2010. (I.13. ) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

76/2010. (I.13. ) sz.

HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió Zrt. (TV2, 1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval (a továbbiakban: műsorszolgáltató) szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t.

A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató a 2009. október 12-én, 13-án, 14-én, 15-én és 16-án sugárzott Hal a tortán című műsorszám nem megfelelő korhatár-kategóriába történt besorolásával és sugárzási időpontjával 5 alkalommal megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12 pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződésben megállapított kötbért, így 28.760.870-, Ft, azaz huszonnyolcmillió-hétszázhatvanezer-nyolcszázhetven forint megfizetésére kötelezi az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatót. A Testület megállapítja továbbá, hogy a műsorszolgáltató ugyanezen műsorszám 2009. október 10. és 16. között közzétett műsorelőzeteseivel összesen 68 alkalommal megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontjában foglaltak szerint érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződésben megállapított kötbért, így 6.710.865,- Ft, azaz hatmillió-hétszáztízezer-nyolcszázhatvanöt forint megfizetésére kötelezi az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért hét napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 100320000140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.

1

Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a TV2 által 2009. október 12. és 16. között sugárzott Hal a tortán című műsorszámot, illetve annak előzeteseit, amely során a következőket tapasztalta. A műsorszám címe: Sugárzás dátuma: Sugárzás időpontja: Csatorna neve: Hossz: A műsorszolgáltató besorolása: Jelzett korhatár: Műfaj: Származási ország: Gyártási év:

Hal a tortán 2009. október 12-16. 20:47 (október 12.), 20:47 (október 13.), 20:50 (október 14.), 20:46 (október 15.), 20:43 (október 16.) TV2 31 perc (október 12.), 31 perc (október 13.), 29 perc (október 14.), 30 perc (október 15.), 30 perc (október 16.) II. kategória 12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott valóság-show Magyarország 2009

A műsorszám(ok) tartalma: A TV2 reality show-jában minden hétköznap este hazai sztárok mérik össze szakácstudásukat és vendéglátó képességüket. Hetente négy-öt médiaszemélyiség versenyez egymással, hogy elnyerjék a legjobb házigazda és szakács címet. Az egyszemélyes szakmai zsűri (Sági Szilárd) - miközben az aktuális vendéglátó felkészülését követhetjük nyomon - humorosan értékeli az erőfeszítései(ke)t. A korábbi adásokkal szemben 2009 októberétől új elemként jelent meg a Konyhateszt, amely során Sági Szilárd még a főzés előtt véleményezi a konyha tisztaságát és felszereltségét. A 2009. október 12-i héten a műsor vendégei Tasnádi Péter, Stadler József, Zalatnay Sarolta, Nagy Éva és Pápai Joci voltak. A szereplők különböző bűncselekmények elkövetése miatt – Pápai Joci kivételével – több évet börtönben, illetve fegyházban töltöttek. Az epizódokat két részre tagolhatjuk: az első részben az aktuális vendéglátó felkészülését kísérhetik figyelemmel a nézők az alapanyagok beszerzésétől kezdve az ételek elkészítéséig. A felvételeket időnként a meghívott vendégekkel készült interjúk szakítják meg, akik a várakozásaikról vallanak. A második részben követhetjük nyomon a „fogadást” a meghívottak érkezésétől a távozásukig, míg a legutolsó fázisban kerül sor a szavazásra. A szereplők különkülön vallanak a tapasztalataikról, véleményt mondanak egymásról és az elkészült ételekről. A pénteki vacsora után eredményt hirdetnek, ekkor derül ki, hogy ki nyeri a versenyt. A vizsgált héten végül Tasnádi Péter vacsoráját értékelték a legjobbnak, aki így megnyerte a kerámiakést. A vizsgálat eredménye: A műsorszolgáltató a show-t a II. kategóriába sorolta, ily módon „tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott” minősítést kapott.

2

A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve valóság-show, elsődleges rendeltetése tehát nem a gasztronómia fejlesztése, hanem a nézők szórakoztatása. A vizsgált adásokban a narrátor többször hangsúlyozta, hogy a műsor rendhagyó formában jelentkezik – ezzel is utalva a szereplők rovott múltjára. A Hal a tortán egy éven keresztül a TV2 egyik legsikeresebb produkciója volt, idén már tematikus adásokat is láthattak a nézők, melyekben piros, fehér, fekete vagy konyhán kívül bárhol elkészíthető ételeket kellett főzniük a meghívott sztároknak. A következő szlogennel hirdette a vizsgált epizódokat a televízió: „Eddig csak számok voltak, most már nevük is van. Öt ember, öt vacsora, tizenhat év. Vannak szakácsok, akikkel nem érdemes ujjat húzni. Nehézfiúk, ahogyan még soha nem látták őket.” Magyar Rita, a csatorna szóvivője szerint nem ez az első alkalom, amikor tematikus hetet készítenek, és ehhez választanak megfelelő szereplőket, valamint témát. Állítása szerint az október 12-én induló műsor elsősorban azt szeretné bemutatni, hogy milyen az élet a börtön után. A főző-show szemléltetni kívánja, hogy az igazságszolgáltatás mindenkire egyaránt vonatkozik hírnévtől függetlenül, de a büntetés letöltése után fontos, hogy az egyén mihamarabb hasznos és elfogadott tagjává váljon a társadalomnak. A vizsgált műsorszámokban problematikus témaként több alkalommal megjelent a bűnözés és a börtönélet, amelyeket a műsorkészítők nem megfelelő körültekintéssel bontottak ki. Kifogásolható, hogy a korábban vagy jelenleg is büntetőjogi eljárás alatt álló személyeket sztárként szerepeltették. A műsorszámban nem átlagemberek voltak láthatóak, akik megpróbáltak a börtönéveik után visszailleszkedni a társadalomban, hanem a büntetőpereiről elhíresült, a médiában sokszor szereplő és jelenleg is – vélhetőleg a bűncselekmények elkövetésével megteremtett – luxuskörülmények között élő emberek életébe pillanthattunk be. Kósa Éva pszichológus, egyetemi tanár a műsorról a következőket írta: „A volt elítéltek döntő többsége nem ilyen körülmények között él, és esélyük sincs arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek. A TV2 álhumanizmussal népszerűsített bűnelkövetőket, akik most abból csinálnak üzletet, hogy börtönben ültek.” Bár a bíróság a korábbi tárgyaláson védői indítványra feloldotta Tasnádi Péter lakhelyelhagyási tilalmát, mondván, nem áll fenn a bűnismétlés és a szökés veszélye, jelenleg is több büntetőeljárás folyik ellene. A Fővárosi Bíróság májusban „visszaesőként, felbujtóként, bűnszervezetben elkövetett kétrendbeli, életveszélyt okozó testi sértés, kétrendbeli emberölés előkészítéséért és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt” fegyházbüntetés letöltésére ítélte. Tasnádi fellebbezett, a másodfokú ítéletig szabadlábon védekezhet. Aggályos elemként értékelhető, hogy minden egyes adás elején a neve mellett inzertként a következő bűnlajstrom volt olvasható: „hét év, zsarolás, önbíráskodás, súlyos testi sértés.” A Hal a tortán műsorban a média világából ismert magyar sztárok, színészek, zenészek főznek, a vizsgált sorozatban azonban rendhagyó és aggályos módon elsősorban már csak börtönviselt emberként ismert személyeket mutattak be. Problémát jelenthet a kiskorú nézők szempontjából, ha a bűnelkövetést kizárólag a sikerességgel és gazdagsággal összekapcsolva jeleníti meg a műsorkészítő, így az elhangzott kijelentések megtévesztő, félreérthető, torz mintát közvetítenek a számukra. Kósa Éva szerint a Hal a tortán vizsgált adásaiban éppen az volt a legártalmasabb, hogy a bűnelkövetés következményeként – jutalom értékűen – irigyelni való anyagi jólétet, csillogást

