7/8.4
Egyes területrendezésről szóló kormányrendeletek módosítása
A 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet három területrendezésről szóló kormányrendeletet módosított: területrendezési hatósági eljárásokról szólót, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szólót és a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítésese során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szólót. Módosult a 76/2009. (IV. 8.) kormányrendelet a területrendezési hatósági eljárásokról A módosított rendelet megfogalmazásában területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető települési eszköz vagy településrendezési mélységű lehatárolás hiányában, övezeti határok és műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalainak pontosítására. Hatósági eljárás kérelmezhető továbbá a településrendezési eszköz készítése során beépítésre szánt terület kivételes kijelölésére, a kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkező szántóterület, magterület övezetében és az ökológiai folyosó övezetében. Területrendezési hatósági eljárás kérelmezhető kivételes eltéréshez is, ha a kiemelt térség vagy megye területrendezési tervének készítése során indokolt az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok tervezési területre vetített hosszának 10%-ot meghaladó az eltérése. Településrendezési eszköz készítése során az eltérés 5%. Eljárás kérelmezhető beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, a területrendezési tervben nem szereplő, de más rendelkezéseinek megfelelő energiaellátás biztonságossá tételéhez szük-
séges erőmű, villamos energia távvezetékének elemei, szénhidrogén és szén-dioxid-szállítóvezeték elemei, gyorsforgalmi utak, főutak, országos vasúti törzshálózat elemei területi elhelyezéséhez. Eljárás kérelmezhető továbbá egyedi építmények (hidak, vízkár-elhárítási célú szükségtárolók) területi elhelyezéséhez. Országos jelentőségű elem beillesztésére vonatkozó eljárás esetén a szakhatóság a rendelet mellékleteiben foglaltak szerint vizsgálja a kérelmet. Abban az esetben, ha a kérelem több főépítész illetékességi területét érinti, az eljáró főépítész személyét a területrendezésért felelős miniszter jelöli ki. Ilyen esetben a miniszter nyolc napon belül meghozza döntését. Természetesen kijelölés esetén, a kijelölt állami főépítész az illetékességi területén kívül is végezhet eljárást. A területrendezési hatósági eljárás megindítása kérelemre történik. A kérelmező lehet települési, fővárosi, megyei önkormányzat vagy a beruházó. Az eljárás megindításához szükséges kérelmet „térségi területfelhasználási engedélykérelem” formában kell benyújtani az állami főépítésznek. Országos jelentőségű elem beillesztése a területrendezési tervbe területrendezési hatósági eljárás keretében is kérelmezhető. Országos jelentőségű elem beillesztése az energiaellátás biztonságának biztosítására akkor szükséges, ha a rendelkezésre álló villamos energia mennyisége nem tudja kielégíteni a felhasználók várható villamosenergia-igényét, valamint szerepel a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal hálózatfejlesztési tervében. Országos jelentőségű elem beillesztése a közlekedési infrastruktúra-hálózat elemei közül a gyorsforgalmi utak és főutak területi elhelyezéséhez akkor szükséges, ha azok a hosszú távú, és nagytávú tervről szóló kormányhatározatban szerepelnek. A területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat célja a javaslatok, döntések várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, következményeinek feltárása, meghatározása. A hatásvizsgálat csak a meghatározott tevékenységre jogosult személy irányításával készíthető.
