkotási törvény kormányrendeletet, miniszteri rendeletet, valamint helyi önkormányzati rendeletet különböztet meg. Nemzetközi szerződések A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról, benne a szerződések kihirdetéséről, hatálybalépéséről a 2005. évi L. törvény rendelkezik. A Magyar Köztársaság más államokkal, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya más államok kormányaival nemzetközi szerződéseket köthet. A Magyar Köztársaságban a nemzetközi szerződések és a belső jog viszonya a dualista rendszeren alapul, vagyis a nemzetközi szerződések jogszabállyal történő kihirdetésükkel válnak a belső jog részévé. B. Jogszabálynak nem minősülő tágabb értelemben vett jogforrások A magyar jogrendszer részét képezik az állami irányítás egyéb jogi eszközei, amelyek normák ugyan, de nem számítanak jogszabálynak, mivel nem mindenkire, hanem - a jogi kötőerővel nem rendelkező jogi iránymutatások kivételével - csak a kibocsátó által irányított szervekre kötelező belső szabályok. Az állami irányítás jogi eszközei a Jat. alapján a határozat, az utasítás, a jegybanki rendelet, a statisztikai közlemény és a jogi iránymutatás. C. A jogszabályok elfogadásának folyamata A jogszabály megalkotását a szabályozni kívánt viszonyok elemzése előzi meg. A jogszabálytervezetek előkészítéséért mindig a tárgy szerint hatáskörrel rendelkező, illetve a kijelölt miniszter felelős. Az elkészült tervezetet a közigazgatási és társadalmi egyeztetést követően a Kormány elé kerülő jogszabályok esetén az Államtitkári Értekezlet tárgyalja meg. Az Államtitkári Értekezlet által megtárgyalt jogszabálytervezeteket a Kormány fogadja el. Törvényjavaslatok esetén a jogszabálytervezetet az Országgyűlés kijelölt bizottságai és a plenáris ülés megtárgyalja, majd az Országgyűlés szavaz a törvényjavaslat elfogadásáról. 6

Forrás: http://ec.europa.eu/civiljustice/legal_order/legal_order_hun_hu.htm 15


Magyarország

A jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben ki kell hirdetni, A miniszteri rendelet melléklete kivételesen a minisztérium hivatalos lapjában történő közzététellel is kihirdethető. Az önkormányzat rendeletét az önkormányzat hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos módon kell kihirdetni, amit az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata állapít meg. D. A nemzeti szabályok hatálybalépése A jogszabály hatálya kiterjed az ország területén a magánszemélyekre és a jogi személyekre, valamint a külföldön tartózkodó magyar állampolgárokra. Az önkormányzat rendeletének hatálya az önkormányzat illetékességi területére terjed ki. A Jat. megfogalmazza a visszamenőleges hatály tilalmának elvét, amikor kimondja, hogy jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. A jogszabályban mindig meg kell határozni a hatálybalépésének napját, úgy, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. A jogszabályt és végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni. A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha a jogszabályban meghatározott határidő lejárt. E. A jogforrások között felmerülő ellentmondások rendezésének eszközei A jogszabályok nem fogalmazhatnak meg más, azonos vagy magasabb szintű jogszabály rendelkezéseibe ütköző szabályokat. Általános jogelv, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály magasabb szintű normába ütközése esetén mindig a magasabb szintű jogszabályt kell alkalmazni, illetve, hogy a speciális szabály megelőzi az általános szabályt és a későbbi a korábban alkotott szabályt. Az azonos szintű jogszabályok összeütközése esetén az ellentmondásokat általában jogalkalmazói jogszabály értelmezéssel vagy jogszabály módosítással kell feloldani. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint, ha az ellentmondást előidéző jogszabály egyben az Alkotmány valamely rendelkezésének a sérelmével is együtt jár, az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezi az alkotmányellenes rendelkezéseket. Elfogadott, de még ki nem hirdetett törvények esetén a köztársasági elnök alkotmányossági vétóval élhet. 2.1.2.2.

A központi államigazgatási szervek jogállása

A központi államigazgatás szervek jogállását a 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szabályozza. A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben állapítja meg. Ugyanitt történik meg a központi hivatalok (így az MgSzH és a MÉBIH) jogállásának szabályozása is. A központi hivatal kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A központi hivatal ‒ ha jogszabály eltérően nem rendelkezik ‒ az azt irányító miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szabályozza ‒ többek között ‒ a vidékfejlesztési miniszter szakpolitikai feladat- és hatáskörét. A rendelet 94. . c) pontja szerint a vidékfejlesztési miniszter a Kormány élelmiszerlánc-felügyeletért felelős tagja, valamint a 113. (1) bekezdés szerint a 16


miniszter irányítja a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt. 2.1.3.

Feladat- és hatáskörök

A 2007-ben kezdődött kormányzati szerkezetátalakítás következtében az élelmiszerláncfelügyelettel kapcsolatos feladatkörök egyetlen kézbe, az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter), illetve az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (MgSzH) kezébe kerültek (2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről, 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről alapján). Így az alábbiakban a Vidékfejlesztési Minisztérium (az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter vezetésével), a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal (élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szerv) és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) helyének, szerepének bemutatása következik. 2.1.3.1.

Vidékfejlesztési Minisztérium

A miniszter és a VM működésének jogszabályi alapja: • az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény; • a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény; • az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet; • a Vidékfejlesztési Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2010. (IX. 30.) VM utasítás. A miniszter az általános és szakmai igazgatás tekintetében az Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkáron keresztül irányítja és felügyeli az MgSzH-t. A miniszter hatáskörébe tartozik, hogy a nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyileg veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programot, valamint monitoring programot rendeljen el, továbbá kihirdesse a rendkívüli járványveszély-helyzetet. Kezdeményezheti a növényi károsítók okozta rendkívüli helyzetben a veszélyeztetett területen a térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét, valamint a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közreműködését. A minisztérium legfőbb feladata a jogszabály-előkészítés és nemzetközi kapcsolattartás a növényegészségügy, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állatvédelem, állat- és növény-egészségügyi határellenőrzés, élelmiszer-biztonság, -minőség, -higiénia szakterületén, és az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésével, forgalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatban. 2.1.3.2.

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal

A MÉBIH működésének és feladatellátásának jogszabályi alapja a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet. A MÉBIH koordináló, szakmai döntés-előkészítő, véleményező, javaslattevő, információs szerepet tölt be az élelmiszer-ellenőrzés, valamint az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén. Kapcsolatot tart a hazai, valamint az Európai Unió központi- és tagállami szervezeteivel. Közreműködik a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika kialakításában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában. Magyarországi kapcsolattartó pont az Európai Unió 17


Magyarország

élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerében (RASFF; lásd 9. melléklet). Az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendelet a MÉBIH-t jelöli ki az élelmiszer-ellenőrző hatóságok ellenőrző munkájának koordinálására, különös tekintettel: • az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetésére, összehangolására, • az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelésére, • a közös ellenőrzési jelentések készítésére. A MÉBIH az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság hazai kapcsolattartó intézményeként a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendeletben megfogalmazottak szerint részt vesz az élelmiszer- és takarmánybiztonság területével kapcsolatos szakmai döntések előkészítésében. Többek között az adott terület szakembereinek, hatóságainak és egyéb intézményeinek segítségével adatokat és információkat gyűjt, elemez, részt vesz az egységes kockázatbecslési módszerek kialakításában. Tudományos, illetve szakmai segítséget nyújt; felkérésre szakvéleményeket készít. Az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénynek és a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal létrehozásáról szóló 66/2003. (V. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően az OÉTI szakvéleménye alapján a MÉBIH végzi az új élelmiszerre vonatkozó kérelem elsődleges értékelését. 2.1.3.3.

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

Az MgSzH ‒ a társhatóságokkal együttműködve ‒ nagyszámú operatív feladat elvégzését irányítja a növényegészségügy, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állatvédelem, állat- és növényegészségügyi határellenőrzés, élelmiszer-biztonság, -minőség, -higiénia szakterületén, és az állatgyógyászati készítmények törzskönyvezésével, forgalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatban. Ezen felül az MgSzH egyes szervezeti egységei nemzeti referencia és egyéb hatósági laboratóriumi feladatokat is ellátnak. Az MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes irányítása alá tartozó: •

•

• • •

ÉTbI látja el a takarmányellenőrzéssel, élelmiszerbiztonsággal, -higiéniával és -minőséggel kapcsolatos központi feladatokat; hatáskörébe tartozó ügyek vonatkozásában a beérkező RASFF riasztások kezelését és hazai eredetű RASFF riasztások MÉBIH-en keresztüli továbbítását; ÁÁI látja el a járványügyi, állatvédelmi, általános informatikai, valamint az állatok, állati eredetű termékek és melléktermékek szállításával és kereskedelmével kapcsolatos központi feladatokat; ÁDI látja el az állategészségügyi diagnosztikai feladatokat; ÁTI látja el az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalával, gyártásával és forgalmazásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos központi feladatokat; BI látja el a borminősítéssel és -ellenőrzéssel kapcsolatos központi igazgatási feladatokat.

Az MgSzH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes irányítása alá tartozó: •

NTAI látja el a az elsődleges növényi termelés és a növényi termék ellenőrzés élelmiszerláncbiztonsággal, valamint a növényi termék minőségellenőrzéssel összefüggő központi állami feladatokat.

A MgSzH működésének és feladatellátásának jogszabályi alapja: • • •

az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény; a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény; a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról szóló 327/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet; 18


• • •

az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet; a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet; a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 7/2010. (IX. 24.) VM utasítás.

A decentralizáció jegyében az egyedi engedélyezési, valamint ellenőrzési feladatok végrehajtásának jelentős része a megyei szinten jelenik meg, így a központnál csak kis számban található ilyen típusú feladat. Az MgSzH feladatainak részletes taglalása a 10/a. mellékletben történik. 2.1.3.4.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei

A megyei kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. A 2011. január 1-től a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok Igazgatóságainak feladatait jogutódként a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei látják el. A megyei kormányhivatal a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság útján látja el a területi elsődleges termeléssel és a növényi termék ellenőrzéssel kapcsolatos, növényvédelmi, növény-egészségügyi, talajvédelmi, zöldség-gyümölcs, dísznövény, szaporítóanyag és komló minőség-ellenőrzési hatósági, valamint az ökológiai gazdálkodás növény- és talajvédelmi vonatkozású ellenőrzési feladatait és egyéb állami szakfeladatokat. A megyei kományhivatal az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság útján látja el az élelmiszerlánc felügyeletének keretében az állat-egészségügyi, állatvédelmi, takarmányhigiéniával, takarmányok biztonságával és minőségével, élelmiszer-higiéniával, az élelmiszerek biztonságával, minőségével, a borászati termékek ellenőrzésével, az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos irányítási és szervezési feladatokat. Ezeken kívül a megyei kormányhivatal látja el a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek előállításával, kezelésével kapcsolatos területi állami és hatósági feladatokat is. A megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei feladatainak részletes taglalása a 10/b. mellékletben történik. A megyei kormányhivatalok működésének és feladatellátásának jogszabályi alapja: • az Élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény; • a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény; • a 2010 évi CXXVI. törvény a megyei kormányhivatalokról, valamint a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról; • 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalokról; • az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet; • a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet;

19


2.1.3.5.

Magyarország

Az MgSzH és a megyei kormányhivatalok kapcsolata

Az MgSzH a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei tekintetében a jogszabály által kijelölt szakmai irányító szerv. A megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei: • részt vesznek az MgSzH által szervezett képzéseken (beleértve az elektronikus távoktatást is), valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon, • az MgSzH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat, • végrehajtják az MgSzH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket, • az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek az MgSzH-nak, • részt vesznek a központosított mintaszállítási rendszer működtetésében, • az MgSzH által kiadott iratmintákat használják a szakmai feladatellátás során, • a levett minták vizsgálatát az MgSzH által kijelölt laboratóriumokban végeztetik, • az MgSzH által végrehajtott belső ellenőrzéseken, auditokon, szakterületi ellenőrzéseken tett ajánlások alapján meghatározott intézkedéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon, • részt vesznek az MgSzH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai unkacsoportokban, • ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat, • közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában, • részt vesznek a feladatkörüket érintő átruházott és együttműködői – így különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egyes támogatások tekintetében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (továbbiakban MVH) által átruházott, illetve együttműködőként ellátott – feladatok végrehajtásában, • az elvégzett feladatairól közvetlenül jelentenek az MgSzH-nak. 2.1.3.6.

Jogosult állatorvos

A jogosult állatorvos (contracted official veterinarian) a megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságával (ÉbÁI) közszolgálati jogviszonyban nem álló, jogszabályban meghatározott állami és hatósági feladat ellátására ‒ az illetékes igazgatóság igazgató főállatorvosa által ‒ feljogosított magánállatorvos. A jogosult állatorvosi rendszert a a jogosult állatorvos hatásköréről és a működésével kapcsolatos részletes szabályokról szóló 113/2006. (V. 12.) Korm. rendelet szabályozza. Az az állatorvos, aki jogosult állatorvosi tevékenységet kíván folytatni, a megyei kormányhivatal ÉbÁI területi szervénél kezdeményezi a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére szóló engedély kiadását. A területi szerv az engedélyt az adott állatorvos által ellátandó valamennyi jogosult állatorvosi feladatra vonatkozóan adja ki. Az engedély megadása esetén a jogosult állatorvos a tevékenységét csak a szerződés megkötését követően kezdheti meg. Az engedély megadásának feltétele, hogy az állatorvos a területi szervhez benyújtsa a közigazgatási alapvizsga bizonyítványának másolatát, vagy írásos kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az engedély megadásától számított 1 éven belül saját költségére közigazgatási alapvizsgát tesz, és az ezt igazoló bizonyítvány másolatát aterületi szervnek megküldi. Az engedély az írásos kötelezettségvállalás esetében 1 évre, egyéb esetben határozatlan időre szól. Ha az állatorvos az engedély megadását követő 1 éven belül igazolja a közigazgatási alapvizsga letételét, az engedély időtartamát határozatlan időre kell módosítani. Az 1 évre szóló engedélyt meghosszabbítani, illetve 20


annak lejárta után az állatorvosnak új engedélyt adni nem lehet, ha az állatorvos az írásos kötelezettségvállalásában foglaltaknak nem tesz eleget. A területi szerv az engedély megadásával egyidejűleg szerződést köt az adott jogosult állatorvossal. A szerződésben a jogosult állatorvos díjának kifizetéséhez szükséges elszámolás rendjét is rögzíteni kell. A területi szerv nyilvántartást vezet az illetékességi területén működő jogosult állatorvosokról. A területi szervnek gondoskodnia kell a nyilvántartási adatoknak az OÁIR rendszerbe való beviteléről. A jogosult állatorvos az alábbi hatásköröket láthatja el: • a kérelmezett település(ek)en (településrészen): - állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, állatverseny felügyelete; - az embert mart kutya hatósági megfigyelése; - kistermelőknél húsvizsgálat és hússzállítási igazolás kiállítása; - a kislétszámú telepek esetében belföldi állatszállítás engedélyezése; - a kislétszámú telepek esetében diagnosztikai próbák elvégzése; - a kislétszámú telepek esetében mintavétel; - a kislétszámú telepek esetében jegyzőkönyv kiállítása támogatáshoz, hitelhez. • a nagy létszámú állattartó telepen: - belföldi állatszállítás engedélyezése - diagnosztikai próbák elvégzése; - mintavétel; - jegyzőkönyv kiállítása támogatáshoz, hitelhez. • bizonyos kapacitás alatti vágóhíd(ak)on: - húsvizsgálat. A jogosult állatorvos köteles: • az engedélyben meghatározott feladatait elvégezni; • tevékenységének szakszerű végzése érdekében folyamatosan tájékozódni a működési területével kapcsolatos állat-egészségügyi állapotról, valamint részt venni az ÉBÁI, illetve kerületi hivatal által számára szervezett képzésen; • részt venni az ÉBÁI, illetve kerületi hivatal által a hatósági állatorvosok számára szervezett képzéseken; • a külön jogszabályban foglaltak szerinti nyilvántartást vezetni, jelentést tenni és adatot szolgáltatni; • az illetékes kerületi hivatalnak kérésre, valamint a feladatainak elvégzésével kapcsolatos elszámoláskor jelentést tenni, valamint adatot szolgáltatni tevékenységével kapcsolatosan. 2.1.3.7.

Laboratóriumok

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatellátása keretében Nemzeti Referencia Laboratóriumokat (NRL) és hatósági laboratóriumokat működtet. Az NRL-ek és a hatósági laboratóriumok felsorolása a 11. mellékletben, ezek létszámadatai a 12. mellékletben, az NRL-ek részletes adatai pedig a 13. mellékletben találhatók. A laboratóriumok hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésének végzésére ‒ a 882/2004/EK rendelet 12. cikke szerinti ‒ kijelölése alapvetően az MgSzH hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) történik, a laboratóriumi feladatellátás részletes szabályozása elnökhelyettesi utasításokon keresztül valósul meg. Az állami laboratóriumok feladatai különösen7: 7

2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 30. §. szerint. 21


Magyarország

• a károsítók folyamatos előrejelzése, diagnosztikai vizsgálatok végzése, zárlati károsítók azonosítása, szaporítóanyagok növényegészségügyi vizsgálata; • a termésnövelő anyagok vizsgálata a hazai fogyasztásra vagy exportra szánt mezőgazdasági termékekben; • a talaj és a felszíni víz minták növényvédőszer-maradék tartalmának monitoring vizsgálata, továbbá a talajokban, talajvízben toxikus elemtartalom és egyéb szennyezőanyag vizsgálat; • a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok minőségének hatósági vizsgálata; • a növényi termények, illetve a növényi alapú feldolgozott termékek növényvédőszer-maradék tartalmának vizsgálata termőhelyen, tároló, elárusítóhelyeken és a határállomásokon vett mintákból; • tételes, felmérő, monitoring és célvizsgálatok végzése az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység kapcsán; • az egészségügyi határértékek megállapításában való közreműködés; • a vizsgálati eredmények adatbázisban történő kezelése és az országos adatbázisba történő folyamatos továbbítása; • kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményeinek értékelése; • a nemzetközi követelményekkel összhangban álló vizsgálati módszerek alkalmazása érdekében diagnosztikumok és eszközök előállítása, illetve ezek beszerzése, készleten tartása; • részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében; • a laboratóriumi vizsgálatok nemzetközi szabványainak véleményezése, a vizsgálati módszerek érvényesítése, valamint gondoskodás az átvett vizsgálati módszerek hazai elterjesztéséről; • elsősorban diagnosztikai és más szakmai vizsgálatokkal közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegségfelszámolási programok végrehajtásában, közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében; • a jogszabályokban meghatározott radiokémiai vizsgálati feladatok ellátásának szervezése és végzése az élelmiszerláncban; • közreműködés a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek, étrendkiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosóés fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával és az új élelmiszerekkel, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban. 2.1.3.6.1.

Nemzeti Referencia Laboratóriumok (NRL)

Az országos főállatorvos a miniszter által átruházott hatáskörben jelöli ki a Nemzeti Referencia Laboratóriumokat, az NRL-ek listája, a szükséges adatok megadásával elküldésre kerül az Európai Unió Bizottsága (DG SANCO) és az EU Referencia Laboratóriumok (EU-RL vagy CRL) felé. AZ NRL-ek fő feladatai a hatósági laboratóriumok tevékenységének koordinálása, a laboratóriumok közötti összehasonlító vizsgálatok szervezése, értékelése, információk disszeminálása, szakmai segítségnyújtás a hatóság és a hatósági laboratóriumok számára. Az NRL-ek feladatait, valamint az illetékes hatósággal való együttműködésüket a 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, valamint a hatályos SzMSz határozza meg. Összehasonlító vizsgálatok szervezése A Nemzeti Referencia Laboratóriumok a hatósági laboratóriumok tevékenységi területén összehasonlító vizsgálatokat szerveznek, évente kiadott terv alapján. A hatósági laboratóriumok részvétele az NRL-ek által szervezett körvizsgálatokban, valamint az NRL-ek részvétele az EU-RLek (CRL-ek) által szervezett körvizsgálatokban kötelező.

22


A körvizsgálati témák meghatározása az NRL-ek vezetőinek feladata, akik a korábbi évek körvizsgálatai, azok eredménye, a hatósági laboratóriumok tevékenységi köre, a laboratóriumi belső ellenőrzések tapasztalata alapján alakítják ki az adott év körvizsgálati tematikáját. A Nemzeti Referencia Laboratóriumi feladatokat ellátó laboratóriumok, és NRL tevékenységi körük a következők: Állategészségügyi feladatai

Diagnosztikai

Igazgatóság

nemzeti

referencia

laboratóriumi

Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság 882/2004/EK rendelet szerinti referencia laboratóriumi feladatai: • Paraziták (különös tekintettel a Trichinella és az Echinococcus fajokra ) (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/9. pontja); • Antimikrobiális rezisztencia (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/10. pontja); • Fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/13. pontja; 999/2001/EK rendelet); • Klasszikus sertéspestis (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/1. pontja; 2001/89/EK tanácsi irányelv); • Afrikai lópestis (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/2. pontja; 92/35/EGK tanácsi irányelv); • Madárinfluenza (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/3. pontja; 2005/94/EK tanácsi irányelv); • Newcastle-betegség (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/4. pontja; 92/66/EGK tanácsi irányelv); • Sertések hólyagos betegsége (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/5. pontja; 92/119/EGK tanácsi irányelv); • Halbetegségek (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/6. pontja; 93/53/EGK tanácsi irányelv); • Veszettség elleni vakcinák hatékonysága (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/8. pontja; 2006/48/EK, 2003/60/EK Bizottsági határozatokkal módosított 2000/258/EK Tanácsi határozat); • Kéknyelv betegség (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/9. pontja; 2000/75/EK tanácsi irányelv); • Afrikai sertéspestis (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/10. pontja; 2002/60/EK tanácsi irányelv); • Ragadós száj- és körömfájás (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/12. pontja; 2003/85/EK tanácsi irányelv); • Brucellózis (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének II/13. pontja; 2006/911/EK Bizottsági határozattal módosított 64/432/EGK tanácsi irányelv). Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság egyéb referencia laboratóriumi feladatai: • Leukózis (64/432/EGK irányelv); • Gümőkór (64/432/EGK irányelv); • GMO (90/219/EGK irányelv).

23


Magyarország

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság nemzeti referencia laboratóriumi feladatai Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság 882/2004/EK rendelet szerinti referencia laboratóriumi feladatai: • Tej és tejtermék (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/1. pontja); • Tengeri biotoxin (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/3. pontja); • Salmonella (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/2. pontja); • Listeria monocytogenes élelmiszerekben és takarmányokban (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/5. pontja); • Escherichia coli, köztük a verotoxikus E. coli élelmiszerekben és takarmányokban (VTEC) baktériumok (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/7. pontja); • Campylobacter élelmiszerekben és takarmányokban (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/8. pontja); • Koaguláz-pozitív Staphylococcus baktériumok vizsgálata (882/2004/EK rendelet VII. melléklet I/6. pontja); • Takarmányokban előforduló állati fehérjék (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/11. pontja); • Állatgyógyászati készítmények és szennyező anyagok állati eredetű élelmiszerekben előforduló maradékanyagai (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/12. pontja; 96/23/EK irányelv); • Takarmány adalékok (882/2004/EK rendelet VII. melléklet 1/14. pontja; • Élelmiszerek és takarmányok GMO tartalom (882/2004/EK rendelet 1/15.pontja; • Peszticid-szermaradványok az állati eredetű élelmiszerekben és magas zsírtartalmú élelmiszercikkekben (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/17/b. pontja); • Kémiai elemek állati eredetű élelmiszerekben, Nehézfémek (tápszerek és speciális táplálkozási célú élelmiszerekbébiételekben) (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/18. pontja); • Takarmányok nehézfém tartalom (882/2004/EK rendelet VII. melléklet I/18- pontja) • Mikotoxinok állati eredetű élelmiszerekben és takarmányban (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/19 pontja); • Policiklikus aromás szénhidrogének élelmiszerekben és takarmányokban (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/20. pontja); • Élelmiszerekben és takarmányokban előforduló dioxinok és poliklórozott bifenilek (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/21. pontja); • Hormonok és béta-agonisták (882/2004/EK rendelet VII. melléklet és 96/22/EK irányelv; • Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok ellenőrzése (882/2004/EK rendelet VII. melléklet I/16. pontja) Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság egyéb referencia laboratóriumi feladatai: • Baromfihús víztartalma (1538/91/EGK rendelet); • Talaj, takarmánynövények, nyers tej, zöldségfélék, gyümölcsfélék, gabonafélék, húsfélék, tojás, erdei termékek, hal, élelmiszer technológiai víz radioaktivitása (EURATOM 35-36. Cikk; 2000/473/EURATOM). Borászati Igazgatóság nemzeti referencia laboratóriumi feladata • Magyar autentikus borok D/H izotóparányának mérése SNIF-NMR módszerrel (2120/2004/EK Bizottsági rendeletben meghatározott feladat)

24


Növény-, Talaj- és laboratóriumi feladatai

Agrárkörnyezet-védelmi

Igazgatóság

nemzeti

referencia

MgSzH NTAI Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium: • Peszticid-szermaradványok gyümölcsökben, zöldségekben, beleértve a magas víz- és savtartalmú élelmiszercikkeket (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/17/c. pontja). • MgSzH NTAI Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium • Peszticid-szermaradványok gabonafélékben és takarmányokben (882/2004/EK rendelet VII. mellékletének I/17/a.,c.. pontja). 2.1.3.6.2.

Hatósági laboratóriumok kijelölése

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a hivatalból indított eljárásaiban hozott döntéseinek megalapozásához szükséges laboratóriumi vizsgálathoz elsősorban állami, az adott vizsgálatra akkreditált laboratóriumot vehet igénybe. A 882/2004/EK rendelet 12. cikk (1) bekezdés szerint az illetékes hatóság kijelöli azokat a laboratóriumokat, amelyek a hatósági ellenőrzések során vett minták elemzését végezhetik. A laboratóriumok hatósági ellenőrzések során vett minták elemzésének végzésére való kijelölése alapvetően az MgSzH hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatában (SzMSz) történik meg. A részletes feladatellátást és a területi illetékességet elnökhelyettesi körlevelek állapítják meg így a 02/108/2007. és a 02.4/00748/0001/2009. számú elnökhelyettesi körlevél az élelmiszer és takarmány területeken, a növény- és talajvédelem területén pedig az éves feladattervben (02/01709/0001/2010. körlevél) A fenti kijelöléstől eltérő laboratórium hatósági ellenőrzések során vett minták vizsgálatára az alábbi esetekben jelölhető ki: • a laboratóriumi hálózatban jelentkező átmeneti vizsgálati kapacitáshiány, • felmerülő új vizsgálati igények azonnali kielégítése az akkreditáció megszerzéséig. Ezekben az esetekben az illetékes központi igazgatóság szakmai utasítás formájában kijelölhet egyéb, a hatályos SzMSz-ben nem szereplő állami vagy nem állam által működtetett hazai vagy külföldi laboratóriumot is, a vizsgálandó minta típusának és a mért paraméter megjelölésével. A kijelölés adható határozott ideig és határozatlan időtartamra, valamely esemény bekövetkezéséig vagy visszavonásig. A kijelölt laboratóriumok listáját az MgSzH honlapján közzéteszi. A laboratóriumi vizsgálatot az illetékes központi igazgatóság rendeli meg az így kijelölt laboratóriumtól, a visszakapott eredményeket pedig továbbítja az illetékes mintavevő hatóságnak. A költségeket az illetékes központi igazgatóság viseli. Az MgSzH szakmai informatikai rendszereiben a minta és eredményeinek rögzítése a központi igazgatóság feladata. Az így kijelölt laboratóriumok esetében a laboratóriummal szemben támasztott minimális követelmények: 1) A laboratórium rendelkezzen érvényes működési engedéllyel és – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik – akkreditációval az adott vizsgálat vonatkozásában. 2) A laboratórium teljesíteni tudja az illetékes központi igazgatóság által a mérési módszer, a kimutatási határ, a mérési bizonytalanság, a határidő és az ár vonatkozásában megjelölt speciális feltételeket. 3) A laboratórium feleljen meg az esetleges helyszíni szemléje során. 25


Magyarország

Az illetékes központi igazgatóság, a Nemzeti Referencia Laboratóriummal együtt, évente felülvizsgálja a kijelölés szükségességét, a kijelölt laboratóriumok megfelelőségét, szükség esetén helyszíni szemle segítségével. 2.1.3.6.3.

Hatósági laboratóriumok

Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság egyéb laboratóriumi feladatai: • Zoonózisok (lépfene, takonykór, campylobacteriosis, leptospirosis, listeriosis, ornithosis, Q-láz, szalmonellózis és kórokozója, toxocarosis, toxoplasmosis, yersiniosis) vizsgálata; • Vér- és tejminták szerológiai és virológiai vizsgálata; • Szervminták bakteriológiai és virológiai vizsgálata; • Tej, különböző váladék-, bélsár-, és vizeletminták bakteriológiai és mikológiai vizsgálata; • A haszon- és vadon élő állatok fertőző eredetű betegségeinek megállapítása, illetve egyes kórokozók gyanújának kizárása molekuláris biológiai módszerekkel; • Állati szaporítóanyagok bakteriológiai, virológiai, szerológiai és mikológiai vizsgálata; • Takarmányok és itatóvíz mikrobiológiai és kémiai vizsgálata, haszon- és vadon élő állatok nem fertőző eredetű betegségeinek megállapítása, illetve egyes kórokozók gyanújának kizárása, műszeres analízissel és hagyományos kémiai módszerekkel; • Házi- és vadonélő emlősök és madarak parazitológiai vizsgálata. Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága laboratóriumi feladatai: • Az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalára és törzskönyvezésére vonatkozó nemzeti-, kölcsönös elismerésen alapuló eljárás (MRP) és decentralizált engedélyezési eljárás (DCP) keretében az állatgyógyászati készítmények törzskönyvi mintáinak, a készítmény alapanyagainak, közti termékeinek vagy más összetevőinek teljes körű vizsgálata, az állatgyógyászati készítmények és alapanyagai minőség-ellenőrzésére szolgáló vizsgálati módszerek értékelése, az oltóanyagok európai uniós szintű tételes felszabadítása (OCABR/OBPR) (2001/82 EK irányelv); • Hatósági felügyelet keretében vett állatgyógyászati készítmények mintáinak vizsgálata: piacfelügyeleti ellenőrzés keretében végzett vizsgálatok, minőségi hiba kivizsgálása, oltóanyagok tételes felszabadítása (OCABR), szúrópróbaszerű ellenőrzés; • Együttműködés a kölcsönös elismerési eljárással engedélyezett készítmények (MRP/DCP program), a központi eljárással engedélyezett készítmények (CAP program) és a nemzeti eljárással engedélyezett készítmények (MSS program), az Európai Unió tagállamainak területére kiterjedő piacfelügyeleti vizsgálataiban, a gyógyszerkönyvi referencia-anyagok hatóanyagtartalmának meghatározásában (CRS és BSP programokban) és a nemzetközi OMCL körvizsgálatokban (PTS programban); • Az állatgyógyászati készítmények alkalmazása során fellépő feltételezett mellékhatások figyelőrendszerének működtetéséhez kapcsolódóan, részvétel a bejelentések kivizsgálásában: a feltételezett mellékhatást kiváltó állatgyógyászati készítmény vizsgálata (183/2005/EK rendelet); • Az Európai Unióban az állatgyógyászati készítmények vizsgálatára a Hivatalos Gyógyszerellenőrző Laboratóriumok Hálózata (OMCL_Network) hivatott, ennek a hálózatnak tagja az ÁTI gyógyszeranalitikai és oltóanyagellenőrző laboratóriuma is. A laboratóriumok tevékenységüket az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány követelményeinek és az Európa Tanács mellett működő Európai Gyógyszerminőségügyi Igazgatóság (European Directorate for the Quality of Medicines; EDQM) szakmai és minőségügyi irányelveinek megfelelően végzik. A laboratóriumok az EDQM által tanúsított laboratóriumok.

26


Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság egyéb laboratóriumi feladatai: • Hatósági döntés előkészítéshez élelmiszer, takarmány, állati szövetek valamint környezeti minták vizsgálata; • Monitoring vizsgálatok elvégzése a kémiai biztonság, mikrobiológia, GMO, analitika, reziduumtoxikológia, radio-analitika és takarmány területeken; • Speciális mikrobiológiai vizsgálatok (toxinok kimutatása) végzése országos illetékességgel; • A 99/2003/EK irányelv által előírt, élelmiszer által közvetített zoonotikus kórokozók monitoring vizsgálata országos illetékességgel; • Élelmiszerből, takarmányból, állati eredetű mintákból izolált Salmonella törzsek szerotípusának meghatározása, beleértve a nemzeti Salmonella gyérítési programokhoz kapcsolódó vizsgálatokat is; • Genetikailag módosított összetevők jelenlétének kimutatása, mennyiségi meghatározása élelmiszerek és takarmányok vonatkozásában; • A 98/83/EK irányelv 6. cikkében meghatározott megfelelőségi pontot követően az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók által felhasznált víz hatósági vizsgálata; • Élelmiszeripari-vállalkozóktól származó ivóvíz minták vizsgálata; • Gombamérgezések laboratóriumi vizsgálata; • Élelmiszerek és takarmányok entomológiai vizsgálata; • Fertőtlenítő- vagy tisztító-fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata. Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Regionális Élelmiszervizsgáló Laboratóriumainak hatósági feladatai: • Hatósági döntés előkészítéshez élelmiszer, takarmány, állati szövetek valamint környezeti minták vizsgálata; • Monitoring vizsgálatok (kémiai biztonság, mikrobiológia, GMO, analitika, reziduum-toxikológia, radio-analitika és takarmány területeken); • Salmonella gyérítési program laboratóriumi feladatainak ellátása; • A 98/83/EK irányelv 6. cikkében meghatározott megfelelőségi pontot követően az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók által felhasznált víz hatósági vizsgálata. A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság laboratóriumi feladatai: • Központi Károsító Diagnosztikai Laboratórium feladatai: - zárlati károsítók kimutatása, azonosítása, az egyéb nem honos, az országba való bekerülésük esetén veszélyt jelentő károsítók identifikációs módszereik adaptálása; - ellenőrző, megerősítő vizsgálatok végzése; - certifikációs ellenőrző vizsgálatok; - speciális laboratóriumi és a megyei laboratóriumi diagnosztikai tevékenység országos koordinálása; - vidéki laboratóriumok eredményét megerősítő (szupervizsgálatok) végzése, - zárlati és nem zárlati vizsgálatköteles károsítók speciális műszerezettséget vagy speciális ismereteket igénylő vizsgálata, azonosítása; - felderítési módszerek kidolgozása. • MgSzH NTAI Talajvédelmi Laboratóriumai (Velence, Szolnok, Tanakajd) vizsgálati tevékenységének (műszaki) területei: - a laboratóriumban állami, hatósági feladatok, külső- és belső megrendelések keretében talaj, felszíni-, öntöző- és talajvíz, szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya, műtrágya és talajjavító anyagok mintavételét, valamint vizsgálatai; - növények nitrát- és nehézfémtartalom vizsgálata növényvédőszer-maradék ellenőrzés céljából vett mintákból. • Talajbiológiai Laboratórium (Pécs) feladatai: - állami feladat keretében országos hatáskörben végzi a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) mintáinak mikrobiológiai vizsgálatát, 27


Magyarország

- valamint hatósági intézkedést megalapozó talajbiológiai és mikrobiológiai vizsgálatokat végez. A kereskedelmi forgalomban lévő növényvédő szer készítmények minőségellenőrzését országos • hatáskörrel a MgSzH NTAI Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium végzi. • Az MgSzH Növény- és Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága összesen 4 speciális laboratóriumot működtet: - Bakteriológiai laboratórium Pécs, - Virológiai laboratórium Velence (gyümölcs virológia és tesztelő telep), - Virológiai laboratórium Kecskemét (szőlő virológia), - Növényvédelmi és Karantén laboratórium Hódmezővásárhely (zöldség virológia) • Az NTAI regionális laboratóriumai széles körben (rutinszerűen) vizsgálják a növényvédőszermaradékot hazai és import terményekben, mintegy 200 különböző hatóanyagra. A megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságainak hatósági laboratóriumi feladatai: • Minden megyei Kormányhivatal NTI-n működik károsító diagnosztikai laboratórium a Károsító Diagnosztikai Osztályon az egyszerű, rutinszerű növény-egészségügyi diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére. 2.1.4.

Alá-fölé rendeltségi viszonyok

Az élelmiszerlánc-felügyelet irányítása során a 8. mellékletben ábrázolt módon zajlik az utasítások kiosztása és az információ áramlása. A VM utasítást ad ki az MgSzH részére, aki irányítja és koordinálja a területi szerveket. Az információk áramlása az utasítási-irányítási lánccal ellentétes irányú. Az MgSzH és a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerve hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyben első fokon általában (ha kormányrendelet másként nem rendelkezik) a megyei kormányhivatal kerületi hivatala jár el. A kerületi hivatal által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a megyei kormányhivatal szakmai igazgatósága, a megyei kormányhivatal szakmai igazgatósága által hozott első fokú döntés esetén másodfokon az MgSzH jár el. A kerületi hivatalt hatósági főállatorvos (kerületi főállatorvos) vezeti. A kerületi főállatorvos felett a munkáltatói jogokat a szakterületért felelős megyei igazgató (megyei igazgató főállatorvos) gyakorolja. A kerületi főállatorvost és a kerületi hivatal köztisztviselőjét az igazgató közigazgatási hatósági ügyben hozott döntés érdemére vonatkozóan nem utasíthatja. Az élelmiszerlánc-felügyelet vezetőinek jogköre az alá-fölé rendelés tekintetében az alábbiakra terjed ki: Az MgSzH elnöke: • javaslatot tesz a miniszternek az elnökhelyettesek kinevezésére, felmentésére, a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek felett, • gyakorolja a munkáltatói jogokat az MgSzH osztályvezetőnél magasabb besorolású vezetői felett, • felelős az MgSzH részére jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben, illetve megállapodásban meghatározott feladat hatékony ellátásáért, amelyről évente beszámol a miniszternek, elkészíti és jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti az MgSzH éves munkatervét, • • elkészíti és a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti az MgSzH szervezeti és működési szabályzatát, • működteti az MgSzH laboratóriumait, fajtakísérleti és fajtakitermesztő állomásait, • jogszabályban meghatározott keretek között kidolgozza és - a miniszter jóváhagyásával - fejleszti az elektronikus kapcsolattartás és adatátvitel technikai rendszerét az MgSzH feladatellátásával összefüggésben, 28


• a megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének kormánytisztviselőjét jogszabályban meghatározott járványügyi, vagy más kiemelt jelentőségű okból azonnali intézkedést igénylő esetben közvetlenül utasíthatja feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, továbbá jelentést kérhet, írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai • elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint - a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg - az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről. Az MgSzH adott szakterületért felelős elnökhelyettese: • javaslatot tesz az elnöknek az igazgatók kinevezésére, • a kinevezés és a felmentés, valamint az át nem ruházható hatáskörbe tartozó munkáltatói intézkedések kivételével, gyakorolja a munkáltatói jogokat az igazgatók felett. A megyei kormányhivatalok kormánymegbízottja • vezeti a megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat, • biztosítja a megyei kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit, • elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát, • a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a szakmai irányító szerv vezetőjével/az MgSzH Elnökével előzetes egyeztetést tart, majd arra javaslatot tesz; egyetértés hiányában a a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt, • kifogással élhet a szakigazgatási szerv kormánytisztviselőjének kinevezésével szemben. Az megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervének igazgatója • a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti és irányítja a szakigazgatási szervet, • gyakorolja a szakigazgatási szervhez, illetve a szakigazgatási szerv vezetőjéhez címzett hatásköröket, az építésfelügyeleti hatósági feladatellátással kapcsolatos kiadmányozási jogkörök kivételével a szakigazgatási szerv nevében a kiadmányozási jogot, amelynek gyakorlását átruházhatja, • elkészíti a szakigazgatási szerv ügyrendjét és az annak mellékletét képező munkaköri leírásokat, • az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységek kivételével szervezi és ellenőrzi a szakigazgatási szerv feladatainak végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, a szakmai követelmények érvényesülését, • ha jogszabály másként nem rendelkezik, gyakorolja a munkáltatói, utasítási és ellenőrzési jogot a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett, • évente, illetve a szakmai irányító szerv által elrendelt esetekben beszámolót, jelentéseket készít, adatokat közöl, • a kormánymegbízott által meghatározott rendben, de legalább évente tájékoztatást ad a kormánymegbízott részére a szakigazgatási szerv tevékenységéről.

29


2.2.

Magyarország

Források

Az ITNET hatálya alá tartozó feladatok ellátásához szükséges források szakterületenként eltérő relevanciával bírnak, ezért ezek ismertetésére az Egyes ellenőrzési rendszerek című fejezetben kerül sor. Itt szakterületenként megtalálhatók az alábbi erőforrás-csoportok: humánerőforrás; létesítmények; informatikai eszközök; informatikai rendszerek. A gépjárművek témaköre azonban általánosan szabályozott, így annak ismertetése ehelyütt történik. A gépjárművekkel kapcsolatos szabályozást elnöki utasítás, és az annak mellékleteként kiadott Gépjármű Üzemeltetési Szabályzat (és melléklete) tartalmazza. Az utasítás tartalmazza az MgSzH tulajdonában és használatában lévő gépjárművek (összesen 838 darab), munkagépek igénybevételének, használatának rendjét, a használattal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, központi és területi hatállyal. Az MgSzH-hoz, illetve az egyes megyei kormányhivatalokhozrendelt gépjárművek, munkagépek számát, típusát az MgSzH Elnöke, majd ezt követően a szervezeti egységek közti megosztást az MgSzH vonatkozásában az elnökhelyettesek, a megyei kormányhivatalok esetében a főigazgatók határozzák meg. 2.3.

Általános szervezés, irányítás

Az általános szervezés és irányítás tekintetében általánosságban A központi államigazgatási szervek jogállása című fejezetben leírtak, illetve az ott hivatkozott jogforrások az irányadók. Az ITNET hatálya alá tartozó területek részletes szervezési, irányítási rendszerét a jelentési és igazolási rendszer képezik. 2.3.1.

Jelentési rendszer

Az általános jelentési rendszer kifejtése a 2.1.4. fejezetben történik, míg a szakterületek esetleges speciális jelentési szabályait a 8. fejezet tartalmazza. • Az élelmiszerlánc-felügyelet átfogó jelentései: - az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervről szóló éves jelentés: a 882/2004/EK rendelet 44. cikke szerint. - agrárgazdasági helyzetjelentés: az élelmiszergazdaság helyzetéről szóló, évente megjelenő agrárjelentés, az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírásai szerint. Az európai országok gyakorlatának megfelelően az agrárjelentések mindig az előző naptári vagy gazdasági év agrárgazdasági és agrártársadalmi folyamataival foglalkoznak, s ezeket vetik össze az azt megelőző év fő irányzataival. • Az ad hoc jelentéseket a központi államigazgatási szervek a 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról alapján kötelesek tenni. • Az egyéb, szakterületi jelentések az Egyes ellenőrzési rendszerek című fejezetben kerülnek ismertetésre. 2.3.2.

Igazolási rendszer

Az igazolási rendszer a Működési kritérium című fejezetben kerül részletesebb kifejtésre.

30


3. Feladat delegálás Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egy hatósági feladatát delegálta: az ökológiai gazdálkodás ellenőrzését, az alábbi táblázatban látható szervezetekre: Felelős illetékes hatóság

Ellenőrző szervezet egyedi kódszáma

Ellenőrző szervezet

Átruházott hatósági ellenőrzési feladatok


Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

HU-ÖKO-001

Ökológiai gazdálkodás ellenőrzése


Hungária Öko Garancia Kft.

HU-ÖKO-002

Ökológiai gazdálkodás ellenőrzése

A területet A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet szabályozza, és az alábbi termékekre terjed ki: • • • •

élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; takarmányok; vegetatív szaporítóanyag és vetőmag.

Az ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplők ellenőrzését és a minősítő tanúsítvány kiadását az MgSzH által elismert tanúsító szervezetek végzik. Minősítő tanúsítványt a tanúsító szervezet a fent felsorolt termékek esetén csak abban az esetben állíthat ki, ha a terméket a gazdasági szereplő az Öko rendelkezések előírásainak megfelelően termeli, állítja elő, dolgozza fel, illetve hozza forgalomba. Tanúsító szervezetként az működhet, akit az MgSzH tanúsító szervezetként elismert és • megfelel a 834/2007/EK rendelet 27. cikkében az ellenőrző szervezetekre vonatkozó előírásoknak; • legalább egy legalább egyéves szakmai gyakorlattal rendelkező - növénytermesztés tanúsítása esetén felsőfokú agrár- vagy kertészmérnök, - élelmiszer-előállítás tanúsítása esetén élelmiszermérnök szakirányú, - állatok tartásának tanúsítása esetén állatorvos végzettséggel rendelkező személyt foglalkoztat; • az MgSzH által jóváhagyott Minőségügyi Kézikönyvvel rendelkezik. A tanúsító szervezet köteles valamennyi általa tanúsított gazdasági szereplőt évente legalább egyszer az Öko rendelkezéseknek való megfelelés szempontjából a tevékenység végzésének helyszínén teljes körűen ellenőrizni. Azon gazdasági szereplő esetén, amely mentessége ellenére bejelentkezett valamely tanúsító szervezethez, a tanúsító szervezetnek lehetősége van - kockázatelemzés alapján - egy évnél ritkább gyakoriságú, de legalább 2 évente lefolytatott ellenőrzésre. A tanúsító szervezet a kivétel alkalmazásáról értesíti a gazdasági szereplő lakóhelye, székhelye, illetve telephelye szerint illetékes megyei kormányhivatal területi mezőgazdasági szakigazgatási szervét. A tanúsító szervezet köteles soron kívül ellenőrzést végezni, ha a gazdasági szereplőnél felmerül az Öko rendelkezések be nem tartásának gyanúja. 31


Magyarország

A tanúsító szervezetnek a tanúsítási rendszerében el kell fogadnia a gazdálkodó szervezet előzetes kérésére a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használatát is, amennyiben azok a 889/2008/EK rendelet rendelkezéseivel összhangban kerülnek felhasználásra. A tanúsító szervezet tanúsítási protokolljának tartalmaznia kell: • az általa tanúsított gazdasági szereplők kockázatelemzés alapján kiválasztott 5%-ánál, de legalább egy gazdasági szereplőnél évente vizsgálat céljából történő mintavétel rendszerét; • ezen túl, amennyiben a gazdasági szereplőnél végzett vizsgálat során gyanú merül fel, hogy az Öko rendelkezéseket megsértették, vizsgálat céljából történő mintavétel rendszerét; • ezen mintavételekkel egyidejű, a gazdasági szereplő kérésére történő ellenmintavétel rendszerét; • a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használatának elfogadására és nyilvántartási kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat. A vizsgálat céljára vett mintát a tanúsító szervezet azonnal, de legkésőbb 2 munkanapon belül köteles megvizsgálni, illetve a vele szerződésben álló laboratóriumnak vizsgálat céljára átadni. A tanúsító szervezet a laborvizsgálatokhoz szükséges tevékenységeken túl további - a tanúsítási tevékenységgel összefüggő - feladatot alvállalkozónak nem adhat át. Amennyiben az elismert tanúsító szervezet működése, illetve tevékenységének gyakorlása nem felel meg az Öko rendelkezésekben foglalt előírásoknak, az MgSzH a szervezet e rendelet szerinti tanúsító tevékenységét legfeljebb 60 nap időtartamra korlátozhatja. A korlátozás időtartama alatt a tanúsító szervezet kizárólag az MgSzH előzetes engedélyével állíthat ki Minősítő Tanúsítványt. Amennyiben a tanúsító szervezet működése, illetve tevékenységének gyakorlása a korlátozás időtartamát követően sem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az MgSzH visszavonhatja a tanúsító szervezet elismerését. A tanúsító szervezet elismerésének visszavonását követően a tanúsító szervezet, valamint annak jogutódja legkorábban a visszavonó határozat jogerőre emelkedését követő három év leteltével ismerhető el tanúsító szervezetként.

32


4. Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások 4.1.

Kockázat alapú megközelítés

Az élelmiszerlánc-felügyelet szerveinek működésében világszerte megfigyelhető a hangsúly eltolódása a kockázatelemzésen alapuló, a közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági célokra összpontosító rendszer felé, mivel alapvetően a kockázat alapú megközelítés egy jóval hatékonyabb, hosszú távon olcsóbb (ezekből kifolyólag így költséghatékonyabb) és átláthatóbb felügyeletet tesz lehetővé. A kockázat alapú megközelítés lényege, hogy az élelmiszerláncot érintő veszélyeket hatásuk, gyakoriságuk (valószínűségük), valamint egyéb szempontok alapján elemezzük, és a kockázatkezelési tevékenységeket hangsúlyosan a magas kockázatú csoportokra összpontosítjuk. A kockázatelemzést és részfogalmait az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról definiálja. A kockázat alapú prioritásképzés jogosságát és költséghatékonyságát az is adja, hogy az egyes szakterületek, felügyeleti tevékenységek közti súlyozáshoz szolgálnak szakmai támpontul, így lehetővé válik az erőforrások szakmai, kockázat alapú elosztása. A nem kockázat alapú rendszerek esetében is megtörténik az erőforrások elosztása, azonban mivel ez nem szakmai, dokumentált, kockázati alapon történik, így az ilyen rendszer egyrészt nem transzparens, másrészt nem is hatékony módja az erőforrások elosztásának. A többéves élelmiszerlánc-ellenőrzési ciklusban a stratégiai célok reális meghatározásához elengedhetetlen a kockázatelemző rendszer működése; egyúttal a célok teljesülésének visszaellenőrzése, monitorozása, validálása értékes információt szolgáltat a kockázatelemző rendszereknek (4. ábra).

Kockázatelemzés

Kockázatelemzésen alapuló szabályozási rendszer validálása

Regionálsi élelmiszerbiztonsági, közegészségügyi célok

Célok teljesülése

4. ábra Kockázat alapú ellenőrzési ciklus

33


Magyarország

A kockázatelemzés elemei információt szolgáltatnak a prioritás-képzéshez, valamint segítenek a reális célok kitűzésében is. A célok teljesülését folyamatosan nyomon követve (ellenőrzési és monitoring tervek), az eredményeket elemezve a célok teljesítése dokumentálható, ezen kívül az ellenőrzési és monitoring rendszerek a kockázatkezelői tevékenységek hatékonyságának mérésére is alkalmasak, valamint a következő kockázatbecslési ciklushoz szolgálnak értékes adatokkal. A 2010-14. évi ITNET megalkotásának időpontjában a kockázat alapú tervezés fent vázolt, és lentebb kifejtett alapelvei nem érvényesülnek az élelmiszerlánc teljes hosszában, csak az élelmiszer- és takarmánybiztonság, valamint az állategészségügy területén, azonban 2013 végéig lehetővé válik bevezetésük az élelmiszerlánc-felügyelet minden területén. 4.2.

Kockázat alapú tervezés

A kockázat alapú ellenőrzési és monitoring mintavételi tervezés folyamatát, a tervezés központi és területi szintjeit mutatja az 5. ábra. A kockázat alapú tervezés során a létesítmény-ellenőrzés (folyamatellenőrzés) és a monitoring mintavételek (termékellenőrzés) tervezése egymásba fonódik, lehetőséget adva a kétfajta felügyeleti cselekmény összekapcsolására, már tervezési szinten is. A kockázat alapú tervezés alapvetően két szinten zajlik: központi és területi szintű kockázat alapú tervezést különböztethetünk meg. A központi szint feladata általánosságban a kockázat alapú tervezési rendszer kidolgozása, működtetése, felügyelete, a különböző kockázati tényezők, azok súlyozásának, a számolási algoritmusoknak a felügyelete. A területi szint feladata ezzel szemben pedig a saját szakmai és ellenőrzési tapasztalat segítségével optimalizálni a rendszer működését, azaz az általuk gyűjtött adatokkal és a csak helyi szinten keletkező információkkal segítve a hatékony tervezést és felügyeletet. A tervezési általános folyamat a mátrix-paraméter kombinációk kockázatbecslésével kezdődik (MgSzH – MÉBIH közös kockázatbecslés), melynek eredménye egy kockázatbecslői prioritáslista, melyből egyéb tényezők figyelembe vételével kockázatkezelői prioritáslista készül. Az így meghatározott mátrix-paraméter-mintaszám kombinációk és prioritások jelentik a monitoring mintavételi terv alapját, egyszersmind bemeneti adatként szolgálnak a létesítmények kockázatbecsléséhez is, hiszen a gyártott/forgalmazott termékek fontos kockázati szempontok. A központi tervezési részt követi a területi tervezés, ahol a központilag meghatározott megyére és hónapra bontott mintavételi terv, valamint az ellenőrizendő létesítmények további tervezése, ütemezése zajlik. A tervezési folyamatok részletesen a következő fejezetpontokban kerülnek leírásra.

34


5.ábra Kockázat alapú tervezés

35


4.2.1.

Magyarország

Kiválasztási (mintavételi) stratégiák

A kockázat alapú tervezés során figyelembe vesszük az Eurostat kiválasztási stratégiák csoportosítására vonatkozó ajánlását8. A kiválasztási (mintavételi) stratégia egy tervezett eljárás, melynek célja a minta kiválasztása egy célpopulációból, és a mintavétel lefolytatása annak céljából, hogy bizonyos információhoz jussunk, azaz a mintának a célpopulációból való kiválasztásának elméleti megközelítése. (Célpopuláció: az a populáció, melyre az információt vonatkoztatjuk.) A célpopuláció lehet vállalkozás, állat, termék, stb., tehát a stratégiák nemcsak klasszikus mintavételre vonatkoznak, hanem tevékenység (létesítmény) ellenőrzésre is. A kiválasztási (mintavételi) stratégiáról a hierarchia magas szintjén születik döntés, a központi tervezés során. Az Eurostat szerinti kiválasztási (mintavételi) stratégiák közül az alábbi háromnak van gyakorlati jelentősége a tervezés során: objektív, szelektív és gyanú alapján történő kiválasztás. Objektív kiválasztási (mintavételi) stratégia Célja, hogy tervezett, átfogó felmérésen keresztül, tájékozódó képet adjon bizonyos veszélyek aktuális helyzetéről az élelmiszerláncban. Jellemző tulajdonsága a véletlenszerűség. Adatai összehasonlíthatók az idő függvényében, illetve egyes tagállamok között is. Jellemző példája olyan veszélyek tájékozódó jellegű felmérése, melyek elterjedtségéről, előfordulásáról még nincs elegendő információnk ahhoz, hogy kockázat alapú megközelítést alkalmazzunk. Az objektív stratégia a minta véletlen kiválasztásán alapuló stratégia. Véletlen a mintavétel, ha a vizsgált sokaság bármely elemének ugyanakkora esélye van a kiválasztásra. Az ilyen mintavétel alkalmas arra, hogy az eredményeket statisztikailag elemezzük, illetve arra, hogy egyes élelmiszerbiztonsági paraméterek valós előfordulásáról képet kapjunk. Szelektív kiválasztási (mintavételi) stratégia Célja, hogy tervezett módon (pl. éves terv) a nem megfelelőségeket csökkentse, költséghatékonyan. Jellemző tulajdonsága a kockázat alapú megközelítés, azaz az ellenőrzések gyakorisága ott kell, hogy nagyobb legyen, ahol a veszély előfordulásának esélye nagyobb, illetve, ahol hatóságunk nagyobb eredményt tud elérni az élelmiszerlánc biztonságának javulásában. Adatai egyértelműen nem összehasonlíthatók az idő függvényében, illetve egyes tagállamok, területek között sem. A szelektív stratégia a minta kockázatbecsléssel történő kiválasztásán alapuló stratégia. A mintavétel a teljes populációra nézve csak torzított eredményt adhat. A kockázatbecslés alapja lehet: tudományos (tanulmányok eredményei, technológiai ismeretek, stb.) vagy tapasztalati (pl.: korábbi nem-megfelelőségek). Gyanú alapján történő kiválasztási (mintavételi) stratégia Célja, hogy egy adott esettel kapcsolatos nem megfelelőséget megerősítsen vagy kizárjon, csak az adott, kiválasztott mintáról ad információt. Jellemzője az egyediség, azaz ez nem tervszerű program. Adatai természetesen egyáltalán nem összehasonlíthatók az idő függvényében, illetve egyes tagállamok között sem. Jellemző példái a panasz kivizsgálása, az éves tervbe nem beépített visszaellenőrzés. Ezt a kiválasztási forma az éves tervekben nem jelenik meg.

8

Doc. ESTAT/F5/ES/201. Typology of sampling strategies 36


4.2.2.

Monitoring mintavételi prioritások meghatározása

Monitoring alatt értünk minden tervezett mintavételi és -vizsgálati rendszert, akár objektív, akár szelektív mintavételi stratégiáról van szó. Míg a létesítmény-ellenőrzés esetén a tevékenységek túlnyomó többségét a szelektív stratégiával (kockázati alapon) kiválasztott létesítmények ellenőrzései jelentik, a monitoringok esetén jóval több objektív (véletlenszerű, felmérő) terv készül. ennek oka, hogy a hazai és nemzetközi (EFSA) kockázatbecslésekhez random mintavételekből származó adatok szükségesek, így a termékellenőrzések egy köre ezt az igény szolgálja ki. Ennek megfelelően igen fontos elkülöníteni az objektív és szelektív mintavételi terveket, hiszen az eltérő célok és eltérő tervezés miatt ezek adatai nem kezelhetők egyben, ezek nem összevethetők. A monitoring rendszerek eredményei az alábbi területeken kerülnek felhasználásra: Összevetés a meghatározott élelmiszerlánc-biztonsági, közegészségügyi célkitűzésekkel Felvilágosítás az élelmiszerlánc aktuális helyzetéről Adatszolgáltatás a hazai és nemzetközi kockázatbecslési rendszerek működéséhez Új veszélyek feltárása A hatósági ellenőrzések céljainak meghatározása A hangsúlyos / veszélyes / ellenőrizendő területek felmérése A hatósági kockázatkezelő tevékenység eredményességének, hatékonyságának felmérése, ellenőrzése • Kockázatkezelési módszerek felülvizsgálata, módosítása • Információ a források kockázat alapú elosztásához. • • • • • • •

A monitoring tervezés jórészt központi szinten zajlik, a felhasznált információforrásokat a 6. ábra szemlélteti.

Riasztások (RASFF)

Tudományos eredmények

Előző évek eredményei

Monitoring

Kormányzat Fogyasztók

Jogszabályi környezet

Szakértők

6. ábra A monitoring-tervezés információ-forrásai 37


Magyarország

Élelmiszer- és Takarmányvizsgálati Monitoring Terv Az ábrán szereplő tényezők alapján az MgSzH monitoring-rendszerekért felelősei (NRL-ek, központi szakmai igazgatóságok és az Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság - REFI szakemberei) a kockázatbecslő szervvel (MÉBIH) közösen meghatározzák a mátrix (termék) – paraméter (veszély) kombinációkat. Az MgSzH – MÉBIH közös kockázatbecslés során az egyes veszélycsoportokon belül készülnek el a mátrix-paraméter prioritási listák. A veszélyek csoportosítását az Eurostat ellenőrzési és monitoring tevékenységek osztályozására vonatkozó ajánlása alapján végeztük el9. A kockázatbecslés egy moduláris rendszerben zajlik, mely lehetővé teszi, hogy veszélycsoportonként eltérő kockázati szempontokat vegyünk figyelembe és/vagy eltérő súllyal. A kialakított rendszer alapját a Ross, T. és Sumner, J. (2002) által kidolgoztt Risk Ranger rendszer10 képezi. A rendszer lehetővé teszi, hogy ahol nincs elég részletes adat, ott kisebb pontosságú adatokkal (vagy “szakértői becslési adatokkal”) is elvégezhető legyen a szemikvantitatív kockázatbecslés, és az adatgyűjtések finomítása, új információk, tudás birtokában maga a végeredmény pontosodjon, finomodjon. A folyamat eredményeként az 5. ábrán korábban bemutatott módon kialakul egy kockázatbecslői prioritási sorrend a mátrix-paraméter kombinációk vonatkozásában, az egyes veszélycsoportokon belül. Ez jelenti alapját a kockázatkezelői (MgSzH) prioritáslistának, ahol egyéb tényezők kerülnek beszámításra: • politikai kockázatok, • gazdasági kockázatok, • lakossági kockázatészlelés, • rendelkezésre álló kockázatkezelői eszközök, • stb. Az így létrejövő prioritáslista és az adott évben rendelkezésre álló erőforrások alapján történik az éves országos monitoring mintavételi terv összeállítása. Az összeállítás során követett alapelvek: Hazai termékek mintázása A magyar termékek ellenőrzését maguknál a gyártóknál kell megtenni. Ebbe a folyamatba a mintavételnek is bele kell tartoznia. Olyan paraméterek vizsgálatára kerül sor, mint jelölés, kórokozók előfordulása, csomagolás ellenőrzése, zárt termékek esetén szennyező anyagok kimutatása (környezeti, technológiai eredetűek egyaránt). A részletes tervek megvalósítása során tehát főszabályként a hazai termékeket a gyártónál kell mintázni. A forgalmazásban hazai termékek vizsgálatára csak olyan paraméterek tekintetében kerülhet sor, amelyek a gyártás után történt folyamatokat, hibákat vizsgálják. Ok lehet egy termék forgalmazásban történő ellenőrzésére, ha a forgalmazás folyamatában a termékek mikrobiológiai állapota változhat (pl. csomagolatlan vagy előrecsomagolt, de hűtést igénylő élelmiszer) vagy a forgalmazás során új veszélyforrás azonosítható (pl. előrecsomagolt húskészítmény kereskedelmi előreszeletelése)

9

Doc. ESTAT/F5/ES/106 Rev. 5. Classification of control and monitoring activities

10

Ross, T., Sumner, J.: A simple, spreadsheet-based, food safety risk assessment tool. International Journal of Food Microbiology, 77(1-2), 39-53., 2002. 38


Külföldi termékek mintázása A külföldi termékek közé ebben a tervben mind a tagországokban gyártott vagy beléptetett, így szabadon forgalomba hozható termékeket, mind a harmadik országból Magyarországon először a Közösség területére lépő szűkebb értelembe vett import termékeket értjük. Ezeket a termékeket a hazai termékek vizsgálatának analógiájára a forrásnál, azaz az első hazai forgalmazónál kell megvizsgálni, kivéve, ha a forgalmazás során történt változások képezik a vizsgálat célját. A mintakiosztás területi eloszlását a nagy elosztóközpontok elhelyezkedése, valamint a megyei lakosságszám befolyásolják. Abban az esetben, amikor egyes termékek forgalmazása jellemzően nem hazai nagykereskedelmi raktár közbeiktatásával történik (pl. határmenti területek), ezen termékek ellenőrzése a végső fogyasztó részére értékesítő kiskereskedelemből történik. Elosztás a területi szervek között; havi bontás A terv továbbontása megyékre és hónapokra szintén a központban történik az alábbi tényezők figyelembe vételével: • megyei gyártási, forgalmazási adatok • megyei lakosságszám • szezonalitás a mátrix vonatkozásában (szezonális termékek) • szezonalitás a paraméter vonatkozásában (pl. mikrobiológiai minták egy részének nyárra való összpontosítása) • laboroptimalizálási tényezők (laboratóriumi hatékonysági szempontból minimális egyszerre feldolgozandó mintaszámok figyelembe vétele) A terv központilag végleges formája megyénként és hónapokra bontva tartalmazza a leveendő mintákat. A további tervezés megyei szinten zajlik, mivel a területi szervek rendelkeznek a legtöbb információval a mintavétel helyszíneként szolgáló létesítményekkel kapcsolatban (szubszidiaritás elve). A megyei tervezés során a minták szétosztásra kerülnek az egyes kerületek között a létesítmények eloszlása, jelenlegi kapacitása, és egyéb adatok alapján. A monitoring terv végrehajtása során keletkező visszajelzések, elemzése tapasztalatai alapján évente egyszer sor kerül a terv felülvizsgálatára. Az itt vázolt, moduláris rendszerű kockázatbecslésen alapuló tervezést folyamatosan terjesztjük ki az élelmiszerlánc-felügyelet többi, a későbbiekben ismertetett területén releváns veszélycsoportra, 2013 végéig.

