2010. (IV.21.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület 735/2010. (IV.21.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §- ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: Műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2010. január 6-án, 11-én és 14-én sugárzott „JOSHI BHARAT” műsorszámok közreadásával megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) 11.6.1.9 és 11.6.1.12 pontjai alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért: 5 752 174 Ft, azaz Ötmillióhétszázötvenkétezer-százhetvennégy forint kötbér megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Műsorszolgáltató a „JOSHI BHARAT” műsorszámok előzeteseinek nem a műsorszám kategóriájának megfelelő időpontban történő vetítésével mindhárom adás tekintetében megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Szerződés 11.6.1.5 pontja alapján érvényesíti a Szerződésben megállapított kötbért: 958 695 Ft, azaz Kilencszázötvennyolcezer-hatszázkilencvenöt forint kötbér megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kötbért 7 napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó kérelemmel. I n d o k o l ás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontjának felhatalmazása alapján hatósági ellenőrzés keretében rendszeresen vizsgálja a Műsorszolgáltató adásait, emellett eseti vizsgálatokat is elrendel. A Testület 2427/2009. (XII. 9.) sz. határozata értelmében a „Joshi Bharat” műsorszám tekintetében az ellenőrzés folyamatos, minden adást érint. A vizsgálat a január 6-án, 11-én és 14-én sugárzott adásokkal kapcsolatban az Rttv. 5/A. § (2), 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés sérelmét valószínűsítette, ezért március 1-jén eljárás indult a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület megküldte a Műsorszolgáltatónak a vizsgálat

megállapításait, és tájékoztatta, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehet, ellenkező esetben a Testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. A Műsorszolgáltatónak megküldött „Hatósági ellenőrzés megállapításai” Az Rttv. 5/A. § (2), 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdés vélelmezett megsértése 1. január 6-án A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország:

Joshi Bharat 2010. január 6. 17:23:57 TV2 52 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott talk-show Magyarország

Tartalom: A január 6-i adásban családi és párkapcsolati problémák bemutatására került sor. Az első szegmensben Joshi Bharat segítségét kérte Julianna azért, hogy távolítsák el volt vejét (Zoltánt) a családja közeléből, mert rettegésben élnek. Elmondta, hogy a férfi agresszív, alkoholista, aki késsel üldözte lányát és annak gyermekeit. Zoltán bevallotta, hogy egy alkalommal megütötte a feleségét a válás után. Miután bejött a stúdióba a volt feleség, Izabella hozzávágta a férfihoz annak kabátját, és elmesélte, mennyire brutálisan viselkedett korábban, valamint előadta, már magában is kárt akart tenni. A jelenlévő három ember sokszor egymás szavába vágva beszélt, indulatosak voltak, és nehezen volt eldönthető, hogy ki mond igazat a családtagok közül. A második szegmensben Attila elmesélte, hogy a volt felesége egy 24 éves férfi miatt dobta el a gyermekét. Az anya, Erika egy alkalommal kijelentette, hogy valóban nem látogatta évekig a fiát, állítása szerint azért nem, mert a volt férje durván megfenyegette. Attila a stúdióban ülve gyalázta volt élettársát, kijelentette róla, hogy a testéből él. A moderátor igyekezett kideríteni, hogy melyik félnek van igaza, majd mindkettőjüknek a felelősségteljesebb szülői magatartást javasolta. A harmadik szegmensben Zita elmesélte, azért fordult Joshihoz, mert szeretné visszakapni első két gyermekének apját (Istvánt), és szakítani akar jelenlegi élettársával. Megtudtuk, hogy jelenlegi párja, János bántalmazta. Elmondta továbbá, egy alkalommal úgy érezte, hogy majdnem megfullad. István nyilvánosan visszautasította Zita közeledését, Joshi Bharat végül felhívta Zita figyelmét arra, hogy sok hibát követett el a múltban, de a jövőben még viselkedhet felelősségteljes szülőként. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatóak, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat.

2

A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve talk-show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show középpontjában nem ismert emberek, hanem átlagemberek állnak, akik a legbensőbb magánügyeiket vitatják meg egymás közt, gyakorta olyan intim témákat is, amelyek egyébként csak ritkán kerülnek nyilvánosságra. Ebből következően a program valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas, a gyakorta csak látszólagos hitelessége ellenére mély meggyőző erővel, befolyási potenciállal rendelkezik. A műsorszám első szegmensének már az előzetese is problematikusnak számított, ugyanis azt a következő szöveggel konferálták fel: „Szétszakadt család. Elszabadult indulatok. Huszonkét év után vet véget kapcsolatának.” Ez alatt a bejátszásban megjelent, amint egy nő agresszívan hozzávágja a kabátját a férfihoz. A műsorrészben végig problémás témákról esett szó, mint pl. az anya és kiskorú gyermeke ellen elkövetett agresszió, a férj alkoholizmusa. Elsőként Julianna érkezett a stúdióba, aki beszámolt veje (Zoltán) családveréseiről, valamint italozó életmódjáról. Egy alkalommal Zoltán megemlítette, hogy volt anyósa vádaskodásait nem hallgatja tovább, és elhagyja a stúdiót. Bár a beszélgetés megnyugtató megoldással zárult (a férfi ígéretet tett arra, hogy elköltözik családjától), azonban a téma feldolgozásmódja károsan hathatott a kiskorúak egészséges szellemi és erkölcsi fejlődésére. Izabella, a volt feleség a stúdióban indulatosan Zoltánhoz vágta a férfi kabátját, majd felszólította, költözzön el a közös otthonukból. A műsorvezető kevéssé tartotta fontosnak, hogy a szegmens során halmozottan jelentkező problémás tartalmakat kellőképpen elítélje, emellett a felek meglehetősen indulatos beszélgetését sem koordinálta megfelelő módon. A történtek élményszerű, indulatokat fokozó elbeszélési módja egyáltalán nem segítette elő, hogy a kiskorú nézők megfelelő távolságtartással kezeljék a látottakat, sőt a megjelenő testi és lelki megrázkódtatások kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy azokat a képzeletükben átéljék, illetve a hallottak megragadjanak a tudatukban, amely félelmet idézhet elő még a kiegyensúlyozott családi környezetben élők esetében is. Dr. Csapó Ágnes a kibeszélő showkról írott szakvéleményében rámutatott arra, hogy a gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan szemlélni a hatásvadász jeleneteket és megfelelően értelmezni az egyes témákat. A műsor következtében fellépő felfokozott izgalmi állapotukat, feszültségüket tovább viszik a mindennapjaikba, és ez az indulati állapot túlzott vagy torzult reakciókat eredményezhet a saját személyes környezetükben. Továbbá számos esetben a képernyő alján olvasható feliratok is kifogásolhatók voltak (lásd kifogásolt epizódok). A második szegmensben szintén egy szétesett család életébe pillanthattunk be. A rövid előzetes bejátszásban látható volt, hogy a volt férj vádaskodásai elől a nő menekülni próbált, el akarta hagyni a stúdiót. Továbbá az alábbi narráció hangzott el: „Egy apa küzdelme gyermeke boldogságáért”. A beszélgetés során az édesanya közömbösségének ábrázolása a kilenc éves kisfia iránt és az ezt megerősítő inzertek (pl. 17:47:12-kor olvasható a képernyő alján: „Erika másik két gyermekéről is lemondott.”, 17:48:47-kor: „Erika nem emlékszik a gyermeke születésnapjára.”) alkalmasak lehettek a kiskorú néző biztonságérzetének megzavarására. Az utolsó műsorrészben az állami gondozásban nevelkedett Zita volt férje (István) elé térdelve kérlelte, hogy fogadja vissza, de nem járt sikerrel. Előtte azonban a jelenlegi élettársának, Jánosnak elmondta, hogy agresszív viselkedése és az érzelmi kapcsolat hiánya

