ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 124/2010. (I. 20.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 51. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében K. K. a BiztosHitel Iroda képviseletében az MTM-SBS Televízió Zrt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-31833/2009. számú állásfoglalása ellen a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemre meghozta az alábbi határozatot: A Testület a Műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a Panaszbizottság 23-3-1833/2009. sz. állásfoglalását megváltoztatja, továbbá megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2009. november 8-án sugárzott Napló c. műsorszáma nem sértette meg az Rttv. 4.§ (1) bekezdésében foglaltakat. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás K. K. a BiztosHitel Iroda képviseletében 2009. november 9-én az ORTT Panaszbizottságához fordult. Beadványában a TV2 2009. november 8-án sugárzott Napló c. műsorszámának a zughitelekről szóló összeállítását kifogásolta. A panaszos sérelmezte, hogy rejtett kamerás felvételt készítettek az irodájukban, álláspontja szerint a riportban elhangzott vádak „alaptalanok, vérlázítóak és hitelrontóak”. A panaszos előadta, hogy a cég családi vállalkozásként működik, a TV2 riportja pedig „mindennapi megélhetésüket tette tönkre”. K. K. levelében azt is előadta, hogy a riport anélkül készült el és került adásba, hogy őket megkérdezték volna, vagy az engedélyüket adták volna. A műsor egyetlen fél történetére épült. A panaszos leveléhez csatolta a PSZÁF jegyzőkönyvét, amit pontosan azelőtt készítettek, mielőtt a riporterek náluk jártak. A riport olyan árnyékot vet az iroda működésére, amik megalapozatlanok és degradálóak, valamint súlyos kárt okozott a panaszos családjának és az irodának. A panaszos a műsorszolgáltatónak címzett levelét és annak tértivevényét is csatolta a panaszbeadványához. A műsorszolgáltató 2009. november 25-én érkezett nyilatkozatában úgy vélte, hogy a panasz elutasításának van helye. A TV2 szerint a panaszos nem fordult a műsorszolgáltatóhoz a Panaszbizottság megkeresését megelőzően. A műsorszolgáltató levelében hivatkozott az Rttv.
3. § (1) bekezdésében biztosított szerkesztői szabadságra és meggyőződése szerint a kifogásolt műsorszám összhangban áll az Rttv. 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal. A panasz tartalmával kapcsolatban a televízió előadta, hogy egy közérdeklődésre számot tartó, időszerű eseményről számoltak be, és annak kapcsán széles körű tájékoztatást tartottak. Több, az adott témakörben jártas, szaktekintéllyel bíró személyt is megszólaltattak. Szót kapott dr. Tuller András ügyvéd, Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak főtitkára, illetve a PSZÁF szóvivője, Binder István, aki röviden ismertette a hitelközvetítői tevékenységet végző gazdasági társaságokkal szembeni elvárásokat. A tudósítás keretét egy hitelkárosult története adta, aki személyes példáján keresztül mutatta be, hogy milyen könnyen válhat valaki ilyen, sem a PSZÁF, sem pedig a Cégnyilvántartásban nem szereplő „gazdasági társaságok” prédájává. A panasz tárgyát képező összeállítás célja az volt, hogy felhívja a lakosság figyelmét egy Magyarországon veszélyt jelentő, közérdeklődésre számot tartó jelenségre, és segítséget nyújtson a néző részére ahhoz, hogy a tudósításban megszólaltatott hitelkárosult sorsát elkerülje. A műsorszolgáltató nyilatkozatában azt is megjegyezte, hogy a szerkesztői szabadság keretében szabadon határozza meg, hogy kit hallgat meg egy adott tudósítás kapcsán. A TV2 levelében hivatkozott arra is, hogy mivel a műsorszámban a panaszos által kifogásolt jelenetek rejtett kamerás felvételek, melyek alulnézetből mutatják be a helyszínt, illetve a helyiséget, és mivel az egyes lényeges részletek a felvételen „kiblőrözésre” kerültek, továbbá mivel a hang is eltorzításra került, a műsorszolgáltató álláspontja szerint a felvételen szereplő gazdasági társaság, sem annak bármely alkalmazottja, vagy nevében eljáró személy nem ismerhető fel. A fentiek alapján a TV2 úgy véli, hogy tevékenysége az Rttv. rendelkezéseinek és a szakmai előírásoknak teljes mértékben megfelelt, ezért kérte a Panaszbizottságot, hogy a panaszt az Rttv. 50. § (1) bekezdése alapján, mint alaptalant utasítsa el. A Panaszbizottság a 23-3-1833/2009. számú állásfoglalásában a panasznak egyhangú döntéssel helyt adott, és kötelezte a műsorszolgáltatót, hogy az Rttv. 50. § (2) bekezdése szerint az állásfoglalás jogerőre emelkedését követően Napló c. műsorában, annak kezdetén, felolvasás útján, értékelő magyarázat nélkül tegye közzé az alábbiakat: „Az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságának 2. sz. eljáró tanácsa megállapította, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. 