39


Magyarország

Járványügyi Monitoring terv A Járványügyi Monitoring Terv jórészt jogszabályi előírásokon alapulóan készül, minden témakörben eltérő megközelítés és kockázati szempontok érvényesülnek. A 2010. évi állategészségügyi monitoring program végrehajtását az alábbiakra tekintettel kell végrehajtani: A különböző betegségekre irányuló vérvizsgálatok egy állományon belül egyszerre is végezhetők, azonban költségviselőnként (148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet, állami költség; állattartó költsége, stb.) külön-külön mintakísérőt (intézeti megrendelőt) és vérmintát (vércsövet) kell biztosítani a laboratórium számára. A monitoring vizsgálatok esetében a mintaküldőn minden esetben fel kell tüntetni a “Monitoring” szót. A monitoring vizsgálatokhoz szükséges vérvételi csöveket az MgSzH ÁDI biztosítja a megyei kormányhivatal ÉBÁI kérésének megfelelően. A Járványügyi Monitoring Terv elérhető az MgSzH intranetes felületéről: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarvanyugyi_monitoring/jarv_mon _terv.html Növény- és Talajvédelmi Éves Monitoring Terv A Növény- és Talajvédelmi Éves Monitoring Terv négy különböző szakterületi monitoring tervet foglal magában. Ezek tervezési alapelvei a következők: a. Növényvédőszer-maradék monitoring terv Nemzeti Hatósági Monitoring Terv a növényi alapú feldolgozott és feldolgozatlan növényi termékek növényvédőszer-maradék laboratóriumi vizsgálatára Az élelmiszer-biztonság megteremtéséhez, a káros anyag expozíció figyelemmel kíséréséhez úgy szükséges kialakítani a növényvédőszer-maradék vizsgálatok számát, hogy az adott ország termelési struktúráját és fogyasztási szokását, a lehető legjobb mértékben lefedje. A termelő egységek területe, gépeinek műszaki színvonala, a technológiai fegyelem szintje, a kereskedőláncok törvényben rögzített felelőssége és a kötelezettségek gyakorlati megvalósítása alapvetően befolyásolja a termények biztonságos felhasználását. A szermaradék vizsgálatoknak a célja az, hogy megfelelő információt adjon a növényvédő szerek előírásszerű felhasználásáról és a fogyasztókat érő növényvédőszer-maradék expozícióról, és ezzel segítse az engedélyező-, ellenőrző- hatóságok megalapozott döntését. A növénytermesztéssel összefüggő növényvédőszer-maradék vizsgálati feladatok, kiterjednek a hatósági: friss zöldség-, gyümölcs esetében az export, import, termőhelyi és piaci, a növényi alapú feldolgozott élelmiszerek, a bébiétel, -ital, valamint a környezetvédelmi felszíni víz vizsgálatokra. Termőhelyi vizsgálatok: hazai termelők ellenőrzése a termelés helyén, ismerve a permetezési napló alapján az alkalmazott növényvédő szeres kezelést, Hazai piaci vizsgálatok: hazai eredetű, ismeretlen kezelésű termékek ellenőrzése, Import vizsgálatok: elsősorban a harmadik országokból származó termékek ellenőrzése a határállomásokon Piaci import vizsgálatok: nem hazai eredetű (Uniós tagállamból, harmadik országból származó) termékek ellenőrzése elosztó-, és logisztikai központokban, a piaci elárusító helyeken, Export vizsgálatok: magyar termelők megkeresésére export termékek vizsgálata Növényi alapú feldolgozott élelmiszerek vizsgálata: a kereskedelmi forgalomban – lisztféleségek, gyümölcsitalok, gabonapelyhek, bébiétel-, italok – ellenőrzése. A mintavételezést a növényvédelmi felügyelők és zöldség-, gyümölcs minőségellenőrök végzik. b. Nitrit-nitrát monitoring terv, valamint c. Nehézfém monitoring terv A regionális talajvédelmi laboratóriumok Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, és Vas megyében működnek, az akkreditált vizsgálóhelyek monitoring jelleggel 2006 évtől egységes módszertannal elemzik a zöldségnövények és növényi termékek nehézfém és nitrit- nitrát tartalmát hatósági mintákból. A nehézfém szennyezettség vizsgálatokat, illetve nitrát-, nitrit szennyező anyagok vizsgálatát a növényvédőszer-maradék vizsgálatokra mintavételezett mintákból végzik a laboratóriumok. 40


d. Talajvédelmi monitoring terv A Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer (TIM) kidolgozása és üzemeltetése a VM egyik fontos ágazati feladata. A TIM koncepcióját és rendszertervét az MTA TAKI irányításával szakértői bizottság dolgozta ki 1991-ben. A tényleges észlelés 1992-ben kezdődött. A TIM az ország egész területére kiterjed, művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozások nélkül. A TIM lehetőséget nyújt a természeti erőforrások többi elemeire (légkör, vízkészletek, növényzet, biológiai erőforrások, stb.) vonatkozóan meglévő, vagy a közeljövőben kidolgozásra kerülő információs és monitoring rendszerekkel történő összehangolt interaktív kapcsolat megteremtésére. A TIM országos mérőhálózata 3 típusú észlelést foglal magában: • országos törzs mérőhálózat (I) • speciális (problematikus) területekre vonatkozó mérőhálózat (S) • erdészeti mérőhelyek (E) Az országos mérőhálózat 1236 pontot foglal magában. A mérési pontokat természetföldrajzi egységenként jelölték ki helyismerettel rendelkező talajtani szakemberek és helyét 1:100000 méretarányú térképen tüntették fel. A pontokat kisebb természetföldrajzi egységek reprezentatív területein jelölték ki. Ezért reálisan és természethűen jellemzik az ország talajviszonyait, ezáltal lehetőséget adva a talajállapot jellemzésére és az abban bekövetkező változások regisztrálására. A pontok kijelölésének alapvető követelménye a reprezentativitás volt, vagyis az, hogy a mérési pontnak hűen kell jellemeznie az általa reprezentált természetföldrajzi egységet vagy legalábbis annak túlnyomó részét. A mérési követelményének szigorú betartása mellett előnybe részesítettük azokat a területeket: • ahol szabadföldi tartamkísérletek vannak, így azok kísérleti eredményei hozzárendelhetők; • amelyekre vonatkozóan régebbi adatok álltak rendelkezésünkre (korábbi talajtérkép, talajértékeléshez feltárt szelvény). Így a talaj állapotváltozására vonatkozó adatsor időben meghosszabbítható, a múlt felé kiterjeszthető, s lehetőség van az azóta bekövetkezett változások ok feltáró elemzésére is; • ahol a természeti környezet egyéb elemeire vonatkozóan is folynak mérések (meteorológiai állomás, talajvízszint-észlelő kút vagy kútcsoport, hidrológiai megfigyelő állomás, földtani mélyfúrás, stb.). Ezáltal mód nyílik a talajtani változások és a talajföldrajzi viszonyok közötti összefüggések szabatos elemzésére, modellezésére, illetve a kidolgozott modellek tesztelésére. ok Állategészségügyi Határállomási Mintavételi Terv Az MgSzH ÁÁI és ÉTbI közös mintavételi eljárásrendet adott ki. Az Állategészségügyi Határállomási Mintavételi Tervben a különböző árucsoportok kockázati besorolása központilag elvégzésre került, a kockázati besorolás mellett a terv része egy „döntési fa” is (7. ábra), mely segít annak eldöntésében, hogy mikor szükséges mintavételezést végezni (az ábrán szereplő „ minimum mintavételi terv” a szállítmányok 5%-át jelenti).

41


Magyarország

7. ábra Döntési fa az állategészségügyi határállomási mintavételi tervhez.

42


Borászati Monitoring Terv A borászati kockázatelemzési modell-tervezet jellemzője, hogy egy ún. eseményeket követő rendszer. A prioritásokat mindig a borpiac határozza meg. Évi 2000-3000 helyszíni és/vagy adminisztratív ellenőrzésre kerül sor. Ehhez kapcsolódik a közel 10˙000 db, a forgalomba hozatal előtti vizsgálat. Az ellenőrzés módja lehet célirányos (amennyiben van indok), illetve szúrópróbaszerű. A borászati hatóság a másodlagos élelmiszer-ellenőrzés rendszerében is részt vesz (beérkező borok lejelentése utáni ellenőrzés és jelentések). A Borászati Monitoring Terv négyfajta termékellenőrzési célt tartalmaz: a. A nagyáruház láncok borkereskedelmének ellenőrzése A nagyáruház láncok borkereskedelmét kiemelten kezeljük, mivel ezekben a kereskedelmi egységekben széles a választék, a kínálat lefedi az egész hazai bortermelést, és az export tételek értékesítésének jelentős része is itt történik. A Magyarországon jelenlevő nyolc legnagyobb áruházlánc borvidéki bontásban készített táblázata alapján meghatároztuk, hogy az áruházláncok egyes egységeiben évente közel 175 mintát kell vennünk annak érdekében, hogy mindegyik nagyáruházban 5 évente legalább egyszer ellenőrizzünk. b. Az előző évek hamisításai alapján végzendő ellenőrzések Az előző évek hamisított tételeiből készített adatbázisunk jól mutatja, hogy a cukrozással, vizezéssel, savazással hamisított tételeket (cukor cefréket), célszerű külön kezelni a glicerin hozzáadásával, vagy szintetikus színanyag hozzáadásával készített tételektől. Az első kategóriába tartozó, gyakorlatilag szeszes folyadéknak tekinthető tételeket a hamisítók asztali bor kategóriában 1-2 literes PET palackban kiszerelve alacsony áron próbálták forgalmazni. Területi lebontásban vizsgálva a borhamisító vállalkozásokat megállapíthatjuk, hogy a borászati vállalkozások nagy része a Kunsági Borvidéken van bejegyezve. A mintavételek helyszínéből, pedig arra következtettünk, hogy ezeket a tételeket a hamisítók nem nagyvárosokban vagy nagyáruház láncokban, hanem inkább a kisebb települések kis boltjaiban és kis vendéglátó-ipari létesítményeiben próbálják értékesíteni. Ellenőrzési tervünkben kiemelt feladatként kezeljük évek óta a cukor eredetének ellenőrzését. A több éves adatok alapján megállapítottuk, hogy célszerű az alacsony árfekvésű, PET-palackos asztali bor tételekből mintát venni ellenőrzés céljából. A hamisításnak ezzel a formájával foglalkozó borászati vállalkozásokra jellemző, hogy minél rövidebb idő alatt a gyors meggazdagodás reményében alakulnak meg. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatainkból kiindulva, ezek a cégek rövid ideig működnek, majd jogutód nélkül igyekeznek megszűnni, ezért ezeket az eseteket kiemelten kezeljük a tisztességes bortermelők, valamint az élelmiszerbiztonság megőrzése érdekében. Területi felügyelőink azonnal eljárva, a jogszabály által biztosított 30 napos üzembezárást alkalmazzák. Külön határoztuk meg azokat a célterületeket és tételeket, ahol a glicerin hozzáadását ellenőriztük. A borhamisításnak ez a formája nem az alacsony árfekvésű borokra jellemző, és nem az Alföldi borvidéket érintő probléma. Ellenőrzési tapasztalatunk alapján a megtalált tételek magas árfekvésű, palackos kiszerelésű és magas alkoholtartalmú borok voltak. Fehér borok esetén ezek a tételek döntően a Tokaji borvidék területéről származtak, vörös borok esetében a Villányi, Egri borvidékeket érintik leginkább. Ellenőrzéseinket ennek megfelelően a fent említett Borvidékeken végeztük. A szintetikus színanyaggal történő hamisítások döntően a vörös borokat érintik, a jellemző minőségi kategóriát meghatározni ebben az esetben nem javasolt, a célterület meghatározása sem célszerű, ezért ellenőrzéseinket a forgalmazott tételek mennyisége szerint határoztuk meg. Megállapítható, hogy ezen hamisítások száma a korábbi évekhez képest jelentősen visszaesett, aminek különböző gazdasági okai lehetnek, pl. hogy a felvásárlási árkülönbség gyakorlatilag megszűnt a fehér és vörös szőlő között, vagy a fogyasztó számára kívánt szín eléréséhez a termelők inkább festőbort használnak. c. Szezonálisan nyitva tartó kereskedelmi egységek ellenőrzése 43


Magyarország

Szezonálisan nyitva tartó kereskedelmi egységeket különleges veszélyforrásnak tekintjük, a legtöbb közülük csak az év egy bizonyos szakaszában üzemel, leginkább kirándulóhelyeken, vízpartok mellett és egyéb pihenőhelyeken. Az ellenőrzések helyszínének meghatározásánál a lakosság pihenési szokásait vettük figyelembe. d. Az Európai Unió által előírt ellenőrzések Az Európai Unió 555/2008/EK rendeletének XVII. melléklete meghatározza, hogy Magyarországnak a rendelet 88. cikk (3) bekezdésében említett analitikai adatbank részére évente 50 db mintát kell vennie a Wine DB keretében kidolgozott autentikus mintavételi terv szerint. Az autentikus adatbázisunk kialakításához a korábban már kidolgozott és évek óta működő mintavételi tervünket használjuk. A kidolgozott rendszer a borvidékeken telepíthető összes szőlőfajta közül a leggyakoribb 20 fajtát veszi figyelembe, amiket országosan a telepített szőlőfajták közül fő fajtáknak tekinthetünk. Ezeknek a szőlőfajtáknak a borvidéken telepített mennyisége alapján határoztuk meg az egyes fajtákból szükséges borvidékenkénti mintaszámot. A rendeletben előírt adatbázis kialakításához, területi felügyelőink minden évben GPS koordináták alapján ugyanazokról a szőlőtökéről vesznek mintát. Kiemelt Ellenőrzések Terve A társhatósági együttműködési megállapodás alapján közös hatósági ellenőrzések kerülnek megszervezésre, amelynek főbb célterületeit és az ellenőrzési intervallumokat a kiemelt ellenőrzési terv tartalmazza. A Kiemelt Ellenőrzések Terve megtalálható az MgSzH intranetes felületén: http://intranet.mgszh.gov.hu/altalanos/elelm/elelmiszerlanc_felu_terv/kiem_ell_ter/kieme_ell_terve. html

44


4.2.3.

Ellenőrzési prioritások meghatározása

A tevékenység-ellenőrzés alapvetően négy különböző szervezésű ellenőrzési tervezést foglal magában: Létesítmény Ellenőrzési Terv, KM-ellenőrzési Terv, valamint a Növény- és Talajvédelmi Éves Feladatterv és a Borászati Ellenőrzési Terv. Létesítmény Ellenőrzési Terv A kockázat alapú ellenőrzés során ellenőrizendő tevékenységek (létesítmények) köre egy közös központi és területi kockázatbecslés alapján alakul ki. Az egyes létesítmények több jellemző alapján kerülnek kockázatbecslésre, így: létesítmény alapbesorolása - általános létesítménytípus, - állatfaj, - hasznosítási irány, - tartási mód, - stb. • forgalmi adatok - szankciók - bejelentett állatbetegségek, események - kapacitásadatok, termelési adatok • korábbi ellenőrzések eredményei: - az ellenőrzési check-lista fejezeteiben elért eredmények (fejezetenként értékelve a veszélyeket és a kitettség mértékét) utolsó ellenőrzés óta eltelt idő • Mint látható, az egyes létesítmények elemzési szempontjai, kockázati szempontjai eltérhetnek, az alkalmazott check-listától függően. A létesítménytípusok kockázatának meghatározásához igen fontos bemeneti adat az MgSzH–MÉBIH közös kockázatbecslés eredményeképpen kialakuló mátrix-paraméter kombinációk prioritáslistája. A kockázatbecslés során kapott pontértékek alapján kialakul a létesítmények prioritás-listája. A létesítmények kockázati profilonként kerülnek elemzésre, így egy több tevékenységgel rendelkező létesítmény többször szerepelhet a listán. Az adott évi erőforrások, feltételek alapján meghatározásra kerül egy pontérték (ellenőrzési ponthatár), ami felett a létesítmények ellenőrzésre kell, hogy kerüljenek. Az alacsony kockázatú (mindig a prioritási lista alján lévő) létesítmények közül minden évben véletlenszerűen kerül kijelölésre meghatározott számú létesítmény, melyek szintén bekerülnek az ellenőrizendő létesítmények közé. Így biztosítható az alacsony kockázatú létesítmények ellenőrzési körbe vonása, valamint az ellenőrzési gyakoriságnak, az ellenőrzés idejének élelmiszer-vállalkozó általi kiszámíthatóságának csökkentése. A helyi szintű ellenőrzési ütemezés a KM-ellenőrzésre kijelölt létesítmények ütemezésével kezdődik. Ezen létesítmények KM-ellenőrzéséhez élelmiszerlánc-biztonsági létesítmény-ellenőrzés is társul, a nem KM-releváns területek ellenőrzése is megtörténik. Így ezekkel a létesítményekkel csökken a létesítmény-ellenőrzésre kijelölt létesítmények prioritás-listája. A központ szerepe a tervezésben a szempontok, súlyok, algoritmusok, stb. rendszerének kialakítása, működtetése, felülvizsgálata. A terület feladata az ellenőrzési tevékenységgel, a check-listák kitöltésével a kockázatbecslés segítése. A részletes szabályok (szempontok súlyozása, pontértéke, számítási algoritmus, ellenőrzési ponthatár. véletlenszerűen ellenőrizendő kis kockázatú létesítmények száma) az adott Éves létesítmény-ellenőrzési tervben kerülnek meghatározásra. 45


Magyarország

A kockázat alapú ellenőrzések mellett lehetőség van speciális objektív vagy szelektív létesítményellenőrzések tervezésére is (pl. egy szektor valamennyi létesítményének felmérő ellenőrzése; egy kiválasztott magas kockázatú terület kampányjellegű, kockázat alapú ellenőrzése). Ezeket a speciális terveket a központi hatóság határozza meg, és rendeli el a területi szervek felé. Kölcsönös Megfeleltetés (KM) Ellenőrzési Terv A Kölcsönös Megfeleltetés (KM) ellenőrzési rendszere szerinti tervezés során a mintakiválasztást a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal végzi. Az ellenőrzésre kiválasztott ügyfelek körét 20-25 %-os véletlenszerű és 75-80 %-os kockázatbecslésen alapuló mintavételi módszerek alapján határozzák meg. A mintaátadásra a 2007. évi XVII. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti, az MgSzH és az MVH között létrejött megállapodásban meghatározott időpontig kerül sor, az előzetes mintaátadás esetében a támogatási kérelmek beadása előtt, a végleges mintaátadás esetében a támogatási kérelmek beadása után kerül sor. A kiválasztott minta a megállapodás szerinti adattartalommal és formátumban kerül az MgSzH-ba. A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK-k) közül az MgSzH által ellenőrzendő JFGK-k az alábbi csoportokba sorolhatók: Szakmai tartalom szempontjából a 2009-ben bevezetett követelménycsomag a következőket fedi le: • a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelme (JFGK 2); a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása (JFGK 3); a mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelem (JFGK 4); • sertések azonosítása és nyilvántartása (JFGK 6); • szarvasmarhák azonosítása és nyilvántartása (JFGK 7); • juh- és kecskefélék azonosítása és nyilvántartása (JFGK 8) A 2011-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak: • növényvédő szerek engedélyezésének, forgalomba hozatalának és használatának általános követelményei (JFGK 9); • hormonhasználat követelményei az állattenyésztésben (JFGK 10); • élelmiszerbiztonság, takarmánybiztonság követelményei (JFGK 11); • bizonyos fertőző állatbetegségek megelőzésének és bejelentésének követelményei (JFGK 12, JFGK 13, JFGK 14, JFGK 15). A 2012-ben bevezetendő követelménycsomagok által lefedett szakmai tartalmak: • a hat hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékre (borjakra) vonatkozó állatjóléti előírások (JFGK 16); • állatjóléti előírások sertések védelme érdekében (JFGK 17); • állatjóléti előírások a gazdasági haszonállatok védelme érdekében (JFGK 18). A kockázatelemzési módszereken alapuló, valamint a véletlenszerű kiválasztás eredményének függvényében egy adott ellenőrzési évben egy gazdálkodónál több JFGK csoport ellenőrzésére is sor kerülhet. A helyszíni ellenőrzésre kiválasztott gazdálkodók minimális aránya JFGK-nként változó, a 2009-ben bevezetett követelmények esetén: • JFGK 2-3-4 esetén 1 %; • JFGK 6 esetén 1 %; • JFGK 7 esetén 10 %; • és JFGK 8 esetén 3 %. Az MVH szükség esetén az Uniós előírások szerinti rátaemelést alkalmazhat (pl. az előző évi meg nem felelési arány függvényében). A pótkiválasztás elkerülése érdekében az MVH legfeljebb 10%os mértékű előzetes rátaemelést alkalmazhat.

46


Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Éves Feladatterv A növény- és talajvédelmi szervezet élelmiszerlánc-biztonsági feladatait feladatterv alapján látja el. A feladatterv elérhető az MgSzH intranetes felületéről: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/noveny_talajvedelmi_ig/feladatterv/nti_eves_f eladatterv.html A feladatterv az alábbi területeket öleli fel: • A növényvédő szer forgalmazás ellenőrzése. • A növényvédő szer felhasználás ellenőrzése. növény-egészségügyi határkirendeltségektől eltérő, ellenőrzési helyek •A engedélyezése(szállítóleveles beléptetés). • Zárlati, vagy Magyarországon nem honos károsítók fenntartásának, vagy az azokkal történő tudományos vagy kísérleti célú munka engedélyezéséhez szükséges növény-egészségügyi ellenőrzések elvégzése, a már engedélyezett helyek utólagos, rendszeres ellenőrzése. • A termelők növény-egészségügyi nyilvántartásba vétele, regisztrációs számmal történő ellátása, az előírások betartásának ellenőrzése. • Fa-csomagolóanyag gyártók, forgalmazók, hőkezelést végző cégek ellenőrzése. • Raktározott termények növény-egészségügyi ellenőrzése. • Határzónában történő termesztés engedélyezése, nyilvántartása, jelentés az EU felé. • Tudományos vagy kísérleti célból történő behozatal, illetve fajtaszelekciós munka céljára történő behozatal engedélyezése. • Kereskedelmi egységek feltárása, regisztrálása. • Regisztrált belföldi forgalmazók ellenőrzése. • A 59/2008 (IV.29) FVM rendeletben előírt „Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat” és adatszolgáltatás helyszíni ellenőrzése, a megyei tapasztalatok feldolgozása, értékelése, megküldése az MgSzH NTAI-nak. • Az MVH-val történő együttműködésből adódó feladatok teljesítése (AKG, KAT, KM). • Szennyeződés gyanús mezőgazdasági területek feltárása. • Megyei problémák függvényében max. 40 db/év talajminta begyűjtése olyan mezőgazdaságilag művelt területekről, ahol szennyvíz, szennyvíziszap vagy hígtrágya kijuttatás, hulladék lerakás, közúti forgalom vagy egyéb, feltételezhetően jelentősebb szennyezés történt. Borászati Ellenőrzési Terv A Borászati Ellenőrzési Terv végrehajtása során a borászati üzemek átfogó ellenőrzése az egész évben végezendő munkaköri feladataink között is szerepel, ezeknél az ellenőrzéseknél területi felügyelőink a pincekönyv szerint a pincében lévő borkészletet, a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkezett melléktermékek kivonását, a borok eredetét igazoló származási bizonyítványokat, vagy kiadott forgalomba hozatali engedélyeket, illetve a forgalomba hozatali járulék befizetéseket is ellenőrzik. Annak eldöntésére, hogy melyik borászati üzemet és milyen gyakorisággal ellenőrizzük, elsődlegesen a borászati üzemek által forgalmazott mennyiségeket vettük figyelembe. A kapott termelési adatokból látszik, hogy az éves forgalomnak több mint a fele 24 db borászati üzemtől származik, melyeket évente minimum 2 alkalommal ellenőrzünk. A legkisebb borászati üzemnél is 5 évente legalább egyszer átfogó ellenőrzés történik.

47


4.3.

Magyarország

Éves tervezési ciklus

Az ITNET részét képező ellenőrzési- és monitoring-rendszer egy évről-évre ismétlődő ciklikus tervezési-végrehajtási feladat. A tervezési ciklus felett egy, az ITNET-ből fakadó feladatok monitorozását, a célok teljesülésének mérését célzó ötéves stratégiai ciklus található. Mint minden ciklikus folyamat, itt is egymásra épülő lépések sorozatáról van szó. A rendszer kialakítása, működésének elkezdése a ciklus valamely ponton történő megszakítását igényli. A ciklust és a „nulladik” pontot az 8. ábra szemlélteti. Veszély-paraméter lista összeállítása az aktuális monitoringok alapján (szeptember 30.)

Monitoring teljesülés és eredmények évközi elemzés (szeptember 30.)

Monitoring terv felülvizsgálata, módosítása (június 30.)

Kockázat alapú ajánlások (MÉBIH január 31.)

ITNET-ből fakadó célok, prioritások 5 éves ciklusa

Visszajelzések, adatok, eredmények elemzése

Kockázatkezelési rangsor összeállítása (cost-benefit elv)

Kockázat alapú monitoring terv kiadása

8. ábra Éves tervezési ciklus

48


Mivel a terv elkészítése, a megyei végrehajtás és a megyei jelentéskészítés egymásra épülő folyamatokat jelentenek, ezért azokat egymáshoz képest időben el kell csúsztatni. Ez felveti annak a kérdését, hogy az éves terv mikor kezdődjön, illetve mikor fejeződjön be. Ennek eldöntéséhez számba kell venni a környezeti adottságokat, úgymint az ellenőrzések évszaktól való függését, a költségvetési tervezés rögzített ciklusát, a fennálló jelentési kötelezettségeket, valamint az EU Bizottsága által alkalmazott tervezési ciklusokat. Ezen tényezők (naptári év szerinti értékelési és jelentési kötelezettségek, valamint a részletes költségvetés februári véglegesítése) figyelembe vételével a terv végrehajtásának optimális kezdési időpontja a második negyedév. Maga a terv egy teljes évre szól, így az április kezdetétől a rákövetkező év márciusának végéig tart. Mindaddig, amíg a jelentések gyűjtése és összegzése az informatikai rendszeren keresztül nem valósul meg, addig a megyei igazgatóságok a terv végrehajtásáról negyedéves jelentést készítenek. A negyedéves jelentést a végrehajtott negyedév utáni hónap végéig kell megküldeni. A negyedéves jelentésen felül a megyei igazgatóságok éves jelentést készítenek, amelynek megküldési határideje minden év január 31-e. Ez lehetővé teszi a központi hatóság számára, hogy a külső igényeknek megfelelve az éves statisztikai adatokat meg tudja adni. Ugyanakkor ez azt jelenti a megye számára, hogy az éves jelentésben egy adott éves terv utolsó negyedévi, valamint a rákövetkező terv első három negyedévi adatait kell összesíteni. A fentieket a 9. ábra szemlélteti. Természetesen a fent vázoltaktól eltérő gyakoriságú, egyéb jelentések is vannak, ezeket az itt közölt általános jelentési séma nem befolyásolja.

9. ábra Éves tervek kiadásának, végrehajtásának és jelentésének ütemezése Az éves adatok országos összesítése, kiértékelése, valamint a következő terv összeállítása februárban és márciusban történik meg. A központ azonban nem csak az éves jelentéseket, hanem a megyei negyedéves jelentéseket is összesíti, és abból országos szinttű kimutatást készít. Az eddigi tapasztalatok rámutattak arra, hogy a kiadott terv végrehajthatóságát célszerű három hónapon belül felülvizsgálni, és szükség szerint a tervet finomítani. Az éves élelmiszerlánc-felügyeleti tervek (ellenőrzési tervek és monitoring tervek) aktualizált verziói megtalálhatók az MgSzH intranetes felületén, valamint a 14. mellékletben

49


Magyarország

5. Működési kritériumok 5.1.

Elfogulatlanság, minőség és állandóság az ellenőrzésben

Az egyes hatóságok a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján végzik hatósági feladataikat. A törvényben az eljárási alapelvek és ügymenet szigorúan szabályozott, a hatóságok az eljárásaik során kötelesek megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit. Hatáskörüket a jogszabályokban előírt célok megvalósítása érdekében – mérlegelési és méltányossági lehetőségek figyelembevételével – az adott ügy egyedi sajátosságaira tekintettel gyakorolják. A hatóságok hatáskörük gyakorlásával nem élhetnek vissza, a szakszerűség, az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek megfelelően kötelesek eljárni. A hatóságok az ügyfél jogát és jogos érdekét csak a közérdek és az ellenérdekű ügyfél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozhatják. Az egyes szakmai követelményeket, előírásokat az egyes ágazati törvények, illetve szakmai rendeletek határozzák meg. A jogszabályokon felül az egyes hatóságoknál foglalkoztatott hatósági ellenőrök/felügyelők részére általában útmutatók készülnek az egységes hatósági eljárás és értékelés biztosítása érdekében. Ezen útmutatók általában megadják a dokumentációs mintákat, amely által egységes formában kerülnek rögzítésre a különböző ellenőrzések eredményei, illetve egységes formában történik a jelentés. Ezek a dokumentált eljárások segítik az egységes és hatékony ellenőrzés biztosítását. A hatóságoknál fennálló hierarchikus rend szerinti szintek szakmailag felügyelik az alárendelt szintek munkájának színvonalát, amely alapjait adja egy belső minőségbiztosítási rendszer kialakításának. Az egyes hatóságok összmunkáját független auditorok és az ügyészség rendszeres, illetve eseti vizsgálatai is minősítik, minősíthetik. A köztisztviselők számára kötelező teljesítményértékelés és a közalkalmazottak minősítése ugyancsak hozzájárul az állandóság és minőség biztosításához, amelyet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szabályoz. Az eddig említett jogszabályok értelmében a hatóságok munkatársai felelősek saját tevékenységükért, a hatóság állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, munkájukat a munkaköri leírásban részükre megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával kell végezniük. 5.2.

Összeférhetetlenség kiküszöbölése, pártatlan ellenőrzés

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény meghatározza azokat az előírásokat, amelyek biztosítják, hogy a közszférában dolgozó hatósági ellenőr/felügyelő elfogulatlan legyen, a kizárás lehetőségével kiküszöböli az összeférhetetlenség eseteit. A kizárás alapvető szabályai: Az ügyintéző és az adott ügyben kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető a saját és hozzátartozója ügyének elintézésében nem vehet részt. A másodfokú érdemi döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehet részt az, aki a megtámadott határozat meghozatalában vagy előkészítésében alsóbb fokon részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, illetve hatósági közvetítőként, az ügyfél képviselőjeként vagy szakértőként járt el. Az eljárásban nem vehet részt ügyintézőként az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. Az ügyintéző és a kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezető a hatóság vezetőjének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított három napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás megindulásáról, illetve a kizárási okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül az ügyfél is bejelentheti. A kizárás tárgyában a hatóság vezetője - az ügyfél által bejelentett kizárási okról végzésben - dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, továbbá arról is dönt, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási 50


cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. Ha a hatóságnál nincs másik, megfelelő szakképzettséggel rendelkező ügyintéző, az ügyintézőt a felügyeleti szerv vezetője jelöli ki. Ha a kizárási ok a hatóság vezetőjével szemben merül fel, az ügyben - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a felügyeleti szerv által kijelölt másik azonos hatáskörű hatóság jár el. A hatóság a saját ügyének elintézésében hatóságként nem vehet részt. E rendelkezés alkalmazásánál saját ügynek az ügy minősül, amelyben a hatóságnak ügyféli jogállása van. Az egyes hatóságok ellenőrzéseket végző dolgozói köztisztviselők, így jogállásukról a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezik, amely további összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg. A köztisztviselő munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt - tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának engedélyével létesíthet. Vezetői megbízású köztisztviselő tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - munkavégzésre irányuló egyéb és további jogviszonyt nem létesíthet. A tilalom nem vonatkozik a Közigazgatási Eljárási Szakértői Bizottság tevékenységében való részvételre. A fentieken túlmenően a köztisztviselő: • nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné; • pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve közszereplést nem vállalhat; • nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább ötven százalék. • köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül. A munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles felszólítani a köztisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére. Amennyiben a köztisztviselő az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, közszolgálati jogviszonya megszűnik. 5.3.

Elegendő számú képzett és gyakorlott személyzet

Az egyes hatóságoknál dolgozó köztisztviselők, a közigazgatási témákat illetően egységes közigazgatási alap- és szakvizsgát tesznek a Közigazgatási Hivatal szervezésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL. törvény alapján. Ezen felül az egyes központi hatóságok belső képzéseket szerveznek a területi szerveikben dolgozóknak (részletesen lásd a Képzés című fejezetben). Az MgSzH állományadatai a 12. mellékletben találhatók. 5.4.

Megfelelő laboratóriumi kapacitás, képzett és tapasztalt állomány biztosítása

Az egyes hatóságok saját, különálló laboratóriumi hálózattal rendelkeznek, amelyek korábban bemutatásra kerültek a Laboratóriumok fejezetben. Ezek jelenleg a hatósági mintaszámok alapján megfelelő laboratóriumi hátteret adnak a vizsgálatok elvégzéséhez. A hatósági laboratóriumok EN ISO/IEC 17025: „A vizsgáló és kalibráló laboratóriumok felkészültségének általános követelményei” szerinti akkreditálási követelményeinek megfelelően kerülnek kiválasztásra, majd oktatásra a laboratóriumi dolgozók. 51


5.5.

Magyarország

Megfelelő létesítmények, berendezések

Az egyes hatóságok költségvetését az állami költségvetésből származó támogatás, valamint saját bevételek biztosítják. E költségvetési keretből kell biztosítani a hatósági feladatok elvégzéséhez szükséges számú, képzett és gyakorlott személyzetet, valamint a megfelelő létesítményeket, eszközöket, felszereléseket és a vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi kapacitást. Az egyes hatóságoknál a megfelelő létesítmények, eszközök, felszerelések jelenleg rendelkezésre állnak, ezek karbantartása folyamatosan történik. Mind az ellenőrző szervezeti egységek, mind a laboratóriumok a szükséges mérőműszerekkel, felszerelésekkel rendelkeznek. Az egyes intézmények számítógépes hálózattal, Internet elérhetőséggel rendelkeznek, ami megkönnyíti az ellenőrzési munkát, a belső kommunikációt és információáramlást, illetve egyes esetekben lehetővé teszi az elektronikus ügyintézést. 5.6.

Megfelelő jogi erő

Az egyes hatóságok rendelkeznek a hatósági ellenőrzések elvégzéséhez és a 882/2004/EK rendeletben előírt intézkedések megtételéhez szükséges hatáskörrel. A hatáskör kereteit egységesen és döntően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXIII. törvény garantálja. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján rendelkezésre álló eszközök: A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzést végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között az ellenőrzéshez szükséges területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott az ellenőrzés tárgyával összefüggő – a törvényben meghatározott – bármely iratot, hatósági igazolványt, bizonyítványt, engedélyt, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, az ügyféltől vagy képviselőjétől, továbbá az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. A hatóság a helyszíni ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratokat és más tárgyi bizonyítékokat végzéssel lefoglalhatja. Az ügyfél a nála lefoglalt iratokba betekinthet, azokról kérésére és költségére a hatóság másolatot készít. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, az annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A hatósági ellenőrök jogi felhatalmazás alapján igazolvánnyal rendelkeznek, ami jogilag lehetővé teszi számukra, hogy feladataik megfelelő ellátása érdekében bejuthassanak az élelmiszeripari vállalkozók telephelyeire és hozzáférhessenek az általuk tárolt dokumentumokhoz. Ezen általános jogszabályokon felül további szakmai ágazati törvények és kormányrendeletek adják meg az egyes hatóságok számára a szükséges hatásköröket. Ezek közül a legfontosabbak megtalálhatók a Hatóságok kijelölése fejezetben. A szankcionálás különféle lehetőségeit szintén az egyes ágazati törvények és kormányrendeletek állapítják meg. Ezen felül az egyes szabálysértésekről külön jogszabály – a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, és az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Kormány rendelet – rendelkezik.

52


5.7. 5.7.1.

Készenléti tervek Egyes állatbetegségek leküzdésére vonatkozó készenléti tervek

A központi és megyei készenléti tervek célja, hogy részletes eljárásrendet határozzanak meg az adott betegség leküzdése vonatkozásában. A központi készenléti tervek felülvizsgálatáért, a módosítási tervezeteik kialakításáért egy szakértői csoport felelős, a központi terveket az MgSzH véglegesíti. Az MMgSzH a központi készenléti terv alapján elkészíti a megyei védekezés készenléti tervét. A tervek végrehajtásáért az MgSzH és a megyei kormányhivatal ÉbÁI felelős. A készültség hatékony fenntartása képzések és szimulációs gyakorlatok révén biztosított. Az egyes állatbetegségek leküzdésére az alábbi készenléti tervek állnak rendelkezésre: • • • • • • • • •

Ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti terve. Klasszikus sertéspestis elleni védekezés készenléti terve. Afrikai sertéspestis elleni védekezés készenléti terve. Kéknyelv betegség elleni védekezés készenléti terve. Egzotikus betegségek (Kiskérődzők pestise, Juh- és kecskehimlő, Vesicular Stomatitis, Bőrcsomósodáskór, Rift-völgyi láz, Szarvasok vérzéses betegsége) elleni védekezés készenléti terve. Sertések hólyagos betegsége elleni védekezés készenléti terve. Baromfipestis (Newcastle-disease) elleni védekezés készenléti terve. Madárinfluenza elleni védekezés készenléti terve. TSE-k elleni védekezés készenléti terve.

5.7.2.

Nemzeti Válságkezelési Terv

A terv célja az élelmiszer- és takarmánybiztonsággal közvetlenül vagy közvetetten kapcsolatos rendkívüli helyzetek gyors és hatékony megoldása, a veszélyhelyzetek felszámolása a fogyasztók egészségének védelme, és bizalmának megőrzése érdekében. A terv elkészítéséért – az illetékes hatóságok bevonásával – a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal felelős. A nemzeti készenléti terven túl az illetékes hatóságoknak is rendelkezniük kell saját belső készenléti tervvel, azok a nemzeti készenléti terv függelékét képezik. A nemzeti készenléti terv végrehajtásában részt vevő intézmények: • VM, MÉBIH, MgSzH, megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei; • NEFMI, OTH, megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei • SZMM, ÖTM, NFH, megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségei. A készenléti terv meghatározza az élelmiszer-biztonsági események kategóriáit (rutin jellegű esemény, potenciális válság, válsághelyzet, katasztrófa helyzet), és az azokhoz kapcsolódó információs- és intézkedési kötelezettségeket. A készenléti tervben leírtak potenciális válság esetén a válsághelyzet kezelésére szolgálnak. Katasztrófa helyzetben az intézkedéseket a Kormányzati Koordinációs Bizottság koordinálja a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet szerint. Ez utóbbi esetben a készenléti terv szerinti rendszer a Kormányzati Koordinációs Bizottság hatékony kiszolgálását biztosítja. A készenléti terv összefoglalja a jogszabályban rögzített nemzeti- és nemzetközi (RASFF) jelentésiés tájékoztatási kötelezettségeket, valamint felsorolja az egyéb, szükség esetén kapcsolódó Európai Uniós és egyéb gyors veszély jelző rendszereket. A RASFF rendszerben együttműködő hatóságok és intézmények közötti kapcsolatrendszert a 11. melléklet szemlélteti. A válságkezelésben érintett szervek a rendkívüli helyzetekről és az ezekkel kapcsolatban megtett intézkedésekről, valamint minden, a 178/2002/EK rendelet 50. cikkében meghatározott esetben a 53


Magyarország

Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt haladéktalanul kötelesek tájékoztatni. A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal a tudomására jutott eseményekről valamennyi érintett hatóságot haladéktalanul értesíti. A humán megbetegedéseket az OTH külön rendszerben folyamatosan figyeli. Ezen túlmenően azokat az eseményeket, amikor feltételezhető, hogy a humán megbetegedés élelmiszer eredetű, az élelmiszer eredetű megbetegedések esetén követendő eljárásról szóló 62/2003 (X. 27.) ESZCSM rendeletben foglaltak szerint szintén az megyei kormányhivatal népegészségügyi szerve azonnal kivizsgálja és gyors jelentési rendszerén keresztül jelenti az OTH-nak és az OÉTI-nek valamint tájékoztatja az MgSzH ÉTbI-t. 5.7.3.

Kölcsönös segítségnyújtás

A Vidékfejlesztési Minisztérium és az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságai közötti, valamint az Európai Bizottsággal történő együttműködés elveit a 89/608/EGK tanácsi irányelv átvételét biztosító 1/2004. (FVÉ 11.) FVM utasítás állapítja meg. Az egyes szervek közötti együttműködést jogszabályok, illetve megállapodások rögzítik, így a VMMgSzH megállapodásai: • FVM-APEH együttműködési megállapodás az állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági ellenőrzésre köteles termékek ellenőrzése terén történő együttműködésről • VPOP-FVM együttműködési megállapodása az Európai Unió külső határán a harmadik országból érkező és az állategészségügyi ellenőrzésre köteles termékek és élő állatok, valamint a növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett termékek ellenőrzéséről. • Megyei kormányhivatal ÉBÁI-MVH a szarvasmarha ENAR ellenőrzéséhez. • MgSzH-MVH-megállapodás a közös törzsadat menedzsmentről. • MgSzH-MVH megállapodás a kölcsönös megfeleltetés keretében történő ellenőrzések ellátásával, valamint az adatok kölcsönös átadásával kapcsolatos részletes feltételekről.

54


6. Képzés 6.1.

Képzések szervezése

A hatósági ellenőrzési munkát állatorvosi, orvosi, élelmiszer mérnök, takarmánymérnök, közegészségügyi felügyelői, növényvédelmi szakirányú végzettséggel rendelkező agrár-, kertészmérnök, vegyész vagy ezzel ekvivalens felsőfokú képzettségű személyzet végzi el. A szaksegéd, és egyéb hatósági ellenőrzéseket segítő munkát középfokú végzettségű személyzet végzi. Az MgSzH éves tervek alapján (az éves célrendszerben definiálva: http://intranet.mgszh.gov.hu/data/cms/109/576/2010._Elelmiszerlanc_biztonsagi_Eh._osszesitett.xl s) képzéseket szervez, különös tekintettel a 882/2004/EK rendelet II. melléklet I. fejezetében meghatározott területekre. A tervek összeállításáért és a képzések szervezésért, értékeléséért alapvetően az MgSzHfelel, de az megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei ezen felül önálló továbbképzéseket is szerveznek a hatósági állatorvosok számára a felmerülő problémák és igények alapján. A képzések minden esetben dokumentáltak (képzés tárgya, szintje, képzés ideje, helye, résztvevők). A képzések összeállítása során a vegyes képzési formát részesítjük előnyben: az élő képzés (“train the trainer” rendszerben) mellett e-Learning rendszerben (minden, adott területen dolgozó szakember részére) történik oktatás. Így az élő képzés: elméleti és gyakorlati témakörök, konferencia, és szükség szerint több szimulációs gyakorlat. Esetenként a konferencia a vállalkozókkal együtt, szakmai tájékoztatás céllal (pl. vállalkozók tájékoztatása a HACCP-vel kapcsolatban, illetve a hatósági elvárásokról) kerül megrendezésre. A képzési igények felmérése alapján e-Learning rendszerben történik távoktatás, minden, az adott szakterülettel foglalkozó munkatárs részére. Az egyes szakterületi állandó képzések az Egyes ellenőrzési rendszerek fejezetben kerülnek ismertetésre. 6.2.

Képzési igények felmérése

A képzési tervek összeállításánál, a képzési igények felmérésénél az alábbi információk, elvek kerülnek figyelembe vételre: • EU által meghatározott prioritások, FVO ajánlások; • VM, központi igazgatóságok által meghatározott prioritások; • megyei szervezetektől érkező igények; • kerületi hivataloktól érkező igények (Kerületi Tanácsadó Testület); • e-Learning tesztek eredményeinek kiértékeléséből származó kritikus pontok, fejlesztendő kompetenciák; • megelégedettségi kérdőív kiértékelésének eredményei; • kompetenciaszintek felmérése (2011-től).

55


6.3.

Magyarország

e-Learning

A hagyományos képzési formák (élőképzés, útmutatók, körlevelek, konferenciák stb.) mellett, azokra épülve szükség volt egy olyan távoktatási rendszer (e-Learning keretrendszer) megvalósítására, mely széleskörű, multimédiás alapokon nyugvó megoldást biztosít az MgSzH valamennyi – az ország különböző pontján dolgozó, különböző területeket ellátó – munkatársa számára. Az e-Learning bevezetésére a 2006/018-176.01.03 sz., „Az állat-egészségügyi és növényegészségügyi határállomások szolgáltatási kapacitásának megerősítése és a megyei állategészségügyi informatikai rendszer fejlesztése”, valamint a 2004/016-689.06.01-11 sz., „Az állat-egészségügy adminisztratív kapacitásának növelése” projektek keretében került sor. Az MgSzH a Moodle Mot keretrendszert alkalmazta. Ez egy nyílt forráskódú, internetes (web2-es) felhasználói felülettel rendelkező e-Learning-keretrendszer. Az MgSzH távoktatási rendszere elérhető a http://edu.mgszh.gov.hu/moodle/ oldalon. A rendszer bevezetését egy próbaképzés (pilot képzés) előzte meg11. Az oktatások, gyakorlatok tervezése vegyes típusú, komplex képzési tervet eredményez, amelyben a teljesen elméleti, esetleg iskolarendszerű képzésektől a szimulációs gyakorlatokig minden megtalálható. Az e-Learning súlya azonban egyre nő ebben a rendszerben, hiszen gazdaságossága, a szakértők tudásának jobb kihasználása, a hallgatók tanulási lehetőségeinek rugalmassága jótékonyan hatnak az országban szétszórtan élő, munkaidejüket külső tényezőktől függve töltő, eltérő végzettségű (orvos, állatorvos, vegyészmérnök, biológus stb.) kollégák lelkesedésére. Az e-Learning képzések szervezése 3 jól elkülöníthető szakaszban történt: 1. A képzések indítása feltételezi, hogy vannak kijelölt kurzusaink, engedélyezett tananyagok, kiválasztott hallgatók. Ezek ismeretében az informatikai háttér felállítható (adott oktatási felület kialakítható, a hallgatók hozzáférése és az adatvédelem biztosítható). Ez az informatikusok illetve a távoktatási szolgáltatók feladata. Indítás előtt szükséges még a tananyagokat összegyűjteni, azokat internetre tölthető formába hozni, engedélyeztetni, és feltölteni a távoktatási felületre. Az utolsó lépés a kurzusindító levél elküldése minden hallgatónak, vezetőiknek és a tanároknak. 2. A képzés folyamán a legfontosabb feladat a képzés menedzserei számára a haladás személyenkénti ellenőrzése, a lemaradók értesítése, aktivizálása. Ekkor kell a vizsgákat is előkészíteni: a vezetői döntés alapján a vizsga típusának megfelelően összeállítani a vizsgadokumentumait (kérdések, tesztek stb.). A képzés során előfordulhat a tananyagok módosítása is, amennyiben a kurzusok anyaga, a tananyag felépítése, rendszere nem illeszkedik a hallgatói elvárásokhoz. 3. Végül a kurzusok zárása a vizsgáztatással, a látogatási és vizsgabizonyítványok kiállításával, valamint a hallgatói elégedettség mérésével zárul. Ez utóbbi nagyon fontos ahhoz, hogy mind az adott kurzus fejlesztése, mind magának a képzés metódusának, a technikai feltételeknek, a kiválasztás módjának a javítása folyamatos legyen.

11

Vörös Zs., Lukácsné Veres E.: Az e-Learning bevezetésének tapasztalatai az MGSZH-ban – egy pilot eredményei. Agricultural Informatics, 2010. 56


6.4.

Külső képzések

Az MgSzH dolgozóinak lehetősége nyílik külső képzéseken való részvételre is. Ezek közül két kiemelten támogatott képzési lehetőség áll a szakemberek előtt. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara többféle posztgraduális képzést indít járványügy, igazgatástan, élelmiszer-higiénia szakterületeken. Az élelmiszer-higiénikus szakállatorvosi képzést szinte valamennyi megyei élelmiszer-higiénikus és élelmiszer-higiéniai kirendeltség-vezető elvégezte. Az FVM és MgSzH szakemberei részt vesznek, vettek a „Better Training for Safer Food” elnevezésű Bizottsági szervezésű továbbképzéseken, valamint egyéb nemzetközi szinten meghirdetett továbbképzéseken. A megszerzett ismereteket továbbadják az évenként megszervezett nemzeti továbbképzési program keretein belüli („train the trainer”), majd a megyei továbbképzések keretén belül az ismeretek egészen a hatósági állatorvosokhoz is eljutnak. A továbbképzések elméleti és gyakorlati jellegűek.

57


Magyarország

7. Dokumentált eljárások Az eljárások dokumentálására vonatkozó legalapvetőbb követelményeket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény határozza meg. Ennek alapján minden hatóság köteles a törvényben megfogalmazottak szerint dokumentálni tevékenységét. Így az egyes hatósági cselekmények minden esetben megfelelően dokumentáltak még akkor is, ha a törvényen kívül egyéb előírás arról részletesen nem is rendelkezik. A hatóság a helyszíni ellenőrzésről, az annak során tett megállapításokról, a lefoglalásról és az ügyfél által tett nyilatkozatról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv egy példányát a hatóság az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított öt napon belül megküldi. Ezen túl az ügyfél, a tanú, a szakértő meghallgatásáról, a szemle lefolytatásáról, és a tárgyalásról, valamint a szóban előterjesztett kérelemről is jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni. A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés). A döntést külön dokumentumban kell megszövegezni, illetve jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy az ügyiratra kell feljegyezni. Külön dokumentumban kell megszövegezni a döntést, ha azt kézbesítés útján vagy elektronikus úton közlik, vagy ha a szóban közölt döntés kézbesítését az ügyfél kéri. A határozatot közölni kell az ügyféllel és azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, az ügyben eljárt szakhatósággal és a jogszabályban meghatározott más hatósággal vagy állami szervvel. A végzést az ügyféllel, illetve az eljárás olyan egyéb résztvevőjével kell közölni, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg, illetve akinek a jogi helyzetét közvetlenül érinti. Ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldi ügyfélnek a határozatot közvetlenül, illetőleg képviselője vagy kézbesítési meghatalmazottja útján kell megküldeni. Az egyéb írott eljárásrendek többféle formában jelenhetnek meg, leggyakrabban a szakmai jogszabályok, szabályzatok (pl. közszolgálati szabályzat, iratkezelési szabályzat stb.), és az egyes jogszabályokkal kapcsolatban készülő körlevelek (útmutatók, ellenőrzési listák, egységesített jelentési formátumok), munkalapok, mintavételi tervek tartalmazzák azokat. A dokumentált eljárásokra több ágazati jogszabály is vonatkozik, így a 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről, a 327/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalról, a 288/2010 (XII. 21.) Korm. rendelet a megyei kormányhivatalokról az MgSzH és a kormányhivatalok hatályos SzMSz-e, az egyes igazgatóságok ügyrendjei, valamint a munkaköri leírások. A dokumentált eljárásrendek (útmutatók) az Egyes ellenőrzési rendszerek fejezetben kerülnek ismertetésre. Az eljárásrendek listája megtalálható a 15. mellékletben.

58


8. Egyes ellenőrzési rendszerek 8.1. 8.1.1.

Talaj Talajvédelem

Jogszabályi háttér A talajvédelmi szakterület működésének hátterét több hazai jogszabály határozza meg, amelyek közül a legfontosabb, a talajvédelmi hatóság hatáskörét megalapozó törvény a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezését két Európai uniós jogszabály szabályozza, a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 86/278/EGK irányelv és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 91/676/EGK irányelv. A talajvédelmi szakterületet szabályozó főbb jogszabályok elérhetők a kövezkező weboldalakon: • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /hazaijogszabalyok/talaj_jogsz_hazai.html • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /eujogszabalyok/talajv_jogsz_eu.html A központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH NTAI Talajvédelmi Osztálya látja el. A központ jár el elsőfokú hatóságként a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, termőföldet érintő beruházások engedélyezésének ügyében, valamint másodfokú hatósági feladatokat is ellát olyan esetekben, ahol a megyei kormánhivatal NTI az első fokon eljáró hatóság. Külön jogszabályokban meghatározott esetekben az engedélyezési eljárásokban közreműködő másodfokú szakhatóságként vesz részt. Felügyeleti szervként a központ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény alapján felügyeleti eljárásokat folytat le. A termőföldet érintő jogszabályok előkészítésében részt vesz, a felsőszintű döntések megalapozásában –szakmai anyagok készítésével- közreműködik. Működteti a Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszert, és itt történik a laboratóriumból érkező talajvizsgálati adatok adatbevitele a TIM-be. A központ működteti az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) talajvédelmi modulját, amelyben a talajvédelmi hatósági tevékenység ügyirat szintű nyilvántartása, szakmai adatok elemzése történik. Évente adatokat szolgáltat a nitrát országjelentés összeállításához, a mezőgazdasági területen történő szennyvíz- szennyvíziszap felhasználásról, vízgyűjtő gazdálkodási tervekhez, a kölcsönös megfeleltetéshez és az üvegházhatású gázokkal kapcsolatban is. A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer működtetéséről szóló 241/2009. (XI. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint szintén éves adatszolgáltatást végeznek. A központ a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről szóló 181/2009. (XII. 30.) FVM rendelet alapján szakértői nyilvántartást vezet. Megszervezi az agrár-környezetgazdálkodási programok ellenőrzéseit, valamint belső ellenőrzéseket folytat le a megyei talajvédelmi felügyelők munkájának vizsgálatára. A központban történik az országos talajtani adatbázis fejlesztése és üzemeltetése. Fontos feladatot jelent a megyei talajvédelmi felügyelők munkájának összehangolása: munkaértekezletek, továbbképzések szervezése, a felügyelőkkel történő napi kapcsolattartás, valamint folyamatos konzultációs lehetőség biztosítása formájában. A központ a felügyelők munkájának egységesítése érdekében eljárásrendeket és iratmintákat dolgoz ki, a folyton változó jogszabályi környezetet figyelemmel kíséri és talajvédelmi jogszabály adatbázis működtetésével segíti a megyei talajvédelmi felügyelők mindennapi munkáját. A központi szint ellenőrzi a talajvédelmi laboratóriumok és a talajbiológiai laboratórium tevékenységét. Országos körvizsgálatot szervez a talajlaborok részére (talajok tápanyagtartalma, 59


Magyarország

nehézfém terhelési, növényi tápanyagok, nehézfémek, nitráttartalom vizsgálat, műtrágya tápanyagés toxikus elem tartalom ellenőrzés). Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. Hatósági eljárásaik keretében az igazgatóságok talajvédelmi engedélyt, szakhatósági állásfoglalást, szakhatósági véleményt, bizonyítványokat adnak ki, nyilatkozatot tesznek, talajvédelmi hatósági ellenőrzést végeznek, talajvédelmi járulékot állapítanak meg, és szükséges esetben megteszik a megfelelő intézkedéseket (köteleznek, szankcionálnak). A következő tevékenységek elvégzéséhez a megyei igazgatóságok folytatják le a talajvédelmi hatósági engedélyezési eljárást: talajjavítás, mezőgazdasági célú tereprendezés, talajvédelmi műszaki beavatkozások, létesítmények megvalósítása, hígtrágya termőföldön történő felhasználása, szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása, mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználása. Közreműködő hatóságként talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adnak ki bányafelügyeleti, építésügyi, közlekedési hatósági, légiközlekedési hatósági, ingatlanügyi hatósági, mezőgazdasági és vidékfejlesztési, vízügyi hatósági, környezetvédelmi hatósági, természetvédelmi hatósági, hírközlési hatósági, kulturális örökségvédelmi hatósági, telepítési hatósági engedélyezési eljárások keretében. A termőföld humuszos termőrétegének eltávolításával járó tevékenység esetén a megyei igazgatóságok talajvédelmi járulékot állapítanak meg. Az igazgatóságok talajvédelmi szakhatóságként részt vesznek a településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok véleményezési eljárásában, a területrendezési hatósági eljárásokban, a területfejlesztési koncepciók, programok egyeztetésében, a területi hulladékgazdálkodási terv tervezetének véleményezési eljárásában, szennyezés csökkentési intézkedési tervek kidolgozásában és egyes tervek, programok környezeti vizsgálatában. Szakértőként közreműködnek az AKG-s támogatások ellenőrzése során, valamint a KM ellenőrzésekben a JFGK 2,3,4, valamint 2011-től a JFGK 9 követelményeket ellenőrzik. Szakmailag ellenőrzik és rögzítik a nitrát adatszolgáltatás során a gazdálkodók által megküldött adatokat. Összesítik a megye mezőgazdasági területeire kijuttatott szennyvíz-szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt felhasználás éves adatait. Az éves TIM mintavételezést végrehajtják. A megyei igényekhez igazodóan szakmai tájékoztatást adnak, előadásokat, továbbképzéseket tartanak a falugazdászoknak, és mérnök továbbképzéseken előadóként vesznek részt. Szankcionálási lehetőségek Jogszabályban, illetve a talajvédelmi engedélyben, valamint más hatóság által kiadott engedélyben foglalt talajvédelmi kötelezettségek megszegése esetén talajvédelmi bírság alkalmazható, szabálysértési eljárás kezdeményezhető, szabálysértési bírság szabható ki vagy büntető feljelentést lehet tenni. Jogsértés esetén nitrát szennyezési és nitrát adatszolgáltatási bírság szabható ki. Élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabására is van lehetőség, továbbá a talajvédelmi hatóság növényvédelmi bírságot is kiróhat. Források felosztása Humánerőforrás: A központban 8 fő felsőfokú szakmai végzettségű és 1 fő adminisztrátor munkatárs foglalkozik talajvédelmi feladatokkal. Megyei szinten megyénként 2-5 fő talajvédelmi felügyelő látja el a vonatkozó feladatokat (összesen 61 fő). Létesítmények: Központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: felügyelőnként rendelkezésre áll személygépkocsi, laptop, GPS, mobiltelefon, asztali nyomtató, fényképezőgép, talajmintavételi eszközök és számozott hatósági pecsét. 60


Informatikai rendszerek Az AIR talajvédelmi modulba a talajvédelmi felügyelők végeznek adatbevitelt, ezen felül jelenleg 5 megyében folyik térinformatikai tevékenység a talajvédelmi szervezeti egység keretein belül. Az AIR talajvédelmi modul fejlesztését a központ végzi, a fejlesztési munkában az igazgatóságok kijelölt talajvédelmi felügyelői is rész vesznek. Talajvédelmi feladatok térinformatikai támogatásával valósul meg a felügyelői körzethatárok dinamikus karbantartása, az AIR-ban és TIM-ben nyilvántartott adatok térképi adatbázisba szervezése, feldolgozása, analóg térképek digitális feldolgozása: digitális talajminta kataszter kialakítása, a TIM talajvizsgálati eredményeinek térinformatikai elemzése, feldolgozása, a talajtani szakvélemények és a talajvédelmi tervek, az egyes hatósági ellenőrzések, talajvédelmi engedélyek adatainak téradatbázisba szervezése. Az országos talajtani adatbázis létrehozása jelenleg folyamatban van. Speciális tervek, programok Talajvédelmi Éves feladatterv készül, mely tartalmazza, hogy központi és megyei szinten ki, mit végez, továbbá jelentési kötelezettség esetén határidőt is megjelöl. A TIM a Környezetvédelmi Információs és Monitoring (KIM) rendszer alrendszere, modulja, információs adatok gyűjteménye a talajról, mint környezeti elemről. Lehetővé teszi a nemzetközi követelményeknek megfelelő adatszolgáltatást, termőhelyi ellenőrzés támogatását, jelentős szerepet játszik talajkészleteink állagmegóvása, védelme és racionális hasznosítása érdekében. Ellenőrzések természete, prioritásai A központ évente összeállítja a feladattervet, az igazgatóságok tervezik a hatósági ellenőrzéseket. Nitrátszennyezés ellenőrzése esetén a felügyelő megküldi a jegyzőkönyvet a központ részére, feldolgozás és éves jelentés készítése céljából. A termésnövelő anyagok ellenőrzése céljából a felügyelő és / vagy egy laboratóriumi képviselő a helyszínen (gyártónál, forgalmazónál, felhasználónál) vesz mintát, majd leszállítja a laboratóriumba. A minta vizsgálatát követően a laboratórium továbbítja az eredményt a felügyelőnek. A vizsgálati eredményeket az MgSzH NTAI dolgozza fel és készít belőle éves jelentést. A szennyvizek és szennyvíz iszapok mezőgazdasági felhasználásának hatósági ellenőrzése a Ket. eljárásrendje alapján történik. A nitrát rendelet szerinti helyes mezőgazdasági gyakorlat ellenőrzése során az ellenőrzéseket a talajvédelmi felügyelők a helyi sajátosságoknak megfelelően kockázati alapon végzik (pl. állattartó telep nagyság, állatlétszám, képződött trágya típusának, a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak figyelembe vételével, és hogy fokozottan nitrátérzékeny-e a terület). Dokumentált eljárásrendek Eljárásrend a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzésére, Eljárásrend a hígtrágya termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére, Eljárásrend nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére, Eljárásrend mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére, Eljárásrend szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának ellenőrzésére, Eljárásrend talajjavítás megvalósításának ellenőrzésére, Eljárásrend mezőgazdasági célú tereprendezés és talajvédelmi műszaki beavatkozások létesítmények megvalósításának ellenőrzésére.

