Az Országos Rádió és Televízió Testület 226/2008. (I. 30.) sz.
Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület O. J., a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány elnökének, a Magyar Televízió Zrt. (1810 Budapest, Szabadság tér 17.) ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-1596/2007. sz. állásfoglalása ellen a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi határozatot: a Testület a Magyar Emberi Jogvédő Központ által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek részben helyt ad, és a Panaszbizottság 23-3-1569/2007. számú állásfoglalásának indokolását megváltoztatja, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól lehet kérni.
Indokolás O. J., a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány elnöke 2007. október 10-én panasszal fordult az ORTT Panaszbizottságához. Beadványában kifogásolta az m1 (Magyar Televízió Zrt.) csatornán 2007. október 8-án 21 óra 10 perckor kezdődő Kékfény című műsorszámban sugárzott „Drogfüggő újszülöttek” című riportot. A kifogást tevő panaszát annak alapján fogalmazta meg, hogy álláspontja nem jutott kifejezésre a vitatott kérdésben. A panaszos állítása szerint a kifogásolt műsorszám a kábítószert használó kismamákkal és gyermekeikkel összefüggő kérdésekről egyoldalúan tájékoztatott, valamint hamis állításokat közölt. Az eljáró tanács az eljárási határidők és az érintettség kérdésének vizsgálata után érdemben tárgyalta a panaszt. A Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsa 2007. október 25-i állásfoglalásában a panaszt egyhangúlag elutasította. A tanács megállapította, hogy a kifogásolt műsorszám nem sértette meg a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében rögzített sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, ezért a panaszt megalapozatlannak tartotta. Az eljáró tanács az indokolásban kifejtette, hogy a sugárzott műsorszámból megállapítható volt, hogy a panaszos álláspontja ismertetésre került, hiszen a jogvédő szerv kuratóriumának egyik tagját is megszólaltatták, aki az interjú kapcsán elmondhatta az álláspontját. Abban a tekintetben pedig, hogy az általa előadottaknak nem megfelelő szövegkörnyezetbe helyezését sérelmezi a panaszos, illetve azt, hogy a műsor egyébként valótlan vagy vitatott orvosi,
tudományos tényeket is közölt, a tanács álláspontja szerint eljárási jogosultsága a médiahatóságnak nincs. Az eljáró tanács véleménye szerint a panaszbeadvány sem döntően azt kifogásolja, hogy álláspontját nem jelenítették meg, hanem a műsorban elhangzott orvos-szakmai megállapítások ténybeli alapját és helyességét vitatja, s lényegében ténybeli helyreigazító közlemény megjelentését kérte a műsorszolgáltatótól. A valótlan és sértő tényállításokkal kapcsolatos kifogások ügyében viszont más állami szerveknek van joga eljárni, amelyekhez fordulás joga nyitva álla a panaszos előtt. Az eljáró tanács kifejtette továbbá, hogy nem folytathat le arra vonatkozó bizonyítást, hogy a műsorban elhangzott állítások addiktológiai, illetve más orvos-szakértői, vagy szociológiai szempontból megállják-e a helyüket. Ennek megfelelően a panaszos által a tárgyaláson előterjesztett (egyebekben aláírás nélküli) orvosi állásfoglalást a tanács kirekesztette a bizonyítékok mérlegelése köréből. A panaszos beadványából megállapítható volt továbbá az is, hogy a műsorszolgáltató törekedett arra, hogy a panaszos álláspontját megismerje és közölje, hiszen többször is megkereste a jogvédő szervezet ügyfélszolgálatát. Az eljáró tanács végezetül utalt arra is, hogy konkrétan és pusztán orvosi szakkérdésekkel összefüggésben a panaszos érintettsége sem állapítható meg egyértelműen, mivel a panaszos a drogfogyasztó kismamák által világra hozott gyermekekkel való gondoskodás és szülőkkel való foglalkozás kapcsán, mint mentálhigiéniás jogvédő alapítvány minősül érintettnek. A drogfüggő anyák gyermekeiben esetlegesen kialakuló kábítószer-függőség orvos-szakértői megítélése, és az ezzel kapcsolatos tudományos vitának a műsorban megjelenő megállapításai tekintetében viszont érintettnek a panaszos nem minősülhet. Az állásfoglalással szemben O. J., a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány elnöke a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő, amelyben az alábbiakat fejtette ki. A fellebbezést benyújtó kéri a Testületet, hogy a Panaszbizottság határozatát megváltoztatni, és a panasznak helyt adni szíveskedjen. A Panaszbizottság a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdésében rögzített sokoldalú, tényszerű, időszerű, tárgyilagos és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének teljesülését vizsgálva utasította el a panaszt. Álláspontja szerint a műsorszám nem felelt meg a fent hivatkozott törvényi kötelezettségnek, amelyet a panaszában részletesen kifejtett. Véleménye szerint a Panaszbizottság a panaszt félreértette, és úgy értelmezte, hogy az a műsorszámban közöltek ténybeli alapjainak kivizsgálására irányult. Ezzel szemben az általa hivatkozott szakmai véleményeket azért tárta a Panaszbizottság elé, hogy igazolja, a műsorszámban elhangzott véleményekkel szemben létezik eltérő szakmai vélemény. A panasz alapja elsősorban az volt, hogy az általa bemutatott szakmai vélemény a műsorban egyáltalán nem jelent meg, és annak megjelentetésére törekvés sem volt. 1. A Panaszbizottság állásfoglalásában két helyen is arra hivatkozik a panasz elutasításának indokaként, hogy a panaszos a műsorszámban kifejthette álláspontját. Ez valótlan tényállás megállapítása.
