Az Esztergomi Önkormányzat 41/2004. (IX.30.) ör. rendelete az Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről (egységes szerkezetben az 57/2004.(XII.16.)* 6/2005.(II.17.)** 42/2005.(X.25.)*** 5/2007.(I.25.)**** módosító rendelettel)
Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő- testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelme érdekében Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről a következő rendeletet alkotja.
I.
fejezet
A RENDELET HATÁLYA ÉS ALKALMAZÁSA 1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Esztergom Város Ipari Parkjának ( továbbiakban: Ipari Park ) területére, melynek területi határát északon az Áchim András út, keleten a Galagonyás út és Kenderesi út – Felsőkenderesi út, Dobogókői út, délen a Szentlélek patak, nyugaton a Dorog-Esztergom vasútvonal jelenti.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló
253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet ( a továbbiakban: OTÉK) és mellékletei, valamint a helyi településrendezési eszközök (a Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv) rendelkezései szerint szabad.** (3) Hatályon kívül helyezve** (4) Hatályon kívül helyezve** (5) Hatályon kívül helyezve** (6) Az e rendelet hatálya alá tartozó területek az 1. számú melléklet szerinti felhasználási egységekre tagozódnak.**
II. fejezet ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Területfelhasználás 2. § (1) A tervezési területet határoló utak és a belső feltáró utak szabályozási vonalai egyúttal a terület kötelező jellegű tagolását is jelentik. Kötelező megtartani a közműlétesítmények (vezetékek) elhelyezését biztosító területeket. (2) Ajánlott telekhatárként kell kezelni a tömbökön belüli – telekalakítást jelző – vékony vonalakat. Telekalakítás módosítását a 3. § (2) bekezdésében megfogalmazottak megtartásával telekalakítási terv alapján lehet végrehajtani. (3) Konkrét beruházás tervezését megelőzően a megadott helyeken részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni a talaj állapotának ellenőrzésére. Beépítés 3. § (1) Telkeket beépíteni a 2. számú mellékletben foglalt E 2 jelű szabályozási előírásoknak megfelelően lehet. (2) A szabályozási tervlapon ábrázolt tömbökön belül telket alakítani a 3. számú mellékletben foglalt feltételek szerint lehet.
(3) A 20000 m2-t meghaladó gazdasági terület (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) beépítésére a konkrét program ismeretében, elvi építési engedélyt kell kérni. (4) A telek nagyságától függően – a maximális beépítettség a terven megadott 50 %-nál nagyobb nem lehet. A telek 30 %-os területe aktív zöldterületként kezelendő, a többi egyéb terület. Az 50000 m2-nél nagyobb ipari telek esetében, amennyiben a 30 %-os zöldfelületi kialakítás nem biztosítható, ott az OTÉK szerinti 25 %-ig csökkenthető a zöldfelületi arány, de a különbözetet az Önkormányzat által kijelölt közterületen kell megvalósítani. (5) Azokon a már beépített telkeken, ahol a kialakult beépítettség a megengedett értéknél nagyobb, ott további beépítést engedélyezni nem szabad. E telkek esetében, amennyiben az előírt zöldfelületi arány sem biztosított, a hiányzó zöldfelületet az Önkormányzat által kijelölt közterületen kell megvalósítani.
(11) Az ingatlanok telekhatárait épített kerítéssel lehet lehatárolni. A kerítések mellett növénykerítés létesítendő. Tömör kerítés csak kivételes esetben létesíthető. Ebben az esetben is szükséges a kerítés takarása telepített növényzettel, élő sövénnyel. (Kivételes eset: veszélyes anyag-tárolóhely, tűzvagy robbanásveszély) (12) A gazdasági építmény a legnagyobb mértékben zártrendszerben alakítandó ki (termelés, szociális ellátás, raktár, nyersanyagtárolás stb. egy épületen belül). (13) Az épület homlokzatait, tömegformálását esztétikusan kell kialakítani és megvalósítani.** (14) Fedett tárolóhely területe beépített területként veendő figyelembe. Terület-előkészítés, durva tereprendezés 4. §
(6) Telken belül épületet elhelyezni, a Szabályozási Terven megadott és irányadó jelleggel kezelendő építési hely figyelembevételével lehet. (7) E rendelet 2. sz. mellékleteként csatolt E 2 jelű terven megadott telekméretek esetén az ott megadott H = építménymagasságot kötelező jelleggel meg kell tartani. Az épület alacsonyabb lehet, magasabb nem.
