ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 192/2008. (I.23.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Duna Televízió Zrt. Műsorszolgáltatóval (1016, Budapest, Mészáros u. 48-54.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Duna Televízió Zrt. Műsorszolgáltató 2007. október 3-án 18:57:15 kezdettel sugárzott Gyermekkor Alapítvány társadalmi célú hirdetésével megsértette az Rttv. 13. § (1) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a Duna Televízió Zrt. Műsorszolgáltató 2007. október 24-én 09:17:26 kezdettel sugárzott „ÁLLAT-BARÁT Magazin” című műsorral megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében, hivatalból vizsgálta a Duna Televízió Zrt. Műsorszolgáltató Duna TV csatornájának 2007. október 3-i és 24-ei műsorszolgáltatását. I. 2007. október 3-án a 18:57:15-kor kezdődött társadalmi célú hirdetésben a Gyermekkor Alapítvány megbízásából a következő hangzott el: „Kevés szülő tudja, hogy világszerte majd, egymillió gyermek halálát okozza a pneumococcus baktérium általi fertőzés minden évben. Agyhártyagyulladást, vérmérgezést, tüdő- és középfül gyulladást okozhat. Az Ön gyermeke is veszélyben lehet!
De a fertőzés elkerülhető, óvja kisbabáját! Ma már léteznek hatásos pneumococcus elleni védőoltások. A megelőzés lehetőségeiről érdeklődjön gyermekorvosánál! A pneumococcus fertőzés megelőzése céljából alkalmazott védőoltás (úgyis, mint gyógyászati eljárás, úgyis, mint oltóanyag, gyógyszer) kizárólag orvosi rendelvényre vehető igénybe, tehát ennek megfelelően az érintett közlés függetlenül attól, hogy konkrét oltóanyagot vagy gyárat népszerűsített-e, valószínűsíthetően megsértette az Rttv. 13. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést. „13. § (1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot.” II. A Műsorszolgáltató 2007. október 24-én a 09:17:26-kor kezdődött „ÁLLAT-BARÁT Magazin” c. műsorszámban interjút sugárzott a VET-Profil Kft. képviselőjével, dr. Répási Gábor állatorvossal. 9:28:50-kor a kutyák megfelelő táplálásáról volt szó, eközben inzerten a FLATAZOR állateledel termékcsalád képe jelent meg. A fentiek alapján a hatóság az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértését valószínűsítette: „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.”
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a Testület 2007. november 23-án és 26-án postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A két nyilatkozattételre történő felhívást a Műsorszolgáltató a tértivevény alapján 2007. november 27-én és 28-án vette át.
2
A Műsorszolgáltató válaszai levél útján 2007. december 17-én érkeztek meg a Testülethez. A Műsorszolgáltató részéről Dr. Lehner Katalin válaszolt, aki leveléhez csatolta ügyvédi meghatalmazását is. A Műsorszolgáltató válaszai az alábbiak szerint foglalható össze: I. Rttv. 13. § (1) bekezdés megsértése: 1. „A T. Hatóság Ügyfelünk 2007. szeptember havi műsorának ellenőrzése során is – ügyszám: 23-55/40/07 – észlelte már ugyanezen társadalmi célú hirdetés közzétetelét, és ezzel összefüggésben a jelen üggyel azonos megállapítást tett. Kérjük a T. Hatóságot, hogy amennyiben erre lehetőséget lát, úgy a két ügyet egyesítve kezelje.” 2. Reklám az, ami az Rttv. reklám fogalmának (Rttv. 2. § 41. pont) mindhárom tartalmi elemét megvalósítja: ellenérték vagy ellenszolgáltatás a műsorszolgáltatónak, műsorszám és valamely termék stb. népszerűsítését szolgálja. A három elem közül csak egyetlen elem valósult meg: műsorszám. Azáltal, hogy a vizsgált műsorszám nem reklám, nem valósulhatott meg az Rttv. 13. § (1) bekezdés megsértése sem, hiszen az csak reklámokra vonatkozik. 3. A Műsorszolgáltató érvelésének másik eleme az, hogy a sugárzott műsorszám nem gyógyszert vagy gyógyászati eljárást népszerűsít. „A szöveg olvasása során a néző a következőket tudja meg: létezik egy veszélyes baktérium, amely komoly betegségeket okozhat (1); a veszély minden gyermeket érinthet (2); a betegség elkerülhető (3); az elkerülés lehetőségeiről a gyermekorvosok tudnak tájékoztatást adni (4).” „Nincs tehát utalás semmiféle termékre, gyógymódra stb. .A műsorszám nem mutat be semmit, csak felhívja a szülők figyelmét valamire.” A fentiek alapján kéri a Műsorszolgáltató a folyamatban lévő közigazgatási eljárás megszüntetését. II. Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése „A műsorban az interjúkészítő és az interjúalany-állatorvos a műsor ezen részében arról folytattak beszélgetést, milyen a kutyák helyes táplálkozása a XXI. Században, megfelel-e a kutyáknak az, ami gazdájának az asztalán „megmaradt”. Az interjúalany álláspontja szerint a kutyák egészségének megőrzése érdekében nem megfelelő táplálék számukra az „asztali maradék”. Ezzel szemben a kutyaeledelek, amelyeket kifejezetten erre ügyelve állítanak elő, már megfelelnek a XXI. Század elvárásainak. Az ezen beszélgetés közben a képernyőre bevillantott kép alapján nem állapítható meg a termék neve, gyártója, sőt maga a termék sem – nézőként mindössze gyaníthatjuk (de pusztán a bemutatott csomagolás forma alapján), hogy állateledelt látunk (még az sem biztos, hogy kutyaeledel!). A T. Hatóság által közölt gyártónév kizárólag a kép kimerevítése esetén állapítható meg, amit a műsor nézője televíziókészülékén nem tehet meg, így a néző számára a gyártó- vagy terméknév és/vagy a termék maga nem beazonosítható. Az interjú során sem a gyártó-, sem terméknév nem hangzik el.” A fentiek alapján a Műsorszolgáltató kéri a közigazgatási eljárás megszüntetését.
