2007 1

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT. 1075 BUDAPEST, MADÁCH TÉR 3–4. ● WWW.VATIKFT.HU TELEFON: (+36-1) 413-0959 ● TELEFON/FAX: (+36-1) 413-0958

HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ

Ez a dokumentáció a VÁTI Városépítési Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Városépítési Kft-t illetik.

HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007

ELŐTERJESZTÉSI ANYAG 2008. MÁJUS HÓ

1



ALÁÍRÓLAP

Témafelelős: PAKSI SZILVIA településtervező vezető tervező, TT1 01-2592/06 ..…………………..…………...

Település: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT1 01-2592/06 NYÁRI BALÁZS településmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Gazdaság: VARGA-ÖTVÖS BÉLA közgazdász

..…………………………………

Értékvédelem: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT1 01-2592/06 DR. OROSZ BÁLINT műemlékvédelmi szakmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Környezet, zöldfelület: DR. BALOGH ÁKOS okl. tájépítész TR1 11-0008 FODOR-DOLLMAYER PETRA okl. tájépítészmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Közlekedés: LOMBÁR ISTVÁN okl. építőmérnök TRk-T 13-1025

..…………………………………

Közmű: ERDEINÉ CSONTOS MARGIT okl. építőmérnök, TV-T 16-0053 ..………………………………… Dr. LECSŐ GYULÁNÉ okl. villamos üzemmérnök HV-1/01-3436 ..………………………………… THURN LÁSZLÓ okl. gépészmérnök BSZFG 05-0209 ..………………………………… Térképi feldolgozás: SZABÓ MÁRIA szerkesztő

..…………………………………

Ügyvezető igazgató: DR. OROSZ BÁLINT okl. építészmérnök

..…………………………………



2



TARTALOMJEGYZÉK I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ 1. JÖVŐKÉP ...............................................................................................................................................7 2. ADOTTSÁGOK .....................................................................................................................................10 3. MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK...........................................................................................14 4. SWOT ANALÍZIS ..................................................................................................................................16 5. A VÁROSFEJLESZTÉS HÁTTERE......................................................................................................18 6. VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ...................................................................................................19 7. A KONCEPCIÓ ELEMEINEK RÉSZLETEZÉSE ..................................................................................21

II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ (A dokumentáció a Jegyzői Titkárságon található, valamint Hatvan város honlapján – www.hatvan.hu – olvasható.) 1. KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM Egyeztetési kör összeállítása 6 Kommunikációs stratégiák kijelölése 6 2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 8 Helyzetelemzés a Régióra 8 Tervi adottságok 9 A Zagyva-folyó szerepe Hatvan tájalakulás történetében 10 Természeti adottságok 12 Települési környezetállapot 19 Tájszerkezet és külterületi terület-felhasználás 28 Településszerkezet és belterületi terület-felhasználás 30 Társadalmi állapot 39 Gazdasági adottságok 47 Intézményi infrastruktúra állapota 54 Közlekedési adottságok 60 Víziközmű 63 Energiaközmű 70 3. CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA 73 Versenyképesség tartós biztosítása 73 Fenntartható gazdálkodás 73 Integrálódás Európába 74 Minőségi élet feltételeinek megteremtése 75 4. CÉLPIRAMIS 76 5. ÁGAZATI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA 77 Ágazati stratégiák szintézise 77 - Fekvő táblázat Közlekedési stratégia 78 HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


3


Környezeti stratégia - Fekvő táblázat Zöldfelület-fejlesztési stratégia Környezetvédelmi stratégia Infrastrukturális stratégiák Ágazatokon átnyúló stratégiák 6. KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM

81 85 87 91 92

III. FÜGGELÉK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI IRÁNYMUTATÁSA Közlekedés hálózati Terület-felhasználási Környezeti Társadalmi Infrastrukturális 2. OPERATÍV PROGRAMOK, FORRÁS HOZZÁRENDELÉS Források Észak-magyarországi Operatív program Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció

94 94 94 94 94 94 95 95 95 96

IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3. HATÁSELEMZÉS 4. ÖSSZEFOGLALÓ 5. NYILATKOZAT 6. TÉRKÉPEK 7. RÉGÉSZETI FEJEZET V. MELLÉKLETEK 1. FORRÁSJEGYZÉK 2. REGIONÁLIS KONCEPCIÓK Az Európai Unió célkitűzései Országos területfejlesztési koncepció 2005. Észak-magyarországi regionális fejlesztési célkitűzések 2007 – 2013. Heves Megye fejlesztési terve 2003–2012. Hatvani Kistérség területfejlesztési operatív programja 2007–2013. 3. TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, MEGJEGYZÉSEK - Fekvő táblázatok 4. KÉRDŐÍV 5. ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNYEK VI. RAJZJEGYZÉK JELENLEGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 1. 2. MEGYEI TERVBEN SZEREPLŐ TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK 3. MŰVELÉSI ÁGANKÉNTI KIMUTATÁS MINŐSÉGI OSZTÁLYOK 4. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007

80

97 111 114 119 120 121 122

123 126 126 126 127 127 128 130 154 157

M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 ELŐTERJESZTÉSI ANYAG 2008. MÁJUS HÓ

4


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

ÚTHÁLÓZAT TULAJDONI VIZSGÁLAT VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK SZÉLKERÉK ELHELYEZÉSÉRE VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLETEK DŰLŐ- ÉS TELEPÜLÉSNEVEK VÁROSRÉSZNEVEK MŰVI ÉRTÉKVIZSGÁLAT TÁJI ÉRTÉKVIZSGÁLAT VÍZRAJZ ZÖLDFELÜLETEK TELKEK BEÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA INTÉZMÉNYVIZSGÁLAT ISKOLAI KÖRZETEK VIZSGÁLATA VÍZELLÁTÁS FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS – VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK SZENNYVÍZELVEZETÉS VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS, VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS


M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:25 000 M 1:25 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:25 000 M 1:25 000 M 1:10 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000


5


TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ „A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti–művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe.” (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény)



6


I. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 1. JÖVŐKÉP TÉRSÉGI ÖKOPÓLUS A RÉGIÓK KAPUJÁBAN HATVAN, MINT A TÁJALAKULATOK, KÖZIGAZGATÁSI EGYSÉGEK TALÁLKOZÁSÁNÁL, KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRÁK METSZÉSPONTJÁBAN ELHELYEZKEDŐ, INTERREGIONÁLIS KISUGÁRZÁSÚ VÁROS, HÁROM RÉGIÓ TÉRSÉGI KAPCSOLÓDÁSI PONTJÁT JELENTI. ADOTTSÁGAI „TÉRSÉGI ÖKOPÓLUS”-SÁ VÁLÁSRA TESZIK ALKALMASSÁ. Térségi szerepére a város régióhatárokat, egyes esetekben országhatárokat is átlépő funkcionális kapcsolatai értelmében gondolunk. Az „öko”-jelzőt a szó kettős értelmében használjuk. Értjük ezalatt az „ökonómikus”, azaz gazdaságos működtetés követelményét. Ám ezen túl és elsősorban értjük az „ökológikus”, azaz a települést és környezetét egységes egésznek tekintő, a fenntartható fejlődést biztosító településfejlesztést. A pólus szó a város kistérségi vonzására, a település központi szerepére utal. Hatvan város térszerkezeti, gazdasági–társadalmi és városfejlesztési adottságainak, potenciális lehetőségeinek elemzése alapján jutottunk el a város stratégiai jövőképének megfogalmazásához. A jövőkép a város sajátos előnyeinek a fenntarthatóság elvét követő érvényesítését sűríti mottószerű rövidséggel, egyben szóhasználatával szervesen illeszkedik az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz. A térségi ökopólus tartalmi szempontból a nemzeti fejlesztési tervekben szereplő regionális kihatású pólusok rendszeréhez kapcsolódik, mintegy annak térségi alrendszereként. Az „öko” kifejezés alatt mind az ökológia, mind az attól elválaszthatatlan ökonómia, sőt e két szféra harmonikus „együttélése” értendő, hiszen nem lehetséges úgy hatékony környezetvédelmet folytatni, ha ennek fedezete például környezetszennyező vagy -romboló gazdasági tevékenységből is keletkezik, és fordítva, nincs értelme olyan tevékenységet folytatni, amely túlzottan igénybe veszi, szennyezi környezetét, hiszen ezzel a működési feltételek károsodnak. A kiegyensúlyozottan fenntartható fejlődés csak hatékony gazdasággal, a természeti, valamint az épített környezet védelmével, fejlesztésével, a megújuló erőforrások bővülő felhasználásával érhető el. A megújuló erőforrások közé soroljuk kiemelten a humán erőforrásokat, az emberi képességek fejlesztését, amely a gazdasági versenyképesség és az életminőség javításának alapja, és amely nélkül a fenntarthatósági folyamat nem biztosítható. Az ökonomikus szemlélet értelemszerűen vonatkozik az önkormányzati gazdálkodásra is, amely irányelvként a költség- és energiatakarékos hivatali és közintézményi működtetést, a helyi adottságok és érdekek érvényesítését koordináló tevékenységet foglalja magában. A térségi ökopólus koncepció következetes megvalósítása keretet ad a polgárok, a vállalkozások és a helyi közösségeik „teljes életút” programjának biztosításához. Az ún. „teljes életút” a bölcsőtől a nevelkedésen, az oktatáson, a továbbképzésen, a korszerű munkakörülmények, a rekreációs lehetőségek megteremtésén át, a többgenerációs családépítés ideájának megvalósítását foglalja magában. A koncepció célja a környezeti, a gazdasági és az emberi erőforrások feltárása, védelme és fejlesztése, a kiegyensúlyozott fenntarthatóság elvének figyelembe vétele. Ez a rendező elv teszi szükségessé és egyben lehetővé is Hatvan városában a program megvalósítását. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


7


Hatvan szerepkörét adottságai egyértelműen meghatározzák. Fejlesztésének specialitásai egyedi helyzetéből következnek. Egyrészről a Budapesti agglomeráció virtuális külső gyűrűjének legkeletibb városa, másrészről az Észak-magyarországi Régió legnyugatibb települése. E kettősség adta előnyöket és hátrányokat kell kezelnie. Földrajzi helyzete tekinthető legmarkánsabb jellemzőjének. Találkozási pontnak tekinthető mind természetföldrajzi tájegységek, mind régiók, mind megyék, mind közlekedési nyomvonalak tekintetében. A kelet–nyugati és az észak–déli tengely mind a négy iránya felé nyitott. Magyarország Budapest irányultságú sugaras úthálózatában Budapesthez legközelebb Hatvannál van az első jelentős észak–déli közúti és vasúti tengely. Északi irányban Szlovákia felé (hagyományosan Losonc irányába) nyit, dél felé egy potenciális fejlesztési útvonalon a Románia–Szerbia irányhoz kapcsolódik. Hatvanból már 30 km-e belül hasonló nagyságrendű városok (Gyöngyös, Gödöllő, Jászberény, Pásztó), 60-70 km-es távolságon belül pedig nagyvárosok (Budapest, Salgótarján, Eger, Szolnok) érhetők el. Hatvant az Észak-magyarországi Régión, illetve Heves megyén belüli határhelyzete közlekedési adottságaival együttesen határokat átlépő, központképző szerepre teszik alkalmassá. A három megye, három régió, három földrajzi egység határán, három vízfolyás találkozásánál elhelyezkedő település a múltban már betöltött ilyen szerepet (hatvani szandzsák a törökkorban), és ma is interregionális vonzáscentrumnak tekinthető, például a munkahelyek, az oktatás, az egészségügy, vagy egyes infrastrukturális ellátási formák vonatkozásában. Helyzete gazdasági szerepét is meghatározza. Hagyományos iparszerkezete – cukorgyártás, élelmiszerfeldolgozás, nyersanyag kitermelés – a vasút, mint szállítási lehetőség, korai megjelenéséhez kötődött. Hatvan jövőképében a szállítmányozás, nevezetesen a szállítási módok között kapcsolatot teremtő intermodális logisztikai központtá válás a legmarkánsabb tényező. A magas színvonalú komplex logisztikai szolgáltatás pedig továbbfejlődési potenciált jelent, ezért kitörési pontnak tekinthető. Hatvan további karakteres tulajdonsága a jó termőhelyi adottságú területek nagy aránya, a mezőgazdasági termelés hagyománya. Ugyanakkor a cukorgyártás megszűntetése, a szőlőterületek átminősítésének EU-s támogatása, a szántóterületek tervezett uniós csökkentésével párhuzamosan (ez utóbbit az alternatív energiákhoz fűződő világgazdasági tendenciák még módosíthatják!) a mezőgazdaság szerkezetének drasztikus átalakulását eredményezte, illetve eredményezi. A jó termőhelyi potenciálra való tekintettel azonban a településnek célul kell kitűznie a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek megőrzését, a fenntarthatóság szem előtt tartásával. A csatornázás teljes körű megoldásával párhuzamosan a talajadottságok megfelelnek a bio-mezőgazdaság által elvárt követelményeknek. A fóliázás, a kertészeti és a gyümölcskultúrák hagyománya megerősödhet. Hatvan helyzetét végigtekintve, újra és újra visszaköszön a kapcsolat-fogalmának jelentősége. A település földrajzi elhelyezkedése környezete felé való nyitottságát, nyomvonalas közlekedési elemei az észak–dél, kelet–nyugat tengelyeken való kapcsolatépítést, fejlesztési tervei a városrészek közötti kapcsolódás erősítését, természeti adottságai az elemekkel való szerves és alázatos kapcsolat szükségességét, működési mechanizmusa a közigazgatási hierarchia határait átlépő együttműködés képességét igénylik. A település jövőképe éppen ezért a kapcsolatról, a kapcsolódásról, a kapcsolatközvetítéséről is szól. Az összefogáson alapuló rendszerek részesülnek már ma is előnyben. A hangsúlyok azonban új hierarchiákra tevődnek át: az adott feladatra összeálló térségi rendszerekre. A struktúrák átalakulása HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


8


folyamatosan zajlik. Hatvannak a követő–alkalmazkodó magatartás mellett a kezdeményezőkészségét szükséges erősítenie, kapcsolaterősítésre épülő stratégiát kell követnie. Ki kell építeni azt a hálózatot, amelyik a szintek közötti, illetve az azonos szinten lévők együttműködésének alapja lehet, meg kell tanítani mindenkit a maga szintjén szükséges kapcsolat-építés módszereire. Hatvan önálló mozgástere – más középvárosokhoz hasonlóan – szinte valamennyi területen igen behatárolt. Kompetenciáján túlmutató jelenségek, döntések befolyásolják a város életét. Fontos kitörési pontnak tekinthető tehát, a hálózatépítéssel megszerezhető érdekérvényesítő-képesség. A város jövőképe tehát a térségi szerepkör felvállalásához kell, hogy kötődjön.



9


2. ADOTTSÁGOK Hatvan Magyarország 7 régiója közül: – az Észak-magyarországi Régióban (részei: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Heves megye), azon belül – Heves megyében, azon belül – a Hatvani Kistérségben (részei: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Hatvan, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton és Zagyvaszántó) helyezkedik el. Helyzetét az M3-as autópálya menti kelet–nyugati irányú növekedési tengely határozza meg, amelyet a főváros közelsége, valamint az észak–déli kapcsolódási lehetőségei tovább javítanak.

TÉRSZERKEZETI JELLEMZŐK: A közúti és vasúti fővonalak mentén fekvő város előnyös pozícióban van a gazdaságfejlesztésben, a működő tőke lekötésének lehetőségében. Ebben történelmi lehetőségek vannak, hiszen a város része lett a mintegy 500 milliós európai uniós piacnak; Hatvant a kelet–nyugati növekedési tengelyen, az V. számú „Helsinki közlekedési folyosó”: az M3-as autópálya mellett való elhelyezkedése a Heves Megye területrendezési tervében is jelzett logisztikai bázishellyé válásra pozícionálja; A Szlovákiával közös határ feloldódásával helyreáll egy több évszázados gazdasági és kulturális kapcsolat, amely egykoron jelentős szerepet játszott Hatvan fejlődésében. A megújuló lehetőség térbeli fejlesztési tengelyt jelöl ki – a 21.sz. főút tervezett négysávosításával – észak felé, Losonc, Rimaszombat, valamint dél felé – a 32. sz. főút Jászberényt elkerülő szakaszának megépítésével – Szolnok és további területek irányába. A lehetőség felmérése, léptékének vizsgálata alapvető városi érdek; A síkvidék és hegyvidék találkozása, a kiváló talajadottságok, a vízkészlet távlatban is alappotenciált képez a város és térsége fejlesztésében (ld. élelmiszer, víz, mint a század stratégiai kincsei). HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


10


TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK: Stratégiai alapok, amelyeket kihasználni, védeni és fejleszteni szükséges: - közlekedés (út, vasút, logisztika, informatika); - humán erőforrás (oktatás, szakképzés, egészségügy); - elektronikai, informatikai, autóipari tevékenységek; - élelmiszer (talajadottságra épülő korszerű mezőgazdaság, biogazdálkodás, élelmiszeripar stb.); - kistérségi adottságok (termőföld, vízbázis védelme, illetve természet- és környezetvédelem stb.) - kulturális és épített örökség. Fejlesztési kereszttengelyek. Az európai léptékű K-Ny-i, az országos és interregionális jelentőségű É-D-i tengelyek hatvani találkozása a következő, egymást kiegészítő tevékenységekre, klaszterizációra alapozható fejlesztési „tengely ágazatok” fenntartható fejlesztésének ad különleges lehetőséget: - közlekedés-logisztika: Budapest-Gödöllő, és Miskolc-Polgár, illetve LosoncSalgótarján és Jászberény-Szolnok tengelyek; - gazdasági tengelyek: elektronika, informatika, autóipari beszállítás, amelyek közül lehetőség van a biogazdálkodás, illetve a környezet-védelmi ipar (megújuló energiaforrások használata, berendezések előállítása) megteremtésének; - oktatás-képzés: a középiskolai és a felsőszintű tengelyek mentén, vagyis a Gödöllő-Gyöngyös-Eger-Miskolc, illetőleg a Salgótarján-Jászberény-Szolnok irányokban kiépült az oktatás-képzés láncolata, viszont ezen tengelyek találkozási pontjában épp Hatvannál szakad meg a felsőszintű képzés térbeli elhelyezkedése; - egészségügyi tengely: Hatvan – Gyöngyös – Parád Súlyponti helyzet, térségi pólusképző szerep. Az uniós-csatlakozással, a közlekedési metszésponti elhelyezkedés révén és a közigazgatási határok találkozásánál fekvő város súlyponti helyzetben van, ami jelentős fejlesztési potenciált rejt magában. - A hatvani kistérség hasonló fejlesztési adottságokkal rendelkezik, megfelelő „hátország” a város számára; - A népesség számbeli és gazdasági potenciálja korlátozott (lakosszám, képzettség, gazdasági erő stb.); - Piacképes ágazatok meggyökeresedése. Helyspecifikus, hírnév- és forrásvonzó lehetőségek: elektronika, informatika, középszintű szakképzés, talajadottságok; - Közepes szintű vásárlóerő potenciál országos összehasonlításban. DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐK Enyhén csökkenő tendenciájú lakosságszám; Alacsony a regisztrált munkanélküliek száma, viszont alacsony a foglalkoztatottság, és magas az inaktívak aránya a hasonló nagyságú városokhoz képest; A népesség utánpótlás korlátozott nemcsak a városban, hanem kistérségi és megyei szinten is. GAZDASÁG A korábbi gazdaságszerkezet átalakult, meghonosodott és túlsúlyba került a korszerű, nem környezetszennyező nagyipar a multinacionális cégek révén; HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


11


A logisztika bővülése kapcsolódik a városban hagyományosan meglévő közlekedési, szállítási ágazathoz; Fokozatosan növekszik a kis- és középvállalatok száma; Hiány mutatkozik magasan kvalifikált, szakképzett munkaerőben. A munkaerő utánpótlásban korlátozott a helyi-kistérségi és megyei tartalék, amelyre újabb, jelentős foglalkoztató cégek betelepülhetnének a jelenlegiek mellett; Helyi vállalkozói aktivitásban vannak tartalékok más hasonló nagyságú és környező városhoz viszonyítva. IDEGENFORGALOM Alacsony kihasználtság, kevés szállástípus található; Lehetőség van tartós, specialitásra, illetve a csomóponti jellegből adódó nagy (tranzit)forgalom kihasználására épülő szolgáltatások nagyobb méretű mennyiségi és minőségi bővítésére. OKTATÁS, SZELLEMI ERŐFORRÁS Erős középiskolai struktúra; Főiskola telepítés lehetősége a helyi gazdasági szerkezetre építve, elsősorban a műszaki (elektronika, informatika, autóipar) és a kapcsolódó pénzügyi, kereskedelmi, menedzseri képzésre fókuszálva, amely kiegészítené a térség felsőfokú képzési szerkezetét, mivel épp a műszaki-gazdasági oktatás hiányzik; Továbbképzés, kutatás lehetősége együttműködésben a korszerű technológiákkal dolgozó cégekkel. TELEPÜLÉSSZERKEZET, INFRASTRUKTÚRA Széttagolt város ● Hatvan elkülönülő városrészekre bontható: ■ Óhatvan: szerves fejlődés, történelmi szerkezet, városi központ léte, falusias, családi házas, kisvárosias lakóterületek és lakótelepek alkotják. Szétterülő szerkezetű. ■ Újhatvan: tervezett, de nem átgondolt város, közterek, közcélú zöldterületek hiánya. Kolóniák, családi házas területek alkotják. ■ Középhatvan: Óhatvan és Újhatvan közötti széles, jelenleg távolságnövelő terület. Besorolása bizonytalan – hol Óhatvanhoz, hol Újhatvanhoz sorolódik. Központképző elemek hiánya tapasztalható. Egységes várost kell megteremteni. ● Vasút, autópálya határt szab, elválaszt. A külön szintű vasúti keresztezések számának növelése szükséges. ● Vízfolyások elválasztanak (Zagyva folyó, Nógrádi-patak). További közúti hidak építése szükséges. ● Majorságok, alföldi tanyás szerkezet megjelenése jellemzi. Településrészek: Nagygombos, Kisgombos, Sashalom, Nagytelek, Görbeér. Valamennyi településrész fejlesztése javasolt. Összekötő utak hiánya ● Óhatvan és Újhatvan csak egyetlen tengelyen (3. sz. főút) kapcsolódik. Igény a kapcsolat javítása. Összekötő utak építése szükséges. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


12


ÖSSZEGZÉS ¾ Korszerű gazdasági szerkezeti átalakulás, a hagyományos ágazatok meglévő potenciáljával. ¾ Logisztikai előnyök, amit városfejlesztési, informatikai, infrastrukturális (terület-előkészítési) eszközökkel szükséges kihasználni. ¾ Ökológia és ökonómia harmonizálása, vagyis a természet- és környezetvédelmen alapuló hatékony, megújuló energiát felhasználó gazdálkodás a XXI. század egyik legfontosabb urbanisztikai követelménye. ¾ Képzés, kommunikáció, kapcsolatépítés, vállalkozói klíma, városmarketing erősítése. A város és kistérsége fejlesztésének koncepcionális kulcskérdése egy új szemlélet és megközelítés kialakítása, ami hozzájárul az emberi (humán) erőforrások tágan értelmezett (gazdasági kultúra, tudomány, innováció, K+F, rekreáció, közélet) újratermeléséhez, a munkaerő képzettségének növekedéséhez, a hatékonyabb munkavégzéshez, összességében az életminőség javításához, a „tudásszektor” megfelelő szintű kezeléséhez és eredményességük elismeréséhez.



13


3. MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Magyarország külgazdasági kapcsolataiban az európai (uniós) piacok kerültek előtérbe, melyek a magas minőségű szellemi és anyagi tartalmú, környezetbarát termékek előállítását és kereskedelmét preferálják. Az európai gazdasági és közigazgatási rendszerekbe történő integrálódás megteremti a mainál nagyobb tőkebevonás, a piaci bővülés általános lehetőségét. Felértékelődnek az innovatív képességgel, rugalmassággal, jól képzett munkaerővel rendelkező tercier és kvaterner funkciók, intenzívebbé válik az emberek és intézmények közötti kommunikáció, a kapcsolatteremtés minden formája. A gazdasági életben, a városok versenyében előnyt élveznek az ilyen típusú tevékenységekkel és funkciókkal rendelkező települések. Hatvan adottságainak kihasználását, szellemi potenciálját ehhez a trendhez kell illesztenie, hogy a kínálkozó lehetőségeket a város meg tudja ragadni. Hatvan városa a dinamikus fejlődés előtt álló M3-as tengely mentén fekszik (keleti piacok kedvezőbb elérhetősége az autópálya meghosszabbodásával, Szlovákia, Lengyelország, Románia EU-tagsága). A város gazdaságszerkezete modernizálódott, a munkanélküliségi ráta az országos szint alá, a régióénál jóval alacsonyabb szintre mérséklődött. Jelentős innovációs fejlődés indult be, javult az infrastrukturális hálózat. A tőkevonzás szempontjából adott a lehetőség karakteres gazdasági kultúra kiépítésére. A kívánatos fejlesztési irány a tudáson, az elektronikán, az informatikán és a kapcsolatépítésen alapuló összetett városgazdaság kialakítása. Hatvan városa része lett a mintegy 500 millió főt számláló integrált európai uniós piacnak, amelyben a közlekedés-földrajzi pozíció kiváló fejlesztési tényező. Fontos koncepcionális cél ennek kihasználása. A fő ágazatok, tevékenységi körök: -

-

logisztika (szállítás, raktározás, intermodalitás) mind kelet-nyugati, mind észak-déli irányban; termelő tevékenységek, gazdasági klaszterek kiépítése, elsősorban az elektronikai, informatikai ágazatokban, és kapcsolódó gazdasági, pénzügyi szolgáltatások, illetve a nagyobb hatvani cégekhez illeszkedő tevékenységek; kereskedelem, szolgáltatás (logisztikával közlekedési pozícióval kapcsolatosan); oktatás (középszint, távlatban főiskola, szakképzés); idegenforgalom.

Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a rövid- és középtávon a város (önkormányzat) gazdasági mozgásterében korlátozó tényezőkkel kell számolni: ● A központi költségvetésből eredő források nem bővülnek jelentős mértékben. ● Az egyszeri, privatizációs bevételek növelési lehetősége kimerült. ● A polgárok és a gazdasági szervezetek adóterhei nem növelhetők számottevően. ● Kockázatos a hitelfelvételi lehetőség az önkormányzati beruházások esetében. ● Az európai alapok pénzeihez csak jól előkészített projektekkel és saját erő hozzáadásával lehet hozzáférni. Az önkormányzati gazdálkodás központi költségvetési forrásoktól való függése tehát fennmarad, mely körülmény bizonytalanságot visz a tervezésbe. Éppen ezért a saját értékek feltárása, egységes keretbe foglalt minőségi fejlesztése és a források ehhez történő hozzárendelése képezi a városfejlesztés kiemelt feladatát. Felértékelődik a város kooperációs, szervező, közigazgatási hatásköre a gazdasági HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


14


folyamatokban, mellyel fokozatosan megteremthető a jövőben az erősebb gazdasági szerepkör. Ennek jele, hogy a költségvetési bevételekben a helyi adók aránya növekszik, mely bevételi források felhasználása körültekintő intézkedéseket követel. Középtávon Hatvan városfejlesztésében az egyensúly fenntartása, a gazdasági mozgástér tágítása és egy szolid gazdasági növekedés feltételeinek a megteremtése a reális célkitűzés.



15


4. SWOT ANALÍZIS BELSŐ ERŐSSÉGEK (S) 1. Nagytérségi kapcsolatokat teremtő, több ágazatot érintő közlekedési infrastruktúra megléte (autópálya, főutak, vasúti törzsvonalak, tervezett kisrepülőtér). 2. Nemzetközi szinten is jegyzett vállalkozások helyszíne. 3. Versenyképes iparágak és vállalatok jelenléte. 4. Környezetszennyező ipartól mentes. 5. Jó minőségű mezőgazdasági területek. 6. Az Észak-magyarországi Régió kiemelt pozícióban lévő városa. 7. Szegregátum-mentes város. 8. Bronzkorig visszanyúló múlt. 9. Jelentős történelmi események helyszíne. 10. Kistérségi központ. 11. Termálvíz megléte. 12. Saját energiabázis potenciál (napenergia, geotermikus energia, bioetanol). 13. Kiépült intézményhálózat. 14. Kulturális örökség szempontjából kiemelt település.

BELSŐ GYENGESÉGEK (W) 1. Önkormányzati ingatlanvagyon alacsony aránya. 2. Óhatvan és Újhatvan elkülönülése, összekötő utak hiánya. 3. Rendező pályaudvar kihasználatlansága. 4. A fuvarintegrátori (intermodális szállítás szervező) szakma fejletlensége. 5. Kistérségi kapcsolatokat teremtő közlekedési infrastruktúra fejletlensége. 6. Alacsony erdősültség. 7. Magas presztízsű intézmények hiánya. 8. Városi vagyonhasznosítási koncepció kidolgozatlansága. 9. Aktív városmarketing hiánya. 10. Ökológikus szemlélet fejletlensége. 11. Együttműködési potenciálok kihasználatlansága. 12. Kvalifikált munkaerő elvándorlása. 13. Helyi tőkefelhalmozó képesség korlátozottsága. 14. Folyamatos ár- és belvízvédelmi feladatok.

KÜLSŐ LEHETŐSÉGEK (O) 1. Régiók kapcsolódási területén – a Középmagyarországi Régió határán, de az Északmagyarországi Régióban – helyezkedik el. Az EU konvergencia-célkitűzéséhez illeszkedik. 2. ERFA (Európai Regionális Fejlesztési Alap) összegek döntő hányada a konvergencia célkitűzéshez rendelve kerül elköltésre, amelyre az Észak-Magyarországi Régió jogosult. 3. Az EU-átlagához viszonyított alacsony bérköltség jellemzi. 4. A logisztikai szolgáltatások piacának erőteljes bővülése, Hatvan logisztikai bázissá történő kijelölésével összhangban. 5. A 21-es út gyorsforgalmi úttá való kiépítése (M21) tovább javítja a város közlekedési helyzetét. 6. A társadalmi költségbázisú közlekedési árképzés és díjszedés fokozatos bevezetése kedvez az intermodális szállítási módnak.

KÜLSŐ VESZÉLYEK (T) 1. A világgazdasági súlypont-átrendeződés fékező hatása. 2. Mozgástér szűkülés (EU-s direktívák, költségvetési megszorítások). 3. Központi források szűkössége. 4. Kisvárosi lobbi-tevékenység korlátai. 5. Globális jelenségek (pl. elöregedés) hatása. 6. A Hatvani Kistérségi települések felzárkózásának hiánya. 7. A Hatvani Kistérségi települések érdekfelismerő képességének hiánya. 8. Az Észak-magyarországi Régióban – előnyös pozíciója miatt – hátrányba kerülhet. 9. Logisztikai bázissá válása környezetterhelés növekedést eredményez. 10. Régión belüli koordinálatlan pályázati tevékenység a támogatások elérhetőségének lehetőségét rontja. 11. Jelentkező konkurencia (pl. Gyöngyös logisztikai bázissá történő kijelölése miatt).



16


7. Budapest tervezett közlekedési korlátozásai felértékelik a környék lehetőségeit. 8. A klaszter-orienrált szemléletmód megjelenése további elektromechanikai vállalkozásokat vonzhat a városba. 9. A budapesti agglomeráció további fejlődése Hatvanra is pozitív hatást gyakorolhat mind a termelési struktúrák, mind az infrastrukturális fejlesztések (pl. elővárosi vasúti közlekedés korszerűsítése) vonatkozásában.



17


5. A VÁROSFEJLESZTÉS HÁTTERE Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója 2007-2013 legfőbb célként az életminőség folyamatos javítását jelöli meg, amely hosszabb távon versenyképes, lakható és kiegyensúlyozott megyei életformában ölt testet. További cél, hogy Heves megye az 1 főre eső GDP tekintetében kerüljön be az első tíz megye közé, mérséklődjenek a megyén belüli területi különbségek. Mindezek megvalósítása az alábbi célrendszerben fogalmazható meg: 1. A gazdaság versenyképességének javítása A termelési, üzleti környezet és az infrastruktúra fejlesztése: termelékenység, K+F tevékenység javítása, gazdasági szerkezet korszerűsítése, zöld mezős beruházások, agroparkok létesítése, a térségek közötti infrastruktúra fejlesztése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése. 2. Egészséges, képzett, kreatív, szolidáris és partneri együttműködésre képes társadalom Humán erőforrás fejlesztése: foglalkoztatottság növelése, a lakosság képzési és tudásszintjének emelése, a szakképzési struktúra igényekhez való igazítása, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. 3. Fenntartható erőforrás gazdálkodás, javuló környezetminőség Környezeti terhelés csökkentése, ökogazdálkodás feltételeinek javítása, környezetterhelés káros hatásainak felszámolása, település-rehabilitáció, belvíz és csapadékvíz védelmi jellegű fejlesztések. 4. Javuló térszerkezettel az elmaradott területek feltartóztatása Egyes mikrotérségekben a városiasodási folyamatok erősítése, a középfokú ellátó rendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése, valamint a közlekedési viszonyok javítása szükséges. 5. A tudásalapú társadalom fejlesztése javuló közigazgatási és területfejlesztési intézmény-rendszerrel Innovációs képességek fejlesztése, informatika nyújtotta lehetőségek kihasználása, esély-egyenlőségek javítása minden területen, területfejlesztés intézményrendszerének kiépítése, e-közigazgatás, IKT (infokommunikációs technológia) elterjesztése. A megyei stratégiai fejlesztési terv megvalósításához a Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT) összhangban az alábbi operatív programok kapcsolódnak: - humán erőforrás fejlesztése, - gazdasági versenyképesség javítása, - agrár és vidékfejlesztés, - környezetvédelem és infrastruktúra fejlesztés, - térség- és településfejlesztés. Mindez azzal a kiegészítéssel, hogy a megye sajátosságai indokolják az egészségügyi és szociális ellátás, valamint az idegenforgalom fejlesztésének hangsúlyosabb kezelését. Hatvan és térsége fejlesztése szempontjából a megyei koncepció teljesen releváns, egyezik a városfejlesztés célkitűzéseivel. A két terv közötti illeszkedésnek nincs szakmai akadálya.



18


BARNAMEZŐS TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA

HATVAN EGYSÉGÉNEK MEGTEREMTÉSE

ÁTGONDOLT TERÜLET-HASZNOSÍTÁS

FEJLESZTÉSI TERÜLETEK EGYSÉGES KEZELÉSE

SZÍNVONALAS OBJEKTUMOK MEGTEREMTÉSE

GAZDAG ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG MEGŐRZÉSE

KÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

STRATÉGIA KIDOLGOZÁSA

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI

MEGTEREMTÉSE

SZÍNVONALAS ÉPÍTETT KÖRNYEZET

MEGTEREMTÉSE

FEJLETT INFRASTRUKTÚRA

TÁMOGATÁSA

TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁG

TÁMOGATÁSA

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁG

FENNTARTHATÓSÁG BIZTOSÍTÁSA

INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

SZEGREGÁCIÓS HAJLAM MEGÁLLÍTÁSA

LOKÁLPATRIOTIZMUS ERŐSÍTÉSE

TELJES-ÉLETÚT PROGRAM

ÚJRAHASZNOSÍTÁS

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK VÉDELME

TUDATOS ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS

TÁMOGATÁSA

BIZTOSÍTÁSA

KÉPZÉS ERŐSÍTÉS

GAZDASÁGI FENNTARTHATÓSÁG

LOGISZTIKA TÁMOGATÁSA

HELYEZÉSE

HÁLÓZATI RENDSZEREK ELŐTÉRBE

ÁGAZATI STRATÉGIÁK TÁMOGATÁSA VERSENYKÉPESSÉG TARTÓS

STRATÉGIAI ALAPOK ERŐSÍTÉSE

KORSZERŰ GAZDASÁGI SZERKEZET ERŐSÍTÉSE

KÖZLEKEDÉS–FÖLDRAJZI HELYZET ERŐSÍTÉSE

INTERMODÁLIS LOGISZTIKA MEGTEREMTÉSE

FEJLESZTÉSI KERESZTTENGELYEK KIHASZNÁLÁSA

KLASZTERESEDÉS TÁMOGATÁSA

TÉRSÉGI SZEREPKÖR FELVÁLLALÁSA

KISTÉRSÉGI KERETEK ERŐSÍTÉSE

IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE

MEZŐGAZDASÁGI HAGYOMÁNYOK MEGŐRZÉSE

KREATÍV, TUDÁSALAPÚ IPAR TÁMOGATÁSA

VÁTI VÁROSÉPÍTÉSI TANÁCSADÓ ÉS TERVEZŐ IRODA KFT.