2
Az állásfoglalás szerint: — „A sugárzott műsorszámból megállapítható ugyanis, hogy a panaszos álláspontja ismertetésre került, hiszen a jogvédő szerv kuratóriumának egyik tagja is meg volt szólítva, aki az interjú kapcsán elmondhatta az álláspontját” — „Magából a panaszos beadványából az is megállapítható továbbá, hogy a műsorszolgáltató törekedett arra, hogy a panaszos álláspontját megismerje és közölje, hiszen többször is megkereste a jogvédő szervezet ügyfélszolgálatát” Ezzel szemben: — A műsorban megszólaltatott anonim személy („Vera” néven nyilatkozó nő) nem ismertette az alapítvány álláspontját. Ez annál is inkább lehetetlen lett volna, mivel a műsorkészítőnek a műsor elkészítésekor tudomása sem volt arról, hogy az interjúalany bármely szervezetnek tagja vagy tisztségviselője, részint — értelemszerűen — az interjú során az alapítvány álláspontjának kifejtésére nem kérhette fel, és a nyilatkozó az alapítvány álláspontját nem ismertette. (A nyilatkozó személy egyedül 2004. évi terhessége és szülése történetéről számolt be, és kizárólag személyes információkat közölt. Ezt helyezte később a műsor „nem megfelelő szövegkörnyezetbe”, amikor azt állította, ő egy kábítószerfüggő és gyógyszeres kezelésre szoruló újszülött édesanyja volna, ráadásul 2007. évben született második gyermekét bemutatva. A műsorkészítő állításai közül egyetlen egy sem igaz, de a Panaszbizottságot nem ennek megállapítására kérte panaszában.) — A panaszos Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítványról, vagy az alapítvány álláspontjáról a műsor nem tesz említést. A MEJOK ügyfélszolgálatát a Kékfény stábja személyesen egy alkalommal kereste fel, de sem ekkor, sem az előtte lefolytatott telefonbeszélgetések során nem kívánt az alapítvány álláspontjával megismerkedni. (Az ügyfélszolgálatukon kizárólag amiatt jelent meg a műsorkészítő, hogy egy végül be nem mutatott interjút rögzítsen egy olyan személlyel, aki nem az alapítványt képviselte, és a szervezettel semmilyen jogviszonyban nem áll. A helyszínt biztosították a felvételhez, illetve elérhető információkra hívták fel a megjelent riporter figyelmét.) Természetesen, ha a műsorkészítő törekedett volna az alapítvány álláspontjának megismerésére, arra látogatásakor lett volna lehetősége, azonban a valóságban ilyen törekvése egyáltalán nem volt, az alapítvány álláspontjáról nem érdeklődött, és ilyen álláspont a műsorszámban nem merült fel. — A történtek során — telefonon történt jelentkezésekor, majd személyesen is — felhívta a műsorkészítő figyelmét arra, hogy melyek az alapítvány álláspontjával egyező információk, és azokat milyen módon ismerheti meg. Álláspontja szerint ugyanis a műsorkészítőnek kötelessége arra törekedni, hogy körültekintően járjon el, és az elérhető véleményeket megismerje. Kiemelten azt ajánlotta a műsorkészítő számára, hogy jelenítse meg „A kábítószer-fogyasztó várandós nők és gyermekek ellátása” című protokoll-tervezetbe foglalt szakmai álláspontot, amelyet az Egészségügyi Minisztérium (FüM) felkérésére az Országos Addiktológiai Intézet (OAI) és a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium közölt a 2007. évben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a dokumentum elérhető a www.eum.hu (Egészségügyi Minisztérium) és a www.jozanbabak.hu (Józan babák Klub) című oldalakon. A műsorkészítő ezek megismerésére nem törekedett, a műsorban a protokoll-tervezet és az alapítvány egybeeső álláspontja egyáltalán nem jelent meg, csak azokkal ellentétes álláspontot ismertető vélemény.
