Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2010. (II. 24.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról és védelméről 1 A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazásnak megfelelően kiadott országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. § (5) bekezdése (a továbbiakban: OTÉK), továbbá az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei figyelembevételével – Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testülete az állattartás helyi szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.
I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ (1) A rendelet célja, hogy a.) biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdekeket, b.) meghatározza az állattartással kapcsolatos települési, az építésügyi, a környezetvédelmi, közegészségügyi, állategészségügyi és állatvédelmi követelményeket; c.) kijelölje az állattartásra alkalmas, illetve arra nem használható területeket; d.) az állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken való elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket - a közegészségügyi, az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – megállapítsa. (2) A rendelet hatálya Martonvásár Város belterületére, valamint mezőgazdasági rendeltetésű kiskertes (továbbiakban: kert) övezetére terjed ki. (3) A rendeletben foglaltakat minden állattartó (a tulajdonos, vagy az állat felügyeletét ellátó személy) köteles megtartani. 2.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden olyan állat, amelyet haszonszerzés céljára tartanak, illetve tenyésztenek. (2) Háziállatok csoportosítása: a.) nagy haszonállat: ló, szarvasmarha, szamár, öszvér, bivaly, b.) kis haszonállat: juh, kecske, sertés, nyúl, baromfi,(liba, kacsa, tyúkféle, pulyka, galamb) c.) prémes állat: nutria, pézsma d.) kedvtelésből tartott állatoknak minősülnek mindazon állatok, melyek nem jövedelem-szerzést szolgálnak (eb, macska, díszmadár, díszhal, tengeri malac, aranyhörcsög, fehér egér) Egységes szerkezetben az önkormányzati rendeletek szabálysértési tényállásainak hatályon kívül helyezéséről szóló 11/2012. (V.3.) önkormányzati rendelettel.
1
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert (vadaspark) gyepmester telep, állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, veszélyes állatot tartó magánszemély, valamint a fegyveres erők és rendészeti szervek állattartására, a nagy létszámú állattartó telepekre. 3.§ (1) A kedvtelésből tartott állatokat kivéve, állatokat tartani csak állattartó építményben (pld.: ól, karám, dúc, istálló, továbbiakban: építmény) az állategészségügyi, állatvédelmi, környezetvédelmi jogszabályokban foglaltak szerint szabad, feltéve, ha a felszíni – és felszín alatti vizek védelme biztosított. (2) Az állattartáshoz olyan építményt kell létesíteni, továbbá olyan állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben tartását. (3) Az állatok tartása az emberek és az állatok egészségét nem veszélyeztetheti, a környezetet nem károsíthatja.
II. fejezet AZ ÁLLATOK TARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
(1) (2) (3) (4) (5) (6)
4.§ Az I. sz. állattartási övezetben, kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható a vonatkozó előírásoknak megfelelően. A II.-III. sz. állattartási övezetben kis haszonállat és kedvtelésből tartott állat tartható. A II.-III. számú állattartási övezetben sport és turisztikai célra ló is tartható, jelen rendeletben foglalt feltételek biztosításával. A II. és III. számú állattartási övezetben nagyhaszonállat (szarvasmarha, stb.) is tartható. Kertben haszonállat nem tartható, kedvtelésből tartott állat a rendelet vonatkozó előírásai alapján Az állattartási övezeteket az 1. sz. melléklet tartalmazza.
