2007. október I. évfolyam 2. szám VILÁG. A minőség igénye. Ügyvédi verseny. Ártalmas-e az adalékanyag? AJÁNDÉK. Céghírek Plusz TOP 500

2007. október  I. évfolyam  2. szám

Ü

VILÁG

A minőség igénye Ügyvédi verseny Ártalmas-e az adalékanyag? JÁ

A gh Cé

N D

Pl

P

ÉK usz

k

íre

TO

0

50

Tisztelt Olvasó! Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós

Megjelent októberi számunk, amely témáinak köszönhetően meglehetősen színesre sikeredett. Szó kerül benne ügyvédi törvényről, a dioxinról, megtudhatjuk belőle a vadászat rejtelmeit. Kiderül, hogy az utakon kíméletlen párbajok folynak, hogyan nyerhetünk egérutat, valamint az, hogy mekkora hatalma lehet az „apró betűnek”. Cégünk egy ajándékkal is szeretne kedveskedni Önöknek! Az ajándék a Céghírek Plusz TOP 500 CD, amely Magyarország legnagyobb cégeit kívánja bemutatni. A program alapját a 2007-ben útjára indított Céghírek Plusz program adja, amelynek életre hívását a cégadatok iránti növekvő igény indokolta. A Céghírek Plusz TOP 500-ban szereplő cégek sorrendjét a 2005-ben leadott pénzügyi beszámolók árbevétel adatai alapozták meg. A kiadvány a Cégközlöny adatai mellett – csakúgy mint a Céghírek Plusz – tartalmazza a pénzügyi beszámolók legfontosabb adatsorait és létszámadatokat is, kezelőfelülete megegyezik a Céghírek Plusz programéval. Az adatbázisban csak azon cégek szerepelnek, amelyekről a hivatalos nyilvántartásban pontos adatok találhatóak.

Nyomdai munkálatok: Sprint Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Ujvárosi Lajos

Reméljük, hogy tartalom és forma harmonikus egységet képez, ezáltal az újság az Önök megelégedésére szolgál!

Hirdetésfelvétel:

Tisztelettel:

40/464-565 Vály Zita [email protected]

A Szerkesztőség

TARTALOM

31

A minőség igénye ...........................................

4

Egérutat nyerni ...............................................

5

Ügyvédi verseny? ...........................................

7

Uniós vs. nemzeti jog .................................... 10 Az „apró betű” hatalma ................................. 12

Tartalom

Szlovákia, adóparadicsom ............................ 14

7

Ártalmas-e az adalékanyag? ......................... 16 Jog és zene ....................................................... 18 „Bűnbe esett” ügyvédek ................................ 19 Doktor „szöszi” ............................................... 22 Portré – dr. Patyi Gergely .............................. 23 Ügyvéd és ügyfele .......................................... 27 Kerék-párbaj .................................................... 29 Pereskedni rossz ............................................... 31

34

Embertelen állatkínzás .................................. 34 Vadűzés és erdőzúgás .................................... 35 Ítélet a színpad előtt ...................................... 37 ÜGYVÉDVILÁG

3

A minőség igénye Dr. Kiss Daisy az ügyvédi törvény módosításának szükségességéről

A magyarországi jogi képzésben a minőség helyett egyre inkább a mennyiségen van a hangsúly; a bírói, ügyészi szakmában elrendelt létszámstop miatt az egyetemről kikerülők elözönlik az ügyvédi pályát; a megszámlálhatatlan új jogszabály pedig a szakvizsga után is folyamatos tanulást igényel. Ez csak három érv arra, hogy – a szakma képviselői szerint – miért szorul módosításra az ügyvédi törvény. Az évek óta észlelt jelenségekről folyó vita most érkezett abba a szakaszba, hogy felmerüljön az átfogó jogszabály-változtatás igénye – a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai nyáron Siófokon országos értekezleten vitatták meg a részleteket, s úgynevezett virtuális törvénymódosításban fektették le javaslataikat.

„A

jogszabály-változtatás tervezetét értelemszerűen az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fogja elkészíteni, és a kormány terjeszti a parlament elé, ám, miként a múltban is történt, minden bizonnyal figyelembe fogják venni az érintett hivatásrend tagjainak véleményét is. Márpedig az ügy„Legfőbb ideje volna kötelezővé tenni az ügyvédek számára a rendszeres továbbképzést.” védi szolgáltatást fogyasztók védelme, a magas színvonalú, megbízható szakmai munka, az ügyfelek és az állam bizalmának megőrzése érdekében elodázhatatlan a módosítás” – érvel lapunknak dr. Kiss Daisy budapesti ügyvéd. Szerinte a szakvizsga rendszere régóta módosításért kiált, az európai, illetve a más – például az orvosi, pedagógusi – szakmában meghonosodott gyakorlatnak megfelelően legfőbb ideje volna kötelezővé tenni az ügyvédek számára a rendszeres továbbképzést, s akár „ügyvédi iskola” felállításával új alapokra kellene helyez-

ni a jelöltképzés módszerét is. Az ügyvédek helyzetének javítása érdekében pedig indokolt a klasszikus ügyvédi tevékenység mellett végezhető munkák körének kiszélesítése – tartja a szakértő. Számos kollégájához hasonlóan dr. Kiss Daisy is úgy látja: mivel az ügyvédi tevékenység teljes embert kíván, szigorítani kellene az összeférhetetlenségi szabályokat – ellenben az uniós követelményeknek megfelelően most már elkerülhetetlen az ügyvédi reklám teljes tiltásának feloldása. Úgy véli azonban: nem azt kellene megmondani, hogy a hirdetés milyen módozatai megengedettek, hanem azt lenne érdemes lefek„Az uniós követelményeknek megfelelően most már elkerülhetetlen az ügyvédi reklám teljes tiltásának feloldása.” tetni, mi tilos – például a tisztességtelen eszközök használata, a vetélytársak befeketítése. Kérdés persze, hogy a reklám sokak által várva várt engedélyezése át-

Dr. Kiss Daisy a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában érettségizett 1974-ben. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1980-ban végzett, 1983-ban bírói szakvizsgát tett. 1976 és 1990 között a Pesti Központi Kerületi Bíróságon járta végig a szamárlétrát a jegyzőkönyvvezetőségtől a csoportvezető-helyettes bírói kinevezésig. 1990-ben az Alkotmánybíróság tanácsosa lett, 1992 és 1996 között a Köztársasági Elnöki Hivatal alkotmányügyi és törvény-előkészítési főosztályát vezette. 1996-tól egyéni ügyvéd, 1983 óta oktat az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, 2002 óta az ELTE tiszteletbeli tanára. A kamarai közéletben is tevékeny, jelenleg a Magyar Ügyvédi Kamara titkára. Szabadidejében szívesen kertészkedik, legkedvesebb időtöltéseként kutyájával foglalkozik.

4

ÜGYVÉDVILÁG

rendezi-e a piacot. Egyes várakozások szerint ugyanis a kellőképpen hatékony hirdetéseket csak a tehetős ügyvédek tudják majd megfizetni – azok az irodák, amelyeknek amúgy sem okoz gondot a piacra kerülés, illetve a piacon maradás. Bár komoly javaslatként sohasem merült fel, érdemes leszögezni: az ügyvédi hivatás körében nincs helye a létszámstopnak, még azzal az indokkal sem, hogy esetleg így lehetne elejét venni a szakma felhígulásának. Az ilyen törek„Az ügyvédi hivatás körében nincs helye a létszámstopnak.” vések ugyanis – miként az Alkotmánybíróság korábbi határozata is rámutat – ellentétben állnának az alaptörvénnyel. „Ehelyett a törvény pontosítása, a szakma vonatkozó szabályainak átdolgozása segíthet abban, hogy erősíteni lehessen az ügyvédség tekintélyét és erkölcsi súlyát” – vallja dr. Kiss Daisy, hozzátéve: az új paragrafusok nagyobb jogkörrel, de egyben nagyobb felelősséggel is ruháznák fel a kamarát, mely kihívásnak a testület – a hivatás gyakorlóinak érdekében – készséggel tenne eleget. És hogy a jogszabály-változtatásról mikor dönthet az Országgyűlés? Erről nincs konkrét adat, a jelek mindenesetre arra mutatnak, hogy a törvényhozásnak számos más szabályozási feladat szerepel a programján – ennek ellenére szükséges, hogy mindazok, akik szívükön viselik az ügyvédi hivatás további sorsát, napirenden tartsák az ügyet. Szőnyi Szilárd

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (előzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

Egérutat nyerni Dr. Czirmes György a főváros ellen indított zaj és ingatlan-értékcsökkenés miatti kártérítési perekről

Az Egérút-perek története és a nyomvonal mentén lakók kálváriája 1993-ban kezdődött: ekkor döntött úgy a fővárosi önkormányzat, hogy a Hungária-gyűrű budai folytatását mégsem az eredeti, Hamzsabégi úti nyomvonalon, hanem délebbre, az Andor utca–Galvani út vonalában építi ki. Az úgynevezett Egér út három szakasza közül kettő meg is épült, az addig csendes kertvárosra a korábbi forgalom többszöröse zúdult. A lakók 1997-ben döntöttek úgy, hogy bírósághoz fordulnak.

elenleg tíz percsoport fut, ezek közül kettőben a Fővárosi Bíróság által jogerősen megállapított jogalap tekintetében az alperes fővárosi önkormányzat felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. A Legfelsőbb Bíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság két eljáró tanácsát új eljárásra kötelezte, amelyben meg kell vizsgálni, hogy a forgalomnövekedésen túl a zaj mennyire lépte túl a megengedett határértéket, az alperesnek pedig bizonyítania, hogy az új nyomvonal miért volt jobb a Hamzsabégi úti réginél” – említette lapunknak a legújabb fejleményeket Czirmes György, a lakókat képviselő ügyvéd. A perek összesen mintegy félezer ingatlant érintenek, az összesített kárigény – a kamatokkal együtt – meghaladja a 1,5 milliárd forintot. Egy percsoportban a Legfelsőbb Bíróság az alsóbb bíróságok által elévültnek minősített ügyekben a korábbi ítéleteket hatályon kívül helyezte, és új eljárás lefolytatását rendelte el azzal, hogy az alsóbb bíróságok nem vizsgálták az elévülés megszakadását jelentő okokat. A többi, 6–7 ügyben a formális elévülési idő ugyan már eltelt, de új jogalapra helyeztük az eljárást; a bíróságtól azt kérjük, hogy az alperest tiltsa el az ingatlanok értékét a jövőben várhatóan csökkentő, veszélyeztető magatartásától. Azt is kérik, hogy a bíróság – a végrehajtás biztosítása érdekében – kötelezze a fővárost, hogy biztosítékként egy

Fotó: Hudák László

„J

meghatározott – az érintett ingatlanok vélelmezett értékcsökkenésével megegyező – összeget különítsen el. A felperesek azt is el akarják érni, hogy az Egér út–Andor utca vonalában lassító vagy behajtani tilos táblákat szereljenek fel vagy tereljék másfelé az ott áthaladó hatalmas forgalmat. Az Egérút-perekben lényeges új körülmény, hogy a főváros nemrégiben elkészíttette Budapest és agglomerációjá-

nak zajtérképét, amelyből háztömbökre lebontva kiderül, az adott környéket mekkora zajterhelés érinti. „Ezzel a bizonyítási teher részünkről elenyészik, legalábbis e tekintetben” – mondta Czirmes György, hiszen a zajtérképről egyértelműen leolvasható, hogy a perekkel érintett utak mentén még éjszaka is legalább húsz decibellel nagyobb a zaj a megengedett határértéknél. Az Egér út kiépítése előtt a dél-budai körÜGYVÉDVILÁG

5

nyék csendes, kertvárosi övezet volt, ahol a forgalom okozta zaj messze a határérték alatt volt. „Vagyis nem ugyanaz a helyzet, mint például a Nagykörút esetében, amely mindig is forgalmas útszakasznak minősült. A lakók éppen azért költöztek annak idején Dél-Buda ezen részére, mert csendes kertvárosba vágytak.” A fővárosi önkormányzat álláspontja szerint az útépítést minden szükséges engedély birtokában végezték, vagyis nem követhettek el jogsértést. A lakókat képviselő ügyvéd szerint azonban a polgári jog alapelvei szerint minden károkozás jogellenes, hacsak a törvény kivételt nem tesz. Utalt arra, hogy a korábbi ügyekben hozott jogerős ítéletek is kimondták: ha a cselekmény kárt okoz, akkor nem számít, hogy valamely másik jogágnak egyébként megfelelt. Czirmes György emlékeztetett arra is: a dél-budai kertvárosra a korábbi forgalom többszörösét úgy engedték rá, hogy az Egér út III. szakasza megépítésére – ez az Andor utca többsávosra történő kiszélesítését jelenti – a fővárosnak nem volt engedélye, hiszen azt csak 2005 végén kapta meg, ráadásul a Hungária-gyűrű budai folytatása a mai

6

napig nincs befejezve, hiszen az Andor utca egy szakaszán továbbra is kétszer egy sávon halad a forgalom. Az ÁNTSZ az útépítéssel érintett, családi házas övezetre vonatkozóan azt is előírta, hogy a nyomvonal közepétől hatvanhatvan méteres szélességben nem lehet lakóház, márpedig nemcsak a kertes, hanem a panelházak is ennél jóval közelebb esnek az úttesthez, és egyet sem bontottak le közülük. A lakók ügyvédje hozzátette, hogy a birtokukban lévő beruházási engedélyokmányból egyértelműen kiderül, a családi házas részen az útépítők legalább további 20–30 olyan ingatlan kisajátításával is számoltak – lehetséges károsodásuk miatt –, amelyek a megépült új út mellett helyezkedtek el, és a beruházás végleges összegét is ezen ingatlanok kisajátítási költségeinek figyelembevételével határozták meg. Czirmes György szerint az ilyen és hasonló esetek szempontjából megfelelő volna a jelenlegi jogi szabályozás, inkább a hozzáálláson volna mit változtatni. A fővárosi önkormányzat ugyanis nem a saját zsebéből, hanem az ország öszszes adófizetőinek pénzéből építteti az érintett utakat – azaz közérdekből. Az

érintett utak mentén lakó, ugyancsak adófizetőknek ezzel szemben sérül az érdeke – amely ugyancsak közérdek –, például éppen azért, mert ingatlanuk értéke a megnövekvő forgalom okozta zaj és por miatt csökken. Az így jelentkező közérdeket szintén figyelembe kell venni, azt kompenzálni, akár úgy, hogy a házakat kisajátítják. Erre azonban az Egér út mentén egyetlen esetben sem volt példa. dr. Schmidt Gábor

Dr. Czirmes György 1949-ben született. Jogi diplomát szerzett az ELTE Jogi karán 1974-ben. A Pest Megyei Tanács Igazgatási osztályán kezdett dolgozni, mint kisajátítási ügyintéző, majd a VIDEOTON Rt. külkereskedelmi jogtanácsosa volt több éven keresztül. Ügyvédi tevékenységet 1981től folytat, jelenleg egyéni ügyvédként dolgozik. Kártérítési, közbeszerzési, illetve EU-s ügyekkel foglalkozik. VW gépkocsival jár, kedvenc étterme a Budagyöngye. A Hotel Mercury fitness termének törzslátogatója.

Ügyvédi verseny? Dr. Buda György és dr. Maszlag Gábor az ügyvédek szerepvállalásáról a közbeszerzésekben

dulunk azokhoz, akiktől szolgáltatást veszünk igénybe. Kissé közhelyszerűen: sikerrel kecsegtető együttműködést csupán kölcsönös bizalomra lehet alapozni. Ne tévesszük szem elől, hogy társadalmunk a nyugati világ mindinkább Nyitva hagyva itt egy zárójelet, megatomizálódó közösségeinek mintájára jegyezzük, hogy egyes – közpénzek formálódódik, így korunk embere sokfelhasználását is felügyelő – központi szor intimebb viszonyba kerül fogorvoköltségvetési szervek sokszor jogi végsával, fodrászával, ügyvédjével, mint közettséggel nem rendelkező közbeszerzeli családtagjaival. Az ügyfél-ügyvéd zési jogi szakértőt vesznek igénybe kapcsolat bizalom nélkül nem lehet hatenderek előkészítékony, a jogvitésénél és lebo- „Helyes-e, ha valóban mindenki szaba- szony így aligha éri nyolításánál, no- don választhat ügyvédet, az is, aki köz- el célját. A közbeha a közbeszerzési pénzek felhasználása felett rendelkezik?” szerzések világájogban való eligaban azonban az zodás – ideértve ügyfél legtöbbször annak nemzetközi jogi és uniós kiágaközpénzek szabályszerű felhasználásázásait is – jogásznak sem kihívásmenhoz keres jogi szakértelmet. Ezen specites feladat. fikum miatt a közbeszerzésekhez jogi támogatást nyújtó ügyvéd kiválasztásáAz ügyfél és az ügyvéd kapcsolatát alapnál a bizalom csupán szükséges, de nem vetően a bizalmi jelleg határozza meg. elégséges feltétel. Mivel a tenderek leA mindennapi életben bizalommal forfolytatása során – gyakran milliárdok-

Közbeszerzési törvényünk 153. §-a kivételszabályt fogalmaz meg. Eszerint az ügyvédi törvény 5. §-ának (1)–(2) bekezdésében meghatározott tevékenység, mint szolgáltatás megrendelése esetében a közbeszerzési eljárás ajánlatkérője nem köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni.

