FEBRUÁR
Február
%
FEBRUÁR
2010 FEBRUÁR BÖJTELÔ HAVA
Gratulálok, hallottam, hogy a tegnapi meccsen két gólt is lõttél. Mennyi is lett a végeredmény? 1:1. *** Halló?! Elnézést, ez a kilenc, három, négy, három, hét, hét, nyolc? Nem, igen, nem, igen, igen, nem, nem. *** Egy férfi begipszelt lábbal horgászik a folyóparton. Arra megy egy másik horgász: Harapnak a halak? Nem, csak elestem... *** Állásinterjún: Kipróbált már valamilyen drogot? Mennyi kell? *** Tábornok Úr, felakaszthatom a kabátját? Tõlem akár agyon is lõheti...
1
H
Ignác, Virgínia
2
K
Karolina, Aida
3
Sze Balázs
4
Cs
Ráhel, Csenge
5
P
Ágota, Ingrid
6
Szo Dorottya, Dóra, Titanilla
7
V
Tódor, Rómeó
8
H
Aranka, Jutocsa
9
K
Abigél, Alex
10
Sze Elvira
11
Cs
Bertold, Marietta
12
P
Lídia, Lívia
13 Szo Ella, Linda 14
V
Bálint, Valentin
15
H
Kolos, Georgina, Gina
16
K
Julianna, Lilla
17
Sze Donát
18
Cs
Bernadett
19
P
Zsuzsanna
20 Szo Aladár, Álmos 21
V
Eleonóra, Norina
22
H
Gerzsony, Zétény
23
K
Alfréd, Mirtill
***
24
Sze Mátyás, Jázmin
Legyen Jehova tanúja! Bocs, de nem láttam a balesetet.
25
Cs
Géza, Alexander
26
P
Edina, Szvetlána
*** Apa, az ott egy halászhajó? Nem, kisfiam, az egy yacht. És hogy kell írni, j-vel vagy ynal? És h-val vagy ch-val? Jobban megnézve mégiscsak halászhajó...
&
27 Szo Ákos, Bátor 28
V
Elemér
1920. február 2. (90 éve történt) Meghalt Szinyei Merse Pál festômûvész (Majális). 1960. február 2. (50 éve történt) Meghalt Huszka Jenô zeneszerzô, a magyar operettmuzsika egyik kiváló úttörôje. (Bob herceg, Lili bárónô, Gül Baba) 1970. február 2. (40 éve történt) Meghalt Lord Bertrand (Arthur William) Russell angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség. 1930. február 3. (80 éve történt) Megszületett Csoóri Sándor Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Herder-díjas költô, író, esszéista.
1990. február 11. (20 éve történt) Kiszabadult 27 évi fogságából Nelson Mandela, dél-afrikai fekete aktivista. 1650. február 11. (360 éve történt) Stockholmban meghalt René Descartes francia racionalista filozófus és matematikus. 1990. február 14. (20 éve történt) A Voyager 1 ûrszonda fényképet készített az egész naprendszerrôl. 1880. február 14. (130 éve történt) Megszületett Lux Kálmán építész, restaurátor, aki részt vett Vajdahunyad várának restaurálásában és az ô tervei szerint épült a lillafüredi Palota Szálló.
1860. február 5. (150 éve történt) Megszületett Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó, a mûvészi könytervezés és könyvnyomtatás úttörôje.
1880. február 15. (130 éve történt) Meghalt Fischer Mór porcelánfesô, porcelángyáros, a herendi porcelángyár megalapítója, aki nemesi címet kapott a magyarországi kerámiaipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért.
1810. február 5. (200 éve történt) Meghalt Rát Mátyás újságíró, az elsô magyar újság, a Magyar Hírmondó szerkesztôje.
1710. február 15. (300 éve történt) Versaillesben megszületett XV. Lajos, Franciaország királya (171574).
1920. február 7. (90 éve történt) Záhonyban megszületett Béres József tudományos kutató, a Béres csepp megalkotója.
1600. február 16. (410 éve történt) Rómában, a Campo dei Fiorin felállított máglyán elégették a korszak legnagyobb filozófusát Giordano Brunot (eredeti nevén: Filippo Bruno).
1990. február 7. (20 éve történt) Meghalt Karády Katalin színésznô. 1960. február 9. (50 éve történt) Meghalt Dohnányi Ernô zeneszerzô, zongoramûvész, karmester. 1810. február 10. (200 éve történt) Megszületett Barabás Miklós festô, grafikus a magyar biedermeier festészet legjelentôsebb mûvésze. 1890. február 10. (120 éve történt) Megszületett Boris (Leonidovich) Pasternak Nobeldíjas orosz költô, esszéíró, mûfordító (Zsivágó doktor). 1910. február 10. (100 éve történt) Svédországban bevezették az általános választójogot. 1950. február 10. (60 éve történt) Modestóban megszületett Mark Andrew Spitz amerikai úszó, aki 1972-ben a müncheni olimpia legkiemelkedôbb sportolójaként hét aranyérmet szerzett.
1740. február 16. (270 éve történt) Megszületett Giambattista Bodoni nyomdász és betûmetszô, a klasszicizmus legnagyobb nyomdásza, a világ talán leghíresebb betûmetszôje. 1790. február 20. (220 éve történt) Meghalt II. József, a kalapos király, akit 10 éves uralkodása alatt nem koronázták meg a magyar koronával, ô mint a Német-Római Birodalom császára uralkodott Magyarországon. 1810. február 22. (200 éve történt) Zelazowa-Wolában megszületett Frédéric Francois Chopin lengyel zeneszerzô és zongoramûvész, akinek zongorára komponált mûveiben a lengyel népzene motívumai bukkannak elô. 1440. február 23. (570 éve történt) Kolozsváron megszületett Mátyás magyar király (1458-1490). 1850. február 24. (160 éve történt) Megszületett Jászai Mari színésznô.