3
A Testület álláspontja a Műsorszolgáltató által előadottakra: 1. A Műsorszolgáltató által kért két ügy egyesítése nem valósítható meg, mert a Testület 2745/2007. (XII.6.) számú ORTT határozatával már döntött a korábbi üggyel kapcsolatosan. A jelen két közigazgatási eljárást - Rttv. 13. § (1) és 10. § (5) bekezdés megsértését – a Testület egyesítette, arra tekintettel, hogy ugyanazon Műsorszolgáltató, azonos (októberi) időtartamára vonatkoznak a megállapítások. 2. Rttv. 13. § (1) bekezdés megsértése: A Duna TV társadalmi célú hirdetésben tette közzé az alábbi szöveget: „Kevés szülő tudja, hogy világszerte majd, egymillió gyermek halálát okozza a pneumococcus baktérium általi fertőzés minden évben. Agyhártyagyulladást, vérmérgezést, tüdő- és középfül gyulladást okozhat. Az Ön gyermeke is veszélyben lehet! De a fertőzés elkerülhető, óvja kisbabáját! Ma már léteznek hatásos pneumococcus elleni védőoltások. A megelőzés lehetőségeiről érdeklődjön gyermekorvosánál! A Testület álláspontja szerint - a műsorszolgáltató válaszában kifejtettekkel ellentétben – létezik egy 5. pont is a szpotjában, amely azt mondja, hogy „Ma már léteznek hatásos pneumococcus elleni védőoltások”. Ezen mondat egyértelműen megnevezi a hatásos gyógyászati eljárást, a védőoltást. Továbbá a pneumococcus elleni védőoltás kizárólag orvosi vényre vehető igénybe. Az Rttv. 13. § (1) bekezdése egyértelműen tilalmazza a kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. A Testület álláspontja szerint orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszerek, gyógyászati eljárást népszerűsítő reklámja nem tehető közzé, orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszerek, gyógyászati eljárások csak reklámban tehetők közzé. A Műsorszolgáltató az Rttv. vonatkozó szabályait, és rendszerét megkerülve adta le társadalmi célú hirdetésben a pneumococcus elleni védőoltás szpotját. A Testület álláspontja szerint gyógyászati eljárás reklámja abban az esetben is tilalmazott, ha egyébként felvilágosító tevékenységet is jelent. A fentiek alapján a vizsgált pneumococcus elleni védőoltásra vonatkozó szpot sem társadalmi célú hirdetésként, sem reklámként nem sugározható. A fentiek alapján a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 13. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezést. 3. Az Rttv. 10. § (5) bekezdés megsértése: Az Rttv. értelmező rendelkezéséről szóló 2. § 4. pontja a burkolt reklámot az alábbiak szerint definiálja:
4
„4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” Az Rttv. 10. § (5) bekezdése a burkolt reklám sugárzását tiltja: „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” Az ORTT 247/1997 (X.30.) számú burkolt reklámra vonatkozó állásfoglalása az alábbiakat rögzíti: „1.2.pont Semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel a szerzője, illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan. (Ettől függetlenül: az ORTT azt vizsgálja, hogy a törvényben előírt magatartás megjelenik-e a képernyőn, vagy megszólal-e a rádióban.)” Az ORTT a műsorszám adott riportjával kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: A riportalany titulusát az ötperces interjúban hat alkalommal tüntetik fel az alábbiak szerint: „állatorvos, Vet profil Kft.” A Vet-profil Kft. állatgyógyászattal, állatgyógyászati termékek, kutya-macska eledelek és felszerelések forgalmazásával foglalkozik 1995 óta. A Cég a honlapjának tanúsága szerint kizárólagos magyarországi forgalmazója a Flatazor, Dynavena, Rogz és a Neolait termékeknek. Az ötperces interjú alatt 09:25:21 kor távolabbról mutatnak be egy falon lévő plakátot, ahol jól olvasható a Flatazor felirat, majd pár másodperccel később ráközelítve látható ugyanezen felirat négy-öt másodperces időtartamban. A továbbiakban 09:28:07-09:28:12 között újra az előbbi fali plakát látható a Flatazor felirattal. Ezt követették 09:28:50-es kezdettel a pár másodpercre Flatazor felirattal felvillantott termékek. A Testület álláspontja – a Műsorszolgáltató nyilatkozatával ellentétesen – bár egyértelműen nem mondható, hogy kutyaeledelről van szó, de a szöveg környezete (az egészséges állateledelekről szóló riportban) azt sugallja, hogy állateledelről van szó. Egy termék képének (név, csomagolás) bemutatása anélkül is, hogy kiderülne konkrétan mire való az, megvalósíthatja a burkolt reklámot, ha hangsúlyosan jelenik meg. Másfelől reklámok esetében a pár másodperces bevillantások néha nagyobb hatást váltanak ki a nézőből, mintha folyamatosan percekig mutatnák.