61


Magyarország

Nyilvántartások Minden talajvédelmi felügyelő számára kötelező az AIR ügyirat szintű töltése. Az AIR talajvédelmi hatósági nyilvántartását a központ kezeli, amelyből statisztikákat készít, a szakmai adatokból kapott információk alapján levonja a következtetéseket, megteszi a szükséges intézkedéseket. A központ összesíti a nitrát szennyezésre vonatkozó ellenőrzések jelentéseit, és vezeti a talajvédelmi felügyelői nyilvántartást. 2010. január 1-től a központ vezeti a talajvédelmi szakértői nyilvántartást. Nyilvántartásnak minősül a TIM adatbázisa is, valamint a talajtani adatbázis, és az agrárkörnyezetgazdálkodási programok ellenőrzésének havi és éves nyilvántartása is. Képzések szervezése Évente képzési terv kerül összeállításra, amely tartalmazza a talajvédelmi felügyelők, laborvezetők és labormérnökök 2-3 napos képzéseit. A továbbképzésekről írásos összefoglaló készül, amely minden résztvevőnek továbbításra kerül az egységes eljárásrend kialakítása érdekében. Szükség szerint az AIR-ral vagy az iktatási rendszerrel kapcsolatban is szerveznek képzéseket, oktatásokat. Jelentési rendszer Az MgSzH féléves és éves talajvédelmi hatósági jelentést állít össze, elkészíti a termésnövelő anyagok ellenőrzéséről szóló jelentést, a talajvédelmi laboratóriumok éves statisztikai jelentését. Az MgSzH a nitrát rendeletből adódó, valamint a szennyvíziszap felhasználással kapcsolatban előírt éves adatszolgáltatási kötelezettségének is eleget tesz a VM felé. A talajvédelmi hatóság által kiadott, a szennyvizek és a szennyvíz iszapok mezőgazdasági felhasználásával kapcsolatos engedélyek címzettjei, az engedélyesek évente kötelesek jelentést tenni a felhasznált szennyvíz, szennyvíz iszap mennyiségről a területileg illetékes igazgatóságoknak, amelyből az elkészített összesítést a központ részére továbbítják. Az így aggregált adatokból központi szinten éves országos jelentés készül. Együttműködés MgSzH-n belüli szervekkel való együttműködés: Jogszabályi egyeztetések folynak az MgSzH illetékes részlegével. A megyei igazgatóságokon dolgozó talajvédelmi felügyelők rendszeres munkakapcsolatban állnak a falugazdászokkal. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: Együttműködési megállapodás a Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézettel kutatási, a SzIE Talajtani tanszékével kutatási és oktatási területen kötődött. Az MVH-val a kölcsönös megfeleltetés és az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok ellenőrzése vonatkozásában központi és megyei szinten is együttműködés történik. Jogszabályi egyeztetések folynak a VM illetékes részlegeivel.

62


Szervezeti felépítés és irányítási rendszer


MGSZH Növény-, Talajés Erdővédelmi Elnökhelyettes

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

AKG célprogramok és KM együttműködés

MGSZH NTAI Talajvédelmi Osztály Hatósági másodfok Adatbázisok működtetése (TIM,AIR, szakértők) Adatszolgáltatás Képzés

Ellenőrzés

Szakmai munka összefogása, segítése

MGSZH Földművelésügyi Igazgatóság

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal NTI Talajvédelmi és Agrárkörnyezetgazdálkodási Osztály

MGSZH Regionális Talajvédelmi Laboratóriumok, Talajbiológiai Laboratórium

Elsőfokú hatóság Talajvédelmi engedély Szakhatósági állásfoglalás Szakhatósági vélemény Képzések

Elsőfokú hatóság

Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Falugazdászok

Oktatás kutatás

Szervezés Részvétel

Termőföldet érintő kiemelt beruházások

Talajtani-és Agrokémiai Kutató Intézet Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

Agrárkörnyezetgazdálkodási ellenőrzések

63


8.2. 8.2.1.

Magyarország

Növény Növényvédőszer engedélyezés

Jogszabályi háttér A növényvédő szerek engedélyezésének alapját a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK irányelv, valamint a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 396/2005/EK rendelet képezi. A hazai jogrendben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény tartalmazza az alapvető rendelkezéseket a növényvédő szerek nemzeti engedélyezésével kapcsolatban, a végrehajtási szabályokat a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet és a növényvédelmi igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 165/2004. (XI. 22.) FVM rendelet fogalmazza meg. A teljes jogszabályi háttér megtalálható az MgSzH NTAI weboldalán: • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /hazaijogszabalyok/szereng_jogsz_hazai.html • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /eujogszabalyok/novszer_jogsz_eu.html Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Értékelési Osztálya és Engedélyezési Osztálya látja el. Az igazgatóság engedélyezi a növényvédő szereket, növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékeket, növényvédelmi célú eszközöket, közismert anyagokat, makro szervezeteket (együtt: engedélyköteles termékek), valamint módosítja a már kiadott engedélyeket, illetve visszavonja azokat. Emellett eseti, kísérleti és párhuzamos engedélyeket ad ki és engedélyezi a címkétől eltérő felhasználást. Emellett elvégzi az engedélyköteles termékek címkebírálatát. A külföldi társhatóságok részére információt szolgáltat a párhuzamos engedélyezéssel kapcsolatban és egyben információt is kér a hazai párhuzamos engedélyezésekre vonatkozóan. Jelentéstevő tagállamként részt vesz egyes növényvédőszerhatóanyagok EU szintű engedélyezésében és értékelésében. Elkészíti a növényvédőszerhatóanyagok uniós szintű szermaradék vizsgálatok értékelő jelentését. Meghosszabbítja a lejárt szavatosságú növényvédő szerek lejárati idejét. Vizsgálja a növényvédőszer-hatóanyagok megfelelőségét, azonosságát, elvégzi a növényvédő szerek címke bírálatát, uniós, egységes elvek szerint felülvizsgálja a növényvédő szer engedélyeket. Értékeli a növényvédő szerek fizikai-kémiai tulajdonságait, szermaradék vizsgálatait, humán-egészségügyi tulajdonságait, környezeti sorsukat és viselkedésüket, ökotoxikológiai és hatékonysági vizsgálataikat. Ezen túlmenően ellátja az engedélykérelemmel kapcsolatos ügyfélszolgálati feladatokat, útmutató dokumentumokat dolgoz ki a növényvédő szerek zonális engedélyezéshez kapcsolódóan, valamint hírlevelet készít. Nyilvántartja a növényvédő szerek forgalmi adatait, a növényvédő szerek összetételében bekövetkezett kismértékű változásokat, a növényvédő szer és hatóanyag gyártó helyeket. A két osztály munkatársai rendszeresen részt vesznek az Európai Bizottság üléseire készülő mandátum egyeztetésen, az Unióban engedélyezés alatt álló hatóanyagok toxikológiai, ökotoxikológiai és környezeti szakterületeken történő szakértői véleményezésében, és jelen vannak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) szakértői munkacsoporti ülésein. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el, ennek során közreműködnek az eseti, kísérleti engedélyek kiadásában és a lejárt szavatosságú növényvédő szerek lejárati idejének meghosszabbításában. Mindemellett a megyei 64


kormányhivatal NTI-k munkatársai részt vesznek az értékelési tevékenységben, mind a készítmények engedélyezésének vonatkozásában, mind a hatóanyagok tekintetében. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos törvényi rendelkezések alapján, az engedélyköteles termékek forgalomba hozatali engedélyének visszavonására vagy korlátozására kerülhet sor, illetve a hatóság bírság kiszabására is jogosult. Források felosztása Humánerőforrás: az MgSzH NTAI-n 19 fő 2 osztályba szervezve foglalkozik az engedélyköteles termékek forgalomba hozatali engedélyezésével. Ebből 17 fő felsőfokú szakmai végzettségű, 2 fő pedig középfokú végzettségű adminisztratív munkatárs. A megyei kormányhivatal NTI-knél 1-1 fő működik közre az eseti és kísérleti engedélyek kiadásában. Létesítmények: Központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai rendszerek A feladatok elvégzéséhez a NEOLAND nevű engedélyokirat nyilvántartási rendszert használják. Speciális tervek és programok A szakterület feladata részt venni a 91/414 EGK irányelvet felváltó 1107/2009 EK rendelet szerinti engedélyezési rendszer hazai viszonyokra történő átültetésében, továbbá a 128/2009 EGK irányelvnek megfelelő Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozásában. További feladatot jelent a Kölcsönös Megfeleltetés keretében az ENIR (Engedélyezett Növényvédő szer Információs Rendszer) adatbázis kialakítása, az engedélyezett növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyokiratainak nyilvántartási rendszereként, valamint az engedélyezés folyamatának adatbázisaként. Az igazgatóság feladatait a Növényvédőszer és Termelésnövelő Anyag Engedélyezési Éves Feladatterv tartalmazza. Dokumentált eljárásrendek • Az élelmiszerlánc területén kötelező előírások és ajánlott szakmai irányelvek gyűjteményeinek kiadásának rendjéről szóló 220/2008. (VIII. 30.) Korm. Rendelet 13§ (1) írja elő a Növényvédelmi Módszertani Gyűjteménnyel kapcsolatos munkát, illetve annak kiadási rendjét. • ”Az engedélyköteles termékek engedélyezési és módosítási eljárás folyamata”című eljárásrend tartalmazza a vonatkozó hatósági teendők sorrendjét. Nyilvántartások A központ minden évben a forgalmazott növényvédő szer tételekről jelentést kér be a kereskedőktől. A megyékben nyilvántartást vezetnek a kiadott I., II. és III. forgalmi kategóriájú növényvédő szer engedélyekről, az eseti felhasználási engedélyekkel kapcsolatos igazolásokról, az engedélyezéshez benyújtott szakanyagokról, az engedélyezési folyamathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatokról, megbízói levelekről, engedélyesek adatairól, folyamatban lévő ügyekről, továbbá a készítmények összetételéről. Képzések szervezése Évente egy alkalommal a központban a két osztály munkatársai közös szakmai továbbképzésen vesznek részt, továbbá tervezett az MgSzH e-learning rendszerébe történő bekapcsolódás is. Jelentési rendszer A központ állítja össze és készíti elő az előírt határidő szerint, negyedévente a VM részére az Európai Bizottságnak megküldendő jelentést, éves jelentést készít a VM részére az 65


Magyarország

agrárbeszámolóhoz, továbbá az adott évben kiadott eseti engedélyekről jelentést küld az Európai Bizottságnak. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az MgSzH egyéb igazgatóságaival rendszeresen folyik közös szakmai anyagok készítése, különös tekintettel jogi kérdésekben a Jogi és Humánpolitikai Igazgatósággal, valamint kölcsönös megfeleltetés kapcsán a REFI Kölcsönös Megfeleltetés Osztállyal. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával együttműködésben rendszeresen folyik szakmai anyagok összeállítása és jogszabály előkészítés. A központ egyes veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kivitelével és behozatalával kapcsolatban társhatóságokkal működik együtt, a Vám- és Pénzügyőrséggel, az ÁNTSZ-szel és az Országos Kémiai Biztonsági Intézettel. Informális szakmai kapcsolat áll fenn a Növényvédő mérnöki és Növényorvosi Kamarával, az Agrárkamarával, a Növényvédelmi Kutató Intézettel és az egyetemekkel. Szakmai kapcsolat áll fenn a Növényvédőszer-gyártók és importálók Szövetsége Egyesülettel. A szakterület képviselői részt vesznek az EU munkacsoportok munkájában. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer Vidékfejlesztési Minisztérium

MGSZH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes

MGSZH NTAI Engedélyezési Osztály

MGSZH NTAI Értékelési Osztály Készítmény, hatóanyag értékelés, osztályba sorolás

Értékelő szakvélemény

Információ párhuzamos engedélyezés

Engedélyek, nyilvántartás, adatszolgáltatás

Külföldi társhatóságok

Növényvédő mérnöki és Növényorvosi Kamara, Agrárkamara, Növényvédelmi Kutató Intézet,Agrárgazdasági Kutató Intézet, egyetemek, Növényvédőszergyártók és importálók Szövetsége Egyesület

Szakmai kapcsolat

Megyei Kormányhivatal NTI

Jelentés a forgalmazott növényvédőszer tételekről

Nyilvántartás, közreműködés eseti, kísérleti engedély kiadásban Megfelelőség, azonosság vizsgálat, közreműködés EU-s engedélyezésben, szermaradék jelentés

Növényvédőszer hatóanyagok

Engedély kiadás, felülvizsgálat, módosítás, visszavonás Engedélyköteles termékek Termésnövelő anyagok

Bírálat Kísérleti és eseti engedély kiadása

Növényvédőszer cimke

66

Növényvédőszer kereskedők


8.2.2.

Termésnövelő anyagok engedélyezése

Jogszabályi háttér Az engedélyköteles termésnövelő anyagok engedélyezésének vázát a 2008. évi XLVI. törvény és a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet alkotja, amely kiegészül több, a felhasználásra vonatkozó jogszabállyal. Az EK műtrágyák nem engedélyköteles termésnövelő anyagok, forgalomba hozatalukat a műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelet szabályozza, amelynek végrehajtási szabályait a hazai jogrendben az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet tartalmazza. A teljes jogszabályi háttér megtalálható az MgSzH NTAI weboldalán: • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /hazaijogszabalyok/termnov_jogsz_hazai.html • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /eujogszabalyok/termnov_jogsz_eu.html Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósága látja el, melynek során engedélyezi a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát és felhasználását, nyilvántartásba veszi a bejelentett EK műtrágyákat és koordinálja a termésnövelő anyagok ellenőrzését. Továbbá jelentős mértékű ügyfélszolgálati tevékenységet lát el az engedélykérelmekkel kapcsolatosan és szakmai tájékoztatást ad az ügyfeleknek. Szankcionálási lehetőségek A minőség-ellenőrzés során felmerült problémák esetében a jogsértés megszűnéséig az engedélyköteles termékek forgalomba hozatali engedélyének visszavonására illetve az engedély szüneteltetésére kerül sor. Források felosztása Humánerőforrás: A központban egy fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs látja el a termésnövelő anyagok engedélyezésével kapcsolatos feladatokat. Informatikai rendszerek Az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) növényvédő szerek és termésnövelő anyagok modulja kidolgozás alatt áll. Speciális tervek és programok Az igazgatóság feladatait a Növényvédőszer és Termelésnövelő Anyag Engedélyezési Éves Feladatterv tartalmazza. Dokumentált eljárásrendek “Az engedélyköteles termékek engedélyezési és módosítási eljárás folyamata” című eljárásrend tartalmazza a vonatkozó hatósági teendők sorrendjét. Nyilvántartások A központ az engedélyezési ügyek folyamatát, az engedélyokiratokat, a határozatokat, a bejelentett EK műtrágyák (hazai, import) adatait közös meghajtón nyilvántartja. Az összes okiratról összefoglaló nyilvántartást (név, gyártó, engedély tulajdonos, képviselet, szám, lejárati idő) vezet, a 2006. májustól kiadott okiratok pdf formátumban gyűjti és jogszabályi előírások betartásának megfelelően közzé teszi.

67


Magyarország

Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely szükség szerint tartalmazza a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos tudnivalókat, a központ részt vesz a megyei növényvédelmi felügyelők képzésében. Együttműködés MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával együttműködésben rendszeresen folyik szakmai anyagok összeállítása és jogszabály előkészítés. A központ kapcsolatot tart fenn a korábbi engedélyezésben résztvevő szakhatóságokkal, informális szakmai kapcsolat van az Agrárgazdasági Kutató Intézettel, akik a műtrágyák forgalmazására vonatkozó adatokat megküldik az MgSzH-nak. Módszertani kérdésekben tapasztalatcsere folyik kutatókkal és egyetemekkel. A központ részt vesz egy EU munkacsoport (DG Entreprise and Industry, WG Fertiliser) munkájában. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer

FVM


MGSZH NTAI Engedélyezési Osztály

Részvétel a munkában

Engedélyezés, Nyilvántartás, ügyfélszolgálat Forgalomba hozatal, felhasználás engedélyezés

Termésnövelő anyagok

Módszertani kérdések tapasztalatcseréje

Egyetemek

68

Műtrágya forgalmazásra vonatkozó adatok

Agrárgazdasági Kutató Intézet

EU Munkacsoport (DG Entreprise and Industry, WG Fertiliser)


8.2.3.

Növényegészségügy

Jogszabályi háttér Az Európai Unió számos irányelvvel, határozattal és rendelettel szabályozza a növényegészségügy szakterületét. A hazai jogrendben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a növény-egészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet vonatkozik kifejezetten a szakterületre. A gyümölcs szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 72/2010. (V.13.) FVM rendelet, a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról szóló 87/2006. (XII. 28.) FVM rendelet, az erdészeti szaporítóanyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet és a dísznövény szaporítóanyagok forgalomba hozataláról szóló 45/2008 (IV.11.) FVM rendelet szabályozza az egyes szaporítóanyagokra vonatkozó növény-egészségügyi kérdéseket. A teljes jogszabályi háttér megtalálható az MgSzH NTAI weboldalán: • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /hazaijogszabalyok/noveu_jogsz_hazai.html • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /eujogszabalyok/noveu_jogsz_eu.html Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Növényegészségügyi Osztálya látja el. Ennek keretében tudományos-kutatási célú behozatal esetén engedélyeket, zárlati (karantén) károsítók megjelenésekor kártalanítási határozatokat, ügyféli megkeresésre hatósági állásfoglalást ad ki. A központ másodfokú hatóságként jár el a növényegészségügyi ellenőrzési ügyekben. Az MgSzH REFI felülvizsgálati programja alapján belső ellenőrzéseket végez a megyei NTI-knél. Részt vesz a jogszabálytervezetek előkészítésében és véleményezésében, valamint a növény-egészségügyi vonatkozású tanácsi és bizottsági ülések mandátumának elkészítésében. A központ koordinálja a megyei igazatóságok szakmai munkáját. A szakmai információkat rendszeresen (havonta) hírlevél formájában továbbítja részükre, és naprakészen tartja a NEUTEKA információs adattárat. Koordinációs feladatokat lát el a növények, növényi termékek export-import és Európai Unión belüli forgalmának növény-egészségügyi ellenőrzésére, és a szaporítóanyag előállítás növény-egészségügyi ellenőrzésére vonatkozóan. Összeállítja a növény-egészségügyi ellenőrzéseket tartalmazó központi és megyei szintű feladattervet. Oktatóként működik közre a feltételes forgalmú növényvédő szerek beszerzésére, forgalmazására és felhasználására jogosító igazolvány megszerzését célzó 80 órás tanfolyamon. Megyei szint feladata Területi szinten az megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el a szakterületre vonatkozó feladatokat. Ennek során helyszíni növény-egészségügyi ellenőrzést végeznek a növények (szaporítóanyagok), növényi termékek export-import (külső karantén) és Európai Unión belüli forgalmazása (belső karantén) esetén. A vizsgálat okmány ellenőrzésből, valamint azonosság és fizikai vizsgálatból áll. A fizikai vizsgálat lehet vizuális és laboratóriumi vizsgálat. Az ellenőrzés eredményeként export esetén növény-egészségügyi bizonyítvány kibocsátása történik, importnál a beléptetés feltétele a növény-egészségügyi vizsgálat megléte. Belső karantén vizsgálat esetén az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való fertőzés esetén a fertőzöttnek nyilvánított területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá helyezik, illetőleg behozatalnál a szállítmányt attól függetlenül vissza utasítják, hogy az rendelkezik növényegészségügyi bizonyítvánnyal. Kilenc helyen működik növény-egészségügyi határkirendeltség az országban: Záhony, Eperjeske, Röszke, Kelebia, Mohács, Gyékényes, Letenye, Ferihegy és Budapest MVCSV Posta. A karantén károsítók feltárása érdekében olyan helyeken is végeznek felderítéseket, ahová nem terjed ki a növény-egészségügyi hatósági ellenőrzés.

69


Magyarország

Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a növény, növényi eredetű termék nem felel meg a célország növény-egészségügyi előírásainak nem kap növény-egészségügyi bizonyítványt, tehát nem exportálható. A termelő nem kerül nyilvántartásba, ha nem tesz eleget a vonatkozó előírásoknak. Nem állítanak ki engedélyt, illetve visszavonásra kerül az engedély tudományos-kutatási célú behozatalnál, ha nem teljesülnek a jogszabályi előírások. Jogsértés bekövetkezésekor növényvédelmi bírság kiszabására is van lehetőség. Források felosztása Humánerőforrás: a központban 4 fő lát el teljes munkaidőben növény-egészségügyi feladatokat. Megyénként 5-15 fő, összesen 150 növényvédelmi felügyelő lát el növény-egészségügyi feladatokat munkájának egy részében, kivéve Pest megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságot, ahol 8 fő növény-egészségügyi felügyelő foglalkozik teljes munkaidőben a feladattal. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH és a kormányhivatalok tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: felügyelőnként rendelkezésre áll személygépkocsi, laptop, GPS, mobiltelefon, asztali nyomtató, számozott hatósági pecsét, többségnél mobil nyomtató, fényképezőgép. Informatikai rendszerek A központ felügyeli az AIR növény-egészségügyi moduljába, a NIMEXBEN, a PHYSAN-ba és az EUROPHYT adatbázisokba a megyei igazgatóságok által bevitt adatokat és kimutatásokat, amelyekből éves statisztikai összegzéseket állít össze. A PHYSAN rendszer a teljes növény-egészségügyi tevékenységeket átfogó moduláris felépítésű adatbázis rendszer. Elsődleges céljai a mindennapi növény-egészségügyi munka támogatása (hatósági bizonyítványok kiadása, a felügyelők szakmai információkkal történő ellátása, stb.), gyors, hatékony és naprakész adatforgalom biztosítása a döntéshozók számára. A jelenlegi rendszer felügyelői és megyei adatbázisokból valamint az országos adatbázisból áll. Az adatforgalom a mobil klienstől a megyei szervereken keresztül a központi szerverig adatcsomag küldésével-befogadásával történik a hálózaton keresztül. A jelenlegi alkalmazás elsősorban a nyomtatványok kitöltésére és létrehozására, statisztikai elemzések elkészítésére, egyes pénzügyi folyamatok előkészítésére szolgál. Az adatok teljes körű kezelését, a folyamatok nyomon követését, más rendszerekkel való adatforgalmat és az esetleges jogszabályi változásokból adódó alkalmazásmódosításokat nem minden esetben támogatja. Az új fejlesztési és integrációs igények kielégítésére nem a PHYSAN fejlesztése, hanem két új rendszer (AIR, NIMEX) kialakítása bizonyult megoldásnak. Az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR) több modulból álló alkalmazás, mely korszerű informatikai megoldásokkal támogatja a növény-egészségügyi szakterület belső karantén vizsgálataival kapcsolatos hatósági munkát. Rendelkezik terepi térinformatikai adatgyűjtő modullal, továbbá alkalmas az EU által igényelt egyes adatszolgáltatási feladatokra. Az AIR keretei között feldolgozott adatok alkalmasak annak kiderítésére, hogy a támogatott gazdálkodók a rájuk vonatkozó előírásokat teljesítették-e. A NIMEX webes felületű adatkezelő rendszer, amely növény-egészségügyi és zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési import-export vizsgálatok elvégzéséhez, értékeléséhez nyújt támogatást, adatokat szolgáltat VP szakrendszerének és az MgSzH szakrendszereinek. Az EUROPHYT (Növény-egészségügyi Információs rendszerek Európai Hálózata) az EU olyan internet alapú vészjelzési rendszere, amely lehetővé teszi a tagállamok illetékes hatóságai és a Bizottság számára az új kockázatot jelentő növényi károsítókkal kapcsolatos információk jelzését, és az információcserét.

70


Speciális tervek, programok Éves feladatterv készül, amelynek a növényegészségügyre vonatkozó része tartalmazza a szakterület feladatait. A tervben megtalálható, hogy központi és megyei szinten ki, milyen feladatot végez, jelentési kötelezettség esetén a terv határidőt is megjelöl. Ellenőrzések természete, prioritásai Az ellenőrzések legnagyobb részt a jogszabályokban előírtak szerint zajlanak, de az ellenőrzések kiterjednek olyan jogszabályban nem előírt károsító felderítésére is, amelyet az Európai Bizottság rendel el soron kívül. Az Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) ajánlására a felmerülő kockázat mérlegelését követően felderítéseket végeznek olyan, nem listás károsítókra vonatkozóan, amelyek megtelepedésének veszélye fennáll. Ahol a felügyelő a növény-egészségügyi ellenőrzés során hiányosságokat tár fel, ott az utóellenőrzés elvégzése kötelező. Dokumentált eljárásrendek A jogszabályi előírásokat az egységes gyakorlat érdekében belső vizsgálati útmutatók, utasítások egészítik ki (pl. lengyel burgonya ellenőrzése, vizsgálati útmutatók az egyes károsítók növényegészségügyi ellenőrzésére). A Növény-egészségügyi módszertani kézikönyv írja elő a növény-egészségügyi vizsgálatok technikai részleteit. A karantén károsítók felderítésére vonatkozó útmutatásokat témalapok tartalmazzák. Ezek itt elérhetők: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/noveny_talajvedelmi_ig/noveu/noveu_eljarasr endek ) Nyilvántartások A központ országos szinten üzemelteti a termelői növény-egészségügyi nyilvántartást, valamint a facsomagoló anyagokat gyártók és hőkezelést végző cégek nyilvántartását. Képzések szervezése A központban éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi növényvédelmi felügyelő 2-3 napos képzését. A képzés írásbeli számonkéréssel ,képzési igényfelméréssel és a képzés értékelésével zárul. A szaporítóanyag ellenőrzéssel foglalkozó növényvédelmi felügyelők évente egyszer kiegészítő képzésben vesznek részt a gyümölcs és szőlő szaporítóanyag ellenőrzés aktuális feladataival kapcsolatban. A megyei igazgatóságok növényvédelmi csoportvezetői részére évente a központ körülbelül 4 alkalommal értekezletet tart az aktuális feladatokkal kapcsolatos teendőkről. Erről a csoportvezető havi értekezleteken, illetve szükség szerint mielőbb tájékoztatja a növényvédelmi felügyelőt. Az MgSzH e-learning rendszerébe történő bekapcsolódás tervezett. Jelentési rendszer A központ a Vidékfejlesztési Minisztérium részére, előírt határidők szerint összeállítja és előkészíti a az Európai Bizottságnak megküldendő jelentéseket, továbbá éves jelentést készít az AIR és a PHYSAN adatbázisokban szereplő és a megyei igazgatóságoktól bekért adatokból. Készenléti terv Karantén károsítók megjelenése esetére mentesítési terv készül. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: MgSzH Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóságával szakmai együttműködés folyik a gyümölcs, dísznövény szőlő és erdészeti szaporítóanyag minősítés 71


Magyarország

területén, a vonatkozó rendeletek előírásai szerint. Operatív kérdésekben, jogszabályok módosításával kapcsolatban szükség szerint szakmai egyeztetés folyik a két igazgatóság között. Az MgSzH egyéb igazgatóságaival rendszeresen folyik közös szakmai anyag készítés. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerláncfelügyeleti Főosztályával együttműködésben, rendszeresen folyik szakmai anyagok összeállítása és jogszabály előkészítés. A vámhatósággal történő együttműködés napi szintű a növény-egészségügyi határkirendeltségeken. A Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács (HENT) hatóságainak tagjaként a megyei igazgatóságok kiemelt ellenőrzésekben vesznek részt. Folyamatos szakmai kapcsolatot tartanak fenn a Növényvédő mérnöki és Növényorvosi Kamarával és az Agrárkamarával, a terméktanácsokkal, és az erdészeti és vízügyi hatósággal. A termelői fórumokon a növényvédelmi felügyelők rendszeres tájékoztatást tartanak. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer Vidékfejlesztési Minisztérium

Nemzetgazdasági Minisztérium


MGSZH NTAI

MGSZH NKI

Együttműködés (szőlő, erdészeti szaporítóanyag minősítés)

Engedélyek, kártalanítási határozatok, növényegészségügyi másodfok,koordináció a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzése területén, NEUTEKA frissítés, nyilvántartás.

Együttműködés

Nemzeti Adóés Vámhivatal

Szakmai Adatkoordinálás, szolgáltatás információ, (AIR, PHYSAN, továbbképzés EUROPHYT) Megyei Kormányhivatal NTI

Növényegészségügyi ellenőrzés koordinálása

Együttműködés

Növényegészségügyi bizonyítvány

Helyszíni növényegészségügyi ellenőrzés

Területi vámhatóság

Szakmai kapcsolat

Növények, növényi termékek export-import (külső karantén) és Európai Unión belüli forgalmazása (belső karantén), felderítés.

72

Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács. Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Agrárkamara, Erdészeti Hatóság, Terméktanácsok


8.2.4.

Növényvédőszer forgalmazás és felhasználás ellenőrzése

Jogszabályi háttér A hatósági munkát megalapozó jogszabályi háttér nagyon szerteágazó. Az Európai Uniós jogszabályok (396/2005/EK rendelet, 178/2002/EK rendelet, 1185/2009/EK rendelet, 2009/127/EK irányelv, 882/2004/EK rendelet, 852/2004/EK rendelet, 2009/128/EK irányelv) és a hazai törvények alapján az egyes részterületek szabályozására miniszteri rendeletek kerültek kidolgozásra, melyek az MgSzH NTAI weblapján megtalálhatóak: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/szakteruletek/novve d/novjog Központi szint feladata A központi szintű feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Növényvédelmi Osztálya látja el. Ennek során a növényvédő szer forgalmazás, felhasználás, raktározás, növényvédelmi gépek ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, károsítók ellen elmulasztott védekezés, növényvédőszer elsodródás és jogszabályban meghatározott képesítések hiánya esetén másodfokú hatósági feladatokat végez. Ezen túlmenően koordinálja a megyei kormányhivatal NTIk szakmai munkáját, munkaértekezleteket és továbbképzéseket szervez számukra, továbbá napi szinten kapcsolatot tart fenn velük. Eljárásrendeket, iratmintákat dolgoz ki a területi szerveknek az eljárások egységes lefolytatása érdekében. Megyei szint feladata A területi szintű feladatokat az megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. Ennek során a növényvédő szer forgalmazás, felhasználás, raktározás, növényvédelmi gépek ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben, károsítók ellen elmulasztott védekezés, növényvédőszer elsodródás és jogszabályban meghatározott képesítések hiánya esetén elsőfokú hatósági eljárásokat folytatnak le. Szakhatósági hozzájárulást adnak ki növényvédő szert forgalmazó kereskedelmi egységek és raktárak engedélyezéséhez. Kiadják, módosítják vagy visszavonják a növényvédő szerek vásárlási és forgalmazási engedélyeit, valamint az eseti engedélyeket felterjesztik az MgSzH felé. Kivizsgálják a növényvédő szer elsodródása miatt bekövetkező környezeti károsodás eseteit, ellenőrzik a növényvédő szer gyártó- és kiszerelő üzemeket. Szankcionálási lehetőségek A hatósági tevékenység során észlelt jogsértések esetén növényvédelmi bírság vagy élelmiszerláncfelügyeleti bírság kiszabása lehetséges, továbbá korlátozás, forgalomba hozatali tilalom és megsemmisítés rendelhető el visszavont növényvédő szer és engedély nélküli növényvédőszer forgalmazás, tárolás és felhasználás esetén. Lehetőség van bizonyos jogsértéseknél a figyelmeztetés alkalmazására is. Források felosztása Humánerőforrás: a központban 7 fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs foglalkozik a témával, megyénként 4-15 fő növényvédelmi felügyelő látja el a növényvédőszer-forgalmazás és felhasználás ellenőrzésére vonatkozó feladatokat a növényegészségügyi hatósági feladatok mellett. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő vagy általa bérelt létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: felügyelőnként rendelkezésre áll egy ellenőri táska mintavételi eszközökkel és számozott hatósági pecséttel, mobiltelefon, többségnél mobil nyomtató, digitális fényképezőgép, személygépkocsi, laptop, GPS, asztali nyomtató. Informatikai rendszerek Az AIR növényvédelmi modul informatikai rendszert alkalmazzák a felügyelők. 73


Magyarország

Speciális tervek, programok Éves feladatterv készült, amelynek részét képezik a növényvédőszer-forgalmazás és felhasználás ellenőrzésére vonatkozó feladatok. A terv tartalmazza, hogy központi és megyei szinten ki, mit végez, emellett jelentési kötelezettség esetén megjelöl határidőt is. Folyamatban van egy Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása a 128/2009 EK rendelet előírásai szerint. 2011-től a növényvédelmi gépek műszaki felülvizsgálatának ellenőrzésében részt kell vennie a hatóságnak. A Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács (HENT) tagjaként a feketegazdaság elleni küzdelemmel kapcsolatos feladatokat is ellátnak. Ellenőrzések természete, prioritásai Az MgSzH NTAI évente meghatározza az ellenőrzési prioritásokat, ezen belül a megyei kormányhivatal NTI-k tervezik az ellenőrzéseket, amelyek a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján történnek. Ezen kívül szúrópróbaszerűen végeznek helyszíni szemlét és utóellenőrzéseket folytatnak le a problémás esetek kivizsgálása céljából. A helyszíni szemléken ellenőrzés folyik az I. és II. kategóriájú növényvédő szer forgalmazási és felhasználási engedély, a működési- és telepengedély, számlák, bizonylatok, szállítólevelek, nyilvántartások és szerződések meglétére, a permetezési napló vezetésére, a jogszabályban meghatározott körülmények (pl. raktárban) teljesülésére, növényvédelmi gépek tanúsítványának meglétére, a biztonságtechnikai előírások betartására, a növényvédőszer-szállításra és kijuttatásra, a növényvédő szer engedélyokiratában lévő rendelkezések betartására vonatkozóan és mintát vehetnek növényvédő szerből a készítmény minőségének ellenőrzése céljából. A nagykereskedelmi egységek ellenőrzésére átlagosan évente 1 alkalommal, a kiskereskedelmi egységek ellenőrzésére megyei sajátosságoktól függően évente 2 – 2 vagy évente 1 alkalommal kerül sor. Nyilvántartások A megyei kormányhivatal NTI nyilvántartást vezet a kiadott I. és II. forgalmú növényvédő szer forgalmazási, vásárlási és felhasználási engedélyekről, a növényvédő szert forgalmazó kereskedelmi egységekről és raktárakról, az eseti felhasználási engedélyekkel kapcsolatos igazolásokról és a légi növényvédelemmel kapcsolatos bejelentésekről.

74


Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi növényvédelmi felügyelő 2-3 napos képzését. A képzés írásbeli számonkéréssel és képzési igényfelméréssel zárul. A megyei igazgatóságok növényvédelmi csoportvezetői részére évente kb. négy alkalommal az MgSzH NTAI értekezletet tart az aktuális feladatokkal kapcsolatos teendőkről. Erről a csoportvezető havi értekezleteken, illetve szükség szerint mielőbb értesíti a növényvédelmi felügyelőt. Az MgSzH e-learning rendszerébe történő bekapcsolódása tervezett. Jelentési rendszer Az MgSzH NTAI állítja össze és készíti elő a VM részére az Európai Bizottságnak megküldendő jelentést a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) 68. cikke szerint. Szintén a központ készíti el az éves jelentést a VM részére az agrárbeszámolóhoz. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az MgSzH egyéb igazgatóságaival – különös tekintettel jogi kérdésekben a Jogi Igazgatósággal, valamint a kölcsönös megfeleltetés kapcsán a REFI Kölcsönös Megfeleltetés Osztállyal – rendszeres az együttműködés. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztályával együttműködésben rendszeresen folyik szakmai anyagok összeállítása és jogszabály előkészítés. A központ részt vesz a Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács (HENT) munkájában. Több hatóság együttműködésével a megyei igazgatóságok kiemelt ellenőrzésekben vesznek részt. Szakmai együttműködés áll fenn a VM Mezőgazdasági és Gépesítési Intézettel (Gödöllő) a mezőgazdasági gépek műszaki állapotának ellenőrzése kapcsán, a KSH-val, a Szabadalmi Hivatallal, kifogásolt ügyekben hatósági eljárás esetén a rendőrséggel és vámhatósággal. Informális szakmai kapcsolatot tartanak a megyei igazgatóságok a Növényvédő mérnöki és növényorvosi Kamarával, az Agrárkamarával, a Növényvédelmi Kutató Intézettel és az egyetemekkel. A termelői fórumokon a növényvédelmi felügyelők rendszeres tájékoztatást tartanak.

75


Magyarország

Szervezeti felépítés és irányítási rendszer Vidékfejlesztési Minisztérium

MGSZH Elnök


FVM Gazdasági és Gépesítési Intézet

Mezőgazdasági gép engedélyezés

NAV Rendőrség

MGSZH Jogi- és Humánpolitikai Igazgatóság

MGSZH NTAI Növényvédelmi Osztály Kölcsönös megfeleltetés

Koordináció Másodfokú hatóság

Szakmai

Kiemelt ellenőrzés koordinálás Eseti engedély felterjesztés

Megyei Kormányhivatal NTI Elsőfokú hatóság

Ellenőrzés Növényvédőszer Mérnöki és Növényorvosi Kamara, Agrárkamara, Növényvédelmi Kutató Intézet, egyetemek f

Növényvédőszer gyártó és kiszerelő üzem

76

Szakhatósági hozzájárulás, Ellenőrzés, Növényvédőszer forgalmazás engedélyezés Növényvédőszer forgalmazó kereskedelmi egységek és raktárak

MGSZH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság

MGSZH ReFI Kölcsönös Megfeleltetés Osztály


8.2.5.

Növényvédelmi előrejelzés

Jogszabályi háttér A szakterület jogi kereteit az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény adja meg. Központi szint feladata A központi szintű feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Növényvédelmi Osztálya látja el, itt folyik a növényvédelmi előrejelzés országos szintű szervezése, összefogása, az adatbázis kezelése. A szakterület feladatai közé tartozik a megyei kormányhivatal NTI előrejelzési munkatársainak és a növényvédelmi felügyelőknek a képzése, és a növényvédelmi szakmérnökök oktatásában való részvétel. Rendszeres tájékoztatást is adnak a médián keresztül a közvélemény tájékoztatása érdekében az aktuális növényvédelmi helyzetképről. Megyei szint feladata A területi szintű feladatokat az megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. Adatokat gyűjtenek a növényvédelmi helyzetképről, majd az információkat adatbázisban rögzítik. A feldolgozott adatok alapján a helyi lapokban és televízióban adnak információkat a növényvédelmi helyzetképről, továbbá tájékoztatják a polgármesteri hivatalokat és a falugazdászokat. Oktatóként működnek közre a szakmérnökök képzésében, valamint a feltételes forgalmú növényvédő szerek beszerzésére, forgalmazására és felhasználására jogosító igazolvány megszerzését célzó 80 órás tanfolyamon. Források felosztása Humánerőforrás: a központban 1 fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs foglalkozik növényvédelmi előrejelzési feladatokkal, a megyei igazgatóságokon 1-1 fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs munkaidejének 10-20%-ában foglalkozik növényvédelmi előrejelzéssel. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH és a megyedi kormányhivatalok tulajdonában levő vagy általa bérelt létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: a növényvédelmi előrejelzéssel foglalkozó munkatársak asztali számítógéppel és Növényvédelmi Információs Rendszer (NIR) adatbázis hozzáféréssel, valamint 2 féle előrejelző műszerrel (megyénként 1-2 darab), fénycsapdával (megyénként 1-2 darab), szexferomon csapdával (megyénként 3-6 darab) rendelkeznek. Informatikai rendszerek A NIR adatbázisban rögzítésre kerülnek a területi felvételezési adatok, amelyek károsítóval való fertőzöttségre, annak kiterjedésére és erősségére utalnak, valamint a fertőzés bekövetkeztét befolyásoló meteorológiai adatok, továbbá a kártevők rajzáskövetését szolgáló csapda fogási adatok. A NIR lehetővé tesz térképi, statisztikai és diagramos megjelenítést. Speciális tervek, programok Éves feladatterv készül, amelynek a növényvédelmi előrejelzésre vonatkozó feladatok részét képezik. A terv tartalmazza, hogy központi és megyei szinten ki, mit végez, s jelentési kötelezettség esetén megjelöl határidőt is. Ellenőrzések természete, prioritásai A növényvédelmi előrejelzéshez a csapdák kihelyezése a vizsgált növényállományba történik. Az előrejelzők károsítók szerinti felvételezési módszert alkalmaznak, amelyet a növényvédelmi szakma dolgozott ki. Képzések szervezése A növényvédelmi előrejelző kollégák évente egyszer képzésben részesülnek, ekkor a felvételezési módszereket gyakorolják. 77


Magyarország

Jelentési rendszer A növényvédelmi előrejelzésre vonatkozóan a megyei kormányhivatal NTI jelentést készít a március és november közötti időszakban havonta 2 alkalommal, minden hónap 5-9. és 15-19. között. Kivétel augusztus, amikor csak 5-9. közötti időszakban születik jelentés. Az MgSzH NTAI állítja össze az országos jelentést a VM főosztályai, az MgSzH és a megyei kormányhivatal NTI-k részére évente egyszer. A megyei kormányhivatal NTI-k a helyi igényeknek megfelelően megyei jelentéseket is készítenek. Évente 50-60 írott publikációt állítanak össze növényvédelmi előrejelzés tárgyban az illetékes munkatársak. Együttműködés MgSzH-n kívüli együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztériummal van együttműködés a hörcsög élőhelyek felkutatására. A hörcsög védett állat, viszont növényvédelmi szempontból kártevő, ezért az élőhelyeit felmérik. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szervezésében éves beszámoló készül az eltelt év időjárásáról, növényvédelmi szempontból értékelve. Szakember szinten együttműködés folyik a növényvédelmi szaktanácsadási rendszerrel. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer



MGSZH NTAI Növényvédelmi Osztály Országos Meteorológiai Szolgálat

Éves beszámoló -időjárás értékelése növényvédelmi szempontból

Koordinálás Képzés Tájékoztatás Jelentés

Szakmai koordinálás

Jelentés

Megyei Kormányhivatl NTI Felvételezés Adatgyűjtés (NIR) Tájékoztatás Oktatás

78

Tájékoztatás

Tájékoztatás

Termelők

Köztudat


8.2.6.

Gyommentesítés (parlagfű)

Jogszabályi háttér A gyommentesítés szabályozása a hazai jogrendben történik, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint annak végrehajtási rendeletei tartalmaznak előírásokat a termelőknek és földhasználóknak a gyommentesítésre vonatkozóan. A rendeletek közül a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet és a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet külön is foglalkozik a parlagfű elleni védekezéssel. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Növényvédelmi Osztálya látja el. Az igazgatóság másodfokú hatóságként működik közre a parlagfű és egyéb allergén gyom mentesítési kötelezettség elmulasztása miatt indított ügyekben, és részt vesz az eljárások lefolytatását támogató Parlagfű Információs Rendszer (PIR) fejlesztésében. Az igazgatóság a feladatok megfelelő minőségű területi szintű végrehajtása érdekében szakmai belső ellenőrzéseket is végez. A megyei kormányhivatal NTI-k szakmai munkáját koordinálja, munkaértekezleteket szervez számukra, iratmintákat dolgoz ki, eljárásrendeket készít. Parlagfű szezonban tájékoztatja a közvéleményt és a civil szervezeteket a hatósági munka eredményeiről. Megyei szint feladata Területi szinten a hatósági feladatokat a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el, a parlagfű és egyéb allergén gyom mentesítési kötelezettség elmulasztása miatt indított ügyekben a megyei kormányhivatal NTI az elsőfokú hatóság. Ezen túlmenően a megyei igazgatóságok helyszíni ellenőrzéseket is folytatnak a gyommentesítési kötelezettség betartása érdekében. A hatósági munka a Parlagfű Információs Rendszeren keresztül történik. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság a jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos törvényi rendelkezések alapján növényvédelmi bírságot szab ki a parlagfű, illetve a más allergén gyomok elleni védekezési kötelezettség megszegése miatt. A növényvédelmi bírság mértéke a fertőzött terület nagyságtól és a fertőzöttség mértékétől függ. Források felosztása Humánerőforrás: a központban 11 fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs látja el a feladatokat teljes munkaidőben, megyei szinten 150 növényvédelmi felügyelő és 20-30 adminisztrátor foglalkozik a parlagfű-mentesítési hatósági eljárások lefolytatásával. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő vagy általa bérelt létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: felügyelőnként rendelkezésre áll az ellenőri táska helyszíni ellenőrzéshez szükséges eszközökkel és számozott hatósági pecséttel, mobiltelefon, a többségnél mobil nyomtató, digitális fényképezőgép, személygépkocsi, laptop, GPS, asztali nyomtató. Informatikai rendszerek A térinformatikai alapú Parlagfű Információs Rendszer (PIR) célja, hogy a szoftver segítségével a hatósági eljárások során készített nagy mennyiségű ügyirat könnyebben, kevesebb hibával, országosan egységesen legyen elkészíthető. A program a hatósági munkáról jelentések formájában statisztikai adatokat is tartalmaz. A PIR üzemeltetője a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI). Két hatósági részből áll a program, a földhivatalok és az MgSzH által használt részből. A szoftver továbbfejlesztése, pl. iratokkal történő bővítése, és a még meglévő hibák javítása minden évben a parlagfű szezon indulása előtt megtörténik. 79


Magyarország

Speciális tervek és programok A „Parlagfűmentes Magyarországért“ Tárcaközi Bizottság kiemelt programja a tarlók parlagfű mentesítése, ezért augusztustól a hatóságok a tarlók ellenőrzését helyezik előtérbe. Egyes megyékben kutatói programban különféle módszer kidolgozása folyik a parlagfű-mentesítés hatékonyabbá tétele érdekében. A megyei igazgatóságok részt vettek az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezésben. Ellenőrzések természete, prioritásai A helyszíni ellenőrzést külterületen a körzeti földhivatalok végzik, belterületen az MgSzH NTI mellett a jegyzők indítanak eljárást. Az egyes társhatóságok munkáját, az eljárások lefolytatását a központi „Parlagfűmentes Magyarországért“ Tárcaközi Bizottság és a regionális Parlagfűmentesítési Koordinációs Bizottságok hangolják össze. A FÖMI minden év június 15-ig veszélyeztetettségi térképet készít műholdfelvételek és az előző évi eljárások adatai, valamint a vetésszerkezeti adatok alapján. Ezt két hetente frissíti. Ez alapján a földhivatalok külterületi útvonaltervet készítenek, és felderítik a parlagfűvel fertőzött területeket. A korábban megbírságolt ügyfelek adatait központi szinten gyűjtik, és a következő évi ellenőrzések tervezésénél figyelembe veszik. Dokumentált eljárásrendek A következő eljárásrendek kerültek kiadásra: • A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos külterületi eljárásrend (a megyei kormányhivatal NTI-k részére) – FVM-el és földhivatalokkal egyeztetve. • A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos belterületi eljárásrend (a megyei kormányhivatal NTI-k részére) Nyilvántartások A központban és megyei szinten is lehetőség van a PIR-ből igény szerint lekérdezést készíteni, ezen túlmenően évente egyszer a megyei kormányhivatal NTI-k zárójelentést készítenek, melyből a központ állítja össze az év végi jelentést a parlagfű-mentesítés hatósági tapasztalatairól. Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi felügyelő 2-3 napos képzését. Szükség esetén munkaértekezletet szerveznek az aktuális teendőkről. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: A parlagfű elleni közérdekű védekezéssel kapcsolatban felmerült költségek leigénylése miatt főként a Költségvetési Igazgatóság Költségvetési Összefoglaló Osztályával és a Kontrolling Osztályával történik együttműködés, továbbá a másodfokú hatósági döntések felülvizsgálatát a Jogi és Humánpolitikai Igazgatóság látja el. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztériummal közös munka folyik a vonatkozó hazai jogszabályok és eljárásrendek kidolgozásában. Szoros együttműködés van a parlagfű-mentesítésben társhatóságként közreműködő földhivatalokkal, valamint a jegyzőkkel, továbbá a PIR-t működtető FÖMI-vel. Az eljárások és ellenőrzések országos összehangolása érdekében az MgSzH NTAI igazgatója tagja a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinációs parlagfű-mentesítési bizottságnak, a megyei kormányhivatal NTI igazgatói tagjai a regionális parlagfű-mentesítési bizottságoknak. A hatóság megyei és központi szinten is kapcsolatot tart a civil szervezetekkel. A parlagfű pollenkoncentráció alakulása kapcsán az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálattal is egyeztetések folynak.

80



MgSzH Elnök

MGSZH Gazdasági Elnökhelyettes

MGSZH Jogi és Humánpolitikai Igazgatóság

MGSZH Költségvetési Igazgatóság Költségvetési Összefoglaló Osztály Kontrolling Osztály

MGSZH Növény-, Talajés Erdővédelmi Elnökhelyettes

MGSZH NTAI Növényvédelmi Osztály Másodfokú hatóság PIR fejlesztése Koordináció

Közérdekű védekezés költségei Másodfokú hatósági döntések felülvizsgálata

Parlagfű mentesítési Koordinációs Bizottság

Földmérési és Távérzékelési Intézet

Földhivatalok Jegyzők

Igazgató PIR Hatósági döntés


Kapcsolattartás

Megyei Kormányhivatal NTI Elsőfokú hatóság Helyszíni ellenőrzések PIR

81

Igazgatók

Regionális Parlagfűmentesítési Koordinációs Bizottságok

Civil szervezetek


8.2.7.

Magyarország

Növényvédőszer-maradék ellenőrzés

Jogszabályi háttér A növények, növényi termékek növényvédőszer-maradék ellenőrzésének jogi háttere az európai Uniós jogrendben részletesen szabályozott. A legfontosabb rendelkezéseket többek között a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 396/2005/EK rendelet, az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK rendelet, a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló 882/2004/EK rendelet, valamint a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettsége értékelésére irányuló, a 2009., 2011. és 2012. évre vonatkozó, többéves összehangolt közösségi ellenőrzési programról szóló 901/2009/EK rendelet tartalmazza. A hazai jogrendben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák a szakterületet. A specifikus szakterületi jogszabályok az alábbiak: • 66/2010. (V.12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről • 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról, • 35/2004.(IV.26.) ESzCsM rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabona alapú élelmiszerekről és bébiételekről Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság Növényvédelmi Osztálya látja el. A központ jár el másodfokú hatóságként a növényvédőszermaradék ellenőrzés eredményeként kifogásolt termék esetén indult eljárásokban. Működteti a DG SANCO RASFF gyorsriasztási rendszert, kapcsolatot tart a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal (MÉBiH), mint nemzeti kapcsolattartóval. Az MgSzH REFI felülvizsgálati programja alapján belső ellenőrzéseket is végez a megyei kormányhivatal NTI-knél. A központ koordinálja a megyei Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságok szakmai munkáját, ezen belül munkaértekezleteket szervez, illetve eljárásrendeket, iratmintákat dolgoz ki számukra. Koordinálja az élelmiszerbiztonsági, kiemelt ellenőrzések vizsgálatainak lebonyolítását (húsvéti, nyári, karácsonyi akciók), útmutatókat, kézikönyveket készít a hatékony hatósági ellenőrzések érdekében. Feladattervet készít, figyelembe véve a kapcsolódó országos statisztikai adatokat, aktualizálja a többéves nemzeti tervet, koordinálja az FVO ellenőrzéseket. Az MgSzH honlapját folyamatosan frissíti szakmai tartalommal, tájékoztató anyagokat, kiadványokat, publikációkat készít. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. Az igazgatóságokon dolgozó növényvédelmi felügyelők a feladatterv szerint növényvédőszer- maradék ellenőrzés céljából mintát vesznek a friss zöldség-gyümölcsből, gabonából és a feldolgozott, növényi eredetű élelmiszerekből. A megyei kormányhivatal NTI a laboratóriumi vizsgálat eredményeként kifogásolt termékek esetén indult eljárásokban elsőfokú hatóságként jár el. Ilyen esetekben a közvélemény hirdetés útján történő tájékoztatása is a megyei szerv feladata. 82


Szankcionálási lehetőségek A hatósági tevékenység során észlelt jogsértések esetén korlátozás, forgalomba hozatali tilalom és megsemmisítés rendelhető el a növényvédőszer-maradékot tartalmazó termékekre, és növényvédelmi bírság vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kiszabása lehetséges. Lehetőség van bizonyos jogsértéseknél a figyelmeztetés alkalmazására is. Források felosztása Humánerőforrás: A központban 2 fő felsőfokú szakmai végzettségű munkatárs foglalkozik a növényvédőszer-maradék ügyek hatósági feladataival, a megyéknél pedig a 150 növényvédelmi felügyelő a munkaidejének 10%-ában foglalkozik növényvédőszer-maradék ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokkal. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai rendszerek Az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszert (AIR) alkalmazzák a felügyelők. Az Élelmiszer-biztonsági Információs Rendszert a határállomásokon a felügyelők, egyéb esetben a laborok szakemberei használják. Speciális tervek és programok Az Éves Növényvédőszer-maradék monitoring terv központi kockázatbecsléssel, megyei szintű feladatleosztással készül a 396/2005/EK rendelet előírásainak megfelelően. A terv tartalmazza országosan, illetve megyére lebontva a vizsgálandó minták számát, beleértve az EU koordinált monitoring programot, illetve a kiemelt ellenőrzési tervet, amely több hatóság együttműködésével zajlik a húsvéti, nyári és karácsonyi időszakban. Ellenőrzések természete, prioritásai Az ellenőrzések tervezése a fogyasztói kosár, a termelési adatok, az előző évi vizsgálati eredmények elemzése, az Unió által előírt koordinált monitoring iránymutatásainak, valamint a RASFF riasztások informális adatainak elemzése alapján történik. Ellenőrzésre kerülnek a hazai (termőhelyi és piaci mintavétel) és a nem hazai termékek (tagállamokból és harmadik országból). A mintavételt jogszabályban meghatározott módon, a növényvédelmi felügyelők és zöldség-gyümölcs minőségellenőrök végzik. A növényi eredetű termék mintákat a felügyelők szállítják el növényvédőszer-maradék hatósági vizsgálatra a regionálisan működő laboratóriumokba. Dokumentált eljárásrendek A központ eljárásrendet ad ki a kifogásolt termék esetében alkalmazható hatósági eljárás lefolytatására, továbbá tervezi a növényi eredetű termékek növényvédőszer-maradék mintavételére vonatkozó eljárásrend elkészítését is. Nyilvántartások Az ellenőrzések nyilvántartása, a felügyelők adatrögzítése az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszerben (AIR) történik. Az Élelmiszer-biztonsági Információs Rendszert a határállomásokon a felügyelők, egyéb esetben a laborok szakemberei használják. Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi növényvédelmi felügyelő 2-3 napos képzését. A képzés írásbeli számonkéréssel és képzési igényfelméréssel zárul. A központ a megyei igazgatóságok növényvédelmi csoportvezetői részére évente kb. 4 alkalommal értekezletet tart az aktuális feladatokkal kapcsolatos teendőkről. Az elhangzott információkról a csoportvezetői havi értekezleteken, illetve szükség szerint mielőbb értesítik a növényvédelmi felügyelőket. Tervezett az MgSzH e-learning rendszerébe történő bekapcsolódás is. 83


Magyarország

Jelentési rendszer A központ állítja össze és készíti elő a Vidékfejlesztési Minisztérium részére az Európai Bizottságnak megküldendő jelentést a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) 68. cikke szerint. Szintén a központ készíti el az Vidékfejlesztési Minisztérium részére az agrárbeszámolóhoz szükséges éves jelentést. A központ az összeállított növényvédőszer-maradék ellenőrzések vizsgálati eredményeinek jelentését a 396/2005/EK rendelet - a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról - 31. cikke értelmében minden év augusztus 31.-ig a MÉBiH közreműködésével az European Food Safety Authority-nak (EFSA) megküldi. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: A központban az Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakembereivel rendszeresen folyik közös szakmai egyeztetés. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerláncfelügyeleti Főosztályával együttműködésben rendszeresen folyik szakmai anyagok összeállítása és jogszabály előkészítés. A központ kapcsolatot tart fenn az élelmiszer-biztonság területén működő más társhatóságokkal, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal közös munka folyik a szermaradék vizsgálati eredmények kockázatbecslésének elkészítésében. Informális szakmai kapcsolatot tartanak a növényvédelmi igazgatóságok megyei szinten a Termelő és Értékesítő Szövetkezetekkel (TÉSZ). A termelői fórumokon a növényvédelmi felügyelők rendszeres tájékoztatást tartanak.

84





Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal

MGSZH NTAI Növényvédelmi Osztály Menedzselés

MgSZH NTAI Regionális Növényvédőszer Analitikai Laboratóriumok

Szakmai Adatkoordinálás szolgáltatás

Minta beküldés

Eredmény

Kapcsolattartás (RASSF jelentés kockázatbecslés)

Másodfokú hatóság Koordináció Szakmai anyagok elkészítése

Megyei Kormányhivatal NTI Mintavétel Elsőfokú hatóság Adatrögzítés (AIR)

Szakmai kapcsolat

Mintavétel

Hazai minta vizsgálati helyszínek: termőhely, piaci elárusító hely

Nem hazai minta vizsgálati helyszínek: határállomások, nagykereskedések, nagy áruházláncok

85

Termelő és Értékesítő Szövetkezetek (TÉSZ-ek)


8.2.8.

Magyarország

Zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés

Jogszabályi háttér A nemzetközi jogi hátteret a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló 1234/2007/EK rendelet és a gyümölcs- és zöldségágazatban a 2200/96/EK, a 2201/96/EK és az 1182/2007/EK rendeletre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról szóló 1580/2007/EK rendelet adja, valamint az ENSZ/EGB forgalmazási-minőség szabványai és az OECD útmutatói és szabvány értelmező kiadványai határozzák meg. A vonatkozó hazai szabályozást az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, valamint a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről szóló 82/2004. (V. 11.) FVM rendelet tartalmazza. A szakterület jogszabályok teljes listája megtalálható az MgSZH NTAI weboldalán: • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /hazaijogszabalyok/zgy_jogsz_hazai.html • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/noveny_talajvedelmi_ig/jogszabalyok /eujogszabalyok/zgy_jogsz_eu.html Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Növény- Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóságán a 82/2004. FVM rendeletben meghatározottak szerint a Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat Koordinációs Központ mint osztály látja el. A központ meghatározza az ellenőrzési feladatokat, a feladatok egységes ellátása céljából összehangolja és ellenőrzi az ellenőrök tevékenységét, ennek keretében a Koordinációs Központ vezetője a Szolgálatnál dolgozó ellenőrök felé közvetlen intézkedésre jogosult. A központ dolgozza ki az eljárások során használt nyomtatványokat, működteti a monitoring vizsgálatok térinformatikai feldolgozását, figyelemmel kíséri a nemzetközi előírások változását és tájékoztatja a felügyeletet, előkészíti a nemzetközi találkozókat és programokat. Másodfokú hatóságként működik közre a kifogásolt termékek esetén indított hatósági eljárásokban. Javaslatot tesz az export ellenőrzések gyakoriságára és a vizsgálóhelyek kijelölésére. A központ dolgozza ki a minőségügyi rendszerek alkalmazásának kockázat csökkentésre ható értékelési szempontjait, irányítja a felülvizsgálatot, és az eredményeket alkalmazza az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál. Az MgSzH REFI felülvizsgálati programja alapján belső ellenőrzéseket végez a megyei NTI-knél. Szakmai tartalommal folyamatosan frissíti az MgSzH honlapját, tájékoztató anyagokat, kiadványokat, publikációkat készít. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el. Az igazgatóságokon összesen 150 fő részesült zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel kapcsolatos képzésben. A zöldség-gyümölcs minőségellenőr tevékenysége kiterjed a tétel azonosság és az előírt követelményeknek való megfelelőség ellenőrzésére beleértve az áru származásának vizsgálatára, kiterjedhet a termék kezelési körülményeinek vizsgálatára és ellenőrzési intézkedések megtételére. Az ellenőr az áru minőségével kapcsolatos iratokba betekinthet, azok adatait ellenőrzés céljára felhasználhatja. A Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat a határellenőrzési pontokon is jogosult a minőséggel kapcsolatos iratok ellenőrzésére. Az igazgatóságokon történik az adatbevitel a zöldség-gyümölcs ellenőrzési adatbázisba (MINELLA). Szankcionálási lehetőségek Jogsértés esetén a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a forgalmazott tétel nagyságát figyelembe véve az ellenőr élelmiszer-ellenőrzési bírságot szab ki, illetve forgalmazási korlátozást rendelhet el.