'
FEBRUÁR
Évfordulók
FEBRUÁR
Lelki útravaló Farsang
A középkortól kezdve a farsang a vízkereszttõl hamvazószerdáig tartó idõt jelentette, amikor nagy mulatságokat, lakodalmakat tartottak. BÁLINT SÁNDOR szerint a farsangi jókedv és mulatság a tavasz eljövetelére érzett öröm egyik kifejezése. A hétköznapi élet gondjai az embert gyakran komorrá, fásulttá teszik. Olyan érzései lehetnek, hogy a külsõ körülmények (betegségek, anyagi gondok, megoldatlan kapcsolatok) egy szûk ösvényre kényszerítették, amelyrõl nem tud kitörni. Ebben a helyzetben az emberi lélek elvesztheti szabadságát, rugalmasságát, ami pedig az istenképiség egyik legfontosabb jele. Az ünneplés, a tánc és humor ebbõl a kényszerhelyzetbõl emeli õt ki. Ezek az események jelzik, hogy bár a földi életet komolyan kell venni, de az embernek természetfeletti hivatása és célja van. Ez a magasabb, az üdvösség távlatából való látás kiszabadítja az embert a hétköznap szorításából, és feloldja a holnaptól való félelmet. Lássunk néhány példát. Az ünnepi étkezés az Istentõl kapott világ gazdagságát és bõségét jelzi. A szegénység és a nélkülözés nem a Teremtõ szándéka, hanem inkább a társadalmi bûnök következménye, amibe nem szabad beletörõdni. Az ünnepi légkör sarkallhatja az embert, hogy ne nyugodjon bele nyomorúságos helyzetébe. Ugyanakkor a közös lakoma világnézettõl és vallási hovatartozástól függetlenül közös részesedést is jelent az életben: személyes kapcsolatokat indít és ápol, közösséget teremt. (Chr. Schütz, A keresztény szellemiség lexikona, 22. old.) A farsangi idõben megjelenõ humornak is fontos vallási jelentése van. A humor lényege nem mások vagy önmagunk kifigurázása, hanem hogy az ember egy kínos helyzetet képes más szempontból, magasabb szempontból nézni, ahonnan az eset már nem tûnik olyan súlyosnak. A humort követõ nevetés felszabadulttá teszi az embert, és segítséget ad számára, hogy a helyzeten változtasson. JOSEPH RATZINGER szerint: A keresztény ember humora a megváltottság tudatából, a lét elfogadásából származik, amely sajátosan az evangélium örömében mutatkozik meg. Végül a farsangi játékok és táncok is az ember lelki javát szolgálhatják. A játszani tudó ember a lelke mélyén szabad, és felismerheti, hogy nem õ a világ játékszere, hanem õ az, aki felelõsen játszhat a világ dolgaival. Vigyáznia kell azonban arra, hogy a játék ne váljék szenvedélyévé, mert akkor elveszti a szabadságát, és õ válik játékká és annak mûködtetõje eszközévé. A játékhoz hasonlóan a tánc is fontos szerepet tölt be az ember életében, hiszen tánc közben is felszabadulttá válhat, és ki tud fejezni olyan az érzelmeket is, amelyeket szóval sokkal nehezebb közvetíteni. Ugyanakkor a csoportos tánc a közösségi életet is gazdagíthatja. Érdemes felidézni, hogy mit ír Szalézi Szent Ferenc a szenvedélyes szórakozás veszélyeirõl: Ne kösd szívedet, Filótea, ilyen dolgokhoz. Mert bármilyen kifogástalan is valamely szórakozás, nagy hiba, ha azt szenvedéllyel ûzzük. Nem mondom, hogy a játékban ne legyen örömünk, hisz különben nem szolgálna felüdülésünkre, de szívünk ne tapadjon hozzá, ne epekedjék utána, és soha gondot ne okozzon nekünk. (Filótea, 3. rész XXXI. fejezet) Az elõbbiekbõl látható, hogy a farsang a vidámságával, báljaival, tréfáival fontos szerepet tölt be életünkben. Különösen fontos lehet a mai világban, amikor a nehéz gazdasági helyzet miatt sokan félve és reménytelenül néznek a jövõbe. Ez az idõ lehetõséget adhat számunkra, hogy lelkileg vidámabbá váljunk, emberi kapcsolataink színesebbé, gazdagabbá váljanak, és így végezzük hétköznapi munkánkat. BERAN FERENC
!
Beszélgetés Szathmári István nyelvészprofesszorral Tisztelt Professzor Úr, Ön márciusban lesz nyolcvanöt éves, és változatlan szenvedéllyel oktat most is. Szeretek tanítani, mindig is szerettem, már a gimnáziumban is voltak magántanítványaim. Az ötödik elemi iskolai osztály elvégzése után, 1936-ban kerültem gimnáziumba azért nem elõbb, mert a szabómester apukám akkor, abban a szegény világban nem tudta kifizetni a negyvenöt pengõ beiratkozási díjat , és már a második félévben tanítottam matematikára meg más egyébre egy-egy társamat, késõbb már ötöt is, amivel pénzt kerestem, és mivel jó tanuló voltam, ösztöndíjat is kaptam. Hálával gondolok Janó István igazgató úrra, aki megengedte, hogy a beiratkozási díjat részletekben fizessük meg. Késõbb, a Felvidék és Észak-Erdély visszakerülése után már javult a gazdasági helyzet is Magyarországon, valamelyest enyhült a szegénység. Öröm hallani, hogy milyen szépen megõrizte a gyerekkori tájszólást. Kisújszálláson, a Nagykunság közepén születtem, ahol az í-zés, a magánhangzónyújtás, az úgynevezett záródó diftongus a jellemzõ, például: szép helyett szíp, Tibor helyett Tíbor, kutak helyett kútak, volt helyett vóut hallható, mind a mai napig. Úgy terveztem, hogy megcsinálom a nagykunsági nyelvatlaszt, de máshova sodort az élet, és a tervbõl csak a szerelem maradt meg. Szülõvárosommal a kapcsolatot tartom. Tavaly, augusztus 20-án nagy ünnepség keretében megválasztottak Kisújszállás díszpolgárának. Az egyetemi doktori disszertációm különben a kisújszállási í-zésrõl szólt. Magyar-német-francia szakon végeztem 1948-ban Debrecenben, Bárczi Géza nyelvészprofesszornak a vezényletével. Ott is maradtam az egyetemen, ahol nagyon jó sorom volt. Bárczi professzor úr volt az elsõ annak idején, a Kolozsvárról áttelepült Csûri Bálint után, aki Debrecenben az 1930-as évek végén a nyelvjárással való foglalkozást a középpontba állította. 1941-42-ben hirtelen meghalt Csûri Bálint, és akkor Bárczit nevezték ki a helyére, aki a nyelvjáráskutatásban is követte elõdjét. Debrecenbõl anélkül, hogy kértem vagy szerettem volna, 1951-ben kineveztek Budapestre az akkor szervezett Idegen Nyelvek Fõiskolájára, a Magyar Tanszék vezetõjének. Másfél gépelt lapon adták ki, hogy mit kell csinálni, nekem kellett megszerveznem a tanszéket, a jegyzetek megírása is a feladatom volt. Nem volt könnyû, de szerettem csinálni. Kisújszálláshoz kapcsol az is, hogy a Kazinczy Szép Magyar Beszéd versenyben részt vevõ kelet-magyarországi általános iskolák 7-8. osztályosai most már tizedszer itt versenyeztek, miután az én hatásomra erre a korosztályra is kiterjesztették, a középiskolák mellett. A Dunától Nyugatra lévõket meg Balatonboglárra irányítottuk. A gimnazisták egyébként hagyományosan Gyõrben versenyeznek. Négy év után ide kerültem az ELTE-re a mai magyar nyelvi tanszékre, 1964-tõl adjunktus-, 1975-tõl egyetemi tanárként, és itt éppen volt professzorom, Bárczi Géza tanszékét örököltem meg. Ez az a tanszék, csak hát már nem vagyok a vezetõje, mert nyugdíjba mentem, de meg-
!