1075 BUDAPEST, MADÁCH TÉR 3–4. ● WWW.VATIKFT.HU TELEFON: (+36-1) 413-0959 ● TELEFON/FAX: (+36-1) 413-0958

6. VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÁLTALÁNOS CÉLJA: AZ ÉLETMINŐSÉG ÉS A GAZDASÁGI JÖVEDELMEZŐSÉG HOSSZÚ TÁVON FENNTARTHATÓ NÖVELÉSE A KÖRNYEZETI ÉS ÉPÍTETT ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE MELLETT.

6.1. CÉLPIRAMIS A célpiramis Hatvan Város stratégiai és tematikus céljait foglalja rendszerbe. Valamennyi a város egészére szóló hosszú- és nagytávú célt megjelenít. A területi célok leképezése a négyszintes célpiramis legalsó, tematikus rétegéhez kapcsolódva történik. TÉRSÉGI ÖKO-PÓLUS MEGTEREMTÉSE ÉLHETŐ VÁROS MEGTEREMTÉSE

Az alászínezett szintek az átfogó célokat tartalmazzák, az alászínezés nélküli szint a tematikus célokat tűnteti fel.


19


6.2. MEGHATÁROZÓ, JÖVŐKÉP-ALAKÍTÓ CÉLKITŰZÉSEK: ● A város térségi előnyeire alapozó gazdasági tevékenységek erősítése: a nemzetközi vállalkozások, a logisztika, a mezőgazdasági- és élelmiszeripari ágazat fejlődésének támogatása, továbbá az ezekhez kapcsolódó, illetve helyi piacra termelő kis- és középvállalkozások fejlesztése. ● A szellemi potenciál fejlesztése, a humán értékek gazdagítása: közép-, majd felsőfokú képzés bővítése, javítása, magas kvalitású munkaerő letelepítése, végzős diákok megtartása. Egységes informatikai kapcsolatrendszer, internetes környezet használatának elősegítése Hatvanban és a kistérségi önkormányzatok, majd a lakosság és a szervezetek, intézmények körében. Cél, hogy az információs társadalom előnyei lehetőleg mindenkihez eljussanak. ● Egészséges kulturált városi környezet megteremtése: a természet- és a környezetvédelem erősítése, az épített környezet fejlesztése, városközpont rekonstrukciója és kiterjesztése, a lakó-, a gazdasági- és a rekreációs területek választékának bővítése, az idegenforgalom fejlesztése. Humán – emberközpontú, kultúra- és környezetbarát – városfejlesztés. ● Város és kistérség integrációja: kooperációra és munkamegosztásra, a munkaerő-piaci, a gazdasági és az infrastrukturális együttműködésre épülő partneri kapcsolatok megerősítésére van szükség. Hatvan és kistérségének szerves egysége integrált térségi piacot alkotva, együttesen nagyobb fejlesztési potenciált képez. A versenyképesség javítása közös érdeke mind a lakosságnak és a gazdasági szervezeteknek, mind a városi és kistérségi önkormányzatoknak. A versenyképesség megteremtése ma már nemcsak a gazdasági szervezetek gondja, hanem az összefügg a közvetlen települési vállalkozási körülményekkel. A fejlesztési eszközök korlátozottsága folytán az önkormányzat gazdasági viselkedésének kapcsolatépítő (koordináló és kooperatív), orientáló hatásúnak kell lennie a helyi gazdasági szervezetek tevékenységére vonatkozóan. A kistérségi integráció növeli a gazdasági potenciált. Kommunikatív és együttműködő miliőt szükséges teremteni az oktatási és kulturális intézmények, a vállalkozások és a lakossági csoportok között. Elő kell segíteni a város anyagi, illetve szellemi tőkefogadó és megtartó képességét. E képességek érvényre juttatása érdekében a városnak fel kell hívnia a figyelmet magára: aktív, nyitott, kezdeményező várospolitikát szükséges folytatnia. A versenyképesség szempontjából az elérhetőség, a megbízhatóság, a szakképzettség, az innovációs készség a döntő.

A „Térségi ökopólus”, a mottóba sűrített jövőkép a város sajátos előnyeinek fenntartható érvényesítését fogalmazza meg, egyben szervesen illeszkedik az országos, a regionális és a megyei területfejlesztési koncepciókhoz. A térségi ökopólus tartalmi szempontból a nemzeti fejlesztési tervekben szereplő regionális kihatású pólusok rendszeréhez kapcsolódik, mintegy annak térségi alrendszereként.



20


7. A KONCEPCIÓ ELEMEINEK RÉSZLETEZÉSE LEGYÜNK TISZTÁBAN A LEHETŐSÉGEINKKEL, A TÖRVÉNY SZABTA KÖTELEZETTSÉGEINKKEL, A MŰKÖDÉS FINANSZÍROZÁSI FORRÁSAIVAL! DE SOHASE FELEDJÜK EL: AZ ELÉNK GÖRDÍTETT KÖVEKBŐL AKÁR LÉPCSŐT IS ÉPÍTHETÜNK! 7.1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS – ipar (klaszteresedés támogatása) ● járműipari-, elektromechanikai ágazat fejlesztése, beszállítói hálózat bővítése, speciális magasszintű szakképzés biztosítása ● logisztikai tevékenységek fejlesztése ● intermodális logisztikai központ létesítése ● iroda park létrehozása – mezőgazdaság ● termőterületek megőrzése ● mezőgazdasági úthálózat kijelölése, karbantartása ● élelmiszeripar fejlesztése (termény-feldolgozás, gyógynövények, méz, borászat) ● nagybani piac megteremtése – kereskedelem–szolgáltatás ● kistérségi jelentőségű bevásárló központ létesítése, piacrekonstrukció, városközponti minőségi kereskedelem bővítése, szolgáltatások fejlesztése ● szabadidős funkciók fejlesztése (szórakoztató-, rendezvény-, sport- és szabadidő központ kialakítása) 7.2. IDEGENFORGALOM-FEJLESZTÉS (Az Észak-magyarországi Régió kiemelt gazdasági ágazata.) – Görbeér környékének fejlesztése alacsony aranykorona értékű földeken („Görbeér révbe ér”) ● az infrastruktúra hálózat (víz, csatorna, közút) kiépítése, a kavicsbányászat befejezését követő rekultiváció után a nagy tó üdülési célú hasznosítása – Új turisztikai szegmensek meghonosítása (ezek biztosíthatják a vendégéjszakák számának növekedését) ● Konferencia-ipar (Kastély-rekonstrukció) ● „Humán-park” (pl. vállalati tréningek részére) ● Kalandpark + erdősítés ● Búvárkodás (bányatavak – bányászat befejezése után) – Nagygombosi-major felújítása (bor- és lovas turizmus kialakítása) – Kórházhoz kötődő vállalkozások fejlesztése (Bástya utca környékén) ● Wellnes-szolgáltatások ● Idősek otthona – Kerékpáros, gyalogos, horgász turizmus fejlesztése („Zagyva menti túrák”) 7.3. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA (Az ökologikus gondolkodásmód elterjesztésének szükségessége.) – energiatakarékosság – megújuló energia-hordozók alkalmazásának elterjesztése – stratégiai készletek óvása (víz, föld, levegő) – szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás kiterjesztése („A szemét a múlté, a hulladék jelenti a jövőt.”) HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


21


7.4. A TÁRSADALMI ÁLLAPOT FEJLESZTÉSE – Teljes életút-program megvalósítása – Magas szintű foglalkoztatás biztosítása – Az oktatás új szegmenseinek meghonosítása ● Klaszter-profilú főiskola megalapítása - Lobbi-tevékenység - Intézményi bázis megteremtése - Hatvan vonzóvá tétele a fiatalok, a magasan kvalifikált rétegek számára (szabadidőeltöltési lehetőségek növelése) ● A szakképzés és a továbbképzések erősítése - Intézményhálózat fölötti diszponálás - piacképes tudás átadása - környezettudatosság kialakítása – Internet elterjesztése („széles körben széles sáv”) - munkaerő-piaci helyzet javítása – Szegregáció mérséklése ● Esélyegyenlőségi programok működtetése ● Szociális háló erősítése ● Szociális típusú város-rehabilitáció beindítása 7.5. KULTURÁLIS ÁLLAPOT (Értelmiség megtartásának fontos eszköze.) – Kastély teljes körű helyreállítása (Múzeumi, rendezvény- és turisztikai hasznosítás.) – Értékek számbavétele, tudatosítása, megőrzése („Mélységes mély a múltnak kútja”) – Kulturális hagyományok felélesztése és megerősítése (színjátszás, körök), új, vonzó kulturálisés szabadidős tevékenységek biztosítása 7.6. VÁROSFEJLESZTÉS Vonzó, rendezett, „élhető város” megteremtése – Közlekedés-fejlesztés ● Új, városrészeket összekötő utak építése, az iparterületek lakóterületektől független megközelítésének biztosítása ● A 3-as sz. főút, a városközpont forgalomcsillapítása („Legyen a városközpont a gyalogosoké is.”) ● Csomóponti fejlesztések ● Kerékpárút hálózat kiépítése – Infrastruktúra-fejlesztés ● Teljes körű csatornázás ● Felszíni vízrendezés – Biológiai aktivitásérték növelése ● Közparkok kialakítása, fejlesztése ● Utcafásítás ● Külterületen erdősítés, mezővédő erdősávok telepítése – Közösségi terek létrehozása, találkozási lehetőségek megteremtése ● Középhatvanban új központ kialakítása (autóbusz-pályaudvar kihelyezése, cukorgyári területek hasznosítása) ● Újhatvanban új központ kialakítása (eszköz: közösségi tér képzése) HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


22


● Rendezvény-helyszínek megteremtése (nyitott, fedett) ● Önszerveződések támogatása – Létesítmény-hiány megszűntetése ● kulturális (színpad) ● szórakoztató (mozi) ● sport (teke, squash) – Arculat-fejlesztés ● Város-rehabilitációs célterületek kijelölése - Lakótelep-megújítási program - Barnamezős területek átalakítása ● Közterületek minőségi megújítása - városképileg kiemelt terek, útvonalak arculatának fejlesztése - lakóutcák környezet-fejlesztése 7.7. NAGY PROJEKTEK („Merni kell olykor nagyot álmodni!”) – Felszíni víz-rendezés – Szennyvíz-csatornázás teljes körű kiépítése – Új autóbusz pályaudvar felépítése – Bevásárlóközpont megteremtése – Főtér rendezése – Északi összekötő út szakaszos kiépítése – Városközpontok (Óhatvan, Újhatvan, Középhatvan) fejlesztése – Idősek Otthonának felépítése – Óvoda-fejlesztés – Kastély-felújítás – Sport- és rendezvénycsarnok felépítése – Kastély-felújítása 7.8. HÍRVERÉS („Az információ-áramlás a jövőbe vezető út.”) – Városmarketing alkalmazása – Információs tábla Hatvanról az M3-ason – Honlap folyamatos karbantartása, aktualizálása – Hatvani füzetek sorozat újraindítása 7.9. ÖNKORMÁNYZATI TEENDŐK („A város szolgálatában”) – Kapcsolat-marketing (Észak-magyarországi Régió, Heves Megye, Kistérség, vonzáskörzet, gazdasági vállalkozások, értelmiség, lakosság) – Hálózatépítés (vonzáskörzet-kiterjesztés) – Lobbizás (Budapest, Miskolc, Eger) – Együttműködési lehetőségek kiépítése, pályázati tevékenység összehangolása (Régión belül és kívül) – Stratégiai Munkacsoport, Tanácsadói Testület felállítása – Aktív pályázati tevékenység HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA TSZ: 4173/2007


23


HATVAN VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ EGYEZTETÉSI ANYAG

Ez a dokumentáció a VÁTI Városépítési Kft. szellemi terméke. A hozzá kötődő – a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben meghatározott – vagyoni jogok a VÁTI Városépítési Kft-t illetik.

HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

EGYEZTETÉSI ANYAG 2008. FEBRUÁR HÓ

1


HATVAN VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

ALÁÍRÓLAP

Témafelelős: PAKSI SZILVIA településtervező vezető tervező, TT1 01-2592/06 ..…………………..…………...

Település: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT1 01-2592/06 NYÁRI BALÁZS településmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Gazdaság: VARGA-ÖTVÖS BÉLA közgazdász

..…………………………………

Értékvédelem: PAKSI SZILVIA okl. építészmérnök, TT1 01-2592/06 DR. OROSZ BÁLINT műemlékvédelmi szakmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Környezet, zöldfelület: DR. BALOGH ÁKOS okl. tájépítész TR1 11-0008/02 FODOR-DOLLMAYER PETRA okl. tájépítészmérnök

..………………………………… ..…………………………………

Közlekedés: LOMBÁR ISTVÁN okl. építőmérnök TRk-T 13-1025

..…………………………………

Közmű: ERDEINÉ CSONTOS MARGIT okl. építőmérnök, TV-T 16-0053 ..………………………………… Dr. LECSŐ GYULÁNÉ okl. villamos üzemmérnök HV-1/01-3436 ..………………………………… THURN LÁSZLÓ okl. gépészmérnök BSZFG 05-0209 ..………………………………… Térképi feldolgozás: SZABÓ MÁRIA szerkesztő

..…………………………………

Ügyvezető igazgató: DR. OROSZ BÁLINT okl. építészmérnök

..…………………………………



2


HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ

TARTALOMJEGYZÉK

II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 1. KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM Egyeztetési kör összeállítása Kommunikációs stratégiák kijelölése 2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Helyzetelemzés a Régióra Tervi adottságok A Zagyva-folyó szerepe Hatvan tájalakulás történetében Természeti adottságok Települési környezetállapot Tájszerkezet és külterületi terület-felhasználás Településszerkezet és belterületi terület-felhasználás Társadalmi állapot Gazdasági adottságok Intézményi infrastruktúra állapota Közlekedési adottságok Víziközmű Energiaközmű 3. CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA Versenyképesség tartós biztosítása Fenntartható gazdálkodás Integrálódás Európába Minőségi élet feltételeinek megteremtése 4. CÉLPIRAMIS 5. ÁGAZATI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA Ágazati stratégiák szintézise - Fekvő táblázat Közlekedési stratégia Környezeti stratégia - Fekvő táblázat Zöldfelület-fejlesztési stratégia Környezetvédelmi stratégia Infrastrukturális stratégiák Ágazatokon átnyúló stratégiák 6. KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM

81 85 87 91 92

III. FÜGGELÉK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI IRÁNYMUTATÁSA

94


6 6 8 8 9 10 12 19 28 30 39 47 54 60 63 70 73 73 73 74 75 76 77 77 78 80


3


Közlekedés hálózati Terület-felhasználási Környezeti Társadalmi Infrastrukturális 2. OPERATÍV PROGRAMOK, FORRÁS HOZZÁRENDELÉS Források Észak-magyarországi Operatív program Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció

94 94 94 94 94 95 95 95 96

IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK 3. HATÁSELEMZÉS 4. ÖSSZEFOGLALÓ 5. NYILATKOZAT 6. TÉRKÉPEK 7. RÉGÉSZETI FEJEZET

97 111 114 119 120 121 122

V. MELLÉKLETEK 1. FORRÁSJEGYZÉK 2. REGIONÁLIS KONCEPCIÓK Az Európai Unió célkitűzései Országos területfejlesztési koncepció 2005. Észak-magyarországi regionális fejlesztési célkitűzések 2007 – 2013. Heves Megye fejlesztési terve 2003–2012. Hatvani Kistérség területfejlesztési operatív programja 2007–2013. 3. TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, MEGJEGYZÉSEK - Fekvő táblázatok 4. KÉRDŐÍV 5. ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNYEK

123 126 126 126 127 127 128 130 154 157

VI. RAJZJEGYZÉK 1. JELENLEGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 2. MEGYEI TERVBEN SZEREPLŐ TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI KATEGÓRIÁK 3. MŰVELÉSI ÁGANKÉNTI KIMUTATÁS 4. MINŐSÉGI OSZTÁLYOK 5. ÚTHÁLÓZAT 6. TULAJDONI VIZSGÁLAT 7. VÉDELMI ÉS KORLÁTOZÁSI TERÜLETEK 8. SZÉLKERÉK ELHELYEZÉSÉRE VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ TERÜLETEK 9. DŰLŐ- ÉS TELEPÜLÉSNEVEK 10. VÁROSRÉSZNEVEK 11. MŰVI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 12. TÁJI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 13. VÍZRAJZ 14. ZÖLDFELÜLETEK HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:25 000 M 1:25 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:25 000


4


15. TELKEK BEÉPÍTÉSÉNEK VIZSGÁLATA 16. INTÉZMÉNYVIZSGÁLAT 17. ISKOLAI KÖRZETEK VIZSGÁLATA 18. VÍZELLÁTÁS 19. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS 20. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS – VÍZGYŰJTŐTERÜLETEK 21. SZENNYVÍZELVEZETÉS 22. VILLAMOS ENERGIA ELLÁTÁS, VEZETÉKES GÁZELLÁTÁS, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS


M 1:25 000 M 1:10 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000 M 1:50 000


5


II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK BEVEZETŐ Ritka pillanat egy város életében, ha településrendezési eszközeinek (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) teljes körű felülvizsgálatát megrendeli. Hatvan abban a szerencsés helyzetben van, hogy lehetőséget kapott az eddig rögzített alapelvek átgondolására, új irányok kijelölésére. A tervezők számára ismertek a város hatályos tervei, de nem ismert a hozzájuk vezető folyamat. A felülvizsgálat szakszerű elvégzéséhez lehetőséget kaptak az alapok megteremtésére, az adottságok megismerésére. Tudatában vannak, hogy a Hatvan koncepciójának készítése során megszerzett adatok tekinthetők nagy távra kiindulási pontoknak, tervezési alapadatoknak, így a helyzetelemzési munkarész a koncepció gerincét képezi. Sok esetben Hatvan kompetenciáján túlmutató jelenségek befolyásolják a város fejlődését. A trendeket látnunk kell, a következményekre időben fel kell készülni. A jó irány a kellő rugalmasságú gyors reagálás képességében rejlik.

1. KOMMUNIKÁCIÓS PROGRAM A településfejlesztési koncepció elkészítése az egzakt adatokból megszerezhető információkon túl annak a megismerését is igényli, hogy hogyan vélekednek a városról a benne lakó– tevékenykedő emberek, milyen elvárásaik vannak a településsel szemben, és milyen jövőt képzelnek el a számára. A Hatvanért felelősséget érző emberektől megszerezhető háttértudás árnyalta azt a képet, amelyet az adottságok értékeléséből nyertünk. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a koncepció kiérlelését milyen egyeztetési fázisok segítették. (Az összeállított kérdéssor, valamint az egyeztető fórumon használt kérdőív a mellékletben található!) 1.1. EGYEZTETÉSI KÖR ÖSSZEÁLLÍTÁSA – Egyéni interjúzás: - városi felső vezetés (polgármester, polgármester helyettes, jegyző) - önkormányzati főosztályvezetők – Adatgyűjtés, probléma-megvitatás adott témában érdekelt szakemberekkel: - kulturális – művelődési (Hatvany Lajos Múzeum) - szociális – egészségügyi (Szivárvány Alapítvány) - közlekedési (Hatvani Volán Zrt., Máv Zrt.) - közmű (Vízművek, Csatornázási Művek, Gázművek, T-Com) – Egyeztető fórum prominensek számára - gazdasági fórum (Hatvan jelentős adóbefizetői) – Civil fórum (egyesületek, szervezetek, csoportok számára) - Hatvany Lajos Múzeum Baráti Köre (Hatvany Lajos Múzeum) - Pászok Alapítvány, Zhutinas Egyesület (Kistérségi Program Iroda) 1.2. KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA ÖSSZEÁLLÍTÁSA – Egyéni interjúzás, adatgyűjtés - Célja: Előzetes igények felmérése, négyszemközti ötletbörze - Időpontja: Az előzetes vizsgálati szakasz befejezésekor HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


6


- Módja: Összeállított kérdéssorok alapján indított közös beszélgetés során kiérlelni a koncepcionális stratégiai célokat. – Egyeztető fórum prominensek számára - Célja: A vizsgálatok és az egyéni interjúzás alapján körvonalazódó fejlesztési elképzelések azonos témakörben érdekelt szakemberekkel történő megvitatása, további igények feltérképezése, valódi ötletbörze kialakítása. Lehetőséget teremt az azonos helyzetben lévők találkozására, személyes kapcsolataik további erősítésére. - Időpontja: A vizsgálati szakasz és az egyéni interjúzás befejezése után - Módja: Minden résztvevővel a vizsgálatok elmélyítését szolgáló kérdőív kitöltetése. Az adott szakterület témájában összeállított felmerülő kérdések, javaslatok segítségével közös gondolkodásra rávenni a résztvevőket. Konszenzusos javaslatok kiérlelése. – Civil fórumok (Hatvany Lajos Múzeum Baráti Köre, Kisebbségi Fórum) - Célja: A koncepció társadalmi legitimációjának megteremtése. - Időpontja: A koncepció dokumentálását megelőzően az érdekelt lakosság véleményének beépülésére lehetőséget teremtve jelölődik ki. - Módja: A koncepció ismertetése bizonyos mélységig a hozzá vezető utak bemutatása által. Véleménynyilvánítás módja hozzászólás, utólagos írásos vélemény eljuttatása. – Lakossági részvétel: A széles nyilvánosság hozzászólása honlapon közzétett figyelemfelhívást követően a Tervezők felé eljuttatott írásos vélemény formájában, valamint a Tervezők közvetlen megkeresése útján történik.



7


2. HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Hatvan a magyarországi 7 régió közül az Észak-magyarországi Régióban (részei: BorsodAbaúj-Zemplén megye, Nógrád megye, Heves megye), azon belül Heves megyében, azon belül a Hatvani Kistérségben helyezkedik el. Helyzetét az M3-as autópálya menti kelet–nyugati irányú növekedési tengely határozza meg, amelyet a főváros közelsége, valamint az észak–déli kapcsolódási lehetőségei tovább javítanak.

2.1. HELYZETELEMZÉS A RÉGIÓRA A régió az Európai Unió közigazgatási rendszerének kulcseleme. Hatvan helyzete atipikusnak mondható abban az értelemben, hogy a régióhatárok átjárhatósága a település számára az átlagot meghaladó mértékű. Következik mindez három régió határán való elhelyezkedéséből, régiók közti fejlett közlekedési hálózatából. A feladatok, a források azonban egyértelműen a régiós szinthez rendelődnek hozzá, így hosszú távon is egy település legfontosabb adottságaként kezelendő. Az Észak-magyarországi régió megismerése Hatvan helyzetének érzékeltetésére is alkalmas. Megtudható, hogy mely pontokon mutat hasonlóságokat, és hol vonhatók meg a különbségek. Milyen előnyöket és hátrányokat jelent Hatvan számára az ehhez a régióhoz való tartozás. Az alábbiakban kékkel jelöltük a Hatvanra is jellemző megállapításokat. Látható, hogy bár Hatvan a régiós átlag fölötti fejlettséggel rendelkezik, több ponton is azonosságot mutat az itt elhelyezkedő településekkel. A gazdaság versenyképességét meghatározó infrastruktúra: – Települési, üzleti - vállalkozói területek változó minősége - vonzó települési arculat hiánya - alulhasznosított barnamezős területek – Közlekedés - a közúti elérhetőség az egyik legfontosabb tényezője a gazdasági versenyképességnek - a vállalkozások tőkeereje magasabb az M3 autópálya mellett, mint attól távolabb - úthálózatnak minőségi problémái vannak - hidak nem megfelelő szélességűek – Környezeti infrastruktúra - csatornázottság aránya alacsony - alacsony hulladékfeldolgozási arány - szennyezőanyag kibocsátás (a termelés visszaesésével mérséklődött) - energiaellátás (gáz aránya nőtt, most az alternatív energiahordozók kerülnek előtérbe) - info-kommunikációs technikák (alacsony a használók aránya) – Gazdasági szerkezet - 249. régió az EU-ban - visszaesés az egész régióban (élelmiszeripar hanyatlása Heves megyében) - a régió egészének munkanélküliségi rátája magas - a régióban a gazdálkodások nyereségessége alacsony - a GDP-ben a szolgáltatás szektor vezet (de ebben a régióban a legmagasabb az ipar aránya) - a K+F-re fordított összeg a legalacsonyabb - turisztikai lehetőségek kihasználatlansága HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


8


- belföldi turisták országos átlagnál magasabb aránya a külföldiekhez képest - régiós utazási szokások (hosszú hétvégére, rendezvényekhez kötődően, internetes foglalással) – Demográfia - képzettségi hiányok nehezítik az elhelyezkedést - magas az ingázók aránya - iskolai végzettsége az országos átlagnál kedvezőtlenebb - iskolák kihasználtsága magas - legalacsonyabb az 1000 lakosra jutó nappali tagozatos hallgatók száma - életkilátások a régióban országosan a legrosszabbak (férfiak: 67 év, nők: 76 év) Jobb Heves megyében, azon belül jobb a városokban – Forrás-elérhetőségek - hazai decentralizált támogatások (TEKI, CÉDE, TRFC, TFC) - Phare-program, ROP

2.2. TERVI ADOTTSÁGOK Az egymásra épülő célrendszerek hierarchiája kapaszkodót jelentett Hatvan koncepciójának kidolgozásához, az Észak-magyarországi Régió adottságainak megismerése segített elhelyezni Hatvant adott környezetében. A továbbiakban a város életét meghatározó tervhierarchiát, az országos és a megyei terv szintjét tekintjük át, hogy a képet kapjunk a kötöttségekről, valamint az alkalmazkodás irányairól. 2.2.1. Országos Területrendezési Terv (OTrT) Az Országos Területrendezésről szóló 2003. évi XXVI. törvény felülvizsgálata jelenleg folyik. A felülvizsgálat a szakhatósági észrevételekre adott tervezői válaszok tervi beépülésének fázisánál tart. Az új OTrT egyértelműen rendelkezik arról, hogy az 1/1-9 mellékletében szereplő műszaki infrastruktúra-hálózatok és az egyedi építmények vonatkozásában az OTrT rendelkezéseit kell alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a megyei terv törvényi összhangba hozása 2010. decemberéig meg kell, hogy történjen, célszerűnek látszik Hatvan településrendezési eszközeinél a törvénymódosítás folyamatos nyomon követése, előírásaihoz, fogalmaihoz való igazodás. A koncepciókészítés időpillanatában ismert tervjavaslat térségi övezetei közül az alábbiak érintik Hatvan közigazgatási területét: – kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, – kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezete, – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete, – ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezete. 2.2.2. Heves Megye Területrendezési Terve 2005. Heves Megye Területrendezési Tervéről szóló 12/2005.(IV.29.) számú HMÖ rendelete adja – az Országos Területrendezésről szóló törvény módosításával nem érintett időszakban – Hatvan településrendezési tervének alapját. Jelen időszakban azonban, az OTrT elfogadását követően újabb orientációs lépéskényszer jelenik meg, a tervhierarchiából következő törvényhez való alkalmazkodás. Mindezt bonyolítja, hogy Heves Megye hatályos Térségi Szerkezeti Terve több hibát is tartalmaz. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


9


Heves Megye Térségi Szerkezeti Terve Hatvan város közigazgatási területét az alábbi térségi terület-felhasználási kategóriákra osztja: – belterjes mezőgazdasági térség, – vízgazdálkodási térség, – városias települési térség, – építmények által igénybevett térség. A térségi terület-felhasználási kategóriák közül az erdőgazdálkodási térség kijelölése teljesen hiányzik, a vízgazdálkodási térség és a városias térség lehatárolása pedig pontatlan. A terv ellen javításra irányuló kérelmet célszerű elindítani A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 134/2005.(VII.14.) Korm.rendelet 8.§-ában lehetővé tett egyszerűsített területrendezési hatósági eljárás keretében. A javítás lefolytatása azért is időszerű, hogy az új OTrT-vel összhangba hozott megyei terv ne tartalmazza újra ezeket a nyilvánvaló hibákat.

2.3. A ZAGYVA-FOLYÓ SZEREPE HATVAN TÁJALAKULÁS TÖRTÉNETÉBEN Hatvan tájalakulása és településtörténete szorosan kapcsolódik a Zagyva folyóhoz, melynek szabályozása, az egykori ártéri terület vizenyőssége a mai napig kihatással van a város életére. A mocsaras területek legszembetűnőbb hatása, hogy Hatvan területileg két határozottan elkülönülő részre osztható, az ó- és az újhatvani városrészekre. Az újhatvani kolóniatelepek elhelyezése is ezért történt a folyóparttól távolabb, az építkezések szempontjából kedvezőbb, kissé nyugatabbra fekvő területeken. A középső rész első jelentős beavatkozással járó területhasználata a cukor- és a konzervgyár építésének idejére tehető, amelyeknek épületei vizenyős területen, speciális alapozással létesültek. A folyó az egykori Zagyvaróna falu (1973 óta Salgótarján része) határában ered. Esése a város területén csökken jelentősen, ezért a szabályozás előtt a nagy árvíztömeget csak Hatvan határában tudta szétteríteni (Szepes, 1940.). A város területe még az 1800-as évek elején is a Zagyva folyó ártere volt. Árvizei termékennyé tették a környező területeket, de sok kárral is jártak, így a megye a 1828-ban bizottságot küldött ki, hogy vizsgálják meg az itteni helyzetet. Ahhoz azonban, hogy a(z akkori) község megkezdje a töltés építést még 1883-ig várni kellett. Az árvíz elleni biztonság növelése érdekében 1897 után megalakult a Zagyvaszabályozó Társulat. A jobb parti töltések építését az ottani birtokokkal rendelkező Karsai testvérek támogatták, a bal parti töltés építéséhez pedig Csányi Ágoston hatvan-sashalmi birtokos nyújtott segítséget. A település területén a belvíz is gondot jelentett, ezért 1893-ban megkezdték a belvizek és vizes árkok szabályozását is. Jelentősebb árvízi biztonságot csak az 1963 utáni gátépítési és karbantartási munkák hozták meg. AZ 1800-as évek végétől addig még hét alkalommal okozott kisebb-nagyobb kárt a városban az áradás. (Hatvani lexikon, 1996.) A töltésépítések következtében úgy tűnik sikerült „megszelídíteni” a Zagyvát, ugyanis 1963. óta a folyó áradásai alkalmával nem lép ki a töltések között elterülő hullámteréből. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk a belvizesedés kérdését, és a magas talajvízállásos területeket. Ezekkel kapcsolatban fontos tényezőként kell figyelembe venni a táji léptékben is jelentős beavatkozásokat, mint a vasúti töltések és az M3-as autópálya töltései, amelyek hatással vannak a felszíni lefolyási viszonyokra.

Napjainkban a folyó legnagyobb vízszintje (LNV) a mérések szerint 1,5-2 m-rel ér a város átlagos terepszintje fölé.



10


A település területén, mint egykori árterületen továbbra is számolni kell a belvizesedés és a magas talajvízállás problémájával. A már beépített területeken a csapadékvizek levezetésének biztosítása során, valamint a tervezett beépítések megvalósítása előtt tehát fokozott figyelmet kell e tényezőkre fordítani.

2.3.1. Földművelés és állattenyésztés A település történetéhez kapcsolódóan fontos megemlíteni a területén történelmi hagyományokra visszatekintő szőlő- és dinnyetermesztést, valamint az 1800-as évek végén alapított cukorgyár igényeit kiszolgáló cukorrépa-termesztést. A hatvani dinnye egykor szinte fogalom volt, kiválóságát messze földön ismerték. Hatvan és közvetlen környéke kisebb arányban rendelkezik elsőrendű szőlőtermelő területekkel, mégis a szőlőtermesztés az itteni lakosok egyik „ősi” foglalkozása. A Strázsahegyen és nyúlványain folyt elsősorban a szőlőtermesztés, később a lapályosabb sík területeket is sikerrel telepítették be. Főként fehérbornak való szőlőfajtákat termesztettek, így Rizlingszilvánit, Zalagyöngyét, Otellót, Irsai Olivért stb. Már a XVII-XVIII. századi forrásokban is találkozhatunk a hatvani szőlőtermesztésre vonatkozó adatokkal. Feljegyzéseket találhatunk a szőlőterületek kiterjedésére vonatkozóan is: 1863-ban 595 magyar hold, az 1930-as évek végén 602, más források szerint 919 kat. hold volt Hatvan területén. 1990-es évekből származó adatok szerint 170-180 ha volt szőlőterület, amiből 70-75 ha zártkert. (Hatvani lexikon, 1996.) A hatvani cukorgyár megépítése után jelentős területen folyt cukorrépa termesztés Hatvanban, ugyanis a tulajdonos család (Hatvany-Deutsch család) igyekezett saját uradalmában előállítani a cukorrépát. (Hatvani lexikon, 1996.) Hatvan természeti adottságai kedveztek az állattenyésztésnek is. A jobbágyság főként haszonállatokat – lovat, ökröt, sertést, tehenet, juhot – tartott. Gróf Grassalkovich Antal a XVIII. század végén juhokat és teheneket hozatott külföldről nagygombosi majorságába, s európai színvonalú tehenészetet hozott létre. A 200 éves tehénistálló épülete ma is áll, de az állattartás és így a legeltetés szinte teljesen megszűnt. 2.3.2. Majorságok A legjelentősebb az előző pontban említett nagygombosi major volt, amelynek létrehozása a Grassalkovich család nevéhez fűződik. A terület az 1783. évi összeírásban „Puszta Gomlas” néven szerepel. A major az 1900-as években a báró Hatvany család birtoka volt, később a Szent István Egyetem Tangazdaságának központjaként működött, mára funkcióját vesztette. Az 1985-ben kiadott helységnévtár a következő lakott helyeket sorolja fel: Görbeér, Józsefmajor, Kevéstanya, Kisgombos, Kerekharaszt, Nagygombos, Nagytelek, Palkótanya, Papmalom, Perespuszta, Sashalom, Újvarsány, Vasúti őrház. (Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, 1991.) 2.3.3. A hatvani vár A mohácsi vész után palánk építésével megerősítették a várost a török elleni védekezésül, s az erődített város a későbbi forrásokban, mint Hatvan vára szerepel. A vár a történelmi belváros területén helyezkedett el, a Zagyva folyó mocsarai és ingoványai között állt, amely egyúttal a város védelmét is szolgálta. A város sokáig nem nőtt túl a várfalakon, s terjeszkedésnek komoly gátat jelentett a Zagyva folyó és a mocsaras területek. A vár a török hódoltság után császári kézre került, palánkját valószínűleg az új földesúr gróf Starhemberg az 1700-as évek elején leromboltatta. Ezután már csak a hajdani várárok maradt meg, amelynek nyomai még 1940-ben HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


11


fellelhetők voltak, azonban napjainkra már nincs nyoma. A várárkot 1907-ben az akkori község eső- és belvízelvezető csatornává alakítatta. (Heves megye műemlékei, Szerk.: Dercsényi Dezső, Voit Pál, 1969.) Az egykori palánkon belül ma Hatvan város történelmi belvárosának beépítési szerkezetét fedezhetjük fel. A fennmaradt utcaszerkezeten belül közintézmények, főként családiházas jellegű lakóterület, valamint piac funkciót ellátó tér találhatók. A belváros keleti határát a Nádasdy Tamás utca alkotja, ahol még az 1800-as évek végén is a Zagyva egykori holtága húzódott. Ezen a holtágon a „pesti országút” egykoron még hídon vezetett át. (Lénárd Geotechnika BT. 2005.)

