Februári nyitóoldal
FEBRUÁR
FEBRUARIUS Február már az antik Rómában is az évvégi vígasságokat követõ testi-lelki purgálás idejének számított. A hónap latin neve is a szabin februm (tisztulás) szóból ered. Februa (engesztelõ) pedig Mars isten anyjának, Junónak egyik mellékneve; ahogy Februa életet adott Marsnak, úgy ad helyet február márciusnak. Rómában február 10-e volt a tavasz hivatalos kezdõnapja, 11én Quirinus termékenységistennek áldoztak és bolondünnepet tartottak; 13-24 között az elhunyt szülõk és más holtak engesztelésének idõszaka volt (Parentalia). Tisztító célzatú ünnepek: 15én a farkasûzõ és férfiavató Lupercalia; 19-én a matrónák mutattak be áldozatot a ház és a holtak védõisteneit (Lares) szülõ Lara istennõnek, a csend nimfájának; 22-e a szeretet ünnepe, és a halottak bankettje; 23-a Terminalia napja, amikor Terminust köszöntötték, a határok istenét (a régi naptárban február volt az év utolsó hónapja, határa); 24-e pedig a Regifugium (királymenekülés) napja. Az õsidõkben az uralkodásra kijelölt idõ lejártával, az év végén a királyt feláldozták. Ekkor volt még a Fornaccalia, a sütõkemence istennõjének, Fornaxnak ünnepe, valamint egy másik halotti ünnep, a Feralia (neve az inferna, azaz az alvilág szóból ered). A keresztény hagyományban február a nagyböjt kezdete, ahogy régi magyar neve is mutatja: Böjtelõ hava. Csillagászatilag február a Halak hava, mert ekkor a Nap a Halak jegyében jár (február 21. március 20).
24
2008 BÖJTELÔ HAVA 1 2
P
Ignác, Virgínia
Szo Karolina, Aida
3
V
Balázs
4
H
Ráhel, Csenge
5
K
Ágota, Ingrid
6
Sze Dorottya, Dóra, Titanilla
7
Cs
Tódor, Rómeó
8
P
Aranka, Jutocsa
9
Szo Abigél, Alex
10
V
Elvira
11
H
Bertold, Marietta
12
K
Lídia, Lívia
13
Sze Ella, Linda
14
Cs
Bálint, Valentin
15
P
Kolos, Georgina, Gina
16
Szo Julianna, Lilla
17
V
Donát
18
H
Bernadett
19
K
Zsuzsanna
20
Sze Aladár, Álmos
21
Cs
Eleonóra, Norina
22
P
Gerzson, Zétény
23
Szo Alfréd, Mirtill
24
V
Mátyás, Jázmin
25
H
Géza, Alexander
26
K
Edina, Szvetlána
27
Sze Ákos, Bátor
28
Cs
Elemér
29
P
Szökônap
Február 1. 130 éve történt (1878) Megszületett Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építész, az elsô magyar olimpiai bajnok. Az 1896-os athéni olimpián szerezte Magyarország elsô és második olimpiai aranyérmét gyorsúszásban 100 és 1200 méteren. Labdarúgásban kétszeres magyar bajnok, és egyszeres válogatott volt. Az 1924-es szellemi olimpián ezüstérmet nyert. Február 3. 520 éve történt (1488) Partra szállt Bartholomeo Diaz, portugál felfedezô a Jóreménység-fokán. Február 4. 60 éve történt (1948) Megszületett Alice Cooper amerikai rocker. Február 5. 50 éve történt (1958) Meghalt Berki Lili drámai színésznô, a magyar némafilmek egyik ünnepelt színésznôje, Gózon Gyula felesége. 130 éve történt (1878) Megszületett Andre-Gustave Citroen francia autógyáros. 220 éve történt (1788) Megszületett Kisfaludy Károly dráma- és elbeszélésíró, költô, szerkesztô, festô (A Tatárok magyarországon). Február 6. 90 éve történt (1918) Meghalt Gustav Klimt osztrák festô, a bécsi szecesszió alapítója.
Február 12. 110 éve történt (1898) Meghalt Barabás Miklós festô, grafikus, akadémikus. Február 13. 60 éve történt (1948) Megalapították a Kossuth-díjat. Az elsô alkalommal 110-en részesültek ebben az elismerésben, többek között posztumusz díjként Bartók Béla, József Attila és Derkovits Gyula. Február 14. 550 éve történt (1458) A Duna jegén megválaszott Mátyás király megkezdte kormányzását. 640 éve történt (1368) Nürnbergben megszületett Zsigmond magyar király (egyidejûleg német és cseh király, német-római császár), akinek uralkodása legvégén tört ki a Budai Nagy Antal vezette parasztfelkelés. Február 17. 60 éve történt (1948) Megszületett Cserhalmi György színész (Szerelmem, Elektra, Az ötödik pecsét, Mephisto, Dögkeselyû). Február 18. 70 éve történt (1938) Megszületett Szabó István Oscar-díjas filmrendezô. (Mephisto, A napfény íze) 110 éve történt (1898) Megszületett Enzo Ferrari olasz autókonstruktôr, sportautógyáros (Ferrari). Február 22. 220 éve történt (1788) Megszületett Arthur Schopenhauer német filozófus (A világ mint akarat).
Február 8. 180 éve történt (1828) Megszületett Jules Gabriel Verne francia író.
Február 23. 180 éve történt (1828) Meghalt Fazekas Mihály író, költô, botanikus, a Lúdas Matyi írója, a debreceni Füvészkert tervezôje.
Február 10. 110 éve történt (1898) Megszületett Bertolt Brecht német író, színházi rendezô (Kurázsi mama és gyermekei).
Február 23. 70 éve történt (1938) Prágában megszületett Jiri Menzel Oscar-díjas cseh rendezô, színész (Sörgyári capriccio).
Február 11. 110 éve történt (1898) Megszületett Szilárd Leó atomfizikus, az atomreaktor és a nukleáris láncreakció elméletének megalkotója.
Február 26. 200 éve történt (1808) Megszületett Boka Károly cigányzenész, aki Kossuth Lajosnak is kedvenc muzsikusa volt.