(1) Durva tereprendezés nélkül alakíthatók ki a Szabályozási Terv azon területei, ahol a csapadékvíz-elvezetés a természetes lejtés miatt biztosított. (2) Csak durva tereprendezés után alakíthatók ki a Szabályozási Terven Gip1, Gip2, Gip3, Gip4 iparterülettel jelölt telek vagy telkek, ahol a felszíni víz elvezetését a terep átformálásával kell kialakítani.
(8) A nyílt tárolóhelyet a beépítési terven (helyszínrajzon) pontos méretekkel, elhelyezéssel, kialakítását jellemző meghatározásokkal meg kell adni. Elhelyezésénél törekedni kell az esztétikus megoldásra.
(3) A durva tereprendezési munkák előtt a Talajvédelmi Hatóság engedélyének megszerzése után a termőtalajt leszedni, deponálni és kezelni, majd a tervezett zöldterületekre 20-40 cm vastagságban visszateríteni kell.
(9) A létesítmények gépjármű parkolását saját telken belül kell megoldani. a) Vendég, ügyfél gépkocsi parkolása a feltáró út leállósávjában sem megengedett. b) A parkolóhelyeket szilárd burkolattal kell ellátni.
(4) A telkek és a közlekedési utak minimális durva-terepszintjét a terület lejtési viszonyaihoz kell igazítani.
(10) A be nem épített és közlekedési célra nem használt területeken zöldterületet kell létesíteni és ezek fenntartásáról, ápolásáról a telektulajdonos köteles gondoskodni.
2
III. fejezet KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI SZABÁLYOK Zöldterületek 5. § (1) A Dobogókői út melletti 25 m-es területsávot fákkal, cserjékkel kell beültetni (védőerdősáv).
berendezésekkel kell ellátni, melyekre minden esetben tervezési határértéket kell kérni az illetékes környezetvédelmi hatóságtól. d) Az Ipari Park területén nyílttéri égetést, festékszórást alkalmazó vagy porkeltést okozó technológia telepítése nem megengedhető. e) A telkeken nyílt felületű anyag- vagy maradékanyag depóniák nem létesíthetők. (2)Vízvédelem
(2) A 22 m széles gyűjtő utak egy, az e feletti szélességű utak esetén mindkét oldalán fasort kell telepíteni. (3) Az építési telkek utcai telekhatára mentén fa- vagy cserjesort kell telepíteni. (4) Az építési telken belüli zöldfelület és védőerdősáv kialakításához irányadó növényfedettségi mutató: 110 db lombos fa, 25 db cserje zöldterületi hektáronként. (5) Minden 4 db gépkocsi parkolóhelyhez 1 db környezettűrő lombos fa telepítendő.
a) A telkeken víztakarékos és vízújrahasználatot alkalmazó tevékenységek betelepítésére kell törekedni. b) A területen olyan létesítmény, amelynek védőterület biztosítása szükséges, nem létesíthető. c) A területen elválasztó rendszerű szennyvíz- és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítése szükséges. d) A területen csapadékvizet elvezetni csak az OTÉK 47. § (8)-(10) bekezdéseiben foglaltak alapján lehet.