III. fejezet A HASZONÁLLAT ELHELYEZÉSÉRE ÉS AZ ÁLLATTARTÓ ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5.§ (1) Az egyes övezetekben legfeljebb az alábbi nagyságú állattartó épület építhető a telekre előírt beépítettség figyelembevételével: - I. sz. övezet nem épülhet állattartó épület - II. sz.övezet: 80,00 m2 - III. sz.övezet: 120,00 m2 (2) Állatok férőhelyigénye, felnőtt állat fajtánként maximálisan tartható darabszámuk: Állatok fajtája a) szarvasmarha, ló, szamár, öszvér b) sertés c) juh, kecske
Férőhelyigény 10,00 m2 2,00 m2 1,00 m2
darabszám/fajta alapterület alapján alapterület alapján alapterület alapján
d) e) f) g)
nyúl, nutria tyúkfélék liba, kacsa, pulyka galamb
0,30 m2 0,30 m2 0,40 m2 0,10 m2
alapterület alapján alapterület alapján alapterület alapján alapterület alapján
(3) A tartható maximális állatszámot az egyes állatok férőhelyigénye, és az egyes övezetekben építhető állattartó építmény alapterülete határozza meg. 6.§ (1) A zárt szivárgásmentes, trágya- és trágyalétároló ásott, vagy fúrt kúttól legalább 15 méterre létesíthető. (2) A trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben. (3) Az állattartó épületeket az ingatlanon az OTÉK., a beépítési tervek és a 2. sz. mellékletben rögzített védőtávolságok betartásával kell elhelyezni. (4) Az állattartók a meglévő és használatban álló állattartásra szolgáló épületeket, azok elhasználódásáig állattartásra - a jelenlegi övezeti előírásoktól eltérően is használhatják. Az övezeti előírástól eltérő állattartáshoz külön engedély szükséges. (5) A város területén iskola, óvoda, gyermekjátszótér, napközi otthon, közületi és társadalmi rendeltetésű épület, temető, sportpálya, élelmiszer-előállító üzem és élelmiszer-forgalmazó egység telkének határától 50 m távolságon belül nagy haszonállat tartása tilos.
IV. fejezet HASZONÁLLATTARTÁS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZEGÉSZSÉGÜGYI, KÖZTISZTASÁGI SZABÁLYAI 7.§ (1) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeket könnyen tisztítható, hézagmentes szilárd burkolattal kell ellátni. Rendszeresen kell takarítani, és gondoskodni kell a rendszeres - szükség szerinti - fertőtlenítésről. (Évente minimum 1 alkalom.) (2) Minden állattartó köteles egész évben az állatok részére a megfelelő száraz alomanyagot biztosítani és az almot rendszeresen cserélni. A kártékony rovar- és rágcsáló írtásról rendszeresen és szükség szerint gondoskodni. (3) A keletkező szerves, szilárd trágyát és trágyalevet zárt rendszerű külön épült tárolóban kötelező tárolni, a tárolók rendszeres ürítéséről, valamint a trágya és trágyalé elszállításáról és szakszerű elhelyezéséről az állattartó köteles gondoskodni. (4) A szállítást úgy kell végezni, hogy az a közterületet ne szennyezze. (5) Trágyát szabadon tárolni tilos, gondoskodni kell a mielőbbi - környezetvédelmi előírásokat maradéktalanul betartó - kezeléséről. (6) Az állattartónak az elhullott állatok tetemeiről is gondoskodnia kell, az alábbiak szerint: 50 testtömeg kilógrammig a tetemet saját kertjében elföldelheti, minimum 1,5 méter mélységben, ásott, vagy fúrt kúttól - a szomszéd jogos érdekeinek sérelme nélkül minimum 15 méterre lehet. (7) az 50 kg-ot meghaladó állati hullát a területileg illetékes megsemmisítő szervezet rendelkezésére kell bocsátani. (8) Állathajtás esetén a hajtó köteles az állatok által okozott szennyeződés eltávolításáról gondoskodni.
(9) Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. Az állatok etetéséhez használt takarmány higiénikus tárolását biztosítani kell. (10) Az állattartásból eredő szagártalom csökkentéséről szellőzéssel, védőnövényzet ültetésével, rendszeres takarítással, a trágya mésztejes locsolásával és az alomanyag rendszeres cseréjével az állattartó köteles gondoskodni. (11) Az állattartó az állat megbetegedését, fertőző megbetegedésének gyanúját vagy ilyen körülmények között történt elhullását köteles a hatósági állatorvosnak azonnal jelenteni és az állatorvos utasításait betartani.
