DIRECTIVE FACILITATION EC/2002/90 October 2007
ThirdA
2007. évi II. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról Az Országgyőlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség fokozatos létrehozásában történı közremőködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli országok társadalmi és gazdasági fejlıdésének elımozdítása érdekében - az Alkotmány 58. §-ában foglaltakra figyelemmel - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról a következı törvényt alkotja:
I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) A Magyar Köztársaság a harmadik országbeli állampolgárok számára az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának gyakorlását. (2) A harmadik országbeli állampolgár be- és kiutazási, valamint tartózkodási jogának gyakorlása az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható. (3) E törvény - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyekre. (4) A (3) bekezdésben meghatározott személyekre, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, e törvény IV. fejezetének EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell. (5) E törvény rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott személyekre akkor kell alkalmazni, ha külön törvény szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkezı személyek, és a külön törvényben meghatározott tartózkodási jogosultságuk megszőnését követıen e törvény szerint tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be. 2. § E törvény alkalmazásában a) harmadik országbeli állampolgár: az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan; b) hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának; c) schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerzıdéshez, valamint az Európai Közösséget létrehozó szerzıdéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerzıdéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történı beillesztésérıl szóló jegyzıkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzıkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körően alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzıkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételrıl szóló megállapodásban részes más állam; d) családtag: a harmadik országbeli állampolgár da) házastársa, db) házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), dc) eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a harmadik országbeli állampolgár szülıi felügyeleti jogot gyakorol, dd) házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki felett a házastárs szülıi felügyeleti jogot gyakorol; e) kísérı nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelıs nagykorú személy kísérete nélkül lépett a Magyar
1
Köztársaság területére, vagy a belépést követıen maradt felügyelet nélkül, mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül; f) befogadott: aki az állampolgársága - hontalan eseten a szokásos tartózkodási helye - szerinti országba átmenetileg azért nem küldhetı vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítı védelemre; g) úti okmány: a Magyar Köztársaság által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és állampolgárságát (hontalanságát) igazolja; h) fuvarozó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki vagy amely hivatásszerően foglalkozik személyszállítással; i) visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történı átadás-átvételérıl, hatósági kísérettel történı átszállításának, illetve átutazásának engedélyezésérıl szóló nemzetközi szerzıdés; j) k) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy amely a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja; l) meghívó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére - a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása idıtartamára - szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi. 3. § Harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni a) az ellenkezı bizonyításig azt a személyt, aki állampolgársága igazolására harmadik ország által kiállított érvényes úti okmányt használ fel, vagy b) azt a személyt, aki nem valószínősíti, hogy külön törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik. 4. § E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvezı, illetve nemzetközi szerzıdés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik. 5. § A külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag e törvény IV. fejezetének nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
II. Fejezet A hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás szabályai Általános szabályok 6. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az elsı beutazástól számított hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó (a továbbiakban: három hónapot meg nem haladó) tartózkodás céljából a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenırzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére. (2) Három hónapot meg nem haladó idıtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket. 7. § Ha valamely közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerzıdés, e törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként nem rendelkezik, a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történı beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges.
Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok 8. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: a) repülıtéri tranzitvízum, amely a repülıtér nemzetközi zónájába történı belépésre és ott a célállamba közlekedı járat indulásáig való tartózkodásra jogosít; b) átutazóvízum, amely - egyszeri, kétszeri vagy többszöri - alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít;
2
c) rövid idıtartamú tartózkodásra jogosító vízum, amely egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meg nem haladó idıtartamú tartózkodásra jogosít. (2) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum legfeljebb öt évig érvényes. 9. § (1) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt feltételeknek. (2) Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl az a harmadik országbeli állampolgár is kaphat, aki a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt valamely feltételnek nem felel meg. (3) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) a Schengeni határ-ellenırzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt valamely feltételnek nem felel meg; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett. (4)-(5) (6) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki. (7) (8) A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 10-12. §
III. Fejezet A három hónapot meghaladó tartózkodás szabályai Általános szabályok 13. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat be, illetve három hónapot meghaladó idıtartamig az a harmadik országbeli állampolgár tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki a) rendelkezik érvényes úti okmánnyal; b) rendelkezik ba) három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, bb) tartózkodási engedéllyel, bc) bevándorlási engedéllyel, bd) letelepedési engedéllyel, be) ideiglenes letelepedési engedéllyel, bf) nemzeti letelepedési engedéllyel vagy bg) EK letelepedési engedéllyel; c) rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel; d) igazolja beutazása és tartózkodása célját; e) a Magyar Köztársaság területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel; f) tartózkodása teljes idıtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezettel; g) az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minısül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja; h) nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy közegészségügyi érdekeit; i) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekbıl engedélyezhetı. (3) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b) pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt feltételek igazolása alól.
3
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok 14. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum: a) tartózkodási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén; b) szezonális munkavállalási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb hat hónapos szezonális munkavállalási célú tartózkodásra jogosít; c) nemzeti vízum, amely - nemzetközi szerzıdés alapján - többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje: a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év, b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb öt év. 15. § (1) Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot - ha e törvény másként nem rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek. (2) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt. (3) A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a vízum visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
Tartózkodási engedély 16. § (1) Az érvényes nemzeti vízummal rendelkezı harmadik országbeli állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idı lejártát követıen a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel jogosult. (2) A tartózkodási engedély három hónapot meghaladó, de legfeljebb kettı év határozott idıtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén. (3) A tartózkodási engedély - ha e törvény eltérıen nem rendelkezik - két évvel meghosszabbítható. 17. § Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek, és a) rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal, illetve b) tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes tartózkodási engedéllyel. 18. § (1) A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem rendelkezik meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár a) nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek; b) a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) közegészséget veszélyeztetı betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelezı és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok elıírásait nem tartja be; d) a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása érdekében hozta létre. (2)
A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok 19. § (1) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási vízummal, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkezı személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: családegyesítı) családtagja. (2) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kaphat a) a menekültként elismert személy családtagja, valamint b) a menekültként elismert kísérı nélküli kiskorú szülıje, ennek hiányában gyámja. (3) A menekültként elismert személyhez történı családegyesítés nem tagadható meg pusztán amiatt, hogy a családi kapcsolat fennállásának igazolására okirat nem áll rendelkezésre.
4
(4) Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kaphat a családegyesítı vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy a) eltartott szülıje; b) testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni. (5) A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert személy Magyar Köztársaság területére történı beutazását megelızıen kötötték. (6) A családegyesítı házastársa nem kaphat tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt, ha a családegyesítı másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (7) A családtag - amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot - további tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye elsı ízben történı kiadásától számított öt év eltelt, vagy a családegyesítı, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a tartózkodás feltételei biztosítottak. (8) A tartózkodási vízummal, nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani. (9) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a családegyesítési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje három év, amely alkalmanként három évvel meghosszabbítható. (10) A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítı tartózkodási vízumának, illetve tartózkodási engedélyének érvényességi idejét. 20. § (1) Keresıtevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a) jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban munkát végezzen; b) jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhetı tevékenységet folytasson; c) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezetı tisztségviselıjeként, vezetıi, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét. (2) Az (1) bekezdés szerinti keresıtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki a) szezonális munkavállalási vízummal, vagy b) humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki c) keresıtevékenység folytatása céljából, d) családegyesítés céljából, e) tanulmányi célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (3) A tanulmányi célú tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységet a szorgalmi idıszakban hetente legfeljebb huszonnégy órában, szorgalmi idıszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidıben. (4) A keresıtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható. (5) Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási vízum, illetve a tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi idıtartamához igazodik. 21. § (1) Tanulmányi célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsıoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok folytatását elıkészítı képzésben való részvétel érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha a) a képzés idıtartama két évnél rövidebb, a képzés idıtartamához igazodik, b) a képzés idıtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, de legfeljebb két év, amely alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 22. § (1) Kutatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, a) aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, és b) a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett tartózkodás idıtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.
5
(2) A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a fogadási megállapodás érvényességi idejéhez igazodó idıtartammal, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. 23. § (1) Hivatalos célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvezı személyként vagy családtagjaként, b) külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként, c) sajtótudósítóként, d) nemzetközi szerzıdés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttmőködés, valamint kormányszintő nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból, e) nemzetközi szerzıdés alapján a Magyar Köztársaságban mőködı tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében beutazó személyként kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a hivatalos szolgálat vagy a képzés, továbbképzés idıtartamával egyezik meg, de legfeljebb három év, amely alkalmanként a hivatalos szolgálat vagy képzés, továbbképzés érvényességi idejéhez igazodó idıtartammal, de legfeljebb három évvel meghosszabbítható. 24. § (1) Gyógykezelés céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) gyógykezelés céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, b) kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri a Magyar Köztársaság területére gyógykezelés céljából. (2) A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés idıtartamához igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés idıtartamához igazodó idıtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható. 25. § (1) Látogatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön jogszabályban meghatározott meghívólevéllel rendelkezik. (2) A látogatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a meghívólevélben foglalt kötelezettségvállalás idıtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amely látogatás céljából nem hosszabbítható meg. 26. § (1) Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes szerzıdés alapján közérdekő önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum érvényességi ideje a közérdekő önkéntes tevékenység idıtartamához igazodik, de legfeljebb egy év. (3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási engedély kérelmezésére nem jogosítja. 27. § (1) Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerzıdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a) a magyar nyelv megırzése, ápolása, b) a kulturális, nemzeti önazonosság megırzése, c) államilag elismert közép- vagy felsıfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggı ismeretek gyarapítása, d) a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erısítése érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként öt évvel meghosszabbítható. 28. § (1) A 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeket teljesítı harmadik országbeli állampolgár a 19-27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában egyéb célból is kaphat tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. 29. § (1) Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni a) akit a Magyar Köztársaság hontalanként ismert el; b) akit a Magyar Köztársaság befogadottként ismert el; c) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kért;
6
d) azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a Magyar Köztársaság területén született és azt követıen a magyar jog szerint érte felelıs személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérı nélküli kiskorút; e) jelentıs bőnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekbıl az ügyész, a bíróság, illetve a nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más harmadik országbeli állampolgárt, aki bőncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást jelentısen elısegítı módon együttmőködik. (2) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje a) az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy évvel meghosszabbítható; b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható. (3) A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély - a 18. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérıen - nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a) a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn; b) a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; c) a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy más okból kezdeményezi. (4) Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történı kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet. (5) Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben meghatározott tartózkodási idı meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetve az ıt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi gondoskodás biztosított. (6) A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezıknek, illetve a befogadottaknak külön törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának megállapítását elısegíteni, de a személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási engedély kiadása nem tagadható meg. (7) A befogadott, illetve az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.
Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás 30. § (1) Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli állampolgárt, a) aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig tartózkodási vízumának, nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5) bekezdése alapján terjeszt elı tartózkodási engedély kérelmet; b) aki a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízum vagy ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be; c) aki azért tartózkodik a jogszerő tartózkodás idıtartamát meghaladóan a Magyar Köztársaság területén, mert kiutazását humanitárius, keresıtevékenységével összefüggı, nem önhibájából eredı személyes vagy elháríthatatlan ok fennállása akadályozza; d) aki a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgár szülı gyermekeként született a Magyar Köztársaság területén és jogszerő magyarországi tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható; e) aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítı hatóság indítványára, a gondolkodási idı tartamára; f) akinek beutazását a 13. § (2) bekezdése alapján engedélyezik, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik; g) akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel; h) akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van folyamatban; i) aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás idıtartamára, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik; j) akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra köteleztek. (2) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben három hónap, amely alkalmanként három hónappal meghosszabbítható; b) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülı tartózkodásának idıtartamához igazodik;
7
c) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg; d) az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal meghosszabbítható. (3) Az (1) bekezdés a) pont alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységet akkor folytathat, ha keresıtevékenység folytatására jogosító tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély birtokában keresıtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be. (4) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn. (5) Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetıvé, a harmadik országbeli állampolgár kiutazásakor érvényét veszti, és azt kilépéskor a harmadik országbeli állampolgárnak le kell adnia. A leadott igazolást meg kell küldeni a kiállító hatóságnak.
Az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamai közötti, fegyveres erıik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazása és tartózkodása 31. § (1) Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerzıdés tagállamai közötti, fegyveres erıik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott hozzátartozók (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására - a III. Cikk 3. pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. (2) A polgári személy mentesül a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum beszerzésének kötelezettsége, valamint a 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott feltételek igazolása alól. (3) A polgári személlyel szemben indult büntetıeljárásról és annak befejezésérıl, valamint kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelıs miniszter által kijelölt szervet, a küldı állam tájékoztatása céljából.
IV. Fejezet A letelepedés 32. § (1) Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) e törvény hatálybalépése elıtt letelepedési engedélyt, b) ideiglenes letelepedési engedélyt, c) nemzeti letelepedési engedélyt, d) EK letelepedési engedélyt kapott. (2) A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alkotmányban és külön jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik. (3) A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - a Magyar Köztársaság területén határozatlan idıtartamú tartózkodásra jogosult. (4) A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezık külön jogszabályok szerinti jogosultságai is. (5) A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és személyazonosító igazolvány kiadását kérni. 33. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt, a) akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított, b) aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minısül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, és c) akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. (2) Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, a) aki büntetett elıélető, és a büntetett elıélethez főzıdı joghátrányok alól még nem mentesült; b) akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát;
8
c) aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, hatálya alatt áll. (3) Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését követıen a gyermek részére a) ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezı szülı esetén ideiglenes letelepedési engedélyt; b) bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési engedéllyel rendelkezı szülı esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
Ideiglenes letelepedési engedély 34. § (1) Az Európai Unió tagállama által a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-ei 2003/109/EK irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat, ha a) keresıtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét, b) tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy c) egyéb, igazolt célból kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési engedélyt együtt kérelmezı harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt. (3) Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható. (4) A (2) bekezdésben meghatározott családtag ideiglenes letelepedési engedélyének érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyének érvényességével. (5) Az ideiglenes letelepedési engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a 33. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg. (6) Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. (7) A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a (2) bekezdés alapján kiállított ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a) a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét visszavonták; b) a családi kapcsolat megszőnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követıen a családtag a 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeket teljesíti. (8) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti az Európai Unió azon tagállamát, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította.
Nemzeti letelepedési engedély 35. § (1) A Magyar Köztársaságban történı letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási vízummal, tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és a) a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább három éven át jogszerően és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott; b) a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább egy éve - a házastárs kivételével - családtagként vagy eltartott felmenıként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral; c) bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelızıen legalább két éve megkötötték; d) magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszőnt, illetve akinek felmenıje magyar állampolgár vagy magyar állampolgár volt. (2) Nem minısül a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás megszakításának a Magyar Köztársaság területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb idıre történı elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidıtartama a kérelem benyújtását megelızı három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. (3) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár letelepedését, amennyiben a tartózkodás megszakítására méltányolható okból - különösen külföldi gyógykezelés,
9
illetve a harmadik országbeli állampolgár keresıtevékenységével összefüggı külföldi kiküldetések miatt - került sor. (4) A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is kérelmezheti. 36. § (1) Különös méltánylást érdemlı körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter döntése alapján a 33. § (1) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt. (2) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása során a kérelmezı egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékeli különös méltánylást érdemlı körülményként, valamint figyelembe veszi a Magyar Köztársaság közérdekét. (3) Az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter határozata ellen jogorvoslatnak nincs helye. 37. § (1) A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonhatja, ha a) az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentısen megváltoztak, hogy ez az engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély kiadásától számítva öt év még nem telt el; b) családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétıl számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szőnt meg, vagy a harmadik országbeli állampolgár szülıi felügyeleti joga megszőnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként a Magyar Köztársaság területén tartózkodik; c) a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területét hat hónapnál hosszabb ideig elhagyta. (2) Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha a) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; b) a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülıi felügyelet jogát gyakorló harmadik országbeli állampolgár szülıt a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodásra jogosító engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának feltételei a szülıi felügyeletet gyakorló másik szülınél a Magyar Köztársaság területén nem biztosítottak; c) a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye esetén magyar állampolgár házastársa a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyar Köztársaság területén történı jogszerő tartózkodása megszőnt; d) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el.
EK letelepedési engedély 38. § (1) A Magyar Köztársaság területén történı huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki a kérelem benyújtását közvetlenül megelızıen legalább öt éven át jogszerően és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott. (2) Nem kaphat EK letelepedési engedélyt: a) felsıfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; b) a szezonális munkavállalás céljából vagy önkéntesként a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; c) a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgár; d) az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítı védelmet kért; e) a befogadott. (3) A harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti korábbi jogszerő tartózkodásának idıtartama az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba nem számít bele. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi jogszerő tartózkodás idıtartamának fele számít bele. (5) Az az idıtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített személyként tartózkodott a Magyar Köztársaság területén, az (1) bekezdésben meghatározott idıtartamba beleszámít. (6) Nem minısül a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb idıre történı elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidıtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.
10
(7) Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedély kiadásáról az érintett tagállamot értesíti. 39. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha a) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta; b) a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást; c) a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik a Magyar Köztársaság területén; d) az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt; e) a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján vonta vissza, ismételt kérelmezés esetén a 38. § (1) bekezdésében foglalt feltétel vizsgálata nélkül EK letelepedési engedélyt kap.
V. Fejezet A harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendészeti szabályok A beléptetés megtagadása és a visszairányítás 40. § (1) A határforgalmat ellenırzı hatóság a három hónapot meg nem haladó idıtartamú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történı beléptetését a Schengeni határellenırzési kódex rendelkezései alapján megtagadja, és - érdekeinek figyelembevételével - visszairányítja a) annak az országnak a területére, ahonnan érkezett; b) annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni köteles; c) annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási helye van; d) bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat. (2) Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen. (3) A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye. 41. § (1) A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár köteles a) legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló jármővön tartózkodni, b) legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc napig a repülıtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve c) a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni. (2) Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott idıtartamon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár beléptetését követıen kiutasítása érdekében intézkedni kell. Amennyiben a kiutasításra nem a 43. § (1) bekezdés vagy (2) bekezdés f) pontja alapján kerül sor, a harmadik országbeli állampolgárral szemben nem lehet beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelni.
Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására 42. § (1) Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem jogosult, a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezi. (2) A kötelezettség teljesítésére legfeljebb harminc napos határidıt kell biztosítani. (3) A Magyar Köztársaság területének elhagyására történı kötelezés ellen külön jogorvoslatnak nincs helye. (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott rendelkezések nem alkalmazhatók, ha a) a tartózkodási jogosultság megszőnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll; b) a harmadik országbeli állampolgár az ország területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja.
Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom
11
43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy b) akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésérıl az Európai Unió Tanácsa döntött. (2) Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, a) aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte; b) aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti; c) aki a Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az elıírt határidın belül nem tett eleget; d) aki az elıírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben elıírt engedély nélkül folytatott keresıtevékenységet; e) aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelılegezett költséget nem térítette vissza; f) akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti; g) akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti; h) akit nemzetközi szerzıdés alapján kiutasítás mellızésével adtak vissza más állam hatóságának; i) aki a kiszabott helyszíni bírságot vagy szabálysértési bírságot az elıírt határidıig nem fizette meg, illetve annak behajtására nincs lehetıség vagy sikertelen volt. 44. § (1) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát az elrendelı idegenrendészeti hatóság határozza meg. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb három évre rendelhetı el, amely alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. A beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszőnt. (2) Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye. 45. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelı határozat meghozatala elıtt az idegenrendészeti hatóság a következı szempontokat mérlegeli: a) a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra, a közrendre vagy a közegészségre jelentett veszély, tekintettel az elkövetett cselekmény súlyosságára és típusára; b) a tartózkodás idıtartama; c) a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges következményei a családtagjaira nézve; d) a harmadik országbeli állampolgár kötıdése a Magyar Köztársasághoz, illetve származási országához főzıdı kapcsolatainak hiánya. (2) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) bevándoroltként vagy letelepedettként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, b) bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik, csak akkor utasítható ki, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan sérti. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat kérelmének jogerıs elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérı, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítı védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell. (4) Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított gondolkodási idı alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha a Magyar Köztársaság területén történı tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti. (5) Kísérı nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás megfelelıen biztosított. (6) Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott okból történı idegenrendészeti kiutasítástól eltekinthet, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár vállalja a Magyar Köztársaság területének önkéntes elhagyását. Az idegenrendészeti hatóság - a 42. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meghatározza az önkéntes távozásra nyitva álló határidıt, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. (7) Idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem alkalmazható olyan bőncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság önállóan, fıbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik országbeli állampolgárral szemben. 46. § (1) A kiutasítást elrendelı határozatnak tartalmaznia kell:
12
a) a 45. § alapján mérlegelt szempontokat, b) a beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát, c) annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik, d) az ország elhagyására elıírt kötelezettség teljesítésének határnapját, e) a határátlépés helyét, f) az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tőrésére vonatkozó kötelezettség elıírását. (2) A kiutasítást elrendelı határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírói felülvizsgálatát annak közlésétıl számított nyolc napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétıl számított tizenöt napon belül bírálja el. (3) A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. 47. § (1) Az idegenrendészeti kiutasítással együtt - ha e törvény másként nem rendelkezik - beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, amely egy évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb nem lehet. (2) A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom idıtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani. (3) A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az elrendelı hatóság külön engedélyével utazhat be a Magyar Köztársaság területére. 48. § (1) A kiutasítást elsısorban visszafogadási egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani. (2) A kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs helye. (3) A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány, vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelı végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak.
A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása 49. § (1) A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre. (2) A jogerıs kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot. (3) Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.
A kiutasítás költségeinek viselése 50. § (1) A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított vagy - a kiutasított rendelkezésére álló anyagi fedezet hiányában - a meghívó viseli. (2) A kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában lévı menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. (3) Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthetı, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik megfelelı anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását elrendelı hatóság megelılegezi. (4) A (3) bekezdés szerint megelılegezett kiutaztatás költséget köteles megtéríteni: a) a kiutasított; b) meghívás esetén a meghívó; c) a munkáltató, ha a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján rendelték el; d) a kutatószervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja alapján rendelték el. (5) A kutatószervezet (4) bekezdés d) pont szerinti felelıssége a fogadási megállapodás megszőnését követı hat hónapig áll fenn.
A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom 51. § (1) A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhetı el és nem hajtható végre olyan ország területére, amely az érintett tekintetében nem minısül biztonságos származási vagy biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított harmadik országbeli állampolgár halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve (non-refoulement).
13
(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerıs és végrehajtható határozata alapján hajtható végre. 52. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni. (2) A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetésvégrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak. (4) A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése 53. § (1) A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezı, az idegenrendészeti kiutasítást, a kijelölt helyen való tartózkodást, a beutazási és tartózkodási tilalmat, valamint idegenrendészeti ırizetet elrendelı, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujjnyomatát. (2) A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujjnyomata rögzítését tőrni köteles.
Az ırizet 54. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében idegenrendészeti ırizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a) a hatóság elıl elrejtızött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza; b) a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehetı, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja; c) a kötelezı tartózkodásra kijelölt helyen az elıírt magatartási szabályokat súlyosan vagy ismételten megsértette; d) a számára elıírt megjelenési kötelezettségét felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza az idegenrendészeti eljárás lefolytatását; e) szándékos bőncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés-büntetésbıl szabadult. (2) Az idegenrendészeti ırizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egyidejőleg végre kell hajtani. (3) Az idegenrendészeti ırizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhetı el, amelyet az ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár kiutazásáig, alkalmanként legfeljebb harminc nappal, meghosszabbíthat. (4) Az idegenrendészeti ırizetet meg kell szüntetni, ha a) a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak; b) nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani; c) az ırizet elrendelésétıl számítva hat hónap eltelt. (5) A (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az ırizet idıtartamába a kiutasítást elıkészítı ırizet idıtartama is beleszámítandó. (6) Az idegenrendészeti ırizet (4) bekezdés b) és c) pontja alapján történı megszüntetése esetén az ırizetet elrendelı idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelezı tartózkodási helyet jelöl ki. 55. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást elıkészítı ırizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy tartózkodásának jogszerősége nem tisztázott. (2) A kiutasítást elıkészítı ırizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejőleg végre kell hajtani. (3) A kiutasítást elıkészítı ırizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhetı el, amelyet az ırizet helye szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy tartózkodása jogszerőségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat. 56. § (1) Kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti vagy kiutasítást elıkészítı ırizet (a továbbiakban együtt: ırizet) nem rendelhetı el. (2) Az ırizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszőnt.
A kifogás
14
57. § (1) A harmadik országbeli állampolgár az ırizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti. (2) Az ırizetet elrendelı határozat ellen az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - az ırizet elrendelésétıl számított hetvenkét órán belül kifogással élhet. (3) Az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti hatóság a 60-61. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. (4) A kifogást az ırizet végrehajtásának helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. (5) A bíróság döntése alapján a) a törvénysértı ırizetet azonnal meg kell szüntetni; b) az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértı állapotot meg kell szüntetni. (6) A bíróság a) a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésıbb az ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejőleg, b) a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül bírálja el.
Az ırizet bírósági meghosszabbítása 58. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ırizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstıl számított huszonnégy órán belül indítványozhatja a helyi bíróságnál. (2) A bíróság az idegenrendészeti ırizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti ırizet további harminc nappal történı meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelızı nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. (3) Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.
A bírósági eljárás közös szabályai 59. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az ırizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz. (2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány elıterjesztésének nincs helye. (3) A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselı képviselheti. (4) A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletérıl meghatalmazott útján nem tud gondoskodni. (5) Az ırizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az ırizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az ırizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást kell tartani. (6) A meghallgatást az ırizet helyén és a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselıje távollétében is meg lehet tartani. (7) A meghallgatást a bíróság mellızheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre fekvıbeteggyógyintézetben történı ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik. (8) A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban elıterjesztheti vagy szóban elıadhatja. A jelenlevıknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselıje nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti. (9) A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselıje van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követıen nyomban kézbesíteni is kell. (10) A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.
Az ırizet végrehajtása 60. § (1) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeirıl anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell. (2) Az ırizetet elrendelı hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezıvé teszi, az idegenrendészeti ırizetbe vételrıl vagy a kijelölt helyen való tartózkodás
15
kötelezettségérıl, illetve az ırizet idıtartamának meghosszabbításáról köteles a külpolitikáért felelıs miniszter útján, késedelem nélkül értesíteni a harmadik országbeli állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár konzuli képviselete nem biztosított, az értesítést a külpolitikáért felelıs miniszternek kell továbbítani. (3) Az ırizetbe vételt elrendelı hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kell az ırizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott családtagja elhelyezésérıl, illetve ırizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezésérıl. 61. § (1) Az ırizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja. (2) Az ırizet végrehajtása során a férfiakat a nıktıl el kell különíteni. (3) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgár jogosult: a) elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelı ruházatra -, valamint - a külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi ellátásra; b) képviselıjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenırzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenırzés melletti kapcsolattartásra; c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására; d) az élelmezésének saját költségén történı kiegészítésére; e) vallásának gyakorlására; f) a rendelkezésre álló közmővelıdési lehetıségek igénybevételére; g) kifogás, kérés, panasz, közérdekő bejelentés megtételére; h) napi legalább egy óra idıtartamú szabad levegın tartózkodásra. (4) Az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgár köteles: a) az ırizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggı utasításoknak eleget tenni; b) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi ırizetben lévı személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja; c) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közremőködni; d) a személyét érintı vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tőrni.
A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése 62. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való tartózkodását rendelheti el, ha a) a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani; b) kiskorú, és vele szemben ırizet elrendelésének lenne helye; c) vele szemben ırizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság területén tartózkodó kiskorú gyermeke az ırizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna; d) az ırizet határideje letelt, de az ırizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll; e) a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik; f) a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik. (2) A határozat rendelkezı részében meg kell határozni: a) a kötelezı tartózkodás helyét; b) a tartózkodás magatartási szabályait; c) ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság elıtti idıszakonkénti megjelenésre való kötelezést. (3) A kötelezı tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelı lakással, anyagi fedezettel vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhetı hozzátartozóval nem rendelkezik. (4) A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történı tartózkodással összefüggésben felmerülı költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezı harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli. (5) A kijelölt helyen történı tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik országbeli állampolgár nem kérheti. Az elrendelı határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs helye. (6) A kijelölt helyen történı tartózkodást elrendelı határozat ellen a harmadik országbeli állampolgár jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogásra az 57. § és az 59. § rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (7) A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.
16
63. § (1) Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történı kötelezı tartózkodás elrendelésétıl tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a harmadik országbeli állampolgárnak fel nem róható okból továbbra is fennáll, a harmadik országbeli állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére - kivételesen, humanitárius okból - engedélyezheti a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson való további tartózkodást. 64. § Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az idegenrendészeti hatóság elrendelte, az elrendelı idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával - érvényes munkavállalási engedéllyel - jogosult arra, hogy keresıtevékenységet folytasson.
A kitoloncolás 65. § (1) A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelı bírósági vagy idegenrendészeti hatósági határozatot hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár a) szándékosan elkövetett bőncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésbıl szabadult; b) idegenrendészeti ırizet alatt áll; c) kiutazásának ellenırzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerzıdésben vállalt kötelezettség érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges. (2) A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelı határozatban kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal kell elrendelni. (3) (4) A kitoloncolással történı végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elı. (5) A kitoloncolással történı végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár méltányossági eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti. (6) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közremőködhet. (7) A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a) a kitoloncolt célországba történı beutazása meghiúsult, b) az a kitoloncolt sürgıs orvosi beavatkozást igénylı állapota miatt nem hajtható végre, c) a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a továbbiakban: felkért állam) területén történı biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, d) a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.
Külföldre utazási tilalom 66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat elrendelı határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja. (3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. (4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási tilalom feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási tilalmat haladéktalanul törli, és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.
A harmadik országbeli állampolgárok ellenırzése 67. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenırizheti. (2) A harmadik országbeli állampolgár az ellenırzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. (3) Az ellenırzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és - amennyiben nem indul büntetıeljárás továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelıs miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.
17
(4) Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerőségét vagy személyazonosságát hitelt érdemlıen nem tudja igazolni, illetve az e törvényben foglalt szabályokat megsérti, az idegenrendészeti hatósághoz elı kell állítani. (5) Ha az elıállítás idıtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra idıtartamra visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.
A személykörözés elrendelése 68. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki a) e fejezetben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll; b) az ırizetbıl megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelezı tartózkodási helyet az elıírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta; c) a jogerıs kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget. (2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszőnt.
VI. Fejezet Felelısségi szabályok 69. § (1) Harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedı járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító fuvarozónak a szállítást megelızıen meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal. (2) A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles ıt befogadni, ha a) az általa szállított utas Magyar Köztársaság területére történı beléptetését a törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg; b) az általa szállított átutazó utast más célállamba történı beléptetésének megtagadása miatt a Magyar Köztársaság területére visszairányították; vagy c) a más célállamba történı szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a jármőre történı felvételét. (3) Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülı költségeket a fuvarozó viseli. (4) Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal kötelezi. (5) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítı fuvarozót - külön jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal kell sújtani. (6) A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenırzési kötelezettségének a tıle elvárható gondossággal eleget tett. 70. § (1) A légifuvarozót a határforgalmat ellenırzı hatóság - külön jogszabályban meghatározott közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légifuvarozó - a külön jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területérıl szállít a Magyar Köztársaság területére. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légifuvarozó hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít. 71. § (1) A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelızıen köteles meggyızıdni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az e törvény alapján keresıtevékenység folytatására jogosító engedéllyel. (2) A munkáltató három munkanapon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg, illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszőnik. (3) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó munkáltatót külön jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújthatja. 72. § A meghívó a kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
18
VII. Fejezet Bejelentési kötelezettségek A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége 73. § (1) A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét köteles a következı adatok közlésével az idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni: a) a 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatok; b) az úti okmány azonosító adatai; c) a szálláshely címe; d) a szálláshely igénybevételének kezdı és várható befejezı idıpontja; e) a vízum vagy tartózkodási engedély száma és f) a beutazás idıpontja, helye. (2) A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó az elıírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.
A születés bejelentése 74. § Ha a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal, három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkezı, illetve a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következı adatok közlésével bejelenteni: a) a gyermek 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatai; b) a gyermek úti okmányának azonosító adatai; c) a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.
A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek és hatósági intézkedések 75. § (1) A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésrıl az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki. (2) Az elveszettnek hitt és az errıl szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell. (3) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve tartózkodásra jogosító engedélyének körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen. (4) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik - a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben foglalt - a bejelentésrıl szóló - igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az ország területét. (5) Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelıs miniszter útján gondoskodnia kell a talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkezı állam külképviseletére történı eljuttatásáról.
VIII. Fejezet A hontalan státusz megállapítása és a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása Hontalanság megállapítására irányuló eljárás 76. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó kérelmezı által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a hontalankénti elismerését kérı (a továbbiakban: kérelmezı) szóban vagy írásban terjeszthet elı. (2) A szóban elıterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzıkönyvbe foglalni.
19
(3) A kérelem elıterjesztésekor a kérelmezıt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási jogairól, kötelezettségeirıl, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeirıl és a kijelölt szálláshelyrıl. (4) A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzıkönyvben kell rögzíteni. 77. § (1) A kérelmezı az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelezı. (2) A kérelmezı az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet, amelyet megért. (3) A kérelmezınek lehetıséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe. 78. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmezı a) a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény 1. cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy b) állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg. (2) Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmezı a) meghal; b) kérelmét írásban visszavonja; c) a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását kimenteni nem tudja; d) ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította. 79. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezınek a hontalanságát igazolnia vagy valószínősítenie kell, különösen: a) a születési helye, b) a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá c) a családtagjai, illetve szülei állampolgársága szerinti állam vonatkozásában. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban - kérelemre - az idegenrendészeti hatóság a magyar külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt. 80. § (1) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétıl számított tizenöt napon belül az idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. (3) A keresetrıl a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fıvárosi Bíróság - a keresetlevél beérkezésétıl számított - kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezıt személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellızhetı, ha a kérelmezı a megadott lakcímrıl nem idézhetı, illetve ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. (4) A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes. 81. § Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Fıbiztosságának képviselıje a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében a) jelen lehet a kérelmezı meghallgatásán; b) a kérelmezınek igazgatási segítséget nyújthat; c) betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet; d) az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.
A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása 82. § A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a bevándorolt, illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és emiatt a Magyar Köztársaság területére történı visszatérésére nincs lehetıség. 83. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli állampolgárt kérelmére, külföldre utazás céljából - a Magyar Köztársaság területére visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható. (2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes. 84. § Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történı visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.
20
85. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalant - kérelmére, külföldre utazás céljából - az érvényesség idején belül a Magyar Köztársaság területére történı visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el. (2) Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes. 86. § Amennyiben az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkezı harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén élı hontalan úti okmányát a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetıeljárás során elvette, vagy annak visszatartása érdekében az idegenrendészeti hatóságot értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja.
IX. Fejezet Az eljárás közös szabályai 87. § (1) A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el. (2) A vízumeljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmezı esetén akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése. (3) A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvıképes vagy a cselekvıképtelen kiskorú kérelmezıt is. A meghallgatás során törvényes képviselıjének, illetve a törvényes képviselı által adott meghatalmazással rendelkezı, nagykorú cselekvıképes személynek is jelen kell lennie. 88. § (1) Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme elıterjesztésekor az ügyfélnek az eljáró hatóság elıtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétıl az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmezı a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével - a kérelem hiányosan történı benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja. (3) Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelezı, nincs helye elektronikus ügyintézésnek. 89. § (1) Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni. (2) A jelen levı ügyfél elıtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is közölni kell a) a határozatot; b) a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát; c) az ırizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott bírósági határozatot. (3) A közlés tényét és idıpontját jegyzıkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének nincs helye. (5) Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı határozat rendelkezı részét a külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni. 90. § (1) Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak sincs helye. (2) Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsıfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek. 91. § (1) A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmezı viseli. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenıen az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban a döntés közlésével felmerülı anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülı, az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmezı viseli. (3) Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli. 92. § Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot az eljáró hatóság kirendelı végzés hiányában is igénybe vehet a hatóság és a tolmács között létrejött szerzıdés alapján.
X. Fejezet A harmadik országbeli állampolgárok adatainak kezelésére vonatkozó szabályok 21
93. § Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár e törvény alapján nyilvántartott személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenırzése, a jogszerő tartózkodás idıtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli. 94. § A központi idegenrendészeti nyilvántartás az idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek következı természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok) tartalmazza: a) családi és utónév (nevek); b) születési családi és utónév (nevek); c) elızı családi és utónév (nevek); d) születési hely és idı; e) nem; f) anyja születési családi és utóneve (utónevei); g) állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz.
Idegenrendészeti résznyilvántartások 95. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot helyettesítı engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) a beutazás célja és a tartózkodás tervezett idıtartama; e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; f) a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum visszavonásának ténye és azok indoka; g) a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje; h) a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye; i) a szálláshely címe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 96. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) a tartózkodás célja és tervezett idıtartama; e) a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; f) a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a tartózkodási engedély visszavonásának ténye, azok indoka; g) a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; h) az elsı beutazás és az utolsó kiutazás idıpontja; i) a szálláshely címe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 97. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a meghívó, továbbá a meghívott harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet megnevezése; b) a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet székhelye (telephelye); c) a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai; d) a kötelezettségvállalás idıtartama;. e) a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma; f) a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezettségvállalás megszőnését követı öt évig kezeli.
22
98. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka; e) az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának ténye, azok indoka; f) a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; g) a szálláshely címe. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követı öt évig kezeli. 99. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély, valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás; c) az úti okmány azonosító adatai; d) az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplı adatok; e) az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye, azok indoka; f) a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje; g) az elsı beutazás és a végleges kiutazás idıpontja; h) a lakcím; i) a személyi azonosító; j) a személyazonosító igazolvány okmányszáma. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti kérelem elutasítása esetén annak idıpontjától, illetve a jogállás megszőnésétıl számított húsz évig kezeli. 100. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentı harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és azonosító adatai; c) a bejelentés idıpontja; d) az elsı beutazás helye, ideje; e) a szálláshely címe, lakcím; f) a bejelentést felvevı szerv megnevezése; g) a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése; h) az új úti okmány típusa, száma és érvényessége. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az úti okmány megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstıl számított öt évig kezeli. 101. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének, lakóhelyének bejelentésével összefüggı következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a bejelentkezés, kijelentkezés idıpontja; c) a szálláshely címe, lakcím. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szálláshely, lakóhely bejelentésétıl, illetve a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli. 102. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti ırizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az arcképmás és az ujjnyomat; c) az elrendelı szerv megnevezése, az elrendelı határozat száma; d) az intézkedés, kötelezés elrendelı határozat szerinti jogalapja, határideje vagy idıtartama; e) az idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás hatálya alatt álló ujjnyomata.
23
(2) Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezelheti: a) a természetes személyazonosító adatok; b) az úti okmány típusa, száma és érvényessége; c) a kiutasítás végrehajtásához igénybe vett légijárat (-járatok) adatai (járatszám, indulási és érkezési hely, az indulás és érkezés ideje); d) a hatósági kíséret indokoltsága; e) az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok; f) a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a tilalom megszőnését követı öt évig kezeli. (4) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás kezdeményezését követı öt évig kezeli. 103. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a külföldre utazási tilalmat kezdeményezı szerv megnevezése. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tilalom megszőnéséig kezeli. 104. § (1) Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerzıdésekben vállalt kötelezettségek teljesítése céljából a Magyar Köztársaságban ırizetbe vett, elızetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következı adatait kezeli: a) a természetes személyazonosító adatok; b) a szálláshely címe, lakcím; c) a büntetıeljárás adatai (a bőncselekmény törvényi minısítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma; d) a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási kötelezettség teljesítésétıl számított három évig kezeli. 105. § Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i, 2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli. 106. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben a) az igazságszolgáltatási szervek, b) a nyomozó hatóságok, c) a nemzetbiztonsági szolgálatok, d) a menekültügyi hatóság, e) az adóhatóságok, f) az idegenrendészeti eljárásban közremőködı szakhatóságok, g) a vámhatóság, h) az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság, i) a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, j) a munkaügyi hatóság, k) a munkavédelmi hatóság és l) a közegészségügyi hatóság részére továbbíthat adatot. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításról az idegenrendészeti hatóság adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, hogy mely szervnek, milyen célból továbbított adatokat. Az idegenrendészeti hatóság az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat az adat továbbításától számított öt évig kezeli. (3) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplı adatokkal kapcsolatos tájékoztatás nemzetbiztonsági és bőnüldözési érdekbıl megtagadható. (4) Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet: a) a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból, b) a bőntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetıeljárás alatt állók nyilvántartásából, c) a körözési nyilvántartásból, d) a munkavállalási engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából, e) a cégnyilvántartásból,
24
f) az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezık nyilvántartásából és g) a közegészségügyi hatóságtól. 107. § (1) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bőnüldözı, határırizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés alapján - az azokban meghatározott adatkörben - továbbíthat adatot. (2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szervektıl, szervezetektıl közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerzıdés alapján - az azokban meghatározott adatkörben vehet át adatot. 108. § Az e törvény alapján kezelt adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célból továbbíthatók.