Környezetvédelem 6. § (1) Levegőtisztaság-védelem a) A területre levegőszennyező vagy bűzkeltő létesítmény nem telepíthető. A telkekre telepítendő berendezések és tevékenységek légszennyezőanyag kibocsátásainak különkülön meg kell felelnie a szabványnak. A területen az összes légszennyezőanyagkibocsátás nem eredményezheti a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet városi területre vonatkozó, „Védett-I” levegőtisztaságvédelmi kategória immissziós határértékeinek túllépését. b) A terület határvonala és a belső közutak mentén középmagas zöldsávot kell kialakítani, a be nem épített, és a nem burkolt területrészeket zöldterületként kell kialakítani és fenntartani. c) Az épületeket korszerű csökkentett légszennyezőanyag kibocsátású fűtési
e) A telkeken biztosítani kell a kibocsátott szennyvíz ellenőrzési pontjait. A közcsatornába bocsátott szennyvíz feleljen meg a vízminőségi kárelhárítási feladatokról szóló 132/1997.(VII.24.) Kormányrendelet 5.§ (1)-(3) bekezdéseiben foglaltaknak. (3) Föld- és talajvédelem a) A gazdasági terület kialakítása, a mezőgazdaságilag művelhető területek művelési ágból való kivonása a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 46.-49. §-okban foglaltak szerint történhet. b) Az Ipari Park működéséből szennyező anyag nem kerülhet a művelt területekre. Szennyezett csapadékvíz rávezetése és hulladék elhelyezése tilos. c) A termőtalaj védelme érdekében minden építési tevékenység megkezdése előtt a Komárom-Esztergom Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomástól szakvéleményt kell kérni.
3
d) Az Ipari Park területén csak talajt nem szennyező technológia telepíthető, az építési és technológiai megoldásokkal (saválló, vízzáró burkolat stb.) a rendkívüli szennyeződés lehetőségét is ki kell zárni. (4) Veszélyes anyag- és hulladék-gazdálkodás a) A telkeken tárolt, felhasznált veszélyes anyagok kezelését, a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 32.§ szerint kell végezni. b) Az Ipari Park területén a keletkezett kommunális hulladékot a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 13.§ szerint kell kezelni. (5) Zaj- és rezgésvédelem
és/vagy rezgéssel járó speciális technológiai berendezések telepítése csak az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatóságok állásfoglalása vagy engedélye alapján lehetséges. (6) Védelem a környezeti károk ellen a) A telkeken elhelyezett építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított környezetterhelési határértékeket meghaladó mértékű, káros hatást. b) Az ipari és vállalkozási telkek tulajdon- vagy funkcióváltásakor levegő-, vízés zajkibocsátási határérték megállapítására a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 87.- 89.§-okban foglaltakat kell figyelembe venni. Ha a megvalósulás, használat- vagy funkcióváltás során az előírt határérték-túllépés bekövetkezik, a környezetszennyező tevékenység a szennyezés nagyságának függvényében bírságolható, korlátozható vagy megszüntethető.
a) Zaj elleni védelmi zónák - érzékeny zóna (közpark, iskola területe) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint, LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 45 dB éjjel: 22-06 óra között 35 dB - átlagos érzékenységi zónák (Lk, Lke, Gksz jelű területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 50 dB éjjel: 22-06 óra között 40 dB - nem érzékeny zónák (Gip jelű területek) a megengedett egyenértékű Ahangnyomás szint LAeqdB: nappal: 06-22 óra között 55 dB éjjel: 22-06 óra között 45 dB b) Az Ipari Parkban a lakott területek irányában a többszintes növénytelepítéssel sem csökkenthető zajterhelést passzív akusztikai védelmi berendezésekkel szükséges a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően megengedett zajszint alá csökkenteni. c) Az egyes telkeken folytatott tevékenységekhez kapcsolódó, zajhatással
IV. fejezet INFRASTRUKTÚRÁT ÉRINTŐ SZABÁLYOK
Közművesítettség** 7. § A gazdasági terület és létesítményei teljes közművesítéssel látandók el. Közlekedés 7/A. §** (1) A jelen előírásban meghatározott közlekedési területek tervben biztosított építési területén kizárólag olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a közlekedési létesítmények megvalósítását nem gátolják. (2) A belterületi utak szabályozási szélességgel meghatározott területei mentén épületet, építményt elhelyezni csak a szabályozási előírások megtartásával lehet.