2.4. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Hatvan az Alföld nagytájba, az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság középtájba és a Hatvani-sík kistájba tartozik, amelynek észak-keleti részén helyezkedik el. A kistáj Heves, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán helyezkedik el, területe 650 km2, a középtáj 17%-a, a nagytáj 1,3%-a. 2.4.1. Domborzati adatok A kistáj 99 és 209 m közötti tengerszint feletti magasságú teraszos hordalékkúp síkság. Hatvan–Hort vonalában tereplépcsővel különül el a hegyvidéki területek hegylábfelszínétől. A kistáj északi része közepes magasságú tagolt síkság orográfiai domborzat típusba sorolható. (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.) A terület kialakításában nagy szerepet játszott a Zagyva folyó, amely hordalékával feltöltötte a felszín mélyebb fekvésű részeit. Az alföldi jellegű sík vidéken a környezetformáló szél ereje kisebb halmokat alakított ki. Mindezek mellett az ember is formálta, alakította környezetét, így a folyó mocsaras részeit feltöltötte, a kisebb domboknál agyag (egykori téglagyár) és homokbányászatot folytatott. (Hatvan című könyv) Hatvan város a kistájon belül az Alföld északi peremvonalán, a Mátra déli lejtőjén lévő 179 m magas Szőlő-hegy aljában, a Zagyva folyó két partján terül el. Átlagos tengerszint feletti magassága 105 m, Kishatvan és Újhatvan nevű településrésze 1-4 m-rel magasabb, a déli rész 1-3 m-rel alacsonyabb. (Szepes, 1940.) Összefoglalóan elmondható, hogy a Hatvan közigazgatási területe alapvetően sík, alföldi jellegű, ezért mezőgazdasági termesztésre alkalmas. A domborzati adottságok jelentős befolyást gyakorolnak a településen belüli légáramlásokra, a döntően sík tájból kiemelkedő kisebb dombok megrekeszthetik a szabadon áramló levegőt (részletes leírás a „Települési környezet állapot – „Levegőminőség” pontjában). A város legjelentősebb kiemelkedését a Strázsa-hegy jelenti. Területe a közelmúltig zártkerti besorolású volt, az átalakuló területhasználat következtében jelentősen felértékelődhet. 2.4.2. Talaj A több száz méter vastag (agyagos, homokos) pannóniai rétegekre mintegy 20-25 km szélességben a Zagyva–Galga hordalékkúpja települt. A Zagyva mente a szabályozásokig mocsaras terület volt, ma fiatal öntésképződmények borítják. A kistáj jelentősebb nyersanyaga a kavics (Boldog, Hatvan), amely a Zagyva II/b. sz. teraszának inflexiós sávjában bányászható. (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.) Hatvan város igen jó minőségű termőtalajokkal rendelkezik, amit jól mutat az a tény is, hogy az 1990-es évekig alapvetően mezőgazdasági kistérségnek (jó gabona- és zöldségtermesztő HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


12


vidék) számított a körzet (Bacsa, 2003.). A Hatvani-sík kistáj talajtakarója meglehetősen tarka képet mutat. A kistáj területén fellelhető 13-féle talajtípus homokon és löszös üledékeken képződött. A kistájban a legnagyobb területi részaránnyal (18%) a Tisza és Farmos között húzódó humuszos homoktalajok, a Zsámbok–Vácszentlászló és a Hatvantól Ny-ra, a Galgától É-ra elterülő magasabb térszíni elhelyezkedésű löszterületeken képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású és termékenységű (IV.) csernozjom barna erdőtalajok szerepelnek. A csernozjom jellegű homoktalajok Hatvantól DK-re és Szentlőrinckáta környékén fordulnak elő (1%), melyek gyenge (VIII.) termékenységű talajok. A Hatvantól K-re lévő magasabb térszínre települt homokon barnaföldek képződtek. Területi kiterjedésük 4%. Termékenységük szerint a VII. talajminőségi kategóriába tartoznak. Viszonylag jelentős a Zagyva, a Galga és a Lajta allúviumain kialakult, vályogtól agyagig változó fizikai féleségű, az V-VII. talajminőségi kategóriába sorolt réti talajok kiterjedése (13%). Ennél lényegesen kevesebb az öntés-réti talajoké (2%). (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.)

Dömsödi János Talajjavítási útmutatójának (1984.) Gödöllő és Hatvan környékére (49. ábra, 122. o.) készített talajtani térképe és leírása szerint Hatvan területén a következő talajtípusok fordulnak elő:

mély fekvésű talajok, savanyú vályog- és agyagtalajok, vályogtalajok,



13


meszes, humuszszegény homoktalajok, savanyú, humuszos homoktalajok, sekély termőrétegű talajok.

A savanyú vályog- és agyagtalajok Boldogtól ÉNy-ra, valamint Csány és Heréd tágabb környezetében találhatók meg. Humuszos rétegük 40-60, termőrétegük 40-70 cm vastag. A feltalaj kb. a humuszos réteg mélységében vályog, agyagos vályog, pH-ja 6,2-6,4. Az altalaj mindenütt erősen meszes lösz. A vályogtalajok kisebb-nagyobb foltjai mindenütt megtalálhatók. Legnagyobb területen Dány, Hatvan környékén és a Galga völgyében vannak. Humuszos rétegük 20-60, termőrétegük 20-50 (70) cm vastag. A feltalaj többé kevésbé meszes vályog, a pH 7 körüli (ritkábban 6,3, ill. 8,2). Az altalaj erősen meszes lösz. A meszes humuszszegény homoktalajok nagyobb része a Galga és a Zagyva mentén és Hatvantól keletre találhatók. Humuszos rétegük 30-40, termőrétegük 40-60 cm vastag. Szelvényük végig homokos. A felszín gyengén vagy közepesen meszes (pH 6,8-7,8), néhol futóhomokos. Az altalaj erősen meszes homok. Savanyú humuszos homoktalajok Hatvantól ÉK-re fordulnak elő. Humuszos- és termőrétegük 40-60 cm vastag. A feltalaj helyenként vályogos homok, a pH 66,5. Az altalaj kissé agyagos, iszapos homok, kb. 100140 cm alatt homokos márga vagy löszös homok. Sekély termőrétegű talajok helyezkednek el Hatvantól D-re. Humuszos- és termőrétegük kb. 40-60 cm vastag. A feltalaj kb. a humuszos réteg mélységében meszes, homokos vályog (szikfoltokkal), vagy iszapos agyag, a felszín alatt kb. 70-100 cm mély talajvízszinttel. A pH 7,5-8,3. Az altalaj meszes, szikes iszap, lösz, ill. agyag. A jó talajadottságok hasznosítása, vagyis szántóföldi, szőlő-, gyümölcs- és kertészeti termesztés a mai napig megfigyelhető, fenntartásuk munkalehetőséget teremt a településen. Hosszú távon gondolkodva a mezőgazdaság egyik kitörési pontja lehet a jelenlegi fóliasátras kertészeti termesztés felfejlesztése, továbbá a meglévő gyümölcsösök fenntartása. A gyengébb homokos területek a mai napig megfigyelhetők Hatvanban, amelyeknek legmegfelelőbb hasznosítása a gyümölcs, vagy erdő művelési ág. 2.4.3. Éghajlat Mérsékelten meleg-száraz, nyugaton inkább mérsékelten meleg – méréskelten száraz éghajlatú kistáj. Az évi napfénytartam az északi részeken kevéssel 1950 óra fölött alakul, ugyanitt az évi középhőmérséklet kevéssel 10,0 oC alatt marad. A csapadék évi összege 540-580 mm, de a



14


kistáj Ny-i részén eléri a 600 mm-t. Az évi mennyiségből 330 mm a vegetációs időszakban hull. A 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadékot, 190 mm-t Hatvanban jegyezték fel. A hótakarós napok száma kb. 34, az átlagos maximális hóvastagság 18-20 cm. A leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, második helyen a DK-i irány áll. (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.) Kiemelendő, hogy a kistájon belül Hatvan területén mérték a 24 óra alatt lehullott legtöbb csapadékot, amely mutatja a csapadékvíz megfelelő elvezetésének fontosságát a város területén. A leggyakoribb szélirány figyelembe vétele fontos a település rendezési tervének elkészítése során. A szélirányok figyelembe vételével ugyanis megelőzhető a város átszellőzését biztosító szélcsatornák elépülése. 2.4.4. Vízrajz A kistáj fő vízfolyása a Zagyva, amelynek legjelentősebb mellékvizei a Galga, a Tarna és a Tápió. A folyó 625 m tengerszint feletti magasságban a Karancs- és a Medves-hegy között ered. Hossza 124 km, vízgyűjtő területe 5767 km2. Szolnoknál torkollik a Tiszába, vízminősége III. osztályú. (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.) A legnagyobb víztömeget márciusban regisztrálják a folyón, amikor is a Mátra vidék hóolvadása következtében az éves vízmennyiségnek 23%-a vonul le. A minimális vízmennyiség általában augusztus–október folyamán figyelhető meg. Az utóbbi években enyhülő téli időjárás miatt összefüggő, vékony jégpáncél csak nagyon ritkán alakul ki, a jégképződés december közepe és február közepe között valószínű. Általános vízállása napjainkban alig éri el a 40 cm-t. (Bacsa, 2003.) A város területének nagy része a Zagyva-völgy kapujában helyezkedik el, az észak-alföldi hordalékkúp síkság részeként. A Zagyva a városközpont területén főleg DK-i irányú mozgással meandereket, kanyarulatokat képezett a pannóniai korú medencealjzatban kialakult és vastag folyóvízi üledékkel kitöltött süllyedékben. (Lénárd Geotechnika BT. 2005.) Áradásai, vízszintjének ingadozása már az ősidőktől fogva meghatározta az idetelepülők életmódját és fejlődésük lehetőségeit. Szepes Béla leírása, valamint több forrás tanulsága szerint a Zagyva igen széles mederben folyt és környéke Apctól Jászfényszaruig csupa mocsár volt még jóval a török idők után is. (Hatvani lexikon, 1996.) A Zagyva folyó mai vízszintje közel azonos magasságban helyezkedik el, mint a település beépített területe. Egy lehetséges árvíz alkalmával a vízszint akár 2–2,5 m-rel magasabbra emelkedhet, mint a város átlagos terepszintje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyó árhullámaira a talajvíz minimálisan reagál, vagyis a Zagyva mederellenállása nagy. Érdekesség, hogy a Zagyva és a Tisza jelentősen befolyásolják egymás vízjárását. A Tisza nagyobb árvizei idején visszaduzzasztja a Zagyvát, és ez a vízállás növekedés a torkolattól olykor még 50 km-re is érezteti hatását. (Bacsa, 2003.) A város területén ömlik a Zagyvába a Nógrádi-patak, amely a Nógrád megyei Ordaspusztán ered. A patak által érintett települések: Bér, Szirák, Egyházasdengeleg, Héhalom, Nagykökényes, Heréd, Hatvan. A kistáj állóvizei többnyire kicsik, jelentősebb kiterjedésűek a hatvani görbeéri tavak, valamint a cukorgyár ülepítő tava. (Dr. Marosi – Dr. Somogyi MTA, 1990.) A cukorgyári zagytó napjainkra elveszítette korábbi funkcióját a cukortermelés leállásával. Vízminősége jó. A város határában található három bányató vízfelülete összesen 12.535 m2 nagyságú, így jelentős hatást gyakorolnak a Csányi út – Delelő út alkotta városrész talajvíz viszonyaira (Bacsa, 2003.).



15


A talajvíz mélysége Hatvan területén 2–10 m között mozog (Bacsa, 2003.), de a Népkertben a részletes talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény szerint (Lénárd Geotechnika BT. 2004.) csak 1,2–1,9 m között van. Ivóvíz ellátottság Az itt élők ivóvíz szükségletét évszázadokon keresztül a Zagyva és a Nógrádi-patak biztosította. Újhatvanban az 1920-as évek elejére tehető az első artézi kút fúrása. 1922-ig összesen 22 mélyfúrású kút létesült a településen. Ezek az 1970-es évekig mint közkifolyók funkcionáltak, majd a vízművek megalakulásával elveszítették jelentőségüket. (Bacsa, 2003.) Ma a település ivóvízellátását a Rakottyás területén található vízműkutak biztosítják.

Egykori ártéri terület. – Fokozott figyelmet kell fordítani a mélyfekvésű területeken a felszíni vizek levezetésének biztosítására, a meglévő természetes mélyvonulatok megőrzésére, kezelhetőségére. Vízelvezetésének gazdaságtalan, és nem kielégítő megoldási lehetőségei miatt beépítésre nem javasolt Óhatvanban a Balassi B. út, Kórház utca és a Zagyva töltés által határolt rész, valamint a Báthory út, Klapka utca és a vasút által határolt terület. Zagyva medre a város területén külön agyaglencsén van. – A folyót terhelő szennyeződések a település területén nem a talajvíz közvetítésével kerülnek a vízbe, a bevezetett víz minősége meghatározó. Zagyva folyamatos ökológiai folyosó. – Cél a jelenlegi vízminőség megőrzése, javítása. Az állóvizek jelentős kiterjedésűek és kiváló vízminőségűek. – Ökológiai kiegyenlítő felületként működnek. Vízminőségük megőrzendő. Az állóvizek természeti területek és megszakított ökológiai folyosók. – Jelenlegi állapotukat fenn kell tartani, a területen a természetvédelmi szempontokat elsődlegesen kell kezelni.

2.4.5. Növény- és állatvilág Az Alföld flóravidéke (Eupannonicum) Tiszántúli (Crisicum), és Duna-Tisza-közi (Praematricum) flórajárásai határán elhelyezkedő kistáj fontosabb potenciális erdőtársulásai között a tölgy-kőrisszil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungsricum), a nyílt sztyepptölgyesek (Festuco Quercetum) és a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum robois) említhetők. A kistájban a nyílt társulások közül jelentősebb területeket foglalnak el a homoki legelők (Potentillo-Fetucetum pseudovinae) és a homokpusztarétek (Astragalo-Festucetum sulcatae). A lágyszárúak közül a homoki imola (Centaurea arenaria ssp. tauscheri) a sárga tavirózsa (Nuphar luteum), a rucaöröm (Salvinia natans), a dárdás laboda (Artiplex hastata) érdemel említést. A kistáj erdőgazdaságilag hasznosított területein a fiatal és középkorú, zömében keménylombos erdők, kisebb részt fenyvesek találhatók. Az erdők átlagos évi folyónövendéke 2,1-3,7 m3/ha között változik. A mezőgazdasági területhasznosítás legjellemzőbb kultúrái a búza (20-40 q/ha), a cukorrépa (300-400 q/ha) és a paradicsom (100-250 q/ha). A Hatvan közigazgatási területén mozaikosan előforduló fás növénytársulások (Kisgombosi öregtölgyes, ártéri ligeterdő a vízmű védőterületen), valamint a fennmaradt gyepek (vízmű védőterületen, Görbeér környékén) természetközeli állapotúak. Jelenlegi állapotuk megőrzése, fenntartása kívánatos. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


16


2.4.6. Táj- és természetvédelem Hatvan város közigazgatási területén országos védelem alatt a kunhalmok állnak, helyi védelem alá eső természetvédelmi terület azonban nem található. A Zagyva folyó, a Nógrádipatak, valamint az alábbiakban felsorolt több kisebb területrész a nemzeti ökológiai hálózat részét képezik. A Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§(2) értelmében országos védelem alatt állnak, és így természeti emléknek minősülnek többek között a kunhalmok. A kunhalom olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Hatvan területén a következő kunhalmok találhatók: Sas-halom, Német-halom Hegyes-halom Kis-bika-halom (Hatvan–Jászfényszaru határán). Hatvan közigazgatási területén több az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolt terület van. Folyamatos ökológiai folyosó: Zagyva-folyó, Nógrádi-patak Megszakított ökológiai folyosók: a Bírófestő-domb nyugati oldalának egy része, a Kisgombosi öreg tölgyes, a hidrogeológiai védőterületen található vizenyős terület, a Halas-tó, a Görbeéri-tavak a Görbeéri-tavaktól ÉK-re található mocsaras terület, valamint a Kis-bika-halom melletti vizenyős terület. A következőkben a Hatvani Környezetvédő Egyesület tagjainak felmérései olvashatók az értékes területek növényállományával kapcsolatosan. Kisgombosi fás legelő „Az egykori fás-legelő messziről mutatja magát ritkásan álló, tekintélyt parancsoló öreg tölgyeivel. Bizonyos részei igen zavartak, itt évente kétszer szárzúzással próbáljuk visszaszorítani a gyomokat. A gerinc környékén terjedőben van az akác és a keskenylevelű ezüstfa, valamint a sztyepprét-foltok kökénnyel, mezei juharral cserjésednek. Itt fontos a gyepben a ritka és védett fajok megóvása, ezért élőhelyük védelmében cserjeirtást végeztünk. Ilyen védett fajok a tölgyesben és környékén a bíboros kosbor (Orchis purpurea), budai imola (Centaurea sadleriana), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), macskahere (Phlomis tuberosa), tavaszi hérics (Adonis vernalis).” A fás legelők, vagy más néven legelőerdők olyan tájértékek, amelyeket az ember a természettel való harmonikus együttélésben hozott létre. A legeltető használat kezdetén az erdőt kivágták és csak a hagyásfák maradtak meg, amelyek a legelő állatok, illetve a pásztorok menedékét jelentették meleg, vagy esős időben. A korábbi kisüzemi legeltetés gondozta is a területet. (tanösvény táblája) HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


17


A fás legelő legértékesebb növényállománya az idős kocsányos tölgy (Quercus robur) és csertölgy (Quercus cerris) állomány, már önmagában helyi védelemre érdemessé teszi, míg a gyepszintben megtalálható védett lágyszárúak fokozzák értékességét. A hagyásfák életkora eléri, vagy meghaladja a 200 évet. Folyamatos fenntartás és kezelés nélkül (legeltetés, esetleg kaszálás) azonban ez az emberi tevékenységgel szoros összefüggésben kialakult fajgazdag, értékes társulás nem tud fennmaradni. A település igen kevés erdővel rendelkezik, védett növényállományai, illetve helyi védelemben részesített területe pedig egyáltalán nincsenek. Mindezeket figyelembe véve a város életében fontos, hogy egy ilyen korú és állapotú faállományt helyi védelemben részesítsen. Hatvan környéki vizes élőhelyek Hatvan területének vízrajzi szempontból legjellemzőbb sajátossága, hogy a Zagyva egykori árterén, mint jól védhető helyen alakult ki a település magja. Napjainkra az egykori vizenyős, ingoványos területeket lecsapolták és feltöltötték. Tájalakulás-történeti, természetvédelmi szempontból éppen ezért fontos tudatosítani az itt élők és az esetleges beruházók körében a még megtalálható vizes élőhelyek értékeit. Település-klimatológiai szempontból sem elhanyagolhatók a szóban forgó területek, mivel a vízfelületek párolgása enyhíti a városi klíma negatív hatásait. Nem utolsó sorban megállapítható, hogy a hasznosításra kerülő vizenyős területek a lecsapolás, feltöltés után is mindig komoly anyagi és műszaki ráfordítást, fenntartást igényelnek, ezért ökonómiai szempontból is kedvezőbb a beépítésre előnyösebb területeket preferálni. A Hatvan környékén fennmaradt vizes élőhelyek közül a kiterjedése, növényállománya és látványa szempontjából kiemelkedik a vízmű kutak körül elhelyezkedő hidrogeológiai védőterület. A területen található puhafaligetek az egykori vizenyős Zagyva menti tájat idézik. A védőterületen kijelölése óta bizonyos tevékenységek – trágyázás, növényvédő- és irtószer, állatok legeltetése, szennyező anyagok, hulladékok elhelyezése, tárolása és szikkasztása – tilos. További természetközeli állapotban fennmaradt vizes élőhely a Tuzson-tó és környezete. A tó szántóföldi műveléssel hasznosított területek között fekszik a 32. számú főút mentén, a település belterületi határától mintegy 4 km-re délre. a tó körül szép vízparti vegetációkra jellemző ligetes állomány található. A terület jelenlegi jó állapotát veszélyezteti a környezetében megfigyelhető illegális hulladék lerakás. A tó a 32 sz. főút mellett, autóval jól megközelíthető, mégis kevéssé szem előtt lévő helyen fekszik, így a kommunális hulladék könnyen elhelyezhető. Az országos ökológiai hálózat területén új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki, a területeken a természetvédelem szempontjai az elsődlegesek. Hatvan közigazgatási területét érintő ökológiai folyosók vizes élőhelyeket fednek le. Védelmük a környék jelentősebb madárvilágának védelmében fontos szerepet tölt be. Terepbejárásaink alkalmával végzett megfigyeléseinkre, a nemzeti ökológiai hálózat által kijelölt területekre, valamint a Hatvani Környezetvédő Egyesület tagjaival folytatott interjúkra támaszkodva azt a megállapítást tehetjük, hogy: Hatvan területén több helyi védelemre méltó, természetvédelmi szempontból értékes terület található: – kisgombosi fás legelő idős tölgyállománya, – a Rakottyás területének vizes élőhelye – vízmű védőterülete.



18


Fasorok A települési zöldfelület kisebb kiterjedésű, de jelentős településképi és ökológiai funkcióval rendelkező elemei a fasorok. Hatvan közigazgatási területén elhelyezkedő leghíresebb fasor a Nagygombosi fasor, amelyet a külterületnél bemutattunk. A belterület egyik jelentős fasora a régi kastélykert egy fennmaradt hársfa (Tilia sp.) állománya a kórház és a kastély közötti tengely mentén. Ezen kívül terepbejárásaink során több települési út, utca mentén figyeltünk meg szép állományokat: - Boldogi út mentén, a Radnóti tér közelében platán (Platanus hybrida) fasor, - Béke utca kétoldali juhar (Acer sp.) fasora, - Lőrinci út két oldalán álló gesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor. Az önkormányzat a település területét érő jelentős por- és légszennyezés egészségkárosító hatásait felismerve 2005. őszén 460 db facsemete kiültetését végeztette el. Az elvégzett munkák mellett fel kell készülni a meglévő állományok hiányainak pótlására, illetve az esetleges cserére, így például a 3. sz. főút mentén található japán akác (Sophora japonica) fasor felújítására. Nagygombosi vadgesztenye fasor A Hatvany-család növényszeretetét mutatja az általuk telepített nagygombosi vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor, amely sajnos nem tökéletes egészségi állapotban, de a mai napig fennmaradt. A fasor Hatvan külterületén, a Nagygombosról a 21-es főút felé vezető út mentén található. A 200 év körüli fasor az idők folyamán meghatározó tájszerkezeti elemmé vált, s a helyi lakosság érzelmi identitás tudatában is fontos helyet foglal el. Hazánk klímájában az utóbbi években megfigyelhető felmelegedés, valamint ennek kapcsán a Balkán-félszigetről betelepülő aknázó moly (amely a vadgesztenye kártevője) nagy károkat okoz a bel- és külterületen található vadgesztenye állományainkban egyaránt. A vadgesztenye emellett a talaj tápanyag tartalmával szemben igényes, a szennyezett levegőre és a meleg klímára pedig különösen érzékeny. Hatvan város önkormányzata helyesen ismerte fel, hogy az elöregedett, rossz állapotú fasor kezelése és pótlása fontos feladat, s ennek megfelelően szakértői tanulmányt készíttetett. A 2007. nyarán készített felmérés szerint a területen összesen 199 db fa van az elpusztult (6 db) és a tövönszáradt (15 db) egyedeket is beleértve. A fennmaradó állomány sem egyöntetű: 40 db fa csúcsszáradt, 71 db károsult, míg 67 db egészséges. A tanulmány két ütemben, 10 év alatt kivitelezett fasor újratelepítést javasol.

2.5. TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETÁLLAPOT 2.5.1. Levegőminőség A 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet szerint Hatvan a 10. légszennyezettségi zónába tartozik, amelyen belül: a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a szén-monoxid, a benzol, az arzén, a kadmium, a nikkel és az ólom légszennyező anyag koncentrációja az „F”, a szilárd légszennyező anyag koncentrációja az „E”, a talajközeli ózon az O-I, a benz(a)-pirén légszennyező anyag koncentrációja pedig a „D” csoportba tartozik. D csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettségi határérték között van. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


19


E csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. F csoport: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. O-I csoport: azon terület, ahol a talajközeli ózon koncentrációja meghaladja a cél értéket. A KVVM rendelet szerint az ország területét összesen 11 légszennyezettségi zónába sorolták. Az 1. zóna (légszennyezettségi agglomeráció) Budapest és környéke. A 2-9. zóna a jelentősebb ipari múlttal rendelkező nagyobb városokhoz (Győr–Mosonmagyaróvár, Komárom– Tatabánya–Esztergom, Székesfehérvár–Veszprém, Dunaújváros-, Pécs-, Visonta-, Debrecen környéke, Sajó-völgye) kötődik. A 11. „zóna” olyan kijelölt városokat jelent, amelyeknek levegője valamely légszennyező anyag tekintetében nagyobb koncentrációval bír. A 10. zóna országos összehasonlításban a legenyhébb légszennyezettségi mutatókkal rendelkezik. A kedvezőnek mondható levegőminőségi állapotot fenn kell tartani, és lehetőség szerint javítani. Hatvan közigazgatási területén a következő tényezők okoznak levegőterhelést: -

közlekedés, ipari-gazdasági tevékenység, fűtés, esetleg hulladék elégetésével, mezőgazdasági területek felszínéről származó porszennyezés, a környező területekről eredő háttérszennyezés.

Települési levegőminőség szempontjából legjelentősebb hatása a közlekedésből eredő légszennyezésnek van, mivel a város területén jelentős helyi és átmenő forgalom tapasztalható a 3 sz. főúton. A városközpont forgalmát tovább növeli, hogy jelenleg a Kossuth téren található az autóbusz pályaudvar. Ennek tervezett áthelyezése várhatóan jelentősen hozzájárul a levegőszennyezés csökkentéséhez. Az M3 autópálya a lakott területektől távol halad, így a településen nem okoz kimutatható légszennyezés növekedést. A Strázsa-hegy, illetve a nagygombosi major átalakuló használati igényei következtében azonban a készülő rendezési terv feladata, hogy az autópálya úttengelyétől számított 50 m-es sávban – vagyis a 21/2001. (II. 14.) számú „A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet 13.§(1) szerinti védelmi övezetben – a jövőben se épülhessen tartós emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni. Megfigyelhető továbbá az ipari-gazdasági tevékenység légszennyezése, amely a Hatvanban megtelepedett ipar alacsony légszennyező jellege következtében túlnyomórészt a hozzá kapcsolódó szállításból ered. A mezőgazdasági területekről érkező por a város belterületét terheli és a leülepedés után a közlekedés következtében újra a légkörbe jutnak a porszemcsék. A levegő sajátos szennyezettségét okozzák továbbá a légköri allergének. A levegő minőségére hatással van a lakossági terhelés, ami részben a téli időszakban a fűtés során elégetett tüzelőanyagok füstjeként jelenik meg. Terepbejárásaink során nem tapasztaltuk, de a nagy számú illegális hulladék-lerakásból – mint a lakosság hulladékkezeléssel kapcsolatos



20


gondatlan magatartásából – arra lehet következtetni, hogy a lakossági eredetű levegőszennyezések között megjelenhet hulladékégetés is, különösen a téli időszakban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyes esetekben ismeretlen forrású kellemetlen szaghatással járó levegőterhelés történik. Ilyen levegőterhelést okozhatnak például a település területén található illegális hulladéklerakások. A települési levegőminőség elemzése kapcsán fontos vizsgálni a város átszellőzését is. A Zagyva folyó a településszerkezetnél említettek szerint nem csak kettéosztja a települést, hanem természetes szélcsatornaként is működik. A keskeny, de nyílt gyepes hullámtéren az uralkodó észak-nyugati légmozgás akadálytalanul átszellőztetheti a várost, kedvező hatást gyakorolva így az egyébként szennyezett városi levegőre. Ez a kedvező folyamat nem tud akadálytalanul érvényesülni mindenütt. A település területének felszíne kevéssé változatos, jelentősebb kiemelkedést a Strázsa-hegy jelent. A hegy jelentős befolyást gyakorol a helyi légmozgásra: útját állja az uralkodó ÉK-i légmozgásnak. Ennek következtében bár az újhatvani városrész átszellőzése megfelelő, Óhatvan területére beáramlik a szennyezett, esetenként bűzös levegő és ott a Strázsa-hegy kiemelkedő vonulata miatt megreked. A megfelelő, élhető lakókörnyezet biztosítása érdekében a település területén javasoljuk egy részletes vizsgálat elkészítését a városban megfigyelhető légáramlatokra, az átszellőzést biztosító szélcsatornákra vonatkozóan. A vizsgálat alapján a szabályozási tervben meghatározhatók a jelenleg beépítetlen, illetve az átalakuló területeken a kívánatos építménymagasságok. A szélcsatornák elépítésének megelőzésével hosszú távon biztosítható a város átszellőzése. 2.5.2. Zaj- és rezgésterhelés Hatvan közigazgatási területén zaj- és rezgésterhelést okoznak a következő tényezők: -

közúti közlekedés, vasúti közlekedés, szolgáltató létesítmények, mezőgazdasági művelés.

A levegőminőségnél említettekhez hasonlóan megállapítható, hogy a közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés okozza az egyik legjelentősebb környezeti konfliktust. Az M3 autópálya Hatvant elkerülő szakasza nem díjmentes teljes egészében, ezért a forgalom egy része továbbra is a 3. sz. főúton halad határértékeket meghaladó zaj- és levegőszennyezést okozva a településen. Emellett megállapítható, hogy a 3. sz. főút forgalma nem kizárólag átmenő jellegű, jelentős része helyben generálódó forgalom. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az óhatvani városrész megőrizte városközpont szerepét Újhatvan kiépülése után is, amely inkább „alvóváros” jellegű. A városközpont zajterhelését tovább növeli, hogy jelenleg a Kossuth téren található az autóbusz pályaudvar. Ennek tervezett áthelyezése várhatóan jelentősen csökkenti majd a központ zajterhelését. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


21


Az M3 autópálya a lakott területektől távol halad, így zajvédelmi létesítmények telepítésére nincs szükség. A Strázsa-hegy, illetve a nagygombosi major területére vonatkozóan a zaj- és rezgésterheléssel kapcsolatosan szintén be kell tartani az úttengelytől mért 50 m-es sávot, ahogy azt az előző „Levegőminőség” című pontban megfogalmaztuk. Hatvan közigazgatási területén több nagy forgalmú vasútvonal is keresztülhalad. A vasúti pálya egy részen az ó- és újhatvani városrész között kialakult zárványterületen halad. Ezen a szakaszon a távolság következtében Óhatvan területére nem okoz terhelést, csak az újhatvani részre. Az új városrész további terhelését adja a DK-i irányban, Budapest és Aszód felé elkanyarodó vonal is. A vasúti pályaszakaszok az újhatvani részen mindenütt a lakóépületektől távolabb haladnak, mint az Óhatvant kettészelő miskolci vonal, amelynek így zajterhelése is jelentősebb. Az egyéb zajterhelések közül a szórakoztató létesítmények éjszakai működéséből származó zaj zavarhatja a környéken lakókat. Ennek szabályozására az önkormányzati zajvédelmi rendelet hivatott, amelynek betartatása az önkormányzat hatáskörébe tartozik. A mezőgazdasági növénytermesztésből adódó zajterhelés a lakóterületektől távol, a külterületen realizálódik, ezért lakossági panaszokat nem okoz. 2.5.3. Vízvédelem – vízminőség Hatvan a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet „a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról” melléklete szerint érzékeny területen van. 1988. januárjában szakhatósági előírásra vízminőség-vizsgálatot végeztek a Tiszán és mellékfolyóin. Ekkor a Zagyva még I. osztályú minősítést kapott. 1998. folyamán egy regionális program keretében 40 mérőhelyet állítottak fel a folyón, ahol kétheti rendszerességgel mérték a kémiai és biológiai szennyezettséget. Az ismételt vizsgálat során kiderült, hogy a folyó már erősen szennyezett. A már szennyezetten érkező folyót a város területén több ipari üzem, a korábbi szennyvíztisztító telep folyékony hulladékai, valamint a mezőgazdasági művelés alatt álló területek műtrágya bemosódása tovább terhelték (Bacsa, 2003.), a vízminőség napjainkban III. osztályú. 2000.-ben az önkormányzat támogatásával a Bajza József Gimnázium Natura Közössége vizsgálta a folyó vízminőségét. A mérések szerint a vízminőség az előző éveket figyelembe véve kismértékben javult. A Hatvani Környezetvédő Egyesület tagjai a város különböző pontjain lévő kutak vízminőségét vizsgálták, s megállapították, hogy a kutak nitráttal és foszfáttal erősen szennyezettek. A szennyezettség fő okai a korábbi évtizedek nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatában alkalmazott műtrágyázás, valamint a csatornázatlanság hiánya. (Bacsa, 2003.) Várhatóan a 2005.-ben megindult „Hatvan és térsége szennyvízkezelési program”, amelynek első üteme – a szennyvíztisztító kapacitásának bővítése, korszerű technológia alkalmazása, illetve Óhatvan mintegy 100%-os, Újhatvan 40%-os, Lőrinci 100%-os szennyvízhálózattal történő lefedettsége – 2007.-ben befejeződött, a folyó és a kutak további vízminőség javulását eredményezi. A település ivóvíz ellátását biztosító vízműkutak a Delelő utca, Csányi út, Német-halom által határtolt hidrogeológiai védőterületen találhatók a várostól DK-i irányban. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi felügyelőség a vízműkutak védelme érdekében meghatározta védőterületüket. A vízvédelmi terület jelenlegi állapotának megőrzése fontos feladat. Sajnos a korábbi ipari, HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


22


mezőgazdasági eredetű szennyező források felszámolása nem történt meg, így továbbra is veszélyeztetik a kutak vízminőségét. További potenciális szennyező forrásként kell megemlíteni a 32. számú út mentén, az új körforgalomtól a beépített területek felé található egykori kommunális hulladéklerakót. A lerakó jelenleg már használaton kívüli, területét földtakarással látták el. A szeméttelep helyén korábban egy tó volt, amelyet feltöltöttek, vagyis a lerakó egy természetes vízzáró rétegre települt. Jelenlegi állapotában nem okoz kimutatható talajszennyezést. A terület bolygatása azonban (pl. építkezés, mélyalapozás) a vízzáró réteg sérülésével, a szennyező anyag és a talajvíz összenyitásával, vagyis víz- és talajszennyezéssel járhat. A területet a 18 Ha Kft. felparcelláztatta, és szabályozási terv szerint üzleti parkot alakított ki. A szabályozási terv készítését megelőzően Környezetvédelmi állapotfelmérés készült a SZOLTÉK 60 Mezőgazdasági Szövetkezet „FA”, Hatvan telephelyeiről. Az állapotfelmérés feladata a mezőgazdasági telephelyről eredő környezeti terhelések feltárása volt, a területen található szeméttelep hatásainak vizsgálatára így nem került sor. Az elkészített környezetvédelmi állapotfelmérés a földtakarás alatt található hulladék potenciális szennyező hatásait nem volt hivatott megállapítani. A szennyezések megelőzése érdekében a terület beépítése csak a tervezett építkezés (mély-, ill. cölöpalapozás) várható hatásait feltáró hatástanulmány elkészíttetése, illetve a szükséges engedélyek beszerzése után javasolható. A Zagyva folyó vízszintje jelenleg igen alacsony, átlagosan 40 cm körüli. A vízszint csökkenéséhez hozzájárulhat a Lőrincin található horgásztó vízfeltöltése, mivel az ehhez szüksége vizet a Zagyvából emelik ki. Az alacsony vízszint a folyó vízminőségének romlásához vezethet. A jelenlegi vízmennyiség várhatóan nem minden időjárási körülmény között teszi lehetővé az élő vízbe jutó tisztított szennyvíz kellő mértékű hígulását, így a folyóban és partján megtalálható életközösségekre hatással lesz. A kistérségi szennyvíztisztító teljes kapacitású üzemelésének megkezdése előtt környezetvédelmi, vízminőségi szempontból fontos megvizsgálni, hogy a jelenlegi alacsony vízállás nem vezet-e vízminőség romláshoz. Hatvan közigazgatási területén az emberi tevékenység következtében több tó is keletkezett: a Cukorgyári-tavak, valamint a Görbeéri-kavicsbánya-tavak. A Cukorgyári-tavak mára funkciójukat veszítették, egy részük kiszáradt. A Cukorgyári-tavak kiszárat tómedre beerdősítésre alkalmas. A megindult spontán hasznosítási módok koordinálása, a szükséges mértékű infrastruktúra kiépítése szükséges a tavak jelenlegi vízminőségének megőrzéséhez. A kavics-kitermelési tevékenység összesen három bányató kialakulását eredményezte, amelyek közül jelenleg két tóban folyik bányászati tevékenység. A tavak vízminősége kiváló. A települési környezetvédelem fontos feladata, hogy megőrizze ezt a vízminőséget a tavak esetleges utóhasznosítása során is. A felhagyott bányató környezetében már tapasztalható a különböző szabadidős tevékenységek megjelenése: nyaraló- és lakóházak épültek, a tóparton horgászok, kutyasétáltatók jelentek meg. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