XI. Fejezet Záró rendelkezések Hatálybalépés 109. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. július 1-jén lép hatályba. (2) E törvény a) 2. § j) pontja, b) 9. §, (4)-(5), valamint (7) bekezdései, c) 10-12. §-ai, d) 13. § (1) bekezdés i) pontja, e) 16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész, f) 18. § (2) bekezdése, g) 33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı SIS figyelmeztetı jelzés” szövegrész, h) 42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelı SIS figyelmeztetı jelzés” szövegrész, i) 65. § (3) bekezdése, valamint j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat” szövegrész a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba. (3) a) b) c) d) (4) a) b) c) d) e) f) (5) A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljes körő alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény a) 9. § (2) bekezdése; b) 19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal” szövegrész; c) 19. § (2), (4), (5) és (6) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész; d) 19. § (8) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész; e) 19. § (10) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának, illetve” szövegrész; f) 20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. § (1) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész; g) 20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész; h) 20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész; i) 20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész; j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész; k) 30. § (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
25
l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész; m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész hatályát veszti. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti a) a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény; b) c) az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 5780. §-a, az azt megelızı „NYOLCADIK FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a; d) e) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény 10-31. §-a, 32. § a)-f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezetı szövegében az „ezzel egyidejőleg” szövegrész; f)
Átmeneti rendelkezések 110. § (1) Az e törvény hatálybelépése elıtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít. (2) Az e törvény hatálybalépése elıtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít. (3) Az e törvény hatálybalépése elıtt benyújtott, jogerısen el nem bírált vízum és tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmezı harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni. (4) Az e törvény hatálybalépése elıtt benyújtott, jogerısen el nem bírált letelepedési kérelemmel kapcsolatos eljárásban - a kérelmezı nyilatkozata szerint - e törvény nemzeti letelepedési engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése elıtt elrendelt kiutasítást elıkészítı ırizetre e törvény kiutasítási ırizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény hatálybalépése elıtt elrendelt visszautasítási ırizetre és idegenrendészeti ırizetre e törvény idegenrendészeti ırizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések 111. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza: a) az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét; b) a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét, valamint a vízumok kötelezı formáját; c) a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély kiállításának feltételeit és az okmányok formáját; d) az érvényes úti okmányok körét; e) a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bőnüldözı szervek együttmőködésének részletes szabályait; f) a meghívólevél hatósági záradékkal történı ellátásának feltételeit és az eljárás részletes szabályait; g) a kiutasítást elıkészítı, valamint az idegenrendészeti ırizet és a kötelezı tartózkodási hely létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az ırizetben lévı harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes szabályait; h) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának részletes közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és igazolásának szabályait; i) a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét és kiszabásának rendjét; j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelezı magatartási szabályokat;
26
k) a repülıtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok ellátásának szabályait; l) a befogadottak, a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának, támogatásának szabályait; m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét; n) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait; o) a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes szabályait; p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait; q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történı ellátásának részletes szabályait. (2) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza: a) az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi elıírásait és mellékleteit; b) a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülı úti okmányok kiadásával kapcsolatos eljárások díját; c) a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét; d) az idegenrendészeti eljárással összefüggı költségek viselésének szabályait; e) a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját. (3) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelıs miniszter, hogy az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvezı személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos egyes szabályokat rendelettel határozza meg. (4) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter és az igazságügyért felelıs miniszter, hogy - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az idegenrendészeti ırizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg. (5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelıs miniszter, hogy - az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszterrel egyetértésben - a közegészséget veszélyeztetı betegségeket rendeletben állapítsa meg. (6) Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelıs miniszter, a külpolitikáért felelıs miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg azokat az eseteket, amikor - a közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelızıen a központi vízumhatósággal egyeztet. 112. § (1) (2) (3) (4) (5) (6) 113. § 114. § (1) (2) (3) (4) 115-119. §
Az Európai Unió jogának való megfelelés 120. § (1) E törvény a következı közösségi jogi aktusoknak történı részleges megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítésérıl; b) a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról; c) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezı állampolgárainak jogállásáról; d) a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történı kiutasítás céljából történı átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról; e) a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkezı hatóságokkal együttmőködı állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyrıl; f) a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl;
27
g) a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történı beutazása feltételeirıl; h) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról; i) a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésrıl a valamely tagállamban lakó harmadik országbeli iskolai tanulók utazási lehetıségérıl; j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történı belépésének korlátozásáról; k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenırzés eredményes módjainak fejlesztésérıl; l) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülıtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös fellépésrıl; m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttmőködésérıl a vízumokkal kapcsolatosan; n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérı nélküli kiskorúakról; o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében elfogadott intézkedésekrıl. (2) E törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határellenırzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
28
Penal Code (modified Act IV of 1978)
1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntetı törvény célja 1. §
I. fejezet A büntetı törvény hatálya Idıbeli hatály 2. § A bőncselekményt az elkövetése idején hatályban levı törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levı új büntetı törvény szerint a cselekmény már nem bőncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntetı törvénynek nincs visszaható ereje.
Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bőncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bőncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi jármővön elkövetett bőncselekményre is. 4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselekményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bőncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendı, b) állam elleni bőncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erı ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendı-e, c) emberiség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bőncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerzıdés írja elı. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erı ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntetı törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bőncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendı. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetıeljárás megindítását a legfıbb ügyész rendeli el.
Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség 5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvezı személyek büntetıjogi felelısségre vonására nemzetközi szerzıdés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyért felelıs miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.
Külföldi ítélet érvénye 6. §
29
Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. §
A büntetıeljárás felajánlása 8. §
A kiadatás és a menedékjog 9. §
II. fejezet A bőncselekmény és az elkövetı I. cím A bőncselekmény 10. § (1) Bőncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
Bőntett és vétség 11. § (1) A bőncselekmény bőntett vagy vétség. (2) Bőntett az a szándékosan elkövetett bőncselekmény, amelyre a törvény két évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli el. Minden más bőncselekmény vétség.
Halmazat 12. § (1) Bőnhalmazat az, ha az elkövetı egy vagy több cselekménye több bőncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. (2) Nem bőnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bőncselekmény az, ha az elkövetı ugyanolyan bőncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid idıközökben többször követ el.
Szándékosság és gondatlanság 13. § Szándékosan követi el a bőncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. 14. § Gondatlanságból követi el a bőncselekményt, aki elıre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelmően bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetıségét azért nem látja elıre, mert a tıle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. 15. § Az eredményhez mint a bőncselekmény minısítı körülményéhez főzött súlyosabb jogkövetkezmények akkor alkalmazhatók, ha az elkövetıt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli.
II. cím Kísérlet és elıkészület
30
16. § Kísérlet miatt büntetendı, aki a szándékos bőncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. 17. § (1) A kísérletre a befejezett bőncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellızni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. (3) Nem büntethetı kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bőncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bőncselekményt, az elkövetı e bőncselekmény miatt büntetendı. 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, elıkészület miatt büntetendı, aki a bőncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethetı elıkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bőncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közremőködı az elkövetéstıl elálljon, feltéve, hogy a bőncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az elıkészületet a hatóságnál feljelenti. (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az elıkészület már önmagában is más bőncselekmény, az elkövetı e bőncselekmény miatt büntetendı.
III. cím Az elkövetık 19. § Elkövetık a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bőnsegéd (részesek). 20. § (1) Tettes az, aki a bőncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bőncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységérıl tudva, közösen valósítják meg. 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bőncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (2) Bőnsegéd az, aki bőncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni.
III. fejezet A büntetıjogi felelısségre vonás akadályai I. cím A büntethetıséget kizáró okok 22. § A büntethetıséget kizárja: a) a gyermekkor, b) a kóros elmeállapot, c) a kényszer és a fenyegetés, d) a tévedés, e) f) a jogos védelem, g) a végszükség, h) a magánindítvány hiánya, i) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A gyermekkor 23. § Nem büntethetı, aki a cselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét nem töltötte be.
A kóros elmeállapot 31
24. § (1) Nem büntethetı, aki a cselekményt az elmemőködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjőségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelıen cselekedjék. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az elmemőködés kóros állapota az elkövetıt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelıen cselekedjék. 25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredı ittas vagy bódult állapotban követi el.
A kényszer és a fenyegetés 26. § (1) Nem büntethetı, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelı magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetıt korlátozza az akaratának megfelelı magatartásban.
A tévedés 27. § (1) Nem büntethetı az elkövetı olyan tény miatt, amelyrıl az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethetı, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetıséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredı elkövetést is bünteti.
A cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka 28. §
A jogos védelem 29. § (1) Nem büntethetı, akinek a cselekménye a saját, illetıleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetıleg ezeket közvetlenül fenyegetı jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) Nem büntethetı az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségbıl vagy menthetı felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az ijedtség vagy a menthetı felindulás az elkövetıt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében.
A végszükség 30. § (1) Nem büntethetı, aki a saját, illetıleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélybıl menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély elıidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethetı az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségbıl vagy menthetı felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az ijedtség vagy a menthetı felindulás az elkövetıt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége.
A magánindítvány hiánya 31. § (1) A törvényben meghatározott esetekben a bőncselekmény csak magánindítványra büntethetı. (2) A magánindítvány elıterjesztésére a sértett jogosult.
32
(3) Ha a sértett korlátozottan cselekvıképes, a magánindítványt törvényes képviselıje is, ha pedig cselekvıképtelen, kizárólag a törvényes képviselıje terjesztheti elı. Ezekben az esetekben a magánindítvány elıterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. (4) Ha a magánindítvány elıterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány elıterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetıvel szemben elıterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetıre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza.
II. cím A büntethetıséget megszüntetı okok 32. § A büntethetıséget megszünteti a) az elkövetı halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a tevékeny megbánás, e) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntethetıség elévülése 33. § (1) A büntethetıség elévül a) olyan bőntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı, húsz év; b) egyéb bőncselekmény esetén a büntetési tétel felsı határának megfelelı idı, de legalább három év elteltével. (2) Nem évül el a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerıre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bőntettek; b) az emberiség elleni egyéb bőncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minısülı esetei [166. § (2) bekezdés a)-h) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak súlyosabban minısülı esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont]; e) a terrorcselekmény, a légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minısülı esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (1) bekezdés, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont] büntethetısége. 34. § Az elévülés határidejének kezdı napja a) befejezett bőncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és elıkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bőncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövetı még a büntetı törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bőncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszőnik. 35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntetı ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövetı ellen a bőncselekmény miatt foganatosított büntetıeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdıdik. (2) Ha a büntetıeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetıeljárást azért függesztik fel, mert az elkövetı ismeretlen helyen tartózkodik vagy elmebeteg lett. (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam sem, amely alatt személyes mentesség folytán a büntetıeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel, illetıleg az eljárás megindításához vagy folytatásához a hozzájárulását nem adta meg. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntethetı bőncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. (4) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidı tartama az elévülés határidejébe nem számít be. (5) Ha az ügyész a vádemelést elhalasztja, ennek tartama az elévülés határidejébe nem számít be.
33
Tevékeny megbánás 36. § (1) Nem büntethetı, aki a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı bőncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítıi eljárás keretében megtérítette vagy a bőncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthetı az (1) bekezdésben említett bőncselekmények esetében, ha az elkövetı az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı bőncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítıi eljárás keretében megtérítette vagy a bőncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövetı a) többszörös vagy különös visszaesı, b) a bőncselekményt bőnszervezetben követte el, c) bőncselekménye halált okozott, d) a szándékos bőncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bőncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése elıtt, illetıleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el.
IV. fejezet Büntetések és intézkedések I. cím A büntetések A büntetés célja 37. § A büntetés a bőncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelızése, hogy akár az elkövetı, akár más bőncselekményt kövessen el.
A büntetési nemek 38. § (1) Fıbüntetések 1. a szabadságvesztés, 2. a közérdekő munka, 3. a pénzbüntetés. (2) Mellékbüntetések 1. a közügyektıl eltiltás, 2. a foglalkozástól eltiltás, 3. a jármővezetéstıl eltiltás, 4. a kitiltás, 5. a kiutasítás, 6. 7. a pénzmellékbüntetés. (3) A (2) bekezdés 2-5. pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, fıbüntetés kiszabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha az alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak.
A halálbüntetés 39. §
A szabadságvesztés 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart.
34
(2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetıleg bőnszervezetben történı elkövetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bőncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. 41. § (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani. (2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, valamint az elítélt kötelezettségeit és jogait külön jogszabály határozza meg. (3) A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, így különösen, amelyekre a közügyektıl eltiltás kiterjed. 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bőncselekmény (X. és XI. fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel [263/A. § (1)-(3) bek.], haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel visszaélés (263/B. §), bőnszervezetben részvétel (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel (264/C. §), 2. az emberölés, az emberrablás, az emberkereskedelem, az erıszakos közösülés, a szemérem elleni erıszak, a közveszélyokozás, a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése és a rablás súlyosabban minısülı esetei [166. § (2) bek., 175/A. § (2)-(4) bek., 175/B. § (3)-(5) bek., 197. § (2)-(3) bek., 198. § (2)-(3) bek., 259. § (2)-(3) bek., 261/A. § (3) bek., 321. § (3)-(4) bek.], 3. visszaélés kábítószerrel súlyosabban minısülı esetei [282. § (2) bek., 282/A. § (2) és (3) bek., 282/B. § (2) és (3) bek.], c) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı katonai bőncselekmények (XX. fejezet) miatt szabták ki. (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaesı, vagy a bőncselekményt bőnszervezetben követte el. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42. § esetét kivéve -, ha a) bőntett miatt szabták ki, b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaesı. 44. § Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaesı. 45. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) - különösen az elkövetı személyiségére és a bőncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben elıírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a büntetés hátralevı részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevı részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. (2) Az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bíróság az (1) bekezdés alapján hozott határozatát hatályon kívül helyezheti. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés végrehajtása során az (1) bekezdés nem alkalmazható.
Feltételes szabadságra bocsátás 47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelı életmódot fog folytatni - alaposan feltehetı, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhetı. (2) Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt - fegyházban végrehajtandó büntetésének legalább négyötöd részét, - börtönben végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, - fogházban végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (3) Három évet meg nem haladó szabadságvesztés kiszabása esetén - különös méltánylást érdemlı esetben - a bíróság ítéletében akként rendelkezhet, hogy az elítélt a büntetése fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elítélt többszörös visszaesı. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra
35
a) akit olyan szándékos bőncselekmény miatt ítéltek szabadságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése elıtt követett el, b) aki a szabadságvesztésbıl legalább két hónapot nem töltött ki, c) d) aki a bőncselekményt bőnszervezetben követte el. e) (5) 47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját, vagy a feltételes szabadságra bocsátás lehetıségét kizárja. (2) Ha a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás lehetıségét nem zárja ki, annak legkorábbi idıpontját legalább húsz évben, ha az életfogytig tartó szabadságvesztést olyan bőncselekmény miatt szabta ki, amelynek büntethetısége nem évül el, legalább harminc évben határozza meg. 47/B. § (1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése elıtt elkövetett bőncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját a határozott tartamú szabadságvesztés idıtartamáig elhalasztja. (2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése elıtt elkövetett bőncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésbıl történı feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját a határozott tartamú szabadságvesztés idıtartamáig elhalasztja. (3) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bőncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját a határozott ideig tartó szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti idıtartamra elhalasztja. (4) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt elkövetett bőncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésbıl történı feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti idıtartamra elhalasztja. (5) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésbıl történt feltételes szabadságra bocsátás alatt elkövetett bőncselekmény miatt határozott tartamú szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idıpontját a határozott tartamú szabadságvesztés tartamáig, de legalább öt és legfeljebb húsz év közötti idıtartamra elhalasztja. 47/C. § (1) A bíróság az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltet akkor bocsáthatja feltételes szabadságra, ha a szabadságvesztésbıl az elítélt letöltötte a bíróság által meghatározott idıtartamot, és alaposan feltehetı, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhetı. (2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. Ha a korábbi életfogytig tartó szabadságvesztést még nem hajtották végre, az ismételten kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés nem hajtható végre. 48. § (1) A feltételes szabadság tartama azonos a szabadságvesztés hátralevı részével, de legalább egy év, életfogytig tartó szabadságvesztés esetén tizenöt év. (2) Ha a szabadságvesztés hátralevı része egy évnél rövidebb, és végrehajtását nem rendelték el, a büntetést a feltételes szabadság letelte után - a hátralevı rész utolsó napjával kell kitöltöttnek tekinteni. (3) A feltételes szabadság tartamára, de legkevesebb egy évre az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhetı. (4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti. (5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idı a szabadságvesztésbe nem számít be. 48/A. § (1) Ha az elítélttel szemben több határozott ideig tartó, összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kell végrehajtani, és a szabadságvesztések folyamatos végrehajtása során a bíróság az elítéltet bármely szabadságvesztésbıl feltételes szabadságra bocsátotta, a feltételes szabadság mindaddig nem kezdhetı meg, amíg az elítélt más szabadságvesztést tölt. (2) Ha a bíróság az elítéltet több szabadságvesztésbıl bocsátotta feltételes szabadságra, az elítélt a több feltételes szabadságot egyidejőleg párhuzamosan tölti. (3) A 48. § (4) bekezdése esetén a párhuzamosan töltött feltételes szabadságok mindegyikénél külön kell vizsgálni, hogy a feltételes szabadság megszüntetésének feltételei fennállnak-e.
A közérdekő munka
36
49. § (1) A közérdekő munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - meghatározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) Közérdekő munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - elıreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekő munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy napon, a heti pihenınapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekő munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérdekő munkának hat óra munkavégzés felel meg. 50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekő munka, illetıleg ennek hátralévı része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A közérdekő munka, illetıleg ennek hátralévı része helyébe lépı szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egynapi közérdekő munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.
A pénzbüntetés 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi elınyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövetı vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelı összeget. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni. 52. § A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet.
A közügyektıl eltiltás 53. § Azt, akit szándékos bőncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. 54. § (1) A közügyektıl eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem mőködhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapítványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektıl eltiltott az ítélet jogerıre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 55. § (1) A közügyektıl eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektıl eltiltás tartama az ítélet jogerıre emelkedésével kezdıdik. Ebbe nem számít bele az az idı, amely alatt a közügyektıl eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, valamint az az idı sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött idıt a közügyektıl eltiltás tartamába be kell számítani.
A foglalkozástól eltiltás 56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bőncselekményt a) szakképzettséget igénylı foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minısül az is, ha az elkövetı a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelı bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezetı tisztségviselıje, illetve felügyelı bizottságának tagja. 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
37
(2) A közügyektıl eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] foglalkozástól eltiltás esetében megfelelıen alkalmazni kell. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylı foglalkozás újból való gyakorlása attól tehetı függıvé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetıleg arra érdemes. Nem mentesíthetı, aki a bőncselekményt bőnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta.
A jármővezetéstıl eltiltás 58. § (1) A jármővezetéstıl el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött jármővezetés szabályainak megszegésével követi el a bőncselekményt, vagy bőncselekmények elkövetéséhez jármővet használ. (2) A jármővezetéstıl eltiltás meghatározott fajtájú jármőre is vonatkozhat. 59. § (1) A jármővezetéstıl eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a jármővezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektıl eltiltás tartamának számítására [55. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekezdés] a jármővezetéstıl eltiltás esetén megfelelıen alkalmazni kell.
A kitiltás 60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységbıl vagy az ország meghatározott részébıl ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a közérdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektıl eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelıen alkalmazni kell.
A kiutasítás 61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetıt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területérıl ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el. (3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akit legalább tíz évi szabadságvesztésre ítélnek állam vagy emberiség elleni bőncselekmény (X. és XI. fejezet), emberrablás (175/A. §), emberkereskedelem (175/B. §), terrorcselekmény (261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (261/A. §), légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel [263. § (2) bek.], visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel [263/A. § (2) bek.], visszaélés kábítószerrel (282-282/B. §), illetve bőncselekménynek bőnszervezetben (137. § 8. pont) történı elkövetése miatt, és - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövetı kapcsolataira - az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentısen veszélyeztetné. A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy végleges hatállyal nem utasítható ki. (4) A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. A kiutasítás tartama az ítélet jogerıre emelkedésével kezdıdik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idı, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés-büntetését tölti. (5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. (6) A külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személy, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezıvel szemben kiutasításnak csak olyan bőncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendı. (7) Kiutasításnak csak tízévi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén lehet helye azzal szemben, a) aki a Magyar Köztársaság területén legalább tíz éve jogszerően tartózkodik, b) aki fiatalkorú,
38
c) akinek a családi élet tiszteletben tartásához való joga sérülne feltéve, ha az elkövetınek az országban tartózkodása a közbiztonságot jelentısen veszélyeztetné.
A vagyonelkobzás 62-63. §
A pénzmellékbüntetés 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelı keresete (jövedelme) vagy vagyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bőncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bőncselekmény elkövetésétıl hatásosabban lehet visszatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint. (3) 65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a fıbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépı szabadságvesztésre is irányadó. (2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedı összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépı szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet.
A büntetés végrehajtását kizáró okok 66. § A büntetés végrehajtását kizárja a) az elítélt halála, b) az elévülés, c) a kegyelem, d) a törvényben meghatározott egyéb ok.
A büntetés elévülése 67. § (1) A fıbüntetés elévül: a) tizenöt évi szabadságvesztés, valamint ennél súlyosabb büntetés esetén húsz év, b) tízévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tizenöt év, c) ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztés esetén tíz év, d) öt évet el nem érı szabadságvesztés esetén öt év, e) közérdekő munka vagy pénzbüntetés esetén három év elteltével. (2) A kiutasítás végrehajthatósága elévül: a) ötévi vagy ezt meghaladó tartam esetén tíz év, b) öt évet el nem érı tartam esetén öt év elteltével. (3) A pénzmellékbüntetés három év elteltével évül el. (4) Nem évül el az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerıre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bőntettek miatt kiszabott tizenöt évi szabadságvesztés vagy ennél súlyosabb büntetés, valamint az emberiség elleni egyéb bőncselekmény (XI. fejezet) miatt kiszabott büntetés. 68. § (1) A fıbüntetés elévülésének határideje a büntetést kiszabó határozat jogerıre emelkedésének napján, ha pedig a büntetés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidı leteltének napján kezdıdik. Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása alatt megszökik, az elévülés határideje a szökés napjával ismét elkezdıdik. (2) A kiutasítás elévülésének határideje, ha fıbüntetés mellett alkalmazzák, a fıbüntetés végrehajtása befejezésének, illetıleg a végrehajthatósága megszőnésének napján, egyéb esetben a határozat jogerıre emelkedésének napján kezdıdik. (3) A pénzmellékbüntetés elévülésének határideje a fıbüntetés végrehajtása befejezésének, illetıleg végrehajthatósága megszőnésének napján, ha pedig a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, a próbaidı leteltének napján kezdıdik.
39
(4) Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdıdik. (5) A pénzmellékbüntetés alkalmazása esetén akár a fıbüntetés, akár a mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.
A büntetés végrehajtásának kizárása életfogytig tartó szabadságvesztés esetén 69. § Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés és a közérdekő munka nem hajtható végre.
II. cím Az intézkedések Az intézkedési nemek 70. § (1) Intézkedések 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a kényszergyógykezelés, 4. az alkoholisták kényszergyógyítása, 5. az elkobzás, 6. vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet, 8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. (2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy intézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. (3) Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekrıl külön törvény rendelkezik.
A megrovás 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen. (2) A megrovással a hatóság a rosszallását fejezi ki, és az elkövetıt felhívja, hogy a jövıben tartózkodjék bőncselekmény elkövetésétıl.
A próbára bocsátás 72. § (1) A bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı bőntett miatt a büntetés kiszabását próbaidıre elhalaszthatja, ha alaposan feltehetı, hogy a büntetés célja így is elérhetı. (2)-(3) (4) Nem bocsátható próbára a többszörös visszaesı. (5) A próbaidı tartama egy évtıl három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. (6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhetı. Ha a próbára bocsátott visszaesı, pártfogó felügyelet alatt áll. 73. § (1) A próbaidı egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidı alatt elkövetett bőncselekmény miatt, valamint ha a próbaidı elıtt elkövetett bőncselekmény miatt a próbaidı alatt elítélik. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidı elteltével az elkövetı büntethetısége megszőnik.
40
A kényszergyógykezelés 74. § (1) Személy elleni erıszakos vagy közveszélyt okozó büntetendı cselekmény elkövetıjének kényszergyógykezelését kell elrendelni, ha elmemőködésének kóros állapota miatt nem büntethetı, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetısége esetén egyévi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn.
Az alkoholisták kényszergyógyítása 75. § Az elkövetı kényszergyógyítása rendelhetı el, ha bőncselekménye alkoholista életmódjával függ össze és hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. 76. §
Az elkobzás 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bőncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütközik, c) amely bőncselekmény elkövetése útján jött létre, d) amelyre a bőncselekményt elkövették, vagy a bőncselekmény befejezését követıen e dolog elszállítása céljából használtak. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bőncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövetı tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésrıl elızetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellızését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövetı gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethetı, vagy ha az elkövetıt megrovásban részesítették. (5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetıségének elévülésére megállapított idı, de legalább öt év elteltével. (6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. (7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga törvény eltérı rendelkezése hiányában az államra száll. 77/A. § (1) A 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellızhetı, ha az elkövetıre vagy a tulajdonosra a bőncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellızését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövetı a bőncselekményt bőnszervezetben követte el.
Vagyonelkobzás 77/B. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bőncselekmény elkövetésébıl eredı vagyonra, amelyet az elkövetı a bőncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövetı bőnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amely a bőncselekmény elkövetésébıl eredı, a bőncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, d) a vagyonra, amelyet a bőncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı feltételek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak, e) a vagyonra, amely az adott vagyoni elıny tárgya volt. (2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bőncselekmény elkövetésébıl eredı, a bőncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. (3) Ha az elkövetı, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, illetıleg a gazdálkodó szervezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti vagyonra, amelyre a jogutódlás történt. (4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkezı bizonyításáig vagyonelkobzás alá esı vagyonnak kell tekinteni a bőnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont.
41
(5) Vagyonelkobzás nem rendelhetı el a) arra a vagyonra, amely a büntetıeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszemően, ellenérték fejében szereztek, c) az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. 77/C. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhetı fel, b) ha a 77/B. § alapján vagyonelkobzás alá esı vagyon az egyéb vagyontól nem különíthetı el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, c) a 77/B. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben. (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövetı gyermekkor vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethetı, vagy ha az elkövetıt megrovásban részesítették. (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérı rendelkezése hiányában az államra száll. (4) A 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékő jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhetı értékkel bíró elınyt is érteni kell.
A szigorított ırizet 78-81. §
A pártfogó felügyelet 82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidı (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövetı rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaesı [72. § (6) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Kiutasítás mellékbüntetés mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye. (2) A bíróság az ítéletben rendelkezhet arról, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esetén pártfogó felügyelet alatt áll; a bíróság az ítéletében a külön magatartási szabályokat is meghatározhatja. (3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidı és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év. (4) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban elıírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelıvel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenırzéshez szükséges felvilágosítást megadni. (5) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elısegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elı. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt a) a bőncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot; b) a bőncselekmény sértettjétıl, illetıleg annak lakásától, munkahelyétıl vagy attól a nevelési-oktatási intézménytıl, ahová a sértett jár, tartsa távol magát; c) meghatározott jellegő nyilvános helyeket ne látogasson; d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt; e) meghatározott helyen és idıközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék; f) vegye fel a kapcsolatot az állami foglalkoztatási szervvel, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be; g) meghatározott tanulmányokat folytasson; h) - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát. i) (6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is elıírhat, különös tekintettel a bőncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövetı társadalmi beilleszkedésének esélyeire.
V. fejezet A büntetés kiszabása A büntetés kiszabásának elvei
42
83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem elıtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bőncselekmény és az elkövetı társadalomra veszélyességéhez, a bőnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítı körülményekhez. (2)-(4) 84. §
A halmazati büntetés 85. § (1) Bőnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A fıbüntetést a bőnhalmazatban lévı bőncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a törvény a bőnhalmazatban levı bőncselekmények közül legalább kettıre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felsı határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bőncselekményekre megállapított büntetési tételek felsı határának együttes tartamát. 85/A. § (1) A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a fıbüntetést a bőnhalmazatban lévı bőncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXVI. Fejezet), ha a törvény a bőnhalmazatban lévı bőncselekmények közül legalább kettıre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felsı határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bőncselekményekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát. 86. § (1) Bőnhalmazat esetén a bőnhalmazatban levı bármelyik bőncselekmény miatt alkalmazható mellékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot.
A büntetés enyhítése 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb fıbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a büntetési tétel legkisebb mértéke a) tízévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb ötévi szabadságvesztést; b) ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést; c) kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egyévi szabadságvesztést; d) egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, közérdekő munkát, vagy ha - az elkövetı különös méltánylást érdemlı személyi körülményeire figyelemmel - ez is túl szigorú, pénzbüntetést; e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett közérdekő munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. (3) Kísérlet és bőnsegély esetében, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjai alapján kiszabható büntetés is túl szigorú, a büntetést a (2) bekezdés soron következı pontja alapján kell kiszabni. (4) Ha a törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. (5) 87/A. § 87/B. §
A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 87/C. § A tárgyalásról lemondás (Be. XXVI. Fejezet) esetén a szabadságvesztés mértéke a) az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekmény miatt a három évet, b) a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekmény miatt a két évet, c) a három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekmény miatt a hat hónapot nem haladhatja meg.
Fıbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés
43
88. § Mellékbüntetés fıbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bőncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, és a büntetés célja így is elérhetı. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet kiszabni.
A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 89. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidıre felfüggeszthetı, ha - különösen az elkövetı személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehetı, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhetı. (2) Különös méltánylást érdemlı esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása is felfüggeszthetı. (3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtıl három évig, a bőntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtıl öt évig terjedı próbaidıre függeszthetı fel. A próbaidıt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. (4) Ha az elkövetıt többször ítélik azonos nemő, próbaidıre felfüggesztett büntetésre, és még egyik büntetés próbaideje sem telt el, az elızı büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig meghosszabbodik. (5) Ha az elkövetın olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próbaidı a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. (6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejőleg az elkövetı pártfogó felügyelet alá helyezhetı. Ha az elkövetı visszaesı, pártfogó felügyelet alatt áll. 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthetı fel, ha a) a szándékos bőncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése elıtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. b) c) az elkövetı a bőncselekményt bőnszervezetben követte el. d)-e) 91. § (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a) a próbaidı alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetıt a próbaidı alatt elkövetett bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik, c) az elkövetı a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. (2) (3) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetıt a próbaidı alatt elkövetett bőncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekő munkára vagy végrehajtandó pénzbüntetésre ítélik. 91/A. § A büntetés végrehajtásának kegyelembıl történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést [91. § (1) bek. b) és c) pontja és (3) bek.] megfelelıen alkalmazni kell.
Az összbüntetés 92. § (1) Ha az elkövetıt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövetı valamennyi bőncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerıre emelkedését megelızıen követte el, a jogerısen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) (3) A pénzbüntetés és a közérdekő munka helyébe lépı szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglalható. 93. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az összbüntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát. 94. § (1) Különbözı fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azonban az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetıleg többszörös visszaesınél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt számára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. 95. § 96. § (1) Mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetésbe, úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépı szabadságvesztés sem.
44
(2) Azonos tartamú mellékbüntetések közül - a pénzmellékbüntetés kivételével - azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a fıbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésekre is.
A különös és a többszörös visszaesıkre vonatkozó rendelkezések 97. § (1) A különös és a többszörös visszaesıvel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik az újabb bőncselekmény büntetési tételének felsı határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlı esetben enyhíthetı. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesıként történı elkövetést a bőncselekmény súlyosabban minısülı eseteként rendeli büntetni.
A bőnszervezetben történı elkövetésre vonatkozó rendelkezések 98. § (1) Azzal szemben, aki az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendı szándékos bőncselekményt bőnszervezetben (137. § 8. pont) követte el, a bőncselekmény büntetési tételének felsı határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell alapul venni. (2) (3) Azzal szemben, aki a bőncselekményt bőnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) A bőncselekmény bőnszervezetben történı elkövetésének megállapítása esetén az e törvényben a bőncselekmény bőnszövetségben történı elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.
Az elızetes fogva tartás és a házi ırizet beszámítása 99. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekő munkába, pénzbüntetésbe, illetıleg pénzmellékbüntetésbe az elızetes fogva tartás és a házi ırizet teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi elızetes fogva tartás egy napi szabadságvesztésnek, egy napi közérdekő munkának, illetve egy napi tételnek felel meg. (3) Házi ırizet beszámítása esetén egy napi közérdekő munkának, illetve egy napi tétel pénzbüntetésnek egy nap, egy napi szabadságvesztésnek annak végrehajtási fokozatához igazodva, a bíróság döntésétıl függıen három naptól öt napig terjedı házi ırizetben töltött idı felel meg. (4) A (3) bekezdés szerinti beszámítás után fennmaradó házi ırizet tartamát egy napi szabadságvesztésként kell beszámítani. (5) A pénzmellékbüntetésbe történı beszámításra a 65. § (2) bekezdése szerinti számítás irányadó.
VI. fejezet Mentesítés a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól A mentesítés hatálya 100. § (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály főz. (2) A mentesített személy büntetlen elıéletőnek tekintendı, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésrıl, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bőncselekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez főz.
A mentesítés módja 45
101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján.
A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekő munka, pénzbüntetés és fıbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jogerıre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidı leteltének napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetıleg végrehajthatósága megszőnésének napján; d) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetıleg végrehajthatóságának megszőnését követı három év elteltével; e) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetıleg végrehajthatóságának megszőnését követı öt év elteltével; f) szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetıleg végrehajthatóságának megszőnését követı tíz év elteltével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetıleg hatályát veszti, ha a büntetés végrehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3)
A bírósági mentesítés 103. § (1) A bíróság a szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelemre, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetıleg végrehajthatósága megszőnésétıl a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idı fele már eltelt. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a fıbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérelmet. 104. § (1) A bíróság elızetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. (2) Az elızetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik.
A mentesítés egységessége 105. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetıleg nem mentesíthetı, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejezıdött vagy végrehajthatósága meg nem szőnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha elızetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a foglalkozástól, illetıleg a jármővezetéstıl eltiltásra.
A kegyelmi mentesítés 106. § A köztársasági elnök az elítéltet kegyelembıl mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény szerint ennek egyébként nincs helye.
VII. fejezet A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések A fiatalkorú 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bőncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
46
Tevékeny megbánás 107/A. § Nem büntethetı a fiatalkorú, ha a személy elleni (XII. fejezet I. és III. cím), közlekedési (XIII. fejezet) vagy vagyon elleni (XVIII. fejezet), ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı bőncselekménnyel okozott kárt a sértettnek közvetítıi eljárás keretében megtérítette vagy a bőncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette.
Büntetés és intézkedés alkalmazása 108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézkedés célja elsısorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlıdjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezetı. (3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhetı el.
Büntetések és intézkedések 109. § (1) (2) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
A szabadságvesztés 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bőncselekmény esetén egy hónap. (2) A bőncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı bőncselekmény esetén tizenöt év; b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendı bőncselekmények esetén tíz év. (3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı bőncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. (4) A (2) és (3) bekezdés esetén kívül a fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama öt év akkor, ha a bőncselekmény öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendı. (5) A büntethetıség elévülése határidejének számításánál és a visszaesıkre vonatkozó rendelkezések szempontjából a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott idıtartam az irányadó. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében kell végrehajtani. (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bőntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaesı vagy szándékos bőncselekmény elkövetését megelızıen szándékos bőncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a szabadságvesztést a fiatalkorúak fogházában kell végrehajtani. (4) Ha az elítélt a szabadságvesztés megkezdésekor huszonegyedik életévét betöltötte vagy a végrehajtás alatt tölti be, a bíróság a 42-44. §-ok alapján határozza meg a szabadságvesztés végrehajtásának fokozatát.
Feltételes szabadságra bocsátás 112. § (1) A fiatalkorú a szabadságvesztésbıl akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (2)
A közérdekő munka 113. § Fiatalkorúval szemben közérdekő munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte.
47
A pénzbüntetés 114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelı vagyona van. (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni.
A közügyektıl eltiltás 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektıl eltiltani.
A kitiltás 116. § A megfelelı családi környezetben élı fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységbıl, amelyben családja él.
A próbára bocsátás 117. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bőncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidı tartama egy évtıl két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. (3) A bíróság a 73. § (2) bekezdés esetén javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki.
A javítóintézeti nevelés 118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtıl három évig terjedhet. (3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetbıl, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehetı, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhetı. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevı részével, de legalább egy év. (4) A bíróság az ideiglenes elbocsátást megszünteti, ha a fiatalkorút az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bőncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik vagy javítóintézeti nevelését rendelik el. Ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki vagy intézkedést alkalmaz, illetve a fiatalkorú a pártfogó felügyelet szabályait megszegi, a bíróság az ideiglenes elbocsátást megszüntetheti. (5) Az ideiglenes elbocsátás megszüntetése esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idı a javítóintézeti nevelésbe nem számítható be. (6) Azt, aki a tizenkilencedik életévét betöltötte, a javítóintézetbıl el kell bocsátani.
A pártfogó felügyelet 119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes szabadságra bocsátott, a javítóintézetbıl ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll.
Halmazati és összbüntetés 120. § (1) A halmazati és az összbüntetés a 110. § (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a húszévi, b) pontja és a (3) bekezdés esetén a tizenöt évi, a (4) bekezdés esetén a hét év és hat hónapi szabadságvesztést. (2) Javítóintézeti nevelés és szabadságvesztés találkozása esetén összbüntetésként a szabadságvesztést kell végrehajtani. Ennek tartamát a bíróság legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha erre a 108. §-ban meghatározott cél elérése érdekében szükség van. A meghosszabbítás tartama azonban a javítóintézeti nevelés hátralevı részét nem érheti el. (3)
48
Egységes intézkedés 120/A. § (1) Ha a bíróság a fiatalkorúval szemben több olyan javítóintézeti nevelést rendelt el, amelyeket az egységes intézkedés elrendelésekor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre, a bíróság a fiatalkorúval szemben egységes intézkedésként javítóintézeti nevelést rendel el. (2) Az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelés tartamát úgy kell megállapítani, hogy az ne legyen rövidebb a leghosszabb tartamú javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát. A javítóintézeti nevelés tartama ilyenkor sem haladhatja meg a három évet.
Az elızetes fogva tartás beszámítása 120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az elızetes fogva tartás teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egynapi elızetes fogva tartás egynapi javítóintézeti nevelésnek felel meg.
Mentesítés a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól 121. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerıre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének, illetıleg végrehajthatósága megszőnésének napján, ha szándékos bőncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték; c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszőnésének napjától számított három év elteltével, ha szándékos bőncselekmény miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. (2) A szándékos bőncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után a bíróság a fiatalkorút, kérelemre, mentesítésben részesíti, amennyiben erre érdemes. (3) A fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejezıdött be, vagy végrehajthatósága nem szőnt meg.
VIII. fejezet A katonákra vonatkozó rendelkezések Az elkövetık 122. § (1) E törvény alkalmazásában katona a Magyar Honvédség tényleges állományú, a Határırség hivatásos és szerzıdéses állományú tagja, valamint a Rendırség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. (2) E törvény rendelkezéseit a katonákra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) (4) Katonai bőncselekményt tettesként csak katona követhet el.
Más állam katonája ellen elkövetett bőncselekmény 122/A. § (1) A XX. Fejezet rendelkezései szerint büntetendı az a katona, aki az ott meghatározott bőncselekményt a) a szövetséges fegyveres erı katonájával szemben, vagy b) az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadmőveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius mővelet keretében, illetıleg egyéb külföldi szolgálat során más állam katonájával szemben szolgálati feladat közös ellátása alatt követi el. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a szövetséges fegyveres erı katonája a szövetséges fegyveres erı állama rendırségének, illetıleg polgári védelmi szolgálatának tagja, b) pontjának alkalmazásában más állam katonája a más állam rendırségének, illetıleg polgári védelmi szolgálatának tagja is.
49
122/B. § A XX. fejezet szerint büntetendı az a katona is, aki az ott meghatározott bőncselekményt a szövetséges fegyveres erıkben teljesített szolgálata során, illetve az Egyesült Nemzetek vagy más nemzetközi szervezet felkérésére külföldi hadmőveleti területen végzett humanitárius tevékenység, békefenntartás vagy humanitárius mővelet keretében követi el.