5
A Testület álláspontját a 2004.évi 163. számú BH is alátámasztja, amely az alábbiakat rögzíti: „Burkolt reklám az is, ha a nézők számára nem derül ki, hogy a több ízben hangsúlyosan megjelenő felirat milyen termékre vonatkozik, az mire szolgál, és hol lehet beszerezni. A riport témája (jelen esetben az alapinformáció) a kutyák helyes táplálkozása és az állateledelek voltak. A Testület álláspontja szerint a Flatazor felirat több alkalommal történő mutatása, majd termékeken történő bemutatása burkolt reklám. A termékeken elolvasható Flatazor Puppy és Adult által maga a termék beazonosítható. A Testület álláspontja szerint a fent leírtak azon irányba terelik a nézőt, hogy a utánanézzen a Flatazornak mint terméknek, és a szövegbe ágyazva azt sugallja, hogy a legmegfelelőbb termék/állateledel a kutyák számára. A Fővárosi Ítélőtábla az alábbiakat mondja ki: „Semleges információnak olyan közlés- akár képben, hangban vagy írásban valómegjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD. 4/2005.70)” [4.Kf. 27.235/2006/5. Fővárosi Ítélőtábla számú ítélete] A teljes műsorszámot figyelembe véve a Műsorszolgáltató burkoltan reklámozta a Flatazort. A burkolt reklám fogalmi elemei megvalósultak. Műsorszámon belül volt tapasztalható, semleges információ látszatát keltette, illetve a nézőt a termék igénybevételére/vásárlására szolgáltatás igénybevételére ösztönözte/ösztönözhette. A Flatazor feliratok feltüntetése a műsor szempontjából nem volt indokolt. A fentieket alátámasztja a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata is: „Az Rttv. 10. §-ának (5) bekezdése kimondja, hogy burkolt illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi eleminek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során a vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is tekintettel kell lenni” [Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.302/2005/4. számú ítélete] „A fellebbezésben foglaltakra utalással kiemeli a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges …” [2.Kf.27.309/2005/4 számú Fővárosi Ítélőtábla döntés]] Az Rttv. 3. § (1) bekezdés alapján a műsorszolgáltatás tartalmáért a Műsorszolgáltató felelősséggel tartozik, így az adott riportért, annak képi, hangi megjelenítésért is. „3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján 6
szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” A termék plakátjának feltüntetése, arra fókuszálás, és a konkrét termék képének bemutatása a riporthoz, annak alaptémájához - az állatok egészséges táplálása - nem kapcsolódott elengedhetetlenül, így a fentiek alapján, olyan kiegészítő információnak minősíthetők, amelyek a nézőket a termék megvásárlására ösztönözhették, így megvalósult a burkolt reklám, és ezért a Műsorszolgáltató megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. A Testület a szankció fajtájának és mértéknek meghatározása során figyelembe vette, hogy • Rttv. 13. § (1) bekezdés : 2006.évben nem, 2007. évben egy alkalommal állapított meg a Testület Rttv. 13. § (1) bekezdés sérelmét a 2745/2007. (XII.6.) számú határozatával (azonos szpot miatt, s ezen testületi döntésről jelen törvénysértés elkövetésekor a Műsorszolgáltatónak még nem volt tudomása). • Rttv. 10. § (5) A Műsorszolgáltató ritkán követ el ilyen típusú jogsértést (2007. évben mindössze négy alkalommal), ezért mindkét esetben az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített szankciót alkalmazta. „112. § (1) … a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére,…” Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2008. január 23. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György elnök
7