23


A település lakói a környezetükben található állóvizeket az év folyamán csaknem szünet nélkül használhatják horgászásra. Megfelelő infrastruktúra kiépülése nélkül (hulladékgyűjtő, vizes blokk, parkolóhelyek) ez a használat környezeti károkat okozhat. A környezet terhelését fokozhatja a horgászat (beetetés, nagy mennyiségű haltelepítés), amely eutrofizációhoz, vízminőség romláshoz vezethet. A megindult spontán hasznosítási módok koordinálása, az ésszerű infrastruktúra kiépítése szükséges a tavak jelenlegi vízminőségének megőrzéséhez. Víz- és talajszennyezés A vizekbe és a talajba bejutó szennyezések egy része azonos eredetű. Hatvan közigazgatási területén víz- és talajszennyezést okozhatnak a következő tényezők: - csatornázottság hiánya, illetve rákötések hiánya, - illegális hulladéklerakások, - lezárt, rekultiváció előtt álló dögkutak, - mezőgazdasági műtrágyázás és vegyszerhasználat - régi hulladéklerakó a kijelölt üzleti park helyén. Hidrogeológiai védőterület a Rakottyás területe, ahol a település ivóvíz kútjai találhatók. A jelenlegi állapotot fenn kell tartani, a területen a természetvédelmi szempontokat elsődlegesen kell kezelni. A területre vonatkozó vízvédelmi előírásokat be kell tartani. 2.5.4. Mezőgazdasági területek környezeti állapota A település külterületének jelentős része mezőgazdasági művelés alatt áll. A termelés során felhasznált műtrágya, növényvédő- és rovarirtó szerek szintén víz- és talajszennyezést okozhatnak. A mezőgazdaságból származó környezetterhelések csökkentése érdekében az önkormányzat a külterületen gazdálkodó termelőknek segítséget nyújtott „Agrár környezetgazdálkodási pályázat”-uk elkészítéséhez. Hatvanban nyolc gazdálkodó részesült támogatásban. Emellett az önkormányzat gyakorlati környezetbarát technológiákat népszerűsítő bemutatókat is tervezett a Károly Róbert Főiskolával együttműködve. A városvezetésnek tovább kell haladnia ezen a megkezdett úton. A településre jellemző jó talajadottságok és a történelmi múltra visszatekintő mezőgazdasági művelés csak így őrizhető meg, mint helyi erőforrás, amelyből a jövő generációknak is részesedniük kell. 2.5.5. Földvédelem A földvédelem alapvető feladata a termőtalaj minőségi és mennyiségi védelme. A természeti adottságoknál bemutattuk a település talajadottságait, mely szerint Hatvan területén a jó minőségű, mezőgazdasági művelésre alkalmas talajok dominálnak. A talajok minőségi romlását okozhatja a túlzott műtrágya- és vegyszerhasználat, az intenzív mezőgazdasági művelés, a nehéz mezőgazdasági gépek használatából adódó talajtömörödés, valamint az azonos mélységű szántás következtében kialakuló eketalp betegség. A szántóföldi területek talajromlás szempontjából különösen veszélyeztetettek. A művelés jellegéből fakadóan a termőföld intenzíven igénybe vett, a rendszeres betakarítás miatt csak időszakosan borított növényzettel, betakarítás után pedig fokozottan ki van téve a víz- és a szél



24


erodáló hatásának, a napsugárzásnak, a párolgásnak és a kiszáradásnak. Mindezek következtében a talaj szerkezete, morzsalékossága megváltozik. A termőtalaj védelméhez tartozik a roncsolt területek, felszíni anyag-nyerőhelyek rekultivációja. A felhagyott téglagyár egykori anyagnyerő gödre tájsebként nem érzékelhető a természetes szukcesszió előrehaladottsága folytán. A területet a Lőrinci útról egy sor alacsony ház határolja, így az agyaggödör látványelemként az útról sem jelenik meg. A település területén két kavicsbánya tó működik. A bányatavak utóhasznosítása jelentősen hozzájárulhat a településen jelentkező rekreációs igények kielégítéséhez. 2.5.6. Hulladékgazdálkodás Hatvan csatlakozott a Heves megyei regionális hulladékgazdálkodási rendszerhez, amelynek megvalósulása esetén két lerakón Hejőpapiban és Salgótarjánban történik majd a települési hulladék végső ártalmatlanítása. Egerben biofermentáló, Lőrinciben átrakó állomás, Hatvanban pedig válogatómű, zöldhulladék komposztáló, hulladékudvar és inert hulladékkezelő létesülne. A projekt keretében megvalósulna a területen lévő régi lerakók rekultivációja is. Megjegyezzük, hogy a tervezett regionális lerakó Hatvantól való távolsága, ha erre még lehetőség nyílik, indokolttá tenné egy közelebbi lerakóhely kialakítását is. A begyűjtött hulladék szállítása a benzin árának emelkedésével folyamatosan drágulni fog, amit a rendszerhez tartozó települések lakóinak kell majd finanszírozni. Nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a szállítás – a távolsággal arányosan – jelentős környezetterheléssel, így felesleges szén-dioxid és porkibocsátással, zaj- és rezgésterheléssel jár. A veszélyes hulladékok szelektív gyűjtése érdekében az önkormányzat 2003. óta évente kétszer lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciót szervez. A veszélyes hulladék gyűjtése a jövőben a tervezett hulladékudvarban fog megvalósulni. A települési kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében az önkormányzat 2005. folyamán 25 db hulladékgyűjtő szigetet létesített a város területén, valamint beszerzett egy speciális szállítójárművet is. Szintén a kommunális hulladék mennyiségi csökkentését célozza a kiskerti komposztálást népszerűsítő önkormányzati program, amelynek keretében 2007.-ben 500 db, 1 m3-es fa komposztláda szétosztását kezdték meg a lakosság körében. A faládát térítésmentesen az a hatvani lakos igényelheti, aki vállalja, hogy 5 éven keresztül éves nyilvántartást vezet a komposztálásra kerülő zöldhulladék mennyiségéről. Illegális hulladék lerakás Hatvan közigazgatási területén jelentős mennyiségű illegális hulladék lerakás tapasztalható. A lerakott hulladék összetétele nem ismert, veszélyes hulladékot is tartalmazhat. Legnagyobb mennyiségben a külterületi utak mentén, valamint a MÁV-hoz tartozó használaton kívüli területeken találhatók. A csapadékvíz közvetítésével a lerakásokból szennyezés érheti a talajt, a felszíni- és a felszín alatti vizeket. A 2000. XLIII. törvény a Hulladékgazdálkodásról 30. § (1) szerint „Az ingatlanon elhagyott hulladék kezelési kötelezettsége a hulladék tulajdonosát, ha annak személye nem állapítható meg – ellenkező bizonyításig – az ingatlan tulajdonosát terheli. (3) A környezetvédelmi hatóság az elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a) a hulladék tulajdonosát,



25


b) az ingatlan tulajdonosát, abban az esetben, ha a hulladék tulajdonosának személye nem állapítható meg, c) közterületen elhagyott hulladék esetében a települési önkormányzatot, ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt kötelezettséget önként nem teljesítik.” Az illegális hulladéklerakás megelőzésére az önkormányzat erőfeszítéseket tett. Bevezette a fegyveres mezőőri szolgálatot, amelyet egy őrző-védő cég bevonásával lát el. Emellett megkezdte az egyes üzletek hulladékelszállításra vonatkozó szerződéseinek vizsgálatát, a hiányzó szerződések pótoltatását. A jövőben tervezi, hogy ugyanezt a vizsgálatot a lakóterületeket érintően is elvégzi, majd a szerződéssel nem rendelkező lakókat kötelezi a szerződés megkötésére. Települési dögkutak A településen található használaton kívüli dögkutak felszámolásához az önkormányzat pályázati forrásokat tervez igénybe venni. Sikeres pályázat esetén a felhagyott dögkutak szennyező hatásai a jövőben megszűnnek. A pályázat kidolgozása és benyújtása folyamatban van. Szennyvízkezelés A települési folyékony hulladékok (kommunális szennyvíz) megoldása a „Vízvédelem – vízminőség” pontnál elmondottak szerint folyamatban van. A talajt érő terhelések jelentős forrása volt – illetve részben még ma is az – a szennyvízkezelés megoldatlansága. A 2005-ben megindult „Hatvan és térsége szennyvízkezelési program”, amely Hatvan, Lőrinci, Zagyvaszántó, Ecséd, Apc és Szücsi szennyvízkezelését hivatott megoldani. A program jelenleg a II. ütemnél tart. Az I. ütem 2007. nyarán fejeződött be, amelynek során megvalósult Óhatvan kb. 100%, Újhatvan kb. 40%-os szennyvízhálózattal történő lefedettsége. A II. ütemben Újhatvan szennyvízhálózatának további 20%-os bővítését tervezik. A csatornahálózat kiépítése után az önkormányzat feladata, hogy helyi rendelettel kötelezővé tegye a háztartások hálózatra való rákötését. A szennyvízkezelési hálózat teljes kiépülésével, és hatékony működtetésével a talajt és a vizeket a háztartási szennyvizekből érő terhelés várhatóan minimálisra csökken. 2.5.7. Pernyehányó A Lőrinci közigazgatási területén található villamos erőmű 170 MW-os gázturbinás csúcserőmű. A II. világháború előtt a petőfibányai és az ecsédi lignitmezők felhasználására épült erőművet a 80-as években építették át pakura tüzelésűre. 1993-tól az áramtermelés megszűnt, csak a Mátra-vidéki Erőmű lakótelep fűtését és melegvízellátását végezte. 2000. május 12-én adták át a szekunder tartalék gázturbinás erőművet, ami jelenleg is üzemel. (http://www.lorinci.hu/ipar.html) Az erőmű üzemeltetése szakaszos: folyamatos működtetése nem szükséges, de ha egy másik erőmű leállása, vagy egyéb ok miatt villamos energia hiány lép fel, ezt az erőművet állítják üzembe, tartalékként funkcionál. A korábbi lignittüzelés pernyéjének elhelyezése kapcsán jött létre a Zagyva-parton található pernyehányó, amely Hatvan és Lőrinci határán helyezkedik el. A pernyehányó teljes területe 64 ha, a lerakott pernye vastagsága 14-24 m között változik. A gáztüzelésre való áttérés miatt a hányóra már nem raknak le pernyét, jelenleg a 7416-8/2006. számon kiadott egységes környezethasználati engedély szerint veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelését és hasznosítását végzi a területen a Hunviron Kft. Ezen kívül a Fixon Kft. a pernyehányó területén komposztáló telepet kíván létesíteni, amelynek előzetes vizsgálati HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


26


eljárása folyamatban van. (Közép-Duna-völgyi KTVF. a Hatvani Környezetvédő Egyesület részére megküldött tájékoztatója) Környezeti hatások A hányó rézsűje közvetlenül a Zagyva védőtöltésének fut neki, létesítésekor alsó szigetelőréteg kialakítására feltehetően nem került sor. A pernyehányó területén végzett tevékenységek a Közép-Duna-völgyi KTVF tájékoztatása szerint – a jövőben a települési szennyvíziszap hasznosítási arányát növelve biodegradációs telep is fog itt működni –, a lerakott pernye vastagságából adódóan nem okoznak víz-, illetve talajszennyezést. Táji hatások A depónia a folyamatos lerakás következtében érte el jelenlegi magasságát, amelynek következtében megváltoztatta a látványkapcsolatokat. Kedvező hatása, hogy Hatvan felől eltakarja az erőművet, de ezzel együtt a mellette elterülő egykori hűtőtavat is, amelyet ma horgásztóként használnak. 2.5.8. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások közül elhelyezési szempontjai miatt részletes vizsgálatot igényelnek a szélerőművek. A jelenleg érvényben lévő szerkezeti terv Hatvan területén lehatárolt korlátozott használatú mezőgazdasági területet, amelyen szélerőmű park elhelyezhető. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai KHT. A „Szélkerekek elhelyezhetősége – a kizárt területek térinformatikai behatárolása” vizsgálatot készített. A vizsgálat eredményeképpen a szélkerekek magasságának függvényében (a nemzetközi gyakorlatban 70, 120, 170 m magas szélkerekek alkalmazása terjedt el), az ország teljes területére vonatkozóan meghatározták azokat a területeket, amelyeken a szélerőművek elhelyezése kizárt, illetve korlátozott. A fennmaradó területeken a tényleges elhelyezés előtt további, az országos szintet meghaladó mélységű vizsgálatok szükségesek. Az alábbiakban a kizárt, illetve a korlátozott területek közül azokat ismertetjük, amelyek érintik Hatvan területén. Telepítést kizáró felületek (a területek átfedhetik egymást): Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) – folytonos ökológiai folyosó, megszakított ökológiai folyosó (az ország teljes területének 32,1%-a) erdőterületek CORINE felszínborítás 1:50.000: 3.1. erdők és 3.4.2 átmeneti erdőscserjés területek (az ország teljes területének 21,7%-a) valamint az OTRT erdőgazdálkodási térsége (az ország teljes területének 22,3%-a). Kizárt területek védőtávolsággal kibővített felületei I. Kötött méretű puffer-területtel Légi közlekedés repülőterek 2000 m-es védőterülettel. II. Szélkerék magasságától (h) függő puffer-területtel 10 h védőtávolsággal kibővített felületek belterület, beépített terület 6 h védőtávolsággal kibővített felületek Ipari-, kereskedelmi terület h védőtávolsággal kibővített felületek HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


27


közúthálózat vasúthálózat közművezetékek felszíni vizek területe.

Az elvégzett vizsgálatok Hatvan területére is rendelkezésre állnak, a mellékelt térképen ábrázoltak.

2.6. TÁJSZERKEZET ÉS KÜLTERÜLETI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS Hatvan város beépítésre nem szánt területének szerkezetét alapvetően a nagyparcellás mezőgazdasági művelés határozza meg. Ezt színesítik kisebb erdőfoltok, természetes és mesterséges vízfelületek, szőlő-, és gyümölcsültetvények. A teljes közigazgatási terület kiterjedése ~6630 ha. A földhivatali nyilvántartás szerint a külterület legnagyobb részén – mintegy 49%-án, ~3258 ha területen – szántóföldi művelés folyik, amelyből kétharmada sz1-sz5 minőségi osztályba tartozik, míg a fennmaradó egyharmad gyenge, sz6-sz8 minőségű. A szántóterületeket mezőgazdasági üzemi területek, majorok, gyümölcsösök, szőlőterületek, kisebb erdőfoltok, vizenyős élőhelyek, bányatavak tarkítják. Meg kell említeni, hogy a szántóföldi területek a támogatási feltételek változása következtében az Európai Unió országaiban csökkennek. A csökkenés okai között szerepelnek természetvédelmi szempontok, vagyis a gyengébb minőségű szántóterületek felhagyása, esetenként mezővédő erdősávként való használata. A szántóterületek esetleges csökkenésének lehetőségére Hatvannak is fel kell készülnie, de ez nem zárja ki a jó minőségű szántóterületek további hasznosítását, illetve a kedvező mezőgazdasági adottságok megtartását és fejlesztését. A természetvédelem elveivel összhangban szántóföldi művelés felhagyása elsősorban a gyengébb minőségű, és ezért nem kifizetődően hasznosítható területeken előnyös. Mivel a művelt területek felhagyása kedvezőtlen szukcessziós folyamatokat indíthat el (gyomosodás, allergén, invázív fajok megtelepedése), a területek átalakuló használatáról, minden esetben gondoskodni kell. Hatvan közigazgatási területén természet- és környezetvédelmi szempontból kedvező hatású területhasználati változás a területek élőhelyként való rehabilitációja, valamint az erdőtelepítés. Természetvédelmi, fenntarthatósági, ökológiai szempontból a felhagyott területek élőhelyként való rehabilitációja elsősorban a meglévő élőhelyek területéhez kapcsolódóan kedvező. Ezzel növelhető a jelenlegi élőhelyek kiterjedése, így egyúttal az életközösségek stabilitása. A település erdősültsége messze elmarad az országos 19%-os átlagtól, csak 5,8% körüli. Faállománya túlnyomórészt akác, nyár, kevés fenyő és tölgy. Telepített akácerdő és egy kisebb szintén telepített nyár állomány található a Csányi út mellett, a Görbeéri-tavak közelében szintén akácos erdőfolt van. További erdőterületek találhatók a Jászberényi út mentén, a felparcellázott üzleti park mellett, a vízmű védőterületének déli és nyugati határán, keskeny erdősávok a Lőrinci út mellett, 9 ha-nyi akácállomány és 20 ha tölgyes Kisgomboson, továbbá kisebb erdőfoltok a kisgombosi gyümölcsösök szomszédságában. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


28


A település alacsony erdősültsége miatt, illetve a kiterjedt szántóterületek védelme, a termésátlagok növelése érdekében javasoljuk a gyengébb minőségű (sz6-8 minőségi kategóriába tartozó) területek, valamint a gyengébb, esetlegesen deflációra hajlamos homokterületek erdősítését. Hatvan külterületének jelentős része volt zártkert. Ezeken a területeken korábban kertes mezőgazdasági művelést, illetve a Szőlőhegyen szőlőművelést folytattak. Mára a zártkertek elveszítették korábbi funkciójukat, így lassanként megkezdődött beépülésük. A fejlesztési koncepciónak és az ez alapján készülő rendezési tervnek fontos feladata, hogy koordinálja, megfelelő keretek közé terelje a zártkertek átalakulását, beépülését, ugyanakkor a megfelelő területeken preferálja a művelés fennmaradását. A Szőlőhegy területhasznosítását jelentősen befolyásolja szerkezeti felépítése. A felszínt homokos talajok borítják, amelyeket 5-6 m mélységben kavicsos rétegek követnek. A kavicsrétegek homokkőre települtek, a talajvíz mintegy 15 m-es mélységben helyezkedik el. A mélyen fekvő talajvíz következtében megállapítható, hogy a mezőgazdasági hasznosítási formák közül a hegyen csak a szőlő-, valamint a gyümölcstermesztésnek van lehetősége, ezek a kultúrák ugyanis képesek a 15 m-es mélységben elhelyezkedő talajvizet hasznosítani. További kedvező adottság, a területek déli kitettsége, valamint az, hogy a hegy előterében meleg légáramlat jellemző, így a korai fagyok nem tesznek kárt az itteni növényállományban. A Szőlőhegy növényzettel való alacsony borításának következtében jelentős mértékben erodálódik. A szakági tervezők véleménye megegyezik abban, hogy mind szőlő-, gyümölcstermesztés, mind egyéb használat esetén a hordalék felfogására övárok kialakítása szükséges. Az árok kialakításán túl hangsúlyt kell fektetni a borítottság növelésére, valamint az egyéb (pl. lejtésirányra merőleges művelés, zárt gyepszint kialakítása) talajvédő hasznosítási lehetőségekre. A beépítésre szánt területektől észak- és délkeletre találhatók nagyüzemileg művelt gyümölcsösök, amelyek a külterület 5,4%-át (3517 ha, 2003-as Hatvani Földhivatali adat) fedik le. A gyümölcsösök legnagyobb területi részaránnyal a gyengébb minőségű gy3 kategóriába tartoznak (2635 ha). Hatvan közigazgatási területén a szőlőterületek jelentős része egy tömbben helyezkedik el, a beépítésre szánt területtől északkeleti irányban. A 2003-as földhivatali adatok szerint a szőlőterületek kiterjedése 199,5 ha, amely a külterület 3%-ra terjed ki. A szőlőültetvények túlnyomó része a gyengébb 3-as és 4-es minőségi osztályba sorolt. A gyengébb homokos területek legmegfelelőbb hasznosítása a gyümölcs- vagy erdőtelepítés. A területen ezen kultúrák megőrzése és fejlesztése kívánatos. A Szőlőhegen tapasztalható eróziós jelenségek miatt övárok kialakítása, valamint a talaj egyéb eszközökkel való védelme szükséges. Majorságok A település külterületének fontos elemei a majorságok. Az egykori majorok a mezőgazdasági műveléshez kapcsolódó külterületi lakott helyek voltak. Napjainkban a mezőgazdaság gépesítettsége kevesebb élő munkaerőt igényel, így megfigyelhető a vidéki életforma népesség-megtartó erejének jelentős visszaesése, az egykori gazdasági központok visszaszorulása, elnéptelenedése.



29


A legjelentősebb major a már említett nagygombosi Grassalkovich major volt. 1951. január 1-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE, ma Széchenyi István Egyetem) tangazdaságaként működött, mára azonban funkcióját vesztette. Korábban szarvasmarha tenyésztést is végeztek. (Hatvani lexikon, 1996.) A majorságok közt kell megemlíteni a Kisgomboson működő SZOLTEK 60 Mezőgazdasági Szövetkezet tehenészetét, valamint a Csányi út melletti gyümölcstermesztéssel foglalkozó Sasfarmot. Görbeéri kavicsbánya-tavak Hatvan közigazgatási területének déli részén találhatók az úgynevezett Görbeéri-tavak. A tavak kavicsbányászat következtében mesterségesen kialakult összefüggő vízfelületek. A katonai térképekről látható, hogy a terület korábban is vízzel borított, ingoványos, mocsaras volt. Jelenleg az egyik tóban folyik kavics kitermelés a Miskolci Bányakapitányság engedélyével, míg a másik tóban a bányászatot már leállították. A város a kialakult vízfelületet rekreációs célokra kívánja felhasználni, így már meg is kezdődött a tó körüli területek parcellázása és beépítése. A tópart a horgászok körében egész évben, míg a kikapcsolódni vágyók között különösen nyáron népszerű. A területen jelenleg 3 fő állandó lakos van bejelentve. A megjelent használati igényekkel fontos megteremteni az egészségügyi és szociális létesítmények összhangját. Elsődleges infrastrukturális feltétel a csatornázottság biztosítása, valamint a kommunális hulladék elszállítása. Cukorgyári-tó A tó a cukorgyári termelés idején jött létre, a feldolgozásra nem alkalmas növényi részek (levelek, répanyak, stb.), valamint a répa tisztításához felhasznált ipari víz összegyűjtése, kezelése kapcsán. A cukorgyári termelés leállása miatt funkcióját vesztette, vízutánpótlása, a vízszint fenntartása a gyár területén található kutakból történik. A tó legészakibb része kiszáradt. Ezen a területen a lerakott növényi részek komposztálódtak, jó minőségű humuszos anyaggá alakultak. A déli részen a vízutánpótlás következtében kiváló vízminőségű tó alakult ki. A tó tulajdonosa a közelmúltban halakat telepített a vízbe, s a vízfelület horgásztóként való hasznosítását tervezi. A tó kiváló vízminőségét az utóhasználat során fenn kell tartani. A kiszáradt tómeder a humuszos anyag kitermelésére, valamint erdősítésre alkalmas.

2.7. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS BELTERÜLETI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS A településszerkezetet a természeti adottságok és az emberi hatások együttesen alakítják. A település térképét megvizsgálva azonnal szembetűnik a beépített területek „kettéosztottsága”. Ez a szerkezeti sajátosság őrzi a település fejlődésének főbb állomásait, ugyanis a Zagyva folyótól keletre terül el az óhatvani városrész, nyugatra pedig a jóval fiatalabb újhatvani. A település fejlődése során e szerkezeti széttagoltság erősödését idézte elő a Zagyva folyó egykori szeszélyes vízjárása, valamint a vasút, a cukor- és konzervgyár telepítési helyének megválasztása. A vasúti és a napjainkra részben felhagyott gyárterületek élesen elkülönülnek a lakóterületektől, s a város széttagoltságát konzerválták mind a mai napig. További jellegzetesség az óhatvani rész (a történelmi városközpontot kivéve) lazább beépítése. A városrész „szétterülése” szintén egy természeti adottságnak, a vizenyős, mélyfekvésű HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


30


területeknek köszönhető, amely területeket kertes mezőgazdasági termesztéssel hasznosítják az itteni lakosok. Az újhatvani részen ezzel szemben a sűrű, szabályos, szűk utcahálózat, a közcélú zöldfelületek és teresedések hiánya a meghatározó. 2.7.1. Településhálózat Hatvan településhálózaton belüli helyzetét közlekedés–földrajzi pozíciója jelölte ki régen, és jelöli ki ma is. A Pesti országút menti, vásárral bíró település Lőrinci és Jászfényszaru irányába régóta rendelkezett kapcsolatokkal, miközben valamennyi szomszédos települést a Pest– Gyöngyös országútról nyíló önálló összekötőúttal érhette el. A történelmi útvonalak közül a 3-as és a 32-es ma is nagy jelentőségű, miközben kialakult két új, mára meghatározó elem, az M3-as autópálya és a 21-es út. Az M3-as autópálya belépése új tendenciát hozott létre. A folyamat természetesen nem az autópálya létével indult meg, de itt csúcsosodik ki. Az alsóbbrendű utak egykoron a természetes nyomvonalakat követték. A főutak vonalvezetését már a célszerűség, a két település közötti legrövidebb út megtalálásának szándéka vezérelte. Az autópályák megjelenésével az addig településről-településre haladó utak hirtelen elszakadtak környezetüktől, kitüntetett jelentőséget adva az autópálya-csomóponttal érintett településeknek. Az utazók számára a direkt kapcsolatokkal elérhető települések léte vált ismertté, települések sora esett ki a köztudatból. Hatvan ennek az új kihívásnak meg tudott felelni, sőt mára három autópálya csomópont jelent kapcsolatot a település felé. Megőrizte a híd és vásárai által szerzett kiváltságát az új kor meghatározó szimbóluma az autópálya (kiemelten a növekedési tengelyt jelentő M3-as) léte miatt. A közúthálózat mellett a vasúti összeköttetés adja Hatvan másik fontos közlekedéshálózati elemét. A vágányok változatlan nyomvonalon, az eredeti kapcsolatok felé haladnak. A vasút kiépítése egykor a Pest–Losonc–Besztercebánya irányt követte. A mai kor elvárásai újra visszakanyarodtak a múlt értékeihez. A területi integrálódás határokon átnyúló elvárása, a belső határok megszűnésével ennek a vasútvonalnak a reneszánszát fogja eredményezni. Hatvan tehát újra pozícióba kerülhet. A vasútépítés óta egyedüli komolyabb fejlesztésnek számító rendező pályaudvar ugyancsak hatalmas potenciált jelent a város számára. Ismét a trendek vonalába tartozó fejlesztésre ad lehetőséget, az intermodalitás támogatott megteremtésére. A szomszédos településekkel való összeköttetések megléte újabb elemet ad a város kezébe, a pólus-szerep erősítését. Ehhez persze az úthálózat minőségi fejlesztése elképzelhetetlen, ám maguk a nyomvonalak adottak. Ezek korszerűsítése azért is elsőrendű feladat, mert Hatvan környezetében több településnek sincs vasúti kapcsolata (Boldog, Ecséd, Petőfibánya, Heréd, Kerekharaszt, Nagykökényes), így számukra az egyedüli összeköttetést a közút jelenti. 2.7.2. Városszerkezet Hatvan városszerkezetét a széttagoltság jellemzi. Három elkülönülő belső és számtalan kisebb külső részből tevődik össze.



31


Történeti magja Óhatvanban található. Óhatvan utcaszerkezetének alapját a már az I. Katonai felmérésen rögzített elemek adják. Az egykori várárok ugyan megszűnt, nyomvonala azonban még ma is jól követhető. A város kiterjedtsége kismértékben nőtt csak meg, elsősorban a belső részek intenzitása fokozódott. Az idők folyamán a városi szövet több sebet is kapott. Elsősorban a lakótelepek tekinthetők hálózatidegen elemeknek. A legelső, a 60-as évek elején épült másfélszobás lakásokat tartalmazó épületek még nem módosítottak jelentősen a struktúrán. Megtartotta a főút térfalát alkotó akkori épületeket, többé-kevésbé alkalmazkodott (alacsony szintszám, téglaszerkezet) a környezetéhez. A Horváth Mihály úti tömbbelső feltáró utcája (Gódor Kálmán utca) azonban már az utca túloldalának beépülését is magában hordozta. Az építészeti értéket nem képviselő lakóházak elhelyezése már a meglévő utcaszerkezet elemeit is érintette. Eltűntették a Tabán úti házsorokat, a lakótelephez csatolták az egykori református templom kertjét. A település városszerkezetének további jelentős változását a Horváth Mihály út mentén kialakított négy- és tízemeletes házak kisvárosi arculattól idegen megjelenése jelentette. Ennek során eltűnt a ma már csak nevében létező Erzsébet tér, amelyik a fő utca Kossuth tér utáni újabb teresedését jelentette. Ráadásul éppen az egyik legforgalmasabb szakaszán szűkítette be a főutat. Elkezdődött a Horváth Mihály út menti stílus-kavalkád. A következő városszerkezeti változást a Kertész utcai tömbfeltárás jelentette. A gondolat jó volt, a tervek azonban túl sok lakás elhelyezésére szóltak. Az építéskori idők fizetőképes keresletét vonzó épületegyüttes zsúfoltsága ma már egyértelműen látszik. A település szerkezetének szintén nagy horderejű változása a Kastély egykori parkjának beépülése. Első körben a kórház került a kastélykert igénybevételével elhelyezésre. Ezt követte az Ifjúsági–Kastélykert utcai lakótelep megépülése. A település potenciális közparkját, legfontosabb épülete környezeti hátterét veszítette el. Az Óhatvanhoz sorolt ám a vasút és a Zagyva által elkülönülő településrész a Cukor- és Konzervgyár, a vasútállomás és a Népkert területét foglalja magában. Szerkezetét a nyomvonalas közlekedési elemek határozzák meg, melyek egyben határait is kijelölik. Meglévő funkciói a távolságtartás igényével lépnek fel. Lakóterületektől távoli termelés, lakóterületektől távoli rendezvényközpont. A két városrész összeköttetésének megteremtésére hivatott terület, jelenleg inkább elválasztja azokat egymástól. Az autóbusz pályaudvar kihelyezése a kapcsolódás folyamatát meggyorsítja, beleilleszti e területet a város szövetébe. Környezetének funkcionális átgondolása, központképző elemekkel való megtöltése kívánatos. Szerkezetének vannak megőrzendő elemei. Ilyen például a Népkert, amely a város egyetlen rekreációs zöldfelülete, tehát biológiai aktivitásértékének szintentartása kívánatos. Másik megőrzendő eleme a vasútállomás, amelyik múltbeli gyökerekkel, közösségi funkciók hordozására alkalmas épülettömeggel rendelkezik. Harmadik megőrzendő eleme a gyár, mint a múlt öröksége. Településszerkezetileg a gyárépületek eltűntetése kedvezőtlen folyamat, melyet azonban építészeti eszközökkel (például „gyár-imázs”-t sugalló arculattal) megváltoztathatunk. Újhatvan a település vasúthoz kötődő, tervszerűen kialakított része. Geometrikus utcahálózatának elemei a tervszerűség ellenére sok helyen szűkösek, telekméretei az óhatvani telekméretekhez viszonyítva kicsik. A telkek méretének csökkenése ugyanakkor nem járt együtt



32


a közösségi terek létesítésének szándékával. Szembetűnő az önmagában sem egységes városrész tér- és intézményhiánya. Kialakítása két alapelvet tükröz. Egyrészt a minél takarékosabb megvalósíthatóságot, másrészt egy távoli központ meglétének feltételezését. Ez a feltételezett központ Óhatvant jelentette, ami önmagában is a két városrész egyenrangúságát kérdőjelezte meg. Újhatvan központképző elemek nélküli kertvárosias létre predesztinálta lakosságát. Nem véletlen, hogy intézményhálózata is fejletlen, lakó funkcióra szánt épületekben kapott helyet több oktatási intézménye is. A városrész fejlődésének ez az adottsága korrigálást igényel. Találkozási alkalmakat teremtő, térszervezéssel megvalósuló, valódi újhatvani központ kialakítása kívánatos. Jó, ha kötődik a Rákóczi út menti már létező intézményhálózathoz. A cél tehát a közösség találkozási lehetőségeire alkalmas tér megteremtése. A szűken vett belterületen túl Hatvanhoz történelmi hagyományai szerint több lakott településrész is tartozik. Legjelentősebbek: Nagygombos, Sashalom, Kisgombos, Görbeér és jó néhány tanya. Az egyes részek fejlődését több tényező is gátolta. Nagygombos a Gödöllői Egyetem Tangazdaságaként, műemléki védettséget élvezve, de műemlékeinek valódi védelme nélkül lassú műszaki romlást mutat. Sashalom gyümölcsfeldolgozó telepnek adott helyet, Kisgomboson a laktanya léte miatt állt meg az élet, Görbeér valódi üdülőterületté válását pedig a kavicskitermelés gátolta. Mindez előnyére vált a településnek, hiszen nem kell nagyterületű szatellittelepülés-részeket kezelnie, maga dönthet ezek sorsa felől, nem kényszerül kedvezőtlen adottságok tudomásul vételére. 2.7.3. Településmorfológia A kezdetek a Strázsahegyhez és annak északi vonulatához, mint kiemelkedéshez kötődtek. Ide vájt barlangot a bronzkor embere, ide építettek a rómaiak burgust (őrtornyot) az Alföld északi külső sáncvonalának megerősítésére. A tájat a Zagyva kanyarulatai és árterülete uralta, vizenyős területeket kedvelő növénytársulásaival. Nagyobb erdő nem volt e területen. Első művi elemként Csörsz-árka épült ezen a vidéken, Hatvan területét is érintve. A lovasroham megtörésére szánt árokrendszer táji hatása katonai jelentőségétől messze elmaradt. Szintén művi, mára azonban már táji elemmé váló képződményként a kunhalmok jelentettek kiemelkedéseket ezen a vidéken. A sír-, ház-, vagy határ-halomként funkcionáló dombocskák ma is részei a településképnek. A település magja az egykori várfalakon belül alakult ki. Jelentősen kimagasló épülete a várnak nem volt. A metszetekről jól ismert törökkori városábrázolás minarettet, dzsámit, őrtornyot, városfalat mutatott, amelyek mindegyike meghatározó magassági elemként jelentkezett. A következő korszak a barokk-korhoz kötődik. Ekkor alakult ki a ma is látható műemlék-együttes (Kastély, rk. templom, parókia), amelynek mindegyike uralta a városképet. A továbbiakban a Cukorgyár termelő berendezései emelkedtek ki környezetükből. Városképi hatású volt a vasúti híd megépülése, amely vonalvezetését és magasságát tekintve mind a mai napig meghatározza az Újhatvani látványt. A későbbiekben a kastély utáni első emeletes házak megjelenése jelentett magassági változást. (Általános iskolák, Postapalota, cipőbolt, kávéház stb.) Hatvan magassági viszonyait a lakótelepek megjelenése bontotta meg legjelentősebben. A történelmi településközponttól elhúzott emeletes házak telepítésével nemcsak vertikális HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