A büntethetıséget kizáró okok 123. § (1) Nem büntethetı a katona a parancsra végrehajtott cselekményért, kivéve, ha tudta, hogy a parancs végrehajtásával bőncselekményt követ el. (2) A parancsra elkövetett bőncselekményért a parancsot adó tettesként felel. (3)
A büntethetıséget megszüntetı ok 124. § A 73. § (2) bekezdésének esetét kivéve nem büntethetı katonai vétség miatt az elkövetı, ha a tettes szolgálati viszonyának megszőnése óta egy év eltelt.
Bőncselekmény elbírálása fegyelmi jogkörben 125. §
A halálbüntetés alkalmazása 126. §
A szabadságvesztés végrehajtása katonai fogdában 127. § (1) Ha az elítélt a szolgálatban megtartható, katonai fogdában kell végrehajtani a katonára kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést a 44. §-ban meghatározott esetben. (2) Ha az elítélt szolgálati viszonya megszőnt, a büntetést, illetıleg annak hátralevı részét fogházban kell végrehajtani.
Összbüntetés 128. § Az összbüntetésként kiszabott szabadságvesztés végrehajtására a 127. § irányadó.
A közérdekő munka alkalmazásának kizárása 129. § Katonával szemben, szolgálati viszonyának fennállása alatt, közérdekő munka nem alkalmazható.
A katonai mellékbüntetések 130. § (1) Katonával szemben - ha a közügyektıl nem tiltják el - a következı mellékbüntetések is alkalmazhatók: a) lefokozás, b) a szolgálati viszony megszüntetése, c) rendfokozatban visszavetés, d) a várakozási idı meghosszabbítása. (2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, fıbüntetés helyett is alkalmazhatók.
A lefokozás 131. § (1) A lefokozással a katona elveszti a rendfokozatát. (2) Lefokozást akkor kell alkalmazni, ha az elkövetı a rendfokozatra méltatlanná vált.
50
A szolgálati viszony megszüntetése 132. § A szolgálati viszony megszüntetésének akkor van helye, ha az elkövetı a szolgálatra méltatlanná vált.
A rendfokozatban visszavetés 133. § (1) Rendfokozatban visszavetés esetén a katona eggyel alacsonyabb rendfokozatba kerül annál, amelyet a bőncselekmény elbírálása idején visel. (2) A rendfokozatban visszavetést akkor kell alkalmazni, ha a bőncselekmény a rendfokozat tekintélyének sérelmével jár, de lefokozásra nincs szükség. (3) A rendfokozatban visszavetéssel egyidejőleg az alacsonyabb rendfokozatban eltöltendı idıt egy évtıl két évig terjedı tartamban kell meghatározni.
A várakozási idı meghosszabbítása 134. § (1) A várakozási idı meghosszabbítása esetén a katonának a soron következı rendfokozatba elılépésre elıírt várakozási ideje meghosszabbodik. A meghosszabbítást években kell meghatározni; tartama nem haladhatja meg a rendfokozatra elıírt várakozási idı felét. (2) A várakozási idıt akkor kell meghosszabbítani, ha a katonának az elıléptetést hosszabb várakozási idı eltöltésével kell kiérdemelnie.
A próbára bocsátás 135. §
Mentesítés a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól 136. § (1) A bíróság az elítéltet a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól elızetes mentesítésben részesítheti, ha a szabadságvesztést katonai fogdában rendeli végrehajtani. Ez a mentesítés a büntetés kiállásának, illetve végrehajthatósága megszőnésének napján áll be. (2) Katonai mellékbüntetés alkalmazása az elítélt mentesítését nem akadályozza.
IX. fejezet Értelmezı rendelkezések 137. § E törvény alkalmazásában 1. hivatalos személy: a) az országgyőlési képviselı, b) a köztársasági elnök, c) a miniszterelnök, d) a Kormány tagja, az államtitkár és a szakállamtitkár, e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, f) az országgyőlési biztos, g) a helyi önkormányzati testületek tagja, h) a közjegyzı és a közjegyzıhelyettes, i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes, j) alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevıszéknél, a Köztársaság Elnökének Hivatalánál, az Országgyőlés Hivatalánál szolgálatot teljesítı személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerő mőködéséhez tartozik, k) a pártfogó felügyelıi szolgálatnál pártfogó felügyelıi tevékenységet végzı, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el; 2. közfeladatot ellátó személy:
51
a) a postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt mőködtetı gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végzı más személy, b) a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítı katonája, c) a polgári védelmi szervezetbe beosztott és polgári védelmi szolgálatot teljesítı személy, d) a mentıszolgálat tagja, e) a bírósági vagy más hatósági eljárásban a védı vagy a jogi képviselı, a szakértı, és a hivatalos személynek nem minısülı kézbesítési végrehajtó, f) az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott esetben az egészségügyi dolgozó, valamint az egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló más személy, g) a közoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a pedagógus, illetıleg a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazott, valamint a felsıoktatásról szóló törvényben meghatározott esetben a felsıoktatási intézmény oktatója, tanára, tudományos kutatója, h) az állami, önkormányzati, önkéntes és létesítményi tőzoltóság tőzoltói feladatot ellátó tagja, i) a rendırségrıl szóló törvényben meghatározott körben a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezet tagja, a közbiztonság javítására irányuló tevékenysége közben, j) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház lelkésze, k) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e tevékenysége gyakorlása során; 3. külföldi hivatalos személy: a) a külföldi államban jogalkotási, igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy bőnüldözési feladatot ellátó személy, b) nemzetközi szerzıdéssel létrehozott nemzetközi szervezetnél szolgálatot teljesítı személy, akinek a tevékenysége a szervezet rendeltetésszerő mőködéséhez tartozik, c) nemzetközi szerzıdéssel létrehozott nemzetközi szervezet közgyőlésébe, testületébe megválasztott személy, d) a Magyar Köztársaság területén, illetıleg állampolgárai felett joghatósággal rendelkezı nemzetközi bíróság tagja, a nemzetközi bíróságnál szolgálatot teljesítı személy, akinek a tevékenysége a bíróság rendeltetésszerő mőködéséhez tartozik; 4. a) fegyveresen követi el a bőncselekményt, aki lıfegyvert vagy robbanóanyagot tart magánál; a fegyveres elkövetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell akkor is, ha a bőncselekményt lıfegyver vagy robbanóanyag utánzatával fenyegetve követik el, b) felfegyverkezve követi el a bőncselekményt, aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál; 5. kár: a bőncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés; vagyoni hátrány: a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni elıny, 6. hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelıszülı, az örökbe fogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, 7. bőnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bőncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bőncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bőnszervezet, 8. bőnszervezet: három vagy több személybıl álló, hosszabb idıre szervezett, összehangoltan mőködı csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendı szándékos bőncselekmények elkövetése, 9. üzletszerően követi el a bőncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegő bőncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, 10. háború: a) rendkívüli állapot, valamint az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztetı, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erıszakos cselekmények miatt elrendelt szükségállapot [Alkotmány 19. § (3) bek. g) és h) pontja, valamint i) pontjának elsı és második fordulata], b) a XI. fejezet II. címében, illetve a XX. fejezetben meghatározott bőncselekmények esetében a Magyar Honvédség külföldi alkalmazása is [Alkotmány 19. § (3) bek. j) pontja]; 11. termék az ipari és a mezıgazdasági termék (termény), akár nyersanyag, akár félgyártmány vagy készáru; a termékkel egy tekintet alá esik az élı állat, valamint a termelıeszköz akkor is, ha ingatlan, 12. nagy nyilvánosságon a bőncselekménynek a sajtó, egyéb tömegtájékoztatási eszköz, sokszorosítás, illetıleg elektronikus hírközlı hálózaton való közzététel útján történı elkövetését is érteni kell, 13. csoportosan követik el a bőncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt,
52
14. visszaesı a szándékos bőncselekmény elkövetıje, ha korábban szándékos bőncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétıl vagy végrehajthatósága megszőnésétıl az újabb bőncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el, 15. különös visszaesı az a visszaesı, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegő bőncselekményt követ el, 16. többszörös visszaesı az, akit a szándékos bőncselekmény elkövetését megelızıen visszaesıként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétıl vagy végrehajthatóságának megszőnésétıl a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bőncselekménye elkövetéséig három év nem telt el, 17. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. §-ának c) pontjában felsorolt gazdálkodó szervezet, valamint az a szervezet, amelynek gazdálkodó tevékenységével összefüggı polgári jogi kapcsolataira a Ptk. szerint a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, 18. szövetséges fegyveres erı: a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerzıdés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erıi, valamint az e szerzıdés alapján létrehozott közös katonai szervezetek, 19. külföldi hadmőveleti területen végzett humanitárius tevékenységen, békefenntartáson, humanitárius mőveleten a honvédelemrıl szóló törvényben meghatározott tevékenységet kell érteni. 138. § E törvény alkalmazásában, eltérı rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. 138/A. § E törvény alkalmazásában az érték, a kár, a vagyoni hátrány, valamint az adóbevétel, illetıleg a vámbevétel csökkenése a) kisebb, ha húszezer forintot meghalad, de kétszázezer forintot nem halad meg, b) nagyobb, ha kétszázezer forintot meghalad, de kétmillió forintot nem halad meg, c) jelentıs, ha kétmillió forintot meghalad, de ötvenmillió forintot nem halad meg, d) különösen nagy, ha ötvenmillió forintot meghalad, de ötszázmillió forintot nem halad meg, e) különösen jelentıs, ha ötszázmillió forintot meghalad. 138/B. §
KÜLÖNÖS RÉSZ X. fejezet Az állam elleni bőncselekmények Az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatása 139. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erıszakkal vagy ezzel fenyegetve - különösen fegyveres erı igénybevételével megváltoztassa, bőntettet követ el, és öt évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatására irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Nem büntethetı az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatása miatt, akinek önkéntes elállása következtében a bőncselekmény folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Az alkotmányos rend elleni szervezkedés 139/A. § (1) Aki olyan szervezetet hoz létre, vagy vezet, amelynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét erıszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig; aki ilyen szervezetben részt vesz, egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı az alkotmányos rend elleni szervezkedés miatt, akinek önkéntes elállása következtében a szervezkedés folytatása elmarad, vagy aki annak folytatását önként megakadályozza.
Lázadás 140. § (1) Aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy a) az Országgyőlést,
53
b) a köztársasági elnököt, c) a Legfelsıbb Bíróságot, d) a Kormányt alkotmányos jogköre gyakorlásában erıszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı; a tömegzavargás szervezıje vagy vezetıje öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki lázadásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Nem büntetendı lázadás miatt az a résztvevı, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erıszakos cselekmények megkezdése elıtt elhagyja.
Kártevés 141. §
Rombolás 142. § (1) Aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének megzavarása céljából közmővet, termelı-, közforgalmi vagy hírközlı üzemet vagy annak berendezését, középületet vagy építményt, termékkészletet, hadianyagot vagy rendeltetésénél fogva hasonlóan fontos más vagyontárgyat megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy megrongál, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a rombolás különösen súlyos hátránnyal jár. (3) Aki rombolásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Merénylet 143. §
Hazaárulás 144. § (1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bőntettet követ el, és öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást a) súlyos hátrányt okozva, b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával, c) háború idején, d) külföldi fegyveres erınek behívásával vagy igénybevételével követik el. (3) Aki hazaárulásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt egy évtıl öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Hőtlenség 145. § Az a magyar állampolgár, aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, és ezzel a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét vagy alkotmányos rendjét veszélyezteti, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig, háború idején öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Az ellenség támogatása
54
146. § (1) Aki háború idején a Magyar Köztársaság katonai erejének gyengítése céljából az ellenséggel érintkezésbe bocsátkozik, annak segítséget nyújt vagy a saját, illetıleg a szövetséges fegyveres erınek hátrányt okoz, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az ellenség támogatására irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Kémkedés 147. § (1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerzı tevékenységet végez, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki kémkedésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Nem büntethetı a hírszerzı tevékenységre ajánlkozás vagy vállalkozás miatt, aki - mielıtt egyéb hírszerzı tevékenységet fejtett volna ki - az ajánlkozását vagy vállalkozását a hatóságnak bejelenti, és a külföldi kapcsolatát teljesen feltárja.
A szövetséges fegyveres erı ellen elkövetett kémkedés 148. § A 147. § szerint büntetendı, aki a kémkedést a Magyar Köztársaság vagy a kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerzıdés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges állam területén, szövetséges fegyveres erı ellen követi el. 149. §
Feljelentés elmulasztása 150. § (1) Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hőtlenség, ellenség támogatása, kémkedés készül, vagy még le nem leplezett ilyen bőncselekményt követtek el, és errıl a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz jelentést, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt bőncselekmény feljelentésének elmulasztásáért az elkövetı hozzátartozója nem büntethetı.
Más szocialista állam elleni bőncselekmények 151. §
Mellékbüntetések 152. § Az e fejezetben meghatározott bőncselekmények esetében mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
XI. fejezet Az emberiség elleni bőncselekmények I. cím A béke elleni bőncselekmények Háborús uszítás
55
153. § (1) Aki háborúra uszít, vagy egyébként háborús hírverést folytat, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt nagy nyilvánosság elıtt követik el. (3) Aki háborús uszításra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Tiltott toborzás 154. § (1) Aki a Magyar Köztársaság területén idegen fegyveres szervezetbe - szövetséges fegyveres erın kívül - katonai szolgálatra, katonai érdekő egyéb szolgálatra toboroz, vagy ilyen szolgálatra vállalkozókat közvetít, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az a magyar állampolgár, aki - szövetséges fegyveres erın kívül nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben résztvevı idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik, vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt.
Népirtás 155. § (1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából a) a csoport tagjait megöli, b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik, d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása, e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki népirtásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bőncselekmény 156. §
Apartheid 157. § (1) Aki az emberek valamely faji csoportja által az emberek egy másik faji csoportja feletti uralom megszerzése és fenntartása, illetıleg a másik faji csoport rendszeres elnyomása céljából a) valamely faji csoport vagy csoportok tagjait megöli, b) valamely faji csoportot vagy csoportokat olyan életkörülmények közé kényszerít, amelyekkel a csoport, illetıleg a csoportok teljes vagy részbeni fizikai megsemmisítésére törekszik, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki egyéb apartheid bőncselekményt követ el, bőntett miatt öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben írt apartheid bőncselekmény súlyos következményekre vezetett. (4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában apartheid bőncselekményen az 1976. évi 27. törvényerejő rendelettel kihirdetett, az apartheid bőncselekmények leküzdésérıl és megbüntetésérıl szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyőlésén, 1973. november 30-án elfogadott nemzetközi egyezmény II. Cikkének a)/(ii), a)/(iii), c), d), e) és f) pontjában meghatározott apartheid bőncselekményeket kell érteni.
II. cím A háborús bőncselekmények Polgári lakosság elleni erıszak
56
158. § (1) Aki hadmőveleti vagy megszállt területen polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben erıszakot alkalmaz, embertelen bánásmódot tanúsít vagy hatalmával más módon súlyosan visszaél, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény halált okoz. (3) E § alkalmazásában embertelen bánásmód különösen a) a megszálló hatalom polgári lakosságának a megszállt területre telepítése vagy a megszállt terület lakosságának áttelepítése, b) a polgári lakosság és a hadifoglyok megfosztása attól a joguktól, hogy szabályos és pártatlan eljárásban ítélkezzenek felettük, c) a hadifoglyok vagy polgári személyek hazaszállításának indokolatlan halogatása.
Háborús fosztogatás 159. § (1) Aki hadmőveleti vagy megszállt területen a polgári javakat fosztogatja, illetve a lakosságot szolgáltatás kikényszerítésével vagy más módon súlyosan megkárosítja, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha bőncselekményt fegyveresen vagy csoportosan követik el.
Bőnös hadviselés 160. § Az a katonai parancsnok, aki a hadviselés nemzetközi jogi szabályainak megsértésével a) olyan hadmőveletet folytat, amely súlyos kárt okoz a polgári lakosság életében, egészségében vagy javaiban, a veszélyes erıket tartalmazó létesítményekben, b) védelem nélküli helyiség, vagy fegyvermentes övezet ellen indít támadást, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.
Nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyver alkalmazása 160/A. § (1) Aki hadmőveleti vagy megszállt területen az ellenséggel, polgári személlyel vagy hadifogollyal szemben nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyvert vagy harci eszközt alkalmaz, vagy alkalmaztat, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyver alkalmazására irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyvernek kell tekinteni a) az 1955. évi 20. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a fojtó, mérges és egyéb hasonló gázok, valamint a bakteriológiai eszközök hadviselési célokra történı használatának eltiltására vonatkozóan Genfben, az 1925. évi június hó 17. napján kelt jegyzıkönyvben említett fojtó, mérges és egyéb hasonló gázokat, a bakteriológiai harci eszközöket, b) az 1975. évi 11. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, elıállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítésérıl szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezete XXVI. ülésszakán, 1971. december 10-én elfogadott egyezmény 1. cikkében meghatározott bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyvert, c) az 1984. évi 2. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetı egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetıleg korlátozásáról szóló, Genfben, az 1985. évi október hó 15. napján kelt egyezményhez csatolt 1. I. Jegyzıkönyvben meghatározott röntgensugárral ki nem mutatható repesszel sérülést okozó fegyvert, 2. az 1997. évi CXXXIII. törvénnyel kihirdetett II. Módosított Jegyzıkönyv 2. Cikkének 1-5. pontjában meghatározott aknát, távtelepítéső aknát, gyalogság elleni aknát, meglepı aknát és más eszközt, 3. III. Jegyzıkönyv 1. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyújtófegyvert, 4. IV. Kiegészítı Jegyzıkönyv I. Cikkében meghatározott vakító lézerfegyvert, d) az 1997. évi CIV. törvénnyel kihirdetett, a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítésérıl szóló, Párizsban, 1993. január 13-án aláírt egyezmény II. Cikkének 1. és 7. pontjában meghatározott vegyifegyvert vagy vegyi kényszerítı eszközt, e) az 1998. évi X. törvénnyel kihirdetett Gyalogsági aknák alkalmazásának, felhalmozásának, gyártásának és átadásának betiltásáról, illetıleg megsemmisítésérıl szóló, Oslóban, 1997. szeptember 18-án elfogadott egyezmény 2. Cikkének 1. pontjában meghatározott gyalogsági aknát.
57
Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése 160/B. § (1) Aki háború idején nemzetközi szerzıdés által védett kulturális javakat a) megtámad, b) katonai célra igénybe vesz vagy felhasznál, c) eltulajdonít vagy fosztogat, d) megrongál vagy megsemmisít, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a nemzetközi szerzıdés által védett kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt nemzetközi szerzıdés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra követik el. (4) A (3) bekezdés szerint büntetendı, aki a nemzetközi szerzıdés szerinti különleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasználja. (5) Az (1)-(4) bekezdések alkalmazásában 1. kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak, 2. különleges védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény 8. Cikkében meghatározott kulturális javak, 3. kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény Második Kiegészítı Jegyzıkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.
Harctéri fosztogatás 161. § Aki a harctéren az elesetteket, sebesülteket vagy betegeket fosztogatja, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Fegyverszünet megszegése 162. § (1) Aki a fegyverszünet feltételeit megszegi, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a fegyverszünet megszegése különösen súlyos következményekre vezet.
Hadikövet elleni erıszak 163. § (1) Aki az ellenség hadikövetét vagy ennek kísérıjét bántalmazza, jogtalanul visszatartja, vagy ellene más erıszakot alkalmaz, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a hadikövetet vagy a kísérıjét megöli, tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés a vöröskereszttel 164. § Aki háború idején a vöröskereszt (vörös félhold, vörös oroszlán és nap) jelvénnyel avagy hasonló célt szolgáló és nemzetközileg elismert más jelvénnyel vagy jelzéssel visszaél, vagy ezek oltalma alatt álló személlyel vagy dologgal szemben erıszakos cselekményt követ el, bőntett miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Egyéb háborús bőntettek 165. § Az egyéb háborús bőntettekrıl külön jogszabály (az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerıre emelt, az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet) rendelkezik.
58
XII. fejezet A személy elleni bőncselekmények I. cím Az élet, a testi épség és az egészség elleni bőncselekmények Emberölés 166. § (1) Aki mást megöl, bőntettet követ el, és öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést a) elıre kitervelten, b) nyereségvágyból vagy c) más aljas indokból, illetıleg célból, d) különös kegyetlenséggel, e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, illetıleg emiatt, közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen, f) több emberen, g) sok ember életét veszélyeztetve, h) különös visszaesıként, i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen követik el. (3) Aki emberölésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki az emberölést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) A különös visszaesés szempontjából hasonló jellegő bőncselekmény a) az erıs felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a népirtás [155. § (1) bekezdés a) pont]; b) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak súlyosabban minısülı esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont]; c) a terrorcselekmény, a légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minısülı esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont]. 166/A. §
Erıs felindulásban elkövetett emberölés 167. § Aki mást méltányolható okból származó erıs felindulásban megöl, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Öngyilkosságban közremőködés 168. § Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Magzatelhajtás 169. § (1) Aki más magzatát elhajtja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a magzatelhajtást a) üzletszerően, b) a nı beleegyezése nélkül,
59
c) súlyos testi sértést vagy életveszélyt okozva követik el. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a magzatelhajtás halált okoz. (4) Az a nı, aki magzatát elhajtja vagy elhajtatja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Testi sértés 170. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyő testi sértés vétségét követi el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövetı a súlyos testi sértés bőntettét követi el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bőntett miatt könnyő testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés. (4) Bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az elkövetı, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetıleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. (5) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. (6) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig, életveszélyes sérülés okozása esetén öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott vétség elkövetıje csak magánindítványra büntethetı.
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés a) három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, c) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény kettınél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Ha az elkövetı a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elı, bőntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtıl nyolc évig, illetıleg öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) E § alkalmazásában foglalkozási szabályok a lıfegyver használatára és kezelésére vonatkozó szabályok is.
Segítségnyújtás elmulasztása 172. § (1) Aki nem nyújt tıle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bőntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövetı idézi elı, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. (4) A (3) bekezdés utolsó fordulata nem alkalmazható azzal szemben, aki a közlekedési szabályok alapján köteles a segítségnyújtásra.
Gondozás elmulasztása
60
173. § Aki állapotánál vagy idıs koránál fogva önmagáról gondoskodni nem tudó személlyel szemben gondozási kötelezettségét nem teljesíti és ezáltal a gondozásra szoruló életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
II. Cím Az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bőncselekmények Beavatkozás az emberi génállományba 173/A. § (1) Aki az emberi génállományon, magzati génállományon, illetıleg emberi embrió génállományán a génállomány megváltoztatására irányuló beavatkozást végez, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdés szerinti beavatkozás az emberi génállomány, a magzati génállomány, illetıleg az embrió génállományának megváltozását idézi elı. (3) Nem büntethetı az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki a beavatkozást az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre.
Emberi ivarsejt tiltott felhasználása 173/B. § (1) Aki halottból vagy halott magzatból származó ivarsejtet az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásra használ fel, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki emberi ivarsejt tiltott felhasználására irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Születendı gyermek nemének megválasztása 173/C. § (1) Aki a születendı gyermek nemének megválasztására irányuló beavatkozást végez, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki a beavatkozást az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre.
Emberen végezhetı kutatás szabályainak megszegése 173/D. § (1) Aki emberen orvostudományi kutatást engedély nélkül, vagy az engedélytıl eltérıen végez, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában engedély alatt az egészségügyrıl, illetıleg az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekrıl szóló törvényben meghatározott engedélyt kell érteni.
Embrióval vagy ivarsejttel végezhetı kutatás szabályainak megszegése 173/E. § (1) Aki emberi embrión vagy ivarsejten az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytıl eltérıen orvostudományi kutatást végez, vagy emberi embriót kutatási célból hoz létre, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a) emberi embriót állat szervezetébe átültet, b) emberi és állati ivarsejtet egymással megtermékenyít, c) olyan emberi embriót, amellyel kutatást végeztek, emberi szervezetbe beültet, d) kutatáshoz felhasznált emberi ivarsejtet emberi reprodukcióra felhasznál, e) emberi megtermékenyítéshez, illetıleg embrióbeültetéshez nem emberi ivarsejtet, illetıleg embriót használ fel, f) emberi embriót több emberi embrió, vagy állati embrió létrehozatalára használ fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
61
173/F. § (1) Aki emberi embrión az embrió génállományának megváltoztatására irányuló kutatást végez, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a) emberi embriót a fogamzással kialakult tulajdonságoktól eltérı, illetıleg további sajátosságokkal rendelkezı egyed létrehozatalára használ fel, b) emberi embrió sejtjeit szétválasztja, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Nem büntethetı az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott célból hajtja végre. 173/G. § (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag megegyezı emberi egyedeket hoz létre, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Egészségügyi önrendelkezési jog megsértése 173/H. § (1) Aki beleegyezéshez, hozzájáruláshoz, illetıleg tájékoztatáshoz kötött, a) az emberi génállomány megváltoztatásával, illetıleg az embrió génállományának megváltoztatásával, az emberi reprodukcióval vagy a születendı gyermek nemének megválasztásával kapcsolatos egészségügyi beavatkozást, b) emberen, embrióval vagy ivarsejttel végezhetı orvostudományi kutatást, c) az átültetés céljából végzett szerv- vagy szövetkivételt, illetıleg szerv- vagy szövetátültetést a jogosult beleegyezése, illetıleg hozzájárulása nélkül végez, vagy a jogszabályban elıírt tájékoztatást elmulasztja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki tiltakozó nyilatkozat ellenére halottból szervet, illetıleg szövetet távolít el. (3) Aki a beleegyezéshez, illetıleg hozzájáruláshoz kötött, az (1) bekezdés szerinti egészségügyi beavatkozást, orvostudományi kutatást, szerv- vagy szövetkivételt, illetıleg szerv- vagy szövetátültetést gondatlanságból a jogosult beleegyezése, illetıleg hozzájárulása nélkül végez, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje magánindítványra büntethetı, kivéve, ha azzal összefüggıen nem magánindítványra büntetendı bőncselekményt is elkövet. A (2) bekezdés esetén a magánindítványt az egészségügyrıl szóló törvényben meghatározott, nyilatkozatra jogosult személy terjesztheti elı.
Emberi test tiltott felhasználása 173/I. § (1) Aki emberi gént, sejtet, ivarsejtet, embriót, szervet, szövetet, halott testét vagy annak részét jogellenesen megszerez, vagyoni haszonszerzés végett forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gyógyintézet alkalmazottja a foglalkozása körében követi el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) üzletszerően, b) bőnszövetségben követik el. (4) Aki az emberi test tiltott felhasználására irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
III. cím A szabadság és az emberi méltóság elleni bőncselekmények
62
Kényszerítés 174. § Aki mást erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön, és ezzel jelentıs érdeksérelmet okoz, amennyiben más bőncselekmény nem valósul meg, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
A lelkiismereti és vallásszabadság megsértése 174/A. § Aki mást a) a lelkiismereti szabadságában erıszakkal vagy fenyegetéssel korlátoz, b) a vallásának szabad gyakorlásában erıszakkal vagy fenyegetéssel akadályoz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erıszak 174/B. § (1) Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoporthoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetıleg erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) fegyveresen, b) felfegyverkezve, c) jelentıs érdeksérelmet okozva, d) a sértett sanyargatásával, e) csoportosan, f) bőnszövetségben követik el.
Személyi szabadság megsértése 175. § (1) Aki mást személyi szabadságától megfoszt, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki emberkereskedelemmel összefüggésben megszerzett és a személyi szabadságától megfosztott sértett személyi szabadságának megfosztását fenntartja, és a sértettet munkavégzésre kényszeríti, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) aljas indokból vagy célból, b) hivatalos eljárás színlelésével, c) a sértett sanyargatásával, d) jelentıs érdeksérelmet okozva, e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Emberrablás 175/A. § (1) Aki mást személyi szabadságától erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon bocsátását követelés teljesítésétıl teszi függıvé, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha az emberrablást a) bőnszövetségben, b) fegyveresen, c) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy ellen követik el. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablást a) különösen súlyos hátrányt, b) halált okozva
63
követik el. (4) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberrablás szándékos emberölést is megvalósít. (5) Aki emberrablásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki az emberrablást - mielıtt abból súlyos következmény származott volna - önként abbahagyja. (7) Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy emberrablás elkövetése készül, és errıl az érintett személyt vagy a hatóságot, mihelyt teheti, nem tájékoztatja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, ha az emberrablást legalább megkísérelték.
Emberkereskedelem 175/B. § (1) Aki mást elad, megvásárol, ellenszolgáltatásként átad, vagy átvesz, más személyért elcserél, úgyszintén, aki ennek érdekében toboroz, mást szállít, elszállásol, elrejt, másnak megszerez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) a személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére, c) munkavégzés céljából, d) fajtalanság vagy közösülés céljából, e) emberi test tiltott felhasználása céljából, f) bőnszövetségben vagy g) üzletszerően követik el. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, vagy b) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból 1. erıszakkal vagy fenyegetéssel, 2. megtévesztéssel, 3. a sértett sanyargatásával követik el. (4) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) a (2) bekezdés a)-b) pontjában, vagy a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személy sérelmére, a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, illetve a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy b) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (5) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bőncselekményt tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére a) a (2) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott célból, b) a (3) bekezdés b) pontja 1-3. alpontjában meghatározott módon, vagy c) tiltott pornográf felvétel készítése céljából követik el. (6) Aki emberkereskedelemre irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Magánlaksértés 176. § (1) Aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erıszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezınek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel a) éjjel, b) fegyveresen, c) felfegyverkezve, d) csoportosan bemegy vagy ott bent marad.
64
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott módon mást megakadályoz abban, hogy a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre bemenjen. (4) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a (2) bekezdésben írt módon követik el.
Magántitok megsértése 177. § (1) Aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a bőncselekmény jelentıs érdeksérelmet okoz.
Visszaélés személyes adattal 177/A. § (1) Aki a személyes adatok védelmérıl vagy kezelésérıl szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérıen személyes adatot kezel, b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, és ezzel más vagy mások érdekeit jelentısen sérti, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett követik el. (3) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést különleges személyes adatra követik el.
Visszaélés közérdekő adattal 177/B. § (1) Aki a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvényi rendelkezések megszegésével a) tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, b) közérdekő adatot hozzáférhetetlenné tesz vagy meghamisít, c) hamis vagy hamisított közérdekő adatot hozzáférhetıvé vagy közzé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt jogtalan haszonszerzés végett követik el.
Levéltitok megsértése 178. § (1) Aki másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét, a tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi, vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja, úgyszintén aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követik el. (3) A büntetés a) két évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény, b) bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény jelentıs érdeksérelmet okoz.
Magántitok jogosulatlan megismerése 178/A. § (1) Aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából a) másnak a lakását, egyéb helyiségét vagy az ezekhez tartozó bekerített helyet titokban átkutatja, b) másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetıleg rögzíti,
65
c) másnak közlést tartalmazó zárt küldeményét felbontja vagy megszerzi, és annak tartalmát technikai eszközzel rögzíti, d) hírközlı berendezés útján, illetıleg számítástechnikai rendszeren másnak továbbított közleményt, adatot kifürkész, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki az (1) bekezdésben meghatározott módon megismert magántitkot továbbít vagy felhasznál. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) hivatalos eljárás színlelésével, b) üzletszerően, c) bőnszövetségben, d) jelentıs érdeksérelmet okozva követik el.
Rágalmazás 179. § (1) Aki valakirıl, más elıtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés két évig terjedı szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság elıtt, c) jelentıs érdeksérelmet okozva követik el.
Becsületsértés 180. § (1) Aki a 179. § esetén kívül mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekő tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság elıtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.
Kegyeletsértés 181. § Aki halottat vagy emlékét a 179. vagy a 180. § ban meghatározott módon meggyalázza, vétséget követ el, és az ott meghatározott büntetéssel büntetendı.
A valóság bizonyítása 182. § (1) A 179-181. §-ban meghatározott bőncselekmények miatt nem büntethetı az elkövetı, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. (2) A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
Magánindítvány és kívánat 183. § (1) A 176-177. és a 178-181. §-ban meghatározott bőncselekmények elkövetıi magánindítványra büntethetık. (2) A 181. § esetén a magánindítványt az elhalt hozzátartozója és örököse terjesztheti elı. (3) A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb személyes mentességet élvezı személy sérelmére elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés a sértett diplomáciai úton kijelentett kívánatára büntethetı.
66
Értelmezı rendelkezés 183/A. § A 170. § és a 175/A. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni.
XIII. fejezet A közlekedési bőncselekmények A közlekedés biztonsága elleni bőncselekmény 184. § (1) Aki közlekedési útvonal, jármő, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmisítésével, akadály létesítésével, közlekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztı jelzéssel, közlekedı jármő vezetıje ellen erıszak vagy fenyegetés alkalmazásával avagy más, hasonló módon a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedés biztonságát veszélyezteti, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés a) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, d) öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben, az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthetı - különös méltánylást érdemlı esetben mellızhetı - azzal szemben, aki a veszélyt, mielıtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése 185. § (1) Aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés a) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos testi sértést, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, d) öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ott tett megkülönböztetéshez képest, két évig, három évig, öt évig, illetve két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A büntetés korlátlanul enyhíthetı - különös méltánylást érdemlı esetben mellızhetı - azzal szemben, aki a veszélyt, mielıtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
Közúti veszélyeztetés 186. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés a) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos testi sértést,
67
b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, d) öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény kettınél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Közúti baleset okozása 187. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés a) három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, c) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény kettınél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Jármővezetés ittas vagy bódult állapotban 188. § (1) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt vasúti vagy légi jármővet, valamint gépi meghajtású vízi jármővet vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású jármővet vezet, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt a) három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos testi sértést, b) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, c) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, d) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény kettınél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz. (3) Aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem gépi meghajtású vízi jármő vagy úszó munkagép avagy közúton nem gépi meghajtású jármő vezetésével a (2) bekezdésben meghatározott következményt idézi elı, az ott tett megkülönböztetés szerint büntetendı.
Jármővezetés tiltott átengedése 189. § (1) Aki vasúti vagy légi jármő, valamint gépi meghajtású vízi jármő vagy úszó munkagép avagy közúton gépi meghajtású jármő vezetését szeszes italtól befolyásolt állapotban levı vagy a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt a) három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget, b) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény halált, c) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény kettınél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.
Cserbenhagyás 190. § Ha a közlekedési balesettel érintett jármő vezetıje a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielıtt meggyızıdnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegetı veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
68
Értelmezı rendelkezések 191. § (1) A közúton elkövetett bőncselekményekre megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a közúti jármővezetésre vonatkozó szabályok megszegése nem közúton okoz sérülést vagy halált. (2) A 185-187. §-ok alkalmazásában nem tekinthetık közlekedési szabályoknak a gyalogosokra és az utasokra vonatkozó rendelkezések.
XIV. fejezet A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bőncselekmények I. cím A házasság, a család és az ifjúság elleni bőncselekmények Kettıs házasság 192. § Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házassági kötelékben levı személlyel köt házasságot, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Családi állás megváltoztatása 193. § (1) Aki más családi állását megváltoztatja, így különösen gyermeket kicserél, vagy más családba csempész, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a családi állás megváltoztatását a) gyógy- vagy nevelıintézet alkalmazottja foglalkozása körében, b) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el. (3) Ha a bőncselekményt a gyógy- vagy nevelıintézet alkalmazottja foglalkozása körében gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Kiskorú elhelyezésének megváltoztatása 194. § Aki végrehajtható hatósági határozat alapján elhelyezett kiskorút attól, akinél a hatóság elhelyezte, annak beleegyezése nélkül, az elhelyezés tartós megváltoztatása céljából elvisz, avagy a kiskorút rejtve vagy titokban tartja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Kiskorú veszélyeztetése 195. § (1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlıdését veszélyezteti, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendı az a nagykorú személy, aki kiskorút bőncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik. (3) Bőntett miatt két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az a nagykorú személy, aki a kiskorúval kényszermunkát végeztet. (4) Aki a bírósági vagy hatósági határozat alapján nála elhelyezett kiskorú és a kiskorúval kapcsolattartásra jogosult személy közötti kapcsolat kialakítását vagy fenntartását a kapcsolattartás kikényszerítése érdekében alkalmazott bírság kiszabását követıen is akadályozza, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
69
(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülıi felügyeletet gyakorló szülı, illetve gyám élettársát, továbbá a szülıi felügyeleti jogától megfosztott szülıt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él. 195/A. §
Tartás elmulasztása 196. § (1) Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban elıírt tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) (3) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a tartás elmulasztása a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján az elkövetı nem büntethetı, a (3) bekezdés esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthetı, ha kötelezettségének az elsı fokú ítélet meghozataláig eleget tesz.
II. cím A nemi erkölcs elleni bőncselekmények Erıszakos közösülés 197. § (1) Aki mást erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerít, vagy más védekezésre, illetıleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát közösülésre használja fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel közösülésre kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményérıl tudva, többen közösülnek. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti erıszakos közösülés a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minısül.
Szemérem elleni erıszak 198. § (1) Aki mást erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetıleg akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) az erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra, vagy ennek eltőrésére kényszerített sértett a tizenkettedik életévét nem töltötte be, b) a sértett az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll, c) a sértettel azonos alkalommal, egymás cselekményérıl tudva, többen fajtalankodnak. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti szemérem elleni erıszak a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minısül.
Természet elleni fajtalanság 199. §
Természet elleni erıszakos fajtalanság 200. §
70
Megrontás 201. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül, valamint az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét meg nem haladott személlyel fajtalankodik, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy vele közösüljön vagy fajtalankodjék, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig, illetıleg egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1), illetıleg a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény sértettje az elkövetı hozzátartozója, avagy az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. 202. § (1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig, illetıleg egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1), illetıleg a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény sértettje az elkövetı hozzátartozója, avagy az elkövetı nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll. 202/A. § Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében közösül vagy fajtalankodik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Vérfertızés 203. § (1) Aki egyenesági rokonával közösül vagy fajtalankodik, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be. (3) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Tiltott pornográf felvétellel visszaélés 204. § (1) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyrıl vagy személyekrıl pornográf felvételt megszerez, tart, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyrıl vagy személyekrıl pornográf felvételt kínál, átad vagy hozzáférhetıvé tesz, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyrıl vagy személyekrıl pornográf felvételt készít, forgalomba hoz, azzal kereskedik, illetıleg ilyen felvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tesz, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A (3) bekezdés szerint büntetendı, aki pornográf jellegő mősorban tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt vagy személyeket szerepeltet. (5) Két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, aki a (3)-(4) bekezdésben írt bőncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt, vagy személyeket pornográf felvételen, avagy pornográf jellegő mősorban való szereplésre felhív, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (7) E § alkalmazásában a) felvétel: a videó-, film-, vagy fényképfelvétel, illetıleg más módon elıállított képfelvétel, b) pornográf felvétel: az olyan felvétel, amely a nemiséget súlyosan szeméremsértı nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolja, c) pornográf jellegő mősor: a nemiség súlyosan szeméremsértı nyíltsággal, célzatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló cselekvéssel való megjelenítése.
Üzletszerő kéjelgés elısegítése 205. § (1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerő kéjelgés céljára másnak a rendelkezésére bocsát, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak mőködéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
71
(3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerő kéjelgést. b) (4) Aki mást üzletszerő kéjelgésre rábír, az (1) bekezdés szerint büntetendı.
Kitartottság 206. § Aki üzletszerő kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Kerítés 207. § (1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerő. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a kerítést a) az elkövetı hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetıleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére, b) megtévesztéssel, erıszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel c) követik el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Szeméremsértés 208. § Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más elıtt szeméremsértı módon mutogatja, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Magánindítvány 209. § A 197. § (1) bekezdésében, a 198. § (1) bekezdésében, valamint a 201. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott bőncselekmények csak magánindítványra büntethetık, kivéve ha azokkal összefüggıen nem magánindítványra büntetendı bőncselekményt is elkövetnek.
Értelmezı rendelkezés 210. § A 197-198. § és a 200. § alkalmazásában a tizenkettedik életévét be nem töltött személyt védekezésre képtelennek kell tekinteni. 210/A. § (1) Üzletszerő kéjelgést folytat az, aki rendszeres haszonszerzésre törekedve közösül vagy fajtalankodik. (2) E Cím alkalmazásában fajtalanság: a közösülés kivételével minden súlyosan szeméremsértı cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére vagy kielégítésére szolgál.
XV. fejezet Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bőncselekmények I. cím A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bőncselekmény 72
211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során a) a jelölési eljárás szabályait megszegve erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, b) népszavazás vagy népi kezdeményezés indítványozása érdekében erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez aláírást, c) jogosultság nélkül szavaz, d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel, e) arra jogosultat a választásban, illetıleg a népszavazásban akadályoz, vagy erıszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, illetıleg anyagi juttatással befolyásolni törekszik, f) megsérti a választás, illetıleg a népszavazás titkosságát, g) meghamisítja a választás, a népszavazás, illetıleg a népi kezdeményezés eredményét, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
II. cím A rendészeti bőncselekmények Egyesülési joggal visszaélés 212. § 212/A. § Aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Sajtórendészeti vétség 213. § Aki a) b) olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntetendı.