4
(3) A Dobogókői út szabályozási szélessége változó, belterületen a TESCO Áruháztól a 9. jelű útig 22 m, onnan 40 m. (4) Az 1117. sz. út szabályozási szélessége 70 m, mely a szerviz utak helyszükségletét is tartalmazza.
A városi kerékpárút céljára területet kell biztosítani: - az 1111. j. út szabályozási szélességén belül, - a Kincses-árok zöldterületi oldala mentén az 1111. j. út és a Schweidel J. út közötti szakaszon. Energiaellátás
(5) Gyűjtő utak 22 m szabályozási szélességgel: - 1. j. Északi összekötő út - 2. j. D-i elkerülő út - 3. j. Budai Nagy Antal út - 12 j. gyűjtőút 40 m szabályozási szélességgel - 11. sz. gyűjtőút (kialakult állapot) 14 m szabályozási szélességgel: - 4. j. Schweidel út (6) Egyéb utak szabályozási szélessége: - 12 m (5.; 6.; 13.; 14.; 15. jelű utak) - 16 m (7.; 8.; 9. jelű utak) - 22 m ( 10.; 12.; 16 jelű utak)
8. § (1) A tereprendezési munkával egyidőben az elektromos távvezetékek rendezett kialakíthatósága érdekében a Gksz-3. jelű terület D-i oldalán beépíthetetlen sávot kell fenntartani az energia-ellátását szolgáló vezetékek számára. (A E-2. terven közműsávként jelölt terület) (2) A 20-35 kV-os távvezetékek mentén biztonsági övezetet (5,00-5,00 m a távvezeték szélső száltól mérve) kell biztosítani. (3) Új elektromos alaphálózatot létesíteni csak közterületen vagy a közművek számára fenntartott területen szabad. Víziközművek
A 7., 8., 9. jelű utak teherforgalmát a Dobogókői út irányában, annak forgalomcsökkentése céljából korlátozni szükséges. (7) Gyalogutak: Gyalogos közlekedés és közműelhelyezés céljára kialakított közterületek. A gyalogutak szabályozási szélessége: - 4 m (17.; 18.; 19 jelű utak) - 6 m (22., 23., 24; 25 jelű utak) - 10 m (20.; 21 jelű utak) (8) Az Ipari Park területén az egyes ingatlanok kapubejáróinak helyét (közúti kapcsolatát) – a konkrét tevékenységi kör meghatározása után – az elvi építési engedélyezési terve, illetőleg az épületek engedélyezési és kivitelezési tervei készítésekor kell kijelölni. (9) A tömegközlekedési megállóhelyeket az Ipari Park jelentős létszámot foglalkoztató részének üzembe helyezése után kell vizsgálattal igazolt igény esetén kijelölni.
9. § (1) Hatályon kívül helyezve** (2) Szennyvizek szennyezettségi mértéke feleljen meg a vízminőségi kárelhárítási feladatokról szóló 132/1997.(VII.24.) Kormányrendelet 5.§ (1)-(3) bekezdésekben foglaltaknak. Ennek érdekében szükség esetén telken belül, előtisztítóművet kell létesíteni és üzemeltetni. (3) Az egyes ipari telkek felszíni csapadékvizeinek közterületi árokba való vezetésének lehetőségét saját telken belül kell megoldani. A csapadékvíz-elvezető árkot a telek tulajdonosa köteles karbantartani. (4) A tervezési terület felszíni vizeinek elvezetésére burkolt árkot kell kiépíteni. A fő vízelvezető árkok közterületen alakítandók ki. Az árkokat feltölteni, vagy más egyéb módon a víz lefolyását akadályozni nem szabad, szabályozási szélességüket csökkenteni nem kell.