25
FEBRUÁR
Évfordulók
FEBRUÁR
Lelki útravaló
Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz (Ap.csel. 16:31) Pál apostol mondta ezeket a szavakat a börtönõrnek, amikor õ kétségbeesve kérdezte tõle: mit kell nékem cselekednem, hogy üdvözüljek? A válasz a fenti idézet azt a következõ lépést tartalmazza, ami nélkül nincs üdvössége sem neki, sem másnak. Valóban mit jelent hinni? A mai ember számára gyakran nem vonzó fogalom, magánügynek tekinti. A börtönõr számára ez a kérdés nem misztikus, vallási magánügyet jelentett, de egy új kapcsolat elsõ lépését, ami addig hiányzott az életébõl. A hit valójában nem vallásos viselkedés, hanem kapcsolat Istennel, életforma, amelynek valóságos és szellemi alapjai, áldásai vannak. A hit egy új kapcsolat kezdete. Három fontos pillére van: Biblia, Jézus Krisztus, Szent Lélek (Szent Szellem). 1. Biblia, Isten Igéje. Ha érzéseinkre kellene hagyatkoznunk, nagyon bizonytalan lehetne a hitünk. Változna idõjárástól, étkezésünk, sikereink vagy kudarcaink stb. függvényében. A Bibliában található Isten ígéretei azonban nem változnak és ezekre építhetünk, ezekben bízhatunk. A hit ebben a vonatkozásban bizalom Istenben, az Õ ígéreteiben. Pl. Ime az ajtó elõtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok és õ énvelem. (Jel. 3:20) Az ajtónyitás Jézus behívása, befogadása az életünkbe; a vacsorálás, az együtt étkezés: a Vele töltött idõ, a barátság jele. Az ígéret, hogy Jézus velünk lesz, tartalmaz egy másik ígéretet is: az örök életet. Jézus mondta: És én örök életet adok nékik (Ján. 10:28) Az örök élet az Újszövetségben egy olyan élet, ami Istennel a Jézus Krisztus által ápolt kapcsolatból fakad, és a síron túl folytatódik az örökkévalóságban is. 2. Jézus Krisztus. A közelmúltban azt tanították, hogy mitikus alak. Ma már ez komolytalan állítás, hiszen a Biblián kívül más források is igazolják, hogy Jézus élt. Két római történész: Tacitus és Suetonius valamint Josephus Flavius, zsidó történész is írt róla. Az Újszövetséget Kr. u. 40100 között írták, amelybõl több mint 5000 görög, több mint 10 000 latin és 9300 egyéb kézirat van a birtokunkban. Ezen bizonyítékok sokfélesége magasan felette áll minden más prózai iratnak. Ki is volt Õ? Egy ember, egy vallási tanító vagy több ennél? Mit mondott önmagáról? Amikor megkérdezték tõle: Te vagy-e a Krisztus az áldott Isten Fia?, így felelt: Én vagyok. És meglátjátok majd az embernek Fiát ülni a hatalomnak jobbján, és eljön az ég felhõivel. (Mrk. 14r.) Jézus tanításai az egész világon ismertek és ma is nagyon hasznosak. Cselekedetei. Csodáival ezreket vendégelt meg, vak szemeket nyitott meg, süketnémát hallóvá beszélõvé tett, a bénát képessé tette, hogy újra járjon... Különös szeretettel fordult azok felé, akiket mások elkerültek. Az alázat és önzetlenség példaképe, a kedvesség, az öröm a segítõkészség jellemzõ rá. Feltámadása. Feltámadt, ez a kereszténység sarokköve. Megjelent a tanítványoknak. Péter apostol azt mondta. együtt ettünk, és együtt ittunk õvele minekutána feltámadott halottaiból (Ap.csel.: 10:41) Tizenegy alkalommal találkozott tanítványaival feltámadása után. Raj-
26
3. Szent Lélek. A Szent Lélek vagy helyesebben Szent Szellem, Isten harmadik személye. A teremtés történetben már találkozunk vele. (I. Móz. 1:1-2) Kezdetben teremtette az Isten az eget és a földet. A föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Szelleme lebegett a vizek felett. Máriának, Jézus anyjának angyal jelent meg ezzel az ígérettel: A Szent Lélek száll te reád és a Magasságosnak ereje árnyékoz meg téged (Luk. 1:35) És késõbb ismét angyal jelentette be a pásztoroknak: mert született néktek ma a megtartó... Pünkösd napján aztán elõször sebesen zúgó szélként megérkezett a Szent Szellem, betöltötte az apostolokat és mintegy háromezer emberbõl megalakult az elsõ keresztény gyülekezet. Azóta a Szent Szellem korszakát éljük és ma is hatása alá kerülhet mindenki, aki megtér és megkeresztelkedik (bemerítkezik). Ez kapcsolatot jelent Istennel. A Szent Szellem által lényünk mélyén tudjuk, hogy Isten gyermekei vagyunk. (Róm. 8:16) a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ez belsõ meggyõzõdés, amelyet tudunk, éppúgy, amint azt is, hogy melyik családhoz tartozunk. Azzal kezdõdhet, mint a börtönõrnél: hinni, bízni Jézus Krisztusban. Egy imával behívni az életünkbe. Olvasni a bibliát, csatlakozni Isten családjához. Ez a megtérés elsõ lépése. Kis lépés, de nagy ugrás az életünkben, amely valós alapokon nyugszik. HARSÁNYI GÁBOR Forrás Baptista Gyülekezet, gyülekezetvezetõ
Hit, egyház, mûvészet Beszélgetés Dr. Békési Sándor dékánnal Kerületünk legrégibb, rangos felsõoktatási intézményében, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán az idei tanév a százötvenkettedik. Egy héttel a tanévnyitó elõtt, hivatalában találkoztam Dr. Békési Sándor dékán úrral. Békési Sándor dékán úr a harmadik tanévét kezdte mint dékán, röviden bemutatná azt az életutat, amely idáig vezetett? A kerülethez nagyon sok szállal kötõdöm, kezdve a szakközépiskolával, amelyet itt végeztem a Török Pál utcában, az úgynevezett Kisképzõ-ben, ahol 1972-ben érettségiztem. A szakmát volt módom jól megtanulni. Emlékszem, az elsõ emeleti ablakból sokszor nézegettem a Kálvin téri templomot. Szóval a tinédzser koromat ebben a kerületben töltöttem. Majd a Pannónia Filmstúdióba kerültem, ahol összesen 20 évet dolgoztam, közben 2 évet katonáskodtam, majd elvé-
27
FEBRUÁR
tuk kívül több mint 500 ember is látta még, találkozott vele. Jézus Krisztus személye a történelem során emberek millióira volt, van és lesz hatással minden földrészen és nemzetben. Nem mitikus alak, de megbízható, valós alapja a hitnek.