E

jogszabályhely a legteljesebb összhangban van az ügyvédekről szóló törvény egyik általános elvével, miszerint ügyvédet mindenki szabadon választhat. Anélkül, hogy avatatlanul kitérőt tennénk a szemantika területén, felmerülhet a kissé szkeptikus kérdés: kit is kell érteni voltaképpen a „mindenki” fogalma alatt? Szélesebb kontextusba ágyazva kétségünket: a jogrendszerünket átszövő azon jogszabályok, amelyek az ügyvédválasztás minden kötöttségtől mentes autonómiájának csorbíthatatlan érvényesülését biztosítják, a közbeszerzések területén is maradéktalan érvényesülést kell nyerjenek? Helyes-e, ha valóban „mindenki” szabadon választhat ügyvédet, az is, aki közpénzek felhasználása felett rendelkezik?

„A közbeszerzésekhez jogi támogatást nyújtó ügyvéd kiválasztásánál a bizalom csupán szükséges, de nem elégséges feltétel.”

Fotók: Hudák László

ÜGYVÉDVILÁG

7

Dr. Buda György 1967ben született, a JATE Jogi Karán diplomázott 1997ben, majd az államapparátusban dolgozott, jelenleg ügyvéd. Az iroda fő tevékenységi köre: közbeszerzés, uniós pályázatok írása és menedzselése, projektmenedzsment, de az általa vezetett ügyvédi iroda gyakorlatilag a teljes ügyvédi palettát lefedi. Kedvenc szivarjai: Cohiba Panatelas, Cohiba Siglo IV. Kedvenc filmje: Ipiapacs, kedvenc autója a Volvo. Szabadidejét szívesen tölti hajózással.

Dr. Maszlag Gábor 1976ban született, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–történelem szakot végzett, ezt követően pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomázott jogászként. 2 éve dolgozik a Buda Ügyvédi Irodánál, ahol elsősorban közbeszerzési és egyéb versenyeztetési ügyekkel, valamint a különböző fejlesztésekhez kapcsolódó támogatási rendszerek jog- és egyéb szabályanyagával foglalkozik. Nőtlen, szívesen hallgat zenét és gyűjt régi könyveket. Kedvenc időtöltése a motorozás, de bármilyen más módon is szívesen utazik.

„Korlátozott körben ugyan, de az ügyvédekre is kiterjedne a közpénzfelhasználás főszabálya: a verseny.” ban mérhető – közcélú felhasználásra hivatott pénzösszegek sorsáról döntenek, a közbeszerzések jogszerűségéért felelő ügyvéd kiválasztása és megbízása lényegesen több garanciát kíván. A kérdés most már az, hogyan egyeztethető össze a bizalmi jellegre felépített kötetlen ügyvédválasztási szabadság hangzatos princípiuma a közbeszerzéseknél fokozottan jelentkező azon megkötéssel, hogy a megbízónak kifogástalan szakmaisággal, megfelelő szakértelemmel és jártassággal rendelkező ügyvédet kell, de legalábbis kellene kiválasztania? Hogyan garantálható az, hogy a közpénzek felett rendelkező ügyfél olyan ügyvédhez fordul, akinek ismeretei és tapasztalatai megelőlegezik a közbeszerzési eljárás sikerét, szabályosságát és az ésszerű forrásfelhasználást? Válaszunk – fenti kérdésünkhöz hasonlóan – szkeptikus lesz. Nem garantálható, hogy a megbízó olyan ügyvédet von be a közbeszerzési eljárás lebonyolításába, aki rendelkezik a szükséges elméleti és gyakorlati jártassággal. A közbeszerzési törvény 153. §-a kivételt enged a közpénzből finanszírozott ügyvédi szolgáltatások megrendelése esetén, így fenntartja a megbízó részére a lehetőséget, hogy szabad belátása szerint, megkötés nélkül válasszon ügyvédet. A gondolatmenetet tovább fűzve, talán érdemesnek mutatkozik megfontolásra – minimálisan a tenderek lefolytatásához jogi támogatást nyújtó ügyvédek kiválasztása esetében – az ügyvéd-

8

ÜGYVÉDVILÁG

választás kötetlenségének áttörése. Eretnek javaslatunk, hogy – de lege ferenda – életre hívandó egy olyan versenyeztetési forma, amelynek szabályrendszere leginkább a közbeszerzési törvény hirdetmény nélküli egyszerű eljárásával mutatna rokon vonásokat. Amennyiben az ajánlatkérő egy – hangsúlyozottan nem közbeszerzési, hanem – szerződés-odaítélési procedúra keretében legalább három, általa megválasztott és a közbeszerzési jogban jártas ügyvédnek vagy ügyvédi irodának lenne köteles egyidejűleg kiküldeni egy szakmai minőségellenőrzésen átesett ajánlattételi felhívást, úgy a bizalmi elem szinte csorbítatlan megőrzése mellett talán a megfelelő szakértés biztosításának esélye is némileg növekedhetne. Ha a szabályozás ilyen irányba mozdulna el, a közbeszerzési törvény hatálya alá eső ügyvéd megválasztásának szabadsága ugyan nem maradna teljesen érintetlen, ugyanakkor lehetőség nyílna a pályázó ügyvédek munkadíjának, képzettségének, szakértelmének, jártasságának összemérésére, így korlátozott körben ugyan, de az ügyvédekre is kiterjedne a közpénzfelhasználás főszabálya: a verseny. A közbeszerzési jogi tevékenységre irányuló megbízási jogviszony szükséges, de nem elégséges feltételének mondott bizalmi elem ügyvédi verseny esetén „megelőlegezett bizalomként” jelenne meg, azaz ki az, akit kiválasztok a „három” irodának. A közbeszerzési törvény

sajátos ízét éppen a szerződéskötéskor „megelőlegezett bizalom” adja, hiszen a tender meghirdetésekor az ajánlatkérő még nem tudja kivel fog megállapodást kötni, szerződéses partnere a versenyből nyertesként kikerülő ajánlattevő lesz. A bizalom megelőlegezése azonban nem csak a közbeszerzésnél, hanem valamennyi versenyeztetési eljárásnál kikerülhetetlen. Egy mondatban ki kell térni a hivatalos közbeszerzési tanácsadói feladatokra is, amit ügyvéd is elláthat. A hivatalos közbeszerzési tanácsadásnak azonban nem feltétele a jogi végzettség. Amikor azt írjuk, hogy a közbeszerzések komplexitása jogi szakavatottságot igényel, nem egyszerűen arra irányuló lobbiról van szó, hogy a jogi végzetséggel nem rendelkező hivatalos közbeszerzési tanácsadók ne jöjjenek át az ügyvédek földjére piszkézni. Pusztán egy kérdőjelet kívánunk a mellé tenni, hogy a műszaki (mérnöki) vagy közgazdász (pénzügyi) végzettséggel rendelkező tanácsadó képes-e megfelelő színvonalon ellátni a jogi jellegű feladatokat, de ugyanígy talán az sem garanciája a sikernek, ha az ügyvéd határozza meg a beszerzés műszaki és/vagy pénzügyi paramétereit. Talán fontos lenne ezen ágakat, szakterületeket különválasztani és akkor nem az ügyvéd tervezte hidakon kellene járnunk és a mérnök által kötött szerződéssel kellene szembesülnünk. dr. Buda György – dr. Maszlag Gábor

6]VaVY{haZ\cV\ndWW\{i_VVhod`{h# ?#H#=^aa

I:A?:H@yGÜHODA<ÑAI6IÑH ● HO:BwAN:H@6E8HDA6I ● HO6@wGI:A:B ● 7>OIDCHÑ< ● @wCN:A:B lll#dieeg^kViZWVc`^c\#]j

9

Uniós vs. nemzeti jog Dr. Kende Tamás a regisztrációs adóról várható európai bírósági döntésről

Nem kizárt, hogy az Európai Bíróság még az ősszel döntést hoz arról, sérti-e az uniós jogot a magyar regisztrációs adó (regadó). A döntés tízezres nagyságrendű hazai esetben lehet releváns – mondta lapunknak dr. Kende Tamás.

A

regisztrációs adót Magyarországon 2004-ben vezették be, ez váltotta fel a korábbi fogyasztási adót. Mivel egyes középkategóriájú autóknál az új adó összege a korábbinak akár a tízszeresét is jelenthette, a regisztrációs adó ellen tiltakozási hullám indult, azt kifogásolták az autótulajdonosok és a kereskedők is. A regisztrációs adót 2006-ban az avultsági skála bevezetésével módosították, ekkortól az adó mértékénél az autó korát is figyelembe vették (minél öregebb volt a jármű, annál kisebb volt az adóteher), a gépkocsi tényleges használtsági fokát azonban nem. Az Európai Bíróság 2006 októberében döntött arról, hogy az uniós joggal ellentétes a regadó számítási módja, Magyarország uniós csatlakozása, vagyis 2004 májusa, és 2005. december 31. között a használt autóknál. Az ugyanis diszkriminálta a más közösségi tagországból származó használt kocsikat a belföldi, használt autókhoz képest. A magyar Országgyűlés 2006 végén határozott arról, hogy az autótulajdonosok kérhetik a regisztrációs adó egy részének a visszatérítését (a visszatérítendő adó a ténylegesen megfizetett adó és a 2006-ban bevezetett avultatással csökkentett adó különbözete).

A visszatérítésre nyitva álló féléves határidő alatt 31 ezer beadvány érkezett a Vám- és Pénzügyőrséghez, amely ezalatt több mint négymilliárd forintot fizetett ki az autótulajdonosoknak, a végösszeg

Fotók: Bakcsy Árpád

7 milliárd forintos volt.

10

ÜGYVÉDVILÁG

Ezzel azonban a regadó ügye nem zárult le. Az Európai Bíróság előtt most folyó eljárás tétje az, hogy a magyar regisztrációs adó szabályozás – amelyet az Unió hosszú távon megszüntetne – önmagában megfelel-e az uniós jognak.

Az úgynevezett előzetes döntés iránti ügyekben, amelyek az esetek legnagyobb részét alkotják, az Európai Bíróság nem a konkrét ügyben dönt, hanem arról határoz, hogy a regisztrációs adóról szóló jogszabály ütközik-e az uniós joggal. Ha igen, akkor a konkrét ügyben a hazai bíróság nem fogja alkalmazni a kifogásolt magyar jogszabályt, és ehhez elvileg arra sincs szükség, hogy azt a jogalkotó hatályon kívül helyezze. Egyelőre kevés olyan ügy van, amelyben a magyar jogszabályokkal szemben az uniós jogra hivatkoznak, előzetes döntést kérve az Európai Bíróságtól. Ennek az az oka, hogy még csak három év telt el, és érthetetlen módon a bíróságok húzódoznak attól, hogy a közösségi

ségvizeken való halászatával volt kapcsolatos. Spanyolország – amely Európa legnagyobb halászflottájával rendelkezik – nem rögtön az ország uniós csatlakozása után, csak többéves derogációt követően mehetett uniós felségvizekre. A spanyolok viszont brit halászhajókat, halászati licenszeket vásároltak, hogy a derogáció letelte előtt is halászhassanak a brit vizeken, Nagy-Britannia viszont erre válaszként ezt a lehetőséget jogszabályban igyekezett megtiltani. Az eljárást az Európai Bíróság előtt egy halásztársaság indította, ideiglenes intézkedést kérve, arra hivatkozva, hogy a brit jogszabályi tilalom miatt csődbe megy a cég, a helyi bíróságtól pedig az ominózus jogszabály alkalmazását kérte – eredményesen. Ez tulajdonképpen

„Az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárás lényege az, hogy az Unió minden tagállamában egységesen értelmezzék az uniós joganyagot, akár a nemzeti jog átírásával is.” aspektust felvető ügyeket az Európai Bíróság elé tárják. Magyarország uniós csatlakozása óta az első, nagyobb horderejű ügy középpontjában a vörös csillag állt; pontosabban az, hogy a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló hazai jogszabály megfelel-e az uniós joganyagnak. Mivel azonban mind a konkrét eset, mind az említett jogszabály a csatlakozás előtti volt, az Európai Bíróság hatáskörének hiányát állapította meg. Dr. Kende Tamás szerint a jelentősebb ügyek közé sorolható az az ugyancsak őszre várható bírósági döntés, hogy illeszkedik-e az uniós joghoz a magyar helyi iparűzési adó. (E témáról előző számunkban olvashattak.) A jelentősebbek közé sorolható az a szegedi eset kapcsán indult eljárás is, amelynek lényege, hogy egy hazai betéti társaság átteheti-e a székhelyét egy másik uniós tagállamba. Az uniós és a hazai jog ütközése nemcsak a nemzeti jogszabály alkalmazásának felfüggesztésével járhat. Az Európai Bíróságtól kért előzetes döntéshozatali eljárás lényege ugyanis az, hogy az Unió minden tagállamában egységesen értelmezzék az uniós joganyagot, akár a nemzeti jog átírásával is – mutatott rá dr. Kende Tamás. Erre jó példa a Factortame-ügy, amely a spanyolok brit fel-

alkotmányos forradalomra ad módot, hiszen bármelyik hazai helyi bíróság bírája is elérheti hasonló eljárásban, hogy az uniós jog egységes alkalmazása és értelmezése érdekében a magyar jogot,

„A nemzeti bíróság bírájának kezdeményezésére nemcsak

Dr. Kende Tamás 1990 óta egyetemi oktató az ELTE Nemzetközi jogi tanszékén, ahol nemzetközi jogot és európai közösségi jogot tanít. Mindkét tárgyban több általa szerkesztett tankönyv jelent meg, egyes tankönyvek több kiadásban is napvilágot láttak. A PhD-jét európai közösségi jogból szerezte, a dolgozat közüzemek finanszírozásával foglalkozott. 1995 óta ügyvéd és főleg versenyjogi ügyekkel foglalkozik. Hobbija az utazás, a squash és a foci, szabadidejét legszívesebben a családjával tölti.

felfüggeszthetik az uniós jogba ütköző hazai jogot, de azt át is értelmezhetik.”

tehát akár egy törvényt vagy a Legfelsőbb Bíróság egy jogegységi határozatát félretegyék, azaz gyakorlatilag hatályon kívül helyezzék. Ugyancsak egy spanyol esettel illusztrálható, hogy a nemzeti bíróság bírájának kezdeményezésére nemcsak felfüggeszthetik az uniós jogba ütköző hazai jogot, de azt át is értelmezhetik. Az említett ügyben egy céget nyilvánvalóan fedezetelvonási célból hoztak létre, és eltelt az az időszak is, amely alatt – az akkori spanyol jog értelmében – meg le-

hetett volna semmisíteni a cégalapítást. A spanyol jog alapján azonban a jogvesztő határidő elteltével is lehetőség nyílt a kifejezetten fedezetelvonásra létrehozott cég alapításának visszamenőleges megsemmisítésére, mivel az erkölcstelennek minősült. Az Európai Bíróság döntése alapján a Marleasing-ügyben eljáró spanyol bírónak contra legem kellett értelmeznie a spanyol jogot és figyelmen kívül kellett hagynia a tagállami jog „jó erkölcsre” vonatkozó rendelkezését. Bár ez a konkrét esetben a fedezetelvonóknak adott menlevelet, a gyakorlatban tovább szélesítette a közösségi jog behatolását a nemzeti jogalkalmazásba. dr. Schmidt Gábor

ÜGYVÉDVILÁG

11

Az „apró betű” hatalma Dr. Kapusi Miklós az általános szerződési feltételek jelentőségéről

Amikor valamely gazdálkodó szervezet egy szolgáltatás teljesítésére tömegesen köt típusszerződéseket, az állampolgár értelemszerűen nem tudja befolyásolni az általános szerződési feltételekben (ászf) foglaltakat. Emberünknek ezért a megállapodás aláírása előtt mindössze egyetlen lehetősége van: megismerni az ászfet, és annak alapján eldönteni, hogy megvásárolja-e a szolgáltatást vagy sem.