3

miatt szakítani szeretne vele. Zita jobb szeme alatt látható volt egy kék-zöld folt, monokli, amiről nem esett szó a beszélgetés során. István határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó a békülésre, és kurvának nevezte a nőt. Elmondta, hogy több alkalommal megcsalta, még az ő rokonaival is. A beszélgetés során a nő elismerte, hogy a testéből élt. A zavaros párkapcsolatok, a több partnerrel egyszerre fenntartott viszony, melyek a szereplők elbeszélésében megjelentek, nem képviselnek megfelelő mintát a kiskorúak számára. Előfordult, hogy a műsorvezető a kérdéseivel csak a problémás tartalmak részletezését segítette elő, így megtudhattuk, hogy Zita 13 évesen létesített szexuális kapcsolatot a nála sokkal idősebb Jánossal. A műsorkészítők igyekeztek kisípolni, amikor a lány az életkorát közölte, ám az mégis jól érthető maradt, és többször visszautaltak arra, hogy a férfi járatta iskolába Zitát. A bemutatott történetben felmerült az apaság kétségbevonása is, és a kusza családi viszonyokat is nehezen lehetett értelmezni. Az ilyen helyzetek olykor még felnőtt segítségével sem magyarázhatók meg a kiskorúak számára megnyugtató módon. Különösen aggályos, hogy a közönség egyes szereplők legtöbbször problémás megnyilvánulásait (pl. mennyire verte meg feleségét a férj) nevetéssel honorálta. A moderátor mindhárom esetben megoldást próbált adni a felmerülő problémákra, azonban a végeredmény legtöbbször nélkülözött minden hitelességet, a kamera előtt kikényszerített és elhadart ígéretek nem jelentettek valódi megoldást. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált adásra jellemző feldolgozási mód, a szóban bemutatott erőszakos cselekmények – pl. a kiskorú ellen elkövetett erőszak, a késsel történő fenyegetés, az anyai szeretet hiánya, a prostitúció – és egyéb problematikus tartalmak – pl. alkoholizmus, házassági problémák, érzelmi megrázkódtatások – a kiskorúak személyiségfejlődését súlyosan és negatívan befolyásolhatták, hiszen azok a gyermekek elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül jelentek meg. Ezek bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást válthat ki, a biztonságérzetüket negatívan befolyásolhatja. Továbbá szinte valamennyi beszélgetés során említésre került, hogy az egyes szereplők a konfliktusokat erőszakos veszekedéssel, tettlegességgel oldották meg, s ezt a társadalmilag negatív magatartásmintát a műsorvezető nem minden esetben ítélte el kellő erővel. A problémás jelenetek gyakori motívuma volt az egymás pocskondiázása, rágalmazása. A trágár kifejezéseket használó szereplők száma az elemzett műsorszámban magas volt. Kifogásolt tartalmak, jelenetek: 17:26:10–17:26:42 Julianna elmondja, a lányán szeretne segíteni, mert a volt veje miatt félti: „Mert már a lányomnak kilátástalan a helyzete. Olyan helyzetbe, hogy már ez egy agresszív, alkoholista, nem lehet vele, még nem hogy élni, hanem egy környezetbe sem tartózkodni. Elmenekültek nálam éjjelnek éjjelén, többszörösen. Én kérdem Önt, mint szakembert, hogy ki nem ad a gyermekének menedéket, amikor éjjelnek éjjelén szabadulnak, menekülnek, mer üldözi késsel őket?” 17:29:30–17:29:34 Miközben Zoltán a volt családjáról beszél, az alábbi inzert olvasható: „Zoltán nem dolgozik, az édesanyja tartja el.” 17:30:55–17:31:55 Joshi Bharat és Zoltán között az alábbi párbeszéd bontakozik ki, amelyből megismerhető a család rossz körülménye: Joshi Bharat: „Soha nem bántotta a feleségét, volt feleségét?”

4

Zoltán: „Hát, ööö, mostanában volt, hogy kapott egy nyakast.” Joshi Bharat: „Hát, de válás után miér üt meg? Azt mondja, semmi közöm hozzá.” Zoltán: „Nem tudtam, hogy elvált.” Joshi Bharat: „Azt mondja (rámutat az anyósra), amikor nem dolgozik, akkor iszik. Ez igaz vagy nem igaz?” Zoltán: „Hát, ööö, volt rá eset, igen, amikor már ez az agresszivitása, hogy mindig veszekedés. Hát, ööö, megmondom őszintén, az is benne van, hogy a szexuális kapcsolatunk is nem olyan.” 17:33:37–17:35:09 Izabella beérkezve a stúdióba, indulatosan hozzávágja Zoltánhoz a férfi kabátját, majd az alábbi információkat közlik a családi életükről: Izabella: „Most pedig tűnj az életemből! Tűnj az életemből!” Zoltán: „Hát, de most ki foglalkozik te veled?” Izabella: „Odadobtam a kabátodat, és haza sem megyek addig a szüleimtől, míg te onnan el nem távolodol, a lakásomból! Azér jöttem Önhöz könyörögni segítségül, hogy őtet távolítsák el, mer ő egy alkoholista, agresszív, ő magába is kárt akart tenni már. (…) Joshi úr, elnézést kérek, a szexuális kapcsolathoz is. Reggel fél nyolckor már részeg, este ugyanúgy szintén. Akkor én egy asszony, én mit csináljak egy részeg emberrel? Akkor, hogy legyen meg az az intim kapcsolat vele?” Joshi Bharat: „Na, válaszoljon, mit lehet egy részeg emberrel csinálni?” Zoltán: „Nekem nem is kell, tűled.” Izabella: „Ülve elalszol, ahol találod magad, ha a szőnyegen lefekszel, ott elalszol.” Zoltán: „Áh, olyan hülye vagy!” Izabella: „Ez nem hülyeség.” 17:34:39–17:34:42 Az alábbi képernyőfelirat olvasható: „Izabella és gyermekei rettegnek Zoltántól.” 17:41:29–17:42:06 Attila: „’98-ban megismerkedtünk, volt neki két gyereke, és akkor 2000-ben született egy közös gyerekünk. És akkor még, még sokkal rosszabbul csavargott, csapongó életet élt. Sose volt otthon. Hapsizni ment. Biztos, mert látták sokan. Én dolgoztam, mentem haza, ott volt a hapsi.” Miközben Attila a volt nejéről beszél, a képernyő alján a következő felirat olvasható 17:41:29– 17:41:32 „Attila szerint a gyermeket az édesanyja úgy összezavarja, hogy az meglátszik a tanulmányi eredményein is.” 17:42:40–17:43:20 Joshi Bharat: „Úgy tudom, hogy maga iszik.” Attila: „Tizenhat évig nem ittam.” Joshi Bharat: „Nem az, hát így az utolsó időkben.” Attila: „Igen, mer ő másfél évig nem is látta a gyereket.” Joshi Bharat: „De most magáról kérdeztem, Attila.” Attila: „Ezt akarom mondani, másfél évig nem, most jött, és akkor megzavarta a gyereket, meg a mi életünket is. És akkor három hétig ittam.” Joshi Bharat: „De előtte nem ivott?” Attila: „Nem, tizenhat évig nem ittam.” Joshi Bharat: „Mióta nem látogatja meg a gyerekeket?” Attila: „Másfél évig nem volt, most kétszer jött el. Mer a gyerek sírt, hogy hívjam fel.”

5

17:44:09–17:44:28 A stúdióba érkező Erikához az alábbi indulatos kijelentést intézi Attila: „Egy állat különb, mint te! Az nem dobja a kölykeit. Lehetek én akármilyen szemét, lehet a Peti akármilyen szemét, a másik gyerek apja. Nem dobja a kölykét. Ezé a huszonéves gyereké, eldobtad a két gyereket. Tudtad róla, hogy beteg? Már három éve jár iskolába, a tanárnőt ismered?” 17:49:03–17:49:30 Joshi igyekszik kideríteni, hogy melyik fél hazudik. Erika ugyanis arról beszél, hogy rendszeresen látogatja a gyermekeit, míg Attila arról panaszkodik, hogy nem viselkedik anyaként. Joshi Bharat: „Szeretne a gyerekekkel kapcsolatot tartani?” Erika: „Hát persze!” Joshi Bharat: „Azért vagyunk itt, hogy ezeket kibeszéljük, de ez csak akkor lehet, ha mindenki igazat mond. Problémát akkor tudunk megoldani. Két percet kapnak, hogy kiderüljön, ki nem mond igazat a tavaly karácsonyt illetően. Ezen fog múlni minden karácsony, ami jönni fog. Tessék, ott volt, vagy nem volt ott?” Erika: „Jó. Nem voltam, kész. Nem vitatkozom.” 18:01:22–18:01:42 Zita jelenlegi párjáról (János) az alábbi kijelentéseket teszi a beszélgetés elején: „Erőszakos típus nagyon, tehát nekem nem jönnek be az ilyen erőszakos férfiak. Mindig is azon volt, hogy ez a kapcsolat ez működjön. Ő erőszakosan ragaszkodik ehhez a kapcsolathoz. Több alkalommal mondtam neki, hogy ezt fejezze be. Én ebből nem kérek.” 18:06:32–18:06:35 János megnyilatkozása alatt az alábbi felirat olvasható: „János több kapcsolatának agresszív viselkedése vetett véget.” 18:07:21–18:07:48 Amikor Zita elmondja, hogy több alkalommal is bántalmazta János, a férfi először tagadni próbál, majd végül az alábbi párbeszéd hangzik el: Joshi Bharat: „Tényleg ennyire letagadja az egészet?” János: „Hát, ööö, én megmondom őszintén, nem bántottam annyira.” Joshi Bharat: „Annyira? Mennyire?” (a közönség nevetése hallható) Zita: „Annyira? Szerinted te azt érezted, amit én akkor éreztem?” Joshi Bharat: „Mennyire bántotta őt?” János: „Én megmondom, egy alkalommal lehet, hogy ütöttem. Egyet. Nem mondom, hogy nem, mert egyet ütöttem, az igaz.” 18:07:51–18:07:55 Miközben János arról mesél, hogy egy alkalommal valóban megverte Zitát, a következő felirat olvasható a képernyő alján: „Jánosnak egy másik párkapcsolata is van Zita mellett.” 18:10:23–18:11:29 Miután régi párja, István bejön a stúdióba, Zita odamegy hozzá, leguggol előtte, megfogja a férfi kezét, majd közli: „Azé jöttünk ide a Joshi Bharat-ba, hogy a régi kapcsolatunkat visszahozzuk.” István visszautasítja a nő közeledését: „Hát, erre nem tudok mit mondani, ezt akkor kellett volna neked gondolkodni, mikor otthagytál.(…) Figyelj, felejtsük el egymást és kész!” Zita tovább könyörög: „De legalább a gyerekek végett.”

6

István: „Mind a kettőt, ha kell, most vinném el őket, mert te nem vagy anya. Nem vagy anya.” 18:15:15–18:15:19 Zita és István beszélgetése közben az alábbi felirat olvasható a képernyőn: „István szerint gyermekeit anyjuk rosszul neveli.” 18:19:00–18:19:11 „Kibékülnék vele, egy hónap múlva azt nézem, hogy ki lesz a sógorom. (A közönség a hallottakra nevetéssel reagál.) Unokatestvéreimmel is kikezdett.” A műsorszámban alkalmazott feldolgozási mód és a családon belüli súlyos problémák ismertetése álláspontunk szerint nem felelt meg II. korhatár kategória szempontjainak, a III. kategóriába sorolás indokolt. Feltehetően sérült az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is, mivel a Műsorszolgáltató a program előzeteseit – a megküldött jegyzőkönyvei alapján – az alábbi időpontokban tette közzé 21 óra előtt: DÁTUM 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06. 2010. 01. 06.

