1
V
Hugó
2
H
Áron
3
K
Buda, Richárd
4
Sze Izidor
5
Cs
Vince
6
P
Vilmos, Bíborka
7
Szo Herman
8
V
Dénes
9
H
Erhard, Dusán
10
K
Zsolt
11
Sze Leó, Szaniszló, Glória
12
Cs
Gyula
13
P
Ida
14
Szo Tibor
15
V
Anasztázia, Tas
16
H
Csongor, Joakim
17
K
Rudolf, Kiara
18
Sze Andrea, Ilma
19
Cs
Emma
20
P
Tivadar, Odett
21
Tejfölös gombatokány 40 dkg gombát folyó vízben alaposan mossunk meg, és vágjuk vastagabb szeletekre. Utána egy kis fej vöröshagymát aprítsunk fel, és 0,5 dl étolajon dinszteljük üvegesre. Adjuk hozzá a gombát, szórjunk rá 1 csapott mokkáskanál sót, fél mokkáskanál curryt, egy csipet õrölt borsot, és lefedve pároljuk, amíg a gomba megpuhul. Ha nem elég puha, öntsünk rá egy kis vizet, és fõzzük tovább, majd fedõ nélkül süssük le zsírjára. Közben 1 dl tejfölt keverjünk simára 1 evõkanál liszttel és 2 gerezd áttört fokhagymával. Adjuk a habarékot a megpuhult gombához, öntsünk rá 2 dl vizet, dolgozzuk össze, és közepes lángon állandóan kevergetve fõzzük kb. 10 percig, hogy besûrûsödjön. Végül 4 dkg parmezán sajtot reszeljünk le, és egyenletesen szórjuk rá a tûzrõl levett tokányra, majd lefedve hagyjuk állni tálalásig. Melegen, feltétként fogyaszszuk. Párolt rizzsel, galuskával, vagy spagettivel érvényesül leginkább az íze. Csak hûtõszekrényben tárolható.
Szo Konrád
22
V
Csilla, Noémi
23
H
Béla
24
K
György, Debóra
25
Sze Márk, Márkó, Márkus
26
Cs
Ervin
27
P
Zita, Mariann
28
Reformkonyhai recept
Szo Valéria, Nimród
29
V
Péter
30
H
Katalin, Kitti, Kata
65
ÁPRILIS
2007 SZENT GYÖRGY HAVA
ÁPRILIS
Évfordulók Április 1. 1480 éve történt (527) Justinianus lett Bizánc császára. Április 2. 80 éve történt (1927) Megszületett Puskás Ferenc futballista, a legendás Aranycsapat tagja, minden idõk legeredményesebb csatára. 100 éve történt (1907) Megszületett Pártos Erzsi színésznõ. Április 3. 80 éve történt (1927) Megszületett Székely Éva olimpiai bajnok úszónõ, érmét 1952-ben, Helsinkiben nyerte 200 m mellúszásban. 110 éve történt (1897) Meghalt Johannes Brahms német zeneszerzõ (Német Rekviem, 4 szimfónia). Elsõ nagyzenekari mûvét 4 évesen írta. 250 éve történt (1757) Megszületett Verseghy Ferenc nyelvész, költõ esztéta, író. Április 4. 70 éve történt (1937) Zalaegerszegen megszületett Portisch Lajos, olimpiai bajnok sakkozó, nemzetközi nagymester. Április 6. 70 éve történt (1937) Meghalt Juhász Gyula költõ. Április 7. 60 éve történt (1947) Meghalt Henry Ford, a Ford autógyár alapítója. Április 8. 110 éve történt (1897) Megszületett Leövey Klára, pedagógus, írónõ, a nõnevelés egyik úttörõje. Április 10. 160 éve történt (1847) Makón megszületett Joseph Pulitzer, a magyar származású amerikai sajtómágnás, a Pulitzer-díj megalapítója.
66
Április 11. 20 éve történt (1987) Budapesten meghalt Váradi Hédi színésznõ. Április 17. 70 éve történt (1937) Megszületett Daffy Duck (Dodó kacsa) rajzfilmszereplõ. Április 18. 100 éve történt (1907) Megszületett Rózsa Miklós magyar származású Oscar-díjas filmzeneszerzõ. Ismertebb filmzenéi: Tû a szénakazalban; Ben Hur Oscar-díj (1960); Ivanhoe; Quo Vadis?; A dzsungel könyve; A bagdadi tolvaj. Április 20. 150 éve történt (1857) Megnyílt az alagút a budai Várhegy alatt. Április 22. 70 éve történt (1937) Megszületett Neptun városában, New Jersey államban Jack Nicholson Oscar-díjjas amerikai színész. Április 23. 60 éve történt (1947) Budapesten 75 éves korában meghalt gróf Károlyi Gyula az elsõ magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére , aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt. 1010 éve történt (997) Szent Adalbert prágai püspök, akit III. Ottó németrómai császár küldött a pogány poroszokhoz, mártírhalált halt a Visztula torkolatánál. Április 25. 90 éve történt (1917) Megszületett Ella Fitzgerald amerikai dzsesszénekesnõ. 930 éve történt (1077) Meghalt I. Géza magyar király, aki Vácott székesegyházat építtetett és megalapította a garamszentbenedeki bencés monostort. Vácott temették el. Április 30. 230 éve történt (1777) Megszületett Carl Friedrich Gauss német matematikus, fizikus és csillagász. A matematikusok fejedelme. Korának kétségtelenül egyik legnagyobb tudósa volt, aki megújította szinte az egész matematikát.
