AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 450/2010. (III.10.) sz.
HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Kalocsai Rádió Kereskedelmi és Hírközlő Bt. (Korona Rádió, 6328 Dunapataj, Jókai u. 10.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. I. A Testület megállapítja, hogy a Kalocsai Rádió Kereskedelmi és Hírközlő Bt. műsorszolgáltató 2009. december 14-én 9 esetben megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. II. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Kalocsai Rádió Kereskedelmi és Hírközlő Bt. műsorszolgáltató 2009. december 14-én megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontját. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) a pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás
A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a Korona Rádió 2009. december 14-i műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta. I. A rádió 2009. december 14-i műsorában 6:43:22, 7:02:07, 7:32:23, 8:04:29 és 8:37:38 órakor, „A masiniszta kedvence” elnevezésű játék ismertetése után a következő támogatói üzenet hangzott el: „A játéktámogató a Klára Konyhája. Klára Konyhája, házhoz szállítva. Fogyjon le könnyedén három hónap alatt!”
1
6:41:09, 7:43:04, 8:28:52 és 8:45:56 órakor a következők voltak hallhatóak: „Ébredj fitten és egészségesen! A Reggeli Gyors támogatója a Gyógyászati- és Masszázsközpont az uszodában.” A fentiek alapján a hatóság az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelmét valószínűsítette. II. A rádió 2009. december 14-i műsorában 7:02:17 órakor, klasszikus reklámblokkban a következő szpot hangzott el: „Azt hitted, sok száz kilométert kell utazni a legendás ír vendéglátás hangulatáért? Megkóstolnád az egyedi aromájú ír italokat egy klubhangulatban töltött éjszakán? Akkor neked hoztuk házhoz vágyaid netovábbját. Dublin Ír Söröző. Teljes felújítás után nyitás december 18-án. Grand opening. 18-án, pénteken a lemezjátszóknál Dj Danny. Mulass hajnalig Jack Daniel’s akcióval. A nyitó hétvége 19-én, szombaton folytatódik a legdögösebb funky muzsikákkal. Dublin Ír Söröző. Kalocsa, Szent István király út 85/a. További információ és asztalfoglalás: 30-99-50-083.” A fentiek alapján a hatóság az Rttv. 13. § (2) e) pontjában foglaltak sérelmét valószínűsítette. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2010. január 27-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozata megtételére. A tértivevény szerint a műsorszolgáltató 2010. február 1-jén vette át a felhívó levelet, azonban nyilatkozatot a megadott határidőn belül nem tett. A Testület álláspontja:
Rttv. 10. § (5): Az Rttv. 10. § (5) bekezdése szerint: „burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető”. Az Rttv. 2. § 4. pontja határozza meg a burkolt reklám fogalmát: „az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. A Testület 247/1997. (X.30.) elvi döntésének 1.2. pontja szerint „semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel”. Kimondta továbbá azt is, hogy "burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan."
2
A bírói gyakorlat szerint az ,,ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005./4. számú ítélete szerint „a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik”. A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges előmozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A Testület 1473/2002. (X. 3.) számú határozatának 3. pontjában kinyilvánította, hogy a támogatói üzenet nem lehet reklámértékű, tulajdonságra, árra, kereskedelmi elérhetőségre való utalást nem tartalmazhat. Az idézett támogatói üzenetek reklámértékű elemeket tartalmaztak. Azáltal, hogy a műsorszolgáltató reklámértékű információkat támogatói megjelenítésben tette közzé, semleges információ látszatát keltve gazdasági érdeket jelenített meg. Az első esetben az alapinformációhoz, vagyis a támogatói megjelenítéshez képest indokolatlan mértékű információként jelent meg a támogató szolgáltatásának egy ismérve, amely ily módon alkalmas volt arra, hogy a nézőket a Klára Konyha szolgáltatásainak igénybe vételére, termékének megvásárlására ösztönözze. A Gyógyászati- és Masszázsközpont elérhetőségének ismertetése szintén kereskedelmi információnak minősül. A Testület véleménye szerint ugyanis ezzel olyan többletinformáció hangzott el, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. Bár a pontos cím nem hangzott el, ám az „uszoda” megjelöléssel az üzlet beazonosíthatóvá vált, és a hallott információ alkalmas volt arra, hogy a hallgatókat a Gyógyászati- és Masszázsközpont szolgáltatásainak igénybe vételére ösztönözze. A Testület álláspontja szerint ezért a műsorszolgáltató 9 esetben megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltakat.