33


hangsúlyt kapott e területrész, de lakosságszámát tekintve is kiemelt szerephez jutott. A város egészét nézve is, de különösen Újhatvant tekintve félrebillent központképzési helyszín Óhatvan szerepét feleslegesen tovább erősítette. Elképzelésünk szerint a vasút és Zagyva közötti városrész (nevezzük C-Hatvannak) beépülésénél lehetőséget teremtünk néhány kiemelt magassági motívum elhelyezésére. Javaslatunk Hatvan magassági viszonyain ugyan változtat, miközben azonban az eddig kibillent súlypontot helyreállítja. Az elképzeléseink szerint presztízs-területté átépülő új központ építészeti megfogalmazásánál a legújabb építészeti stílusirányzatok megjelenése is elképzelhető, hiszen átépülő területként a városi szövettől elütő új hálózat kialakítására is alkalmas. Éppen ez jelentené a hagyományokhoz való kötődést, hiszen Újhatvan is Óhatvantól jelentősen különböző elvek alkalmazásával született meg. 2.7.4. Hagyományok A jövőkép kialakításánál a hagyományok jelentősége elvitathatatlan. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy mit tekintünk ma hagyománynak. Azt a maximum 100–150 éves periódust, amelyik a nemzedékek átláthatósági időhatárán belül van. Ez a déd- esetleg üknagyszülői generációig visszatekintő korszak adja a legerősebb kötődéseket, mivel a személyesség, az érintettség jegyeit viseli magán. Hatvan történetében a hagyományok több réteget is érintenek. Hagyománynak tekinthető: – A vár: Bár túlterjed a hagyomány időtávlatán több belvárosi utca nyomvonala mutatja az egykori várárok helyét, a nagyszülői generáció még láthatta e várárok belvízlevezető csatornaként való hasznosítását, egyik utca nevében is őrzi a valamikori palánkvár létét. – A vizes területek: Még a II. Katonai felmérés 1855-ös térképén (ami a vasút miatt tudjuk, hogy jó pár évvel későbbi állapotot tűntet fel) is szabályozatlanul kanyarog a Zagyva a település mellett. Jelentős méretű ártéri vizes területet ábrázol, amelyek a Cukor- és Konzervgyár területének kivételével ma is jó részt lakatlanok, vizes-zsombékos területeket kedvelő növényállománnyal fedettek. – Strázsahegy, Szőlőhegy: A település magaslata a Mátra első vonulatának tekinthető. Nevével ellentétben domb, de jelentősége túlnő valós méretein. A város ősi múltjának, a bronzkori hatvani kultúra néven ismert településnek adott valaha helyet. Később a Dunán átkelő rómaiak őrállomást építettek az ormán. A középkortól kellemes déli oldalát szőlőtermesztésre használták. A dombvonulat Bírófestő domb elnevezésű részén a tavaszi fagyok szinte sohasem károsították a termést, ezért ültettek ide szőlőtőkéket és épült ide a Borház műemlék-épülete. Mára az általános trendeknek megfelelően a domboldal kiskertes telkek minőségi lakóterületté válásának folyamata zajlik. – A mezőgazdaság: A település szerkezetében még ma is láthatók az állatok legeltetését lehetővé tevő területek (közös legelő, Rakottyás, Delelő), a mezővárosokra oly annyira jellemző széles útszerkezet, központi tér, ahol az állatokat terelték. Termőterületeinek aranykorona értéke megyei átlag feletti. A településképnek ma is meghatározó eleme a fóliasátor, amelyben paradicsom, paprika, uborka terem, hogy a Budapesti nagybani piacra kerüljön. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


34


– A vásár: Állatvásár, havivásár, piac, tyúkpiac. A tradicionális kereskedőrétegek, a kisboltok hálózata jellemzője volt a településnek. Egy-egy utcában több azonos szakma képviselője is megtalálható volt, mégis megéltek, mert saját vevőkörük volt. A talicskáján eladásra szánt terményeit tolva piacra igyekvő lakos hozzátartozott a település képéhez. – A vasút: A Magyar Északi Vasút (később Cs. És Kir. Szabad Pest–Losonc–Besztercebánya Vasút és Kőszénbánya Társulat) első megépített Budapest–Hatvan szakaszát 1867. április 2-án adták át. Egykor két szakma képviselőjének volt „becsülete” a vasutasnak és a mezőgazdasággal foglalkozónak. A vasutasság fix fizetést, utazási kedvezményt, nyugdíjas állást, a vasút a fejlődés mintaképét, az elképzelhetetlen távlatokat legyőző közlekedési eszköz szinonimáját jelentette. Egységes arculat, mindenre kiterjedő szabályozás jellemezte. Városokat változtatott meg, így Hatvan Zagyván való túlterjeszkedése is a vasúthoz kötődik, amelyik Hatvant a ma is jellemző két részből álló struktúrává alakította. A vasút megjelenése vonzotta Hatvanba a nagytömegű szállítási igényű iparágakat, a cukorgyártást és a konzervgyártást. A gyárakat önálló ipari vágány kapcsolta a pályaudvarhoz. Később a Szovjetunió felől érkező nyersanyagok átrakóhelyeként óriási rendező pályaudvart alakítottak ki a településen. – A cukorgyár: Valamikor a répacukor volt az európai cukorgyártás alapanyaga. Mára a nádcukor monopóliuma kezd kibontakozni. – A konzervgyár: Az 1934-ben paradicsompüré előállításával indult, később uborkát, paprikát feldolgozó konzervgyár mára ismét paradicsom-feldolgozást végez. Alapanyagát az ország több területéről szállítják a városba. 2.7.5. Zöldfelületek Hatvan közigazgatási területén nagyon kicsi a zöldfelületek aránya. Az óhatvani városrészben megfigyelhető néhány kiterjedtebb közpark – Kossuth tér, a kórház parkja, a Grassalkovich kastély megmaradt növényállománya, valamint a lakótelepi házak közötti zöldterületek – az újhatvani városrész azonban szinte teljesen hiányolja a zöldterületeket. Megfelelő szándék esetén jelentősebb közcélú zöldfelületi elemmé válhat a jövőben a MÁV felhagyott kertészeti területe. A város zöldfelületeinek történeti bemutatását a Hatvani lexikon adataira támaszkodva végezzük el. Hatvan területén a parkosítás kezdetei az 1800-as évek második feléig nyúlnak vissza, ekkor kezdték a községi faiskolában nevelt fákat kiültetni az utcák, utak mentére, sőt egy 1874. május 30-i rendelet szerint már a terekre is. 1894-től már a MÁV kertészetben is neveltek fásításra alkalmas csemetéket. Az I. világháború előtt, és a két világháború között legelőször fehér akácot (Robonia pseudoacacia) telepítettek, majd hársat (Tilia sp.), gesztenyét (Aesculus hippocastanum), gömbakácot (Robinia pseudoacacia), platánt (Platanus hybrida), gömbjuhart (Acer platanoides „Globosum”), japán akácot (Sophora japonica), mezei juhart (Acer campestre), ostorfát (Celtis occidentalis), különböző fenyőfajtákat. Hatvan legrégebbi, nagyobb kiterjedésű közparkja a Kossuth tér, amely korábban piactérként funkcionált. Egy részének befásítására 1901-ben került sor, majd 1903-ig a tér még szabad HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


35


területét és a templom előtti teret is fásították. A tér általános rendezését 1902-ben határozták el a városi közgyűlésen, egy Kossuth szobor felállításával együtt. A rendezés során utakat alakítottak ki, padokat helyeztek el és gondoskodtak a park őrzéséről is. 1914-ben vadgesztenyét (Aesculus hippocastanum) ültettek, s 1921-ben közvilágítást is kialakítottak. 1922-ben elhatározták egy 500 hl űrtartalmú vízmedence építését, amelybe később aranyhalakat is telepítettek. Ebben az időben gondoskodtak a közönség szórakoztatásáról is: a téren cigányzenekarok játszottak, amely jelentősen hozzájárulhatott a köztér tényleges közösségi használatához. 1945 óta a medence helyén a szovjet emlékmű áll. A múlt század elején a Kossuth tér és a főút mentén virágágyakat is kialakítottak. (Hatvani lexikon, 1996.) A Kossuth tér napjainkban a város egyik legintenzívebben fenntartott zöldfelülete. Úthálózata alapvetően alkalmazkodik a fő gyalogos, illetve autós közlekedési irányokhoz, növényzete ápolt, az utak mentén kellő mennyiségű utcabútort (pad, hulladékgyűjtő, kerékpártároló) találhatunk. A parkban szép számmal találunk szobrokat, köztéri műalkotásokat is. Ez a város közlekedési szempontból jelenleg legfrekventáltabb területe (buszpályaudvar, 3 sz. főút, gyalogos csomópontok), így a park térszerkezete az úthálózat következtében teljesen szétszabdalt. A forgalom okozta terhelés és a széttagoltság következtében a park sajnos nem tudja ellátni rekreációs feladatait, pihenésre, kikapcsolódásra kevéssé alkalmas, inkább, mint találkozási pont, forgalmi csomópont funkcionál. Az I. világháború éveiben alakult ki a Hatvany család jóvoltából a Népliget, vagyis a mai Népkert, amely a Kossuth térnél jóval nagyobb területű. A kert több nevet is viselt az idők folyamán: nevezték báró Hatvany József tiszteletére József-, de később Rákosi-parknak is. A kertet korábban változatos funkciók jellemezték, a nagy nyárfák (Popolus sp.) alatt itt volt az Aranyfácán étterem és presszó, mellette állt egy szabadtéri színpad, gyerekeknek kresz-pálya és játszótér, a park északi felén pedig sportpályák helyezkedtek (helyezkednek) el. A Népkert folytatásának tekinthető a 3 sz. főút két oldalán elhelyezkedő Radnóti tér (korábban Szocialista brigádok tere). A Népkert melletti részén Radnóti Miklós szobra, valamint növénykiültetés található, míg a 3 sz. főút túloldalán húzódó részen az 1849. április 2-i csatában elesett honvédek sírja és a MÁV által 1957-ben épített víztorony található. A Grassalkovich-kastély parkját az 1700-as évek végén Grasslkovich Antal kezdte építtetni a versaillesi park mintájára, majd az 1800-as, 1900-es évek fordulóján az új tulajdonos a báró Hatvany család fejlesztette tovább. Kiváló kertészek (Neckuen Horst, Jedlicska Nándor, Korzim Gyula) telepítették be a parkot, külföldről hozatott fa- és fenyőkülönlegességekkel. Így többek között mocsári fenyővel (Taxodium distichum), aranyalmával, nemesített fehérlevelű jávorfával, tiszafával (Taxus sp.), többfajta fenyővel, kanadai vasfával (Gymnocladus dioicus), török mogyoróval (Corylus colurna), amerikai tulipánfával (Liriodendron tulipifera), lepényfával (Gleditsia triacanthos), császárfával, parafával, libanoni cédrussal (Cedrus libani) és különböző virág ritkaságokkal. Sajnos mára a kert nagy része megsemmisült, illetve a kastélykert területe beépült. Az egykori park faállományának jelentős része elpusztult, néhány 150-200 év körüli kocsányos tölgy (Quercus robur) azonban fennmaradt a Kastélykert utca elején, valamint a kórház és a Zagyva közötti részen. A kórház kertjének területén további értékes facsoport, illetve egyed található az egykori Grassalkovich kastély kertjéből, valamint az azóta telepített növények között. A kertben azonban kevés pad és pihenőhely található, így nem teljesen tudja betölteni szerepét a betegek felépülésében, pihenésében. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


36


A kastélykert növényállományának megőrzésével egy szép és gazdag botanikus kerttel lett volna gazdagabb Hatvan. Ezt a lehetőséget a részben megsemmisült növényállomány pótolhatatlansága folytán nem tudjuk visszahozni, azonban a jelenlegi értékek helyi védelem alá helyezésére és fejlesztésére még van lehetőségünk. A Zagyva folyó kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás, parti sávja 6-6 m széles, gyepes sáv, amely egyúttal kiterjedt zöldfelületi elemként jelenik meg, nagyjából észak-déli irányban átszelve a várost. Jelenleg rekreációs funkcióval nem rendelkezik, de ha megvalósul a tervezett kerékpárút – amely a töltésen vezetne végig – a folyópart ezt a funkciót is betölthetné. Kertes mezőgazdasági területek a belterület vizenyős tömbbelsőin találhatók, elsősorban az óhatvani területeken. A vizenyős tömbbelsők a mai napig meghatározó elemei a településszerkezetnek, kedvező hatással vannak a helyi klímára, jellegüknél fogva azonban – közterületről rendszerint nem megközelíthetők, utakkal nem feltártak, művelés alá vont területek – nem alkalmasak a hiányzó zöldfelületei elemek rekreációs funkcióinak pótlására. A településen a jó talajadottságok következtében régi hagyománya van a beépítésre nem alkalmas területeken a fóliasátras termesztésnek. A sátrakban jelenleg zöldség- és virágtermesztés jellemző, amelynek kezdetei a MÁV Kertészethez, Endrész Lőrinc főkertészségéhez kapcsolódnak, s az 1900-as évek elejéig nyúlnak vissza. A „fóliázás” szélesebb körben való elterjedése az 1960-70-es évekre tehető, a fóliasátrakban megtermelt zöldséget és virágot sok kertész a fővárosi nagybani piacra vitte eladni. Az óhatvani tömbbelsőkben tapasztalható magas talajvízállás kedvező feltételeket teremtett a kertészeti termesztéshez, mivel csökkenti a szükséges locsolóvíz mennyiségét, így olcsóbbá teszi a termesztést. A kertészeti termesztés hagyományainak ápolása, támogatása és fejlesztése fontos feladat, mivel a helyi adottságokra és erőforrásokra támaszkodó termelési, jövedelem kiegészítési forma. További kedvező hatása, hogy munkalehetőséget teremt. Óhatvan területén a Horváth Mihály úttól délre található a két legkiterjedtebb tömbbelső: ezek a Tabán u. – Kisfaludy u. – Barcsay u. – Dózsa Gy. u. – Honvéd u., valamint a Horváth M. út – Csányi út – Delelő út – Kisfaludy u. – Zrínyi M. u. által határolt területek. E két területen természetes mélyvonulatok haladnak keresztül, amelyek szerepet játszanak a felszíni víz elvezetésében, emellett biológiailag aktív felületek. A tömbbelsők településklímára gyakorolt kedvező hatása abban áll, hogy a nyílt árkok párolgása, a kísérő gazdagabb növényzet, valamint a lakóházakig terjedő zöldfelületek párologtatása miatt ezek a területek kevésbé forrósodnak fel, mint a burkolt felületek. Az alacsonyabb hőmérséklet automatikusan légmozgást indít be a környező melegebb területekkel, így hatásuk nem csak a környező házakban érzékelhető, hanem feltehetően a teljes óhatvani részen. A területeken áthaladó árkok zárttá tehetők (műszaki akadálya nincs), azonban ehhez 1,7-2 m átmérőjű csatorna kialakítására lenne szükség, s elveszítenénk kedvező hatásaikat is. A zárt vízlevezetés kialakítása után a területek szárazodásnak indulnának, várhatóan növényállományuk is csökkenne. A jelenlegi állapot fenntartása és fejlesztése mellett szól a terület természetes felszíni vízösszefolyásra való hajlama is. E tulajdonság a jövőbeli lakosokra nézve nagy terheket jelentene még zárt vízlevezetés kialakítása mellett is. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


37


2.7.6. A cukor- és konzervgyár területe A város középső területén lakóterület nem jellemző. A részben felhagyott gyárterületek, a vasút, a Zagyva széttagolják a várost, a hétköznapi ember számára átjárhatatlanok. Elhelyezkedésük valamint a gyárak termelésének leállása alapvetően megváltoztatja a város életében betöltött szerepüket. Területük felértékelődik, átalakításra alkalmassá válik. Funkcióváltásuk a város számára lehetőséget teremt: – a széttagoltság csökkentésére, – a településszerkezet javítására, – a barnamező területének rehabilitációjára. A középső városrész kereskedelmi-, szolgáltató-, szabadidős terület kialakítására különösen alkalmas, mivel a lakóterületektől kellő távolságban helyezkedik el ahhoz, hogy zavaró hatásai ne érvényesüljenek.



38


2.8. TÁRSADALMI ÁLLAPOT 2.8.1. Demográfia és lakáshelyzet Jelen munkarész forrásanyagát az MTA Történeti Demográfiai Albizottságának, valamint a KSH Lakossági Adatgyűjtések Főosztályának közös munkája Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (Budapest, 1991.), az érintett Népszámlálási kötetek (1880., 1890., 1900., 1910., 1920., 1930., 1941., 1949., 1960., 1970., 1980., 1990., 2001.), valamint a népszámlálások eredményeit tartalmazó Helységnévtári kötetek (1873., 1882., 1892., 1903., 1913., 1922., 1933., 1944., 1951., 1962., 1973., 1995., 2003.) jelentik. Kizárólag forrásértékű adatokat használtunk fel, fogalmi változások miatt visszaszámított adatok szerepeltetésétől eltekintettünk. A népszámlálások folyamán különböző értelmezések szerint mutatták ki a népességet. Az első időkben a jelenlévő polgári népesség számát rögzítették, később a jelenlévő népesség fogalmát használták, végül napjainkra a lakónépesség, mint a történeti összehasonlításhoz legjobban használható fogalom használata terjedt el. A népesség száma 1785–2001. 30000 24772 24308

25000

21984

22906

19873 20000 15000

12097

16458 15380 16020 népesség

9707

10000 5000

14045

6979 2028

2088

2686

2971

1785

1828

1850

1857

4018

4877

1870

1880

0 1890

1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

Fogalmi változás: 1785–1890. jelenlévő polgári népesség 1900–1970. jelenlévő népesség (lakónépesség: 1960. – 20495 fő, 1970. – 21816 fő) 1980–2001. lakónépesség

Hatvan kezdeti stagnálása járványokkal (1790 – pestisjárvány, 1831 – kolerajárvány) magyarázható. Népességének megugrása a vasút megjelenéséhez (1867–1873.), valamint a Cukorgyár alapításához (1889) köthető. A népesség stagnálása a II. Világháború miatt következett be. Látszik a Ratkó-korszak születési ráta növekedése, majd Kerekharaszt hozzácsatolása észlelhető. Az országos átlaghoz hasonlóan itt is a 80-as évek elején fordult át az addigi lakosságszám-növekedés csökkenésbe. A KSH-nak a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett számításai alapján Hatvan lakónépessége 2006. végén 22.078 fő volt. A Népesség-nyilvántartó ugyanakkor 2006. december 31-én 22.121 fő lakónépességet tartott nyilván. E két adat közel azonos értéke miatt megállapítható, hogy a tervkészítés időpontjában Hatvan lakónépessége 22.000 főre tehető. Hatvan jelenlegi teljes közigazgatási területe 6630 ha, ebből a belterülete: 1105 ha. Területe többször változott az idők folyamán. Közigazgatási területének első helységnévtári említésekor; 1903-ban 11.105 k.holdként szerepel. 1933-ban területe 10.848 k.holdra (=6243 ha-ra) csökkent, 1962-ben 11.513 k.holdra (=6626 ha-ra) emelkedett. 1973-ban közigazgatási területe HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


39


– Kerekharaszttal való 1969-es egyesítését, és kisebb határmódosításait követően – 8066 ha-ra nőtt, melyet 2006. október végéig, Kerekharaszt kiválásáig megőrzött. Belterülete ekkor 1163,8 ha volt. 2006. december 31-én Hatvan teljes területére számított népsűrűsége 3,32 fő/ha, belterületére vetítve 19,91 fő/ha, ezzel Heves megyében az elsők közé tartozik. Népszaporulat 1870–2001. Időszak

Élve születés

1870–1879 1880–1889 1890–1899 1900–1909 1910–1919 1920–1929 1930–1940 1941–1948 1949–1959 1960–1969 1970–1979 1980–1989 1990–2000

Halálozás

3986 3002 2709

Természetes szaporodás, illetve fogyás

1750 892 1358 -225 -893

2628 3227 3602

Vándorlási különbözet

Tényleges változás

1587 1165 1598 -239 -509

859 2102 2728 2390 1948 1335 640 438 3415 2111 2788 -464 -1402

Az országos tendenciák alapján az adatokkal nem rendelkező mezőknél is ismerjük a folyamatokat. Eleinte a természetes szaporulat eredményezte a tényleges változás döntő részét, ezt követte a betelepülőknek köszönhető lakosságszám növekedés. Majd a város felvevőképessége telítődött, ekkor megint a természetes szaporulat jelentette a lélekszám növekedés alapját. A változásokat figyelve megállapítható, hogy a természetes szaporulat drasztikus csökkenése mellett, a vándorlási különbözet is negatívba fordult. A jelenség egybeesik az ország egészében tapasztalható általános jelenséggel. Nők és férfiak közötti arányok alakulása 1900–2001. 14000 12000 10000 8000

férfiak

6000

nők

4000 2000 0 1900

1910

1920

1930

1941

1949

1960

1970

1980

1990

2001

Az 1900-as népszámlálásnál publikálták először településenként a nő–férfi népességszámot. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


40


Az 1900-as években még kellően kiegyenlített férfi–nő arányt a világháborúk eltolták nő többletté. A Ratkó-korszak születési „bumm”-ja ismét megnövelte a férfi létszámot, hiszen a gyerek- és fiatalkorú népességnél még enyhe fiú-többlet tapasztalható. A születésszám visszaesése és az időskorúaknál jelentkező jelentős nő-többlet, az életkor kitolódásával párhuzamosan ismét érzékelhető mértékű nő-többletet eredményezett. év 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

1000 férfira jutó nő 1047 1025 1100 1097 1132 1096 984 1080 1066 1093 1114

A népesség megoszlása nemenként és korcsoportonként 90-x év

80-84 év

70-74 év

60-64 év

50-54 év

nő férfi

40-44 év

30-34 év

20-24 év

10-14 év

0-4 év 0

200

400

600

800

1000

Hatvani adat 2001-ben (KSH adat)

1200

Országos prognózis 2050-re (KSH adat)

A 2050-re előre jelzett országos korfa jól szemlélteti a lakosság elöregedésének, valamint a gyermekkorú lakosság arányszám-csökkenésének tendenciáját. Az ország lakosságszámának 1983 óta tartó, a születési ráta csökkenésével párhuzamosan zajló folyamatos fogyása a vándorlással nyerhető lakosságszám-növekedéshez fűzött remények mérséklésére int. Egyedül az agglomerációknál tapasztalható egyfajta bevándorlási tendencia. Ebből a szempontból Hatvan, mint „második agglomerációs gyűrű” kisebb lakosságszám-növekedést prognosztizálhat, ezen közben azonban vonzáskörzete maga is „kvázi agglomeráció”-ként működve elszívó hatást fejt ki. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


41


Magyarország népességszáma 1949 9 204 799 1960 9 961 044 1970 10 322 099 1980 10 709 463 1990 10 374 823 2001 10 200 298 2007 10 066 158

Forrás: http://portal.ksh.hu

Hatvan lakosságszám prognózisa nagytávra a város egykori legmagasabb népességszámát kissé túlhaladó 25.000 főre szól. Infrastruktúráját (közlekedési, közmű, intézményi), lakóterületét, zöldfelületi rendszerét 3 ezer fős növekedésre kell méretezni, tudva azt, hogy mindez kellő tartalékokkal rendelkezik. A lakosság külső betelepülők ösztönzése árán való felduzzasztása nem cél. A lakónépesség természetes szaporulatának támogatása viszont igen. Az ehhez szükséges eszközök biztosításának kidolgozása tehát fontos feladat. Hatvan tervezett 25 ezer fős lakosságszáma a 32 ezer fős Gödöllővel, illetve Gyöngyössel összevetve is reálisnak tűnik. Előbbit agglomerációs helyzete, utóbbit a hozzácsatolt települések tették ekkora méretűvé, mely tényezők egyike sem áll fenn Hatvan esetén. A lakónépesség korösszetétele 1870–2001. év

Lakónépesség

1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001

9707 12.097 14.045 15.380 16.020 16.458 19.873 21.816 24.772 24.308 22.906

Gyerekkorúak (0–14 év) 40,2% (3905) 37,8% (4575) 34,2% (4797) 27% (4155)

Öregkorúak (60–x év) 4,7% (461) 5,1% (612) 6,6% (929) 8,2% (1265)

100 fő gyerekkorúra jutó öregkorú 11,8 13,4 19,4 30,4

25,8% (4178) 24,9% (4890) 21,2% (4631) 22,8% (5660) 21,1% (5140) 16,0% (3663)

11,2 (1898) 13,0% (2596) 16,0% (3481) 16,5% (4084) 17,4 (4224) 19,7% (4518)

43,4 52,1 75,2 72,2 82,2 123,3

2006. december 31-én – a KSH népszámlálásból továbbvezetett adatai alapján – az állandó népességhez viszonyítva a gyerekkorúak aránya 15,3% (3374 fő), az öregkorúak aránya 21,7% (4795 fő). Az öregedési hányados tehát 142,1-re emelkedett. Ez az adat a város felkészülését sürgeti az időskorúak ellátásának feladatára. Csökkenő számú aktív korúnak kell gondoskodni a gyarapodó számú idősről. Az akadálymentesítésre, az egészségügyi- és a szociális ellátásra való felkészülést most kell elkezdeni. A gerontológia fejlesztése elsőrendű feladattá lép elő. Az intézményi fejlesztéseknél az általános és a középfokú oktatás minőségi fejlesztése kerül előtérbe a mennyiségi helyett, míg az egészségügyi, illetve a szociális intézményeknél a mennyiségi fejlesztésre kerül a hangsúly. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


42


A nemzetiségi népesség száma nemzetiség, illetve anyanyelv szerint év magyar német 1880 4533 92 1890 6730 122 1900 9491 83 1910 11857 98 1920 13855 85 1930 15279 59 1941 15940 36 1949 16333 7 1960 19809 7 1970** 1980 24719 13 1990 23890 20 2001 21643 33 * nagyrészt cseh–morva ** nincsen nemzetiségre vonatkozó adat

szláv 33 74 58 64 60 24 16 8 11

román 1 2 4 23 5 1 1 2

cigány 11 -

egyéb 218 51 71* 55* 40 17 17 109 44

11 3 15

3 6 11

19 363 274

7 26 33

Hatvan lakosságszámához viszonyítva elenyésző a nemzetiségiek száma. Történeti hátterét tekintve nem egy tiszta magyarlakta terület adottsága mindez, hanem számos betelepülő elmagyarosodásának eredménye. Az első nagy betelepítési hullám (1768.) Grassalkovich Antal nevéhez fűződött, aki németajkú telepeseket hozatott. A cukorgyár megnyitásával (1889.) cseh, morva és német szakmunkások telepedtek meg. Sok szláv érkezett aratóként az uradalomba. A többség elmagyarosodott, sokan még idegen hangzású nevüktől is megváltak. A telefonkönyvet fellapozva ma is számtalan nemzetiségi név köszön vissza. Az iskolai oktatás keretében Hatvan történelmét, a hatvani betelepülők származási helyeit bemutató kurzus közelebb hozná a városhoz a benne lakókat, sok ma még homályba vesző ismeret birtokába kerülhet a jövő nemzedéke, ezzel a lokálpatriotizmus spontán kialakulását elősegítve. A roma kisebbség pontos számának ismeretét hátráltatja, hogy részben a magyar anyanyelvűek közé kerültek besorolásra, részben az önbevallásnál nem vállalták fel identitásukat. A romák már az 1900-as években megtalálhatók Hatvanban. Sok zenész-cigány élt e településen. A Szabadság utca (Cigány sor), a Sárkány köz (Cigány köz) és az Arany János utca vége adott helyett nagyobb kolóniáiknak, de neve alapján a Szőlőhegy bizonyos részei (Czigány dűlő) is romák által lakottak voltak. Az 1960-as évektől, a lakótelep-építések megindulásával telepeik felszámolása megkezdődött. Hangsúlyos feladat a roma kisebbség identitásának ápolása. Saját nyelvüket nem ismerik, hagyományaikat nem ápolják. Beilleszkedésüket segíthetné sajátos kultúrájuknak teljes körű birtoklása, a többség számára való megismertetési lehetőségek megteremtése. Családnagyság alakulása év 1960 1970 1980 1990 2001 HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

fő/család 3,68 3,01 2,96 2,92 2,88 EGYEZTETÉSI ANYAG 2008. FEBRUÁR HÓ

43


A folyamat a természetes szaporulat visszaesésével párhuzamosan a családnagyság csökkenését eredményezte. Míg a 60-as években a családmodell majd 4 fős, addig az ezredfordulóra visszaesett 3 fő alá. A lakások száma szobaszám szerint év lakott lakóházak lakások 1 szobás 1870 598 1880 727 1890 861 1900 1268 1910 1656 1920 1930 2756 1941 3195 4338 2486 1949 3332 4446 2826 1960 3924 1970 4673 6546 2732 1980 5270 7654 1741 1990 5905 8706 983 2001 6120 8867 679 Az üresen hagyott mezőknél nincsen fellelhető adat.

2 szobás

3 és több szobás

1426 1411

399 175

3153 3875 4015 3859

661 2038 3708 4329

A lakóház és lakásszám növekedés alapterület változással is együtt jár. Az 1970-es években még a lakásoknak csupán egytizede volt a 3 vagy több szobás kategóriában, addig 2001-re a lakásállomány fele már ebbe a kategóriába tartozott. A 2001-es népszámlálás a lakóházak 96%-át (5907 db) földszintesként tűntette fel, amelyben a lakások valamivel több, mint 2/3-a helyezkedett el. Az emeletes lakóházak arányszámuknak (4%) ellentmondva a lakásállomány majd 1/3-ának biztosítottak helyet. A lakások száma építési időszak szerint 2001-ben összes 8867 100%

1920 előtt 794 9%

1920–44 1063 12%

1945–59 961 10,8%

1960–69 1720 19,4%

1970–79 2099 23,7%

1980–89 1825 20,6%

1990–2001 405 4,5%

Építési idejét tekintve a legkritikusabb az 1960-1989-ig terjedő időszak. Sem technológiáját, sem szigetelési rendszerét, sem alapterületét tekintve nem ekkor születtek a legkedvezőbb lakások. Mindez a lakásállomány több mint a felét érinti. Ebben az időben épült a lakótelepek többsége (Gódor Kálmán, Pázsit). Felkészülést igényel ennek a jelentős épületmennyiségnek a fokozatos felújítása. Az épületek statikai vizsgálata, utólagos hőszigetelésük megteremtése, gépészeti és elektromos vezetékeik, nyílászáróik cseréje. Ki kell dolgozni azt a támogatási rendszert, amellyel a tulajdonosok a korszerűsítés reális közelébe kerülhetnek. A lakónépességből, a családnagyságból és a lakásszámból következően Hatvanban mennyiségi lakáshiányról jelenleg nem beszélhetünk. A 22.000 fős lakónépesség kb. 7640 családot alkot, azaz ennyi lakásra van szüksége. A nagytávra tervezett 25.000 fős lakónépességnek, csökkenő családnagyság (2,7 fő/család) feltételezése mellett kb. 9250 db lakásra lesz szüksége. Ebből következően nagytávra további 400 lakás felépítése prognosztizálható, HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


44


Születéskor várható élettartam 2006-ban év/nem Pest megye 1990/nő 73,33 1990/férfi 63,81 2001/nő 76,54 2001/férfi 68,68 2006/nő 77,32 2006/férfi 69,20 Forrás: http://portal.ksh.hu

Heves megye 75,16 65,18 76,78 66,77 77,45 68,64

Észak-mo-i Régió 76,26 66,73 76,39 67,37

Magyarország 73,71 65,13 76,46 68,15 77,35 69,03

A születéskor várható élettartam lassú kitolódása figyelhető meg. Mint látható a nőknél a magyarországi átlagot kissé meghaladó, míg a férfiaknál az alatt maradó élettartam várható. A megyehatárok közelsége szintén ellentétes hatást vált ki nőknél, mint férfiaknál, mert amíg a nők Pest megye közelségét tizedév veszteséggel élik meg, addig a férfiak majd fél évet profitálnak a földrajzi elhelyezkedésből. 2.8.2. Hatvan összehasonlítása középvárosokkal (Gödöllő, Gyöngyös, Jászberény) Magyarország 19.000 és 33.000 fő közötti lakónépességű településeit kigyűjtve kíséreltük meg az összehasonlítás alapját adó településeket kiválasztani. A rostán fennmaradt települések (Ajka, Békés, Budaörs, Dombovár, Dunakeszi, Esztergom, Gödöllő, Gyál, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Jászberény, Karcag, Keszthely, Kiskunhalas, Komárom, Komló, Makó, Mezőtúr, Mohács, Monor, Mosonmagyaróvár, Nagykőrös, Orosháza, Oroszlány, Paks, Siófok, Szentendre, Szentes, Szigetszentmiklós, Tata, Törökszentmiklós, Várpalota) azonban földrajzi, gazdasági, vagy társadalmi adottságukat tekintve oly mértékben eltértek Hatvantól, hogy megállapíthattuk: Hatvan egyedi adottságú, saját útját járó város. Leginkább az M3-as tengely menti középvárosok (Gödöllő és Gyöngyös) kínálnak összehasonlítási alapot. A földrajzi közelség miatt azonban Jászberény adatait is szerepeltetjük a továbbiakban, hogy megismerjük a legfontosabb eltéréseket. Adatok* mi Hatvan** Gödöllő Gyöngyös Jászberény A település területe 6630 ha 6197 ha 5531 ha 22.135 ha A lakónépesség száma 22.078 32.495 32.728 27.386 A települési könyvtárba beíratkozott olvasók 2881 5899 5285 3830 száma Kulturális rendezvények 154 234 218 204 száma Kulturális rendezvényeken 14.112 48.210 63.073 129.797 részt vevők száma Mozitermek száma 0 1 2 1 Múzeumi kiállítások 14 21 3 19 száma Múzeumi látogatók száma 2240 183.196 6.436 20.666 * Készült a Központi Statisztikai Hivatalnak a 2001-es népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett számításainak felhasználásával 2006. év végére készült adatállomány alapján. ** Kerekharaszt kiválását követő közigazgatási terület HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


45


Mindhárom településnek számosabb lakója van, mint Hatvannak. Területük Gödöllő és Gyöngyös esetében kevesebb, Jászberény esetében viszont többszörösen nagyobb. Legfontosabb különbség, hogy mindhárom település rendelkezik felsőoktatási intézménnyel, ellentétben Hatvannal. Jelentős eltérés adódik a rendezvényeken, kiállításokon, művelődési foglalkozásokon résztvevők számában. Hatvan lakónépességi arányánál jóval kisebb mértékben vesz részt ezeken az alkalmakon, mondhatni érdektelenség jellemzi a várost. Megállapítható, hogy Hatvan számára egyéni út kialakítása kívánatos. A felsőoktatás jelenlétének szorgalmazása, a lakosság kulturális rendezvényekbe való bevonása, a találkozási alkalmak bővítése a kitűzött célok között kell, hogy szerepeljen. 2.8.3. Kommunikáció Hatvanban két havilap is megjelenik: a Hatvani Hírek, a városi önkormányzat lapja, illetve a Zagyva-völgye, Hatvan és környékének ingyenes, független, kistérségi információs folyóirata. Emellett megjelennek a választásokhoz kötődő időszaki kiadványok is. Az Önkormányzat internetes honlapot üzemeltet: www.hatvan.hu elérési címmel, amelynek arculata 2007 folyamán megújult. A városi kábel TV-n keresztül heti két alkalommal a várost érintő legfontosabb ügyekről történik tájékoztatás. Kedden 60 perces hírháttért, csütörtökön közéleti vitaműsort (például a testületi ülésekről stb.) sugároznak. Mindkét alkalommal jelentkezik a Városi TV-Híradó adása is. A település megismerését segítik a forrásjegyzékben felsorolt helytörténeti kiadványok. Hatvan gazdag múltjának további elemeit – történeti kutatással alátámasztott részletezettséggel – bemutató kiadványsorozat elindítása lenne kívánatos. A „Hatvan múltjának emlékei” címmel megjelentethető kiadvány megírására felkért szerzők, lelkes amatőr helytörténészek, elismert lektorok által ellenőrzött, forrásmegjelöléssel készülő művei lassan a múlt teljességének megismeréséhez vezethetnek el. 2.8.4. Sport, szabadidő, rekreáció Hatvanban a Népkertben található Sporttelep, a Boldogi út mentén lévő MÁV-sporttelep, a Városi uszoda, a strand, a Dembinszky utcai teniszcentrum, a gördeszka pálya és számtalan játszótér jelenti a sport célú szabadidő eltöltés helyszíneit. A tervekben szereplő sportcsarnok, a javasolt sportlétesítmények további lehetőségekkel bővítik a helyben, illetve a vonzáskörzetben lakók szabadidős lehetőségeit. A kistérségi kerékpárút megépítése a biztonságos, vonzó környezetű kerékpározást fogja népszerűsíteni. A lovaglás hagyományának felélesztése is javasolható. Ugyanakkor a tereplovaglás útvonalainak kijelölésénél kellő figyelmet kell fordítani a növényzet védelmére, az inváziós fajok megjelenésének elkerülése miatt. A sportcélú szabadidő-eltöltés népszerűsítése fontos feladat, hiszen a lakosság egészségügyi állapotának javításához jelentősen hozzájárul ez a szabadidő eltöltési forma. További stratégiai teendő a fiatalok mozgásigényét kielégíteni tudó létesítmények megteremtése, hiszen vonzó iskolavárossá csak így tud Hatvan válni. Az idegenforgalmi fejlesztésekkel összhangban rekreációs célú létesítmények megjelenése prognosztizálható, így elsősorban a potenciális gyógyvíz hasznosítása kerülhet előtérbe.