CÍM Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat Joshi Bharat

KEZDÉS 19:29:15 9:17:48 10:26:53 13:18:33 15:25:23 16:22:05 17:00:20 17:16:48

VÉGE 19:29:49 9:18:22 10:27:27 13:19:07 15:25:57 16:22:39 17:00:54 17:17:40

TARTAM 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:34 0:00:52

2. január 11-én A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország:

Joshi Bharat 2010. január 11. 17:26:47 TV2 50 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott talk-show Magyarország

Tartalom: A vizsgálat során a műsorszám harmadik szegmensét találtuk problematikusnak. Mária azért érkezik a stúdióba, mert szeretné megtudni a szüleitől, hogy miért nem kapott szeretetet gyerekkorában, valamint azt, mi történt a szemével. Egyik szeme ugyanis kiskorában megsérült, s azóta üvegszeme van. Először Péter, az apja jön be, akiről kiderül, hogy ivott és agresszív volt a családdal. Majd Erzsébet, az édesanya érkezik, aki volt férjéhez hasonlóan, kitér a válaszadás elől, és nem ismeri el saját felelősségét abban, hogy a lánya szeme megsérült, szeretet nélküli családban nőtt fel és időnként intézetben nevelkedett. Mária szakadatlanul sorolja a vádakat, minek hatására Erzsébet bezárul, s nem hajlandó tovább részt venni a „beszélgetésben”. Lánya elkeseredettségében kijelenti, hogy nem láthatja többé az unokáit, valamint Erzsébet nem méltó arra, hogy szeresse. Erre az anya megtapsolja. A 7

műsorvezető ezért kivezeti Erzsébetet a stúdióból, majd azzal búcsúzik Máriától, ha legközelebb megpróbálja rendezni a kapcsolatát édesanyjával, legyen majd türelmesebb. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve talk-show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show középpontjában nem ismert emberek, hanem átlagemberek állnak, akik a legbensőbb magánügyeiket vitatják meg egymás közt, gyakorta olyan intim témákat is, amelyek egyébként csak ritkán kerülnek nyilvánosságra. Ebből következően a program valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas, a gyakorta csak látszólagos hitelessége ellenére mély meggyőző erővel, befolyási potenciállal rendelkezik. A műsorszám harmadik szegmensében Mária történetét ismerhetjük meg, aki elmeséli, vannak dolgok, amiket az édesanyjának nem tud megbocsátani, többek között azt, hogy testvéreivel nem volt gyermekkoruk, nem kaptak szeretetet, ölelést, puszit. Azt is elmondja, hogy kisgyermek korában baleset történt a szemével, üvegszemet kapott, s ezért a kortársai kirekesztették. Ettől a ponttól kezdve sírva mesél. A mai napig nem tudja, hogy történt meg ez az eset, és most erre is szeretne választ kapni az édesanyjától. Közben az egyik képernyőfeliratból megtudhatjuk, hogy az asszony és édesanyja hónapok óta nem beszélnek egymással. Kiderül, hogy a három fiútestvér közül kettőnek szintén van valamilyen testi hibája, ami Mária állítása szerint a szülői hanyagságnak köszönhető. A műsorvezető kérdéseire válaszolva elmeséli azt is, hogy az édesapja alkoholista volt, ebből kifolyólag brutálisan viselkedett otthon. Megtudjuk, kisebb korában mindegyik gyerek valamennyi időt intézetben töltött, az viszont nem derül ki, hogy miért (az apa durvasága, az anya érdektelensége, életmódja, vagy a gyerekekkel történt balesetek miatt – csak találgatni lehet). Arról azonban beszámol Mária, hogy 14 évesen önmagát kérte intézetbe, ugyanis az anyja akkori élettársa – feltehetően – molesztálta őt, amit elmesélt az anyjának, ám ő erre összevissza verte, s nem hitt neki. Mivel vágás történik az eset mesélése közben, nem hangzik el a molesztálás szó, viszont Mária és az elhangzottak utalnak rá, hogy a férfi zaklatta az akkor még kiskorú lányt. Másodiknak Péter, az édesapa érkezik a stúdióba, aki már megjelenésekor is durva ember benyomását kelti. Az inzert és saját elmondása szerint leszokott az alkoholról, de a beszéde mégis elbizonytalaníthatja a nézőket e tekintetben. Bevallja, nem érdekelte, hogy mi történik otthon, és mi van a gyerekekkel, ő csak ivott. A saját felelőssége elismerése helyett inkább azzal takarózik, hogy tőle még mindig több szeretetet kaptak a gyerekek, mint az anyjuktól. Közben egy képernyőfelirat bizonytalanítja el a nézőt az előbbi állítás igazságtartalmában, mely szerint a fiai évek óta nem tartják vele a kapcsolatot. Alkoholizmusáért is részben a családját okolja, hogy miattuk nem tudta abbahagyni az ivást. A műsorvezető kérdéseire agresszív módon reagál, erről árulkodik arckifejezése, hanghordozása és heves testbeszéde is. Harmadiknak Erzsébet, Mária édesanyja érkezik a stúdióba. Az ő esetleges alkoholproblémája nem kerül szóba, azonban azt a benyomást kelti, mint aki ittasan érkezett a műsorba. Szinte az első pillanattól indulatos a lány és az édesanyja közötti párbeszéd, nem tudnak higgadtan kommunikálni, továbbá a műsorvezető meg sem próbálja lehűteni a kedélyeket. Erzsébet szintén nem vállalja a gyerekek nehéz sorsáért a személyes felelősséget, csak önző szempontjai kerülnek felszínre,

8

például arra a kérdésre, hogy miért nőttek fel szeretetlenségben a gyerekek, mentségül azt hozza fel, folyamatosan terhes volt, vagy kórházban volt, mert a volt férje összeverte. Gyenge „indokait” időnként a lánya és a közönség is kineveti. Amikor a volt férje is alátámasztja a gyanút, miszerint a nem megfelelő gondoskodásából kifolyólag sérülhetett meg Mária szeme, indulatosan felpattan a székéből, és fenyegetően megindul Péter felé. Végül tettlegességre nem kerül sor, de Erzsébet trágár szavakkal tarkítva Péter arcába ordít, míg Mária vissza nem rángatja a székébe. A műsorvezető nem avatkozik közbe, hagyja kibontakozni az indulatokat. Moderálása kimerül annyiban, hogy időnként a nehéz családi helyzet részletezését elősegítő kérdéseket tesz fel, ahelyett, hogy elejét venné a konfliktus megoldását hátráltató indulatok előtörésének. Erzsébet mindvégig kitér a válaszadás elől, Mária a kérdéseire nem kap valódi válaszokat. Az anya, miután nem tudja érvényesíteni szempontjait a lánya vádaskodásával szemben, bezárul. Majd amikor Mária úgy határoz, hogy Erzsébet nem láthatja az unokáit, illetve kijelenti, hogy nem szereti többé, megtapsolja a lányát. A műsorvezető ezért kivezeti a stúdióból. A rendelkezésre álló idő alatt semmivel sem kerültek közelebb a megoldáshoz a felek, hiszen csak a súlyosan problémás családi helyzet kibontása és az indulatok (feltehetően már sokadszori) elszabadulása történt meg köztük. Az élményszerű, indulatokat fokozó elbeszélési mód egyáltalán nem segítette elő, hogy a kiskorú nézők megfelelő távolságtartással kezeljék a látottakat, sőt a megjelenő lelki megrázkódtatások kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy azokat a képzeletükben átéljék, illetve a hallottak megragadjanak a tudatukban, amely félelmet idézhet elő még a kiegyensúlyozott családi környezetben élők esetében is. Dr. Csapó Ágnes a kibeszélő showkról írott szakvéleményében rámutatott arra, hogy a gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan szemlélni a hatásvadász jeleneteket és megfelelően értelmezni az egyes témákat. A műsor következtében fellépő felfokozott izgalmi állapotukat, feszültségüket tovább viszik a mindennapjaikba, és ez az indulati állapot túlzott vagy torzult reakciókat eredményezhet a saját személyes környezetükben. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált szegmensre jellemző hatásvadász feldolgozási mód és a halmozottan megjelenő problematikus tartalmak – súlyos családi problémák, kiskorú gyermek molesztálása, bántalmazás, intézetbe kerülés, kiskorú gyerekeket ért balesetek, kirekesztettség, szeretetnélküliség, alkoholizmus, érzelmi megrázkódtatás – a kiskorúak személyiségfejlődését súlyosan és negatívan befolyásolhatták, hiszen azok a gyermekek elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül jelentek meg. Ezek bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást válthat ki, a biztonságérzetüket negatívan befolyásolhatja. A történet vége egyáltalán nem mutatott a megoldás felé, nem zárult pozitív végkicsengéssel, sőt inkább azt az érzetet keltette, hogy Erzsébet most játszotta el az utolsó esélyét a lányával való konfliktus rendezésére. A műsorvezető nem ellensúlyozta kellő határozottsággal az exponálódott problémás tartalmakat, kérdéseivel több esetben csupán azok részletezését segítette elő. Kifogásolt tartalmak, jelenetek: 18:04:17–18:06:25 Mária (sírva): „Mi négyen vagyunk édestestvérek, három fiútestvérem van, és többek között nekik se volt gyerekkoruk. És szeretném, hogyha elmondanák [mármint a szülei, főleg az édesanyja], hogy miért.” Közben képernyőfelirat jelenik meg: „Mária és édesanyja hónapok óta nem beszélnek egymással.” Mária folytatja: „Miért történhetett meg olyan, hogy én intézetbe kerültem?”