FEBRUÁR
Az élet célja
FEBRUÁR
maradt ez a professzor emeritusság. Korábban, még Bárczi Géza professzorsága idején15 évig vezettem a nyelvjáráskutatásokat; minden május közepén meg október közepén még szép idõben innen az ELTE-rõl autóbusszal mentünk különbözõ helyekre, még a határon túlra is. A jellemzõ nyelvjárásokat saját fülemmel hallottam a Felvidéken, a Délvidéken is, háromszor voltam a moldvai csángóknál, tehát nem csak géprõl tudom, hogyan ejtik az s-sz közötti hangot. Hadd mondom meg, mit jelent a professzor emeritus, mert ezt nem mindenki tudja: szó szerint nyugdíjas professzort jelent. Igen ám, de annál mégis több, mert amikor 1995-ben huszonnégy professzortársammal nyugdíjba mentem, csak hatan kaptuk meg ezt a titulust a Rektori Tanács titkos szavazásával. Ennek értelmében az illetõ professzor megtarthatja a szobáját én ezt, ahol most ülünk , használhatja az Egyetem könyvtárát és postáját, s tarthat elõadásokat, szemináriumokat, fõként a PhD-seknek. Azután egy kis pénzt is adnak, nem sokat, de szegény embernek minden jó. Én tudom és szeretem is csinálni, minden évben van heti két-két órám rendes hallgatóknak is, nemcsak a doktoranduszoknak. Mûelemzéssel és stílusismerettel, stíluselemzéssel foglalkozunk. Az nagyon fontos, hogy a módszert jól megtanulják. 1975-tõl 1979-ig az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja is volt. Igen, ötvennyolc tanszékkel. Nem volt könnyû, de meg kell mondanom, soha semmi baj nem történt. Nagy rend volt, nem énmiattam elsõsorban, hanem az akkori körülmények miatt. Polinszky Károly volt a szakminiszter, igen becsültem, közvetlen, segítõkész embernek ismertem meg. Egy alkalommal még azt is megtette nekem, hogy a megszabott kereten felüli felvételt engedélyezett, mivel én nem akartam elutasítani egy kiváló felvételi vizsgát tett gyereket. Késõbb, 1983-89 között vendégprofesszor volt a Helsinki Egyetemen. Igen, Köpeczi Béla akadémikus, akkori miniszter küldött ki engem, mivel itthon már az én dékánságom alatt megindítottuk a finn nyelv és irodalom szakot. A finnek is ennek megfelelõen akarták a magyar nyelv és irodalom szakot, de ez nemcsak viszonzás volt részükrõl. Az én feladatom volt, hogy megszervezzem, de voltak segítõim is. Az a szak ott azóta is megvan. 14-15 hallgatóm volt, ami talán meg is haladta az úgynevezett piaci igényt. A finn tanulók olyanok voltak, hogy csak akkor maradtak távol az óráról, hogyha halálos betegek voltak. Magyar szakról lévén szó, a tanítás nyelve elsõsorban a magyar volt. Akkoriban még csak kevéssé tudtam finnül, ezért beültem egy finn nyelvtanfolyamra. Jócskán megtanultam finnül, késõbb már finn nyelvû elõadást is tartottam. Ön foglalkozott a finnugor nyelvtudománnyal is, szerkesztett egy Tanulmányok a magyar és a finnugor nyelvtudomány körébõl címû munkát. Igen, ez abból az idõbõl való, bár az én központi területem a stilisztika volt, és a magyar irodalmi nyelv, valamint annak a története. E tárgykörökbõl való a legtöbb írásom. A stilisztika kezdettõl vonzott, az elsõ munkáim egyike az ötvenes évek vége felé A magyar stilisztika vázlata, amit Fábián Pállal és Terestyéni Ferenccel közösen írtunk. Ez késõbb bõvített, illetve átdolgozott kiadásban A magyar stilisztika útja címen többször is megjelent. Alig van a nyelvtudománynak ága, amelyben Ön valamilyen módon ne tette volna le a névjegyét, szerzõként vagy szerkesztõként. Az utóbbi években egyre-másra jelennek meg tanulmánykötetei. Ez azzal is összefügg, hogy megöregedtem és összegyûlt sok minden. Különösen szeretem Szenczi Molnár Albert munkásságát, a régi magyar nyelvtani munkákat, és sokat foglalkoztam a mai magyar nyelvvel, majdnem minden vonatkozásban. Az újabb idõkben különösen a nyelvi alakzatokkal foglalkozom, pontosabban foglalkoztunk, mert 1970-tõl 2008-ig vezettem egy stíluskutató csoportot, több mint harminc taggal, és velük sikerült összeállítani egy Alakzatlexikont, amely nemrég jelent meg a Tinta Kiadónál.
!
!!
FEBRUÁR
Mûfordítással csak elvileg foglalkoztam, de 1970-tõl szerkesztettem az Annales Sectio Linguistica címû folyóiratot, amelyben nagyon sok idegen nyelvû írást jelentettünk meg, két éve mondtam le róla. Ez a szerkesztés sok idõt elvett. Magyarországi szerkesztõje volt a Párizsban megjelenõ Études Finno-Ougrienne-nek. A finnugorról szólva: ugye, már a múlt század elején kezdett egyértelmûvé válni, hogy a finnugor nyelvrokonság bizonyítható, de a faji rokonság nem. Ez így van. Sõt most a nyelvi rokonságot is sokan megkérdõjelezik, de én azt mondom, hogy a származtatás helyénvaló. Fõ bizonyítéknak két dolgot lehet mondani. Az egyiket meg is írtam: ez a hangsúlyozás, a hanglejtés azonossága, amit már a XIX. században is tudtak mind Helsinkiben, mind Budapesten. A másik tulajdonképpen még ennél is reálisabb: mindegyik finnugor nyelvben a birtokos jel (rag) a birtokot jelentõ fõnév végére kerül, míg a többi nyelvben általában egy külön szó jelzi ezt, a fõnév elõtt (házam enyém ház). Ugyanígy a birtokos szerkezet is azonos a finnugor nyelvekben, eltérõen más nyelvektõl (a kert kapuja kapuja a kertnek). Ez évszázadokon keresztül alakulhatott ki. Professzor úr egyik szerkesztõbizottsági tagja a Magyar Nyelv címû folyóiratnak, s gyakran szerepelt a nagyszerû Édes Anyanyelvünk rádiósorozatban, amíg az létezett, fõleg verselemzésekkel. Most is többször idézett versekbõl, különös vonzalma lehet irántuk. Így igaz, de vonzalmam általában az irodalom iránt van. A középiskolában nagyon megszerettem az irodalmat, jó tanárainknak is köszönhetõen. Az Édes Anyanyelvünk rádiósorozatot Lõrincze Lajos professzor indította el, hatan szerepeltünk benne felváltva, évtizedeken keresztül. Egy alkalommal 4,5 percet lehetett felhasználni, ránk bízták, hogy mit mondtunk. Például Áprily Lajosnak a Tavasz a Házsongárdi temetõben címû gyönyörû versérõl 4,5 perc alatt el lehetett mondani a lényeget. Miért kell stíluselemzés? Mert a vers mindig inplicit, tehát sok minden bele van rejtve, ezért explicitté kell tenni, vagyis meg kell magyarázni. Ismételten foglalkozott Márai Halotti beszédével. Az egyik tanulmányának a címe: Alakzatok Márai Sándor Halotti beszéd címû versében. Szinte minden szót külön értékelt, mint nyelvi alakzatot. Egyik munkájának az elõszavában meglepve olvastam, hogy már az ókorban is használták az alakzatokat. Bizony, már akkor éltek a szó-, illetve gondolatalakzatokkal. Arisztotelésznél például õ kiváló ember volt , minden nyelvi, stilisztikai és retorikai jelenség megvan. Az alakzat miért került mostanában a középpontba? Egyrészt a versekben nagyobb mértékben szerepelnek. A retorikai jelenségek szintén nagyobb mértékben vannak jelen a versekben, mint korábban, úgy mondjuk: nagyobb a retorizáltság. Elég csak az ismétlésekre, a szójátékokra gondolni; azután itt vannak a reklámok. Sajnos ebbe most alaposabban nem tudunk belemenni. Meg kell mondanom, magam is meglepõdtem azon, hogy az Alakzatlexikont a hallgatóim többnyire harmadévesek milyen gyakran használják, hivatkoznak rá a verselemzéseiknél. Márai verse azon túl, hogy valójában a honvágy ódája , nagyon jó példa az egyéni stílusra. Azt szoktam tanítani, hogy három tényezõbõl áll az írói, költõi egyéni stílus: elsõ a közös nyelv, ez az alap; a második az egyéni alkotás, tehát azok a szavak, kifejezések, mondatok, amelyeket ki-ki maga alkot meg az eddigi tudása alapján; és végül a harmadik az úgynevezett intertextualitás, azaz a másoktól átvett szavak, mondatok, satöbbi. A Márai-vers tele van az utóbbiakkal: Vörösmarty, Tompa Mihály, Radnóti, József Attila költeményeibõl vett idézetek, kifejezések tarkítják, ám akkor is teljes számunkra a vers, ha ezt nem vesszük észre. De mennyivel nagyobb a versélménye annak, aki mindezeket felismeri! Az elõbb Szenczi Molnár Albertrõl, a nagy református zsoltárköltõrõl szólt. A XVII. században õ is, valamint a jezsuita Pereszlényi Pál is írtak magyar nyelvtankönyvet, de latin nyelven.