V. fejezet VESZÉLYES ÁLLATOK TARTÁSI SZABÁLYAI 8.§ (1) E rendelet alkalmazása szempontjából veszélyes állatnak minősülnek mindazoknak a nem háziállat fajoknak az egyedei, amelyek biológiai tulajdonságaiknál fogva az emberek életére és testi épségére veszélyt jelentenek. (2) A nem védett veszélyes állatok csak a polgármester egyedi engedélye alapján, zárt helyen tarthatók. Az egyedi engedélyezés során ki kell kérni a területileg illetékes ÁNTSZ és a hatósági állatorvos és a Természetvédelmi Hivatal véleményét. Az engedélyezésről az érintett szomszédokat és a rendőrséget is értesíteni kell a határozat egy példányával.
VI. fejezet GALAMBTARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLY 9. § Galambot csak olyan körülmények között szabad tartani, ahol galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető. Társasház, lakótelepi többlakásos, többszintes lakóház padlásán vagy erkélyén galambot tartani tilos.
VII. fejezet A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 10.§ (1) A város egész területén a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi állatvédelmi szabályok megtartása mellett minden kedvtelésből tartott állat szaporulata 6 hónapos korig tartható. (2) Az állattulajdonos köteles gondoskodni azoknak a kedvtelésből tartott állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván. (3) A város területén kertes családi házaknál legfeljebb 3 db eb tartható. (4) Többlakásos épület közös használatú helyiségeiben kedvtelésből tartott állatot tartani, vagy szabadon engedni tilos. (5) A tulajdonos köteles állatát úgy tartani, hogy az: a) a házban vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, b) anyagi kárt ne okozzon, c) testi épséget, egészséget ne veszélyeztessen,
d) a közegészségügyi, járványügyi és állategészségügyi, állatvédelmi szempontoknak megfeleljen, a környezetet ne szennyezze, e) a kedvtelésből tartott állat ürülékét a közterületről az állat tartója köteles azonnal eltávolítani.
(1) (2)
(3) (4) (5) (6)
(7)
11.§ Eb és macska erkélyen, loggián nem tartható. Pit bull terrier és keverékeire, és egyéb veszélyesnek minősített más ebek tartására, szaporítására és országba történő behozatalára az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 20-22. § - ának, illetve veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló a 35/1997. (II.26.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak. Harapós vagy támadó természetű eb tartása esetén a ház bejáratán a "harapós kutyára" utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. A bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Ebet, macskát és más kedvtelésből tartott állatot a lakóházak közös használatú helyiségeiben, illetve közterületen tartani, etetni szabadon engedni tilos. A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése esetén azok haszonállatoknak minősülnek. Ekkor be kell tartani a haszonállatokra vonatkozó védőtávolságot és egyéb előírásokat. Az I-es övezetben kedvtelésből tartott állatok (eb, macska stb.) tenyésztése tilos.
12. § A testi fogyatékosságban szenvedők a város területén jogosultak vakvezető, jelző, vagy figyelő eb tartására, ha ennek szükségességét orvosi bizonyítvánnyal igazolják. Az ilyen ebek tartásához előzetes hozzájárulásra nincs szükség, de a kutya kiképzését igazolni kell. VIII. fejezet AZ EBTARTÁS KÜLÖN SZABÁLYAI 13.§ (1) Az eb tulajdonos (eb tartó) köteles: minden három hónaposnál idősebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – saját költségén veszettség ellen beoltani az alábbiak szerint: - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, - az első oltást követően 6 hónapon belül, - ezt követően évenként; az eboltási könyvet megőrizni, azt az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni, az eb oltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlását kérni. (2) Az oltást végző állatorvos köteles az oltás beadását a helyszínen az eb oltási könyvben igazolni. (3) Embert mart eb tulajdonosa (tartója) köteles ebét a hatósági állatorvossal megvizsgáltatni. Az eb veszettségi oltásáról szóló igazolást a megmart személynek, vagy hozzátartozójának köteles átadni a területileg illetékes ÁNTSZ-nél történő bemutatásra.