2.
3
A műsorkészítő által bemutatott vélemény szerint: „A drogos csecsemőknél viszont általában már pár órával a szülés után jelentkeznek az elvonási tünetek. Tüsszögés, hasmenés, láz. Ez történik, ha az anya enyhébb kábítószert használt.” Ezzel szemben a műsorban nem jelent meg a panaszos MEJOK álláspontja. A már említett, „A kábítószer-fogyasztó várandós nők és gyermekeik ellátása” című protokoll-tervezet, amelyet a Panaszbizottság számára is csatolt a panaszához, a következőképpen fogalmaz: „Marijuana – használata terhesség alatt nem növeli a szülészeti komplikációkat. A testméretek csökkennek. Finom viselkedésbeli eltérések figyelhetők meg a csecsemőknél, de ez nincs evidencia-szinten bebizonyítva”. Tekintettel arra, hogy a protokoll nem tesz említést a) elvonási tünetekről, amelyek b) a szülés után pár órával jelentkeznek, c) ezen belül tüsszögésről, hasmenésről, lázról, nyilvánvalóan eltérő véleményt képvisel, mint a műsorkészítő által bemutatott vélemény, ugyanakkor a műsorszámban nem jelenik meg. 3. A mindennapos szóhasználatban a műsorkészítő által hivatkozott enyhébb, vagy enyhe kábítószerként főként a marihuánát szokásos megnevezni, ám nagyon ritkán ilyennek nevezik még például az ecstasy-t, vagy az LSD-t is. A műsorkészítő ezek (marihuána, ecstasy, LSD) használata kapcsán mutatatta be a műsorszámban megszólaló „Vera” esetét, aki terhessége első másfél hónapjában alkalomszerűen (rekreációs céllal) élt a sorolt kábítószerekkel. Az esethez azt a véleményt is hozzáfűzte, hogy „Vera” gyermeke ezek után kábítószer-függőként született és a leszokást segítő gyógyszeres kezelésre szorul. Ezzel szemben a műsorban nem jelent meg az a vélemény, hogy ilyen esetben nem alakul ki az újszülött kábítószer-függősége, és gyógyszeres kezelést sem kell alkalmazni, valamint kimondottan a „leszokást” segítő gyógyszerek ezen szerek vonatkozásában nem ismertek. 4. A műsorban a riporter – Dr. Czeizel Endre genetikus közlésére hivatkozva – azt a véleményt közölte, hogy a „drogos csecsemők 85%-ának biztosan rámegy az egészsége az anyja szenvedélyére”. Ezzel szemben a MEJOK véleménye az, hogy azon csecsemők, akiknek édesanyja várandósként drogot fogyasztott, akár függő használóként is, túlnyomó részben egészségesen születnek meg, s ha esetlegesen valamely hátrányt is szenvednének a fejlődésben, az az esetek döntő többségében nem mint maradandó egészségkárosodás jelenik meg, hanem olyan kismértékű elmaradásként, amely a születés utáni időszakban korrigálható, „behozható”. A MEJO álláspontja szerint ugyanis a Magyarországon egy évben megszülető kb. 95 ezer gyermek közül nem születik minimum minden ötödik, azaz minimum kb. 19 ezer gyermek maradandó egészségkárosodással, miután – becslések szerint – legalább az édesanyák 20%-a fogyaszt várandósként is drogot. (A drogfogyasztásban döntő részt képvisel a legálisan fogyasztható nikotin, alkohol és a különféle gyógyszerek, s csak ezek után következnek a kábítószernek minősülő drogok.)
5.