FEBRUÁR
geztem az Ipamûvészeti Fõiskolát animáció-grafika szakon. A Filmstúdióban voltak önálló munkáim is, mint például a görög mitológiai témájú sorozat. Visszatérésem a IX. kerülethez azzal kezdõdött, hogy kerestem a helyemet az egyházban. A kikonfirmálás után tizenöt évvel bejöttem a Teológiára, mert szerettem volna itt tanulmányokat folytatni. Dr. Karasszon István professzorral beszélgettem akkor, hogy miképp lenne erre mód? Õ kérdezte meg, hogy járok-e egyáltalán gyülekezetbe? Amikor kiderült, hogy nem, akkor ajánlotta a Kálvin téri Gyülekezetet és annak lelkipásztorát, Molnár Miklóst. El kezdtem járni a Kálvin téri ifibe, majd egyre aktívabb tagja lettem az egyházközségnek. Itt keresztelkedett meg a feleségem, és itt kötöttünk házasságot is. Majd hosszabb ideig presbitere voltam a gyülekezetnek. A Teológiai Akadémia levelezõ tagozatán hallgattam két és fél évig. A teológia annyira megtetszett, hogy úgy gondoltam, hogy nappalin kellene folytatni, mert úgy komoly ez az egész. Beszéltem professzoraimmal és nyelvi különbözeti vizsgáim után a második évfolyamon folytathattam nappali tagozaton a tanulmányaimat. Még két évig szerzõdéssel bedolgoztam a Filmstúdiónak. Ez a korszak nagyon nehéz volt lelkileg és fizikailag is. Harmadévtõl azonban már csak a tanulásra figyelhettem. Miután befejeztem a tanulmányaimat, beosztott lelkész lettem a Kálvin téren. Ebben a két esztendõben, 1996-98 között, Páll László lelkipásztor és dr. Hegedûs Lóránt püspök úr mellett nagyon sokat tanulhattam. A Kálvin téri gyülekezet szokásai rendszeretetre, nagyfokú pontosságra neveltek. Az egyházközségben rengeteg temetési szolgálatom volt. Szerettem ezt a szolgálatot, a temetõk mindig megnyugtatnak, mert ott már letisztulnak a dolgok. A temetésnél a vigasztalásban az utolsó szó az Igéé, az Isteni Szóé. A temetésekre nem rakodnak olyan külsõségek, amelyek elfedik a lényeget, mint például az esküvõknél. Nem tudtam, hogy a gyülekezetben meddig fog tartani a szolgálatom. Egy nap hazafele menet a Ráday utcában találkoztam dr. Szûcs Ferenc professzorommal, aki megkérdezte, hogy lenne-e kedvem óraadóként tanítani a Teológián? Ez volt a rejtett vágyam, hogy egyszer majd ott taníthassak, de nem is mertem mondani soha senkinek, mert ennek megvalósulása hihetetlennek tûnt számomra. Nagyon szeretettem az egyetemista korosztállyal foglalkozni. Az Iparmûvészeti Fõiskolán tanítottam már 8 évig animációs tárgyakat. Így aztán örömmel vállaltam el az óraadást a Hittudományi Karon 1998 õszétõl. Hitvallásismeretet és etikát tanítottam. Majd tanársegéd lettem, közben a doktori munkámat készítettem, amelyet 2003-ban védtem meg. Rövid ideig adjunktus voltam. Éppen akkor volt egy dékánváltás, mert elõdöm, dr. Németh Dávid szolgálati ideje lejárt. Dr. Szûcs Ferenc rektor úr kért fel a dékáni szolgálatra. Nehezen fogadtam el, mert nagy feladatnak tartottam, másrészt nem voltak külföldi kapcsolataim. Amikor dékán lettem, fõ célomnak azt tartottam, hogy szakmai kiegyensúlyozottság legyen a karon és úgy látom, hogy ez meg is valósult. Az már kiderült, hogy a Hittudományi Kar dékánja milyen sok szállal kötõdik a kerülethez. Az intézmény múltjában is fellelhetõek ilyen erõs kapcsolódások? A Hittudományi Kar a Ferencváros egyik legrégebbi, folyamatosan mûködõ oktatási intézménye. A Teológiai Akadémia a Széna téri (ma Kálvin tér) templom mellett nyitotta meg kapuit 1855-ben. A fõváros legrégebbi református gyülekezete teremtette meg a feltételeit a Teológiai Akadémia, majd egy rangos fiúgimnázium megnyitásának. Ez a református központ (a gyülekezet, a Teológia és a gimnázium) a XIX. század második felében nagy hatással volt a fõváros és a kerület kulturális és lelki életére. Ezt tükrözik az utcák elnevezései. Az akkori városvezetõk tudatos döntéseinek köszönhetõ, hogy a IX. kerület utcái, terei a református egyház jeles vezetõinek a neveit viselik: Kálvin János reformátorét; Török Pál püspökét, aki a Kálvin téri gyülekezet lelkésze volt 44 éven át; Gönczi Pál gimnázium igazgatóét, aki a már említett református fiú-
28
29
FEBRUÁR
gimnázium elsõ vezetõje volt. A napjainkban népszerû Ráday utca egy olyan református család nevét õrzi, amelynek a tagjai egyházunk javát szolgálták. A Teológia épületében õrzik a család nagy értékû könyvtárát. 1912-ben a Teológia jelenlegi helyére költözött, a Ráday utca 28-as szám alá, a volt dohányraktár épületébe. Ez mind a mai napig meghatározza a jellegét. Ez nem Debrecen, Sárospatak vagy Kolozsvár, ahol a teológiai iskolák még a reformáció korában kimondottan erre célra épült épületekben lelhettek otthonra. A XIX. század második felében, amikor megalapították ezt az intézményt, a liberalizmus korát élte a fõvárosi magyar kultúra és társadalom, s ezáltal nyerte el egyéniségét is a többihez képest. Jelenleg milyen szerepet tölt be a Teológia a közéletben, van-e üzenete a világ felé? A Teológiai Akadémia 1993 óta a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karaként mûködik. Ez az egyetemi rang nagyban növeli a presztizsét és a megítélését. Ugyanakkor az elvárások is nagyot nõttek vele szemben. A nagy kérdés az, hogyan tud a Hittudományi Kar együttmûködni a Bölcsészettudományi Karral. Az egyetemen belül is ahogyan ez az évkezdõ napok megbeszélésein megfogalmazódott kiderült, hogy az egyetem kovászának tekintik a Hittudományi Kart. Ez nem vezérszerep (ez nem lenne jó szó rá), hanem egy összekötõ kapocs a karok, azaz az egyes tudományok között. Ez azért is fontos, mert korunkra a (rész)tudományok darabjaikra hullottak. Minden tudomány a saját keretein belül mozog csak, miközben elveszti a többivel való kapcsolatát. Pedig erre a holisztikus rendszerezésre csak a filozófia és teológia tudományai képesek. Ez utóbbi vallásos jellegénél fogva sokkal alkalmasabb erre az átfogó, szintézist teremtõ szerepre. A XXI. század társadalmának nagy szüksége van arra, hogy a nagy egészben is lássa a dolgokat. Boldogtalan korunk embere már nem képes összerakni az eredményeket, s egyre nehezebben tájékozódik a világban, amitõl nagyon rosszul érzi magát. A teológia tudománya ezzel az igazán reformátori igénnyel és világszemlélettel segíthet eligazodni az életben. Egyetemünk a közélet része és jelenlétével a magyar kultúrában egyre inkább számolnak. Nagy igény van arra, hogy a teológia megszólaljon más területen is. Ezzel kapcsolatos, hogy megindult a protestáns teológus szak? Igen. Igény is volt már rá, hogy olyan emberek, akik már dolgoznak, szakszerû módon megismerkedjenek a teológiával, és a társadalom különbözõ területein alkalmazzák, használják annak