(4) Ebet közterületen pórázon, lakóházak folyosóin, lépcsőházakban, liftekben pedig csak szájkosárral ellátva rövid pórázon szabad vezetni. Az eb által okozott szennyeződést a tulajdonos köteles haladéktalanul eltávolítani. Ebet csak az vezethet, aki azt féken is tudja tartani. (5) Az eb tartó köteles ebét úgy tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakók, illetve a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élők nyugalmát tartósan és rendszeresen ne zavarja. (6) Kutyát, vakvezető eb kivételével, élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére, játszótérre, vendéglátó egységbe, piac területére, bölcsődébe, óvodába, napközi otthonba, egészségügyi intézménybe, közületi és társadalmi rendeltetésű helyiségbe bevinni, illetve beengedni, továbbá közforgalmú közlekedési eszközön szájkosár és póráz nélkül szállítani tilos. (7) Az eb tulajdonos, illetve a felügyelettel megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közös használatú helyiségeit, lakóházak közvetlen környezetét, a gyalogjárdát és a sétányokat, közterületeket ne szennyezze, illetve köteles gondoskodni a szennyeződés azonnali eltávolításáról. Ehhez a tulajdonosnak vagy a felügyelettel megbízott személynek megfelelő eszközt (kislapát, seprű, zacskó stb.) kell magánál tartani.
IX. fejezet KÓBOR ÉS ELHULLOTT ÁLLATOK BEGYŰJTÉSE (1) (2)
(3)
(4)
14.§ Martonvásár Város Önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a gyepmesteri feladatok ellátására. A gyepmester a város közigazgatási területén köteles befogni a gazdátlan, kóbor ebeket, macskákat. Befogás után a gyepmesteri telepre, illetve az állatmenhelyre szállítja a befogott állatokat. Ha a befogott ebet tulajdonosa a tulajdonjog igazolása mellett 14 napon belül kiváltja, a felmerült tartási és szállítási költséget köteles megtéríteni. Amennyiben erre nem kerül sor, a gyepmester a ki nem váltott ebbel szabadon rendelkezhet, ivartalaníthatja, vagy menhelynek átadhatja. A gyepmester az állatvédelmi, állategészségügyi és közegészségügyi szabályok betartásával, állattartási ügyben tett lakossági bejelentésekre köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. X. fejezet EGYÉB RENDELKEZÉSEK
15.§ (1) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel, külön jogszabályban meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pit bull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede - tartható. (2) Állatot közös udvarba, közös kertbe kiengedni, tartani csak az összes tulajdonos hozzájárulásával szabad. (3) Külterületi kertekben 3 ebet és 3 macskát – továbbá 6 hónapos szaporulatig tartani abban az esetben szabad, ha a napi ellátásáról a gazda gondoskodni tud és biztosítja, hogy az ebek a területről nem kóborolnak el.
XI. fejezet AZ ÁLLAT VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI
(1)
(2)
(3) (4) (5) (6) (7)
16.§ Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételekről gondoskodni (elhelyezés, táplálás, gondozás, állatorvosi ellátás). Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelelő, rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről. A szabadon tartott állatot védeni kell a kedvezőtlen időjárás káros hatásaitól és természetes ellenségeitől. A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során előnyben kell részesíteni az állatkímélő technológiákat. Az állatot nem szabad kínozni, emberre vagy állatra uszítani, illetve állatviadalra idomítani. Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan kipróbáltatása küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést, vagy halált okoz. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása, vagy kitétele tilos. Az állat életét elfogadható ok, vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésveszély, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás.