ÁPRILIS
Lelki útravaló
Gondolatok a húsvéti ünnepkör üzeneteirõl Kevesen tudnak örömmel ünnepelni. Erõtlenné vált sok ünnep, mert megfeledkeztünk a tartalomról, az üzenetrõl, és eltévedtünk a külsõségek útvesztõiben. A húsvéti ünnepkör számos lehetõséget biztosít arra, hogy átgondoljuk életünket. Fontos, hogy készüljünk erre a csodálatos ünnepre. Ahogyan az ádvent karácsonyra, úgy a nagyböjt húsvét ünnepére készít elõ. Reformátor õseink is használták ezt a kifejezést (pl. Bod Péter, Hermányi Dienes József), méltó tehát, hogy Krisztus szenvedéseire való emlékezés idõszaka a nagyböjt nevet viselje. Már a niceai zsinat (Kr. u. 325) beszél a negyvennapos böjtrõl. Tudjuk, hogy az Isten által kedvelt böjt nem igazán az ételekben való válogatás, hanem az irgalmasság cselekedete (Ézs 58). Fontos a Megfeszített Úrra való összpontosítás, a Kereszt titkának szemlélete, a Krisztus követésében való elmélyülés (Mk 8,34). A húsvéti ünnepkörben Isten különös lehetõséget biztosít a megtisztulásra, a megerõsödésre. Szükségünk van erre, mert életünkben vannak olyan hosszabb-rövidebb idõszakok, amikor a nehézségek megsokasodnak, amikor megoldhatatlannak tûnõ lelki és testi problémák, betegségek, családi vagy munkahelyi konfliktusok nehezítik meg létünket. A húsvéti ünnepkör sokszínû üzenete áttöri a sötét felhõket, figyelmünket Istenre és önmagunkra, a Teremtõ és a teremtmény viszonyára irányítja. Virágvasárnap, Nagycsütörtök, Nagypéntek és Húsvét története az üdvtörténeti bizonyságokon túlmenõen is elénk tár sok olyan gondolatot, amelyben válasz rejlik a mindennapokban felmerülõ életkérdéseinkre is. Virágvasárnap Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe idõszerû kérdése, hogy ki uralkodik a mi életünkön? Kinek az uralma alá tartozunk? Emberi hatalom, anyagi javak, esetleg szenvedélyek uralják az életünket? Mert ami uralja az életünket, az határozza meg minõségében, értékében egyaránt. Jeruzsálem látszólag illik csak rá a béke városa név , a kultuszban, a külsõségekben pompázott, de képmutató, gõgös, üldözte és megölte a prófétákat (Mt 23,37). Mélyen megosztott város... Mi nem hasonlítunk a korabeli Jeruzsálemhez? Vizsgáljuk meg önmagunkat, mert Jézus ezen a tavaszi ünnepen lelkünk Jeruzsálemét is meg akarja látogatni! Királyként jön, szamárháton nem hadvezérként, lóháton , hogy uralkodásával is szolgáljon minket. Nem kifoszatni, hanem gazdagítani akar, nem leigázni akarja életünket, hanem az üdvösségre akarja meghódítani, átmenteni. Mit talál szívünkben, ha oda bevonul? Hívjuk Õt? Felismerjük Õt, amikor érkezik? Tudjuk Neki mondani, hogy Hozsánna; Uram segíts! Engedjük, hogy Jézus uralkodjon a mi életünkön, bízzunk Benne, és hagyjuk, hogy Õ vezessen minket! Nagycsütörtök az úrvacsora szereztetésének emléknapja és Nagypéntek az Úr szenvedésére és áldozatára, kínhalálára emlékezünk története a szenvedéssel és halállal szembesít minket. Ilyenkor kérdezzük: Ki táplál bennünket, hogy erõsödjünk lélekben? Ki segít rajtunk, ki váltja meg életünket? Ki áldozza életét értünk? Ki oldoz el bennünket a szenvedés és a halál fájdalmas, szorító köteleibõl? Hiszen életünket mindkettõ beárnyékolja! Sok ember számára elviselhetetlen a szenvedés és a halál; még a gondolata is félelmet, szorongást, betegséget okoz. Nekünk van vigasztalásunk, hiszen Jézus elhordozta, legyõzte mindkettõt! Vegyük észre: bizony van mibõl megváltatni, megszabadítani minket, hiszen annyi teher, betegség, fájdalom, gyûlölet, irgalmatlanság mérgezi életünket... Jézusban Isten Megváltót és Szabadítót adott!
67
ÁPRILIS
Húsvét Jézus feltámadásának ünnepe kérdése az ember végsõ dolgokra irányuló kérdése: Ki támaszt fel bennünket az elmúlásból, a halálból, ki szabadít meg a félelem fogságából az örök életre? Jézusban Isten erre a kérdésre is választ adott. Az év minden vasárnapján a feltámadást ünnepeljük. Halljuk meg ezt az evangéliumot! Jézus feltámadott! Legyünk hordozói ennek az örömhírnek, amely tiszta hanggal hirdeti ennek a megosztott társadalomnak és országnak, nemzetnek is, hogy Isten szeret minket, igényt tart ránk, életünkbe akar vonulni, meg akar váltani, boldog életre akar vezetni, és örök életre akar feltámasztani. Nehéz hitelesen továbbadni, hordozni a húsvéti evangéliumot: sokszor olyanok vagyunk, mint egy repedt cserépedény: a frissítõ víz elszivárog életünkbõl. Egy tanulságos történetet osztok meg a Ferencvárosi Kalendárium olvasóival, mely szépen ábrázolja, hogy Isten így is tud, és akar minket használni. Egy vízhordó embernek volt két nagy cserépedénye, amelyek a vállán hordott rúdnak mindkét végén lógtak. Az egyik edényen volt egy repedés, a másik viszont ép volt. A megrepedt edény a pataktól a házig tartó hosszú út végén már csak félig volt telve. A vízhordó minden nap így csak másfél vödör vizet vitt haza. Természetesen az ép edény büszke volt a teljesítményére, hiszen jól végezte dolgát. De a repedt cserépedény szégyellte tökéletlenségét, és nyomorultnak érezte magát, mivel csak feleannyit tudott teljesíteni. Sok keserûség után a repedt edény a pataknál megszólította a vízhordó embert: »Szégyellem magam, mert a víz állandóan szivárog belõlem a hazafelé vezetõ úton!« A vízhordó így válaszolt a cserépedénynek: »Észrevetted-e, hogy a virágok az ösvény mentén csak a te oldaladon virulnak, és nem a másik, az ép cserépedény oldalán? Ez azért van így, mert én mindig is tudtam a te hibádról, és virágmagot szórtam az ösvénynek ennek az oldalára. Te minden nap locsoltad õket, amíg hazasétáltunk. Már rég innen szedegetem ezeket a gyönyörû virágokat, hogy az asztalomat díszítsem velük. Ha nem lennél olyan, mint amilyen vagy, akkor ez a gyönyörûség nem ékesítené a házamat.« E történet tanulsága, hogy minden embernek van gyengesége. Tulajdonképpen mindannyian, Isten szolgálatában is a szolgálat tökéletessége szempontjából pedig különösen! repedt cserépedények vagyunk. De ezek a repedések, gyengeségek életünket akár érdekessé és értékessé tehetik! Isten gyermekeiként Neki kell megfelelnünk. Õ ismeri erõsségeinket és gyengeségeinket. Így kell jól szolgálnunk az Õ ügyét. Akkor is, ha sérüléseket, fogyatékosságokat hordozunk. Ezekkel együtt kell elfogadnunk önmagunkat és másokat is. Vegyük észre, hogy Urunk kezében áldás fakadhat a repedt cserépedénybõl is (Ézs 42,1-3 és 2Kor12,9)! Engedjük, hogy Jézus uralkodjon a mi életünkön, mert Õ megváltott minket, és örök életre akar feltámasztani! Repedt cserépedényekként is szolgáljuk Urunkat, maradjunk közel a Forráshoz, az Igéhez, és hordozzuk, hirdessük az evangéliumot, mert Krisztus feltámadott valóban feltámadott! Ámen. KUN ANDRÁS NÁNDOR református lelkipásztor
Évforduló 80 éve történt 1927. április 2. Megszületett Puskás Ferenc futballista, az Aranycsapat tagja, minden idõk legeredményesebb csatára. A kispesti születésû Puskás Öcsi 1942-tõl a Kispesti Ac-ben focizott, innen került át 1949-ben a Budapesti Honvédhez. 1945. és 1956. között volt a magyar válogatott tagja, legnagyobb sikereit az Aranycsapatban érte el. Nyolcvannégyszeres válogatottsága során 83 gólt lõtt, ezzel minden idõk legeredményesebb csatárának számít. 1956-ban Spanyolországban telepedett le, és a Real Madrid játékosaként háromszor volt BEK-gyõztes. Dolgozott edzõként Görögországban, Chilében, Szaúd-Arábiában, Egyiptomban és Paraguayban is, 1993-ban néhány hónapig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. Nevét 2002. április óta viseli a Népstadion, azaz a Puskás Ferenc Stadion.