46


2.9. GAZDASÁGI ADOTTSÁG 2.9.1. Gazdasági helyzetkép A gazdasági helyzetképet kistérségi, megyei, regionális és országos kitekintéssel mutatjuk be. A Hatvani kistérség az Észak-Magyarországi régió nyugati részén fekszik, területe 370 km2. A kistérség központja és legnagyobb városa Hatvan, 22.000 fő fölötti lakossal. A Hatvani kistérséget 13 település alkotja, 35.212 ha területen, lakónépessége mintegy 54.000 fő, ebből kettő város: Hatvan mellett Lőrinci a másik város kb. 6000 fős lélekszámmal. A kistérség népsűrűsége 153 fő/km2, az egri után a második legsűrűbben lakott. GDP, gazdasági növekedés Az Észak-Magyarországi Régióban az egy főre jutó GDP az országos átlag alatti: 65,9% és 2.186 eFt/fő (2006-os adatok). A régió a nemzetgazdasági GDP 8,3%-át állítja elő. A régió három megyéje közül Heves megyében a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke: 1.527 eFt/fő (Nógrád 1.104 eFt/fő; B-A-Z 1.502 eFt/fő). A növekedési ütem Heves megyében volt a legmagasabb 2006/2000 időszakban a régión belül. A külföldi tőke 27,8%-a érkezett Heves megyébe régiós összevetésben, ami éppen fele a Borsod-Abaúj-Zemplén, és éppen kétszerese a Nógrád megyei értéknek. A bruttó átlagkereset Heves megyében volt a legmagasabb a régión belül 2006-ban, 152.842 Ft/fő/hó, az országos átlag 89,2%-a. Gazdasági társaságok A megyében körülbelül egyenlően oszlanak meg a jogi személyiséggel rendelkező (37%), és nem jogi személyiségű társaságok (39%). A megye gazdasági hatékonysága a gazdasági vállalkozások szempontjából és országos összevetésben is jónak ítélhető. A társas vállalkozások által előállított hozzáadott érték az országos átlagot meghaladóan, 2005. évhez képest 20%-kal növekedett 2006-ban. A saját tőkére vetített hozzáadott érték az országos átlag kétszerese. A társaságok hatékonyságát jelzi, hogy az országos hozzáadott érték mutatóból való súlyuk az árbevételnél jóval nagyobb, 2,8%. A megyében jegyzett tőke 48 százalékát külföldiek jegyzik. Heves megyében a társaságok nettó árbevételének 60%-a a gépipari és kereskedelmi ágazatokban keletkezett. Az export 80%-át a gépipar adta. A megye hét kistérsége közül az autópálya menti és közeli egri, hatvani és gyöngyösi dinamikusan fejlődő térségek. A három kistérség gazdasági súlya meghatározó. A megye népességének 65%-a koncentrálódik a három kistérségben, viszont a kistérségek települései rendelkeznek a saját tőke 90%-ával, és itt képződik az árbevétel 90 százaléka, sőt a hozzáadott érték előállításából 94%-kal részesedik. A területi egyenlőtlenség kialakulásának kézenfekvő a gazdasági magyarázata, mivel a tőkeerős, nagy létszámot foglalkoztató cégek kizárólag ezen három kistérség településeit választják, elsősorban a kedvező közúti és vasúti megközelíthetőség miatt. A megyében a legfejlettebb kistérségnek az egri tekinthető, azonban az elmúlt évek során a hatvani kistérség fejlődött a leggyorsabban. A fajlagos export érték, és a saját tőke mutatókat tekintve a hatvani kistérség adja a legmagasabb értékeket. Az átlagbérek viszont a gyöngyösi kistérségben a legmagasabbak. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


47


A KSH adatai alapján 3731 db vállalkozást regisztráltak a kistérségben 2004. évben. A vállalkozások nagyobb hányada egyéni vállalkozás (2617 db), a társas vállalkozások száma 1114 db volt. 2004. évben a 2999 db működő vállalkozásból összesen 772 db a „kereskedelem, javítás” ágazatban működött, a legkevesebb, 134 db vállalkozás pedig a „mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat” ágazatban. Az 1999. évhez képest a legnagyobb növekedés (33,8%) az „ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás” területén tapasztalható. Ezek az arányok megmaradtak 2007. évig is. A térségben a munkanélküliek aránya a munkaképes korú állandó népességből 4,9% (Heves megye 7,1%) volt. Ezen belül a tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévők aránya az állandó népességhez viszonyítva 1,9 %, ami a hét statisztikai kistérségből a legalacsonyabb. Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem 510.223,- Ft (Heves megye: 493.355,- Ft), 1000 lakosra 416 fő személyi jövedelemadó fizető jut.

2.9.2. Ágazati jellemzők Ipar A XIX. sz. harmadik negyede óta a térség egyik legnagyobb foglalkoztatója a vasút. Naponta átlagosan 160 személyszállító szerelvény, illetve 45 db tehervonat fordul meg a hatvani pályaudvaron. Az egykori hatvani Aranyfácán Konzervgyár 1934-ben kezdte meg működését. Hatvan város egyik legjelentősebb gazdasági egysége volt, nagyszámú munkahelyet és egyben megélhetést biztosított több mint ezer fő dolgozónak és a környék mezőgazdasági őstermelői számára. 2001-ben a Józsa Center Kft. vásárolta meg a Konzervgyárat, jelenleg 180 főt foglalkoztat. A Gazdasági Minisztérium az itt előállított paradicsompürét hungarikummá nyilvánította. Másik híres gyár volt az 1889-ben alapított hatvani Cukorgyár, amely a hazai cukortermelés közel 15%-át dolgozta fel. A Béghin-Say csoport 2003. január 1-vel eladta a magyar cukorgyárait, amelyet a német Nordzucker AG. vásárolt meg, és Mátra Cukor Zrt. néven üzemeltetett. Hatvanban a cukorfeldolgozás 2004-ben megszűnt. Jelenleg a vállalat egyetlen hazai gyárában: Szerencsen gyártott cukor csomagolási feladatait látják el a gyárterületen. Jelentős változás a gazdasági életben, hogy kialakítottak egy 47,5 hektáros közművesített ipari parkot Újhatvan területén 1998-ban. A terület előkészítést, az infrastruktúra kiépítését az önkormányzat finanszírozta. Az Ipari Park közvetlen elérési lehetőséggel rendelkezik az M3-as autópályával. Az ipari park területén működik a város és környék legnagyobb foglalkoztatója, a világ minden tájára szállító, minőségi termékeket előállító Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. mintegy 3000 fő dolgozói létszámmal (amely várhatóan 4000 főre bővül rövidtávon). Itt található az LKH Leoni Kábelgyár Hungária Kft., amely jóval 100 fő fölött foglalkoztat, akárcsak a Dai Dong Hungária Elektronikai Rt. (kb. 300 fő), a Saia Burgess Ózd Kft., mely szintén bővítette a foglalkoztatotti létszámát. Az ipari parkban kapott helyet továbbá a Juhász Print Nyomda, a Becker-Pannónia Kft., az Autó SÓS Kft., a Suzuki márkakereskedés egyik telephelye, a Képe Tibor Kft., a faipari tevékenységet folytató Jancsó és Jancsó Kft., a Snell Autó, és még számos gazdasági szervezet. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


48


Jelenleg is nagy területű, beépítetlen zöldmezős beruházásra van még szabad terület, ahová elsősorban nagy és közepes nagyságú, terület- és épületigényes, környezetbarát ipari tevékenységet folytató vállalkozásokat várnak. Ideális lenne egy regionális raktárbázis kialakítására, amely magas gépesítettségi szinten, a korszerű technológiához kapcsolódó csomagolástechnikai és hűtőházi kapacitást is figyelembe véve a környező, kiváló adottságú mezőgazdasági területek termelőire is számíthatna. Foglalkoztatási szempontból említést érdemel a Hatvani Volán Zrt., amely mintegy 200 fő alkalmazottat foglalkoztat, az Albert Schweitzer Kórház, a Magyar Posta, a Heves Megyei Vízmű Rt., a Jászberényi Aprítógépgyár Hatvani Fióktelepe. Hatvan regionális hatást a településen lévő cégeken keresztül tud kifejteni. Ha egy város neve naponta megjelenik egy cég nemzetközi levelezésében, annak hírverés értéke igen magas. A Hatvan nagyságrendű városok kompetenciája egy-egy nemzetközi cég saját településén tartásában igen csekély. A kompetencia-hiányt kell a cégek helyben tartásának város által is kezelhető szintjével pótolni: – személyes kapcsolatok erősítése, – cégek segítése települési szintű ügyekben, – a cégek vezetőrétegét sok szállal kötni a településhez, – iparűzési adójukért cserébe környezetük folyamatos fejlesztése. Mezőgazdaság A hatvani kistérségben szántó-, szőlő- és gyümölcstermő területek találhatók. A szántó művelési ágban a hatvani kistérség aranykorona értéke kiemelkedően a legjobb a megyében. Kiemelkedően jó az átlagos aranykorona érték a gyümölcs művelési ágban, a szőlő művelési ágban pedig kedvező a besorolás. A szőlő-, zöldség- és gyümölcstermesztésnek nagy hagyományai vannak a kistérségben: - Mátraaljai borvidékhez tartozó kistérségi települések: Hatvan, Ecséd, Apc és Rózsaszentmárton; - kertészeti vonatkozásban a csányi dinnye, a horti- és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum-szintű, helyi márkás termékek. Hatvan város mezőgazdasági adottságait a helyi kistermelőkön kívül egy szövetkezet, valamint több magángazdaság igyekszik hasznosítani. A gabonanövények mellett cukorrépát, borsót, paradicsomot, valamint kisebb területeken gyógynövényeket, zöldséget termesztenek. A magángazdaságokban két helyen folyik csak sertésnagyüzemi állattenyésztés. A témába vág, hogy Hatvan város képviselőtestülete évek óta foglalkozik egy nagybani piac kialakításának gondolatával. Ez egyrészt a kedvező földrajzi fekvésből, másrészt a régió nagyszámú mezőgazdasági termelőjének, magángazdálkodójának, kistermelőjének igényéből is fakad. Szintén igény lenne egy logisztikai központ kiépülésére is, hűtőházi kapacitás megteremtésével együtt. Infrastruktúra A kistérségben jelentős közúthálózati fejlesztéseket tartanak szükségesnek az elérhetőség javítása érdekében, másrészt a települések belterületét terhelő közlekedési hatások jelentős csökkentésére. Elkészült a 32-es és az M3-as autópálya összekötése, amely keletről biztosítja HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


49


Hatvan tehermentesítését. A belterületi úthálózat kiépítettsége rossz, és a településeket egymással összekötő utak minősége sem megfelelő. Szükséges a már meglévő járdák felújítása, illetve újak építése. A buszjáratok minden települést érintenek. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatti értéken van, ezen a téren jelentős változás – fejlődés – várható. Hatvanban jobb a helyzet, mivel a közeljövőben teljessé válik a csatornázottság. A kistérségben kedvezőtlenebb, ellentmondásosabb a kép. A víz- és a vezetékes gázellátás megfelelő. A vonalas infrastruktúra-fejlesztések közül a legfontosabb a vízhálózat, a csapadékvíz-elvezetés, a szennyvízhálózat-fejlesztés és a közlekedési hálózat korszerűsítése. Említésre méltó a mintegy 11 milliárd Ft-ba kerülő hatvani szennyvízhálózat bővítésének és a városi szennyvíztisztító-telep korszerűsítésének beruházása. A kistérség jelentős beruházásai között szerepel a 330 millió Ft-os összköltségű Grassalkovich kastély „Kastély és korzó” elnevezésű projektjének megvalósítása. 2.9.3. Városi gazdaság Vállalkozások helyzete (1-2. sz. táblázat és ábra)* A vállalkozások 2006. évi nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása tekintetében megállapítható, hogy Hatvan valamelyest őrzi agrárjellegének örökségét (a táblázatokban összehasonlított, hasonló nagyságú városokhoz viszonyítva), ami közvetve tükrözi kedvező gazdaság-, és közlekedésföldrajzi adottságának kihasználatlanságát. (* A táblázatok és az ábrák a mellékletben találhatók) Az összevetés és az adottságok alapján kitűnik, hogy aránylag alacsony a fuvarozók száma, ami ugyancsak a pozicionális előnyök nem kellő érvényesítésére hívja fel a figyelmet. Ez ugyanakkor a potenciális fejlesztési lehetőségekre mutat rá. A vállalkozások összes számán belüli megoszlásokból mindamellett megmutatkozik, hogy viszonylagosan magas a kereskedelemmel, javítással foglalkozó vállalkozások részaránya a másik négy hasonló méretű városhoz képest. Ezt a képet azonban árnyalja az 1000 főre vetített vállalkozássűrűségi érték, amiből megállapítható, hogy az adottságokhoz képest kevés vállalkozás tevékenykedik a városban. Lényeges kiemelni a gazdasági szolgáltatások alacsony részarányát, ennek javításához jól illeszkedik a felsőoktatási intézményt létrehozó és gazdasági övezetet bővítő törekvés. A városban a megyei és a kistérségi adatok összehasonlításában elsősorban a kereskedelmi tevékenység dominál. Munkanélküliség, foglalkoztatottság (4-9, 16-18, 22-23. sz. táblázatok, 5-7, 10-14. sz. ábrák) A regisztrált álláskeresők korcsoport, és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól mutatja, hogy az egyik legfőbb problémája a városnak (és a kistérségnek is) a fiatalkorúak, és az alulképzettek magas munkanélküliségi aránya. Ez szintén alátámasztja a kvalifikált munkaerőt kibocsátó középiskolák bővítésének, a felsőoktatási intézmény létrehozásának igényét. Az oktatási rendszer bővülése jótékony hatással lehet a kistérségre is, ugyanis a középiskolai tanulók körében nagyon magas a befelé ingázók aránya, ami a potenciális hallgatók szélesebb körét mutatja. A foglalkoztatási mutatók B-A-Z megyéről adják a legkedvezőtlenebb képet. A munkanélküliségi ráta ezen belül Heves megyében a legalacsonyabb: 9,1% volt 2006-ban. Az érték 1,9% ponttal HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


50


marad el a régió, és 1,6% ponttal múlja felül az országos átlagértékeket. Az aktivitási arány (50,3%) és a foglalkoztatási arány (45,7%) tekintetében hasonló – a régiósnál jobb, az országosnál rosszabb – képet mutatnak az adatok. A munkanélküliségi ráta értéke Hatvan városában 4,31% (2007. év vége), ami 68%-a az országos átlagnak. Ez pozitív jelenség, hiszen a ráta például Gyöngyösön magasabb, a megyénél még nagyobb. Árnyalja a képet, hogy a foglalkoztatási ráta – a többi város összehasonlításában – alacsony, az inaktívak száma pedig magas. Feltehetően sokan nem jelentkeznek be a nyilvántartásba, illetőleg élnek a fekete- és szürkegazdaságban szerezhető munkalehetőségekkel. A munkanélküliek számának hektikus változását jól lehet követni a kistérségi adatok egymást követő éveinek összehasonlításában. Az utóbbi hat év összevetésében jól látszik a hullámzó foglalkoztatás, mivel az éves átlagok magasabb munkanélküliségi rátát mutatnak, mint egy-egy pillanatfelvételszerű adatközlés. Következésképpen, kiemelt várospolitikai feladat a tartós, kvalifikációra épülő munkahelyteremtés, a foglalkoztatottság növelése. Regisztrált munkakeresőkre vonatkozóan, a 15-74 éves korosztályban – 2006-os ÁFSZ adatok szerint – az aktivitási ráta mindössze 48%, ami nem sokkal tér el a B-A-Z megyei átlagtól (47%). Összehasonlításként a budapesti adat: 57,4%. Megjegyzendő, hogy a korcsoportok szerinti munkanélküliek eloszlása kedvezőbb – kiegyenlítettebb – képet mutat az összehasonlított hasonló léptékű városokhoz képest. A kistérség foglalkoztatási tendenciái 2002-2005 között kedvezőtlen tendenciákat mutatnak, az aktivitási és foglalkoztatási ráta csökkent, a munkanélküliségi ráta nőtt. Ezek az arányok 2006ban kis mértékben javultak. Turizmus (10-15. sz. táblázatok, 8-11. sz. ábrák) Kihasználatlan gazdasági ágazat a városban. Nagyon alacsony a férőhely kapacitás, és ezzel párhuzamosan a forgalom, azaz a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma is. A szálláshely struktúra tekintetében kiugróan magas a magán fizető vendéglátó egységek aránya, és talán indokolatlanul alacsony a kereskedelmi férőhelyek száma, valamint több vendéglátási és szállástípus hiányzik a kínálatból. Ez mindenképpen alacsony szintű, de az adottságok alapján jól fejleszthető idegenforgalmi kultúrát reprezentál. Ingázás (15-16, 19-20. sz. táblázatok, 15-16. sz. ábrák) A 2001-es összehasonlító adatok azt mutatják, hogy Hatvan népesség többletet, a kistérség más települései (kivéve Apc!) népesség veszteséget könyvelhetnek el a napi ingázás során. A kistérségi adatok azonban összességében azt mutatják, hogy Hatvan nem jelent olyan vonzerőt, mint például Gyöngyös, hiszen a szomszédos települések ingázóinak többsége más kistérségbe ingázik. A kistérség lakónépesség vesztesége mintegy 6000 fő nappal (!). Minden bizonnyal Gyöngyös, Eger és Budapest jelentős elszívó hatást gyakorol. A 2004-es KSH adatok szerint a helyben dolgozók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak számához viszonyítva 96,2%. Ez az arány azonban jelentős számú (a foglalkoztatottak 1/3-a) más településre eljáró és közel ugyanennyi bejáró által alakul ki. Az eljárás távolsága eltérést mutat a bejárók lakóhelytávolságához képest. Míg a Hatvanban lakó ingázók többsége (több mint 2/3-a) megyén túli távolságban (távoli kistérségekben) dolgozik, addig a bejárók zömében kistérségen belülről, vagy szomszédos kistérségekből érkeznek. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


51


Megjegyzendő, hogy a jelentős ingázásból eredő életmódbeli, szabadidőbeli problémák kihatnak a város közösségi életére. Lakossági jövedelmek (21. sz. táblázat) Ha a lakosság jövedelmi helyzetének becslésére használt közvetett indikátornak tekintjük a személy-, illetve tehergépkocsik számát, valamint a lakásépítéseket, akkor a 2006. évi adatokban ellentmondás húzódik az értékek között. Az öt város összehasonlításából kiderül, hogy a lakónépesség számához viszonyított járművek száma alapján Hatvan a „legszegényebb” település. Feltűnő ugyanakkor, hogy a lakásépítésekre vonatkozó arányszám meglehetősen magas, ami ellenkező minősítést jelentene, de ez még nem ad okot komolyabb gazdagodásra következtetni. Ezt sem a tapasztalat, sem például a vándorlási egyenleg nem támasztja alá, nem indokolja a magas értéket. Megjegyzendő, hogy a Hatvanban megépült lakások száma nem tekinthető nagynak az évek trendjét vizsgálva. A 2006-os év kiugróan magas lakásépítési eredményeket hozott, 140 lakást adtak át, szemben a korábbi évek 25-60 körüli lakásszámához képest. További adalék, hogy a lakások minősége általánosságban gyengébb minőségű más városok összevetésében. Ingatlanpiaci helyzetkép Az ingatlanpiaci helyzetképet szakértőkkel készült interjúk, hirdetések, helyszínbejárás alapján készítettük. A várost két nagy városrészre bontottuk – Óhatvan, Újhatvan – és azokon belül külön vizsgáltuk a telek- és építményárakat, az építmények kategóriájában pedig a családi házak, a téglaépítésű és a blokkos épületek adatait. Mélyebb városrészenkénti és részletesebb vizsgálat elvégzése nem volt indokolt az értékelhető adatok alacsony száma, illetőleg viszonylagos homogenitása miatt. Telekpiac. A vizsgált időszak alatt nem volt olyan jelentős számú önállóan megjelenő lakásépítési célú telekeladás a hirdetéseken, közvetítőkön keresztül, amelyek alapján határozott értéket tudnánk megnyugtató módon megállapítani kizárólag a telkekre. A telekeladások egyértelműen a személyes lakásépítésekhez kapcsolódtak, tehát a spekulatív telekpiac nem érzékelhető Hatvanban. A telekárak a gazdasági célú (ipari) területek esetében alakultak figyelemre méltóan. A gazdasági célú, nagyobb területű telkek piaci áralakulása szélsőségesnek mondható. Az iparikereskedelmi hasznosításra kínált külterületi, az M3 autópálya melletti területeken több ezer forint a négyzetméterre vetített meghirdetett ár (4.000–9.000,- Ft/nm), ugyanakkor a beljebb fekvő gazdasági célú területek esetében az elvárt ár jóval 1.000,- Ft/nm alatt alakult. A kínálat nagynak, az árak magasnak mondhatók, amiből a vállalkozások pozitív gazdasági várakozásaira következtetünk a jövőre és a város gazdasági fejlődésére vonatkozóan. Lakáspiac A lakóingatlanok piaci helyzetének vizsgálatakor megállapítható, hogy továbbra is fennáll Óhatvan és Újhatvan közötti különbség. Óhatvanban több lakástípus található (pl. lakótelep), a lakáscélú ingatlanok piaci ára szélesebb sávban mozog, és körülbelül 15 százalékkal magasabb az újhatvaniaknál (162.000,- Ft/nm, illetőleg 140.000,- Ft/nm 2007-ben). Óhatvanban a lakótelepi lakások átlagára (162.000,- Ft/nm) is magasabb az újhatvani családi házas átlagnál. Megfigyelhető, hogy a kereslet inkább Óhatvan felé irányul. Mindkét városrészben a hagyományos, a téglaépítésű épületek a magasabb értékűek. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


52


Hatvanban egyelőre lassú a terjeszkedés az ingatlanfejlesztések területén mind lakó-, mind gazdasági funkcióban, bár vannak üres és eladásra kínált ingatlanok. Felmerül a jövőalakítással kapcsolatos – városfejlesztési – kérdés: van-e reális esély arra, hogy nagyobb létszámban betelepüljenek új lakók, illetőleg további vállalkozások? A térszerkezeti, gazdaságföldrajzi adottságokat tekintve potenciálisan van esély, hiszen például a Bosch gyárhoz is sokan más településekről ingáznak, tehát reális cél lehet ezen munkavállalók, illetve a beszállítók egy részének letelepítése, amely egyúttal további üzleti, gazdasági vállalkozásokat is vonzana, növelve a helyi vásárlóerő nagyságát. 2.9.4. Az Önkormányzat gazdasági helyzete -

A város – más hasonló városokhoz képest válságos helyzeteket átélve – jól vészelte át a kilencvenes évek nagy gazdaságszerkezeti átalakulását, köszönhetően a Robert Bosch Elektronikai Gyártó Kft. megjelenésének, amely a korábbi nagy munkaadó vállalatok helyébe lépett, azok leépülését követően. A Bosch Cég rendkívül fontos, stratégiai erőssége a városnak.

-

Az önkormányzat az utóbbi fél évtizedben gazdasági fordulatot hajtott végre, amelynek eredményeként 2004 óta nincs működési hiány, várhatóan a 2008-as év is ilyen lesz. 2003-ban a kiadások még 98 %-a működési, és csak 2 %-a fejlesztési kiadás volt, 2008ban ez várhatóan 80-20 %-os arányra változik. A 20 százalékos fejlesztési arány magasnak számít hasonló városok összehasonlításában. Átszervezték az oktatási, a nevelési és a kulturális intézményeket, megtörtént a kórház átadása, a polgármesteri hivatal kiadásait csökkentették. Mindennek hatására a város költségvetése, gazdálkodása kiegyensúlyozottnak mondható. A kiegyensúlyozottság fennmaradását erősítik a belső tényezők, mivel a bevételek alakulásában egyre nagyobb hányadot képviselnek a helyi adóbevételek. Ezzel szemben hátrányos körülmény, hogy az önkormányzati gazdálkodásra ható külső tényezők nem kedvezőek. (ld. alább a 4. bekezdés)

-

A legfőbb bevételi forrás a helyi adók, azon belül is a dinamikusan növekvő iparűzési adó (1,9%), amely 2007-ben 1,4 mrd forint fölé emelkedett, és 2008-ban pedig várhatóan tovább növekszik. Az emelkedés nemcsak jelentős, de évek óta folyamatos. A város az utóbbi években „adóvisszafizető” a költségvetés felé, mivel nagy az adóerőképessége (a beszedett iparűzési adó népességre vetített értéke magasabb, mint az országos átlag).

-

Fő fejlesztési kiadások, tervek: csatorna program befejezése (2010-re 100 %-os lesz az ellátottság), uszodafejlesztés (300 mFt), csapadékvíz fenntartás, iskola fejlesztés, piac környezete, kb. 50-70 mFt van önerőre a pályázatokhoz, 80-100 mFt-ot költenek a közterületek fejlesztésére. Saját tulajdonú ingatlanvagyonban csak töredékek vannak, ami kedvezőtlen a város gazdasági kezdeményezőképességét tekintve. A város nem vett részt a külterület kárpótlási ügyeiben, ezért nincs külterülete sem, így nem tud saját érdekben parcellázni, belterületbe vonni.

-



53


Cél: fokozatosan, apránként saját ingatlanvagyon portfoliót létrehozni vásárlás, városfejlesztő vagy projekttársaság révén, amire lehetőség nyílik a 32-es keleti elkerülő útnál, illetőleg az autópálya mentén. Az ingatlanvagyon gazdasági hátteret ad, fedezetet nyújt projektek megvalósításához, hitelek felvételéhez, illetőleg önmagában is hasznosítható és bevételteremtő lehet. -

A városi költségvetésre ható külső tényezők sem rövid, sem középtávon nem kedvezőek. A szilárd helyi költségvetési politikát próbára teszik az állami források kiegyensúlyozatlanságának fennmaradása, a támogatások értékének relatív és normatív csökkenése, továbbá ezzel ellentételezés nélkül, a feladatok növekedése, az önkormányzati gazdálkodás önállóságának szűkítése. Hátrányos, hogy városi adókedvezmény felkínálásával nem lehet élni 2003. év óta, ami jelentősen beszűkíti az önkormányzat gazdasági mozgásterét a gazdasági vállalkozások betelepülése vonatkozásában, illetve különféle befektetések vonzása, ezáltal bevételi források, foglalkoztatás generálása céljából.

Meg kell említeni, hogy a város évek óta követett szilárd költségvetés politikája lehetővé tenne nagyobb hitelfelvételt is, amennyiben gazdasági szempontból megtérüléssel kecsegtető befektetésekre nyílik lehetőség önállóan, vagy magántőkével együtt. Közgazdasági megközelítésben, magára a működési kiadások fedezésére azonban ésszerűtlen hitelt felvenni. -

Gazdaságszervező funkció: városfejlesztő vagy projekttársaság(ok) létrehozása (vegyes tulajdon önkormányzati, magántőke és pénzintézeti részvétellel), amelynek célja egyegy városi övezet, ingatlantömb gazdasági vagy lakhatósági célú helyzetbe hozása, és ennek menedzselése, ami bevételt is eredményezhet; virilisták, lokálpatrióták együttműködésének szervezése, a közterületek és a gazdasági környezet kedvezőbbé alakítása, a befektetők vonzása, városmarketing, koordináció, lobby-tevékenység céljából.

Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat – a kedvező tendenciájú belső átalakítások ellenére – ellentmondásos helyzettel néz szembe a jövő alakulása szempontjából. Az önkormányzati gazdasági mozgástér évről évre szűkül, annak ellenére, hogy adottságait illetően nagy potenciális lehetőségekkel rendelkezik.

2.10. INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA 2.10.1. Oktatási intézmények Hatvan oktatási struktúrája 2007/2008-as tanévben a következőképpen épült fel. Megyei fenntartású intézmények: - Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (DISZI) - Lesznai Anna Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény - Kotsis Albert Zeneiskola - Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola (2008/09-es tanévtől közös fenntartásúvá válik) Közös fenntartású intézmény (társulási megállapodás alapján): - Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola



54


Városi fenntartású intézmények: - Óhatvani Óvoda és Általános Iskola (Székhely: Kossuth Lajos Általános Iskola) - Újhatvani Óvoda és Általános Iskola (székhely: Baross Gábor Általános Iskola) Alapítványi fenntartású intézmények: - Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény - Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola - Oktat-60 - „A Vasút a gyerekekért” Alapítvány óvodája (Az óvoda a 2008/2009-es évtől előreláthatólag bezár) Integrált intézmények adatai: Intézmény neve Óhatvani Óvoda és Általános Iskola Újhatvani Óvoda és Általános Iskola 2007. őszi adatok

Óvoda (db)

Általános iskola (db) Óvodások száma

Tanulók száma

4

3

379

1184

3

2

199

688

Az Óhatvani Óvoda és Általános Iskola tagintézményei: – Kossuth Lajos tagiskola (székhely – Kossuth tér 1.) – 5. számú tagiskola (Szabadság út 13.) – Kodály Zoltán tagiskola (Géza Fejedelem utca 2.) – Balassi Bálint tagóvoda (Balassi Bálint utca 44.) – Gódor Kálmán utcai tagóvoda (Gódor Kálmán utca 13.) – Hajós Alfréd utcai tagóvoda (Pázsit utca 43.) – Vörösmarty téri tagóvoda (Vörösmarty tér 1.) Az Újhatvani Óvoda és Általános Iskola tagintézményei: – I. István tagiskola (székhely – Bajcsy-Zsilinszky út 8.) – Baross Gábor tagiskola (Rákóczi út 4.) – Jókai utcai tagóvoda (Jókai utca 9.) – Mészáros Lázár úti tagóvoda (Mészáros Lázár út 49–51.) – Bajcsy-Zsilinszky út 13. szám alatti óvodai feladat ellátási hely További intézmények adatai: Intézmény neve Széchényi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola DISZI Grassalkovich Alapítványi Szakiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gróf Batthyány Lajos Alapítványi Szakközépiskola és Szakiskola „A Vasút a gyerekekért” Alapítvány óvodája

Tanulók/óvodások száma 515 589 1227 269 51 93 2007. őszi adatok



55


A meglévő oktatási intézményhálózat a város nagytávú lakos-számának mennyiségi ellátására alkalmas. Területi hiányok mutatkoznak az óvodai ellátásnál Újhatvanban, ennek megoldása kidolgozást igényel. Mind az újhatvani óvodák kihasználtsága, mind az épületek állaga indokolja az újhatvani óvoda-fejlesztésnek a stratégiai feladatok közé való beemelését. Az oktatásnál elsősorban a minőségi fejlesztésekre, a kommunikációs technikák elsajátítására kell a hangsúlyokat helyezni. A piac-képes tudást, a kellően rugalmas alkalmazkodóképesség megszerzését kell előtérbe állítani. A 2006/2007-es tanév adatai alapján az általános iskolák önálló körzetekkel rendelkeztek, míg az óvodáknál csupán a belvárosi óvoda, illetve kertvárosi óvoda bontás történt meg, az egyes óvodák körzetesítése nem. Előbbi az óhatvani, utóbbi az újhatvani városrész egészét foglalja magában, de ezen belül további óvodai bontásokat nem tesz. Célszerű az óvodákhoz önálló körzetek hozzárendelése. A szakképzési törvényben vázolt térségi integrált szakképzési központ (TISZK) részét alkotó szakképző intézményeket illeti meg a jövőben fejlesztési támogatás. Hatvan szakképzést nyújtó intézményeinek TISZK-ekhez való csatlakoztatása a város érdekeit szolgálja. Az elemzések azt mutatják, hogy a szakképzett munkaerő hiánya tekinthető a gazdasági bővülés egyik gátjának. Hatvan esete megerősíti, hogy a település gazdasági vállalkozásai (elsősorban a Bosch) felvevő piacot jelentenek a szakképzett munkaerőnek. A jelenleg megyei fenntartásban lévő Diszi Miskolci Műszaki Egyetemmel meglévő akkreditációs képzése alapot teremthetne e képzés későbbi felsőoktatássá való továbbviteléhez. A város aktív részvétele ebben a folyamatban stratégiai szempontból fontos lenne. A meglévő intézmény köré felépített felsőoktatás költségigénye is töredéke egy alapok nélkül elkezdett „zöldmezős” iskolateremtésnek. A felsőoktatási intézmény-alapítás pénzügyi hátterének mérlegelése két fontos szempontot kell, hogy értékeljen – lesz-e elég oktató, lesz-e elég diák. A Felsőoktatásról szóló 2007. évi CIV. törvény módosítása szerint egy oktató a felsőoktatási intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése (akkreditációs eljárás) értelmében már csak egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Ez a jogszabályi hely beszűkítette az oktatói kar megteremtésének lehetőségeit. A Kar létesítésének és működésének akkreditációs követelménye, hogy: - az alap és mesterszakokra számítva egy szakra felvett hallgatók átlagos létszáma legalább nyolcvan fő. - a kar állományába kerülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma legalább negyven fő. A Robert Bosch cég munkaerő felvevő jelenléte a hallgatói létszám biztosíthatóságát reálissá teszi. A tervezetten 4000 fős foglalkoztatotti létszám a felsőoktatásban végzettek hosszú távú elhelyezkedésére garanciát jelent. Az oktatói létszám megteremthetősége pénzügyi kérdés. Stratégiai feladatnak tekintve megoldhatónak tekinthető. Az intézmény épület-igénye Hatvan meglévő intézmény-bázisához köthető. Kellő bejáratás után szabad csak nagyszabású fejlesztésekbe (ingatlan-vásárlás, beruházások) belefogni.