FEBRUÁR
Nos, Kazinczy a Fogságom naplójában a XIX. század elején leírta, hogy latinul tárgyaltak, tehát a latin még akkor is alkalmas volt a mindennapi beszédre, nem csak a hivatali érintkezésre, bár a különbözõ szakmák szókincsével nem rendelkezett. II. József ezért is akarta hivatalossá tenni a német nyelvet a latin helyett, de végül az utóbbi megmaradt egészen1844-ig, amikor a magyar lett a hivatalos nyelv az országban. Hála a nyelvújítóknak, mert akkorra már megalkották, és a közszokás is elfogadta a különbözõ szakterületek magyar szókincsét. Ez hihetetlenül nagy munka, országos mozgalom volt, százával, ezrével születtek a magyar szavak, amelyek közül nagyon sok kihullott, mert nem fogadta be a közbeszéd, de még többet igen. Példának szoktam felhozni a gazdagságra a nevetés szó huszonhét szinonimáját, amelyek ugyanakkor többkevesebb árnyalattal eltérõ hangulatúak, mint például a somolyog és a mosolyog. Bertók Lóránd orvosprofesszor 2001. február 20-án a Magyar Nemzetben megjelent cikkét egy gyönyörû mondattal kezdte: A magyar nyelv szépsége és gazdagsága felülmúlhatatlan. Igaza van Bertók Lórándnak, aki egyébként jó barátom, Debrecenbõl származik. Gyakran halljuk, olvassuk, hogy nyelvünk mennyire kifejezõ, mennyire árnyalt; mennyi szót, mennyi szinonimát használunk a beszédben és az írásban. Lehet tudni, hogy mennyi a használatban lévõ magyar szavunk? Nem lehet tudni. Az átlagember úgy négy-ötezer szót használ, a tudományok mûvelõi ennek többszörösét. A teljes szókincset mindenesetre egy millióra becsülik, de ez más nyelvekre is érvényes. Nagyon nehéz ezt megállapítani. Odavesszük-e a régi szavakat, a képzett szavakat, a meghonosodott idegen szavakat, a tájszavakat? Tájszótárunk van vagy húsz, csak az Ormánságiban van tizenkétezer szó. Nem volt szó a kitüntetéseirõl, pedig tudom, hogy van néhány. Valóban kaptam egypárat, örültem is nekik, bevallom. Még az elõzõ rendszerben megkaptam a Munka Érdemrend Arany fokozatát, majd az Eötvös Loránd Emlékplakettet, amikor leköszöntem a dékánságról. A 90-es években kaptam Déry Tibor-díjat, Bárczi Géza emlékérmet, Lõrincze Lajos-díjat, Pais Dezsõ-díjat, és pár évvel ezelõtt az Apáczai Csere János-díjjal is kitüntettek. Biztosan dolgozik valamin. A tanítás mellett most éppen Kazinczyval foglalkozom. A Magyar Nyelvtudományi Társaságban, ahol alelnök vagyok, december elején van a közgyûlés, amelyen az október 27-én kétszázötven éve született Kazinczy Ferencrõl kell elõadást tartanom. Elég nagy probléma, mert már szinte mindent elmondtak, megírtak róla. Most olvasok hozzá. Elolvastam a Fogságom naplóját, a Pályám emlékezetét, az Erdélyi leveleket. Valamikor már olvastam ezeket, de újra dolgoznom kell velük. Azután nagyon érdekel, hogy Révai Miklós mennyit vett át a német Adelungtól az õ nyomán írt stilisztikájába ( amelyet elõször Éder Zoltán adott ki, 1973-ban!). Ezeken kívül Dayka Gábornak a lõcsei gimnázium számára 1794-ben latinul írt magyar nyelvtanát tanulmányozom. Mindig találok valamit. Az élet céljának a munkát tekintem, annak tudok örülni ma is, ha valamit létrehozok. Professzor úr szerint veszélyben van a magyar nyelv? Nem a magyar nyelv van veszélyben, hanem a magyar társadalom. Ilyen mélyen soha nem volt a magyarság. Nem a gazdaság a fõ baj, azt rendbe lehet hozni. Az elszegényedés, az erkölcsi züllés, a munkátlanság és a fogyás régen sok gyerek volt, most egyre kevesebb lesz : ezek a bosszantó dolgok. 1953-tól lakik a Ferencvárosban. Igen, és nem is mennék sehová sem. Amikor a minisztérium kiutalta, társbérletben laktunk, most már csak ketten vagyunk. Szóba jöhetett volna, hogy elcseréljük, mert ez három szobás, de nem, ezt nagyon szeretjük, kényelmes, jó helyen is van.
!" A feleségem pénzügyes volt a Nyelvtudományi Intézetben, onnan ment nyugdíjba. Nagyon sokat segít nekem, megtanulta a szövegszerkesztést, õ fogadja az email-jeimet is. Egy lányom van, és két nagy unoka, õk Budán laknak. Köszönöm a beszélgetést. KEÖVES FERENC
A hazai mûszaki szakoktatás, s egyszersmind a Mûegyetem története a 18. századba nyúlik vissza. A Mûegyetem elsõ, közvetlen elõdintézménye az 1782-ben a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképzõ intézet volt. Az egyetem történetét számos kiváló oktató fémjelezte. Ilyen volt a gépészmérnök képzés egyik kiemelkedõ professzora, Bánki Donát is, akinek neve ma is széleskörben ismert. Az õ utódja és öröksége továbbfejlesztõje lett Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza. Pattantyús-Ábrahám Géza 1885. december 11-én született Selmecbányán, így 2010-ben ünnepeljük születésének 125. évfordulóját. Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett a katolikus fõgimnáziumban 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Királyi József Mûegyetemen. Ezután Zipernowsky professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben Ganz-gyári ösztöndíjjal tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérte után 1911-ben benyújtotta az Elektromos hengerjáratok üzemének vizsgálata gyorsulások alapján címû doktori értekezését, amellyel 1912-ben megszerezte a doktori címet. Ettõl kezdve folyamatosan oktatott a Királyi József Mûegyetemen. 1912-tõl a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, ahol Herrmann Miksa professzor mellett adjunktusként a gépelemek és az emelõgépek szerkesztési gyakorlatait vezette, majd 1918-tól meghívott elõadó volt a Gépelemek, azután az Emelõgépek tárgyból. 1921-ben kapott mûegyetemi magántanári címet az Elektromos üzemû felvonók és energiakiegyenlítõ szerkezetek címû elõadás megtartása után. 1926-ban mûegyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki a III. sz. Gépszerkezettani (hidrogépek és szállítóberendezések) Tanszéken, 1930-ban pedig nyilvános rendes tanári kinevezést kapott, és átvette a tanszék vezetését, ahol elõdje a világhírû Bánki Donát professzor volt. Ettõl kezdve haláláig volt a tanszék vezetõje. Pattantyús-Ábrahám Géza emberi tulajdonságaiból külön ki kell emelni szerénységét, szorgalmát és emberségét. Úgy tudott meghatározó személyiség lenni, hogy minden megnyilvánulásán átsugárzott a szerénység. Szorgalmát hatalmas szakírói tevékenysége igazolja. Emberségét a diákokhoz fûzõdõ közvetlen viszonya jellemezte. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Patyi bácsi beceneve. Szakmailag meghatározó jellemzõje a sokoldalúság. Kiváló mérnök volt, amit számos konstrukciója, szabadalma, szakértõi tevékenysége igazol. Egyetemi tanárként elmondható róla, hogy méltó folytatója volt Bánki Donát tevékenységének. Mint pedagógus is maradandót alkotott a Pattantyús iskola megteremtésével. Sokoldalúsága nemcsak szakmailag mutatkozott meg. Kitûnõen zongorázott, jelentõs közéleti tevékenységében pedig nem a szereplési lehetõséget kereste, hanem a hatékony mûködést választotta.