68
ÁPRILIS
Ferencváros, az egyetemi központ A felsõoktatási integráció eredményeként a kerületünkben található egykori Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, az Államigazgatási Fõiskola, valamint a Kertészeti és Élelmezéstudományi Egyetem összevonásával jött létre 2000. január 1-jén a Budapesti Corvinus Egyetem. A integrációról, a Ferencvárosban megvalósuló fejlesztésekrõl, beruházásokról, az egyetemek világszerte zajló versenyérõl, egyéb aktuális kérdésekrõl nyilatkozott a Ferencvárosi Kalendárium számára Dr. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora. Kérdésünkre elmondta, hogy bár korábban volt egy olyan elképzelés, miszerint a 90-es évek végére sikerülhet visszaállítani a hajdani József Nádor Egyetemet, amelynek a közgazdasági karából önállósult egykor a Közgazdaságtudományi Egyetem, de ezt a Közgáz egyetemi tanácsa végül megvétózta. Késõbb aztán sikeresen megvalósult a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, az Államigazgatási Fõiskola és a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem integrációja. A Corvinusnak régi közgázból maradt három kara kiegészült a Közigazgatástudományi karral, valamint a Kertészettudományi karral, Tájépítészeti karral, és az Élelmiszertudományi karral. Tehát a Corvinus egyetem központja a régi Közgáz kampusz, a régi Közgazdaságtudományi Egyetem a IX. kerületben, Ferencvárosban helyezkedik el. A XI. kerületben is van két nagy másik központ, az egyik a Ménesi úton a Közigazgatástudományi kar, a régi államigazgatási iskola, és a Villányi úton az egykori Kertészeti Egyetem. Tehát a Budapesti Corvinus Egyetem hét karú, 17 000 hallgatót, kb. 1600 dolgozót foglalkoztató nagyüzem, 12 milliárdos költségvetéssel, így az ország egyik vezetõ egyeteme. Rektor úr elmondta, hogy a Mûszaki Egyetem a sikertelen integráció után elindította a saját gazdaságtudományi képzését. Ennek volt náluk elõzménye, hiszen volt egy vezetésszervezés tanszékük, amelynek a bázisán ezt megcsinálták, és ennek eredményeként most ugyan lényegesen kisebb hallgatói létszámmal van egy önálló gazdaságtudományi karuk, amelynek adtak egy technológiai projekt, termelési profilt, amiben õk jók, valamint indítottak mûszaki manager képzést, ezért bár a két egyetem elvileg versenytárs, jelen pillanatban nem zavarják egymást. Ugyan õk büszkék arra, hogy a túljelentkezés nagyobb, mint a Corvinuson, de figyelembe kell venni, hogy hallgatói létszám az utóbbin 1200 fõ egy évfolyamban, odaát viszont csak 100, amit tízszeresen meghaladni természetesen sokkal könnyebb, mint az 1200-at. Tény, hogy bizonyos területeken a Mûszaki Egyetem elhódította a piac egy részét a Corvinustól, pl. az MBA képzésben, amit jobban csináltak, másként csinálták, mertek újítani, és ez a Corvinus vezetõképzésétõl elvett piacot, tehát az egyetemnek most kapaszkodni kell, hogy ezeket visszahódítsa. Ennek ellenére jó a kapcsolat a két egyetem közt, van együttmûködés kutatásban és egyebekben. Ma már egyre több helyen van vidéken is közgazdaságtudományi képzés, ami szintén konkurenciát jelent. Valamikor a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem volt az egyetlen, most már több mint harminc helyen fõiskolákon és egyetemeken. Egyébként ma már a verseny a felsõoktatásban is a nemzetközi színtéren folyik. Óriási, globális üzletté vált a felsõoktatás, amibõl bizonyos amerikai elit business school-ok nagy üzletet csinálnak, a Harvard, a Walton, és a többiek,
69
ÁPRILIS
ami persze egy nagy kihívás a magyar felsõoktatás elõtt is. Az európai uniós csatlakozásunk lehetõvé tette, hogy a legjobb hallgatók a képzésük egy részét külföldön realizálják. Valószínû, hogy a hároméves alapképzés után a hallgatók egy része Brüsszelbe, Madridba, Párizsba, Londonba, ide-oda fog menni. De ki jön helyettük? Magyarországról kevesen, mert a demográfiai hullám pont lefelé tart, a hallgatói létszám csökken. Az a kérdés, fel lehet-e készülni arra, hogy mi is külföldrõl fogadjunk hallgatókat. Részben a régióból, adott esetben még magyar nyelven is, de Európa minden országából, és a világ minden más országából. Ehhez természetesen nem magyarul kell tanítani, és a Corvinus Egyetemen megvannak ennek az elõzményei. Van itt egy nemzetközi tanulmányi központ, az International Study Center, amelyik évek óta, most már 15 éve angol nyelvû képzést folytat alapszinten, és mesterszinten. Minden évben 2-300 cserehallgató megy külföldre, és jön helyettük külföldi hallgató, akiknek angol nyelvû kurzusokat tartanak, együtt a magyarokkal. A Passaui Egyetemmel, amelyik egy jó német egyetem, szintén van egy közös képzése az egyetemnek, amelynek a végén a hallgatók közös diplomát kapnak, a Passaui Egyetemét, és a Corvinusét. Az egyetemnek nagyon jó francia kapcsolatai is vannak, a nemzetközi tanulmányokban, vannak francia nyelvû kurzusaik is. Tehát megvan a bázis, ezt kell olyanra fölfejleszteni, hogy nemzetközileg tudják magukat hirdetni. Ehhez viszont nemzetközi minõsítések kellenek. Nem elég tehát a magyar akkreditációs bizottság elfogadása, hanem Brüsszel már kijelölt olyan szervezeteket, amelyek minõségbiztosítás során vizsgálják, hogy milyen az egyetem, és A kategóriába, B-be stb. sorolják az egyetemeket, ugyanúgy minõsítik mint a bankokat vagy az országot. Ez viszont borzasztó drága. Tehát a nemzetköziesedés, egy nagyon jó dolog, de borzasztó drága és nagyon nehéz finanszírozni. Például a legjobb egyetemeken az oktatók 10-15%-a külföldi, ami szintén egy minõsítési szempont. Vagy a hallgatók 15-30%-a külföldi. Ezen minõsítési szempontok teljesítését nem tudja az egyetem megfizetni egyenlõre, hiszen a magyar finanszírozási rendszerbe ez nem illeszkedik bele, a minõséget még kevésbé finanszírozza, a tandíj bevezetését pedig sok vita és ellenállás fogadja. Mindezen gondok ellenére az egyetem halad a világ-