56


2.10.2. Szociális, gyermekjóléti és egészségügyi intézmények Hatvan Városi Albert Schweitzer Kórház – Rendelőintézet Az alábbi munkarész adatait Hatvan város és térségének komplex egészségügyi ellátási feladatainak megvalósítására címmel készült előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján tüntettük föl. A Hatvani Kórház, melyet 1967-ben 452 ággyal hoztak létre, Hatvan Város Önkormányzatának tulajdonát képezi. Jelenleg Hatvani Kórház és Egészségügyi Szolgáltató Kft. néven – ISO 9002 szabvány szerinti minőségügyi rendszer alapján – működik, melyet a HospInvest Zrt. üzemeltet. Ellátási területe Heves megye mellett Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye Hatvan vonzáskörzetében elhelyezkedő területére is kiterjed. A Hatvani Kórház ágyszámát tekintve a régióban a 9., a megyében a 3. helyen áll. A Kórházi részleg és a szakrendelő együttesen 77 orvost és 343 szakdolgozót, azaz mindösszesen 420 főt foglalkoztat. Összehasonlító táblázat (2006-os adatok) Hatvani Kórház adatai Osztály Ágyszám belgyógyászat 99 sebészet 41 traumatológia 60 szülészet– 30 nőgyógyászat gyermek30 gyógyászat szemészet 20 bőrgyógyászat 15 ideggyógyászat 30 intenzív 8 krónikus 30 belgyógyászat mozgásszervi 12 rehabilitáció összesen 375

Legközelebbi ellátó helyek adatai Gyöngyös Jászberény 76 93 60 40 30 60 35

Pásztó mátrix ellátás mátrix ellátás mátrix ellátás

Kistarcsa 200 75 64

30

27

mátrix ellátás

20

20 30 8 60

10 40

50

34 25 65 8 -

-

n.a.

20

n.a.

518

n.a.

175

n.a.

A leggyakrabban előforduló homogén betegségcsoportok mind a belgyógyászati, mind a sebészeti, mind az ideggyógyászati, mind a krónikus belgyógyászati, mind a mozgásszervi rehabilitációs osztályoknál kötődnek a cerebrovascularis, azaz az agy ereinek betegségeihez. A cerebrovascularis három fő klinikai formája a koszorúér-betegség, a stroke és az alsó végtagi keringészavarok. A megelőzéshez prevenciós stratégia szükséges (dohányzás ellenes intézkedések, sótartalom csökkentés, koleszterin-fogyasztás vissza-szorítása). A Kórház 2007-ben pályázatot nyújtott be komplex térségi egészségügyi ellátás kialakítására. A pályázatnak magával a gyógyászati központtal foglalkozó munkarésze a jelenlegi struktúrának nyolc elemre bontásával egy új rendszer felállítását tervezte. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


57


Az újszerű felosztási javaslat jól tükrözi a jelenlegi állapot statikus voltát, és egy korszerű gyógyászati központtal szembeni létező igényeket. A javasolt részlegek a következők lennének: – multidisciplináris járóbeteg szakellátási, diagnosztikai centrum, – mozgásszervi betegségek centrum, – multidisciplinaris invazív mátrix, – kúraszerű ellátási egység, – non-invazív mátrix, – sürgősségi betegellátás, – közösségi egészségfejlesztési központ, – spirituális/alternatív medicina központ. Egészségügyi alapellátás Hatvan alapfokú egészségügyi ellátása 9 db felnőtt háziorvosi szolgálati körzetre, 4 db gyermekorvosi körzetre, 6 db fogorvosi körzetre és 7 db védőnői körzetre van szétbontva. Tekintettel arra, hogy a körzetek rendelési helye nincsen körzetenként elkülönítve, így egyenletes térbeli eloszlásról e tekintetben nem beszélhetünk. A körzetek számát tekintve az egészségügyi alapellátás az elvárt ellátási szintnek megfelel. A lakosság számának növekedésével azonban elsősorban a felnőtt háziorvosi és a fogorvosi alapellátás létszámának a megnövelése kívánatos. Szociális ellátás Hatvan Város komplex ellátó intézménye a Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény. A 82 fővel üzemelő intézmény alap feladatai közé tartoznak: – a szociális feladatok: - házi segítségnyújtás* - családsegítés* (ezen belül háztartási adósságkezelés és tanácsadás), - étkeztetés, - nappali szociális ellátás (idősek klubja és értelmi fogyatékkal élők napközi otthona***) - támogató szolgáltatás*** - közösségi pszichiátriai ellátás - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás* (Lőrinci központú) – a gyermekjóléti feladatok: - bölcsődei ellátás - gyermekjóléti szolgáltatás** (ezen belül: módszertani feladatok) – az egészségügy feladatok: - védőnői szolgáltatás, - anya-gyermek és csecsemővédelem (ifjúság-egészségügyi ellátás, anyatejjel való ellátás) * kistérségi ellátás ** kistérségi ellátás szervezés alatt *** szükség lenne kistérségi ellátásra Ellentmondás tapasztalható a rászorulók és az időskorú-ellátásban résztvevők száma között. Az otthon-közeli ellátás tekinthető a legkedvezőbb formának, hiszen saját környezetükben HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


58


kaphatnak segítséget az idős korúak. A szolgáltatás támogatott, ám fizetős formája azonban – az idősek részéről – nagy ellenállásba ütközik, ami az ellátásból kimaradók számát növeli. Megfigyelhető ugyanakkor a magát ellátni nem tudók idősotthonba kerülésénél az anyagiak szerepének háttérbe kerülése. Ennek is betudható, hogy a területi ellátás veszteséges, míg az idősotthon gazdaságos. Tovább árnyalja a képet a 2008-ban életbelépett rendelet (36/2007. SZMM), amely a gondozási szükséglet, valamint az egészségügyi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatáról rendelkezik. Eszerint a 4 óra házi gondozási igény feletti időskorúak kerülhetnek csak idősotthonba. Ezen kívül a házi gondozás is csak Szakértői Bizottsági döntés nyomán érhető el. A Szakértői Bizottság tagjai közül egyet az önkormányzat, egyet a Szivárvány és egyet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet delegál. Törekedni kell a gondozási szükséglet elbírálását végző szakértői bizottság munkájának minél zökkenőmentesebb kialakítására, valamint az otthon-közeli ellátás igénybevételének népszerűsítésére. Az elöregedési ráta növekedésével párhuzamosan az időskorú népesség mennyiségi és minőségi ellátásának megnövekedett feladatára kell felkészülni. Az életkor kitolódása a munkaképes kort követő időszakot meghosszabbítja. Szemléletváltásra van szükség e téren. Beidegződések, információhiány nehezíti e korosztály lépéseit. A hagyományos, kert-művelő életmód folyamatosan lekötötte a benne élők idejét. Nyugdíjazás után lehetőséget teremtett évekig dédelgetett álmok megvalósítására. A lakótelepi, társasházi életmód négy fal közé szorítja lakóit, a nyugdíjaskor fizikai munka felé fordulási igényét nem tudja kellően kielégíteni. Az értelmiségi lét jobban áthidalja mindezt. A fizikai tevékenységhez szokott alkat azonban sokszor betegségbe menekül a megoldatlanságok elől. A nyugdíjazás utáni hosszú szabadidő hasznos eltöltésének megteremtett lehetőségei, jelentős energiákat, évtizedes tapasztalatokat tehet a település számára hozzáférhetővé. A napközbeni kapcsolatok megteremtése, az aktívak önkéntes munka felé irányítása sokat segíthet e helyzeten. A nyugdíjas körök létesítésének, a találkozási lehetőségek megteremtésének a támogatása stratégiai feladat. A hozzátartozók körében ugyancsak el kell kezdeni a felvilágosító munkát. Hatvan társadalmi szerkezete az azonos nagyságrendű városokkal összevetve viszonylag homogén. Szegregációs folyamatok ugyanakkor megfigyelhetők. A családsegítés során szerzett tapasztalatok alapján Hatvan területén lehatárolhatók szegregációra hajlamos részek. Így a Pázsit utca környéke, Nagytelek egy része, Nagygombos egy része, Legány Ödön utca környéke, Mártírok útjának egy része, Csányi úti szociális bérlakások, valamint a Hegyalja egyes részei. Utóbbi területen észlelhetők ugyanakkor a legnagyobb társadalmi különbségek. A szegregációs hajlam megállításának a környezet minőségi kialakítása, az érintett rétegek szociális helyzetének javítása, valamint a szabadidő tartalmas eltöltési lehetőségeinek megteremtése az eszköze. A társadalmi szegregáció területein túl, további szlömösödésre hajlamos térségek is megfigyelhetők. Így a vasút és Zagyva közötti területrész szinte egésze felértékelődést igényel, a város-rehabilitáció célterülete.



59


2.11. KÖZLEKEDÉSI ADOTTSÁGOK A középkori Magyarország úthálózata egyrészt a kereskedelem és a kézműipar, másrészt a katonaság szükségletei szerint alakult ki. Egységes koncepció a XIX. századig nem játszott nagy szerepet a fejlődésben. Széchenyi István vázolta fel az első országos úthálózatot, amelynek megvalósítása a századfordulóig folyamatban volt. Az 1890-ben, Baross Gábor minisztersége idején az útügyet törvénycikkel szabályozták. Az utakat osztályokba sorolták. Megkülönböztettek állami, törvényhatósági (vármegyei és városi), községi, vasúti hozzájáró, közdűlő és magánutakat. A Budapestről kiinduló legfőbb sugárirányú utakat állami úttá minősítették. A kiépítés a víz elvezetését, az út járhatóvá tételét, makadámburkolat létesítését és a hidak karbahelyezését jelentette. Kövezett út csak egyes városokban akadt, leginkább járdák céljára. Hatvan közlekedés földrajzi helyzete igen jónak mondható, mert nagyon jelentős országos és nemzetközi közlekedési vonalak mentén, illetve metszéspontjában fekszik úgy a közúti, mint a vasúti alágazat hálózatát tekintve. Ebben nyilvánvalóan szerepe van a Zagyván való átkelés lehetőségének, de ezzel együtt az északra fekvő hegyvidék és a délre elterülő sík terület találkozásának, vagyis a tágabb terület morfológiai adottságainak is. A város változó szerencsével használta ki ezeket az adottságokat, a legutóbbi fellendülést – természetes módon – a vasút ez ideig utolsó, viszonylag rövid „reneszánsza” biztosította a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben. Az M3 autópálya megépítése is kétségtelenül javított a város helyzetén, de ennek fejlődést indukáló szerepe akkoriban kisebb volt. Az autópálya ugyanis inkább a közlekedési terhek csökkentésében játszott kiépítése idején szerepet (ami természetesen nem lebecsülendő szempont), mint a fejlesztési igények megjelenésében. 2.11.1. Közúti közlekedés A város külső közúti kapcsolatainak színvonala nagymértékben nőtt a harmadik autópálya csomópont belépésével. Tekintettel azonban ennek nem megfelelően átgondolt, gazdasági (financiális) szempontok szerinti beáldozására (az új módon fizetőssé tett autópálya-szakasz által) a szakmai szempontok elsődlegessége helyett, ez a közúti fejlesztés nem hozhatta meg a lehetséges előnyöket. A jelenlegi hálózati adottságok mellett kizárólag a két szélső csomópont közötti ingyenes autópálya-szakasz segítene nagyobb mértékben a város belső kapacitás-viszonyain. A közúti közlekedés területén az az adottság, hogy a város egyúttal egy folyón való átkelés lehetőségét is biztosítja, jelenlegi formájában már a mindennapi városi élet akadályává kezd válni. Pontosabban: az, hogy a két városrész egy ponton (egy Zagyva hídon, illetve vasúti felüljárón) érintkezik egymással, a belső forgalom olyan koncentrációját eredményezi, amely csak új átkelési lehetőségek építésével oldható fel. Növeli az adott szakasz forgalmát az a tény is, hogy ezen az egy ponton halad át a 3. sz. főút is, így az útvonal külső és belső terhelése még fokozottabban jelentkezik. A mellékelt táblázatban látható a 2006. évi országos forgalomszámlálás alapján a város úthálózatából az állami úthálózat részét képező részének forgalmi terhelése átlagos napi forgalom (ÁNF) értékben. (A közelmúltban átadott új csomópont hatását is magában foglaló új forgalmi adatok csak 2009-ben lesznek elérhetőek.) Ezen adatokból is nyilvánvaló, hogy a HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


60


városközponton áthaladó forgalom nagyságrendje már jelenleg is meghaladja a kívánatos nagyságrendet. Amennyiben figyelembe vesszük a forgalomnövekedés várható tendenciáját (pl. 20 év múlva a jelenleginek mintegy 1,6-szoros értéke prognosztizálható), abban az esetben – ha a város úthálózatán új elemeket is magában foglaló fejlesztés nem történne – egy-két évtized múlva már akkora forgalom jelentkezne a városközpontban, amely a jelenlegi 2x2 sávos szakaszon sem levezethető.

Hatvan város országos közútjainak forgalmi terhelése a 2006. évi országos közúti forgalomszámlálás alapján Közút száma M3 autópálya

szakasz (km szelvény)

j/nap (db)

E/nap (E)

49+668 - 54+453 (21. sz. úti csomópontig)

38563

47764

54+453 - 69+338 (21. sz. úti csomóponttól)

26239

32604

52+968 - 53+404 (Kerekharasztig)

5063

5493

53+404 - 57+215 (Rákóczi út, 21. sz. útig)

9316

10068

57+215 - 57+762 (Boldogi útig)

17340

18357

57+762 - 58+417 (Balassi Bálint u.-ig)

13116

14353

58+417 - 60+251 (Csányi útig)

12152

13315

60+251 - 73+672 (városhatárig)

6167

7080

0+000 - 1+846 (M3 autópályáig)

6871

8170

1+846 - 14+373 (M3 autópályától a 3. sz. útig)

9112

11489

0+000 - 1+609 (3201 j. ök. útig /Csány felé/)

5436

6624

1+609 - 6+389 (városhatárig)

4568

5673

7+385 - 9+589 (2134 j. ök. útig)

1244

1317

9+589 - 13+196 (Bercsényi u.)

1259

1385

2134 j. ök. út

0+000 - 3+476 (Kerekharasztnál)

2097

2620

2401 j. ök. út

0+000 - 3+366 ((Balassi Bálint u.)

4263

4218

4465

4988

3. sz. főút

21. sz. főút 32. sz. főút 2111 j. ök. út

3104 j. ök. út

22+835 - 29+719 (Turai út)

3201 j. ök. út

0+000 - 8+545 (Csány felé)

626

662

31121 j. bek. út

5+048 - 14+639 (Boldogi út)

1070

1205

Természetesen vannak annak gazdasági előnyei, hogy a 3. sz. főút áthalad a városon (leginkább a kereskedelem, vendéglátás területén), de ezen forgalmi lehetőség koncentrált jellege és a város belső területein észlelhető kapacitáshiánya már inkább akadályozó tényezőként állandósul. A korunkbeli városrendezési elvek a gyalogosok számára előnyt biztosító városközpontokat részesítik előnyben, amely Hatvan esetében a jelenlegi hálózati és forgalmi adottságok mellett megvalósíthatatlan. Pedig az „élhető város” nem csak a lakosság számára teremt jobb körülményeket, hanem a mai világban egyre inkább az egyik legnagyobb gazdasági húzóágazatként jelentkező idegenforgalom részére is. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


61


A város kelet-nyugat irányú közúti átbocsátó képességét növelni kell. Ki kell építeni olyan közúti kapacitásokat (útvonalakat), amelyek oldják a jelenlegi – városrendezési és közlekedési szempontból egyaránt nem megfelelő – koncentrációt úgy, hogy a forgalom számára megfelelő alternatívát nyújtanak. Ezután lehet a város belső területein (a városközpontban) olyan lépéseket megtenni, amelyek a már említett jobb környezeti körülményeket biztosítják. A közúti közlekedés területén megoldandó még a parkolás kérdéskörének rendezése. Jelenleg inkább a lehetőségek alapján kerültek kijelölésre a parkolók, mint a szükségletek szerint. Ezért ki kell alakítani a parkolás, gépjármű-elhelyezés egységes szemléletű rendszerét. A jelenlegi országos szintű szabályrendszer erre megfelelő alapot nyújt, ezeket az előírásokat kell a helyi viszonyokra alkalmazni. Meg kell találni a helyes arányokat a közterületi parkolók és a telken belüli parkolás között, a fizető övezetek és nem fizető területek kiterjedésének viszonylatában és ennek árarányaiban. Ezeknél a kérdéseknél is meg kell említeni a városközpont forgalmi tehermentesítésének problémakörét, amely a parkolási módozatokra, lehetőségekre is kihat. Tehát a végső rendszer kialakítása csak a közúti hálózatnak a központot tehermentesítő fejlesztése után lehetséges. 2.11.2. Tömegközlekedés Hatvan város területén a Hatvani Volán Zrt. üzemeltetésében nyolc helyijáratú buszviszonylat közlekedik. 1. 2. 3. 3/a 4. 6. 7. 9.

vasútállomás – Szolnoki útelágazás autóbuszállomás – Bajcsy-Zsilinszky utca – autóbuszállomás autóbuszállomás – Bajcsy-Zsilinszky utca – Doktay Gyula utca autóbuszállomás – Arany János utca – Doktay Gyula utca Ipari Park/vasútállomás – Hegyalja út autóbuszállomás – Rákóczi utca– Dai Dong autóbuszállomás – Radnóti utca – Esze Tamás utca – Ipari Park Szolnoki útelágazás – Bajcsy-Zsilinszky utca/Rákóczi utca – Ipari Park

Az autóbusz-közlekedés jelenlegi rendszere (településközi és helyi) szakmai szempontból megfelelőnek értékelhető, amely megítélés nyilvánvalóan nem egyezik az utasok teljes körének véleményével. Egy adott időpontban a tömegközlekedési hálózat ugyanis mindig kompromisszum kérdése, ebben a dilemmában nehéz nyugvópontra jutni. A tömegközlekedési ellátási színvonala (az utazóközönség által való elérhetősége) ugyanis igen relatív fogalom, a minőség meghatározásánál a hálózat működtetésének anyagi vonzatai általában nagyobb súllyal esnek latba, mint a szigorúan vett szakmai kérdések. Ezért nem lehet beszélni az ellátás általános színvonaláról, mert ez pl. a városközpont vagy egy lazább beépítésű lakóterület esetén nyilvánvaló különbségeket fog mutatni akármilyen időtávlatban. Hatvanban 500–800 m a legnagyobb gyaloglási távolság belterületen a buszmegállók eléréséig. A városban a fedett buszmegállók rendszere most van kiépítés alatt. A Hatvani Volán által üzemeltetett buszok mérete differenciált. A 2., és a 3/a jelű buszviszonylatokon például csuklós buszok közlekednek, ám a kisebb buszok is elérik a 12,0 m hosszúságot. A vállalat jelenleg nem rendelkezik akadálymentesített buszokkal. Tekintettel az egyvonalas és az összvonalas bérlet árkülönbségére célszerű az autóbuszpályaudvar kihelyezése után elkerülni, hogy az utasok – a kihelyezés miatt – csak átszállással érhessenek el településen belüli úti célokat. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


62


Az autóbuszpályaudvar áthelyezése azonban alapvetően eltérő helyzetet fog teremteni a jelenlegi helyzethez képest. Az új tömegközlekedési hálózatot (a helyi vonalak és a helyközi járatok vonalvezetése) komoly forgalmi vizsgálatokkal és elemzésekkel kell alátámasztani. 2.11.3. Kerékpáros közlekedés A város nagyobbrészt sík területen helyezkedik el, a kerékpáros közlekedésre alkalmas, ennek ellenére nem alakult még ki a város egészét lefedő belső kerékpáros útvonal-hálózat. A kerékpáros közlekedés kérdésével azért érdemes foglalkozni, mert jó kialakítás esetén segít csökkenteni mind a közúti, mint az autóbusz-közlekedés iránti igényt. A kerékpárút hálózat egyes elemei (Rákóczi út mentén) már kiépültek, mások (a Zagyva töltésén haladó Boldog–Apc irányú regionális kerékpárút, valamint a Rákóczi úttól ezt elérő vonal) tervezés alatt áll. 2.11.4. Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés kérdésköre több szempontból is érdekes a város szempontjából. Egy fejlett vasúti szolgáltatás jelentős munkahelyteremtő, illetve segít elérni a távolabbi munkahelyeket, lehet a gazdasági fejlődés egyik húzó eleme is. Hatvan esetében nehézségi tényezőként is szerepel a vasút: a vasúti vonalak elvágják a város egyes területeit, ezáltal megnehezítik a városrészek egészséges kapcsolatrendszerének kialakítását. További probléma a vasúti infrastruktúra nehézkessége, azaz a vonalak és területek alakításának körülményes volta, többnyire lehetetlensége. Tovább nehezíti a vasúti kérdéskört, hogy a vasúti közlekedés jövőjével kapcsolatos országos léptékű döntések többnyire még nem véglegesítődtek, illetve a szakmai(ellátási)– gazdasági(gazdaságossági) kérdések keverednek az országos szintű politikai dilemmákkal. Így Hatvan és a vasút viszonya igen kis mértékben függ a várostól, nagyon nehéz ezen a területen városi érdekérvényesítéssel kedvező fordulatot remélni. Éppen ezért nagyobb súlyt kell helyezni a vasúttal kapcsolatos azon kérdésekre, amelyekben nagyobb mozgástere van a városnak. A vasútállomás – maga az épület és környezete – jelenleg olyan állapotban van, hogy a legalapvetőbb esztétikai és használati elvárásoknak sem felel meg. A vasút tulajdonosával és üzemeltetőjével összefogva alapvetően meg kell változtatni ezt a helyzetet, hogy a vasúton való utazás ne megpróbáltatás, hanem (akár mindennap is használva) kellemes közérzetet keltsen az utasokban. Ezenfelül foglalkozni szükséges a vasúti területek további sorsával (a vasút igényt tart-e a jelenleg használatában levő teljes területre), illetve azzal, hogy van-e vállalkozói igény a vasúti szállítást is igénybe vevő (esetleg logisztikai jellegű) gazdasági terület kialakítására a vasúti területekhez kapcsolódóan.

2.12. VÍZIKÖZMŰ 2.12.1. Vízellátás: Hatvan város vezetékes vízellátása a hatvanas években indult, és jelenleg a város 100 %-osan ellátott, 725 db közületi és 6083 db lakossági bekötést tartanak nyilván.



63


A vízellátás a delelősori kutakon, illetve a Lőrinci regionális vezetéken alapul. A delelősori kutak 100-120 m rétegekre települtek. Jelenleg 5 db kút üzemel, amelyek közül 3 db kút felújított és az alkalmazott kúttechnológia következtében jelentősen megnőtt vízhozamuk lehetővé tette, hogy a nitrátos, vasas sekély kutakat nem kell üzemeltetni. A nyersvíz fertőtlenítés után a hálózatba kerül. A kutak védőterülete 25,0*25,0 m, illetve a sekély-kutak esetén 100*100 m. A kutak vízhozam adatai: IV/a számú kút: 1100 l/p VIII. számú kút: 240 l/p IX. számú kút: 1000 l/p XIII. számú kút: 460 l/p XIV. számú kút: 1050 l/p Kitermelt napi átlag vízmennyiség: Napi átlag a kiszámlázott vízmennyiségek alapján: 3198 m3/d Évszakos egyenlőtlenségi tényező: 1.57 Óracsúcs tényező: 1/10-1/8 Tározó kapacitás: Strázsa-hegy 1 db 500 m3 1 db 1000 m3 Előtározó 1 db gyűrűs medence 2*200 m3 A vízvezeték hálózat üzemeltetését a Heves Megyei VÍZMŰ Zrt. Hatvani Üzemvezetősége végzi. Üzemeltetett hálózat hossza: 99.8 km Közkifolyók száma: 8 db Mintavétel céljából fenntartott. Tűzcsapok száma: 224-225 db 1980-81-ben kiépült Lőrinci regionális rendszerről is érkezik NA 200 vezetéken víz, közel 9001200 m3/d. A regionális rendszer az Újhatvani városrész északi részét látja el, a BOSCH környezetét. A Hatvani VÍZMŰ szolgáltat Kerekharasztnak is ivóvizet a Rákóczi úton haladó NA 200 vezetéken. A 600 fős település 2007 óta nem tartozik Hatvan közigazgatási területéhez. A vezeték hálózat anyagát tekintve vegyes, ac. KM PVC és KPE anyagú vezetékek üzemelnek. Az ac. vezetékek 40-45 évesek, cseréjük a következő időszak feladata lesz. A vezetékek körvezetékes hálózatot alkotnak, Ø80-Ø100 mm méretben. A fővezetékek NA300 – NA150 átmérőjű nyomvonalát a kutaktól indulva, illetve a 21. sz. Tarjáni út mellett Lőrinci felől érkező regionális vezeték nyomvonalát feltüntettük a vízellátás szakági térképen. A 2007-ben elkészült beruházások révén megoldódott Kistelek vízellátása, továbbiakban nem függ a Cukorgyár, Konzervgyár vízkitermelésétől. Nagygombos területén a volt tangazdasági lakóépületek vízellátását új vezeték hálózat kiépítésével a VÍZMŰ vette át. Görbeér területe jelenleg vezetékes ivóvízzel nem ellátott, de a bejelentett állandó lakosok száma 3 fő. Kisgombos területe szintén nem ellátott vezetékes ivóvízzel, de az Önkormányzat rendelkezik jogerős vízjogi létesítési engedéllyel a vízvezeték kiépítésére vonatkozóan. A Lőrinci regionális vízvezeték leágazása Nagygombos irányában jelentősen növelné a terület felhasználási lehetőségeit (befektetők) A Kisgombosi vízvezeték megépülése és összekötése a Nagygombost ellátó vezeték végpontjával jelentősen növelné a terület értékét befektetői szempontból, hiszen a kistérségi szennyvízberuházások kapcsán a terület szennyvízelvezetése már megoldódott. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


64


A Turai út mellett kialakuló ipari, szolgáltatói egységek szempontjából nagyon előnyös lenne a Turai úton kiépítendő vízvezeték és visszacsatolása a Teleki úton meglévő hálózathoz, ezzel jelentősen javítaná Nagytelek és környezetének vízellátását, elősegítve a telekalakítások lehetőségét is. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Hatvan és térsége szennyvíz elevezetése- és kezelése projekt III. ütemében szerepel. A Csányi út–32 sz. út mellett kialakított telekosztás előközművesített. A telkek nem kapcsolódnak szervesen a városhoz, mert a Delelő út nem beépített, így a vízellátás szempontjából is csak egyetlen vezetékkel kapcsolódik a városi hálózathoz. Megfontolásra érdemes a Kisfaludy úttal való összekapcsolása. 2.12.2. Szennyvízelvezetés: A 2007.-ben megvalósult beruházás eredményeképpen az új tisztító telep 5333 hrsz területen a régi telep mellett valósult meg, kapacitása 4900 m3/d. A telep tisztítás technológiája: közepes terhelésű eleveniszapos biológiai tisztítás nitrifikációval, eléje kapcsolt denitrifikációval. Figyelembe vett tisztítandó szennyvíz mennyiségek a 2003. évi rendezési terv fejlesztési elképzelései alapján: Ó-Hatvan 1600 m3/d Kerekharaszt: 100 m3/d Újhatvan 900 m3/d Zagyvaszántó 209 m3/d Kisgombos 6 m3/d Apc 282 m3/d Nagygombos 30 m3/d Ecséd 349 m3/d Laktanya helyén lakópark 290 m3/d Szücsi 171 m3/d Tábor+ Görbeér 100 m3/d Lőrinci 635 m3/d A mindenkori terhelésekhez való jobb alkalmazkodás, másrészt meghibásodások esetén a tisztítás fenntartása érdekében a mechanikai tisztítást követően két, párhuzamososan működő biológiai tisztító egység kezeli a szennyvizet. Mechanikai tisztítás műtárgyai: gépi tisztítású rács + levegőztetett homok és zsírfogó Biológiai tisztítás műtárgyai: eleven iszapos medence utóülepítő fertőtlenítő Iszapkezelés: pálcás gravitációs sűrítő gépi víztelenítés A víztelenített rácsszemét, a keletkező homokzagy a városi kommunális szeméttelepre kerül. A tisztítási rendszerből kikerülő fölös iszapok sűrítést követően gépi víztelenítés után kerülnek elszállításra zárt konténerben a Lőrinci pernyehányón engedélyezett biodegradációs telepre. A tisztított szennyvíz befogadója gravitációsan a XVIII. számú csatornán keresztül a Zagyva, szivattyús beemelés esetén a közműhídon keresztül közvetlenül a Zagyva. A telep központi üzemirányítással rendelkezik, ahová a közterületi átemelők is bekötésre kerültek. A központi üzemirányítás azt jelenti, hogy a diszpécser a központi PC berendezés monitorán megjelenített ábrák segítségével figyeli az egyes berendezéseket és szükség esetén beavatkozik. Jelenleg csak 50% kapacitással működik, mert fokozatos a kistérségi szennyvízelvezető hálózat kiépítése. Jelenleg a tisztítási hatásfok kiváló, jól teljesíti a befogadóra előírt



65


határértékeket / Zagyva III. kategória/, esetünkben ez VI. vízminőségvédelmi kategóriának felel meg. A telep nagytávú fejlesztési tervében meggondolandó, az iszap további kezelése, de ezt a jelenleg rendelkezésre álló területen belül kell megoldani, ami további, nagyobb védőterület kijelölését igényli. A régi MÁV átemelő kétszintes ülepítőjének bevonásával havária, vagy iszap elszállítási– fogadási gondok miatt a régi telep iszapkezelési műtárgyait üzemképes állapotban tartják. Az OTÉK függelékében szereplő védőtávolság eleveniszapos berendezés, nyitott iszapkezelés nélkül min.150 m. Ez az érték teljesül, de nem állnak rendelkezésre konkrét mérési eredmények a különböző időjárási viszonyokat tekintve a szagkoncentráció terjedését illetően, illetve a későbbi iszapkezelés tovább fejlesztése vagy bővítés érdekében egy 300 m védőtávolság előírása indokolt lenne. A 2005–2007 között megvalósult Hatvan és térsége szennyvízelvezetése projekt I. üteme. Ezzel Óhatvan területe 100%-ban szennyvízcsatornával ellátott /kivétel az azóta keletkezett új telekosztások/. Újhatvanban 2007-2008-ban tovább folytatódik a projekt II. üteme, közel 9,6 km közcsatorna és 4 db közterületi átemelő megépítésével. Ennek befejezésével Újhatvan területének közel 50%-a válik csatornázottá. A kistérségi szennyvízcsatornázás, eddigi megvalósult ütemeit figyelembe véve a Heves megyei Vízmű Zrt. Hatvani Üzemvezetősége által üzemeltetett szennyvízcsatorna hálózat hossza: Meglévő hálózat hossza: 2007.-ben átadott csatornák összesen: Üzemeltetett közterületi átemelők: Kisgombos Nagygombos Óhatvan Újhatvan

16 km 98.3 km /bekötővezetékkel együtt/ 1 db 1 db 7 db 4 db

Jelenleg folyik a projekt III. ütem pályázati anyagának elkészítése, mely magában foglalja a Zagyva – vasút közötti területet, a volt Cukorgyári lakótelep, a maradék még csatornázatlan területeket Újhatvanban, továbbá Nagygombos területén az Önkormányzati tulajdonba került volt tangazdasági területeket. A projekt III. építési ütemében megvalósítandó: Közcsatorna: 36.7 km Átemelő: 3 db A meglévő hálózat egyes szakasza 20-30 éve üzemelő csatorna. Műszaki állapotának felmérése /kamerás vizsgálat / kapacitásának ellenőrzése, lejtések, építési hibák felderítése folyamatos. Közben az üzemeltetési tapasztalataik alapján elemzik, hogy milyen hatással van a rákapcsolt új hálózat a meglévő csatornahálózat üzemére. Pl. túl terhelt szakaszok, az érkező nagyobb szennyvízhozam révén érvényesül a csatornahálózat öntisztító képessége, nincs dugulás, szennyvíz kormányzás lehetősége, vésztározás áramkimaradás esetén stb. A fenti HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


66


szempontok alapján kiemelten kezelendő szakaszok Pázsit utca - III. átemelő térsége, Mártírok útja, Balassi Bálint utca, Bajcsy Zs utca egy szakasza. A várható fejlesztések, lakóparkok kialakítása csatlakoztatható a meglévő hálózatra. A Görbeéri üdülőterület rendelkezik szennyvízcsatornázását illetően jogerős vízjogi létesítési engedélyes tervvel. Jelenleg a bejelentett állandó lakos 3 fő és a terület vezetékes ivóvízzel nem ellátott, valamint az a tény, hogy a nagyobb létszámot vonzó strand kialakítása csak a kavicsbányászat befejezése után várható, szennyvízcsatorna építésére később kerülhet sor. Addig zárt, szigetelt szennyvíztározók építése szükséges a bányatavak vízminőségének megóvása érdekében. 2.12.3. Felszíni vízelvezetés: Hatvan és térsége jelentősen szabdalt mind természetes mélyedések, folyóvölgyek, a kiemelkedő Strázsahegy és Előhegy vonulataival, mind pedig mesterséges vízválasztók, mint a vasút és M3 autópálya által. A vizsgált bel és külterület a Zagyva 2082 km2 – Zagyva–Tarna összefolyásáig tekintve – vízgyűjtő területébe tartozik. Óhatvan és környezete: Óhatvan területét északon az M3 és a Strázsahegy, keleten a 32. sz közút, míg nyugaton a Zagyva töltése határolja le. A betöltésezett Zagyva medre Hatvan mellett csaknem egy szinten van a város átlagos terepszintjével, ami azt is jelenti, hogy a mértékadó árvízszintek a terep felett +2.0-2.5 m szinten jelentkeznek. A városban 1883-ban kezdődtek a töltésépítések és 1893-ban indult meg ezzel összefüggésben a belvizek és a városi csapadékvizek szabályozása. A szabályozás után lefűzött holtágak sokáig fennmaradtak, és néhány holtág nyoma mai is jól látható a helyén meghagyott árok formájában. Hatvan mai belvárosi területén elhelyezkedő palánkvárat várárok vette körül a Zagyva vizével elárasztva. Az egykori várárok lassan feltöltődött és egy részét 1907-ben eső és belvízlevezető árokká-csatornává alakították. A fenti „történelmi”magyarázatból következően helyenként igen vastag feltöltések találhatók, amelyek meghatározzák a beépíthetőséget is. A rendelkezésre álló felmérések, helyszíni bejárások és térképek alapján a városrészben 9 öblözet különíthető el. /Számozásuk a csapadékcsatornák BGTV nyilvántartásában szereplő főgyűjtő számozását követi/ Az öblözetek főgyűjtőit és a jelentős vízelvezető árkokat 5. öblözet:

6. öblözet: 7. öblözet:

45.1 ha Ø 60 b. csatorna, helyenként magánterületen haladó főgyűjtő, Köztársaság utcai szivattyútelep + gravitációs bevezetés Új, közterületen haladó nyomvonal építése szükséges 15.1 ha Ø 80 ac. csatorna, átépített új főgyűjtő, Kórház területén záportározóból beemelve a Zagyvába 179.9 ha Ø 100 – Ø 170 b. csatorna, helyenként magánterületen haladó főgyűjtő, Mikes utcai záportározónál szivattyús beemelés, gravitációs bevezetés a Holt Zagyvai zsilipnél A Tabán utcától kezdődően a meder burkolása és a záportározó optimális vízszintjének a megállapítása és a levezető csatorna burkolása a következő időszak feladata lesz.



67


8. öblözet:

9. öblözet:

10. öblözet:

12. öblözet: 13. öblözet: 14. öblözet:

52.5 ha Ø 80 b csatorna és helyenként magánterületen haladó nyílt árok, nem megfelelő kapacitású, kis keresztmetszetű szakaszokkal, az Ifjúsági tábor mellett a Holt-Zagyvai zsilipnél van a befogadó Az árok rendezése a karbantartás biztosításával 60.8 ha mélyvonulatokban haladó nyílt árok, külterületi árkokon keresztül befogadó a Holt –Zagyvai zsilip, kis keresztmetszetű átereszek és feliszapolódott árkok, helyenként magánterületen haladnak és feltöltötték. A mélyvonulatok helyreállítása az árok rendezése szükséges. lefolyástalan, mélyfekvésű terület, Zagyvai bevezetése nincs, de a KDV VIZIG nem zárkózik el egy alkalmas helyen létesítendő zsilip és szivattyútelep kialakításától, azzal a feltétellel, hogy a megvalósítás és az üzemeltetés az Önkormányzat feladata 10.1 ha befogadója nincs, az árok feltöltésre került, ami a zárt csatornák befogadója volt és szikkasztóárokként működött, magánterületbe került 17.75 ha Ø 60 b. csatorna, befogadója a Mikes utcai záportározó 22.4 ha csak a Herédi –Bér patak Ø 60 cm zsilipje őrzi a csapadékvíz bevezetés helyét. Az elvezető rendszer elemeit nem tudtuk feltérképezni, egykor a sportpálya és környezetének felszíni vízelevezetését szolgálta. Teljesen új hálózat kiépítése szükséges igazodva a közterületi nyomvonalakhoz, felhasználva a meglévő és karbantartott zsilipet.