Ez

szokott lenni a legnagyobb gond, hiszen sokan nem, vagy nem elég alaposan olvassák el az úgynevezett blanketta-szerződéseket. Márpedig az „apró betű” megismerésével elejét vehetnék sok későbbi bosszúságnak, hiszen utólag már csak megtámadni tudják a szerződést – magyarázza az Ügyvédvilágnak dr. Kapusi Miklós budapesti ügyvéd. A téma szakértője pedig tudja, hogy mit beszél, hiszen a magyarországi telekommunikációs és banki szféra számos tényezőjével áll munkakapcsolatban. A legtöbb állampolgári panasz egyébként pont ezen a két területen szokott felmerülni, így a szakhatósági felügyeletek és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ügymenetében szinte mindennaposak a hazai banki és a telekom világot érintő bejelentések. A GVH által leggyakrabban kifogásolt magatartás – egy kábeltelevíziós társaságot példának véve – a tévé-előfizetés díjának túlzott, mondjuk az inflációt többszörösen meghaladó emelése, vagy a szolgáltatás egyoldalú módosítása. Ez adott esetben könnyen kimerítheti a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést, és szükségessé teheti, hogy a szakhatóság a maga eszközeivel beavatkozzon a piaci folyamatokba. És ha már a fogyasztónak nincs lehetősége belefolyni az ászf kialakításába, akkor hogyan kerülheti el a szolgáltató, hogy – amennyiben mindenképpen árváltoztatásra vagy a feltételek módosítására kényszerül – ne essen a tisztességtelen piaci magatartás bűnébe? „Jellemzően úgy, hogy a szerződés megváltoztatását kellő időben és a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt közzéteszi, hogy lehetőséget adjon a fogyasztónak a mérlegelésre, illetve adott esetben a megállapodás felmondására” – mondja lapunknak dr. Kapusi Miklós. Szerinte egyébként a jogszabályok megfelelően rendezik a területet, csak a sza-

12

ÜGYVÉDVILÁG

bályok betartásával van a baj. A szakhatóságok is kellően szigorú feltételeket támasztanak, így a maga részéről változtatást főként a bírságok mértékében lát szükségesnek, ugyanis a fogyasztóvédelem, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Hírközlési Hatóság és a GVH által ilyen ügyekben alkalmazott összegeket nem tartja eléggé visszatartó erőnek. A Polgári Törvénykönyv és a vonatkozó kormányrendelet valóban meglehetősen széleskörűen szabályozza az általános szerződési feltételeket. Az ászf példának okáért csak akkor válik a fogyasztókkal kötött egyedi szerződések részévé, ha annak megfogalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél teljes körűen megismerhesse a szöveg tartalmát, de a jogszabály szerint eleve semmis a megállapodás, ha valamilyen indokolatlan előnyt biztosít az egyik félnek. Ebbe a körbe tartozik, ha a szolgáltató feljo-

Fotó: Hudák László

gosítja magát a szerződés bármely kitételének egyoldalú értelmezésére; ha a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a szolgáltató nem teljesíti a szerződést; vagy ha lehetővé teszi, hogy a szolgáltató bármikor elálljon a szerződéstől, miközben a fogyasztót ugyanez a jog nem illeti meg. Nem szükségképpen semmis az ászf, de alkalmasint okkal vélelmezhető a tisztességtelenség, ha a fogyasztó a szerződéskötéskor ésszerűtlen alaki követelmények teljesítésére kényszerül; ha a szolgáltató alapos ok nélkül eltér az eredeti megállapodástól; ha a megállapodás a szolgáltató szerződésszegése esetén korlátozza a fogyasztó jogait; ha az ászf a fogyasztót annak szerződésszegése esetén túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi. „Mivel pedig Magyarországon nincs precedensjog, ha valaki pert nyer a szolgáltatóval szemben, annak eredménye nem vonatkozik valamennyi hasonló cipőben járó állampolgárra. Ezért vagy mindenkinek meg kell vívnia a maga harcát, vagy az ügyeket és ügyfeleket egy ügyvéd segítségével érdemes összevonni pertársasággá” – összegez dr. Kapusi Miklós. Szőnyi Szilárd

Dr. Kapusi Miklós 1968-ban született, az ELTE Jogi Karán diplomázott 1993-ban, majd a Moldován és Marosi Ügyvédi Irodánál dolgozott. Ügyvédjelöltsége után négy évig volt az iroda tagja, de lassan hét esztendeje saját társas irodát működtet, ahol telekom-, internet-, szoftver-, védjegy- és reklámügyekkel, valamint az energia-, a biztosítási és a logisztikai szektorban állandó képviselettel és cégfelvásárlással foglalkozik. Nős, két gyermek édesapja, szereti a modern festészetet, nem dohányzik, ellenben szívesen teniszezik, kerékpározik és utazik. Honlapja: www.kapusi-co.hu.

CompLex Reggeli Ügyvédeknek

Sz

eretne a jogélet fontos kérdéseiről rendszeresen tájékozódni? Szeretne kollégáival gondolatot cserélni? Szeretné mindezt kellemes környezetben, reggeli mellett megtenni? A CompLex Kiadó 2007. október 16-án folytatódó CompLex Reggelije erre ad lehetőséget.

A kéthetente kedden megrendezésre kerülő találkozón a téma szakavatott képviselői aktuális, gyakorlatias kérdésekről, problémákról tartanak előadásokat. Ezt követően az előadó válaszol a résztvevőktől érkező kérdésekre. Az interakció segíti az adott kérdéskör minél alaposabb körüljárását, segít választ találni, eligazodni. Az előadássorozat helyszíne a Budapest Marriott Hotel (Budapest V. ker., Apáczai Csere János u. 4.), amely a tőle megszokott magas színvonalon gondoskodik az Ön kényelméről. 2007-ben még 5 előadás kerül megrendezésre, amelyek témái és előadói a következők: 1. A Gt. általános részi és kft.-re vonatkozó legújabb változásai – (előadó: Pálinkásné dr. Mika Ágnes tanácselnök, Fővárosi Ítélőtábla) – október 16. 2. A vezető tisztségviselők jogállásának aktuális kérdései(előadó: dr. Lőrincz György ügyvéd) – október 30. 3. Az ingatlan-nyilvántartás aktuális kérdései (előadó: dr. Kőszegi Gábor, a Budapesti 1. számú Körzeti Földhivatal vezetője) – november 13. 4. Polgári eljárásjog az ítélőtábla gyakorlatában (előadó: Tamáné dr. Nagy Erzsébet, a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának bírája) – november 27. 5. Vállalkozási szerződések a bíróság előtt (előadó: dr. Maka Mária, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetőhelyettese) – december 11. Az előadások időtartama 45 perc. A második 45 perc szolgál arra, hogy Ön is feltehesse kérdéseit, kifejthesse álláspontját, vitába bocsátkozhasson. Részletesebb információt a CompLex Kiadó ügyfélszolgálatán kaphat a +36 (40) 464-565-ös telefonszámon vagy az [email protected] email-címen.

Várja Önt is egy szakmai reggelire 2007. október 16-ától minden második kedden 9 órakor a CompLex Kiadó. ÜGYVÉDVILÁG

13

Szlovákia, adóparadicsom Dr. Bódai Levente és Sebestyén Tibor a szlovákiai cégalapításról

„Lehet Szlovákiával példálózni. És el lehet dönteni, hogy szlovák viszonyokat szeretnénk-e. Szlovák nyugdíjakkal. Persze, nem kell fizetni az osztalék után adót, nem kell! Nem kell fizetni annyi tb-t! Nem kell! De lényegében magyar árszínvonal mellett feleannyi a nyugdíj, mint nálunk. Ez a programja a munkáltatóknak?” – fakadt ki Gyurcsány Ferenc tavaly júniusban, miután az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén Demján Sándor és Széles Gábor nagyvállalkozók északi szomszédunk kedvező adó- és járulékpolitikáját ajánlották a figyelmébe. „Én is tudok keményen kérdezni! Ez? Hogyan fogjuk kifizetni a nyugdíjakat? Hogyan? El lehet menni Magyarországról! Itt lehet bennünket hagyni, kérem szépen! Tessék! Lehet menni!” – folytatta a kormányfő.

Az

egyeztetés feszült légköre korántsem a puszta véletlen műve: a magyarországi megszorító intézkedések hírére ugyanis 2006 óta jelentősen megnőtt a szlovákiai cégbejegyzések iránt érdeklődő magyarok száma az erre szakosodott pozsonyi, révkomáromi és párkányi ügyvédi irodáknál. „A cégeket jellemzően nem elsősorban jogi megfontolások alapján, hanem inkább az anyagi előnyök reményében telepítik át az erre vállalkozók” – mondja az Ügyvédvilágnak Bódai Levente komáromi ügyvéd. Tapasztalatai szerint ugyanis a hazai bejegyzési rendszer, illetve annak gyakorlata kiállja az össze-

Fotók: Bakcsy Árpád

„2006 óta jelentősen megnőtt a szlovákiai cégbejegyzések iránt érdeklődő magyarok száma.”

14

ÜGYVÉDVILÁG

„A cégeket jellemzően nem elsősorban jogi megfontolások alapján, hanem inkább az anyagi előnyök reményében telepítik át az erre vállalkozók.”

hasonlítás próbáját. Amint felhívja a figyelmet, Magyarországon akár két nap leforgása alatt is céget alapíthatunk, feltéve, hogy igényünket elektronikus úton nyújtjuk be az illetékes cégbírósághoz. Igaz, ezt a kecsegtető lehetőséget kizárólag akkor vehetjük igénybe, ha a törvényben meghatározott szövegű minta alapján írjuk meg a szerződést. „Ezen a téren feltétlenül fejlődnünk kellene, hogy az egyszerűsített cégeljárás mind szélesebb körben váljon lehetővé. Ennek ugyanakkor elsősorban nem jogi, hanem személyi és anyagi feltételei vannak, értsd: a magyarországi cégbíróságok – miként a bíróságok általában – túlterheltek” – tartja Bódai. A komáromi ügyvéd egyébként, hiába áll munkakapcsolatban a szlovákiai cégbejegyzések ügyintézésére szakosodott Standard-Team Kft.-vel, a magyarországi kamara tagjaként nem járhat el a szomszédos országban. Ezért a hozzá fordulókat valamelyik szlovákiai – jellemzően magyar – kollégájához irányítja, ő pedig az itthoni jogi kérdésekben ad tanácsot az érdeklődőknek. Utóbbiakból pedig akad bőséggel. Bár Szlovákia már 2004 májusában bevezette az egykulcsos adórendszert – az áfa, a jövedelemadó és a társasági adó mértéke egységesen 19 százalék –, többen csak most ismerkednek a lehetőségekkel. Ilyenkor mindenki azt mérlegeli, hogy az iparűzési adó hiányából és az egykulcsos adóból fakadó előny, illetve a tény, hogy az adózott eredményt to-

vábbi adókötelezettség nélkül ki lehet venni a cégből, elég nagy vonzerő-e. (Nálunk, ha a tulajdonos a megtermelt vagyont ki akarja venni a vállalkozásból, a társasági adó után még osztalékadót is fizetnie kell.) „Míg jelenleg Magyarországon egymillió forintos eredmény esetén a legjobb esetben is 630 ezer forint marad a vállalkozónál, Szlovákiában ez az összeg elérheti akár a 810 ezer forintot is” – számol utána a különbségeknek Sebestyén Tibor, a STandard-Team Kft. ügyvezető igazgatója. „De tűnjenek a lehetőségek mégoly vonzónak, csak néhány százezer forintos előnyért nem éri meg Szlovákiába telepíteni a céget” – figyelmeztet. Szerinte leginkább akkor érdemes vállalni az országváltással járó kisebbnagyobb kényelmetlenségeket, ha a vállalatnak odaát határozott elképzelései vannak a piacszerzésre, az ottani huzamosabb tevékenységre. „Miként a hazai, úgy a szlovákiai jogszabályok is bármikor megváltozhatnak, módosulhatnak a vállalkozás lehetőségei, s egy működő céget mindig bonyolultabb felszámolni, mint létrehozni. Nem is szólva arról, hogy odaát nincs ugyan nyereségadó, de – a két ország közti megegyezés értelmében – ahol a tulajdonos életvitelszerűen tartózkodik, ott ki kell fizetnie a másik államban megtakarított összeget” – érvel Sebestyén Tibor. A tapasztalat szerint egyébként leginkább a több cégautóval rendelkező hazai vállalkozások, így például a szállítmányozó cégek választják előszeretettel Szlovákiát. Ott ugyanis a gépjárművek forgalomba helyezése és adózása jóval olcsóbb, mint Magyarországon – nincs például regisztrációs adó –, márpedig ez egy komolyabb autó esetében akár többmillió forintos megtakarítást is eredményezhet. Az utóbbi időben

Dr. Bódai Levente 1976-ban született, az ELTE Jogi Karán diplomázott 2001-ben, majd Komáromban a Bicskey és Társai Ügyvédi Irodánál, ezt követően pedig a Szlavicsek Ügyvédi Irodában dolgozott. Saját irodáját 2005 októberében alapította meg, mely főleg társasági- és büntetőjoggal, illetve ingatlan ügyekkel foglalkozik. Kedvenc időtöltése: az utazás, télen lehetőleg síeléssel egybekötve, étterme: a koppánymonostori Vadkantanya, autója: Volkswagen Passat, kedvenc óramárkája: Tag Hauer.

ugyanakkor némileg fordult a kocka. Miután egyes járműveket hazánkban olcsóbban lehet megvásárolni, mint a határ túloldalán, több élelmes szlovákiai vállalkozó nálunk veszi meg a kocsiját, hogy azt tréleren átszállítsa, és az ottani kedvezőbb körülmények között helyezze forgalomba. A magyar adóhatóság már régóta felfigyelt erre az egyre elharapózó gyakorlatra, kilátásba is helyezett valamiféle szigorítást, egyelőre azonban különösebb eredmény nélkül. „Mivel a történelem során sokáig közös szálon futott a szlovák és a magyar jog, s az uniós harmonizáció is az egyes jogrendszerek közelítését szolgálja, nincs „Odaát nincs ugyan nyereségadó, de – a két ország közti megegyezés értelmében – ahol a tulajdonos életvitelszerűen tartózkodik, ott ki kell fizetnie a másik államban megtakarított összeget.”

sok elvi vagy procedurális eltérés a két gyakorlat között; a különbség inkább egyes fizetendő tételek nagyságában mutatkozik meg” – mondja Bódai Levente. Sőt, amint az ügyvéd felhívja a figyelmet, a mérleg nyelve egy tétel tekintetében idén Magyarország javára billent. Míg ugyanis hazánkban korábban egy kft.-t legalább hárommillió forintos törzstőkével lehetett megalapítani, Szlovákiában a kötelezően befizetendő összeg nem haladja meg a 200 ezer koronát, vagyis a 1,5 millió forintot. A budapesti parlament azonban megszavazta azt a törvénymódosító javaslatot, amely a kft.-k minimálisan kötelező törzstőkéjét 2007. szeptember 1-től 500 ezer forintra mérsékelte.

„Leginkább a több cégautóval rendelkező hazai vállalkozások, így például a szállítmányozó cégek választják előszeretettel Szlovákiát.” „A honatyáknak a döntéskor több egyéb tényező mellett azt is mérlegelniük kellett, hogy mi a fontosabb szempont: a Szlovákiával való versengés, vagy a hitelezők védelme. A kft. ugyanis kizárólag a saját vagyonával tartozik felelősséggel, márpedig a törzstőke csökkenésével az egyéb vagyonnal nem rendelkező vállalkozás csődje esetén csak minimális biztosíték marad a hitelezők kifizetésére” – figyelmeztet Bódai Levente. A szlovákiai cégalapításhoz egyébként a magyarországihoz nagyban hasonló utat kell végigjárni: a szükséges – szlovák nyelvre lefordított – iratokkal szán-

dékbejelentés a telephely szerinti iparhatóságnál, majd bejelentkezés az ottani adóhivatalhoz, valamint a társadalomés egészégbiztosítóhoz. Az egész ügymenet nem tart tovább három hétnél, az összköltség pedig kft. esetében 300400 ezer, rt. alapításakor valamivel több mint 500 ezer forintra rúg. És hogy még egy előnyt mondjunk: ha az ügyintézés valamelyik határmenti szlovák városba szólít, ott még éppen elérhető a magyar térerő, így mobiltelefon-számlánkat sem terheljük meg külföldi hívás költségével. Szőnyi Szilárd

ÜGYVÉDVILÁG

15

Ártalmas-e az adalékanyag? Riport dr. Bányai Ferenc ügyvéddel a dioxin szennyezésről és annak jogi vonatkozásairól

Tehát nem minden guargumit tartalmazó termék veszélyes? A sokak számára csak ekkor megismert adalék azért lett egyúttal rosszhírű is, mert Indiában a guarból készült alapanyag súlyosan szennyeződött és két svájci cégen keresztül kilenc EU tagállamba is eljutott. A szennyezés többféle okra vezethető vissza: pl. lehetséges, hogy az ültetvények melletti tűzesetekből, hulladékégetésből dioxin szabadult fel. Elképzelhető viszont az is, hogy a gyártás melléktermékeként történt a környezetszennyezés, és ez kerülhetett be a növénybe, vagy a már betiltott növényvédő szer, a pentaklórfenol jutott be a vizbe és a talajba. Egyébként ezt a növényt Pakisztánban is tömegesen termelik, de Ausztráliában, Afrikában, sőt az USA-ban is vannak ilyen ültetvények.