!#
FEBRUÁR
125 éve született Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza
FEBRUÁR
Pattantyús-Ábrahám Géza 1912-1956-ig terjedõ egyetemi oktatói tevékenységét is a sokoldalúság jellemezte. Oktatott tárgyai a Gépelemek, Emelõgépek, Általános Géptan, Vízgépek, Emelõberendezések és Szállítógépek voltak. Nagyon sokat foglalkozott a mûegyetemi oktatás módszertanával. Ebbeli felfogását a Magyar Mérnõk és Építész Egylet 1931. október 17-i Szakosztályi gyûlésén tartott elõadásában foglalta össze. Nagyon röviden a specialisták kibocsátását segítõ német felfogással szemben azt vallja, hogy Mûegyetemünk kezdettõl fogva mindvégig kitartott a másik irányzat mellett, amely abból az elvbõl indul ki, hogy minden mérnöki részlettudásnak gyökere a mélyen megalapozott és a gyakorlat követelményeit mindenkor szemmel tartó elméleti kiképzés. Humánus szemléletét is mutatja a Zielinski professzortól átvett és oktatói tevékenységében mindvégig követett elv, hogy ...a tanár tartsa elsõ kötelességének és legmagasabb ambíciójának az elõadott sarkigazságok megértésére vezetõ legegyszerûbb és legrövidebb út keresését és megtalálását. Az ars poétika még a következõ idézettel egészíthetõ ki: Ereszkedjék le a tanár tárgyalásának módjával hallgatóinak nívójára, és ne féltse emiatt elõadásának tudományos nimbuszát, mert ne feledje el soha, hogy elõadásának tudományos színvonala nem száll alább azzal, hogy õt a hallgatói megértik. Szakírói tevékenysége igen jelentõs, ami számos kiváló egyetemi tankönyv megírását is jelentette. Az utóbbiak közül kiemelkedik A Gépek Üzemtana, amely 7 kiadást élt meg. De kiváló tankönyv volt az Emelõberendezések, Általános Géptan, Hidrogépek üzemtana és szerkezettana I, II, III, Szállítóberendezések üzemtana és szerkezettana is. Ide tartozik a Mérnök Továbbképzõ Intézetnek írt számos könyve, amelyek közül külön ki kell emelni az Áramlástan címû könyvét. Az õ nevéhez mint kezdeményezõhöz és fõszerkesztõhöz fûzõdik a Gépészeti Zsebkönyv. A teljes szakirodalmi tevékenység bemutatása a felsoroltakon kívül a Gépipari Tudományos Egyesületnek a professzor 100 éves születési évfordulójára megjelent könyvében 12 oldalt tesz ki. Igen jelentõs volt mérnöki tevékenysége, ami már külföldi tanulmányútjáról való hazatérése után 1910-ben azzal kezdõdött, hogy megalapította a Pattantyús-Ábrahám Géza és Társa céget, majd 1920-tól társként vett részt az Essõ és Társai cégben. A szakirodalmi tevékénységéhez sorolható az 1946-tól betöltött fôszerkesztõi szerepe a Magyar Technika folyóiratnál. A tanszéken természetesen nemcsak oktatói tevékenység folyt, hanem kutatói is. Ebbõl is kiemelkednek Pattantyús Tanár úr szárnylapátos vízgépekkel kapcsolatos kutatásai, különösen a kavitációra vonatkozóak. Pattantyús-Ábrahám Géza méltatása korlátozott lenne közéleti szereplésének bemutatása nélkül. Ebben is igazolást nyert szorgalma, sokoldalúsága és emberségén alapuló segítõkészsége. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Választmánya tisztikarának 1934-37-ig volt tagja, 1941-tõl három évig volt az Egylet Gépészeti, Gyáripari és Elektrotechnikai Szakosztályának elnöke. Az Egyletnek a második világháborút követõ megszûnése után az 1949-ben megalakult Gépipari Tudomáyos Egyesület alelnöke lett. A GTE vezetésében haláláig a tõle megszokott tevékenységgel vett részt. A sokirányú érdeklõdés és tehetség, a közélethez való vonzódás kiváló példája a Mûegyetemi Zenekar tanárelnökeként végzett tevékenysége, amelyról a Zenekar 1957. június 17-i jubileumi emlékhangversenye meghívójának a Mûegyetemi Zenekar történetérõl szóló része így emlékezik: Amint Zenekarunk 60 éves múltja elsõ felének sikerei Tõtössy professzor nevéhez fûzõdnek, úgy kapcsolhatjuk össze az utolsó 30 év történetét dr. Pattantyús-Ábrahám Géza Kossuth-díjas professzor nevével. Õ volt az, aki a Tõtössy professzor halálát követõ visszaesésbõl a Zenekar életét fellendítette, és újabb sikerek felé vezette. A Zenekar létszáma ezekben az években 50 fõnél kevesebb ritkán volt. A próbák órarendszerû pontossággal folytak. Ha valaki nem tudott részt venni egyik-másik próbán, sokszor megesett, hogy Pattantyús professzor beült játszani a hiányzó kis technikus helyére. Sõt, a tudós professzor,
!$
Tavaly történt... 60 éves a GTE
A Gépipar Tudományos Egyesület 2009. február 19-én ünnepelte alapításának 60. évfordulóját. Meg kell emlékezni arról, hogy az alapítás fõ irányítója Pattantyús Ábrahám Géza akadémikus, nemzetközileg elismert egyetemi tanár volt. Ez azért fontos, mert a rendkívüli tekintélye mellett Patyi Bácsiként mindenki által tisztelt tanszékvezetõ egyetemi tanár fontos közéleti személyiség is volt. Az Egyesület alapításának fontos elõzménye volt, hogy a második világháború után a kommunista hatalom megszüntette a magyar mérnöktársadalmat összefogó Magyar Mérnök- és Építész Egyletet. Szükség volt tehát egy új összefogó szervezetre, és így jöhetett létre a Gépipari Tudományos Egyesület. Történelmi fontosságú volt és erre ma is emlékezni kell , hogy az alapszabály (7) paragrafusa szerint Az Egyesület alapítási éve 1949. Az Egyesület az 1867-ben alapított Magyar Mérnök Egylet (1872 óta Magyar Mérnök és Építészegyesület) hagyományainak örököse, és különösen a Gépészeti és Gyáripari Szakosztályok tevékenységének folytatója. Ezzel a GTE az egyetlen mûszaki és természettudományi egyesület, amely alapszabályában fogalmazza meg a múltbéli hagyományok örökségének felvállalását és folytatását. A GTE alapítása elõtt a Magyar Mérnök és Építészegyesület története zajlik, ami, mint ennek a történetnek kezdeteit feltárva hamarosan kiderül, a Ferencvároshoz is kötõdik. A kezdethez
!%
FEBRUÁR
akinek mûszaki könyvei ez idõ tájt az öt világrészen ismertté tették nevét, idõt szakított arra is, hogy szükség esetén maga is beállt kottát másolni a Zenekar számára. Ezen a hatalmas, lelkesítõ erejû tevékenységeken kívül anyagiakban, kottákban és hangszerekben közel 100 ezer Ft értékû volt az a támogatás, amelyet Zenekarunk Pattantyús professzornak köszönhet. Még egy tanárelnöki szerep, amelyet 1941-tõl a Mûegyetemi Sportrepülõ Egyesület élén vállalt. Errõl azt is tudni kell, hogy itt nemcsak motoros és vitorlázó repülés folyt nemzetközi színvonalon, hanem sportrepülõ gépek tervezése és gyártása is. Híres gépük az M22 korlátlanul mûrepülhetõ teljesítményû vitorlázógép volt. A Tanárelnökrõl Holerung Gábor maga is kiváló sportrepülõ és oktató így emlékezik meg: Pattantyús-Ábrahám Géza a budapesti Mûegyetem nagyhírû egykori professzora nemcsak mint egyetemi oktató volt kiváló, hanem mint az egyetemi ifjúság életének irányítója is kimagasló egyéniség volt. Azt vallotta és hirdette, hogy a jövendõ mérnökei csak akkor lehetnek teljes értékû vezetõk, ha nemcsak a szakmájukban, hanem az élet egyéb területein is megállják a helyüket. Ezek a szempontok vezették akkor is, amikor elfogadta 1941 õszén a felkínált tanárelnöki tisztséget a Mûegyetemi Sportrepülõ Egyesületnél. Ez a tanárelnöki funkció korábban kizárólag reprezentatív tisztségnek számított, ... de amikor Pattantyús professzor lett a tanárelnök, minden megváltozott. Javaslatára és irányítása alatt indult meg, természetesen az Õ elnöksége alatt, a Ferihegyi repülõtéren felépült üzemben az EMESE Kísérleti Repülõgépgyár Rt., ahol szakmunkásképzés is megvalósult. Pattantyús-Ábrahám Géza professzor minden téren kimagasló személyiségével járult hozzá kiváló mérnöknemzedékek képzéséhez, méltán fémjelezte a magyar felsõfokú mérnökképzést, és lett méltó társa gróf Klébelsberg Kúnónak, aki minisztersége alatt felkarolta a természet- és mûszaki tudományokat. LÁSZLÓ GYÖRGY