(10) Kerékpárutak
5
(5) A tereprendezést és a felszíni vízelvezetést kiviteli tervek alapján kell elkészíteni és az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatósággal kell engedélyeztetni, a Talajvédelmi Szakhatóság előzetes szakhatsági véleménye alapján.
V. fejezet Intézkedési előírások 11. §
(6) A Szent János-patakba bevezetett csapadékvíz csatorna betorkolló nyílását az adottságoknak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy a visszaduzzasztás minimális legyen. (7) Vízelvezető árok mellett a partéltől számítva mindkét oldalon 3 m-es fenntartó sávot kell biztosítani, valamint további 3 m-t közterületként fenntartani a kezelhetőség biztosítására.
(1) A város szerkezeti terve készítésénél az Ipari Park területét mint a korábban egyeztető eljáráson elfogadott területet kell figyelembe venni. (2) A belterületi határmódosítást a jelen Szabályozási Terv a Felsőkenderesi útnál igényel. A szabályozási tervlapokon jelölt területeket beépítésre szánt területekké kell nyilvánítani.
Gázközművek 10. § (1) A területen meglévő nagy középnyomású és középnyomású gázvezeték üzemelését akadályozó vagy veszélyeztető tevékenység a védőtávolságon belül nem folytatható. (2) A nagy középnyomású vezeték mellett (6 bár) két oldalról 9-9 m védőtávolság betartása kötelező.
(3) Délen az Ipari Parkhoz csatlakozó természetvédelmi terület határát az érdekelt tulajdonosok megállapodása alapján az ingatlannyilvántartásban át kell vezetni. (4) A város településrendezési céljainak megvalósításához szükséges terület biztosítása érdekében a 4. számú mellékletben felsorolt helyrajzi számú ingatlanokra Esztergom Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg, melyet az ingatlan-nyilvántartásba be kell vezetni.*
(3) A középnyomású vezeték mellett 5-5 m védőtávolságot kell tartani. 12. §*** (4) A tervezett emelt kisnyomású, középnyomású hálózatokat a vonatkozó MSZ 7048, MSZ 7487 sz. szabványok ajánlása, valamint a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982.(V.6) IpM rendelet előírásainak figyelembe vételével kell megépíteni.
(1) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (3) bekezdésében foglaltak esetén a kérelem egyszerűsített határozattal bírálható el.
(5) A gázfogadó állomás részére védőövezetet, annak megközelítésére utat kell biztosítani.
(2)**** Hatályon kívül helyezve
(6) A meglévő közép- és nagy középnyomású gerincvezetékekkel érintett területeknél a szolgalmi jogot biztosítani kell. (7) A vezeték védőtávolságán belüli munkavégzés csak a gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982.(V.06.) IpM rendelet 5.-8.§-ainak figyelembe vételével, az ÉGÁZ RT.-vel történő előzetes egyeztetés alapján, illetve annak hozzájárulásával végezhető.
VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 13. §*** (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
6
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Esztergomi Önkormányzat „Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről” szóló 27/2003.(V.22.) ör. rendelete és a 34/2004.(VIII.30.) ör. rendelete hatályát veszti.* Esztergom, 2004. szeptember 23.
Meggyes Tamás polgármester
A rendeletet kihirdettem:
Dr. Csomor Sándor jegyző
2004. szeptember 30-án
Dr. Csomor Sándor Jegyző
*57/2004.(XII.16.) módosító rendelet **6/2005.(II.17.) módosító rendelet ***42/2005.(X.25.) módosító rendelet ****5/2007.(I.25.) rendelettel módosítva
7
kerékpárutak, közműsáv
vasútterület,
Az Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2004. (IX.30.) esztergomi ör. 1. számú melléklete Egyéb területek felhasználási egységei Beépítésre szánt területek
-
Vk
jelű központi vegyes építési övezet az OTÉK 17. § (2) bekezdés 1-4. pontjában meghatározott létesítmény elhelyezésére szolgál.
-
Lk
jelű kisvárosias lakóépítési övezet teljes közművesíthetőséggel kialakított beépítés.