9

Joshi Bharat: „Intézetbe került?” Mária: „Igen.” Joshi Bharat: „Csak ön, vagy a testvérei is?” Mária: „Hát, mikor kisebbek voltunk, akkor mindannyian bent voltunk az intézetbe, de én utána, nagyobb koromba önmagamat kérettem intézetbe.” Joshi Bharat: „Hány éves volt akkor?” Mária: „Tizennégy.” Joshi Bharat: „14 évesen elment a gyámhatósághoz, hogy szeretnék intézetbe kerülni?” Mária: „Igen. Igen.” Joshi Bharat: „Miért, mi volt otthon?” Mária: „Édesanyámnak volt akkor egy élettársa, aki…” - ekkor Mária arca eltorzul, sírva fakad, majd vágás történik. Mária később sírva folytatja: „Nem történt meg az a dolog, amire most itt, ugye sokan gondolnának, de nekem ezek fájó dolgok, mert édesanyám nem hitt nekem. És én ezért mentem be magamtól az intézetbe, mert nem kaptam meg azt, hogy ő nekem higgyen. Előbb hitt egy férfinek, mint nekem.” Joshi Bharat: „Kapott valaha is magyarázatot az egészről?” Mária: „Nem. Nem. Apukám az nem is tudja, hogy én igazából miért mentem be magamtól az intézetbe.” Joshi Bharat: „És milyen volt, amikor ő ivott?” Mária: „Verekedős. Brutális. De anyutól többet kaptam, mint tőle. Én voltam a család fekete báránya. Pedig egyedül vagyok lány. Őneki a mai napig nem vagyok szeretnivaló. Ahol tud, földbe tipor. Megaláz. Van egy öcsém, akinek szintén baj van a szemével, nem lát az egyik szemével. A másik öcsémnek meg egy olyan testrészen van problémája, amit szintén az ő elhanyagolásukból köszönhet. Szóval négyből három…, Joshi úr? Ha négyből három gyermeknek problémája van…” Joshi Bharat: „Az valamit elárul a családról.” Mária: „Köszönöm szépen. Nem a gyerekről, a szülőkről.” Joshi Bharat: „A szülőkről, így van.” 18:07:10–18:08:19 Mária (sírva): „Apu, szeretném megkérdezni, hogy miért nem lehetett gyerekkorunk? Nem kaptunk tőletek szeretetet, nem mondtátok egyszer se azt, hogy szeretlek, anyu se, te se, puszit se kaptunk. Szeretnék választ kapni, hogy miért nem!” Péter: „Én arról nem tehetek, hogy anyád úgy nevelt titeket, akire nem mondhatnám azt, hogy anya. Sajnos.” Mária: „Ezt én sem mondtam.” Péter: „Hogy a szeretetet éntőlem azért megkaptátok, mert én amit adtam, tudtam, nyújtottam (ekkor képernyőfelirat jelenik meg: Péter fiai évek óta nem tartják apjukkal a kapcsolatot.), hozzáteszem azt, hogy egyetlenegy problémám volt, sajnos én sokat ittam. Előbbre tartottam a pálinkát vagy a sört vagy a bort a szeretetnél, hogy megigyam, meg az járt a tudatomba, mint a gyerekeim. De a szeretetet azért úgy mint apa, szerintem, legalábbis az én felfogásom szerint, meg az észrevételezésem szerint, a hosszú évek során jobban nyújtottam, mint a saját édesanyjuk.” 18:11:54–18:15:56 Mária (indulatosan): „Négyen voltunk testvérek, hármunknak testi baja van anyu, és szeretnék végre pontot tenni arra, miért nem volt gyerekkorunk és mi történt a szememmel? Ez a legfontosabb dolog, amit szeretnék megtudni, és ne térj ki a válasz elől!” Erzsébet: „Amit szeretnél megtudni?”

10

Mária (indulatosan): „Igen! Az igazat! Nem azt, hogy a Petike kiszaladt hozzád, hogy az ollóval játszok, ilyen nincs! Ez nem igaz!” Erzsébet: „De, az ollóval játszottál, drágám, és utána derült ki, három nap után derült ki, hogy az ollóval megszúrtad a szemedet.” Közben képernyőfelirat jelenik meg: „Erzsébet attól fél, hogy öregkorára egyedül marad.” Mária (sírva): „Anyu, és nem vetted azt észre, hogy a szememmel probléma van?” Erzsébet (felemelt hangon): „De nem lehet észrevenni azonnali sérülést ilyen esetben!” Mária: „Anyu, nem igaz!” […] Mária (indulatosan): „Anyu, akkor miért mondtad azt, hogy a Petike szaladt ki hozzád, hogy az ollóval játszik a hugi, és te beszaladtál és az egyik kezemből átkaptam a másik kezembe az ollót, és így szúrtam ki a szememet? Ezt mondtad! Apunak meg azt mondtad, hogy a rózsabokorba szaladtam bele!” Erzsébet: „Apukád éppen kocsmázni volt, biliárdozni volt.” Mária: „Apu, mit mondott neked anyu, mi történt a szememmel, mikor hazajöttél?” Péter (indulatosan): „Én is tudok négy tanút hozni, ami valóban úgy történt, ahogy a lányom mondta, ha hiszi, ha nem. Ők mondták meg: valóban, ne hallgass az Erzsire, mert nem a bokor szúrta ki a lány szemét, hanem véletlenül a kislánynál ott volt az olló, bejött az anyja, elkapta a kezét, és „dzsim”, megütötte a szemét.” - közben kézmozdulataival illusztrálja az elmondottakat. Erzsébet felpattan, fenyegetően odamegy a volt férjéhez, előtte állva kiabál, miközben hevesen gesztikulál: „Szóval akkor magyarul te azt akarod mondani, hogy én szúrtam ki a gyerek szemét?” Péter: „Igen, igen.” Joshi Bharat: „Üljön le!” Erzsébet (állva, hevesen gesztikulálva üvölt volt férjére): „És te hol a…(hosszabban kisípolva, de részben leolvasható, hogy a faszomba) voltál, melyik kocsmába ültél… (sípolás), melyik…(sípolás) kocsmába ültél, …(kisípolva, de ez kivehetően baszd meg)?” Péter: „Nem azt kérdezték, hogy én hol voltam.” Mária a karjánál fogva visszarántja anyját a székbe: „Üljél le! Te voltál otthon, neked kell ilyeneket tudni! Miért kerültem intézetbe?” Erzsébet (kiabálva): „Biztos azért, mert baszni (kisípolva, de kivehető) akartál!” Mária (sírva üvölti): „Anyu, 14 évesen baszni (kisípolva, de kivehető) akartam?! Anyu, hogy mondhatsz ilyet?!” Közben Erzsébet fel akar állni, de aztán visszaül, és úgy kérdezi: „Hány éves a Balázs?” Mária: „12 éves a Balázs, 17 évesen szültem a Balázst, ’97. május 4-én vesztettem el a szüzességemet, és teherbe estem a fiammal, és megszültem és tisztelettel nevelem és szeretem. Ugyanúgy, ahogy a hétéves gyerekemet.” Joshi Bharat: „Na, álljunk meg!” Erzsébet: „Jó, akkor elmondom neked, jó?” Mária: „Na, akkor mondd el, hogy kerültem el intézetbe szerinted?!” Erzsébet: „Kérdezd meg az apukádat, majd elmondja!” Mária: „Úgy, hogy 14 éves voltam és elmondtam, hogy a…(név kisípolva) mit csinált velem, és erre te össze-vissza vertél (kisípolva, de kivehető), és a Csucsuéktól menekültem el az intézetbe. Emlékszel rá? És az anyaotthonba voltam egy éjszakát és onnantól kezdve intézetbe voltam, és bejöttél az intézetbe és kirángattál a sorból.” Erzsébet: „Ha te így mondod hugi, akkor így legyen!” Mária (letérdel és keresztet vetve mondja): „Anyukám, én így mondom, hogy a Jóisten lássa a lelkem, és a gyerekeimet vegye el tőlem, ha hazudok.”