3

és hírnevet mutatott be. Azt üzente: a társadalmi normák megszegése nem elítélendő, sőt kifizetődő módja annak, hogy celebek legyünk. A fenti jellemzők megtestesülésének számított például, hogy a szereplők átlagosként tüntették fel az elkövetett bűncselekményeket, azok társadalomra való veszélyességét nem hangsúlyozták. Ezáltal szenzációhajhász módon, a társadalom által elfogadott kontextusból kiemelve mutatták be a bűnelkövetőket, amelyet a narráció szövege is felerősített. A fentieken túl cinikus megjegyzések is bagatellizálták a tetteket. Ilyen volt például, amikor kacsasütés közben Tasnádi megkérdezte segítőjét, Izabellát, hogy megszurkálta-e a húst, majd az alábbi megjegyzést tette: „Én utoljára ezért három évet kaptam.” Aggályosnak tekinthető, hogy Pápai Joci pusztán a humor kedvéért vállalta, hogy nem a valóságnak megfelelő három napos, hanem 30 napos előzetes letartóztatással szerepel a hétfői adásban, ezzel is megtévesztve a versenytársait. Legfőbb indoka erre a tettére az volt, hogy túl kevésnek találta a büntetést ebben az asztaltársaságban, ahol mindenki több évet ült (keddtől már a valós időtartam szerepelt a neve mellett). A narráció szintén megerősíthette azt a nézetet a kiskorú nézőkben, hogy bűnelkövetőnek lenni kifizetődő dolog: „Bizony, harminc napot nagyon részletesen kell elmondani, hogy kevésbé legyen ciki ebben a társaságban.” A különböző bűncselekmények (adócsalás, sikkasztás) pozitív színben jelentek meg, hiszen a szereplők jelenleg is az átlagosnál jobb életkörülmények között élik a mindennapjaikat. Tasnádi Péter charme-os, nagyvonalú és nagy értékű ingatlannal rendelkező házigazdaként tűnt fel. A Tasnádi-villától elképedő vendégek csodálkozását rögzítő képsorok és a börtönbeli kiváltságos helyzetét bemutató bejátszások szintén azt az elképzelést erősíthették a kiskorú nézőkben, hogy a bűnözői életmód előnyökkel járhat. Tasnádi a saját élethelyzetét a következő módon mutatta be: „Nekem mindenre van egyébként segítségem. Tehát, én azért úgy osztottam be az életemet, hogy ha teríteni kell, akkor van terítőember, ha főzni, akkor van főzőember.” Problémát jelent továbbá, hogy a műsorszámban gyakran fordultak elő szexualitásra vonatkozó szóbeli utalások, célozgatások. Tasnádi a körülmetélésről beszélve megemlítette Stadler József nemi szervének szándékos megrövidítését, majd tovább humorizáltak a szereplők, véleményük szerint a gyakori szexuális együttlétek erodálhatják a nemi szervet. A csütörtöki adásban felolvasásra került Tasnádi Péternek a börtönparancsnokhoz írt két levele, melyben a kéréseit fogalmazta meg. Az egyik levél szerint örömlányokat kért, ekkor két sztriptíztáncosnőt is láthattunk (az egyik nő rabruhában, a másik rendőri öltözékben jelent meg), ők Stadler József vacsorájának voltak a meglepetésvendégei. A szórakoztató műsor bővelkedett humoros elemekben. A humor ugyan oldhatja az agresszív, problémás jelenetek következtében felgyülemlett feszültséget, de bagatellizálhatja is a látottak súlyát a kiskorú nézőkben. A vizsgált adásokban látott humorosnak szánt jelenetek, illetve a cinikus viccek sokkal inkább szolgálták a bűnözés súlyának elleplezését, mintsem a kiskorúak elhatárolódását, a megfelelő értékítélet kialakítását. A műsorban a bűncselekményeket elkövető szereplők viselkedését, társadalomban elfoglalt helyét a kiskorú nézők még szülői magyarázattal sem lehettek képesek megfelelő kontextusba helyezni. Problematikus elemnek számított a rendőrszerep karikírozása, valamint negatív ábrázolása. A rendőrruhában megjelenő Pápai Joci láttán a szereplők fütyülni kezdtek. A megfelelő élettapasztalattal még nem rendelkező kiskorú nézők számára a fenti jelenetek és közlések

4

morális bizonytalanságot kelthettek, továbbá csökkenthették az igazságszolgáltatás és a rendőrség iránt táplált bizalmat. A 2009. október 12-i (hétfő) adásban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 20:47:33–20:48:18 „Ezen a héten rendhagyó formában jelentkezik a Hal a tortán. A következő napok a büntetett előétel jegyében zajlanak, hiszen minden nap egy-egy börtönviselt celeb látja vendégül szintén büntetett előéletű társait. Tasnádi Péter, a keresztapa, Stadler József, akinek az utolsó vacsorába tört bele a foga, Zalatnay Sarolta, a börtönapáca, Nagy Éva, aki 350 milliót sikkasztott és Pápai Jocó, aki rosszkor volt rossz helyen. Együttesen közel tizenhat évet töltöttek a rácsok mögött. A börtönvacsoráknak és a szabadulós bulinak is beillő összejövetelek alatt pedig tabuk nélkül beszélnek arról, ami velük történt odabent. Egy rendhagyó hét nehézfiúkkal és börtönviselt lányokkal. Tartsanak velünk rácson innen, rácson túl!” 20:48:23–20:48:57 A kimerevített képsorokon a műsor szereplőinek neve mellett az alábbi információk voltak olvashatók: „Zalatnay Sarolta – 2 év, többrendbeli csalás, Pápai Joci – 30 nap, kábítószerrel való visszaélés, Tasnádi Péter – 7 év, zsarolás, önbíráskodás, súlyos testi sértés…, Stadler József – 3 év, adócsalás, Nagy Éva – 4 év, 350 milliós sikkasztás.” (A fenti összeállítás minden adás elején látható volt. Pápai Joci esetében az október 13-i adásnaptól 30 napról három napra módosult a felirat.) 20:49:15–20:49:26 Zalatnay Saroltát a narrátor így jellemezte a főzés megkezdése előtt: „A Hal a tortán-ban nem először ragad fakanalat, de először ül csupa olyannal egy asztalhoz, akiknek szintén volt egy olyan időszakuk az életükben, amikor nemcsak nevük, de számuk is volt.” 20:57:27–20:57:59 A vacsoravendégek - Zalatnay Saroltához menet - beszélgettek az autóban. Pápai Joci érdeklődve kérdezte meg Tasnádit arról, hogy meddig volt börtönben? Pápai: „Hány év volt, amit bent kellett tölteni?” Tasnádi: „Összesen? Nem egészen nyolc, hét és fél. Azt hiszem, hét és fél év, körülbelül.” Stadler József: „Az igen.” Tasnádi: „Ebből kétszer három évet voltam előzetesben. Az a rossz, mert ott még nem tudod, hogy mikor van vége. Meg egyáltalán, hogy mit akarnak.” Pápai: „Igen, igen, az kegyetlen.” Tasnádi: „És akkor állandóan ment a híradó, hogy 25 évet fogok kapni, és akkor én néztem, mint a moziban, hogy miért kapok 25 évet. Érted, ahhoz tömeggyilkosnak kell lenni!” 20:59:44–21:00:21 Zalatnay megkérdezte Pápai Jocit, hogyan került ebbe a társaságba. Joci válasza előtt az alábbi narráció hangzott el: „Legjobb lett volna, ha mindenki hozza az ügyvédjét is, mert ezekre a kérdésekre általában nehéz úgy felelni, hogy azzal minden rendben legyen.” Joci elmondta, hogy 30 napig volt előzetes letartóztatásban. Tasnádi erre a következő módon reagált: „Ő nem is nagyon tud mit mondani. Hát, azért az egy hónapos előzetes fogvatartásával neki itt semmilyen élménye nem lehet, főleg börtönélmény.” 21:07:15–21:07:41 Tasnádi a börtön hatásáról így vallott: „Én látom rajtuk, például a Cinin és a Stadleren, akiket korábban is ismertem, hogy őket megviselte a börtön. Természetesen a Cininek, mint hölgynek 5

sokkal nehezebb elviselni, mert a női börtönök és a női fogvatartottak azok rendkívül kegyetlenek.” 21:10:07–21:10:26 Tasnádi Péter az előzetesben eltöltött körülményekről faggatta Pápai Jocit. Tasnádi: „Egyedül voltál a zárkában, ketten voltatok, hárman?” Pápai: „Ketten.” Tasnádi: „És megvert nagyon a zárkatársad?” Pápai: „Nem.” Tasnádi: „De ha akarsz, mondjuk, tényleg ilyen jó börtönélményeken átesni, én bevállalom, hogy agyonverlek, azé, hogy érezzed….” 21:17:02–21:17:12 Narrátor: „Valljuk be őszintén, tíz pont még mindig jobb, mint tíz év letöltendő. Ugyanis ennyivel jutalmazták, vagy büntették társai Cinit a bátor vacsoráért.”