Beutazási és tartózkodási tilalom megsértése 214. § Az a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló külföldi, aki külön engedély nélkül tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Jogellenes tartózkodás elısegítése 214/A. § (1) Aki olyan külföldinek, aki nem rendelkezik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával, az Európai Unió tagállamainak területén való jogellenes tartózkodásához vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben foglalt eseten kívül, külföldinek a Magyar Köztársaság területén való jogellenes tartózkodáshoz vagyoni haszonszerzés végett segítséget nyújt.
Földmérési jel megrongálása 215. § Aki földmérési jelet megsemmisít, megrongál vagy elmozdít, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendı.
Mőemlék megrongálása
73
216. § (1) Aki a tulajdonában álló mőemléket megrongálja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti mőemléket megsemmisíti, vagy annak olyan helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, amelynek következtében az elveszti mőemlék jellegét, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Kulturális javak megrongálása 216/A. § (1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elı, öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés kulturális javakkal 216/B. § (1) Aki a kulturális javak körébe és védett győjteményhez tartozó tárgyat vagy védett tárgyegyüttes darabját jogszabályban elıírt elızetes hozzájárulás nélkül elidegeníti, úgyszintén aki a kulturális javak körébe tartozó védett tárgy tulajdonjogának bekövetkezett változására vonatkozó, jogszabályban elıírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a kulturális javak körébe tartozó és kiviteli engedélyhez kötött tárgyat engedély nélkül külföldre juttat, vagy a kiviteli engedély kereteit túllépi.
Tiltott határátlépés 217. §
Embercsempészés 218. § (1) Aki államhatárnak más által a) engedély nélkül, b) meg nem engedett módon történı átlépéséhez segítséget nyújt, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) vagyoni haszonszerzés végett, b) államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az embercsempészést a) a csempészett személy sanyargatásával, b) fegyveresen, c) üzletszerően követik el. (4) Aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott embercsempészésre irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Az embercsempészés elkövetıjével szemben mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Feljelentés elmulasztása 219. §
Határjelrongálás 220. § Aki az államhatár megjelölésére szolgáló jelet megsemmisíti, megrongálja vagy elmozdítja, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
III. cím
74
Az államtitok és a szolgálati titok megsértése Államtitoksértés 221. § (1) Aki a) az államtitkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetıleg a birtokába jutott államtitkot jogosulatlanul felhasználja, illetéktelen személy részére hozzáférhetıvé vagy illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés a) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az államtitoksértést különösen fontos államtitokra, vagy súlyos hátrányt okozva követik el, b) öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha az államtitok illetéktelen külföldi személy részére válik hozzáférhetıvé. (3) Aki az államtitoksértést gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig, a (2) bekezdés eseteiben, az ott írt megkülönböztetés szerint, két évig, illetıleg öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott államtitoksértésre irányuló elıkészületet követ el, az ott írt megkülönböztetés szerint bőntett miatt három évig, illetıleg öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Szolgálati titoksértés 222. § (1) Aki a) a szolgálati titkot jogosulatlanul megszerzi, b) a tudomására, illetıleg a birtokába jutott szolgálati titkot jogosulatlanul felhasználja, vagy illetéktelen személy részére hozzáférhetıvé teszi, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos hátrányt okoz. (3) A büntetés a) egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény következtében a szolgálati titok, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény következtében a katonai szolgálati titok illetéktelen külföldi személy részére hozzáférhetıvé válik.
Államtitoksértés feljelentésének elmulasztása 223. § (1) Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy a) államtitoksértés elkövetése készül, b) még le nem leplezett szándékos államtitoksértést követtek el, és errıl a hatóságnak - mihelyt teheti - nem tesz jelentést, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés alapján az elkövetı hozzátartozója nem büntethetı.
Az államtitok és a szolgálati titok 224. §
IV. cím A hivatali bőncselekmények Hivatali visszaélés
75
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan elınyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Bántalmazás hivatalos eljárásban 226. § Az a hivatalos személy, aki hivatalos eljárása során mást tettleg bántalmaz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Kényszervallatás 227. § Az a hivatalos személy, aki annak érdekében, hogy más vallomást vagy nyilatkozatot tegyen, illetıleg ne tegyen, erıszakot, fenyegetést, vagy más hasonló módszert alkalmaz, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Jogosulatlan titkos információgyőjtés 227/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki bíró vagy az igazságügyért felelıs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyőjtést, illetıleg a büntetıeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést engedély nélkül végez, vagy az engedély kereteit túllépi, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki bíró vagy az igazságügyért felelıs miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyőjtést, illetıleg a büntetıeljárás során bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést elrendel vagy engedélyez, anélkül, hogy erre jogosult lenne. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény jelentıs érdeksérelmet okoz.
Jogellenes fogvatartás 228. § (1) Az a hivatalos személy, aki eljárása során mást személyi szabadságától jogellenesen megfoszt, bőntettet követ el és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a jogellenes fogvatartást a) aljas indokból vagy célból, b) a sértett sanyargatásával, c) súlyos következményt okozva követik el. (3)
Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A. § (1) Aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában erıszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) 228/B. § E cím rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bőnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelıen kell alkalmazni.
V. cím A hivatalos személy elleni bőncselekmények Hivatalos személy elleni erıszak
76
229. § (1) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt jogszerő eljárásában erıszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetıleg emiatt bántalmazza, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a hivatalos személy elleni erıszakot csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) A (2) bekezdésben meghatározott csoport szervezıje vagy vezetıje két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki hivatalos személy elleni erıszak elkövetésére irányuló csoportban részt vesz, vétséget követ el, és két évig, a csoport szervezıje és vezetıje bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki a hivatalos személyt vagy a külföldi hivatalos személyt az eljárása miatt bántalmazza, az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendı akkor is, ha a bántalmazott a bőncselekmény elkövetésekor már nem hivatalos személy, vagy nem külföldi hivatalos személy. (6) Nem büntethetı a (4) bekezdés alapján a csoport résztvevıje, ha a csoportot önként vagy a hatóság felhívására elhagyja.
Közfeladatot ellátó személy elleni erıszak 230. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendı, aki az ott meghatározott cselekményt közfeladatot ellátó személy ellen követi el.
Hivatalos személy támogatója elleni erıszak 231. § A 229. § rendelkezései szerint büntetendı, aki az ott meghatározott cselekményt hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy ellen követi el.
Nemzetközileg védett személy elleni erıszak 232. § (1) Aki a belföldön tartózkodó nemzetközileg védett személyt bántalmazza, személyi szabadságától megfosztja, vagy személyét, illetıleg személyi szabadságát - különösen hivatalos helyisége, magánlakása vagy szállítási eszköze elleni támadással - veszélyezteti, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetésével fenyeget, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) E § alkalmazásában nemzetközileg védett személy az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó nemzetközi szerzıdés alapján diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.
VI. cím Az igazságszolgáltatás elleni bőncselekmények Hamis vád 233. § (1) Aki a) a hatóság elıtt mást bőncselekmény elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen bőncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a hamis vád alapján büntetıeljárás indul. (3) Ha a hamis vád alapján a vádlottat elítélik, a büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. 234. § Aki mást hatóság elıtt bőncselekmény elkövetésével azért vádol hamisan, mert gondatlanságból nem tud arról, hogy tényállítása valótlan vagy a bizonyíték hamis, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 235. § Aki a) mást nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy szabálysértési hatóság elıtt szabálysértés, illetıleg nyomozó hatóság, ügyész, bíróság vagy a fegyelmi jogkör gyakorlója elıtt fegyelmi vétség elkövetésével hamisan vádol, b) más ellen szabálysértésre vagy fegyelmi vétségre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz az a) pontban megjelölt hatóság tudomására,
77
vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 236. § (1) Ha a hamis vád folytán eljárás (alapügy) indult, ennek befejezéséig hamis vád miatt büntetıeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis vád elévülése az alapügy befejezésének napján kezdıdik. (2) Korlátlanul enyhíthetı, különös méltánylást érdemlı esetben mellızhetı is a hamis vád elkövetıjének a büntetése, ha a vád hamisságát az alapügy befejezése elıtt az eljáró hatóságnak feltárja.
Hatóság félrevezetése 237. § Aki hatóságnál büntetıeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyrıl tudja, hogy valótlan amennyiben a 233. § esete nem forog fenn - vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Hamis tanúzás 238. § (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság elıtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki a) mint szakértı hamis szakvéleményt vagy mint szaktanácsadó hamis felvilágosítást ad, b) mint tolmács vagy fordító hamisan fordít, c) a 233. § (1) bekezdésének b) pontja esetén kívül büntetı- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. (3) A (2) bekezdés c) pontja alapján nem büntethetı a büntetıügy terheltje. (4) A büntetıügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés. Ha a hamis tanúzás olyan bőncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. (5) A polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás büntetése bőntett miatt három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentıs egyéb érdek, öt évig terjedı szabadságvesztés. (6) Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 239. § Aki a hamis tanúzást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági avagy egyéb hatósági eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 240. § Hamis tanúzás miatt mindaddig, amíg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették (alapügy) nem fejezıdik be, büntetıeljárás csak az alapügyben eljáró hatóság feljelentése alapján indítható. Az ilyen feljelentés esetét kivéve a hamis tanúzás elévülése az alapügy befejezésének napján kezdıdik. 241. § (1) Nem büntethetı hamis tanúzásért a) aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bőncselekmény elkövetésével vádolná, b) aki a vallomástételt egyéb okból megtagadhatja, de erre kihallgatása elıtt nem figyelmeztették, vagy akinek a kihallgatása a törvénynél fogva kizárt. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthetı, különös méltánylást érdemlı esetben mellızhetı is azzal szemben, aki az alapügy jogerıs befejezése elıtt az eljáró hatóságnak az általa szolgáltatott bizonyítási eszköz hamis voltát bejelenti.
Hamis tanúzásra felhívás 242. § (1) Aki mást büntetıügyben hamis tanúzásra rábírni törekszik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel, aki pedig ezt polgári ügyben követi el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a hamis tanúzásra felhívást fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatóság elıtt folyamatban levı ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Hatósági eljárás akadályozása
78
242/A. § (1) Aki mást erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy bírósági vagy egyéb hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, a hatósági eljárás akadályozását követi el. (2) Ha a hatósági eljárás akadályozását büntetıügyben követik el, a büntetés bőntett miatt öt évig, ha pedig olyan büntetıügyben követik el, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı bőncselekmény miatt folyik, két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. (3) Ha a hatósági eljárás akadályozását polgári ügyben, fegyelmi, szabálysértési, választottbírósági, avagy egyéb hatósági ügyben követik el, a büntetés három évig, ha pedig az ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentıs egyéb érdek, öt évig terjedı szabadságvesztés.
Igazságszolgáltatással összefüggı titoksértés 242/B. § (1) Aki a büntetıeljárásban hatósági tanúként a tudomására jutott tényt, adatot vagy körülményt az arra jogosult felmentése nélkül felfedi, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a büntetıeljárás során a bíróság zárt tárgyalásán elhangzottakat az arra jogosult engedélye nélkül felfedi.
Mentı körülmény elhallgatása 243. § (1) Aki olyan tényt, amelytıl a büntetıeljárás alá vont személy felmentése függhet, vele, védıjével vagy a hatósággal nem közöl, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı az (1) bekezdés alapján a) aki a tény közlésével önmagát vagy hozzátartozóját bőncselekmény elkövetésével vádolná, b) akinek tanúkénti kihallgatása a törvénynél fogva kizárt.
Bőnpártolás 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bőncselekmény elkövetıjével az elkövetés elıtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövetı a hatóság üldözése elıl meneküljön, b) a büntetıeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közremőködik a bőncselekménybıl származó elıny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, aki a bőnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőnpártolást a) az alkotmányos rend erıszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, lázadással, rombolással, hazaárulással, hőtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítésével vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetı katonai bőncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethetı, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bőnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. (5) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bőnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelıen kell alkalmazni.
Fogolyszökés 245. § (1) Aki a büntetıeljárás alatt vagy a szabadságvesztés végrehajtása során a hatóság ırizetébıl megszökik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével abból a célból nem tér vissza, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát.
Fogolyzendülés
79
246. § (1) Az a fogoly, aki fogolytársaival együtt a büntetésvégrehajtás rendjét súlyosan veszélyeztetı, nyílt ellenszegülésben részt vesz, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı a fogolyzendülés a) kezdeményezıje, szervezıje vagy vezetıje, b) azon résztvevıje, aki a fogolyzendüléssel szemben fellépı személy ellen erıszakot alkalmaz. (3) Öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı a fogolyzendülés, ha a bőncselekmény különösen súlyos következményre vezet. (4) Az (1) bekezdés esetében korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki az ellenszegülést önként vagy a hatóság felszólítására abbahagyja. (5) Aki fogolyzendülésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Ügyvédi visszaélés 247. § (1) Az ügyvéd, aki azért, hogy ügyfelének jogtalan hátrányt okozzon, hivatásából folyó kötelességét megszegi, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt haszonszerzés végett követik el. (3) E § alkalmazásában ügyvéd az ügyvédjelölt és más olyan személy is, aki jogi képviseletre foglalkozásánál fogva jogosult.
Zugírászat 248. § (1) Aki jogosulatlanul, üzletszerően ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzıi tevékenységet végez, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a zugírászatot ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzıi tevékenységre jogosultság színlelésével követik el.
Zártörés 249. § (1) Aki a hatósági eljárás során elrendelt lefoglalásnál, zárlatnál vagy zár alá vételnél alkalmazott pecsétet eltávolítja vagy megsérti, avagy a lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolog megırzésére szolgáló, lezárt helyiséget felnyitja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Aki a hatósági eljárás során lefoglalt, zárolt vagy zár alá vett dolgot a végrehajtás alól elvonja, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) A (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje nem büntethetı, ha a vádirat benyújtásáig a dolgot - állagának sérelme nélkül - az eljáró hatóságnak visszaszolgáltatja.
A bírósági végrehajtás akadályozása 249/A. § (1) Aki a bírósági végrehajtás során, azt követıen, hogy vele szemben a bíróság jogerısen rendbírságot szabott ki, a rendbírság kiszabására okot adó magatartást tovább folytatja, vagy a végrehajtásból eredı, jogszabályban foglalt kötelezettségének - ide nem értve a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettséget továbbra sem tesz eleget, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı az elkövetı, ha a vádirat benyújtásáig a végrehajtásból eredı, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tesz.
Nemzetközi bíróság elıtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bőncselekmény 249/B. § A 233-234. §, a 236-238. § és a 240-244. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal szemben, aki az ott meghatározott cselekményt törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerzıdéssel, továbbá az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelezı határozatával létrehozott nemzetközi büntetı bíróság, vagy az Európai Közösségek Bírósága elıtt folyamatban lévı eljárás során vagy azzal kapcsolatban követi el.
80
VII. cím A közélet tisztasága elleni bőncselekmények Vesztegetés 250. § (1) Az a hivatalos személy, aki a mőködésével kapcsolatban jogtalan elınyt kér, avagy a jogtalan elınyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetıleg a jogtalan elıny kérıjével vagy elfogadójával egyetért, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) vezetı beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtıl nyolc évig, illetıleg öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az elkövetı, ha a jogtalan elınyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetıleg ha a cselekményt bőnszövetségben vagy üzletszerően követi el. 251. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az a dolgozója, illetıleg tagja, aki a mőködésével kapcsolatban jogtalan elınyt kér, vagy a kötelességének megszegéséért az ilyen elınyt, illetve annak ígéretét elfogadja, vagy a jogtalan elıny kérıjével vagy elfogadójával egyetért, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha az elkövetı a jogtalan elınyért a kötelességét megszegi, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig, fontosabb ügyben történt kötelességszegés esetén, illetıleg ha a cselekményt bőnszövetségben vagy üzletszerően követi el, két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. 252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a mőködésével kapcsolatban jogtalan elınyt kér, avagy az ilyen elınyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan elıny kérıjével vagy elfogadójával egyetért, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az elkövetı az elınyért a kötelességét megszegi. (3) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha az elkövetı a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg, b) a bőncselekményt bőnszövetségben vagy üzletszerően követi el. 253. § (1) Aki hivatalos személy mőködésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan elınyt ad vagy ígér, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Bőntett miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı a vesztegetı, ha az elınyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, illetıleg ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bőncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenırzési kötelezettségének teljesítése a bőncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekő munkával büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el. 254. § (1) Aki költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad, vagy ígér jogtalan elınyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a jogtalan elınyt költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 255. § (1) Aki azért, hogy más a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan elınyt ad, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki azért, hogy a bírósági vagy más hatósági eljárásban a törvényes jogait ne gyakorolja, vagy a kötelezettségeit ne teljesítse, jogtalan elınyt fogad el. 255/A. § (1) Nem büntethetı a 250. § (1)-(2) bekezdésében, a 251. § (1) bekezdésében, a 252. § (1) bekezdésében és a 255. § (2) bekezdésében meghatározott bőncselekmény elkövetıje, ha a cselekményt, mielıtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni elınyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja.
81
(2) Nem büntethetı a 253. §-ban, 254. §-ban és 255. § (1) bekezdésében meghatározott bőncselekmény elkövetıje, ha a cselekményt, mielıtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Vesztegetés feljelentésének elmulasztása 255/B. § (1) Az a hivatalos személy, aki e minıségében hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést (Btk. 250-255. §) követtek el, és errıl a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés alapján az elkövetı hozzátartozója nem büntethetı.
Befolyással üzérkedés 256. § (1) Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan elınyt kér vagy elfogad, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az elkövetı a) azt állítja, vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget, b) hivatalos személynek adja ki magát, c) a bőncselekményt üzletszerően követi el. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt a) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, b) gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójával, illetve tagjával kapcsolatban követi el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott bőncselekményt üzletszerően követi el, bőntett miatt, az ott tett megkülönböztetéshez képest három évig, illetıleg egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Közérdekő bejelentı üldözése 257. § Aki közérdekő bejelentés miatt a bejelentıvel szemben hátrányos intézkedést tesz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Elkobzás 258. §
Értelmezı rendelkezés 258/A. § E cím alkalmazásában 1. 2. kötelességszegés a kötelességnek elıny adásához kötött teljesítése is.
VIII. Cím A nemzetközi közélet tisztasági elleni bőncselekmények Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban 258/B. § (1) Aki külföldi hivatalos személy mőködésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan elınyt ad vagy ígér, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı a vesztegetı, ha a jogtalan elınyt azért adja vagy ígéri, hogy a külföldi hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen.
82
(3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bőncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenırzési kötelezettségének teljesítése a bőncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekő munkával büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el. 258/C. § (1) Aki külföldi gazdálkodó szervezet dolgozójának, illetve tagjának, vagy reá tekintettel másnak azért ad vagy ígér jogtalan elınyt, hogy a kötelességét megszegje, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a jogtalan elınyt külföldi gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának, illetve tagjának adják vagy ígérik. 258/D. § (1) Az a külföldi hivatalos személy, aki a mőködésével kapcsolatban jogtalan elınyt kér, avagy az ilyen elınyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetıleg a jogtalan elıny kérıjével vagy elfogadójával egyetért, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az elkövetı, ha az elınyért a hivatali kötelességét megszegi, a hatáskörét túllépi, vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetıleg ha a cselekményt bőnszövetségben vagy üzletszerően követi el.
Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban 258/E. § Aki arra hivatkozással, hogy külföldi hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére jogtalan elınyt kér vagy elfogad, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Értelmezı rendelkezés 258/F. § E cím alkalmazásában 1. 2. külföldi gazdálkodó szervezet az a szervezet, amely a személyes joga szerint jogi személyiséggel rendelkezik, és az adott szervezeti formában gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
XVI. fejezet A közrend elleni bőncselekmények I. cím A közbiztonság elleni bőncselekmények Közveszélyokozás 259. § (1) Aki árvíz okozásával, robbanó, sugárzó avagy más anyag, energia vagy tőz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elı, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) bőnszövetségben, b) különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a közveszélyokozás egy vagy több ember halálát idézi elı. (4) Aki a közveszélyokozást gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány esetén öt évig, egy vagy több ember halála esetén két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki közveszélyokozásra irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki a közveszélyt, mielıtt abból káros következmény származott volna, önként megszünteti.
83
Közérdekő üzem mőködésének megzavarása 260. § (1) Aki közérdekő üzem mőködését berendezésének, vezetékének megrongálásával, vagy más módon jelentıs mértékben megzavarja, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt bőnszövetségben, öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozva követik el. (3) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig, különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrány okozása esetén öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) E § alkalmazásában közérdekő üzem a közmő, a közforgalmú tömegközlekedési üzem, a távközlési üzem, valamint a hadianyagot, energiát, vagy üzemi felhasználásra szánt alapanyagot termelı üzem.
Terrorcselekmény 261. § (1) Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetıleg nemzetközi szervezet mőködését megzavarja, a (9) bekezdésben meghatározott személy elleni erıszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bőncselekményt követ el, bőntett miatt tíz évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki az a) pontban meghatározott célból jelentıs anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétıl teszi függıvé. (3) Korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki a) az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt abbahagyja, mielıtt abból súlyos következmény származott volna, és b) aki tevékenységét a hatóság elıtt felfedi, ha ezzel közremőködik a bőncselekmény következményeinek megakadályozásában vagy enyhítésében, további elkövetık felderítésében, illetve további bőncselekmények megakadályozásában. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bőntett elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elısegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy győjt, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki a (4) bekezdésben meghatározott cselekményeket az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bőntettnek terrorista csoportban történı elkövetése érdekében valósítja meg, illetıleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) A (4) vagy az (5) bekezdésben meghatározott bőncselekmény miatt nem büntethetı, aki a cselekményt, mielıtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. (7) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetésével fenyeget, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (8) Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy terrorcselekmény elkövetése készül, és errıl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (9) E § alkalmazásában a) személy elleni erıszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bőncselekmény az emberölés [166. § (1) és (2) bek.], a testi sértés [170. § (1)-(5) bek.], a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés [171. § (3) bek.], a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás (175/A. §), a közlekedés biztonsága elleni bőncselekmény [184. § (1) és (2) bek.], a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése [185. § (1) és (2) bek.], a hivatalos személy elleni erıszak (229. §), a közfeladatot ellátó személy elleni erıszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erıszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erıszak (232. §), a közveszélyokozás [259. § (1)-(3) bek.], a közérdekő üzem mőködésének megzavarása [260. § (1) és (2) bek.], a légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése (262. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), a lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaélés [263/A. § (1)-(3) bek.], a haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel visszaélés [263/B. § (1)-(3) bek.], a radioaktív anyaggal visszaélés [264. § (1)-(3) bek.],
84
a nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel visszaélés [264/C. § (1)-(3) bek.], a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőncselekmény (300/C. §), a rablás (321. §) és a rongálás (324. §), b) terrorista csoport: három vagy több személybıl álló, hosszabb idıre szervezett, összehangoltan mőködı csoport, amelynek célja az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bőncselekmények elkövetése.
Nemzetközi gazdasági tilalom megszegése 261/A. § (1) Aki a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerzıdés 60. cikke alapján elfogadott rendeletekben, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletekben vagy határozatokban, valamint az Európai Uniót létrehozó szerzıdés 15. cikke alapján elfogadott tanácsi közös álláspontokban elrendelt a) a pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erıforrások zárolására vonatkozó kötelezettségét, b) gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalmat, c) behozatali vagy kiviteli tilalmat megszegi, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését a) erıszakkal, b) hivatalos személyként követik el. (3) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a nemzetközi gazdasági tilalom megszegését a) lıfegyver, lıszer, robbanóanyag, robbantószer vagy ezek felhasználására szolgáló készülék, vagy egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben, b) fegyveresen követik el. (4) Aki nemzetközi gazdasági tilalom megszegésére irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy nemzetközi gazdasági tilalom megszegése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bőncselekményt követtek el, és errıl a hatóságnak, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A feljelentés elmulasztásáért az elkövetı hozzátartozója nem büntethetı. (6) E § alkalmazásában - ha a nemzetközi jogi kötelezettség alapján a kötelezettséget, illetve tilalmat kihirdetı jogszabály eltérıen nem rendelkezik a) pénzeszközön, egyéb vagyoni értéken és gazdasági erıforráson a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekrıl szóló, 2001. december 27i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, b) pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek vagy gazdasági erıforrások zárolásán a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekrıl szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 2. pontjában meghatározottakat, c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tilalmon az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelmérıl szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet II. mellékletében meghatározott árukra vonatkozó behozatali vagy kiviteli tilalmat kell érteni.
Légijármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése 262. § (1) Aki légijármő, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő ellenırzését erıszakkal, fenyegetéssel, avagy másnak öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével a jármő ellenırzését magához ragadja, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bőncselekmény egy vagy több ember halálát okozza. (3) Aki légijármő, illetve vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítésére irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki a bőncselekményt abbahagyja, mielıtt abból súlyos következmény származott volna.
85
Visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel 263. § (1) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy a tartásukra nem jogosult személynek átad, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki robbanóanyagot, robbantószert vagy ezek felhasználására szolgáló készüléket engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtıl tíz évig, a (2) bekezdés esetén öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) üzletszerően, b) bőnszövetségben követik el. (4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés lıfegyverrel vagy lıszerrel 263/A. § (1) Aki a) lıfegyvert vagy lıszert engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, b) a lıfegyver vagy lıszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi, c) engedéllyel tartott lıfegyverét, lıszerét engedéllyel nem rendelkezınek átadja, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki lıfegyvert vagy lıszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtıl tíz évig, a (2) bekezdés esetén öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) üzletszerően, b) bőnszövetségben követik el. (4) Aki a) az engedéllyel tartott kézilıfegyveréhez, vadászlıfegyveréhez vagy sportlıfegyveréhez tartozó, csekély mennyiségő lıszert engedéllyel nem rendelkezınek átadja, b) vadászlıfegyverhez vagy sportlıfegyverhez tartozó, csekély mennyiségő lıszert engedély nélkül megszerez vagy tart, c) az engedéllyel tartott kézilıfegyverét, vadászlıfegyverét vagy sportlıfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lıszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel 263/B. § (1) Aki a) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve haditechnikai terméket elıállít, vagy haditechnikai szolgáltatást nyújt, b) olyan haditechnikai terméket, amelynek forgalmát jogszabály tiltja, elıállít, megszerez, felhasznál, tart vagy átad, illetve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, c) engedély vagy Nemzetközi Importigazolás, vagy ezeket helyettesítı okmányok nélkül, illetve az engedély vagy a Nemzetközi Importigazolás kereteit túllépve haditechnikai terméket vagy kettıs felhasználású terméket külkereskedelmi forgalomba hoz, ideértve annak az Európai Közösség vámterületén belüli átadását, illetıleg külföldre haditechnikai szolgáltatást nyújt, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a) vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyver vagy más nukleáris robbanóanyag, valamint ezeket célba juttatni képes rakétatechnikai eszköz kifejlesztésével, gyártásával, kereskedelmével, karbantartásával, észlelésével, azonosításával vagy elterjesztésével kapcsolatban mőszaki segítséget nyújt, valamint
86
b) az a) pontban foglaltaktól eltérı, más katonai felhasználással kapcsolatban nyújt mőszaki segítséget olyan országra vonatkozóan, amely a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján a Magyar Köztársaságra nézve kötelezı fegyverkiviteli korlátozás alá tartozik. (3) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt a) üzletszerően, b) bőnszövetségben követik el. (4) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) E § alkalmazásában a) az Európai Közösség vámterületén a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet 3. cikkében meghatározott területet, b) kettıs felhasználású terméken a kettıs felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó közösségi ellenırzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontjában meghatározott terméket kell érteni.
Bőnszervezetben részvétel 263/C. § (1) Aki bőntettnek bőnszervezetben történı elkövetésére felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elısegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı feltételeket biztosítja, illetıleg a bőnszervezet tevékenységét egyéb módon támogatja, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Bőnszervezetben részvétel miatt nem büntethetı, aki a cselekményt, mielıtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja.
Visszaélés radioaktív anyaggal 264. § (1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul elıállít, megszerez, tart, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz vagy más módon felhasznál, tartására nem jogosult személynek átad, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki radioaktív anyagot a jogszabályban elıírt kötelezettség megszegésével állít elı, tárol, szállít vagy helyez el. (3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt bőnszövetségben követi el, két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Aki radioaktív anyaggal való visszaélésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével 264/A. § (1) Aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytıl eltérıen nukleáris létesítményt üzemeltet, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt bőnszövetségben követi el, két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki nukleáris létesítmény üzemeltetésével való visszaélésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés atomenergia alkalmazásával 264/B. § (1) Aki az atomenergia felhasználásához a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos és jogszabályban elıírt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
87
Visszaélés nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel 264/C. § (1) Aki nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyvert kifejleszt, gyárt, megszerez, felhasznál, tart, vagy ilyen fegyvert annak tartására nem jogosult személynek átad, az ország területére behoz, onnan kivisz, azon átszállít, vagy azzal kereskedik, bőntettet követ el, és öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki jogszabályban meghatározott engedély nélkül vagy az engedélytıl eltérıen nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyver elıállítására alkalmas létesítményt épít, üzemeltet, létezı létesítményt ilyen fegyver gyártása céljára átalakít, illetıleg ilyen létesítmény üzemeltetéséhez a jogszabály által meghatározott engedély megszerzése érdekében a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti. (3) Aki az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt a) bőnszövetségben, b) követi el, tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki a (2) bekezdésben írt cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyvernek kell tekinteni a 160/A. § (3) bekezdésében felsorolt jogszabályokban meghatározott fegyvereket. (6) (7) Aki nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel való visszaélésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Visszaélés méreggel 265. § Aki mérget jogosulatlanul készít, tart vagy forgalomba hoz, valamint aki a mérgek visszaélésszerő felhasználásának megakadályozására avagy más személyek veszélyeztetésének kizárására elıírt intézkedések megtételét elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése 266. § (1) Aki a) veszélyes ebet tenyészt, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart, b) veszélyes ebet jogszabály megszegésével elidegenít, vagy megszerez, c) a veszélyes eb ivartalanítására vonatkozó jogszabályban elıírt kötelezettségét megszegi, d) a veszélyes eb tartására vonatkozó jogszabályban elıírt biztonsági elıírást megszegi, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki veszélyes ebet ırzı-védı feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában veszélyes eb a törvényben, törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben, valamint hatósági határozatban veszélyes ebbé nyilvánított eb.
Tiltott állatviadal szervezése 266/A. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Állatkínzás 266/B. § (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlısállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot előzi, elhagyja vagy kiteszi,
88
vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetıleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.
Tiltott szerencsejáték szervezése 267. § Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
II. cím A köznyugalom elleni bőncselekmények Törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás 268. § Aki nagy nyilvánosság elıtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon törvény vagy más jogszabály, avagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Közösség elleni izgatás 269. § Aki nagy nyilvánosság elıtt a) a magyar nemzet, b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen győlöletre uszít, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Nemzeti jelkép megsértése 269/A. § Aki nagy nyilvánosság elıtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértı vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Önkényuralmi jelképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság elıtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztı, oktatási, tudományos, mővészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeirıl szóló tájékoztatás céljából követi el. (3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévı hivatalos jelképeire nem vonatkoznak. (4)
Rémhírterjesztés 270. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság elıtt olyan valótlan tényt - vagy való tényt oly módon elferdítve - állít vagy híresztel, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
89
Közveszéllyel fenyegetés 270/A. § (1) Aki más elıtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben írt bőncselekményt radioaktív anyaggal fenyegetve követik el. (3) A büntetés az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.
Garázdaság 271. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erıszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a garázdaságot a) csoportosan, b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Rendbontás 271/A. § (1) Aki a nyilvános rendezvény rendezıjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erıszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. (3) Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. (4) E § alkalmazásában nyilvános rendezvény: a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll.
Közszemérem megsértése 272. § Aki a szexuális áruk forgalmazásával kapcsolatos elıírásokat súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Önbíráskodás 273. § (1) Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erıszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.
Elkobzás 273/A. §
III. cím A közbizalom elleni bőncselekmények Közokirat-hamisítás 90
274. § (1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetıleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közremőködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszőnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendı. 275. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba, bőntettet követ el és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bőnüldözési feladatot ellátó hatóságának a külön törvény alapján a Magyar Köztársaság területén eljáró tagjára is megfelelıen kell alkalmazni.
Magánokirat-hamisítás 276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszőnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Visszaélés okirattal 277. § (1) Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, vétséget követ el és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt magánokiratra azért követi el, hogy jogtalan elınyt szerezzen vagy jogtalan hátrányt okozzon, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Egyedi azonosító jel meghamisítása 277/A. § (1) Aki a) egyedi azonosító jelet eltávolít, vagy egyéb módon meghamisít, b) olyan dolgot szerez meg, vagy használ fel, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, illetıleg amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt a) üzletszerően, b) bőnszövetségben követik el. (3)
Hamis statisztikai adatszolgáltatás 278. § Aki a valóságnak meg nem felelı statisztikai adatot szolgáltat, avagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a valóságnak meg nem felelı felvilágosítást ad, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
IV. cím A közegészség elleni bőncselekmények
91
Visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel 279. § (1) Aki forgalomba hozatal céljából olyan közfogyasztási cikket készít vagy tart, amely az egészségre ártalmas, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Aki ártalmas közfogyasztási cikket forgalomba hoz, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanul követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Környezetkárosítás 280. § (1) Aki a földet, a levegıt, a vizet, az élıvilágot, valamint azok összetevıit jelentıs mértékő szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bőntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki személyes használatra szolgáló mennyiséget meghaladó, ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, c) pontja esetén három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés elsı és második fordulata esetén az elkövetı nem büntethetı, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthetı, ha az elsı fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja. (5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegı, a víz, az élıvilág, valamint azok összetevıi jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.
Természetkárosítás 281. § (1) Aki a) fokozottan védett élı szervezet egyedét, b) védett élı szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élı szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élı állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrıl szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élı szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a) az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegırzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentıségő természetmegırzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy b) védett 1. természeti területet, 2. barlangot, 3. élı szervezetek életközösségét, vagy azok élıhelyét jogellenesen jelentıs mértékben megváltoztatja. (3) A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élı szervezet egyedeinek olyan mértékő pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élı szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a
92
fokozottan védett élı szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élı szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztetı pusztulását okozza, b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegırzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentıségő természetmegırzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élı szervezetek életközössége vagy azok élıhelye jelentıs károsodását vagy megsemmisülését okozza. (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (5) E § alkalmazásában élı szervezet egyede: a) az élı szervezet egyedének valamennyi fejlıdési szakasza, alakja, állapota, b) az élı szervezetek keresztezéseként és keresztezıdéseként létrejött egyed, c) az élı szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élılényt, valamint annak, vagy az élı szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikébıl készült, illetve ezek valamelyikébıl származó összetevıt tartalmaz.
A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése 281/A. § (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el. (3) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (4) E § alkalmazásában a) hulladék: mindaz, amit a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hulladéknak minısít, amennyiben alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegı, vagy azok összetevıi, illetve élı szervezet egyedének veszélyeztetésére, b) hulladékkezelési tevékenység: a hulladéknak a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott győjtése, begyőjtése, szállítása - ideértve az országba történı behozatalt, kivitelt, valamint az ország területén történı átvitelt -, elıkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.
Visszaélés kábítószerrel 282. § (1) Aki kábítószert termeszt, elıállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés a) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt üzletszerően vagy bőnszövetségben, illetıleg kábítószerfüggı személy felhasználásával, b) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt jelentıs mennyiségő kábítószerre követik el. (3) Aki a) az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetésére irányuló elıkészületet követ el, b) kábítószer elıállításához szükséges anyagot, berendezést vagy felszerelést készít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Az (1)-(3) bekezdés szerint büntetendı, aki az ott meghatározott bőncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (5) Ha a bőncselekményt csekély mennyiségő kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés a) pontja esetén bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés.
93
282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) bőnszövetségben, illetıleg kábítószerfüggı személy felhasználásával, b) hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minıséget felhasználva, c) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a büntetés-végrehajtási szervezet létesítményében követik el. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bőncselekményt jelentıs mennyiségő kábítószerre követik el. (4) Aki a) az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig, b) a (3) bekezdésben meghatározott bőncselekményre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendı, aki az ott meghatározott bőncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (6) Ha a bőncselekményt csekély mennyiségő kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés esetén bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés. 282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, elıállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával kábítószert forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, b) ha az elkövetı oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közmővelıdési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetıleg annak közvetlen környezetében kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, c) az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt bőnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bőncselekményt jelentıs mennyiségő kábítószerre, b) a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott bőncselekményt bőnszövetségben, illetve hivatalos vagy közfeladatot ellátó személyként, e minıséget felhasználva követik el. (4) Aki az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetésére irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (5) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek kábítószernek nem minısülı kábító hatású anyag, illetıleg szer kóros élvezetéhez segítséget nyújt, vagy ilyen személyt erre rábírni törekszik, bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendı, aki az ott meghatározott bőncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat. (7) Ha a bőncselekményt csekély mennyiségő kábítószerre követik el, a büntetés a) az (1) bekezdés esetén vétség miatt két évig, b) a (2) bekezdés, illetve a (3) bekezdés b) pontja esetén bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés. 282/C. § (1) Az a kábítószerfüggı személy, aki kábítószert termeszt, elıállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az a kábítószerfüggı személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) A büntetés bőntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt üzletszerően vagy bőnszövetségben követik el. (4) A büntetés bőntett miatt az (1) bekezdés esetén öt évig, a (2) bekezdés esetén két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt jelentıs mennyiségő kábítószerre követik el. (5) Ha a bőncselekményt a kábítószerfüggı személy csekély mennyiségre követi el, a büntetés vétség miatt a) az (1) vagy a (2) bekezdés esetén egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, b) a (3) bekezdés esetén két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés. 283. § (1) Nem büntethetı kábítószerrel visszaélés miatt,
94
a) aki csekély mennyiségő kábítószert saját használatra termeszt, elıállít, megszerez vagy tart [282. § (5) bek. a) pont], b)-d) e) az a kábítószerfüggı személy, aki 1. jelentıs mennyiséget el nem érı mennyiségő kábítószert saját használatára termeszt, elıállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. § (1) bek. és (5) bek. a) pont], 2. f) az a kábítószerfüggı személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bőncselekménnyel összefüggésben kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendı - más bőncselekményt követ el, feltéve, ha az elsı fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószerfüggıséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelı más ellátásban részesült, vagy megelızıfelvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2)
Visszaélés kábítószer elıállításához használt anyaggal 283/A. § (1) Aki nemzetközi szerzıdés végrehajtására kiadott jogszabályban a kábítószer tiltott elıállításához használt vegyi anyagként meghatározott anyagot elıállít, megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz, azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, úgyszintén, aki jogszabályi elıírás megszegésével ilyen anyagot átad, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı, aki - mielıtt a kábítószer készítését elısegítı tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság elıtt felfedi, az elıállított, megszerzett, tartott vagy az ország területére behozott dolgokat a hatóságnak átadja, illetıleg a más részére átadott, valamint a felhasznált, forgalomba vagy kereskedelembe hozott, az ország területén átvitt, vagy az országból kivitt anyag tekintetében lehetıvé teszi a kábítószer készítésének elısegítésében részt vevı más személy kilétének megállapítását.
Visszaélés teljesítményfokozó szerrel vagy módszerrel 283/B. §
Járványügyi szabályszegés 284. § (1) Aki a zárlati kötelezettség alá tartozó fertızı betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, járványügyi felügyelet vagy ellenırzés szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Aki járvány idején az elrendelt elkülönítés, járványügyi felügyelet vagy ellenırzés szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) Aki a fertızı állatbetegségek vagy a növényeket pusztító veszélyes kártevık be- és kihurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt zárlat, egyéb korlátozás vagy felügyelet szabályait megszegi, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Kuruzslás 285. § (1) Aki jogosulatlanul, ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet fejt ki, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el. (3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az, akinek hazai egyetemen szerzett vagy külföldi egyetemen szerzett és honosított (egyenértékőségi záradékkal ellátott) orvosi oklevele van, illetıleg az a külföldi állampolgár, aki az egészségügyért felelıs miniszter engedélye alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet, feltéve mindegyik esetben, hogy nem áll az orvosi tevékenységtıl eltiltás hatálya alatt.
Elkobzás
95
286. § Robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (263. §), lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaélés (263/A. §), haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel visszaélés (263/B. §), radioaktív anyaggal (264. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével (264/A. §), nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel (264/C. §), méreggel való visszaélés (265. §), veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (266. §), tiltott állatviadal szervezése (266/A. §), állatkínzás (266/B. §), ártalmas közfogyasztási cikkel (279. §) vagy kábítószerrel visszaélés (282-283. §) és visszaélés kábítószer elıállításához használt anyaggal (283/A. §) esetén a 77/A. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
Értelmezı rendelkezés 286/A. § (1) A 280. § és a 281/A. § alkalmazásában földön, levegın, vízen, élıvilágon, valamint ezek összetevıin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni. (2) A 282-283. § alkalmazásában kábítószeren a) az 1988. évi 17. törvényerejő rendelettel kihirdetett, az Egységes Kábítószer Egyezmény módosításáról és kiegészítésérıl szóló, Genfben, 1972. március 25-én kelt Jegyzıkönyvvel módosított és kiegészített, az 1965. évi 4. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a New Yorkban, 1961. március 30-án kelt Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott anyagokat, b) az 1979. évi 25. törvényerejő rendelettel kihirdetett, a pszichotróp anyagokról szóló, Bécsben, az 1971. évi február hó 21. napján aláírt egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében meghatározott veszélyes pszichotróp anyagokat, valamint c) az emberi felhasználásra kerülı gyógyszerekrıl szóló törvény mellékletében meghatározott pszichotróp anyagokat kell érteni. (3) A 283/A. § alkalmazásában kábítószer tiltott elıállításához használt vegyi anyagon az 1998. évi L. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-án, Bécsben kelt Egyezmény 12. Cikkének végrehajtására kiadott, a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott elıállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhetı egyes tevékenységek szabályozásáról szóló jogszabály 1. számú mellékletének 1. kategóriájában meghatározott anyagot kell érteni.