11

Joshi Bharat: „Na jó, nem kell ez, állj! (Majd Erzsébethez szól.) Otthon jó volt, jó légkör volt a gyerekkorukban?” Erzsébet: „Nem volt jó.” Joshi Bharat: „Miért nem védte meg a gyerekeket, ha szerette a gyerekeit?” Erzsébet: „Kórházba voltam, mert állandóan agyonvert (kisípolva, de a szájáról leolvasható). Mindig kórházba voltam.” Közben képernyőfelirat jelenik meg: „Erzsébet elmondta, hogy a történtek ellenére jó anyának tartja magát.” […] Joshi Bharat: „Figyeljen ide, ha embert a férje üti-vágja, figyeljen rám, ha emberrel a férj, mondjuk agresszív, állandóan iszik, ahogy ön mondja, akkor vigyáz, hogy ne szülessen több gyerek, mert ezzel a két gyerekkel se tudok törődni igazából, nincs energiám. De mondjuk, azok a gyerekek megszülettek, meg kellett születniük, a Jóisten így akarta, mert előzőleg valami rosszat csináltak biztos. De megszülettek azok a gyerekek, miért nem ők voltak a fontosak? Mert ők nem voltak fontosak, az biztos. Miért?” Erzsébet: „Hát, ha ön így gondolja, akkor biztos így van.” Joshi Bharat: „Ők mondják, nem én.” 18:17:28–18:19:20 Mária: „Anyu, lemondtál a gyerekeidről a bíróságon.” Közben Erzsébet folyamatosan ismételgeti: „Mondjad, mondjad.” Mária: „Lemondtál a gyerekeidről. Ezt ne felejtsd el! És én voltam az, aki mindig megbocsájtott és mindig melletted állt, ha bajba voltál, és mindig engem tiportál el.” Erzsébet: „Akkó még valami? Még valami?” Mária: „Az, hogy miért? Vagy tényleg nem aputól vagyok és azért? Vagy én vagyok az a selejt, aki nem aputól vagyok és azért? Csak kérdezem. Mert ezt is el tudom képzelni, hogy ezért taszítasz el magadtól.” Joshi Bharat: „Miért ő a fekete bárány?” Erzsébet: „Nem ő a fekete bárány.” Mária: „De!” Joshi Bharat: „Ki ennek a gyereknek az apja?” Erzsébet: „Ők tudják ketten.” Joshi Bharat: „Neki szüksége van a válaszokra.” Erzsébet: „Hát, majd ők eldöntik ketten. Hadd döntsék el!” Mária: „Akkor én tudod, hogy döntöttem? Ahogy mostanáig csináltad, mától felejtsd el az unokáidat és engem is!” Erzsébet tovább ismételgeti gépiesen: „Döntsék el. Döntsék el.” Mária: „És megkérlek rá, hogy az utcán ne köszönjél rám és nagy ívbe kerüld el az unokáidat!” Joshi Bharat: „Annyit megér magának, hogy elveszíti a gyerekét, jóindulatát?” Mária: „[…] Én úgy érzem, hogy nem vagy rá méltó, hogy szeresselek.” Erzsébet: „Akkor eldöntöttétek?” Mária: „Eldönt…, én döntöttem el egyedül.” Erre Erzsébet tapsolni kezd, majd azt mondja: „Oké, ennyi, befejeztem!” Joshi Bharat: „Befejezte, azt mondja?” Erzsébet: „Be. Nincs mit mondanom.” Joshi Bharat: „Nem akar még egy próbálkozást a lányával?” Erzsébet: „Senkivel. Vége az életemnek.” Joshi Bharat: „Jó, én eddig próbáltam kimutatni a kiutat, most megmutatom a kijáratot, jó?” Erzsébet: „Köszönöm.” A műsorvezető elvezeti a pódiumról.

12

A műsorszámban alkalmazott feldolgozási mód és a családon belüli súlyos problémák ismertetése álláspontunk szerint nem felelt meg II. korhatár kategória szempontjainak, a III. kategóriába sorolás indokolt. Feltehetően sérült az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is, mivel a Műsorszolgáltató a program előzeteseit – a megküldött jegyzőkönyvei alapján – az alábbi időpontokban tette közzé 21 óra előtt: DÁTUM 20100109 20100109 20100109 20100109 20100110 20100110 20100110 20100110 20100111 20100111 20100111 20100111 20100111 20100111

CÍM Joshi Bharat GENERIC: 2h Hétfo Joshi Bharat GENERIC: 2h Hétfo Joshi Bharat GENERIC: 2h Hétfo Joshi Bharat GENERIC: 2h Hétfo Joshi Bharat TOMORROW: 2h Hétfo Joshi Bharat TOMORROW: 2h Hétfo Joshi Bharat TOMORROW: 2h Hétfo Joshi Bharat TOMORROW: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo Joshi Bharat TODAY: 2h Hétfo

KEZDÉS 13:15:26 14:10:39 16:07:06 19:33:07 12:22:04 13:32:42 14:07:32 15:00:48 10:20:46 13:20:55 14:31:11 15:23:57 16:24:32 17:08:15

VÉGE 13:16:04 14:11:17 16:07:44 19:33:45 12:22:42 13:33:20 14:08:10 15:01:26 10:21:24 13:21:33 14:31:49 15:24:35 16:25:10 17:08:53

TARTAM 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38

3. 2010. január 14-én A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország:

Joshi Bharat 2010. január 14. 17:24 TV2 51 perc II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott talk-show Magyarország

Tartalom: Az első beszélgetésében Béla arról szeretne megbizonyosodni, hogy felesége megcsalja-e, mert 16 éve – amióta Nauszi egyszer már félrelépett – bizonytalan a nejében. Már az ötödik gyereküket várják, de Béla azt állítja, hogy ez sem az övé. Joshi Bharat javasolja, kérjenek DNS vizsgálatot, amit a feleség is helyesel. A második riportban Ferenc az élettársának szeretne segíteni, hogy láthassa a gyerekeit. A volt férj (András) elmondja, hogy hat éve nem élnek együtt, és a nő alig látogatta őket. Erzsébet azonban azt állítja, félt hazamenni, mert a férfi többször bántalmazta. A nő legnagyobb – 26 éves – fia, András elmondja, hogy ő és a felesége neveli a gyerekeket, amióta az anyjuk elment, és a család igazából nem is kíváncsi rá. A harmadik beszélgetésben egy nőnek problémái adódtak a szomszédjával, egy idős úrral, aki a nála 30 évvel fiatalabb lányára vetett szemet. A nő megkéri a férfit, hogy hagyja békén a

13

családját, de ő bevallja, hogy rajong a lányáért, és kiváló férje lenne, hiszen híres költőnek tartja magát. A közönség jót derül ezen, de Joshi Bharat is némi gúnnyal fogadja ezt az állítást. Az utolsó beszélgetésben Zsófia közli a férjével, hogy elege van a félrelépéseiből. A stúdióba behoz egy kakast, ezzel is szimbolizálva, hogy milyen ember az ura. A férj a 36 év alatt sokszor megcsalta már Zsófiát, de végül ígéretet tesz arra, hogy megváltozik. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a műsorszámot a II. kategóriába sorolta. A műsorszámok napközbeni közzététele akkor elfogadható, ha egyáltalán nem jelenik meg bennük ártalmas elem, illetve ha a problémás részek a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal feldolgozhatók, a serdülők pedig önállóan is megérthetik az elhangzottakat. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve talk-show, a szórakoztató műsorok egyik legnépszerűbb fajtája, amely moderátor által irányított közönség előtt, stúdiókörnyezetben felvett beszélgetésekből épül fel. A show középpontjában nem ismert személyek, hanem átlagemberek állnak, akik a legbensőbb magánügyeiket vitatják meg egymás közt, gyakorta olyan intim témákat is, amelyek egyébként csak ritkán kerülnek nyilvánosságra. Ebből következően a program valóságra vonatkoztathatóságának mértéke magas, a gyakorta csak látszólagos hitelessége ellenére mély meggyőző erővel, befolyási potenciállal rendelkezik. A műsorban az adott téma kapcsán csak a moderátor ad tanácsot. Az adásban elhangzó történetek családi, házassági problémák, a túlzott féltékenykedés köré csoportosíthatók. A szereplők többnyire szegénységben, láthatóan a társadalom peremén (a vendégek a külső jegyek alapján ápolatlanok, hiányos fogazatúak, szegényes ruházatúak) élő, hátrányos helyzetű emberek. A legproblematikusabb részben az alkoholizmussal küzdő hajléktalan roma nő kerül a középpontba, aki családjától távol él. A beszélgetésből kiderül, hogy a nő súlyos alkoholproblémával küzdött, gyermekei nevelését a legidősebb fia és annak felesége vette át. Férje többször bántalmazta, a nő elmondása szerint a 26 évi házasságuk alatt verte, egy alkalommal komolyabb sérülést is szenvedett, kórházi ápolásra szorult. Emiatt a nő évek óta félelemben él, nem mer hazamenni. A moderátor, bár többször helyteleníti és elítéli az erőszakot, illetve azon az állásponton van, hogy ilyen esetben el kell hagyni az agresszív társat, valamint „úgy kell annak, aki ezt 26 évig elviseli”, mégsem fejti ki, hogy az éveken át félelemben tartott, bántalmazott nő azért vált hajléktalanná, mert megelégelte férje agresszív viselkedését, és kénytelen volt otthonát elhagyni, hiába illették meg ugyanolyan tulajdonosi jogok, mint a férjet. A műsorban elhangzó trágár szavakat kisípolták, nem voltak érthetőek a kifejezések, a súlyos erőszakra történő utalások azonban dekódolhatóak maradtak. A családi problémák megnyugtató megoldás nélküli bemutatása a kiskorú nézőben rendkívül nagy bizonytalanságot kelthet, azt az érzetet erősítheti, hogy ez bármikor megtörténhet az ő családjában is. Az érintőlegesen és felszínesen szóba került, fel nem tárt problémakörök (alkoholfüggőség, családon belüli erőszak, gyermekelhagyás és hajléktalanság) még szülői magyarázattal is nehezen dolgozhatók fel a gyermeknézők számára. A történtek élményszerű, indulatokat fokozó elbeszélési módja egyáltalán nem segítette elő, hogy a kiskorú nézők megfelelő távolságtartással kezeljék a látottakat. Sőt, a megjelenő lelki megrázkódtatások (a fiú közli az édesanyjával, hogy senki sem kíváncsi rá a gyermekei közül) kifejezetten alkalmasak voltak arra, hogy azokat a képzeletükben átéljék, illetve a hallottak megragadjanak a tudatukban, amely félelmet idézhet elő még a kiegyensúlyozott családi környezetben élők esetében is. Dr. Csapó Ágnes gyermekpszichiáter a kibeszélő show-król