70
71
ÁPRILIS
gal, és a stratégiai célja, hogy a nemzetköziesedés a Corvinus egyetemen határozottan jelenjen meg, ill. táguljon ki. A másik, kulcskérdés, a magyar gazdasággal, gazdasági szereplõkkel kis- és középvállalkozásokkal való kapcsolat. Maga az egyetem rektora vezeti azt az intézetet, amelyiknek van egy kisés középvállalkozási központja, kutatási központja, és nem túl nagy hallgatói létszámban, de nagyon népszerû szakirányban oktatja a vállalkozásoknak mûködtetésével, alapításával kapcsolatos tudnivalókat. A közeljövõben ezen irányvonal jelentõs erõsödése várható. A tervek szerint létrejön majd a budapesti egyetemisták számára (amely egy több mint százezres piac) egy vállalkozási, tanácsadási központ. Ez a képzés elsõsorban az ötödéves hallgatók és a doktoranduszok számára kerül meghirdetésre, melynek fõ témái a pályázatírás, hitelkérelmek benyújtása, üzleti tervek elkészítése. Pályázati pénzek bevonásával már sikerült is bankokkal megállapodni ezen tanácsadó központ létrehozásáról, amely az egyetem Veres Pálné utcai épületében jönne létre némi átalakítás után. Az elképzelések szerint ez egy olyan inkubátorház lenne, ahol kb. 20-25 végzett egyetemista induló vállalkozása számára adnánk irodát, közös szolgáltatatást, és 2-3 év múlva a kezdeti nehézségek leküzdése után mindenki elhelyezkedik a saját területén, önállóan. A terv természetesen még csak a kezdetén van, mert pénz nincs még hozzá. A beruházás 8-900 millió forintot igényel, továbbá meg kell oldani az éves mûködés finanszírozását is, mert nyilvánvaló, hogy az egyetem nem tudja ezt kifizetni. De nagy a piac, értelmes emberekrõl van szó, és ha csak évente néhány száz hallgatót tudnak kiképezni abból a százegynéhány ezerbõl, hogy eredményes vállalkozó legyen, akkor már megvan a munka eredménye. A finanszírozás tervezett forrásai közt szerepelne egy Regionális Tudásközpont pályázat, a budapesti Innopolis koncepcióhoz való társulás, együttmûködésben a Magyar Fejlesztési Bankkal, amelyik a kis- és középvállalkozások finanszírozását vállalta fel. A fenti projecthez szükséges Veres Pálné utcai épületátadás nem az egyetlen változás az egyetem ingatlanhasználata során. Közismert, hogy a 90-es évek elején az egyházi vagyon visszaadásával kellett a Lónyay Gimnáziumot visszaadni, az egyetem ezt elfogadta, teljesen természetes, hogy ezt a református egyház építette fel, sõt, a diákok maguk adták össze hozzá, akik tudták, a pénzüket, de az is természetes, hogy az egyetemnek szüksége van helyre. Ennek a kiváltása az újonnan épülõ Czuczor utcai komplexummal történik meg, ami egy 23000 négyzetméteres épület, ebben lesz egy 6-7000 négyzetméter korszerû könyvtár, a többi pedig gyönyörû elõadótermek és irodák. Mindez 100 méterre az egyetem fõépületétõl. A közelmúltban került átvételre és felújításra az egykori Sóház épülete. Ide költözött az egyetem informatikai központja. A Köztelek utcai irodák, ahol a gazdasági igazgatóság mûködik, szintén költözik, ezt az ingatlant az egyetem a Lónyay 40-re cserélte el, ezáltal a szintén a Köztelek utcában lévõ Zeneakadémia több helyhez jut, az egyetem ottani irodái pedig közelebb kerülnek az egyetem központjához, hisz a Lónyay 40 pont a Ráday utcai kollégium mögötti telek, ezek késõbb összeépíthetõk lennének ezzel az egyetem egy olyan koncentrált kampuszt tudna kialakítani, amiben a középpont a fõvám-téri épület, (amelynek felújítása egy 6-700 milliós beruházás keretében légkondicionálással, a tantermek átalakításával a következõ 3-4 évben megtörténhet), az új épület a Czuczor utcában, a Sóház, a Kinizsi-utcai kollégium, a Ráday utcai kollégium, és a Lónyai 40, egy 10 percen belül bejárható, abszolút korszerû épületcsoport lesz. Mindez 2010-ig jó eséllyel elkészül, amire az egyetem rektora joggal büszke, az õ és elõdei nem kevés munkája kellett hozzá. Minden bizonnyal megérdemli ezt az egyetem, és megérdemli a kerület is, amellyel az egyetemnek kiváló kapcsolata van, és remélhetõleg ez így lesz a jövõben is. LÁSZLÓ GYÖRGY, BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
ÁPRILIS