A területi hatásvizsgálat tartalmi követelményei Általános követelmények: A területi hatásvizsgálat során azt a földrajzi területet, amelyre a tervezett létesítmény vagy tevékenység környezeti, társadalmi, gazdasági hatást gyakorol, le kell határolni, valamint össze kell hasonlítani az eredeti és az új változatot. Be kell mutatni az új változat miatti változásokat, eltéréseket és annak hatásait a térségi övezetekre. Ki kell munkálni a fennmaradó konfliktusokat, valamint a feloldásukra kidolgozott javaslatokat, a várhatóan fellépő káros hatásokat és azok elkerülését szolgáló javaslatokat. A hatásvizsgálat egyidejűleg több eltérési javaslat egymással összefüggő elemzését is tartalmazhatja. A területi hatásvizsgálat részletes követelményei: Területrendezési szempontú elemzés során vizsgálni kell az eredeti területrendezési tervben elérni kívánt célokat, összefüggéseket, a térbeli és fizikai feltételeket, az érintett települések rendezési, fejlődési lehetőségeire gyakorolt hatását. A kérelemben szereplő javaslatok: környezeti és környezetegészségügyi szempontú elemzés során vizsgálni kell azok hatását a levegőre, talaj minőségére, víz- és szélerózióra, földtani veszélyforrásokra. Vizsgálni kell a javaslatok hatását a hulladékgazdálkodás helyzetére, termőföld mennyiségére, ásványvagyonra, vízre, élővilágra, az élettelen természeti értékekre, erdőre, tájra és épített környezetre. Vizsgálni kell továbbá hatását a kulturális örökségre, népességre, foglalkoztatásra, megélhetésre, a társadalom biztonságérzetére és veszélyeztetettségére. A gazdasági szempontú elemzés készítése során vizsgálni kell a javaslatok hatását a településszerkezetre, a természeti erőforrásokra, az ipar térbeli szerkezetére, a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, a térség eltartóképességére, a műszaki infrastruktúrára, az ingatlanérték alakulására. A területével érintett önkormányzat a területrendezési hatósági eljárásban ügyfélnek minősül. A területrendezési hatósági eljárás folyamatán belül szakkérdések tekintetében a rendelet mellékletében meghatározott szak-
hatóságok kerülnek kijelölésre. Az ügyfél kérelmére a szakhatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A térségi területfelhasználási engedély kérelem egy példányát meg kell küldeni, a meghozott határozatot közölni kell a Dokumentációs Központtal, a megyei és Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatósággal. A térségi területfelhasználási engedély legfeljebb 5 évig hatályos. Az engedély hatályossága kérelemre további egy évvel meghosszabbítható. Módosult a 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól. A fogalmak meghatározásának köre kibővült az országos mellékút kifejezéssel, amely e rendelet alkalmazásában a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet alapján összekötő és bekötő út. Meghatározásra került az elosztó hálózat kifejezés, mint a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott, térségi ellátást biztosító elosztó hálózat és elemei, amelyek 132 kV névleges feszültségű áram elosztására alkalmasak. A rendelet módosítása meghatározza, hogy a területi tervek módosításának költségeit egyéb megállapodás hiányában a módosítással érintett terv kidolgozásért felelős szerv viseli. A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez – a területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére – a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt. A területi tervek kidolgozásának szabályai is módosultak. A terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (TeIR) illeszthetőség miatt elektronikus és papíralapú dokumentumként kell elkészíteni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni. Így a területi egységhez
tartozó javaslatokat KSH-azonosítókkal, nyilvántartható módon kell dokumentálni, az elfogadásra kerülő rajzokat a tervezés időpontjában hatályos (megfelelő közigazgatási határokkal ábrázolt) 1:50 000-es méretarányú digitális topográfiai alaptérképen (DTA-50) szükséges kidolgozni. A felelős szerv részére az elfogadásra szánt térképi munkarészeket az Egységes Országos Vetületi rendszerben, vektoros állományként, térinformatikai rendszerben kell átadni. A területrendezési tervek készítése során a térségi szerkezeti terv elemeit egy tervlapon kell ábrázolni. A tartalmilag nem összetartozó, valamint az átfedő térségi övezeteket külön tervlapon kell ábrázolni. Módosult a területi tervek egyeztetésének rendje is. A terv egyeztetésekor rögzített