XVII. fejezet A gazdasági bőncselekmények I. cím Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértı bőncselekmények Haditechnikai eszközök és szolgáltatások, illetıleg kettıs felhasználású termékek és technológiák forgalmára vonatkozó kötelezettség megszegése 287. §
Jogosulatlan gazdasági elıny megszerzése 288. § (1) Aki a) a központi költségvetésbıl, a helyi önkormányzati költségvetésbıl vagy az elkülönített állami pénzalapokból jogszabály alapján, b) külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által céljelleggel nyújtott pénzügyi támogatást vagy más gazdasági elınyt úgy szerez meg, hogy evégett valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, avagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a céljelleggel nyújtott támogatást a jogcímétıl eltérıen használ fel, és az ebbıl eredı visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgyszintén az, aki a pénzügyi támogatás
96
felhasználásával kapcsolatban elıírt elszámolási vagy számadási kötelezettség teljesítésekor valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, illetıleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel.
Értelmezı rendelkezés 288/A. § A 288. § alkalmazásában a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet által nyújtott támogatáson magyar közigazgatási szerv vagy pénzügyi intézmény által, a külföldi állam vagy a nemzetközi szervezet nevében kezelt támogatást is érteni kell. A 288. § nem alkalmazható, ha a bőncselekményt az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, illetıleg az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történı befizetésekkel kapcsolatban követik el.
A számvitel rendjének megsértése 289. § (1) Aki a számvitelrıl szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban elıírt a) beszámoló készítési, könyvvezetési, könyvvizsgálati kötelezettségét megszegi, b) bizonylati rendet megsérti, és ezzel a vagyoni helyzetének áttekintését, illetıleg ellenırzését megnehezíti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelrıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenırzését megnehezíti. (3) Aki a felszámolás elrendelését követıen a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben elıírt beszámoló-készítési, könyvvezetési vagy egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel a felszámolási eljárás eredményes lefolytatását részben vagy egészben meghiúsítja, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (4) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény a) az adott üzleti évet érintıen a számvitelrıl szóló törvény szerinti megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elı, vagy b) az adott üzleti évet érintıen a vagyoni helyzet áttekintését, illetıleg ellenırzését meghiúsítja. (5) A büntetés bőntett miatt az (1) bekezdés esetén három évig, a (4) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a cselekményt pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár körében követik el. (6) A büntetés vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt gondatlanságból követik el.
Csıdbőncselekmény 290. § (1) Aki a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegetı helyzete esetén a) a tartozása fedezetéül szolgáló vagyon elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, b) színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, c) az ésszerő gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon veszteséges üzletbe kezdéssel, illetve annak továbbfolytatásával, vagy d) az ésszerő gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel hitelezıjének vagy hitelezıinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válását vagy annak látszatát az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével idézi elı, és ezzel hitelezıjének vagy hitelezıinek kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége esetén hitelezıjének vagy hitelezıinek kielégítését az (1) bekezdésben írt magatartások valamelyikével részben vagy egészben meghiúsítja. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott cselekmény a gazdasági életben súlyos következményekkel jár.
97
(5) Aki a felszámolás elrendelését követıen valamely hitelezıjét a csıdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott kielégítési sorrend megsértésével elınyben részesíti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott cselekmény akkor büntethetı, ha a csıdeljárást megindították, vagy a felszámolást elrendelték, illetve a felszámolási eljárás megindítása törvény kötelezı rendelkezése ellenére nem történt meg.
Értelmezı rendelkezés 291. § (1) A 290. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott bőncselekményt tettesként az követheti el, aki a gazdálkodó szervezet (adós) vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult. (2) Az (1) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a vagyonnal történı rendelkezés alapjául szolgáló jogügylet érvénytelen. 291/A. §
Rossz minıségő termék forgalomba hozatala 292. § (1) Aki rossz minıségő terméket jó minıségő termékként értékesít, használatba ad, illetve forgalomba hoz, vagy ezek iránt intézkedik, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott rossz minıségő termék forgalomba hozatalára irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 293. § Aki a termék minıségének megállapítására vonatkozó szabályokat megszegi, és ezzel lehetıvé teszi, hogy a terméket a valóságosnál jobb minıségőként értékesítsenek, adjanak használatba, illetıleg hozzanak forgalomba, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. 294. § (1) A kötelezıen alkalmazandó nemzeti szabvány hatálya alá tartozó termék akkor rossz minıségő, ha a szabványban meghatározott legalacsonyabb minıségi követelményeknek sem felel meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül rossz minıségő az olyan termék, amely rendeltetésszerően nem használható, vagy használhatósága jelentıs mértékben csökkent.
Minıség hamis tanúsítása 295. § (1) Aki minıséget tanúsító okiratban jelentıs mennyiségő vagy értékő termék minıségérıl valótlan adatot tanúsít, bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a cselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Áru hamis megjelölése 296. § Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsıvel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elı, amelyrıl a versenytárs, illetıleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkezı áruja ismerhetı fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetıleg forgalomba hoz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
A fogyasztó megtévesztése 296/A. § (1) Aki az áru kelendıségének felkeltése érdekében nagy nyilvánosság elıtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minısül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi elıírásoknak, a nemzeti szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérı feltételek megvalósítását igényli.
98
(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minısül az áru vásárlásához ígért nyerési lehetıség vagy más elınyös következmény is.
Versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban 296/B. § (1) Aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörő pályázat eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetıleg egyéb szerzıdési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a közbeszerzési eljárás, illetve a koncesszióköteles tevékenységre vonatkozóan kiírt nyílt vagy zártkörő pályázat eredményének befolyásolása érdekében a vállalkozások társadalmi szervezete, a köztestület, az egyesülés és más hasonló szervezet olyan döntésének a meghozatalában vesz részt, amely a versenyt korlátozza. (3) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott cselekményt jelentıs értéket meg nem haladó közbeszerzési értékre követik el. (4) Nem büntethetı az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje, ha a cselekményt, mielıtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.
Tartozás fedezetének elvonása 297. § (1) Aki a gazdasági tevékenységbıl származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyont elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az elkövetı nem büntethetı, ha a tartozást a vádirat benyújtásáig kiegyenlítik.
Hitelezési csalás 297/A. § Aki gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtásának, megszüntetésének vagy a hitelfeltételek megváltoztatásának kedvezı elbírálása érdekében valótlan tartalmú okiratot használ fel, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység 298. § Aki engedélyhez kötött külkereskedelmi tevékenységet engedély nélkül fejt ki, vagy árut a kiviteléhez, behozatalához szükséges engedély nélkül exportál vagy importál bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Gazdálkodó szervezet vezetı állású személyének visszaélése 298/A. § A gazdálkodó szervezet vezetı állású személye, aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetérıl vagy vezetı állású személyérıl e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközrıl valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Saját tıke csorbítása 298/B. § A jogi személyiséggel rendelkezı gazdálkodó szervezet vezetı állású személye, aki a társaság saját tıkéjét részben vagy egészben jogtalanul elvonja, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Valótlan érték megjelölése
99
298/C. §
Jogosulatlan pénzügyi tevékenység 298/D. § Aki törvényben elıírt engedély nélkül a) pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítı pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási vagy kiegészítı befektetési szolgáltatási, árutızsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tıkealap-kezelési, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári, c) biztosítási, d) önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári tevékenységet végez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység 298/E. §
Jogosulatlan biztosítási tevékenység 298/F. §
Gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása 299. § (1) A gazdálkodó szervezet vezetı állású személye, aki közremőködik abban, hogy a) a gazdálkodó szervezet a székhelyén (telephelyén, fióktelepén) ne legyen fellelhetı, vagy b) közhitelő nyilvántartásba olyan személy kerüljön a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személyként bejegyzésre, akinek lakóhelye (tartózkodási helye) ismeretlen, vagy ismeretlennek minısül, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki közhitelő nyilvántartásba bejegyzendı, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó adat, jog vagy tény bejelentését, illetve ilyen adat, jog vagy tény változásának bejelentését elmulasztja, ha a bejelentési kötelezettségét jogszabály írja elı, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Bennfentes kereskedelem 299/A. § (1) Aki bennfentes információ felhasználásával pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet köt, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a) a birtokában lévı bennfentes információra tekintettel, mást bíz meg azzal, hogy a bennfentes információval érintett pénzügyi eszközre vonatkozó ügyletet kössön, b) elınyszerzés végett bennfentes információt arra illetéktelen személynek ad át.
Tıkebefektetési csalás 299/B. § Aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetérıl vagy vezetı állású személyérıl e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközrıl valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével másokat tıkebefektetésre vagy a befektetés emelésére, illetve tıkebefektetés eladására vagy a befektetés csökkentésére rábír, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Piramisjáték szervezése 299/C. § Aki mások pénzének elıre meghatározott formában történı és kockázati tényezıt is tartalmazó módon való összegyőjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerően bekapcsolódó résztvevık a láncban elıttük álló résztvevık számára közvetlenül vagy a szervezı útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
100
Gazdasági titok megsértése 300. § (1) Az a bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, biztosítási vagy pénztártitoknak minısülı adatot jogtalan elınyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetıvé tesz, úgyszintén aki jogtalan elınyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Nem büntethetı gazdasági titok megsértése miatt, aki a) a közérdekő adatok nyilvánosságára és a közérdekbıl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy b) a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszemően tett bejelentés megalapozatlan volt, c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben elıírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszemően tett bejelentés megalapozatlan volt.
Banktitok megsértése 300/A-B. §
Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőncselekmény 300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetıleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Aki a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetıleg egyéb mővelet végzésével a számítástechnikai rendszer mőködését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (3) Aki jogtalan haszonszerzés végett a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetıleg egyéb mővelet végzésével a számítástechnikai rendszer mőködését akadályozza, és ezzel kárt okoz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (4) A (3) bekezdésben meghatározott bőncselekmény büntetése a) egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény jelentıs kárt okoz, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény különösen nagy kárt okoz, c) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény különösen jelentıs kárt okoz.
Értékpapírtitok megsértése 300/D. §
Számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása 300/E. § (1) Aki a 300/C. §-ban meghatározott bőncselekmény elkövetése céljából, az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı számítástechnikai programot, jelszót, belépési kódot, vagy számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetıvé tevı adatot a) készít, b) megszerez, c) forgalomba hoz, azzal kereskedik, vagy más módon hozzáférhetıvé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
101
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a 300/C. §-ban meghatározott bőncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı, számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszerbe való belépést lehetıvé tevı adat készítésére vonatkozó gazdasági, mőszaki, szervezési ismereteit másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) Nem büntethetı az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielıtt a bőncselekmény elkövetéséhez szükséges vagy ezt megkönnyítı számítástechnikai program, jelszó, belépési kód, vagy valamely számítástechnikai rendszer egészébe vagy egy részébe való belépést lehetıvé tevı adat készítése a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság elıtt felfedi, és az elkészített dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetıvé teszi a készítésben részt vevı más személy kilétének megállapítását.
Értelmezı rendelkezések 300/F. § (1) A 298/A. §, a 299/A. § és a 299/B. § alkalmazásában pénzügyi eszköz: a) a befektetési eszköz, az egyéb tızsdei termék és bármilyen más eszköz, amelynek a forgalmazását az Európai Unió valamely tagállama szabályozott piacán engedélyezték, vagy amelyre vonatkozóan az ilyen piacon történı forgalmazásra engedélyezés iránti kérelmet nyújtottak be, b) az a befektetési eszköz, amely nincs jelen szabályozott piacon, de értéke valamely az a) pontban felsorolt pénzügyi eszköz értékétıl, illetve árfolyamától függ, c) a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír a rendszeres, illetve rendkívüli tájékoztatási kötelezettség megszőnéséig. (2) A 298/A. §, 298/B. §, 299. § és a 299/B. § alkalmazásában vezetı állású személy: a) a gazdálkodó szervezet vezetı tisztségviselıje, felügyelı bizottsági tagja, b) a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldi székhelyő európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye vezetésére kinevezett személy, c) minden olyan személy, akit a gazdálkodó szervezet alapszabálya, alapító okirata, társasági szerzıdése ilyenként határoz meg. (3) A 300/C. § és a 300/E. § alkalmazásában számítástechnikai rendszer az adatok automatikus feldolgozását, kezelését, tárolását, továbbítását biztosító berendezés vagy az egymással kapcsolatban lévı ilyen berendezések összessége.
Árdrágítás 301. § (1) Aki áruért a hatósági árnál vagy a reá nézve egyébként kötelezıen megállapított árnál magasabb árat kér, köt ki vagy fogad el, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az árdrágítást a) üzletszerően, b) bőnszövetségben, c) d) jelentıs mértékő nyereség elérése végett követik el. (3) (4) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendı. 302. § A 301. § (1) bekezdése szerint árdrágítás az is, ha az áruért a tényleges minıségnél jobb minıségő áru hatósági árának megfelelı árat kérnek, kötnek ki vagy fogadnak el.
Pénzmosás 303. § (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a) a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó dolgot
102
a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megırzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés idıpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki szabadságvesztéssel büntetendı cselekményének elkövetésébıl származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerően, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) Nem büntethetı az (1)-(5) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett szabadságvesztéssel büntetendı cselekménybıl származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetérıl, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés vétség miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, b) pénzügyi intézmény, biztosító, befektetési szolgáltató, árutızsdei szolgáltató, befektetési alapkezelı, kockázati tıkealap-kezelı, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári tevékenységet végzı szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár vagy magánnyugdíjpénztár, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet tisztségviselıjeként vagy alkalmazottjaként, c) hivatalos személyként követik el. (3) Nem büntethetı az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel.
A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 303/B. § Aki a pénzmosás megelızésérıl és megakadályozásáról szóló törvényben elıírt bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Értelmezı rendelkezés 303/C. § (1) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában dolgon a vagyoni jogosultságot megtestesítı olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában -, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetén az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja. (2) A 303. § és a 303/A. § alkalmazásában pénzügyi tevékenységen, illetve pénzügyi szolgáltatás igénybevételén a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítı pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási vagy kiegészítı befektetési szolgáltatási, árutızsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tıkealapkezelési, tızsdei, elszámolóházi vagy központi értéktári, biztosítási, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagy magán-nyugdíjpénztári tevékenységet, illetve annak igénybevételét kell érteni.
II. cím 103
A pénz- és bélyeghamisítás Pénzhamisítás 304. § (1) Aki a) pénzt forgalomba hozatal céljából utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hozatal céljából megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, c) hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékő pénzre, b) bőnszövetségben követik el. (3) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a pénzhamisítást váltópénzre, illetve kisebb, vagy azt el nem érı értékő pénzre követik el. (4) Aki pénzhamisításra irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Pénzhamisítás elısegítése 304/A. § Aki pénzhamisításhoz szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. 305. § A 304. § alkalmazása szempontjából a) pénz utánzásának kell tekinteni a forgalomból kivont pénz olyan megváltoztatását is, hogy az forgalomban levı pénz látszatát keltse, b) pénz meghamisításának kell tekinteni olyan jelzés alkalmazását, illetve eltávolítását is, amely annak megjelölésére szolgál, hogy a pénz csak meghatározott országban érvényes, továbbá a pénz nemesfémtartalmának csökkentését is.
Hamis pénz kiadása 306. § (1) Aki valódi, illetve hamisítatlan gyanánt jogszerően szerzett hamis vagy meghamisított pénzt forgalomba hoz, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékő pénzre követik el.
Bélyeghamisítás 307. § (1) Aki forgalomba hozatal vagy felhasználás céljából a) bélyeget utánoz vagy meghamisít, b) hamis vagy meghamisított bélyeget megszerez, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki hamis, meghamisított vagy felhasznált bélyeget mint valódit, illetıleg fel nem használtat forgalomba hoz, vagy felhasznál. (3) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bélyeghamisítást a) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékő bélyegre, b) bőnszövetségben követik el. (4) A büntetés vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a bélyeghamisítást kisebb, vagy azt el nem érı értékő bélyegre követik el. 308. § (1) A 307. § alkalmazásában forgalomba hozáson a bélyeggyőjtés céljára forgalomba hozást, meghamisításon pedig a bélyegnek győjtés célját szolgáló jogosulatlan megváltoztatását is érteni kell. (2) A külföldi bélyeg a belföldivel azonos védelemben részesül.
104
III. cím A pénzügyi bőncselekmények Devizabőncselekmény 309. §
Adócsalás 310. § (1) Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentıs tényre (adatra) vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt (adatot) a hatóság elıl elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztı magatartással az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel jelentıs mértékben csökken. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendı, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentısen késlelteti, vagy megakadályozza. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje nem büntethetı, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti.
Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás 310/A. § (1) Az a munkáltató, aki a) munkaszerzıdés nélkül, b) színlelt szerzıdéssel alkalmazott munkavállalója részére járó személyi jellegő juttatáshoz kapcsolódó, a kifizetıt terhelı, az államháztartás valamely alrendszerébe kötelezıen elıírt közteher-fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztja, és ezzel az adóbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel jelentıs mértékben csökken. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerint büntetendı, aki a megállapított adó meg nem fizetése céljából téveszti meg a hatóságot, ha ezzel az adó behajtását jelentısen késlelteti vagy megakadályozza. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje nem büntethetı, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozását kiegyenlíti. (7) E § alkalmazásában az adóbevétel csökkenésének meghatározásakor az elvont adók összegét egybe kell számítani.
Társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése 310/B. §
Visszaélés jövedékkel 311. § (1) Aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket elıállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel a
105
jövedéki adóbevételt kisebb mértékben csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán az adóbevétel nagyobb mértékben csökken, illetve b) az (1) bekezdés szerint minısülı jövedékkel visszaélést üzletszerően követik el. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán az adóbevétel jelentıs mértékben csökken, illetve b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minısülı jövedékkel visszaélést üzletszerően követik el. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy mértékben csökken, illetve b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minısülı jövedékkel visszaélést üzletszerően követik el. (5) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán az adóbevétel különösen jelentıs mértékben csökken, illetve b) a (4) bekezdés a) pontja szerint minısülı jövedékkel visszaélést üzletszerően követik el. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje nem büntethetı, ha a vádirat benyújtásáig a jövedéki adótartozását kiegyenlíti.
Jövedéki orgazdaság 311/A. § (1) Aki vagyoni haszonszerzés céljából más által jövedéki adózás alól elvont terméket megszerez, tart, felhasznál, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekményt jelentıs értékő jövedéki termékre, b) az (1) bekezdés szerint minısülı jövedéki orgazdaságot üzletszerően követik el. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekményt különösen nagy értékő jövedéki termékre, b) a (2) bekezdés szerint minısülı jövedéki orgazdaságot üzletszerően követik el. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekményt különösen jelentıs értékő jövedéki termékre, b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minısülı jövedéki orgazdaságot üzletszerően követik el. (5) (6) E § alkalmazásában a jövedéki termék értékének megállapításánál a jogszerően elıállított jövedéki termék értékét kell figyelembe venni.
Jövedékkel visszaélés elısegítése 311/B. § (1) Aki jövedéki termék elıállítására alkalmas, a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban meghatározott berendezést, készüléket, eszközt, alapanyagot engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elıállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, illetve a forgalomba hozatalhoz szükséges zárjegyet vagy adójegyet engedély nélkül, vagy a jogszabály megszegésével elıállít, megszerez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a cselekményt a) üzletszerően, b) jelentıs mennyiségő alapanyagra, zárjegyre, vagy c) jelentıs, illetve azt meghaladó értékő adójegyre követik el.
Csempészet 312. § (1) Aki nem közösségi árut a vámellenırzés alól elvon, vagy a vámtartozás, a nem közösségi adók és díjak, illetve a biztosíték megállapítása vagy beszedése szempontjából lényeges körülmények tekintetében valótlan nyilatkozatot tesz, és ezzel a vámbevételt csökkenti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha
106
a) a bőncselekmény folytán a vámbevétel nagyobb mértékben csökken, b) az (1) bekezdés szerint minısülı csempészetet üzletszerően vagy bőnszövetségben követik el. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán a vámbevétel jelentıs mértékben csökken, b) a (2) bekezdés a) pontja szerint minısülı csempészetet üzletszerően vagy bőnszövetségben követik el. (4) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény folytán a vámbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken, b) a (3) bekezdés a) pontja szerint minısülı csempészetet üzletszerően vagy bőnszövetségben követik el. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekmény elkövetıje nem büntethetı, ha a vádirat benyújtásáig az okozott vámbevétel csökkenéssel azonos összegő tartozását kiegyenlíti. (6) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a) biztosíték alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésének - vámjogszabályok által meghatározott formában történı - biztosítását, b) vámbevétel-csökkenés alatt a vámtartozás, illetve a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést kell érteni.
Fedezetlen bankkártya felhasználása 312/A. §
Visszaélés csekkel 313. §
Váltóhamisítás 313/A. §
Készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisítás 313/B. § (1) Aki felhasználás céljából készpénz-helyettesítı fizetési eszközt meghamisít vagy hamis készpénz-helyettesítı fizetési eszközt készít, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisítást valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. (3) Aki készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisítására irányuló elıkészületet követ el, vétség miatt pénzbüntetéssel büntetendı.
Készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés 313/C. § (1) Aki a) hamis vagy hamisított készpénz-helyettesítı fizetési eszközt jogtalan haszonszerzés végett felhasznál, b) készpénz-helyettesítı fizetési eszközt jogosulatlanul felhasznál, c) a hamis, a hamisított vagy a jogosulatlanul használt készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel történı fizetést elfogadja, és ezzel kárt okoz, készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés kisebb kárt okoz, vagy a bőncselekményi értékhatárt meg nem haladó kárt okozó készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést a) bőnszövetségben, b) üzletszerően követik el. (3) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés nagyobb kárt okoz,
107
b) a kisebb kárt okozó készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (4) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés jelentıs kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés különösen nagy kárt okoz, b) a jelentıs kárt okozó készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés különösen jelentıs kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott módon követik el. (7) Aki a) olyan készpénz-helyettesítı fizetési eszközt, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, b) hamis vagy meghamisított, illetve az a) pontban meghatározott módon megszerzett készpénz-helyettesítı fizetési eszközt átad, megszerez, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (8) A (2)-(7) bekezdés szerint büntetendı az is, aki a készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélést valamely gazdálkodó szervezet által kibocsátott olyan kártyára követi el, amely a kibocsátó áruja vagy szolgáltatása ellenértékének kiegyenlítésére alkalmas. (9) A személyi vagyont károsító készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés miatt az elkövetı csak magánindítványra büntethetı, ha a sértett a hozzátartozója.
Készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisításának elısegítése 313/D. § Aki készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisításához szükséges anyagot, eszközt, berendezést vagy számítógépes programot készít, megszerez, tart, átad, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Értelmezı rendelkezés 313/E. § A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítı fizetési eszközön a külön jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítı fizetési eszközt, továbbá az utazási csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítı fizetési eszköz a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.
IV. cím Vegyes rendelkezések Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése 314. § (1) Aki az Európai Közösségek költségvetését károsítja azzal, hogy a) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatásokkal, b) az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt költségvetésbe történı befizetésekkel kapcsolatban valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, avagy az elıírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy megtévesztésre alkalmas módon hiányosan tesz eleget, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki
108
a) az (1) bekezdés a) pontjában írt támogatást, vagy b) az (1) bekezdés b) pontjában írt befizetéssel kapcsolatos kedvezményt a jóváhagyott céltól eltérıen használja fel. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bőncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenırzési kötelezettségének teljesítése a bőncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. (4) Vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közérdekő munkával büntetendı a gazdálkodó szervezet vezetıje, ellenırzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha a (3) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el.
Értelmezı rendelkezés 315. § (1) Ennek a fejezetnek az alkalmazásában árun ipari vagy egyéb gazdasági jellegő szolgáltatást, áron pedig az áru (szolgáltatás) ellenében járó bármilyen vagyoni értékő ellenszolgáltatást is érteni kell. (2) E fejezet alkalmazásában gazdasági tevékenység a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményezı módon saját kockázatra rendszeresen végzett termelı, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység.
XVIII. fejezet A vagyon elleni bőncselekmények Lopás 316. § (1) Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a lopást kisebb értékre, vagy a szabálysértési értékre elkövetett lopást a) bőnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerően, d) dolog elleni erıszakkal, e) f) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, g) hamis vagy lopott kulcs használatával, h) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetıvel közösen használó sérelmére, i) zsebtolvajlás útján, j) másnak a bőncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el. (3) (4) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a lopást nagyobb értékre, b) a kisebb értékre elkövetett lopást 1. a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon, 2. kulturális javak körébe tartozó tárgyra, 3. vallási tisztelet tárgyára, illetıleg vallási szertartásra vagy más egyházi célra rendelt helyiségbıl a vallási szertartás végzésére szolgáló tárgyra, 4. temetıben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt vagy holttesten lévı tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a lopást jelentıs értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a lopást különösen nagy értékre, b) a jelentıs értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) követik el. (7) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a
109
a) a lopást különösen jelentıs értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett lopást a (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott módon c) követik el.
Sikkasztás 317. § (1) Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a sikkasztást kisebb értékre vagy a szabálysértési értékre elkövetett sikkasztást a) bőnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerően, d) követik el. (3) (4) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást nagyobb értékre, b) kisebb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) a sikkasztást kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (5) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást jelentıs értékre, b) a nagyobb értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen nagy értékre, b) a jelentıs értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (7) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a sikkasztást különösen jelentıs értékre, b) a különösen nagy értékre elkövetett sikkasztást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el.
Csalás 318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bőnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerően d) követik el. (3) (4) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentıs kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentıs kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon c)
110
követik el. (7) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentıs kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) követik el.
Hőtlen kezelés 319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebbıl folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hőtlen kezelést követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a hőtlen kezelés kisebb vagyoni hátrányt okoz. (3) A büntetés bőntett miatt a) három évig terjedı szabadságvesztés, ha a hőtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt, b) egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a hőtlen kezelés jelentıs vagyoni hátrányt, c) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a hőtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt, d) öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a hőtlen kezelés különösen jelentıs vagyoni hátrányt okoz.
Hanyag kezelés 320. § (1) Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebbıl folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés három évig terjedı szabadságvesztés, ha a hanyag kezelés különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okoz.
Rablás 321. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégbıl valaki ellen erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetıleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erıszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. (3) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a rablást a) fegyveresen, b) jelentıs értékre, c) bőnszövetségben vagy csoportosan, d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el. (4) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a rablást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentıs értékre hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során, illetıleg jelentıs értékre fegyveresen, bőnszövetségben vagy csoportosan, c) fegyveresen vagy csoportosan hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladata teljesítése során, követik el.
Kifosztás 322. § (1) Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett a) úgy vesz el mástól, hogy evégbıl lerészegíti,
111
b) az általa más bőncselekmény elkövetése során alkalmazott erıszak avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytıl vesz el, bőntettet követ el és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a kifosztást a) jelentıs értékre, b) bőnszövetségben vagy csoportosan követik el. (3) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a kifosztást a) különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre, b) jelentıs értékre, bőnszövetségben vagy csoportosan követik el.
Zsarolás 323. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást erıszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltőrjön és ezzel kárt okoz, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a zsarolást a) bőnszövetségben, b) élet vagy testi épség elleni avagy más hasonlóan súlyos fenyegetéssel, c) hivatalos személyként e jelleg felhasználásával avagy hivatalos megbízás vagy minıség színlelésével követik el. (3)
Rongálás 324. § (1) Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bőnszövetségben követik el. (3) Bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı az, aki a) nagyobb kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelıhelyet vagy mőemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetıleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetıleg temetıben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál meg. (4) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a rongálás a) jelentıs kárt okoz, b) 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelıhelyet vagy mőemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetıleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetıleg temetıben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el. (5) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a rongálás különösen nagy kárt okoz. (6) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a rongálás különösen jelentıs kárt okoz.
Jogtalan elsajátítás 325. § (1) Aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésbıl hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja vagy nyolc nap alatt vissza nem adja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés két évig terjedı szabadságvesztés, ha a jogtalan elsajátítást a kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el.
112
Orgazdaság 326. § (1) Aki csempészetbıl, lopásból, sikkasztásból, csalásból, hőtlen kezelésbıl, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közremőködik, orgazdaságot követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedı szabadságvesztés, közérdekő munka vagy pénzbüntetés, ha az orgazdaságot a) kisebb értékre, b) a szabálysértési értékre üzletszerően követik el. (3) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az orgazdaságot nagyobb értékre vagy kulturális javak körébe tartozó tárgyra követik el. (4) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) jelentıs értékre, b) nagyobb értékre üzletszerően követik el. (5) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen nagy értékre, b) jelentıs értékre üzletszerően követik el. (6) A büntetés öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha az orgazdaságot a) különösen jelentıs értékre, b) különösen nagy értékre üzletszerően c) követik el.
Jármő önkényes elvétele 327. § (1) Aki idegen gépi meghajtású jármővet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen jármővet használja jogtalanul, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) erıszakkal, avagy az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, b) bőnszövetségben követik el. (3) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a (2) bekezdés a) pontjában írt bőncselekményt fegyveresen vagy bőnszövetségben követik el.
Vásárlók megkárosítása 328. § (1) Aki árunak közvetlenül a fogyasztók részére forgalomba hozatala során a) hamis méréssel vagy számolással; b) c) az áru minıségének megrontásával a vásárlókat megkárosító tevékenységet folytat, ha súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı az is, aki az ott felsorolt cselekményeket gazdasági jellegő szolgáltatás során a megrendelık sérelmére követi el. (3) Bőntettet követ el és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, aki a vásárlók megkárosítását üzletszerően követi el.
Bitorlás 329. § (1) Aki a) más szellemi alkotását sajátjaként tünteti fel, és ezzel a jogosultnak vagyoni hátrányt okoz,
113
b) gazdálkodó szervezetnél betöltött munkakörével, tisztségével, tagságával visszaélve más szellemi alkotásának hasznosítását vagy az alkotáshoz főzıdı jogok érvényesítését attól teszi függıvé, hogy annak díjából, illetve az abból származó haszonból vagy nyereségbıl részesítsék, illetve jogosultként tüntessék fel, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) E § alkalmazásában szellemi alkotás: az irodalmi, tudományos és mővészeti alkotás, a találmány, a növényfajta, a használati minta, a formatervezési minta és a mikroelektronikai félvezetı termék topográfiája.
Szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése 329/A. § (1) Aki másnak a szerzıi jogról szóló törvény alapján fennálló szerzıi vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértését a) jelentıs vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerően követik el. (3) A büntetés a) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozva követik el. (4)
Szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mőszaki intézkedés kijátszása 329/B. § (1) Aki a szerzıi jogról szóló törvényben meghatározott hatásos mőszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést a) készít, elıállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendı, aki a szerzıi jogról szóló törvényben meghatározott hatásos mőszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítı gazdasági, mőszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja. (3) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a szerzıi jogról szóló törvényben meghatározott hatásos mőszaki intézkedés kijátszását üzletszerően követik el. (4) Nem büntethetı az (1) bekezdés a) pontja esetén, aki - mielıtt a szerzıi jogról szóló törvényben meghatározott hatásos mőszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges eszköz, termék, berendezés, felszerelés készítése, illetıleg elıállítása a hatóság tudomására jutott volna - tevékenységét a hatóság elıtt felfedi, és az elkészített, illetıleg az elıállított dolgot a hatóságnak átadja, valamint lehetıvé teszi a készítésben, illetıleg elıállításban részt vevı más személy kilétének megállapítását.
Jogkezelési adat meghamisítása 329/C. § Aki más szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok védelme alá tartozó mővének, illetıleg teljesítményének a felhasználásával összefüggésben megjelenített, és a szerzıi jogról szóló törvényben meghatározott jogkezelési adatot haszonszerzés végett jogosulatlanul eltávolítja vagy megváltoztatja, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Iparjogvédelmi jogok megsértése 329/D. § (1) Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerzıdés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítı oltalmi tanúsítványból, védjegyoltalomból, földrajzi árujelzı-oltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredı jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel
114
vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését a) jelentıs vagyoni hátrányt okozva, b) üzletszerően követik el. (3) A büntetés a) öt évig terjedı szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt, b) két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentıs vagyoni hátrányt okozva követik el.
Hitelsértés 330. § Aki a hitel fedezetét egészben vagy részben elvonja, vagy a hitelezınek a fedezetbıl való kielégítését más módon meghiúsítja, vétséget követ el és egy évig terjedı szabadságvesztéssel, közérdekő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendı.
Tartozás fedezetének elvonása 330/A. §
Magánindítvány 331. § A személyi vagyont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hőtlen kezelés, rongálás, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, valamint jármő önkényes elvétele miatt az elkövetı csak magánindítványra büntethetı, ha a sértett a hozzátartozója.
Tevékeny megbánás 332. §
Értelmezı rendelkezések 333. § E fejezet alkalmazásában 1. dolog: a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energia is, úgyszintén a vagyoni jogosultságot megtestesítı olyan okirat, dematerializált értékpapír is, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában - illetve a dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának - biztosítja, 2. 3. 4. a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegő bőncselekmények a vagyon elleni bőncselekmények.
XIX. fejezet A honvédelmi kötelezettség elleni bőncselekmények 333/A. § E fejezet rendelkezéseit megelızı védelmi helyzetben és rendkívüli állapotban bevezetett hadkötelezettség elrendelését követıen kell alkalmazni.
Bevonulási kötelezettség megszegése 334. § (1) Az a hadköteles, aki katonai bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
115
Kibúvás a katonai szolgálat alól 335. § (1) Az a hadköteles, aki abból a célból, hogy a katonai szolgálat alól kivonja magát, jelentkezési vagy bevonulási kötelezettségének nem tesz eleget, bőntettet követ el, és öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Az a hadköteles, aki az (1) bekezdésben meghatározott célból a) testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztı magatartást tanúsít, b) engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Katonai szolgálat megtagadása 336. § Az a hadköteles, aki katonai szolgálatának teljesítését megtagadja, bőntettet követ el, és öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Kibúvás a polgári szolgálat alól 336/A. § (1) Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott személy abból a célból, hogy a polgári szolgálat teljesítése alól végleg kivonja magát, a) jelentkezési vagy megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, ebbıl a célból testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztı magatartást tanúsít, egy évtıl öt évig, b) engedély nélkül külföldre távozik vagy tartósan külföldön marad, két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt azért követi el, hogy polgári szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, bőntett miatt három évig, ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
A polgári szolgálat megtagadása 336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. 336/C. §
Jelentkezési kötelezettség elmulasztása 337. § Az a hadköteles, aki megjelenési kötelezettségének nem tesz eleget, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Hadkötelezettség teljesítésének akadályozása 338. § (1) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja annak meghiúsítása, hogy a hadköteles a 334. §ban, 336/A. §-ban, 336/B. §-ban, illetve a 337. §-ban megjelölt kötelezettségét teljesítse, bőntettet követ el, és az e §-okban meghatározott büntetéssel büntetendı. (2) Aki olyan cselekményt követ el, amelynek célja, hogy hadkötelest a 335. §-ban meghatározott módon a katonai szolgálat alól kivonjon, az ott írt megkülönböztetés szerint büntetendı.
Polgári védelmi kötelezettség megszegése 339. § (1) Aki a polgári védelmi szolgálatát nem látja el, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos veszélyt idéz elı. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
116
Honvédelmi munkakötelezettség megsértése 340. § Az a honvédelmi munkára kötelezett személy, aki e kötelezettségét távolmaradásával vagy más módon súlyosan megsérti, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Szolgáltatási kötelezettség megszegése 341. § Aki gazdasági vagy anyagi szolgáltatásban álló honvédelmi kötelezettségét súlyosan megszegi vagy kijátssza, bőntettet követ el, és öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Tevékeny megbánás 342. § A büntetés korlátlanul enyhíthetı, ha az e fejezetben meghatározott bőncselekmény elkövetıje az elmulasztott kötelezettségének önként eleget tesz.
XX. fejezet A katonai bőncselekmények I. cím A szolgálati bőncselekmények Szökés 343. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja vagy attól távolmarad, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a szökést a) fegyveresen, b) csoportosan, c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával, d) személy elleni erıszak alkalmazásával követik el. (3) Öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı, aki külföldre szökik. (4) Tíz évtıl tizenöt évig terjedı, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı, aki a (2) bekezdés a)c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, vagy a szökést háború idején követi el. (5) Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt egy évtıl öt évig, háború idején öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (6) (7) A szökés elkövetıjének a büntetése korlátlanul enyhíthetı, ha a hatóságnál önként jelentkezik.
Feljelentés elmulasztása 344. § Aki hitelt érdemlı tudomást szerez arról, hogy külföldre szökés elkövetése készül, vagy még le nem leplezett ilyen bőncselekményt követtek el, és errıl, mihelyt teheti, jelentést nem tesz, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. A jelentés elmulasztása miatt az elkövetı hozzátartozója nem büntethetı.
Önkényes eltávozás 345. § (1) Aki szolgálati helyérıl önkényesen eltávozik, vagy attól távol marad, és távolléte negyvennyolc órát meghalad, vétséget követ el, és egy évig, háború idején bőntett miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
117
(2) Ha az önkényes távollét tartama meghaladja a kilenc napot, a büntetés bőntett miatt három évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés.
Kibúvás a szolgálat alól 346. § (1) Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, testét megcsonkítja, egészségét károsítja, vagy megtévesztı magatartást tanúsít, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bőncselekményt azért követi el, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól ideiglenesen kivonja magát, vétség miatt egy évig terjedı szabadságvesztéssel, háború idején bőntett miatt egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (3) Ha az ideiglenes kivonás tartama meghaladja a hat napot, a büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés.
A szolgálat megtagadása 347. § Aki a katonai szolgálat teljesítését megtagadja, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel, háború idején tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.
Kötelességszegés szolgálatban 348. § (1) Aki ır-, ügyeleti vagy egyéb készenléti szolgálatban elalszik, szeszes italt fogyaszt, rendeltetési helyét elhagyja, vagy a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezést más módon súlyosan megszegi, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény a szolgálatra jelentıs hátrány veszélyével jár. (3) A büntetés bőntett miatt tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a bőncselekményt harchelyzetben követik el és abból különösen nagy hátrány származik. (4) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdés esetén, az ott tett megkülönböztetés szerint, egy évig, illetve három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Szolgálati feladat ellátása alóli kibúvás 349. § (1) Aki fontos szolgálati feladat alól megtévesztéssel vagy távolmaradással kivonja, illetıleg annak teljesítésére képtelenné teszi magát, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig, háború idején egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény a szolgálatra jelentıs hátrány veszélyével jár.
Jelentési kötelezettség megszegése 350. § (1) Aki fontos szolgálati ügyben kellı idıben nem tesz jelentést, vagy valótlan jelentést tesz, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig, háború idején egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekménybıl a szolgálatra jelentıs hátrány származik.
Szolgálati visszaélés 351. § (1) Aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, illetıleg jogtalan elınyt szerezzen, szolgálati hatalmával vagy helyzetével visszaél, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és két évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekménybıl jelentıs hátrány származik.
118
II. cím A függelemsértés Zendülés 352. § (1) Aki a szolgálati rend és fegyelem ellen irányuló olyan csoportos, nyílt ellenszegülésben vesz részt, amely a szolgálati feladatok teljesítését jelentısen zavarja, bőntettet követ el, és két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı a zendülés a) kezdeményezıje, szervezıje és vezetıje, b) résztvevıje, ha az elöljáró vagy a zendüléssel szemben fellépı ellen erıszakot alkalmaz. (3) Tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı a) a kezdeményezı, a szervezı és a vezetı, ha a zendülés különösen súlyos következménnyel jár, b) a résztvevı, ha a zendülés során elkövetett cselekménye halált okoz vagy egyéb különösen súlyos következménnyel jár. (4) Háború idején a büntetés az (1) bekezdés esetén öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, a (2) bekezdés esetén, valamint harchelyzetben az (1) bekezdés esetén is tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. (5) Az (1) bekezdés esetén korlátlanul enyhíthetı annak a büntetése, aki a zendülést, mielıtt az súlyosabb következménnyel jár, vagy miután felszólították, abbahagyja. (6) Aki zendülésre irányuló elıkészületet követ el, bőntett miatt egy évtıl öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Zendülés megakadályozásának elmulasztása 353. § Aki a tudomására jutott zendülést vagy elıkészületét tıle telhetıleg nem akadályozza meg, illetve késedelem nélkül nem jelenti, bőntettet követ el, és három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Parancs iránti engedetlenség 354. § (1) Aki a parancsot nem teljesíti, vétséget követ el és egy évig, csoportos elkövetés esetén bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha az engedetlenség a) más alárendeltek jelenlétében akár a parancs teljesítésének kifejezett megtagadásával, akár egyéb sértı módon történik, b) a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentıs hátrány veszélyével jár. (3) Aki háborúban a harci parancsot nem teljesíti, tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı. (4) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt a (2) bekezdés b) pontja esetén egy évig, háború idején három évig, a (3) bekezdés esetén öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erıszak 355. § (1) Aki a) az elöljáró ellen, b) a feljebbvaló, az ır vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erıszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít, bőntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bőncselekményt fegyverrel vagy csoportosan követik el, b) a bőncselekmény egyben parancs iránti engedetlenség is, c) a bőncselekmény súlyos testi sértéssel, illetıleg a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentıs hátrány veszélyével jár.