16

ÜGYVÉDVILÁG

Csak élelmiszer tartalmazhat E412-es adalékanyagot? Nem. Az élelmiszerek mellett takarmányokban is megtalálható az említett tulajdonságai miatt. Fogyasztószerek esetében pedig azért használják, mert folyadék hatására többszörösére megduzzad, s így teltségérzetet idéz elő. A termékekbe kerülő anyagok besorolása és elfogadtatása hogyan történik? Az EU-ban az élelmiszerekben használható új adalékanyagok engedélyezésére az Élelmiszer Tudományos Bizottság, illetve az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság – számos laboratóriumi vizsgálaton alapuló – pozitív értékelését követően tesznek javaslatot, ezt pedig a Miniszterek Tanácsának és az EU Parlamentnek kell elfogadnia. Előfordulhat, hogy a címkén fel nem tüntetett, nemkívánatos anyagokat is tartalmazó élelmiszer kerül a kosarunkba? Ez a mostanihoz hasonló, rendkívüli esetekben fordulhat elő. A címkén kötelezően feltüntetendő adatokat jogszabályok rögzítik. Ezek betartását az illetékes hatóságok ellenőrzik és az eltéréseket szigorúan szankcionálják. Az élelmiszerek összetevőinek esetleges veszélyt jelentő hatásairól szintén tájékoztatni kell a fogyasztókat. Mivel pl. az allergia egyes esetekben súlyos következményekkel járhat, ezért az érintetteknek tudniuk kell, hogy adott esetben – nem direkt módon – kerülhetett-e allergén anyag a termékbe. Ezért a címkézésnél a gyártók még azt is figyelembe veszik, hogy az előző gyártás

Dr. Bányai Ferenc 1959-ben született, az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát 1983-ban, majd az egyetemen tanított, 1992-től nemzetközi ügyvédi irodákban dolgozott, jelenleg saját irodája van. A hagyományosan az ügyvédi munkához tartozó területek mellett foglalkozik élelmiszerekre vonatkozó szabályozással és védjegyekkel is. Hobbija az irodalom, a tenisz és a műfordítás.

után a rendszerben maradhatott-e ilyen anyag, és még erre is figyelmeztetnek. A felelősség kérdésére áttérve, milyen hazánk élelmiszer-biztonsági és ellenőrzési rendszere? Hazai és nemzetközi intézményes garanciák és jogszabályok egyaránt védik a fogyasztókat. A mostani „guargumiügyben” a vészjelzést a nemzetközi szinten működő és ilyen helyzetekre jól használható „gyors riasztás rendszere” (RASFF) adta. Ennek alapján az Európai Bizottság értesítette a tagállamokat és a magas szennyezettségű adalékanyag gyártóját, illetve ismert forgalmazóját, valamint a termék pontos gyártási adatainak azonosítására alkalmas LOT számokat is megadta. Egyúttal a gyártó cég egyéb szállítmányait is megvizsgálták. Magyarországra kihatóan az EU irányelveken túl hazai jogszabályok különböző szempontokból szabályozzák e kérdéseket. A hatósági ellenőrzésről az Élelmiszertörvény (2003. évi LXXXII. törvény) is rendelkezik. A hatósági élelmiszerellenőrzés szakterületek szerint került felosztásra. Ilyen feladatot látnak el az élelmiszer-biztonsági, az egészségügyi államigazgatási és a növényvédelmi szervek, valamint a fogyasztóvédelmi hatóságok. Ezek rendszeresen végeznek vizsgálatokat és adott esetben hatékony eszközökkel élnek a szabályok betartatására. Például a szabálysértő élelmiszeripari cég működését megtiltják, az újbóli működést feltételhez kötik, továbbá az élelmiszer forgalomba hozatalát is megakadályozhatják, illetve feltételhez köthetik, vagy akár megsem-

Fotó: Hudák László

A legutóbbi élelmiszerbotránnyal kapcsolatban dr. Bányai Ferenc ügyvédet kérdezzük: valóban súlyos veszély forrása-e az E412-es számon nyilvántartott, guargumi? N em önmagában a guarbab szárított örleményével, a guargumival van baj, hiszen ez nemhogy ártalmatlan, de kedvező tulajdonságokkal rendelkező adalékanyag. A guargumiügyről az újságokban megjelent tények azon téves elképzelések kialakulásához járulhattak hozzá, hogy minden „E” betűjelet tartalmazó élelmiszert kerülni kell. Ez így nem igaz, hiszen a számmal ellátott „E” betű az engedélyezett adalékanyagok azonosítását, egységes szabályozását és használatuk ellenőrizhetőségét szolgálja. Az E412 jelöli a guargumit, amit széles körben használnak élelmiszereknél. A nyerstészták nyújthatóságát segíti, sűríti a tejtermékeket, általános állagjavító, gátolja a töltelék általi vizesedést, homogenizál, a húsiparban kötőanyag, valamint öntetek, szószok esetében hozzájárul, hogy jobban megfeleljenek a fogyasztók ízlésének. A dioxin viszont az egyik legveszélyesebb vegyület: nehezen bomlik le a természetben és az emberre, szinte elenyésző mennyisége is mérgező hatású, ráadásul a szervezetben felhalmozódik.

misíthetik a terméket, de pénzbírságot is kiszabhatnak. Kik végzik nálunk a vizsgálatokat? Az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság (ÉTbI) hivatalból rendel el ilyen vizsgálatokat, de a „jóhírnevükre” adó cégek önállóan is megtehetik ezt. Csak akkreditált laboratóriumokban folyhatnak ezek a vizsgálatok. (Itt kell megjegyeznem, hogy Magyarország még külföldről is kapott ilyen jellegű felkérést.) Kiderülhet-e egyértelműen, hogy az E412-t tartalmazó élelmiszerek szennyezettek? Igen, de a vizsgálat elég drága: tételenként többszázezer forint. Mivel ezt a költséget a vizsgálatot végeztetőnek kell megfizetnie, – még akkor is, ha csak azt akarja megerősíteni, hogy nem érintett az ügyben. Ezért a hatósági vizsgálat célszerűbb. Úgy tudom, hogy az élelmiszeripari vállalkozásoknak csekély hányada jelentkezett a hatóságnál, hogy a termékeikben lévő adalékanyagot bevizsgáltassa. Igen, a mintegy kétszázezerből kevesebb mint négyszáz. Néhányan attól félhet-

tek, ha bejelentkeznek, akkor automatikusan úgy veszik a fogyasztók, hogy az ő termékeik bizonyára fertőződtek ezekkel a méreganyagokkal, még akkor is, ha nem a botrányba került cégtől származott az adalékanyag, és teljesen veszélymentes volt. Egyébként a guargumiügy hatására sok cég az E412 használatát megszüntette, az inkriminált adalékanyagot mással helyettesítette, és erről a termék címkéjén tájékoztatták a fogyasztókat. A jelenlegi élelmiszerbotrány mitől más, mint a korábbiak? A jelen esetben súlyosan mérgező anyag kerülhetett az élelmiszerekbe. Az első értesítéskor nem lehetett tudni, hogy ez a veszély hol, milyen termékekben jelentkezik. A hatóságnak gyorsan, a napi változásokat követve kellett intézkednie, és napra készen tájékoztatnia a fogyasztókat. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ ÉTbI az élelmiszer- és takarmányipari cégeket kötelezte a guargumi forgalmazásának, tárolásának vagy felhasználásának bejelentésére. A hatóság honlapján közzétette a szennyezettnek bizonyult indiai termékek gyártási tétel azonosítóit,

a bejelentést tévő cégek adatait, illetve azt is, hol találtak a megengedett határértéket túllépő dioxinszintet, és kik nem tettek eleget a bejelentési kötelezettségnek. Megjelent továbbá, hogy mely cégekről és termékekről bizonyosodott be, hogy a vizsgálatok kizárják esetükben ennek veszélyét. Az esetlegesen érintettek ellenérdekeltségével is számolni kellett, akik attól való félelmükben, hogy ha vétlenek is, de ismertté válásukkal már automatikusan rosszhírbe kerülnek és presztízsveszteséget szenvednek el, s ezért jobb megbújni és átvészelni ezt a vészterhes időszakot. A hatóság erre is tekintettel a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére magas, akár hárommillió forintig terjedő bírság kiszabását helyezte kilátásba. A hatóság ellenőrzéseket végzett, a bejelentéseket ellenőrizte, szankciókat alkalmazott, vagyis kötelezően visszahívta a termékeket, bírságokat szabott ki, további eljárásokat kezdeményezett. Néhány cég egyébként önként visszahívta az akárcsak potenciálisan veszélyeztetett termékeit a forgalomból. dr. Kiss Anna

17

Jog és zene „Lehet, hogy neked jó ez a harc, de ne taníts ölni, ha élni akarsz.”

M

ár nem vagyok a régi, mert túl régi vagyok – válaszolhatnék feleségemnek a Bizottság után szabadon, és folytathatnám is a szöveget: „használtak vagyunk drágám, használt a közérzetünk/pedig valamikor vadonatújak voltunk mindannyian”. „A jövő itt van és sose lesz vége” – üvöltötte Menyhárt Jenő. A Kontroll Csoport sem adta alább: „ma háború van, holnap béke/ de mikor lesz már ennek vége/ ma béke van és holnap háború/az ember szíve mégsem szomorú”. „Európai Egyesült Állatok/jól fogom magam érezni nálatok/mennyi gyönyörű idegen nyelv/ kezdődik újra az előző ötéves terv.” Az URH pedig apokaliptikus helyzetértékeléseket adott: „mindenki megdöglik vagy lelép”, „a halál az állam szolgálatában áll”, „nem nyerhetek, nem veszthetek/ha nem leszek, hát nem leszek/ szabadíts meg a gonosztól, szabadíts meg a gonosztól”. Olyan zenekarok hatottak rám akkoriban, akiket élőben sohasem láttam. Ezért jelentett fordulópontot ’83 nyara; ekkor jelent meg a Bizottság Kalandra fel című koncertlemeze. Ettől kezdve az ügyvédi munkaközösségben, ahol jelöltként dolgoztam, sikerült elfogadtatnom a tagokkal, hogy a közös névnapozásokon felzúgjanak a Bizottság nagy slágerei („Egy lány kéne nékem, aki koszos és büdös/egy lány kéne nékem, aki engem elüldöz/egy lány kéne nékem, aki öreg és kivert/egy lány kéne nékem, aki engem elüldöz”, és a „szerelem, szerelem, szerelem/már megint izzad a tenyerem/minek?, minek? köpni kell, köpni kell pü, pü”.) A dalszövegek állandóan a fülemben voltak. Amikor ’84 novemberében fiatal ügyvédek és ügyvédjelöltek küldöttsé-

18

ÜGYVÉDVILÁG

gével Leningrádba utaztam, az ukrán lányokkal elszalasztott „szerelmi” éjszaka után csalódottan és háborgó lelkemtől megvezettetve a következő sorok kerültek a haza küldött képeslapra: „már megint izzad a tenyerem, minek, minek, köpni kell, köpni kell”. Rövid és hatásos szöveget szerettem volna, ezért a „Szerelem” felemlegetésétől eltekintettem. A frappánsnak tartott „kihagyásos technikámnak” meg is lett az eredménye: a képeslap a megyei pártbizottságra került. Meg sem fordult a fejemben, hogy a város másik ügyvédi munkaközösségének címzett lapot bárki elolvashatja. Otthon magához rendelt kamaraelnökünk: „Nyílt levelezőlapon azt írni a Szovjetunióból, hogy köpni kell, köpni kell!? A megyei pártbizottságon foglalkoztak az ügyeddel, ha azt akarják, már holnap nem vagy ügyvédjelölt” – mondta vészjóslóan. Erőtlen kísérletet tettem arra, hogy megvilágítsam; az ügyvédi berkekben meglehetős ismertségre szert tett Bizottság zenekarról van szó, és annak a Szerelem című dalából merítettem ihletet, nem a politikai helyzetből. Szerencsére nem büntettek meg nem létező bűnöm miatt. Nem volt ilyen szerencsés az a kiskatona, akinek az ügyével később, a hátralévő 7 hónapos sorkatonai szolgálatom alatt, a katonai bíróságon találkoztam. Ő az Európa Kiadó egyik dalszövege miatt igazi mártíromságot szenvedett. Nagyon szerethette az Európa Kiadót, mert Budapesten a koncertjük után, igencsak fellelkesülve a daloktól, a közeli buszmegálló aszfaltjára (10–12 m2-re) szép nagy betűkkel felfestette az Európa Kiadó egyik szövegének örökbecsű részletét: „lehet, hogy neked jó ez a harc/ de ne taníts ölni, ha élni akarsz”, ami gyö-

nyörű és világos gondolat, különösen egy katonától. A katonai bíróság is megértette, hogy miről szól a szöveg, és izgatás, valamint rongálás miatt 10 hónap végrehajtandó szabadságvesztéssel jutalmazta az Ismeretlen Katona bátorságát. Érdemes a mának szólóan felidézni az akkor hatályos Btk. 148. § (1) bekezdését, azaz az Izgatás tényállását: „Aki mások előtt azért, hogy: a) a magyar nemzet vagy valamely nemzetiség; b) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje; c) a Magyar Népköztársaság szövetségi, barátsági vagy együttműködésre irányuló egyéb nemzetközi kapcsolata; d) valamely nép, felekezet vagy faj, továbbá – szocialista meggyőződésük miatt – egyes csoportok vagy személyek ellen gyűlöletet szítson, ennek felkeltésére alkalmas cselekményt követ el (…)”. Különösen a d) pont izgathatja fel a hasonló tárgyban újra sürgölődő törvényalkotót. De ez már egy másik történet. dr. Pólai György

Dr. Pólai György 1957-ben született, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1982-ben. A jelölti évek letöltése után 1989-ig ügyvédként, majd mintegy 8 évig az államigazgatásban, később pedig a bíróságon szorgoskodott. 10 éve újra ügyvéd. Nős, két felnőttkorú gyermekkel. Szabadidejében dohányzik és zenét (John Coltrane-t) hallgat, illetve zenét hallgat és közben bort iszik. Esténként főleg jogszabályokat olvas, de néha kezébe veszi régi kedvencének, Malamudnak a regényeit.

Fotó: Bakcsy Árpád

A nyár a fesztiválok és koncertek ideje. Volt Fesztivál, Hegyalja Fesztivál, Balaton Sound Fesztivál, Kapolcs, Sziget és a többiek. Én meg benne maradtam a régiben, ahogy feleségem mondja már jó ideje, Cseh Tamás után szabadon. Reggelente – akár dallam nélkül is – megidézem a ’80-as évek elejének bár mitikus, szélesebb körben mégis ismeretlen zenekarait: az URH-t, a Kontroll Csoportot, az Európa Kiadót, illetve a Trabantot, a Balatont és a Bizottságot, akiknek zenéje agyonmásolt kazettákon terjedt. Mégsem bálványok, hanem az elveszett nemzedék képviselői voltak.

„Bűnbe esett” ügyvédek Interjú dr. Kiss Istvánnal

2006-ban hamis vád bűntette miatt a bíróság dr. Kiss István ügyvédet 6 hónapi, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte. Kiss István „bűne” több bírói fórumot is megjárt; legutóbb, 2007 júniusában a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása zárta le az ügyet, talán nem véglegesen, hiszen Strasbourg még tartogathat meglepetést a hazai igazságszolgáltatók számára. Az ügyvéd ellen indított büntetőeljárás több érdekes kérdést is felvet. Erről számol be az olvasónak Kiss István ügyvéd, aki a pert most a vádlottak padjáról szemlélte. vád tárgyának alapja egy korábbi büntetőeljárás volt, ahol én védőként jártam el. Komoly aggályaink merültek fel akkor az ügyész eljárása miatt, és az ügyfelem az ezzel kapcsolatos véleményét több beadványában is megfogalmazta. Az ügyészség és a később eljáró bíróságok ezt hamis vádnak értékelték, és az emiatt lefolytatott eljárásban nem a leveleket író ügyfelemet, hanem engem – mint közvetett tettest – ítéltek el, kifejtve azt, hogy korábbi védencemet csupán eszközül használtam arra, hogy az ügyészt bűncselekmény elkövetésével megvádoljam. Ráadásul 6 hetet előzetes letartóztatásban is töltöttem, mivel a bíró – 6 héttel a tárgyalás kitűzött határideje előtt – úgy gondolta, hogy a tárgyaláson való jelenlétem csak így biztosítható. A lassan 1 éve jogerőre emelkedett, illetve a nemrégiben hozott Legfelsőbb Bírósági döntés után egyre inkább gondolkodóba ejt a hazai büntetőeljárás minősége, amit a saját bőrömön is tapasztaltam. Sajnos a vádlott hazánkban nem alanya, hanem sokkal inkább tárgya a pernek. Éppen 10 évvel ezelőtt, a készülő új büntetőeljárási törvénytervezetről olvastam, hogy a „nemzetközi emberi jogi dokumentumok minden eljárás alá vont személy alapvető jogaként fogalmazzák meg, hogy ügyében előítélet-mentesen, pártatlanul járjanak el, (…) ugyanis ez a feltétele annak, hogy az ügyben helyes, igazságos ítélet szülessen.” (Bárd Károly: A törvény és az ő alkalmazói. Fundamentum, 1997/2. sz.) Miután a védencem ellen irányuló korábbi ügyben lefolytatott perekben

ugyanazok a bíróságok döntöttek, amelyek az én büntetőügyemben is eljártak, és miután az ellenem emelt vád összefügg az előző eljárással, méltán érzem úgy, hogy ez olyan érdekeltséget teremtett, amely az eljáró bírák pártatlanságát érinti. Ezen túlmenően az ügyészség és a bíróság tévedett, amikor az ügyfelem által írt levelek szövegét tényként és nem véleményként fogadta el. Itt két különböző dolog összemosásáról van szó, és ez mind az Alkotmánybíróság, mind a strasbourgi bíróság gyakorlatával ellentétes. Egyébként a hazai bíróság a legtöbb esetben a véleménynyilvánítás szabadságának kedvez. 2004-ben például az egyik ítélet indokolása, éppen – az Alkotmánybíróság döntéseivel összhangban – azt fejtegette, hogy a vélemény kifejtésének szabadsága „különleges védelmet követel akkor, amikor a közügye-

dr. Kiss István

„Sajnos a vádlott hazánkban nem alanya, hanem sokkal inkább tárgya a pernek.” Dr. Kiss István 1946-ban született, az ELTE Jogi Karán diplomázott, az IM-ben és a PM-ben dolgozott. 1985-től önálló jogtanácsos, 1991-től ügyvéd, 2006-tól nyugdíjas. Vállalkozó szakközgazdász és gazdaságszociológiai diplomája is van. A MÉSZ (Magyar Ügyvédek Érdekvédelmi Szervezete) alapító tagja, a Jogtipródó internetes újság szerkesztője. Közel negyven éve ír újságcikkeket. Nős, szeret utazni, kirándulni.