eredményeit. Személyes kérdés: a Karon dékánsága idején Egyházmûvészeti Intézet kezdte meg a mûködését. Gondolom, ebben nagy szerepet játszott az Ön eredeti végzettsége. Milyen volt ennek a fogadtatása, a puritánságáról, egyszerûségérõl ismert vallásnak diákjaiban? Német-angol területen a teológiai esztétika teljesen elfogadott, és helye van a teológiai tudományok közt. Nálunk még nagyon új gondolat, hogy a szép nem csak függeléke, hanem szerves része a teológiának. A teológusok egy kisebb csoportjával havi rendszerességgel képmeditációs alkalmakat tartunk. Ez kiváló alkalom a vasárnapi prédikációk gyakorlásához is. A textus ilyenkor a kép, és a meditáció által jutunk el a Biblia üzenetéig. Egyháztörténeti Intézetünk folyóirata: a Porta Speciosa az idén jelent meg, épp a teológiai esztétikát felkarolandó. A Ráday Utca a Kultucca nevet is viseli, ebbe a Hittudományi Kar mennyire tud bekapcsolódni? A Teológiával szemben lévõ könyvesboltban vásárolhatják meg az érdeklôdôk a kiadványainkat. Ezt a lehetõséget igyekszünk még jobban kiaknázni. Karunknak sajnos nincsen kórusa, de szeretném, ha ez megváltozna, és a legközelebbi Református Zenei Napokon már mi is aktívan részt vehetnénk. GYÕRFFY ESZTER
FEBRUÁR
Malomipari Múzeum a Ferencvárosban A gabonaõrlés története szorosan összefonódik az emberiség történetével. A letelepülõ embercsoportok a növénytermesztés kialakulásával egyidejûleg kezdtek el foglalkozni a gabona feldolgozásával. A malomipar fejlõdésével számos olyan találmány, újítás jelent meg, ami más területen is komoly technikai elõrelépést jelentett, más iparágak fejlõdését is ösztönözte, elsõsorban az energiaforrások hasznosítása, az erõátviteli rendszerek fejlesztése, a szilárd anyagok apA Malomipari Múzeum épülete rítása és osztályozása terén. A malomipar hazánk egyik jellegzetes iparága. A Kárpát-medence különlegesen kedvezõ gabonatermesztési adottságait a régészeti leletek tanúsága szerint már az õskor emberei is felismerték. A XI. századtól pedig oklevelek is bizonyítják, hogy õseink a honfoglalást követõen kiterjedten foglalkoztak gabonaõrléssel. Erre a célra kezdetben elsõsorban kézi malmokat és vízimalmokat, valamint állatokkal hajtott ún. szárazmalmokat használtak, és viszonylag késõbb (a XVII. század végén) jelentek csak meg a szélmalmok. A XIX. század közepén forradalmi változást jelentett a gõzmalmok megjelenése. Ekkor a hazai vállalkozókedv növekedésével komoly beruházások történtek az iparágban, ami nagyon komoly ösztönzést jelentett a hazai gépiparnak. Az iparosodás idején Magyarországon a malomipar nagyjából azt a szerepet töltötte be az gazdasági életben, mint NyugatEurópában a textilipar. A XX. század elejére (1906) Magyarországon már 17 304 malom mûködött, melybõl 2569 volt gõzmalom, melyek a Kôpad a múzeum kiállításán teljes malomipari termelés 80%-át adták. A kapacitások növekedésével számos malomgépészeti találmány, újítás és technológiai eljárás révén a magyar malomipar robbanásszerû mûszaki fejlõdésére is sor került, az ország malomipara világszínvonalúvá vált, liszt- és malomgépexportunk fellendült. Számos ekkor kifejlesztett technológia a ma is alkalmazott õrlési eljárások alapját képezi. A II. világháború után a malomipar is államosításra került, amely 1948 és 1952 között zajlott le. Ezután a kisebb malmokat leállították, és lezajlott a megmaradt malmok körzetesítése; ennek
30
BOLDIZSÁR LÁSZLÓ Forrás: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 305. szám, TKM Egyesület, 1988.
31
FEBRUÁR
során mintegy 3 évtized alatt a korábbi 2282-rõl 1978ig 148-ra csökkent a mûködõ malmok száma. A leállított malmok felszámolásakor lelkes szakembereknek köszönhetõen megkezdõdött a leszerelt múzeális értékû berendezések összegyûjtése és központi elhelyezése. Ezen gyûjtemény felhasználásával jött létre 1978-ban egy zártkörû, szakoktatási célokra használt malomipari történeti kiállítás, majd 1984-ben a Ferencvárosban, a Soroksári út 24. szám alatt, egy ötszintes épületrészben megnyílt a Malomipari Múzeum. Az épület érdekessége, hogy korábban itt mûködött az 1866-ban alapított és 1939-ben leállított Concordia Gõzmalom, Budapest egyik legnagyobb malma, melyrõl a hatalmas épület belsõ faszerkezete a mai napig A Ganz-gyár hengerszéke 1876-ból árulkodik. A múzeum állandó kiállításának alapterülete mintegy 750 nm, 5 szinten, több mint 300 tárgy, 60 tabló, sok száz kép és okmány mutatja be a magyar malomipar történetét, fejlõdésének különbözõ szakaszait. A legõsibb tárgyak az i. e. 1-2. évezred õrlõkövei, valamint 4 kisebb és 2 nagyobb római kori malomkõ az aquincumi ásatásokból. Található itt több kézimalom is a középkorból, ill. számos molnárszerszám, fa és öntöttvas fogaskerekek és alkatrészek, valamint több malomi kõjárat is. A fali tablók és makettek részletesen bemutatják többek közt a vízimalmok világát és a hajómalmokat, amelyek komoly múltra tekinthetnek vissza Ferencvárosban, olyannyira, hogy stilizált formában Ferencváros címerében is szerepelnek. A kiállítás megemlékezik Széchenyi István szerepérõl, aki 1839-ben kezdeményezte a Pesti Hengermalom Társaság megalapítását, amely az elsõ nagyobb ipari részvénytársaság volt hazánkban, és az elsõ nagyobb, gyáripari jellegû malomüzem; az elsõ olyan malom, ahol kõjáratok helyett hengerszékeket és gõzgépet alkalmaztak. Ebben a malomban kezdte meg magyarországi tevékenységét 1842-ben a svájci származású Ganz Ábrahám, mint öntõmester. Õ kezdte meg a kéregöntésû õrlõhengerek hazai gyártását. A Ganz-gyárban a különbözõ (súlynyomású, rugós, karikás) hengerszékek fejlesztése elsõsorban Mechwart András nevéhez fûzõdik 1875-tõl. A múzeumban 9 eredeti, régi hengerszék látható, ezek körül is a legértékesebb az egyik elsõ Ganz gyártmányú faszekrényes hengerszék. Különlegesség az 1950-es években szabadalmaztatott Rajkai-féle gabonaszeletelõ, ami fejlesztési zsákutca volt, így ez az egyetlen fennmaradt példány. Jelentõs a múzeum gabonatisztító és õrleményosztályozó gépparkja is; látható itt az 1850es években használt hasábszita, az 1880-as évekbõl származó radiálszita, és az 1890-es évek elejérõl fennmaradt Wörner gyártmányú forgattyús síkszita is. A síkszita szintén magyar találmány, az Elsõ Budapesti Gõzmalom Rt. igazgatója, Haggenmacher Károly 1887-ben szabadalmaztatta. A múzeumban számos üzemi és laboratóriumi minõségvizsgálathoz használt mûszer és berendezés is látható, pl. magvizsgáló eszközök, kézi magszámlálók, súlymérõk, acélosságmeghatározók, búzakeménységmérõk, sikérminõség-vizsgálók (aleurometer). Mindenki figyelmébe ajánljuk ezt a páratlanul gazdag ipartörténeti múzeumot.