Rttv. 13. § (2) e) Az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontja értelmében ,,az alkoholtartalmú italok reklámja e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, " Az Rttv. 2. § 7. pontja szerint „főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak. " A műsorszolgáltató 2009. december 14-én 7:02:17 órakor, főműsoridőben közzétett szpotja alkalmas volt magas alkoholtartalmú ital fogyasztásának népszerűsítésére. Bár a szpot
3
elsődleges célja ugyan a Dublin Ír Söröző iránti figyelemfelkeltés volt, azonban közvetve alkalmas volt a Jack Daniel’s magas alkoholtartalmú szeszes ital reklámozására is. Az Ítélőtábla 2. Kf.27.183/2004./6 számú ítéletében a 13.§ (2) bekezdése e) pontja megsértése kapcsán a következő megállapítást tette: „Az elsőfokú bíróság hivatkozása szerint a reklámozott italok köztudomásúan magas alkoholtartalommal bírnak, amelyek határozati megállapítását a Pp. 163.§-ának (3) bekezdésére tekintettel valónak fogadta el". A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.436/2006./ 4. számú ítéletében pedig az alábbiakat rögzíti: „Az Rttv. alkohol tartalmú italok reklámjára vonatkozó rendelkezéseiből – a jogalkotó feltételezhető szándékára figyelemmel – egyértelműen megállapítható, hogy a szabályozás célja elsősorban annak biztosítása volt, hogy az ilyen jellegű reklámok ne buzdíthassanak túlzott alkoholfogyasztásra, ne tűntethessék fel negatív színben az alkoholtól való tartózkodást, illetve ne tulajdoníthassanak az alkoholfogyasztásnak túlzott társadalmi jelentőséget, az egyén személyére vagy társadalmi helyzetére gyakorolt általános pozitív hatást, védendő ezzel elsősorban a tizennyolc év alatti korosztályt…A törvény megalkotásakor – és azt követően egészen 2000. októberéig – hatályban volt 19/1977. (XII.20.) Bkm rendelet (a továbbiakban:R.) szerint alacsony alkoholtartalmúnak kell tekinteni azokat az alkoholtartalmú italokat, melyek alkoholtartalma a 12 V/V-ot nem haladja meg. A felperes fellebbezésében semmilyen, az alkoholfogyasztás társadalmi szerepének és általános társadalmi megítélésének megváltozására utaló körülmény fennállását nem igazolta, ezért a másodfokú bíróság hatályos kizáró törvényi rendelkezés hiányában – nem látta akadályát annak, hogy az R. vonatkozó rendelkezései a jogalkalmazás során továbbra is zsinórmértékül szolgáljanak.” A whisky alkoholtartalma 40% térfogatszázalék, köztudottan a magas alkoholtartalmú italok közé sorolandó. Mivel a műsorszolgáltató főműsoridőben tette közzé az adott magas alkoholtartalmú ital népszerűsítését is szolgáló reklámot, megsértette az Rttv. 13. § (2) bekezdése e) pontját.
A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: Rttv. 10. §(5): A Testület 2147/2007. (IX.29.) számú határozatában szankcionálta utoljára a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértése miatt. Erre tekintettel elegendőnek a Testület elegendőnek tartotta az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívni a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől. Rttv. 13. § (2) e) A Testület még nem szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 13. § (2) bekezdés e) pontjának megsértése miatt. Erre tekintettel elegendőnek tartotta az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívni a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjék a jogsértéstől.
4
Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja.
Budapest, 2010. március 10. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Tirts Tamás az ülést vezető soros elnök
5