14

írott szakvéleményében rámutatott arra, hogy a gyermekek nem tudják még elkülöníteni a számukra ártalmas hatásokat, illetve kritikusan szemlélni a hatásvadász jeleneteket és megfelelően értelmezni az egyes témákat. A műsor következtében fellépő felfokozott izgalmi állapotukat, feszültségüket tovább viszik a mindennapjaikba, és ez az indulati állapot túlzott vagy torzult reakciókat eredményezhet a saját személyes környezetükben. Összességében megállapítható, hogy a vizsgált műsorra jellemző feldolgozási mód és a halmozottan megjelenő problematikus tartalmak – házassági gondok, felelőtlen gyermekvállalás, gyermek elhagyása, érzelmi megrázkódtatás, házasságon belüli erőszak, bántalmazás, vádaskodás és fenyegetőzés –, továbbá az elbeszélések többségének megoldás nélküli, nyitott vége a kiskorúak személyiségfejlődését negatívan befolyásolhatták, hiszen azok a gyermekek elsődleges szocializációs környezetében, a családon belül jelentek meg. Ezek bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást válthat ki, a biztonságérzetüket rossz irányba befolyásolhatja. Kifogásolt tartalmak, jelenetek: 17:45:31-17:45:40 Ferenc elmondja az élettársa férjének, Andrásnak, hogy mit szeretne tőle kérni. Közben arra is utal, hogy a férfi súlyosan bántalmazta a feleségét: Ferenc: „Én azt szeretném mondani, én Erzsinek az élettársa vagyok, másfél éve élünk együtt, és én azt szeretném, ha haza mehetne. Igazság szerint két okból nem mer hazamenni, mert fél tőled, fél tőled, mert, hogy bántani fogod, egy-két napot, ha otthon tölt és a harmadik nap már nem, valamilyen konfliktusba és akkor ott meg valami baj származik belőle, hogy megütöd vagy valami. Mert mesélte nekem, hogy volt egy műtéte, gyomorszájon… (ezt a részt kisípolják, nem érteni) és megoperálták, megrepedt a mája, és én nem szeretnék rosszat, konfliktust, hanem jót szeretnék, hogy a gyerekei iránt neki jó legyen, hogy nekik is jó legyen, hogy egymást tudják látogatni. És szeretném azt, hogy sűrűbben.” 17:47:49-17:47:56 Erzsébet: …(kisípolt szöveg) „Vertél.” Joshi Bharat: „Ezt mér?” András: „Ez nem igaz Joshi úr, ez nem igaz! Itt van a nagyobbik fiú, majd ő elmond mindent!” Erzsébet: „Igaz, igaz, Isten bizony úgy igaz, ahogy itt ülünk.” 17:48:30-17:48:31 Erzsébet: „Bántalmaz.” 17:48:38-17:48:44 Joshi Bharat: „Hányszor volt meglátogatni gyereket?” Erzsébet: „Többször hazamentem apukámmal is, most ezt így összeadni nem tudom, de ahogy ő ütött, vert engemet, féltem tőle hazamenni, féltem tőle.” 17:49:35-17:50:12 Joshi Bharat: „Mielőtt még mindenféle rosszat, soha nem szabad bántani senkit!” András: „Én nem bántom őtet!” Joshi Bharat: „Bántotta, biztos bántotta, de nem szabad!” András: „Volt olyan, bántottam, de megvolt a …” Erzsébet: „26 évet ütött, 26 évig ütött.”

15

Joshi Bharat: „Nem kellett volna együtt maradni 26 évig!” Erzsébet: „26 évet ütött folyamatosan.” Joshi Bharat: „De most nem azért vagyunk itt, hogy házasságról beszélgessünk, gyerekekről beszélgessünk, ha valaki elviseli valakinek a bántalmazását 26 éven keresztül, akkor úgy kell neki! Nem szabad, mindenkinek azt mondom, senki senkit ne üssön, ne bántson, azonnal ott kell hagyni, de ez egy másik történet. A gyerekek, a gyerekek és a gyerekek.” 17:51:51-17:52:24 Erzsébet: „Félek tőle, tudod miért? Gondolom, tudod miért? Úgyhogy tudod, tisztában vagy vele.” András: „Szerintem senki nem kíváncsi rád, nem?” Erzsébet: „Senki nem kíváncsi rám?” András: „Nem.” Erzsébet: „Miért? Senki nem kíváncsi rám otthon, vagy te nem, mert már te 25 éves vagy, de a négy kicsi igen.” András: „Hány éve mentél el anya?” Erzsébet: „Négy és fél éve.” András: „Egy csokit nem küldtél a gyerekeknek, meg se kérdezted, hogy, hogy mint, nem?” A műsorszámban alkalmazott feldolgozási mód és a családon belüli súlyos problémák ismertetése álláspontunk szerint nem felelt meg II. korhatár kategória szempontjainak, a III. kategóriába sorolás indokolt. Feltehetően sérült az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is, mivel a Műsorszolgáltató a program előzeteseit – a megküldött jegyzőkönyvei alapján – az alábbi időpontokban tette közzé 21 óra előtt: DÁTUM 2010.01.13. 2010.01.13. 2010.01.14. 2010.01.14. 2010.01.14. 2010.01.14. 2010.01.14.

CÍM Joshi Bharat VN: Tények + Hal a tortá Joshi Bharat TOMORROW: 2h Csütörtök Joshi Bharat TODAY: 2h Csütörtök Joshi Bharat TODAY: 2h Csütörtök Joshi Bharat TODAY: 2h Csütörtök Joshi Bharat TODAY: 2h Csütörtök Joshi Bharat TODAY: 2h Csütörtök

KEZDÉS 18:22:08 20:41:26 10:22:05 13:19:29 15:19:07 16:21:54 17:08:17

VÉGE 18:22:23 20:42:04 10:22:43 13:20:07 15:19:45 16:22:32 17:08:55

TARTAM 0:00:15 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38 0:00:38

A Műsorszolgáltató nyilatkozata A Műsorszolgáltató képviselője szerint az elemzés tévedett, amikor a szülői magyarázat nélküli feldolgozás lehetőségét vizsgálta, mivel ez a körülmény egyetlen kategória törvényi tényállásának sem eleme. Álláspontja szerint jelen esetben egyedül azt kellett mérlegelni, hogy a vizsgált műsorszám megfelel-e a III. kategória elemeinek. A III. kategória tényállási elemeinek híján a műsorszámot II. kategóriába kell sorolni akkor is, ha a műsorszolgáltató meggyőződése szerint azt a legkisebbek szülői magyarázattal sem érthetik meg. A II. és III. kategória közötti választásnál a 12-16 év közötti korosztályra gyakorolt hatásokat kell figyelembe venni: akkor kell a műsorszámot a III. kategóriába sorolni, ha az a 16 éven aluliak erkölcsi, szellemi, fizikai fejlődését hátrányosan befolyásolhatja. Nem meghatározó tehát a mérlegelésnél, hogy a 12 éven aluliak szülői kommentár nélkül képesek-e feldolgozni a látottakat.

16

Nyilatkozatának 2. pontjában a Műsorszolgáltató képviselője különböző gyermeklélektani munkákat említett, amelyekből arra következtetett, hogy egy 12 évesnél idősebb kamasznak a korosztályára jellemző erkölcsi fejlődési szinten és az általános iskolában elsajátítható ismereteken kívül semmi egyébre nincs szüksége ahhoz, hogy megértse a műsorban bemutatott emberi sorsokat. A harmadik pontban a Műsorszolgáltató képviselője ellenérveit sorakoztatta fel a 12-16 év közötti korosztály erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolásával szemben. Kifejtette, hogy ez a korosztály – elsősorban intenzív internet-felhasználói mivolta miatt – naponta találkozik erőszakos és erotikus tartalmakkal. A Műsorszolgáltató értelmezése szerint ahhoz, hogy egy műsorszám megtekintése hátrányos következményekkel járjon az említett korosztályra nézve, arra volna szükség, hogy a műsor követendő példaként ábrázolja a bemutatott magatartásformákat. A deviáns magatartást (alkohol, prostitúció, kábítószerfüggés) tanúsító szereplők azonban kiszolgáltatott, krízishelyzetben lévő emberek, akikkel szemben az egészséges reakció a sajnálat. Úgy véli, a III. kategória tényállási elemei éppen azért nem valósulnak meg, mert a családi konfliktusokat a műsor nem követendő mintaként mutatja be – a műsorvezető mondataiból és a közönség reakcióiból is arra következtethet a néző, hogy a szereplők viselkedése morálisan elítélendő, következésképpen a műsorszám nem tartalmaz olyan elemet, amely az említett jelenségekről kialakult általános megítélést megváltoztathatná, vagy a kamaszokban azonosulási kényszert ébreszthetne. Így tehát a műsorszám nem lehet alkalmas a 12-16 éves korosztály erkölcsi vagy mentális fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. Végül a Műsorszolgáltató álláspontja szerint az Alkotmányban biztosított szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése szempontjából is kifogásolható az a törekvés, hogy még a gimnazista korosztályt is tartsuk távol a valós társadalmi jelenségektől. A véleménynyilvánítás szabadsága, mint alapjog ugyanis csak akkor korlátozható, ha azzal legalább ilyen súlyú alkotmányosan védett érdek áll. Ilyen lenne a kiskorúak védelme, de a Műsorszolgáltató úgy véli, a vizsgált műsorszám esetében nem erről van szó, hanem jogon kívüli, esztétikai és intellektuális indíttatású elvárásokról, miszerint kívánatos a példaként szolgáló magatartásminták bemutatása, illetve erkölcstelen a magánélet kibeszélése, pláne televíziós bemutatása. A Testület álláspontja Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése szerint: „A műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.”. A műsorszámok kategorizálásának törvényi szempontjait az Rttv. 5/B. §-a határozza meg. Az Rttv. 5/B. § (2) bekezdése szerint: „Azt a műsorszámot, amely a tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.”, a (3) bekezdés értelmében: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.”