Látogatáson Brauch Jánosné Babits Kláránál A 2006-os Ferencvárosi Kalendárium bemutatóján ismerkedtem meg Fürné Babits Ágnessel, aki a Bakáts téri iskola tanára és Babits Mihály oldalági rokona. Felajánlotta, hogy megosztja velünk ferencvárosi kötõdéseit. Amikor azután elérkezett a találkozás ideje, nagyon szerényen maga helyett nagynénjét ajánlotta interjúalanynak. Így kerültem Brauchné Babits Klárához egy sok polgári emléket felelevenítõ beszélgetésre. Személyében két jellemzõen nagy hagyományú iparos-polgári család egyesült és körvonalazódott a tisztes ipar képe a XIX. és XX század fordulóján és az utóbbi elsõ felében. Babits Klára édesapja Babits József cipész volt, de hamarosan egy kis cipõüzem tulajdonosa lett, majd korai halála után felesége vette át az üzemet. Babits Klára férjhez menetele után férje, Tóth Ferenc vezette tovább a céget és 11 fõvel vitte a termelést. 1945 után is tovább folyt a cipõgyártás és a kiutalt bõrbõl meghatározott mennyiségû lábbelit kellett gyártaniuk. Az ügyes szabás eredményeképpen keletkezõ anyagmegtakarításból kereskedõi értékesítésre lehetett készíteni cipõket. Tóth Ferenc 1971-ben halt meg és ekkor felesége, Babits Klára folytatta az ipart. A cipõüzem termékeit az Üllõi úton lévõ üzletükben árusították. Klára asszony 1975-ben újra férjhez ment, férje Brauch János egy régi hentes mesterséget folytató család tagja volt. A család egyik legeredményesebb tagja Brauch János nagybátyja, Brauch Ferenc volt. Életrajza igen jellemzõ egy szorgalmas, tehetséges, vállalkozó szellemû ember sorsára nézve. Életének befejezése pedig jól jellemzi azt a kort, amikor az ilyen emberek tönkretétele volt a cél. Az életrajz elõtt még annyit meg kell említeni, hogy Babits Klára férje, Brauch János a dinasztikus hagyományoknak megfelelõen maga is hentesüzem tulajdonos volt a Ferencvárosban. Brauch Ferenc 1860-ban született Révkomáromban. Szülei 1878-ban költöztek Budapestre és hentesüzletet nyitottak. Ferenc 1881-ben Pozsonyban lett tanuló a Mandela András szalámi gyárában. Három év után szabadult fel és tért vissza a szülõi házba. Az ott végzett sok munkáért kevesellte a fizetést és Bécsbe ment szerencsét próbálni. Rövidebb-hosszabb idõkig különbözõ húsipari üzemekben dolgozott, majd a mesterség elmélyítésére nagy vándorútra kelt. A Hamburgig tartó utat kisebb pihenõkkel gyalogosan tette meg. Az út végén talált egy hentesüzletet, ahol több hónapig dolgozva elsajátította a legkülönfélébb kolbásznemek elkészítését. Innen még mindig gyalog Berlinbe vándorolt tovább, de nem találva újabb lehetõséget ismeretei bõvítésére, kétéves vándorlás után került haza a szülõi házba. Otthon elkezdte hasznosítani a szerzett tapasztalatokat, de hamarosan idegen üzletbe ment dolgozni, és itt végzett féléves munka után Huber József hentesüzletében már mint üzletvezetõ vállalt munkát. Fizetésébõl, igen takaréko-
72
ÁPRILIS san élve nyolc hónap után megvette az üzletet, de besorozása miatt eladta azt. Leszerelve nagykorúsítatta magát és elhagyta a szülõi házat. 1890-ben a belvárosban nyitotta meg üzletét és hamarosan megnõsült. 1892-ben kibérelt egy házat és több fióküzletet nyitott a városban, sõt önállóan vágott sertéseket, és hamarosan nyolc segédje volt. Már annyi tõkéje volt, hogy egy német gyártól kolbászgyártó gépet tudott venni és hamarosan még vidékre is szállított kolbászt. A bérelt házból tulajdonoscsere miatt ki kellett költözni, de innen már saját házba költözött üzemével. Az 1896-os jubileumi kiállításra egy német gyár teljes kolbászgyártó üzemet hozott kiállítani és ezt az üzemet részletfizetésre meg is vette. 1897-ben megnyílt a Központi Vásárcsarnok, és a legjobb elárusító helyet sikerült megszerezni. Egy évvel késõbb már téli szalámit is gyárt. Hamarosan növeli üzemét is, és már napi 200 disznót vág és dolgoz fel. Hamarosan a Mester utca 29. alatti házat megvásárolva ott rendezte be gyárát. A feldolgozott árú a közben létesített kilenc üzletébe került eladásra. A Vásárcsarnokkal szembeni házat Károly fiának vette meg, aki híressé tette ezt az üzletet. Az üzlethelység ma is megvan és pénztár felett ma is látható az angyalos címer és a csempe burkolaton egy vásári jelenet. A második világháború utáni államosításkor nemcsak teljes vagyonától fosztották meg, hanem még Budapestet is el kellett hagynia. Így kerültek szegényen Gödre és ott érte õket a halál. Brauch Ferenc életével és halálával jól példázta a szorgalmas iparos polgárok életét, gyarapodását és az emberi értékeket megvetõ szocialista rendszerbeli tragikus sorsukat. LÁSZLÓ GYÖRGY
B O G Á D A N TA L :
Feledés köd a homályból (H Beához) Feledés köd a homályból felragyog egy kedves arckép, egy Fény vakít és rám tekint, kit álmomban gyakran láték.
Ha két szemébe nézhettem akár egy Mozart etûdöt, hallgattam szép zenés szavát, égi fénye reám sütött.
Ki volt nekem? Féltett kincsem mindenem; múlt, jelen, jövô, szívem éke, szivárványa, tarka ábrándokat szövô.
Emlékim mély óceánján sajkámon tovább evezek, távol a part, oly messze már, mit talán el nem érhetek. 73
ÁPRILIS
120 éve született Áprily Lajos (18871967)
MÁRCIUS A nap tüze, látod a fürge diákot a hegyre kicsalta: a csúcsra kiállt. Csengve, nevetve kibuggyan a kedve s egy ôs evoét a fénybe kiált. Régi, kiszáradt tó vize árad, néma kutakban a víz kibuzog. Zeng a picinyke szénfejû cinke víg dithyrambusa: dactilusok. Selymit a barka már kitakarta, sárga virágját bontja a som. Fut, fut az áram a déli sugárban s hökken a hó a hideg havason. Barna patakja napra kacagva a lomha Marosba csengve siet. Zeng a csatorna, zeng a hegy orma, s zeng ugye zeng, ugye zeng a szíved?