2009. november 8-án sugárzott Napló c. műsorában „Zughitelek” címen adott riportjával megsértette a Médiatörvény 4. § (1) bekezdésében foglalt kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás követelményét, amikor a hitelközvetítő vállalkozásokat egyoldalúan rossz színben tüntette fel, miközben álláspontjuk kifejtésére semmilyen módon nem adott lehetőséget. A riport oly módon került megvágásra és montírozásra, amely a közölt tartalom tényszerűségét is megkérdőjelezi.” A Panaszbizottság megtekintette a kifogásolt műsorszámot, megállapította a panaszos érintettségét, illetve, hogy az eljárási határidők megtartásra kerültek. Az eljáró tanács a panasz érdemével kapcsolatban rögzítette, hogy a műsorszám nem felelt meg a kiegyensúlyozott és tényszerű tájékoztatás követelményének. A műsorszolgáltató a műsorban semmilyen módon nem adott lehetőséget a panaszosnak vagy más hitelközvetítő vállalkozásnak az álláspontjuk kifejtésére és a műsor tartalmát tekintve a megszólaltatott szakértők nyilatkozatai pedig nem voltak alkalmasak ennek pótlására, így a kiegyensúlyozottság megteremtésére. A Panaszbizottság eljáró tanácsa úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt műsorszám olyan mértékben és olyan módon került megvágásra és montírozásra, amely a nézők tényszerű tájékoztatásának lehetőségét kizárta, ezzel szemben a műsorszolgáltató prekoncepciójára épülve teljesen egyoldalú tájékoztatást valósított meg.
2
A műsorszolgáltató 2009. december 7-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Panaszbizottság 23-3-1833/2009. sz. állásfoglalásával szemben. A műsorszolgáltató nyilatkozatában előadta, hogy az állásfoglalásban kifejtett törvénysértő magatartást nem valósította meg, ezért kérte a Testületet, hogy az állásfoglalást változtassa meg és a panaszt utasítsa el. A TV2 kifejtette, hogy a média napjainkban kiemelkedő szerepet tölt be a lakosság tájékoztatásában, és a média feladata az, hogy felhívja a figyelmet olyan negatív jelenségekre is, melyek a lakosság számára kárt okozhatnak. A műsorszolgáltató álláspontja szerint a műsorszámban ez történt. A 2009. november 8-án sugárzott Naplóban a tájékoztatás széleskörű és kiegyensúlyozott volt. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmében hivatkozott az Alkotmánybíróság 2007. január 16-án elfogadott határozatára, melyben megállapította, hogy az „Alkotmány 61. § (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsor jellegétől függően – az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni”. A TV2 álláspontja szerint az Rttv. 3. § (1) bekezdésében rögzített szerkesztési szabadságával és a sajtószabadság alkotmányos alapelvével élve adta közre a kérdéses riportot. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelmében azt is előadta, hogy a panaszban megfogalmazottak személyiségi jogi kérdést vetnek fel, ezért a Panaszbizottságnak a panaszt hatáskör hiányában az Rttv. 50. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően el kellett volna utasítania. A Testület álláspontja: Az Rttv. 51. § (1) bekezdése és az ORTT ügyrendjének 20. § (1) bekezdése szerint a Panaszbizottság állásfoglalása ellen jogorvoslati kérelemmel a Testülethez lehet fordulni az állásfoglalás közlésétől számított negyvennyolc órán belül. A műsorszolgáltató jogorvoslati kérelme halasztó hatályú. A jogorvoslati kérelem alaki vizsgálata során a Testület megállapította, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltató az Rttv. 49. §-ban szabályozott eljárási rend szerint, határidőn belül (2009. december 7-én) nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet. A Testület megtekintette a kifogásolt műsorszámot, valamint az ügyben keletkezett iratokat. A TV2 által 2009. november 8-án sugárzott Napló c. műsorszámban a 19 óra 34 perces kezdettel közzétett összeállítás a zughitelekről szólt. A riportot Azurák Csaba a következőképpen konferálta fel: „Hitelközvetítő cégként hirdették magukat, hosszas kutatás után egy garázsban találtuk őket. Itt a Naplóban megszólal egy asszony, akinek havi 420.000 forintra szökött fel a törlesztő részlete, miután segítséget kért az úgynevezett vállalkozótól. Ezzel kezdünk most az Extrában.” Az összeállításban elhangzott, hogy egyes cégek a BAR-listásoknak is adnak hitelt és megtévesztő hirdetésekkel népszerűsítik szolgáltatásaikat. Hitelközvetítői tevékenység folytatásához engedély szükséges. Az engedéllyel rendelkező cégek listája nyilvános, a PSZÁF honlapján elérhető. A riportból megismerhették a nézők Csillát, akinek vállalkozásához 4-5 millió forintra volt szüksége, és mivel BAR-listás volt, ezért a bankokhoz nem fordulhatott, így egy újságban talált hirdetés alapján keresett fel egy hitelközvetítő céget. Csilla házát először 56 millió forintra becsülte az értékbecslő, majd a második értékbecsléskor
3