17

Az Rttv. 5/C. §-a rendelkezik arról, hogy az egyes kategóriákba sorolt műsorszámok eltérő időpontban tehetők közzé. Az (1) bekezdés szerint „A II. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként, illetve ilyen műsorszámok között nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető.”, míg a (2) bekezdés alapján „A III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé.”. A Bíróság több ítéletében rögzítette, hogy a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, fizikai fejlődése alkotmányos érték, a véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. A kiskorúak fokozott védelmét az indokolja, hogy személyiségfejlődésük folyamatban van, nincs kialakult, stabil értékrendjük, ezért könnyebben befolyásolhatók, a média hatásaival szemben is sérülékenyek. Mindezekre tekintettel mondta ki a Bíróság, hogy a klasszifikációnál a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan – és nem megengedően – kell eljárni, illetve kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. Emellett a Bíróság a műsorok kategorizálásánál irányadó törvényi szempontokat további vizsgálandó szempontokkal egészítette ki, mint például felhasznált képi eszközök milyensége, naturális eszközök előfordulása, alkalmazott zenei- és hanghatások, hatásukban sokkoló képek előfordulása, a kiskorúak számára az elhatárolódást lehetővé tevő eszközök. A Testület – az irányadó szempontrendszer szerint elemezve a megtekintett adásokat – fenntartja a nyilatkozattételre felhívó levélben kifejtett álláspontját. Elöljáróban jegyzi meg a Testület, hogy természetesen a műsorszámokat egészében szemlélve, a kiskorúakra gyakorolt lehetséges hatásokat összességében értékelve elemezte. A Testület az alábbiakat tapasztalta: A január 6-i adásba olyan családokat hívtak meg a szerkesztők, melyekben nem ismeretlen a családon belüli erőszak. A beszélgetésekből emellett más, a családtagok közötti kapcsolatokban felmerülő problémák is halmozottan jelentek meg. Az első szegmensben megismert asszony azért érkezett a műsorba, mert remélte, a nyilvánosság és a műsorkészítők segítsége által talán meg tudja szabadítani családját agresszív volt vejétől, aki egy alkalommal már késsel is fenyegette saját feleségét és gyermekeit. Bár a szegmens végén a férj megígérte, elköltözik otthonról, a pozitív végkicsengés nem képes kellően ellensúlyozni az előtte elhangzott történet borzalmait. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.259/2004/3. számú ítéletében szereplő okfejtés szerint a családon belüli erőszak, a családtagok közötti bizalmatlanság még a kiegyensúlyozott családi környezetben élő 12 éven aluliakban is előidézhet – nagykorú magyarázata ellenére – félelmet, szorongást, a felületesen megvitatott téma nem vagy csak nehezen dolgozható fel általuk. A második szegmensben a gyermekei iránt teljesen közömbös anyát ismerhettek meg a nézők. Az apa neveli a gyerekeket, akikre anyjuk évekig nem is volt kíváncsi. Az egyébként gondoskodó apáról azonban kiderül, ha baj van, az italhoz nyúl. A felnőttek hiányos felelősség-tudatát, nemtörődömségét bemutató jelenetek szorongást válthatnak ki a gyermekekben, emellett – a helyzetet saját magukra vetítve – biztonságérzetük is meginoghat.

18

A műsor harmadik szegmensében ismételten felmerült a családon belüli erőszak. A problémát még a szereplők megszólalása előtt sejteni lehetett, hiszen a gondjaival a műsor készítőihez forduló nő szeme alatt hatalmas monokli éktelenkedett. A feltehetően bántalmazott nő, önmagát megalázva, térden csúszva könyörgött férjének, fogadja vissza. A férfi állítása szerint azonban nem ő idézte elő a helyzetet, a nő ugyanis több alkalommal megcsalta, nemcsak idegenekkel, hanem a tágabb család egyes tagjaival is. A műsorban arra is fény derült, hogy a nő még kiskorú volt, mikor először szexuális kapcsolatot létesített későbbi – nála sokkal idősebb – férjével. A műsorvezető a beszélgetések közben nem a konfliktusok lehetséges feloldása felé terelte a beszélgetést, hanem azok még részletesebb kibontására ösztönözte a meghívottakat, ami egyértelműen a nézők érzelmi bevonódását segítette elő. Megoldást ugyanakkor nem kínált fel, a családon belüli erőszakot, a gyermek elhagyását, és egyéb, súlyos párkapcsolati problémákat következmények és kiút nélküli valóságként tálalta. A harmadik műsorrészben bemutatott, párkapcsolatában nyilvánvalóan alárendelt helyzetű nő nyilvános megaláztatása ellen sem lépett fel a műsorvezető, holott az ilyen helyzetek látványa a műsor fiatal nézőiben hamis sztereotípiák kialakulását/megerősítését okozhatják. A január 11-én sugárzott epizódban a harmadik szegmens mutatkozott problematikusnak, azonban a Testület véleménye szerint ez is elegendő káros információt tartalmazott ahhoz, hogy megalapozza a műsorszám magasabb korhatári kategóriába sorolását. A műsor kérdéses részletében egy széthulló család történetét ismerhettük meg. A középpontban az egymástól elhidegült anya, Erzsébet, és lánya, Mária konfliktusa állt, akiknek kapcsolata a nézők szeme előtt zárult le végérvényesen. Az elkeseredett lány azért érkezett a műsorba, hogy magyarázatot kapjon sanyarú gyermekkora okára. A kamerák előtt számon kérte anyját, miért nem szerette soha, miért kellett intézetben nevelkednie, és ki tehet arról, hogy kiskorában elvesztette a szemét. Az elbeszélésekből kiderült, hogy a négy testvér közül háromnak van valamilyen testi hibája, ami Mária állítása szerint szülői hanyagságnak köszönhető. A nő zokogva számolt be arról, mennyire megnehezítette gyermekkorát, a kortársak közé való beilleszkedést a – feltehetően az anya hibájából bekövetkezett – fogyatékossága. A műsorból azt is megtudjuk, a testvérek közül mindegyik több-kevesebb időt intézetben töltött. Valamennyi okra nem derült fény, csak találgathatni lehet, hogy az apa alkoholizmusa és agresszív viselkedése, vagy az anya hanyagsága miatt vették el a gyerekeket a szülőktől. Azt azonban megtudjuk, Mária egy alkalommal önszántából vonult be az intézetbe, mert anyja akkori élettársa molesztálta őt. Az anya egy darabig tagadott, később azonban már nem volt hajlandó részt venni a beszélgetésben. Mária végső elkeseredésében úgy határozott, nem engedi, hogy anyja láthassa unokáit. A műsorvezető nem moderálta megfelelően a helyzetet, a stúdióban féktelenül csaponghattak az indulatok. A hevesen gesztikuláló, trágár szavakkal dobálózó szülők csak lányuk jelenléte miatt nem estek egymásnak a kamerák előtt, a műsorvezető egy szó nélkül hagyta volna eldurvulni a helyzetet. Kérdéseivel is csak a konfliktus részletezését segítette elő, nem tett lépéseket a konszenzus megtalálása és a család megbékítése érdekében. Ezzel szemben aktívan közreműködött abban, hogy anya és lánya kapcsolata végképp tönkremenjen. Nem segített, hogy az anya a lány vádaskodásával szemben megvédhesse magát, végül pedig, mikor az anya már nem tudott mit mondani a kialakult helyzetre, Joshi Bharat kivezette a stúdióból, így zárva le a problémát.

19

A felbomlott szülő-gyermek viszony bemutatása, az elmérgesedett kapcsolat részletekbe menő taglalása instabilitást kelt a kiskorú nézőben, melynek eredményeképp saját szüleiben vetett bizalma is megrendülhet. A kérdéses epizódban különösen hanyag szülőket ismerhettünk meg, akik miatt gyermekeik tartós fogyatékosságot eredményező sérüléseket szereztek. Ez a tény elbizonytalaníthatja a gyermekkorú nézőket saját családi környezetük biztonságában is. Megrendítő volt a beszámoló, melyben a szemét elvesztett lány testi hibája miatti kirekesztettségéről beszélt. A kiskorúak, akiknek értékrendjük, személyiségük még alakulóban van, ezt a helyzetet szülői magyarázat nélkül nem képesek megfelelően kezelni, bennük is előítéleteket szülhet, illetve elgyengítheti egészséges önbizalmukat. A műsorra jellemző heves indulatok, valamint a trágár beszéd, a valóságközeli megjelenítés miatt a kiskorúakban szorongást és félelmeket okozhat. A január 14-én közvetített Joshi Bharat epizód ismét számos, kiskorúak számára kritikus elemet tartalmazott. A történetek – megszokott módon – családi, házassági problémákkal küszködő, perifériára sodródott emberek életét mutatták be. A műsor második szegmense egy hajléktalan, alkoholista nő tragédiáját állította a középpontba, aki nem tudta tovább nevelni gyermekeit, a legidősebb testvér és annak felesége viseli gondját a kicsiknek. Az anyát a férje házasságuk alatt folyamatosan verte, olyannyira, hogy a nő inkább a hajléktalansors mellett döntött, csak hogy ne kelljen többé hazamennie az agresszív férfihez. A műsorvezető helyteleníthetően reagált a helyzetre, a nőt vonta felelősségre, amiért éveken keresztül tűrte, hogy a férje veri. A Testület által szakvélemény készítésére felkért dr. Csapó Ágnes pszichiáter tanulmányában kifejti, a családon belüli szerepek kavarodása mennyiben veszélyezteti a kiskorú nézők biztonságérzetét. Jelen esetben a gyermekeknél nagyobb készség mutatkozik a felelősségvállalásra, mint a szülőknél, a testvérek csak egymásra számíthatnak, oltalmazó családi fészek hiányában. A műsor ezzel azt sugallja, hogy a gyermekeknek egyedül kell munkálkodniuk helyzetük javítása érdekében, ez pedig azzal a következménnyel járhat, hogy a hagyományos szülő-gyerek kép, a stabil háttérbe vetett bizalom meginog a gyermekben, ami a felnőttektől való elforduláshoz vezethet. Bár ez a rész volt a műsor legproblematikusabb darabja, a többi beszélgetésben is halmozottan voltak jelen olyan, kiskorúak számára nehezen értelmezhető tartalmak, mint a megcsalás, vádaskodás, illetve beteges féltékenység. A műsorból hiányzik mindezek jól definiált megítélése, így megfelelő szülői útmutatás nélkül a kiskorúak számára félreértelmezhető, erkölcsüket negatív irányba terelheti. A fentiekből, és a nyilatkozattételre felhívó levélben külön is kiemelt, idézett részletekből egyértelmű, hogy a vizsgált műsorszámok súlyos családi tragédiákat mutattak be, véleményünk szerint a kiskorúak számára egyáltalán nem feldolgozható módon. Márpedig ezek a műsorszámok hétköznap délután kerülnek adásba, éppen akkor, amikor a kamaszok nagy része a képernyő előtt tartózkodik, és – az AGB Médiakutató nézettségi adatai szerint – ennek a korosztálynak 10-15 százaléka ezt a műsort választja a kínálatból. Pszichológiai elméletek szerint a 12-16 éves kor a gyermekek értékrendszerének kialakulása szempontjából a legkritikusabb időszak. Ekkor alakítják ki identitásukat, szellemi és lelki fejlődésükre pedig a legnagyobb hatást a család gyakorolja. A Műsorszolgáltató képviselőjének azon állításával, mely szerint az adás azért nem lehet káros hatással a kiskorúakra, mert a szereplők sorsa és megnyilvánulásai nem jelenthetnek követendő példát, a