Fotó: Hudák László

A

ket, a közhatalom gyakorlását érinti” (19.P. 630.634/2003/3.). Fleck Zoltán jogszociológus ehhez még azt is hozzáteszi, hogy a fokozott kritikatűrés kötelezettsége a közhatalmat gyakorló intézményekre is kiterjeszthető, mert csak így valósulhat meg az Alkotmányban is biztosított emberi jog. A demokrácia lényegi eleme ugyanis, hogy a jogállam intézményeit, „főszereplőit” szabadon bíráljuk, tevékenységüket kritizáljuk, és ez olykor-olykor becsületsértő értékítéletek formájában is megjelenhet. Ugyanakkor a büntetőeljárásomat megelőzően, a legfőbb ügyészhez címzett beadvány kapcsán maga az ügyészség állapította meg, hogy az eljáró ügyész általunk bírált cselekménye nem bűncselekmény, ezek szerint akkor mi sem vádoltuk őt bűncselekmény elkövetésével. Sajnos a bíróság a bizonyítási indítványaimat sorra elutasította, és az ellenem hozott ítélet indokolásában is csak közhelyszerű magyarázatát adta e cselekedetének. A másodfokú bíróság sem foglalkozott érdemben a fellebbezésemben megfogalmazott érveimmel. Most, két hónappal a Legfelsőbb Bíróság döntése után úgy érzem, hogy az ellenem folytatott eljárásban mind a terhelti, mind a védői jogok kirakati eszmék voltak csupán. Türelmesen várom Strasbourg döntését.

ÜGYVÉDVILÁG

19

KEVESEBB KÁROSANYAG, NAGY TELJESÍTMÉNY. NEM A JÖVŐBEN, MOST!

TÖREKVÉS A TÖKÉLETESSÉGRE

JÖVŐBE MUTATÓ HIBRID TECHNOLÓGIA

Hivatalos márkakereskedő: LEXUS BUDA 1112 Budapest, Budaörsi út 195. Tel.: (06 1) 248 2482

20 Kombinált üzemanyag fogyasztás (l/100km): 8,1. CO2 kibocsátás, kombinált (g/km): 192.

KIROBBANÓ ERŐ

ALACSONY KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁS

www.lexus.hu

LENYŰGÖZŐ CSENDESSÉG

TÖKÉLETESÍTETT ÜZEMANYAG-FOGYASZTÁS

RX 400h. A VILÁG ELSŐ HIBRID HAJTÁSÚ LUXUSTEREPJÁRÓJA.

RX 400h Egy rendkívül kifinomult V6-os benzinmotor és a két nagy teljesítményű elektromotor kombinációjának eredménye az a rendkívül sima, egyenletes gyorsulás, amit csak egy RX 400h vezetőülésében élhet át. A több mint 270 lóerős teljesítményhez, rendkívüli csendesség és a kategóriát meghazudtolóan alacsony CO2 kibocsátás párosul. Ez már nem a jövő technológiája! Ez a jelen. Tesztelje az RX 400h-t a hivatalos Lexus márkakereskedésben!

RX 400h alapár: 12 320 000 forint.

LEXUS HIBRID HAJTÁS 21

Doktor „szöszi” Interjú dr. Finta Eszterrel

Dr. „Miss” Finta Eszternek nem sok oka lehet panaszra: az idei Sió Miss Balaton győztese és tavasszal avatták jogász doktorrá, így mindkét nagy álma valóra vált. Nevének beírásakor a doktor előnévvel 96 ezer 600 találatot dob ki a kereső, nem doktorként pedig 103 ezret. Reméli, ez az arány hamar megváltozik, hiszen első sorban ügyvédként szeretne érvényesülni.

N

De nem volt ilyen egyértelmű, hogy a tavalyi kudarc után most nyáron is részt vesz a szépségversenyen, ugyanis augusztus közepétől dr. Finta Eszter megkezdte ügyvédi gyakorlatát a Bárándy Ügyvédi Irodánál. A szereplésről sze-

22

ÜGYVÉDVILÁG

„Kiskorom óta ügyvédnek készülök.”

mélyesen dr. Bárándy György véleményét és engedélyét is kikérte. Gyuri bácsi nagyon nyitott és fiatalos gondolkodású, nem nézett rossz szemmel rám, nagy örömömre. Azt mondta, őt nem zavarja, ha elindulok ezen a ran-

Fotó: Hudák László

ehéz időszak van mögöttem, szabadidőm szinte nincs is, de élvezem a nagy pörgést – meséli vidáman a 23 éves friss diplomás szépségkirálynő. – Nyolc éves korom óta Budapesten élek, de Erdélyben születtem, a családom nagy része ma is ott lakik. Fontosak a gyökereim, de igazi pesti lánynak érzem magam. Egy kívülállónak lehet, hogy nehezen összeegyeztethető a modellkedés, a szépségverseny és a komoly, ügyvédi pálya, de számomra nem az. Egyesek meg is szólnak ezért, azt mondják, hiteltelenné válhat ezáltal az ügyvédi hivatás, de én mindent megteszek, hogy bebizonyítsam ennek az ellenkezőjét. Kiskorom óta ügyvédnek készülök, anyukám is ebbe az irányba terelt. A szépségiparral véletlenül találkoztam néhány éve, amikor egy ismerősömnek segítettem egy divatbemutatón. Megtetszett és évekig dolgoztam velük, később pedig más cégeknek is mint modell, de sosem vállaltam anynyit, hogy az a tanulmányaimat vagy az egyetemet negatívan befolyásolja. Mindig tudtam, hogy mi áll az első helyen. Már a tavalyi Miss Balatonon is indultam egyetemistaként, akkor nem értem el helyezést, de idén első lettem. Innen is látszik, hogy a szépség relatív és egy ilyen verseny megnyerése esetleges. Idén nagyobb volt az önbizalmam, már megvolt a jogász diplomám és dr. Finta Eszterként indulhattam. Nagyon örültem, hogy nyertem. Körülbelül annyira, mint a doktorrá avatásomon. A szüleim is büszkék mindkét teljesítményemre és ez valóban remek érzés.

„Megtaláltam a helyem és eszem ágában sincs pályát módosítani.” Dr. Finta Eszter 1984. augusztus 10-én született Kézdivásárhelyen, 2007 júniusában diplomázott a Károli Gáspár Református Egyetemen és doktorrá avatták. Szüleivel él Budapesten, imád enni és utazni, angolul beszél.

gos és tisztességes versenyen, és úgy érzem, büszke, hogy első lettem. Én meg úgy vagyok vele, mintha a lottón nyertem volna, semmivel sem rosszabb ez a fajta siker. Eszter most jogi előadóként dolgozik az ügyvédi irodánál, mert még nem magyar állampolgár, így még bírósági tárgyalásokat csak hallgatóként, az ügyvédurat kísérve látogathat, de reméli, fél éven belül már igazi ügyvédbojtárként lehet hasznos tagja a csapatnak. – Imádom olvasgatni az egyes ügyek iratait és a törvényeket, közben felmegy az adrenalinszintem, és amikor hallhattam Bárándy György egyik védőbeszédjét a közelmúltban, éreztem, hogy megtaláltam a helyem és eszem ágában sincs pályát módosítani – vallja be. – Leginkább a büntető-, a munka- és a családjog érdekel, ezekkel szeretnék majd foglalkozni. És mivel ez az életcélom, ezért sok modellkedéssel kapcsolatos felkérést elutasítok. Például nem szerepelek fehérneműben sehol, mert azt nem tartanám illőnek, de nívósabb divatbemutatókon, finom, elegáns ruhákat viselve szívesen részt veszek. A magánéletemben a házasság még odébb van, boldog vagyok a párommal, de még a szüleimmel élek. A barátaimmal sajnos nagyon keveset tudok találkozni, külön szervezést igényel minden program. Szívesen megyek társaságba, imádok új emberekkel megismerkedni és éttermekbe járni, igazi hedonista vagyok. Mindent, ami szénhidrátdús imádok, leginkább a tésztákat és a fűszeres ételeket kedvelem, a salátákat mellőzöm és sajnos a sportot is, ugyanis nincs időm még tornázni sem. Szerencsés alkatomat anyukámtól örököltem. Eszter pár héten belül átveheti nyereményautóját és télen elutazik kedvesével a nyereményútra. Legszívesebben Dél-Amerikába menne. Addig pedig szeretne megtanulni lovagolni, közben igyekszik eleget tenni a televíziós felkéréseknek és fogadja az újságírókat, de szigorúan csak 17 óra után, a munkaidő leteltével. Krausz Viktória

PORTRÉ Interjú dr. Patyi Gergely ügyvéddel, egyetemi tanársegéddel

Dr. Patyi Gergely Családjában korábban senki sem foglalkozott joggal, szülei műszaki területen szereztek diplomát, majd később doktori fokozatot. Számukra nem volt kérdéses, hogy gyermekük szintén a mérnöki tudományok felé fordul. Dr. Patyi Gergely ügyvédet, egyetemi tanársegédet kérdeztük pályaválasztásáról, az ügyvédi hivatásról.

Köszönöm, hogy elfogadta a megkeresésemet és szakított időt erre a beszélgetésre. Elmondaná nekem miért, és hogyan lett ügyvéd? Annak érdekében, hogy a pályaválasztásom érthető legyen, kicsit messzebbről kellene kezdenem. Családomban senki sincs, aki korábban joggal foglalkozott volna. Szüleim mindketten műszaki területen szereztek diplomát, majd doktoráltak is saját szakterületükön. Számukra nem volt kérdéses, hogy én is a mérnöki tudományok iránya felé fordulok, bár bevallom, hogy a matematika soha nem tartozott a kedvenc tantárgyaim közé. Én azonban már az általános iskolában valahogyan mindig a társaság középpontjába kerültem. Nem emlékszem, hogy bárkivel is ne tudtam volna kijönni, állítólag mindig „nagy dumás voltam”. A rendszerváltás időszaka szintén nagyban hatott rám, komolyan gondolkodtam azon, hogy politizálni szeretnék, kérdeztem is szüleimet, hogy ehhez milyen irányba kellene továbbtanulnom. A változásnak köszönhetően újraindulhatott a Baár–Madas Református Gimnázium is, és én saját elhatározásomból oda jelentkeztem. Úgy alakult, hogy az első évolyamba fel is vettek. Nagyszerű hangulatú osztályom volt. Ha jól tudom mindenki sikeresen tanult tovább, jó néhányan mai napig rendszeresen tartjuk a kapcsolatot egymással. A gimnázium negyedik osztályát az Egyesült Államokban, észak Floridában fejeztem be, egy akkor még kivételesnek számító cserediák program keretében, így a látóköröm kiszélesedhetett, és angol nyelvtudásom is javult. Utólag visszatekintve, minden nehézsége ellenére életem igen fontos állomásaként értékelem a kint töltött tíz hónapot.

Hazaérkezésem után különbözeti érettségit tettem, de a felvételi jelentkezésről lemaradva egy évet a Külkereskedelmi Főiskola előkészítő évfolyamára jártam. Ezalatt az év alatt döntöttem el, hogy belőlem nem csak hogy mérnök,

de még közgazdász sem lesz, mivel nem éreztem azt, hogy én ilyen területen munkálkodva boldogan tudnám leélni az életem. A korábbi elképzeléseimnek megfelelően úgy döntöttem, hogy inkább a közéleti érdeklődésem irányába ÜGYVÉDVILÁG

23

Dr. Patyi Gergely 1975-ben született. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első végzős évfolyamán, 2000-ben szerzett jogi diplomát. A PhD-fokozat megszerzése érdekében jelenleg a Károly Gáspár Református Egyetemen folytat tanulmányokat. Egyetemi tanársegédként a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszékén dolgozik, valamint szakvizsgájának megszerzése, 2004-óta saját ügyvédi irodáját vezeti. Egyetemi oktatói és ügyvédi tevékenységének főbb súlypontjai: közigazgatási jog, közbeszerzés, valamint az általános szerződési és társasági jog. Kamarai ellenőrként tevékenykedik a Budapesti Ügyvédi Kamaránál. Több publikáció (jegyzetek, tanulmányok) szerzője. Kedvenc motorja egy klasszikus építésű Honda CB-400 Super Four, a Budakeszin található Gesztenyés Kert Vendéglőt pedig jó szívvel ajánlja mindenkinek. A motorozás mellett szeret kirándulni és vitorlázni.

kellene tovább tanulnom és így jött a gondolat, hogy jogi karra jelentkezzem. Melyik jogi karra jelentkezett? Családi kötöttségeim és az akkor igen magas felvételi ponthatárok miatt úgy döntöttem, hogy a szegedi jogi karra felvételizem, ahová fel is vettek. A véletlenek egybejátszása során azonban ekkor, azaz 1995-ben indult a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Kara is. Visszagondolva kellett némi bátorság, hogy átjelentkezzem az akkor még akkreditációval nem rendelkező intézménybe, de azt hiszem ez volt életem eddigi legjobb döntése. Kétségtelen, hogy a Ménesi úton megkezdett oktatás feltételei nem voltak összemérhetőek a mai körülményekkel, de a kisebb létszámú évfolyamot a napnap utáni váratlan eseményekhez történő alkalmazkodás hihetetlenül összekovácsolta. Az évfolyamomon nagyon tehetséges hallgatók verődtek össze, akik nagyobbrészt többszöri próbálkozás után kezdhették meg a jogi tanulmányaikat, éppen ezért hallatlanul komolyan is vették a tanulást. Nálunk nem az volt a „menő”, aki nem tudott, hanem aki többet tudott, mint amit feltétlenül elvártak a vizsgán. Az egyetlen, kezdő évfolyam pedig valódi oktatóhallgató viszonyba kerülhetett a korszak legjobban képzett jogászaival, amiért külön köszönet illeti Zlinszky János pro dékán urat. A teljesség igénye nélkül megemlítve néhány oktatómat: a Kánonjogot Erdő

24

ÜGYVÉDVILÁG

Péter, azóta hercegprímás, esztergomi érsek, a polgári jogot Sólyom László volt alkotmánybírósági elnök, most köztársasági elnök oktatta. Korábbi és jelenlegi alkotmánybírók közül többek között tanított minket Kilényi Géza, Lábady Tamás, Terstyánszky Ödön, Terstyánszkyné Vasadi Éva, Bagi István, Kovács Péter, Pacolay Péter, de néhány egyéb további oktatónk is a jogász társadalom előtt igencsak jól ismert név. Így meg kell említenem Gáspárdy László, Békés Imre, Pálinkás György, Radnay József, Bárándy Péter, Varga Csaba, Horváth Pál, Botos Katalin, Jobbágyi Gábor nevét, hogy csak a legismertebbeket említsem.

Milyenek voltak az egyetemi évek? A tanulás mellett azért jutott energia fiatalnak is lenni, jó közösség alakult ki. Néhány emlékezetes bulit kapásból fel tudnék sorolni, de ezt a résztvevők feledékenységére apellálva inkább nem tenném, bár a Szlovákiában télen, éjjel kettőkor lestoppolt hókotrón történt utazás még tűri a nyomdafestéket. Közéleti érdeklődésemet a hallgatói önkormányzat elnökeként elégíthettem ki, mivel harmadéves hallgató koromtól a közigazgatási jogi tanszéken demonstrátorkodtam, és ekkortól fogva Patay Géza ügyvédi irodájánál gyakorlati tapasztalatokat is szerezhettem.

Nem volt nehéz ilyen híres jogászok előtt beszámolni a tudásáról? Kétségtelenül nehéz volt, azonban pont ez a kihívás adta meg számomra az igazi erőt ahhoz, hogy valóban felkészülten menjek el vizsgázni. Ráadásul helyzetünkből fakadóan ezek az oktatók szinte mindenkit név szerint is ismertek, ami ma már elképzelhetetlen a nagy létszámú évfolyamok mellett. Valószínűleg már soha nem fogom elfelejteni az első vizsgaidőszakomban történt római jogi vizsgámat. Amikor bementem a terembe Zlinszky profeszszor úr azzal fogadott, hogy „Kolléga úr foglaljon helyet!” Én meg csak néztem rá, hogy kihez is beszélhet. Akkor én elsős egyetemista, Ő pedig az alkotmánybíróság tagja volt. Talán ez a rövid anekdota jól szemlélteti az akkori viszonyokat, és az oktatóink hozzáállását.