86


Források felosztása Humánerőforrás: A központban 5 fő teljes munkaidőben foglalkozik zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési feladatokkal, munkáját 1 fő adminisztrátor munkaidejének 10%-ában segíti. A megyei kormányhivatal NTI-knél 80 fő ellenőr az egyéb feladatok ellátása mellett munkaidejének kb. 50%-ában foglalkozik zöldség-gyümölcs minőségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokkal. Létesítmények: Központi és megyei szinten az MgSzH és a megyei kormányhivatalok tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai és egyéb eszközök: Felügyelőnként rendelkezésre áll személygépkocsi, laptop, GPS, mobiltelefon, asztali nyomtató, számozott hatósági pecsét, többségnél mobil nyomtató, fényképezőgép, az ellenőrzéshez szükséges mérőeszközök, műszerek. Speciális tervek, programok A központ az éves tapasztalatok alapján összeállítja a következő évi ellenőrzés ütemtervét, illetve az ellenőrzési célprogramokat (lásd: Növény Termék Ellenőrzési Éves Feladatterv). Ellenőrzések természete, prioritásai A zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés központi szintű kockázatbecsléssel és helyi szintű feladatleosztással működik. A központ a MINELLA rendszer szerves részeként működő kockázatelemző rendszer alapján végzi a kockázatbecslést, úgy, hogy az egyes kereskedőkre jellemző faktorokat (forgalom nagysága, forgalmazott termékek száma stb.) az adatbázisban szereplő adatokból számolja ki az elemző rendszer. A kockázatelemzéshez szükséges szempontok meghatározása a jogszabályban lefektetett kritériumok alapján történik. A faktorokhoz számértékek vannak hozzárendelve (0-4), amelyek emelkedő értéke jelenti az alacsonyabb kockázati szintet. Ezek alapján kerül meghatározásra az ellenőrzések gyakorisága. Dokumentált eljárásrendek Az ellenőrök szakmai alap és továbbképzések, központ utasítások és útmutatók alapján végzik feladatukat. Nyilvántartások A központ határozza meg a zöldség-gyümölcs ellenőrzési adatbázis tartalmát, a bekerülés egységes feltételeit és gondoskodik a frissítéséről. A MINELLA rendszerbe az elvégzett ellenőrzésekről a megyei igazgatóságok töltik fel az adatokat, melyet a központ heti rendszerességgel frissít. A központban továbbá nyilvántartásba veszik a külföldi kifogásokat (EU, AmisWeb rendszer), továbbá az import ellenőrzések során talált nem megfelelőségeket, és megteszik az ezekből származó szükséges intézkedéseket is. Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi ellenőr 2-3 napos képzését. A képzés írásbeli számonkéréssel és képzési igényfelméréssel zárul. Jelentési rendszer A központ az előírt határidő szerint állítja össze és küldi meg az Európai Bizottságnak az éves jelentést. Ezen túlmenően a központ a VM részére is készít éves jelenést, a közvélemény és szakmai fórumok tájékoztatása céljából. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Szakmai egyeztetést folytat az ÉTbI-vel pl. jelölési, minőségszabályozási és ellenőrzési kérdésekben MgSzH-n kívüli együttműködés: A központ együttműködik a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal, továbbá adatot szolgáltat az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet által működtetett árfigyelési rendszernek. Szakmai kapcsolatot tart fenn a Magyar 87


Magyarország

Élelmiszer-biztonsági Hivatallal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal az árukivonás minőségi előírásai kapcsán A vámhatóságokkal együttműködve, igény esetén megszervezi az ellenőrök részvételét a közös ellenőrzési akciókban. Jogszabályi egyeztetéseket folytat a VM illetékes szakfőosztályával. Szervezeti felépítés, irányítási rendszer



MGSZHK NTAI Zöldség-Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat Koordinációs Központ Vámhatóság

Közös ellenőrzés

Másodfokú hatóság Koordináció Kockázatbecslés Nyilvántartás Jelentés

Együttműködés

Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács

Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal Szakmai koordinálás

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal NTI Ellenőrzés Adatrögzítés (MINELLA)

88

Adatszolgáltatás (árfigyelési rendszer)

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet


8.3. 8.3.1.

Takarmány Takarmánybiztonság, -minőség, -összetétel, címkézés

Jogszabályi háttér A takarmány-igazgatás teljes, aktualizált jogszabály-listája elérhető az MgSzH intranetes felületén: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/elelmiszer_takarmanybiztonsag/Jogi_utm/jogs zgyu Központi szint feladata A Központ, hatósági feladatellátása körében ellátja a takarmányhigiéniával, -biztonsággal, minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokat a takarmány-előállítás, -forgalmazás területén, valamint vizsgálatokat végez a takarmányok minőségével, higiéniájával és biztonságával kapcsolatosan. A kerületi hivatalok és a területi szervek döntései tekintetében felügyeleti jogkört gyakorol. A Központ részt vesz az európai uniós takarmány adalékanyag engedélyezési eljárásban, illetve engedélyezi és ellenőrzi a takarmányokkal kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat, és kijelöli a szalmonellamentesítés során igénybe vehető laboratóriumokat. Nem hatósági feladatok ellátása során összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési és monitoring terv takarmányhigiéniára, -biztonságra, -minőségre vonatkozó részét, felügyeli annak végrehajtását, valamint éves jelentést készít arról, értékeli az eredményeket. Emellett természetesen kiemelt és célellenőrzési programokat tervez, koordinálja, és ellenőrzi azok egységes lebonyolítását. A többi feladatkörhöz hasonlóan a Központ felelős a szakmailag megfelelő felkészültségű kollégák képzésének szakmai szervezéséért, így szakmai értekezleteket és továbbképzéseket tart a területi kollégák részére, útmutatókat, oktató anyagokat készít és aktualizál, valamint szakmai tájékoztatást ad, előadásokat tart lakossági és vállalkozói megkeresésre, civil szervezetek részére. Megyei szint feladata A megyei szint, hatósági feladatellátása körében felelős a megyei, kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv elkészítéséért, a hatósági ellenőrzésekről szóló jelentésekért. Fontos feladat az engedélyezés – létesítmény, illetve új takarmány esetében. A megyei szint feladata a RASFF bejelentések kivizsgálása, a fellebbezések elbírálása másodfokon, a bejelentések, panaszok kivizsgálásának koordinálása, valamint a kapcsolattartás, közös ellenőrzések szervezése, egyeztetés a társhatóságokkal. Nem hatósági feladatok ellátása során szakmai értekezletek és továbbképzéseket szervez a területi kollégáknak, illetve a vállalkozóknak, emellett feladata a tájékoztatás, kapcsolattartás lakossággal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel, illetve ezek oktatása is. Helyi szint feladata A helyi szint, hatósági feladatellátása körében szakhatóságként közreműködik építési engedélyezési eljárásban, feladata emellett a nyilvántartásba vétel (regisztráció). A helyi szint felelős a kockázatbecslésen alapuló éves terv szerinti ellenőrzések elvégzéséért, valamint a takarmány termék előállítás, -forgalmazás, -szállítás ellenőrzéséért, a kiemelt ellenőrzések elvégzéséért. További feladata a hatósági ellenőrzésekről jelentések összeállítása, bejelentések, panaszok kivizsgálása és közös ellenőrzések végrehajtása a társhatóságokkal. A helyi szint nem hatósági feladata a lakosság, vállalkozók, tájékoztatása. Szankcionálási lehetőségek • élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelése; tevékenység felfüggesztése, korlátozása; • • az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti; • figyelmeztetés (határozatban); 89


Magyarország

• Éltv. szerint élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírság; • egyéb: helyszíni, eljárási , szabálysértési bírság. Első- és másodfok alakulása Általánosságban az elsőfok a helyi, a másodfok a területi szinten van, amennyiben az engedélyt a megye adta ki, a másodfok a Központ. Források felosztása Humánerőforrás: MgSzH ÉTbI 5 fő (Takarmány-előállítás és -forgalmazás Felügyeleti Osztály), megyéknél 19 takarmányfelügyelő. A takarmányfelügyelők nemcsak takarmányellenőrzéssel foglalkoznak, hanem engedélyezéssel, és élelmiszer-lánc felügyeleti szerv hatáskörébe utalt egyéb feladatokkal. A kerületi hivatalokban hatósági állatorvos lát el takarmány ellenőrzési feladatokat, 13 fő kerületenként. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai eszközök: általános fejlettségű számítástechnikai infrastruktúra, a helyi szinten több laptoppal. A hálózat elérésével időnként problémák adódnak. Az informatikai infrastruktúra napi munkavégzésre elegendő, azonban a továbbfejlődést nem teszi lehetővé. Egyéb eszközök: a központi és megyei szinten lévő laboratóriumi eszközök kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Informatikai rendszerek A legfontosabb általános szakmai informatikai rendszereket az OÁIR moduljai, így a takarmány és labor alrendszerek jelentik, melyek az ellenőrzések és vizsgálatok elektronikus kezelését és nyomonkövetését, valamint lekérdezéseket tesznek kehetővé. Ezen kívül szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet, saját iktató és levelező rendszer áll rendelkezésre a munkavégzéshez. Speciális tervek, programok • A takarmány-biztonság és -minőség szakterületén éves takarmány-mintavételi terv és éves létesítmény-ellenőrzési terv kerül kiadásra. A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások fejezetben kerül ismertetésre. • Megyei célfeladatok a korábbi évek jelentései alapján. • Kiemelt ellenőrzés végrehajtása általában egyszer évente kerül kijelölésre, az aktuális témakör szerint takarmány előállítók, forgalmazók, esetenként felhasználók ellenőrzésével. • Export célú takarmány előállítók ellenőrzése. • Biztonsági, minőségi, jelölési, higiéniai ellenőrzések és hamisítás (illegális tevékenységek feltárása). Ellenőrzések természete, prioritásai • A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre; • Az ellenőrzési prioritások a kiemelt célfeladatokban kerülnek megfogalmazásra. • A 882/2004/EK rendelet 10. cikk alkalmazása kötelező, ezt elméleti, és gyakorlati képzéssel biztosítják, a belső ellenőrzéskor kitérnek rá, megfelelően alkalmazza-e ezeket. Dokumentált eljárásrendek • Hatósági feladatok útmutató: tartalmazza az MgSzH ÉTbI élelmiszer- és takarmány felügyeletének alapvető és legfontosabb feladatait, a különböző területeket érintő eljárásokat, segítséget nyújtva a területi és a kerületi szakembereknek, és megteremti a hatósági feladatok egységes és jogszerű ellátásának alapjait. Az útmutató egyes kiadásai folyamatosan kerülnek bővítésre illetve szükség esetén javításra. 90


•

-

Útmutatók készültek az alábbi témakörökben: HACCP értelmezése, hatósági ellenőrzése, Dioxin, Mikotoxin, Peszticid, Salmonella, Import, GMO bírság, Adalékanyagok Előkészület alatt: biodiesel gyártás során keletkező melléktermékek, melyeket takarmányozási célra is felhasználnak

Nyilvántartások Központ nyilvántartja: • a létesítményeket, a megyei jelentések alapján, a honlapon közzétéve az engedélyezett és regisztrált vállalkozásokat; • a takarmányokkal kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat; • takarmányt is előáll vállalkozók külön jegyzékben gyűjtve; • import takarmányok mennyiségére vonatkozó adatok gyűjtése. Megye nyilvántartja: az engedélyezett és regisztrált vállalkozásokat Helyi szint nyilvántartja: állattartó telepeket és kereskedelmi egységeket Képzések szervezése Éves terv alapján, a fő célkitűzések több évre meghatározva. Rendszeres képzés: általában 3 képzés/év, elméleti és gyakorlati témakörben, konferencia, és szükség szerint több szimulációs gyakorlat. Esetenként a konferencia a vállalkozókkal együtt, szakmai tájékoztatás céllal (vállalkozók tájékoztatása a HACCP-vel kapcsolatban, illetve a hatósági elvárásokról). A képzési igények felmérése alapján e-Learning rendszerben történik távoktatás, minden, az adott szakterülettel foglalkozó munkatárs részére. Jelentési rendszer • általános jelentések: a Jelentési rendszer fejezet szerint; • az éves takarmányellenőrzési és mintavételi adatok, eredmények informatikai hátterét biztosítja az OÁIR takarmány alrendszere; • a kiemelt ellenőrzéseknek, a végrehajtását követően részjelentés, és a végén összegző szöveges jelentés készül; • szintén szöveges jelentés készül az év végén az ellenőrzések során tapasztalt lényeges elemek összefoglalásával, (tendenciák, takarmány előállítással kapcsolatos helyzetelemzés, szubjektív észrevételek). Készenléti tervek Élelmiszer és takarmány-szennyezés esetére a hatályos Nemzeti Válságkezelési Terv vonatkozik. Együttműködés MgSzH más igazgatóságaival: ellenőrzési és mintavételi tervek, RASFF, valamint egyéb szakmai tevékenységek kapcsán: ÁÁI (gyógyszer, gyógypremix, gyógyszeres takarmány), ÁDI, ÁTI, NTAI (elsődleges előállítás), BI MÉBIH: kockázatbecslés és kockázatkommunikáció területén. VM: szakmai(pl. Magyar Takarmány Kódex Bizottság), irányításai, jelentési kapcsolatok. Más hatóságokkal: együttműködési megállapodás a társhatóságokkal közös, kiemelt ellenőrzések végzésére (12 társhatósági megállapodás részesei); import-ellenőrzés (kialakítás alatt: közös adatbázis, adatcsere a VPOP-vel); közös gyakorlat határállomáson 91


Magyarország

Oktatás: közép- és felsőfokú intézményekben tanuló magyar és külföldi diákok oktatása, szakmai gyakorlati képzés együttműködési megállapodás keretében; óraadás, tananyag-összeállítás szakterületi felsőfokú intézményekkel; Vállalkozók: kapcsolat a takarmány-ipari és -kereskedelmi érdekképviseletei szervekkel, civil szervezetekkel Külföldi kapcsolatok: DG SANCO, FVO, EU Bizottsági és Tanácsi munkacsoportok, EUReferencia Laboratóriumok, EFSA Szervezeti felépítés, irányítási rendszer


MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes

MGSZH ÉTbI Takarmány-előállítás és forgalmazás Felügyeleti Osztály Másodfokú hatóság Koordináció Kockázatbecslés Nyilvántartás Jelentés MGSZH Központi és Regionális Laboratóriumok

Kockázatbecslés

Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal Szakmai koordinálás

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI Mintafeldolgozás

Ellenőrzés Mintavétel Jelentés

Engedélyezés

Kerületi Hivatal

Ellenőrzés Mintavétel


Takarmány előállítás

Takarmány forgalmazás

92


8.4.

Állatgyógyászati termékek

8.4.1.

Állatgyógyászati termékek

Jogszabályi háttér • 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről • Az Európai Parlament és Tanács 2001/82/EK irányelve (2001. november 6.) az állatgyógyászati termékek közös kódexéről A szakterület részletes jogszabályi háttere az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága weboldalán megtalálható. Központi szint feladata Az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága állatgyógyászati termékek vonatkozásában a hatósági engedélyezés feladatkörében engedélyezi az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát, gyakorlati kipróbálását és gyártását, valamint a készítmények hatóanyagainak üzemi méretű előállítását. Engedélyezi az állategészségügyi biocid termékeket és vérkészítményeket. Az MgSzH ÁTI engedélyezi az állatgyógyászati készítmények importőreinek és nagykereskedőinek tevékenységét és a készítmények tételes importját. Ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban. Az MgSzH ÁTI vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat és állategészségügyi biocid termékeket valamint az engedélyezett kiskereskedőket és az állatgyógyászati készítményeket is forgalmazó humán gyógyszertárakat. A központi szint ellenőrzi az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit, végzi az oltóanyagok tételes uniós szintű felszabadítási eljárásaihoz kapcsolódó vizsgálatokat és a hazai és az Európai Unió piacfelügyeleti eljárásaihoz kapcsolódó vizsgálatokat. A központi szint feladata a Európai Unió piac-felügyeleti eljárásaiban a mintavételezés megszervezése, koordinálása és adatok szolgáltatása a Létesítményellenőrzési Terv készítéséhez. Az MgSzH ÁTI feladata a pharmacovigilance rendszer működtetése és a pharmacovigilance inspekciók végrehajtása. Az ÁTI részt vesz a szakterületet érintő nemzetközi szakmai és tudományos bizottságok és munkacsoportok munkájában és részt vesz a kutatásban, valamint az állatorvosok és más állategészségügyi szakemberek képzésében Az MgSzH ÁTI működteteti Gyógyszer Analitikai Laboratóriumot és az Oltóanyag Vizsgálati Laboratóriumot. Az ÁTI működteti az államilag előírt állategészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága látja el a megyei szakállatorvos által. A megyei szint feladata a piacfelügyeleti mintavételek végrehajtása, részt vesz az állatgyógyászati termékek kiskereskedelmi forgalmazásának engedélyezési eljárásában és koordinálja a kerületi hivatalok munkáját. Helyi szint feladata A helyi szint ellenőrzi az állatgyógyászati termékek felhasználását és kiskereskedelmi forgalmazását.

93


Magyarország

Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, állatgyógyászati termék zárolása, visszahívása történhet vagy élelmiszerláncfelügyeleti bírság kerülhet kiszabásra. Hamisítás, jogszabályellenes gyártás esetén az eljáró hatóság a rendőrséget értesíti. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten 46 fő dolgozik a budapesti telephelyen és 4 fő a gödöllői állatházban. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el részmunkaidőben a feladatot. A kerületi hivatalban a hatósági állatorvosok látják el a feladatokat. Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Állatgyógyászati termék alrendszerét használják. Az Európai Unió felé az EudraNet redszeren keresztül kommunikálnak. Ellenőrzések természete, prioritásai A piacfelügyeleti monitoring mintaszámot a központ határozza meg az EDQM által kidolgozott modell alapján, a rendszert 2010-ben vezették be. A létesítmények ellenőrzése kockázatbecslés alapján történik, központi szinten az Inspektorátus az állatgyógyászati készítmény előállítókat 6, 12 vagy 24 havonta és a nagykereskedelmi egységeket évente ellenőrzi. A kiskereskedelmi egységek ellenőrzése a Létesítményellenőrzési terv alapján történik. Dokumentált eljárásrendek Az eljárásrendek és útmutatók az MgSzH honlapján elérhetőek. http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allatgyogyaszati_igazgatosag/szolgaltatasok Képzések szervezése Az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága évente 2-3 alkalommal tart képzést a megyei szakállatorvosok számára. A képzések anyagát a megyei szakállatorvosok train-the-trainer rendszer szerint adják tovább a szakterületen dolgozó hatósági állatorvosoknak. Nyilvántartások Központi szinten vezetnek nyilvántartást az állatgyógyászati termékekről, az előállítókról és forgalmazókról: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/allatgyogyaszati_igazgatosag/kozerdeku Jelentési rendszer A helyi szinten végzett ellenőrzések adatait a megyék negyedéves és éves bontásban jelentik. Az állatgyógyászati készítmények fogalmazóitól beérkezett jelentések alapján az MgSzH ÁTI évente jelentést küld az MgSzH ÉTbI-nek, amely alapján az összeállítja a Reziduum-toxikológiai ellenőrzési tervet. Az Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága évente küld jelentést az EU gyógyszerügyi szerveinek..

94


Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés az ÁÁI-val a vakcinázási programokban, az ÉTbI-vel a Reziduumtoxikológiai ellenőrzési terv elkészítésében: Biocidek vonatkozásában a központi szint kapcsolatot tart fent az Országos Epidemiológiai Központtal (OEK). Egyéb szervezetek: szakmai kapcsolat a Magyar Állatorvosi Kamarával és az Innovatív Állatgyógyszer-gyártók Egyesületével. Az MgSzH ÁTI az engedélyezési és ellenőrzési feladatait az unió gyógyszerügyi szervezeteinek és tagországok gyógyszerügyi hatóságainak hálózatában napi szinten, szorosan együttműködve végzi. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer


MGSZH Élelmiszerlánc-felügyeleti Elnökhelyettes

MGSZH ÁTI

MGSZH ÁÁI

Együttműködés (perorális veszettség immunizálás)

Előállítás és nagykereskedelmi forgalmazás engedélyezése, ellenőrzése, törzskönyvezés, nyilvántartások vezetése

Szakmai koordinálás, információ, továbbképzés

Együttműködés MGSZH ÉTbI ( állatgyógyászati termék reziduum vizsgálat) Szakmai kapcsolat

Magyar Állatorvosi Kamara, Innovatív Állatgyógyszergyártók Egyesülete

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI Kiskereskedelmi forgalmazás engedélyezése

Kerületi Hivatal Felhasználás, kiskereskedelmi forgalmazás ellenőrzése

95

Szakmai kapcsolat

EDQM, EMEA Tagországok társhatóságai


8.5. 8.5.1.

Magyarország

Állategészségügy Általános járványügy

Jogszabályi háttér A szakterület jogi kereteit az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény adja meg. A részletes jogszabályi háttér az igazgatóság weboldalán található: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/jogszabalyok Központi szint feladata Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványügyi Osztályának fő feladata a bizonyos állatbetegségekkel kapcsolatos központi szakmai irányítás. Ennek keretében járványkitörés esetén elsődleges feladata a járvány leküzdésének központi irányítása, így szervezi és segíti a különböző állatbetegségek esetében felállított szakértői csoportok és az Országos Járványvédelmi Központ munkáját. Az osztály készíti el az országos járványvédelmi monitoring terveket, mentesítési terveket, az állattartó telepek létesítmény ellenőrzési tervét, koordinálja a megyei szakigazgatási szervek munkáját, elkészíti az eljárásrendeket és a készenléti terveket. Az osztály készíti el az EU irányelvek szerinti jelentéseket, az EFSA és az OIE részére készülő jelentéseket. Uniós társfinanszírozási programok esetén feladata a programok megírása, azok naprakészen tartása, az intermedier, valamint az éves zárójelentések elkészítése. Ezen feladatai ellátása érdekében az osztály állandó kapcsolatot tart fent az Európai Unió Bizottsága, az EFSA, illetve az OIE illetékes szakembereivel. A megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságok által hozott döntések esetén másodfokú hatóságként jár el. Az országos monitoring programok esetében az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság központi, illetve területileg illetékes laboratóriumai végzik el a beérkezett minták feldolgozását és biztosítják a mintavételhez szükséges diagnosztikai eszközöket a megyei és helyi szint számára. Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el a. Az osztály gondoskodik az állományok monitoring mintavételezésének ellenőrzéséről és az elvégzett vizsgálatokról beérkező adatokból összesítő jelentést készít. Az igazgatóság engedélyezi a nagylétszámú állattartó telepeket. A kerületek által hozott döntéseknél másodfokú hatóságként járnak el. Helyi szint feladata A kerületi hivatal hatósági állatorvosai ellenőrzik az állattartó telepeket a létesítmény ellenőrzési tervnek megfelelően. A monitoring vérmintákat a jogosult állatorvosok veszik le. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, forgalmi korlátozás elrendelése történhet vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kerülhet kiszabásra.

96


Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az ÁÁI-ban 9 fő végzi a feladatot. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el a feladatot. A kerületekben a hatósági és jogosult állatorvosok részmunkaidőben végzik a feladatokat. A mintavételekhez szükséges diagnosztikai eszközöket az MgSzH ÁDI biztosítja, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a jogosult állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba. Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerét, valamint az ÁSZIR-t használják. Járványügyi eseménykor az OAIR rendszerrel kapcsolt JVM-GIS programmal dolgoznak. Az EU Bizottsága és az OIE felé történő járványügyi eset bejelentéséhez a WAHIS és ADNS rendszereket használják. Rendszeres időközi és éves jelentések esetében XML formátumú táblázatokat és az adott jelentéshez készített webfelületet (pl. EFSA zoonózis jelentése) használják. Ellenőrzések természete, prioritásai Az állattartó telepek ellenőrzése kockázatbecslési alapon, a létesítmény ellenőrzési terv szerint alakul. A betegségek felmérésére végzett monitoring vizsgálatok során a mintaszámok betegségenként eltérő módon kerülnek meghatározásra: egyes betegségeknél a jogszabályban foglaltak alapján meghatározott egyedekből történik mintavétel (pl. TBC, TSE), adott betegségek esetében prevalenciaérték alapján kerülnek az állatok mintázásra (kéknyelv betegség, klasszikus sertéspestis -kivétel a fertőzött területen és a surveillance zónában-, Salmonella, veszettség) vagy kockázati alapon történik a mintavétel (pl. madárinfluenza). Dokumentált eljárásrendek Az MgSzH ÁÁI által kiadott eljárásrendek, útmutatók, készenléti tervek és monitoring mintavételi tervek megtalálhatóak az igazgatóság weblapján: • http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/mgszh_aai/szalmonella/utmutatok • http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/kozerdeku_aai/kiemelt_jel entosegu_info • http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarvanyugyi_monitoring Képzések szervezése Járványügyi témakörökben a képzések egy része train the trainer rendszerben folyik, ugyanakkor egyes témakörökben e-learning képzések és szimulációs gyakorlatok kerültek megtartásra. A formális képzéseken túl az évente 2 alkalommal tartott igazgatóhelyettesi értekezleten tájékoztatják a járványügyi kérdésekkel foglalkozó megyei igazgatóhelyetteseket vagy osztályvezetőket az aktuális fejleményekről. Az ÁÁI az idei évben részt vesz az ÁROP keretén belül a mezőőri szolgálat dolgozóinak indított országos képzésben általános állategészségügyi-járványügyi előadások tartásával.

97


Magyarország

Jelentési rendszer A megyék havi járványügyi jelentést és éves jelentést küldenek az ÁÁI-nak. A központ az éves jelentésben számol be a betegséggel kapcsolatos adatokról a Bizottságnak, az EFSA-nak és az OIEnek. TSE esetén havi, madárinfluenza ügyben negyedéves, valamennyi kofinanszírozási program esetén intermedier és éves jelentést jelentést küld az uniós szerveknek. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés az ÁDI-val a minták feldolgozásában, az ÁTI-val a vakcinázási programokban, az ÉTbI-vel a Salmonella gyérítési programokban és a vadászati hatósággal sertéspestis témakörben van. Zoonosis járvány esetén az eljáró hatóság értesíti a megyei kormányhivatal közegészségügyi szervét. Hazai: a központ a zoonózisjelentéssel kapcsolatos ügyekben konzultál a MÉBIH-hel és az OEKkel. A központ kapcsolatot tart fent az állattartók szakmai szervezeteivel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, sertéspestis témakörben a Vadászati Kamarával és rajta keresztül az érintett vadásztársaságokkal. Járványkitöréskor a járványvédelmi körzetek biztosítása érdekében együttműködés a rendőrséggel és honvédséggel, az adott állatbetegség jellegzetességeitől függően a meteorológiai szolgálattal, katasztrófavédelemmel.

98




MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes

MGSZH ÁDI

Egyeztetés (pozitív egyed, monitoring vizsgálatok adatai)

MGSZH ÁÁI Járványügyi Osztály

Egyeztetés (vágás, takarmányozás)

Tervek, jelentések

MGSZH ÉTbI

MGSZH ÁTI

Egyeztetés (vakcinázási programok) Jelentés Együttműködés Értesítés pozitív mintáról

MÉBIH OEK

Megyei Kormányhivatal ÉBÁI Szakmai szervezetek Adat szolgáltatás

Együttműködés Zoonosis járványnál

Minták

Engedélyezés

Kerületi hivatal


Forgalmi korlátozás (pozitív egyed)

Állattartó telepek

99

Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szerv


8.5.2.

Magyarország

Madárinfluenza

Jogszabályi háttér A szakterület jogi kereteit az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény adja meg. A madárinfluenza monitoring programot a Bizottság 2010/367/EU határozata (2010. június 25.) a baromfi és a vadon élő madarak madárinfluenzájára vonatkozó felügyeleti programok tagállami végrehajtásáról határozza meg. Központi szint feladata Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága Járványügyi Osztályának fő feladata a betegséggel kapcsolatos központi szakmai irányítás. Az osztály készíti el minden évben a magas patogenitású madárinfluenza monitoring programot, valamint koordinálja a megyei szakigazgatási szervek munkáját. Az osztály készíti el az EU irányelvek szerinti jelentéseket, valamint az Uniós társfinanszírozás miatt feladata a programok kiírása, az intermedier valamint az éves zárójelentések elkészítése. Az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága központi laboratóriuma elvégzi a beérkezett minták feldolgozását és biztosítja a mintavételhez szükséges diagnosztikai eszközöket a helyi szint számára. Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el a. Az osztály gondoskodik a baromfi-, a háztáji baromfi, valamint a vadmadár állományok monitoring mintavételezésének ellenőrzéséről és az elvégzett vizsgálatokról beérkező adatokból összesítő jelentést készít. A kerületek által hozott döntéseknél másodfokú hatóságként járnak el. Helyi szint feladata A helyi szint gondoskodik a baromfi-, a háztáji baromfi, valamint a vadmadár állományok monitoring mintavételezéséről. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, forgalmi korlátozás elrendelése történhet vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kerülhet kiszabásra. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az ÁÁI-ban 1 fő végzi a madárinfluenzával kapcsolatos koordinációs feladatokat, részmunkaidőben. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el a feladatot, szintén részmunkaidőben. A mintavételekhez szükséges diagnosztikai eszközöket az MgSzH ÁDI biztosítja, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a jogosult állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba.

100


Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerét használják. Járványügyi eseménykor az OAIR rendszerrel kapcsolt JVM-GIS programmal dolgoznak. Az EU szervek felé történő jelentésekhez a WAHIS és ADNS rendszereket és az interaktív PDF jelentési formát használják. Ellenőrzések természete, prioritásai A madárinfluenza monitoring vizsgálatok során a mintaszámok, a mintaleosztás, amintavételi helyek kockázati alapon kerülnek meghatározásra, figyelembe véve a Bizottság 2010/367/EU határozatát. Így fontos tényező az egyes megyékben található telepek száma, az állatfaj, valamint vadmadarak esetében az állatfaj, illetve a következő kockázati tényezők: megnövekedett morbiditás és mortalitás incidenciájú területek; tavak, vizes területek (különös tekintettel, ha baromfi telepek mellett fekszenek); olyan területek, ahol HPAI H5N1/H7N1 azonosítás történt vad- vagy házi madarakban; az ezekhez járványtanilag köthető területek; valamint aktív surveillance esetén a vonulási területek. Dokumentált eljárásrendek Az MgSzH ÁÁI az alábbi készenléti tervet és monitoring mintavételi tervet adta ki madárinfluenza vonatkozásában: • Madárinfluenza készenléti terv • Magas Patogenitású madárinfluenza monitoring program Képzések szervezése Madárinfluenza témakörökben a képzések egy része train-the trainer rendszerben folyik, ugyanakkor egyes témakörökben e-learning képzések és szimulációs gyakorlatok kerültek megtartásra. A formális képzéseken túl az évente 2 alkalommal tartott igazgatóhelyettesi értekezleten tájékoztatják a megyei osztályvezetőket az aktuális fejleményekről. Jelentési rendszer A megyék havi járványügyi jelentést és éves jelentést küldenek az ÁÁI-nak. A központ az éves jelentésben számol be a betegséggel kapcsolatos adatokról a Bizottságnak és az OIE-nak, madárinfluenza ügyben negyedéves, kofinanszírozás esetén intermedier és éves jelentést küld az uniós szerveknek. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: az ÁDI-val a minták feldolgozásában. Szakmai szervezetek: az MgSzH kapcsolatot tart fent az állattartók szakmai szervezeteivel. Hazai: Járványkitöréskor a járványvédelmi körzetek biztosítása érdekében együttműködés a rendőrséggel és honvédséggel. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az általános járványügyben leírtakkal.

101


8.5.3.

Magyarország

Klasszikus sertéspestis

Jogszabályi háttér • 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről • A Tanács 2001/89/EK irányelve (2001. október 23.) a klasszikus sertéspestis elleni védekezésre irányuló közösségi intézkedésekről Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Feladata a Mentesítési Terv kiadása, szükség szerinti aktualizálása, a monitoring mintaszámok meghatározása. A munka elvégzésében részt vesz egy külön ezzel a feladattal megbízott külső szakember, valamint egy szakértői csoport. A csoport tagjai állandóak, tagjai között szoros az együttműködés, évente hozzávetőlegesen négyszer tanácskoznak. A szakértői csoport a stratégiai kérdésekben hozott döntéseit határozati javaslatként terjeszti fel az igazgatóságnak. Az igazgatóság ezek alapján készíti elő a monitoring és a mentesítés végrehajtásáról szóló elnökhelyettesi körleveleket. A monitoring kialakítása során a vadászati kamarával gyakori egyeztetések folynak. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el.

Élelmiszerlánc-biztonsági

és

Helyi szint feladata A mintavételt a hatósági állatorvosok végzik el, a mintát továbbítják a kerületi hivatalon keresztül a laboratóriumba. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az igazgatóság részéről 1 fő részmunkaidőben foglalkozik a témával, valamint a döntés előkészítést segíti a szakértői csoport. Az érintett megyékben 1 fő részmunkaidőben látja el a sertéspestissel kapcsolatos feladatokat. A kerületi hivatalban a hatósági állatorvosok látják el a feladatokat. A megbízott külső szakértő feladata mindhárom szervezeti szint segítése a feladatok ellátásában. Informatikai eszközök: Az érintett megyék, területek kialakítása térképalapú informatikai szoftver segítségével történik. Egyéb eszközök: A mintavételi eszközök a hatósági állatorvosok járványvédelmi készletének részét képezik. A kilőtt vad tárolása a vadásztársaságok által üzemeltetett hűtőházban történik (ennek költségét az állam megtéríti), illetve hűtő áll rendelkezésre az érintett megyék kerületi hivatalaiban. Speciális tervek, programok A sertéspestis elleni küzdelem alap dokumentuma a Sertéspestis Mentesítési Terv. A tervet a kitörést követően Brüsszel hagyta jóvá. Eleinte csak vaddisznóra vonatkozott, és a négy érintett megyére (Nógrád, Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) terjedt ki. Jelenleg már a házi sertés állomány monitoringjára is érvényes (a négy érintett megye fertőzötté nyilvánított területén). Ebből adódóan az Európai Unió kofinanszírozás keretében támogatja a háztáji állomány monitoringját. A terv vakcinázási tervet is tartalmaz (egyelőre tilos Magyarországon vakcinázni, de annak szabályait kész utasítás tartalmazza). 102


A mentesítési stratégia lényeg az, hogy a betegség lassan kikopjon a vaddisznó állományokból, melyet a vakcinázás tilalma mellett aktív monitoringgal kívánunk elérni. Ezen felül a megfelelő állománygyérítés a cél, azaz, hogy a populációban a korosztályos eloszlás felfelé tolódjon el. Így inkább az öreg, immunizálódott kocák maradjanak életben és a fiatalabb kocák kerüljenek kilövésre. A 2008-ban lezajlott FVO ellenőrzés ajánlásai alapján elkészült egy külön akcióterv is. Ez a mentesítési tervvel összhangban készült, de ahhoz képest többlet szabályokat fogalmaz meg. Ellenőrzések természete, prioritásai A monitoring mintaszámot a központ határozza meg a megyék részére. 2010-ig csak a kilövések passzív követése folyt, majd ezt követően minimum mintaszám lett meghatározva. Ha kereskedelmi kilövés feletti mennyiség vadászata szükséges, akkor az állami kártalanításra kerül. A házi sertések rendszeres szerológiai mintavétele 2010. január elsejétől kezdődik (már 2009.-ben is folytak, de nem rendszeres monitoringként). A vizsgálatban ellenanyagot és ELISA-t néznek. Minden kilövésre kerülő vaddisznóból kötelezően vér- és szervmintát (nyirokcsomó) kell venni. Hulla esetében – a hulla állapotától függően – csöves csontból vagy egyéb szervekből (vese, nyirokcsomó stb.) vesznek mintát. A mintát (a kilőtt vad hulláját – kivéve a zsigereket, azok első kategóriás veszélyes hulladékként kerülnek elszállításra) a vizsgálat eredményének visszaérkezéséig kell tárolni (ez kb. 8-10 napot jelent). A beküldött minták laboratóriumi vizsgálata az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti telephelyén történik. A mintákból minden egyes esetben szerológiai vizsgálatot (ELISA) végeznek, majd pozitív esetben PCR vizsgálattal és antigén fogó ELISA-val tesztelik. A Központ a labortól kap értesítést a pozitív esetekről, a megyéktől külön nem érkezik. Pozitív minta esetén nincs további szigorítás, hiszen az érintett területek esetében már eleve a legszigorúbb ellenőrzések rendszer van elrendelve. Dokumentált eljárásrendek • Sertéspestis Mentesítési Terv; • Sertéspestis Mentesítési Akcióterv; • Sertéspestis Készenléti Terv; • Sertéspestis Monitoring Program; • körlevél kiadása a négy megyében a vaddisznó hullák után fizetendő céljutalom eljárási rendjéről; • 02.3/1992/2008. iktatószámú körlevél a klasszikus sertéspestissel kapcsolatos intézkedésekről, • 02.3/1384/2009. a Mentesítési Terv módosításáról, • 02.3/1376/2009. az Akcióterv kiadásáról, • 02.3/1751/2009. iktatószámú körlevél a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis Szakértői Csoport (a továbbiakban: Szakértői Csoport) 2009. szeptember 10-én megtartott ülésén hozott határozati javaslatokról, • 80075/2005. iktató számú, FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályi körlevél, • 02.3/1992/1/2008. MgSzH Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettesi körlevél.

103


Magyarország

Képzések szervezése Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság szakembere részt vesz a témára vonatkozó megyei értekezleteken. A megyei szinten rendszeresen képzéseket szerveznek a vadásztársaságokkal közösen. Jelentési rendszer Az Európai Unió Bizottsága az ADNS-en (Animal Desease Information System) keresztül minden egyes pozitív esetről azonnali tájékoztatást kap. A kitörésről a WAHIS (World Animal Health Information System) felé a kezdő jelentés el lett küldve, azóta 2 frissítés történt. Mivel a terület jelenleg endémiásként van nyilvántartva, ezért akkor lesz megint jelentés, ha a rendszerben a járványt lezártnak minősítik. A területi szervtől a központ időszakonként kér jelentéseket (pl. ha Brüsszel felé kell valamit jelenteni, kofinanszírozási tervet kell leadni). Készenléti terv A klasszikus sertéspestis elleni Készenléti Terv elsősorban a házi sertésre készült, de van benne külön fejezet a vaddisznóra is. Együttműködés MgSzH-n kívüli együttműködés: A vadászati kamarával napi kapcsolatban áll a központ szakembere, így pl. korábban követelményként megfogalmazódott a nagyobb prevalenciával történő vizsgálat folytatása, melynek érdekében a helyi populáció felmérése alapján a monitoring programban új mintaszámok kerültek meghatározásra - a vadászatra jogosultaknak ebben nagy szerepe volt a nyári kampány során. A vadászati társaságok minél teljesebb körű bevonása a cél, így a szakértői csoport ülésein is megfigyelőként részt vesz a vadászati kamara és a vadászati hatóság képviselője. Szlovákiával közös egyeztetések folynak sertéspestis elleni mentesítés ügyében.

104


Szervezeti felépítés és irányítási rendszer FVM (Országos Főállatorvos)

MGSZH Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes

MGSZH ÁÁI Járványvédelmi Osztály Mentesítési Terv

Mintaszám

Határozati javaslatok

Szakértői csoport, külső szakértő

MGSZH ÁDI

Értesítés az eredményről

Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

Vadászati Hatóság

Kilövési szám egyeztetés

Kerületi hivatal Kártalanítás

Vadászatra jogosultak Éves Kilövési Terv

Minták

Mintavétel

Mintavételi szám Kilövési szám

105


8.5.4.

Magyarország

Aujeszky-féle betegség

Jogszabályi háttér A Bizottság 2008/185/EK határozata (2008. február 21.) az Aujeszky-féle betegségre vonatkozó, a sertések Közösségen belüli kereskedelmében alkalmazandó kiegészítő garanciákról és a betegséggel kapcsolatos információnyújtással szemben támasztott kritériumokról 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról 45/2010. (IV. 23.) FVM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól

Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Az Osztály alapvető feladata a mentesség koordinálása, a kofinanszírozással kapcsolatos ügyek intézése. Az Aujeszky vírussal kapcsolatosan az Unió a kofinanszírozás keretében a vérvizsgálatokat támogatja, a vérvételeket a magyar állam finanszírozza. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztály látja el. Az osztály gondoskodik a nagylétszámú állományok mintavételezésének ellenőrzéséről (létesítmény ellenőrzési terv keretében) és az elvégzett vizsgálatokról beérkező adatokból (minden év január 20-ig küldik be a kerületi hivatalok) összesítő jelentést készít. Kis létszámú állományok esetében az osztály a mintavételt felosztja, körlevélben értesíti a kerületi illetve jogosult állatorvosokat a mintavétel rendjéről, szervezi az ellenőrzést, elvégezteti a vérvételezéseket és a mintákat a laboratóriumba juttatja. Az osztály hatósági feladata a fellebbezésekből adódó másodfokú ügyek intézése is. Helyi szint feladata A kerületi hivatalok állapítják meg a mentességet és adják ki a mentességi státuszt. Általánosságban 2006. június 15 óta nem engedélyezett a vakcinázás. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos törvényi rendelkezések alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki. Források felosztása Humánerőforrás: A központnál a feladatokat 1 fő fél munkaidőben látja el. A megyéknél 1 fő részmunkaidőben foglalkozik a témával. A kerületeknél a jogosult állatorvosok végzik a mintavételeket. Létesítmények, eszközök: a mintavételhez szükséges eszközöket, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a jogosult állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól pedig intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba.

106


Speciális tervek, programok Minden évben készül Aujeszky Nemzeti Program. Az Aujeszky Mentesítési Terv az Állategészségügyi Monitoring Terv részét képezi, a mintavétel ütemezésével és menetével kapcsolatos eljárásrendet, a mentesség eléréséhez és fenntartásához szükséges tennivalókat tartalmazza. Ellenőrzések természete, prioritásai A mintavételezés, ellenőrzés a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009 (III. 27.) FVM rendelet alapján meghatározott elvek szerint történik. Dokumentált eljárásrendek • A vírustól való mentesség elérését célzó eljárásokat az Állategészségügyi Monitoring Terv (Aujeszky Mentesítési Terv) tartalmazza. • Körlevelek Jelentési rendszer A központban összesítik a megyéktől érkező éves jelentéseket és összesítő éves jelentést küldenek a Bizottság részére. A kofinanszírozásról külön jelentés készül. Együttműködés Annak érdekében, hogy a mintavételezés ütemezése a laborkapacitáshoz illeszkedjen, az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya által elkészített monitoring tervet az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság igazgatója véleményezi. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az általános járványügyben leírtakkal.

107


8.5.5.

Magyarország

Veszettség

Jogszabályi háttér Európai Uniós (EU) jogszabályok: A veszettségről, a veszettség elleni védekezésről, valamint a veszettség leküzdéséről szóló, külön EU-s jogszabályt nem alkottak. A veszettség mentesítési programok társfinanszírozásával kapcsolatban azonban számos EU-s jogszabály rendelkezik. Az Európai Bizottság (EB) Tudományos Bizottsága 2002-ben elkészített egy, a rókák veszettség elleni orális immunizálásáról (oral vaccination of red foxes = OVF) szóló jelentést. Az ebben leírt szakmai útmutatásokat kell a tagállamoknak e program keretében végrehajtania. Hazai jogszabályok: • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, • az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló 113/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet • a veszettség elleni részletes védekezés szabályairól szóló 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet, • az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet, • a zoonózisok elleni védekezés állat-egészségügyi feladatairól szóló 81/2002. (IX. 4.) FVM rendelet, • az állatgyógyászati termékekről szóló 128/2009. (X. 6.) FVM rendelet, • az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Kormány rendelet, • az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól szóló 45/2010. (IV. 8.) FVM rendelet.

Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya és az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága szoros együttműködésben látja el. A központ (ÁÁI) készíti el az EU-s jogszabályoknak megfelelően az éves nemzeti veszettség mentesítési, ellenőrzési és monitoring tervet. Ez a terv csak a szilvatikus veszettség elleni védekezésről (OVF) szól. Az EU-s jogszabályokban meghatározott, a nemzeti mentesítési, ellenőrzési és monitoring tervvel kapcsolatos jelentési kötelezettségeket (évközi és végleges szakmai és pénzügyi jelentés) a központ ÁÁI teljesíti, valamint a központ a megyei ÉbÁI-k által kiadott határozatok ellen benyújtott fellebbezések másodfokú elbírálását is elvégzi. Az OVF hazai közbeszerzési eljárásával kapcsolatos feladatok elsődlegesen az MgSzH ÁTI feladatkörét képezik, de e tekintetben is folyamatosak az MgSzH ÁÁI és az MgSzH ÁTI közötti egyeztetések. A közbeszerzésen nyertes céggel a szerződést az MgSzH elnöke köti meg. A központ szúrópróba szerűen ellenőrzi a cég tevékenységének valamennyi fázisát (immunizált megyékben előkészítő szakmai értekezletek és technikai megbeszélő értekezletek) (ÁÁI és ÁTI), valamint átvizsgálja a cég által készített jelentéseket (ÁTI). A jelentések megfelelősége esetén a központ (ÁTI) jóváhagyja a cégnek történő pénzügyi kifizetéseket. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el. Az osztály arra kijelölt felelős szakembere (megyei koordinátor) részt vesz a megyei előkészítő szakmai értekezleteken. Az ÉbÁI a területi vadászati hatósággal együttműködve határozza meg, majd az ÉbÁI határozatban adja ki az egyes vadásztársaságok által kötelezően teljesítendő mintaszámot. Az ÉbÁI a mintaszámok vonatkozásában az ÁDI és a kivitelező cég irányába folyamatosan egyeztet. A minta-róka leadási rend meghatározása is a területi szerv feladata. A központ részére havonta jelentést küld a megvizsgált minták számáról. Pozitív vizsgálati minta esetében, arról a központnak (ÁÁI) jelentést küld 108


Helyi szint feladata A hatósági illetve a jogosult állatorvosok részt vesznek a mintagyűjtésben, kapcsolatot tartanak a vadászatra jogosultakkal. Az illetékes kerületi hivatalok a központtal együtt a repülőtereken ellenőrzik a vakcinák tárolási körülményeit. Embert mart kutya esetén a helyi szint jelöli ki a megfigyelő jogosult vagy hatósági állatorvost.A kerületi hivatal hagyja jóvá illetékességi területén az ebek összevezetett oltását, ellenőrzi a vakcinázás szakszerűségét és nyilvántartást vezet a vakcinázott ebekről. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szab ki. Szankciót az OVF programban a vadászatra jogosultak számára kötelezően előírt, teljesítendő mintaszámtól való elmaradás következményeként, a területi szerv (megye) szab ki. Források felosztása Humánerőforrás: a központban 2 fő (ÁÁI 1 fő és ÁTI 1 fő), a megyékben és a kerületekben átlagosan 1-1 fő, részmunkaidőben foglalkozik a témával. A minták begyűjtése a vadászatra jogosultak feladata, azok intézeti vizsgálatra történő küldése a hatósági, illetve jogosult állatorvosok közreműködésével történik. Létesítmények, eszközök: A kerületi hivatalokban a laboratóriumba szállításig hűtők biztosítják a minták tárolását. A laboratóriumi vizsgálatok elvégzéséhez szükséges technikai eszközök rendelkezésre állnak az MgSzH ÁDI-ban. Informatikai rendszerek Az Állategészségügyi Szakmai Információs Rendszer lehetővé teszi a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek informatikai rögzítését. Speciális tervek, programok A Magyar Köztársaság évente tervezett költségvetéséhez igazodva, az MgSzH ÁÁI az éves nemzeti mentesítési, ellenőrző és monitoring programot az Európai Bizottság (EB) részére az előző évben nyújtja be. A program az EB által jogszabályban meghatározott és kért adatokat tartalmazza, annak végső célja az ország mentes státuszának elérése. A EB a benyújtott dokumentumot szakmai és pénzügyi szempontból átvizsgálja, majd annak jóváhagyásáról EB-i határozatban dönt. A határozatban az EB által biztosított társfinanszírozás mértéke és összege is megállapításra kerül. Az EB a program bizonyos fázisait támogatja. Az EB határozat Hivatalos Lapban történő megjelenése után indítható el a magyar közbeszerzési eljárás, amely ha az előírt értékhatárt meghaladó esetben nemzetközileg kerül meghirdetésre. A közbeszerzési eljáráson nyertes céggel a tavaszi vakcinázási időszak megkezdése előtt történik a szerződéskötés.

109


Magyarország

Tervezett immunizálási útvonalak 2011-ben

110


Ellenőrzések természete, prioritásai Mentesítési programból adódó: A laboratóriumi vizsgálatokat az MgSzH ÁDI három telephelyen végzi. Minden egyes arra alkalmas róka testből három vizsgálatot végeznek: 1. agyvelő IF vizsgálata (beteg volt-e az állat); 2. mellüreg véréből ELISA (immunizálódott-e), 3. állkapocs csontban tetraciklin marker anyag jelenlétének kimutatására irányuló (felvette-e a vakcinát) vizsgálat. Az ELISA vizsgálatot az MgSzH ÁDI csak a budapesti telephelyén végzi. „Audit”: A központ (ÁÁI, ÁTI) a közbeszerzésen nyertes cég által végzett valamennyi munkafázist szúrópróba szerűen ellenőrizheti és ellenőrzi. 2010-től a központ (ÁÁI, ÁTI) szakemberei belső ellenőrzéseket végeznek. 2010-ben 3 megyében terveznek ellenőrzést. Azokat a megyéket tervezik ellenőrizni, amelyekben az elmúlt év(ek)ben pozitív vizsgálati eredményű minta volt. A területi szerv (megyei ÉbÁI) az első betárolás helyén, az illetékes kerületi hivatal a helyi repülőtereken ellenőrzi a vakcinák tárolási körülményeit. Dokumentált eljárásrendek A központ (ÁÁI) az irányítása alá tartozó egyes szintek feladatait körlevélben határozza meg. A feladatok végrehajtását segítő útmutató készítése folyamatban van. Minden oltási kampány előtt az MgSZH ÁÁI értesíti az illetékes Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatási Szerveit, katasztrófavédelmet, VM Vadászati és Halászati Főosztályát, valamint írásban értesíti a környező országok igazgató főállatorvosait. Nyilvántartások A megyei koordinátor nyilvántartást vezet az egyes vadászatra jogosultak által kilövendő mintarókák számáról, a vizsgálati eredményekről és a ténylegesen kilőtt mintarókák számáról. A közbeszerzésen nyertes cég munkavégzése során nyilvántartásokat vezet, amelyeket a központ (ÁÁI, ÁTI) ellenőrizhet. Képzések szervezése A központ (ÁÁI) a 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet 9.§ (5) bekezdésének megfelelően minden naptári év végén szakmai egyeztető értekezletet tart, amelyre a megyei koordinátorokat kirendeli, az ÁTI szakemberét, az ÁDI intézeteinek szakembereit és a központi vadászati hatóság egy szakemberét meghívja. A területi szervtől az Állami Népegészségügyi és Tisztifőorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes területi szervének szakembere a szakmai előkészítő értekezletre meghívást kap. A közbeszerzésen nyertes cég szerződésben meghatározott feladata az immunizálási kampányok előtt, a program megfelelő végrehajtása érdekében a vakcinázott megyékben előkészítő szakmai értekezleteket megszervezni. Jelentési rendszer Az MgSzH ÁDI jelentést küld az MgSzH ÁÁI részére, amelynek adatait felhasználva az MgSzH ÁÁI az EB jogszabályokban meghatározott jelentéseket az EB részére megküldi. A területi szervek (megyei ÉbÁI-k) havonta jelentést küldenek az MgSzH ÁÁI részére az elküldött minták számáról. A közbeszerzésen nyertes cég a szerződésben meghatározott jelentési kötelezettségeinek tesz eleget. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: az MgSzH ÁÁI a munka minden fázisában szoros együttműködésben dolgozik az MgSzH ÁTI-val és ÁDI-val. Az állategészségügyi hatóság központi, területi (megyei) és kerületi szinten is együttműködik a vadászati hatóság azonos igazgatási szintű szakembereivel. 111


Magyarország

MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: VM: szakmai együttműködés a jogszabályalkotásban és a nemzetközi szakmai fórumokon történő érdekképviselet során. A központ (ÁÁI) a vakcinázási kampányokról tájékoztatja az OTH-t és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságát. Az ÉbÁI az népegészségügyi szerv területi intézetével együttműködik a jogszabályokban meghatározott esetekben, valamint annak szakemberét meghívja az egyes vakcinázási kampányok előkészítő értekezleteire. Egyéb szintek: jogszabályokban meghatározott esetekben az állategészségügyi hatóság kapcsolatot tart az illetékes népegészségügyi szervvel. Nemzetközi: A vakcinázási kampányok összehangolása érdekében az ÁÁI írásban értesíti a környező országok igazgató főállatorvosait. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer

VM



MGSZH ÁTI Közbeszerzési eljárás; Vakcina ellenőrzés

Együttműködés

Mentesítési, ellenőrző és monitoring Program

Jelentés

Irányítás ellenőrzés Jelentés

Külső cég


Együttműködés Jelentés

Jelentés Mintaszám egyeztetés

MGSZH ÁDI

Vizsgálati eredmény közlése (IF)


Együttműködés

Mintaszám Megállapítás; Szankció Vadászatra jogosultat megillető térítések kifizetése

Kerületi hivatal

Vadászatra jogosult

MGSZH FMI Vadászati és Halászati Osztály

Minta beszállítása

Minta Együttműködés (embert mart állat)

112

Megyei Kormányhivatal FMI Vadászati és Halászati Osztály

Népegészségügyi szerv kistérségi intézete


8.5.6.

Kéknyelv-betegség

Jogszabályi háttér A Bizottság 1266/2007/EK rendelete (2007. október 26.) a kéknyelv-betegségre fogékony fajokhoz tartozó egyes állatok szállításának ellenőrzése, megfigyelése, felügyelete és korlátozása tekintetében a 2000/75/EK tanácsi irányelv végrehajtási szabályairól, és módosításai 31/2009. (III. 27.) FVM rendelet a kéknyelv betegség elleni védekezés szabályairól Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el: Járványkitörés esetén: • Országos Járványvédelmi Központ (OJK) munkájának segítése; • a korlátozás alatt álló területek, zónák meghatározása; • a zónákon belüli, valamint a mentes területekre vonatkozó monitoring megtervezése, • forgalmi korlátozásokra való utasítások előkészítése; • járványelfojtással kapcsolatos útmutató készítése; • Nemzeti Szakértői Csoport összehívásának kezdeményezése; • a betegség előfordulásával kapcsolatos jelentések elkészítése az Európai Unió (ADNS, Animal Desease Information System-en keresztül) és a Nemzetközi Járványügyi Hivatal (OIE) részére (WAHIS, World Animal Health Information System-en keresztül); • az érintett szakemberek folyamatos, naprakész információkkal történő ellátása; • beszámolók készítése az Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottság (SCoFCAH, Standing Committee on the Food Chain and Animal Health) számára; • kapcsolattartás az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságával, az MgSzH Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságával, valamint a társhatóságokkal (pl. Nemzeti Park Igazgatósággal a légi rovarirtás miatt) és az entomológusokkal (vektor érintettség miatt); • a döntések dokumentálása, iktatása; • megyei jelentések összesítése • az Európai Unió Bizottsága által társfinanszírozott mentesítési programmal kapcsolatos valamennyi teendő ellátása. • Központi hatósági feladat (a védőkörzetben és a megfigyelési körzetben található településlisták meghatározása után) a településlista alapján érintetté váló állattartó telepek fellebbezésének másodfokú elbírálása. Mentesítést követően: • az országos monitoring vizsgálatok megtervezése • megyei jelentések összesítése • Európai Unió Bizottsága által társfinanszírozott monitoring programmal kapcsolatos valamennyi teendő ellátása Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el. Járványkitörés esetén: • Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) felállítása és működtetése; • A járvány leküzdéséhez szükséges helyi intézkedések kiadása és a munkafolyamatok koordinálása • a kereskedelem szabályozásával kapcsolatban szükséges intézkedések meghozatala • Az MgSzH ÁÁI és az OJK részére jelentések előkészítése és megküldése 113

és


Magyarország

Mentesítést követően: • megyei szintű monitoring vizsgálatok megszervezése, majd a vizsgálatok elvégzését követően a központ részére jelentés megküldése. Helyi szint feladata Járványkitörés esetén: A kerületi hivatal elrendeli a helyi zárlatokat és meghatározza az érintett települések listáit. Az állatszállításokat a hatósági állatorvos hagyja jóvá, a leölést a kerületi főállatorvos rendeli el. A virológiailag pozitív állatok leölésre, a szeropozitív állatok zárt vágásra kerülnek. A hatósági állatorvosok feladata a figyelemfelhívás és a tájékoztatás (pl. a betegség tüneteinek ismertetése az állattartókkal). Ezt szolgálandó a kitörés után azonnal ismertető nyomtatvány kiadása. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos törvényi rendelkezések alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki. További szankciót jelent az állatszállítás korlátozása, az állomány kedvezőtlen státuszú besorolása. Források felosztása Humánerőforrás: a központi igazgatóságnál 1 fő részmunkaidőben foglalkozik a kéknyelv betegséggel kapcsolatos feladatok ellátásával. Létesítmények, eszközök: minden területi szerv helyi járványvédelmi készletet tart fenn. Járvány kitörésekor a terepre járáshoz az entomológusok részére terepjáró kerül biztosításra.Az érintett megyékben jelentkező többletköltségek (pl. fertőtlenítőszer, üzemanyag költség, légi rovarirtás, adminisztrációs költségek) a központi elkülönített keretből kerülnek finanszírozásra. Mintaszállítás: A mintaszállítás saját körjárattal történik, a minták vizsgálatát az MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti telephelye végzi. Informatikai és egyéb eszközök: Általánosságban az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerének, és az ÁSZIR-nak a használata. Járványügyi eseménykor az OAIR rendszerrel kapcsolt JVM-GIS programmal kerülnek meghatározásra a korlátozás alá vont területek. Az EU Bizottsága és az OIE felé történő járványügyi eset bejelentése az ADNS és WAHIS rendszereken keresztül történik. Speciális tervek, programok A kéknyelv betegség első és a mai napig egyetlen kitörése hazánkban 2008. szeptember 5-én került igazolásra. A kitörést megelőzően készenléti terv állt rendelkezésre, de monitoring program nem került kiírásra. Az első intézkedésekre a kitörés nyomán került sor. Jelenleg a kéknyelv betegségre külön országos Készenléti terv áll rendelkezésre. A lehetséges fertőzöttség felderítése céljából éves Bluetongue Monitoring Program került kiadásra. Ellenőrzések természete, prioritásai A monitoring vizsgálatok során szerológiai célú mintavételt végeznek. Járványkitörés esetén a korlátozás alá vont területeken belül szentinel állatokból vesznek mintát havonta egyszer. A mintaszámok heti bontásban kerülnek megadásra, így biztosítható az egyenletes mintamegoszlás (a laboratóriumi kapacitás egyenletes terhelése érdekében). Mentes területeken évente egyszer kampányszerű, random módon kiválasztott állatokból történik mintavétel. A vérmintából szerológiai vizsgálatot végeznek, ha ez pozitív eredményt ad, akkor végrehajtják a virológiai vizsgálatot (PCR vizsgálattal). A szúnyogcsapdák tartalmát teljes egészében a laboratóriumba szállítják be. A laborokban fajmeghatározás történik, amely 8 munkaórát jelent csapdánként. A Culicoides nemzetségbe tartozó szúnyogokat PCR-el vizsgálják. A tagállamok egyedi mérlegelési jogköréből adódóan Magyarország a vakcinázást nem rendelte el. 114


Dokumentált eljárásrendek A következő dokumentumok kerültek kiadásra: Országos készenléti terv; Országos monitoring terv; Útmutató a szállítás, kereskedelem szabályozásáról; Körlevelek a kijelölt településlistákról. Képzések szervezése Igazgatói és igazgatóhelyettesi értekezleteken a kéknyelv állandó témaként szerepel. A járvány leküzdésének ideje alatt kéthavonta igazgatóhelyettesi értekezlet és átlagosan évi 3 szakértői értekezlet került megrendezésre. A témában az érintett megyei hatóságoknak a kerületi és a hatósági állatorvosok számára külön képzést kellett rendezniük. Az első országos szimulációs gyakorlatot 2009 novemberében tartották. Jelentési rendszer A kéknyelv betegségre pozitív esetek az EU Bizottsága részére az ADNS, az OIE részére a WAHIS rendszeren keresztül kerültek bejelentésre. 2008-ban az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága a költségekről havonta jelentést küldött a Bizottság felé. A monitoring rendszer ekkor még nem volt teljes egészében kidolgozva, így csak az érintett megyék monitoring jelentései (helyi járványügyi helyzetről két-három hetente) érkeztek be a Központba. 2009-ben a megyéknek kötelező volt a védőkörzetben található szentinel monitoringokról minden hónapban, adott dátumra jelentést küldeni az országos központ felé. A nemzeti helyzetről a központ az Európai Unió Bizottsága felé alkalomszerűen, felkérésre vagy önként jelentett. A havi rendszerességű Élelmiszerlánc és Állategészségügyi Állandó Bizottsági üléseken (SCoFCAH) a kéknyelv betegség mindig napirendi pontként szerepelt. 2010 januárjában az EU Bizottsága jóváhagyta az addig alkalmazott 100 km sugarú védőkörzet, valamint a további 50 km széles megfigyelési körzet eltörlését és helyettük egy, a kitörés pontjától számított minimum 30 km sugarú ún. korlátozás alá vont terület kijelölését. Ezen korlátozás alá vont terület 2010. október 15-én került eltörlésre, így Magyarország teljes területe visszanyerte a kéknyelv betegségtől mentes státuszt. Az EU Bizottsága által kofinanszírozott monitoring programot illetően minden évben egy intermedier jelentést és egy éves zárójelentést kell küldeni az EU Bizottságának.