119
(3) A büntetés két évtıl nyolc évig, háború idején öt évtıl tíz évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy életveszélyt okoz. (4) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény a sértett halálát okozza. (5) A büntetés tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a) a bőncselekmény szándékos emberölést is megvalósít, b) a bőncselekményt harchelyzetben követik el. (6) E § rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a bőncselekményt az (1) bekezdésben meghatározott személy védelmére kelt vagy erre rendelt személy ellen követik el.
Szolgálati tekintély megsértése 356. § (1) Aki a) az elöljáró, b) a szolgálatát teljesítı feljebbvaló, ır vagy más szolgálati közeg tekintélyét más elıtt vagy feltőnıen durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt több katona elıtt vagy egyébként nyilvánosan követik el.
Bujtogatás 357. § (1) Aki katonák között az elöljáró, a parancs vagy általában a szolgálati rend vagy a fegyelem iránt elégedetlenséget szít, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a) a bujtogatást szolgálat teljesítése közben követik el, b) a bujtogatásból a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentıs hátrány származik.
III. cím Az elöljárói bőncselekmények Alárendelt megsértése 358. § (1) Aki alárendeltjét emberi méltóságában, más elıtt vagy feltőnıen durván megsérti, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt három évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekményt a) aljas indokból, b) súlyos testi vagy lelki gyötrelmet okozva, c) több alárendelt sérelmére követik el. (3) A büntetés egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény súlyos testi sértést vagy a szolgálatra jelentıs hátrányt okoz.
Elöljárói hatalommal visszaélés 359. § Aki elöljárói hatalmával visszaélve alárendeltjét a) fegyelmi fenyítéssel sújtja, b) panaszjogának gyakorlásában korlátozza, c) járandóságában megrövidíti, vagy anyagilag megterheli, d) magáncélra igénybe veszi, e) a többiekhez képest elınyösebb vagy hátrányosabb bánásmódban részesíti, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Elöljárói gondoskodás elmulasztása
120
360. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjének anyagi ellátására vagy fenyegetı veszélytıl megóvására, illetıleg megmentésére szükséges intézkedést elmulasztja, amennyiben súlyosabb bőncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés bőntett miatt öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentıs hátránnyal jár. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Elöljárói intézkedés elmulasztása 361. § (1) Aki elöljárói kötelességét megszegve a) az alárendelt kötelességszegésének vagy bőncselekményének megakadályozására, illetve a felelısségre vonásra, b) a szolgálati rendet, a fegyelmet vagy a közbiztonságot fenyegetı zavar leküzdésére a szükséges intézkedést elmulasztja, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha a bőncselekmény a szolgálatra, a fegyelemre vagy a közbiztonságra jelentıs hátránnyal jár, a büntetés bőntett miatt öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Ellenırzés elmulasztása 362. § (1) Aki elöljárói kötelességét azáltal szegi meg, hogy az alárendeltjét szolgálatának teljesítésében nem ellenırzi, és ez a szolgálatra vagy a fegyelemre jelentıs hátránnyal jár, vétséget követ el, és egy évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha a bőncselekmény a szolgálatra vagy a fegyelemre különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés bőntett miatt öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés. (3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
IV. cím A harcképességet veszélyeztetı bőncselekmények Harckészültség veszélyeztetése 363. § (1) Aki az alakulat harckészültségét közvetlenül veszélyezteti azáltal, hogy szolgálati kötelességének megszegésével a) nem gondoskodik a szükséges fegyverzet, harci felszerelés vagy más hadianyag biztosításáról vagy készletének megóvásáról, b) fontos fegyverzetet, harci felszerelést vagy más fontos hadianyagot megsemmisít, használhatatlanná tesz, vagy rendeltetésétıl egyéb módon elvon, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig, háború idején két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) Ha a bőncselekmény a szolgálatra különösen nagy hátránnyal jár, a büntetés két évtıl nyolc évig terjedı szabadságvesztés, háború idején tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztés. (3) Aki a bőncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - egy évig, illetve három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetés szerint - három évig, illetve öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı.
Parancsnoki kötelességszegés 364. § Aki harchelyzetben, parancsnoki kötelességének megszegésével a) az alárendelt katonákat az ellenségnek megadja vagy elfogni engedi, b) a rábízott fontos harcállást, berendezést, harceszközt, vagy más hadianyagot kényszerítı szükség nélkül megsemmisíti, vagy az ellenségnek használható állapotban átengedi,
121
c) nem fejti ki az ellenséggel szemben azt az ellenállást, amelyre képes, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.
Kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól 365. § Aki háborúban harci kötelességének teljesítése alól a) szolgálati helyének önkényes elhagyásával, elrejtızéssel vagy megfutamodással, b) harcképtelenség szándékos elıidézésével vagy megtévesztı magatartással, c) harceszköze elhagyásával, megrongálásával vagy alkalmazásának elmulasztásával, d) az ellenségnek önkéntes megadással, e) szolgálati kötelességének egyéb súlyos megszegésével kivonja magát, bőntettet követ el, és tíz évtıl tizenöt évig terjedı vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendı.
Harci szellem bomlasztása 366. § (1) Aki háború idején a katonák között elégedetlenséget szít, kishitőséget kelt, bőntettet követ el, és egy évtıl öt évig terjedı szabadságvesztéssel büntetendı. (2) A büntetés öt évtıl tizenöt évig terjedı szabadságvesztés, ha a bőncselekmény a) harchelyzetben katonák elégedetlenségét vagy egyéb kötelességszegését váltja ki, b) a szolgálatra más jelentıs hátránnyal jár.
Értelmezı rendelkezés 367. § E fejezet alkalmazásában katonai szolgálaton a 122. § (1) bekezdésében megjelölt személyek által teljesített szolgálatot kell érteni. 368. § E fejezet alkalmazásában harchelyzeten a Magyar Honvédség katonai szervezetének külföldi alkalmazását is érteni kell.
122
2003. évi CXXX. törvény az Európai Unió tagállamaival folytatott bőnügyi együttmőködésrıl [Act on Co-operation in criminal matters among EU Member states]
I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § E törvényt a büntetıügyekben az Európai Unió tagállamaival folytatott együttmőködés, valamint az európai elfogatóparancs alapján folytatott átadási eljárás során kell alkalmazni. Ha az együttmőködés nemzetközi szerzıdésen alapul, a törvény alkalmazásának feltétele, hogy a megkeresett tagállam a nemzetközi szerzıdés kötelezı hatályát elismerte. 2. § E törvény eltérı rendelkezésének hiányában a nemzetközi bőnügyi jogsegélyrıl szóló törvényt, a Büntetı Törvénykönyvet és a büntetıeljárásról szóló törvényt az Európai Unió tagállamaival (a továbbiakban: tagállam) e törvény alapján folytatott eljárásokban is megfelelıen alkalmazni kell.
II. Fejezet AZ EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS ÉS AZ ÁTADÁS 1. Cím ÁTADÁS MAGYARORSZÁGRÓL 3. § (1) A Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy az Európai Unió más tagállamának igazságügyi hatósága (a továbbiakban: tagállami igazságügyi hatóság) által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján büntetıeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából elfogható és átadható olyan bőncselekmények esetén, amelyeknél a kibocsátó tagállam joga szerint a büntetési tétel felsı határa legalább tizenkét havi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés, vagy ha jogerısen legalább négy hónapi szabadságvesztésre, illetıleg szabadságelvonással járó intézkedésre ítélték. (2) A keresett személyt a cselekmény kettıs büntethetıségének mérlegelése nélkül az európai elfogatóparancs alapján át kell adni az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bőncselekményfajták esetében. (3) Az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bőncselekményfajták esetében, ha az európai elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság államának joga szerint a büntetési tétel felsı határa nem éri el a háromévi szabadságvesztést, illetıleg szabadságelvonással járó intézkedést, valamint az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bőncselekményfajták esetében az átadás akkor engedélyezhetı, ha azok a cselekmények, amelyek miatt az európai elfogatóparancsot kibocsátották, a magyar törvény szerint bőncselekménynek minısülnek. (4) Ha az európai elfogatóparancs több bőncselekményre vonatkozik, és e bőncselekmények közül legalább egy megfelel az (1) bekezdésben meghatározott, a büntetési tétel felsı határára vonatkozó elıírásnak, az átadás a többi, olyan bőncselekményre is engedélyezhetı, amely ennek az elıírásnak nem felel meg, de a magyar törvény szerint is bőncselekménynek minısül. (5) Az európai elfogatóparancs végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bőncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. 4. § Az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni: a) ha a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethetı (Btk. 23. §); b) ha a 3. § (3) bekezdésében említett valamely esetben az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bőncselekmény; c) ha a magyar törvény szerint a büntethetıség vagy a büntetés elévült;
123
d) ha egy tagállamban a keresett személy ellen az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetıeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerıs ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) ha a keresett személyt egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerısen felmentették, vagy jogerısen elítélték, feltéve, hogy a büntetést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerıs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre; f) ha az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt a keresett személy ellen a Magyar Köztársaság területén büntetıeljárás van folyamatban; g) ha a magyar igazságügyi hatóság (bíróság, ügyész) vagy nyomozó hatóság az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bőncselekmény miatt a feljelentést elutasította, vagy a nyomozást, illetve az eljárást megszüntette; h) ha az európai elfogatóparancs alapjául szolgáló bőncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bőncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki. 5. § (1) Ha az európai elfogatóparancsot szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az európai elfogatóparancs végrehajtását meg kell tagadni, és a szabadságvesztés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása iránt kell intézkedni. (2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetıeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, csak akkor adható át, ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelı jogi garanciát nyújt arra, hogy szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés jogerıs kiszabása esetén a keresett személyt kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják a Magyar Köztársaság területére. 6. § Megtagadható az európai elfogatóparancs végrehajtása, ha az olyan bőncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el. 7. § Ha az európai elfogatóparancsot olyan határozat végrehajtása céljából bocsátották ki, amelyet a keresett személy távollétében hoztak, és a keresett személlyel nem közölték elızetesen a távollétében hozott határozat alapjául szolgáló tárgyalás idıpontját és helyét, az átadás feltételeként kell szabni, hogy a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság megfelelı jogi garanciát nyújt arra, miszerint a keresett személynek lehetısége lesz a kibocsátó tagállamban az ügy újratárgyalását kérni és a bírósági tárgyaláson jelen lenni. 8. § (1) Ha ugyanazon személy ellen két vagy több tagállam bocsátott ki európai elfogatóparancsot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik európai elfogatóparancs kerüljön végrehajtásra, és annak alapján a keresett személy átadására. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bőncselekmény súlyára és elkövetési helyére, az európai elfogatóparancsok kibocsátásának idıpontjára, valamint arra, hogy az európai elfogatóparancsot büntetıeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából bocsátották-e ki. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntéshez - szükség esetén - beszerezhetı az Európai Unióról szóló szerzıdés 29. cikke szerinti Európai Igazságügyi Együttmőködési Egység (a továbbiakban: Eurojust) véleménye. (3) Ha egy európai elfogatóparancs és egy harmadik ország kiadatási kérelme ütközik, az eljárásra a nemzetközi bőnügyi jogsegélyrıl szóló törvény rendelkezései az irányadóak. (4) E § nem érinti a Magyar Köztársaságnak a Nemzetközi Büntetıbíróság Statútumából eredı kötelezettségeit. 9. § Az e Cím alapján mint végrehajtó igazságügyi hatóság kizárólag a Fıvárosi Bíróság jár el egyesbíróként. Határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a Fıvárosi Ítélıtábla bírál el tanácsülésen. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. 10. § Más tagállam által kibocsátott nemzetközi körözés alapján a Magyar Köztársaság területén elfogott személyt ırizetbe kell venni és a Fıvárosi Bíróság elé kell állítani, ha vele szemben a nemzetközi körözésben megjelölt bőncselekmény miatt európai elfogatóparancs kibocsátásának van helye, illetıleg ha vele szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki. Ez az ırizet hetvenkét óráig tarthat. 11. § (1) A Fıvárosi Bíróság tárgyalást tart, amelyen a) a keresett személyt meghallgatja, különösen személyazonosságára, állampolgárságára; és - ha erre nyilatkozni kíván - az átadás feltételeit e törvény alapján befolyásoló körülményekre; b) tájékoztatja a keresett személyt az egyszerősített átadási eljárás lehetıségérıl (12. §) és annak jogkövetkezményeirıl; c) ha a keresett személy nem kíván élni az egyszerősített átadási eljárás lehetıségével, és a bíróság megállapítja, hogy nem áll fenn a 4. §-ban, az 5. § (1) bekezdésében, illetıleg a 6. §-ban említett megtagadási okok valamelyike, elrendeli a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatását, és az errıl szóló határozatot haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelıs miniszternek (a továbbiakban: miniszter). (2) A tárgyaláson az ügyész és a védı részvétele kötelezı. A Fıvárosi Bíróság a tárgyalásról az ügyészt értesíti, a tárgyalásra a védıt idézi.
124
(3) Ha a keresett személynek nincs meghatalmazott védıje, védıt, ha a magyar nyelvet nem ismeri, tolmácsot rendel ki számára. (4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kéri, a Fıvárosi Bíróság az átadási eljárás keretében elrendeli a 24. § (1) bekezdésében megjelölt tárgyaknak a rendırség általi felkutatását és lefoglalását. 12. § (1) A Fıvárosi Bíróság elrendeli a keresett személy átadási letartóztatását és átadását (egyszerősített átadás), ha a) az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, és b) a keresett személy - a megfelelı figyelmeztetést követıen - az átadásába beleegyezik, ebben az esetben a figyelmeztetést és a beleegyezést, valamint adott esetben a 31. §-ban említett specialitás szabálya alkalmazásának jogáról való kifejezett lemondást jegyzıkönyvben rögzíti. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott beleegyezés nem vonható vissza. (3) Az egyszerősített átadás elrendelése ellen fellebbezésnek nincs helye. 13. § (1) Ha a keresett személy az átadásába nem egyezik bele, a 11. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt intézkedésrıl a miniszter értesíti a tagállami igazságügyi hatóságot az európai elfogatóparancs haladéktalan megküldése érdekében. (2) Az európai elfogatóparancsot a miniszter fogadja, és azt haladéktalanul megküldi a Fıvárosi Bíróságnak. (3) Az európai elfogatóparancs hozzáérkezését követıen a Fıvárosi Bíróság tárgyalást tart, amelyre a 11. § rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell. (4) Ha az európai elfogatóparancs végrehajtásának és az átadásnak a feltételei fennállnak, arról határozattal dönt. A tárgyaláson hozott határozattal szembeni fellebbezésrıl az ügyésznek, a keresett személynek és védıjének a határozat kihirdetését követıen nyomban nyilatkoznia kell. (5) A fellebbezést két napon belül az iratokkal együtt közvetlenül kell felterjeszteni a Fıvárosi Ítélıtáblához. 14. § Az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadása esetén, annak okáról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter a megtagadásról rendelkezı jogerıs határozat alapján tájékoztatja. 15. § (1) A 11. § c) pontja szerint elrendelt ideiglenes átadási letartóztatást meg kell szüntetni, ha annak elrendelésétıl számított negyven napon belül az európai elfogatóparancs nem érkezik meg. (2) A 12. § (1) bekezdése és a 13. § (4) bekezdése szerint elrendelt átadási letartóztatás a keresett személy átadásáig tart. (3) Az átadási és ideiglenes átadási letartóztatás helyett más személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés nem alkalmazható, illetve óvadék ellenében a keresett személy ideiglenes átadási letartóztatása, illetıleg átadási letartóztatása nem szüntethetı meg. 16. § (1) Az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló jogerıs határozatot, ha a keresett személy a) beleegyezik az átadásába, a beleegyezés kinyilvánítását követı tíz, b) az átadásába nem egyezik bele, az elfogását követı hatvan napon belül kell meghozni. (2) Ha kivételes esetben az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat az (1) bekezdésben meghatározott határidın belül nem hozható meg, a Fıvárosi Bíróság a késedelem okainak közlése mellett - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja errıl a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. A határidı ebben az esetben további harminc nappal meghosszabbítható. (3) Ha kivételes esetben nem lehet betartani az e §-ban elıírt határidıket, a késedelem okainak közlése mellett a miniszter errıl tájékoztatja az Eurojustot. 17. § Ha az a személy, akivel szemben európai elfogatóparancsot bocsátottak ki, menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kéri, az átadása esetén a menedékjogi eljárást fel kell függeszteni, és azt akkor kell folytatni, ha a személy a Magyar Köztársaság területére visszatér. 18. § (1) Ha a keresett személyt nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség illeti meg a Magyar Köztársaság területén, a 16. §-ban elıírt határidıket attól a naptól kell számítani, amelyen a Fıvárosi Bíróságra érkezik a mentesség felfüggesztésérıl, illetve a büntetıeljárás megindításához való elızetes hozzájárulásról szóló értesítés. (2) A mentesség felfüggesztése érdekében a Fıvárosi Bíróság haladéktalanul megkeresi a nemzetközi jogon vagy a közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség ügyében döntési jogkörrel rendelkezı szervet, illetve személyt. Ha a mentesség felfüggesztése egy másik állam vagy valamely nemzetközi szervezet hatáskörébe tartozik, e tényrıl a szükséges intézkedés megtétele érdekében - a miniszter útján - értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot. 19. § Ha a Fıvárosi Bíróság megítélése szerint a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság által közölt tények és adatok nem elégségesek az európai elfogatóparancs végrehajtása és az átadás tárgyában történı határozathozatalhoz, kérheti a miniszter útján, hogy sürgısséggel bocsássák a rendelkezésére a szükséges kiegészítı információkat, és - különösen a 4. §-ban, az 5. § (2) bekezdésében, a 7. §-ban, valamint a 25. § (3) bekezdésében meghatározottakat, és a 16. §-ban elıírt határidık figyelembevételével - határidıt szabhat ezek megküldésére.
125
20. § (1) A keresett személy átadásáról a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központ (a továbbiakban: NEBEK) a Rendırség közremőködésével gondoskodik, és annak - az érintett hatóságok megállapodása szerinti a lehetı legkorábbi idıpontban meg kell történnie. (2) A keresett személyt legkésıbb az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló határozat jogerıre emelkedésétıl számított tíz napon belül át kell adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállam illetékes hatóságának. (3) Ha a keresett személy átadása a (2) bekezdésben elıírt határidın belül a tagállamok bármelyikén kívül esı elháríthatatlan akadály miatt nem lehetséges, új átadási idıpontban kell megegyezni. A keresett személyt ebben az esetben az így megállapított új határnapot követı tíz napon belül kell átadni. (4) Az átadás kivételesen ideiglenesen elhalasztható különös méltánylást érdemlı emberiességi okból, különösen, ha megalapozottan feltételezhetı, hogy az átadás végrehajtása veszélyeztetné a keresett személy életét vagy egészségét. Az ideiglenes elhalasztási ok megszőnését követıen az európai elfogatóparancsot végre kell hajtani. A Fıvárosi Bíróság az ideiglenes elhalasztásról és annak okáról - a miniszter útján - haladéktalanul tájékoztatja a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átadási idıpontban állapodik meg. A keresett személyt ebben az esetben a megállapodás szerinti új idıpontot követı tíz napon belül kell átadni. (5) Az érintett személyt a (2)-(4) bekezdésben említett határidık lejárta után haladéktalanul szabadon kell bocsátani. (6) A miniszter az európai elfogatóparancs végrehajtásáról és az átadásról szóló döntésrıl, valamint a keresett személy európai elfogatóparancs alapján történt fogva tartásának idıtartamáról értesíti a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot és a NEBEK-et. 21. § (1) Ha a keresett személy nem mondott le a 31. §-ban meghatározott specialitás szabályának alkalmazásáról, az átadását követıen kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtásához a hozzájárulást meg kell adni, ha a bőncselekmény, amelyre vonatkozóan azt kérik, e törvény rendelkezései szerint önmagában is átadási kötelezettséget von maga után. A hozzájárulás a 3. § alapján nem tagadható meg. Az 5. § (2) bekezdésében, illetve a 7. §-ban az átadás feltételeként megszabott jogi garanciákat ebben az esetben is meg kell követelni. (2) Az erre vonatkozó határozatot legkésıbb a kérelem kézhezvételét követı harminc napon belül tanácsülésen kell meghozni. (3) A (2) bekezdés szerinti határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást kell lefolytatni további átadás esetén is, ha a keresett személy nem mondott le a specialitás szabályának alkalmazásáról, és az átadását követıen egy másik tagállam bocsát ki ellene európai elfogatóparancsot. A hozzájárulást e törvény rendelkezéseivel, valamint a vonatkozó egyezményekkel összhangban kell elbírálni. 22. § (1) A Fıvárosi Bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatában elhalaszthatja a keresett személy átadását annak érdekében, hogy ellene a Magyar Köztársaság területén a büntetıeljárást lefolytathassák, illetve hogy - ha már elítélték - az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló cselekménytıl különbözı bőncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetését vagy szabadságelvonással járó intézkedését végrehajthassák. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott átadást elhalasztó határozatot a Fıvárosi Bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtásáról hozott határozatát követıen is meghozhatja. (3) Az átadás elhalasztása helyett a Fıvárosi Bíróság - a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal írásban történt közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - ideiglenesen átadhatja a keresett személyt az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak. 23. § Ha a keresett személy az átadási letartóztatás elrendelésekor elızetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, illetve vele szemben szabadságelvonással járó intézkedést hajtanak végre, az átadási letartóztatást attól az idıponttól kezdıdıen kell foganatba venni, amikor az elızetes letartóztatás megszőnik, illetve a szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása befejezıdik. 24. § (1) A Fıvárosi Bíróság az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság kérelmére vagy hivatalból elrendeli azoknak a tárgyaknak a lefoglalását és átadását a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a keresett személy a bőncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (2) Az (1) bekezdésben említett tárgyak akkor is átadhatók, ha az európai elfogatóparancsot a keresett személy halála vagy szökése miatt nem lehet végrehajtani. (3) Ha a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévı büntetıeljárásban az (1) bekezdésben említett tárgyakra szükség van, azokat ideiglenesen vissza lehet tartani vagy a visszaszolgáltatás feltételével át lehet adni az európai elfogatóparancsot kibocsátó tagállamnak. (4) E § rendelkezései nem érintik az e tárgyakon fennálló tulajdonjogot és egyéb jogokat.
2. Cím
126
ÁTADÁS IRÁNTI MEGKERESÉS 25. § (1) Ha a terhelttel szemben büntetıeljárást kell lefolytatni az Európai Unió valamely tagállamában történı elfogása és átadása érdekében, a bíróság haladéktalanul európai elfogatóparancsot bocsát ki. Ha a terhelten jogerısen kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, az európai elfogatóparancsot a büntetésvégrehajtási bíró bocsátja ki. Az európai elfogatóparancsot a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központnak kell megküldeni. Az európai elfogatóparancsot a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendırkapitányságnak is meg kell küldeni. (2) Az európai elfogatóparancs olyan cselekmények esetén bocsátható ki, amelyeknél a magyar büntetıtörvény szerint a büntetési tétel felsı határa legalább egyévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés. Ha a szabadságvesztést kiszabó vagy a szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó határozatot már meghozták, az európai elfogatóparancs csak akkor bocsátható ki, ha a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés tartama legalább négy hónap. (3) Az európai elfogatóparancsot e törvény 2. számú mellékletében szereplı formanyomtatványnak megfelelıen kell kibocsátani. (4) Az európai elfogatóparancsot le kell fordítani a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. (5) A bíróság az európai elfogatóparancsban kérheti azon tárgyak lefoglalását és átadását, a) amelyek bizonyítási eszközként felhasználhatók, vagy b) amelyeket a keresett személy a bőncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett. (6) A büntetıeljárás befejezését követıen haladéktalanul és díjmentesen vissza kell szolgáltatni azokat az átadott tárgyakat, amelyekre az azokat átadó tagállamnak vagy harmadik személynek szerzett joga fennmaradt. (7) Az európai elfogatóparancs hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területére is. (8) Az európai elfogatóparancsot haladéktalanul vissza kell vonni, ha a kibocsátásának oka megszőnt. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a kibocsátó haladéktalanul megküldi a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központnak. Az európai elfogatóparancs visszavonásáról szóló végzést a terhelt bejelentett lakóhelye, ennek hiányában bejelentett tartózkodási helye - ha a terhelt egyikkel sem rendelkezik, a kibocsátó bíróság székhelye - szerint illetékes rendırkapitányságnak is meg kell küldeni. 26. § Ha a bíróság már kibocsátott a keresett személy ellen nemzetközi elfogatóparancsot, akkor az európai elfogatóparancs annak helyébe lép, megtartva az eredeti kibocsátási idıpontot és a bírósági ügyszámot. Az európai elfogatóparancs kibocsátásáról a bíróság ebben az esetben a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központot értesíti. 27. § Az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogásáról történt értesítéstıl számított három napon belül a miniszternek kell továbbításra megküldeni. 28. § (1) Szabadságvesztés végrehajtására irányuló átadás esetén, ha halmazati büntetést szabtak ki, és a tagállami igazságügyi hatóság nem valamennyi cselekmény alapján kiszabott büntetés végrehajtására engedélyezi az átadást, az elsı fokon eljárt bíróság határozatot hoz az arra a cselekményre esı büntetésrészrıl, amellyel kapcsolatban az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi. Az eljárásra a büntetıeljárásról szóló törvénynek a különleges eljárásokra vonatkozó szabályait kell megfelelıen alkalmazni. (2) Az (1) bekezdésben írt büntetésrészt a halmazati büntetés alapját képezı bőncselekmények büntetési tételei felsı határának egymáshoz viszonyított arányából kiindulva kell megállapítani. (3) Ha a szabadságvesztést, amelyre az átadást a tagállami igazságügyi hatóság engedélyezi, összbüntetésbe foglalták, azt az alapítéletben kiszabott szabadságvesztést kell végrehajtani, amelyre az átadást kérik, illetve engedélyezik. Az (1) és (2) bekezdést értelemszerően alkalmazni kell, ha az alapítéletben halmazati büntetést szabtak ki. (4) Ha az átadást az összbüntetésbe foglalt valamennyi szabadságvesztés végrehajtására kérik, illetve engedélyezik, az összbüntetésben megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani. 29. § Az európai elfogatóparancs végrehajtásából eredı külföldi fogva tartás teljes idıtartamát be kell számítani a bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. 30. § Ha a tagállami igazságügyi hatóság az átadás elhalasztása helyett - az írásban kötött közös megállapodásban meghatározott feltételek szerint - ideiglenesen átadja a keresett személyt, a megállapodásban rögzített feltételek minden magyar hatóságra kötelezıek. 31. § (1) Az átadott személlyel szemben az átadása elıtt elkövetett, az átadásának alapjául szolgáló bőncselekménytıl különbözı egyéb bőncselekmény miatt nem indítható büntetıeljárás, nem ítélhetı el, és egyéb módon sem fosztható meg szabadságától (a specialitás szabálya). (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható az alábbi esetekben: a) ha a személy a végleges szabadon bocsátását követı negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetısége lett volna - a Magyar Köztársaság területét, vagy elhagyása után ide visszatér;
127
b) ha a bőncselekmény szabadságvesztés büntetéssel nem büntethetı, vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel nem fenyegetett; c) ha a büntetıeljárás eredményeként nem kerül sor személyi szabadságot korlátozó intézkedés alkalmazására; d) ha a személlyel szemben szabadságelvonással nem járó büntetés vagy intézkedés, különösen pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés szabható ki, illetıleg alkalmazható, még akkor sem, ha a büntetés vagy intézkedés személyi szabadságának korlátozását eredményezheti; e) ha a személy beleegyezett az átadásába, és ezzel egyidejőleg lemondott a specialitás szabályának alkalmazásáról; f) ha a személy az átadása után, az átadását megelızıen elkövetett meghatározott cselekmények vonatkozásában kifejezetten lemondott a specialitás szabályának alkalmazásához főzıdı jogáról. A lemondó nyilatkozatot a magyar illetékes igazságügyi hatóság elıtt kell megtenni, és azt jegyzıkönyvbe kell venni, amelyet mind az igazságügyi hatóság képviselıjének, mind a nyilatkozattevınek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelmően kitőnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védıt vehet igénybe.; g) ha a személyt átadó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdéssel összhangban hozzájárulását adja. (3) A hozzájárulás iránti kérelmet a 25. § (3) bekezdésében hivatkozott adatok és a 25. § (4) bekezdése szerinti fordítás kíséretében kell a 27. §-ban meghatározott úton elıterjeszteni a tagállami igazságügyi hatóságnak. 32. § (1) Az európai elfogatóparancs alapján keresett személy a végrehajtó tagállam hozzájárulása nélkül, az átadása elıtt elkövetett bőncselekmény miatt kibocsátott európai elfogatóparancs alapján az alábbi esetekben átadható a végrehajtó tagállamtól különbözı tagállamnak: a) ha a keresett személy a végleges szabadon bocsátását követı negyvenöt napon belül nem hagyja el - bár erre lehetısége lett volna - a Magyar Köztársaság területét, vagy elhagyása után ide visszatér; b) ha a keresett személy beleegyezik abba, hogy az európai elfogatóparancs alapján a végrehajtó tagállamtól különbözı tagállamnak átadják. A lemondó nyilatkozatot bíróság elıtt kell megtenni, és azt jegyzıkönyvbe kell venni, amelyet mind a bírónak, mind a nyilatkozattevınek alá kell írnia. A lemondó nyilatkozatot úgy kell megfogalmazni, hogy abból egyértelmően kitőnjön, hogy azt az érintett személy önként és az abból adódó következmények teljes tudatában tette. A személy védıt vehet igénybe; c) ha a keresett személyre a 31. § (2) bekezdésének a), e), f) és g) pontja szerint nem vonatkozik a specialitás szabálya. (2) Az (1) bekezdésben foglalt eseteket kivéve az európai elfogatóparancs alapján átadott személy nem adható ki harmadik államnak azon tagállam illetékes hatóságának hozzájárulása nélkül, amely ıt átadta. 33. § A keresett személy átvételérıl a NEBEK a rendırség közremőködésével gondoskodik.
3. Cím KÖLTSÉGVISELÉS 34. § A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtása során a Magyar Köztársaság területén felmerülı költség bőnügyi költség, amelyet a Magyar Állam visel.
4. Cím ÁTSZÁLLÍTÁS 35. § (1) A miniszter engedélyezi, hogy a keresett személyt a Magyar Köztársaság területén átadás céljából átszállítsák, feltéve, hogy tájékoztatást kapott a) annak a személynek a személyazonosságáról és állampolgárságáról, aki ellen az európai elfogatóparancsot kibocsátották; b) az európai elfogatóparancs meglétérıl; c) a bőncselekmény jellegérıl és jogi minısítésérıl; d) a bőncselekmény körülményeinek ismertetésérıl, ideértve az elkövetés idıpontját és helyét is. (2) Ha az európai elfogatóparancsot büntetıeljárás lefolytatása céljából bocsátották ki, és a keresett személy olyan magyar állampolgár, aki a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, a keresett személy csak akkor szállítható át, ha a kibocsátó tagállam megfelelı jogi garanciát nyújt arra, hogy a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés jogerıs kiszabása esetén kérelmére a büntetés vagy az intézkedés végrehajtására visszaszállítják a Magyar Köztársaság területére. (3) A légi úton történı átszállítás esetén az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha nem tervezett leszállásra kerül sor.
128
(4) Ha az átszállítás olyan személyt érint, akit harmadik állam ad ki egy tagállamnak, az (1)-(3) bekezdést megfelelıen kell alkalmazni. Ebben az esetben az „európai elfogatóparancs” alatt a „kiadatási kérelmet” kell érteni.
III. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIVAL BÜNTETİÜGYEKBEN FOLYTATOTT ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY 1. Cím AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 36. § (1) Ha e törvény vagy nemzetközi szerzıdés másként nem rendelkezik, az Európai Unió tagállamaival büntetıügyekben folytatott együttmőködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés elıterjesztésére a büntetıeljárás megindítását követıen a magyar igazságügyi hatóságok közvetlenül jogosultak. (2) A büntetıeljárás megindítása elıtt a tagállami bőnüldözı szerv által megküldött, illetıleg a magyar bőnüldözı szerv által elıterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadására és teljesítésére, illetve elıterjesztésére a bőnüldözı szervek nemzetközi együttmőködésérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetıeljárás megindítása elıtt elıterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetıeljárást megindítják, az együttmőködést a továbbiakban csak e törvény szerint mint eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését lehet folytatni. (3) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerzıdés eltérıen nem rendelkezik. 37. § Az eljárási jogsegély formái különösen: a) közvetlen tájékoztatás, b) tárgyak visszaadása, c) fogva tartott személyek ideiglenes átszállítása, d) kihallgatás zárt célú távközlı hálózat útján, e) kihallgatás távbeszélı-készülék útján, f) közös nyomozó csoport létrehozása, g) fedett nyomozó alkalmazása, h) ellenırzött szállítás és bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés, i) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés. 38. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a tagállami igazságügyi hatóság által elıterjesztett eljárási jogsegélyformák iránti megkeresés fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a visszaadni kért tárgy található, az ideiglenesen átszállítani kért személyt fogva tartják, a kihallgatni kért személy lakik vagy tartózkodik, illetve a kihallgatni kért személyt fogva tartják. (2) A magyar igazságügyi hatóságok nemzetközi szerzıdés alapján a tagállamok bőnüldözı szerveitıl is elfogadhatnak, illetve közvetlenül e szervekhez is intézhetnek eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belsı joga lehetıvé teszi azt, hogy a bőnüldözı szervek a büntetıügyekben folytatott jogsegélyforgalomban részt vegyenek. (3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthetı és nem terjeszthetı elı, ha az csorbítja a Magyar Köztársaság felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét. (4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata a vádirat benyújtásáig a legfıbb ügyész, a vádirat benyújtása után a miniszter hatáskörébe tartozik. 39. § (1) A megkeresést írásban, indokolt esetben a megkeresı azonosítását lehetıvé tevı más alkalmas módon vagy eszközzel - különösen telefax vagy számítástechnikai rendszer útján - is elı lehet terjeszteni, illetıleg az így elıterjesztett megkeresést szabályszerőnek kell tekinteni. (2) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a megkeresés teljesítésére nincs hatásköre vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul átteszi a hatáskörrel, illetıleg illetékességgel rendelkezı magyar igazságügyi hatósághoz. A megkeresés áttételérıl - a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével - az áttételt elrendelı magyar igazságügyi hatóság értesíti a megkeresı tagállami igazságügyi hatóságot. 40. § (1) Ha a megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményrıl haladéktalanul tájékoztatja a megkeresı tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejőleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. Szükség esetén a magyar igazságügyi hatóság a megkeresı tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül, rövid úton megkeresi a szükséges adatok közlése érdekében.
129
(2) Ha a megkeresés teljesítése során olyan körülmények merülnek fel, amelyek alapján e törvény rendelkezései szerint nincs helye az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének, az iratokat az akadály megjelölésével az ügyész a legfıbb ügyésznek, a bíróság pedig a miniszternek küldi meg. A legfıbb ügyész, illetve a miniszter - az ok megjelölésével - értesíti a megkeresı tagállami igazságügyi hatóságot a megkeresés teljesítésének akadályáról. 41. § Ha a magyar igazságügyi hatóság által elıterjesztett megkeresést a tagállami igazságügyi hatóság az abban megjelölt feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja teljesíteni, azonban a megkeresés indokai továbbra is fennállnak, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt feltételek teljesítése érdekében intézkedik. 42. § Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek helyt adnak, a külföldi személyek ki- és beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevél-, az idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.
Az alkalmazandó eljárási szabályok 43. § A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a megkeresı tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. 44. § A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy megkeresését a magyar jogszabályokban foglaltak szerint, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva teljesítse. 45. § Az eljárási jogsegély keretében az érintett személy tanúként vagy terheltként történı kihallgatásakor a magyar, és - erre vonatkozó kérelem esetén - a megkeresı tagállam jogának a kihallgatásra, a vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. 46. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a jogi személlyel szemben indult büntetıeljárással összefüggésben elıterjesztett jogsegély iránti megkeresésekre is. A tagállami igazságügyi hatóság által jogi személy vonatkozásában elıterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére - ha a megkeresésbıl más nem következik - a jogi személy székhelye szerint illetékes ügyész, illetve bíróság jogosult.
A HATÁRIDİK 47. § (1) A megkeresést a megkeresı tagállami igazságügyi hatóság által kért határidıt alapul véve kell teljesíteni. (2) Ha a megkeresés fogadásakor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidın belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad a megkeresés teljesítéséhez szükséges idıtartamról. A megkeresı tagállami igazságügyi hatóságtól nyilatkozatot kell kérni arról, hogy a magyar igazságügyi hatóság által megjelölt teljesítési határidı ismeretében is fenntartja-e a megkeresését. 48. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a megkeresésben megadott határidı kitőzésének indokát megjelöli. (2) Ha a megkeresett tagállami igazságügyi hatóság arról tájékoztatja a magyar igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresése a kért határidın belül nem teljesíthetı, a magyar igazságügyi hatóságnak haladéktalanul nyilatkoznia kell, hogy a megkeresést továbbra is fenntartja-e.
A hivatalos iratok kézbesítése 49. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot az Európai Unió tagállamában tartózkodó címzett részére közvetlenül, posta útján, kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban kézbesíti. (2) A hivatalos iratot - ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri - le kell fordítani a címzett anyanyelvére, illetıleg az általa ismertként megjelölt más nyelvre vagy - ha ezek a magyar igazságügyi hatóság által nem ismertek - a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére. Az irathoz a címzett által ismert nyelven mellékelni kell a tájékoztatást az eljárási jogairól és kötelességeirıl. (3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam hatóságainak eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha a) a címzett címe ismeretlen, illetıleg nem pontosan ismert, vagy b) a postai úton történı kézbesítés nem volt lehetséges, vagy c) megalapozottan feltételezhetı, hogy a postai úton való kézbesítés nem vezet eredményre.
2. Cím
130
AZ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY EGYES FORMÁI A közvetlen tájékoztatás 50. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévı vagy befejezett büntetıügyben a tagállami igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban közvetlenül tájékoztatást kérhet. (2) A magyar nyomozó hatóság a büntetıeljárással kapcsolatban a bőncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtızésének, a bőncselekmény befejezésének avagy újabb bőncselekmény elkövetésének megakadályozása végett, vagy késedelmet nem tőrı más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy a tagállami bőnüldözı szervtıl közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényérıl, valamint a tájékoztatás tartalmáról a magyar nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.
A tárgyak visszaadása 51. § (1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bőncselekményt elkövették, a tagállami igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azokat a tagállami igazságügyi hatóság a tulajdonosnak visszaadja. A megkeresés csak akkor teljesíthetı, ha a megkeresı tagállami igazságügyi hatóság a megkeresés alapjául szolgáló határozatában vagy a mellékletként csatolt okiratokkal kétséget kizáró módon igazolja az érintett személy tulajdonjogát. (2) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és - szükség esetén - az ismeretlen helyen lévı tárgy körözését rendelheti el. (3) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemő harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévı büntetıeljárás sikerét. (4) Ha az átadni kért tárgyra a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévı büntetıeljárásban szükség van, a tárgy átadását az eljárás jogerıs befejezéséig vagy a lefoglalás jogerıs megszüntetéséig a magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és errıl a megkeresı igazságügyi hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. (5) A magyar igazságügyi hatóság közvetlenül megkeresheti a tagállami igazságügyi hatóságot olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bőncselekményt elkövették, és amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóság elıtt a tulajdonjogát kétséget kizáró módon igazoló személy kérelmet terjesztett elı. A kérelmet a tagállami igazságügyi hatósághoz intézett eljárási jogsegély iránti megkereséshez csatolni kell. (6) A (2)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell arra a tárgyra, okmányra vagy hatósági jelzésre is, amelyre nem követtek el bőncselekményt, de külön törvény, illetve az Európai Unió jogi aktusa alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztetı jelzés eredményeként találták meg. Az így megtalált tárgyat, okmányt vagy hatósági jelzést a NEBEK-en keresztül, a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam figyelmeztetı jelzés kibocsátását elrendelı hatóságának kell átadni.