74
1887. november 14-én Brassóban született Jékely Lajos néven. Édesapja, aki ekkor már ötvenöt éves, sokat nyugtalankodik, lesz-e ideje felnevelni gyermekét. Édesanyja, Ziegler Berta, a nyomasztó szegénység ellenére idillt varázsol a gyermek köré. A szülõk mindent elkövetnek, hogy gyermeküknek szeretettel, gyengédséggel körülvéve biztosítsák a felhõtlen létezés örömét, s ne legyen hiányérzete. 1890-ben Parajdra költöznek. A szülõi házban hallott népmesék, népdalok, az erdélyi hegyek, a természet közelsége és a szeretetteljes családi élet adják azokat az élményeket, amelyekbõl egy életen át táplálkozik költészete. Egyik nyilatkozatában így vall: Természetlátásomat, életutam irányát a parajdi gyermekkor határozta meg. A felsõ faluvégen laktak; ideális hely volt, közelben három mesterember, egy asztalos-, egy lakatos-, egy kovácsmûhely, de megismeri a gyufagyárat is, amely édesapja munkahelye. A legnagyobb csábító mégis a természet. Ha kiléptem a tornácra, vagy felmásztam a kerítésre, kiláttam a fûzfasoros legelõre. Rózsaszín hasú csiperke gombát szedni oda jártam, õsszel a gyepre szálló, síró fenyõrigókat riasztgattam, havas oldalain szánkóval ereszkedtem, téli vizeinek jegén korcsolyáztam. De legjobban a tavasz hívott. Zsendült a fû, tócsák villantak a verõfényben, bûbájos apró levelibéka porontyok ugráltak a fûben, a fákról üzekedõ vadgerle párok beszédes burukkolását fülemig ringatta a szellõ, sípnak termett, csodaegyenes ágak csalogattak fel a fûzekre, lehetett volna-e otthon ülni? Iskoláit Székelyudvarhelyen kezdi, majd 12 éves korában Kolozsvárra költöznek, s így a református kollégium tanulója lesz. A gimnázium elvégzése után a kolozsvári egyetemen magyar-német szakon tanári diplomát szerez. 1909-ben kimegy Párizsba, de a honvágy hamarosan visszahozza. 1911-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium gimnáziumában kap tanári állást. A nagy múltú iskolába õ visz elõször Ady-verseket, s próbálja elfogadtatni Ady költészetét, vitatkozik a konzervatív szemléletû kollégákkal, akik a költõt erkölcstelennek és hazaárulónak tartják. Ennek ellenére rajongva beszél az órákon Adyról, s hogy nem eredménytelenül, azt éppen Ady Endrétõl tudja meg, aki így ír Párizsból: Jólesik tudnom, hogy Nagyenyeden van egy lélek, aki ért engem. (Jékely egyik tanítványa ír Adynak levelet, s innen az információ). Jékely Lajos verseit hosszú ideig a feleségén kívül senki sem látja, az íróasztal fiókjában gyûlnek a versek. Nem tartozik a könnyen kitárulkozók közé. 1918-ban álnévvel küld a verseibõl Szentimrei (Kovács) Jenõnek, az Új Erdély szerkesztõjének. Az álnév Áprily
Áprily Lajos mûvei: Falusi elégia 1921, Esti párbeszéd 1923, Versek 1925, Vers vagy te is 1926, Rasmussen hajója 1926, Idahegyi pásztorok 1929, Az aranymosó balladája 1934, A láthatatlan írás 1939, Ábel füstje 1957, Az aranyszarvas (válogatott mûfordítások) 1964, Fecskék, ôzek, farkasok 1965, Jelentés a völgybôl 1965, A kor falára 1967. Összeállította: SÁNDOR GÁBOR
75
ÁPRILIS
Zoltán, az Áprily név valóságos családnév, az esztergomi székesegyház olasz származású, nálunk megtelepedett építõmesterének ivadékai viselték. Az egyik leszármazott iskolatársa volt Jékelynek. Szentimrei Jenõnek tetszenek a versek, kettõt hamarosan közöl belõlük, az Áprily Zoltán nevet azonban véletlenül Áprily Lajosra cseréli. Ezt követõen két évig jelennek meg versei úgy, hogy titokban marad, hogy ki is valójában Áprily Lajos. Amikor felfedi magát, egyre sûrûbben jelennek meg versei, aminek az is kedvez, hogy egyre több irodalmi folyóirat jelenik meg Erdélyben. Elsõ kötete a Falusi elégia, majd 1923-ban az Esti párbeszéd jelenik meg, s az erdélyi irodalom élvonalába kerül. Kuncz Aladár 1923-ban Budapestrõl Kolozsvárra megy, hogy a nagy múltú Ellenzék c. folyóirat irodalmi szerkesztõjeként megteremtse az erdélyi irodalom egységét. Egyik munkatársának és utódának Áprily Lajost választja. 1926-tól Kemény János évenként meghívja az erdélyi írókat marosvécsi kastélyába, hogy megvitathassák az erdélyi irodalom kérdéseit, feladatait. Ezzel elindul a Helikon közösség és a Szépmíves Céh folyóirata, Erdélyi Helikon címmel, amelynek fõszerkesztõje Bánffy Miklós, felelõs szerkesztõje Kós Károly, a szerkesztõje pedig Áprily Lajos lett. 1929-ben Áprily a budapesti református fõgimnázium meghívására Budapestre jön tanítani, s 1934-ig a Lónyay utcában tanít. 1930-tól õ szerkeszti a Protestáns Szemlét, 1934-ben kinevezik a Baár-Madas Leánynevelõ Intézet igazgatójává. Hamarosan az ország egyik legjobb iskolája lesz, ami Áprily mindennapos erõfeszítésének az eredménye. Nagyszerû ember volt igazgatónak, a költõ, mûfordító és sokoldalú tudós. Tanítványait név szerint ismerte, velük ment kirándulni, s közben lenyûgözõ elõadásokat tartott növényekrõl, madarakról, történelemrõl, hazánk nagyjairól. Ámulva hallgatták élményszámba menõ elõadásait. A Baár-Madas igazgatása és a Protestáns Szemle szerkesztése közben alig marad ideje verset írni, de az iskola ad némi kárpótlást. 1935-ben fél évre Észak- és Nyugat-Európába tanulmányútra küldik, hogy ismerkedjék meg a különbözõ szellemû és módszerû iskolákkal. Finnországban, Svédországban, Skóciában és Franciaországban jár, s ez az út nagy élmény volt számára. 1937-ben egyre többet jár a visegrádi hegyekben, a végleges otthonra találás reményében. A Nagyvillámdûlõ völgyében telket vásárol és házat építtet. 1942-ben egy év szabadságot kér, s visszamegy Erdélybe, Parajdra. A rengeteg munkától és a háborús izgalmaktól meggyötörten itt próbál felüdülni az elvesztett paradicsomba, de a rettenet képeitôl itt sem szabadulhat, az áradó világ-zúgást itt is hallja. Visszatér Budapestre, de nem marad az iskola igazgatója. A diákok felvételére és kitiltására vonatkozó utasításokat nem hajlandó végrehajtani: Szemeteken dühösség hályoga. Veletek menni nem fogok soha. A jövô elé tisztán állhatok: én láttam, mikor ti vakultatok. (Vakoknak mondom) A véres mámorú kor szellemétôl megiszonyodva nyugdíjazását kéri s letelepszik a Nagyvillámdûlô völgyében. 1967. augusztus 6-án bekövetkezett haláláig itt él visszavonultan.