FEBRUÁR
A ferencvárosi gõzmalmok és életre keltõik Budapest elsõ gõzmalma 1839-ben a Lipótvárosban, a mai Vígszínház épületéhez közel jött létre. Mindenben megelõzte korát: a gõzgép használata, a hengerszékes õrlési eljárás és a részvénytársasági vállalati forma egyaránt egyedülálló jelenség volt még ekkor. A gabona õrlését Pest-Budán az 1850-es évek elõtt jellemzõen hajómalmok, patakmalmok és mezei malmok (szárazmalmok) végezték, ahol vagy vízi erõvel, vagy állati erõvel hajtották a malomköveket. A gõzmalmok az 1850-es évektõl kezdték el uralni Pest és Buda látképét. Kezdetben leginkább Budáét, majd az 1860-as évektõl mindinkább Pestét. A Duna bal partján a Lipótváros mellett a Ferencvárosban épült fel a legtöbb gõzmalom. De miért nõtt meg a gõzmalmok száma Pesten és Budán az 1850-es évektõl? A körülmények több szempontból is kedvezõen alakultak és egymás hatását erõsítették. Elõször is adott volt az acélos magyar búza, amely remek alapanyagot biztosított a magyar malomiparnak. Másfelõl a gõzgép használatával a malmok jelentõsen növelhették teljesítményüket, sõt a malomipar technológiai fejlõdése az õrlemények jelentõs minõségi javulását is eredményezte: tisztább, fehérebb lisztet tudtak gyártani nagy mennyiségben. A magyar liszt finomsága miatt keresett árucikké vált Nyugat-Európában, de még a tengerentúlon is. Mindehhez társult a szállítás fejlõdése: az országban sorra épültek a vasútvonalak, amelyek egyrészt könnyebben elérhetõvé tették a gabonatermõ vidékeket és a gõzgépekhez szükséges szenet, másrészt azokat a városokat, régiókat, ahol eladható volt a magyar liszt. Utóbbiak közül a Habsburg Birodalmon belüli városokba ráadásul vámmentesen lehetett szállítani árut, hiszen 1851-tõl eltörölték Magyarország és a Habsburg Birodalom többi része közötti vámhatárt. A Lajtán túli területek és persze Nyugat-Európa városi népességének dinamikus növekedése pedig mind jelentõsebb felvevõ piacot jelentett a magyar agrártermékek, így a liszt számára is. Ahogyan a vasútvonalak mindinkább bekapcsolták Pestet a forgalomba, amit továbbra is kiegészített a vízi közlekedés vagyis Pest a Duna nyújtotta elõnyöket is élvezte , úgy vált egyre inkább Pest a magyar gabonakereskedelem központjává. Ezt a szerepet erõsítette az itteni gõzmalmok gabonaszükséglete is, de segítette az 1854-ben Pesten létesült Gabonacsarnok, majd az 1864-tõl mûködõ Áru- és Értéktõzsde is. Nagy mennyiségben érkezhetett tehát Pestre a jó minõségû, õrölni való gabona, a szállítás feltételei sínen és vízen egyre jobban biztosítva voltak, a technológiai háttér folyamatosan megújult, volt hol eladni a magyar lisztet; nem meglepõ tehát, hogy a vállalkozók kedvezõ lehetõséget láttak a gõzmalmok mûködtetésében, így a tõke sem hiányzott az egyébként igen költséges gõzmalomépítésekhez. Mindez együtt teremtette meg a budapesti gõzmalomipar alapjait. A legtöbb budapesti gõzmalom az 1860-as években épült fel, az elsõ ferencvárosi malom is ekkor alakult. A Concordia Gõzmalom Rt. alapszabályát 1866. május 28-án hagyta jóvá a Helytartótanács. A malomépületet a Soroksári út elején, a 24. szám alatt találjuk ma is. A Concordia nyitotta meg a Soroksári úti malmok sorát. A Soroksári út kezdetben elsõsorban a Duna mint szállítási út és vízforrás közelsége, valamint a nagy kiterjedésû és sík, tehát könnyen beépíthetõ ferencvárosi telkek miatt volt vonzó az ipari beruházások számára. Késõbb vonzerejét tovább növelte a közelben felépült Fõvámpalota, s a kiépült vasúti vonalak, a megépült Elevátor és a közraktárak itt sorakozó épületei is. A Concordia részvénytársaságot 500.000 forint alaptõkével pesti vállalkozók alapították, közöttük a többség kereskedõ volt, mint a Kohen testvérek vagy Fischl Gusztáv. A fõrészvényesek
32
33
FEBRUÁR
között találjuk ugyanakkor a ferencvárosi szeszgyártulajdonos Gschwindt Mihályt is, a vállalat elsõ elnöke pedig az 1870-ben meghalt, sikeres pesti ügyvéd, Gozsdu Manó lett. A Concordia tulajdonosok közül kiemelkedik a Deutsch család, akik a malom teljes fennállása alatt meghatározó részvényesek maradtak, s a család egyes képviselõi az igazgatóságban is végig részt vettek. Az Aradról az 1850-es években Pestre érkezõ Deutsch família vagyonát terménykereskedelemmel alapozta meg, de az 1860-as évektõl ipari alapításokban is részt vállaltak, kezdetben csak mint részvényesek például pesti gõzmalmok alapításakor , késõbb viszont már mint önálló vállalkozók is, például a hatvani cukorgyár felépítésével. A család 1879-ben nemesi címet szerzett hatvani elõnévvel, 1910-ben pedig bárói rangot nyertek. A Concordia gõzmalom 1939-ig mûködött, s teljesítõképességét a legnagyobb malmok között jegyezték. A második ferencvárosi malom szintén részvénytársasági formában alakult, a társaság alapszabályát 1868. március 10-én hagyta jóvá az ipari és kereskedelmi miniszter. Ez volt a Pesti Molnárok és Sütõk Gõzmalma Rt. A malomépület ma már nem létezik, de a Liliom Gabona Tinódi utcák által határolt tömböt foglalta el a Soroksári út 12. szám alatt. A szintén félmillió forint alaptõkéjû vállalatot pesti molnárok, pékmesterek és lisztkereskedõk alapították. Az alapítók között találjuk például Haggenmacher Henriket, a Svájcból az 1850-es évek elején Pest-Budára érkezõ molnármestert, aki elõször fõmolnárként dolgozott budai gõzmalmokban, majd egy pesti malmot bérelt ki és alakított át gõzmalommá, hogy aztán 1862-ben a Lipótvárosban felépítse elsõ saját gõzmalmát. Nemcsak sikeres vállalkozó, de tehetséges szakember is volt, a nevéhez jó néhány malomipari technikai újítás kötõdik. Akárcsak az öccsééhez, aki bár az alapításban még nem vett részt, a századforduló után 17 évig volt a Pesti Molnárok és Sütõk Rt. igazgatóságának tagja. Haggenmacher Károlyt szintén malomipari szakemberként tarthatjuk számon; neve összeforrt az Elsõ Budapesti Gõzmalom Rt. történetével, ennek igazgatójaként, késõbb igazgatósági tagjaként dolgozott évtizedekig. A síkszita kifejlesztésével nemzetközi hírnevet szerzett, a találmány pedig tovább növelte a magyar liszt finomságát, tisztaságát, s ezzel a budapesti malmok presztízsét. De említhetnénk Freissleder Nándor nevét is, aki több mint két évtizedig töltötte be a Pesti Molnárok és Sütõk Rt. vezérigazgatói tisztségét. A szintén molnár szakember vezetése alatt a malom szorosan együttmûködött a Ganz-gyárral számos malomipari fejlesztés kidolgozásában, többek között a Mechwart András féle hengerszék szabadalmában. A Pesti Molnárok és Sütõk az 1920-as évek közepén beolvadt az Elsõ Budapesti Gõzmalom Rt.-be, az egykori malom helyén lakóházak épültek. A Gizella gõzmalom épülete ezzel szemben ma is látható, s szerencsére az ipari terület ingatlanhasznosítása során is megkímélték a malom többemeletes fõépületét. A Pesti Molnárok és Sütõk malmának szomszédságában épült fel a Gizella 1880-ban, a Soroksári út 16. szám alatt. A szomszédos és már mûködõ malmokhoz képest a Gizellát egy családi vállalkozás hívta életre. Krausz Mayer termény- és szeszkereskedõ, illetve józsefvárosi szeszgyártulajdonos építtette fel a malmot, amit aztán fiával, Lajossal együtt vezetett. A Bonyhád közelébõl származó családfõ az 1840-es évektõl lakott Újpesten, majd Pesten, termény- és borkereskedõként indult, de láthatóan az ipari befektetésektõl sem idegenkedett. A VIII. kerületi szeszgyárat még készen vette, s alakított rá saját vállalatot, de a IX. kerületi malomipari vállalkozásához már az ipari létesítményt is maga építtette fel. Széleskörû vállalkozói mûködése elismeréseként 1882-ben a család megyeri elõnévvel nemességet szerzett; fia, Lajos két cikluson át országgyûlési képviselõ is volt. Krausz Mayer halála után a céget a fiú, Krausz Lajos vezette tovább. Mikor 1905-ben õ is meghalt, a vállalatot testvérei örökölték, akik 1906-ban részvénytársasággá alakították azt, de a cég továbbra is teljesen családi tulajdonban maradt még több, mint egy évtizedig. Egyik ékes példája volt a kevés magyar családi részvénytársaságnak. A Gizella az államosítást is megérte, sõt az 1960-as évek közepéig folyamatosan mûködött is.