A fogva tartott személy ideiglenes átszállítása 52. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság olyan, a Magyar Köztársaság területén teljesítendı eljárási cselekmény iránt terjesztett elı megkeresést, amelyen a megkeresı tagállam területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkeresı tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján - az eljárási cselekmény végrehajtása érdekében a Magyar Köztársaság területére ideiglenesen át lehet szállítani. (2) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar büntetés-végrehajtási jogszabályok szerint a Magyar Köztársaság területén is biztosítani kell. (3) Ha a magyar igazságügyi hatóság olyan eljárási cselekmény iránt terjesztett elı megkeresést, amelyen a Magyar Köztársaság területén fogva tartott személy jelenléte szükséges, akkor ezt a személyt - a megkeresett tagállammal megkötött eseti megállapodás alapján - ideiglenesen annak a tagállamnak a területére lehet átszállítani, ahol az eljárást le kell folytatni. (4) Az elızetes letartóztatásban lévı terhelt ideiglenes átszállítására vonatkozó megállapodást a vádirat benyújtása elıtt a legfıbb ügyész, a vádirat benyújtása után, illetve a szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést töltı személy esetében a miniszter köti meg. A megállapodás tartalmazza az érintett személy ideiglenes átszállításának részleteit, valamint azt a határnapot, amikorra az érintett személyt vissza kell szállítani a megkeresı tagállam, illetve a Magyar Köztársaság területére. (5) Az ideiglenes átszállításához az érintett személy kifejezett hozzájárulása szükséges. A Magyar Köztársaság területén fogva tartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot és annak fordítását csatolni kell a megkereséshez.
131
(6) A tagállam területén töltött fogva tartás esetén a magyar törvény szerint elrendelt kényszerintézkedés, illetve szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtását folyamatosnak kell tekinteni.
Kihallgatás zárt célú távközlı hálózat útján 53. § (1) A tanú, a szakértı vagy - erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján - a terhelt zárt célú távközlı hálózat útján történı kihallgatására, illetıleg meghallgatására vonatkozó, a tagállami igazságügyi hatóság által elıterjesztett megkeresés teljesítésére kizárólag a bíróság jogosult. (2) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóságot közvetlenül megkeresheti tanú zárt célú távközlı hálózat útján történı kihallgatása érdekében, ha a Magyar Köztársaság területén az érintett személy megjelenése nem lehetséges.
Kihallgatás távbeszélı-készülék útján 54. § (1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság - erre vonatkozó kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján - tanú vagy szakértı távbeszélı-készülék útján történı kihallgatása iránt keresi meg az igazságügyi hatóságot, a kihallgatás lefolytatására a zárt célú távközlı hálózat útján történı kihallgatás szabályait kell megfelelıen alkalmazni azzal, hogy az ügyész is teljesítheti a jogsegély iránti megkeresést. (2) A távbeszélı-készülék útján történı kihallgatásra vonatkozó jogsegély teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a magyar büntetıeljárási törvény nem teszi lehetıvé ezen jogintézmény alkalmazását.
A közös nyomozó csoport létrehozása 55. § (1) A legfıbb ügyész engedélyével az ügyész, illetve a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közös nyomozó csoport létrehozását kezdeményezheti, ha a) a már megindult büntetıeljárásban a több tagállamra kiterjedı bőncselekmény felderítése különösen bonyolult; b) a bőncselekmény miatt több tagállam folytat büntetıeljárást, és ezért a nyomozások összehangolására van szükség. (2) A bőncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedı, ha a) azt több tagállamban követik el; b) azt egy tagállamban követik el, de elıkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó részesi magatartások jelentıs részét egy másik tagállamban végzik; c) azt egy tagállamban követik el, de abban olyan bőnszervezet érintettsége állapítható meg, amely egynél több államban folytat büntetendı tevékenységet; d) azt egy tagállamban követik el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti vagy veszélyezteti. (3) A legfıbb ügyész, illetıleg az általa kijelölt ügyész az érintett tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatósággal - az érintettség mértékét is figyelembe véve - állapodik meg abban, hogy a közös nyomozó csoport mely tagállam területén mőködjön. 56. § (1) A közös nyomozó csoport a legfıbb ügyész, illetıleg az általa kijelölt ügyész és a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság közötti eseti megállapodással jön létre. (2) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás tartalmazza különösen: a) a bőncselekmény leírását, amelynek nyomozására a közös nyomozó csoportot létrehozzák; b) a mőködési területet; c) a közös nyomozó csoport összetételét; d) a közös nyomozó csoport vezetıjét; e) a mőködés idıtartamát és a meghosszabbítás feltételeit; f) a közös nyomozó csoport más tagállamban eljáró tagjának kötelezettségeit és jogait; g) a mőködés feltételeit; h) a mőködés költségeinek viselését; i) a közös nyomozó csoport más tagállamban eljáró tagja által mőködési körében okozott károkért való felelısségének szabályairól szóló tájékoztatást. 57. § A Magyar Köztársaság területén mőködı közös nyomozó csoportot az ügyész vagy a nyomozó hatóság vezetıje, illetve a nyomozó hatóságnak a nyomozó hatóság vezetıje által kijelölt tagja vezeti. Ha a közös nyomozó csoportot a nyomozó hatóság vezetıje, illetve tagja vezeti, az ügyésznek rendszeresen beszámol a közös nyomozó csoport mőködésérıl, és elızetesen tájékoztatja a foganatosítandó nyomozási cselekményekrıl. 58. § (1) A tagállami nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja
132
a) a bőnüldözı szervek nemzetközi együttmőködésérıl szóló törvény rendelkezéseinek megfelelıen kényszerítı eszközt alkalmazhat, továbbá szolgálati lıfegyverét magánál tarthatja, azt azonban kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatja; a magyar bőnüldözı szervek tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott más kényszerítı eszközt nem vehet igénybe; b) a bőncselekmény elkövetésén tetten ért személyt elfoghatja, az elfogás helyszínén visszatarthatja, azonban köteles ıt haladéktalanul a magyar nyomozó hatóságnak átadni; más kényszerintézkedést nem alkalmazhat. (2) A közös nyomozó csoport feladatának teljesítéséhez szükséges mértékben a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja a) államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén - a 45. § rendelkezéseire figyelemmel - tanút vagy terheltet hallgathat ki, és errıl jegyzıkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni, b) a nyomozási cselekményeken jelen lehet, a nyomozási cselekményekrıl államának joga szerint és a tagállam hivatalos nyelvén jegyzıkönyvet készíthet, amelynek másolati példányát és magyar fordítását az eljárás irataihoz kell csatolni, c) az ellenırzött szállításban fedett nyomozóként eljárhat. (3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak a Magyar Köztársaság területén eljáró tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja, a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság - szükség esetén - tolmácsot rendel ki. A tagállam hivatalos nyelvének használatával kapcsolatban felmerült költséget a megkeresı tagállam viseli. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedések és kényszerítı eszközök alkalmazásának feltételeirıl a közös nyomozó csoport magyar vezetıje tájékoztatja a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagját. (5) Az eljárási jogsegély teljesítése során a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a Magyar Köztársaság területén a közös nyomozó csoport magyar vezetıjének utasítása szerint jár el. (6) Az ügyész vagy a közös nyomozó csoport magyar vezetıje haladéktalanul értesíti a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságot, ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának tagja a magyar jog szerint büntetendı cselekményt követett el. 59. § (1) Az Eurojust, illetve annak nemzeti képviselıje, valamint az Európai Rendırségi Hivatal (a továbbiakban: EUROPOL) által kezdeményezett közös nyomozó csoportra, a tagok jogaira és kötelezettségeire e törvényt kell értelemszerően alkalmazni. Az EUROPOL tisztviselıje e törvény szerint vehet részt a közös nyomozó csoportban. (2) Az Európai Unió tagállamaival, illetve az EUROPOL-lal együttmőködési megállapodást kötött külföldi hatósággal létrehozott, a Magyar Köztársaság területén mőködı közös nyomozó csoport kezdeményezheti a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központnál, hogy a számára engedélyezett körben adatot vagy más technikai tanácsadást kérjen az EUROPOL-tól. (3) Minden olyan adatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott közös nyomozó csoport tevékenységébıl származik, a Nemzetközi Bőnügyi Együttmőködési Központon keresztül az EUROPOL részére továbbítani kell.
A fedett nyomozó alkalmazása 60. § (1) Ha a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága által folytatott büntetıeljárás eredményessége érdekében tagállami fedett nyomozónak a Magyar Köztársaság területén, illetve magyar fedett nyomozónak az Európai Unió tagállama területén történı alkalmazása szükséges, a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága kérésére tagállami fedett nyomozó a Magyar Köztársaság területén, illetve magyar fedett nyomozó az Európai Unió tagállama területén alkalmazható. (2) Ha a Magyar Köztársaság területén folyamatban lévı büntetıeljárás eredményessége érdekében az Európai Unió tagállama területén magyar fedett nyomozó, illetve a Magyar Köztársaság területén tagállami fedett nyomozó alkalmazása szükséges, ezt a legfıbb ügyész a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál kezdeményezheti. 61. § (1) A fedett nyomozó alkalmazására a legfıbb ügyész és a tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatósága közötti eseti megállapodás alapján kerülhet sor. (2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza különösen: a) a fedett nyomozó alkalmazásának idıtartamát, b) az alkalmazás feltételeit, c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit, d) a fedett nyomozó leleplezıdése esetén alkalmazandó intézkedést, e) a fedett nyomozó által mőködési körében okozott károkért való felelısségének szabályairól szóló tájékoztatást. (3) Az 58. §-t kell megfelelıen alkalmazni, ha a tagállami fedett nyomozó a Magyar Köztársaság területén jár el.
133
Az ellenırzött szállítás és a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés 62. § A büntetıeljárás megindítását követıen az ellenırzött szállítás, illetve bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyőjtés végrehajtására irányuló megkeresés fogadására, teljesítésére, illetıleg annak elıterjesztésére a bőnüldözı szervek nemzetközi együttmőködésérıl szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni.
A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés 63. § (1) A büntetıeljárás megindítását követıen az ügyész és a nyomozó hatóság - a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés alapján - bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzést (a továbbiakban: titkos adatszerzés) végezhet. (2) A magyar nyomozó hatóság a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól közvetlenül érkezett, titkos adatszerzésre irányuló megkeresésrıl haladéktalanul értesíti az ügyészt. (3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezı megkeresés akkor teljesíthetı, ha a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság a saját államának joga szerinti engedéllyel és a titkos adatszerzést végzı ügyész vagy nyomozó hatóság a büntetıeljárásról szóló törvényben meghatározott bírói engedéllyel rendelkezik. (4) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságtól érkezett megkeresés teljesítése során a titkos adatszerzést a Fıvárosi Bíróság elnöke által e feladatra kijelölt bíró engedélyezi. (5) A magyar nyomozó hatóság a titkos adatszerzés lefolytatásáról folyamatosan tájékoztatja az ügyészt, és a titkos adatszerzés végrehajtásáról készített jelentést az ügyésznek megküldi. (6) Az ügyész a büntetıeljárásról szóló törvényben meghatározott titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti bírói engedély beszerzését követıen terjesztheti elı a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál. 64. § Az elektronikus hírközlı hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított adatok kifürkészésére irányuló megkeresés - a 63. § (3) bekezdésben foglaltakon felül - akkor teljesíthetı, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, továbbá, ha a titkos adatszerzéssel érintett személy harmadik állam területén tartózkodik, azonban a közlemény vagy adat kifürkészése a Magyar Köztársaság területén mőködı elektronikus hírközlési szolgáltató közremőködését igényli, vagy az azt lehetıvé tevı technikai eszköz a Magyar Köztársaság területén található. 65. § (1) Az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál elıterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresésnek tartalmaznia kell különösen: a) a nyomozást végzı ügyész vagy nyomozó hatóság megnevezését, a nyomozás elrendelésének idıpontját, az ügy számát, b) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásának helyét, c) a titkos adatszerzés tervezett alkalmazásával érintett nevét, illetıleg az azonosítására alkalmas adatot, valamint a titkos adatszerzés vele szemben alkalmazni kívánt eszközének, illetıleg módszerének megnevezését, d) az alkalmazás tervezett tartamának kezdı és befejezı idıpontját, naptári napban és órában meghatározva, e) az alkalmazásnak a büntetıeljárási törvényben meghatározott feltételeinek a meglétére vonatkozó részletes leírást, így különösen az alapul szolgáló bőncselekmény megnevezését, f) annak igazolását, hogy a titkos adatszerzést a folyamatban levı büntetıeljáráshoz kapcsolódóan szabályszerően engedélyezték, g) a titkos adatszerzés végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges további technikai és adminisztrációs adatokat. (2) Az elektronikus hírközlı hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló, az ügyész által a tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnál elıterjesztett megkeresésnek - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - tartalmaznia kell a) a titkos adatszerzéssel érintett elektronikus hírközlı eszköz, számítástechnikai rendszer vagy módszer megnevezését, b) a továbbítandó adatok körét, c) a titkos adatszerzés idıtartamát. (3) A tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság által elıterjesztett titkos adatszerzés végrehajtására irányuló megkeresés akkor teljesíthetı, ha az tartalmazza az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat. (4) Ha az elektronikus hírközlı hálózat útján továbbított közlemény, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatok kifürkészésére irányuló megkeresés esetén a titkos adatszerzéssel érintett személy nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, de a közlemény vagy az adat kifürkészéséhez, vagy az érintett elektronikus hírközléshez kötıdı járulékos és kísérı adatok rögzítéséhez, továbbításához a magyar hatóságok
134
közremőködése szükséges, a megkeresésnek - az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak mellett - tartalmaznia kell a tényállás rövid ismertetését is. 66. § (1) A 63. § (1) bekezdésében foglalt titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a megfigyelt, illetve rögzített adatot a megkeresı tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak továbbítja. (2) A titkos adatszerzésre irányuló megkeresés alapján az ügyész vagy a nyomozó hatóság - az (1) bekezdésben foglalt intézkedésen túl - az elektronikus hírközlı hálózat útján továbbított közleménynek, illetve a számítástechnikai rendszer útján továbbított vagy tárolt adatoknak azonos titkossági fokon a) a megkeresı tagállam igazságügyi vagy nyomozó hatóságának eszközére történı átirányításáról (közvetlen továbbítás), b) a kísérı és járulékos adatok rögzítésérıl, illetve továbbításáról, c) más tagállamban folytatott titkos adatszerzéshez technikai segítség nyújtásáról rendelkezhet. 67. § E fejezet alkalmazásában a magyar nyomozó hatóság alatt a nyomozást végzı ügyészt is érteni kell.
IV. Fejezet A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESİ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESİ VAGYON MEGİRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT VÉGREHAJTÁSÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY 1. Cím A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESİ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESİ VAGYON MEGİRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ TAGÁLLAMI IGAZSÁGÜGYI HATÓSÁG HATÁROZATÁNAK VÉGREHAJTÁSA 67/A. § (1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bőnügyi együttmőködés során a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága közvetlenül végrehajtja egy tagállami igazságügyi hatóság által a) a bizonyítási eszközök felderítése, összegyőjtése, biztosítása vagy felhasználása végett, illetıleg b) az elkobzás, illetıleg a vagyonelkobzás biztosítása érdekében kibocsátott határozatot, ha azt az e törvény 3. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: tanúsítvány) együtt, magyar nyelven a magyar igazságügyi hatóságnak megküldték, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esı dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esı vagyon a Magyar Köztársaság területén található. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a magyar jog szerint az ilyen határozatot kibocsátani (kényszerintézkedést elrendelni) és a végrehajtás iránt intézkedni jogosult magyar igazságügyi hatóság hajtja végre. (3) Ha ugyanazon bizonyítási eszköz, elkobzás alá esı dolog, illetve vagyonelkobzás alá esı vagyon biztosítására vonatkozóan két vagy több tagállam igazságügyi hatósága bocsátott ki határozatot, az összes körülmény mérlegelésével kell dönteni arról, hogy melyik tagállam igazságügyi hatósága által kibocsátott határozatot hajtsák végre. A döntés meghozatalakor figyelemmel kell lenni különösen a bőncselekmény súlyára és elkövetési helyére, a határozat kibocsátásának idıpontjára. (4) A tagállami igazságügyi hatóság által megküldött határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esı dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esı vagyon található. Ha a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló bőncselekmény miatt Magyarországon büntetıeljárás van folyamatban, a határozat végrehajtására az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amely a magyar büntetıeljárást folytatja. (5) Ha a magyar igazságügyi hatóságnak a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, azt haladéktalanul átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı magyar igazságügyi hatósághoz, és az áttételrıl a kibocsátót értesíti. 67/B. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot, az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bőncselekményfajták esetében a cselekmény kettıs büntethetıségének mérlegelése nélkül végre kell hajtani. (2) Ha a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság államának joga szerint annak a bőncselekménynek a büntetési tétele felsı határa, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, nem éri el a
135
háromévi szabadságvesztést, illetıleg szabadságelvonással járó intézkedést, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a bőncselekmény megfelel az e törvény 1. számú mellékletében meghatározott bőncselekmények valamelyikének. (3) Az 1. számú mellékletben fel nem sorolt bőncselekményfajták esetében a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor lehet végrehajtani, ha az a cselekmény, amely miatt a határozat végrehajtását kérik, a magyar törvény szerint bőncselekménynek minısül. 67/C. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a 67/B. § (2)-(3) bekezdésében említett esetben a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bőncselekmény; b) a magyar törvény szerint a határozat alapjául szolgáló bőncselekmény büntethetısége vagy a kiszabott büntetés elévült; c) a Magyar Köztársaságban, illetıleg egy tagállamban a terhelt ellen a határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetıeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelı büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerıs ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; d) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerısen elítélték, feltéve, hogy az elkobzást, a vagyonelkobzást, illetve az ennek megfelelı büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerıs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetıleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerısen felmentették; e) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt, intézkedést elrendelı határozatra vonatkozik; f) a hiánypótlásra, kijavításra tőzött határidı eredménytelenül eltelt, illetıleg a 67/D. § (2) bekezdésére figyelemmel kiegészített határozat végrehajtása továbbra sem lehetséges; g) a határozat közjogi tisztség betöltésén alapuló mentességet (Be. 551. §), illetve nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvezı személy birtokában lévı bizonyítási eszközre, elkobzás alá esı dologra vagy vagyonelkobzás alá esı vagyonra vonatkozik, és a mentelmi jogot nem függesztették fel, illetve a nemzetközi jogon alapuló mentességet nem függesztették fel; h) a végrehajtást magyar törvény kizárja. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása nem tagadható meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bőncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót vagy illetéket, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga. 67/D. § (1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása feltételeinek fennállásáról határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A magyar igazságügyi hatóság a határozatában a magyar jogszabályok szerint állapítja meg az alkalmazandó intézkedést, és ennek megfelelıen rendelkezik ezen intézkedés végrehajtásáról, úgy, hogy az a lehetı legnagyobb mértékben megfeleljen annak az intézkedésnek, amelyet a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat tartalmaz. (2) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot hiányos, illetıleg pontatlan tanúsítvány alapján akkor hajthatja végre, ha a pontatlan, illetıleg hiányos adatok annak végrehajtását nem akadályozzák. Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatban, illetıleg a tanúsítványban foglaltak alapján a határozat végrehajtása nem, vagy csak részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság errıl a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul értesíti, a tanúsítvány, illetıleg a benne szereplı hiányzó vagy pontatlan adatok pótlására, kijavítására határidıt tőz, és ezzel egyidejőleg megjelöli azokat az adatokat, amelyek ismerete a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges. (3) A magyar igazságügyi hatóság a tanúsítvány helyett olyan hivatalos iratot is elfogadhat, amely a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásához szükséges adatokat megfelelı módon tartalmazza. (4) A határozat végrehajtása más hivatalos irat vagy feltétel meglétéhez nem köthetı. 67/E. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának megtagadásáról a magyar igazságügyi hatóság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (2) A magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, ha annak végrehajtása akadályba ütközik, különösen ha a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esı dolog vagy a vagyonelkobzás alá esı vagyon eltőnt, megsemmisült, a tanúsítványban meghatározott helyen nem található, illetıleg kiegészítı információ kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendı adat ahhoz, hogy a
136
bizonyítási eszközt, az elkobzás alá esı dolgot vagy a vagyonelkobzás alá esı vagyont a magyar igazságügyi hatóság megtalálja. 67/F. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása elhalasztható, ha e határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt vagy azzal összefüggésben a Magyar Köztársaság területén büntetıeljárás van folyamatban, és e büntetıeljárás sikerét a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása jelentısen veszélyeztetné. (2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozattal érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá esı dolgot, illetve vagyonelkobzás alá esı vagyont a Magyar Köztársaság területén már lefoglalták, zár alá vették, valamint ha a vagyonelkobzás alá esı vagyon biztosítási intézkedés hatálya alatt áll, illetıleg a bizonyítási eszköz megırzése érdekében számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megırzését rendelték el, a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot akkor kell végrehajtani, ha a kényszerintézkedést megszüntették, illetıleg feloldották. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, a magyar büntetıeljárásban elrendelt kényszerintézkedés megszüntetésérıl, illetve feloldásáról szóló határozatot mindaddig nem lehet végrehajtani, amíg a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében a kényszerintézkedés fenntartására szükség van. (4) A magyar büntetıeljárásban lefoglalt dolgot a Be. 155. §-a alapján nem lehet kiadni addig, amíg a) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedést a magyar igazságügyi hatóság meg nem szüntette, b) a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott, a lefoglalt bizonyítási eszköz átadására vonatkozó kérelem, illetve a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés hatálya alatt lévı dolog, illetve vagyon elkobzására, illetve vagyon elkobzására vonatkozó határozat elismerésérıl és végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság nem hozott határozatot. (5) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásának elhalasztásáról határozatot hoz, amelyben a végrehajtás elhalasztásának idıtartamát feltünteti; a végrehajtás elhalasztásáról szóló határozatot a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságnak megküldi. E határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (6) Ha a végrehajtás elhalasztásának oka megszőnt, a magyar igazságügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a határozatban foglalt kényszerintézkedés elrendelése, illetıleg alkalmazása iránt. Errıl a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. 67/G. § (1) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a tagállami igazságügyi hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint kell végrehajtani, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer elveivel. (2) A tagállami igazságügyi hatóság által kibocsátott határozat végrehajtásáról a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóságot írásban, azaz posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján értesíti. (3) Egyebekben az e fejezetben foglalt határozatok végrehajtása során a lefoglalásra, a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megırzésére kötelezésre, a zár alá vételre, illetve a biztosítási intézkedésre vonatkozó eljárási és végrehajtási szabályokat kell megfelelıen alkalmazni. 67/H. § (1) Ha a magyar büntetıeljárás szabályai alapján a magyar igazságügyi hatóság a kényszerintézkedés megszüntetését tartja szükségesnek, errıl a tagállami igazságügyi hatóságot értesíti, és a kényszerintézkedés megszüntetése elıtt megfelelı határidıt állapít meg a tagállami igazságügyi hatóságnak annak érdekében, hogy észrevételt tegyen. (2) Az e címben meghatározott eljárásokat soron kívül kell lefolytatni.
2. Cím A BIZONYÍTÁSI ESZKÖZ, AZ ELKOBZÁS ALÁ ESİ DOLOG ÉS A VAGYONELKOBZÁS ALÁ ESİ VAGYON MEGİRZÉSÉT BIZTOSÍTÓ HATÁROZAT KIBOCSÁTÁSA 67/I. § (1) Ha a büntetıeljárás során lefoglalás, zár alá vétel, biztosítási intézkedés vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megırzésére kötelezés elrendelése, illetıleg alkalmazása válik szükségessé, és a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esı dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esı vagyon az Európai Unió valamely tagállama területén található, a Magyar Köztársaság igazságügyi hatósága a kényszerintézkedést elrendelı határozattal egyidejőleg kitölti az e törvény 3. számú melléklete szerinti tanúsítványt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot a tanúsítvánnyal együtt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére, amelynek területén a bizonyítási eszköz, az elkobzás alá esı dolog, illetve a vagyonelkobzás alá esı vagyon található (végrehajtó tagállam). A magyar
137
igazságügyi hatóság a lefordított határozatot és tanúsítványt a végrehajtó tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı igazságügyi hatósága számára közvetlenül küldi meg. (3) A határozat rendelkezı része - a Be.-ben foglaltakon kívül - tartalmazza, a) hogy a kényszerintézkedés végrehajtása végett a magyar igazságügyi hatóság mely tagállam mely igazságügyi hatóságát keresi meg, valamint, szükség szerint b) a lefoglalni kért bizonyítási eszköz átadása iránti kérelmet a kibocsátó magyar igazságügyi hatóság részére, vagy c) rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a kényszerintézkedéssel érintett bizonyítási eszközt, elkobzás alá esı dolgot, illetve vagyonelkobzás alá esı vagyont a b) pont szerinti kérelem, illetıleg az elkobzására, illetve vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem továbbításáig a végrehajtó tagállamban kell tartani. (4) Ha a nyomozó hatóság lefoglalás vagy számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megırzésére kötelezés elrendelését, illetıleg biztosítási intézkedés és zár alá vétel alkalmazását tartja szükségesnek olyan bizonyítási eszköz, elkobzás alá esı dolog vagy vagyonelkobzás alá esı vagyon tekintetében, amely az Európai Unió valamely tagállama területén található, elıterjesztést tesz az ügyésznek az (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala, vagy annak bíróságnál történı indítványozása iránt. 67/J. § (1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságától, hogy a határozatot a magyar jogszabályokban foglaltak szerint hajtsa végre. Ebben az esetben az alkalmazandó magyar jogszabályokat a tanúsítványban részletesen ismertetni kell. (2) Ha a magyar igazságügyi hatóság által kibocsátott határozatot a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága az abban megjelölt adatok és feltételek alapján nem, vagy csak részben tudja végrehajtani, a magyar igazságügyi hatóság a végrehajtó tagállam igazságügyi hatósága által megjelölt feltételek teljesítése iránt haladéktalanul intézkedik. 67/K. § (1) A határozatot és a tanúsítványt posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján kell megküldeni a végrehajtó tagállam hatáskörrel rendelkezı és illetékes igazságügyi hatósága részére. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minısített elektronikus aláírással kell ellátni. (2) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság nem tudja megállapítani, hogy a megkeresett tagállamban melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a határozat végrehajtására, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül szerzi be. (3) Ha a 67/I. § (1) bekezdésében említett kényszerintézkedés elrendelésének oka megszőnt, a határozatot kibocsátó magyar igazságügyi hatóság ezt haladéktalanul közli a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával.
V. Fejezet AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA, VALAMINT A PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN I. Cím AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN KISZABOTT PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA 67/L. § (1) Az Európai Unió tagállamaiban büntetıeljárásban bőncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg (a továbbiakban: tagállami pénzbüntetés), jogi személlyel szemben büntetıeljárásban alkalmazott pénzbírság, büntetıeljárásban megállapított eljárási költség, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendı jóvátétel végrehajtása iránti megkeresés esetén a bíróság a végrehajtást átveszi, ha a megkeresés alapjául szolgáló határozat (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: tagállami határozat) jogerıre emelkedett, és azt e törvény 5. számú melléklete szerinti formanyomtatvány tanúsítvánnyal együtt, magyar nyelven a bíróságnak megküldték, valamint a terhelt Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, vagyonnal vagy jövedelemmel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy telephellyel rendelkezik. (2) A tagállami határozat alapján a végrehajtásról a terhelt (jóvátétel fizetésére kötelezett) lakóhelye, az eljárás alá vont jogi személy székhelye, ezek hiányában a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti megyei bíróság székhelyén mőködı helyi bíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a megkeresést a Budai Központi Kerületi Bíróság fogadja, és intézkedik a végrehajtás iránt.
138
(3) Ha a bírósághoz vagy más igazságügyi hatósághoz az Európai Unió valamely tagállamából olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes, vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja az illetékes helyi bíróságra, és errıl a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja. (4) Az e törvény 4. számú mellékletében meghatározott bőncselekményfajták esetében a végrehajtásról a cselekmény kettıs büntethetıségének mérlegelése nélkül intézkedni kell. (5) A 4. számú mellékletben fel nem sorolt bőncselekményfajták esetében a határozatot akkor lehet végrehajtani, ha a cselekmény, amely miatt a végrehajtást kérik, a magyar törvény szerint is bőncselekménynek minısül. (6) A tagállami határozatban megjelölt összeg elıírása és beszedése a megyei bíróság szervezetében mőködı bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladata. 67/M. § (1) A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a) a keresett személy gyermekkor miatt nem büntethetı (Btk. 23. §); b) a 67/L. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bőncselekmény; c) a magyar törvény szerint a büntetés elévült; d) egy tagállamban a határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt korábban már olyan határozatot hoztak, amely a büntetıeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján a pénzbüntetést már megfizették vagy végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, illetıleg a jogerıs határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre; e) a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerısen elítélték, feltéve, hogy a büntetést vagy intézkedést már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerıs ítéletet hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, illetıleg a terheltet egy harmadik államban ugyanazon cselekmény miatt jogerısen felmentették; f) a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány nyilvánvalóan nem a mellékelt határozatra vonatkozik; g) a tagállami határozat alapjául szolgáló bőncselekmény magyar joghatóság alá tartozik (Btk. 3. és 4. §), és a bőncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki; h) a természetes személy terhelt közjogi tisztség betöltésén (Be. 551. §), vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet (Be. 553. §) élvez, és a mentelmi jogát nem függesztették fel; i) a tagállami határozatban meghatározott összeg vagy annak a határozat jogerıre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege nem haladja meg a 70 eurót. (2) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a tagállami igazságügyi hatóság által megküldött tanúsítvány hiányos, vagy a tanúsítvány hiányzik. A hiánypótlásra a 67/D. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerően kell alkalmazni. A tagállami határozat végrehajtását meg kell tagadni, ha a hiánypótlásra, kijavításra tőzött határidı eredménytelenül telt el, illetıleg a kiegészített tanúsítvány végrehajtása továbbra sem lehetséges. (3) A tagállami határozat végrehajtása megtagadható, ha a megkeresés olyan bőncselekményre vonatkozik, amelyet egészben vagy részben a Magyar Köztársaság területén követtek el. 67/N. § (1) A tagállami határozat végrehajtásának megtagadásáról a bíróság határozatot hoz, amelyet a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság részére megküld. A határozat indokolásában számot kell adni a megtagadás okáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. (3) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, és egyidejőleg megkeresi a határozatot kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megfizetés tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott határidın belül a tagállami igazságügyi hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. (4) A kibocsátó igazságügyi hatóságnak a határozata hatályon kívül helyezésérıl, visszavonásáról, vagy végrehajthatóságának megszőnésérıl szóló értesítése alapján a végrehajtást haladéktalanul meg kell szüntetni. 67/O. § (1) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon intézkedik a végrehajtás iránt. (2) A büntetıeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtása iránti megkeresést a bőnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (3) A végrehajtás alá esı vagyonon fennálló büntetıeljárási kényszerintézkedésekkel összefüggésben a 67/F. § rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell. 67/P. § (1) Ha a megkeresésben meghatározott tagállami pénzbüntetés végrehajtásának a feltételei fennállnak, de a tanúsítványban, vagy a határozatban a kibocsátó igazságügyi hatóság nem határozta meg a tagállami pénzbüntetés napi tételeinek számát, vagy egy napi tétel összegét, azt a bíróság a Btk. 51. §-ának megfelelıen határozatban állapítja meg. A pénzbüntetés így megállapított mértéke, a (2) bekezdés esetét kivéve, megegyezik
139
a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami határozat jogerıre emelkedése napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegével. (2) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény a magyar büntetı joghatóság (Btk. 3-4. §) alá tartozik, és a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a pénzbüntetés Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, tekintettel a Btk. 2. §-ára is, akkor a bíróság a Btk. szerint kiszabható legmagasabb összegben állapítja meg azt. (3) Ha a megkeresésben megjelölt cselekmény nem tartozik magyar büntetı joghatóság alá, a tagállami pénzbüntetés határozatban, illetıleg tanúsítványban megjelölt mértékének megváltoztatása nélkül a bíróság a napi tételek számát a Btk. 51. és 52. §-ának megfelelıen határozza meg. Ha a tagállami pénzbüntetés mértéke meghaladja a Btk. szerint kiszabható legmagasabb mértéket, a napi tétel összege a Btk. 52. §-ában megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható. (4) Ha a kibocsátó igazságügyi hatóság a tanúsítványban megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatásához hozzájárul, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén a Btk. 52. §-át, 114. §-ának (2) bekezdését, valamint a Be. 563. §-át értelemszerően alkalmazni kell. A bíróság az átváltoztatásról a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóságot a jogerıs határozat megküldésével tájékoztatja. (5) A tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránti megkeresést a pénzbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok szerint kell végrehajtani. (6) A jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság esetén a 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott korlátozás nem alkalmazható. (7) A bíróság határozata ellen, ha e törvény nem zárja ki, fellebbezésnek van helye, amelyet a megyei bíróság tanácsülésen bírál el. 67/R. § (1) A tagállami határozatban megjelölt összeg megfizetésérıl, illetıleg az eljárási költség megfizetésére kötelezést követıen a végrehajtási eljárás eredményérıl az eljáró bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot. (2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a kibocsátó igazságügyi hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá, illetıleg ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a bíróság tájékoztatja a kibocsátó igazságügyi hatóságot, hogy a határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges. (3) E fejezet alapján a terhelt (jóvátételre-kötelezett) által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg nemzetközi megállapodás eltérı rendelkezése hiányában, a magyar államra száll.
II. Cím PÉNZBÜNTETÉS VÉGREHAJTÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAIBAN 67/S. § (1) A pénzbüntetésnek az Európai Unió valamely tagállamában való végrehajtása iránt a bíróság, amelynek eljárásában a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bőnügyi költség végrehajthatóvá válik, a hatáskörrel rendelkezı és illetékes tagállami igazságügyi hatósághoz címzett közvetlen megkeresés útján intézkedhet. (2) A bíróság kiállítja az e törvény 5. számú mellékletben szereplı formanyomtatvány tanúsítványt, amelyet a végrehajtó tagállam hivatalos nyelvére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján továbbít. A számítástechnikai rendszer útján továbbított határozatot minısített elektronikus aláírással kell ellátni. (3) Ha a pénzbüntetés, a pénzmellékbüntetés, a bőnügyi költség végrehajtása egyidejőleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtás iránti megkeresést melyik tagállamba küldi meg. A megkeresést egyidejőleg csak egy tagállamba lehet továbbítani. (4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a végrehajtó tagállamban a határozat végrehajtására melyik tagállami igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül kell beszerezni. 67/T. § (1) A bíróság a végrehajtási eljárás megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetıleg a végrehajtás alá esı összeg csökkentésére okot adó körülményrıl haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtó tagállamban eljáró hatóságot. (2) A tanúsítványban meg kell jelölni, hogy a pénzbüntetés, illetıleg a pénzmellékbüntetés végrehajthatatlansága esetén a bíróság a büntetés átváltoztatásához hozzájárul.
VI. Fejezet MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK 140
68. § 69. § 70. § 71. § 72. § 73. § 74. § 75. § 76. § 77. § 78. § 79. § 80. § 81. § 82. § 83. § 84. § 85. § (1) (2) 86. § 87. § 88. § 89-92. § 93. § 94. § 95. § 96. § (1) (2) 97. § (1) (2) 98. § (1) (2) (3)
VII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 99. § (1) E törvény I. és II. fejezete, 69. §-a és 97. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzıdést kihirdetı törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (2) E törvény III. fejezete és 70-72. §-a az Európai Tanács 2000. május 29-i jogi aktusával, az Európai Unióról szóló szerzıdés 34. cikke szerint létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló egyezményt a Magyar Köztársaságban kihirdetı törvény hatálybalépése napján lép hatályba. (3) E törvény 68. §-a, 73-96. §-a, 98. §-a és 100-101. §-a 2004. március 1. napján lép hatályba. 100. § Az igazságügyért felelıs miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi az Európai Unió tagállamainak az európai elfogatóparancs kibocsátására, illetıleg végrehajtására illetékes igazságügyi hatóságainak megnevezését. Az igazságügyért felelıs miniszter tájékoztatása irányadó atekintetben, hogy egyes tagállamok hogyan hajtják végre az együttmőködés alapjául szolgáló egyezményt, illetıleg kerethatározatot. 101. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendészetért felelıs miniszterrel és az államháztartásért felelıs miniszterrel együttesen, a legfıbb ügyésszel egyetértésben rendeletben szabályozza az európai elfogatóparancs végrehajtása során a külföldön tartózkodó személynek a Magyar Köztársaság területére szállítása költségeinek elılegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat. 102. § E törvény az Európai Unió következı jogi aktusainak való megfelelést biztosítja: a) az Európai Unió 2000. május 29-én elfogadott egyezménye az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl; b) az Európai Uniónak az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bőnügyi jogsegélyrıl szóló egyezménye 2001. október 16-án elfogadott Kiegészítı jegyzıkönyve; c) a Tanács 2002/465/IB kerethatározata (2002. június 13.) a közös nyomozócsoportokról;
141
d) a Tanács 2002/584/IB kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról; e) a Tanács 2002/946/IB kerethatározata (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történı segítségnyújtás elleni küzdelem büntetıjogi keretének megerısítésérıl; f) a Tanács 2003/577/IB kerethatározata (2003. július 22.) a vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelı határozatoknak az Európai Unióban történı végrehajtásáról; g) a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról; h) a Tanács 2002/90/EK irányelve (2002. november 28.) a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történı segítségnyújtás meghatározásáról; i) a Tanács 2002. február 28-i határozata az Eurojust létrehozásáról a súlyos bőncselekmények elleni közös fellépés megerısítése érdekében; j) az Európai Uniónak az Európai Rendırségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezményének 2002. november 28-án elfogadott Kiegészítı Jegyzıkönyve.
1. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez E törvény 3. §-ának (2) bekezdése és 67/B. §-ának (3) bekezdése értelmében a bőncselekményfajtákhoz a Btk. következı bőncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bőncselekményfajták bőnszervezetben való részvétel
Az egyes bőncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások bőnszervezetben részvétel bőntette 263/C. § (1) bek. bőnszervezetben elkövetett 137. § 8. pont bőncselekmények terrorizmus terrorcselekmény bőntette 261. § a (6) bek. kivételével emberkereskedelem emberkereskedelem bőntette 175/B. § vagyoni haszonszerzés végett elkövetett 218. § (2) bek. a) pont embercsempészés bőntette üzletszerően elkövetett 218. § (3) bek. c) pont embercsempészés bőntette gyermekek szexuális kizsákmányolása erıszakos közösülés bőntette 197. § és gyermekpornográfia szemérem elleni erıszak bőntette 198. § megrontás bőntette 201-202/A. § tiltott pornográf felvétellel visszaélés 204. § bőntette kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerő kéjelgés elısegítésének bőntette 205. § (3) bek. a) pont tizennyolcadik életévét be nem töltött 207. § (3) bek. a) pont személy sérelmére elkövetett kerítés bőntette kábítószerek és pszichotróp anyagok kábítószerrel visszaélés egyes esetei: tiltott kereskedelme üzletszerően vagy jelentıs mennyiségő kábítószerre elkövetett kábítószerrel 282. § (2) bek. a) pont, (5) bek. visszaélés bőntette (országba behoz, b) pont, (2) bek. b) pont onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz) kábítószer elıállításához szükséges 282. § (3) bek. b) pont anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette anyagi eszközök szolgáltatásával 282. § (4) bek. elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette kábítószerrel visszaélés bőntette (kínál, 282/A. § a (6) bek. a) pontja
142
fegyverek, lıszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
korrupció
átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggı személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette kábítószer elıállításához használt anyaggal visszaélés bőntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bőntette robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bőntette lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaélés bőntette nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel visszaélés bőntette vesztegetés bőntette
befolyással üzérkedés bőntette nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bőntette nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bőntette csalással kapcsolatos az Európai Közösségek pénzügyi bőncselekmények, ideértve az Európai érdekeinek megsértése bőntette Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértı csalásokat is bőncselekményekbıl származó bőnpártolás bőntette (amennyiben a bőncselekménybıl jövedelmek tisztára mosása származó elıny biztosításában való közremőködéssel követik el) pénzmosás bőntette pénzmosás vétségének minısített esetei orgazdaság bőntette pénzhamisítás, ideértve az euró pénzhamisítás bőntette hamisítását is hamis pénz kiadásának bőntette számítógépes bőncselekmények számítástechnikai rendszer és adatok elleni bőntett környezettel kapcsolatos környezetkárosítás bőntette bőncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a
kivételével
282/B. § (1)-(4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont 282/C. § (2)-(4) bek.
283/A. § (1) bek.
261/A. § (3) bek. a) pont 263. § 263/A. § 264/C. § a (4) bek. kivételével 250. §, 251. § az (1) bek. kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bek. kivételével, 255. § 256. § 258/B. § a (4) bek. kivételével, 258/C. § az (1) bek. kivételével, 258/D. § 258/E. § 314. § (1)-(3) bek.
244. § (2) bek. 303. § (1)-(4) bek. 303/A. § (2) bek. 326. § (3)-(6) bek. 304. § (1)-(3) bek. 306. § (2) bek. 300/C. § (3)-(4) bek. 280. § (1)-(2) bek.