A 2009. október 13-i (kedd) adásban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 20:47:23–20:47:30 Narrátor: „A tízen túliak társasága – hiszen együttesen sokkal több, mint tíz évet ültek – tegnap Cininél vacsorázott.” 20:55:58–20:56:11 Pápai Joci főzés közben többször is a pohár után nyúlt, állítása szerint a feszültséget kell oldania az alkohollal. Az egyik alkalommal, mielőtt meghúzta volna a poharat, a kislánya elé állt, és tiltó mozdulatokkal utalt arra, hogy nem kellene többet innia. Narrátor: „Joci valószínűleg félreértett valamit, de a kislánya jól olvasta el a receptet. Nem a szakácsot kell alkoholba áztatni, hanem időnként pár alapanyagot.” 21:02:54–21:03:44 Pápai Jocinál az étkezés alatt Nagy Éva megkérdezte, hogy a házigazda miért volt előzetes letartóztatásban. Nagy: „Miért is voltál Te bent? Én nem tudom, még most sem.” Tasnádi: „Lehet, hogy ő nem akar erről beszélni.” Nagy: „Nehogy már, hogy ő volt a legkevesebbet bent, mindenkiről tudja, ki miért volt bent!” Pápai: „Ja, hát nehogy már titkolózzunk! Na elmondom, akkor jó? Autómba beült egy illető, aki a barátom volt. Mondta, hogy vigyem el őt egy helyre, volt nála egy övtáska, és félúton arra leszek figyelmes, hogy hirtelen befarol elénk, mögénk, mellénk.” Narrátor: „Bizony, harminc napot nagyon részletesen kell elmondani, hogy kevésbé legyen ciki ebben a társaságban.” Pápai: „És hát láttam én már a haveromat, hogy valami nincs rendben, hogy matatott volna az övtáskában, hát tele volt droggal a táskája. Azonnal bevittek minket a megyei rendőrségre, vizeletteszt, meg mindenféle megalázó dolgon túl voltam. Hát, eltelt egy kis idő, amire kiderült, hogy nekem nincs közöm hozzá.” 21:10:00–21:11:10 Az asztalnál ülve a beszélgetés abba az irányba terelődött, hogy miként bírták ki a szereplők a börtönben szex nélkül. Tasnádi megkérdezte Stadler Józsefet, végzett-e önkielégítést. Erre Stadler elmesélte, ahol őt tartották fogva, ott volt női börtön is, és rendszeresen szemlélte a börtönőrnőt. Tasnádi feltette a következő kérdését, hogy mindez kielégítette-e Stadlert. Az

6

akasztói juhász erre reagálva elmondta, hogy nagyon jól dolgozott, ezért hazaengedték hétvégenként, és otthon bepótolta minden elmaradását, utalva itt a szexuális együttlétre. 21:11:26–21:11:33 Amikor Joci rendőrruhában, kezében egy gitárral besétált a szobába, Tasnádi erőteljesen fütyülni kezdett, de a többiek is hangot adtak a nemtetszésüknek. 21:14:03–21:14:37 Pápai Joci a vacsora végén egy titkot osztott meg a vendégeivel: „Ha már rendőrruhában vagyok, eleve szégyellem magam. És amit mondok, még lehet, hogy jobban szégyellni fogom majd magam. Van még egy dolog, amit én nem árultam el nektek, és hát ööö meg kell, hogy mondjam, hogy én nem harminc napot voltam börtönbe, nem mertem bevallani, mert ilyen kirekesztett leszek vagy valami, hanem csak hármat. Egy nullát odacsavartam.” Joci kijelentése után először megdöbbentek a vendégei, majd humorosan megfenyegették, hogy ezért még elbánnak vele.

A 2009. október 14-i (szerda) adásban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 20:54:58–20:55:13 Tasnádi Péter: „Nekem mindenre van egyébként segítségem. Tehát, én azért úgy osztottam be az életemet, hogy ha teríteni kell, akkor van terítőember, ha főzni, akkor van főzőember.” 20:55:39–20:55:46 Sági Szilárd: „Nem vetemednék arra, hogy kés-ügyben Tasnádi úrnak tanácsokat osztogassak. De egy szélesebb pengéjű késsel bizony többre menne.” 20:58:16–20:58:30 Izabella (a keresztapa segítőtársa), lelkesen dolgozik Tasnádi Péternek a konyhában, aki az alábbi kérdést intézte hozzá: Tasnádi: „Megszurkáltad?” Izabella: „Igen, már az előbb.” Tasnádi: „Én utoljára ezért három évet kaptam.” Sági Szilárd: „Na, én is ettem már olyan kacsát, amiért simán leültettem volna a szakácsot három évre, sőt, még a pincért is, aki a számlát hozta.” 21:00:08–21:00:22 Stadler József, amikor beszállt a kisbuszba, amely a vacsoravendégeket szállítja a Tasnádi villába, mindenkinek adott egy-egy golyóálló mellényt, mondván, nem lehet tudni, mire számíthatnak Tasnádi Péternél. 21:00:32–21:01:03 Tasnádi Péter terítés közben arról mesélt, hogyan tudott egyedül ő evőeszközt használni a börtönben: „Ezek nagyon szépek, ezek az evőeszközök. A börtönben viszont nem engedélyezték az evőeszközök használatát, csak műanyagot. Én ezt úgy hidaltam át, hogy kértem a rabbit, hogy szenteljen fel nekem evőeszközt. És attól kezdve nekem egyedül a börtönbe rendes evőeszközöm volt.” 21:03:57–21:04:02 Tasnádi házáról Nagy Éva: „Én csak a filmekben láttam ilyet, tehát a való életbe még soha.”

7

21:04:43–21:04:54 Zalatnay Sarolta így vélekedett a hangulatról a vacsora pontozásakor: „Lehet, hogy a Péter háza, meg az egész miliő, ami ott volt azért kicsit úgy megszeppentett mindenkit.” 21:10:49–21:11:40 Stadler József kijelentette, hogy neki tetszik Tasnádi vallása, és szívesen áttérne. Tasnádi szerint ehhez körül kellene metéltetnie magát. Stadler ekkor egy történetet adott elő: „Én négy centit lecsapattam Kaposváron belőle, mert mindig sikongattak a csajok. Nagyon sokat tudnék ígérni, hogy ha ezt a négy centit valahogy vissza lehetne hozni, érted. Hát, nem hittem, hogy ilyen gyorsan kopik.” 21:12:52–21:13:00 Tasnádi szórakoztatásul felkért egy zongoristát, aki a zenét szolgáltatta a vendégeknek, akik lelkesen táncoltak. Eközben az alábbi narráció hangzott el: „Bár úgy tűnik, hogy Nyári Karcsi zongorajátékára mozognak, azért aki jól figyel, az láthatja, hogy itt mindenki úgy táncol, ahogy Péter fütyül.” A 2009. október 15-i (csütörtök) adásban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 20:46:53–20:47:13 A műsorszám elején a narrátor röviden összefoglalta az előző napi verseny eredményét: „Tegnap Tasnádi Péter főzött kastélyában. Egy akkora házban, amelyben szó szerint eltévedtek volna a vendégek, ha nem követték volna őket mindenhová Péter emberei. A vacsora kóser volt és sikeres, maximum pontot hozott, de hát ki kételkedett volna benne. Péternek úgysem adnak mást a többiek, mint maximumot.” 20:53:07–20:53:16 Stadler József a vendégek megérkezése előtt így nyilatkozott Jociról: „A Joci még nem is gondolja, azt is megtudom, hogy tegnap milyet pisált, úgyhogy kőkeményen utána fogok nézetni.” 21:09:04–21:12:16 Stadler József az asztalnál Tasnádi Péter kérelmi lapjait vette elő. A börtönbüntetése alatt számos kérelmet megfogalmazó Tasnádinak két, a börtön parancsnokának szóló kérését Nagy Éva olvasta fel, majd később a vendéglátó teljesítette a kívánságokat. Megtudhattuk, hogy Tasnádi az állatkertbe szeretett volna elmenni, ezért két állatkerti belépőjegyet kapott. Továbbá Éva felolvasott még egy kérelmet: „Parancsnok Úr! Mivel nem engedélyezte, hogy találkozhassak a feleségemmel, így szeretném, ha engedélyezné, hogy az ügyvédem behozhasson két örömlányt nekem örömszerzés céljából. Tizennyolc és huszonöt év közötti, csinos, kedves, idegen nyelven beszélő (francia) hölgyekre gondoltam. Márianosztra, 2000. június 3.” A kérelem ismertetése után egy rabruhába illetve egy rendőri ruhába öltözött nő jött be, akik erotikus táncot lejtettek Tasnádi előtt, amiről így nyilatkozott: „Hát, ööö meglepődtem, főleg attól, hogy ugye ismertem az egyiket. Nem számítottam rá, de például ez egy nagyon jó meglepetésnek tűnt, szóval ez egy igazi figyelmesség.” A 2009. október 16-i (péntek) adásban regisztrált aggályos elemek és tartalmak: 20:57:59–20:58:23 Tasnádi: „Évi!” Nagy Éva: „Tessék!” Tasnádi: „Ez micsoda?”