115


Magyarország


MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes

MGSZH ÁÁI Járványügyi Osztály MGSZH ÁDI

Kapcsolattartás

Koordináció, jelentések


Állattartó telepek fellebbezése Minta (szúnyog)

Szúnyogirtás szervezése Kerületi hivatal

Helyi zárlatok, településlisták

Korlátozás alatt álló területek

116

Külső cég


8.5.7.

Salmonella

Jogszabályi háttér A Salmonella Európai Uniós szabályozásának vázát a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis kórokozók ellenőrzéséről szóló 2160/2003/EK rendelet képezi. E rendelet alapelvei mentén kerültek meghatározásra a további specifikus szabályok: • a felnőtt Gallus gallus tenyészállományokban észlelt szalmonella -szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzés tekintetében a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 200/2010/EU rendelet ( 2010. március 10. ) • a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Gallus gallus fajba tartozó tojótyúkokban lévő egyes szalmonella-szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról, valamint az 1003/2005/EK rendelet módosításáról szóló 1168/2006/EK rendelet, • a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a brojlercsirkékben előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról és az 1091/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 646/2007/EK rendelete, • a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a pulykákban előforduló Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló közösségi célkitűzés tekintetében történő végrehajtásáról szóló 584/2008/EK rendelete, • a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a baromfi szalmonellózis elleni védekezésre vonatkozó nemzeti programok keretében alkalmazott egyedi védekezési módszerek követelményei tekintetében történő végrehajtásáról szóló 1177/2006/EK rendelete. • A hazai jogrendben a végrehajtási szabályokat a szalmonellózis elleni védekezés egyes szabályairól szóló 180/2009. (XII.29.) FVM rendelet fogalmazza meg. A témához kapcsolódó pénzügyi szabályozást az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2010. évi finanszírozásának szabályairól szóló 45/2010. (IV.23.) FVM rendelet és az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről szóló 148/2007. (XII. 8.) FVM rendelet fogalmazza meg. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Az osztály alakítja ki a szalmonellózis gyérítésével kapcsolatos szakmai koncepciót, ezzel összhangban összeállítja a nemzeti és kofinanszírozási terveket, a végrehajtáshoz szükséges hazai rendeletekre a szakmai javaslatot, továbbá a megjelent jogszabályok alapján készült útmutatókat (beleértve a különféle iratmintákat is). Az osztály feladata továbbá, hogy a megjelenő új jogszabályokkal, központi utasításokkal kapcsolatban országos értekezleteket és képzéseket szervezzen. Mindezen túlmenően részt vesz a gyérítési programok végrehajtásának elősegítésére adott különféle pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos elszámolások nyilvántartásában. A kofinaszírozási tervek végrehajtásáról, a megyei adatok alapján, féléves és év végi technikai és pénzügyi jelentéseket készít. A feladatok megfelelő minőségű területi és helyi szintű végrehajtása érdekében szakmai belső ellenőrzéseket végez. A szalmonellózis gyérítése anyagilag jelentős terhet jelent a gazdálkodók számára, ezért a szakmailag és pénzügyileg is optimális megoldások megtalálása érdekében folyamatos, napi szintű kapcsolat áll fenn a Baromfi Terméktanács és az osztály között. A részlegnek jelentős szerepe van a fertőzött állományokkal kapcsolatos területi és helyi szinttű intézkedések, valamint járványügyi nyomozások szakmai segítésében, támogatásában. Az igazgatási feladatok mellett különös figyelmet kell fordítania a laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban felmerülő problémák minél gyorsabb megoldására.

117


Magyarország

Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztály látja el. Az osztály gondoskodik arról, hogy a kerületi hivatalok a témával kapcsolatban megfelelő információval rendelkezzenek, különös tekintettel a megjelenő jogszabályokra, tervekre, programokra, útmutatókra. A feladathoz kapcsolódó hatósági ügyek főleg a fellebbezésekből adódó másodfokú ügyintézésből és a második mintázások engedélyezéséből állnak. Az osztály a kerületi hivatalok jelentése alapján összesíti az adatokat a félévi és év végi jelentésekhez, valamint összegzi a lehívásokat. Ezen felül a megyék szervezik a mintavételi eszközök beszerzését és egyéni megyei mintakísérőket adnak ki (a mintakísérő általános mintája elérhető az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának honlapján is). Helyi szint feladata A feladatok gyakorlati végrehajtásának jelentős része a kerületi hivataloknál történik. Ezen a szinten történik az állományok nyilvántartásba vétele, a hatósági mintavételek megtervezése, megszervezése, a programok haladásának nyomonkövetése (betelepített állományok mintázása), járványügyi intézkedési tervek elfogadása, mentesség kiadása és visszavonása, fertőzés esetén korlátozás elrendelése és a vállalkozók által történő leölés megszervezésének segítése. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos törvényi rendelkezések alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szabhat ki. További „indirekt” szankciót jelenthet, hogy a vállalkozó állami támogatásért beadott kérelme esetében a hatóság nem igazolja le a jogosultságot a jogszabályi rendelkezések betartásának hiányában. Új állomány betelepítésekor a járványügyi intézkedési terv hiánya esetén (hiánypótlás elmulasztása miatt) az állomány kedvezőtlen státuszú besorolásba kerül. Források felosztása Humánerőforrás: A központnál a feladatokat 1 fő látja el teljes munkaidőben. A megyéknél 1 fő részmunkaidőben foglalkozik a témával, a kerületeknél pedig a kerületi főállatorvos, a hatósági és a jogosult állatorvosok viszik az ügyeket. A vállalkozói oldal feladatainak végrehajtásában pedig a magánállatorvos vesz részt. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják Informatikai és egyéb eszközök: A hatósági mintavételhez (csizmatamponos vagy kanalas mintavétel) szükséges steril eszközöket a megyék szerzik be, a beszerzés nincs központosítva. Informatikai rendszerek Jelenleg a feladat ellátásának szoftveres támogatottsága nagyon alacsony szintű. Az OÁIR tartalmazza a telepek nyilvántartását, amelyet most hangolnak össze a laboratóriumi vizsgálatokat végző MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának nyilvántartásával, valamint Salmonella-check lista is rendelkezésre áll a telepellenőrzésekhez. Speciális tervek és programok Minden induló program esetében készíteni kell egy nemzeti tervet. A nemzeti tervekből eddig 5 db készült el (minden programhoz külön): a tenyésztyúkról, a tojótyúkról, a broilercsirkéről, a tenyészpulykáról és a hízópulykáról szóló tervek. A nemzeti tervek mindegyikét jóvá kell hagyatni az EU Bizottságával. Ha az elfogadás megtörténik, akkor ennek figyelembe vételével el kell készíteni a kofinanszírozási tervet (amelyet minden év április 30-ig kell leadni). Az EU Bizottsága a kofinanszírozási terveket Bizottsági határozatban fogadja el minden év október vége, november eleje környékén és a programok a rá következő év januárjától indulnak. Nemzeti gyérítési/mentesítési program: A szabályozási rendszernek, a mintavételezés rendszerének hatósági és vállalkozói oldala is létezik. A hatósági oldalon a hatósági eljárás és hatósági mintázás, 118


a vállalkozói oldalon pedig a kötelező vállalkozói mintavételezés, és bizonyos intézkedések végrehajtása a feladat. A program az ezzel kapcsolatos eljárásrendet tartalmazza. A többi tagállam gyakorlatához képest eltérést jelent, hogy a vállalkozói mintát Magyarországon a magánállatorvos veszi. Járványügyi intézkedési terv (helyi, telepre szabott terv): A terv a vállalkozónál található és a vállalkozó eljárását tartalmazza arra vonatkozóan, hogy miként kívánja gyéríteni a szalmonellát saját állományában. Ennek részben le kell fednie a nemzeti tervben megfogalmazottakat. Ellenőrzések természete, prioritásai A mintavételeket a hatóság és a vállalkozó végzi. A mintavételek során különféle minták vehetők, például taposó/csizmatamponos minták és bélsár minták (tojóketrecekben). A hatósági mintákat a hatósági vagy a jogosult állatorvos, a vállalkozói mintákat a magánállatorvosok gyűjtik. A laboratóriumok csak a hatályos mintaküldővel beküldött mintát fogadhatják. Egy mintaküldővel csak egy légtér mintavételi anyaga küldhető be, tehát a mintázás mindig egy légtérre szól. A vonatkozó európai uniós szabályozás lehetőséget ad a választásra a tekintetben, hogy a telepet vagy a keltetőt kívánja a tagállam mintázni. A magyar szakértők a telep mintázását választották, így a keltetők csak önkéntesen vesznek részt a mintázásban. A keltetőket a hatóság az állományok pozitív eredménye esetén ellenőrzi. Pozitív minta esetén a keltető köteles nyomonkövetési vizsgálatot végezni. A keltetők az önkéntes mintavételeket 2 hetente végzik, a hatóság 16 hetente mintáz. A mintavételi rendszert tyúk és pulyka tenyészállományok esetében az 1003/2005/EK Rendelet, tojótyúkra vonatkozóan az 1168/2006/EK Rendelet, broilercsirkével kapcsolatosan a 646/2007/EK Rendelet, hízópulykánál pedig az 584/2008/EK Rendelet határozza meg. A hatósági mintát hatósági laborba kell küldeni, a vállalkozói mintát hatósági laborba vagy egyéb akkreditált, engedélyezett laborba lehet küldeni. A hatósági laboratóriumi feladatokat nagyrészt az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága és az NRL látja el. A vizsgálatok eredményéről a vizsgáló laboratórium értesíti a vállalkozót, a mintavevő állatorvost, a kerületi hivatalt, illetve pozitív eredmény esetén a az MgSzH területi szervét is. Pozitív eredmény esetén minden esetben szerotipizáltatni kell, amelyet csak az MgSzH ÉTBI referencialaboratóriuma végezhet el. Az eredményről értesíteni kell a megyei központot, a kerületi főállatorvost és a vállalkozót. A korlátozó intézkedések elrendelésére csak S.E./S.T. eredmény igazolása után kerülhet sor (kivéve a tenyészállományokat, ahol ide tartozik még az S.I., S.V., S.H. is). Ezen felül pozitív eredmény esetén, felül kell vizsgálni a járványügyi intézkedési tervet is. A vállalkozók általánosságban Salmonella Enteritidis-re, Salmonella Typhimurium-ra vakcináznak, de előfordul Salmonella Infantis-ra is. Dokumentált eljárásrendek A következő eljárásrendek kerültek kiadásra: • 02.3/2830/001/2008. iktatószámú szalmonellás állományok felszámolásával kapcsolatos szakmai vélemény (mellékletként tartalmazta a tojóállományok felszámolása kapcsán alkalmazható értékbecsléseket) • 02.3/1423/2009. iktatószámú tájékoztatás a szalmonella gyérítési programok kapcsán Nyilvántartások A megyei adatokat úgy összesítik, hogy a negatív állományok esetében csak az állományok száma kerül rögzítésre, míg a pozitív állományok esetében tételes kimutatás készül.

119


Magyarország

Jelentési rendszer A központ féléves és éves jelentést küld a Bizottság felé. A féléves jelentés főként az előzetes pénzügyi várakozásnak való megfelelésről és a programok menetéről szól. Az év végi jelentésben azonban programonként összesítésre kerül minden adat (állományszámok és státuszuk, telepek címe és elérhetősége, sztereotipizálási eredmények megyénkénti bontásban). A területi szerv és a kerületi hivatal a körlevelekben és utasításokban meghatározottak szerint jelentéseket készít az előzőekben megadott jelentések elkészítéséhez. Képzések szervezése A központ az elektronikus távoktatási rendszeren keresztül képzi a területi szerveket és a kerületi hivatalokat. Ezen felül külön szakmai értekezletek (évente átlagosan 2) kerülnek megrendezésre a területi, szakmai munkát irányító megyei szakemberek részvételével. A központi értekezleteken elhangzottakat a megyén belül, a kerületi főállatorvosok részvételével megtartott értekezleteken továbbítják. Általánosságban a megyei hivatalok szerveznek képzést a vállalkozóknak, de elszórtan már előfordulnak kerületi szintű képzések is. A vállalkozói képzéseken felül, sor szokott kerülni ún. kerekasztal megbeszélésekre is, amelyen a hatóság, a vállalkozók és a Baromfi Terméktanács vesz részt. A salmonellózis, aktualitására való tekintettel, nagyon gyakori témáként szerepel a szakmai konferenciákon is. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az igazgatóságon belül főként az állatvédelmi osztállyal történt egyeztetés a ketrec méretek ügyében és a szállítás állatjólléti vonatkozásai miatt. A többi igazgatóság közül elsősorban az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósággal van kapcsolat a vágáshigiénia, higiéniai útmutató, referencia laboratóriumi vizsgálatok, magánlaborok engedélyezése és a fertőzés esetén kötelező takarmány ellenőrzés vonatkozásában. További szakmai kérdésekben az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósággal történnek egyeztetések a mintafeldolgozás, az alternatív módszerek kidolgozása és a gyors diagnosztizálás tekintetében. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztériummal közös munka folyik a vonatkozó hazai jogszabályok kidolgozása során. A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatallal a pénzügyi lehívások tekintetében eseti jellegű kapcsolat áll fenn. A Baromfi Terméktanács valamennyi szövetségével (házityúk, pulyka) az ipar számára is végrehajtható feltételrendszer kialakítása, működtetése érdekében nagyon szoros szakmai együttműködés valósul meg.

120





Szakmai és ipari érdekek egyeztetése Tervek

Belső Ellenőrzések

Nemzeti terv

Előkészítés Jelentés

Kofinanszírozási terv Megyei Kormányhivatal ÉBÁI Nemzeti Gyérítési/ Mentesítési Program

Jelentés

Kerületi hivatal

Járványügyi Intézkedési Terv

Elfogadás

Hatósági mintavételezés, mentesség kiadása

Magán állatorvos

Előkészítés Állattartó Telepek (Vállalkozók)

Vállalkozói mintavétel

121

Baromfi Terméktanács


8.5.8.

Magyarország

Szarvasmarha gümőkór

Jogszabályi háttér A gümőkórt Európai Uniós szinten a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról szóló 64/432/EGK tanácsi irányelv szabályozza. Ennek hazai végrehajtási jogszabálya a gümőkór elleni védekezésről szóló 65/2002 (VIII.9.) FVM rendelet. Az élelmiszer-higiéniai kérdéseket részletesen az alábbi két rendelet szabályozza: Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról. Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Az Osztály fő feladata a betegséggel kapcsolatos központi szakmai irányítás, valamint a 64/432/EGK Tanácsi irányelv által előírt jelentés elkészítése. Az Osztály munkáját megbízott szakértő segíti, feladata a szakmai segítségnyújtás és a felvetődött problémák helyi kezelése. A szakértő munkáját az igazgató ellenőrzi. Amennyiben az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Laboratóriumából pozitív minta kerül ki, akkor a szakértő a szükséges intézkedésekről, teendőkről a megyei vezetőkkel és a kerületben dolgozó állatorvossal személyesen konzultál. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság (ÉbÁI) Járványügyi Osztály látja el. Fő feladatuk a vizsgálatok megszervezése. A megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság a szarvasmarha-állományok évente előírt tuberkulin vizsgálatát a kerületi főállatorvosokkal megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli. Az MgSzH ÁDI-ból érkező pozitív tenyésztési vizsgálat után ellenőrzi a vizsgált állat származási helyét. Ha más megyét is érint a fertőzés, akkor értesíti az illetékes megyei ÉbÁI-t. A megyék szerzik be az oltóanyagot és tartják nyilván a tuberkulinnal kapcsolatos adatokat (oltóanyag beszerzés-kiadás dátumát, gyártási számát, lejárati idejét, a felhasználásra jogosult állatorvos nevét, számla sorszámát). Helyi szint feladata A tuberkulin próbát a hatósági és a jogosult állatorvosok végzik el. Kétes vagy pozitív reakció előfordulása esetén az állományra a kerületi főállatorvos határozatban rendeli el a forgalmi korlátozást, az állományok mentességének felfüggesztését, minősítésének megváltoztatását, járványügyi nyomozást végez és rendelkezik a szükséges fertőtlenítésről. Ellenőrzések természete, prioritásai Valamennyi szarvasmarha állomány 6 hetesnél idősebb egyedeit évente egy alkalommal intradermális tuberkulin próbával kell megvizsgálni. A vizsgálatokat egyszerű vagy szimultán próbával kell végrehajtani. Egyes legelő állományoknál (amely állomány környezetében a vadon élő állományból kitenyésztették a M. bovist) évi kétszeri vizsgálat is elrendelhető. A tuberkulin vizsgálat végrehajtását és a bírálat elvégzését a kerületi főállatorvos ellenőrzi. A hazánkban kötelezően alkalmazott vizsgálat az intradermális tuberkulin teszt. Az interferon vizsgálat kiegészítő vizsgálati módszerként elvégezhető az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság (ÁDI) Laboratóriumában.

122


Dokumentált eljárásrendek Külön útmutató került kiadásra a tuberkulin vizsgálat lefolytatásának rendjéről és a kötelező intézkedésekről. Az útmutatóban 2010-ben változás történt, a módosításra (pl. a „mentes, de parallergiás állomány” fogalmának eltörlése) a 2010. április 8-án kelt elnökhelyettesi körlevéllel (iktató száma: 02.3/764/2010) hívták fel a megyei szakemberek figyelmét. Nyilvántartások A tuberkulin nyilvántartása a megyéknél történik, külön informatikai rendszerben azt nem rögzítik. Jelentési rendszer A vizsgálati adatok a 64/432/EGK Tanácsi irányelv által előírt jelentésben, az EFSA-nak megküldendő éves zoonózis jelentésben a Nemzeti Járványügyi Hivatalnak küldendő féléves és éves jelentésében jelennek meg. Képzések szervezése Országos képzés évente történik. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság az Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatósággal a gümőkórral kapcsolatos élelmiszer-higiéniai kérdésekben, az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósággal pedig a laboratóriumi vizsgálatok adataival kapcsolatban egyeztet. A kerületi főállatorvos az ÁNTSZ illetékes szervének jelenti, ha egy állományt forgalmi korlátozás alá kellett vonni a betegség, a betegség gyanúja vagy a fertőzöttség gyanúja miatt.

123


Magyarország



MGSZH ÉTbI

Egyeztetés TBC élelmiszerhigiéniai kérdéseiben


Eredmény

MGSZH ÁDI Laboratórium

Külső szakértő Szakmai segítségnyújtás

Megyei Kormányhivatal ÉBÁI Vizsgálatok megszervezése

Kerületi hivatal Tuberkulin próba

Állattartó telep

124

Minták


8.5.9.

Szarvasmarha brucellózis

Jogszabályi háttér • 12/2008 . (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól • a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról Központi szint feladata Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványügyi Osztályának fő feladata a betegséggel kapcsolatos központi szakmai irányítás, valamint a 64/432/EGK Tanácsi irányelv által előírt jelentés elkészítése. Az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága területileg illetékes laboratóriumai elvégzik a beérkezett minták feldolgozását és biztosítják a mintavételhez szükséges diagnosztikai eszközöket a megyei és helyi szint számára. Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el. Az osztály gondoskodik az állományok mintavételezésének ellenőrzéséről és az elvégzett vizsgálatokról beérkező adatokból összesítő jelentést készít. Az osztály hatósági feladata a fellebbezésekből adódó másodfokú ügyek intézése is. Helyi szint feladata A kerületi hivatal hatósági állatorvosai ellenőrzik állattartó telepeket a létesítmény ellenőrzési tervnek megfelelően. A vérmintákat a hatósági állatorvosok, a jogosult állatorvosok vagy a megbízott magánállatorvosok veszik le. A betegséggel kapcsolatos ügyekben a kerület jár el elsőfokú hatóságként Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, forgalmi korlátozás elrendelése történhet vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kerülhet kiszabásra. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az ÁÁI-ban 1 fő végzi részmunkaidőben a feladatot. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el részmunkaidőben a feladatot. A mintavételekhez szükséges diagnosztikai eszközöket az MgSzH ÁDI biztosítja, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a mintavételt végző állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba. Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerét és az ÁSZIR-t használják. Ellenőrzések természete, prioritásai A monitoring program során évente minden 12 hónapnál idősebb szarvasmarhától vért kell venni. A betegséggel kapcsolatos ellenőrzések a létesítmény ellenőrzési tervben foglalt járványügyi ellenőrzések részét képzik. 125


Magyarország

Dokumentált eljárásrendek A betegséggel kapcsolatban eljárásrend nem került kiadásra, a járványügyi eseménnyel kapcsolatos részletes teendőket a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet írja le. Képzések szervezése A témakörben külön képzést nem szerveztek, az aktuális információkat az évente 2 alkalommal tartott igazgatóhelyettesi értekezleten ismertetik a járványüggyel foglalkozó megyei igazgatóhelyettesekkel vagy osztályvezetőkkel. Jelentési rendszer A megyék havi járványügyi jelentést és éves jelentést küldenek az ÁÁI-nak. A központ az EU-nak éves jelentésben számol be a betegséggel kapcsolatos adatokról. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés az ÁDI-val a minták feldolgozásában. Járványügyi esemény kapcsán a hatóság együttműködik a megyei közegészségügyi szerveivel. A központ kapcsolatot tart fent az szarvasmarhatartók szakmai szervezeteivel.

kormányhivatalok

Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az általános járványügyben leírtakkal.

126


8.5.10. Szarvasmarha leukózis Jogszabályi háttér • 21/2002. (III. 20.) FVM rendelet a szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentesítés szabályairól • a Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról Központi szint feladata Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványügyi Osztályának fő feladata a betegséggel kapcsolatos központi szakmai irányítás, valamint a 64/432/EGK Tanácsi irányelv által előírt jelentés elkészítése. Az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága területileg illetékes laboratóriumai elvégzik a beérkezett minták feldolgozását és biztosítják a mintavételhez szükséges diagnosztikai eszközöket a megyei és helyi szint számára. Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el. Az osztály gondoskodik a nagylétszámú állományok mintavételezésének ellenőrzéséről és az elvégzett vizsgálatokról beérkező adatokból összesítő jelentést készít. Az osztály hatósági feladata a fellebbezésekből adódó másodfokú ügyek intézése is. Helyi szint feladata A kerületi hivatal hatósági állatorvosai ellenőrzik állattartó telepeket a létesítmény ellenőrzési tervnek megfelelően. A vérmintákat a hatósági állatorvosok, a jogosult állatorvosok vagy a megbízott magánállatorvosok veszik le. A betegséggel kapcsolatos ügyekben a kerület jár el elsőfokú hatóságként Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, forgalmi korlátozás elrendelése történhet vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kerülhet kiszabásra. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az ÁÁI-ban 1 fő végzi részmunkaidőben a feladatot. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el részmunkaidőben a feladatot. A mintavételekhez szükséges diagnosztikai eszközöket az MgSzH ÁDI biztosítja, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a mintavételt végző állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba. Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerét és az ÁSZIR-t használják.

127


Magyarország

Ellenőrzések természete, prioritásai A monitoring program során az állományok minden, a vérvétel időpontjában huszonnégy hónaposnál idősebb egyedeit háromévente EBL-re irányuló szerológiai vizsgálatnak kell alávetni. A betegséggel kapcsolatos ellenőrzések a létesítmény ellenőrzési tervben foglalt járványügyi ellenőrzések részét képzik. Dokumentált eljárásrendek A betegséggel kapcsolatban eljárásrend nem került kiadásra, a járványügyi eseménnyel kapcsolatos részletes teendőket a 21/2002. (III. 20.) FVM rendelet írja le. Képzések szervezése A témakörben külön képzést nem szerveztek, az aktuális információkat az évente 2 alkalommal tartott igazgatóhelyettesi értekezleten ismertetik a járványüggyel foglalkozó megyei igazgatóhelyettesekkel vagy osztályvezetőkkel. Jelentési rendszer A megyék havi járványügyi jelentést és éves jelentést küldenek az ÁÁI-nak. A központ az EU-nak éves jelentésben számol be a betegséggel kapcsolatos adatokról. Együttműködés MGSZH-n belüli együttműködés az ÁDI-val a minták feldolgozásában. Járványügyi esemény kapcsán a hatóság együttműködik a megyei közegészségügyi szerveivel. A központ kapcsolatot tart fent az szarvasmarhatartók szakmai szervezeteivel.

kormányhivatalok

Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az általános járványügyben leírtakkal.

128


8.5.11. Kiskérődtők brucellózisa Jogszabályi háttér • 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól • a Tanács 91/68/EGK irányelve (1991. január 28.) a juh és kecskefélék Közösségen belüli kereskedelmére irányadó állategészségügyi feltételekről Központi szint feladata Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Járványügyi Osztályának fő feladata a betegséggel kapcsolatos központi szakmai irányítás, valamint a 91/68/EGK Tanácsi irányelv által előírt jelentés elkészítése. Az ÁÁI évente monitoring tervet ad ki Brucella melitensis-szel kapcsolatos mintavételről. Az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága területileg illetékes laboratóriumai elvégzik a beérkezett minták feldolgozását és biztosítják a mintavételhez szükséges diagnosztikai eszközöket a megyei és helyi szint számára. Megyei szint feladata Megyei szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztálya látja el a. A megyei szint feladata a monitoring terv szétbontása és megküldése a Kerületi Hivataloknak, a kerületek jelentéseinek begyűjtése, rendszerezése és továbbítása a központ felé. A megyei ÉbÁI koordinálja a kerületek munkáját. Az osztály hatósági feladata a fellebbezésekből adódó másodfokú ügyek intézése is. Helyi szint feladata A kerületi hivatal hatósági állatorvosai ellenőrzik állattartó telepeket a létesítmény ellenőrzési tervnek megfelelően. A monitoring mintákat a hatósági állatorvosok, jogosult állatorvosok vagy a megbízott magánállatorvosok veszik le. A betegséggel kapcsolatos ügyekben a kerület jár el elsőfokú hatóságként. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv.-nek megfelelően jogszabálysértés esetén figyelmeztetés, a tevékenység korlátozása, felfüggesztése, forgalmi korlátozás elrendelése történhet vagy élelmiszerlánc-felügyeleti bírság kerülhet kiszabásra. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az ÁÁI-ban 1 fő végzi részmunkaidőben a feladatot. A megyei igazgatóságokon 1-1 fő látja el részmunkaidőben a feladatot. A mintavételekhez szükséges diagnosztikai eszközöket az MgSzH ÁDI biztosítja, a fogóembert és a minták kerületi hivatalig történő beszállítását a mintavételt végző állatorvosnak kell biztosítania. A kerületi hivataloktól megyei körjáratok, a megyei hivataloktól pedig intézeti körjárat szállítja a mintákat a központba. Informatikai eszközök, rendszerek A munka során az OAIR rendszer Járványügyi alrendszerét és az ÁSZIR-t használják.

129


Magyarország

Ellenőrzések természete, prioritásai A monitoring mintavételi számokat az ÁÁI határozza meg jogszabály által meghatározott prevalenciaértékek alapján: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarvanyugyi_monitoring/brucellam _monitoring Dokumentált eljárásrendek A mintavétellel kapcsolatos eljárásrendet a monitoring program tartalmazza, a betegséggel kapcsolatban egyéb eljárásrend nem került kiadásra, a járványügyi eseménnyel kapcsolatos részletes teendőket a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet írja le. Képzések szervezése A témakörben külön képzést nem szerveztek, az aktuális információkat évente 2 alkalommal tartott igazgatóhelyettesi értekezleten ismertetik a járványüggyel foglalkozó megyei igazgatóhelyettesekkel vagy osztályvezetőkkel. Jelentési rendszer A megyékaz elvégzett monitoring vizsgálatokról éves jelentést küldenek az ÁÁI-nak. A központ az EU-nak éves jelentésben számol be a betegséggel kapcsolatos adatokról. Együttműködés MGSZH-n belüli együttműködés az ÁDI-val a minták feldolgozásában. Járványügyi esemény kapcsán a hatóság együttműködik a megyei kormányhivatalok közegészségügyi szerveivel. A központ kapcsolatot tart fent a Magyar Juh és Kecsketenyésztők Szövetségével. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az általános járványügyben leírtakkal.

130


8.5.12. TSE Jogszabályi háttér Európai Uniós szinten az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK rendelet állapítja meg az alapvető szabályokat. Ezen felül további lényeges szabályok találhatók még a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendeletben. A hazai jogrendben a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzéséről, az ellenük való védekezésről, illetve leküzdésükről szóló 179/2009. (XII. 29.) FVM rendelet, mint az EU rendelet végrehajtási rendelete jelenik meg. Csak olyan részletszabályokra terjed ki, amelyek nincsenek benne az EU-s rendeletben, így különösen arra, hogy az egyes szervezeti szinteknek, illetve az állattartóknak, vállalkozóknak milyen feladataik vannak a betegséggel kapcsolatban. 2008/425/EK Bizottsági határozat ( 2008. április 25.) az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és a folyamatos ellenőrzésére irányuló nemzeti programoknak a tagállamok által közösségi finanszírozásra történő benyújtására vonatkozó szabványkövetelmények megállapításáról. 2008/897/EK Bizottsági határozat (2008. november 28.) a tagállamok által 2009-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról. 2008/940/EK Bizottsági határozat (2008. október 21.) az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az azok elleni védekezésre és folyamatos ellenőrzésükre irányuló, a Közösséggel közösen finanszírozott nemzeti programok szabványos jelentési követelményeinek megállapításáról. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Az Osztály legfontosabb feladata az országos monitoring program végrehajtásának irányítása mellett a kofinanszírozással kapcsolatos teendők ellátása. A 999/2001/EK rendelet III. melléklet A. fejezetének II. pontja alapján évenként meghatározza a juhok és kecskék vizsgálatára vonatkozó megyénkénti mintaszámokat. Más országot is érintő TSE pozitív egyed esetében értesíti az országos főállatorvost, valamint együttműködik a másik ország illetékes hatóságával, illetve több megyét érintő esetekben koordinálja a járványügyi nyomozást. A Központ a Bizottság részére minden év március 31-i határidővel technikai jelentést küld, amely tartalmazza például, a monitoring program keretében megvizsgált állatok számát, a TSE pozitív eseteket, továbbá minden év április 30-i határidővel társfinanszírozási tervet nyújt be a következő évre vonatkozóan, és az előző évről technikai és gazdasági zárójelentést készít. Az Osztály további feladata a járványügyi koordináció, ennek keretében az MgSzH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságával és a megyei ÉbÁI-val való egyeztetés (pozitív egyed esetén milyen korú volt az állat, hol tartották, mi történt az állománnyal, továbbá a különböző helyekről bejövő adatok összevetése) és az érintettek jogszabályi változásokról történő tájékoztatása (pl. 2009 március 19.től az idegrendszeri tüneteket mutató állatok agyvelőmintáját már nem csak kórszövettannal, hanem gyorsteszttel is lehet vizsgálni). Az Osztály készenléti tervet is alkot, melyet szükség esetén módosít. 131


Magyarország

A központ szervezi, felügyeli és ellenőrzi a területi szerveinek és a vizsgálatokat végző laboratóriumoknak a magyar rendeletben meghatározott feladatainak végrehajtását Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztály látja el. Az Osztály gondoskodik a mintavételek megszervezéséről, a képzésekről, a kerületi adatok összegyűjtéséről, havi jelentések készítéséről, és a laboratóriumi vizsgálati adatok ENAR adatokkal való összevetéséről. Az ENAR adatokkal való összevetést a viszonylag lassú adatfrissülés miatt negyedévente szokták elvégezni. A mintavételhez szükséges eszközöket és felszerelést az MgSzH területi szerve biztosítja, továbbá megtéríti - a laboratórium által vizsgálatra alkalmasnak talált és visszaigazolt minták után - az MgSzH által meghatározott mintavételi díjat és TSE megállapítása esetén járványügyi nyomozást rendel el. Helyi szint feladata A kerületi főállatorvos illetékességi területén szervezi, irányítja és ellenőrzi a hatósági állatorvosok monitoring program végrehajtására vonatkozó munkáját. A vágóhidat felügyelő (hatósági vagy jogosult) állatorvos köteles gondoskodni a mintavételről, illetve a minta egyértelmű azonosíthatóságát biztosító mintaküldésről, a vizsgált állatok testének felhasználására vonatkozó korlátozások betartásáról, a vágóhíd által vezetett nyilvántartás rendszeres ellenőrzéséről, az adatok a vizsgálatra küldött állatok számával történő összevetéséről, azok eltérése esetén köteles megtenni a szükséges intézkedéseket továbbá az MgSzH területi szervének rendszeres jelentést kell küldenie. A hatósági állatorvos ellenőrzi a monitoring program végrehajtását, részt vesz az állattartó telepeken történő mintavételben és a minta laboratóriumba való küldésében. TSE gyanú vagy a betegség megállapítása esetén az érintett állományra forgalmi korlátozást rendel el. A betegség gyanújáról értesíti a kerületi főállatorvost. A jogosult állatorvos, vagy az MgSzH területi szerve által megbízott magánállatorvos idegrendszeri tüneteket vagy viselkedészavart az elhullása előtt nem mutató, vizsgálatra kötelezett korú elhullott szarvasmarhából, juhból vagy kecskéből köteles mintát venni, és azt a laboratóriumba beküldeni. A betegség gyanújáról értesíti a hatósági vagy a kerületi főállatorvost. Monitoring minta vételére nem jogosult magánállatorvos az idegrendszeri tüneteket, viselkedészavart nem mutató, vizsgálatra kötelezett korú szarvasmarha, juh vagy kecske elhullását köteles jelenteni a hatósági állatorvosnak. A betegség gyanújáról értesíti a hatósági vagy a kerületi főállatorvost. Speciális tervek, programok Az Európai Uniós rendelet alapján kiskérődzőkre külön monitoring terv készült, amelyben megyei bontásban került meghatározásra, hogy mely állatfaj (juh, kecske) esetében mennyi mintát kell venni. Ellenőrzések természete, prioritásai Szarvasmarha esetében minden 30 hónap feletti egészséges, rendes vágásra kerülő szarvasmarhát, minden 24 hónap feletti elhullott vagy kényszervágott állatot, vagy az ante mortem vizsgálatnál bármilyen klinikai tünetet (TSE kivételével) mutató 24 hónap feletti állatot és bármilyen idegrendszeri tünetet mutató állatot korhatárra való tekintet nélkül vizsgálni szükséges. Juhnál és 132


kecskénél a vizsgálandó egyedek létszámát az anyalétszámtól függően határozza meg az EU-s rendelet. Hazánkban 10.000 egyed 18 hónap feletti rendes vágott juhot és 10.000 egyed 18 hónap feletti elhullott juhot kell vizsgálni. Kecskénél 2010-ben 100 elhullott állatot kell vizsgálni. A részletes szabályokat a TSE monitoring terv tartalmazza. Források felosztása Humánerőforrás: A központban és a megyékben 1-1 fő részmunkaidőben, a kerületi hivataloknál a hatósági és jogosult állatorvosok foglalkoznak a TSE-vel. Informatikai és egyéb eszközök: A mintavételhez szükséges eszközöket és felszerelést (speciális mintavevő kanál és egyszer használatos mintavevő tégely) az MgSzH területi szerve biztosítja. Informatikai rendszerek Jelenleg csak a laboratóriumba kerülő minta vizsgálatáról történik informatikai rendszerben adatrögzítés. Készenléti terv Készenléti terv és annak mellékleteként intézkedési útmutató került kialakításra. A készenléti terv globálisan a TSE-re készült el. Az intézkedési útmutató a járványvédelmi feladatok gyakorlati végrehajtásához ad segítséget. Dokumentált eljárásrendek TSE Készenléti terv TSE Intézkedési útmutató Jelentési rendszer A Központ a Bizottság részére minden év március 31-i határidővel technikai jelentést küld, amely tartalmazza például, a monitoring program keretében megvizsgált állatok számát, a TSE pozitív eseteket, továbbá minden év április 30-i határidővel társfinanszírozási tervet nyújt be a következő évre vonatkozóan és az előző évről technikai és gazdasági zárójelentést készít. A technikai részről szóló részjelentést havonta kell webes felületen megküldeni. A pozitív esetekről külön eset jelentést kell küldeni. A Nemzetközi Járványügyi Hivatal felé küldendő féléves és éves jelentésekben szerepel a TSE. A Hivatal 2006-ban egy kérdéssort küldött, hazánk válaszai alapján, Magyarországot az ellenőrzött kockázatú országok közé sorolta. Képzések szervezése Országos képzés, szimulációs gyakorlat az elmúlt időben nem volt, de a jogosult és hatósági állatorvosoknak a megyei értekezlet keretében van lehetősége egyeztetni a TSE-ről. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával a vágással és takarmányozással kapcsolatos kérdésekben fordul elő egyeztetés. (A takarmányok vizsgálata során külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a takarmány tartalmaz-e állati eredetű fehérjét és megfelelően betartják-e a takarmányozási tilalmat.) MgSzH-n kívüli együttműködés: A jogalkotás miatt szoros az együttműködés a Vidékfejlesztési Minisztériummal. 133


Magyarország



MGSZH ÁDI

Egyeztetés (pozitív egyed, monitoring vizsgálatok adatai)

MGSZH ÁÁI Járványügyi Osztály Tervek, jelentések

Egyeztetés (vágás, takarmányozás)

Havi jelentés Értesítés pozitív mintáról


Mintavétel Adat megszervezés szolgáltatás Minták Kerületi hivatal

Mintavétel

Állattartó telepek

134

Forgalmi korlátozás (pozitív egyed)

MGSZH ÉTbI


8.5.13. Állati eredetű melléktermék Jogszabályi háttér Európai Uniós szinten a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1774/2002/EK rendelet állapítja meg az állati eredetű melléktermékek körére vonatkozó követelményeket. A rendeletet a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és a 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1069/2009/EK rendelet fogja leváltani. A 1069/2009/EK rendelet ugyan már hatályos, de egy átmeneti időszakon keresztül kerül bevezetésre, a jogszabály alkalmazásának és hatályba lépésének időpontja különbözik. Az új rendelet csak az alapvető szabályokat tartalmazza, bizottsági szinten már dolgoznak egy ehhez kapcsolódó végrehajtási rendeleten, mely a 1774/2002/EK rendelet mellékleteit és bizonyítvány mintáit is tartalmazni fogja. A vonatkozó hazai hatályos jogszabály, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003 FVM rendelet, melynek módosítása folyamatban van. A magyar rendelet az EU rendelet végrehajtási rendeleteként szolgál. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Állatvédelmi Osztálya látja el. Központi szinten fő feladat a megye által jóváhagyott, engedéllyel rendelkező üzemek nyilvántartásba vétele. A Központ további feladata saját honlapján a jóváhagyott engedéllyel rendelkező üzemek listájának naprakész megjelenítése. A könnyebb átláthatóság érdekében a listát minden tagállamnak az EU által meghatározott technikai specifikációk alapján kell elkészíteni (megadott oszlopok és rövidítések, létesítménytípusok tételes felsorolása, felhasznált állati eredetű melléktermékek feltüntetése). Ezen felül a központ a megyék részére egyedi speciális ügyekben szakmai segítséget nyújt (pl. alomanyag regeneráló). A megye által elsőfokon kiadott, de megfellebbezett ügyeket másodfokon elbírálja, továbbá útmutatókat, ellenőrzési listákat, eljárásrendeket készít. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Járványügyi Osztály látja el. Az osztály legfőbb feladata az állati eredetű melléktermékkel dolgozó üzemek engedélyezése és felügyelete. Az üzemek ellenőrzése az MgSzH által kiadott kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv alapján történik. Helyi szint feladata A kerületi hivatal a központ által kiadott kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv alapján az üzemek ellenőrzését végzi. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, figyelmeztetéssel, hiánypótlásra való felhívással, élelmiszerlánc felügyeleti bírsággal és a működési engedély ideiglenes vagy végleges felfüggesztésével élhet. 135


Magyarország

Források felosztása Humánerőforrás: a feladatokat a központnál 1 fő fél munkaidőben, a megyéknél 1 fő rész munkaidőben (gyakran a takarmányozással foglalkozó szakember) látja el. Informatikai rendszerek Informatikai alrendszerben nem történik rögzítés. A hivatalos honlapon az EU által megadott technikai specifikációk által megadott módon, a központban kerül rögzítésre az üzemek listája. Ellenőrzések természete, prioritásai A létesítmény ellenőrzési tervben megtalálhatóak. Dokumentált eljárásrendek Szakmai állásfoglalások: - 02.3/1641/1/2008. Egyedi mentesség kérelem kereskedelmi okmány használata alól - 02.3/133/1/2009. Dioxinos ír sertéshús ártalmatlanításával kapcsolatos tájékoztatás - 02/1161/1/2008. Szarvasmarha eredetű kondroitin –szulfát behozatala Kínából - 02.3/273/1/2010. Részanyag és szakmai vélemény a Biofilter Zrt. ügyében (állati és növényi eredetű élelmiszer-hulladékok begyűjtése és ártalmatlanítása) - 02.3/1352/2/2009. Veszélyes áruk közúti szállításának szabályozásában (ADR) bekövetkezett változásokról - 02.3/1708/1/2009. Trágyatárolók kialakításával kapcsolatos szakmai vélemény - 02.3/1412/5/2009. Szakmai vélemény; trágyatároló - 02.3/1352/1/2009. Veszélyes áruk közúti szállításáról (ADR) - 02.3/341/1/2009. Szakmai állásfoglalás szárított tengeri kagylókból készült por formájú keverék és szárított cápaporcból készült por formájú kivonat ügyében - 02.3/485/1/2009. Állati melléktermékek eltérő felhasználásának engedélyezése - 02.3/170/1/2010 Szakmai vélemény kedvtelésből tartott állat hullája ügyében - 02.3/50/2010. Tájékoztatás ló elföldeléssel kapcsolatosan - 02.3/717/1/2009. Mélyhűtött orvosi pióca behozatallal kapcsolatos szakmai vélemény - 02.3/1613/1/2009. Szakmai vélemény; tejipari iszap - 02.3/149/2010. Szakmai vélemény alomregeneráló engedélyezés ügyében - 02.3/191/1/2008. Biogázüzem létesítésének feltételei - 02.3/524/1/2008. Élelmiszerhulladék kezelő berendezés használata során keletkező hulladék kezelése - 02.3/321/2007. Szakmai vélemény SRM húsliszt ártalmatlanításáról - 02.3/322/2007. 1. és 2. kategóriájú állati melléktermék beszállítása Szlovákiából - 02/1043/2008. Állati hulla szállításával kapcsolatos támogatás - 02.3/678/2008. Dögtemetők, dögkutak felszámolása - 02.3/433/1/2008. Tájékoztatás állati hulla ártalmatlanításának támogatásáról - 02/1784/1 / 2007. Medvebőr trófea behozatala Kanadából • Körlevelek: - 02.3/208/1/2009. Állati hulladékok szállítási tevékenységével kapcsolatos egységes eljárás - 02.3/961/2008. Új ügyrend bevezetése 3. kategóriába tartozó, ún. feldolgozott állati fehérjére vonatkozóan 136


- 02.3/2262/2009. 1774/2002/EK rendelet szerint jóváhagyott üzemek nyilvántartásba vételi rendjének módosítása - 02.3/228/2007. Intézkedés állati melléktermék témakörben - 02.3/1609/2009. Állati melléktermék témakörben kereskedelmi okmányminta és checklisták megküldése Nyilvántartások Az MGSZH honlapon található létesítmény lista (Bizottságnak nem kell külön jelentést küldeni) a következő címen érhető el: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/publikus_adatok/kotelezoen_nyilv antartott/1774 Képzések szervezése A központ szakemberei, megyei meghívásra tartanak előadást. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság az Élelmiszerés Takarmánybiztonsági Igazgatósággal, az állati eredetű melléktermékek gyógyhatású készítményekben való felhasználásával kapcsolatosan, az Állatgyógyászati Termékek Igazgatóságával pedig a vérkészítményekről szóló jogszabály tervezet ügyében tárgyalt. A Növény, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatósággal a trágya, mint állati eredetű melléktermék legelőre vagy gyepre (melyet takarmányként hasznosítanak a későbbiekben) történő kiszórása esetén történik egyeztetés. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: a Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársával történik együttműködés, a minisztérium kezdeményezésére, egyeztető értekezlet keretében meghatározásra kerül az állati eredetű melléktermékek köre (határterület az élelmiszerhulladékok). A veszélyes áruk közúti szállításáról szóló nemzetközi egyezménye utolsó módosítása szerint, bizonyos állati eredetű melléktermékek köre, a veszélyes áruk közúti szállításáról szóló egyezmény, illetve azt a magyar jogrendbe beültető jogszabály hatálya alá is bekerült. Ez ügyben az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság a Nemzeti Közlekedési Hatósággal és az azt felügyelő Minisztériummal felvette a kapcsolatot. Az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. és a SZATEV Fehérjefeldolgozó-, Takarmánygyártó és Szolgáltató Zrt. az állati melléktermék kezelés legfontosabb szereplői jelenleg Magyarországon. (nem kizárólagosan). Az Igazgatóság tehát ezen cégekkel szorosan együttműködik.

137


Magyarország



Állati eredetű melléktermékek körének meghatározása

NGM

Veszélyes áruk közúti szállítása

MGSZH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes Egyeztetés MGSZH ÁÁI Állatvédelmi Osztály Nyilvántartásba vétel, naprakész lista

MGSZH ÉTbI

Ellenőrzési útmutatók, listák, eljárásrendek

Állati eredetű melléktermék gyógyhatású készítményekben való felhasználása

Szakmai segítség Engedélyezés Felügyelet


Ellenőrzés

Kerületi Hivatal

Egyeztetés

Állati eredetű melléktermékekekkel dolgozó üzemek

138

MGSZH ÁTI

MGSZH NTI

Vérkészítmények

Trágya gyepre vagy legelőre történő kiszórása


8.5.14. Állatvédelem Jogszabályi háttér Az állatvédelmi hatósági tevékenység alapját az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény adja, amelyhez mintegy 25 szakmai végrehajtási rendelet kapcsolódik. Ezen felül az állatkínzás vonatkozásában külön rendelkezések találhatók a Büntető Törvény Könyvben. Legújabb jogszabályi változásként a brojler csirkék tartására vonatkozó állatvédelmi előírásokról szóló Európai Uniós irányelv átvétele a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról szóló 178/2009. (XII. 29.) FVM rendelet mellékleteként megtörtént és a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet kiadásra került. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának Állatvédelmi Osztálya látja el. Az osztály részt vesz az állatvédelmi jogszabályok szakmai előkészítésében, eljárásrendeket, útmutatókat dolgoz ki, továbbá értekezleteket szervez az állatvédelmi feladatok egységes végrehajtása érdekében. A területi szervek adatai alapján összeállítja a jelentéseket. Az állatvédelem iránti civil érdeklődésből adódóan intenzív kapcsolatot tart fenn a sajtóval és a civil szervezetekkel. Hatósági feladatok közé tartozik másodfokon az állatvédelmi bírságokkal, az állatkísérletek, ellenőrzési pontok és etető-itató állomások engedélyezésével kapcsolatos ügyek kezelése. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság koordinálja. Az igazgatóság engedélyezi az állatkísérleteket, állatkísérleti létesítményeket, továbbá részt vesz az állattartó telep, vágóhíd, állatpanzió, állatkozmetika, állatkert, cirkusz, ellenőrzési pontok, etető-itató állomások engedélyezésében. Nyilvántartásba veszi a szállítói tevékenységet végzőket, a tojótyúk-tartó telepeket, adataikat rögzíti az informatikai rendszerekbe. Szállítók esetén kettős rögzítés történik, mert a hazai rendszeren kívül a TRACES-ben is rögzíteni kell az adatokat. Az igazgatóság kivizsgálja az állatvédelmi tárgyú panaszokat. Részt vesz az ebek veszélyessé nyilvánításában. Képzéseket szervez az állatvédelmi ellenőrzést végző hatósági állatorvosok számára, a gépjárművek vezetői és a kísérők részére. További feladata a képesítési bizonyítványok kiadása és adatainak lejelentése a központ felé. Helyi szint feladata A kerületi hivatal engedélyezi az állatszállító gépjárműveket, valamint szervezi az állatvédelmi ellenőrzések végrehajtását. Szankcionálási lehetőségek Az állatkínzás bűncselekménynek minősül, ennek értelmében a Büntető Törvény Könyv alkalmazható. Állatkínzás esetében értesíteni kell a nyomozóhatóságot. A nyomozóhatóság feladata a pontos körülmények kiderítése, bizonyítékok begyűjtése, majd az állategészségügyi hatóság véleményének megkérése. Az állatkínzás ügyében a bíró ítél. Kormányrendeleti szintű szabályozás alapján állatvédelmi bírságot lehet kiszabni, továbbá a jegyzőnél kezdeményezhető az állattartás megszüntetése. Az állatszállítás esetében további szankcionálási lehetőségek is rendelkezésre állnak (például adott gépjármű, adott cég országba való bejövetelének megtiltása, a gépjármű visszafordítása, lerakodtatása stb.). Források felosztása Humánerőforrás: A központban 1,5 fő, a megyében 1 fő részmunkaidőben, a kerületnél a hatósági állatorvosok foglalkoznak állatvédelemmel. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. 139


Magyarország

Informatikai és egyéb eszközök: A férőhely méréséhez mérőszalag rendelkezésre áll. A járványvédelmi készlet részeként az állatok leöléséhez szükséges injekciós készítményből megyénként 30 adag, kerületenként 10 adag, a rögzített závárzatú fegyverből megyénként kettő, kerületenként egy darab található. Informatikai rendszerek Szakmai informatikai alrendszer működik, az útinaplókat a TRACES rendszerben kell rögzíteni. Ellenőrzések természete, prioritásai Az állatvédelmi ellenőrzéseket tartalmazó létesítmény ellenőrzési terv a kockázatok figyelembe vételével készül el. A legfőbb kockázati paraméterek a következők voltak: férőhely (sertés, baromfi esetében), padozat, libamáj és a tollfosztás. Ennek megfelelően az állattartó telepek kockázati besorolásuknak megfelelően leggyakrabban évente, legritkábban 5 évente kerülnek ellenőrzésre. További részletek a létesítmény ellenőrzési terv leírásában találhatók. Az állatszállítási útmutatóban megadásra került, hogy milyen kockázati tényezőket figyelembe véve és a szállítmányok hány százalékát kell ellenőrizni. Az útmutató VIII. fejezete tartalmazza az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó irányelveket. A mélységi ellenőrzések a Vám-és Pénzügyőrséggel (VPOP) és a rendőrséggel együtt megyei szinten történnek. Juhszállítmányok esetében központi utasításra az ismert útvonalakon két hetes, eseti, szigorított ellenőrzés történt. Az állatok vágóhídi levágásának állatvédelmi szabályai útmutatóban kerültek meghatározásra. Az állatkísérletek végzésének ellenőrzése a jogszabályi előírásoknak megfelelően évente egyszer történik meg. Speciális tervek, programok Az állatvédelmi ellenőrzések részét képezik a létesítmény ellenőrzési tervnek. A kiemelt ellenőrzési programok általában tartalmaznak állatvédelmi komponenst is. Dokumentált eljárásrendek • Vágóállatokról szóló útmutató • Állatszállításokról szóló útmutató • Az országos állatvédelmi értekezlet emlékeztetői Jelentési rendszer A központ a területi szervek adatai alapján, nemzeti sajátosságként, országos állatvédelmi jelentést készít. A mezőgazdasági haszonállatokról, az állatszállításokról és az állatkísérletekről az Európai Unió Bizottsága részére éves jelentés készül. (az állatkísérletekről 3 évente lenne szükséges Brüsszel felé jelenteni, de a hazai jogszabályok évenkénti jelentést írnak elő). Az állatkísérleti statisztikai jelentések az MgSzH honlapján tekinthetőek meg. Képzések szervezése A megyei képzések képzési terv alapján történnek. 2009-ben a megyék kérésére a negyedéves terv félévesre változott. A képzési tervben a képzések témája lett meghatározva, a téma meghatározásánál a Központ figyelembe vette az FVO által kifogásolt területeket (ketreces tojótyúk tartó telepek problémája; broiler irányelv; kutya-, macskaszállítás). A képzések alkalmával jelenléti ív készül és zárásként sok esetben tesztíratásra is sor került. A Központ évente egyszer vagy kétszer országos állatvédelmi értekezletet tart. Az értekezleteken jelenléti ív készült. Együttműködés MGSZH-n belüli együttműködés: A létesítmény ellenőrzések és a kutyapopuláció megítélésében az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságán belül a Járványvédelmi Osztállyal, az 140


adatok naprakész közzététele ügyében az Informatikai Osztállyal, a vágóhidak tekintetében (kábítás, vemhes állat levágása) pedig az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával tart kapcsolatot az osztály. MGSZH-n kívüli együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztérium, mint jogalkotó szerv, szakmai véleményeket kér az osztálytól. Az Európai Unió Bizottságával való kapcsolattartás a Vidékfejlesztési Minisztériumon keresztül valósul meg. A Vidékfejlesztési Minisztérium Állatvédelmi Tanácsadó Testületének, valamint az Állatkísérleti Tudományos Etikai Tanácsának munkájában az osztály nem vesz részt, de kérdéses ügyekben a kompetens szervtől szakmai állásfoglalást kér. A mélységi ellenőrzések során felső vezetői szintű együttműködés jött létre a Rendőrséggel és a VPOP-val, a határon felmerülő állatvédelmi problémák a VPOP-val közös munka keretében kerülnek megoldásra. A civil szervezetekkel (Herosz, Fauna, Fehérkereszt, Rex, Misina, Mentsvár Alapítvány, Noé stb.) együttműködés alakult ki a következő területeken: állatvédelmi problémák bejelentése; szakmai anyagok közös elkészítése; egyedi esetek megítélése, kezelése. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer




Állatvédelmi civil szervezetek

Együttműködés, képzések

MGSZH ÁÁI Állatvédelmi Osztály


Mélységi ellenőrzés

Mélységi ellenőrzés

Nemzeti Adóés Vámhivatal


Kerületi Hivatal Jóváhagyás, engedélyezés

Ellenőrzés

Nyilvántartás

Képzés szervezése, nyilvántartása

Szállítók, szállítási tevékenység

Gépjárművezetők és kísérők

Engedélyezés Állattartó telepek, vágóhidak, , állatkísérleti létesítmények, etető és itató állomások, ellenőrzési pontok, állatkozmetikumok, állatpanziók, állatkertek

Gépjárművek

141


Magyarország

8.5.15. Állatok nyilvántartása és azonosítása Jogszabályi háttér Az Európai Uniós (EU) jogszabályok az egyes állatfajokra vonatkozó nyilvántartási és azonosító rendszereket külön szabályozzák. A hazai jogszabályok a tenyészetek adatainak nyilvántartására és az egyes állatfajok nyilvántartási és azonosítási rendszereire vonatkozó rendelkezéseket külön (miniszteri rendeletekben) szabályozzák. A rendeletek előírásai alapján hazánkban egy Országos Adatbázis működik, amely több „önálló rendszert tartalmaz. Ezen „önálló rendszerek közül az élelmiszerlánc biztonsága szempontjából a következők emelendők ki: a TIR (Tenyészet Információs Rendszer), az egyes állatfajok (szarvasmarha, sertés, juh és kecske, ló) ENAR (Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer) rendszerei, a BIR (Baromfi Információs Rendszer). A hazai vonatkozó jogszabályok: • az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény • az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény • a tartási helyek, a tenyészetek és az ezzel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (TIR); • a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (szarvasmarha ENAR); • a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet (sertés ENAR); • a juh és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (juh és kecske ENAR); • az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet (ló ENAR); • a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet (BIR). Központi szint feladata Az MgSzH Állattenyésztési Igazgatóság (ÁI) felelős a TIR adatok feldolgozásáért és módosításáért, a papír alapú vágóállat minősítés és a hibás vágási adatok javító bizonylatainak rögzítéséért, az ENAR irattárból történő adatszolgáltatásért az adatok módosításáért, törléséért és az adatbázis adataiból statisztikák készítéséért. Az MgSzH ÁI végzi az állattartók felé irányuló ügyfélszolgálati munkát egyes esetekben. Az MgSzH ÁI az Adatbázis technikai üzemeltetését, az Adatbázisba történő meghatározott adatok (sertés ENAR, juh-kecske ENAR, BIR esetében az ENAR ellenőrzések adatainak kivételével minden adat, míg szarvasmarha ENAR esetében csak bizonyos adatok) rögzítését, valamint ügyfélszolgálat fenntartását - külső cég megbízásával látja el. Az MgSzH ÁI a ló-ENAR esetében az adatok külön adatbázisba (OLIR) történő rögzítését a Lóútlevél Iroda segítségével valósítja meg. Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága (ÁÁI) felelős a füljelzők forgalmazására irányuló pályázatok kiírásárért a a, a pályázati bíráló bizottság összehívásáért és a pályázati szerződések megkötéséért. Az ÁÁI felel az ENAR rendszerek és a kapcsolódó adatbázisok fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos állategészségügyi koncepció kialakításért, hagyja jóvá az ENAR fejlesztéseket és engedélyezi a felhasználói jogosultság kérelmeket. Az MgSzH ÁÁI további feladatai: • az állatjelöléssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések kockázatbecslési szempontjainak EU-s jogszabályok mentén történő meghatározásában való részvétel (e feladatában partnere az MVH); • a Kölcsönös Megfeleltetés körébe tartozó JFGK 6, JFGK 7 és JFGK 8 keretében elvégzett helyszíni ENAR ellenőrzések országos szintű szakmai felügyeletét, valamint a szarvasmarha, 142


•

•

juh- és kecske helyszíni ún. csak ENAR ellenőrzések országos szintű szakmai irányítása és felügyelete; szarvasmarha-, valamint juh- és kecskefélék esetében az elvégzett helyszíni ENAR ellenőrzésekről készült, az EU jogszabályokban meghatározott minta alapján az éves, országos jelentés megküldése az Európai Bizottság (továbbiakban: EB) részére; a területi szerv (megye) által a helyszíni ENAR ellenőrzések alkalmával meghozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések másodfokú elbírálása.