ÁPRILIS
Tavaly történt... Országgyûlési választások
Országgyûlési választásokat tartottak hazánkban tavaly, április 9-én (1. forduló), és április 23-án (2. forduló). 1990 óta most fordult elõ elsõ alkalommal, hogy a voksolás eredményeként nem került sor kormányváltásra, vagyis a választók újra bizalmat szavaztak a hatalmon lévõ pártoknak, jelen esetben az MSZP-nek és az SZDSZ-nek. Mivel ez volt az 5. választás a rendszerváltás óta, ma már talán nem teljesen esélytelen eleve minden kísérlet, amely a 3. Magyar Köztársaság pártstruktúrájára és a mélyben húzódó társadalmi folyamatokra, beágyazódásokra próbál meg az általánosság igényével kijelentéseket tenni. Ezen kijelentések jelentõs része természetesen mindig tévedésnek fog a késõbbiekben bizonyulni, illetve kiderül róla, hogy csak korlátozottan, legfeljebb 1-2 kormányzati ciklus idejére tekinthetõ irányadónak. Jelen összegzésnek nem is célja örökérvényû igazságok keresése, inkább néhány korábbi tévhit bemutatása. Az elsõ, széles körben elterjedt tévhit szerint az alacsony részvételi arány a baloldal számára kedvezõ. Természetesen nem húzható egyenes párhuzam a részvételi arány és az eredmény között, de a lezajlott 5 választás eredményeibõl az a tény mindenképp leszûrhetõ, hogy a jobboldal még soha nem szerzett parlamenti többséget, ha a részvételi arány meghaladta a 2/3-os arányt, tehát a 66%-ot. [1. ábra a körök az 1. fordulós részvételi arányt, a négyzetek a 2. fordulót jelzik] 1998-ban mindkét fordulóban 56-57%-os volt a részvételi arány, 1990ben pedig az elsõ fordulóban 65,1%, a másodikban viszont negatív rekordként alig több, mint 45%. Emlékezhetünk, akkor az elsõ fordulóban szinte tizedszázalékokkal nyert az MDF az SZDSZ elõtt, a második fordulóban viszont szinte földcsuszamlásszerû gyõzelmet aratott. Az eltelt 16 év során persze gyökeres változások történtek a pártpalettán, ezért aztán az elsõ két választás (1990 és 1994) eredményeit csak erõs fenntartásokkal lehet együtt kezelni az utolsó hárommal, néha még úgy sem, de pár paraméter tekintetében ez mégis megtehetõ. 1998-tól viszont nincsenek komoly strukturális változások, a folyamatok egyirányba mutatnak, a pártstruktúra mintha egyre jobban kikristályosodna. A két nagy párt (MSZP és Fidesz) a szavazatok egyre nagyobb hányadát szerzi meg. Ez 1998-ban még csak 62,4% volt, 2002-ben 83,0%, 2006-ban pedig már elérte a 85,2%-ot. (Listás szavazatok) Közben a két párt között lényegében nem változott az erõviszony, az MSZP õrzi enyhe fölényét. [2. ábra] Vegyük észre, hogy 1994 óta a listás választást mindig az MSZP nyerte. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az a korábbi feltételezés is minden bizonnyal téveszme, miszerint a választók 1/3-a jobboldali,
76
A 2006. évi Országgyûlési Képviselô Választás 1. fordulója 2006. április 9. BUDAPEST fôváros 12. számú egyéni választókerületi eredménye: jelölt neve jelölôszervezet szavazatok száma arány 1. Zombory Miklós FIDESZ-KDNP 8 344 38,59% 2. Dr. Kökény Mihály MSZP 7 514 34,75% 3. Dr. Gegesy Ferenc SZDSZ 4 859 22,47% 4. Szilassy Gábor Cézár MDF 754 3,49% 5. Székely Péter MUNKÁSPÁRT 153 0,71% A választókerületben a választás érvényes, eredménytelen, ezért második fordulót kell tartani.
Országgyûlési Képviselô Választás 2. fordulója 2006. április 23. BUDAPEST fôváros 12 .számú egyéni választókerületi eredménye: jelölt neve 1. Dr. Gegesy Ferenc 2. Zombory Miklós
jelölôszervezet SZDSZ FIDESZ-KDNP
szavazatok száma 10 981 8 592
arány 56,10% 43,90%
77
ÁPRILIS
1/3-a baloldali, és a mindenkori választásokat a maradék 1/3-nyi ún. bizonytalan szavazó dönti el. Úgy tûnik, hogy az országban nincs 1/3-nyi bizonytalan, szavazásról szavazásra pártot váltó állampolgár, sõt, talán még 10%-nyi sincs. A pártpreferenciák sokkal markánsabban jelennek meg, és a pártok közt gyakorlatilag nincs átjárás. Kérdéses az az állítás is, hogy a kampányoknak mekkora a szavazatszerzõ hatása, illetve lehet-e úgy mozgósítani, hogy az csak a saját párt szimpatizánsait érintse. Természetesen merül fel a kérdés, hogy ilyen helyzetben mi döntheti el valójában a választások sorsát. Úgy látszik, alapesetben a baloldal helyzeti elõnyben van. Azonban, ha valamilyen oknál fogva az emberek kiábrándulnak a politikából, és lecsökken a részvételi arány, a jobboldal esélye megnõ. Ilyen ok lehet politikai botrány, vagy komoly megszorítások, miként a Bokros-csomag elhúzódó hatása 1998-ban. A másik fontos tényezõ az ország speciális választási rendszere. Erõsen lebetonozott pártpreferenciák esetén ugyanis, ha a két vezetõ párt között nincs nagy különbség, a listán vesztes párt megfordíthatja az eredményt, amennyiben a 176 egyéni választókerület (OEVK) dönt többségét megnyeri. Mivel az utóbbi 3 választáson a listán kiosztott mandátumok arányában szinte minimális különbség volt, nyugodtan kijelenthetjük, hogy jelen helyzetben a választások kimenetele a 176 egyéni választókörzetben dõl el. Sõt, ezek közül is az ún. billegõ körzetekben, amelyek számára viszont jó közelítés az 1/3-os szabály. Az OEVK-k kb. 1/3-a a jobboldal számára bevehetetlen, ugyanígy 1/3-ban a baloldal esélytelen, viszont van kb. 50-60-70 egyéni körzet, ahol bármi megtörténhet. Az a párt nyer, amely ezekben döntõ többséghez jut. A parlamenti patkóban a két oldal közt (az 1994-98 közti ciklustól eltekintve) nem volt nagyobb a mandátumszámok közti különbség, mint 60. A 3. ábra mutatja, hogy miként alakult az elnyert OEVK-k megoszlása a két politikai oldal közt az utolsó 3 választás eredményeként. BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
ÁPRILIS
Védett lakások Ferencvárosban A sugárzások, az elektromosság minden tekintetben forradalmasította életünket, életvitelünket, és egyre növekvõ mértékben terheli környezetünket. Az elektromosságnak azonban számtalan elõnye mellett megvannak a maga mellékhatásai is, melyekrõl és melyekkel szembeni védelemrõl napjainkban világszerte egyre több szó esik. Az elektroszmog tulajdonképpen gyûjtõfogalom, mely vonatkozik mindazon elektromágneses terekre, egymással kölcsönhatásban álló elektromos és mágneses felületekre, melyek a környezetre károsak, és melyek az emberi és más élõ szervezetekben különbözõ megbetegedéseket okozhatnak, vagy azok bekövetkezésének rizikóját lényegesen növelik. Az elektroszmogon túl az ártó sugárzások lehetnek olyan természetes kozmikus, föld, vagy mesterséges sugárzások is, melyek az élõ szervezetekre károsan, ionizálóan (sejtroncsolóan) hatnak, különbözõ súlyos megbetegedéseket, halált okozhatnak, vagy azok bekövetkezésének rizikóját növelik (pl. radioaktív, radon sugárzás). A mesterséges sugárzások ugyanúgy lehetnek a legártalmasabb ionizáló sugárzások pl. atomerõmûvek, speciális technológiák, de zömében a nem ionizáló alacsony és magas frekvenciás sugárzások spektrumát ölelik fel mint pl.: építmények elektromos vezeték hálózatai, légkábelek, földkábelek, távközlési rendszerek adói, telefon, radar, transzformátor berendezések, ipari technológiák, ipari, háztartási gépek, mikrosütõk, képernyõk stb.