8

Nagy Éva: „Az az én koronám.” Tasnádi: „És milyen koronák kertje?” Nagy Éva: „Hát, olyan szép!” Tasnádi: „De mikor?” Nagy Éva: „Hát, ööö, Rábaköz Szépe.” Tasnádi: „Lábaköz szépe?” Nagy Éva: „Nem lábaköz, Rábaköz, de azzal sincs gond.” Tasnádi: „Börtönbe nem volt szépségverseny?” Nagy Éva: „Nem volt.” Stadler József: „Hát, ott is a legszebb lettél volna.” 20:58:42–20:58:53 Nagy Éva tükrös hálószobájában, amíg a vendégek nézelődtek, az alábbi narráció hangzott el: „Egy hálószobában nagyon sok mindent elárul a háziakról, hogy hol vannak a legnagyobb tükrök. Ha a gardrób ajtaján, akkor öltözködni szeretnek nagyon, ha az ágy fölött, akkor mást.” 21:00:33–21:01:08 Az asztalnál beszélgetve Stadler József a következő kérdést tette fel Évának: „Te meddig vagy még drágám priuszos? Nem is biztos, hogy Te férjhez mehetnél egyáltalán.” Nagy Éva: „Én úgy mehetnék férjhez, hogy házassági szerződéssel (…), amiben kijelentem, hogy én lemondok a páromnak a teljes vagyonáról, plusz az összes bevételéről.” 21:11:47–21:11:59 A főzőverseny végén az ajándék kerámiakést Tasnádi Péter kapta meg, aki így vélekedett a nyereményről: „A kés az szép, hasznos. Főleg azért, mert nem mutatja ki a fémdetektor sem, tehát nyilvánvaló, hogy bárhova be tudom vinni.” A műsorelőzetesek vizsgálata: Az október 12-16. között sugárzott Hal a tortán című műsorszámnak kétféle előzetesét szerkesztették műsorba: 1. Az egyes adásoknak minden nap külön-külön előzetest szenteltek, amelyből megtudhatták a nézők, hogy az adott napon melyik sztárvendég főz. A szpotban a narrátor és a szereplők rövid mondataiból állítottak össze klipszerű kollázst. A vizsgált héten napközben az alábbi műsorelőzetesek kerültek bemutatásra: 2009. október 12. (hétfő) Az adásban Zalatnay Cini főzött. Az alábbi narráció volt hallható: „Zalatnay Cini a vesztébe rohan. Egy kemény este és egy visszautasíthatatlan ajánlat. Hal a tortán. Teljes gőzzel, ma este a TV2-n.” Zalatnay: „Szerintem ez nem akar kinyílni, mert tudja, hogy a Pétert be akarom csapni. Remélem, nem veszi a fejemet ezért!” Tasnádi: „Én bevállalom, hogy agyonverlek.” 2009. október 13. (kedd) A műsorban Pápai Joci készített vacsorát. Narrátor: „Bár Pápai Joci a legrutintalanabb fogvatartott a csapatban, úgy tűnik, mégis ujjat mer húzni Tasnádi Péterrel.” Tasnádi: „Mutassa meg az igazi arcát, kicsoda ő tulajdonképpen! Nem szeretem, ha csapdába ejtenek. Hal a tortán, ma este a TV2-n!”

9

2009. október 14. (szerda) Ezúttal Tasnádi Péter látta vendégül a többi szereplőt. Narrátor: „Tasnádi Péter a konyhában is profi. Úgy főz, mint egy keresztapa. Ez nem egy bronxi mese. Ilyen csak a filmekben van. Hal a tortán, ma este a TV2-n.” Látható volt egy jelenet, melyben a késért nyúl Tasnádi, majd az alábbi párbeszéd-részletben a neki segítő nőtől, Izabellától a következőt kérdezte: „Megszurkáltad? Én utoljára ezért három évet kaptam.” A bejátszás során láthatóvá vált, amint a Tasnádihoz érkező vendégeket átvizsgálta a biztonsági ember, valamint az éhes látogatók golyóálló mellényt viseltek. Emellett bemutatásra kerültek a luxus körülményektől elképedt vendégek. 2009. október 15. (csütörtök) Az adásban Stadler József mutatta be szakácsművészetét. Narrátort: „Bátor, aki főzés közben megzavarja Stadler Józsefet. A vendégekkel is meggyűlik a baja. Évának a szavaknál több kell. Van, aki örül, hogy kijött és van, aki máris visszamenne. Hal a tortán, ma este a TV2-n.” A szpotban pár másodpercig látható volt, amint Stadler légycsapóval a kezében igyekezett mentesíteni a konyháját a legyektől, majd Nagy Évának udvarolt az asztalnál. A bejátszásban feltűnt két sztriptíztáncosnő is, akiknek erotikus mozgását a kamera lekövető technikája rögzítette, a nők mellét és fenekét közelről mutatta. Ezt követően Pápai Joci a látványtól fellelkesülten így kiáltott fel: „Hadd vonuljak be a börtönbe egy picit!” 2009. október 16. (péntek) Az adásban Nagy Éva készített vacsorát a vendégeinek. A szpot elején látható volt, amint a vendéglátó nagy erőbedobással tésztát gyúr, miközben kijelenti: „Minden ellenségemet megnyomom most. Nem kesztyűben csinálom én a dolgokat.” Az ajánló narrációja így hangzott: „Egy kemény nő, aki tudja, hogy mit akar. Stadler úr vérbeli üzletember. Nagy spílerek ülnek az asztalnál. Hal a tortán, ma este a TV2-n!” A szpot végén az asztalnál játszott társasjáték közben Tasnádi a játékszabályokra vonatkozóan az alábbi kérdést tette fel: „De olyat is írhatunk, aki nemsokára meghal?!” Ez után a szereplők nevetésben törtek ki. A fenti műsorelőzeteseket az alábbi időpontokban sugározta a műsorszolgáltató: DÁTUM CSATORNA 2009.10.10. TV2 2009.10.10. TV2 2009.10.10. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.11. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.12. TV2 2009.10.13. TV2

CÍM Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló

10

KEZDÉS 14:55:37 15:34:56 20:27:03 10:26:52 12:38:58 13:28:43 13:43:41 14:58:09 15:59:36 16:47:20 19:32:40 20:46:53 9:08:19 14:31:54 15:10:11 15:32:36 16:18:50 17:03:31 17:58:17 18:57:22 20:09:56 9:48:01

VÉGE TARTAM 14:56:10 0:00:33 15:35:29 0:00:33 20:27:36 0:00:33 10:27:16 0:00:33 12:39:31 0:00:33 13:29:16 0:00:33 13:44:14 0:00:33 14:58:42 0:00:33 16:00:09 0:00:33 16:47:53 0:00:33 19:33:13 0:00:33 20:47:26 0:00:33 9:08:52 0:00:33 14:32:27 0:00:33 15:10:44 0:00:33 15:33:09 0:00:33 16:19:23 0:00:33 17:04:04 0:00:33 17:58:50 0:00:33 18:57:55 0:00:33 20:10:29 0:00:33 9:48:31 0:00:30

2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.13. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.14. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.15. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16. 2009.10.16.

TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2 TV2

Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló

10:17:56 12:21:29 13:45:57 14:32:14 14:59:33 15:33:25 16:18:17 16:34:47 17:04:26 17:23:03 17:58:52 19:37:06 6:26:12 11:27:49 15:25:11 16:27:55 16:56:00 17:17:42 17:54:06 18:55:15 19:32:54 9:10:50 12:05:07 13:06:20 14:28:47 15:30:37 16:34:33 17:02:16 17:22:45 17:57:35 19:00:58 19:41:41 9:11:48 12:34:10 14:28:15 15:28:49 16:33:49 17:02:18 17:57:36 18:56:47 19:33:12

10:18:26 12:21:59 13:46:27 14:32:44 15:00:03 15:33:55 16:18:47 16:35:17 17:04:56 17:23:33 17:59:22 19:37:36 6:26:45 11:28:22 15:25:44 16:28:28 16:56:33 17:18:15 17:54:39 18:55:48 19:33:27 9:11:20 12:05:37 13:06:50 14:29:17 15:31:07 16:35:03 17:02:46 17:23:15 17:58:05 19:01:28 19:42:11 9:12:20 12:34:42 14:28:47 15:29:21 16:34:21 17:02:50 17:58:08 18:57:19 19:33:44

0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:33 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32 0:00:32

2. Közvetlenül a műsorszámok kezdete előtt egy másik ajánló is sugárzásra került, melyben egy SMS-játék is helyet kapott. Az ajánlóban az alábbi narráció volt hallható: „Eddig csak számok voltak, most már nevük is van. Öt ember, öt vacsora, tizenhat év. Vannak szakácsok, akikkel nem érdemes ujjat húzni. Nehézfiúk, ahogyan még soha nem látták őket.” Ez után egy párbeszédből kiragadva - Tasnádi Péter rövid mondata hangzott el: „Bevállalom, hogy agyonverlek.” Majd az SMS-játék került bemutatásra. Később ismét Tasnádi rövid, már többször idézett megnyilatkozása volt hallható, amint a konyhában neki segítő nőtől a következőt kérdezte: „Megszurkáltad? Én utoljára ezért három évet kaptam.” A több részből összeollózott, klipszerű szpot leginkább a szerdai adásból, a Tasnádi Péter otthonában készített felvételekből állt: Stadler József golyóálló mellényben szállt ki az autóból, valamint Pápai Jocit egy biztonsági őr ellenőrizte a bejáratnál. A szpotot feszültségfokozó zenei aláfestés kísérte, a képernyő többször elsötétült.

11

Az ajánlót az alábbi időpontokban sugározta a műsorszolgáltató: DÁTUM CSATORNA 2009.10.12. TV2 2009.10.13. TV2 2009.10.14. TV2 2009.10.15. TV2 2009.10.16. TV2

CÍM Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló Hal a tortán ajánló

KEZDÉS 20:45:58 20:45:52 20:49:07 20:16:48 20:42:07

VÉGE TARTAM 20:46:58 0:01:00 20:46:52 0:01:00 20:49:45 0:01:00 20:17:26 0:01:00 20:42:45 0:01:00

Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint a 4-17 éves nézők köréből közel 82 ezer fő látta az október 15-i (csütörtök) műsort, melyben Stadler József készített vacsorát. A második legnézettebb műsorszám az október 14-i (szerda) adás volt Tasnádi Péter főszereplésével. Más olvasatban, a vizsgált korosztály tévét néző tagjainak 19 százaléka kísérte figyelemmel a csütörtöki adást, míg a szerdai műsort 15 százalékuk nézte. A TV2 népszerű „főző show”-jában a szándékos bűncselekmények elkövetőinek és tetteinek bemutatása problémákat vet fel, ami a kiskorúak erkölcsi fejlődését veszélyeztetheti, emiatt indokolt a műsorszám III. korhatári kategóriába történő átsorolása. A hatósági ellenőrzés szerint a program közreadásával a műsorszolgáltató vélelmezhetően megsértette az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben előírtakat. Az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének sérelme is felmerült, mivel a műsorszolgáltató - a jegyzőkönyvében megjelölt adatok szerint - a műsorszám előzetesét napközben több alkalommal sugározta.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében a Testület 2009. november 20-án postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A műsorszolgáltató a tértivevény szerint 2009. november 23-án vette át a nyilatkozattételre felhívó levelet, válasza 2009. november 30-án érkezett meg a Testülethez. A műsorszolgáltató az alábbiakat nyilatkozta: 1. „A felhívás hivatkozik Kósa Éva pszichológus véleményére, idézve abból azt, hogy „A volt elítéltek döntő többsége nem ilyen körülmények között él, és esélyük sincs arra, hogy a figyelem középpontjába kerüljenek. A TV2 álhumanizmussal népszerűsített bűnelkövetőket.” (2. oldal). Majd azt, hogy „Problémát jelenthet a kiskorú nézők szempontjából, ha a bűnelkövetést kizárólag a sikerességgel és gazdagsággal összekapcsolva jeleníti meg a műsorkészítő.” Az idézetteken túl is megállapítható, hogy a felhívás mindenféle különbségtétel nélkül elemzi a műsorszám kiskorúakra gyakorolt lehetséges hatásait, egyetlen egyszer sem tesz említést arról, hogy a jelen esetben alapvetően a 12-16 év közöttiekre gyakorolt hatásokat kell számba venni, mert a törvényi tényállások különbözősége miatt más szempontból kell értékelni a műsorszámokat akkor, ha azt a 12 éven aluliak, illetve akkor, ha azt a 12-16 év közöttiekre vonatkoztatva vizsgáljuk. Önmagában annak valószínűsítése, hogy egy műsorszámot a 12 éven aluliak még szülői felügyelettel sem értenek meg, esetleg arra téves következtetésre jutnak, hogy bűncselekmény elkövetése együtt jár a jóléttel, nem elég indok a III. kategória alkalmazásának alátámasztására. Ugyan ez a helyzet a felhívásban idézett

12

hivatkozásokkal is, hiszen azok általában a kiskorúakra gyakorolt hatásokat veszik számba, és nem a III. kategória tényállási elemeinek szempontjait értékelik. 2. Visszatérve a szülő magyarázattal való megértés kérdéséhez; a megértés, vagy meg nem értés hiánya nem tényállási eleme a III. kategóriának, viszont tényállási eleme a II. kategóriának. A 12 éves kor egy nagyon fontos határ gyermeklélektani szempontból, mégpedig a szellemi fejlődése és az erkölcsi fejlődése tekintetében is. A gyermekek kognitív fejlődését a vonatkozó tudományág a kezdetektől fogva szakaszokra osztja, különböző jellemzők alapján. A legjellemzőbb szakaszolás szerint megkülönböztetik a szenzomotoros (02 éves korig), a műveletek előtti (2-7-ig), a konkrét műveleti (7-12. év) és a formális műveleti (12. évtől) szakaszt. Az erkölcsi fejlődés, illetve erkölcsi gondolkodás szempontjából három szint különböztethető meg. A prekonvencionális erkölcsi az első, a konvencionális erkölcsi a második, míg a posztkonvencionális erkölcsi képviseli a harmadik szintet. A vonatkozó tudományág legelismertebb, legmeghatározóbb tudósa, Kohlberg szerint 10 éves koráig minden gyermek az első szinten van, míg a kamaszok többsége – 13 éves kora körül még mindenki, miután elérték a formális műveleti gondolkodást – a második szintnek, azaz a konvencionális erkölcsinek megfelelően gondolkodik. A fentiekből következően a kérdéses 12 éves kor fölött szóba sem jön az, hogy a Műsorszám tartalmát a korosztályhoz tartozó ne értené meg, vagy félreértené. Egyszerűen azért, mert a látottakból semmiféle közvetlen következtetés nem adódik arra, hogy mit jelent bűncselekményt elkövetni. A megjelenített személyek az elkövetett bűncselekményeikért jogerősen kiszabott büntetést szenvedtek, azt letöltötték. Közülük ketten már a büntetett előítélethez fűződő jogkövetkezmények alól is mentesültek. Semmilyen információt nem közöl a műsorszám arról, hogy az elkövetett cselekményeknek milyen fokú a társadalomra veszélyessége, mint ahogy arról sem, hogy mit jelent éveket fogházban, börtönben, fegyházban tölteni. A Műsorszám szándékoltan nem emberi sorsokat mutatott be úgy, hanem szórakoztatni akart. Ezenközben kiderült, hogy a sorsukban közös az, hogy mindnyájan töltöttek már le szabadságvesztés büntetést. Szó nincs róla, hogy a műsorszám az adott személyeket „sztárként” mutatta volna be. Az egyébként szemmel láthatóan megviselt, sőt megtört emberek még csak nem is utaltak arra, hogy mindent egybevéve „megérte” bűnt elkövetni és bűnhődni érte. Ezeket a témákat a műsorszám nem érintette, következésképpen a lehetősége sem volt meg annak, hogy az adott személyek „pozitív” színben, mintegy magatartási mintát adva, tűnjenek fel a 12-16 évesek szemében. Azt pedig nem lehet kifogásolni, hogy egy valaha bűncselekményt elkövetett, elítélt, majd büntetését letöltött személy amolyan „normális” emberként tűnhessen fel a televízió képernyőjén. A büntetőjog mindenek előtti társadalmi célja ugyan is az, hogy ne lehessen elkerülni a jogkövetkezményeket, viszont a büntetést letöltő személy – legalább is jogi értelemben – mentesüljön mindazon következmények alól, melyek a korábbi tetteivel állnak összefüggésben. Az ilyen személyek erkölcsi megítélése más lapra tartozik, ebben nyilván nincs és nem is lehet társadalmi összhang. Mindenesetre a történtek megértéséhez és értékeléséhez egy 12 évesnél idősebb kamasz számára a konvencionális erkölcsi fejlődési szint legalapvetőbb feltételein, és a kornak megfelelő általános iskolai műveltségen kívül semmiféle további alapfeltétel nem szükséges. 3. A másik alapkérdés az erkölcsi fejlődés kedvezőtlen befolyásolásának lehetősége a 1216 év közöttiek vonatkozásában. A 21. század mediatizált világa elképesztő mennyiségű információval és különböző formában megjelenő médiatartalmakkal, köztük erőszakos és erotikus tartalmakkal találkoztatja mindegyik korosztályt, leginkább a fiatalabbakat, ahol a legnagyobb arányú az internethez való hozzáférés lehetősége és annak használata is. A 12–16 év közötti korosztály az erkölcsi fejlődés ezen szintjén valamilyen módon ítéletet alkot minden olyan kérdésről, melynek vannak erkölcsi vonatkozásai. Ez a szocializációval szükségszerűen együtt jár és következik a 2. pont alatt írtakból. Az ítéletalkotás milyensége, jellege pedig