-
Lke
jelű kertvárosias lakó építési övezet teljes közművesítettséggel építhető be.
-
Lke K
jelű kertvárosias lakóépítési övezet kialakult beépítési formációval.
-
Kau
jelű autóbusz-pályaudvar max. 23 gépkocsi állással
-
Kaut
jelű autóbusz tárolóhely max. 23 gépkocsi állással
Beépítésre nem szánt területek -
Z
jelű beépítésre nem szánt zöldterület építményelhelyezési lehetőség kizárásával
-
KŐ
helyi gyűjtő utak, kiszolgáló utak, gyalogos utak,
8
Az Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2004. (IX.30.) esztergomi ör. 2. számú melléklete E2 jelű szabályozási tervlap (Térkép!)
9
Az Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2004. (IX.30.) esztergomi ör. 3. számú melléklete Az E2 jelű tervlapon ábrázolt tömbökön belüli telekalakítás feltételei A legkisebb telekterület-nagyságok az övezetek szerint : -
kereskedelmi szolgáltató minimális nagyság 1000 m2 Gksz
–
kisvárosias kialakult
lakóterület
–
SZ % M T
kertvárosias lakóterület minimális terület 700 m2 Lke SZ % III M T autóbusz pályaudvar kialakult AU K
–
SZ % M T
szabadonálló, Lk K
–
SZ % M T
iparterület minimális területnagysága az 1117. sz. úttól északra eső területen 2000 m2, a 1117. sz. úttól délre eső területen 4000, illetve 10000 m2 Gip
–
területen
SZ % M T
autóbusz tárolóhely kialakult AUT K
SZ % M T
% = a telek beépíthetőségének százaléka a terület arányában M = építmény magassága méterben T = a terület nagysága m2-ben Az egyes tömbökre paraméterek:
vonatkozó
konkrét
Gksz-1, Gksz-2 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 1000 m2 legnagyobb építménymagasság: 6,0 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 % Gksz-3 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 4000 m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 50 % Gksz-4, Gksz-5, Gksz-6 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 2000 m2 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 40 % Gksz-7, Gksz-9, Gksz 10 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 2000 m2 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 % Gksz-8 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 5000 m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 40 % Gksz-11
Jelmagyarázat: SZ = szabadonálló épület
beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 2000 m2 legnagyobb építménymagasság: 6,0 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 %
10
Gip-1, Gip-2, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip7, Gip-8, Gip-11, Gip-2, Gip-2, beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 10000 m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 50 % Gip-9, Gip-10, Gip-12, Gip-14, beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 4000 m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 50 % Gip-13 beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 2000 m2 legnagyobb építménymagasság: 4,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 50 %
Lke II beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 900 m2 legnagyobb építménymagasság: 4,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 % Vk beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: 14000 m2 legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 % - A legnagyobb telek területnagysága a gyűjtő utakkal határolt teljes terület - A telek legkisebb szélessége iparterületen min. 30,00 m, egyéb területen 20 m egyen.
Gip-15, Gip-16 K K beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: kialakult legnagyobb építménymagasság: 10,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 50 % Lk K beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: kialakult legnagyobb építménymagasság: 9,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 % Lke K beépítési mód: szabadonálló legkisebb telekméret: kialakult legnagyobb építménymagasság: 4,5 m legkisebb építménymagasság: 3,0 m legnagyobb beépítettség: 30 %
11
Az Esztergom Város Ipari Park területének helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 41/2004. (IX.30.) esztergomi ör. 4. sz. melléklete* A R-ben szereplő, Esztergom Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jogot az Esztergom Város Ipari Park területén, az alábbi helyrajzi számú ingatlanokra kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba: 18 241/1 18 242/2 18 245/1 18 246 8 494 8 502/1 8 505/1 8 509 8 505/2
18 241/2 18 243 18 245/2 18 247 8 499 8 502/2 8 505/6 8 510 8 505/5”
18 242/1 18 244 18 245/3 18 248 8 500 8 503 8 508 8 511
12