FEBRUÁR
Gizella Gôzmalom nem valósághû litográfia (a Helytörténeti Gyûjtemény tulajdona)
A Királymalom az egyetlen ferencvárosi malom, amely még ma is üzemben van, s Ferencvárosi Malom néven dolgozik. A Soroksári út 44. szám alatt épült malmot a Hedrich és Strauss nevû közkereseti társaság építtette. Strauss Emil pesti kereskedõ és a német Hedrich kereskedõ és technikus testvérpár 1877-ben alapították meg közös vállalkozásukat, s elõször Budán, a Vízivárosban vettek meg egy üzemen kívül álló gyárat, a budai Király malmot. Az árpahántolásra átépített malom azonban 1881-ben leégett, s az új vállalkozást az 1880-as évektõl már a Ferencvárosban indították el, de megtartották az eredeti malom nevét. Amikor 1906-ban a cég részvénytársasággá alakult, a nevébe is felvette a Királymalom nevet (Királymalom, Hedrich és Strauss Rt.), a cégforma megváltoztatása pedig egybe esett azzal, hogy a vállalat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank érdekkörébe került. Nemcsak banki érdekeltség, hanem egyenesen egy bank, a Magyar Általános Hitelbank (röviden MÁH) vállalkozása volt viszont a Hungária malom, amely az 1890-es évektõl létezik a Soroksári út 48. szám alatt. Ez a bank még 1867-ben alakult, s nem kisebb bankárok, mint a Rothschild-csoport állt az alapítás hátterében. A MÁH az elsõ malomvállalatait még az 1873-as válság eredményeként szerezte meg, két csõdbe ment hitelezõjének malmát vette saját tulajdonba, a budai Blum-féle malmot és a lipótvárosi Árpád gõzmalmot. Ettõl kezdve a Hitelbank egészen az államosításig részt vett a budapesti malomiparban, a Hungária malom mellé jó néhány vidéki gõzmalmot is vásároltak. A ferencvárosi gõzmalmok története jól mutatja, hogy mennyire széles körû vállalkozói réteg vett részt a budapesti nagymalomipar kialakításában és mûködtetésében. Kereskedõk, iparosok, ipari vállalkozók, bankok kerülhettek említésre e rövid áttekintés során is. A malomipar a magyar gazdaság legfontosabb iparága volt a XIX. század harmadik harmadában. Az ágazat nagyszerû eredményeire és e pompás malmokat életre keltõ vállalkozókra emlékeztetnek bennünket ma is a ferencvárosi malomépületek. KLEMENT JUDIT
Irodalom: Klement Judit: Egy családi részvénytársaság a századelõn. Gizella Gõzmalom Rt. 19051917. Korall 2. 2000. Tél, 6180. Sándor Vilmos: A budapesti nagymalomipar kialakulása (18391880). In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. Akadémia Kiadó, Budapest, 1959. 315423. Sebõk Marcell (szerk.): Sokszínû kapitalizmus. Pályaképek a magyar tõkés fejlõdés aranykorából. KFKI Csoport HVG Kiadói Rt., Budapest, 2004.
34
Miután a budapesti Goethe Intézet 1988 márciusában elsõ keleteurópai intézetünkként megnyitotta kapuit, egykori kollégámra és az intézet elsõ igazgatójára, Egon Graf Westerholtra várt a nehéz feladat, hogy megszervezze az intézet mûködését. A postai szállítmányok annak idején bizony még körülményes utakon és megkésve érkeztek meg, ráadásul az egyes rendezvényeket még engedélyeztetni is kellett. Ám mint tudjuk, a jég hamar megtört, s a Goethe Intézet tevékenysége iránt egykettõre óriási lett az érdeklõdés. Ez nem csak a német nyelv hagyományosan fontos szerepébõl fakadt, de a cenzúrázatlan információk és kulturális eszmecsere iránti igénybõl is. A budapesti Goethe Intézet munkáját a magyarok és németek közötti folyamatos kulturális párbeszéd alapelvei, valamint az intézet által közvetített tartalmak magas minõségigénye vezérelték. Intézetünk az eltelt húsz év alatt ennek köszönhetõen válhatott bizalomraméltó és megbízható minõségi intézménnyé. Bízvást mondhatjuk, hogy a Goethe Intézet rég megtalálta helyét Magyarországon, és partnereivel együtt szerte az országban megannyi ember számára fontos kapcsolódási ponttá vált. Lassan már annak is két éve, hogy elfoglalhatta új székházát a Ferencvárosban, e dinamikusan fejlõdõ budapesti kerületben, ahol a Ráday utca kulturális verõerén egyre több kulturális intézmény lel otthonra. Dr. Gabriele Gauler a budapesti Goethe Intézet igazgatója
Goethe, a jégtörõ Kié Goethe? 1988-ban, amikor Európában még más idõk jártak, ez a kérdés nagyon is komolyan veendõ volt. A kapitalistáké-e a weimari költõfejedelem, avagy a kommunistáké? A budapesti Goethe Intézet, amikor 1988. március 10-én megalakult, elegánsan megkerülte a kérdést: nem Goethe Intézet lett a neve, hanem A Német Szövetségi Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Központja. A némiképp száraz titulus annak volt betudható, hogy az alapítók nem akartak surlódást szítani a magyarok és az NDK között, amely utóbbi aligha érdekelt abban, hogy Goethérõl lemondjon, amint a müncheni Süddeutsche Zeitung a megnyitás másnapján gunyorosan jelentette. Az egész mélyén ugyanakkor mindenestül komoly politikum rejlett ez derül ki a Goethe Intézet akkori elnökének, Klaus von Bismarcknak a szavaiból, aki a nyitás után egy héttel adott interjút a neves német hetilapnak, a Die Zeit-nek: Magyarországon mindig kulturális és tájékoztatási központnak hívják más országok kulturális intézeteit. Ám ha a Varsói Szerzõdés országaiban Goethe Intézet nyílik, az az NDK árnyékhatásától sem független. Az NDK mindeddig nemcsak monopolhelyzetéhez ragaszkodott sikeresen, ám de facto az egyedüli képviselet igényéhez is. Ez 1988. március 10-étõl máshogyan volt, a nyugatnémet média pedig részletesen beszámolt errõl kifejezve, hogy az NSZK-ban milyen nagy jelentõséget tulajdonítanak a budapesti Goethe Intézet megnyitásának a Kelet és Nyugat közti kapcsolatok szempontjából.