Hogyan alakult a pályája az egyetem elvégzése után? Az egyetem után a gyakorlatban ügyvédjelöltként helyezkedtem el, de abban a megtiszteltetésben is részesültem, hogy Tamás András professzor úr meghívott a közigazgatási tanszékre tanársegédnek. A mai napig aktívan veszek részt az oktatásban és reményeim szerint a doktori iskola elvégzését követően a Phd-fokozat megszerzése is lehetővé válik számomra. Hogyan lehet összeegyeztetni a gyakorlati munkát az egyetemi oktatással? Néha ugyan nem könnyű összehangolni a két területhez feltétlenül szükséges idő beosztását, azonban amióta 2004ben saját ügyvédi irodát alapítottam, valahogyan mindig meg tudtam oldani. Tekintettel arra, hogy véleményem sze-

rint az elmélet nincs meg gyakorlat nélkül és fordítva sem lehetséges, a magam részéről fontosnak tartom, hogy mindkettőt együtt műveljem. Egyébként, ha az elmélet és a gyakorlat még nem töltené ki teljes mértékben az időmet, akkor a Budapesti Ügyvédi Kamaránál vállalt feladatokkal együtt már biztosan nem unatkozom. Miskolcy doktorral az ügyvédi irodák megfelelőségét ellenőrizzük a „terepen”, valamint Kiss Pál titkár úrnak igyekszem segíteni az ügyvédi irodák alapító okiratainak áttekintése terén, annak érdekében, hogy a kamarára háruló feladatokat minél zökkenőmentesebben tudjuk megoldani. A kedvemet néha csak az szegi, hogy a karon belül is létező nehezen kezelhető kollegák mindenfajta alapot nélkülöző nemtelen támadásokat intéznek a kamara ellen, vagy közvetlenül ellenem. Példaként említem, hogy a közelmúltban még büntető feljelentés is érkezett a kamarai ellenőrzéssel kapcsolatban.

Fotók: Bakcsy Árpád

Mi az, ami motiválja a munkája során? Talán az elhivatottság. Nagyon szeretem azt, amit csinálok. Hivatásomnak tekintem a jog szolgálatát, és olyan jó lenne, ha kis hazánkban minél többen azzal foglalkozhatnának, amit szeretnek, főleg, ha még tisztességesen meg is tudnának belőle élni. Így mások lehetnének a hétköznapjaink. Szerencsés és boldog embernek tartom magam. Harmincéves koromra, családi jogászi tradíciók nélkül, körülbelül elértem azt, amit célul tűztem ki magam elé. Talán nem is végzem olyan rosszul a munkám. Ezt az elképzelésemet megbízóim azzal erősítik nap mint nap, hogy visszatérően, újra és újra felkeresnek ügyeikkel. A hallgatók pedig azzal, hogy a szigorúságomról szóló minden híresztelés ellenére nagy számban jelentkeznek hozzám vizsgákra. A sok elfoglaltság mellett másra is jut ideje? A magánéletem szintén kiegyensúlyozott, amely nélkül feltehetően nem lehetne megfelelő színvonalon szakmailag sem helytállni. Szeretek olvasni, bár erre mostanában nagyon kevés időm van. Sajnos, sportolásra sem mindig jut elég időm. Kevés foci, és ha tehetem télen a síelés régi szenvedélyének hódolok, nyáron pedig a friss „szerelem”, a vitorlázás tölti ki a szabadidőm nagy részét. dr. Pál Edith

25

Égetően friss

Budapest új étterme, ínyenceknek

Budapest Marriott Hotel 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 4. tel: +36 1 737 7377 www.peppers.hu • www.aqvalounge.hu

Könnyed kikapcsolódás

Budapest új találkozóhelye 26

Ügyvéd és ügyfele Dr. Kőrösi Tibor és Hrutka János a sport és a jog kapcsolatáról

Milyen jogi háttere van egy profi labdarúgó szerződtetésének? Milyen feladatokat lát el egy sportmenedzseri iroda jogi képviselője? A sport, a labdarúgás és a jog kapcsolatáról dr. Kőrösi Tibor ügyvéd és Hrutka János volt válogatott, többszörös magyar bajnok, kupagyőztes, német bajnok labdarúgó, a Sport and Success Sportmarketing Kft. ügyvezető igazgatója beszélt lapunknak.

Hogyan kerül kapcsolatba egy ügyvédi iroda a sporttal, a labdarúgással? dr. Kőrösi Tibor: Annak idején versenyszerűen fociztam a Debrecen utánpótláscsapatában, egyetemi éveim alatt pedig összebarátkoztam dr. Lőrincz Mártonnal, aki nagy Fradi szurkoló. Rajta keresztül ismertem meg Hrutka Jánost, aki aktív sporttevékenysége befejeztével sportolók, elsősorban labdarúgók menedzselésével kívánt foglalkozni, ennek jogi hátterét adja az ügyvédi irodánk. Feladataink közé elsősorban a labdarúgók és a menedzseriroda között kötött szerződések elkészítése, illetőleg az iroda által menedzselt labdarúgók és leendő klubjuk között kötött szerződések véleményezése, elkészítése, a levelezés, kapcsolattartás mind a játékosokkal, mind a klubokkal, a szerződtetés folyamatának jogi nyomon követése tartozik. Tevékenységünk tehát meglehetősen széles körű. Milyen labdarúgókkal áll kapcsolatban a menedzseriroda? Mi volt az alapkoncepció az induláskor? Hrutka János: Az alapkoncepció szerint néhány ismertebb, „idősebb” játékos – Farkas Balázs, Rajczi Péter, Dudás Ádám – mellett 80%-ban inkább fiatalabbakkal foglalkozunk, akik közül nagyon sokan Ausztriában, Németországban, Angliában futballoznak. Az iroda fő profilját a külföldi átigazolások adják. Már a kezdetekkor olyan cég létrehozása volt a célunk, amely ügyfeleinek a szolgáltatások minél szélesebb körét tudja nyújtani.

sok közül, sportszakmai és egyéb tényezők alapján, így a játékosokkal és a szülőkkel egyeztetve meghatározzuk azt, hogy milyen időtartamra és mit tudunk ajánlani egy-egy játékosnak, labdarúgónak. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA és a Magyar Labdarúgó Szövetség, az MLSZ szabályzata nagyon pontosan meghatározza a labdarúgók képviseletére vonatkozó szabályokat. Ezek közé tartozik, hogy egy játékost csak ügyvéd, vagy okleveles menedzser képviselhet, továbbá hogy egy játékossal a menedzser maximum kétéves időtartamra írhat alá szerződést. Igyekszünk olyan munkát végezni, hogy ügyfeleink meghosszabbítsák velünk ezeket a szerződéseket. Hogyan zajlik egy játékos szerződtetése, melyek a folyamat állomásai? A legideálisabb eset az, amikor megkeres minket egy külföldi klub, hogy szerződtetné az általunk menedzselt játékost. Ilyenre azonban nagyon minimális az esély. A játékosügynökök a játékosokat szinte minden esetben ajánlják a kluboknak, miután tájékozódtak arról, hogy a klub

milyen posztra keres játékost, ezért nagyon fontos, hogy a menedzser milyen kapcsolati tőkével rendelkezik, milyen klubokkal, személyekkel áll kapcsolatban. Miután létrejött a kapcsolat a menedzser és a klub között, a klub kérhet DVD-t a játékosról, vagy elküldheti játékosmegfigyelőjét, hogy tájékozódjon. Még ezek után is előfordulhat, hogy a klub próbajátékra hívja a játékost, mielőtt megkezdenék egymással a tárgyalásokat. Mikor kapcsolódik be a folyamatba az ügyvéd? Alapvetően két esetben. Az egyik eset, amikor a játékos közvetlenül az ügyvédjét hatalmazza meg, hogy a klubokkal való tárgyalások során képviselje. Az ügyvéd másik feladata, amikor a játékost a menedzser képviseli, és konkrét szerződés aláírására kerülhet sor, annak a szerződésnek a véleményezése, elkészítése, több tárgyalás és egyeztetés után. Amennyiben szükséges, természetesen személyesen is jelen vagyunk a tárgyalásokon, noha a sportban a szoros határidők miatt a faxon küldött és aláírt szerződések is megszokottnak számítanak. Melyek voltak az iroda legsikeresebb tranzakciói? Ha a legsikeresebbeket kell említeni, akkor mindenképpen a magyar játékosok külföldre való szerződtetését

Milyen jogi kapcsolatban van a menedzseriroda és a játékosok? Eleinte, az iroda indulásakor mindenkinek megpróbáltunk segíteni, aki csak megkeresett bennünket. Ma már megtehetjük azt, hogy választunk a játékoÜGYVÉDVILÁG

27

Dr. Kőrösi Tibor 1973-ban született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, közben a DVSC utánpótláscsapataiban futballozott. Az ELTE jogi karának elvégzése után barátjával, a szintén sportrajongó dr. Lőrincz Mártonnal saját ügyvédi irodát alapítottak. 2004 novembere óta a Sport and Success Sportmarketing Kft. tagja és jogi képviselője. Szabadidejében sem szakad el a sporttól, az Ügyvéd Futballválogatott tagja.

kell mondani, hisz az nehezebb, mint egy külföldi játékost eladni. Voltak kifejezetten nehéz, és egyben váratlan átigazolásaink is. Említhetném Ferenczi István átigazolását, akinek az átigazolási időszak utolsó napja előtt, egy éjszaka alatt szerveztük meg, hogy egy angol klub, a Barnsley játékosa legyen, majd az első 6–8 meccsén 6 gólt rúgott és közönségkedvenc lett… Farkas Balázsnak nem volt tavaly szerződése, nem is edzett csapatnál, így szinte a „semmiből” igazolta le őt a Dinamo Kijev, ami szerintem szintén nagyon szép átigazolásnak nevezhető, bár hozzá kell tenni, hogy ő válogatott játékos volt, és pont előtte egy-két hónappal rúgott 3 gólt az ukrán válogatottnak.

dőjátékosnak. Rá érdemes lesz odafigyelni. A sors pikantériája, hogy egészen idáig nem volt válogatott. Mi volt a legbonyolultabb jogi probléma, a legnagyobb jogászi kihívás a menedzseriroda életében, amit meg kellett oldani? Úgy gondolom nem volt olyan jogi probléma, amelynek felmerülésekor egy pillanatra is az lett volna az érzésem, hogy ne tudnánk úrrá lenni a helyzeten. A legnagyobb nehézséget az okozta számunkra, hogy a szerződések konstrukciója nem feltétlenül a magyar jogrendszerre épül. A nem kifejezetten jogi jellegű kihívásokat pedig az átigazolási időszak utolsó pillanataiban kötött szerződések jelentik.

Én azonban megemlíteném Vadon Dávid esetét, aki az MTK-tól a Manchester City csapatába igazolt, mely során nézetkülönbségek adódtak, amik azt eredményezték, hogy az MTK polgári peres bírósághoz fordult. Az iroda jogi partnerei azonban elérték, hogy az MTK elálljon a keresetétől. A szerződések megkötésénél nagyon nagy problémát jelent, hogy a FIFA, és rajta keresztül az MLSZ szabályzata, valamint a Magyar Sporttörvény nagyon sok részletében eltér. A nemzetközi szabályozás és a magyar szabályozás között olyan joghézagok vannak, amelyek sajnos nem teszik lehetővé, hogy minden egyes ügyben ugyanolyan feltételrendszer mellett tudjuk végigvinni az eljárást az általunk képviselt labdarúgók vonatkozásában, ezért nagyon sok ellentmondás fordul elő ezekben az eljárásokban. Ezek egyike volt a Vadon Dávid-ügy. Úgy gondolom, jelen pillanatban sem lehet ezt megnyugtatóan rendezni, ehhez egy olyan jogharmonizációs törvényi szabályozásra, jogi háttérre lesz szükség, amit véleményem szerint csak pár év múlva tud majd megoldani mind a FIFA, mind az MLSZ. A szabályokat mindenképpen egységesíteni kell ahhoz, hogy olyan mértékű jogbiztonságot tudjunk elérni Magyarországon a labdarúgáson belül is, ami egy Európai Uniós tagországon belül elvárható. dr. Kovács Zsolt

Kit tartanak az Önök által képviselt játékosok közül a legígéretesebbnek? Ki az, akinek a nevét még nem ismerjük, de reményeik szerint pár éven belül meg fogjuk ismerni? A Manchester Cityben játszó Varga Pétert mondanám, aki szerintem az egyik legnagyobb magyar tehetség. Középső védőjátékos, 17 éves lesz októberben és már játszott a Manchester City tartalékcsapatában, ami nem kis teljesítmény Angliában, pláne nem egy vé-

28

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Hudák László

Milyenek egy magyar játékos esélyei az átigazolások során? Előny, netán hátrány, hogy magyar? Sajnos a magyar játékosokkal szemben még mindig vannak fenntartások. A legnagyobb esélye azoknak a játékosoknak van, akár fiatalokról, akár idősebbekről beszélünk, akik nemzetközi szinten játszanak. Itt a válogatottakról van szó, mert klubcsapataink nemzetközi kupameccseinek száma sajnos nem számottevő.

Kerék-párbaj Dr. Szűcs Tamás a kerékpárosokkal, motorosokkal kapcsolatos közlekedési szabályokról

Sz

ögezzük le, a KRESZ a közlekedés összes részvevőjére, mindenkire vonatkozik, függetlenül attól, hogy milyen járművel közlekedik, még a gyalogosokra is – mondja dr. Szűcs Tamás. A legnagyobb probléma, hogy a magyar ember kurucos virtusnak tartja a szabályok áthágását, és fegyelmezetlenül, önző módon közlekedik.

Jó időben nem csak az útlezárásokkal kell megküzdenünk a főváros útjain. Az autósok dolgát nehezítik a biciklisták és a motorosok, a két keréken közlekedőkét pedig az előző, legnagyobb csoport, a négykerekűeké teszi veszélyesebbé. Az összes résztvevő a másikra mutogat, pedig a KRESZ a legtöbb helyzetben egyértelműen fogalmaz. És ami a közlekedés biztonságosságához alapvetően hiányzik, az a türelem. A jogi háttérről dr. Szűcs Tamás a Matuszka és Szűcs ügyvédi iroda ügyvédje beszélt, aki az autózás mellett gyakran ül biciklire és régebben motorra is.

„Ha a bicikliút az úttest szélével

„A magyar ember kurucos virtusnak tartja a szabályok áthágását, és fegyelmezetlenül, önző módon közlekedik.”

párhuzamosan hat méteren belül fut, akkor a főútvonal része.”

Vegyük először a kerékpárosok helyzetét: sajnos nagyon kevés, és nem is túl jó minőségű kerékpárút áll a biciklisek rendelkezésére. De ez nem jogosítja fel őket arra, hogy az autók között cikázzanak, vagy átmenjenek a piros lámpán. Ha a bicikliút az úttest szélével párhuzamosan hat méteren belül fut, akkor a főútvonal része, ezért a mellékutcákból érkezőknek elsőbbséget kell adniuk a kerékpárosoknak. De a gyalogosoknak is tudomásul kellene venni, hogy ez is úttest. Tudjuk, a tapasztalat nem ezt mutatja, és rengeteg baleset származik ebből. A gyalogosok és a biciklisek védtelenebbek, ezt minden autósnak figyelembe kellene venni. – Kerékpároztam Ausztriában és Svájcban is. Ott az alapvető különbség az, hogy a kerékpáros és a gyalogos is egyenrangú fél a közlekedésben. Például Ausztriában egy autós-kerékpáros balesetnél, ha megállapítják, hogy 50-50 százalékban felelősek, akkor az autósé a nagyobb jogi felelősség, mert az autó veszélyes üzemnek minősül, a bicikli nem, tehát a veszélyes üzem üzembentartójaként az autós biztos lehet a szigorúbb megítélésben – magyarázza a szakember. – Az autós sokkal jobban tudatában van ennek, és jobban is vigyáz a kerékpárosra. Nálunk ez nem így van a gyakorlatban, mert a fejekben még nem tudatosult, hogy a kerékpár is közlekedési eszköz. Persze az érem másik oldala, hogy a kerékpárosok nagy része egyáltaÜGYVÉDVILÁG

29

„A túlzott motorizáció megbénítja

Dr. Szűcs Tamás 1970. március 19-én született

a közlekedést, nem is beszélve a ká-

Budapesten, a JATE-n diplomázott 2001-ben.

ros környezetvédelmi és egészség-

Nős, két gyermeke van, hobbija a sport, ezen

lán nem tartja be a szabályokat. Tegyük mindjárt hozzá, hogy sokszor nehéz is betartani, mivel a közlekedést Budapesten még mindig az autósok szemszögéből szervezik. Ennek az eredménye, hogy a kerékpárost sokan a szabadidejében kirándulgató, ráérős személynek gondolják. Ezért sok az olyan kerékpárút, ami teljességgel használhatatlan, mert hihetetlen kerülővel lehet csak eljutni egyik helyről a másikra, vagy veszélyes, mint a Batthyány tér és a Lánchíd közötti szakasz, ahol a fényképező turistákat kell kerülgetni. Ilyenkor persze marad az autók közötti – eleve szabálytalan – közlekedés. Franciaországban, Ausztriában más a helyzet, ott teljes hidakat és utakat adnak a bicikliseknek, mivel már rég rájöttek, hogy a túlzott motorizáció megbénítja a közlekedést, nem is beszélve a káros környezetvédelmi és egészségügyi hatásokról. Hollandia lehetne a példa: biztonságos utakat és kerékpártárolókat kellene építeni és fejleszteni a tömegközlekedést. Erre Magyarországon is van igény. A szentendrei HÉV vonalán vannak konténeres kerékpártárolók (civil kezdeményezésre) az állomásokon. Ezekhez hozzájutni csak „kihalásos” alapon lehet, ám a bővítésre nincsen pénz és felsőbb szándék. Kerékpárral közlekedve azt találom a legnagyobb problémának – mondja dr. Szűcs Tamás –, hogy sokszor leszorítanak az útról az autók, mintha az út mentén álló pózna lennék csupán, amely mellett centiméterekkel el lehet suhanni. Gond az is, hogy a kevés használható bicikliutat is elfoglalják a gyalogosok, vagy a parkoló autók. Ilyen például az Andrássy út, ahol sokszor a kerékpárúton parkolnak. Itt előfordult már, hogy „rámnyitották” az ajtót. A Bem rakpart Halász utca kereszteződésénél is gyakoriak a balesetek, ugyanis ott kerékpárút is van, gyalogosok is közlekednek, plusz kétirányú az autós- és a villamosforgalom. Autósként a hirtelen felbukkanó és kiszámíthatatlan – természetesen szabálytalan – biciklisek zavarnak a legjobban. Néha én sem értem, hogy miért

30

ÜGYVÉDVILÁG

belül a kajakozás.