véleményeket, észrevételeket a tervezői válaszokkal együtt a dokumentációhoz kell csatolni. Az OTrT-t véleményezésre meg kell küldeni a minisztereknek, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, Központi Statisztikai Hivatalnak, Országos Atomenergetikai hivatalnak, Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak, Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, a Magyar Tudományos Akadémiának, Országos Önkormányzati Érdekszövetségnek, tervező és szakértő mérnökök és építészek országos kamaráinak. El kell küldeni az érintett térségi fejlesztési tanácsoknak, illetékes állami főépítésznek, az érintett megyei önkormányzatnak, érintettség esetén a fővárosi önkormányzatnak vagy kerületi önkormányzatnak, vagy megyei jogú városok önkormányzatának. A területrendezési terv készítésének és módosításának fázisai Előkészítő fázis Ebben a fázisban vizsgálják a nagytérségi összefüggéseket és külső kapcsolatokat. Feltárják az előzményeket, értékelik a hatályos területrendezési terv hatásait. Begyűjtik a vizsgálati anyagokat, és értékelik azokat a természeti adottságok, a táj jellemzői, a természet- és tájvédelem, környezeti elemek állapota, éghajlatváltozás hatásai, az épített környezet és kulturális
örökség, világörökség, településhálózat, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, turizmus területén. Begyűjtik és vizsgálják, értékelek az adatokat továbbá a vízgazdálkodás, vízvédelem, energetikai hálózatok és ellátás, közlekedés és honvédelem területén. Ebben a fázisban kerül meghatározásra a táj terhelhetősége. Javaslattevő fázis Elfogadásra kerülő munkarészek ○ Térségi szerkezeti terv a térségi területfelhasználás rendje a térségi területfelhasználási kategóriák szerint, úgymint erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vegyes területfelhasználású, vízgazdálkodási, települési ○ Településrendszer elemei ○ A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje ○ Térségi övezetek ○ Területrendezési szabályzat Megalapozó munkarészek ○ Szakági tervjavaslatok és azok műleírásai ○ Területrendezési intézkedési javaslat ○ Területi (környezeti, társadalmi, és gazdasági) hatásvizsgálat ○ Összefoglaló indoklás az elfogadásra kerülő munkarészekre ○ Az egyeztető eljárás eredménye ○ Tervezői nyilatkozat ○ Tervező igazoló számítása Elfogadó fázis Ebben a fázisban történik a jogszabálytervezet egyeztetése, elfogadásra történő előkészítése. A területrendezési tervek dokumentálása során az egyes munkafázisokat külön kell dokumentálni, de a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók. Elkülönítetten kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyandó munkarészeket. A papíralapú dokumentálás mellett a teljes tervanyagot elektronikus dokumentumként is el kell készíteni.
A rajzi munkarészek hiteles példányainak méretaránya: Az ország területrendezési terve M=1:500 000 Régió, kiemelt térség, megye területrendezési terve M=1:50 000-1:100 000 Módosult a 282/2009. (XII. 11.) kormányrendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt, térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályozásáról. A 282/2009. (XII. 11.) kormányrendelet 1. melléklete helyébe a 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet 8. melléklete lép, amely a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése vagy módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerveket határozza meg. A 282/2009. (XII. 11.) kormányrendelet 2. melléklete helyébe a 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet 10. melléklete lép, amely a Balaton-törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése, módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerveket határozza meg. A 282/2009. (XII. 11.) kormányrendelet 3. melléklete helyébe a 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet 12. melléklete lép, amely az agglomerációs törvény hatálya alá tartozó település településrendezési eszközének készítése, módosítása során előzetes adatszolgáltatásra kötelezett államigazgatási szerveket határozza meg. A 282/2009. (XII. 11.) kormányrendeletben található „településrendezési terv” kifejezés helyére a 25/2014. (II. 7.) kormányrendelet szerint a „településrendezési eszköz” kifejezés kerül, a „digitális vagy digitalizálható” szövegrész helyébe pedig a „digitális vektoros” kifejezés.
A rendelet egyes elemei a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba, illetve meghatározott bekezdései 2014. december 30tól hatályosak.