20

Testület nem ért egyet. Nem lehet abból kiindulni, hogy a kiskorúak a látottakat reálisan fogják értékelni, hiszen értékrendjük még nem alakult ki teljesen, éppen a legsérülékenyebb, legbefolyásolhatóbb szakaszban tart. A kérdéses műsorszám súlyos családi problémákat dolgozott fel, a drámai konfliktusok ismertetése és kezelése pedig egyik esetben sem zárult megnyugtató eredménnyel. Mivel a szülői gondoskodáson és a társadalmi konvenciókon túl a serdülőkori szocializációban hatalmas szerep jut a médiának, ezért szükséges hogy az érzékeny témák felelősségteljesen kerüljenek feldolgozásra. Szakértők szerint a televízióban megjelenő életvezetési modellek erősen hatnak erre a korosztályra, ezért a számukra könnyen elérhető információ akkor nem rejt veszélyeket, ha a kiskorú fejlődési szintjének megfelelően nyújt tájékoztatást. Az 5/B. § (3) bekezdésének „különösen azáltal” fordulata arra utal, hogy a törvényalkotó nem teljes körűen, hanem példálózó jelleggel sorolta fel az erőszakot és szexualitást, mint lehetséges káros tartalmakat, vagyis nem kizárt, hogy a kedvezőtlen befolyásolás más módon valósul meg. A Testület álláspontja szerint a vizsgált műsorok esetében elsősorban az indokolja a magasabb korhatári kategóriába sorolást, hogy a valós társadalmi jelenségeket nem a kiskorúak fejlődési szintjének megfelelő módon mutatja be. A Műsorszolgáltató maga is elismerte, hogy a szóban forgó talk-show nem való a 12 éven aluli kiskorúak számára (mert szülői magyarázattal sem érthetik meg), besorolását ugyanakkor azzal indokolta, hogy nem valósulnak meg a III. kategória tényállási elemei. Ez a jogértelmezés ellentmond a Bíróság által kifejtett ”a kategorizálás során a műsorszolgáltatóknak megszorítóan és nem megengedően kell eljárni” elvének, valamint figyelmen kívül hagyja, hogy a III. korhatár-kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés a 16 éven aluliak védelmét szolgálja, nem korlátozódik a 12-16 éves korosztály védelmére. A Műsorszolgáltató álláspontjával ellentétben a Testület úgy véli, hogy bár a III. kategóriának valóban nem tényállási eleme az önálló megértés/feldolgozás, a II. és III. kategória közötti választásnál igenis értékelendő szempont, hogy a legkisebbek felnőtt magyarázata nélkül megérthetik-e a bemutatott konfliktusokat. Ezt a jogértelmezést támasztja alá a Fővárosi Bíróság 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítéletének alábbi okfejtése: „Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti – mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához – nem tartozik a II. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II. kategóriára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja, és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére.” A Műsorszolgáltató nyilatkozatában részletesen kifejtette, hogy véleménye szerint hogyan viszonyulnak a kamaszok a bemutatott tartalmakhoz. Egy középosztálybeli gimnazista lelkivilágát feltételezve kijelentette, hogy egy ilyen kamaszban legfeljebb szánalom ébred a társadalom perifériáján, nyomorban és szeretetlenségben élők, azaz a műsorszám szereplőit szolgáltató társadalmi csoport tagjai – a számára egyébként „láthatatlan alj” – iránt.

21

A Testület álláspontja szerint a kategorizálásnál merőben más szempontokat kellett volna a Műsorszolgáltatónak figyelembe venni. Több helyen utaltunk arra, hogy a beszélgetések – akár egy fikciós alkotásban – elsősorban a nézők érzelmi bevonódását szolgálják. Az esetek társadalmi okait, következményeit nem elemzi a műsor. A középpontban – mint egy filmben – a sztori áll, a műsorvezető úgy moderál, hogy minél több részletet ismerhessenek meg a nézők – a verésekből, megcsalásból, szexuális erőszakból. Ez azért befolyásolhatja negatívan a gyermekkorú nézők fejlődését, mert – a Testület gyermekpszichiáter által megerősített álláspontja szerint – a gyermekek nem tudják még elkülöníteni a hatásvadász jeleneteket. A műsor következtében jelentkező feszültségüket továbbviszik a mindennapjaikba, és ez az indulati állapot túlzott vagy torzult reakciókat eredményezhet saját személyes környezetükben. Dr. Csapó Ágnes szakvéleményében arra is rámutat, hogy a kiskorúak személyiségfejlődését súlyosan és negatívan befolyásolhatja, ha a műsorszámban bemutatott kötődési zavarok, durvaság, megcsalás és kibogozhatatlan kapcsolatok a gyermekek elsődleges szocializációs környezetében, a családban megjelenítve szerepelnek. Ilyen problémák indokolatlan mértékű bemutatása a kiskorúakban félelmet, szorongást vált ki, és a saját biztonságérzetükre negatívan hat. A kényes témák, a kusza családi viszonyok nehezen értelmezhetőek a gyermekek számára, és még felnőtt segítségével sem dolgozhatók fel megnyugtatóan. A Testület álláspontja szerint a törvényi megfogalmazásból – „azt a műsorszámot, amely alkalmas” – egyértelműen következik az is, hogy a magasabb korhatár-kategóriába történő sorolásra már akkor is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak fejlődésére káros hatást gyakorol. Így a kategorizáláshoz nem kell vizsgálni a kiskorúakra gyakorolt tényleges hatást, és különösen nem indokolt abból kiindulni, hogy adott társadalmi környezetben szocializálódó gyermekekre milyen hatással van a műsorszám, hiszen a törvénysértés a veszélyeztetéssel is megvalósul. Összefoglalva: A vizsgált műsorszámokban alkalmazott feldolgozási mód semmiképpen nem felelt meg a II. kategória szempontjainak, a felszínes bemutatás egyértelműen káros hatással lehetett a 16 éven aluliak személyiségfejlődésére. A show eszközrendszere, kerete, dramaturgiája nem alkalmas a különösen érzékeny témák körültekintő feldolgozására, így szakértők, és többoldalú megközelítés helyett marad a hatásvadászat, legalábbis ami a képi, zenei eszközöket és a dramaturgiát illeti. A szankcióalkalmazásnál mérlegelt szempontok A Testület több alkalommal felhívta a Műsorszolgáltató figyelmét a talk show-val kapcsolatos aggályokra, a Műsorszolgáltató képviselőivel erről személyesen konzultált, melynek eredményeként a Műsorszolgáltató etikai kódexet is kidolgozott – a közönség és nem utolsó sorban a szereplők védelme érdekében. A Testület ennek ellenére csak 2009. decemberben öt, 2010. januárban hat adást talált törvénysértőnek. Tekintettel a törvénysértés súlyára és ismételtségére, a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szankció alkalmazása mellett döntött. Az Rttv. 112. § (1) bekezdése d) pontja szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…), a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, …”

22

A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9. pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a…” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.10. pontja értelmében: „A Törvény 5/C. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a…” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12. pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…), 5/B.§ (3) és az 5/C. § (2), (…) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjának első mondata az alábbiakban határozza meg: „A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a műsorszolgáltatási jogosultságnak arra az évre fizetendő műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett.” A kötbér alapja a 2009. július 9. után bekövetkezett szerződésszegések esetén: 1 917 391 462 Ft. Az 5/A.§ (2) megsértése esetén a kötbéralap 0,05%-a 958 695 Ft. A Szerződés idézett rendelkezései alapján az 5/B. § (3) és 5/C. (2) bekezdés egyszerre történő megsértése esetén csak a magasabb kötbér-összeg érvényesíthető. A kötbér alapjának 0,3%-a 5 752 174 Ft. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (2) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. április 21. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Dr. Ladvánszky György az ülést vezető soros elnök

23