XII. fejezet AZ ÁLLATOK VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADAT (1)
(2)
(3)
(4) (5)
(6)
17.§ A települési önkormányzat jegyzője az állatok védelme érdekében az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat. A jegyző az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állatok védelme érdekében. Aki tevékenységével, vagy mulasztásával az állatok védelmére és kíméletére, vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, vagy hatósági határozat előírását megsérti magatartásának súlyához, ismétlődéséhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Állatvédelmi bírság szabható ki azzal szemben, aki az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 4. §-ában foglalt előírásokat megsérti. A bírságot feladatkörében: a) a település jegyzője, b) az illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint c) a természetvédelmi hatóság szabja ki. A bírság kiszabását állatvédelmi szervezet is kezdeményezheti.
XIII. fejezet ENGEDÉLYEZÉS 18.§ A rendelet által külön engedélyhez kötött állattartást a polgármester engedélyezi. SZABÁLYSÉRTÉSI RENDELKEZÉSEK 19. § 2 XIV. fejezet ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) E rendelet 2010. április 1. napjával lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti Martonvásár Város Önkormányzat Képviselő-testületének állattartásról szóló 19/2004. (VI.15.) számú rendelete. (2) A rendelet 5. § (2) bekezdésében előírt, az állatok maximálisan tartható darabszámára vonatkozó rendelkezését az ingatlanukon már állatot tartóknak 2011. január 1.-ét követően kell alkalmazni. (3) A rendelet kihirdetésről Martonvásár Város Önkormányzat Jegyzője gondoskodik. Kiss Gábor polgármester
Dr. Koltai Gábor jegyző
Kihirdetve: 2010. február 24. Dr. Koltai Gábor jegyző
2
Hatályon kívül helyezte a 11/202. (V.3.) önkormányzati rendelet 1. § f.) pontja.
1-es számú melléklet: térkép 2. számú melléklet 1./ Állatok elhelyezésére szolgáló épületek, illetőleg azok kifutójának védőtávolsága: Istálló, ól nyílás, kifutó, ketrec: Lakóépülettől, ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épülettől és az utca határvonalától a.Nagy haszonállat esetén 10,00 m b.Kis haszonállat esetén 6,00 m Ásott és fúrt kúttól: 15,00 m Lakóépülettől, ideiglenes emberi tartózkodásra szolgáló épülettől és az utca határvonalától Nagy haszonállat esetén 10,00 m Kis haszonállat esetén 6,00 m 2./ Zárt trágyatároló védőtávolságai az alábbi építményektől: • Lakó és szállásépülettől • kisipari vagy barkásműhelytől • műteremtől kiskereskedelmi üzlettől, árusító pavilontól • terménytárolótól (magtár, góré,csűr, pajta, szín, fészer) • víz- és fürdőmedencétől: • épített tűzrakhelytől: • kemencétől, húsfüstölőtől: • ásott és fúrt kúttól:
min: 10,00 m min: 6,00 m min: 10,00 m min: 10,00 m min.10,00 m min. 6,00 m min. 10,00 m min. 15,00 m
3./ Szagos. bűzös tevékenység céljára szolgáló építmény, telep (nagylétszámú állattartó telep, stb.) legkisebb távolsága: • lakó-, szállás-, üdülő épület telkétől min. 1000 m • nagyforgalmú építmény be- és kijáratától, min. 1000 m • szabadtéri sportolás, strandolás telkétől min. 1000 m • nevelési- oktatási épületek telkétől min. 2000 m • söröző, borozó, italbolt bejáratától min. 1000 m • kórház, szanatórium, gyógyüdülő, szálloda telkétől min. 1000 m • mentőállomás gépjármű kijáratától min. 1000 m • tűzoltólaktanya gépjármű kijáratától min. 1000 m • temetőtől min. 2000 m • főúttól, tömegközlekedési végállomás, járműtelep területétől 500 m
9