már csak 43 millió forintot ért, így 37 millió forint hitelt kapott, amiből kiváltotta a régi hitelét és nem maradt több pénze. Csilla havi törlesztő részlete 180.000 forintról 260.000 forintra emelkedett, így összesen 428.000 forintot fizet hitelre. A riportban bemutatott hölgy aláírt egy közjegyzői okiratot is, amiben hozzájárult ahhoz, hogy amennyiben nem tudja a törleszteni a hitelét, 22 millió forintért elárverezik a házát. A szegmensben Tuller András ügyvéd és Lénárd Mariann, a Banki Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára valamint Binder István, a PSZÁF szóvivője is kifejthette álláspontját a hitelközvetítői tevékenységet folytató vállalkozásokkal kapcsolatban. Barcai Gabi riporter telefonon felkeresett néhány olyan vállalkozást, akik újsághirdetésben hiteleket kínáltak. Az iránt érdeklődött, hogy BAR-listásként kaphat-e hitelt, valamint a szolgáltatást nyújtó cégekkel kapcsolatban is szeretett volna információkhoz jutni, azonban a vállalkozások erre vonatkozóan nem világosították fel. A beszélgetéseket követően a riporter a PSZÁF honlapján tájékozódott arról, hogy az általa felkeresett cégek rendelkeznek-e a hitelközvetítői tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel. A megkérdezett vállalkozások egyike sem szerepelt a PSZÁF listáján, sőt legtöbb a Cégnyilvántartásban sem. A Napló munkatársai végül rejtett kamerával keresték fel Csilla hitelközvetítőjét. A garázsban üzemelő vállalkozásról készített felvételeken szereplő személyek nem voltak felismerhetőek. Összegzésként tehát a Testület megállapítja, hogy a műsorszám a zughitelezés jelenségéről szólt, gyakorlati példákkal mutatta be, hogy a hazai hitelezési rendszer kikerülése közben milyen kockázatokkal kerülhet szembe a hiteligénylő. A műsorszám célja az volt, hogy felhívja a megszorult igénylők figyelmét arra, hogy elkerülendő a zughitelek igénybevétele. A műsorszám megtekintése alapján a panaszos, illetve cége a közönség számára nem beazonosítható módon került bemutatásra. A műsorszám nem a konkrét hitelfelvétel egyes elemeiről szólt, csupán illusztrációként szolgált a veszélyek bemutatására. A panasz tárgya nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya, hanem a panaszos vélt sérelmének orvoslása, amely sérelem – ha a feltételei megállnak – a polgári jog eszközeivel és nem a médiajog révén orvosolhatóak. A műsorszám nem általában a hitelezésről, hanem a zughitelekről szólt. A hitelközvetítőnek, ha valóban sérültek a személyiségi jogai, orvoslását a polgári jog eszközeivel tudja érvényesíteni. A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés. A nyilvános közszereplés és az ún. tömegfelvételeket kivéve a képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához a Polgári Törvénykönyv szerint az érintett hozzájárulása szükséges. Ebben a kérdésben a Testület nem rendelkezik hatáskörrel. Az Rttv. 49. § (1) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „Ha a műsorszolgáltató a vételkörzet lakosságát foglalkoztató társadalmi kérdésben egyoldalúan tájékoztat, különösen ha a vitatott kérdésben egyetlen vagy egyoldalú álláspont megjelenítésére vagy kifejezésére ad lehetőséget, vagy ha egyéb módon súlyosan megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett (a továbbiakban: kifogást tevő) kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordulhat.” A fent idézettek szerint tehát a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője vagy a sérelmet szenvedett élhet kifogással. A Testület álláspontja szerint a panaszos egyrészt nem tekinthető a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselőjének, másrészt sérelmet szenvedettnek sem, hiszen a rejtett kamerás felvételen sem ő, sem irodája, sem annak alkalmazottai nem voltak felismerhetőek. A panaszos irodájában készített felvételek csupán illusztrációként szolgáltak. A műsorszámban szintén nem hangzottak el olyan megállapítások, információk, melyek
4
alkalmasak lettek volna a panaszos személyének beazonosítására, ezáltal sérelme sem keletkezhetett. A panaszos sérelmének hiányában a Testület megállapítja, hogy a Panaszbizottság 23-31833/2009. számú állásfoglalása nem megalapozott. A Testület álláspontja szerint a kifogásolt műsorszám megfelelt az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. Rttv. 4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A Testület ügyrendjének 20. § (2) bekezdés c) pontja alapján a műsorszolgáltató által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság 23-3-1833/2009. sz. állásfoglalását megváltoztatja, és megállapítja, hogy az MTM-SBS Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. november 8-án sugárzott Napló c. műsorszáma nem sértette az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat.
A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 51. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. január 20.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök
5