FEBRUÁR
Széchenyi István Naplójának döblingi bejegyzései is adnak támpontot. Széchenyi 1848. szeptember 5-én vonult el Döblingbe, miután elmebeli állapota erre az idõre olyannyira megromlott, hogy egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is volt. Állapota 1857-re annyira feljavult, hogy egyre erõteljesebb politikai és írói tevékenységbe fogott. Kialakult ehhez egy jelentõs személyiségekbõl álló baráti kör is, amelynek tagjai segítettek politikai célzatú írói tevékenységében. Az itt született memorandumok és röpiratok eljutottak a francia és az angol kormányhoz is, és Bécsre is szándékozott velük hatni. Ebben a körben jelentõs személyiség volt Hollán Ernõ. Erre abból is lehet következtetni, hogy Széchenyi nagyon elégedett volt Hollán emlékiratával, amely az 1859-es válság és a Bach-korszak bukása miatt kialakult helyzetben követendõ intézkedéseket foglalta össze. Ennek második részét már Széchenyi sugalmazása alapján írta meg. Ezekrõl Széchenyi István 1859-ben tovább írt Naplójának 13211341. oldalak közötti bejegyzései tanúskodnak. Hollán Ernõ szerepe egyre fontosabb lett, aminek egyik jele a magyar mérnökök összefogására hivatott egylet alakítási elõkészítésében játszott vezetõ szerepe. A Pallas Nagylexikonban olvasható, hogy Az 1867-et megelõzõ években mind sûrûbbé váltak a bizalmas, barátságos érintkezések és tervezgetõ beszélgetések a magyar technikusokat egyesítõ testületnek a megteremtése dolgában. Hollán Ernõ és köre ...nemkülönben a mûegyetemi kötelékbe tartozottak, eleintén külön-külön, majd mindjobban tömörülve, egyesülve kitartó buzgósággal végre megérlelték az eszmét úgy, hogy mikor az alkotmányos szabadság hajnala hazánkra fölvirradt, a nemzet újjászületésének órája egyúttal a magyar technikusok egyesületének, a magyar mérnök egyesületnek születésórája is volt. Az elõkészületek elõrehaladtával Hollán Ernõ vezetésével elõkészítõ bizottság alakult, amely 1866. április 29-én felhívást bocsátott ki: Felhívás Magyarország mérnökeihez címen, amelyben június 10-re meghirdették a magyar mérnök egyesület alakuló közgyûlését. Ebben megfogalmazták, hogy Az egyesült hazai szakerõ leend arra képesítve, hogy közérdekû mûtani kérdésekben az illetékes kezdeményezést megtegye, s a fennforgó ügyek felõl véleményezzen, végre ezen társulást kellend oly gyúponttá tennünk, melybõl a kor színvonalán álló szaktudományosság szelleme hazánk minden részeibe elhasson s a gyakorlatban alkalmazást nyerjen. Hasonló megfontolásokból indíttatva czéloztatik a magyar mérnök egyesületnek alapítása Pesten, hol az a társadalmi és egyletügyi kényelem igényeinek megfelelõ helyiséget fog tartani. A közgyûlés azonban elmaradt, mivel az osztrák-porosz ellentét háborúba torkollott, és ez alkalmatlanná tette a meghirdetett idõpontot. Végül a königgrätzi csatavesztés után augusztus 5-6-ra hívták össze újra az alakuló közgyûlést. Az engedélyek megadásának elhúzódása miatt a véglegesnek tekinthetõ közgyûlést végül 1867. május 20-21-én tartották. Ezeket a közgyûléseket és majd a továbbiakat is a Köztelken tartották meg. Itt kapcsolódik tehát a Ferencvároshoz a Köztelek épületén keresztül a Gépipari Tudományos Egyesület gyémánt jubileuma. Mint olyan sok alapítás a reformkorban, ez is Széchenyi Istvánnal van összefüggésben. Széchenyi István gróf kezdeményezésére 1827-ben jött létre a Pályafutási Társaság, amely 1830. június 11-én az Állattenyésztõ Társaság nevet vette fel. Elsõ elnöke ideiglenesen Széchenyi István gróf, 1831-ben Orczy Lõrinc báró, 1832-ben Keglevich László gróf volt. Ugyanebben az évben megvásárolta az Üllõi úton levõ telket Károlyi György gróftól, amihez szükséges pénzt sorsolási kölcsön útján szerezték be. A mai Budapest IX., Üllõi út 25. sz. alatti telken emelt épületet Széchenyi javaslatára Közteleknek nevezték el, és e nevet a társaság épületén is feltüntették. (Az épület átalakításokkal ma is megvan, a Magyar Szabványügyi Testület használja.) A Magyar Mérnök és Építész Egylet Hollán Ernõ 19 évig tartó irányításával kezdte meg mûködését. A II. világháború végéig létezõ Egylet rangját számos nagyhírû tudós fémjelezte. Nem lebecsülhetõ a tagság 5000 fõt meghaladó létszáma sem a nagy világégés végén. LÁSZLÓ GYÖRGY
!&
Dinyés László képzõmûvész Apai nagyapám Mezôhegyesen a ménestelep bérese, analfabéta. Apám egy éves korától mostohagyerek, aztán béres, lelketlen mostohaanyával és gazdákkal. Katona lesz Érsekújváron, megnôsül, a háború vége felé felesége és kisgyermeke egy amerikai bombázáskor életét veszti. Anyai szépapám zalai nemzetôr, aki ott volt Világoson, dédapám vincellér Révfülöpön, apósa kántortanító Kékkúton. Nagyapám Nemestördemicen vasutas, ôrházban bakter, nagyanyámmal hat gyereket nevelnek fel. Nagyapám sokat olvas, verseket ír, jó verseket. Legnagyobb gyermekük, Ferenc kitûnôen hegedül és zenét szerez, taníttatására nincs pénz. A doni áttöréskor, 1943 januárjában nyoma vész. A család a háború dunántúli harcait megszenvedi, bujkál, robotol, a nôi tagok átélik az oroszok erôszakosságait, minden ingó javaikat szétlopják menekülô magyarok és németek. Anyám-apám a háború után összeházasodik, Zoltán bátyám születik 1946-ban, én 1948-ban Székesfehérvárott két és fél méterrel a föld színe alatt. Távirda utca 11., szuterén lakás, otthoni szülés. Játszótér híján a fehérvári Romkertbe járunk nap mint nap levegôzni, Szent István, az Árpád-házi királyok mohos kövein játszva növök fel. Aztán családunk Szabadszállásra, a nagy tunya porfészekbe kerül, 4 éves vagyok. Anyánk kézenfogva vezet minket a templomba és a kereszténységbe. Aztán idônk felét a katolikus templomban töltjük, misén, litánián, ministrálunk, harangozunk, a plébánián hittant tanulunk, betlehemezünk. Anyánk zenét is kezd taníttatni nekünk, hegedülünk. Én szünet nélkül rajzolok, festek, másolok történelemkönyvekbôl. Ha nagy leszek, huszár leszek. Belebotlom a szabadszállási 1956. október 29-i tüntetésbe, hallom a sortüzet, a kézigránátok robbanását, másnap látom a bekötözött embereket és az utca kövére alvadt vért. Ötödikes koromban Kunszentmiklósra költözünk. Iskolai zenekarban hegedülök, csellózom, énekkaros vagyok, egyik kedvenc tartózkodási helyem a református parókia lesz. Továbbra is rajzolok, festek, rendszeres irányítás nélkül, és késôbb érzem csak, mennyire hiányzik az útmutatás és a konkurencia. A gimnázium után nem vesznek fel a budapesti Képzômûvészeti Fôiskolára (ma: Egyetem). Két dologhoz ragaszkodom viszont már makacsul: hogy tanult képzômûvész legyek, és hogy az elsô nagy szerelmemmel éljem le életem. Két év sorkatonaság után 68 ôszén azonnal Pestre jövök albérletbe, hogy nappal dolgozzam, délután és este pedig rajzszakkörbe járjak. A vasútnál kocsifelíró, majd adminisztrátor vagyok egy göngyölegraktárban. 69-ben összeházasodunk Simig Juliannával, elsô nagy szerelmemmel, aki akkor agráregyetemista. Apósom osztályidegen, mert huszártiszt a világháborúban és két évig hadifogoly orosz földön. Én gyári dekoratôr leszek, majd kertészeknél mûszaki rajzoló, és szakkörözök tovább. Öt év sikertelen fel-
!'