13

alapvetően az adott személy szocializációjához igazodik. Ezt az ítéletet az ismert, vagy valamilyen módon tudott téma semleges, tényszerű felvetése, bemutatása alapvetően nem változtatja meg. Az erkölcsi megítélés megváltozásához az kellene, hogy az adott téma olyan módon legyen megjelenítve, mely alkalmassá teszi azt arra, hogy együttérzést, sajnálatot ébresszen, illetve követendő mintaként szolgáljon olyan magatartásformák iránt (erőszak, prostitúció, kábítószer fogyasztás, szexuális szabadosság, bűnelkövetés, stb.) mely a többségi megítélés szerint erkölcsileg, vagy egyéb módon elítélendő. Ezen kívül a Műsorszám egyszerűen tartalmánál fogva nem volt alkalmas arra, hogy egy meghatározott társadalmi jelenségről kialakult erkölcsi ítéletet megváltoztasson – függetlenül attól, hogy milyen információkon nyugszik az ítéletalkotás - ,vagy azt megrengesse, arra meg végképp nem volt alkalmas, hogy a 12-16 éves korúakban bármilyen tekintetben azonosulási kényszert ébresszen. 4. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a Műsorszám nem vitathatóan minimum II. kategóriába sorolandó, a kérdés az, hogy megvalósulnak-e a fentiek szerint a III. kategória tényállási elemei. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint nem. Azért nem, mert önmagában az, hogy korábban bűncselekményeket elkövető személyeket semleges élethelyzetben ábrázol, mégpedig szimpátiát keltő megnyilvánulások, avagy azonosulási vágyat ébresztő emberi mozzanatok nélkül - az nem alkalmas egy 12-16 éves fiatal fizikai, erkölcsi vagy szellemi fejlődésének hátrányos befolyásolására. Az ismertetett szituációk megértéséhez egy 12-16 éves fiatal emberi tapasztalatai elegendőek. A főzőcskézés és a bárgyú igénytelenséggel vicc tárgyává tett börtönélmények – a jogszabályban tényállási elemként értékelt erőszak és szexualitás közvetlen, vagy akár közvetett ábrázolása nélkül – nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy egy gimnazistában a családi szocializáció során hosszú évek alatt kialakult alapvető normaelemeket megrengesse. Ezen egy 12-16 évesnek nincs mit „feldolgozni”. Erkölcsi, szellemi, fizikai fejlődésük hátrányos befolyásáról szó sem lehet.” A műsorszolgáltató kéri a fentiek megfontolását és tekintetbe vételét. A Testület álláspontja: Az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdésének sérelme: A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat rögzíti: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A Testület 1494/2002. (X. 17.) számú határozata szerint „a II. kategóriába sorolt műsorszámokat az általános nézőközönség részére szánták, azonban a tizenkét éven aluliak számára megtekintésük nagykorú felügyelete mellett ajánlott, miután tartalmazhatnak olyan elemeket, amelyek számukra nehézséget jelenthetnek a látottak önálló értelmi és érzelmi feldolgozásában. Ugyanakkor a műsorszolgáltatónak különös gonddal szükséges eljárni annak kapcsán, hogy az ebbe a kategóriába sorolt műsorszámok témaválasztása, továbbá feldolgozásának módja a 12 és 16 év közötti korosztály érettségi szintjének megfelelő legyen.

14

A műsorszámok minősítésénél a műsorszolgáltatónak szem előtt kell tartania, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a tizenkettő és tizenhat év közötti életkornak, miután erre az időszakra tehető a gyermek világképének és értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság eszményképeket keres, amely számára követendő példa lehet, a televíziós hősök pedig azonosulási igényt ébreszthetnek. Ebből következően az ilyen módon besorolt műsorszámok nem csábíthatnak olyan hősökkel való identifikációra, akiket antiszociális, destruktív vagy erőszakos viselkedésformák jellemeznek, valamint nem sugallhatnak kettős értékrendet, amely a gyermekekben identitászavart, morális bizonytalanságot keltenek… A műsorszámok megengedhető szexuális tartalmára vonatkozóan a műsorszolgáltatónak figyelemmel kell lennie, hogy a serdülés időszakára a nemi szerepek eltanulását elősegítő példaképek keresése a jellemző. Ezért különösen kerülendők az olyan műsorszámok, amelyek a nemi szerepeket illetően negatív kliséket terjesztenek, a partnerkapcsolatban nem az egyenrangúságot hirdetik.” Az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése a következőket tartalmazza: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó elme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott." A Fővárosi Bíróság 24.K.31.492/2005/5. számú ítéletében az Rttv. 5/B. § (3) bekezdése kapcsán leszögezte, hogy „a III. kategóriába tartozó korcsoport esetében az „alkalmas arra, hogy” fordulat arra mutat, hogy a tényállások „veszélyeztető” jellegénél nem szükséges, hogy az eredmény meg is valósuljon”. A műsorszám magasabb korhatári kategóriába történő sorolására tehát már abban az esetben is szükség van, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a kiskorúak számára káros hatást gyakorolnak. Ebből következően nem a műsorszám kiskorúakra gyakorolt tényleges hatását kell vizsgálni, hanem csupán annyit, hogy a közzétett jelenetek alkalmasak lehetnek-e a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására. A műsorszolgáltató nyilatkozatában kifogásolja, hogy a hatósági ellenőrzés nem tesz említést arról, hogy alapvetően a 12-16 év közöttiekre gyakorolt hatásokat kell jelen esetben számba venni, véleménye szerint ugyanis a törvényi előírások különbözősége miatt más szempontból kell értékelni a műsorszámot akkor, ha azt a 12 éven aluliak, illetve akkor, ha azt a 12-16 év közöttiekre vonatkoztatva vizsgáljuk. Ezzel kapcsolatban a Testület rögzíti, hogy a III. kategóriára vonatkozó törvényi előírások nem korlátozódnak a 12-16 év közötti, egyébként szintén kiskorúak védelmére, hanem a 16 éven aluliak védelmét szolgálják. A műsorszolgáltató az előbbi okfejtése kapcsán megjegyzi továbbá, hogy „önmagában annak valószínűsítése, hogy egy műsorszámot a 12 éven aluliak még szülői felügyelettel sem értenek meg, esetleg arra a téves következtetésre jutnak, hogy bűncselekmény elkövetése együtt jár a jóléttel, nem elég indok a III. kategória alkalmazásának alátámasztására.” , illetve kifejti miszerint véleménye szerint „a megértés, vagy meg nem értés hiánya nem tényállási eleme a III. kategóriának, viszont tényállási eleme a II. kategóriának.” Az iménti magyarázattal a Testület nem ért egyet. A műsorszolgáltatóval szemben a Testület határozott álláspontja, hogy a szülői magyarázattal való megértés kérdése lényeges elhatárolási szempont a korhatár kategóriák között. Az elhatárolást az I., a II. és a III. korhatár kategória esetén ugyanis nagyban meghatározza a szülői magyarázattal való megértés vagy meg nem értés ténye.