A két igazgatóság közös feladata a rendszeres részvétel az ENAR fejlesztését koordináló munkabizottságban, az eljárásrendek kidolgozása, a füljelző forgalmazók ellenőrzése valamint a kapcsolattartás a füljelző logisztikai rendszer szereplőivel. Az MgSzH REFI feladatai: a kölcsönös megfeleltetési rendszer keretében elvégzendő ellenőrzések rendszerének kidolgozása (a Kölcsönös Megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzések végrehajtásának részletes szabályairól szóló eljárásrend) és a KM helyszíni ellenőrzések során hozott egyes döntések ellen irányuló fellebbezésének elbírálása. Szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék esetében a KM ellenőrzés során egyúttal ENAR ellenőrzést is el kell végezni. A sertések nyilvántartásával és azonosításával kapcsolatos ellenőrzések a kölcsönös-megfeleltetési rendszer keretében történnek. Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a megyei kormányhivatalok Élelmsizerlán-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai látják el. Ezek az alábbiak: • TIR: a jogszabályokban meghatározott esetekben és a jogszabályokban meghatározott adatok feldolgozása, a rendszerbe történő bevitele, a rendszerben lévő adatok karbantartása; • ENAR nyomtatványok igénylése, a rendszer működtetésében résztvevő kollégák nyomtatványokkal történő ellátása, • megyei körzetbe sorolt tenyészetek esetében szarvasmarha igazolólap (marhalevél) (borjú bejelentése, szarvasmarha átkötés) és valamennyi tenyészet esetében útlevél kiállítás, illetve visszavonás; • a megyei körzetbe sorolt szarvasmarha tenyészetek esetében a szarvasmarha ENAR-ban szükséges adatok rögzítése • sertés szállítólevelek 1. és 2. példányának feldolgozása; • az ÉbÁI vezető főállatorvosa jelöli ki és bízza meg a megyei körzeti ENAR kapcsolattartó állatorvosokat, továbbá megszervezi a szarvasmarha, sertés, juh és a kecske fajok ENAR, illetve KM/ENAR ellenőrzésének végrehajtását; • ENAR ellenőrzési jegyzőkönyvek adatainak Országos Adatbázisba történő rögzítése; • a helyszíni ENAR ellenőrzések eredménye alapján határozatban kiszabott állategészségügyi hatósági szankciók fellebbezésének másodfokú elbírálása. Megyei körzeti kapcsolattartó állatorvosok (magánállatorvos) feladata: • szarvasmarha egyed bejelentése és megjelölése • sertések megjelölése Helyi szint feladata Hatósági és jogosult állatorvosok: • TIR bizonylatok ellenjegyzése (tenyészetek és tartási helyek bejelentése, adatainak módosítása esetén jóváhagyás) • szarvasmarha igazolólapok (marhaleveleket) (kijelentés ‒ átkötés és annak igazolása, házivágás, elhullás) irányítása • lovak esetében a lóútlevél kezelése; • egyéb állatfajok esetében a szállítólevelek kiállítása; 143


Magyarország

• az útlevél kérelmek rögzítése; • ENAR, illetve KM/ENAR ellenőrzések elvégzése; Késedelmesen bejelentett szarvasmarha egyedek átkötésekor az állattartó által kezdeményezett átíráskor a megfelelő űrlapot a kerületi főállatorvos ellenjegyzi. Szankcionálási lehetőségek Amennyiben a hatóság jogszabálysértés tényét állapítja meg, akkor a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot szab ki. Összhangban a vonatkozó EU-s jogszabályokkal szarvasmarha-félék, juh- és kecskefélék esetében az egyes ENAR jogszabályokban foglalt bizonyos kötelezettségek megsértése miatt forgalmi korlátozás elrendelése is előírt, további ismeretlen származású szarvasmarha-félék esetében, amennyiben az állatok származását a tartó 48 órán belül nem tudja bizonyítani, akkor az ismeretlen származású állatokat le kell ölni. Források felosztása Humánerőforrás: Központi szinten az MgSzH ÁÁI 2 fő részmunkaidőben, ÁI 2 fő, és REFI 1 fő teljes munkaidőben, foglalkozik a témával. A területi szervnél általában egy fő megyei koordinátor és egy-két fő adminisztrátor látja el a feladatokat. A kerületi hivatalok szintjén felsorolt feladatokat a hatósági állatorvosok és a jogosult állatorvosok végzik el, szükség esetén a kerületi főállatorvos is segítséget nyújt. A megyei körzetbe sorolt (nem önálló) szarvasmarha és sertés tenyészetek esetében az állatok megjelölését a megyei körzeti ENAR kapcsolattartó állatorvos (magánállatorvos) végzi. A rendszer működtetésében résztvevő (egyéb) szereplők: Az állatok megjelölését szarvasmarha-félék és sertés-félék önálló tenyészetei esetében az állattartó, megyei körzetbe sorolt tenyészetek esetében a megyei igazgatóság által kijelölt megyei körzeti ENAR kapcsolattartó állatorvos végzi. Juh- és kecske-félék esetében a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének területi felelősei (instruktorai) végzik az állatok megjelölését, lófélék esetében pedig a megyei lótenyésztési felügyelők. Informatikai rendszerek Az informatikai rendszereket a „Szervezeti felépítés és irányítási rendszer alcím alatt található ábra mutatja be. Az Országos Adatbázisban a tenyészetekkel kapcsolatos adatok a TIR-ben találhatók, míg az állatok egyedi nyilvántartásával és azonosításával összefüggő adatok pedig az adott állatfaji ENAR rendszerben A lóféléket nyilvántartó adatbázisba (OLIR) valamennyi lovat be kell jelenteni, az OLIR adatbázisában a lovak mozgását nem, csak az esetlegesen történő elpusztulásuknak, levágásuknak vagy amennyiben az ország területét elhagyták, annak tényét tartják nyílván. Ellenőrzések természete, prioritásai A szarvasmarha-félék, valamint a juh- és kecskefélék nyilvántartásának és azonosításának helyszíni ellenőrzése kockázatbecslésen alapul. A kockázatbecsléshez szükséges szempontokat EU-s jogszabályi előírások mentén az MgSzH ÁÁI, a szükséges adatokat az MVH szolgáltatja. A kockázatbecslés szempontjait egy külső, szerződéses cég informatikai rendszerében rögzítik. Dokumentált eljárásrendek • Az egyes rendszerekkel kapcsolatos útmutatók a www.enar.hu honlapon találhatók meg. • A Kölcsönös Megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzések végrehajtásának részletes szabályairól szóló eljárásrend és a szarvasmarha átkötések eljárásrendje az MgSzH belső portálján található meg.

144


Nyilvántartások • nagy létszámú és egyéb állattartó telepek állatfajonkénti nyilvántartása; • az ellenőrzésre kiválasztott tenyészetek listája az Országos Adatbázis által generált nyilvántartás, amely a meghatározott szintű felhasználók részére az Adatbázisban bármely időpontban hozzáférhetők; • a központi éves ellenőrzésre nem kijelölt tenyészetek esetében elvégzett ENAR ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás; • az Országos Adatbázis számos, különféle szempontok alapján kiválasztott adatok listába gyűjtésére alkalmas. Jelentési rendszer Az Országos Adatbázis rendszere és adattartalma lehetővé teszi, hogy külön előírt jelentések nélkül a szükséges adatokat a különböző szintű felhasználók az adott szinthez tartozó hozzáférési jogosultsággal lekérdezzék. Az EB részére a szarvasmarha-félék, valamint a juh- és a kecske-félék esetében az adott évben elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményéről a vonatkozó EU jogszabályokban meghatározott szempontok szerint jelentést kell küldeni, az ellenőrzés évét követő naptári év augusztus 31-ig. Az EB részére megküldött jelentés fő részét az ellenőrzött állatokra és tenyészetekre vonatkozó általános adatok, az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, valamint az ENAR ellenőrzések eredményei alapján kiszabott szankciók képezik. Képzések szervezése Az MgSzH megalakulása előtt a megyei kollégák részére koordinációs értekezletek két évente, de szükség szerint kerültek megrendezésre a témában. A KM magyarországi bevezetése óta az ENAR ellenőri képzés a KM képzéssel egyidejűleg kerül megrendezésre e-learning rendszerben. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Az MgSzH megalakulása óta a feladatok ellátásának központi megszervezésében az MgSzH ÁI, az MgSzH ÁÁI, a REFI vesz részt, amelyek a szükséges egyeztetéseket az ún. ENAR-bizottságon belül teszik meg. MgSzH-n kívüli együttműködés: A helyszíni ENAR ellenőrzések kockázatbecslésének elvégzése érdekében az MgSzH ÁÁI, illetve ÁI (szakmai szempontok) kapcsolatban áll a MVH-val (pl. támogatások kifizetésével kapcsolatos adatok), az ENAR ellenőrzésekre történő kiválasztás pedig a KM ellenőrzésekre történő kiválasztással összehangoltan történik, az MVH-val szerződésben álló külső cég közreműködésével. A csak kölcsönös megfeleltetés relevanciájú kérdésekben a VM, az MVH és az MgSzH a KM projekt projektszervezeteiben működik együtt.

145


Magyarország

Szervezeti felépítés és irányítási rendszer VM


MGSZH Állattenyésztési Igazgatóság

Üzemeltetés, fejlesztés

Tenyészet nyilvántartás, állatjelölés- és szállítás informatikai rendszere

Külső cég Ügyfélszolgálat működtetés

Lóútlevél Iroda Adatrögzítés

Fejlesztés

Adatrögzítés (1%)

Tenyészet Információs Rendszer

Adatrögzítés (99%)

Adatrögzítés

Ló ENAR

Juh/ kecske ENAR

MGSZH ÁÁI Járványügyi osztály

Megyei Kormányhivatal ÉBÁI KM ENAR ellenőrzés

Sertés ENAR

Baromfi Információs Rendszer

146

Szarvasmarha ENAR

Adatrögzítés

Kerületi hivatal


8.6.

Élelmiszer

Az alábbiakban az élelmiszer-igazgatás részletes szakterületi leírásai következnek. Általánosságban ezért a területért az MgSzH ÉTbI és a megyei kormányhivatal ÉBÁI-k felelősek. A szakterületi leírások az általános élelmiszer-igazgatással kezdődnek, majd olyan szakterületek kerülnek ismertetésre, melyek eljárásban különböznek az általánostól, vagy fontosságban kiemelkednek. 8.6.1.

Általános élelmiszer-igazgatás

Jogszabályi háttér Az élelmiszer-igazgatás teljes, aktualizált jogszabály-listája elérhető az MgSzH intranetes felületén: http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_igazgatosagok/elelmiszer_takarmanybiztonsag/Jogi_utm/jogs zgyu Központi szint feladata Az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága ellátja az élelmiszer-higiéniával, biztonsággal, -minőséggel kapcsolatos központi igazgatási feladatokat az élelmiszer-előállítás, forgalmazás, továbbá vendéglátás és közétkeztetés területén, koordinálja, felügyeli a területi szervek szakmai munkáját; megtervezi, jóváhagyatja és végrehajtja az éves szakmai hatósági és laboratóriumi ellenőrzéseket; koordinálja az Élelmiszer-biztonsági Elnökhelyettes irányítása alá tartozó igazgatóságok által együtt végzett kiemelt ellenőrzéseket, felügyeli a RASFF gyorsriasztási rendszer működtetését. A laboratóriumok működtetése területén az élelmiszerek minőségével, higiéniájával és biztonságával kapcsolatos vizsgálatokat végez, koordinálja és felügyeli a területi laboratóriumok szakmai tevékenységét, felügyeli az élelmiszerekre vonatkozó országos maradékanyag, kémiai biztonságra vonatkozó, mikrobiológiai, valamint a radiokémiai laboratóriumi mintavételi és elemzési program végrehajtását, minőségellenőrzési program végrehajtását és ehhez kapcsolódó hatósági intézkedéseket. Az igazgatóság engedélyezi és ellenőrzi az élelmiszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat, és kijelöli a szalmonellamentesítés során igénybe vehető laboratóriumokat és vizsgálja az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén használatos, illetve külön jogszabályok által meghatározott és hatáskörébe utalt gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát Az igazgatóság ellátja a vadon termő gombákkal kapcsolatos központi feladatokat, valamint kérelemre a külön jogszabály mellékletében nem szereplő ehető gombafajok árusítására eseti engedélyt ad ki. Az MgSzH ÉTbI részt vesz az élelmiszer előállításával ill. forgalmazásával kapcsolatos jogszabályok előkészítésében, javaslatot tesz jogszabályalkotásra, illetve módosításra. Megyei szint feladata A megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv elkészítése, a helyi szintű ellenőrzések koordinálása, szakmai felügyelete és a RASFF bejelentések kivizsgálása. Az igazgatóság jelentéseket készít a szakterületi feladatok ellátásáról. A megyei kormányhivatal ÉBÁI engedélyezi az élelmiszer-előállító üzemek működését valamint másodfokú hatóságként szerepel a kerületi hivatalok által hozott döntések esetén. Nem hatósági feladata a tájékoztatás, kapcsolattartás a lakossággal, vállalkozókkal, civil szervezetekkel és oktatások, képzések tartása.

147


Magyarország

Helyi szint feladata A kerületi hivatalok részt vesznek a különböző szakhatósági engedélyezési eljárásokban, kiadják az élelmiszer forgalmazáshoz szükséges különengedélyt, a létesítmény ellenőrzési tervben megszabottak szerint ellenőrzik az élelmiszeripari vállalkozásokat. A kerületi hivatal munkatársai kivizsgálják a beérkezett bejelentéseket, panaszokat. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére, tevékenység felfüggesztésere, korlátozására. A hatóság az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti, és az ellenőrzöttet határozatban figyelmeztetheti. Szükség esetén élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Általánosságban az elsőfok a helyi, a másodfok a területi szinten van. A speciális eseteket a szakterületi részletes részek tartalmazzák. Források felosztása Humánerőforrás: megyei és helyi szinten az élelmiszer-igazgatásban dolgozók létszáma 1207 fő és 156 fő laboratóriumi dolgozó, központi szinten 29 fő és 123 fő laboratóriumi dolgozó. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai eszközök: általános fejlettségű számítástechnikai infrastruktúra, a helyi szinten több laptoppal. A hálózat elérésével időnként problémák adódnak. Az informatikai infrastruktúra napi munkavégzésre elegendő, azonban a továbbfejlődést nem teszi lehetővé. Egyéb eszközök: a központi és megyei szinten lévő laboratóriumi eszközök kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Informatikai rendszerek A legfontosabb általános szakmai informatikai rendszereket az OÁIR moduljai, így az élelmiszeres és labor alrendszerek jelentik, melyek az ellenőrzések és vizsgálatok elektronikus kezelését és nyomonkövetését, valamint lekérdezéseket tesznek lehetővé. Ezen kívül szövegszerkesztő, táblázatkezelő, internet, saját iktató és levelező rendszer áll rendelkezésre a munkavégzéshez. Speciális tervek, programok • Az élelmiszer-biztonsági és -minőség több szakterületén éves monitoring terv és éves létesítmény ellenőrzési terv kerül kiadásra. A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások fejezetben, a tervek részletes felsorolása a 14. mellékletben kerül ismertetésre. • Kiemelt ellenőrzések: a nagyobb ünnepekhez (húsvét, karácsony), illetve a nyári idegenforgalmi szezonhoz kötődő, országos összehangolt ellenőrzésekre az élelmiszer előállítás és forgalmazás egyes kiemelt területein kerül sor, az ünnepi hagyományokhoz kapcsolódó, illetve a szezonálisan jellemző élelmiszerekre és tevékenységekre koncentrálva, esetenként a társhatóságok részvételével. Ellenőrzések természete, prioritásai • A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre; • A kiemelt-, illetve célellenőrzések esetén az ellenőrzési prioritások: szezonálisan jellemző termékek, pl. ásványvíz, édesipari termékek, füstölt húskészítmények, hal, tojás, olajos magvak stb., illetve szezonálisan nagyobb forgalmú élelmiszer-forgalmazó helyek 148


• • • •

ellenőrzése, pl. strandok, nemzetközi és országos rendezvények, vásárok, piacok, hipermarketek; Eseti ellenőrzések (pl. bejelentésre); Mindenre kiterjedő, illetve célellenőrzés, esetleg utóellenőrzés adott hiányosság pótlására; Mindenre kiterjedő ellenőrzés élelmiszer eredetű megbetegedést bejelentését követően a járvány kialakulásához vezető tényezők feltárása érdekében; Az ellenőrzések történhetnek előzetes értesítéssel vagy anélkül, esetleg más hatósággal együtt.

Dokumentált eljárásrendek • Hatósági feladatok útmutató: tartalmazza az MgSzH ÉTbI élelmiszer- és takarmány felügyeletének alapvető és legfontosabb feladatait, a különböző területeket érintő eljárásokat, segítséget nyújtva a területi és a kerületi szakembereknek, és megteremti a hatósági feladatok egységes és jogszerű ellátásának alapjait. Az útmutató egyes kiadásai folyamatosan kerülnek bővítésre illetve szükség esetén javításra. • Az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet szerinti regisztrációról szóló eljárásrend. • RASFF bejelentések kivizsgálásának és kezelésének eljárásrendje. • A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárásrend. • Hatósági útmutató az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet végrehajtásához. • Eljárásrend a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez. • Eljárásrend az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet végrehajtásához. • Útmutató az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálásához. • Ivóvíz hatósági felügyelet útmutató • Mintavételi útmutató a monitoring tervekhez. • Akkreditált laboratóriumok minőségirányítási kézikönyvei. Nyilvántartások Központ nyilvántartja: • az engedélyezett előállító létesítményeket; • az élelmiszerekkel kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat; • a saját kutas élelmiszeripari-vállalkozások vízellátására vonatkozó adatokat; • a gomba-szakellenőröket a területi szervek nyilvántartása alapján; • kivizsgált élelmiszer-mérgezések és -fertőzések adatait; • az értékesítés helyén történő élelmiszer előállításra regisztrált létesítményeket (megyei adatok alapján) Megye nyilvántartja: • az élelmiszer előállító és forgalmazó létesítményeket; • az értékesítés helyén történő élelmiszer előállítási tevékenységeket; • a gomba-szakellenőröket. • Helyi szint nyilvántartja: • a regisztrált kistermelőket (lehet a megyénél).

149


Magyarország

Képzések szervezése Éves terv alapján szakterületenként évente két alkalommal országos továbbképzéssel egybekötött szakmai értekezlet, negyedévente helyi munkaértekezletek. Szakterület speciális kérdéseinek megbeszélése 1-3 alkalommal/év. Az élő képzések alapvetően train-the-trainer rendszerben zajlanak. A képzési igények felmérése alapján e-Learning rendszerben történik távoktatás, minden, az adott szakterülettel foglalkozó munkatárs részére. Jelentési rendszer • általános jelentések: a Jelentési rendszer fejezet szerint • éves ellenőrzési és intézkedési adatok; • kiemelt ellenőrzésekről készített számszaki és szöveges jelentés; • ellenőrzések száma, tevékenység felfüggesztése, hiányosságok megállapítása az ok megjelölésével (esetszám), szankciók (figyelmeztetés, bírságok esetszám és összeg), ellenőrzés alá vont tételek száma, forgalomból kivont tételek száma, mennyisége, értéke, a kivonás oka szerint megosztva. • részletes szakmai jelentések: lásd a későbbi szakterületi részeknél. Készenléti tervek Élelmiszer és takarmány-szennyezés esetére a hatályos Nemzeti Válságkezelési Terv vonatkozik. Együttműködés MgSzH más igazgatóságaival: ellenőrzési és mintavételi tervek, jelentések összeállítása, RASFF, valamint egyéb szakmai tevékenységek kapcsán: ÁÁI, ÁDI, ÁTI, NTAI, BI MÉBIH: kockázatbecslés és kockázatkommunikáció területén. VM: szakmai, irányítási, jelentési kapcsolatok. Más hatóságokkal: együttműködési megállapodás a társhatóságokkal közös, kiemelt ellenőrzések végzésére; részvétel az új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezésében. Oktatás: közép- és felsőfokú intézményekben tanuló magyar és külföldi diákok oktatása, szakmai gyakorlati képzés együttműködési megállapodás keretében; óraadás, tananyag-összeállítás szakterületi felsőfokú intézményekkel; Vállalkozók: kapcsolat az élelmiszer-ipari és -kereskedelmi érdekképviseletei szervekkel, civil szervezetekkel (pl. közreműködés GHP anyagok kidolgozásában) Külföldi kapcsolatok: DG SANCO, FVO, EU Bizottsági és Tanácsi munkacsoportok, EUReferencia Laboratóriumok, EFSA.

150





MGSZH ÉTbI Kockázatbecslés RASFF

Másodfokú hatóság Koordináció Kockázatbecslés Nyilvántartás Jelentés

Együttműködés MGSZH Központi és Regionális Laboratóriumok


Szakmai szervezetek

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI Mintafeldolgozás

Koordináció Jelentés Együttműködés (Ételfertőzés)

Engedélyezés

Kerületi Hivatal


Engedélyköteles Élelmiszerelőállítás

Ellenőrzés Mintavétel Bejelentésköteles Élelmiszerelőállítás

151


Élelmiszer forgalmazás

Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szerv


8.6.2.

Magyarország

Állati eredetű élelmiszerek

Jogszabályi háttér • Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról; • Útmutató az állati eredetű élelmiszerek higiéniájáról szóló 853/2004/EK rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásához (2009. február 19.); • A Bizottság 2075/2005/EK rendelete a húsban előforduló trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról; • A Bizottság 2010/89/EU határozata (2010. február 9.) a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított egyes szerkezeti követelmények húsipari, halipari és tojástermelő létesítményekben, valamint hűtőházakban történő alkalmazását érintő átmeneti intézkedésekről; • 66/2006. (IX. 15.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó egyes élelmiszerhigiéniai szabályokról; • 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM rendelet az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer előállításának élelmiszerhigiéniai feltételeiről; • 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről; • 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről; • 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről; A Higiéniai útmutatók (elérhetők a VM honlapján: http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2022); Folyamatosan frissített, engedélyezett üzemek listája az MgSzH honlapján: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/fontosabb_te makorok/elelmiszer_uzemlistak Központi szint feladata Az MgSzH ÉTbI ellátja a központi igazgatási feladatokat, koordinálja, felügyeli a területi szervek szakmai munkáját, útmutatókat, oktató anyagokat készít, a kerületi hivatalok és a területi szervek döntései tekintetében felügyeleti jogkört gyakorol; összeállítja az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési terv állati eredetű élelmiszer előállító létesítményekre vonatkozó részét, felügyeli annak végrehajtását, valamint éves jelentést készít arról, értékeli az eredményeket. Megyei szint feladata A megyei kormányhivatal ÉbÁI feladata a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv továbbontása, a helyi szintű ellenőrzések koordinálása, szakmai felügyelete, fellebbezések elbírálása másodfokon. A megyei igazgatóság engedélyezi az élelmiszer-előállító létesítmények működését. Helyi szint feladata A kerületi hivatalok részt vesznek a különböző szakhatósági engedélyezési eljárásokban, kiadják az élelmiszer forgalmazáshoz szükséges különengedélyt, a létesítmény ellenőrzési tervben megszabottak szerint ellenőrzik az élelmiszeripari vállalkozásokat. A kerületi hivatal munkatársai kivizsgálják a beérkezett bejelentéseket, panaszokat. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére, tevékenység felfüggesztésere, korlátozására. A hatóság az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti, és az ellenőrzöttet határozatban figyelmeztetheti. Szükség esetén élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. 152


Források felosztása Humánerőforrás: helyi szinten az élelmiszer-igazgatásban dolgozók részmunkaidőben végzik ezt a tevékenységet. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai eszközök: általános fejlettségű számítástechnikai infrastruktúra. Informatikai rendszerek A legfontosabb általános szakmai informatikai rendszereket az OÁIR moduljai, így az élelmiszeres és labor alrendszerek jelentik, melyek az ellenőrzések és vizsgálatok elektronikus kezelését és nyomonkövetését, valamint lekérdezéseket tesznek lehetővé. Speciális tervek, programok Az állati eredetű élelmiszerek tekintetében több szakterület éves monitoring terve és az éves létesítmény ellenőrzési terv kerül kiadásra. A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások fejezetben kerül ismertetésre. Ellenőrzések természete, prioritásai A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre; Dokumentált eljárásrendek • Hatósági feladatok útmutató • Az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet szerinti regisztrációról szóló eljárásrend. • Hatósági útmutató az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet végrehajtásához. • Eljárásrend a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez. • Eljárásrend az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet végrehajtásához. • Mintavételi útmutatók a monitoring tervekhez. Nyilvántartások Az MgSzH nyilvántartja az engedélyezett előállító létesítményeket; az értékesítés helyén történő élelmiszer előállításra regisztrált létesítményeket (megyei adatok alapján). Megye nyilvántartja az élelmiszer előállító és forgalmazó létesítményeket; az értékesítés helyén történő élelmiszer előállítási tevékenységeket. Helyi szint nyilvántartja a regisztrált kistermelőket (lehet a megyénél). Együttműködés MgSzH más igazgatóságaival: ellenőrzési és mintavételi tervek, jelentések összeállítása, RASFF, valamint egyéb szakmai tevékenységek kapcsán: ÁÁI, ÁDI, ÁTI; VM: szakmai, irányítási, jelentési kapcsolatok; Más hatóságokkal: együttműködési megállapodás a társhatóságokkal közös, kiemelt ellenőrzések végzésére; Vállalkozók: kapcsolat az élelmiszer-ipari érdekképviseletei szervekkel, civil szervezetekkel (pl. közreműködés GHP anyagok kidolgozásában) Külföldi kapcsolatok: DG SANCO, FVO, EU Bizottsági és Tanácsi munkacsoportok.

153


8.6.3.

Magyarország

Reziduumok

Jogszabályi háttér Az állatgyógyászati szermaradék tekintetében az alapvető jogszabályok a következők: • A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről; • A Bizottság határozata (1997. október 27.) az egyes állati termékekben lévő egyes anyagok és azok maradványai ellenőrzése céljából a 96/23/EK tanácsi irányelvben előírt mintavétel szintjeinek és gyakoriságának a megállapításáról; • Az Európai Parlament és Tanács 470/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeinek meghatározására irányuló közösségi eljárásokról; • A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról; • 10/2002. (I. 23.) FVM rendelet az állati eredetű élelmiszerekben előforduló, egészségre ártalmas maradékanyagok monitoring vizsgálati rendjéről; • 24/2004. (III. 2.) FVM rendelet az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagok és a bétaagonisták állattenyésztésben történő felhasználásának tilalmáról; • A növényvédőszer-maradékok tekintetében: • 396/2005/EK rendelet (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről; • 901/2009/EK rendelet (2009. szeptember 28.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszer-maradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók növényvédőszer-maradékoknak való kitettsége értékelésére irányuló, a 2010., 2011. és 2012. évre vonatkozó, többéves összehangolt közösségi ellenőrzési programról; • 915/2010/EU rendelet (2010. október 12.) az Unió 2011., 2012. és 2013. évre vonatkozó, a növényi és állati eredetű élelmiszerekben, illetve azok felületén található növényvédőszermaradékok határértékének való megfelelés biztosítására, valamint a fogyasztók ilyen növényvédőszer-maradékoknak való expozíciójának értékelésére irányuló, többéves összehangolt ellenőrzési programjáról; • 66/2010. (V. 12.) FVM rendelet a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről. Központi szint feladata A központi szinthez tartozó laboratóriumok feladata élelmiszerminták szermaradékra történő vizsgálata. Az MgSzH ÉTbI feladata a reziduum monitoring terv elkészítése, felülvizsgálata, a monitoring végrehajtása során a vizsgálati kapacitás optimalizálása, éves jelentések készítése; a nem megfelelőség esetén az intézkedések nyomonkövetése. Az ÉTbI szakmai értekezleteket és továbbképzéseket tart a területi kollégák részére; útmutatókat, oktatóanyagokat készít és aktualizál; valamint részt vesz a jogszabályok előkészítésében. Megyei szint feladata A megyei kormányhivatalok ÉBÁI feladata a monitoring terv továbbontása; helyi szintű ellenőrzések koordinálása, szakmai felügyelete; fellebbezések elbírálása másodfokon; szakmai értekezletek és továbbképzések tartása a területi kollégáknak.

154


Helyi szint feladata A helyi szinten történik a hatósági mintavétel, az ellenőrzési terv elvégzése; valamint nem megfelelőségek esetén intézkedés, és a hatósági eljárás lefolytatása. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére. Szükség esetén élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Az elsőfokú hatóság a kerületi hivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal ÉbÁI határoz. Források felosztása Humánerőforrás: helyi szinten az élelmiszer-igazgatásban dolgozók részmunkaidőben végzik ezt a tevékenységet. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai eszközök: általános fejlettségű számítástechnikai infrastruktúra. Egyéb eszközök: a központi és megyei szinten lévő laboratóriumi eszközök kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Informatikai rendszerek A legfontosabb általános szakmai informatikai rendszereket az OÁIR moduljai, így az élelmiszeres, takarmány és labor alrendszerek, valamint az NTI vonatkozásában az ÉLB labor modul jelentik, melyek az ellenőrzések és vizsgálatok elektronikus kezelését és nyomonkövetését, valamint lekérdezéseket tesznek lehetővé. Speciális tervek, programok • Az állatok és az állati eredetű élelmiszerek vizsgálata reziduumokra a harmonizált közösségi ellenőrzési program keretében: - Reziduum-toxikológiai ellenőrzési terv: 96/23/EK irányelv (1996.április 29.) előírásának megfelelően az ÉTbI, mint központi intézmény felelős az állatok és állati eredetű termékek megfigyeléséért, területen működők összehangolásáért, az adatok gyűjtéséért, azok továbbításáért a Bizottság felé. Ellenőrzési tervet készít a nemzeti intézkedésekről, amely tartalmazza az irányelv melléklete alapján, hogy milyen állat milyen szervéből milyen vizsgálatra, milyen gyakorisággal kell hatósági mintát venni az előző év vágási adatai alapján. A program része az önellenőrzés a piaci szereplők részéről, a hatósági ellenőrzések, ha szükséges (szabálytalanság, pozitív labor eredmény esetén) az intézkedések, valamint a nemzeti referencia laborok vizsgálatai előre meghatározott maradékanyagokra. • Növényvédőszer maradékok vizsgálata a harmonizált közösségi ellenőrzési program keretében: - Növényvédőszer-maradék monitoring terv, valamint - állati eredetű élelmiszerek esetén a Reziduum-toxikológiai ellenőrzési terv: A 2010. évre vonatkozóan: a Bizottság 901/2009/EK rendelete szerint; a 2011. évre vonatkozóan: a Bizottság 915/2010/EU rendelete szerint. A mintavételt a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint ezek hatósági ellenőrzéséről szóló 66/2010. (V. 12.) FVM rendelete 1. számú mellékletében foglaltak alapján kell végezni. A zöldségek-gyümölcsök tekintetében az NTAI (NTI), az élelmiszerek (állati és nem állati eredetű feldolgozott élelmiszerek) esetében az ÉTbI (ÉBÁI) felelős az eljárásért. 155


Magyarország

Ellenőrzések természete, prioritásai • A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre; • Az állati eredetű élelmiszerek szermaradékainak tekintetében a 96/23/EK rendelet előírásai szerint; • A növényvédőszerek esetében a 901/2009/EK és a 915/2010/EU rendeletek szerint. Dokumentált eljárásrendek • Hatósági feladatok útmutató; • Reziduum-eljárásrend; • Mintavételi útmutató a monitoring tervekhez: Reziduum ellenőrzési terv útmutató; Nyilvántartások A nem megfelelőségek, és a velük kapcsolatos intézkedések nyilvántartását a Központ vezeti. Képzések szervezése Lásd az általános részt. Jelentési rendszer A 96/23/EK irányelv 8. cikke éves jelentési kötelezettséget ír elő a DG SANCO felé az előző évi terv teljesüléséről, valamint az előfordult pozitivitásokról, és azok kivizsgálásáról. Ezzel egy időben év elején ugyancsak be kell nyújtani az éves kiindulási mintatervet a DG SANCO-nak. Együttműködés MgSzH más igazgatóságaival: ellenőrzési és mintavételi tervek, jelentések összeállítása, RASFF, valamint egyéb szakmai tevékenységek kapcsán: ÁTI, NTAI. MÉBIH: kockázatbecslés és kockázatkommunikáció területén. VM: szakmai kapcsolatok. Külföldi kapcsolatok: DG SANCO, FVO, EU-Referencia Laboratóriumok, EFSA.

156



MGSZH Központ Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes

MGSZHK ÉTbI Kockázatbecslés Jelentés MGSZH Központi és Regionális Laboratóriumok


Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI Mintafeldolgozás Koordináció Jelentés

Mintaküldés

Kerületi Hivatal

Ellenőrzés Mintavétel Élelmiszerlánc szereplők (Előállító, Forgalmazó)

157


Kockázatbecslés


8.6.4.

Magyarország

Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok

Jogszabályi háttér Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen kapcsolatba kerülő anyagok jogi szabályozásának alapja az európai parlament és a tanács 1935/2004/EK rendelete (2004. október 27.) az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről. A különböző anyagokra ezen kívül egyedi rendeletek, előírások vonatkoznak. A műanyagok területe jól szabályozott; az előírások többségét a Magyar Élelmiszerkönyvben adták ki. Külön szabályozás létezik pl. a regenerált cellulózra, epoxibázisú anyagokra, kerámiára, gumira, valamint az aktív és intelligens anyagokra, míg nincs szabályozás pl. a papírra, üvegre, fára, fémekre, ragasztóra, nyomdafestékre, stb. (csak a BfR és a Council of Europe ajánlásai). Központi szint feladata A Központ által ellátott feladatok jórészt nem hatósági jellegűek, így a legfontosabb feladat a monitoring terv elkészítése, felülvizsgálata, a monitoring végrehajtása során mérési kapacitás optimalizálása, éves jelentés készítése, és a laboratóriumi feladatok ellátása. Az MgSzH ÉTbI laboratóriuma külső megrendeléseknek is eleget tesz, az így kapott laboreredmény alátámasztó dokumentuma a megfelelőségi nyilatkozatnak. Megyei szint feladata A Megyei szint feladata ‒ az általános feladatai mellett ‒ a mintavételi terv megyei tovább-bontása. Helyi szint feladata A helyi szint feladata a mintavételek lefolytatása, valamint az esetleges nem megfelelőségek esetén az intézkedés, a hatósági eljárás lefolytatása. A helyi szint feladata továbbá az élelmiszer-csomagolóanyag gyártók, forgalomba hozók nyilvántartásba vétele. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére. Szükség esetén élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Az elsőfokú hatóság a kerületi hivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal ÉbÁI határoz. Források felosztása Humánerőforrás: a központi laboratóriumban 4 fő látja el a feladatot, a nemzetközi kapcsolattartás, a monitoringgal, a körvizsgálatokon való részvétellel kapcsolatos feladatok és a megfelelőségi nyilatkozatokhoz szükséges megrendeléses laboratóriumi vizsgálatok jelenleg megoldhatók, azonban a helyettesítés nem teljesen megoldott, a fejlesztésre nem jut humánerőforrás. A helyi szinten az ezt a feladatot ellátó emberek részmunkaidőben dolgoznak. Létesítmények: MgSzH ÉTbI Élelmiszer Toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratórium. Informatikai eszközök: általános. Egyéb eszközök: a laboratóriumi eszközpark megfelelő. Informatikai rendszerek A laboratóriumi alrendszert (OAIR) használja a laboratórium, ez a minták teljes elektronikus követését teszi lehetővé. A vizsgálatok jellegzetessége, hogy sok a szöveges jellemző, így a lekérdezések nem tudnak nagyon precízek lenni.

158


Speciális tervek, programok Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok mintavételi monitoring terve (Csomagolóanyag vizsgálati program) a korábbi évek vizsgálati eredményei és a tapasztalatai kockázatok figyelembe vételével alakul ki. A monitoring tervhez mintavételi útmutató is tartozik, melyben az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen közvetlenül érintkező illetve azok közvetlen környezetében használatos anyagok, csomagolóanyagok, eszközök, háztartási eszközök mintavételezésének szabályait tartalmazza. Ellenőrzések természete, prioritásai A hatósági ellenőrzéseknél a dokumentáció-ellenőrzés kulcsfontosságú, ennek eredménye alapjában befolyásolja a mintavételezést (kockázati szempont). A Csomagolóanyag-monitoring terv a korábbi évek vizsgálati eredményei és a tapasztalatai kockázatok figyelembe vételével alakul ki. Dokumentált eljárásrendek • Élelmiszerrel rendeltetésszerűen, közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagok monitoring vizsgálata. • Mintavételi eljárás élelmiszerekkel érintkező anyagok élelmezés-egészségügyi szempontból történő hatósági ellenőrzésére • Ellenőrzési útmutató az élelmiszeripari gépek higiéniai alkalmasságának ellenőrzéséhez. Nyilvántartások A nyilvántartások egy része a labor-alrendszerből érhető el. Ezen kívül a helyi hatósági szint feladata az élelmiszer-csomagolóanyag gyártókat, forgalomba hozókat nyilvántartásba venni. Képzések szervezése Az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos mintavételek, hatósági eljárások vonatkozásában a helyi szint számára az MgSzH ÉTbI képzéseket szervez. Oktatási anyag készül e-learninges oktatás céljára. Jelentési rendszer Jelen pillanatban a Bizottság és a CRL ad hoc adatkérései képezik a jelentéseket. Együttműködés MgSzH ÉTbI: az összes igazgatási osztállyal szoros munkakapcsolat. Más hatóságokkal: a több hatóságot érintő kiemelt ellenőrzések során együttműködés. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az reziduum fejezetben leírtakkal.

159


8.6.5.

Magyarország

Radioanalitika

Jogszabályi háttér A radioanalitikai ellenőrzést főként EU jogszabályok szabályozzák, jelentési kötelezettség áll fenn a RASFF (DG SANCO) és az Energia Igazgatóság felé (DGTREN H4) is. A monitoring mintavételi tervet a 2000/473/EURATOM írja elő, megadja az ellenőrizendő közegeket és az érzékenységet is, így tudni kell mérni az aktuális koncentrációt. Az ellenőrzés alapszabályait a 96/29/EURATOM fekteti le, a Csernobilt követő szabályozás csak Cs-137 és Cs-134-re terjed ki élelmiszer és takarmány vonatkozásában. A jövőbeni eseményre vonatkozó szabályozás izotópcsoportokat fed le. További jogszabályok: • A Tanács 3954/87 EURATOM rendelete a nukleáris balesetet, vagy bármely más radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és takarmányok radioaktív szennyezettségének legmagasabb megengedhető mértékeinek megállapításáról • A Tanács 733/2008/EK rendelete (2008. július 15.) a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről • A Tanács 1048/2009/EK rendelete (2009. október 23.) a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 733/2008/EK rendelet módosításáról • 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • A Tanács 737/90/EGK rendelete (1990. március 22.) a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről • A Bizottság 1635/2006/EK rendelete (2006. november 6.) a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról • A Bizottság 1609/2000/EK rendelete (2000. július 24.) a csernobili atomerőműben történt balesetet követően a harmadik országokból származó mezőgazdasági termékek behozatalára irányadó feltételekről szóló 737/90/EGK tanácsi rendelet alkalmazásából kizárt termékek jegyzékének létrehozásáról • 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről • 2000/473/Euratom: Az Euratom Szerződés 36. cikkének a népesség egészét érő sugárterhelés felmérése érdekében a környezeti radioaktivitás-szint figyelemmel kísérésére vonatkozó alkalmazásáról szóló ajánlás • 2003/274/EC: A lakosság védelme és informálása bizonyos vadon termő élelmiszerek csernobili atomerőmű balesetéből származó cézium szennyezettségéből adódó terhelésről szóló ajánlás • A Tanács 3954/87/EURATOM rendelete (1987. december 22.) nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról • A Tanács 2219/89/EGK rendelete (1989. július 18.) nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően az élelmiszerek és a takarmányok kivitelére vonatkozó különleges feltételekről • A Bizottság 944/89/EURATOM rendelete (1989. április 12.) a nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a kisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszerek radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető határértékének megállapításáról • A Bizottság 770/90/EURATOM rendelete (1990. március 29.) nukleáris balesetet vagy bármely egyéb radiológiai veszélyhelyzetet követően a takarmányok radioaktív szennyezettsége legmagasabb megengedhető mértékének megállapításáról 160


Központi szint feladata A Központ által ellátott feladatok jórészt nem hatósági jellegűek. Legfontosabb feladat a monitoring terv elkészítése, felülvizsgálata, a monitoring végrehajtása során mérési kapacitás optimalizálása, éves jelentés készítése. További feladat az FVM REH12 szakmai irányítása, minőségirányítás hálózati szinten (módszerek harmonizálása, módszerfejlesztés, körvizsgálatok szervezése, képzések szervezése). Az atomenergetika terén történő jogszabályi változtatások esetén véleményezési joga van a VM-nek és az MgSzH-nak, az MgSzH ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium vezetője a Műszaki Tudományos Tanácsba kinevezett tag a VM, mint ágazat részéről, valamint az OKSER13 Szakbizottság tagja a VM, mint ágazat részéről. További feladat a VM Nukleárisbalesetelhárítási Intézkedési Terve (BEIT) megírása, és az abban kirótt központi feladatok ellátása. A radioanalitikai monitoring program tartalmaz jelentési szinteket, ha valamely élelmiszer radioizotóp tartalma meghaladja ezen értékeket, jelezni kell a laboratóriumoknak a központ felé, központban dózisbecslés alapján döntés születik a továbbiakról (újabb mintavétel, szélesebb körű mintavétel, azonnali területfelmérés, visszavonás kezdeményezése, stb.). Megyei szint feladata A megyei szint feladata a radioanalitikai mintavételi terv megyei tovább-bontása, valamint a megyei BEIT elkészítése, az abban kirótt feladatok ellátása. Helyi szint feladata A helyi szint feladata a mintavételek lefolytatása, valamint az esetleges nem megfelelőségek esetén az intézkedés, a hatósági eljárás lefolytatása. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére. Szükség esetén élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Az elsőfokú hatóság a kerületi hivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal ÉbÁI határoz. Források felosztása Humánerőforrás: központban 7 fő, területen 20 fő látja el a laboratóriumi feladatokat, a mintavételeket részmunkaidőben látják el a területi szervek dolgozói. Laboratóriumi eszközök: az országban szétszórva találhatók a mérőeszközök, így az alap és feldolgozott állapotú minták szállítására van szükség. Gamma-spektrométer már minden laboratóriumban van (Székesfehérváron rossz, Debrecenben nincs kihasználva), az alacsony hátterű alfa-béta számláló Debrecenben nincs használatban, Szombathelyen, Szekszárdon és a központban pedig az előkészített minták szállítása után folyik a mérés. Az alfa-spektrometria Szekszárdon (Pu izotópok), Szombathelyen (U izotópok) és központban (Pu, U, Po) elérhető, az előkészítetlen minták szállítása után. Béta-spektrometria csak a központban, előkészített minták szállítása Kecskemétről, ahol a H-3 és C-14 mintaelőkészítő kemence és elnyelető rendszer van. Használt informatikai rendszerek A laboratóriumi alrendszert használja a hálózat összes laboratóriuma, ez a minták teljes elektronikus követését teszi lehetővé.

12

FVM REH: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Radioanalitikai Ellenőrző Hálózata – hagyományőrzésből maradt a név 13

OKSER: Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer 161


Magyarország

Az általánosságban használt alrendszer mellett a radiológiai eredmények térképen történő megjelenítéséhez a Központ ArcView szoftvert is használ a tervezési, adatfeldolgozási céllal normál körülmények között az éves jelentések elkészítéséhez is, döntéselőkészítés balesetelhárítási céllal. Speciális tervek, programok A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretei között működő radioanalitikai laboratóriumok feladata az élelmiszerek, takarmányok valamint a vadon élő szervezetekből nyerhető élelmiszerek radioaktivitásának ellenőrzése, továbbá a mezőgazdasági termelést befolyásoló közegek és az export-import monitorozása. A feladatot minden tagállam számára az EU egyik alappillérének tekintett Euratom Egyezmény 35. és 36. cikkelyei, a 2000/473/Euratom, valamint az erre épülő nemzeti szabályozás írja elő. Az ellenőrzési kötelezettség a következő jogszabályokban is nevesítve van: 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról és a 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről. A radioanalitikai program célja, hogy a mérési eredményekből becsülni lehessen a lakosság táplálékláncból eredő dózisterhelésének mértékét, követni lehessen a hazai ökológiai környezet radioaktivitásának változásait, illetve a lakosság felé megalapozott módon, megnyugtatóan demonstrálni lehessen a fogyasztásra kerülő élelmiszer radiokémiai biztonságát. A jelentési kötelezettség teljesítése jelenleg az EU Energia és Szállítás Általános Igazgatósága (EU DG-TREN) felé az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszeren (OKSER) keresztül történik, a Környezeti Radioaktivitás Monitoring adatbázisba (Radioactivity Environmental Monitoring - REMdb). Az európai szabályozás szerinti nem-megfelelőség esetén a hálózatnak azonnali jelentési kötelezettsége van az Élelmiszer és Takarmány Gyorsértesítési Rendszeren keresztül is. Az évente felülvizsgált monitoring terv tartalmaz az élelmiszerek radioaktivitásának felmérésén kívül a mezőgazdasági környezetre információt adó mintákat, beleértve a vadgazdálkodást, állandó elemeket a hazai termelés monitorozására és a hosszú távú tendenciák megállapítására, valamint teret ad a fogyasztási és termelési szokások módosulásából adódó változásoknak is. Ellenőrzések természete, prioritásai Jogszabály szerint kijelölt szempontok: • Cs-137+Cs-134 elsősorban importból, haza termelésből. Ez a csernobili eseményeket követő szabályozás, a felezési idő 30 év, az előírást várhatóan rendszeresen megújítják a lebomlásig. A vizsgálandó élelmiszercsoportok: bébiétel 4-6 hónaposok részére, tej és tejtermékek, egyéb élelmiszer. • Erdei környezetből, tavakból származó halból, vadon termő gombából. Ezeket a lassúbb öntisztulási folyamat miatt jelölték ki. Kockázati szempontok szerint: • Fogyasztási statisztika alapján az öt alapvető élelmiszercsoportról (tejtermék, húsféle, gabona, zöldség, gyümölcs) kell információt gyűjteni, az éppen aktuális szintet meg kell tudni határozni. • Lakosság korcsoportjait megcélzó élelmiszerek közül kiemelten kezelendők az 1 év alattiaknak és a 12-17 éveseknek szánt specifikus táplálékok. A dóziskonverziós tényezők e két korosztályra a legkedvezőtlenebbek, természetesen izotóptól függ, melyik csoportra hat rosszabbul. • Izotópok szerint leegyszerűsített megközelítésben: a szervezetbe jutva a legveszélyesebbek az alfa-sugárzók, a többinél életkortól és izotóptól, effektív felezési időtől függően változik, de kiemelendők még a csontkereső elemek izotópjai. • Mezőgazdasági termelési környezet ellenőrzése, a fenntarthatóság figyelembevételével (Atomtörvény, 16/2000 EüM rendelet), indikátornövények (integrál [pl. moha] és differenciál [sóska, paraj] indikátorok) vizsgálata.

162


Dokumentált eljárásrendek • Módszerkönyv ‒ FVM REH • FVM BEIT (FVM Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terve) • Monitoring mintavételi eljárásrend Nyilvántartások A nyilvántartások zöme a labor-alrendszerből érhető el. Ezeken kívül a szakterület szempontjából fontos a laboratóriumok által vezetett izotópnyilvántartás. Képzések szervezése A képzések elsősorban saját hálózatnak szólnak. A fő képzési célok a minőségirányítási, a mintavételi és a nukleárisbaleset-elhárítási képzések. Jelentési rendszer Éves jelentések az FVM-nek (Humánpolitikai és Igazgatási Főosztály), társhatóságoknak, OAH14nak, Katasztrófavédelemnek. HAKSER15 – a jelentési kötelezettséget 275/2002 (XII. 21.) Korm rendelet 4. § (3) bekezdése írja elő, amely gyakorlatilag az adatok egy olyan kigyűjtését jelenti, melyek a 16/2000 (VI. 8.) EüM rendelet 7. sz. melléklete szerinti kiemelt létesítmények környezetéből származnak és az élelmiszerelőállítással, a mezőgazdasági termeléssel összefüggésbe hozhatók. Az FVM REH 1985-től éves szinten szolgáltat adatokat ebbe a rendszerbe; évente egyszer jelentendők az összegyűjtött mérési eredmények az OSSKI16-nak. OKSER – a 275/2002 (XII. 21.) Korm rendelet alapján az élelmiszerekben mért Cs-137, K-40, Sr-90 adatok szolgáltatása. Jelenleg évente egyszer történik az összegyűjtött eredmények jelentése. Hazánkban mindkettőt az OSSKI fogja össze, jelentést készít az OAH-nak, amit azután küldenek ki az EU-nak. Az adatbázis fizikai helye: Institute for Sustainable Development – Ispra (Olaszország). Az intézetet az EU működteti, ők készítik el az egész Európára vonatkozó összefoglalókat és ők is terjesztik be a megfelelő EU Bizottságnak, akik aztán közzéteszik. Készenléti tervek FVM Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terve (FVM BEIT): ÁNBSz (Ágazati Nukleárisbaleset-elhárítási Szervezet) működése: • VM-ben felelőse Humánpolitikai és Igazgatási Főosztály, • VM-ben feje államtitkári szint, folyamatos ügyelet és kapcsolattartási pont a VM-ben ‒ ők vehetik a riasztást és adják tovább a VM-en belül és kívül. • az MgSzH kapcsolattartója az ÉTbI igazgatója és a Radioanalitikai Referencia Laboratórium vezetője. • Nekik kell riasztani a hatósági vonalat, illetve a radioanalitikai laboratóriumokat Együttműködés ÉTbI A referencia anyagok karakterizálása terén együttműködés szükséges a fém-analitikát végző munkatársakkal, elsősorban az ICP-MS technikával. MgSzH A monitoring mintavételek során együttműködés az NTI-vel. FVM Nukleárisbaleset-elhárítás: FVM BEIT felülvizsgálatok‒ FVM Humánpolitikai és Igazgatási Főosztály 14

OAH: Országos Atomenergia Hivatal HAKSER: Hatósági Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer 16 OSSKI: Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet 15

163


Magyarország

Más hatóságok OKSER: Katasztrófavédelem, KöViM, EüM, MTA Atommagkutató Intézete, KFKI, oktatási intézmények, OAH Nemzetközi Az ALMERA17 hálózat európai regionális koordinációs központ feladata: szakmai kapcsolattartás, évente egy összejövetel szervezése, lebonyolítása, Referencia anyagok előállítása, karakterizálása – IAEA18 együttműködésben vállalt feladat In-situ referencia területek kijelölése (természetesekre, Cs-137-re) – IAEA együttmű-ködésben vállalt feladat Radioökológia témakörében az IAEA EMRAS19 projektben közreműködés (szabályozás támogatása) Egyetemek Hazai és külföldi egyetemekkel együttműködés – diplomások fogadása, szakmai gyakorlata. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az reziduum fejezetben leírtakkal.

17

ALMERA: az IAEA által létrehozott hálózat: Analytical Laboratories for Environmental Safety IAEA: International Atomic Energy Agency 19 EMRAS: Environmental Modelling for Radiation Safety 18

164


8.6.6.

Élelmiszerek besugárzása

Jogszabályi háttér • 1999/2/EK irányelv az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerekre és élelmiszer-összetevőkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről; • 1999/3/EK irányelv az ionizáló sugárzással kezelt élelmiszerek és élelmiszer-összetevők közösségi listájának megállapításáról; • 2002/840/EK bizottsági határozat az élelmiszerek besugárzására elismert harmadik országbeli létesítmények listájának elfogadásáról; • 19/2004. (II.16.) FVM-ESZCSM-GKM együttes rendelet az élelmiszerek jelöléséről. • Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius) 1-2-1999/2 sz. előírása: Az élelmiszerek ionizáló energiával való kezelési szabályai • Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius) 1-2-19/1979 sz. előírása: Az élelmiszer besugárzó létesítmények ajánlott működési szabályzata Központi szint feladata Az élelmiszerek besugárzottságának hatósági vizsgálatát Magyarországon kizárólag az MgSzH ÉTbI Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriuma végzi. Megyei szint feladata A Megyei szint feladata ‒ az általános feladatai mellett ‒ a mintavételi terv megyei tovább-bontása. Helyi szint feladata A helyi szint feladata a mintavételek lefolytatása, valamint az esetleges nem megfelelőségek esetén az intézkedés, a hatósági eljárás lefolytatása. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére. Szükség esetén élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Az elsőfokú hatóság a kerületi hivatal, másodfokon a megyei kormányhivatal ÉbÁI határoz. Források felosztása Humánerőforrás: az analitikai labor dolgozói létszáma: 15 fő, ebből a besugárzottság kimutatásával 2 fő foglalkozik. Létesítmények: MgSzH ÉTbI Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratórium. Informatikai eszközök: általános. Egyéb eszközök: a laboratóriumi eszközpark megfelelő. Informatikai rendszerek A laboratóriumi alrendszert (OAIR) használja a laboratórium, ez a minták teljes elektronikus követését teszi lehetővé. Speciális tervek, programok Az élelmiszerek besugárzásának monitorozására a Monitoring terv részeként mintegy 130 minta vizsgálatára kerül sor.

165


Magyarország

Dokumentált eljárásrendek MSZ EN 1788: Élelmiszerek. A besugárzottság termolumineszcenciás kimutatása olyan élelmiszerekből, amelyekből szilikátásványok vonhatók ki. Ezen kívül belső eljárási utasítás van érvényben a kimutatásra. Nyilvántartások Az egyes élelmiszerek ionizáló sugárzással történő kezelésére engedélyezett létesítmények. Jelentési rendszer A VM-en keresztül az EU fele van jelentési kötelezettség, 2011-ben készül el az első jelentés (a vizsgálatokat 2009. júniusa óta zajlanak). Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az reziduum fejezetben leírtakkal.

166


8.6.7.

Élelmiszerek minősége, összetétele, címkézés, táplálkozási összetevőkre vonatkozó információk

Jogszabályi háttér • Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról 1924/2006/EK rendelet (2006. december 20.); • A vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet (2006. december 20.); • Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 8/B.§; • Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II. 26.) FVM-ESZCSM-GKM rendelet; • Az előrecsomagolt termékek névleges mennyiségére vonatkozó szabályok megállapításáról és azok ellenőrzési módszereiről szóló 13/2008. (VIII. 8.) NFGM–FVM együttes rendelet; • Magyar Élelmiszerkönyvi előírások: 1-1-90/496 számú előírása az élelmiszerek tápérték jelöléséről (a 152/2009. (XI.12.) FVM rendelet 1. mellékletében jelent meg) Központi szint feladata Lásd általános részben foglaltak. Megyei szint feladata A Megyei szint feladata – az általános feladatai mellett – a mintavételi terv megyei tovább-bontása. Helyi szint feladata A helyi szint feladata a mintavételek lefolytatása, valamint az esetleges nem megfelelőségek esetén az intézkedés, a hatósági eljárás lefolytatása. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére. Szükség esetén élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Elsőfokú hatóság a Kerületi hivatal, másodfokon a megyei szint határoz. Források felosztása Humánerőforrás: központi szinten az élelmiszer-minőségellenőrzésben dolgozók (Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály) létszáma 6 fő. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai eszközök: általános. Egyéb eszközök: a központi és megyei szinten lévő laboratóriumi eszközök kielégítik a velük szemben támasztott követelményeket. Informatikai rendszerek Az általános informatikai rendszerek mellett a legfontosabb szakmai informatikai rendszereket az OÁIR moduljai, így az élelmiszeres és labor alrendszerek jelentik, melyek az ellenőrzések és vizsgálatok elektronikus kezelését és nyomonkövetését, valamint lekérdezéseket tesznek lehetővé. Speciális tervek, programok A minőségellenőrzési monitoring terv alapján az előállító helyeken a létesítményellenőrzési terv szerint ellenőrizendő üzemekben és a kereskedelmi egységekben, vendéglátó helyeken kell mintát venni, minden termék esetén csomagolás és jelölés vizsgálatot kell végezni és emellett szúrópróbaszerű minőségi, összetételi paraméter vizsgálata van előírva. 167


Magyarország

Ellenőrzések természete, prioritásai A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre. Az ellenőrzés a létesítményellenőrzési terv alapján történik. Ennek kialakításakor figyelembe vettük a létesítmények kockázatossági besorolását, az előző évben végzett ellenőrzéseket, azok eredményét, esetleges szankcionálásokat. A tervezés menete: A különösen magas besorolású létesítmények és vállalkozások mindegyikét, a magas besorolású létesítmények és vállalkozások felét (50 %-át), az átlagos besorolású létesítmények és vállalkozások egyharmadát (33 %-át), az alacsony besorolású létesítmények és vállalkozások egyötödét (20 %-át) jelöltük ki ellenőrzésre 2010. április 1. és 2011. március 31. között. Az így kialakult 1 évre kiválasztott egységek ellenőrzésére negyedéves ütemezést készítünk, amely általánosságban időarányosan szétosztva tartalmazza az ellenőrzéseket. A húsvéti és a karácsonyi időszakban kiemelt ellenőrzések keretében a frekventált termékek magyarországi gyártóinál és a forgalmazás területén történnek ellenőrzések. Dokumentált eljárásrendek • Mintavételi útmutató a monitoring tervhez. • Hatósági feladatok útmutató Együttműködés MgSzH ÉTbI: minden osztállyal VM: Magyar Élelmiszerkönyv Bizottságokban aktív részvétel; közös képzés tartása a VM-el. Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az reziduum fejezetben leírtakkal.

168


8.6.8.

Hagyományosan különleges megjelöléses oltalom

termékek

és

Földrajzi

jelzéses

és

eredet

Hagyományosan különleges termék: szikvíz termék. Közösségi oltalom alatt álló földrajzi árujelzők: Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Budapesti téliszalámi, Szegedi (téli)szalámi, Gyulai kolbász /Gyulai pároskolbász, Csabai kolbász / Csabai vastagkolbász, Szegedi fűszerpaprika-őrlemény / Szegedi paprika. Nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők: Újfehértói meggypálinka, Göcseji körtepálinka, Pannonhalmi törkölypálinka. Átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzők: Alföldi kamillavirágzat, Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, Magyar szürkemarha hús. Jogszabályi háttér Hagyományosan különleges termékek • a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK rendelet (2006. március 20.); • 1216/2007/EK rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló 509/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról; • a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről szóló 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet. Földrajzi jelzéses és eredet megjelöléses oltalom • a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK rendelete; • a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1898/2006/EK rendelet (2007. december 14.); • a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 110/2008/EK rendelete (2008. január 15. ); • 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról; • 1997. évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról; • a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Kormányrendelet. Központi szint feladata Az MgSzH ÉTbI szervezi, irányítja, koordinálja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma alá tartozó és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, valamint a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzését és részt vesz a Magyar Eredetvédelmi Tanács munkájában; Megyei szint feladata A megyei kormányhivatalok Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata a kockázatbecslésen alapuló ellenőrzési terv elkészítése, a helyi szintű ellenőrzések koordinálása, szakmai felügyelete. Az igazgatóság feladata a monitoring tervek tovább bontása és megküldése a kerületi hivataloknak.

169


Magyarország

Helyi szint feladata A Kerületi Hivatal feladata az ellenőrzés, a monitoring mintavételek végrehajtása, az esetleges szankciók kiszabása. Szankcionálási lehetőségek Az Éltv-nek megfelelően lehetőség van az élelmiszer alapanyagok, késztermékek zárolásának, ártalmatlanításának, forgalomból kivonásának elrendelésére, tevékenység felfüggesztésere, korlátozására. A hatóság az újbóli engedélyezést oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti, és az ellenőrzöttet határozatban figyelmeztetheti. Szükség esetén élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési bírság szabható ki. Első- és másodfok alakulása Elsőfokú hatóság a Kerületi Hivatal, másodfokon a megyei szint dönt. Források felosztása Humánerőforrás: központi (MgSzH ÉTbI (Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály), megyei és helyi szinten az élelmiszer-minőségellenőrzésben dolgozók részmunkaidőben végzik ennek a területnek a felügyeletét. Létesítmények: központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Informatikai rendszerek Az általános informatikai rendszerek mellett a legfontosabb szakmai informatikai rendszer az OÁIR élelmiszeres alrendszer jelenti. Speciális tervek, programok A fenti terméket a minőségellenőrzési monitoring terv keretében vizsgálja a hatóság. Ellenőrzések természete, prioritásai A tervek összeállításának módja a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezetben kerül részletesen ismertetésre. Lásd az Élelmiszerek minősége ‒ összetétele, címkézés, táplálkozási összetevőkre vonatkozó információk című fejezetet. Dokumentált eljárásrendek • Mintavételi útmutató a monitoring tervhez. • Hatósági feladatok útmutató Nyilvántartások Nincs speciális nyilvántartás. Együttműködés Magyar Eredetvédelmi Tanácsban való részvétel Szervezeti felépítés és irányítási rendszer A szervezeti felépítés és irányítási rendszer megegyezik az reziduum fejezetben leírtakkal.

170


8.6.9.

Vízellenőrzés

Jogszabályi háttér A vízellenőrzés jogszabályi alapja a 201/2001 (X.25.) Korm. rendelet, melybe EU irányelv lett beépítve. A Csatlakozási Szerződés tartalmazza az előírásokat arzén, bór, fluor tekintetében. Központi szint feladata Hatósági feladatok: Az MgSzH ÉTbI koordinálásában 137.602 létesítmény vízellenőrzése zajlik. Az igazgatóság összesíti a negyedéves sajátkutas mintavételi adatokat (hatósági és önellenőrző vizsgálatok eredményei), a részletes vízvizsgálati paraméterek vizsgálata alól felmentést ad elsőfokú hatóságként, a megyei kormányhivatal ÉbÁI által kiadott első fokú határozatoknál másodfokú hatóságként eljár. Az MgSzH ÉTbI kijelölt munkatársai végzik a szakterületi ellenőrzéseket. Az igazgatóság. Nem hatósági feladatok: A központi szint felelős az a szakmai irányításért, az éves ellenőrzési terv elkészítéséért, az ivóvíz monitoring tervhez javaslatot készít, frissíti a hatósági felügyelet útmutatót. Az igazgatóság felel a továbbképzésekért, egyedi esetekben konzultál. Megyei szint feladata Hatósági feladatok: A megyei vízfelelősök irányítják a kerületek szakterületi feladatvégzését. A megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága jár el elsőfokú hatóságként, élelmiszer-előállítóknál építési/használatbavételi eljárásában szakhatóságként. Nem hatósági feladat a kerületi hivatalok jelentéseinek összesítése. Helyi szint feladata Hatósági feladatok: A kerületi hivatal hatósági állatorvosa vagy élelmiszerbiztonsági felügyelője ellenőrzi a kutat, vízellátó rendszert, az élelmiszeripari vállalkozások ivóvizét, mintát vesz. A kerületi hivatal részt vesz a élelmiszer-kiskereskedelmi létesítmény építési/használatbavételi eljárásában szakhatóságként. A regionális laboratóriumok bizonyos esetekben mintát vesznek és helyszínen vizsgálnak Nem hatósági feladata során jelentést tesz a megyének. Első- és másodfok Ellenőrzés: kerület feladata. Intézkedés esetén az elsőfok a megyei Igazgatóság, másodfok az ÉTbI. Források felosztása Humánerőforrás: központ 1 fő részmunkaidőben, megye: átlag 2 (vízreferensek), részmunkaidőben; kerület: mindenki, aki létesítményt ellenőriz Létesítmény: vízvizsgálatra specializálódott laboratóriumok. Egyéb eszközök: mintavevő eszközök (egyszerű mintához mindenhol vannak eszközök), megyénként 3-4 csomag, megyénként 1 klorométer Ellenőrzések természete, prioritásai Hatósági ellenőrzés és mintavétel: saját kút, ill. a hálózat műszaki állapota megfelelő-e, a cél, hogy a saját kutasok évente egyszer ellenőrzésre kerüljenek, nekik kötelező a negyedéves önellenőrzési eredményeiket a hatóságnak jelenteni. Kockázatok: a kockázatosság mértéke függ: a vízfelhasználási kapacitástól, ill. élelmiszerösszetevő-e a víz. 171


Magyarország

Dokumentált eljárásrendek Ivóvíz Hatósági Felügyelet Útmutató Nyilvántartások: központ: saját kutas vízellátású élelmiszer-előállító ill. forgalmazó egységek • megye • az összes élelmiszer-előállító ill. forgalmazó vállalkozás • saját kutas vízellátású élelmiszer-előállító ill. forgalmazó egységek kerület, megye, • az összes élelmiszer-előállító ill. forgalmazó vállalkozás • saját kutas vízellátású élelmiszer-előállító ill. forgalmazó egységek Képzések szervezése Évente legalább 2 képzés, 2011 évben új Ivóvíz hatósági felügyelet útmutató bemutatása. Jelentési rendszer • negyedéves saját kutas jelentés (hatósági + önellenőrző) • negyedévente tételes kiértékelés (kp), és a megye értesítése, hogy a következő negyedévesben milyen hiányosságokat kell korrigáltatni Készenléti tervek Központ készenléti terve kitér erre is, külön készenléti vízmintavételi csomagok kerültek összeállításra. Együttműködés MgSzH: Valamennyi osztállyal, valamennyi megyei ÉbÁI-val; Itatóvíz kapcsán ÁÁI-val. Egyéb hatósági kapcsolatok: a népegészségügy országos (OTH és OKI), megyei, területi intézeteivel, KTVF-fel szemben vízjogi engedélyt érintő probléma esetén értesítési kötelezettség; és a MÉBIH: Vízmunkacsoportjával.