35
FEBRUÁR
20 éves a budapesti Goethe Intézet
FEBRUÁR
Budapest elõtt Bukarestben ugyan már kilenc éve létezett egy nyugatnémet kulturális központ, a Goethe azonban elõször képviseltette magát a Varsói Szerzõdés egyik valóban aktív tagországában. A nyugatnémet politikusok és diplomaták azt remélték, hogy Budapesttõl egyfajta szívóhatás indulhat ki Moszkva, Varsó, Prága vagy Szófia felé, ahol ekkor még igen nehézkesen folytak a hasonló intézetek nyitásáról szóló tárgyalások. A Süddeutsche Zeitung úgy fogalmazott: Az új Goethe Intézetre a kulturális jégtörõ szerepe vár. A viszonylag liberális Magyarországon ugyanis mások voltak a feltételek: Bebizonyosodott, hogy Magyarország éllovas szerepet tölt be Kelet-Európában. Mindenki másnál nyitottabb irántunk, sommázta Klaus von Bismarck az említett Die Zeit-interjúban. Pedig a budapesti Goethe Intézet nyitása józanul nézve csak az 1975-ös Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet záródokumentumának következménye volt; az okmány 35 aláíróállama egyebek közt arra kötelezte magát, hogy a kultúra terén is szorosabban fog együttmûködni. A Goethe Budapesten végsõsoron ez mégis több volt tehát, mint pusztán a világ 138. Goethe Intézetének megnyitása. Világosan érzékeltette ezt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter látogatása, aki nem kizárólag az intézet nyitása miatt járt azokban a napokban Budapesten de amiatt is! Politikával nem lehet kultúrát csinálni, kultúrával politikát viszont igen, idézte Genscher az NSZK elsõ szövetségi elnökét, Theodor Heusst a nyitóünnepségen. Grósz Károly akkori magyar miniszterelnök pedig az intézetet magát és a német-magyar kapcsolatokat általában a Kelet- és Nyugat-Európa közötti kapcsolatok modelljeként méltatta. Ez a modell másfél évvel késõbb maga is történelemmé vált, mert az NSZK kulturális és tájékoztatási központjából teljesen normális Goethe Intézet válhatott. A Kié Goethe? kérdés pedig nem vezetett többé politikai-kulturális ficamokhoz. Goethe és Grass, Konrád és Kertész Az elmúlt húsz év alatt többszörösen is gyökeret vert Budapesten a Goethe Intézet: gyökeret vert fizikailag, a mindenestül ideiglenes Kecskeméti utcai kezdetektõl az Andrássy úti, Operaház melletti képviseleten át egészen mai, nem kevésbé reprezentatív otthonáig a Ráday utca kulturális verõerén, ugyanakor gyökeret vert tartalmilag-szellemileg is. Míg a budapesti Goethe Intézet elsõ igazgatójának, Egon Graf Westerholtnak még sajátkezûleg kellett gondoskodnia a bútorok és munkaanyagok beszerzésérõl, s a nyelvoktatás csak hónapokkal a nyitás után indulhatott meg, az intézet ma a német kultúra legjelentõsebb képviselete Magyarországon, ahol 2006-ban közel 1300-an tanultak németül 7000-nél is több nyelvórán.
36
540 ÉVE TÖRTÉNT (1468. február 3.) Meghalt Johannnes Gutenberg (eredeti nevén Glensfleisch) német nyomdász. Johannnes Gutenberg 1397/1400 körül Mainz-ban született. Az õ találmánya a fémbõl öntött, mozgatható és cserélhetõ betûkkel való könyvnyomtatás. Aranyfémmûves volt, 1440 körül kezdett kísérleteiben a fémmegmunkálást és a nyomtatott termékek tömegtermelését kötötte össze. Kevesebb mint 50 példány maradt fenn a Gutenberg-bibliából. A könyv 1455 körül készült el azon a sajtón, melyet Gutenberg talált fel. Egy-egy példánya 1284 lapos, kéthasábos, minden hasábban 42 sorral. Minden oldalhoz körülbelül 2500 külön betût, nyomdai jelet használtak fel, melyet kézzel készítettek és állítottak össze. Betûi modelljéül a gót betûs kódexírás szolgált. Naponta 20-40 oldalt tudtak nyomtatni.
37
FEBRUÁR
Westerholt gróf 1988-ban még aligha gondolhatta, hogy az emberek nem egyszerûen csak németül fognak tanulni a Goethe Intézetben, de egész vállalatok is ide fogják küldeni munkatársaikat a gazdasági szaknyelv elsajátítására. Amint nem gondolhatta azt sem, hogy az országszerte németül tanuló fiatalok közül sokan az intézet rangja miatt ugyancsak a Goethében fogják letenni nyelvvizsgájukat. Azt meg végképp nem hihettük a vasfüggöny idején, hogy a budapesti Goethe Intézet egyszer majd több mint 2000 orosztanárt fog némettanárrá átképezni. Ezzel a feladattal különben a magyar oktatási tárca bízta meg az intézetet nem sokkal a rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején. A számok mellett a kiemelkedõ pillanatok és találkozások maradnak a legemlékezetesebbek. Például a 2004-ik esztendõ, amikor Németország Magyarország EU-csatlakozásának évében a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. A Goethe Intézet pedig oroszlánrészt vállalt a kulturális keretprogram szervezésébõl, amely a két ország irodalmi életének krémjét gyûjtötte egybe: Herta Müller Konrád Györggyel, Ingo Schulze Esterházy Péterrel, Joachim Sartorius Nádas Péterrel beszélgetett. Egyfajta visszavágója lett ez az 1999-es Frankfurti Könyvvásárnak, amelyen Magyarország volt a kiemelt vendég. A visszavágó mindenesetre fényesre, sõt annál is fényesebbre sikerült: ekkor találkozott elõször a két irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre és Günter Grass mondanunk sem kell, telt ház elõtt. A két írófejedelem, akiknek a munkásságát más- és másféleképpen, de egyaránt diktatúrák határozták meg, egy órán át cserélt eszmét életérõl és a beléje ivódott politikumról. A két ország mérvadó sajtóorgánumai tág teret szenteltek a találkozó méltatásának. A visszhang így messzemenõen megfelelt Dr. Brigitte Kaiser-Derenthal elképzeléseinek, aki 2001 és 2005 között irányította a budapesti Goethe Intézet munkáját, s öt évvel ezelõtt a Budapester Zeitung-nak úgy nyilatkozott: Impulzusokat szeretnénk adni, kapni és továbbadni. Úgy, ahogyan egy kis kõ a vízbe hull, aztán egyre nagyobb hullámokat gerjeszt. A budapesti Goethe Intézetnek sikerült ez a kulturális hullámgerjesztés ezt tanúsítja egyebek között a Budapestért díj, amelyet 2002-ben vehettek át az intézet munkatársai Demszky Gábor fõpolgármestertõl, a német és magyar kultúra közvetítéséért, a fõváros nemzetközi kulturális kapcsolatainak fejlesztéséért és a németoktatás terén kifejtett kimagasló tevékenységért, amint az indoklás fogalmazott. JAN JANSEN
FEBRUÁR