15

Az I. kategóriába általában olyan műsorszámok tartoznak, amelyek a 12 év alatti kisgyermekek számára készültek, így számukra érthetőek, illetve ha nem kifejezetten ők jelentik a programok célközönségét, akkor sem tartalmaznak számukra ártalmas elemeket. A II. korhatár kategóriába pedig olyan műsorszámok sorolandók, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy 12 évesnél idősebb számára minden további nélkül, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető. Ha a műsorban látottak feldolgozásához a szülői magyarázat sem elegendő, továbbá az már a 12-16 éves korosztály számára is kedvezőtlen befolyást gyakorol - vagyis a műsor alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására - akkor a műsorszámot III. kategóriába kell sorolni. Tehát az I. kategóriába sorolt műsorok esetében még nem kell a szülő magyarázata, a II. kategória esetén a 12 éven aluliaknak már szükség lehet rá, a III. kategória esetén már az sem tudja csillapítani a látottakat. A Fővárosi Ítélőtábla a korábbiakban már idézett, 2. Kf. 27.250/2006/6. számú ítélete is a műsorszolgáltató állításainak ellenkezőjét támasztja alá, igazolva egyúttal álláspontunkat: „Az Rttv. 5/B. §-ának (2) bekezdése szerint azt a műsorszámot kell II. kategóriába sorolni, amelyik a 12 éven aluli nézőkben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszám minősítése 12 éven aluliak számára megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Az a műsor, amelyet a kiskorú a nagykorú magyarázatával sem érthet meg, vagy így is félreértheti - mert korából eredően nem elég fejlett annak befogadásához - nem tartozik a Il. kategóriába, hanem az a III. kategóriába sorolandó. A II. kategóriára vonatkozó jogszabályi előírásban foglalt követelményeknek maradéktalanul az a műsor tud eleget tenni, amelyet a 12 éven aluli gyermek nagykorú felügyelet mellett úgy tekinthet meg, hogy a nagykorú magyarázatával a műsor általa meg nem értett, vagy félreértett tartalma tisztázható, és a látottak által kiváltott félelme leküzdhető. A III. kategóriára vonatkozó törvényi rendelkezés pedig a 16 éven aluli kiskorúak védelmét szolgálja, és nem korlátozódik a 12-16 év közötti kiskorúak érdekeinek védelmére. " A műsorszolgáltató érvként hozza fel, hogy „semmilyen információt nem közöl a műsorszám arról, hogy az elkövetett cselekményeknek milyen fokú a társadalomra veszélyessége, mint ahogy arról sem, hogy mit jelent éveket fogházban, börtönben, fegyházban tölteni.” A Testület álláspontja szerint a probléma pontosan ebből is származtatható, hiszen a bűnözés elrettentő, visszatartó hatása helyett a műsor a kérdést elbagatellizálja, a bűnelkövetést pozitív, csábító életformaként jeleníti meg. A Testület nem ért egyet a műsorszolgáltató azon meglátásával sem, „miszerint szemmel láthatóan megviselt, sőt megtört emberek” szerepeltek a műsorban, és hogy „nem is utaltak arra, hogy mindent egybevéve „megérte” bűnt elkövetni és bűnhődni érte.” Egyetértve a hatósági ellenőrzés megállapításaival a Testület úgy véli, hogy a műsorban elítélt illetőleg jelenleg is büntetőeljárás alatt álló személyeket sztárként mutattak be, szerepeltetésükkel azt a látszatott keltették, hogy a bűnözés egyenes következménye a gazdagság, a jólét, a sikeresség. A szenzációhajhász megközelítés téves mintát állíthatott a kiskorúak elé, akár még vonzóvá is tehette számukra a bűnözői életformát. A Testület álláspontja szerint a hatósági ellenőrzés rámutatott arra és számos példával alátámasztotta, hogy a vizsgált műsorszámban alkalmazott feldolgozási mód nem felelt meg a II. korhatár kategória szempontjainak. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy a„[…] a „show műfaj” […] a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való

16

bemutatására sok esetben a meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy felhasznált dramaturgiai megoldások miatt – nem nyújt megfelelő teret”.

a

A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében is megállapította, hogy a kiskorú különös védettségét az indokolja, hogy nem lehet kiindulni a befogadó reális értékítéletéből, abból, hogy a látottakat megfelelő módon, megfelelő értékrend alapján elemzi és értékeli, hiszen a kiemelt védettséget éppen az indokolja, hogy a kiskorúak a végleges értékrend kialakításának folyamatában vannak. Ez adja személyiségfejlődésük sérülékenységét, egyúttal ez indokolja fokozott védelmüket is. Természetesen önmagában büntetett előéletű személyek szerepeltetése még nem jelenthetne problémát, ám a nézettség növelését célzó, koncepciózus, botránykeltő, hatásvadász bemutatás már nem megengedhető korlátok nélkül, a II. korhatári kategória szempontjainak pedig semmiképpen sem felel meg. A műsor közben hallható narráció, az alkalmazott eszközök illetve a humoros elemek szerepeltetésével tovább bagatellizálták a kérdést, mindezek pedig a helyes értékítélet helyett a bűnözés súlyát leplezték. Azon műsorszolgáltatói érvelés pedig, hogy „a 21. század mediatizált világa elképesztő mennyiségű információval és különböző formában megjelenő médiatartalmakkal, köztük erőszakos és erotikus tartalmakkal találkoztatja mindegyik korosztályt” az ORTT, mint a Médiatörvény szabályainak betartását felügyelő szerv számára semmiképp sem lehet megfelelő hivatkozási alap. A jogalkotó épp azért állította a kiskorúakat védő szabályokat, mint korlátokat a műsorszolgáltatói szabadság elé, hogy - a jogszabályi keretek között rendelkezésre álló módon és mértékben - az ő szellemi és erkölcsi fejlődésüket védje. A műsorszolgáltató szerint „a főzőcskézés és a bárgyú igénytelenséggel vicc tárgyává tett börtönélmények – a jogszabályban tényállási elemként értékelt erőszak és szexualitás közvetlen, vagy akár közvetett ábrázolása nélkül – nyilvánvalóan nem alkalmas arra, hogy egy gimnazistában a családi szocializáció során hosszú évek alatt kialakult alapvető normaelemeket megrengesse. Ezen egy 12-16 évesnek nincs mit „feldolgozni”…”. Egyrészt szexualitásra vonatkozó szóbeli utalások többször megjelentek a műsorban, egyébként pedig utalunk a Fővárosi Bíróság 20.K.34.220/2008. /12. számú ítéletében foglaltakra, amely kimondja, hogy „a jogalkotó az Rttv. megalkotása során arra törekedett, hogy lehetőleg minden olyan – a különböző médiumok felől érkező – negatív hatástól megvédje a kiskorúakat, amely alkalmas arra, hogy a testi, szellemi, vagy erkölcsi fejlődésüket károsan befolyásolja. Ezért nem helytálló az a jogértelmezés, amely a törvénynek a műsorszámok kategorizálására vonatkozó szabályait úgy értelmezi, hogy a jogalkotó a törvényben kimerítő felsorolását kívánta volna adni azoknak a tartalmi elemeknek – erőszak, szexualitás, erőszakosan megoldott konfliktus – amelyek révén egy műsorszám a kiskorúak egészséges fejlődésére negatív hatással lehet. A jogalkotó csupán kiemeli ezeket, mint a legjelentősebbnek ítélt, leggyakrabban előforduló elemeket, példálódzó jelleggel.” A Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.154/2004/6. számú ítéletében kimondja, hogy „a besorolás továbbá a teljes műsorszámra vonatkozik, ezért az egyes jelenetek, elemek más kategóriába tartozása kihat az egész műsorszám minősítésére.” A Testület álláspontja szerint a műsorszám több olyan elemet tartalmazott, amely a II. korhatári kategóriába tartozó nézőközönség egészséges fejlődésére káros hatást gyakorolhat.