143
veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz szándékos emberölés, súlyos testi sértés
helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége természetkárosítás bőntette hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bőntette embercsempészés bőntette emberölés bőntette erıs felindulásban elkövetett emberölés bőntette testi sértés bőntette
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bőntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni bőntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bőntette közúti veszélyeztetés bőntette ittas vagy bódult állapotban jármővezetés bőntette emberi test tiltott felhasználása bőntette kényszerítés bőntette
személyi szabadság megsértése bőntette emberrablás bőntette jogellenes fogvatartás bőntette rasszizmus és idegengyőlölet lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bőntette nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erıszak bőntette közösség elleni izgatás bőntette szervezett lopás vagy fegyveres rablás rablás bőntette
kulturális javak - ideértve a régiségeket és mőtárgyakat is - tiltott kereskedelme csalás
zsarolás és védelmi pénz szedése termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése
kifosztás bőntette orgazdaság egyes esetei
kulturális javakkal visszaélés bőntette csalás bőntette adócsalás bőntette munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bőntette zsarolás bőntette kényszerítés bőntette bitorlás bőntette
280. § (3) bek. 3. fordulata 281. § (1)-(3) bek. 281/A. § (1)-(2) bek. 218. § (1)-(3) bek. 166. § a (4) bek. kivételével
167. § 170. § az (1) és (6) bek. kivételével
171. § (3) bek. 184. § (2) bek. 185. § (2) bek. 186. § (2) bek. 188. § (2)-(3) bek. 173/I. § (1)-(3) bek. 174. § 175. § 175/A. § a (6) bek. kivételével 228. § 174/A. § 174/B. § 269. § 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont 322. § (2) bek. b) pont 326. § (3) bek.
216/B. § 318. § (1), (4)-(7) bek. 310. § (2)-(5) bek. 310/A. § (2)-(5) bek. 323. § 174. § 329. §
144
hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés
hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bőntette egyedi azonosító jel meghamisításának bőntette jövedékkel visszaélés elısegítésének bőntette (elıállít, forgalomba hoz) pénzhamisítás bőntette készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés bőntette
fizetıeszközök hamisítása
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentık tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme lopott gépjármővek kereskedelme erıszakos közösülés gyújtogatás
a Nemzetközi Büntetıbíróság joghatósága alá tartozó bőncselekmények légi vagy vízi jármő jogellenes hatalomba kerítése
szabotázs
szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése bőntette szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mőszaki intézkedés kijátszása bőntette iparjogvédelmi jogok megsértése bőntette közokirat-hamisítás bőntette
329/A. § (2)-(3) bek. 329/B. § (3) bek. 329/D. § (2)-(3) bek. 274. § (1) bek.
275. § 277/A. § 311/B. § (2) bek. 304. § (1)-(3) bek. 313/C. § a (2) és a (7) bek. kivételével
radioaktív anyaggal visszaélés bőntette
264. § a (4) bek. kivételével
csempészet bőntette orgazdaság bőntette erıszakos közösülés bőntette szemérem elleni erıszak bőntette közveszélyokozás bőntette robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bőntette a Btk. XI. fejezetében felsorolt bőncselekmények
312. § (2)-(4) bek. 326. § a (2) bek. kivételével 197. § 198. § 259. §
légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése bőntette rombolás bőntette közveszélyokozás bőntette közérdekő üzem mőködése megzavarásának bőntette
324. § (4) bek. c) pont
154. § és a 165. § kivételével
262. § 142. § 259. § (1)-(3) bek. 260. § (1)-(2) bek.
2. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez EURÓPAI ELFOGATÓPARANCS Ezt az elfogatóparancsot illetékes igazságügyi hatóság bocsátotta ki. Kérem, hogy az alább megnevezett személyt büntetıeljárás lefolytatása vagy szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából fogják el és adják át. a) A keresett személy személyazonosságával kapcsolatos információk: ..............................................................................................
145
Családi név: ............................................................................................................................................................................................ Utónév (utónevek): ................................................................................................................................................................................. Születési név, ha van: ............................................................................................................................................................................. Álnevek vagy felvett nevek, ha ilyenek vannak: .................................................................................................................................... Nem: .............................................................................................................................................................................................. ......... Állampolgárság: ..................................................................................................................................................................................... Születési idı: .......................................................................................................................................................................................... Születési hely: ........................................................................................................................................................................................ Lakhely és/vagy ismert cím: .................................................................................................................................................................. A keresett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): ......................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. A keresett személy különös ismertetıjelei/leírása: ................................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................................. .................. A keresett személy fényképe és ujjlenyomatai, ha rendelkezésre állnak és továbbíthatók, vagy annak a szervezetnek (személynek) a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az ilyen információk vagy egy DNS-profil megszerzése érdekében fel kell venni a kapcsolatot (amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak és továbbíthatóak, de azokat nem mellékelték). b) Az elfogatóparancs alapjául szolgáló határozat: 1. Elfogatóparancs vagy azonos joghatályú bírósági határozat: ............................................................................................................ Típus: .............................................................................................................................................................................................. ....... 2. Végrehajtható ítélet: .......................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. Ügyiratszám: .......................................................................................................................................................................................... c) A büntetés tartamára vonatkozó adatok: 1. A bőncselekmény(ek) esetén kiszabható szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés maximális tartama: .............................................................................................................................................................................................. .................... ..............................................................................................................................................................................................
146
.................. .............................................................................................................................................................................................. .................. 2. A kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartama: ............................................................ .............................................................................................................................................................................................. .................. A még letöltendı büntetés tartama: ....................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. d) A vádlott távollétében hozott határozat és: - az érintett személyt személyesen idézték vagy más módon tájékoztatták a tárgyalás idıpontjáról és helyérıl, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, .................................................................................................................................................................... vagy - az érintett személyt nem idézték személyesen, és más módon sem tájékoztatták a tárgyalás idıpontjáról és helyérıl, amely a távollétében hozott határozatra vezetett, de az átadás után a következı jogi biztosítékok illetik meg (az ilyen jogi biztosítékok elızetesen is megadhatók): ...................................................................................................................................................................................... Részletezze a jogi biztosítékokat: ............................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. e) Bőncselekmények: Ez az elfogatóparancs összesen ........................................................................................... bőncselekményre vonatkozik. A bőncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) idıpontja, az elkövetés helye és a keresett személy részvételének módja a bőncselekmény(ek)ben: .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. A bőncselekmény(ek) jellege és jogi minısítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv:
147
.............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. I. Adott esetben jelöljön meg az alábbi - a kibocsátó tagállam joga szerint meghatározott - bőncselekmények között egyet vagy többet, amely büntetési tételének felsı határa a kibocsátó tagállamban legalább háromévi szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés: _ bőnszervezetben való részvétel; _ terrorizmus; _ emberkereskedelem; _ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; _ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; _ fegyverek, lıszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; _ korrupció; _ csalással kapcsolatos bőncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértı csalásokat is; _ bőncselekményekbıl származó jövedelmek tisztára mosása; _ pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is; _ számítógépes bőnözés; _ környezettel kapcsolatos bőncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok és a veszélyeztetett növényfajok és fafajták tiltott kereskedelmét is; .................................................................................................................................................... _ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz; _ szándékos emberölés, súlyos testi sértés; _ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; _ emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés; _ rasszizmus és idegengyőlölet; _ szervezett lopás vagy fegyveres rablás; _ kulturális javak - ideértve régiségeket és mőtárgyakat is - tiltott kereskedelme; _ csalás; _ zsarolás és védelmi pénz szedése; _ termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése; _ hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés; _ fizetıeszközök hamisítása; _ hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentık tiltott kereskedelme; _ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme; _ lopott gépjármővek kereskedelme; _ erıszakos közösülés; _ gyújtogatás; _ a Nemzetközi Büntetıbíróság joghatósága alá tartozó bőncselekmények; _ repülıgép/hajó hatalomba kerítése; _ szabotázs. II. A fenti I. szakaszban nem említett bőncselekmény(ek) teljes körő ismertetése: ..............................................................................................................................................................................................
148
..................
f) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelezı információk): (NB: Ide tartozhatnak a területenkívüliséggel, az elévülési határidık számításának megszakadásával és a bőncselekmény egyéb következményeivel kapcsolatos megjegyzések.) ........................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. ..................
g) Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyek bizonyítékként szolgálhatnak. Ez az elfogatóparancs az olyan tárgyak lefoglalására és átadására is kiterjed, amelyeket a keresett személy a bőncselekmény eredményeképpen szerzett meg: Tárgy leírása (és helye) (ha ismert): ....................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. .................. .............................................................................................................................................................................................. ..................
h) A bőncselekmény(ek), amelyek ezen elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáltak, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedéssel büntethetık/életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés vagy életfogytig tartó szabadságelvonással járó intézkedés kiszabására vezetett/vezettek: - a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetıséget ad a kiszabott büntetés vagy intézkedés felülvizsgálatára - kérelemre vagy legkésıbb 20 év elteltével - a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának felfüggesztése céljából, és/vagy - a kibocsátó tagállam jogrendszere lehetıséget ad kegyelem alkalmazására, amelyre a személy a kibocsátó tagállam joga vagy gyakorlata szerint jogosult, és amely a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megszüntetését célozza. i) Az elfogatóparancsot kibocsátó igazságügyi hatóság: Hivatalos elnevezése: ............................................................................................................................................................................. Képviselıjének neve: .......................................................................................................................................................................... .............................................................................................................................................................................................. .................. Betöltött tisztség (beosztás/rang): ......................................................................................................................................................... ..............................................................................................................................................................................................
149
.................. Ügyiratszám: ......................................................................................................................................................................................... Cím: .............................................................................................................................................................................................. ......... Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) .............................................................................................................................................. Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) ............................................................................................................................................... E-mail: .............................................................................................................................................................................................. ....... Annak a személynek a kapcsolatfelvételi adatai, akivel az átadáshoz szükséges gyakorlati teendık ügyében kapcsolatba kell lépni: .............................................................................................................................................................................................. ..................
Amennyiben az európai elfogatóparancs továbbítására és igazgatási fogadására központi hatóságot jelöltek ki: Központi hatóság megnevezése: ............................................................................................................................................................ Kapcsolattartó személy neve, adott esetben (beosztás/rang): ................................................................................................................ .............................................................................................................................................................................................. .................. Címe: .............................................................................................................................................................................................. ....... .............................................................................................................................................................................................. .................. Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) .............................................................................................................................................. Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) .............................................................................................................................................. E-mail: .............................................................................................................................................................................................. ......
A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselıjének aláírása: .............................................................................................................................................................................................. .................. Név: .............................................................................................................................................................................................. .......... Betöltött tisztség (beosztás/rang): ........................................................................................................................................................... Kelt: .............................................................................................................................................................................................. ..........
150
Hivatalos pecsét (amennyiben van ilyen)
3. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez E törvény 67/I. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) A biztosítási intézkedést elrendelı határozatot kibocsátó igazságügyi hatóság: Hivatalos megnevezése: .............................................................................................................................................................. ....................................................................................................................................................................................... ............... Képviselıjének neve: .................................................................................................................................................................. Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ............................................................................................................................................. Ügyiratszám: ............................................................................................................................................................................... Cím: ....................................................................................................................................................................................... ..... ....................................................................................................................................................................................... .............. Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...).................................................................................................................................... Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) .................................................................................................................................... Email:............................................................................................................................................................................... ........... A kibocsátó igazságügyi hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i):................................................................................... Azon személy(ek) elérhetıségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelı esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni:....................................................... ....................................................................................................................................................................................... ................ b) A kibocsátó államban a biztosítási intézkedést elrendelı határozat végrehajtása terén hatáskörrel rendelkezı hatóság: Hivatalos megnevezése: ............................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................... ................ Képviselıjének neve: .................................................................................................................................................................... Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ............................................................................................................................................... Ügyiratszám: ................................................................................................................................................................................. Cím: ....................................................................................................................................................................................... ........
151
Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) ...................................................................................................................................... Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) ...................................................................................................................................... E-mail: ....................................................................................................................................................................................... .... A végrehajtási hatáskörrel rendelkezı hatósággal folytatott kommunikáció nyelve(i): ............................................................... Azon személy(ek) elérhetıségi adatai (ideértve az e személlyel/személyekkel folytatott kommunikáció nyelvét/nyelveit is), akivel/akikkel a határozat végrehajtásával kapcsolatos további információigény esetén, illetve (megfelelı esetben) a bizonyíték átadásához szükséges gyakorlati rendelkezések megtétele ügyében kapcsolatba kell lépni:......................................................... ....................................................................................................................................................................................... ................ c) Az a) és a b) pont kitöltése esetén ezt a pontot is ki kell tölteni annak feltüntetése céljából, hogy e két hatóság közül melyikkel kell, illetve mindkettıvel szükséges-e kapcsolatba lépni: ............................................................................................................ □ Az a) pontban említett hatóság □ A b) pontban említett hatóság d) Amennyiben a biztosítási intézkedést elrendelı határozat továbbítására és adminisztratív átvételére központi hatóságot jelöltek ki (csak Írország és az Egyesült Királyság tekintetében alkalmazandó): Központi hatóság megnevezése: ....................................................................................................................................................... ....................................................................................................................................................................................... .................... A kapcsolattartó személy neve (beosztás/rang és név) (megfelelı esetben): ................................................................................... Cím: ....................................................................................................................................................................................... ........... ....................................................................................................................................................................................... .................... Ügyiratszám: .................................................................................................................................................................................... Tel.: (országhívószám) (körzetszám) (...) ......................................................................................................................................... Fax: (országhívószám) (körzetszám) (...) ......................................................................................................................................... E-mail: ....................................................................................................................................................................................... ....... e) A biztosítási intézkedést elrendelı határozat: 1. Kelte és (megfelelı esetben) hivatkozási száma 2. A határozat célja 2.1. Késıbbi elkobzás 2.2. Bizonyíték biztosítása 3. A bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelı határozat végrehajtása során betartandó alaki követelmények és eljárások ismertetése (megfelelı esetben) f) A biztosítási intézkedést elrendelı határozat tárgyát képezı, a végrehajtó államban található vagyonra vagy bizonyítékra vonatkozó információ: A vagyon vagy bizonyíték leírása és fellelhetıségének helye: 1. a) A vagyon pontos leírása és (megfelelı esetben) a behajtandó legnagyobb összeg (feltéve, hogy a határozat
152
feltüntet ilyen legnagyobb összeget a jövedelmek értékére vonatkozóan) b) A bizonyíték pontos leírása 2. A vagyon vagy bizonyíték fellelhetıségének pontos helye (ha nem ismert, a legutolsó ilyen hely) 3. A biztosítani rendelt vagyont vagy bizonyítékot birtokló személy, illetve a vagyon vagy bizonyíték haszonélvezıje, feltéve, hogy nem azonos a bőncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt személlyel (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) .................................................................................................................................................................................... ................. .................................................................................................................................................................................... ................. g) A bőncselekménnyel gyanúsított vagy annak elkövetéséért elítélt (1) természetes vagy (2) jogi személy(ek) (amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga alapján e rendelkezés alkalmazandó) és/vagy azon személy(ek) személyazonosságával kapcsolatos információ (ha van ilyen), aki(k)re a biztosítási intézkedést elrendelı határozat vonatkozik: 1. Természetes személyek Vezetéknév: .............................................................................................................................................................................. .... Keresztnév/keresztnevek: ............................................................................................................................................................. Leánykori név (megfelelı esetben): ............................................................................................................................................. Álnevek vagy felvett nevek (ha vannak ilyenek):......................................................................................................................... Nem: .................................................................................................................................................................................. ........... Állampolgárság: ........................................................................................................................................................................... Születési idı: ................................................................................................................................................................................ Születési hely: ............................................................................................................................................................................... Lakóhely és/vagy ismert cím; ha nem ismert, a legutolsó ismert cím: ........................................................................................ .................................................................................................................................................................................. ..................... Az érintett személy által beszélt nyelv(ek) (ha ismert): ................................................................................................................ 2. Jogi személyek Cégnév: .............................................................................................................:.................................................................... ........ Jogi forma: .................................................................................................................................................................................. ... Nyilvántartási szám: ...................................................................................................................................................................... Bejegyzett székhely: ...................................................................................................................................................................... .................................................................................................................................................................................. ...................... h) A biztosítási intézkedést elrendelı határozat végrehajtását követıen a végrehajtó államban foganatosítandó intézkedés:
153
Elkobzás 1.1. A vagyont a végrehajtó államban kell tartani késıbbi vagyonelkobzás céljából 1.1.1. A kibocsátó államban .....................-án/-én kelt, elkobzást elrendelı határozat végrehajtása iránti kérelem csatolva 1.1.2. A végrehajtó államban végzendı elkobzás és az azt elrendelı határozat késıbbi végrehajtása iránti kérelem csatolva 1.1.3. Az 1.1.1., illetve az 1.1.2. pontban említett kérelem benyújtásának várható idıpontja: ..................................................... vagy Bizonyíték biztosítása 2.1. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont bizonyítékként való felhasználás céljából át kell adni a kibocsátó államnak 2.1.1. Az átadás iránti kérelem csatolva vagy 2.2. A biztosítási intézkedéssel érintett vagyont a végrehajtó államban kell tartani a kibocsátó államban bizonyítékként történı késıbbi felhasználás céljából 2.2.2. A 2.1.1. pontban említett kérelem benyújtásának várható idıpontja: ................................................................................. i) Bőncselekmények: A biztosítási intézkedést elrendelı határozat alapjául szolgáló lényeges indokok ismertetése, valamint a biztosítási intézkedést elrendelı határozatot és a tanúsítványt kibocsátó igazságügyi hatóság ismerete szerinti tényállás összefoglalása: .................................................................................................................................................................................. ........................ .................................................................................................................................................................................. ........................ .................................................................................................................................................................................. ........................ A biztosítási intézkedést elrendelı határozat alapjául szolgáló bőncselekmény(ek) jellege és jogi minısítése, valamint az alkalmazandó törvényi rendelkezés/törvénykönyv: .................................................................................................................................................................................. ........................ .................................................................................................................................................................................. ........................ .................................................................................................................................................................................. ........................ 1. Megfelelı esetben jelöljön meg az alábbi bőncselekmények közül egyet vagy többet, amelyekhez a fent meghatározott bőncselekmények kapcsolódnak, ha a bőncselekmény büntetési tételének felsı határa a kibocsátó államban legalább három évig terjedı szabadságvesztés: □ bőnszervezetben való részvétel; □ terrorizmus; □ emberkereskedelem; □ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; □ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; □ fegyverek, lıszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; □ korrupció; □ csalással kapcsolatos bőncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértı csalásokat is; □ bőncselekménybıl származó jövedelem tisztára mosása; □ pénzhamisítás, beleértve az euró hamisítását is; □ számítógépes bőncselekmények; □ környezettel kapcsolatos bőncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;
154
□ segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz; □ szándékos emberölés, súlyos testi sértés; □ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; □ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés; □ rasszizmus és idegengyőlölet; □ szervezett vagy fegyveres rablás; □ kulturális javak, beleértve a régiségeket és a mőtárgyakat is, tiltott kereskedelme; □ csalás; □ zsarolás és védelmi pénz szedése; □ termékhamisítás és szerzıi jogi kalózkodás; □ hivatalos okmányok hamisítása és az azokkal való kereskedés; □ fizetıeszközök hamisítása; □ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentık tiltott kereskedelme; □ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme; □ lopott gépjármővek kereskedelme; □ erıszakos közösülés; □ gyújtogatás; □ a Nemzetközi Büntetıbíróság joghatósága alá tartozó bőncselekmények; □ légi vagy vízi jármő jogellenes hatalomba kerítése; □ szabotázs. 2. A fenti 1. szakaszban nem említett bőncselekmény(ek) teljes körő ismertetése: .............................................................................................................................................................................. ...................... .............................................................................................................................................................................. ...................... .............................................................................................................................................................................. ...................... j) A biztosítási intézkedést elrendelı határozattal szemben az érdekelt felek - beleértve a jóhiszemő harmadik feleket is - részére rendelkezésre álló jogorvoslati lehetıségek a kibocsátó államban: A rendelkezésre álló jogorvoslati lehetıségek ismertetése, beleértve a szükséges lépéseket is A bíróság megnevezése, ahová a kereset benyújtható Azokra a személyekre vonatkozó információ, akik jogorvoslati joggal élhetnek A kereset benyújtásának határideje A kibocsátó állam azon hatósága, amely további információval szolgálhat a kibocsátó államban benyújtandó jogorvoslatra vonatkozó eljárásról, valamint arról, hogy rendelkezésre áll-e jogi segítség és fordítói szolgálat: A hatóság megnevezése: Kapcsolattartó személy (megfelelı esetben): ................................................................................................................................. Cím: .................................................................................................................................................................................. ............... Tel.: (országhívószám) (körzetszám) .............................................................................................................................................. Fax: (országhívószám) (körzetszám) .............................................................................................................................................. E-mail: ....................................................................................................................................................................................... ...... k) Az ügyre vonatkozó egyéb lényeges körülmények (nem kötelezı információ): ............................................................................. ....................................................................................................................................................................................... ................... .......................................................................................................................................................................................
155
................... l) A biztosítási intézkedést elrendelı határozat szövegét csatolták a tanúsítványhoz. A kibocsátó igazságügyi hatóság és/vagy képviselıjének a tanúsítvány tartalmának pontosságát igazoló aláírása:.. ....................................................................................................................................................................................... ................... Név: ........................................................................................................................................................................................ .......... Betöltött tisztség (beosztás/rang): .................................................................................................................................................... Dátum: ........................................................................................................................................................................................ ...... Hivatalos bélyegzı (ha van ilyen)
4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez E törvény 67/L. §-a (3) bekezdése értelmében a bőncselekményfajtákhoz a Btk. következı bőncselekményei tartoznak: A kerethatározatban megjelölt bőncselekményfajták bőnszervezetben való részvétel
terrorizmus emberkereskedelem
Az egyes bőncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások bőnszervezetben részvétel bőntette 263/C. § (1) bek. bőnszervezetben elkövetett 137. § 8. pont bőncselekmények terrorcselekmény bőntette 261. § a (6) bek. kivételével 175/B. § emberkereskedelem bőntette
vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bőntette üzletszerően elkövetett embercsempészés bőntette gyermekek szexuális kizsákmányolása erıszakos közösülés bőntette és gyermekpornográfia szemérem elleni erıszak bőntette megrontás bőntette tiltott pornográf felvétellel visszaélés bőntette kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerő kéjelgés elısegítésének bőntette tizennyolcadik életévét be nem töltött személy üzletszerő kéjelgésre felhívásával elkövetett kerítés bőntette kábítószerek és pszichotróp anyagok kábítószerrel visszaélés egyes esetei: tiltott kereskedelme üzletszerően vagy jelentıs mennyiségő kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz) kábítószer elıállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés
218. § (2) bek. a) pont 218. § (3) bek. c) pont 197. § 198. § 201-202/A. § 204. § 205. § (3) bek. a) pont
207. § (3) bek. a) pont
282. § (2) bek. a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont
282. § (3) bek. b) pont
282. § (4) bek.
156
fegyverek, lıszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme
korrupció
csalással kapcsolatos bőncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértı csalásokat is bőncselekményekbıl származó jövedelmek tisztára mosása
pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is
számítógépes bőncselekmények
bőntette kábítószerrel visszaélés bőntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik) kábítószerfüggı személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bőntette kábítószer elıállításához használt anyaggal visszaélés bőntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad) nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bőntette robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bőntette lıfegyverrel vagy lıszerrel visszaélés bőntette nemzetközi szerzıdés által tiltott fegyverrel visszaélés bőntette vesztegetés vétsége és bőntette befolyással üzérkedés bőntette nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés vétsége és bőntette nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bőntette az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bőntette
bőnpártolás bőntette (amennyiben a bőncselekménybıl származó elıny biztosításában való közremőködéssel követik el) pénzmosás vétsége és bőntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége orgazdaság vétsége és bőntette pénzhamisítás vétsége és bőntette pénzhamisítás elısegítésének vétsége hamis pénz kiadásának vétsége és bőntette számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bőntett
282/A. §
282/B. § az (5) bek. kivételével
282/C. §
283/A. § (1) bek.
261/A. § (3) bek. a) pont 263. § 263/A. § 264/C. § 250-255. § 256. § 258/B-258/D. § 258/E. § 314. §
244. § (2) bek. 303. §, 303/A. § 303/B. § 326. § bek. 304. § 304/A. § 306. §
300/C. §
157
környezettel kapcsolatos bőncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is
számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége környezetkárosítás vétsége és bőntette
természetkárosítás vétsége és bőntette hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vétsége és bőntette segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz embercsempészés vétsége és bőntette és tartózkodáshoz szándékos emberölés, súlyos testi emberölés bőntette sértés erıs felindulásban elkövetett emberölés bőntette testi sértés bőntette
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés
rasszizmus és idegengyőlölet
szervezett lopás vagy fegyveres rablás
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bőntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve közlekedés biztonsága elleni bőntett vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bőntette közúti veszélyeztetés bőntette ittas vagy bódult állapotban jármővezetés bőntette emberi test tiltott felhasználása vétsége és bőntette kényszerítés bőntette személyi szabadság megsértése bőntette emberrablás bőntette jogellenes fogvatartás bőntette lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bőntette nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erıszak bőntette közösség elleni izgatás bőntette rablás bőntette
kifosztás bőntette kulturális javak - ideértve a régiségeket orgazdaság egyes esetei és mőtárgyakat is - tiltott kereskedelme kulturális javakkal visszaélés bőntette csalás csalás vétsége és bőntette adócsalás vétsége és bőntette munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége és bőntette zsarolás és védelmi pénz szedése zsarolás bőntette kényszerítés bőntette
300/E. § 280. §
281. § 281/A. § 218. § 166. § a (4) bek. kivételével
167. § 170. § az (1) és (6) bek. kivételével 171. § (3) bek. 184. § (2) bek. 185. § (2) bek. 186. § (2) bek. 188. § (2)-(3) bek. 173/I. § 174. § 175. § 175/A. § 228. § 174/A. § 174/B. § 269. § 321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont 322. § (2) bek. b) pont 326. § (3) bek. 216/B. § 318. § 310. § 310/A. § 323. § 174. §
158
termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése
hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés
fizetıeszközök hamisítása
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentık tiltott kereskedelme nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme lopott gépjármővek kereskedelme erıszakos közösülés gyújtogatás
a Nemzetközi Büntetıbíróság joghatósága alá tartozó bőncselekmények légi vagy vízi jármő jogellenes hatalomba kerítése
szabotázs
olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenıidıre, valamint a
bitorlás bőntette szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bőntette szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító mőszaki intézkedés kijátszása vétsége és bőntette jogkezelési adat meghamisítása vétsége iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bőntette közokirat-hamisítás vétsége és bőntette
329. §
329/A. §
329/B. § 329/C. §
329/D. § 274. §
hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bőntette visszaélés okirattal vétsége egyedi azonosító jel meghamisításának bőntette jövedékkel visszaélés elısegítésének vétsége és bőntette (elıállít, forgalomba hoz) pénzhamisítás bőntette és vétsége készpénz-helyettesítı fizetési eszköz hamisításának vétsége készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel visszaélés vétsége és bőntette
313/C. § a (7) bek. kivételével
radioaktív anyaggal visszaélés bőntette
264. §
csempészet bőntette orgazdaság bőntette erıszakos közösülés bőntette szemérem elleni erıszak bőntette közveszélyokozás vétsége és bőntette robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bőntette a Btk. XI. fejezetében felsorolt bőncselekmények légi jármő, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármő hatalomba kerítése bőntette rombolás bőntette közveszélyokozás bőntette közérdekő üzem mőködése megzavarásának bőntette közlekedési bőncselekmények
275. § 277. § 277/A. § 311/B. § 304. § 313/B. §
312. § (2)-(4) bek. 326. § a (2) bek. kivételével 197. § 198. § 259. § 324. § (4) bek. c) pont 154. § és a 165. § kivételével
262. § 142. § 259. § (1)-(3) bek. 260. § (1)-(2) bek. Btk. XIII. Fejezet
159
veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését csempészet szellemi tulajdonjogok megsértése
személy elleni erıszakkal fenyegetés és személy elleni erıszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erıszakos cselekményeket
bőncselekménnyel okozott kár
lopás az EK-Szerzıdés alapján vagy az EU-Szerzıdés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredı kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bőncselekmények
csempészet vétsége és bőntette szerzıi vagy szerzıi joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bőntette rendbontás vétsége és bőntette
szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bőncselekmények azon bőncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetıleg a bevételcsökkenés szerepel lopás vétsége és bőntette jogellenes belföldi tartózkodás elısegítése
nemzetközi bíróság elıtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bőncselekmény nemzetközi gazdasági tilalom megszegése haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetıleg kettıs felhasználású termékkel visszaélés természetkárosítás csempészet az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése pénzmosás vétsége és bőntette pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia sorában felsorolt bőncselekmények
312. § 329/A. § 271/A. §
316. § 214/A. §
249/B. § 261/A. §
263/B. § 281. § 312. § 314. § 303. §, 303/A. § 303/B. §
5. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez E törvény 67/T. §-a értelmében a tanúsítvány az alábbi adatokat tartalmazza: a) - Kibocsátó állam: ................................................................................................................ - Végrehajtó állam: ............................................................................................................... b) A pénzbüntetést megállapító határozatot kibocsátó hatóság: Hivatalos neve: ....................................................................................................................... Címe: ....................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................
160
Ügyiratszám (...)....................................................................................................................... Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): ............................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): ............................................................................. E-mail (ha rendelkezésre áll): ................................................................................................. A kibocsátó hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: ............................ ................................................................................................................................................... Azon személy(ek) elérhetıségei, aki(k)tıl a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történı átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, email cím): ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... c) A kibocsátó államban a pénzbüntetést megállapító határozat végrehajtásáért felelıs hatóság [amennyiben eltér a b) pontban szereplı hatóságtól]: Hivatalos neve: ......................................................................................................................... Címe: ......................................................................................................................................... Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): .............................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): .............................................................................. E-mail (ha rendelkezésre áll): .................................................................................................. A végrehajtásáért felelıs hatósággal való kapcsolattartás során használható nyelvek: ......... ................................................................................................................................................... Azon személy(ek) elérhetıségei, aki(k)tıl a határozat végrehajtása végett, illetve adott esetben a végrehajtásból befolyó pénzösszegnek a kibocsátó állam részére történı átutalása végett további felvilágosítást lehet kapni (név, beosztás/rang, telefonszám, telefaxszám és, amennyiben rendelkezésre áll, email cím): ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... d) Amennyiben a pénzbüntetést megállapító határozatok továbbítása a kibocsátó államban valamely központi hatóság hatáskörébe tartozik: A központi hatóság neve: ......................................................................................................... Kapcsolattartó személy, szükség szerint (beosztás/rang és név): ........................................... Címe: ......................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... Ügyiratszám: ............................................................................................................................. Tel.szám (országhívószám) (körzetszám): .............................................................................. Faxszám (országhívószám) (körzetszám): ............................................................................... E-mail (ha rendelkezésre áll): ................................................................................................... e) Azon hatóság vagy hatóságok, amely(ek)hez megkereséssel lehet fordulni [amennyiben a c) és/vagy d) pontokat kitöltötték]: □ A b) pontban feltüntetett hatóságot a következıkkel kapcsolatban lehet megkeresni: ................................................................ □ A c) pontban feltüntetett hatóságot a következıkkel kapcsolatban lehet megkeresni: ................................................................. □ A d) pontban feltüntetett hatóságot a következıkkel kapcsolatban lehet megkeresni: ................................................................ f) A pénzbüntetést megállapító határozat által kötelezett természetes vagy jogi személyre vonatkozó információ: 1. Természetes személy esetén Név: ....................................................................................................................................... Utónév (utónevek): ................................................................................................................. Leánykori név (szükség szerint): .............................................................................................. Felvett nevek (szükség szerint): ............................................................................................... Nem: ......................................................................................................................................
161
Állampolgárság: ....................................................................................................................... Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító szám (amennyiben rendelkezésre áll) : ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... Születési idı: ........................................................................................................................... Születési hely: .......................................................................................................................... Utolsó ismert lakcím: ............................................................................................................... A természetes személy által értett nyelv(ek) (amennyiben ez az adat rendelkezésre áll): ...... ................................................................................................................................................... a) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert annak a személynek, akivel szemben a határozatot hozták, abban az államban van a szokásos tartózkodási helye, kérjük, adja meg a következı kiegészítı információkat: A végrehajtó államban található szokásos tartózkodási hely: ............................................... ............................................................................................................................................ b) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következı kiegészítı információkat: A személy vagyonának leírása: .......................................................................................... A személy vagyonának fellelhetısége: ............................................................................... c) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a személy, akivel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következı kiegészítı információkat: A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása: ......................................................... A személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetısége: .............................................. 2. Jogi személy esetén Név: ................................................................................................................................... Jogi személy formája: ........................................................................................................... Bejegyzési szám (amennyiben rendelkezésre áll) : ................................................................. Bejegyzett székhely (amennyiben rendelkezésre áll) : ............................................................ A jogi személy címe: ............................................................................................................. a) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, vagyonnal rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következı kiegészítı információkat: A jogi személy vagyonának leírása: ................................................................................... A jogi személy vagyonának fellelhetısége: ....................................................................... b) Amennyiben a határozatot azért továbbítják a végrehajtó államnak, mert az a jogi személy, amellyel szemben a határozatot hozták, jövedelemmel rendelkezik a végrehajtó államban, kérjük, adja meg a következı kiegészítı információkat: A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) leírása: .............................................. A jogi személy jövedelemforrásának (-forrásainak) fellelhetısége: .................................... g) A pénzbüntetést kiszabó határozat: 1. A pénzbüntetést kiszabó határozat jellege (a megfelelı négyzetet jelölje be): □ (i) A kibocsátó állam bíróságának a kibocsátó állam joga szerinti bőncselekmény tárgyában hozott határozata. □ (ii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérı hatóságának a kibocsátó állam joga szerinti bőncselekmény tárgyában hozott határozata. Megerısítést nyert, hogy az érintett személynek lehetısége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetıügyekben hatáskörrel rendelkezı bíróság elbírálja az ügyét. □ (iii) A kibocsátó állam bíróságtól eltérı hatóságának olyan cselekmény tekintetében hozott határozata, amely a kibocsátó állam nemzeti joga szerint szabálysértésként büntetendı. Megerısítést nyert, hogy az érintett személynek lehetısége nyílt arra, hogy valamely, különösen büntetıügyekben hatáskörrel rendelkezı bíróság elbírálja az ügyét. □ (iv) Valamely, különösen büntetıügyekben hatáskörrel rendelkezı bíróságnak a (iii) pontban említett határozatra vonatkozóan hozott határozata. A határozat kelte: ...................................................................................................................
162
A határozat jogerıre emelkedésének idıpontja: ................................................................... A határozat hivatkozási száma (ha rendelkezésre áll): .......................................................... A pénzbüntetés a következı fizetési kötelezettséggel jár (kérjük, jelölje meg a megfelelı négyzetet(eket) és jelezze az összeget a pénznem megjelölésével): □ (i) Bőncselekmény elkövetése miatt történı elítélés alapján határozatban kiszabott pénzösszeg. Összeg: ............................................................................................................................ □ (ii) Ugyanazon határozat által a sértett javára megállapított kártérítés, amennyiben a sértett az eljárásban nem lehet magánfél, és a bíróság büntetıügyi hatáskörében jár el. Összeg: ............................................................................................................................ □ (iii) A határozathoz vezetı bírósági vagy közigazgatási eljárás költségeire vonatkozó pénzösszeg. Összeg: ............................................................................................................................ □ (iv) Ugyanazon határozat által megállapított, valamely állami alapnak vagy sértetteket segítı szervezetnek fizetendı pénzösszeg. Összeg: ............................................................................................................................ A pénzbüntetés teljes összege a pénznem megjelölésével: ................................................ ............................................................................................................................................. 2. A bőncselekmény(ek) elkövetésével kapcsolatos tények összefoglalása és körülmények leírása, az elkövetés idejét és helyét is beleértve: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... A bőncselekmény(ek) jellege és jogi minısítése, valamint a határozat alapjául szolgáló törvényi rendelkezések/ törvénykönyv: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... 3. Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bőncselekmény(ek) az alábbiak közül egy vagy több bőncselekménynek felel(nek) meg, kérjük, jelezze ezt a megfelelı négyzet(ek) megjelölésével: □ bőnszervezetben részvétel; □ terrorizmus; □ emberkereskedelem; □ gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia; □ kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme; □ lıfegyverek, lıszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme; □ vesztegetés; □ csalás, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértı csalást is; □ bőncselekménybıl származó jövedelem tisztára mosása; □ pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is; □ számítógépes bőncselekmények; □ környezettel kapcsolatos bőncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is; □ jogellenes beutazás és tartózkodás elısegítése; □ szándékos emberölés, súlyos testi sértés; □ emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme; □ emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés; □ rasszizmus és idegengyőlölet; □ szervezett vagy fegyveres rablás; □ kulturális javak - köztük régiségek és mőtárgyak - tiltott kereskedelme; □ csalással kapcsolatos bőncselekmények; □ zsarolás; □ termékhamisítás és jogbitorlás; □ közokirat-hamisítás és hamisított közokirattal való kereskedés; □ fizetési eszközök hamisítása; □ hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentık tiltott kereskedelme; □ nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;
163
□ lopott jármővek kereskedelme; □ erıszakos közösülés; □ gyújtogatás; □ a Nemzetközi Büntetıbíróság joghatósága alá tartozó bőncselekmények; □ légi vagy vízi jármő hatalomba kerítése; □ szabotázs; □ a közúti közlekedés szabályait sértı magatartás, beleértve a vezetési és pihenıidıre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését is; □ csempészet; □ szellemi tulajdonjogok megsértése; □ személy elleni erıszakkal fenyegetés és személy elleni erıszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erıszakos cselekményeket; □ bőncselekménnyel okozott kár; □ lopás; □ az EK-Szerzıdés alapján vagy az EU-Szerzıdés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredı kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bőncselekmények. Amennyiben ezt a négyzetet megjelölte, kérjük, tüntesse fel az EK-Szerzıdés vagy az EU-Szerzıdés alapján elfogadott azon jogi aktus pontos rendelkezéseit, amellyel a bőncselekmény kapcsolatos: ................................................................................................................................................. ................................................................................................................................................. 4. Amennyiben a fenti 2. pontban meghatározott bőncselekmény(ek) nem szerepelnek a 3. pontban, kérjük, adjon pontos leírást az érintett bőncselekményrıl(-ekrıl): ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... h) A pénzbüntetést kiszabó határozat jogi státusza: 1. Erısítse meg (a megfelelı négyzetek megjelölésével) az alábbiakat: □ a) a határozat jogerıs határozat □ b) a tanúsítványt kiállító hatóság tudomása szerint ugyanazon cselekmény miatt ugyanazon személlyel szemben a végrehajtó államban nem hoztak határozatot, és a kibocsátó vagy a végrehajtó államtól eltérı, bármely állam által kibocsátott ilyen határozat nem került végrehajtásra. 2. Kérjük, jelezze, hogy az ügy írásbeli eljárás tárgyát képezte-e: □ a) Nem, nem képezte írásbeli eljárás tárgyát. □ b) Igen. Megerısítést nyert, hogy az érintett személy, a kibocsátó állam jogának megfelelıen, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselıje útján tájékoztatást kapott az ügyben a jogorvoslathoz való jogáról és az ilyen jogorvoslati lehetıség határidejérıl. 3. Kérjük, jelezze, hogy az érintett személy személyesen járt-e el az eljárás során: □ a) Személyesen járt el. □ b) Nem járt el személyesen. Megerısítést nyert: □ hogy a személyt, a kibocsátó állam jogával összhangban, személyesen vagy a nemzeti jog szerint meghatalmazott képviselıje útján értesítették az eljárásról, vagy □ hogy a személy jelezte, hogy nem vitatja az ügyet. 4. A pénzbüntetés részleges megfizetése Amennyiben a pénzbüntetés egy részét a kibocsátó államban - illetve a tanúsítványt kibocsátó hatóság tudomása szerint bármely másik államban - már megfizették, kérjük a megfizetett összeget feltüntetni: ................................................................................................................................................... ................................................................................................................................................... i) Alternatív szankciók, beleértve a szabadságelvonással járó szankciókat 1. Kérjük, jelezze, hogy a kibocsátó állam engedélyezi-e a végrehajtó állam számára alternatív szankciók alkalmazását abban az esetben, ha a büntetést kiszabó határozat teljes vagy részleges végrehajtására nincsen lehetıség:
164
□ Igen □ Nem 2. Amennyiben igen, kérjük, jelölje meg, hogy melyik szankció alkalmazható (a szankció jellege és a büntetés felsı tétele): □ Szabadságelvonás. Maximális idıtartama: ............................................................................ □ Közérdekő munka (vagy annak megfelelı büntetés). Maximális idıtartama: ...................... □ Egyéb szankciók. Megnevezés: ............................................................................................. j) Az ügy egyéb lényeges körülményei (fakultatív információ): ................................................. ................................................................................................................................................... k) A pénzbüntetést megállapító határozat szövege a tanúsítvány mellékletét képezi. A tanúsítványt kibocsátó hatóságnak és/vagy képviselıjének a tanúsítvány valóságnak megfelelı tartalmát igazoló aláírása: ........................................................................................ Neve: ......................................................................................................................................... Betöltött tisztsége (beosztás/rang): ........................................................................................... Dátum: ....................................................................................................................................... Hivatalos pecsét (amennyiben rendelkezésre áll)
165