FEBRUÁR
Önarcmás
FEBRUÁR
vételizgetés jön, ami idegeimet erôsen megviseli. 1973-ban felvesznek a fôiskolára. A fôiskolán már a mérsékeltebb brezsnyevista tanárok mûködnek. S teljesen újak is jönnek, például Kokas Ignác, akit én akkor a legizgalmasabb magyar festôegyéniségnek tartok, ô lesz a tanárom. Hiszem, máris értelmet nyert 5 évi várakozásom. Kokas magával állandóan elégedetlen, bölcs életfilozófiát hordozó és hirdetô ember, amilyennek én az igazi mûvészt mindig is képzeltem. Hagyományos értelemben nem tanít bennünket festeni, azt azonban mindig pontosan megmondja, jó-e, amit csinálunk, vagy Kokas Ignác mellszobra (bronz) nem, s árgus szemekkel figyeli, amíg meg nem oldódik egy mû... vagy el nem pusztul. Csak e két megoldás elfogadható számára, és az lesz számomra is. A vele eltöltött 5 év sokkal inkább mûvészember-képzô, mint festôiskola. 1978ban tanári és festômûvész diploma a hónom alatt. 30 éves vagyok, és van egy 3 éves gyermekünk, Soma. Az évek során kikristályosodik bennem néhány gondolat, amihez tartani akarom magam, vagy amelyekben nézeteim igazolását látom. A szépségért meg kell szenvedni! édesanyám. Meghalni könnyû, a parancsot végrehajtani nehéz Bem apó. Az élôk útját a halottak irányítják Yves. Ha nem hiszel magadban, mûveid nem fognak hiányozni a világnak Viola festônô. Minden nagy mû csodát hord s tiszta költôiséget Kokas atya. Elôször ember legyél, s csak utána mûvész Rodin. A mûvészet új reménység forrása XII. Pius. Mit érsz vele, ha az egész világot megnyered, de a lelked kárát vallja? Mert mit adhatsz cserébe a lelkedért? Jézus. A mûtermemben sokan megfordulnak: gyerekek, felnôttek, rajzolnak, festenek, mûvtörit tanulnak, néha még pénzt is keresek vele. Pénz... stabilan pénzt keresni a képzômûvészettel a diktatúra körülményei közt akkor lehet, ha egy politikai követ fújunk velük, vagy képcsarnoki festôk leszünk, ehhez viszont havi 10-15 képet kell festeni... 2 naponként egyet! Egyik változatra sem vagyok képes, illetve alkalmas. Marad az így-úgy megélés, idônkénti képeladás, magángyûjtô megrendelések, alkalmi grafikai munkák, alkalmi munkák (templomi gipsz-szobrok javítása, magyar koronás gipsz címerek készítése ). De hát mi is az, amit képzômûvészként akarok csinálni? Modern, conceptuális mûveket, fôleg a land art bûvöletében, berendezett tereket, gondolati tárgyakat, fotonaturalista képeket. Csinálom, egyéni és csoportos kiállítások jönnek pozitív kritikákkal. Egy nagyméretû képem vásárlás útján közgyûjteménybe kerül, a pécsi Modern Magyar Képtárba, Bio-minta (250cm x 95 cm) ... Rövid idô után belátom, ez az út nem nekem való, hosszú távon a modernség csak egy bizonyos politikai és azonos világnézetû meghívottak kiváltsága, a modern szó nem esztétikai stílust takar, hanem életforma közösséget. Én az életformámon nem akarok változtatni, második gyermekünkkel, Dániellel már négytagú a családunk. Maradnak tehát a stílus és -izmus nélküli konzervatív, történelmi, természeti és keresztény témák. Sok idôt töltök a megjelenô forma kérdésével, sorra festem át vagy pusztítom el képeimet. Tehetem, mert feleségem megértô szeretete soha nem hajt a havi biztos bevétel után. Ô a fôállású keresô, én a jövedelem-kiegé-
"
FEBRUÁR
Bio-minta
szítô. A gyerekek nônek, a kereszténységbe kézenfogva vezetjük ôket, zenélni tanulnak, zongorázni, orgonálni, templomban kántorolnak már tizenévesen. A zenei szakközép-ben zeneszerzést tanulnak, majd mindketten elvégzik a Zeneakadémiát. Soma karvezetô lesz, Bach-megszállott régizenész. Dani az akadémián is zeneszerzô szakos, azóta a napjaink zenéje komponálásának rögös útját járja. Úgy gondolom, diktatúrában élem le életem, aztán 1990-ben egyszer csak elôbukkan a demokrácia és a függetlenség. Persze nem fehérruhás szûz formájában. Kijárom a Pázmány Hittudományi Egyetem 3 éves világi hittanár-képzôjét. Hit és tudomány kissé szürrealisztikus, de csodálatos találkozása... A pesthidegkúti szalézi apácáknak készítek kápolnabelsôt. Újraolvasom Shakespeare-t, Petôfit, a Bibliát, az 1848/49-es történelmet. Kalandként a kínai mûvészettel, filozófiával foglalkozom, 2 évig az ELTÉ-n kínai nyelvet tanulok. 1997-ben komoly fordulat: az elsô otthoni számítógép. Kezdetektôl fogva erôs és bensôséges szálak fûznek tiszta szívû, dolgos ôseimhez, így azonnal elkezdem feldolgozni Nagy nagyapám verseit, Farkas Ferenc kántortanító ôsöm 1853-ban írt imáit. Rájövök, engem is komolyan érdekel a versírás, összegyûjtöm saját, a család és a rokonság poétikus írásait. Aztán két kötetbe foglalva minden fennmaradt dokumentumot róluk, szétosztom a rokonságnak. Nem szabad semmit és senkit felednünk! Egy 1999-es bronz dombormû megrendelés megváltoztatja életem, átsétálok a szobrászat mezejére. 50 éves múltam, Kokas szabad szellemû hatása nélkül ezt nem merném meglépni. A szobrászat technikai részét megtanulom, studiumokat mintázok. A szobrászatban megtalálom végre azt a közeget, amelyben minden engem igazán érdeklô dolgot megjeleníthetek: a magyar történelem és a kereszténység világát. Sorra készülnek e témában köztéri domKönyvem bormûveim és szobraim, hol rendelésre, hol
"
FEBRUÁR