Fotók: Hudák László

ügyi hatásokról.”

„Svédországban a hivatalnokok tömegesen biciklivel járnak dolgozni.” kockáztatják saját épségüket 1-2 percért. De minden autós társamnak ajánlom, hogy próbálja ki a városi kerékpározást legalább egyszer, és biztosan jobban fog figyelni a kerékpárosokra. Új szabály, hogy a kerékpárosoknak kötelező viselniük fényvisszaverő mellényt. A bukósisak Magyarországon nem kötelező, de nagyon ajánlott, mert a legtöbb kerékpáros sérülés a fejen keletkezik. – Ha jó az idő, mindig biciklivel járok dolgozni, mert a sok „ülő munka” és a stressz mellett kell a testmozgás, és gyorsabban is lehet haladni, mint autó-

val – mondja az ügyvéd. – Sokan úgy gondolják, hogy az ügyvédek kizárólag autóval közlekednek, és abból is csak a luxus kategóriával. Magyarországon státusszimbólum az autó. Én nem állok be ebbe a sorba. Svédországban a hivatalnokok tömegesen biciklivel járnak dolgozni még mínusz 5 fokban is, pedig bizonyára a jövedelmük megengedné az autózást. Megfelelő ruha kell csak hozzá, amit a munkahelyen lecserél az ember. Remélhetőleg hamarosan nálunk is meg fog változni a szemlélet, és ezzel együtt a közlekedési kultúra is. Krausz Viktória

Pereskedni rossz Dr. Barinkai Zsuzsanna és dr. Szotyori Nagy Viktória a mediáció fontosságáról

Szakmai közhely: egy bírósági tárgyalás végeredménye után szükségszerűen nyertesek és vesztesek maradnak a tárgyalóteremben. Ezzel szemben a mediáció tudománya, vagy inkább művészete azt célozza meg, hogy a vitában álló felek olyan kompromisszumra jussanak, melynek eredményeként mindketten nyertesen jöhetnek ki a játszmából, de legalábbis egyikük sem érzi vesztesnek magát.

Az

alternatív jogrendezési eljárás alapelve pofonegyszerű: a felek közös asztalhoz ülnek, hogy egy pártatlan közvetítő, a mediátor segítségével először is túllépjenek személyes ellenérzéseiken, és mindkettejük számára kielé-

gítő módon rendezzék vitájukat. A szakma képviselői, dr. Barinkai Zsuzsanna és dr. Szotyori Nagy Viktória szerint ezzel nemcsak hogy méltó módon tehetnek pontot nézeteltérésük végére, de a hosszadalmas és drága peres eljárást el-

„... a hosszadalmas és drága peres eljárást elkerülve pénzt és időt takarítanak meg ...”

kerülve pénzt és időt takarítanak meg, ráadásként pedig hozzájárulhatnak a civilizált vitakultúra elterjedéséhez. Míg azonban például Nagy-Britanniában a polgári eljárások nagy részében a bíróság eleve a mediáció igénybevételére ösztönzi a perben állókat, nálunk ez legfeljebb informális úton valósul meg; értsd: az egyes bírókon múlik, hogy adott esetben javasolják-e a közvetítő fellépését. Bár 2002 óta törvény rendelkezik a mediációról, ez a konfliktuskezelési eljárás Magyarországon még gyerekcipőben jár. Nem is szólva arról, hogy a szakma űzéséhez az abszurditásig könnyen teljesíthető feltételeknek kell megfelelni. Elég hozzá egy bármilyen szakirányú felsőfokú végzettség és – az adott területen – ötéves szakmai gyakorlat, vagyis akár anélkül fel lehet kerülni az igazságügyi tárca mediátorokat nyilvántartó listájára, hogy valaki egyetlen órányi szakképzés erejéig elmélyedt volna a közvetítés rejtelmeiben. A szakma űzéséhez a törvény szerint sem kötelező mediációs leckéket venni, pedig volna mit tanulni erről, a kifinomult emberi, pszichológiai és jogi ismereteket igénylő eljárásról. dr. Barinkai Zsuzsa és dr. Szotyori Nagy Viktória a hozzájuk fordulókat ötnapos képzésen avatja be az alapismeretekbe, melynek során a résztvevők elsajátítják a konfliktuskezelés csínját-bínját, az álláspontok közelítésének egyes fogásait, és azt, hogy miként lehet rávezetni a feleket: saját maguk jussanak el a mindkettejüket kielégítő döntésre.

Fotók: Hudák László

A sikeres közvetítés végén aztán egy magánokiratnak minősülő dokumentumban közösen fogalmazzák meg azt az egyezséget, melyhez mindketten tartani fogják magukat. „Ez a szöveg ugyan nem több – igaz, nem is kevesebb – egy gentlemen’s agreementnél, ám ha az egyik fél nem teljesíti az abban foglaltakat, mindjárt jogi érvényt kap, amennyiben egy per alapjául szolgálhat” – mondja dr. Barinkai Zsuzsanna. ÜGYVÉDVILÁG

31

Dr. Szotyori Nagy Viktória 2002-ben végzett a párizsi Pant-

Dr. Barinkai Zsuzsanna 1977-ben szerzett diplomát az ELTE

héon-Assas jogi karán eljárásjogi és büntetőjogi szakirányon,

Állam- és Jogtudományi Karán. Pályáját bírósági fogalmazó-

majd 2004-ben honosította diplomáját az ELTE Állam- és Jog-

ként, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság titkáraként kezd-

tudományi Karán. Szakmai gyakorlatát 2004 tavaszán az ENSZ

te, majd bírói szakvizsgát tett, később pedig biztosítási szakjo-

tájékoztatási osztályán töltötte, majd 2004 szeptemberétől

gász képzettséget szerzett. 1996 óta egyéni ügyvéd, a Család,

dr. Vajna Virág egyéni ügyvéd mellett ügyvédjelölt, illetve me-

Gyermek, Ifjúság Egyesület Mediációs és Jogi irodájának veze-

diátor.

tője, több mediációs szakkönyv, köztük a Pereskedni rossz című

A Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület Mediációs és Jogi irodájá-

kötet szerzője. „Jelenlegi életszakaszomban jutottam el oda,

nak munkatársa. „Bár 13 éves koromtól küzdősportokat űzök,

hogy fontos számomra a befelé figyelés és egymás elfogadása.

szakmai munkámban az erőszakmentesség és a szelíd megol-

Tapasztalataim szerint ezeket a legnehezebb megtanulnunk” –

dások híve vagyok” – mondja.

vallja.

„Magyarországon 2008 januárjától ügyvédek számára is megnyílik a lehetőség, hogy büntetőügyek mediátoraként lépjenek fel.”

A mediációval foglalkozó szakemberek között több ügyvédet is találni, bár a két foglalkozás egészen más hozzáállást igényel. „Míg egy ügyvéd tevékenysége abban áll, hogy egyértelműen képviselje a kliensét, tanácsokat adjon akár arról is, mit mondjon a bírósági tárgyaláson, nekünk pártatlannak kell maradnunk, aminek jegyében még csak tanácsot sem adunk ügyfeleinknek a konfliktusuk rendezésére” – világít rá a két szakma közti különbségre dr. Szotyori Nagy Viktória.

32

ÜGYVÉDVILÁG

Ez persze nem zárja ki, hogy valaki egyik énjével ügyvédként, a másikkal pedig mediátorként tevékenykedjen, ám szigorú szabály, hogy egyszerre két kabátban nem lehet ülni: aki egy ügyben az egyik minőségében lép fel, ugyanabban az esetben nem jelenhet meg a másik szakmája mezében. Noha a mediáció alapvetően a polgári peres vitákban nyújthat megoldást, az eljárás újabban büntetőügyekben is egyre nagyobb teret nyer. Magyarorszá-

gon pedig 2008 januárjától ügyvédek számára is megnyílik a lehetőség, hogy büntetőügyek mediátoraként lépjenek fel. Ez az eljárás kiváltképp a fiatalkorú elkövetőknél lehet sikeres, hiszen esetükben a szabadságvesztés helyett felkínált jóvátétel, illetve a sértett érdekében végzett munka olyan nevelési eszközt jelenthet, mellyel a börtön szigoránál talán alkalmasabb módon elejét lehet venni a későbbi bűnözésnek. Szőnyi Szilárd

Garantált biztonság! Garantált ajándék!

www.continental.hu

Most duplán jól jár!

Ha 2007. október 15. és 2007. november 17. között egy garnitúra (4 db) Continental téli személygépkocsi abroncsot vásárol kiemelt partnereinknél, mintegy 130 helyen az országban, akkor a csúcsminőségű gumiabroncsok által garantált biztonságon túlmenően 15 col abroncsátmérőig egy darab 5.000 Ft-os, 16 coltól egy darab 10.000 Ft-os Media Markt vásárlási utalványt kap ajándékba.

Ne feledje: +7 °C alatt a nyári abroncsnak már tél van! Az Önhöz legközelebb található kereskedő címét és a részleteket megtudhatja:

Tel.: 06-23-335-901 www.continental.hu

Tel.: 06-23-511-170 www.gumigarancia.hu

Tel.: 289-3000 www.snowfox.hu

33

Embertelen állatkínzás Interjú dr. Auer Évával, a Fehérkereszt Állatvédő Liga jogi képviselőjével

a szomszéd kutyájára. Az állatot a gazdája szeme láttára agyonverte. A rendőrség jegyzőkönyvet vett fel, ám az elpusztult ebbel nem törődött, otthagyták. A Fehérkereszt Állatvédő Liga munkatársa bevitette a tetemet egy klinikára, boncolást kért, melyen ötszörös koponyacsonttörést, máj- és lépszakakaszok legalább egy-két évig tartanak, dást, valamint belső vérzést állapítottak s ez idő alatt rengeteg kérdés merül meg. A bíróság első fokon a társadalomfel: hol tartandó a szóban forgó gerinra veszélytelennek minősítette az eseces állat, ki finanszírozza a tartást. tet, s mindössze megrótta az elkövetőt. Sok esetben utolsó mentsvárként maA hölgy végül másodfokon százezer, radnak a nonprofit szervezetek menmajd fellebbezés után mindössze öthelyei, melyek amúgy is hely- és pénzvenezer forintos bírságot kapott. Az elszűkében vannak. Azzal, hogy valaki járások zömét egyébként a rossz tartási nap mint nap veri a körülmények teszik kutyáját, nem bizki: éheztetés, kiszá„Az állatokról szóló törvényeinknek tos, hogy maradanradás, állatok kikönincs visszatartó erejük.” dó károsodást okoz, tése, elengedése. ám az állat ezt menSzükség volna-e az állatkínzásokat tettálisan bizonyosan megsínyli. A jogszatenérő „kommandóra”, miként többen bályt tehát ezen a ponton kellene mószorgalmazzák? dosítani. Maga az eljárás sem segít a Örülnénk neki, hiszen ahogy a lopott felderítésben, hiszen a jegyző vagy az autók felderítésére vagy a lakásmaffia állatorvos előre bejelentkezik az elköellen működik ilyen egység, úgy célszerű vetőnél, a gazda pedig nyilván nem lenne létrehozni egy csapatot, mely kia hatóság jelenlétében fogja verni a vizsgálná a legkirívóbb eseteket. Egy álkutyáját. latorvos nehezen fog úgy szakvéleményt Egyes vélemények szerint túl enyhe a adni a rossz állattartásról, hogy másnap szabályozás, mert míg például a szerzői ugyanoda megy disznót vizsgálni… jogok megsértése akár három év szaIgaz-e, hogy az állatkínzókból előszerebadságvesztéssel büntethető, addig az tettel válnak emberellenes bűncselekállatkínzásnál két év a határ. Mások a mények elkövetői? törvény szigorát emelik ki, hiszen nem Amerikában megvizsgálták az életellea fájdalom tényleges okozását, hanem nes bűncselekmény elkövetőinek előmár annak szándékát is büntetik. Mi az életét, és kimutatták, hogy tettüket 40ön álláspontja? Visszakérdezek: büntettek valakit sza50 százalékban megelőzte az állatokkal badságvesztéssel szerzői jog megsérszembeni kegyetlenkedés. Bár hazai statéséért? Addig, amíg az állatkínzó nem tisztikáról nem tudok, sokatmondó pélkap letöltendő szabadságvesztést – dák léteznek: egy férfi az élettársának ilyenről nemigen tudunk –, nem kell gyermekét falhoz vágta, mivel zavarta a attól tartani, hogy bottal hadonászó csecsemősírás. A rendőrök a házban két vélelmezett elkövetőket állítanak elő. ebet is találtak, melyek a pincében nőtAz állatokról szóló törvényeinknek nincs tek fel, s soha nem láttak napvilágot. visszatartó erejük. Egy másik példa: egy családanya a házi kedvencet leszúrta, majd a családjával is Mi a legjellemzőbb állatkínzási fajta napvégzett. A felvetés már csak az emberi jainkban? lelket vizsgálva is logikus: egy csoportNézzünk példát egy büntetőjogi esetre: ban nem a legnagyobb darab embert Egy hölgy egy polgári per után ásóval, választjuk ellenfélnek… Szőnyi Szilárd csákánnyal és egy acélhurokkal támadt

„Az állatkínzást a Büntető Törvénykönyv az enyhébb bűncselekmények közé sorolja, holott az ilyen tettek elkövetője súlyosabb büntetésre is számíthatna. Az ilyen embereket pártfogó felügyeletet alá kellene helyezni, vagy súlyosabb esetben kényszergyógykezelést alkalmazni” – mondja az Ügyvédvilágnak dr. Auer Éva. A téma szakértőjét az október 1-jei Állatok Világnapja alkalmából kérdeztük.

Fotó: Hudák László

Közel három éve került be az állatkínzás a Büntető Törvénykönyvbe. Mi az azóta eltelt időszak tapasztalata, kell-e módosítani a jogszabályt? Szerintem igen. Az állatnak okozott „maradandó károsodás” feltételének bekerülése a törvénybe szűkítette a büntethető esetek körét. Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az eljárási sza-

Dr. Auer Éva több mint tíz éve ügyvéd. Főként polgári joggal – családjog, cégjog, ingatlanügyek – foglalkozik, emellett a Fehérkereszt Állatvédő Liga jogi képviselője. „Egy ügyvédnek, főleg a családjog területén, valamennyire pszichológusnak is kell lennie” – vallja. „Van egy 15 éves lányom, akit szeretetben nevelek, és megpróbálom neki átadni mindazt a tudást, tapasztalatot, ami a felnőtt életkezdéshez szükséges” – teszi hozzá.

34

ÜGYVÉDVILÁG

Vadűzés és erdőzúgás Dr. Makó Sándor ügyvéd a vadászatról, a vadászati jogról

Dr. Makó Sándor kecskeméti ügyvéd legnagyobb hobbija a vadászat. Azon kívül, hogy a vadászati jog szakértője, számos egzotikus ország vadászterületeit megjárta.