78
79
ÁPRILIS
Mit jelenthet az elektroszmog az emberi szervezet számára? Az emberi szervezet mûködése nagyon bonyolult biokémiai rendszer, mely pontos, rendkívül jól szabályozott mûködéshez kötött. A vegetatív idegrendszer szabályozza az életfontosságú szervek mûködését, így a szívfrekvenciát, a vesemûködést, légzést és hormonrendszert, amelyeken keresztül valósul meg az anyagcsere, maga az élet. Az egész szabályozásban természetesen a központi idegrendszer az agy a döntõ tényezõ. Nagyon bonyolult elektrokémiai folyamatokon keresztül valósul meg ez a szabályozás, parányi milliárdnyi kis áramkörök indukálják a biokémiai reakciókat. Mintegy 120 µV potenciál változások mûködnek elektromos impulzusok formájában a sejtekben pl. az idegi impulzusok, vagy izommûködtetések során. (1 mikrovolt = egymilliomod Volt). A sejtek molekuláiban lévõ folyadékok az elektromos impulzusok hatására történõ gyorsuló mozgása felmelegítéshez, termikus hatáshoz vezet. Nagyon érzékeny folyamatokba avatkoznak be láthatatlanul az elektroszmog és ártó sugárzások, melyeket emberi érzékszerveinkkel nem érzékelünk. Tehát ezek a külsõ elektromágneses hatások az emberi test mûködését befolyásolhatják. Az, hogy egy adott helyen a sugárzás milyen mértékben káros, nagyban függ az adott elektromágneses sugárzás teljesítményétõl, karakterétõl, az expozíciós idõtõl, a sugárforrástól való emberi tartózkodás távolságától. Adott diagnosztizált sugárzások káros, vagy nem káros hivatalos minõsítése alapvetõen az adott országban törvényben elõírt sugárzási határértéknek való megfeleléstõl függ. A törvényi határértékek mellett azonban nagy számban jelen vannak minden országban különbözõ szakintézeti, kutatóintézeti, szakmai szövetségi, szakértõi ajánlások, ajánlott építésbiológiai határértékek, szabványok ajánlásai, melyek a törvényi határértékekhez képest lénye-
ÁPRILIS
gesen akár nagyságrendekkel is szigorúbbak, és jóval kevésbé megengedõek. Megjegyzendõ, hogy a törvényi határértékek az egyes országokban ugyan eltérõen, de az utóbbi 10 évben tendenciaszerûen egyre szigorodtak, és várhatóan tovább szigorodnak. Magyarországon az utóbbi 10 évben hozott sugárzásokkal kapcsolatos mintegy 21 törvénybõl 17 az ionizáló (radioaktív) sugárzásokra vonatkozik, és 2004. évben vesztette érvényét a korábbi MSZ 16260 86 sz. szabvány (1986.). Az EU ajánlásban foglaltak alapján Magyarországon 2004. évben jelent meg a 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet, mely az 1999. 07.12.-i 1999/519/EK tanácsi ajánlásnak való megfelelést szolgálja, és amely rendelet jelenleg hatályban van. Életvitelünk során a speciális ipari, orvosi stb. területeken túl hatékony védelem helyének kijelöléséhez elsõsorban a leghuzamosabb emberi tartózkodási helyet, a lakást, azon belül a szobát hálószobát lehet figyelembe venni, ahol az ember az életének 1/3-át alvással tölti. Legexponáltabb hely tehát mind a káros hatások, mind a védelem szempontjából a lakás hálóhelye. A lakást, mint kijelölt védelmi helyet a sugárzások alapvetõen két irányból terhelhetik, vagy külsõ sugárforrásokból (pl. adótornyok, radar, földsugárzás, elektromos vezetékek, vagy éppen a szomszédos társasházi lakás vezetékei, berendezései, melyek falvastagságnyira 30 cm közelségben vannak), vagy belsõ forrásokból (pl. háztartási gépek, saját elektromos hálózatok stb.). A cél tehát a lakásokban mind a belsõ térbõl, mind a külsõ, vagy szomszédos térbõl jövõ káros hatások lehetõ legjobb hatásfokú csökkentése. Fontos, hogy a lakások diagnosztizálása, bemérése megtörténjen, mert csak így igazolható a megfelelõség, és így tárhatók fel az esetleges problémák, melyek védelmi beavatkozásokat igényelnek. Amíg számos EU országban már kész kifejlesztett mûszerek, gyártmányok, árnyékoló anyagok (speciális festékek, fóliák, elektromos vezetékek stb.) már forgalomban vannak, szakemberek, cégek állnak rendelkezésre elektroszmog védelmi szolgáltatásokkal, addig Magyarországon a lakásépítések folyamatában sajnálatosan még sem a tervezések, sem a kivitelezések folyamatában nem jellemzõk e tevékenységek. Budapesten elsõként ez év októberében került átadásra az elsõ olyan többlakásos társasházi lakóépület a ferencvárosi rehabilitációban, melyben minden lakás elektroszmog elleni védelemmel felszerelten, diagnosztizálva, és minõsítetten készült. A védelem (a Quadrat Kft. szolgálati találmánya felhasználásával) preventív elven minden lakásban idõben nonstop, és lényeges mértékben csökkenti elektroszmog és ártó sugárzások mértékét, ezáltal a védett lakás lényegesen egészségesebb, kockázatmentesebb életteret nyújt. Elektroszmogtól, radon gázoktól és ártó sugárzásoktól védett lakások megjelenése tehát egy új és magasabb lakásminõséget jelent. A védelem rendszergazdája (tervezés, beruházás, kivitelezés, értékesítés) a ferencvárosi székhelyû Quadrat Kft., amely 2006-tól már a védelemmel ellátott lakásokat építi és forgalmazza. A lakásvásárlói oldalon az igény a beruházó Quadrat Kft. tapasztalata szerint már most is 100%-os. A jövõben a lakások tervezett energetikai minõsítéséhez hasonlóan indokolt a lakóterek elektroszmog és sugárzások szerinti diagnosztizálása, minõsítése is, mely a törvényi elõírások betartásán túl a lakás biztonsági, minõségi, és az emberi egészséget érintõ kockázatcsökkentõ preventív elveket szolgálja nem csak az új építések, de akár a használt lakások, vagy családi házak vonatkozásában is. ZETTISCH FERENC okl. ingatlangazdálkodási szakértõ (ESSEC), fõmérnök Quadrat Kft./www.quadrat.hu
80