4
A Panaszbizottság állásfoglalása végül korlátozná a panaszos érintettségét. „Az eljáró tanács utal végezetül arra is, hogy konkrétan és pusztán orvosi szakkérdésekkel összefüggésben a panaszos érintettsége nem állapítható meg egyértelműen, mivel a panaszos a drogfogyasztó kismamák által világra hozott gyermekekkel való gondoskodás és szülőkkel való foglalkozás kapcsán, mint mentálhigiéniás jogvédő alapítvány minősül érintettnek. A drogfüggő anyák gyermekeiben esetlegesen kialakuló kábítószer-függőség orvos-szakértői megítélése, és az ezzel kapcsolatos tudományos vitának a műsorban megjelenő megállapításai tekintetében viszont érintettnek a panaszos nem minősülhet.” Ezzel szemben a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, amely jogvédő és mentálhigiéniás célú tevékenységet is folytat, engedélyezett szociális alapszolgáltatást (szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) nyújtó szervezetként, az engedély megszerzésének kötelező feltételeként, addiktológiai rendeléssel együttesen fejti ki tevékenységét, így — a hatályos jogszabályi előírásokra tekintettel — addiktológiai kérdésekben, azok orvosi vonatkozásaiban is érintettnek minősül. (Az alapítvány ágazati azonosító jele: S0210657) 6. A továbbiakban is, az eltérő vélemények létezését igazolandó, csatolta fellebbezéséhez 1. számon: „A kábítószer-fogyasztó várandós nők és gyermekeik ellátása” című protokoll-tervezetet (Egészségügyi Minisztérium — Országos Addiktológiai Intézet — Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, 2007); 2. számon: M. P. addiktológiai konzultáns (Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány) állásfoglalását; 3. számon: T. I. G. pszichológus (Társaság a Szabadságjogokért, Médiamonitor program) véleményét. A Testület a rendelkezésére álló dokumentumok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott. A Testület megtekintette a kifogásolt műsorszámot, amelynek adott szegmensében négy embert szólaltatott meg a műsorszolgáltató. Köztük volt „Vera”, a drogosként teherbe eső, majd gyermekét megszülő anya. A Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsának állásfoglalásában az szerepel, hogy „a panaszos álláspontja ismertetésre került, hiszen a jogvédő szerv kuratóriumának egyik tagja is meg volt szólítva, aki az interjú kapcsán elmondhatta az álláspontját”. A riportfilmben nem került említésre a Magyar Emberi Jogvédő Központ Alapítvány, így a kuratóriumának egyik tagja, ebben a minőségében nem szólalhatott meg, és nem interpretálhatta a jogvédő szerv álláspontját. A Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsa ezt a megállapítását utólagosan szerzett információkból szűrte le, amelyek helytállóak is lehetnének más összefüggésben, viszont az adott műsorszámban a riportalanyok közül egyik sem a MEJOK kuratóriumának tagjaként képviseltette magát. A Panaszbizottság 1. számú eljáró tanácsának idézett megállapítása nem helytálló.
Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint:
5
„4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.” A Kékfény című műsorszám „Drogfüggő újszülöttek” elnevezésű riportfilmjében négy személyt szólaltatott meg a televízió munkatársa. A már említett „Verát”, Beke Annamária egyetemi docenst, Czeizel Endre genetikust és Gyarmati Rita pszichológust. A Testület véleménye szerint a műsorszolgáltató egyedüli joga megválasztani riportfilmjének „szereplőit”. A műsorszolgáltató a műsorszámát egy általa felállított koncepció alapján szerkeszti meg, és a benne szereplő kisfilmeket is előre kidolgozott forgatókönyv szerint építi fel. A Kékfény tematikáját és műfaját tekintve, a kifogásolt műsorszegmens bemutatásának célja bizonyos fokú elrettentés és felháborodás közlése volt. Ennek figyelembe vételével, valamint a fent idézett törvényi szakasz rendelkezésének szem előtt tartásával elmondható, hogy a riportfilmben a sokoldalúsági követelmény megvalósításához nem lett volna indokolt egy civil szervezet megszólaltatása. Mindezekre tekintettel a Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató a 2007. október 8-án sugárzott Kékfény című műsorának kifogásolt szegmensével nem sértette meg az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat. A fent leírtakra tekintettel a Testület meghozta határozatát, amelyben a Magyar Emberi Jogvédő Központ által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek részben helyt adott, és a Panaszbizottság 23-3-1569/2007. számú állásfoglalásának indokolását megváltoztatta, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította. E határozattal szemben az Rttv. 51. § (3) bekezdése alapján, közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni.
Budapest, 2008. január 30. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s.k. elnök
6