Mikor kezdett el vadászni? Családi indíttatásból, vagy olvasási élmények alapján? Már gyermekkoromban „megfertőzött” a vadászat szeretete, ami egyébként szinte kötelező jellegű is volt a családban. Törökszentmiklóson születtem, ahol igen mozgalmas vadászélet folyt, a magyar vadászat jelentős alakjai közül, többek között Horthy Jenő és az Almássyak is, a környéken éltek és vadásztak. Nagyapám – aki a nevezettekkel korábban többször is vadászott együtt – volt az, aki legelőször magával vitt őzbak és apróvad vadászataira. Ilyenkor nekem a hajtó és az elejtett vad hordozójának a szerepe jutott, de mindezt nagy örömmel végeztem. Neki köszönhetem a vadászat iránti szenvedélyemet, ő tanítgatott és sulykolta belém az alapvető ismereteket, illemszabályokat, „a vadűzés és az erdőzúgás” szeretetét. Nagyapám emlékét Dr. Koncz István főorvos és vadászíró barátom örökítette meg az „Arcok a magyar vadászmúltból” című kötetében. „Az évszázadok alatt kialakult illemszabályokat, vadászati etikát és etikettet és magát a vadászatot sem lehet »pénzen« megtanulni.” A családnak szinte minden férfitagja vadászott, így nekem is ez lett az utam. A jogi egyetem befejezését követően tettem le a vadászvizsgát, és lettem társasági tag a Törökszentmiklósi Dózsa Vadásztársaságnál, majd az idő múlásával más társaságokba is bekerülhettem tagként. Fiatal pályakezdő ügyvédként elkezdtem a Debreceni Agrártudományi Egyetem Vadgazdálkodási Szakát, azonban időhiány miatt egy év után ezt abbahagytam; de ezalatt az egy év alatt is rengeteg új vadászbarátságot kötöt-

tem évfolyamtársaimmal, és ez az egyik legfontosabb dolog, amit a vadászatnak köszönhetek, a sok új remek vadásztárs barátsága. A vadászatnak mintha egy kis pejoratív felhangja lenne manapság, egyfajta „úri huncutságnak” tartják egyesek. Mi a véleménye erről a nézetről? Az a véleményem, hogy hazánkban elég megosztott a vadásztársadalom megítélése, de inkább a vadászellenes hangulat, amelyik jobban dominál. Ebbe a táborba tartozik többek között feleségem, akinek házasságkötésünket megelőzően nagymamám már ecsetelte a „vadászfeleség” hálátlan szerepét, idézve nagyapám kedvenc mondását, mely szerint vadászatra két féle idő van, a jó és a jobb. Csak megjegyezni szeretném, hogy a vadászat nem az állatok értelmetlen öldökléséről szól, hanem a vadak kilövése egy kidolgozott vadgazdálkodási terv része, amelybe beletartozik a vadállomány megfelelő szabályozása, a természet védelme és természetesen a sport- és bérvadászok szórakozása is, amely igen jelentős bevételt is jelent a vadásztársaságoknak. A vadászat melyik formája legizgalmasabb az Ön számára? Ha egyedül vág neki az erdőnek, vagy ha társas vadászaton vesz részt? A vadászat minden formája kedves számomra, ám alföldi gyerek lévén a téli nyúl és fácán körvadászatok varázsa, ami semmihez sem hasonlítható élményeket nyújtott és nyújt mind a mai napig. Ehhez természetesen egy nagyon jó közösség is szükséges, ami sajnos napjainkban egyre változóbb. Az 1997. évi változások alapvetően megváltoztatták a korábbi vadászati struktúrát, előtérbe kerültek a földtulajdonosok, a társaságok jelentős részénél területváltozásokra került sor, ami együtt járt azzal, hogy sok-sok régi vadásznak kellett abbahagynia a vadászatot, hosszú évek, évtizedek vadászbarátságai szakadtak meg egyik napról a másikra, rengeteg pereskedés vette kezdetét ebben az évben. Úgy érzem, hogy a vadásztársadalom is felhígult kissé, hiszen ma-

napság nagyon sok helyen csupán a pénz a feltétele annak, hogy valakiből vadász lehessen. Ettől önmagában pedig még senki nem lesz vadász. Az évszázadok alatt kialakult illemszabályokat, vadászati etikát és etikettet és magát a vadászatot sem lehet „pénzen” megtanulni. Mindezek ellenére nyugodtan állíthatom, hogy rengeteg remek barátot köszönhetek a vadászatnak, amelyet talán a legnagyobb értékének tartok. Hazánkon kívül milyen helyekre sikerült eljutnia vadászni? Melyik volt a legmaradandóbb élménye? Több ízben vadásztam külföldön, jártam Afrikában, Pakisztánban, Marokkóban, kétszer Szibériában és Erdélyben is sűrűn megfordultam. Minden egyes országnak sajátos vadjai, vadászkultúrája van. Az afrikai vadászatokat nem szerettem, mert az embernek olyan érzése volt, mintha egy hatalmas vadasparkban vadászott volna. Ellenben az oroszországi vadászatok mindmáig hatalmas, semmihez sem hasonlítható élmények számomra. Az ottani körülmények, a vadászat formája még igazi sportértéket adnak. A zord időjárási viszonyok, a méteres hó embert próbáló feladat elé

ÜGYVÉDVILÁG

35

állítják a nimródot. Ezen a vadászaton jutottam el Hanti-mansijszkba, nyelvrokonaink, a vogulok és osztjákok földjére, ahol a vadászaton túl izgalmas volt megismerni a helyi emberek életét, kultúráját. Melyik trófeájára a legbüszkébb? Elejtett vadjaim között szerepelnek érdekes agancsú őzbakok, tavaly sikerült életem első gímszarvas bikáját meglőnöm, amelyet az tesz érdekessé, hogy mindez bőgés közben történt. Lőttem dámszarvast és muflon kost is, ám a magyarországi vadfajok közül a kedvencem a vaddisznó- és a szalonkavadászat. Külföldi útjaim során antilopféléket, varacskos disznót, farkast, medvét is lőttem már, azonban a legcsodálatosabb élményem az Erdélyben elejtett fajdkakashoz kötődik.

szabálysértések kapcsán a vadászati hatóság előtti jogi képviselet. Mi a véleménye a vadászat magyar jogi szabályozásáról? Az a véleményem, hogy az európai átlagnál jóval szigorúbbak a magyar jogszabályok, amelyek a fegyvertartási engedély megszerzéséhez kötődnek, hiszen

bizonyos viszonylag csekélyebb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetését követően is hosszú éveket kell várnia az elkövetőnek, hogy újra fegyvertartási engedélyt kaphasson, és így a vadászatra jogosult legyen. Álláspontom szerint ezen a jövőben mindenféleképpen változtatni kellene. dr. Bodolai László

Az ilyen utakat önállóan szervezi, vagy vadásztató ügynökségekkel? Melyik a célravezetőbb? Milyen jogi akadályokba ütközik egy külföldre utazó vadász? A külföldi vadászataim többségében baráti meghívásnak tettem eleget, ahol a helyi meghívóim által biztosított lehetőségekkel éltem, és az ő útmutatásuk alapján a helyi jogszabályoknak megfelelően folyt le a vadászat. Most készülök először utazási irodával egy pézsmatulok vadászatra, melynek az az előnye, hogy megszervezik az utazástól kezdve a szálláson keresztül a fegyverek, valamint a trófeák be- és kiviteli engedélyét, és magát a vadászatot is. Amenynyiben lehetőség van, mindenkinek a vadászati irodákon keresztül történő élményszerzést ajánlom. Ügyvédként sokszor találkozik vadászat jellegű ügyekkel? Munkám során több ízben találkoztam a vadászathoz kötődő, vagy azzal kapcsolatos jogi esetekkel. Kezdetben a már említett új vadászati törvény kapcsán kialakult területviták ügyében jártam el ügyvédként, majd előfordult, hogy a vadásztató és a bérvadász között kialakult vitában képviseltem ügyfelemet. Sajnálatos módon egy szomorú vadászbaleset ügyében is védem hivatásos vadász megbízómat egy büntetőeljárás során. Gyakori még a vadászok által elkövetett

36

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Bakcsy Árpád

„Az európai átlagnál jóval szigorúbbak a magyar jogszabályok, amelyek a fegyvertartási engedély megszerzéséhez kötődnek.”

Dr. Makó Sándor ügyvéd 1969-ben született Törökszentmiklóson. Az ELTE Jogi Karán végzett 1994-ben. Kecskeméten ügyvédkedik, specialitása a büntető- és a vadászati jog. Két gyermeke van, akikre nagyon büszke. Lánya, Luca, magyar bajnok vitorlázásban kadett kategóriában. Fia, Tamás, futballista. Hobbija a vadászat, horgászat, utazás, vitorlázás. Kedvenc autója a BMW. Kedvenc itala a Singapure sling coctail. Kedvenc regénye a Kedves csirkefogók Steinbecktől.

Ítélet a színpad előtt A közönség szereti az ügyvédek Metafloráját

Peren kívül, farmerban érkeznek a polgári rendtartás doktorai: a talárt a gitárok, dobok s pedálsorok váltják. A tárgyaló- helyett most a próbateremé a főszerep, itt nincs kötelező szervilizmus, jó modor. Ügyvédek, akik szabadidejük egy részét a zenének szentelik – itt végre az igazat énekelhetik, nem csak a valódit.

A

zenéléshez sosincs késő, a negyvenes éveihez közeledve néhány ügyvéd úgy határozott, felélesztik egyetemi korszakuk muzsikus pályafutását. Az évtizedes hamvaiból újjászületett Metaflora zenekar rövid idő alatt több sikert is elkönyvelhetett magának, még akkor is, ha valódi rétegzenéről van szó, ahogy stílusukról ők fogalmaznak: népies elemekkel tarkított etnorock. A tárgyalótermek ridegsége a próbateremben – ha képzavarral is –, de emberivé és persze decibelessé forrósodik. Itt végre tényleg „az igazat énekelhetik, s nem csak a valódit”. Erről pedig szövegíróik gondoskodnak, Nagy László, Ady Endre kifinomultságához kétség sem férhet. A Metaflora kizárólag költőket zenésít meg, legújabban kortárs szerzőket. De hogyan kerül a talár helyére a gitárpánt, egyáltalán, hogyan lehet a száraz törvénykönyvet legalább hetente egyszer partitúrára cserélni? Kizárólag szenvedélyből. Ebből megélni ugyanis nem lehet, tudják ezt jól mind az öten, de vallják is: a szépségét veszítené el a sokszor családi összejövetelként is működő zenekari próba, vagy fellépés. Ez a másik énjük.

töttek, folytatják a zenélést, de visszanyúlnak a versekig, a csapat egyik elődjének számító Aequitas zenei világáig. Ám most már nem akusztikus megszólalásban, hanem kemény elektromos alapokkal, így ötvözve azt a két műfajt, amelyet mindnyájan szeretnek. Ahogy egy tárgyaláson, úgy a színpadon is vár a reflektorfény, igaz, itt más az ítélet. Szigorú bíró a nagyérdemű.

2005-ben több változás is történt a zenekarban. Amellett, hogy ekkor határozták el, hogy verseket zenésítenek meg, a zenekar neve – Metaflora – is ekkor született. A végleges zenekari felállás 2007 januárjában alakult ki, amikor a csapat új dobost talált, Bolló Gergő személyében. A jelenlegi tagok közül négyen Budapesten laknak, és a zenekar székhelye is itt van. Gergő kivételével

mindnyájan jogászok, sőt négyen praktizáló ügyvédek. Ma is nosztalgiával emlékeznek a zenekari elődökre, így a Brutallicára és az Aequitasra. Utóbbit a jelenlegi tagok és barátaik alakították meg a Miskolci Egyetem Jogi Karán 1987-ben, ahová a többségük járt. A formáció verseket zenésített meg és akusztikus zenét játszott, a tagok a gitár mellett csellón, fuvolán, mandolinon, kongákon, metallofonon, meg mindenféle más hangszeren játszottak. 1987-ben a Kaláka fesztiválon is szerepeltek, ahol különdíjat kaptak. Nagy László Virágének című versét is megzenésítették, ezt a számot jelenleg is játssza a zenekar. Az elektromos „előd” a Brutallica 1989 telén alakult egy diákrektor-választás apropóján. Mivel a tagok egy része még ekkor is játszott az Aequitasban, a rockzenét „egyestés buliként” képzelték, és a repertoár nagy része lényegében heavymetal paródia volt. A közös zenélés azonban hatalmas erejűnek bizonyult: annyira élvezték, hogy együtt maradtak, és kitalálták az „intellektuális punk” műfaját, amely nagyobbrészt a ’80-as évek végének egyetemista körökben uralkodó, sokszor harcos, olykor kissé

A végleges zenekari felállás 2007 januárjában alakult ki: felül – Bolló Gergő, Stefán Tamás, Molnár Iván; alul – Slezák Tamás, Pázmándi Kinga, Ződi Zsolt

Történt, hogy 2004-ben egy régi egyetemi zenésztársuk Miskolcon újra összehozta a 80-as évek egyetemi zenekarait, és megrendezte az ironikus című „Arany Alkony bítfesztivált”, melyet 2005-ben megismételt. Ekkor az egykori tagok, úgymint Molnár Iván (gitár), Pázmándi Kinga (ének, vokál), Slezák Tamás (baszszusgitár, hegedű), Stefán Tamás (gitár) és Ződi Zsolt (ének, vokál, akusztikus gitár, furulya) haló poraiból feltámasztották az együttest. Ahogy azt saját honlapjukon is írják, hamar kiderült számukra, ami egyetemistaként működik, az nem biztos, hogy vállalható negyvenhez közeledve. Ezért közösen úgy dönÜGYVÉDVILÁG

37

Fotók: Hudák László

„A legtöbb koncertszervező meglepődik a produkció kidolgozottságán, profizmusán, azon, hogy mennyire látszik a zene mögött a munka, a rengeteg gyakorlás.”

nihilista hangulatát tükrözte. Ekkor még játszottak olyan rock-klasszikusokat is, mint a Heat of the Moment, a Smoke on the Water vagy a Since You’ve Been Gone is. Miután végeztek, az élet sokfelé vetette őket, kiből ügyvédjelölt, kiből tanársegéd lett, egy részük Budapesten kereste a boldogulását, mások Szolnokra, vagy Tatabányára költöztek. 1991 és 2004 között a zenekar tetszhalott állapotban volt, bár újraélesztésére, a közös zenélésre születtek kísérletek. A Metaflora tehát a tagok korábbi zenei kísérleteinek folytatása, ha nem is a megszokott értelemben – mondják. Magyarázatképp azt is hozzáteszik, első zenekarukból, az Aequitasból a szellemiséget, a rockzenét játszó Brutallicából pedig a hangzást igyekeztek átmenteni az új együttesbe.

Ahogy egy tárgyaláson, úgy a színpadon is vár a reflektorfény, igaz, itt más az ítélet. Szigorú bíró a nagyérdemű. De a másfél évtized után újjászületett Metaflora eddig nem panaszkodhat. Szerencsére sokat tudnak koncertezni, Szolnokra rendszeresen, szinte hazajárnak. Nyáron is több fellépésük volt itt. De koncerteztek már Tatabányán, aztán a Fonóban és az idei pécsi Jogásznapokon is. Természetesen ott voltak a Művészetek Völgyében is, Taliándörögdön. Legutóbb a Szolnok Napján léptek fel szeptember 1-jén, 16-án pedig a diósdi Szabadtéri színpadon a Szent Gellért Hét alkalmából. A legtöbb koncertszervező meglepődik a produkció kidolgozottságán, profizmusán, azon, hogy mennyire látszik a zene mögött a munka, a rengeteg gyakorlás.

Habár amatőrök, mégis dédelgetnek „profiálmokat”. Mi mást is, mint egy igazi lemezt. Persze az út nem lesz egyszerű, de van remény – mint a tárgyalóteremben, feladni nem szabad egykönynyen. Igaz, a grádicsot végig kell járni. Tavaly, a Magyar Versmondók Egyesületének Kaleidoszkóp Fesztiválján díjazottjaként egy DVD-rögzítés lehetőségét nyerték, költséggel együtt. Cserébe vállalták, egy év alatt tíz kortárs, fiatal egyetemista versét zenésítik meg. Ezekben a hetekben is ezen dolgoznak. Bizony nem kevés fáradsággal, olykor lemondással járt az elmúlt egy év. Család és munka mellett nem könnyű hetente, olykor még gyakrabban próbálni, dolgozni, gyakorolni. De az anyag mostanra nagyjából összeállt. Három demón már tizenhárom számot rögzítettek a 2005-ös, 2006-os és a 2007-es munkákból, a nagy ugrás tehát a DVD lesz. Aztán a nagy álom: ha végül összeáll úgy 15–20 dal, abból ki lehet válogatni 10-11 számot, s ha minden jól megy, azt jövőre akár lemezre is lehet venni. Semmi kétség, a jövő nem az ő elszántságukon múlik. Szívós, lelkes csapat, a próbán, ha küzdenek is olykor a technikával, egyre összeszokottabb a hangzás. Ahogy önkritikusan megállapítják, csaknem tizenöt év kihagyás után szinte mindent újra kellett tanulni: erősítőt, gitárt, pedálsort, koncertszervezést, (élet)tempót – azaz felvenni a ritmust… Mostanra hozzák az ütemet. Kálmán Attila

38

ÜGYVÉDVILÁG

å 8;FQ 8;äKÝ %%%%%%%%%%%%%% %% %% %% %% %% %% |QP9@QK C<E K < K < ? C %%%%%%% | %%%%%%%%%%%%%% %% =
m\ee`% „ikd\^ž q e „ g  k \ % _ `ke\dc\ jk\i:Xi[ MXe#Xd d}jiXfkkXDX D`e[\e

:\n `^h cnj\VadbgV k{\n^` V eŽg\h “oaZi^ ‚aZiWZc4 6 BVhiZg8VgY œ zoaZi^ =^iZa`{gin{kVa Zo Vo {abV b{g iZa_Zh“ai ^h! ]^hoZc Z\n danVc hd`daYVa Zho`Žo `Zg“a kZaZ V ohZW‚WZ! VbZan hZ\†i^ yci e‚cobdo\{hV^ aZWdcnda†i{h{WVc ‚h cndbdc `ŽkZi‚h‚WZc! [danVbVidh ]^iZa`ZgZiZi W^oidh†i! ‚h bZ\daY_V Vo ZhZiaZ\ZhZc [ZabZg“aa^`k^Y^i{h^egdWa‚b{^i#G{VY{hja`ŽccnZc!`‚cnZabZhZc‚hW^oidch{\dhVc[^oZi]ZikZaZVk^a{\iŽWW b^ci'*b^aa^‹BVhiZg8VgY`{ginVZa[d\VY‹]Zan‚c# >\‚cnZa_ZcBVhiZg8VgYzoaZi^=^iZa`{gin{i!‚hVccV`b^cYZcZacn‚i`^]Vhoc{akV`Žccn†ihZbZ\k{aaVa`do{hV b^cYZccVe^“oaZibZcZi‚i#Idk{WW^^c[dgb{X^‹`‚gi!kVaVb^ciV`{ginV^\‚cna‚h‚cZ`[Zai‚iZaZ^‚gi[dgYja_dcV `{gin{i`^WdXh{i‹WVc`d`]do#