17

A Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete is megerősítette, hogy „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce. " A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis a szóhasználat, képi megjelenítés, akusztikus elemek és a tartalmi mondanivaló elemzése alapján kell a mérlegelés szempontjait kialakítani. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.065/2004/3. és 2.Kf.27.074/2004/3. számú ítéletei is ezt támasztják alá, amelyek szerint: „A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis egységesen, az egész filmet szemlélve kell elemezni nemcsak szóhasználatát, hanem képi megjelenítését, hang- és zenei aláfestését, tartalmi mondanivalóját is ahhoz, hogy megfelelő mérlegelési szempontok álljanak rendelkezésre a döntés meghozatalánál.” A Testület a fent leírtak alapján azt az álláspontot alakította ki, hogy a műsorszám alkalmas volt a kiskorúak egészséges fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, ezért indokolt lett volna magasabb korhatári-kategóriába sorolni, így a műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. A Testület az álláspontja kialakításánál figyelembe vette a Fővárosi Bíróság 24.K.33839/2004/12. számú ítéletét, amelyben kimondta, hogy „a minősítésnél a műsorszolgáltatónak mindig megszorítóan - és nem megengedően - kell eljárnia. " Az Rttv. 5/C.§ (2) bekezdésének sérelme: Az Rttv. 5/C. § (2) bekezdés szerint ,,a III. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között tehető közzé." A Testület szerint a műsorszolgáltató megsértette a fenti rendelkezést, hiszen 2009. október 12-én, 13-án 15-én 20 óra 45 perctől, október 14-én és 16-án pedig 20 óra 50 perces kezdettel, azaz a megengedettnél korábban sugározta a Hal a tortán című műsorszámot Az Rttv.5/A.§ (2) bekezdéseinek sérelme: Az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdése szerint „a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.” A műsorszolgáltató a 200. október 12-i heti adásainak két típusú – az egyes adásokat népszerűsítő, illetve több adásnapból összevágott sms-játékhoz kapcsolódó - műsorelőzetesét sugározta. Az ajánlókban szereplő jelenetek a 2009. október 12-16. közötti adások hangulatát tükrözték vissza, a figyelemfelkeltés érdekében a műsor problémás jelenetei kerültek bemutatásra. A műsorszolgáltatónak a kifogásolt műsorelőzeteseket 21.00 és 05.00 óra között kellett volna sugároznia a táblázatban feltüntetett időpontok helyett. A műsorelőzetesek nem megfelelő

18

időpontban történő sugárzásával a műsorszolgáltató 68 esetben megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület 2009-ben számos alkalommal szankcionálta már a műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseinek megsértése miatt, melyet az alábbi táblázat szemléltet.

az ORTT határozat száma

a megsértett Rttv.-beli rendelkezés

22/2009. (I. 7.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (2) Rttv. 5/C. § (1)

25/2009. (I. 7.) 60/2009. (I. 7.)

a törvénysértések elkövetésének időpontja 2008. július 6.

az alkalmazott jogkövetkezmény

2008. június 14. 2008. augusztus 2., 9., 16., 23. és 30. 2008. szeptember 26.

Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 1.852.552,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.852.552,- Ft Rttv. 112. § (1) a)

147/2009. (I. 21.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

216/2009. (I. 28.)

Rttv. 5/C. § (1)

2008.

259/2009. (II. 4.)

2008. július 31.

389/2009. (II. 25.)

Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (2)

400/2009. (II. 25.)

Rttv. 5/C. § (1)

507/2009. (III. 4.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

563/2009. (III. 11.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2008. augusztus 29.

735/2009. (IV. 1.)

Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2)

2008. szeptember 19.

786/2009. (IV. 8.)

Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2008. december 28.

321/2009. (II. 11.) 352/2009. (II. 18.) 388/2009. (II. 25.)

659/2009. (III. 25.)

833/2009. (IV. 15.)

2008. augusztus 22. 2008. szeptember 6. 2008. december 2. 2008. szeptember 7. 2008. szeptember 6., 13., 20. és 27. 2008. november 11.

2008.október 9

2008. október 5.

19

Rttv. 112. § (1) a)

Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.852.552,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 7.410.208,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft

839/2009. (IV. 15.)

Rttv. 5/C. § (1)

893/2009. (IV. 22.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

898/2009. (IV. 22.)

Rttv. 5/C. § (1)

2008. december

1015/2009. (V. 20.) 1035/2009. (V. 20.)

Rttv. 5/B. § (2) Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. március 21. 2009. január

1111/2009. (V. 28.)

Rttv. 5/B. § (2)

1130/2009. (V. 28.)

Rttv. 5/A. § (2)

2009. március 14. és 21. 2009. január 2. és 31.

1360/2009. (VI. 30.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. március 15.

1361/2009. (VI. 30.)

Rttv. 5/B. § (2)

2009. március 27.

1446/2009. (VII. 15.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (2)

2009. február 5.

2008. december 21.

Rttv. 112. § (1) a)

Rttv. 5/B. § (2)

2009. március 28-29.

Rttv. 112. § (1) a)

Rttv. 5/C. § (1)

2009. március 15.

Rttv. 112. § (1) a)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. április 18.

Rttv. 5/B. § (2)

2009. április 11.

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. április 30.

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2) Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2)

2009. március 13., 1619. és 23.

Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.852.552,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 3.705.104,- Ft Rttv. 112. § (1) a)

1621/2009. (VIII. 26.)

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. március 6.

1622/2009. (VIII. 26.) 1623/2009. (VIII. 26.)

Rttv. 5/B. § (2)

2009. június 7.

Rttv. 5/B. § (3), 5/C. § (2) és 5/A. § (2)

2009. április 30.

1481/2009. (VII. 16.) 1513/2009. (VII. 20.) 1516/2009. (VII. 20.) 1614/2009. (VIII. 26.)

1617/2009. (VIII. 26.) 1618/2009. (VIII. 26.)

1619/2009. (VIII. 26.) 1620/2009. (VIII. 26.)

2008. szeptemberoktóber 2009. január 30.

2009. március 26.

20

Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 1.852.552,- Ft Rttv. 112. § (1) c) – 720 perc felfüggesztés

Rttv. 112. § (1) d) – 7.410.208,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 5.557.656,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft

1713/2009. (IX. 2.)

Rttv. 5/B. § (2)

2009. április 4., 11-13. és 18-19. 2009. május 10. 2009. május 16.

1716/2009. (IX. 2.) 1745/2009. (IX. 9.)

Rttv. 5/B. § (2) Rttv. 5/B. § (3) és 5/A. § (2)

2099/2009. (X. 28.) 2222/2009. (XI. 11.)

Rttv. 5/B. § (2) Rttv. 5/B. § (4), 5/C. § (3) és 5/A. § (2)

2009. június 27. 2009. június 9.

2318/2009. (XII.2.)

Rttv. 5/B.§ (3), 5/C.§ (2), 5/A.§ (2)

2009. szeptember 12.

Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112. § (1) a) Rttv. 112. § (1) d) – 7.410.208,- Ft Rttv. 112. § (1) d) – 926.276,- Ft Rttv. 112.§ (1) d) – 5.752.174,-Ft Rttv. 112. § (1) d) – 958.696,Ft

Kijelenthető tehát, hogy a műsorszolgáltató visszatérően nem megfelelően tesz eleget az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezései által előírt klasszifikációs kötelezettségének. A fentiek alapján a Testület ismételten az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szankció alkalmazására tesz javaslatot. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdése d) pontja jelenti, amely szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért, …” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9.pontja értelmében: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3 %-a…” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.1.pontja szerint: „A Törvény 5/C § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,2 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.12.pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató által valamely egy és ugyanazon műsorszámmal a Törvény (…),5/B.§ (3) és az 5/C§ (2) bekezdéseinek megsértése egyszerre történik, akkor az ORTT a két törvénysértésre fentiekben érvényesíthető kötbérmérték közül csak magasabb kötbérmérték erejéig jogosult a Műsorszolgáltatót kötbérfizetésre kötelezni.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1. 5. pontja értelmében: „A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 %-a.” A Műsorszolgáltatási Szerződés fent idézett rendelkezéseiből következően jelen esetben a műsorszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezések megsértéséért a kötbéralap 0,3 %-ának, míg az Rttv.5/A.§ (2) bekezdésének megsértése miatt a kötbéralap 0,05 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. 21

A jogsértés elkövetésének az idején a kötbéralap 1.917.391.462,- Ft, ezért a kötbér összege az Rttv. 5/B. § (3) és 5/C. § (2) bekezdéseinek megsértése tekintetében 5.752.174,- Ft. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat 5 adásra terjedt, melyek mindegyikében megállapítható volt az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdéseinek sérelme, a Testület 5X5.752.174,-Ft, azaz 28.760.870,-Ft megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Figyelemmel arra, hogy a műsorelőzetesek is 5 adást érintenek, és 7 napon keresztül összesen 68 alkalommal sugározta a csatorna az ajánlókat, a Testület ebben az esetben is indokoltnak tartotta az 958.695,-Ft hétszeri kiszabását, azaz összesen 6.710.865,-Ft megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdéseinek megsértése miatt. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, 2010. január 13.

az Országos Rádió és Televízió Testület nevében

Dr. Ladvánszky György az ülést vezető soros elnök

22