Kolostor és iskola Ferencváros szívében 150 év szolgálat Magyarországon A Városmisszió idején megnyitottuk kolostorunk Ráday utcai kapuját és több száz érdeklõdõt láttunk vendégül a Kolostor Kávéházban. Sokan nem is tudták, hogy a nagy barna kapu egy kolostorkertet rejteget, azt pedig fõleg nem, hogy egészen a Knézich utcáig húzódik a területünk, és egy iskolába torkollik. A Ferencváros szívében a Knézich utcát és a Ráday utcát összekötve már a 19. század végétõl kezdve mûködik iskolával egybekötött szerzetesnõi rendház. Alapítói az Isteni Szeretet Leányai voltak, akik 1948-ig, az egyházi iskolák államosításáig tartottak itt fenn iskolát színvonalasan nevelve a környék ifjúságát. Megjegyzendõ, hogy rövid ideig József Attila is a tanítványuk volt. Mindmáig laknak a környéken olyan idõs nõk és férfiak, akik ide jártak óvodába vagy iskolába és név szerint emlékeznek még a kedvesnõvérekre. 1950-ben az iskola után a rendházat is elvették a nõvérektõl, elhurcolták, majd a többi magyarországi rendhez hasonlóan szétszóratásba kényszerítették õket, megtiltva számukra a szerzetesi életet. Tudjuk, hogy Magyarországon a kommunizmus idején a tiltás ellenére nemcsak hogy megtartották szerzetesi fogadalmaikat a szerzetesek, de titokban új tagokat is vettek fel. Így aztán amikor a rendszerváltáskor újra alakulhattak a szerzetesközösségek, az Isteni Szeretet Leányai is nyomban munkálkodáshoz láttak. Kerületünkben a Viola utcában tartanak fenn fõiskolai kollégiumot lányok számára. De mi lett a Knézich utcát és a Ráday utcát összekötõ épülettel? 1950 szeptemberében a kormány azt a látszatot keltve, hogy Magyarországon vallásszabadság van, a feloszlatott rendek közül négyet visszaállított két-két gimnáziummal, erõs korlátozás
Elsôáldozó kislányok és kisfiúk az Isteni Szeretet Leányai iskolájában 1943-ban
38
és ellenõrzés mellett. A négy rend közül csak egy volt nõi rend, éppen a mi rendünk, a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanõvérek közössége. Két gimnáziumot engedélyeztek nekünk: visszaadták a debreceni Svetits épületének egy töredékét és betelepítettek bennünket az Isteni Szeretet Leányai elkobzott budapesti kolostorának és iskolájának Knézich utcai részébe. A másik részében, a Ráday utca 36-ban állami kollégium mûködött és a két intézmény közé téglafalat húztak az udvarban. Nõvéreink korlátozott létszámban mûködhettek, a rendtagok legtöbbje éppen úgy illegalitásban élt a világban, mint a többi rend szerzetesei. Mégis nagy dolog volt, hogy a kommunizmus évtizedei alatt is mûködött nyolc katolikus iskola, melyek a keresztény nevelés védõbástyái voltak. Iskolánk megtartotta az elõdök által adott Patrona Hungariae (Magyarok Nagyasszonya) nevet, sõt az elsõ évtizedekben civilben néhány Isteni Szeretet Leánya is tanított az újrainduló iskolában. Négy évfolyamon két-két párhuzamos osztály tanult itt, a diákok fele kollégista vidéki lány volt. 1984-ben ráfizetéssel a Ráday utcai front is az iskolanõvérek tulajdonába került. Így egy kissé enyhült a kollégium, a gimnázium és a nõvérek életterének zsúfoltsága. 1986 májusában emlékezetes vendég járt falaink között, Kalkuttai Teréz anya, aki Magyarországra látogatott. E törékeny teremtés nagy félelmet keltett mind az állami, mind az egyházi hivatalos vezetésben. Így lettünk mi a szállásadói Teréz anyának. Felejthetetlen élmény volt a vele való találkozás, nem zavart minket, hogy a Knézich utcán az ÁEH (Állami Egyházügyi Hivatal) megfigyelõinek kocsisora figyelemmel kísérte a jeles eseményt. Bár a hivatalos vezetés értésére adta Teréz anyának, hogy nincs rá szükség Magyarországon, mert itt nincsenek szegények, Teréz anya válasza ez volt: de igen, vannak, én láttam õket. A rendszerváltást követõen csakhamar le is telepítette hazánkban a Szeretet Misszionáriusait. Az elõkészületekkor is nálunk vendégeskedett. A rendszerváltás eredményeképpen 1990-tõl kezdõdõen az iskolanõvérek nemzetközi összefogásával nekiláttunk a felújításnak és a bõvítésnek. Közben az Isteni Szeretet Leányai és az iskolanõvérek legfõbb elöljárói között megállapodás született a tulajdonjog és a kártalanítás ügyében. 1995-ben fejezõdött be az építkezés, melynek során egy napra sem szünetelt a tanítás. Az új épület alkalmassá vált több iskolatípus befogadására. Jelenleg 42 iskolanõvér él a budapesti rendházban. A tantestületben számos világi kolléga segíti munkánkat. Leánygimnáziumunk hat évfolyamosra bõvült, elindítottuk a hat évfolyamos általános iskolát is, melynek nemcsak kislány, hanem fiú osztályai is vannak. Továbbra is kollégiumot biztosítunk a vidéki gimnazistáknak, a zenei tanulmányokat pedig saját zeneiskolánkban végezhetik tanítványaink. Két felsõfokú intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola küldi hozzánk hallgatóit tanári gyakorlatra. Az idei tanévtõl nyelviskolát és ECDL tanfolyamot is indítottunk, melyre bárki jelentkezhet. Mi, iskolanõvérek hálásak vagyunk, hogy nap mint nap tehetünk valamit a fiatalokért akár osztályfõnökként, tanárként, kollégiumi nevelõként, akár imával, egyéb szolgálatokkal. 1858 óta van jelen Kongregációnk Magyarországon. 2008-ban ünnepeljük 150 éves évfordulónkat. Egy egész jubileumi évet szentelünk az emlékezésnek és a forrásokból táplálkozó megújulásnak. Megemlékezünk azokról a helyekrõl, ahol régen mûködtünk, Temesvárról, Kolozsvárról, számos erdélyi, délvidéki és anyaországi faluról, városról, és ünnepi programokat szervezünk jelenlegi szolgálati területeinken: Szegeden, Debrecenben, Makón, Szovátán, Nagybecskereken, Csókán, Kikindán és itt a Ferencváros szívében. LOBMAYER M. JUDIT házfõnöknõ
S E R E S M I H Á LY M I S Ó :
Országút! Mindenki elindult rajta Habár Egyikônk sem akarta, Embertársam, sem Te, se én, Mikor jöttünk e Földre megszületvén! Azóta Országutunk visz szerteszét, S látjuk azon Életünknek nappalát és éjjelét! Van, aki az Országúton áll, S pénzért Szerelmet kínál! A másik ott fekszik az Út szélén Mozdulatlanul, már nem is élvén, Az elôbb még száguldott, mindenkit lenézvén!!! Amott meg hallatszik heves viszály, Aki megunta, Ô azt teszi, inkább kiszáll! Sok Ember így utazik, nagyon sérült, Élete Bûnökkel túlterhelt s elévült, Mert nem volt tenni egyebet Mindig csak játszott egy szerepet! Soha nem a Valóság Talaján állt, Sok hazugságot ezért kitalált! Ezeket ô maga sem hitte, Csak kényszer pályáján tovább vitte! ORSZÁGÚT!!! Ez egyszer mindenkinek véget ér! S ott leszünk, ahol már nincs tovább Idô és Tér! Ahol csak egy marad meg, Az a Tudat, Lettél s Vagy! Nincsen más Utad! S ott majd úgy érzed Magad, amilyen a Múltad Ha mindig csak a jót akartad tenni Annak Jutalmát már a Földön el kellett venni! S ott, az Idô Nélküli Létben, a Csillagokon túl OTT PEDIG! Isten Valósága Lesz Néked IS Jutalmul! Ezért most kell! MEGÉRTENED ISTENT! CSAK EZÁLTAL! Kapsz meg Tôle, Az Út Végén, Mindent!