172




MGSZH ÉTbI Másodfokú hatóság Koordináció Kockázatbecslés Jelentés MGSZH Központi és Regionális Laboratóriumok

Együttműködés Szakmai koordinálás

Adatszolgáltatás

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI Elsőfokú hatóság Koordináció Nyilvántartás Jelentés

Mintafeldolgozás

Szakhatósági eljárás Kerületi Hivatal Ellenőrzés Ellenőrzés Mintavétel Ellenőrzés Mintavétel

Engedélyköteles Élelmiszerelőállítás

Bejelentésköteles Élelmiszerelőállítás

173

Ellenőrzés Mintavétel Szakhatósági eljárás

Élelmiszer forgalmazás

OTH, OKI, Népegészségügyi szervek, NTVF, MÉBIH


Magyarország

8.6.10. Bor Jogszabályi háttér • A mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló 1234/2007/EK rendelet módosításáról szóló 491/2009/EK rendelet, • A borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2392/86/EGK és az 1493/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 479/2008/EK rendelet, • A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló 606/2009/EK rendelet, • A 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a bizonyos borászati termékekre vonatkozó oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, hagyományos kifejezések, valamint e termékek címkézése és kiszerelése tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról szóló 607/2009/EK rendelet, • a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, • a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonására vonatkozó kötelezettségről szóló 123/2008. (IX. 16.) FVM rendelet; • a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29) FVM rendelet. • 70/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a bor forgalombahozatali járulék megfizetésének, kezelésének és felhasználásának szabályairól Központi szint feladata Az MgSzH Borászati Igazgatóság ellátja a borminősítéssel és borellenőrzéssel kapcsolatos központi igazgatási feladatokat, valamin koordinálja és felügyeli a területi borellenőrzési tevékenységet. A központi szint végzi el a borászati termékek forgalomba hozatal előtti laboratóriumi és érzékszervi vizsgálatát és a külföldi származású borászati termékek forgalomba hozatal előtti minősítését, valamint engedélyezi a forgalomba hozatalt. A bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését és forgalomba hozását végző üzemek (palackozók és a pincészetek) működési engedélyének kiadása (nyilvántartása) szintén a központi szint feladata. Az MgSzH Borászati Igazgatóság ‒ és a megye is ‒ ellenőrzi a borászati termékek előállítását, kezelését, tárolását, nyilvántartását, forgalomba hozatalát, a borászati termékek borászati előírások szerinti címkéjét, és a származási bizonyítványok valóságtartalmát. A központi szint engedélyezi egyes termékek előállítását (pl. musttal történő javítás esetén), illetve minősíti a külkereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékeket, kiadja az exportbizonylatokat, valamint elvégzi a forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos adatok feldolgozását. Megyei szint feladata A megyei kormányhivatal az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság útján látja el a borászati termékek ellenőrzésével kapcsolatos irányítási és szervezési, továbbá a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek előállításával, kezelésével kapcsolatos területi állami és hatósági feladatokat. A megyei szint ellenőrzi a borászati termékek származását, eredetét, a telephely, pince, üzem, raktár, kimérő működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit, a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok használatát, a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét a gyártástechnológia műszaki feltételeit. A megyei szint ellenőrzi továbbá a pincekönyv szakmai tartalmát, a jogszabályban meghatározott eljárások borászati alkalmazását, a származási bizonyítványok valóságtartalmát. A megyei szint feladata a forgalomba hozatali eljárásban az 500 hl feletti bortételeknél a hatósági mintavétel, valamint az üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos ellenőrzési feladatok. 174


A megyei felügyelők veszik kézhez az eredeti kérelmet, továbbá ők ellenőrzik a feltételeket az engedélyezési eljárás során. A pincékben és a kereskedelemben ‒ az ellenőrzési tervnek megfelelően ‒ rendszeresen mintát vesznek laboratóriumi azonosítás céljára, valamint elvégzik a forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos ellenőrzést is. Helyi szint feladata A központi és a megyei szinten túl nincs helyi szintű hatósági és nem hatósági feladat meghatározva. Szankcionálási lehetőségek A borászati termék előállítóját, kereskedelmi ellenőrzés esetén a kereskedelmi egységet, bizonyítottság esetén a hiba okozóját a hatóság a vizsgálat költségeinek megtérítésére kötelezi. A határozatban megállapított költségek adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek. A borászati hatóság az állami adóhatóságot a 60 napon túli tartozásokról értesíti. A borászati hatóság az ellenőrzés eredményeként, a kötelezettségszegés súlyától függően: • a borászati üzemet legfeljebb 30 napra ideiglenesen bezárhatja, • gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, • a fentiek újbóli működését, használatbavételét, használatban tartását feltételhez kötheti, • alapanyagot, kiegészítő anyagot, segédanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthat, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, megtilthatja és ezeket zárolhatja, • elrendelheti a borászati termék zárlatát, valamint a közfogyasztásra, tovább feldolgozásra alkalmatlan termék megsemmisítését vagy lepárlását, • minőségvédelmi bírságot szabhat ki, • megtilthatja a származási helyre utaló megnevezés használatát. A borászati hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minősül a Jöt. szerinti szőlőbornak. A borászati hatóság mulasztási bírságot szab ki, ha a borászati hatóság felé előírt bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettséget elmulasztották vagy az adatszolgáltatást hiányosan teljesítették. Első- és másodfok alakulása A borászati hatóság (központ) közigazgatási eljárásban országos illetékességgel hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. Amennyiben első fokon az Igazgatóság jár el, a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény értelmében az ügyfél jogorvoslatért bírósághoz fordulhat. Az MgSzH az alábbi esetekben hoz elsőfokú döntést: • borászati termékek forgalomba hozatali engedélyének kiadása, • borászati üzemek engedélyezése, • külkereskedelmi forgalomba hozatal esetén tételes minősítés és szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiadása, • EU-n kívülről behozott borászati termékek forgalomba hozatali engedélyének kiadása, • mulasztási bírság kiszabása, • vizsgálati díjak megfizetéséről szóló határozat. Az alábbi estekben a Borászati Igazgatóság hatósági feladatait első fokon a területi felügyelők látják el, felettes szervként pedig az igazgató jár el: • minőségvédelmi bírságot kiszabó határozat, • mulasztási bírságot kiszabó határozat, • 30 napos tartó üzembezárás, • gép, felszerelés, berendezés, tárolóhely, vagy szállítóeszköz használatának megtiltása, 175


• • •

Magyarország

alap-, kiegészítő-, segéd-, és adalékanyagok, készterméket közfogyasztásra alkalmatlanná, csökkent minőségűvé nyilvánítása, a borászati termék zárlatának elrendelése, termék megsemmisítésének vagy lepárlásának elrendelése.

Források felosztása Humánerőforrás: a központi állomány statisztikai létszáma: 38 fő, a megyei BI-hez tartozó kormánytisztviselő felügyelők létszáma 8 fő. 4 fő a szerződéses felügyelők, 8 fő a szerződéses dolgozók létszáma. A központi (fő)felügyelők száma 3, ebből 2 fő köztisztviselő, továbbá 1 fő PÉP-es kolléga dolgozik. Létesítmények: A BI központi létesítménye Budapesten található, együtt a 2 db borászati laboratóriumi részleggel. Megyei szinten a felügyelők a megyei hivatalokban találhatók meg. A központ a főfelügyelők részére ‒ vidéken ‒ 1-1 irodát bérel. Informatikai és egyéb eszközök: speciális informatikai eszközök - a számítógépeken és a laboratóriumok felszerelésén kívül nincsenek. A felügyelők hordozható számítógéppel dolgoznak, mobil borászati labor jelenleg nem áll rendelkezésre. A megyénél nincsenek laboreszközök vagy műszerek. Informatikai rendszerek • Egyablakos rendszer: az „Egyablakos vámügyintézés megvalósítása (EKOP-1.2.2.-07-20080001.) projekt a határon átívelő kereskedelem lebonyolításához szükséges hivatalos eljárásban megjelenő dokumentumokhoz kapcsolódó hatóságok közötti adatcserének az elektronikus megvalósítása. Ennek keretében a borászati hatóság számára új szakrendszer készült, amiben két fő ponton, a 2 nyelvű és 4 nyelvű szállítási okmányok kiadásában valósul meg az adatcsere a vámhatósággal. • BOR program: Az „Egyablakos vámügyintézés megvalósítása (EKOP-1.2.2.-07-2008-0001.) szakrendszer felöleli a borászati hatóság teljes körű tevékenységét. A rendszer 4 modulból áll: mintaátvételi, laboratóriumi, ellenőrzési, üzemengedélyezés modulok. A program szorosan kapcsolódik az MgSzH FIKSZ iktató és a Forrás SQL számlázó programjához. • Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszer: a szőlő-bor ágazat nyilvántartással, adatszolgáltatással, ellenőrzéssel kapcsolatos közösségi és tagállami kötelezettségek teljesítését támogató informatikai rendszer. Az integrált szőlészeti és borászati nyilvántartó rendszert az MgSzH hozza létre és üzemelteti. Speciális tervek, programok A borászati hatóság minden évben éves ellenőrzési terv alapján végzi ellenőrzési tevékenységét. A borászati hatóság a VPOP ellenőreivel együtt is végez ad-hoc, meglepetésszerű akciókat ellenőrzéseket, gyakran lakossági bejelentések alapján. A borászati hatóság részt vesz a kiemelt ellenőrzéseken, illetve az egyes borvidékekre, vagy településekre vonatkozó átfogó ellenőrzésben. Ellenőrzések természete, prioritásai Az MgSzH borászati hatósága állítja össze az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv borminősítésre és -ellenőrzésre vonatkozó részét, felügyeli annak végrehajtását, valamint éves jelentést készít arról, értékeli az eredményeket. Az ellenőrzések helyszínének, a mintázott tételek típusának, minőségi kategóriájának, és a vett minták számának meghatározására a borászati hatóság kockázatelemzést végez, melyet a Kockázat szerinti csoportosítás és ellenőrzési prioritások című fejezet ismertet részletesen. Dokumentált eljárásrendek A következő dokumentált eljárásrendekkel dolgozik a borászati hatóság: • a borászati felügyelők működéséről szóló eljárásrend, 176


• • • • •

az Országos Borszakértő Bizottság ügyrendje, BI ügyrend, a BI működési ügyrendje eljárásrend a forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos munkavégzésre akkreditált laboratórium minőségirányítási kézikönyve, eljárások és műveleti utasítások.

Nyilvántartások • bor forgalomba hozatali járulék megfizetése/tartozók, • kiadott forgalomba hozatali engedélyek, • kiadott üzemengedélyek, • minősítést kérelmező ügyfelek, • minták, engedélyezett termékek (mennyiség, mintaszám), • bírságok (megyei bontás), • ellenőrzési terv adatai (megyei bontás), • első- és másodfokú határozatok (központ és megye). Képzések szervezése Legfontosabb képzés a borászati felügyelők éves továbbképzése, illetve a bortermelő országok hatóságainál tett tanulmányutak. Jelentési rendszer Lásd általános részben foglaltak. Készenléti tervek Nem tér el az általános Nemzeti Válságkezelési Tervtől. Együttműködés • A borászati hatóság a jármű rakományának ellenőrzéséhez a rendőrség, illetve a vámhatóság közreműködését kérheti. • A borászati hatóság a hegybíró hatáskörébe is tartozó esetekben a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv egy példányát a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközségnek is megküldi. • A Központ működteti az Országos Borszakértő Bizottságot, továbbá szakterületével összhangban részt vesz hazai és nemzetközi bizottságok, munkacsoportok munkájában, • A központ a borászati ügyekben bíróság, egyéb hatóság, valamint mások megkeresésére, illetve felkérésére szakértői véleményt ad, borászati technológiai kérdésekben szaktanácsadást végez. A borászati hatóság részt vesz nemzetközi és hazai körvizsgálatokban. • A borászati hatóság minőségvédelmi bírság kiszabása helyett az ügyet jövedéki eljárás lefolytatására átteszi az illetékes vámhatósághoz, ha a vizsgálat során azt állapítja meg, hogy a termék nem minősül a Jöt. szerinti szőlőbornak. • A borászati hatóság az EU hivatalos Bor Adatbank (WineDB) feltöltésének keretében laboratóriumi vizsgálatokat végez. • A borászati hatóság a borászati üzem működési engedélyének felfüggesztéséről szóló határozatot a borászati üzem helye szerint illetékes hegyközséggel is közli. Ha a borászati hatóság a borászati üzem engedélyét visszavonja, a határozatot közölni kell a vámhatósággal is. • Az MVH-val történő együttműködés delegálási szerződésben szabályozott.

177


Magyarország


178


8.7. 8.7.1.

Import Növényi eredetű termékek import ellenőrzése

Jogszabályi háttér A növényi eredetű termékek import ellenőrzését az Európai Uniós jogrend szabályozza. A jogi aktusok az aflatoxin fertőzöttség mellett egyéb szermaradék és szennyező-anyag vizsgálatra is vonatkoznak: • A Bizottság 1152/2009/EK rendelete (2009.XI.27.) az egyes harmadik országokból behozott bizonyos élelmiszerekre az aflatoxinnal való fertőződésük kockázata miatt vonatkozó különleges feltételek megállapításáról és a 2006/504/EK határozat hatályon kívül helyezéséről • A Bizottság 2008/47/EK (2007. december 20.) határozata a földimogyoró és a belőle készített termékek aflatoxin tartalmának kimutatására az Amerikai Egyesült Államok által végzett, kivitel előtti ellenőrzések jóváhagyásáról. • A Bizottság 2006. február 23-i 401/2006/EK rendelete az élelmiszerek mikotoxin tartalmának hatósági ellenőrzéséhez használandó mintavételi és elemzési módszerek megállapításáról, • A Bizottság 178/2010/EK rendelete (2010. március 2.) a 401/2006/EK rendeletnek a földimogyoró (amerikai mogyoró) és más olajos magvak, valamint a héjas gyümölcsűek, a sárgabarackmag, az édesgyökér és a növényi olaj tekintetében történő módosításáról, • A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006.december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról, • A Bizottság 105/2010/EK rendelete (2010.február 5.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletnek az ohratoxin-A tekintetében történő módosításáról, • A Bizottság 165/2010/EK rendelete (2010. február 26.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendeletnek az aflatoxin tekintetében történő módosításáról, • A Bizottság 669/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2006/504/EK határozat módosításáról, • A Bizottság 212/2010/EK rendelete (2010. március 22.) a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek bizonyos nem állati eredetű takarmányok és élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 669/2009/EK rendelet módosításáról. • A hazai jogrendben a végrehajtási szabályokat a bizonyos élelmiszerek aflatoxinnal való szennyeződésének kockázata miatti különleges feltételekről szóló 4/2008. (I.12.) FVM rendelet fogalmazza meg. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH NTAI Zöldség-gyümölcs Minőségellenőrzési Osztálya látja el. Az igazgatóság koordinatív feladatokat lát el a 4/2008. FVM rendeletben meghatározottak szerint, és részt vesz az EU munkacsoport tevékenységében. Összefogja a megyei igazgatóságok szakmai munkáját, iratmintákat, eljárásrendeket dolgoz ki az egységes hatósági eljárás érdekében, negyedévenként jelentést készít az EU és a MÉBiH részére, továbbképzést szervez a területileg illetékes szakemberek számára és szakmai tartalommal tölti fel a honlapot. Az Igazgatóság a szabályozás által érintett takarmánynak minősülő termékek vonatkozásában az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósággal is kapcsolatot tart.

179


Magyarország

Megyei szint feladata Területi szinten a megyei kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai látják el a hatósági feladatokat, az ellenőrök mintát vesznek az EK jogszabályban előírt termékekből szennyezőanyag-tartalom vizsgálatra. A takarmánynak minősülő termékek esetében a területi takarmánybiztonsági felügyelő jár el. Szankcionálási lehetőségek Kifogás esetén a termék nem bocsátható az EU-n belül szabad forgalomba. Források felosztása Humánerőforrás: A központban 1 fő munkaidejének 60%-ában foglalkozik import vizsgálatokkal, a megyei szinten 20 fő munkaidejének max. 10%-ában foglalkozik import kapcsolatos feladatokkal. Létesítmények: Központi és megyei szinten az MgSzH tulajdonában levő létesítményeket használják. Speciális tervek, programok Az EU rendelet előírásai szerinti gyakorisággal végeznek ellenőrzéseket. Ellenőrzések természete, prioritásai A vizsgálandó tétel ellenőrzését a határkirendeltségeken és vámudvarokban az arra kijelölt zöldséggyümölcs ellenőrök vagy takarmánybiztonsági felügyelők látják el. Ellenőrzik a dokumentációt és mintát vesznek. Az ellenőrzött tétel szabad forgalomba történő bocsátásáról a laboratóriumi eredmény alapján az ellenőr, illetve a felügyelő dönt. Amennyiben nem merül föl kifogás a hatóság a Közös Beléptetési Okmány kiállításával engedélyezi a szabad forgalomba bocsájtást. A kockázatot és ezzel egyidejűleg a vizsgálati gyakoriságot a 669/2009 EK rendelet melléklete határozza meg. Dokumentált eljárásrendek • EK rendelet (1152/2009/EK és 669/2009/EK) • EU által kidolgozott mintavételi eljárásrend (Guidance document for competent authorities for the control of copliance, with EU legislation on aflatoxins) • Útmutató Képzések szervezése Éves képzési terv kerül összeállításra, amely minden évben tartalmazza valamennyi ellenőr 2-3 napos képzését. A képzés írásbeli számonkéréssel és képzési igényfelméréssel zárul. Ez a képzés magában foglalja az import ellenőrzéssel kapcsolatos képzést is. Jelentési rendszer A területi szervek a központ részére adatot szolgáltatnak a végrehajtott ellenőrzésekről. Az MgSzH NTI állítja össze és küldi az Európai Bizottságnak és a MÉBiH-nek megküldendő negyedéves jelentést az előírt határidő szerint. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: A központ az MgSzH ÉTbI Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratóriummal, valamint az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósággal áll kapcsolatban. Jogszabályi egyeztetések történnek az MgSzH illetékes részlegeivel. MgSzH-n kívüli szervekkel való együttműködés: A központ kapcsolatot tart fenn a Magyar Élemiszerbiztonsági Hivatallal (MÉBiH) a RASFF jelentés miatt. Jogszabályi egyeztetések történnek a VM illetékes részlegeivel. 180





MGSZH NTI MGSZHK ÉTbI Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratórium

Koordinatív feladatok, egységes hatósági eljárás biztosítása, jelentés

Koordinálás

Minta beküldés Eredmény

Részvétel a munkában

Adatszolgáltatás

Megyei MgSzH NTI Hatósági feladatok, szabad forgalmi igazolás Ellenőrzés, mintavétel, KBO (Közös Beléptetési okmány)

Határkirendeltségek, Vámudvarok ellenőrzött tétel

181

EU Munkacsoport

Kapcsolattartás (RASSF Jelentés)



8.7.2.

Magyarország

Állategészségügyi import ellenőrzési rendszer

Jogszabályi háttér Az állategészségügyi határállomások jóváhagyása a hazai hatóság és az Európai Unió Bizottságának együttműködése által valósul meg. A hazai hatóság által alkalmasnak ítélt határállomások megfelelősségét az EU Bizottság Élelmiszer és Állategészségügyi Hivatala (Food and Veterinary Office) ellenőrizte. Az ellenőrzések kedvező eredménye alapján a 2009/821/EK bizottsági határozatban a következő határállomások kerültek felsorolásra: • Budapest Ferihegy (repülőtér), • Letenye (közút ‒ Horvátország), • Röszke (közút ‒ Szerbia, • Záhony (közút ‒ Ukrajna), • Kelebia (vasút ‒ Szerbia), • Gyékényes (vasút ‒ Horvátország), • Eperjeske (vasút ‒ Ukrajna). A határállomások szervezeti hierarchiában elfoglalt helyét a területileg illetékes kerületi hivatalok szervezeti és működési szabályzata állapítja meg. A határállomási ellenőrzések során alkalmazandó jogszabályok hivatkozásait a határállomási kézikönyv tartalmazza. Központi szint feladata A központi feladatokat az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága az Állatvédelmi Osztályán keresztül látja el. Az Osztálynak a határállomások vonatkozásában nincs kifejezetten hatósági jellegű feladata. Tevékenységei elsősorban a határállomásokkal kapcsolatos irányítási, szervezési és koordinációs feladatok, melyek közül a jelentősebbek a következők: Az Osztály a megfelelő információáramlás érdekében napi szinten figyelemmel követi az Official Journal változását, ezen keresztül nyomon tudja követni a Bizottság sürgősségi védintézkedéseit és a vonatkozó jogszabályokat. Ebben segítséget jelentenek a VM által kiadott jogszabály figyelők, amelyekből a határokat érintő jogszabályok kivonatolásra kerülnek, és azokat a határok figyelemfelkeltés céljából megkapják. A vámhatóság adatai alapján a személyes poggyászok vonatkozásában (a kobzásokról) évente egyszer jelentést küldenek a Bizottságnak, tájékoztatják a Bizottságot a 97/78/EK irányelv 12. cikkével összhangban jóváhagyott vámraktárakkal és határállomásokkal kapcsolatos változásokról. A határállomások, vámraktárak jegyzéke a következő internetes felületeken érhetőek el: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/publikus_adatok/kotelezoen_nyilv antartott/aeg_hatarok.html. http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai/publikus_adatok/kotelezoen_nyilv antartott/jovahagyott_vamraktarak.html Ezen felül havonta értesítik a Bizottságot az állategészségügyi határállomásokon elvégzett laboratóriumi vizsgálatok kedvező és kedvezőtlen eredményeiről. Az eltűnt tranzit szállítmányok esetében a vámhatóság vizsgálatával párhuzamosan felveszik a kapcsolatot az érintett tagállam illetékes hatóságával. Rendszeresen, de évente legalább egy alkalommal felülvizsgálják, szükség esetén frissítik az állategészségügyi határállomások kézikönyvét. A képzési terv alapján a központ képzéseket szervez a határállomások, illetve azok felügyeletét ellátó megyei szakemberek részére. Az éves felülvizsgálati program szerint belső ellenőrzéseket hajtanak végre. Amennyiben fontosabb bizottsági sürgősségi, védintézkedési feladat jelentkezik, akkor egyeztetik az elvégzendő feladatokat a társhatóságokkal (vámhatóságokkal és rendvédelmi szervekkel).

182


Megyei szint feladata Területi szinten a feladatokat a fővárosi és megyei kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának Járványügyi Osztálya látja el. Első fokon engedélyezi a vámraktárakat, valamint ellátja a határállomásoknál hozott döntésekkel kapcsolatos másodfokú ügyeket. A területi szerv legfőbb feladata az állategészségügyi határállomások üzemeltetése és finanszírozása, a megfelelő személyzet biztosítása, valamint a laborminta szállítás megszervezése. A határállomások a rájuk vonatkozó negyedévente ellenőrzési lista alapján ellenőrzik, hogy mennyiben teljesítik a rájuk vonatkozó feltételeket. A területi szerv részt vesz a határállomási továbbképzések megszervezésében. Helyi szint feladata A hatályos központi utasítások alapján az állategészségügyi határállomások a kerületi hivatalokhoz tartoznak, döntéseiket azok nevében hozzák meg. Az állategészségügyi határállomásokon végzendő tevékenység az ún. BIP Kézikönyvben került leírásra. Az állategészségügyi határállomások fő feladata az élő állat és állati eredetű termékek importjának és tranzitjának jogszabály szerinti ellenőrzése, ennek keretében a szállítmányok beléptetése során részvétel a vámeljárásban. A kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú behozatala esetében az ellenőrzést elsődlegesen a vámhatóság végzi kutyák, macskák, görények esetében. Kedvtelésből tartott madarak csak azokon a határátkelőhelyeken léphetnek be Magyarország és ezáltal az EU területére, ahol állategészségügyi határállomás van. A beléptetési pontok listája a nyilvánosság számára a következő helyen érhető el: http://ec.europa.eu/food/animal/liveanimals/pets/entry_hu.pdf. További feladatként jelentkezik a szállítmányok kiléptetése során az export visszatérítés rendszerével kapcsolatos dokumentumok (szállítása időtartamának leigazolása, útinapló ellenőrzése 8 órán túli szállítás esetén) és az állatvédelmi előírások ellenőrzése. Az így elvégzett ellenőrzések és igazolások teszik lehetővé a vállalkozók részére az export visszatérítés igénylését, amelyet hazánkban a Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatalhoz tudnak benyújtani. A fentieken túlmenően bizonyos esetekben határállomási feladatként jelentkezik még a 97/78/EK irányelv 12. cikkével összhangban engedélyezett vámraktárak hatósági felügyelete is. Szankcionálási lehetőségek Az állategészségügyi határállomás a Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmány (KÁBO) hiánya esetén emelt igazgatási szolgáltatási díjat alkalmaz. Az állatvédelmi előírások hiánya esetén állatvédelmi bírság kiszabására kerülhet sor. Járványügyi, állatvédelmi, élelmiszerhigiéniai és élelmiszer biztonsági okokból előfordulhat, hogy a szállítmányt visszafordulásra kényszerítik, továbbá egyes okmányok hiánya esetén hiánypótlásra is felszólítják az ügyfelet. Források felosztása Humánerőforrás: a központnál 1 fő látja el a feladatot teljes munkaidőben, megyei szinten 1 fő részmunkaidőben látja el a feladatokat. A megyei hivatalnak kell biztosítania az állategészségügyi határállomás személyzetét. A munkaügyi előírások figyelembe vételével 24 órás szolgálat esetében minimum 5 fő szükséges. Az összes határállomás létszámadatait összesítve, illetve annak változását követve megállapítható, hogy országos szinten 25-30 fő dolgozik határállomáson, melynek 3040%-a hatósági állatorvos. Létesítmények: Az állategészségügyi határállomások épülete, eszközparkja állami tulajdonban vannak. Informatikai és egyéb eszközök: Az EK rendeletben jóváhagyott, engedélyezéshez szükséges felszerelések (állatvédelmi előíráshoz szükséges felszerelések, labortechnikai eszközök és hűtőberendezések) a határállomások rendelkezésére állnak. Informatikai rendszerek Az internet kapcsolat minden határállomásnál biztosított, ezáltal hozzáférésük van az EURLEX-hez és VETLEX-hez. Az alkalmazott informatikai rendszerek közül a szállítási alrendszert és TRACES183


Magyarország

t használják. A gyorsriasztásokkal kapcsolatos teendőket a kiadott RASFF ügyrendnek megfelelően végzik. Speciális tervek és programok Monitoring terv: A terv külön mellékletként a 02/1246/2008. számú ún. monitoring körlevél formájában került kiadásra. Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága és Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága közösen dolgozta ki. A különböző árucsoportok kockázati besorolása központilag elvégzésre került. A kockázati besorolás mellett a táblázat tartalmazza a vizsgálati irányokat is. A felsorolt vizsgálati paraméterek közül kiemelésre kerültek azok, amelyekre mintavétel esetén a vizsgálat kérése minden esetben kötelező. Az utasítás tartalmaz egy ún. „döntési fát is, mely segít annak eldöntésében, hogy mikor szükséges mintavételezést végezni. Ennek alapján valamennyi határállomás az előző év forgalmi adatai alapján össze kell, hogy állítsa az aktuális év helyi vonatkozású mintavételi tervét. A helyi vonatkozású mintavételi tervet valamennyi állategészségügyi határállomásnak minden év január 31-ig el kell készítenie. Az MgSzH saját, vagy az állategészségügyi határállomások kezdeményezésére rendszeres időközönként felülvizsgálja központi mintavételi tervét. Szigorított ellenőrzési eljárás: Az élőállat és állati eredetű termék szállítmányokra a jogszabályi előírások alapján a határállomási kézikönyv írja le a szigorított ellenőrzésre vonatkozó eljárást. Amennyiben az élőállatok esetében az azonosság ellenőrzés eredménye nem kielégítő, vagy bármilyen gyanú merül fel, akkor az ellenőrzési mintaszámot növelni kell, akár a szállítmányok, csomagok és konténerek egészére. Továbbá a fizikai, klinikai ellenőrzéseken talált olyan eltérés esetén ami nem jelenti az import azonnali felfüggesztését, az ugyanazon állományból, gyűjtőállomásról vagy azonos karanténból érkező további szállítmányokat az emelt szintű ellenőrzés keretein belül, meghatározott számban egymás után következő beszállítások esetén sorozatban meg kell mintázni. Az emelt szintű ellenőrzést más tagállam által kiadott riasztása alapján is el kell végezni. Állati eredetű termékek esetében, szigorított ellenőrzést a hatóság akkor alkalmaz, ha az okiratellenőrzés, az azonossági, vagy a fizikális vizsgálat során az adott szállítmány tekintetében szabálytalanság gyanúja merül fel, vagy a szállítmány olyan üzemekből ill. származási országokból érkezik, amelyekre nézve korábbi vizsgálatok kedvezőtlen eredménnyel végződtek, illetve ha a közösségi jogszabályok által életbe léptetett védintézkedések hatálya alá esik. Az emelt szintű ellenőrzést meghatározott számban egymást követően kell elvégezni saját, vagy más tagállam által kiadott sürgősségi riasztás alapján is. Személyes poggyász ellenőrzésével kapcsolatos intézkedési terv: A Vám és Pénzügyőrség hivatalaiban rendelkezésre állnak kockázati szempontok alapján elkészített ellenőrzési-intézkedési tervek, melyet rendszeres időközönként felülvizsgálnak. Ellenőrzések természete, prioritásai A dokumentum ellenőrzés, azonosságvizsgálat, fizikai ellenőrzés eljárásrendjét, módszerét és tárgyát a határállomási kézikönyv (BIP Kézikönyv) állapítja meg. Az állategészségügyi határállomások fő feladata az élő állat és állati eredetű termékek importjának és tranzitjának jogszabály szerinti ellenőrzése, ennek keretében a szállítmányok beléptetése során részvétel a vámeljárásban. Külön jogszabály határozza meg az állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett termékek jegyzékét, melyet ún. pozitív listának nevezünk. Ezen listán szereplő áruk esetében a vámeljárást nem lehet elvégezni amíg az előírt állategészségügyi ellenőrzés le nem zajlik. Ennek megfelelően az állategészségügyi határállomások elvégzik a szállítmányok dokumentum, azonosság, fizikai ellenőrzését, és a kiegészítő labor vizsgálatokra a mintavételeteket. A levett minták vizsgálata meghatározott hatósági laboratóriumokban történik. Kedvező eredményű ellenőrzés esetében az állategészségügyi határállomás megadja a jóváhagyását a vámeljárásban történő beléptetéshez. A vonatkozó szállítmányokkal kapcsolatos adatokat a TRACES informatikai rendszerben rögzítik. 184


Alap esetben az elvégzett hatósági cselekményért beszedett díjról szóló számlát a szállítási alrendszeren keresztül állítják ki. Amennyiben jogszabály az ellenőrzési gyakoriságot nem állapítja meg, akkor az ellenőrzési számok meghatározása kockázati kategorizálással történik, melynek alapját az adott határállomás forgalmi adatai, a gyorsjelentési rendszeren keresztül kapott információk, és az előző évek gyakorlati tapasztalatai adják. Ezek alapján az ellenőrzési gyakoriság minden évben felülvizsgálatra kerül. Dokumentált eljárásrendek A következő eljárásrendek kerültek kiadásra: • Állategészségügyi Határállomások Kézikönyve, • 02/1246/2008. számú monitoring körlevél, • 78060/13/2005. számú minisztériumi utasítás, valamint annak módosításáról szóló 02.3/1248/2009. számú körlevél az ellenőrzési listákról, • 02.3/270/2007. és a 02.3/270/1/2007. számú körlevelek a laboratóriumi minták behozatalával kapcsolatban, A VPOP részére 02.3/204/2010. számú levéllel megküldött kedvtelésből tartott állatokra • vonatkozó útmutató (6. verzió) • VPOP együttműködési keretmegállapodás • MVH megállapodás , a DSZ/1-2009. számú az export visszatérítésekkel kapcsolatos és MgSzH eljárásrendi körlevél 03.1.1/50/8/2009. számmal Nyilvántartások A határállomás szintjén igen részletesen, sokfajta adatot kell rögzíteni a nyilvántartásokban. Az adatokra vonatkozó előírásokat, részleteiben a határállomási kézikönyv tartalmazza. Jelentési rendszer Az útban lévő szállítmányról a TRACES rendszer segítségével jelentést kell tenni a célállomás helye szerint illetékes állategészségügyi hivatal felé. A feltartóztatott szállítmányok mintáin végzett, pozitív eredménnyel záruló laboratóriumi tesztek következtében elrendelt visszaküldések esetében, jelentést kell tenni a RASFF rendszerbe, az 178/2002/EK Rendelet melléklete szerinti bejelentő lap kitöltésével, és a szükséges egyéb dokumentumokkal együtt a kijelölt országos összekötőhöz való elküldése útján. Amennyiben a kémiai, mikrobiológiai tesztek pozitív eredményt adnak, a határállomás is felelős a RASFF rendszerbe történő jelentés megtételéért. A jelentést a 178/2002/EK Rendelet szerinti bejelentő lap kitöltésével, és a szükséges egyéb dokumentumokkal együtt a kijelölt nemzeti összekötőhöz való elküldésével a RASFF ügyrend szerint kell eleget tenni. A laboratóriumi vizsgálatokról szóló havi jelentést minden hónap 5. napjáig elektronikus úton kell az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának megküldeni. Amennyiben a jelentés elküldéséig a vizsgálat elvégzésére kijelölt laboratóriumból nem érkezik meg az eredmény, úgy azt a jelentésben az elkövetkező hónap(ok)ban mindaddig „folyamatban jelzéssel kell feltüntetni, amíg a vizsgálat le nem zárul. Az MgSzH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága havonta értesíti a Bizottságot az állategészségügyi határállomáson elvégzett laboratóriumi vizsgálatok kedvező vagy kedvezőtlen eredményeiről. A személyes poggyászok ellenőrzéséről évente egyszer kell jelentést küldeni a Bizottságnak. Képzések szervezése Központi szinten éves képzési terv készül, amelybe 2010-től az elektronikus távoktatás is bekerült. Készenléti terv Készenléti terv a TRACES rendszer esetleges működésképtelenségének kezelésére létezik. Amennyiben Magyarországon a TRACES 24 órán túl működésképtelen, akkor az értesítés és nyomonkövethetőség biztosítása érdekében a rögzítésre kötelezett szállítmányokról, a származási hely szerint illetékes határállomás köteles elküldeni a rendeltetési ország részére a határállomási 185


Magyarország

kézikönyv szerinti e-mail és fax számokra a közösségen belüli bizonyítványok első részét, illetve a vonatkozó KÁBO-t. Amint a TRACES ismét működőképes, minden határállomás köteles az így elküldött üzenetekkel kapcsolatos összes információt a rendszerbe elektronikus úton is bevinni. Együttműködés MgSzH-n belüli együttműködés: Élelmiszer vonatkozásában az elmúlt időszakban a Ferihegyi repülőtér területén működő catering tevékenységével kapcsolatosan kért állásfoglalás ügyében, az ukrán étolaj behozatalával kapcsolatos útmutató kidolgozásának kérdésében, és a határon történő mintavételi terv felülvizsgálatára vonatkozóan fordult elő együttműködés az MgSzH Élelmiszer és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával. MgSzHon kívüli szervekkel való együttműködés: A Vidékfejlesztési Minisztériummal szoros az együttműködés, mivel rajtuk keresztül történik a nemzetközi kapcsolattartás jelentős része (jogszabályok továbbítása, nemzetközi kapcsolatokban kétoldalú együttműködés, TRACES Contact Point meghatározása, tranzit szállítmányok nyomonkövetése, határállomásokkal és a vámraktárakkal kapcsolatos döntések). Ezen felül a jogszabályalkotások területén is munkakapcsolatban áll a két szervezet. A Vám és Pénzügyőrséggel közösen aláírt keret megállapodás született, amelynek felhatalmazása alapján az egyes állategészségügyi határállomások esetében közös technológiai rend került kidolgozásra. Ezen felül rendszeres az egyeztetés központi szinten is az általános problémák megoldása érdekében. A VPOP képviselői az állategészségügyi értekezletekre meghívást kapnak. A sürgősségi védintézkedésekről a VPOP is kap tájékoztatást. A VPOP és az MGSZH adatbázisaikhoz kölcsönös, korlátolt hozzáférés biztosítanak 2010-től. A kedvtelésből tartott állatok és a személyes poggyász behozatalára vonatkozó ellenőrzések elvégzése a közösen aláírt keret megállapodás értelmében elsődlegesen a VPOP feladata. MgSzH és az MVH között született egy megállapodás az export visszatérítések vonatkozásában, amellyel kapcsolatban a részletes szabályok egy körlevélben lettek meghatározva.

186


Szervezeti felépítés és irányítási rendszer VM (Országos Főállatorvos)



MGSZH ÉTbI

MGSZH ÁÁI Állatvédelmi Osztály

Együttműködési megállapodás

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Kézikönyv Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

Laboratóriumok Éves felülvizsgálat

Negyedéves felülvizsgálat

Minta KERÜLETI HIVATAL Állategészségügyi Határállomás

Helyi együttműködési megállapodás

Ellenőrzés

Engedélyezés

Állategészségügyi ellenőrzésre kötelezett áruk

Vámraktár

187



8.8.

Magyarország

GMO

Jogszabályi háttér A genetikailag módosított szervezetekre vonatkozó előírásokat és az ellenőrzés kereteit az alábbi jogforrások szabályozzák: • 2001/18/EK irányelv a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról; • 1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról; • 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomonkövethetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomonkövethetőségéről; • 148/2003 (IX.22.) Korm. rendelet a géntechnológiai bírság megállapításáról; • a többször módosított 1998. évi XXVII. tv a géntechnológiai tevékenységről; • 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól Központi szint feladata Hatósági feladatként az MgSzH ÉTbI részt vesz a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi szintű engedélyezési eljárásaiban. Nem hatósági feladatként történik az élelmiszerminták GMO tartalomra történő vizsgálata, a monitoring terv elkészítése, felülvizsgálata, a monitoring végrehajtása során a vizsgálati kapacitás optimalizálása, éves jelentés készítése, valamint az EU szintű módszer validálási eljárásban részvétel. Megyei szint feladata A Megyei szint feladata ‒ az általános feladatai mellett ‒ a mintavételi terv megyei tovább-bontása. Helyi szint feladata A helyi szint feladata a mintavételek lefolytatása, nem megfelelőségek esetén intézkedés, és a hatósági eljárás lefolytatása. Szankcionálási lehetőségek Az általánostól eltérő szankcionálási lehetőségeket a 148/2003 (IX.22.) Korm. r. a géntechnológiai bírság megállapításáról előírásai tartalmazzák. Források felosztása Humánerőforrás: Az MgSzH ÉTbI GMO laboratóriumban 2 fő dolgozik, mely az éves tervezett 450-500 minta vizsgálatára éppen elegendő. Létesítmények: MgSzH ÉTbI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium. Egyéb eszközök: a jelenlegi eszköz- és műszerpark alkalmas a jelenleg vizsgált GMO-k kimutatására, azonban az engedélyezett GMO-k száma folyamatosan emelkedik az Európai Unióban, és a világ más részeiről is kerülhetnek az élelmiszerláncba új GMO-k. Ezek ellenőrzése nem csak újabb és újabb módszerek használatba vételét, de új megközelítési módokat és eszközöket is igényel. Új módszerek formálódnak, amelyek képesek megfelelni a kihívásoknak, pl. digitális PCR készülék használata, GMO chipek és multi-target plate-k bevezetése. Informatikai rendszerek A laboratóriumi alrendszert (OAIR) használja a laboratórium, ez a minták teljes elektronikus követését teszi lehetővé.

188


Speciális tervek, programok A GMO ellenőrzési terv alapja, hogy a 1829/2003/EK, valamint a 1830/2003/EK rendeletek alapján kötelező a genetikailag módosított élelmiszerek ellenőrzése a tagállamokban, amely ellenőrzésekről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. A mintavételnél és a hatósági eljárás során a MÉBIH GMO panel által összeállított útmutató alapján készített MgSzH útmutató szerint kell eljárni. A vizsgálatokat az MgSzH ÉTbI végzi. A párhuzamos vizsgálatok elkerülése érdekében a megyék az illetékességi területükön működő élelmiszer-előállító üzemek termékeit illetve a kereskedelmi ellenőrzések során az Európai Unió más tagországaiból, illetve harmadik országokból származó termékeket küldenek be vizsgálatra. A mintavételezést úgy kell megszervezni, hogy minden olyan termékre terjedjen ki, amelynél valamilyen okból feltételezhető, hogy GMO összetevőt tartalmaz, de nincs jelölve, illetve minden olyan termékre, amelyen jelölve van, hogy GMO tartalmú. Az ellenőrzési terv tartalmazza a mintázandó termékek körét, így március, április, május és október, november hónapokban a szója tartalmú húsipari termékek és konzerv húskészítmények, június, július hónapokban az élelmiszer-előállító helyeken fellelhető alapanyagok (pl. szójatartalmú készítmények, szójatartalmú húsipari adalékanyag keverékek, kivéve fűszerkeverékek), augusztus, szeptember hónapokban kukoricát (nem magyar eredetű) tartalmazó élelmiszerek és alapanyagok; csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek és bébiételek, ill. USA-ból származó hosszúszemű rizstermékek, december hónapban pedig édesipari termékek (szója, illetve kukoricatartalmú) kerülnek mintázásra. Soron kívül, gyanú alapján vett mintákat is fogad a labor. Ellenőrzések természete, prioritásai A Magyarországon felhasznált szója importból származik, világviszonylatban a termelt szója 70%-a GMO, ezért ennek vizsgálata a legfontosabb. Kukorica tekintetében Magyarország önellátó, Magyarországon nem termesztenek GMO kukoricát, csak az importot szükséges vizsgálni. A rizs, a len vizsgálata csak import termékek esetén történik. Fontos, hogy a mintavételezést úgy kell megszervezni, hogy minden olyan termékre terjedjen ki, amelynél valamilyen okból feltételezhető, hogy GMO összetevőt tartalmaz, de nincs jelölve, illetve minden olyan termékre, amelyen jelölve van, hogy GMO tartalmú. A mintavételek a kiadott éves monitoring terv szerint zajlanak, a fent felsorolt prioritások, kockázati szempontok alapján. A laboratóriumi vizsgálati módszerek nemzetközileg elfogadott, DNS alapú kimutatási módszerek. Dokumentált eljárásrendek Útmutató ömlesztett és csomagolt árukból történő GMO analitikai célú mintavételre (a 401/2006/EK rendelet és a 2004/787/EK ajánlás figyelembevételével). Az útmutató célja a hatósági mintavétel segítése, egységesítése. További eljárásrendek: Közösségi Referencia Laboratórium (EU-RL) által validált módszerek (azonosítás és mennyiségi meghatározás). GMO vonatkozású szabványok. Nyilvántartások A nyilvántartások a labor-alrendszerből érhetők el. Képzések szervezése A képzések elsősorban saját hálózatnak szólnak, az éves oktatási terv szerint évente 1-2 alkalommal a területi kollégák részére. Ezen kívül ENGL (European Network of GMO Laboratories ‒ Európai GMO Laboratóriumok Hálózata) plenáris üléseken, alkalmi rendezvényeken való részvétel érhető el.

189


Magyarország

Jelentési rendszer A 1829/2003/EK, valamint a 1830/2003/EK rendeletek alapján kötelező a genetikailag módosított élelmiszerek ellenőrzése a tagállamokban, amely ellenőrzésekről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot. A GMO-kra vonatkozóan nincs egyéb, különálló jelentési rendszer, a vizsgálatok és eredmények ad hoc jelentése a labor-alrendszerből történik. A nem megfelelőségek külön kerülnek gyűjtésre, együtt az intézkedésekről szóló jelentésekkel. Együttműködés Hazai szervezetekkel: Kapcsolattartás a VM-mel a GMO engedélyezési folyamatai kapcsán. Részvétel az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága mellett működő GMO kerekasztalban. MÉBIH GMO szakbizottságban részvétel, valamint a szakbizottság elnöke. Nemzetközi: Az ÉTbI NRL részt vesz az ENGL-ben, az ENGL steering committee-ben (vezetőségi tag). ENGL hálózaton belül részt vesz a GMO kimutatási módszerek validálásában. IRMM-el (JRC ‒ Institute for Reference Materials and Measurements) együttműködik a tanúsított referencia anyagok kidolgozásában. Az NRL részt vesz az EURL által szervezett körvizsgálatokban, valamint a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi szintű engedélyezési eljárásaiban.

190


8.9.

Ökológiai gazdálkodás

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos feladatait tanúsító szervezetek útján látja el. Jogszabályi háttér • A Tanács 834/2007/EK rendelete (2007. június 28.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről; • A Bizottság 889/2008/EK rendelete (2008. szeptember 5.) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról; • A Bizottság 1235/2008/EK rendelete (2008. december 8.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról; • A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet. Központ feladata A tanúsító szervezet elismerését, az elismerés visszavonását, a tanúsító tevékenység végzésének meghatározott ideig történő korlátozását, a Minőségügyi Kézikönyvben történő módosítások elbírálását, valamint az ezekkel összefüggő hivatalon belüli koordinációt az MgSzH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatósága (MgSzH REFI) végzi. A tanúsító szervezetek éves felülvizsgálatának megtervezését és végrehajtását a REFI végzi. A felülvizsgálatok beépítésre kerülnek az éves felülvizsgálati programba. Az ellenőrzés végrehajtását követően a REFI tájékoztatásul megküldi a vizsgálatról készített jelentést az élelmiszerláncfelügyeleti és állat-egészségügyi elnökhelyettesnek és a növény-, talaj- és erdővédelmi elnökhelyettesnek. A tanúsító szervezet esetleges tevékenységében korlátozásának ideje alatt beérkezett tanúsítás iránti kérelmeket az érintett tanúsító szervezet köteles megküldeni az MgSzH ÉTbI részére. Az ÉTbI a beérkezett kérelmeket elbírálja aszerint, hogy az abban foglaltak megfelelőségének megítélése saját, vagy az ÁÁI, vagy az NTAI feladata. A gazdasági szereplő kivételes termelési szabályok szerinti termelés iránti kérelmét és az átállási idő megváltoztatásra irányuló kérelmét az ÉTbI-hez nyújtja be. A hiánytalan, formailag és tartalmilag is megfelelő kérelmeket az ÉTbI koordinációs feladatkörében elbírálja aszerint, hogy a kivételes termelési szabályok szerinti termelés engedélyezése saját, állategészségügyi és állatvédelmi feladat (ÁÁI), vagy növény- és talajvédelmi feladat (NTAI). A 834/2007/EK rendelet végrehajtására kiadott 1235/2008/EK rendelet alapján elismert országok listáján nem szereplő harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazásának engedélyezési eljárásait az ÉTbI koordinálása mellett az ÁÁI és az NTAI folytatja le. Megye és helyi szint feladata Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv állategészségügyi és állatvédelmi feladatai: • ellenőrzi az állatok etetésére felhasználandó takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát állat-egészségügyi és takarmányhigiéniai szempontból • ellenőrzi az állat-egészségügyi szabályok megtartását • ellenőrzi az állatok egészségi állapotát • ellenőrzi az állat-egészségügyi vizsgálatok kezelések végrehajtását • ellenőrzi az állatok tenyésztésének, szaporításának állategészségügyi körülményeit.

191


Magyarország

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növény- és talajvédelmi feladatai: • ellenőrzi a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, a kijuttatástechnikai, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét • ellenőrzi az engedélyköteles termékek, valamint az EK-műtrágyák nyilvántartási, jelölési, csomagolási, szállítási, forgalomba hozatali, tárolási, minőségi, felhasználhatósági és alkalmazási előírásainak megtartását, illetve az ezek céljára szolgáló helyiségeket, berendezéseket és felszereléseket, valamint a biztonsági adatlapok meglétét; • ellenőrzi a zöldséget, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását. Források felosztása Humánerőforrás: központi szinten az érintett igazgatóságok (REFI, ÉTbI, ÁÁI, NTAI) összesen 6 fő. Speciális tervek, programok Éves felülvizsgálati program. Dokumentált eljárásrendek Eljárási utasítás az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési nyilvántartási jelentési szankcionálási feladatok egységes ellátásához és koordinációjához Nyilvántartások Az elismert tanúsító szervezetek nyilvántartását a REFI vezeti, amelyet az MgSzH honlapján belül a saját oldalán közzétesz. A nyilvántartásnak a következő adatokat kell tartalmaznia: - Az elismert tanúsító szervezetek - Az elismert tanúsító szervezet egyedi kódszámai - Az elismert tanúsító szervezetek által alkalmazott megfelelőségi jelek - A tanúsító szervezeteket elismerő, elismerését visszavonó, vagy tanúsító tevékenységét korlátozó jogerős határozatok • A lassú növekedésű baromfifajták listájának összeállítása és kezelése az ÉTbI feladata, az Állattenyésztési Igazgatóság bevonásával. • Az ökológiai gazdálkodásban felhasználható vetőmagok és szaporító anyagok jegyzékét a Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság kezeli. Jelentési rendszer Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jelentései: • A Bizottság részére továbbítandó jelentés. A jelentés az alábbi adatokat kell, hogy tartalmazza: - Az elismert tanúsító szervezetek - Az elismert tanúsító szervezet egyedi kódszámai - Az elismert tanúsító szervezetek által alkalmazott megfelelőségi jelek - Az illetékes hatóságok neve és címe Együttműködés MgSzH-n belül: REFI, ÉTbI, ÁÁI és NTAI között VM: jogalkotási feladatokban. Tanúsító szervezetekkel Bizottság: jelentések.

192



MgSzH Elnök

MgSzH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes

MGSZH Élelmiszerlánc-felügyeleti Elnökhelyettes

Koordináció

MgSzH NTAI

Megyei Kormányhivatal NTI

MgSzH ÁÁI

MgSzH ÉTbI

Megyei Kormányhivatal ÉbÁI

Együtt működés

MgSzH ReFI

Elismerés Felülvizsgálat Nyilvántartás

Tanúsító Szervezet

Kerületi Hivatal

Ökológiai Gazdálkodó

193

Tanúsítás, Ellenőrzés


Magyarország

9. Éves Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv A korábban leírtak szerint megtervezett Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv, az ismertetett ütemezés alapján, minden év április 1-én kerül kiadásra, elnökhelyettesi, 2011-től elnöki körlevél formájában. A tervek megtalálhatók az intraneten: http://intranet.mgszh.gov.hu/funkcionalis_igazgatosagok/Refi/ITNET/EL_felugyeleti_terv.html A tervek részletes felsorolását és elérhetőségét a 14. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzési, mintavételi, mintaküldési feladatokat az intranetes oldalon letöltendő eljárásrendek, útmutatók figyelembe vételével kell végrehajtani. Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Terv esetenként módosításra szorulhat, ennek rendje az alábbi: A kisebb, a tervek lényegi részét (ellenőrzési- és mintaszámok, irányok, stb.) nem érintő vagy jelentős költségvetési változással nem járó módosításokat (pl. elgépelés, útmutató javítását, stb.) az adott területért felelős központi igazgatóság az intranetes felületére feltölti. Az igazgatóság levélben értesíti a területi igazgatóságokat, melyben részletezi a módosításokat (pl. tételes felsorolás, korrektúra vagy egyéb formában), valamint a levelet elektronikus formában megküldi az MgSzH REFI részére, aki gondoskodik arról, hogy az értesítés felkerüljön az elrendelő levél mellé az intranetes felületre. A tervek átfogó vagy lényegi részét (ellenőrzési- és mintaszámok, irányok, stb.) érintő vagy jelentős költségvetési változással járó módosításáról elnökhelyettesi, elnöki levélben fognak értesülni az érintett igazgatóságok. Az ilyen jellegű változtatási igényről az MgSzH REFI-t kell értesíteni, aki megkeresi a többi központi igazgatóságot is, hogy a változtatási igényeket felmérje, majd ennek eredménye alapján előkészíti az elnökhelyettesi, elnöki körlevél tervezetét.