rábeszélésemre. Mûvek Magyarországon és Erdélyben, közös történelmünkbôl többek között Knézits Károly, Kossuth Lajos (Budapesten), gróf Teleki Sándor (Nagybányán), Virágh Gedeon, Rozsnyai Pál 48-as huszártisztek, Ormay-Lenkey-Hauk és Kazinczy Lajos aradi vértanúk (Aradon), Szent László király. 1956-os Endrédy István és az erdélyi Karácsonyi István vértanúk, Kunszentmiklóson egy 1956-os emlékmû. Egyházi személyek, mint Baksay Sándor református püspök, Somogyi Károly tudós pap, dr. Boros Béla érsek (aki 14 évet ült Ceausescu börtönében), Szent Erzsébet. Kiváló emberek: Bartha Dénes zenetudós, Bauer Rudolf olimpiai bajnok (Budapesten), Môcsényi Mihály tájépítész professzor, valamint Kokas Ignác* mesterem mellszobra (ami a Magyar Nemzeti Galéria gyûjteményébe került). Az ezredforduló utáni állami szintû, szisztematikus hagyomány-rombolási tendencia más téren is inspirál, tagja leszek az Aradi Vértanúk Öröksége Egyesületnek, és alapítunk egy elsô világháborús magyar hôsi halottaink emlékét ôrzô egyesületet, a Magyar Monte Grappa Baráti Kört. Négy 1848/49-cel foglalkozó dokumentumkötetet sikerül megjelentetnem. 8 évig régészeti rajzokat készítek a budavári Történeti Múzeum középkori osztályának, napi sétával a 700 éves tárgyak, kövek között... mint gyermekkoromban. Egy évig szablyavívást tanulok a református egyetem történelmi vívókörében. Öt verseskötetem lát napvilágot, és írok a Ferencvárosi Kalendáriumba. 4 unokám van, és 60 múltam. Ha sokáig élek, sem élek már soká, tudom milyen rövid 5-10 munkás év. Bármeddig is még e sártekén, viszonylag ép aggyal, a már megszokott viselhetô betegségekkel, munkalehetôséggel, és a munkához elég erôvel, továbbra is ugyanazokért akarok dolgozni, mindent köszönve a Teremtônek. -DL* Kokas Ignác 2009. november 18-án elhunyt.
"
CZUCZOR GERGELY (18001866) költõ, nyelvész, bencés tanár emléktáblája a Czuczor utca 7. alatt található Alacsony sorból emelkedett a 19. századi magyar irodalom egyik legjelentõsebb alakjává. Apja Károlyi József gróf jobbágya volt az Érsekújvárhoz közeli Andódon, igaz, a jobbágyok közt módos gazda. Gyermekkori élményei segítették, hogy a magyar népies költészet egyik elõfutárává válhasson. A hazafias nevelés, amelyet kapott, a nemesi-nemzeti hõsi epika úttörõjévé tette. Már fiatalon a magyar mellett jól beszélt németül és szlovákul is. Már kamaszkorában magyarul és latinul is verseket írt. Görögül is megtanult és késõbb tanította is a nyelvet. Apja katonának nevelte volna, õ azonban tanár akart lenni és ehhez a papi hivatáson keresztül nyílt számára út. Tizenhét éves korában jelentkezett szerzetesnek unokatestvérével, Jedlik Ányossal együtt. A középiskolát Nyitrán kezdte, Esztergomban folytatta, a negyedik osztályt Pozsonyban végezte. Bencésnek 1817. október 25-én jelentkezett Pannonhalmán. Miután kiállta az újoncévet, a rend gyõri fõapátsági líceumában tanult bölcsészetet. A teológiát 1820-tól már Pesten kezdte el végezni a központi papnevelõben. Harmadéves korában azonban, 1823 tavaszán Pannonhalmára hívták vissza, mert betegeskedett itt fejezte be a tanulást. 1824. szeptember 26-án felszentelték és Gyõrött kezdett tanítani, elõbb az alsó osztályokban, 18271828-ban a szónoklati osztályban. 1828-ban és 1829-ben a fõapátsági líceumban a rendi növendékeket tanította magyar nyelvészetre és irodalomra. 1830-ban Komáromba helyezték át szónoklatot tanítani, 1832-ben a költészet tanára lett. 1831. március 17-én a frissen megalakult Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lett. Augsburgi ütközet címen romantikus eposzt írt hexameterekben. Az eposz, amelynek inkább hexameterei voltak figyelemreméltóak, mint szerkesztése, kéziratos formában felkeltette az akkor már költõkirálynak tartott Kisfaludy Károly érdeklõdését. Az eposz 1824-ben megjelent az Auróra folyóiratban és Czuczor ünnepelt költõvé vált. Czuczort elõdjének vallotta Vörösmarty Mihály, aki az eposz megjelenésekor már írta saját hasonló mûfajú mûvét, a Zalán futását. Az eposz sikere ellenére Czuczor gyorsan felismerte, hogy a mûfaj ideje lejárt, hexameteres elbeszélõ költeményeket azonban továbbra is írt. 1848. dec. 21-én Kossuth Hírlapjában kiadta királyellenes forradalmi versét, a Riadót. Ezért az önkényuralom hatévi várfogságra ítélte. 1851-ben szabadult Kufsteinbõl, s ettõl kezdve haláláig Pesten élt, az akadémiai szótáron dolgozott és a Nemzeti Színházban volt dramaturg. Egynapi betegség után elragadta a kolerajárvány. 1872-ben neveztek el utcát róla Ferencvárosban.
"!
FEBRUÁR
Ferencvárosi emléktáblák
FEBRUÁR
D. L.
Feltámadás (Visegrádi palota)
A palota maga a feltámadás. Nem úgy, ahogy máskor lenni szokott, hogy feltámadás, és a fény diadalmasan megáll Krisztus zászlaján, vagy hogy valaki-valami ismétli önmagát. Nem. Itt életemben elõször Isten apró szemeként láthatom és csodaként hiszem: mindegy, hogy az idõ múlik-e vagy sem! Nézd, a kútra faragott márványbárány fejébõl újra lövell a víz, s csobban a kõcsobogóban. Újra a kõcsobogóban csobban a víz, s tenyeremen, kézfejemen érzem hûvösét, majd megvilágosul, hiszen ez a hideg is idõtlen, amint kortalan a szétfolyó enyészet, az alámerülõ, mert minden ami jó, csak pillanat idõ. Keretet a Duna kobaldcsíkja von és felette a marosi hegy hullámzó háta, háta gerincét megtapossa felhõk patája, mint ahogy a hegyoldalon legázol õszi levelet egy pirosló, fagyos lehelet. Itt a rombolt- újjáépült palotafalak tövében is a lopva napfürdõzõ gyík tokáján honol ugyanazon vörhenyes lanyha báj, Napra gémberedett réveteg élvezet , ahol egykoron Bonfini lépkedett. Most ott egy macska sétál s puházza, mert -noha frissen faragott köveken, de melegen sétál és nyaffint, figyeljem, vele példálózik a histórikus idõ: már nem számít, hogy a török rombol, mert mától itt egy macska dorombol.
D. L.
A fiatalság gyönyörûsége a fiatalság gyönyörûsége az örök hervadhatatlan báj amely csak úgy létezik észre nem veszed mert az abban megmerítkezés állapota elhomályosítja tekinteted óh fiatalság gyönyörûsége míly szép hogy kívánhatod visszavonhatatlanul ha már vége
""