194


10.Audit A felülvizsgálatok (szakterületi ellenőrzés és audit) célja az előírások megvalósíthatóságának és teljesülésének vizsgálata, továbbá annak meghatározása, hogy a felülvizsgálat alatt álló szervezet részéről a milyen javító és megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a szervezet céljai az elképzeléseknek és az elvárásoknak megfelelően valósuljanak meg. A fentieken túlmenően a felülvizsgálatoknak objektív alapot kell adniuk a rövid, közép és hosszú távú feladatok meghatározásához. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról szóló 7/2010. VM utasítás értelmében az MgSzH-ban működő Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Szakmai Felügyeleti Osztály a felelős a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (6) bekezdése szerinti belső audit-rendszer kiépítéséért, működtetéséért. Az auditálási eljárásrend kidolgozása az európai uniós követelmény-rendszerek, valamint a nemzetközi minőségbiztosítási szabványok (vonatkozó ISO szabványok) előírásainak figyelembe vételével történt. Az „Eljárási Utasítás a Belső Ellenőrzésről és Auditról című anyag az Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettes által történt jóváhagyást követően 2007. október 15-én lépett hatályba. Az Eljárási Utasítás egyrészt magában foglalja az MgSzH egyes Igazgatósági által a saját szakterületük vonatkozásában végrehajtott belső ellenőrzések, másrészt a Szakmai Felügyeleti Osztály által az állat- és növényegészségügyi igazgatás bármely szakterületével kapcsolatban végrehajtott auditok eljárásrendjét. Az Eljárási Utasításnak megfelelően a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság felelős: • az élelmiszerlánc-felügyeleti szakterületek vonatkozásában az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtásának, valamint az egyéb hatósági feladatok állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint növény- és talajvédelmi szolgálat által történő ellátásának ellenőrzéséért; • az eljárásrend elkészítéséért, módosításáért, az éves felülvizsgálati program összeállításáért, módosításáért; • az egyes auditok végrehajtásáért (auditterv, auditjelentés készítéséért; az auditjelentések alapján készített intézkedési tervek jóváhagyásáért, azok végrehajtásának ellenőrzéséért); • a belső ellenőrzési jelentés alapján készített intézkedési tervek általános nyomonkövetéséért; • a felülvizsgálatokkal kapcsolatos kimutatások, beszámolók elkészítéséért, a kapcsolódó nyilvántartások vezetéséért. A szakterületi ellenőrzésre és auditra vonatkozó eljárásrendet, programot, azok módosítását az érintett MgSzH Igazgatóságok bevonásával a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság állítja össze, az Elnök hagyja jóvá. Az eljárásrend alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság állásfoglalása alapján kell eljárni. A terv elkészítéséért, végrehajtásáért, valamint az azzal összefüggő dokumentáció előkészítéséért az arra kijelölt ellenőr, auditor, vagy ellenőrző csoport/auditcsoport esetén annak vezetője felelős. Az audit tervet, az auditálás végrehajtásával kapcsolatos egyéb iratokat a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság vezetője hagyja jóvá, a szakterületi ellenőrzési tervet, a szakterületi ellenőrzés végrehajtásával kapcsolatos egyéb iratokat az illetékes központi Igazgatóság vezetője hagyja jóvá. A felülvizsgálatokkal kapcsolatos kimutatások, beszámolók, éves jelentés elkészítéséért, és a nyilvántartások vezetéséért a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság felelős. A Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság vezetője köteles gondoskodni az auditorok megfelelő képzéséről, valamint tevékenységük éves szintű minősítéséről. 195


Magyarország

A Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság egyeztet a Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-biztonsággal, állategészségüggyel, növény-egészségüggyel, talaj- és agrárkörnyezetvédelemmel foglalkozó szervezeti egységével és a központi Igazgatóságokkal a következő évi program irányának, prioritásainak és az egyes felülvizsgálatok gyakoriságának megtervezése érdekében. A Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság az egyeztetéseknek megfelelően minden év január 31-ig összeállítja az aktuális naptári évre vonatkozó programot. A programnak tartalmaznia kell: • a felülvizsgálatok tárgykörét, típusát (belső ellenőrzés vagy audit); • az egyes felülvizsgálatok megyei és féléves leosztását; • az egyes felülvizsgálatok végrehajtásáért felelős ellenőrök, auditorok kijelölését. A jóváhagyott programot a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság hivatalos úton megküldi: • a VM élelmiszerlánc-felügyeketért és agrárigazgatásért felelős államtitkárának• az MgSzH Elnökének; • az MgSzH szakmaiIgazgatóságainak; • a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek. A jóváhagyott programot legalább félévente felül kell vizsgálni. A program megváltoztatására, módosítására a megküldési listában szereplő szervezeti egységek tehetnek javaslatot. A javaslatok alapján a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság összeállítja az éves program módosítástervezetét, amelyet az Elnök hagy ismételten jóvá. A módosított és ismételten jóváhagyott programot a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság hivatalos úton eljuttatja a megküldési listában szereplő szervezeti egységeknek. A programban szereplő felülvizsgálatok végrehajtását a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóságnak és az érintett központi igazgatóságnak úgy kell megterveznie, hogy minden ‒ az egyes felülvizsgálatokhoz tartozó ‒ jelentés tervezet november 30-ig elkészüljön. Az eljárásrend előírásainak megfelelően összeállításra került éves felülvizsgálati programok és a részletes eljárásrend elérhetők az MgSzH intranetes felületén: http://intranet.mgszh.gov.hu/funkcionalis_igazgatosagok/Refi/SZFO/FM/progr http://intranet.mgszh.gov.hu/funkcionalis_igazgatosagok/Refi/SZFO/FM/elj_rend

196


11.ITNET módosítása Az integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervet legalább évente egyszer átfogóan felül kell vizsgálni. Ezen felül az illetékes hatóságnak folyamatosan vizsgálnia kell, hogy az előző felülvizsgálat óta nem merült-e fel olyan körülmény, amely indokolja a Terv módosítását. Az alábbi esetekben az évi egyszeri átfogó felülvizsgálattól függetlenül vizsgálni kell, hogy szükséges-e a Terv módosítása: • a tervet érintő új jogszabály megjelenésekor; • új betegség vagy egészségügyi kockázat jelentkezésekor; • bármely jelentős szerkezeti vagy működésbeli változáskor; • az elvégzett feladatok, ellenőrzések eredményének tükrében; • a Bizottság által elvégzett ellenőrzések eredményének tükrében; • ha a Bizottság módosítja a vonatkozó útmutató bármely lényeges elemét; • a tudományos kutatások eredménye következtében; • az auditok eredményeinek tükrében. A terv felülvizsgálata után ‒ az éves átfogó felülvizsgálat esetében január 31-ig ‒ az illetékes igazgatóságok észrevételeiket, javaslataikat megküldik a Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóságnak. Az észrevételek és javaslatok alapján a terv módosításáról a REFI és az érintett igazgatóságok döntenek. Alapvető változtatások esetén, így a célrendszert érintő, vagy jelentős strukturális, működésbeli változások esetén, illetve amennyiben a szöveg több, mint 30%-a változtatásra kerül, a terv az Országos főállatorvos jóváhagyásával módosulhat. Egyéb esetekben, azaz kisebb jelentőségű változtatások, a mellékleteket érintő aktualizációk esetén az MgSzH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság saját hatáskörben nyomonköveti a szükséges változtatásokat, és módosít a Terven, dokumentált, nyomonkövethető módon. Az elkészült terv 4 példányban kerül aláírásra, a példányok elhelyezése: • Bizottság • VM • MgSzH Elnök • MgSzH Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Ezen kívül a Terv, valamennyi korábban elfogadott változattal együtt, publikálásra kerül az MgSzH weblapján: http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/rfi/szakteruletek_rfi/to_rfi

197


Magyarország

12.Mellékletek 1. melléklet: A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezeti felépítése

198


2.

melléklet:

Az

Élelmiszerlánc-felügyeletért

és

agrárigazgatásért

felelős

államtitkárság szervezeti felépítése

199


Magyarország

3. melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezeti felépítése

200


4. melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes

Élelmiszerlán-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes

Álletegészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság

Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Állatenyésztési Igazgatóság

Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Borászati Igazgatóság

Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága

201


Magyarország

5. melléklet: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes

Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes

Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság

Földművelésügyi Igazgatóság

Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Erdészeti Igazgatóság

202


6. melléklet: A Megyei Kormányhivatal általános szervezeti felépítése

Megyei Kormányhivatal

Törzshivatal Kormánymegbízott

Főigazgató

Belső Ellenőrzési Osztály Jogi Perképviseleti Osztály

Humánpolitikai Főosztály

Koordinációs és Szervezési Főosztály

Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály

Informatikai Főosztály

Pénzügyi Főosztály

Oktatási Főosztály

Hatósági Főosztály

Kormánymegbízotti Kabinet

Szakigazgatási Szervek

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv

Szociális és Gyámhivatal

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság

Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Építésügyi Hivatal

Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Közlekedési Felügyelőség Földhivatal

Földművelésügyi Igazgatóság

Fogyasztóvédelmi Felügyelőség Igazságügyi Szolgálat

Erdészeti Igazgatóság

Munkaügyi Központ Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv

203


Magyarország

6/a melléklet A megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek általános felépítése

204


7. melléklet: Növény-egészségügyi és Állategészségügyi határkirendeltségek

205


Magyarország

8. melléklet: Az FVM irányítása alá tartozó intézmények közötti utasítási, jelentési lánc


MGSZH Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízott

Megyei Kormányhivatal szakigazgatási mezőgazdasági szervei

Kerületi Hivatal

Hatósági állatorvos Élelmiszerbiztonsági felügyelő Takarmányfelügyelő

206


9. melléklet: A RASFF rendszerben együttműködő hatóságok és intézmények közötti kapcsolatrendszer

DG Sanco RASFF Csoport

MÉBIH RASFF Csoport

VM

MgSzH ÉTbI

Megyei Kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei

Állat- és Növényegészségügyi Határállomás

Kerületi Hivatal

207


Magyarország

10/a. melléklet: A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal részletes feladatai A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) engedélyezi: • az állatgyógyászati készítmények forgalomba hozatalát; • az állat-egészségügyi biocid termék forgalomba hozatalát; • az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik üzemi méretű előállítását; • az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását; • az állatgyógyászati készítmények behozatalát; • az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmét; • az élelmiszerek ionizáló sugárzással történő kezelését; • az élelmiszerekkel-, valamint a takarmányokkal kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat, valamint kijelöli a salmonella mentesítés során igénybe vehető laboratóriumokat; • a nem állam által működtetett állat-egészségügyi laboratóriumok működését; • a borászati termékek előállítását és forgalomba hozatalát, valamint a palackozókat és a borászati üzemeket; • a növényvédő szerek forgalomba hozatalát, felhasználását, kísérleti felhasználását, eseti felhasználását, címkétől eltérő felhasználását, párhuzamos behozatalát; • a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású termékek, növényvédelmi célú eszközök és anyagok, makro és mikroszervezetek forgalomba hozatalát, felhasználását; • a termésnövelő anyagok forgalomba hozatalát, felhasználását, kísérleti felhasználását; • a lejárt szavatosságú növényvédő szerek felhasználhatósági idejének meghosszabbítását; • növény-egészségügyi szempontból egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalát; • GEP (Good Experimental Practice, Helyes Kísérleti Gyakorlat)-követelményeknek megfelelően engedélyezi és rendszeresen felülvizsgálja a biológiai hatékonysági vizsgálatot végző vizsgálóhelyek működését. A fentieken túlmenően az MgSzH részt vesz a biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésében, az állati eredetű termékeket előállító engedélyezett és export üzemek felülvizsgálatában, továbbá ellátja Magyarország képviseletét az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési eljárásaiban. Az MgSzH közvetlenül ellenőrzi: • az élelmiszerekkel-, valamint a takarmányokkal kapcsolatos vizsgálatokat végző, nem állami laboratóriumokat; • a nem állam által működtetett állat-egészségügyi laboratóriumok működését; • az állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik előállító helyeit, előállítási körülményeit és az állatgyógyászati készítmények nagykereskedelmi forgalmazásának feltételeit; • a mellékhatás-figyelő rendszerre vonatkozó rendelkezések betartását a forgalomba hozatali engedély jogosultjánál, illetve megbízottjánál; • a borászati termékek előállítására, kezelésére, tárolására, nyilvántartására, forgalomba hozatalára, zárt borvidékekre vonatkozó rendelkezések megtartását; • a borászati termékek borászati előírások szerinti címkéjét, és a származási bizonyítványok valóságtartalmát; • minősíti a külkereskedelmi forgalomba kerülő borászati termékeket, kiadja az exportbizonylatokat; • ellátja a külföldi származású borászati termékek forgalomba hozatal előtti minősítését, szállítmányonkénti ellenőrzését. Az MgSzH irányítási szervezési feladatai keretében: 208


• ellátja a területi szervek irányítását, szakmai felügyeletét, továbbá részükre szakmai továbbképzéseket szervez a növény-egészségügy, takarmányellenőrzés, állategészségügy, állatvédelem, állat- és növény-egészségügyi határellenőrzés, élelmiszer-biztonság, -minőség, higiénia szakterületén, és az állatgyógyászati készítmények forgalmazásával és ellenőrzésével kapcsolatban; • belső auditot működtet az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv végrehajtása, valamint az egyéb hatósági feladatok állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző szolgálat, valamint növényés talajvédelmi szolgálat által történő ellátása vonatkozásában; • összefogja az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv kialakítását, valamint a szakterületi jelentések alapján összeállítja az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv végrehajtásáról szóló éves jelentést; • ellátja a feladat- és hatáskörébe tartozó másodfokú ügyek intézését; • kialakítja és működteti az Országos Állategészségügyi Informatikai Rendszert (OÁIR), szervezi és irányítja az egyéb informatikai rendszerek használatát (TIR, ENAR, TRACES, RASFF, EUROPHYT); • szakmailag irányítja a járványvédelmi intézkedések megtételét, valamint a járványvédelmi célelőirányzat felhasználását; • elkészíti az egyes járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges országos készenléti tervet; • egyes állatbetegségek területenkénti vagy országos előfordulásának és a fertőzöttség mértékének tisztázására felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet; • működteti az államilag előírt állat-egészségügyi feladatok ellátásához szükséges oltó- és kórjelző anyagok központi tárolóját és elosztóját; • az élelmiszerek és takarmányok minőségének, higiéniájának és biztonságának laboratóriumi vizsgálatára felmérő rendszert működtet, valamint ellenőrző vizsgálatokat végeztet; • ellátja a Radiológiai Ellenőrző Hálózat irányítását; • szervezi és működteti az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó országos maradékanyag mintavételi és laboratóriumi vizsgálati programot mind a hazai, mind az import élelmiszerek vonatkozásában; • az élelmiszerek és takarmányok minőségével, higiéniájával és biztonságával kapcsolatos vizsgálatokat végez, beleértve a növényi alkaloidák vizsgálatát, az élelmiszerek besugárzottságának vizsgálatát, a GMO-vizsgálatokat, az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokkal kapcsolatos vizsgálatokat, a starterkultúrák az élelmiszer és takarmány előállításban használt tisztító/fertőtlenítő szerek hatékonyságának vizsgálatát; • működteti az élelmiszerbiztonsági laboratóriumi rendszert (ÉLB); • irányítja a területi igazgatóságok vonatkozásában az élelmiszer-mérgezések, -fertőzések kivizsgálását, valamint értékeli, nyilvántartja, és közzéteszi a kivizsgált élelmiszer-mérgezések és -fertőzések adatait • országos hatáskörrel kizárólagosan végzi az ételmérgezés és ételfertőzés kivizsgálásokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatokat; • az élelmiszerbiztonságot súlyosan sértő esetekben, illetve súlyos, élelmiszer eredetű megbetegedéseknél, panasz kivizsgálásánál - a megyei szakmai igazgatóság tájékoztatása mellett - helyszíni felülvizsgálatokat is végezhet; • a saját kutas élelmiszeripari-vállalkozások vízellátására vonatkozó adatait gyűjti, értékeli, elbírálja a saját kutas vízellátású élelmiszeripari-vállalkozások részletes önellenőrző ivóvíz vizsgálati mintaszám csökkentésére irányuló engedély kérelmet; • elkészíti és évente aktualizálja az élelmiszer- és takarmányesemények elleni védekezéshez szükséges országos készenléti tervet (ÉTEK), továbbá részt vesz a nemzeti válságkezelési terv kidolgozásában, aktualizálásában; • részt vesz a RASFF gyorsriasztási rendszer működtetésében; • szervezi, irányítja, koordinálja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalma alá tartozó és a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek, 209


• • • • • • • • • • • • • • • • •

•

•

Magyarország

valamint a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzését, valamint részt vesz a Magyar Eredetvédelmi Tanács munkájában; vizsgálja az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás területén használatos, illetve külön jogszabályok által meghatározott és hatáskörébe utalt gépek, berendezések higiéniai alkalmasságát; ellátja a vadon termő gombákkal kapcsolatos központi feladatokat, a gomba-szakellenőrökről a területi szervek nyilvántartása alapján országos adatbázist vezet, valamint kérelemre a külön jogszabály mellékletében nem szereplő ehető gombafajok árusítására eseti engedélyt ad ki; részt vesz a genetikailag módosított élelmiszerek és takarmányok közösségi szintű engedélyezési eljárásaiban; fogadja és továbbítja az új élelmiszer forgalomba hozatalának a 258/97/EK rendelet 4. cikke szerinti engedélyezési kérelmét; részt vesz az Európai Uniós takarmány adalékanyag engedélyezési eljárásban; részt vesz harmadik országok és az EU által végrehajtott ellenőrzéseken; irányítja az ökológiai termeléssel kapcsolatos hatósági feladatokat; közreműködik az állatgyógyászati készítmények közösségi engedélyezési és ellenőrzési eljárásaiban; a külön jogszabály szerinti biocid termékek forgalomba hozatalának engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködik; vezeti az állatgyógyászati készítmények törzskönyvét, valamint nyilvántartást vezet az állatgyógyászati készítményt forgalmazókról, illetve gyártókról, nyilvántartásba veszi az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítményeket, ápolószereket, segédanyagokat; közzéteszi az állatgyógyászati termékekkel és az állatgyógyászati készítményt forgalmazókkal, illetve gyártókkal kapcsolatos nyilvános adatokat; elvégzi az állatgyógyászati készítmények vizsgálatát, valamint kivizsgálja az állatgyógyászati készítményekkel szembeni minőségi kifogásokat és azok feltételezett mellékhatásait; EU hivatalos gyógyszervizsgáló laboratóriumi feladatokat lát el, elvégzi az állatgyógyászati készítmények, jogszabályban előírt, vizsgálatát; azonosítja és elemzi az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos kockázatokat, és kidolgozza a kockázat kezeléséhez szükséges intézkedéseket; ellátja a gyógyszerminőséggel kapcsolatos riasztási (Rapid Alert) feladatokat; ellátja az elsődleges növényi termelés és a növényi termék ellenőrzés élelmiszerlánc-biztonsággal, valamint a növényi termék minőségellenőrzéssel összefüggő feladatokat; ellátja a növényvédelmi, növény-egészségügyi, növényi károsító diagnosztikai, növény védőszer és termésnövelő anyag engedélyezési és értékelési, növényvédő szer hatóanyag értékelési, növényi termék ellenőrzési, a zöldség-gyümölcs minőségellenőrzési, valamint a talajvédelmi, és az elsődleges termeléshez kapcsolódó központi növény-egészségügyi igazgatási feladatokat; működteti a növény-import-export rendszert (NIMEX), az országos termelői nyilvántartást, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezési információs rendszerét (ENIR), a talajvédelmi információs és monitoring rendszert (TIM), a talajvédelemmel kapcsolatos országos nyilvántartási és információs rendszert, a talajvédelmi országos térképtárat, az országos növényvédelmi előrejelzési rendszert (NIR), a növény- és talajvédelmi hatósági munkát, valamint az agrárkörnyezet-gazdálkodási monitoring tevékenységet támogató információs rendszert (AIR), nyilvántartást vezet az engedélyezett és visszavont növényvédő szerekről, termésnövelő anyagokról, a hazai gyártású és import EK-műtrágyákról, az éves növényvédő szer forgalmi adatokról, az I. és II. forgalmi kat. engedélyre jogosultakról és a kiadott engedélyekről országos nyilvántartást vezet; növényvédő szer és termésnövelő anyag értékelési feladatkörében megállapítja a hatóanyag azonosságát, fizikai-kémiai tulajdonságát, a növényvédőszer-maradék határértékét, a növényvédő szerrel tevékenységet folytatók számára szükséges védőeszközöket és az elsősegély-nyújtási eljárást, a növényvédő szer humán toxikológiai veszélyességi osztályba sorolását, a növényvédő szer környezeti sorsát és viselkedését, az ökotoxikológia sajátosságát, a növényvédő szer 210


• • • • • • • • • • • •

• • • • •

környezeti veszélyességi osztályba sorolását, elvégzi a biológiai hatékonysági vizsgálatok értékelését; növény-egészségügyi szempontból engedélyezi egyes növények, növényi termékek és egyéb anyagok behozatalát; növényvédő szerek és termésnövelő anyagok vonatkozásában kiadja az adatok kölcsönös elfogadásán alapuló engedélyeket; részt vesz a növényvédő szer hatóanyagok uniós engedélyezésében, elvégzi az uniós döntést követően az engedélyezett készítmények kötelező hazai felülvizsgálatának keretében a szakterületenkénti értékelést, illetve zónás értékelését; elvégzi az uniós jogszabályok alapján Magyarország számára kijelölt növényvédő hatóanyagok szakterületenkénti értékelését, és elkészíti az értékelő jelentést (monográfia); elkészíti és naprakészen tartja a Növényvédelmi Módszertani Gyűjteményt, a Növényegészségügyi Módszertani Kézikönyvet, közreműködik a Növényvédelmi Nemzeti Cselekvési Terv elkészítésében; részt vesz az EK-műtrágya típusok uniós engedélyezésében; ellátja a PIC listán szereplő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek kivitelével és behozatalával kapcsolatos adminisztratív feladatokat; megszervezi és összehangolja az országos jelentőségű és kiterjedésű, szakterületét érintő ellenőrzési és védekezési programokat, növényi károsítók gradációja esetén országos intézkedést rendel el; szervezi a bejelentési kötelezettség alá tartozó, továbbá egyes nagy gazdasági kárral járó új növényi károsítók megelőzésére, leküzdésére, illetve kártételük csökkentésére, továbbá azoktól való mentesítésre irányuló feladatok ellátását; egyes jelentős gazdasági kárral fenyegető növényi károsítók elleni védekezéshez országos készenléti tervet készít; károsító veszélyesség elemzést (Pest Risk Analysis) végez; Központi Károsító Diagnosztikai Laboratóriumot (KKDL) működtet, melynek keretében koordinálja a területi speciális laboratóriumok munkáját, ellátja a diagnosztikai módszerfejlesztési feladatokat, a zárlati károsítok identifikálását, biztosítja a karantén károsítók fenntartását karantén körülmények között, részt vesz a hazai és nemzetközi körtesztek szervezésében, feldolgozza a pályázati mintákat, növényi károsítók vonatkozásában összehasonlító és diagnosztikai gyűjteményeket kezel, bővít és tart fenn; felülvizsgálja a nitrát érzékeny területeket, értékeli az akcióprogramokat, részt vesz a nitrátországjelentés összeállításában az EU Bizottsága részére, koordinálja a nitrát érzékeny területeken lévő állattartó telepek-, a szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására vonatkozó évenkénti adatszolgáltatását, azokat rögzíti, összesíti, értékeli, adatszolgáltatást nyújt a környezetvédelmi hatóságnak; koordinálja a bizonyos nem állati eredetű élelmiszerek és takarmányok behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzési feladatokat és az ezzel kapcsolatos jelentési kötelezettséget; koordinálja a földrajzi árujelzők oltalma kapcsán a növényi termékek nyilvántartási, ellenőrzési feladatait; biztosítja a piaci érdekeltség hiányában nem megoldott, vagy hiányos technológiájú növényfajok (pl. kiskultúrák) növényvédelmét lehetővé tevő technológiai megoldásokat.

211


10/b.

melléklet:

Magyarország

A

megyei

kormányhivatalok

mezőgazdasági

szakigazgatási

szerveinek részletes feladatai A megyei kormányhivatal a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság útján ellátja a területi elsődleges termeléssel és a növényi termék ellenőrzéssel kapcsolatos, növényvédelmi, növényegészségügyi, talajvédelmi, zöldség-gyümölcs, dísznövény, szaporítóanyag és komló minőségellenőrzési hatósági, valamint az ökológiai gazdálkodás növény- és talajvédelmi vonatkozású ellenőrzési feladatait és egyéb állami szakfeladatokat, így különösen: • növényvédelmi, növény-egészségügyi, zöldség-gyümölcs, valamint talajvédelmi hatósági eljárást folytat le, engedélyez, szakhatósági állásfoglalást, bizonyítványokat, igazolásokat ad ki, hatósági megkeresésre nyilatkozatot tesz, növényvédelmi, valamint talajvédelmi hatósági ellenőrzést végez, és szükséges esetben megteszi a megfelelő intézkedéseket, • működteti a növény-egészségügyi határállomásokat, illetve a területi szervekhez tartozó speciális és nem speciális laboratóriumokat, • nyilvántartja növény-egészségügyi szempontból az arra kötelezett termelőket, és ellenőrzi a nyilvántartási feltételek megtartását, • nyilvántartja a légi növényvédelmi bejelentéseket (a védekezés pontos helye, ideje stb.), • nyilvántartja az I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, forgalmazására, illetve felhasználására jogosító engedélyeket, a növényvédő szer és a termésnövelő anyag (engedélyköteles termékek) kereskedelmi egységeit, a kis- és nagykereskedelmi forgalmazókat, valamint a tároló helyeket, raktárakat, • ellenőrzi a kis- és nagykereskedelemben az engedélyköteles termékek párhuzamos behozatal követelményeinek való megfelelését, szállítását, raktározását, csomagolását, címkézését, szavatossági idejét, az értékesítés szabályszerűségét, • ellenőrzi az engedélyköteles termékek esetében a reklámozás, tárolás, forgalmazás, szállítás, vásárlás és felhasználás személyi és tárgyi feltételeit, a szolgáltatás szakszerűségét, az előírt nyilvántartás vezetését, • ellenőrzi a légi növényvédelemre vonatkozó előírások (szakirányító jelenléte, légijármű-vezető növényvédelmi továbbképzésének érvényessége, tevékenységhez szükséges engedélyek meglétének ellenőrzése, előírt nyilvántartások vezetése, az alkalmaz ott készítmény felhasználhatósága stb.) betartását, illetve a bejelentéseket nyilvántartja, • ellenőrzi a termelők károsítók ellen folytatott növényvédelmi tevékenységét, az integrált növényvédelem elveinek teljesülését, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok felhasználása során a kijuttatás technikai megvalósítását, az egészségügyi és a kémiai biztonságot, az engedélyköteles termékek felhasználásához rendelt szakképesítés meglétét, a növényvédő szer felhasználási és vásárlási engedély érvényességét, • ellenőrzi a növény-egészségügyi nyilvántartásra kötelezett termelők által vezetett nyilvántartási rendszert, • ellenőrzi az export-, import- és tranzitforgalomban a vizsgálatköteles árukat, • ellenőrzi növény-egészségügyi szempontból a növények, növényi termékek előállítását, raktározását, szállítását és forgalmazását, • ellenőrzi a vetőmag-, a szaporító- és ültetvényanyag-előállítást és forgalomba hozatalt, valamint az egyéb szemleköteles növények termő-, tároló-, berakó-, feladó- és forgalmazó helyeit, • ellenőrzi a növényi termékeket, a zöldséget, gyümölcsöt, és az előállításukkal, forgalomba hozatalukkal kapcsolatos követelmények betartását, a nyomon követhetőség rendszere feltételeinek teljesülését, előírásainak betartását, • ellenőrzi a növényvédelmi gépek alkalmasságát igazoló forgalomba hozatali engedély, valamint a kijuttatás technikai alkalmasságát igazoló működési engedély érvényességét, • ellenőrzi az élelmiszer-biztonsági, -minőségi, és növény-egészségügyi rendelkezések megtartását, 212


• ellátja a forgalmazott engedélyköteles termékekés termésnövelő anyagok hatósági minőségellenőrzését, • felszólítja a gazdálkodót a károsítók elleni védekezésre; közérdekű védekezést (parlagfű elleni közérdekű védekezést), állami védekezést, illetve megsemmisítést rendel el, hatósági ellenőrzése során növényvédelmi, talajvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, nitrátadatszolgáltatási és nitrátszennyezési bírságot szabhat ki, szabálysértési eljárást kezdeményezhet, büntetőfeljelentést tehet, illetve szükség szerinti megfelelő intézkedést hozhat, • termelési, betakarítási, raktározási, szállítási, behozatali, kiviteli, forgalomba hozatali, kísérleti, felhasználási, alkalmazási tilalmat, illetve korlátozást, valamint kötelező növényvédelmi technológia alkalmazást rendelhet el, • kiadja a jogszabály szerinti I. és II. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek vásárlására, forgalmazására, illetve felhasználására jogosító engedélyt - az EU-tagállamok állampolgárai részére is, valamint az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, • részt vesz a lejárt szavatosságú növényvédő szerek, hulladékok begyűjtésének és megsemmisítésének megszervezésében, valamint a kérelemre indult, lejárt szavatosságú növényvédő szerek felhasználhatósági idejének meghosszabbításában, • hatósági engedélyezési, technológiai, módszerfejlesztési vizsgálatokat végez, közreműködik az eredmények összesítésében és feldolgozásában, részt vesz kutatási programokban, • szervezi és működteti a megyei növényvédelmi előrejelzési rendszert (NIR), a termelőket tájékoztatja a járványelhárítás, védekezés aktuális feladatairól, • részt vesz a mezőgazdasági termelők növény-egészségügyi, növényvédelmi és talajvédelmi ismereteinek fejlesztésében, az új védekezési eljárások elterjesztésében és a szaktanácsadásban, • ellenőrzi a növényekben, növényi termékekben a növényvédőszer-maradék szintet és határérték feletti szermaradvány esetén intézkedik a termékforgalomból való kivonásáról, • nyomon követi a zárlati és az Európai Unió által megfigyelésre kötelezett károsító megjelenését, terjedését, előfordulásuk esetén zárlati és korlátozó intézkedéseket hoz, • humán-egészségügyi és környezet-egészségügyi szempontból veszélyes és allergén gyomnövények és egyéb károsítók előfordulása esetén intézkedik a fertőző források felszámolásáról, • ellenőrzi a zárlati károsítók előfordulását a termelőknél és az import szállítmányokban, intézkedik a zárlati károsítók felszámolásáról, kötelező védekezést, termékmegsemmisítést rendel el, előkészíti a kártérítési eljárást, • elvégzi az EK-növényútlevéllel kapcsolatos teendőket, feljogosítja a termelőket a növényútlevél kiadására, kiadja a csereútlevelet és ellenőrzi a termelők ezzel kapcsolatos nyilvántartását, • szakhatósági állásfoglalást ad ki piacnyitás, növényvédő szer raktározási tevékenységre vonatkozó telepengedélyezési eljárás és növényvédő szer nagy- és kiskereskedelmi forgalmazási tevékenységre vonatkozó működési engedélyezési eljárás esetén, • a termelőknél és kereskedelmi forgalomban mintát vesz termesztőközegből, vízből, növényi termékekből és vizsgáltatja azok toxikus növényvédő szer és egyéb toxikus anyag tartalmát, • igazolja az élelmezés -egészségügyi várakozási idő lejártát megelőzően betakarított engedélyezett engedélyköteles termékkel kezelt növény, növényi termékforgalomba hozatali követelményeknek való megfelelését, • részt vesz a növényvédelmi káresetek kivizsgálásában, különösen a növényvédőszer-lopások, hamisítások és illegális kereskedelmének kivizsgálásában, felméri az árvizek, belvizek vagy egyéb katasztrófahelyzettel érintett növényvédőszer-tároló és -forgalmazó helyeket, megteszi a szükséges intézkedéseket, • ellátja a másodfokú növényvédelmi hatósági tevékenységet a jegyzők (mint elsőfokú növényvédelmi hatóság) felett, • talajvédelmi hatósági eljárása során engedélyt ad ki: - talajjavításhoz, - mezőgazdasági célú tereprendezéshez, 213


•

• • • • • • • • • •

• • • • • • •

Magyarország

- a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe, - hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági - szennyvíz, felhasználásához, - nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, - növényi maradványok kivételével a mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat, közreműködő hatóságként talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást ad ki bányafelügyeleti, építésügyi, közlekedési hatósági, légi közlekedési hatósági, ingatlanügyi hatósági, vízügyi hatósági, környezetvédelmi hatósági, természetvédelmi hatósági, hírközlési hatósági, erdészeti hatósági, kulturális örökségvédelmi hatósági, telepítési hatósági eljárások keretében, véleményezi a településrendezési terveket és helyi építési szabályzatokat, ellátja a forgalmazott termésnövelő anyagok hatósági minőség-ellenőrzését, részt vesz az agrárkörnyezet-gazdálkodási intézkedés keretében egyes szántóföldi gazdálkodási és ültetvénytámogatásokhoz kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekben, ellenőrzi az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokban előírt növény- és talajvédelmi követelmények betartását, igazolást ad ki a mezőgazdasági támogatási pályázatokhoz a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: nitrátrendelet) szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről, ellenőrzi a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését, ellenőrzi a talajvédelmi, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, és az engedélyekben foglalt talajvédelmi követelmények betartását, termőföldön ellenőrzi a vizek nitrátszennyezéssel szembeni védelmét szolgáló előírások végrehajtását, megtartását a vizek nitrátszennyezésének veszélyével járó tevékenységek esetében, ellenőrzi a nitrátérzékeny területeken mezőgazdasági tevékenységet folytatók kötelező adatszolgáltatását és nyilvántartását, talajvédelmi járulékot állapít meg és szab ki, létrehozza és működteti a megyei talajtani térképtárat, a nitrátrendelet szerinti adatbázist, valamint kialakítja a szennyvíziszap és hígtrágya termőföldi felhasználásának megyei kataszterét, a talajvédelmi hatósági tevékenységéről nyilvántartást vezet, részt vesz a talajt veszélyeztető degradációs folymatok felderítésében, a megyei adatbázis elkészítésében, működteti a Talajvédelmi és Információs Monitoring Rendszert (TIM), közreműködik az Agrárkörnyezet-gazdálkodási Információs Rendszer (AIR) és a Parlagfű Információs Rendszer (PIR) működtetésében, adatokkal való feltöltésében és elemzések elkészítésében, ellátja a jogszabályban meghatározott zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatokat, ellenőrzi a belföldön megtermelt, forgalomba hozott, illetve kivitelre vagy behozatalra szánt zöldséget, gyümölcsöt, dísznövényt és előállításukkal, forgalmazásukkal kapcsolatos követelményeket, ellátja a bizonyos nem állati eredetű élelmiszerek behozatalára vonatkozó fokozott hatósági ellenőrzési feladatokat, ellenőrzi a földrajzi árujelző oltalomban részesített növényi termékek forgalmazási feltételeinek betartását, szakterületén ellátja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításával, előállításával, forgalmazásával, jelölésével és ellenőrzésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, közreműködik a területi vízgazdálkodási tanácsok munkájában, 214


• kapcsolatot tart a települési önkormányzatokkal, az államigazgatási hivatalokkal, a környezetvédelmi és közegészségügyi hatósággal, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növény Orvosi Kamara területi szervével, társhatóságokkal és szakmai civil szervezetekkel, • ellátja a vízszennyezések okozta halpusztulások szakvéleményezését, szükség szerinti helyszíni kivizsgálását, • közreműködik a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásában, • biztosítja a növény-egészségügyi hatósági tevékenységet megalapozó károsító diagnosztikai hátteret, és a talajvédelmi hatósági eljárást megalapozó talajvédelmi laboratóriumi hátteret, • részt vesz a növény-egészségügyi felderítési rendszer működtetésében, szakterületenként a károsítók vizsgálatára vonatkozó éves ellenőrzési terv kidolgozásában, hatósági szakemberek képzésében, a szakterületére vonatkozó növény-egészségügyi károsító diagnosztikai speciális vizsgálatok végzésében, összehasonlító és diagnosztikai gyűjteményeket kezel, bővít és tart fenn, a nemzetközi növényvédelmi egyezményekből fakadó szakmai feladatok ellátásában, • részt vesz a szőlőültetvények uniós támogatásához kapcsolódó helyszíni ellenőrzésekben, a szaporítóanyag előállító helyekkel, törzsültetvényekkel, valamint egyéb hivatalos eljárásokkal kapcsolatos helyszíni szemlékben és ellenőrzésekben, • végzi a szőlőültetvények telepítésének és kivágásának ellenőrzését a szőlőtermelési potenciál nyomon követése céljából, ellátja az állami támogatással megvalósított szőlő- és gyümölcsültetvény telepítési beruházások ellenőrzését, valamint a gyümölcsültetvények termőre fordítását. A megyei kormányhivatal az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóság útján látja el az élelmiszerlánc felügyeletének keretében az állat-egészségügyi, állatvédelmi, takarmányhigiéniával, takarmányok biztonságával és minőségével, élelmiszer-higiéniával, az élelmiszerek biztonságával, minőségével, a borászati termékek ellenőrzésével, az állatgyógyászati termékekkel kapcsolatos irányítási és szervezési feladatokat, így különösen: • engedélyezi: - jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság működését, - állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep működését, - etető-itató állomás, pihentető állomás működését, - állati eredetű melléktermék begyűjtését, szállítását, kezelését, feldolgozását végző vállalkozás működését, - az élelmiszert előállító üzemekből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek kezelését, felhasználását, további feldolgozását, - a kegyeleti állattemető működését, - a gyepmesteri, illetve ebrendészeti tevékenység végzését, - az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények (állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő) működését, - az engedélyköteles élelmiszer-vállalkozás működését, - az élelmiszert előállító üzemekből, illetve kiskereskedelemből származó, takarmányként felhasználható melléktermékek felhasználását, továbbfeldolgozását vagy kezelését, - a takarmány-előállító és takarmányt forgalomba hozó létesítményeket, - eseti jelleggel az új takarmányok előállítását, felhasználását és behozatalát, - az állatkísérlet végzését, - a kísérleti célú állat tenyésztését (szaporítását), tartását, szállítását, valamint forgalomba hozatalát, - az állatgyógyászati termékekkel, illetve azok hatóanyagaival végzett kiskereskedelmi tevékenységét, • ellenőrzi: - az élelmiszer-előállító, -elosztó, és forgalomba hozó létesítmény harmadik országba irányuló exportra való alkalmasságát, a nemzetközi előírásoknak megfelelően, 215


•

• • • • • • • • • • • •

• •

•

Magyarország

- törvényességi szempontból a magánállatorvosok tevékenységét, - az állatgyógyászati készítmények gyakorlati kipróbálását, és hitelesíti annak vizsgálati jegyzőkönyvét, - a kerületi hivatal, valamint az ott dolgozó hatósági személyek tevékenységét, - az élelmiszer-, illetve takarmánybiztonsági, -minőségi, állat-egészségügyi rendelkezések megtartását, nyilvántartást vezet: - az állatorvosokról, - állattartókról, állattartó tenyészetekről, állatkereskedőkről, - az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról, - a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, állatszállítmányozókról, - élelmiszer-biztonsági felügyelet alá tartozó helyekről, - az állat-egészségügyi felügyelet alá tartozó helyekről, - a takarmányozási hatósági felügyelet alá tartozó helyekről, - az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről, - a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről, - az egyedi azonosítású állatokról, - a gomba-szakellenőrökről, - az állatkísérlet végzésére jogosultakról, szervezi és irányítja - az élelmiszer-higiéniai kirendeltséget magában foglaló - kerületi hivatalok működését, kijelöli a hatósági állatorvos székhelyét, működési területét és meghatározza feladatait, kiadja a jogosult állatorvosi tevékenység végzésére szóló engedélyt, valamint meghatározza a jogosult állatorvos működési területét és feladatait, a hatósági feladatok ellátására ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez, szervezi a Tenyészet Információs Rendszerrel (TIR), Baromfi Információs Rendszerrel (BIR), valamint egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerével (ENAR) kapcsolatos egyes feladatok ellátását, szervezi az élelmiszerlánc-felügyeleti éves ellenőrzési (monitoring) terv területi végrehajtását, valamint összeállítja a területi éves jelentést, a kerületi hivatallal közösen ellenőrzést végez az élelmiszerláncban, szervezi az agrár- és vidékfejlesztési támogatások ellenőrzéséhez kapcsolódó állat-egészségügyi feladatok területi ellátását, szervezi az állatbetegségek megelőzését, felderítését és felszámolását, továbbá a nagy nemzetgazdasági kárt okozó vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott mentesítési programok végrehajtását, elrendeli a jogszabályokban előírt állat-egészségügyi akciókat (kötelező védőoltások, diagnosztikai vizsgálatok, parazitózisok elleni védekezés stb.), meghatározza az idegen állományból származó állatok állat-egészségügyi megfigyelési célú elkülönítésének módját és idejét, elrendeli a járványveszély esetén a szükséges hatósági intézkedéseket, beleértve a magán állatorvos és gazdálkodószervezet közcélú igénybevételét is, továbbá az állat-egészségügyi szempontból külön eljárást igénylő állati hulladék, anyag, eszköz ártalmatlanná tételét, meghatározza annak módját és erről tájékoztatja a társhatóságokat, dönt a kártalanításról ötmillió forintot meghaladó káresetében, járványos állatbetegségek elleni védekezéshez szükséges területi készenléti tervet készít, továbbá gondoskodik a járványos állatbetegség megelőzéséhez, illetve felszámolásához szükséges ingyenes oltó- és kórjelző anyagokról, a járványok megelőzéséhez és elfojtásához szükséges műszaki, technikai feltételek, védőfelszerelések biztosításáról, valamint folyamatos karbantartásáról és cseréjéről, megteszi a szükséges intézkedéseket élelmiszerlánc-esemény esetében, 216


• élelmiszer-fertőzés és -mérgezés, valamint emberről állatra vagy állatról emberre terjedő betegségek fellépése, illetve gyanúja esetén kölcsönös tájékoztatás mellett együttműködik az egészségügyi államigazgatási szervvel, • az Európai Unió élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors vészjelző rendszerén keresztül Magyarországra érkező bejelentés alapján, továbbá a Magyarországon észlelt veszély esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, • szervezi az ökológiai gazdálkodással előállított és a genetikailag módosított élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos feladatok ellátását, fogadja az ezzel kapcsolatos jelentéseket, • ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során, • szakterületén ellátja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításával, előállításával, forgalmazásával, jelölésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat, • ellátja az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok végrehajtását segítő hazai és nemzetközi informatikai rendszerek használatával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, • feladat- és hatáskörével összhangban élelmiszerlánc-felügyeleti, élelmiszer-ellenőrzési, takarmány-ellenőrzési, állatvédelmi, szabálysértési, helyszíni bírságot szabhat ki, • szükség esetén gondoskodik a hatósági állatorvos útján az állat-egészségügyi szolgáltatások végzéséről, • kapcsolatot tart a megye területén lévő települési önkormányzattal, a regionális államigazgatási hivatallal, az illetékes környezetvédelmi és közegészségügyi hatósággal, valamint a Magyar Állatorvosi Kamara területi szerveivel, más társhatóságokkal, valamint a civil szervezetekkel. A megyei kormányhivatal ellátja a must, bor, borpárlat és egyéb borgazdasági termékek előállításával, kezelésével kapcsolatos területi állami és hatósági feladatokat, így különösen: • ellenőrzi: - a borászati termékek származását, eredetét (térfogat, csomagolás és jelölés), a telephely, pince, üzem, raktár, kimérő működésének jogszerűségét, továbbá a jármű rakományát és a tárolás körülményeit, - a kiegészítő, segéd- és adalékanyagok használatát, - a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyagok megfelelőségét, - a gyártástechnológia műszaki feltételeit, - a pincekönyv szakmai tartalmát (az ellenőrzés eredményét a pincekönyvbe is be kell jegyezni), - a jogszabályban meghatározott eljárások borászati alkalmazását, - a származási bizonyítványok valóságtartalmát, • ellátja a bortörvény hatálya alá tartozó termékek előállítását, kiszerelését (ideértve a nem palackos kiszerelést is) és forgalomba hozását végző üzemek működésének engedélyezésével kapcsolatos ellenőrzési feladatokat, • elvégzi a forgalomba hozatali eljárásban az 500 hl feletti bortételeknél a hatósági mintavételt, • a pincékben és a kereskedelemben - az ellenőrzési tervnek megfelelően - rendszeresen mintát vesz laboratóriumi azonosítás céljára, • ellátja a magántárolási, lepárlási, a mustsűrítménnyel való mustjavítási támogatási intézkedésekhez, valamint a forgalomba hozatali járulék befizetésével kapcsolatban, jogszabályban előírt szakmai ellenőrzési feladatokat, • kiszabja a helyszíni és a minőségvédelmi bírságot, valamint jogkövetkezményt alkalmaz.

217


11.

melléklet:

A

Magyarország

Nemzeti

Referencia

Laboratóriumok

(NRL)

és

hatósági

laboratóriumok Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Takarmányvizsgáló Nemzeti Referencia Laboratórium (1144 Budapest, Remény utca 42.) Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.) Élelmiszer Toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratórium (1095 Budapest, Mester utca 81.) Élelmiszer Analitikai Nemzeti Referencia Laboratórium (1135 Budapest, Lehel utca 43-47.) Radioanalitikai Referencia Laboratórium (1182 Budapest, Fogoly utca 13-15) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (6001 Kecskemét, Halasi út 34.) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (3534 Miskolc, Stadion utca 39/a.) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (8000 Székesfehérvár, Csikvári utca 15.) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (4030 Debrecen, Diószegi út 30.) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (7400 Kaposvár, Cseri major) Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (7100 Szekszárd, Tormay Béla u. 18.) Élelmiszerlánc Radiokémiai Laboratórium (9700 Szombathely, Zanati út 3.) Regionális Élelmiszerlánc Laboratórium (8200 Veszprém, Mártírok útja11/A.) Regionális Élelmiszerlánc-mikrobiológiai Laboratórium (8200 Veszprém, Dózsa György út 33.)

A Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt: 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Központi Károsító-diagnosztikai Laboratórium (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.) MgSzH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratórium (7634 Pécs, Kodó dűlő 1.) MgSzH NTAI Pécsi Talajbiológiai Laboratórium (7634 Pécs, Kodó dűlő 1.) MgSzH NTAI Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium (3501 Miskolc, Blaskovics u. 24.) MgSzH NTAI Hódmezővásárhelyi Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium (6800 Hódmezővásárhely, Rárósi út 110.) MgSzH NTAI Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium (2481 Velence, Ország u.23.) MgSzH NTAI Velencei Talajvédelmi Laboratórium (2481 Velence, Ország u.23.) MgSzH NTAI Velencei Virológiai Laboratórium (2481 Velence, Ország u.23.) MgSzH NTAI Gödöllői Vízélettani Laboratórium (2100 Gödöllő, Kotlán S. u. 3.) MgSzH NTAI Szolnoki Talajvédelmi Laboratórium (5001 Szolnok, Vízpart krt. 32.) MgSzH NTAI Szolnoki Talajvédelmi Laboratórium (5001 Szolnok, Vízpart krt. 32.) MgSzH NTAI Kaposvári Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium (7401 Kaposvár, Guba Sándor u. 20.) MgSzH NTAI Tanakajdi Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium (9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2.) MgSzH NTAI Tanakajdi Talajvédelmi Laboratórium (9762 Tanakajd, Ambrózy sétány 2.)

Az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt: 29. 30. 31. 32. 33.

Emlős és Vadbetegségek Laboratóriuma (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Immunológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Molekuláris Biológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Higiénés Bakteriológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Emlős Virológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) 218


34. 35. 36. 37. 38.

Baromfi Virológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) TSE és Veszettség Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Baromfibetegségek Laboratóriuma (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Gümőkór és Klinikai Bakteriológiai Laboratórium (1149 Budapest, Tábornok u. 2.) Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratóriuma (1149 Budapest, Tábornok u. 2.)

Debrecen székhelyen 39. Debreceni Immunológiai, Virológiai és TSE Laboratórium (4031 Debrecen, Bornemissza u. 3-7.) 40. Debreceni Kórbonctani és Bakteriológiai Laboratórium (4031 Debrecen, Bornemissza u. 3-7.) Kaposvár székhelyen 41. Kaposvári Immunológiai, Virológiai és TSE Laboratórium (7400 Kaposvár, Cseri út. 18.) 42. Kaposvári Kórbonctani és Bakteriológiai Laboratórium (7400 Kaposvár, Cseri út. 18.) Az Állatgyógyászati Termékvizsgáló Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt 43. 44.

Gyógyszer Analitikai Laboratórium (1107 Budapest, Szállás u. 8.) Oltóanyag Osztály Vizsgálati Laboratóriuma (1107 Budapest, Szállás utca 8.)

A Borászati Igazgatóság irányítása és felügyelete alatt 45. 46.

Borászati Ellenőrző Laboratórium (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.) Borászati Hatósági Laboratórium (1118 Budapest, Budaörsi út 141-145.)

219


12.

melléklet:

Az

Magyarország

MgSzH

és

a

megyei

kormányhivatalok

mezőgazdasági

szakigazgatási szerveinek állományadatai Létszám

Szervezeti egység

Igazgatás

Labor

MgSzH ÉTbI

26

125

MgSzH ÁÁI

17

0

MgSzH ÁDI

19

178

MgSzH ÁTI

32

18

MgSzH BI

10

28

MgSzH NTAI

56

101

MgSzH ReFI

22

Központi szervek

Területi szervek Bács Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

107

0

Bács Megyei Kormányhivatal NTI

33

0

Baranya Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

105

0

Baranya Megyei Kormányhivatal NTI

35

3

Békés Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

101

0

Békés Megyei Kormányhivatal NTI

46

0

BAZ Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

73

0

BAZ Megyei Kormányhivatal NTI

30

0

Csongrád Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

105

0

Csongrád Megyei Kormányhivatal NTI

42

0

Fejér Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

53

0

Fejér Megyei Kormányhivatal NTI

45

0

Fővárosi és Pest Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

93

0

Fővárosi és Pest Megyei Kormányhivatal NTI

37

0

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

61

0

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NTI

18

0

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

117

0

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal NTI

35

3

Heves Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

45

0

Heves Megyei Kormányhivatal NTI

20

0

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

69

0

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal NTI

44

0

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

38

0

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal NTI

22

0

Nógrád Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

35

0

Nógrád Megyei Kormányhivatal NTI

16

7

Somogy Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

54

0

Somogy Megyei Kormányhivatal NTI

21

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

106

0

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal NTI

26

10

Tolna Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

50

0

Tolna Megyei Kormányhivatal NTI

23

Vas Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

66

Vas Megyei Kormányhivatal NTI

34

0

Veszprém Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

68

27

Veszprém Megyei Kormányhivatal NTI

18

0

Zala Megyei Kormányhivatal ÉBÁI

68

0

Zala Megyei Kormányhivatal NTI

24

0

220

0


13. melléklet: Nemzeti Referencia Laboratóriumok adatai Nemzeti Referencia Laboratórium

MgSzH ÉTbI Élelmiszer Analitikai, Élelmiszer

Címe

Elérhetőség/Kapcsolat

Minőség-ellenőrzési, irányítási rendszerek

1095 Budapest, Mester utca 81.

Dr. Nagy Attila Tel: +36 1 456 3013 Fax: +36 1 216 1574 [email protected]

MSZ EN ISO/IEC 17025

1144 Budapest, Remény utca 42.

Debreczeni Lajos Tel: +36 1 383 5195 Fax: +36 1 467 0461 [email protected]

MSZ EN ISO/IEC 17025 DIN EN ISO/IEC 17025

1149 Budapest, Tábornok u. 2.

Dr. Abonyi Tamás + 36 1 460 6300 + 36 1 252 5177

MSZ EN ISO/IEC 17025

1118 Budapest Budaörsi út 141-145.

Dr. Kocsi Emília +36-1-346-0939 [email protected]

MSZ EN ISO/IEC 17025 WINE DB

3526 Miskolc, Blaskovics u. 24.

Dr. Kadenczki Lajos Tel: +36-46-503419 Fax: +36-46-503419 [email protected]

OECD-GLP

2481 Velence, Ország út 23.

Solymosné Majzik Etelka Tel/fax: +36-22-589226 [email protected] sz.hu

OECD-GLP

Mikrobiológiai, Radioanalitikai, Élelmiszer Reziduum-toxikológiai Nemzeti Referencia Laboratórium MgSzH ÉTbI Központi Takarmányvizsgáló Laboratórium

Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság

Borászati Igazgatóság Borászati Ellenőrző Laboratórium MgSzH NTAI Miskolci Növényvédőszermaradékanalitikai Laboratórium

MgSzH NTAI Velencei Növényvédőszer-analitikai Laboratórium

221


Magyarország

14. melléklet: Élelmiszerlánc-felügyeleti terv témakörei

Az Élelmiszerlánc-felügyeleti Tervet alkotó ellenőrzési és monitoring tervek a következők (az aktuális terv, program a megfelelő címre történő kattintással érhető el):

1. Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Éves Feladatterv 1.1. Növény-egészségügyi és Szaporító-anyag Ellenőrzési Éves Feladatterv 1.2. Növény Termék Ellenőrzési Éves Feladatterv 1.3. Növényvédelmi Ellenőrzési Éves Feladatterv 1.4. Növény-egészségügyi Károsítódiagnosztikai Éves Feladatterv 1.5. Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Éves Feladatterv 1.6. Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Értékelési Éves Feladatterv 1.7. Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Éves Feladatterv 1.8. Talajvédelmi Éves Feladatterv 1.9. Agrárkörnyezet-védelmi Éves Feladatterv 2. Növény- és Talajvédelmi Éves Monitoring Terv 2.1. Növényvédőszer-maradék monitoring terv 2.2. Nitrit-nitrát monitoring terv 2.3. Nehézfém monitoring terv 2.4. Talajvédelmi monitoring terv 3. Járványügyi Monitoring Terv 3.1. TSE monitoring terv 3.2. Aujeszky-betegség elleni országos mentesítési terv 3.3. Bluetongue monitoring program 3.4. Brucella melitensis monitoring program 3.5. Klasszikus sertéspestis monitoring program 3.6. Magas patogenitású madárinfluenza monitoring program 3.7. Salmonella gyérítési program 3.8. Rókák orális immunizálási programja 3.9. Egyéb fertőző állatbetegségek ellenőrzési programja 222


4. Élelmiszer- és Takarmányvizsgálati Monitoring Terv 4.1. Adalékanyag ellenőrzési terv 4.2. Csomagolóanyag vizsgálati program 4.3. Entomológiai és gomba ellenőrző vizsgálati program 4.4. EU Listeria felmérő vizsgálat 4.5. Felmérő vizsgálati program 4.6. GMO ellenőrzési terv 4.7. Ivóvíz – Kémiai-biztonsági monitoring terv 4.8. Ivóvíz – Mikrobiológiai monitoring terv 4.9. Kémiai biztonsági ellenőrzési terv 4.10. Mikrobiológiai vizsgálati program 4.11. Minőség ellenőrzési terv 4.12. Radioanalitikai vizsgálati program 4.13. Reziduum-toxikológiai ellenőrzési terv 4.14. Takarmány ellenőrzési terv 4.15. Tisztító- és fertőtlenítőszer ellenőrző vizsgálati program 4.16. Antibiotikum-rezisztencia ellenőrzési terv 4.17. Speciális ellenőrzési tervek 5. Borászati Ellenőrzési Terv 6. Létesítmény Ellenőrzési Terv 7. Állategészségügyi Határállomási Mintavételi Terv 8. Kiemelt Ellenőrzések Terve

223


Magyarország

15. melléklet: Élelmiszerlánc-felügyeleti eljárásrendek gyűjteménye ELJÁRÁSREND CÍME

Eljárásrend a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelmére vonatkozó helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzésére,

SZAKTERÜLET

Talajvédelem

Eljárásrend a hígtrágya termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére,

Talajvédelem

Eljárásrend nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére,

Talajvédelem

Eljárásrend mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásának ellenőrzésére,

Talajvédelem

Eljárásrend szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának ellenőrzésére,

Talajvédelem

Eljárásrend talajjavítás megvalósításának ellenőrzésére,

Talajvédelem

Eljárásrend mezőgazdasági célú tereprendezés és talajvédelmi műszaki beavatkozások létesítmények megvalósításának ellenőrzésére.

Talajvédelem

Módszertani

Növényvédőszer-engedélyezés

Az engedélyköteles termékek engedélyezési és módosítási eljárás folyamata című eljárásrend

Növényvédőszer-engedélyezés, Termésnövelő anyagok engedélyezése

Növényvédelmi Gyűjtemény

Belső vizsgálati útmutatók, utasítások (pl. lengyel burgonya ellenőrzése, vizsgálati útmutatók az egyes károsítók növény-egészségügyi ellenőrzésére).


módszertani


A karantén károsítók felderítésére vonatkozó útmutatásokat témalapok tartalmazzák


Növény-egészségügyi kézikönyv

A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos külterületi eljárásrend (a megyei kormányhivatal NTI-k részére) ‒ FVM-el és földhivatalokkal egyeztetve. A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos belterületi eljárásrend (a megyei kormányhivatal NTI-k részére) Útmutatók

ELÉRHETŐSÉG

Gyommentesítés

Gyommentesítés

Zöldség-gyümölcs minőségellenőrzés

224

http://intranet.mgszh.gov.hu/szakmai_iga zgatosagok/noveny_talajvedelmi_ig/nove u/noveu_eljarasrendek


ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

RASFF bejelentések kivizsgálásának és kezelésének eljárásrendje.

Növény, Takarmány, Élelmiszer, Állategészségügy

Takarmány, Élelmiszer

Hatósági feladatok útmutató

HACCP ellenőrzése,

értelmezése,

ELÉRHETŐSÉG

hatósági

Takarmány

Dioxin,

Takarmány

Mikotoxin,

Takarmány

Peszticid,

Takarmány

Salmonella,

Takarmány

Import,

Takarmány

GMO bírság,

Takarmány

Adalékanyagok

Takarmány

Biodiesel gyártás során keletkező melléktermékek, melyeket takarmányozási célra is felhasználnak

Takarmány

Sertéspestis Mentesítési Terv;


Sertéspestis Mentesítési Akcióterv;


Sertéspestis Készenléti Terv


http://mgszh.gov.hu/data/cms/624 /3/Sertespestis_keszenleti_terv.pdf


http://intranet.mgszh.gov.hu/szak mai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarva nyugyi_monitoring/klsertespestis_m onitoring

Sertéspestis Monitoring Program

Körlevél a négy megyében a vaddisznó hullák után fizetendő céljutalom eljárási rendjéről; 02.3/1992/2008. iktatószámú körlevél a klasszikus sertéspestissel kapcsolatos intézkedésekről,

előkészület alatt



225


Magyarország

ELJÁRÁSREND CÍME

02.3/1384/2009. módosításáról,

a

Mentesítési

SZAKTERÜLET

Terv


02.3/1376/2009. az Akcióterv kiadásáról,


02.3/1751/2009. iktatószámú körlevél a Nemzeti Klasszikus Sertéspestis Szakértői Csoport (a továbbiakban: Szakértői Csoport) 2009. szeptember 10én megtartott ülésén hozott határozati javaslatokról, 80075/2005. iktató számú, FVM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrzési Főosztályi körlevél, 02.3/1992/1/2008. Élelmiszerlánc-biztonsági Elnökhelyettesi körlevél.

MgSzH




Aujeszky Mentesítési Terv Aujeszky-féle betegség

Aujeszky Körlevelek

Aujeszky-féle betegség

Veszettség körlevelek

Veszettség

Veszettség útmutató ‒ tervezet

Veszettség

Országos készenléti terv;

kereskedelem

Körlevelek a kijelölt településlistákról.

02.3/2830/001/2008. iktatószámú szalmonellás állományok felszámolásával kapcsolatos szakmai vélemény (mellékletként tartalmazta a tojóállományok felszámolása kapcsán alkalmazható értékbecsléseket)

http://intranet.mgszh.gov.hu/szak mai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarva nyugyi_monitoring/aujeszky_mente sites

Kéknyelv-betegség

http://mgszh.gov.hu/data/cms/624 /2/Bluetongue_keszenleti_terv.pdf

Kéknyelv-betegség

http://intranet.mgszh.gov.hu/szak mai_igazgatosagok/mgszh_aai/jarva nyugyi_monitoring/bluetongue_mo nitoring

Országos monitoring terv;

Útmutató a szállítás, szabályozásáról;

ELÉRHETŐSÉG

Kéknyelv-betegség

Kéknyelv-betegség

Salmonella

226


ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

02.3/1423/2009. iktatószámú tájékoztatás a szalmonella gyérítési programok kapcsán

Salmonella

Útmutató a tuberkulin vizsgálat lefolytatásának rendjéről és a kötelező intézkedésekről

Szarvasmarha gümőkór

TSE Készenléti terv

TSE

TSE Intézkedési útmutató

TSE

02.3/1641/1/2008. Egyedi mentesség kérelem kereskedelmi okmány használata alól

Állati eredetű melléktermék

02.3/133/1/2009. Dioxinos ír sertéshús ártalmatlanításával kapcsolatos tájékoztatás


02/1161/1/2008. Szarvasmarha eredetű kondroitin ‒szulfát


behozatala Kínából

02.3/273/1/2010. Részanyag és szakmai vélemény a Biofilter Zrt. ügyében (állati és növényi eredetű élelmiszer-hulladékok begyűjtése és ártalmatlanítása)


02.3/1352/2/2009. Veszélyes áruk közúti szállításának szabályozásában (ADR) bekövetkezett változásokról


02.3/1708/1/2009. Trágyatárolók kialakításával kapcsolatos szakmai vélemény


02.3/1412/5/2009. Szakmai vélemény; trágyatároló


02.3/1352/1/2009. Veszélyes áruk közúti szállításáról (ADR)


227

ELÉRHETŐSÉG


Magyarország

ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

02.3/341/1/2009. Szakmai állásfoglalás szárított tengeri kagylókból készült por formájú keverék és szárított cápaporcból készült por formájú kivonat ügyében


02.3/485/1/2009. Állati melléktermékek eltérő felhasználásának engedélyezése


02.3/170/1/2010 Szakmai vélemény kedvtelésből tartott állat hullája ügyében


02.3/50/2010. Tájékoztatás ló elföldeléssel kapcsolatosan


02.3/717/1/2009. Mélyhűtött orvosi pióca behozatallal kapcsolatos szakmai vélemény


02.3/1613/1/2009. Szakmai vélemény; tejipari iszap


02.3/149/2010. Szakmai vélemény alomregeneráló engedélyezés ügyében


02.3/191/1/2008. Biogázüzem létesítésének feltételei


02.3/524/1/2008. Élelmiszerhulladék kezelő berendezés használata során keletkező hulladék kezelése


02.3/321/2007. Szakmai vélemény SRM húsliszt ártalmatlanításáról


02.3/322/2007. 1. és 2. kategóriájú állati melléktermék beszállítása Szlovákiából


02/1043/2008. Állati hulla szállításával kapcsolatos támogatás


228

ELÉRHETŐSÉG


ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

02.3/678/2008. Dögtemetők, dögkutak felszámolása


02.3/433/1/2008. Tájékoztatás állati hulla ártalmatlanításának támogatásáról


02/1784/1 / 2007. Medvebőr trófea behozatala Kanadából


02.3/208/1/2009. Állati hulladékok szállítási tevékenységével kapcsolatos egységes eljárás


02.3/961/2008. Új ügyrend bevezetése 3. kategóriába tartozó, ún. feldolgozott állati fehérjére vonatkozóan


02.3/2262/2009. 1774/2002/EK rendelet szerint jóváhagyott üzemek nyilvántartásba vételi rendjének módosítása


02.3/228/2007. Intézkedés állati melléktermék témakörben


02.3/1609/2009. Állati melléktermék témakörben kereskedelmi okmányminta és checklisták megküldése


Vágóállatokról szóló útmutató

Állatvédelem

Állatszállításokról szóló útmutató

Állatvédelem

Az egyes útmutatók

rendszerekkel

kapcsolatos

A Kölcsönös Megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzések végrehajtásának részletes szabályairól szóló eljárásrend

Állatok nyilvántartása és azonosítása

Kölcsönös megfeleltetés

Hatósági feladatok útmutató Élelmiszer

229

ELÉRHETŐSÉG

http://www.enar.hu

http://intranet.mgszh.gov.hu/funkc ionalis_igazgatosagok/Refi/KMO

http://intranet.mgszh.gov.hu/szakm ai_igazgatosagok/elelmiszer_takarma nybiztonsag/Jogi_utm/utmut/hatosa gi_utmutatok.html


Magyarország

ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

Az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszerelőállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII. 23.) FVM-EüM együttes rendelet szerinti regisztrációról szóló eljárásrend

Élelmiszer

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet végrehajtásával kapcsolatos eljárásrend

Élelmiszer

Hatósági útmutató az élelmiszerelőállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről szóló 3/2010. (VII. 5.) VM rendelet végrehajtásához Eljárásrend a kistermelői élelmiszertermelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez

ELÉRHETŐSÉG

Élelmiszer

Élelmiszer

Eljárásrend az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendelet végrehajtásához

Élelmiszer

Útmutató az élelmiszer eredetű megbetegedések kivizsgálásához

Élelmiszer

Ivóvíz hatósági felügyelet útmutató

Élelmiszer

Mintavételi útmutató a monitoring tervekhez

Élelmiszer

Akkreditált laboratóriumok minőségirányítási kézikönyvei

Élelmiszer

Reziduum-eljárásrend

Reziduum

Reziduum ellenőrzési terv útmutató

Reziduum

230

http://intranet.mgszh.gov.hu/funkc ionalis_igazgatosagok/Refi/ITNET/ Reziduum_ell_terv_2011.html


ELJÁRÁSREND CÍME

Élelmiszerrel rendeltetésszerűen, közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagok monitoring vizsgálata.

Mintavételi eljárás élelmiszerekkel érintkező anyagok élelmezésegészségügyi szempontból történő hatósági ellenőrzésére

Ellenőrzési útmutató az élelmiszeripari gépek higiéniai alkalmasságának ellenőrzéséhez.

Módszerkönyv ‒ FVM REH

SZAKTERÜLET

ELÉRHETŐSÉG

Élelmiszerrel rendeltetésszerűen

http://intranet.mgszh.gov.hu/szak mai_igazgatosagok/elelmiszer_takar manybiztonsag/ETMT/CSVP.html

érintkezésbe kerülő anyagok

Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok

http://intranet.mgszh.gov.hu/data/ cms/128/411/Mintavetel_elelmiszer ekkel_erintkezo_anyagokbol.doc

Élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok

Radioanalitika

FVM BEIT (FVM Nukleárisbalesetelhárítási Intézkedési Terve) ‒ lásd

Radioanalitika

15. pont

Monitoring mintavételi eljárásrend Radioanalitika

MSZ EN 1788: Élelmiszerek. A besugárzottság termolumineszcenciás kimutatása olyan élelmiszerekből, amelyekből szilikátásványok vonhatók ki.

Mintavételi útmutató a minőségellenőrzési tervhez

http://intranet.mgszh.gov.hu/funkc ionalis_igazgatosagok/Refi/ITNET/ Radioanalitika_vizsg_prog_2011.htm l

Élelmiszerek besugárzása

Élelmiszerek minősége, összetétele, címkézés, táplálkozási összetevőkre vonatkozó információk

Ivóvíz Hatósági Felügyelet Útmutató

Vízellenőrzés

A borászati felügyelők működéséről szóló eljárásend,

Bor

Az Országos Borszakértő Bizottság ügyrendje,

Bor

BI ügyrend,

Bor

231

http://intranet.mgszh.gov.hu/funkc ionalis_igazgatosagok/Refi/ITNET/ Minoseg_ell_terv.html


Magyarország

ELJÁRÁSREND CÍME

SZAKTERÜLET

A BI működési ügyrendje

Bor

Eljárásrend a forgalomba hozatali járulékkal kapcsolatos munkavégzésre

Bor

Akkreditált laboratóriumok minőségirányítási kézikönyve, eljárások és műveleti utasítások

Bor

EU által kidolgozott mintavételi eljárásrend (Guidance document for competent authorities for the control of copliance, with EU legislation on aflatoxins)

Útmutató

Növényi eredetű termékek import ellenőrzése

Növényi eredetű termékek import ellenőrzése

Állategészségügyi Kézikönyve,

02/1246/2008. körlevél,

számú

Határállomások

Állategészségügyi import ellenőrzési rendszer

monitoring


78060/13/2005. számú minisztériumi utasítás, valamint annak módosításáról szóló 02.3/1248/2009. számú körlevél az ellenőrzési listákról, 02.3/270/2007. és a 02.3/270/1/2007. számú körlevelek a laboratóriumi minták behozatalával kapcsolatban, A VPOP részére 02.3/204/2010. számú levéllel megküldött kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó útmutató (6. verzió) VPOP keretmegállapodás




együtttműködési


MVH megállapodás , a DSZ/1-2009. számú az export visszatérítésekkel kapcsolatos és MgSzH eljárásrendi körlevél 03.1.1/50/8/2009. számmal


232

ELÉRHETŐSÉG


ELJÁRÁSREND CÍME

Útmutató ömlesztett és csomagolt árukból történő GMO analitikai célú mintavételre (a 401/2006/EK rendelet és a 2004/787/EK ajánlás figyelembevételével). Az útmutató célja a hatósági mintavétel segítése, egységesítése. Közösségi Referencia Laboratórium (EU-RL) által validált módszerek (azonosítás és mennyiségi meghatározás). GMO vonatkozású szabványok.

Eljárási utasítás az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési nyilvántartási jelentési szankcionálási feladatok egységes ellátásához és koordinációjához

SZAKTERÜLET

GMO

GMO

GMO

Ökológiai gazdálkodás

233

ELÉRHETŐSÉG

2010. JANUÁR DECEMBER 31

Recommend Documents