Az Óhatvani városrész belterületi csapadékvíz elvezető rendszerének szerves részét képezik a történelmi mélyvonulatok, melyek részben magántelkeken haladnak. Ezek szolgalmi jog szempontjából rendezetlenek. A környezetük elépülése gátolja az eredeti állapot visszaállítását és részben az árkok karbantarthatóságát is. A Mikes utcai záportározó vízszintje meghatározza a hozzá csatlakozó árkok vízszintjét és egyben a magas talajvízszintet is. A tározó optimális vízszintjének meghatározása és az egész Óhatvani terület csapadékvíz elvezetésének vízjogi létesítési engedélyes tervei párhuzamosan készülnek a rendezési tervvel. Görbeéri terület: A Görbeéri terület csapadékvíz elvezetés szempontjából két részre osztható. Az északi rész engedélyes úttervei elkészültek, melyek tartalmazzák a csapadékvíz elvezetés módját, az út mellett kialakítandó szikkasztó drén rendszer megépítésével. A tótól délre fekvő területeken a nádas még őrzi az egykori árok nyomvonalát, de a bányaművelés következtében az árok folytatása eltűnt. 2000.-ben a tó vízszintje jelentősen megemelkedett, elérte a 112.75 mBf szintet, ami jelzi a terület magas talajvízállását is. A tó megnövekedett vízszintjének oka az 1999. évi rendkívül sok csapadék és az öntözés vízkivételének megszűnése. A megelőző években a tó vízszintje 1.5 – 1.7 m-el alacsonyabb volt. Ennek a vízszintnek a figyelembe vételével épültek az üdülők és a pincék, a talajvíz megjelent a pincékben. A VITUKI tanulmány a nem fejeződött be, amelyik vizsgálta volna, hogy a város talajvízszintjének csökkenése milyen hatással lehet a bányató és a talajvíz szintjének alakulására. A tó vízszintjének szabályozása önmagában nem kezelhető, nem függetleníthető a nagyobbik bányató hasznosításától és a Hatvantól délre fekvő külterületi árkok rendezésétől. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


68


Újhatvan és környezete: A helyszínelés és a rendelkezésre álló térképek alapján a városrész 5 öblözetre különíthető el. I. számú öblözet: 45.6 ha, tartalmazza az északi elkerülő út környezetét és északon az M3 határolja. Ide tartoznak a külterületi I, II és III sz. árkok, melyek a külterületen haladva és az M3 autópálya alatt átvezetve csatlakoznak a Herédi-Bér patakba. A patak nem töltésezett ezen a szakaszon. Az I. számú árkon keresztül a megépített zsilip következtében a Herédi-Bér patak vize nem veszélyezteti a Liszt Ferenc út környékét. A II és III számú árkok műtárgyai melyek a várost védik az autópálya északi oldaláról átfolyó vízzel szemben, nem épültek ki. II. számú öblözet: 60.5 ha, és magában foglalja a MÁV és a vasút területét is. A zárt főgyűjtő teljes hossza közel 2 km, melynek befogadója a XVIII. számú csatornán keresztül a Zagyva. Elsőrendű feladat a XVIII. számú csatorna üzemeltetői jogának rendezése, hogy átkerüljön az Önkormányzathoz, hiszen több terület csapadékvíz befogadója az árok. III. számú öblözet: 176.9 ha, az Új-hatvani városrész Rákóczi úttól a Teleki útig terjedő területet foglalja magába. Kiépített zárt főgyűjtő hossza 1870 m A főgyűjtő és annak vasút alatti átvezetésével a terület vízelvezetése megoldott, de a nyílt árkok karbantartása megoldandó probléma. IV. számú öblözet: 102.7 ha, nincs kiépített zárt főgyűjtője és a Radnóti úttól északra eső területet foglalja magába egészen az M3 autópályáig. A II és III számú árkok ROCLA átereszei lesüllyesztésre kerültek, de a csatlakozó árkok és műtárgyak nem épültek meg. V. számú öblözet: 97.9 ha, nincs kiépített főgyűjtője. Befogadó a strand mellett haladó 0299/1 hrsz árok, majd a 0301 hrsz külterületi árkon keresztül a Kartalvölgyi patak. A Kartal-völgyi patak medrét elművelték, feltöltötték, emiatt a Turai út mellett víz borította területek jelennek meg. A Kartal –völgyi patak lefolyását vizsgálva szűk keresztmetszet a külterületi átereszek kis szelvénye és a hiányzó műtárgyak. Végső befogadó a Boldog-Emse zsilipen keresztül a Zagyva. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az Új-Hatvani városrész belterületi csapadékvíz elvezetése nem kezelhető külön a külterületei árkok, befogadók rendezése nélkül. Az I-es és a IV-es öblözetek csapadékvíz elvezetése nem függetleníthető egymástól és együtt kell kezelni az északi elkerülő út tervével valamint az éppen épülő TESCO felszíni vízelvezetésével. Az egyre növekvő levezetendő csapadékvíz mennyisége igényli, hogy a lakosságot ösztönözzék arra, hogy a csapadékvizet helyben tartsa és hasznosítsa. Fontos, hogy a zöld felületek növekedjenek a városban. A Zagyva–Tarna rendszer árvízvédelmi fejlesztésére vonatkozóan elkészült tanulmány vizsgálja a gátak állapotát a rekonstrukció szükségességét, a tározási és vésztározási lehetőségek bővítését, a medrek állapotát és a hullámterek vízszállító kapacitásának növelését, valamint a monitoring rendszer kiépítését, bővítését. A Maconkai és Mátraverebélyi tározó, valamint az árvízcsúcs-csökkentő Tarján-pataki tározó fejlesztése közvetett módon, míg a gátépítés közvetlenül érinti Hatvan városát.



69


A gátak anyaga inhomogén, gyakran depónia jellegű, mint pl. Herédi (Bér) patak töltése. Cél, hogy a Zagyva mellett kialakuljon a 4.0 m koronaszélességű, 1:3 hajlású részűvel épített gát a MÁSZ +1.0 m szinten, és cél fenntartási célokra a mentett oldali rézsű lábától 10.0 m karbantartási sáv biztosítása.

2.13. ENERGIAKÖZMŰ A villamos energia ellátottság teljes körű, a vezetékes gázellátó hálózatokba bekapcsolt lakások száma magas: 86%-os. A telefon fővonalszám az össz lakásszámhoz viszonyítva 79%, a nyilvános készülékek száma: 83. A kábel TV hálózatba a lakások 45%-a van bekapcsolva A település energiaközmű és telefonellátottsága jó. Az emberek komfortérzetét a víziközmű hálózatok rendelkezésre állásával együtt biztosítani tudják. 2.13.1. Villamos energia ellátás Adottságok Nagyfeszültségű hálózatok A közigazgatási határon belül, de a külterületen nagyfeszültségű vezetékek haladnak keresztül. A nagyfeszültségű távvezetékek biztonsági övezetét a fejlesztésnél figyelembe kell venni. A K-Ny irányban haladó Mátravidéki Erőmű–Lőrici–Gödöllő 120 kV-os és az É–D irányban vezető, Lőrinci–Jászberény-Nagykáta 120 kV-os vezetékek az országos nagyfeszültségű főelosztó hálózat részei, ezek vesznek részt a térség villamos alálomásainak az ellátásában. A Mátravidéki Erőmű–Lőrici–Gödöllő 120 kV-os távvezetékről ágaznak le Hatvan város alállomásait ellátó 120 kV-os vonalak. É-on, a belterület felett, a Sajószöged–Göd 400 kV-os és a Detk–Zugló 220 kV-os, valamint Den egy másik Detk–Zugló 220 kV-os távvezeték vezet át a területen K–NY-i irányban, melyek az országos nagyfeszültségű alaphálózat részét képezik. Róluk nem vételez a város. Középfeszültségű hálózatok Hatvan város villamos energia ellátása a Lőrinci 120/20kV-os, valamint a település Hatvan és a Hatvan MÁV elnevezésű 120/20 kV-os alállomásából kiinduló 20 kV-os hálózatokon keresztül történik. A villamosművekből kiinduló gerincvezetékeken keresztül történik az energiaellátás. A városban mindenhol biztosított a kért energiaigény. Kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok A kisfeszültségű villamoshálózat a város belterületén teljes egészében megvalósult, az óvárosi városrészben földkábeles az ellátás rendszere. A külterületen fekvő hétvégi házakkal beépített részen a teljes kiépítettség folyamatosan történik. A transzformátor állomások nem teljesen kiterheltek, így a bővítési lehetőség adott. A város közvilágítási lámpáit 2001-ben új energiatakarékos lámpákra cserélték. Fejlesztés A fejlesztési elképzelések alapján telepítendő új fogyasztók energiaellátása a jelenlegi energiaellátó rendszerről hálózatfejlesztéssel megoldható. A közterület rendezés és a város arculatának javítása földkábeles hálózat-építéssel hatékonyan elősegíthető. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


70


2.13.2. Földgázellátás Adottságok Nagy- és nagyközép-nyomású gázvezeték hálózat A város az országos nagynyomású gázhálózatból, a Hatvan város közigazgatási területén É-D-i irányban áthaladó, a MOL Földgázszállító Zrt. tulajdonában és üzemeltetésében lévő Bátonyterenye-Zsámbok DN 400”-as nagynyomású földgázszállító vezetékről ellátott A gázvezetékről betáplált térségi szerepkörű Hatvani gázátadó a város és a tőle nyugatra fekvő 5 község gázellátását biztosítja. A gázátadótól induló nagyközép-nyomású hálózatról 3 gázfogadó (I. és II. kommunális és egy ipari) állomáson át történik a helyi elosztó hálózat betáplálása a területen. Közép- és kisnyomású gázvezeték hálózat A gázvezeték hálózat a város nagy részén kiépült. Három nyomásszinten üzemel a hálózat. A Nyugati Ipari Parkban növelt szintű kisnyomás, a település nagy részén középnyomású hálózat épült ki. A kisnyomású hálózat a belvárosi részeken üzemel, 4db körzeti gáznyomásszabályozóról betáplálva. A régi Hatvanban levő kisnyomású hálózatról ellátott épületekben sok helyen parapet konvektoros fűtés van. A vezetékek rekonstrukcióját folyamatosan végzi a TIGÁZ Rt. Az utóbbi években, főleg a kisnyomású hálózatban levő acél vezetékeket építették át PE vezetékre. Fejlesztés Hatvan külterületén átvezető nagy- és nagyközép-nyomású gázvezetékek biztonsági övezetét és védőtávolságát továbbra is figyelembe kell venni. A biztonsági övezetén belül korlátozott területhasználattal kell számolni. A hálózatban van tartalék kapacitás az új fejlesztési területek ellátására. A vezetékes földgázt igénylő fejlesztési területek ellátását hálózatfejlesztéssel biztosítani lehet. A növekvő igények kiszolgálására a szűk keresztmetszetű szakaszokat igény esetén ki kell cserélni. A fellépő többlet földgáz igények szolgáltatásához a meglévő gázfogadó állomások kapacitását szükség szerint bővíteni kell. A helyi elosztó hálózat folytatódó rekonstrukciója során a meglevő, régi acélvezetékek (pl. a Rákóczi utcai középnyomású gázvezeték (Turai út és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakasza) cseréje szükséges PE műanyagcsőre. 2.13.3. Megszűnt központi fűtési rendszer Adottságok A Horváth Mihály út páratlan számú társasházaiban és a páros oldal 10 emeletes házaiban a magas fajlagos üzemeltetési költségű, nagy tehetetlenségű és rugalmatlan fűtési rendszereket leállították. Sokan nem fizették ki a rájuk eső fűtési díjat, a hiányzó költségek egy részét a szolgáltató ráterhelte a többi fogyasztóra. Ezért a lakók kívánságára a társasházakat kiszolgáló tömbfűtő művet és a magas házakban a tetőtéri gázkazánból ellátott rendszert megszüntették, az érintett lakások átálltak egyedi földgáz felhasználásra. Fejlesztés Egyedi igényekhez alkalmazkodó, egyedileg is mérhető, és szabályozható távfűtési fogyasztói hálózatok építésére nincsen igény. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


71


2.13.4. Megújuló energiaforrások Fejlesztés A környezetkímélő, tiszta energiaforrások: a nap-, a talaj-, a szél- és a bio-energiák hasznosítására célszerű a helyi viszonyokhoz igazított, a reális lehetőségeket feltáró, a gyakorlatban is megvalósítható energiatakarékossági megoldások kidolgozása a teljes közigazgatási területre kiterjedő átfogó tanulmány készítése keretében. Megvalósíthatóságukat segíthetik az ösztönző energiatakarékossági pályázati tervcsomagok. 2.13.5. Elektronikus hírközlés Adottságok Az országos hírközlési rendszer 24. számú primer és egyben 37. számú távhívó körzetének a körzetközpontja Gyöngyösön működik, amely nemcsak a város, hanem a primer körzethez tartozó 36 település, ezen belül Hatvan város Grassalkovich-utcai helyi központjának jeltovábbítását és fogadását is végzi az optikai körzethálózaton keresztül. A távközlési vezetékek jellemzően a belvárosban és a lakótelepeken alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A vezetékes hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, e-mail, a fax és az adatátviteli szolgáltatások. A rádiótelefon szolgáltatás minősége megfelelő. A mobiltelefon bázisállomások a városban: a toronyházak tetején, a Szőlőhegyen (Verecke utca folytatása), a 32-es út jobb oldalán (a 18 hektár után) és a Bosch mellett üzemelnek. Fejlesztés Az alaphálózat megépült. A lakosság és a közületek részéről a többletként felmerülő igényeket a rendszer teljes körűen helyi hálózatfejlesztéssel ki tudja elégíteni. Minőségi helyi hálózatfejlesztéssel a közterület rendezés elősegítése, a város arculatának javítása (földkábeles hálózat-építés szorgalmazása) legyen a kitűzendő cél. A rádiótelefon igénylés további bővülése is várható. 2.13.6. Kábel televíziós hálózat Adottságok A város területén a kábel TV hálózatot a budapesti központú DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. üzemelteti. A rendszer intenzívebb fejlesztése 2002 óta zajlik. A szolgáltatásra igény van, az előfizetők száma folyamatosan bővül. A Kossuth téri stúdió hetente két alkalommal helyi, saját gyártású műsorokat is közvetít. A kiépített hálózat vegyes, földkábeles és föld feletti vezetésű megoldású. Ez utóbbi a kisfeszültségű hálózattal közös oszlopsoron vezet. Fejlesztés Elérendő cél a hálózatfejlesztésén és az új előfizetők bekapcsolásán kívül, a nagysebességű kábeles internet-szolgáltatás beindítása a város területén. A városban szorgalmazni kell a Kábel TV hálózat földalatti vezetését a közterület-rendezéssel összehangoltan.



72


3. CÉLRENDSZER BEMUTATÁSA Magyarország területpolitikai céljaihoz alkalmazkodva Hatvan felvázolt jövőképét az ökológikus gondolkodás jegyében az alábbi célrendszer segít elérni.

3.1. VERSENYKÉPESSÉG TARTÓS BIZTOSÍTÁSA A versenyképesség tartós biztosítása a piaci változásokra való gyors reagálást, továbbá az anyag- és információáramlás hatékonyan szervezését és irányítását igényli. A gyors reagálás képessége javítható. Tekintettel Hatvan mozgásterének szűkös voltára, az eseményeket befolyásoló képességének korlátaira, szükség van a gyors reagálás képességének javítására. Ehhez egyrészt az adottságokkal való teljes körű ismeret birtoklása szükséges, másrészt piaci elemzésekre alapuló lehetőségek számbavétele, és felkészülési taktikák–stratégiák kidolgozása minden egyes eshetőségre. Az Önkormányzat részéről Stratégiai Munkacsoport működtetésének igénye körvonalazódik. Az anyagáramlás gyakorlata ismert. Az információáramlásé nem. Érthetjük információáramlás alatt a korszerű adatátviteli rendszerek meghonosítását. Erre, és ennek elterjesztésére nagy hangsúlyt kell helyeznie a városnak. Az ismeretek hozzáférésének új eszközei a munkaerő-piaci helyzetét javítja a lakosságnak, a ma már elvárt folyamatos továbbképzés, átképzés lehetőségének megteremtése által. Az információáramlás azonban létezik a klasszikus formájában, ami egy kisváros hagyományaihoz kapcsolódik. Ebben az értelemben az emberi kapcsolatok által terjedő, információáramlást értjük. Ehhez az emberi kapcsolatok, ún. humán csomópontok számát kell növelni, illetve folyamatos kapcsolódási pontokat kell kiépíteni. Ez a rendszer célorientált, de mégis rendelkezik a személyesség varázsával. Protokoll-listák, stratégiai partner-hálózatok, települési személyiségjegyzékek alapján alakítható ki egy olyan munkaterv, amelyik a vezetői munkába a fontos találkozásokat beépíti.

3.2. FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS Az ENSZ már 1987-ben megfogalmazta a fenntartható fejlődés elvét és követelményrendszerét. A környezettudatos társadalom kialakulása azonban csak lassan követte ezeket a lefektetett téziseket. Napjainkra jutottunk el arra a szintre, hogy az ökológikus gondolkodás, amely a környezetet egyetlen rendszernek tekinti, a településtervezés alapjául szolgál. HATVAN ÖKOSZINSZTÉMÁJA A KÖVETKEZŐ: BEMENET Ivóvíz (stratégiai vízbázis védelme) Élelmiszerek (mezőgazdasági termelés fenntartása) Fűtőanyagok (megújuló energiaforrások preferálása) Tiszta levegő (átszellőzést adó légfolyosók feltérképezése)



73


GÁTAK Átmenő forgalom korlátozása (7,5 tonnás teherautók kitiltása) Átmenő forgalom, belső sűrűsödés csökkentése (új összeköttetések megteremtése) KAPCSOLATRENDSZEREK (Külső és belső alrendszerek között) Közlekedés (Komoly tereprendezés nélküli útépítés, közlekedés okozta károk csökkentése) Víz (A csapadékmennyiség területen tartása fedezi az öntözés vízigényét. A vízfelhasználás csökkentését nem lehet kitűzni, mert a vízdíj bevezetése már önmagában erre ösztönzi az embereket) Energia (Kitűzendő a megújuló energiaforrásokra való fokozatos áttérés) Anyag (Új technológiákat kell alkalmazni, tudásalapú gazdasági vállalkozásokat letelepíteni) Információ (A korszerű adatátviteli rendszerek az információáramlás leghatékonyabb eszközei) BELSŐ HATÁSOK Megújuló energiaforrások kiaknázása Energia racionalizálás Vasúti szállítás felé orientálódás Az intézkedések értékelése: hatásosság, hatékonyság és társadalmi elfogadhatóság szerint. TÁROLÓ Víztárolás (Helyben tartás) A hulladék feldolgozási arányának növelése, amelyik a bemeneti anyag mennyiségét csökkenti Napkollektorok, amelyek elraktározzák a begyűjtött napenergiát. KIMENET Szennyvíz (mennyiségének csökkentése: csapadékvíztől elválasztott kezelése, szürkevíz hasznosítása) Hulladék (mennyiségének csökkentése: szelektívgyűjtés, újrahasznosítás, tömörítés segítségével)

A bemenetnek és a kimenetnek egyensúlyi állapotát kell megteremteni, hogy a regenerálódás biztosítva legyen. A cél, hogy valamennyi kapcsolatrendszer esetén a bemeneti oldalon annyi áramoljon be, amennyi az adott alrendszer újratermelődését lehetővé tegye, miközben a kimeneti oldalon csak annyi hulladék (szilárd és folyékony) hagyja el a rendszert, amennyit a természet megújítása során fel tud venni. Az alrendszerek közül kiemelhető az energia kérdése, tekintettel a jelenleg használt energiahordozók megújulási képtelenségére, valamint a széndioxid kibocsátás mérséklésére hozott megállapodásokra – melyek 2020-ra a megújuló energiahordozók arányát kb. 20%-ra kívánják megnövelni. A helyben adódó megújuló energiaforrások közül a nap és a geotermikus tekinthető a legelőnyösebbnek, a szél és a biogáz mellett. 3.3. INTEGRÁLÓDÁS EURÓPÁBA Hatvan célrendszerének kiemelt eleme a funkcionális integrálódás Európába. Hatvan, mint a Nyugat–(Budapest)–Moszkva–Kijev növekedési tengelyen fekvő település a nagytérségi kapcsolatok és a 21-es főút adta országhatárokon átnyúló lehetőségekkel élhet. A közigazgatási hálózat, a pályázati környezet kritérium-rendszere e cél elérését támogatja. Települési szinten a transznacionális és nemzetközi együttműködési hálózatok támogatása (pl. klaszterek) nyújthat kölcsönös előnyöket, valamint a hagyományos kereskedelmi–kulturális kapcsolatok (pl. Losonc) visszaállításában részt vevő vállalkozói, civil szféra ösztönzése



74


3.4. MINŐSÉGI ÉLET FELTÉTELEINEK MEGTEREMTÉSE Az Észak-magyarországi Régió stratégiai prioritásai közé tartozó program, amelyet forrásoldalról komoly tőkeerő jellemez. A tudásgazdaság elérése, a város értelmiségi rétegét megtartó életfeltételek javításával kell, hogy együtt járjon. Az alábbi tényezők együtteses jellemzik azt a városi létet, amely a szellemi elit vonzó célpontja: ■ a színvonalas lakókörnyezet léte, ■ a helyben való, kihívásokat nyújtó munkahelyi elhelyezkedés lehetősége, ■ a szabadidő eltöltéséhez szükséges sport, kulturális és szórakozási formák, ■ a fejlett gyermek- és oktatási létesítmények, ■ a korszerű egészségügyi ellátás, ■ a biológiai aktivitásérték kedvező foka, ■ a környezetterhelés alacsony aránya, ■ a társadalmi egyenlőtlenségek tolerálható mértéke, ■ a település jelentős múltja és létező hagyományai.



75


4. CÉLPIRAMIS A célcsoportok korrelációt mutatnak az Európai Parlament által elfogadott kohéziós politikával, valamint az ESDP (Európai területfejlesztés perspektívái) dokumentumban foglalt alapelvekkel. CÉLPIRAMIS VONZÓVÁ KELL TENNI A BEFEKTETŐK ELŐTT. (INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE) AZ ITT LAKÓK SZÁMÁRA JOBB ÉLET- ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEKET KELL TEREMTENI. ELSŐ CÉLCSOPORT

JAVÍTANI KELL A VÁROS KÜLSŐ ÉS BELSŐ A VONZÓ VÁROS

KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATAIT. MEG KELL ÚJÍTANI A SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZEREIT A TERMÉSZETI ÉS VÁROSI ÉPÍTETT KÖRNYEZETET. A KULTÚRA GAZDASÁGI ÉS VÁROSFEJLESZTŐ HATÁSAIT TÁMOGATNI KELL. A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGET FOKOZOTTAN VÉDENI KELL. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK, MINT A LEGFONTOSABB MUNKAHELYTEREMTŐK, VÁROSON BELÜLI MŰKÖDÉSI FELTÉTELEIT JAVÍTANI KELL.

MÁSODIK

AZ INNOVÁCIÓ ÉS A

CÉLCSOPORT VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA

A TUDÁSGAZDASÁG INTÉZMÉNYEIT MEG KELL TEREMTENI. AZ EZEKET HORDOZÓ VÁROSOK A JÖVŐBEN NAGYOBB SZEREPET KAPHATNAK AZ INNOVÁCIÓK TERJESZTÉSÉBEN, A MUNKAERŐ KÉPZÉSÉBEN, A TUDÁSRA ÉPÜLŐ HÁLÓZATI RENDSZEREK ALAKÍTÁSÁBAN. AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MODERNIZÁCIÓJA

HARMADIK

A MUNKAHELYEK SZÁMÁNAK

CÉLCSOPORT NÖVELÉSE

A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEK BEVONÁSA A MUNKAERŐPIACRA A SZOLGÁLTATÓ SZEKTOR MUNKAHELYTEREMTŐ HATÁSÁNAK ÉLÉNKÍTÉSE BETELEPÜLŐKET, HÁTRÁNYOS HELYZETŰ RÉTEGEKET INTEGRÁLNI KELL.

NEGYEDIK CÉLCSOPORT

A TÁRSADALMI

A FIATALOK ÉS A GYERMEKEK HELYZETÉT JAVÍTANI

EGYENLŐTLENSÉGEK

KELL (OKTATÁS, SZABADIDŐ-ELTÖLTÉS).

CSÖKKENTÉSE

A NŐK EGYENJOGÚSÁGÁT BIZTOSÍTANI KELL. A VÁROSI KÖRNYEZET MEGÚJÍTÁSÁVAL MÉRSÉKELNI KELL A SZEGREGÁCIÓT ÉS A BŰNÖZÉST. A FEJLESZTÉSEK STRATÉGIAI SZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉT KELL TÁMOGATNI. A VÁROS ÉS A RÉGIÓK TERVEZETT EGYÜTTMŰKÖDÉSÉT KELL ERŐSÍTENI.

ÖTÖDIK

A KORMÁNYZÁS ESZKÖZEINEK

CÉLCSOPORT BŐVÍTÉSE

A CIVIL SZFÉRÁT ERŐTELJESEBBEN KELL BEVONNI A FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEKBE. A SIKERES VÁROSOK, A SIKERES VÁROSI AKCIÓK TAPASZTALATAINAK MEGISMERÉSE JAVÍTHATJA A VÁROSI KORMÁNYZÁST, S EZZEL EGYÜTT A VERSENYKÉPESSÉGET.



76


5. ÁGAZATI STRATÉGIÁK MEGHATÁROZÁSA 5.1. ÁGAZATI STRATÉGIÁK SZINTÉZISE



77

2008. február hó

ADOTTSÁGOK

ELLENTMONDÁSOK

Időbeli Jelentős régmúlt (hatvani kultúra, római őrállomás). Nincs bemutatva. Fontos történelmi eseményekkel teli, gazdag múlt. Polgártudat hiányzik. Fénykora a törökkorra tehető (1544–1686.).

Régészetileg feltáratlan.

Műemlékei egyetlen korszakhoz kötődnek Magyarországnak nincs örökségvédelmi (barokk). támogatási rendszere. Egyedül a Kastély Hatvan emblematikus épülete. Felújítása köztámogatást élvezne (lásd Belső állaga tarthatatlan. téglajegy). Egy M3-as autópálya menti információs táblán megjeleníthető. Vasút (1867.).

Visszaesés.

Újhatvan kiépülése (1873.).

Ma sem szerves a város.

Cukorgyár (1889.).

Megszűnt a gyártás.

Mezőváros, nem polgárváros de „körök”-kel teli. Ma érdektelenség. Kerekharaszt hozzácsatolása (1969–2006.X.1.). Nem volt közös múlt.

MEGÁLLAPÍTÁSOK

Kicsi, de állandó helytörténeti kiállítás. Helytörténet iskolai tananyagba való beemelése. Régészeti feltárás elindítása, tárgyi emlékek megtalálása. Helyi védelmi rendelet, támogatási módszerek kidolgozása. Lobbi-tevékenység erősítése szükséges. Eltér a világtrendtől (azaz az elővárosi vasúti közlekedés fejlődésétől). A két városrész közötti „senki földjé”-nek megszüntetése. Kompetencia túllép Hatvanon, túllép Magyarországon. Városi öntudat erősítése, hagyomány-ápolás felébresztése. Kiválása törvényszerű volt, de még visszatérhet.

Térbeli 3 megye (Heves, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok).

Központi szerepét gyengítik a megye-határok jelentette korlátok.

3 régió (Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Közép-Magyarország).

É-magyarországi Régió sokáig marad EU-s Fejlettsége közelebb áll a Közép-magyarországi támogatásra jogosult, emiatt kedvezőnek kell Régió átlagához. tekinteni a besorolást.

Alföld nagytájon belül Hatvani sík kistáj. Kedvező földrajzi adottságok. É-D-i, illetve K-NY-i kapcsolatok (vasút, út). Mo. sugaras, Bp-központú rendszerén túllépő, M0 utáni első vizuális gyűrű. Demográfia Lakónépesség száma 22.000 fő

Megye-határok túllépésének támogatása.

Fejletlen idegenforgalom.

Idegenforgalom fejlesztése javasolható.

Felszabdalják a várost.

Logisztika alapját adja.

Nem kellően ismert szám.

Nem szabad túlzott fejlődésben hinni.

2008. február hó

Lakónépesség csökken (országosan is).

Világnépesség nő.

Elöregedés tapasztalható. Kitolódik az életkor.

Gazdasági felkészülést igényel a város részéről.

Több időskorú, mint gyermek- és fiatalkorú. Válások száma igen magas. Családegységek létszáma csökken.

Családi életre való felkészítés

Lakásállomány A lakások közel fele kedvezőtlen feltételű időszakban épült. Mérete, beosztása, szigetelése A lakótelepi lakások többségét érinti. nem megfelelő. A lakóházak 4%-a emeletes.

Természetes szaporodás támogatása, vagy betelepítésben való gondolkodás.

Az emeletes lakóházakban azonban a lakások egyharmada helyezkedik el.

Intézmény-struktúra átszervezését igényli (egészségügyi, szociális előrelép). Intézményi felkészülés a segítségnyújtásra. Több lakást igényel ugyanannyi ember.

A felújítás támogatásának lehetőségei kidolgozást igényelnek. Az emeletes lakóházak tehát döntően soklakásos épületek, azaz jelentős számú népességet érint az állapotuk, így kiemelt feladatként kezelendők.

Társadalom Hatvan a középvárosok (20–100 ezer fő) alsó határán mozog.

Földrajzi helyzete ezen túlmutat.

Tisztában kell lenni Hatvan lehetőségeivel.

Több nagyszabású terv van.

Hinnünk kell ugyanakkor Hatvanban.

Kellene több nagyvonalú terv.

Kulturális hagyományokkal rendelkezett. Alacsony részvételi arány a kulturális rendezvényeken.

Hiányoznak.

Térségi szerepkörét kell továbbfejleszteni (térségi szerepet visz már ma is: kórház, tűzoltóság, középiskola, gázátadó). Kisvárosi kategóriára kell letranszformálni. Országos pályázat a kiemelt létesítményeknél, városszimbólumok megtalálása. Színjátszás újrateremtése, muzsikáló nyári esték.

Alkotótáborok, kiállítások hagyománya.

Igényszint növelése, hírverés erősítése..

Felvidék (Losonc) felé valaha létezett.

Szlovákia felé kapcsolat-erősítésre felkészülni.

Hatvan II. agglomerációs gyűrűnek tekinthető. Pénzügyi központként adottság marad sokáig. Hagyományos kapcsolat.

Lobbi-tevékenység fontos helyszínének tekinteni. Kapcsolatokat ápolni, erősíteni kellene. Folyamatos kapcsolat-ápolás.

Kapcsolatok Határon átnyúló (kereskedelmi–kulturális kapcsolat). Budapest Régióközpont távoli volta, eltérő kultúrája. Megyeközponttal. Környező településekkel együttműködési kényszer (pályázati feltétel). Szomszéd települések figyelése, találkozási alkalmak rendszeresítése a közös előnyök kiaknázására.

Támogatni a kapcsolatépítés minden formáját. A szomszédban zajló fejlesztések követése (TSZT-részvétel), fejlesztési irányok tisztázása, tervek egyeztetése.

2008. február hó

Gazdasági szervezetekkel.

Stratégiai jelentőségüknél kisebb hangsúly.

Egyesületek, körök. Személyiségek megtalálása.

Egyéni kapcsolatápolás.

Gazdaság Önkormányzati gazdálkodás mérlege nullszaldós, Tervezett költségvetési megszorítás. fejlesztésre is jut közel 20%. Önkormányzati ingatlanok hiánya a tervezett Jelentős adóbevétel. fejlesztési területeken. Nagytérségi jelentőségű vállalkozás jelenléte. Partneri, beszállítói hálózata fejleszthető. Kiváló közlekedés földrajzi helyzet, különböző szállítási módok, rendező pályaudvar együttes megléte. Pozícionális előnyök nem kellő érvényesítése (vállalkozás-sűrűség, fuvarozók aránya alacsony). Regisztrált munkanélküliség alakulása kedvező Foglalkoztatottsági ráta alacsony, inaktívak (4,31%). száma magas. Magas a fiatalkorúak és az alulképzettek munkanélküliségi rátája. Ingázók aránya magas. Mezőgazdaság Hatvan a Mátrai borvidékhez tartozik Nem kellően ismert. Nagygombos saját bort termel Kiváló szántóföldi területek. Öntözésre alkalmas, kis mélységű vízkészlet. Vannak gyenge homokterületek (32-es út, Sashalom). Hatvanban alacsony arányú az erdősültség. Kevés a beporzást végző rovar. Hagyományos méhészet visszaesett. Fóliázás (főleg zöldség, kisebb részben virág) hagyománya. A környékről a terményeket a budapesti nagybani Csányi úton hagyományos piactér található. piacra hordják. Mezőgazdasági termények feldolgozottsági aránya kicsi.

Gesztusok fontossága az ÖK részéről. Létesítésük üdvözlése. Egymás közötti kapcsolataik támogatása. Tanácsadó testületi forma megteremtése.

Stratégiai Munkacsoport felállítása. Felkészülés szükségessége. Ingatlangazdálkodási stratégia (vásárlás, magántőke bevonás) kidolgozása. Klaszteresedés támogatása. Intermodális logisztika megteremtéséhez szükséges fejlesztések (úthálózat, telephely kialakítás) támogatása. Potenciális fejlesztési lehetőség felismerése. Foglalkoztatás célú vállalkozások támogatása. Oktatás fejlesztése stratégiai feladat. A tömegközlekedés és az intézményhálózat tervezésénél ennek figyelembevétele.

Borászat ésszerű fejlesztése. Napraforgó, kukorica, energiafű. Erdőtelepítés támogatása (pl. energiaerdő) az alacsony aranykorona értékű területeken. Méhészet támogatása (akácerdő). Vizes tömbbelsők kertészeti célú megtartása. Regionális szerepkörű nagybani piac létesítésének vizsgálata. Hagyományos élelmiszeripari feldolgozás újjáélesztése.

2008. február hó

Közúti közlekedés M3-as autópálya, 3 autópálya csomópont.

Autópálya vonala a terjeszkedés határa.

A város belseje nem jól lakható, nem jól élhető.

Nyugodt lakókörnyezet igénye.

Belső forgalom koncentráltsága túl nagy

Csupán 1 (2) összeköttetés.

Központi területek tehermentesítése kívánatos.

Északon kedvezőbb. Délen nem teljes értékű.

Öregek arányának növekedése várható. Közlekedésük nehézkessé válik.

Megfelelő alapot képez a belső közlekedési rendszerhez. Elérendő cél az autópálya Hatvant elkerülő teljes szakaszának ingyenessé tétele. Úthálózat-fejlesztés, valamint a szükséges és lehetséges helyeken forgalom-csökkentés. Zagyva és a vasút közúti keresztezéseinek számát növelni kell. É-on összefüggő nyomvonalon (terület, vonalvezetés alkalmas). D-en egyes városrészek függetleníthetők a központtól. Akadálymentessé kell tenni a közlekedőfelületeket.

Tömegközlekedés Autóbusz pu. rossz helyen van, környezeti károkat okoz. Műemléki környezetébe utólagosan került elhelyezésre. Jelenlegi helyi tömegközlekedési rendszer az autóbusz pályaudvar kihelyezése után nem alkalmas. Vasúti közlekedés Fontos vasúti csomópont. Rendező pályaudvarral rendelkezik. Vasútállomás túlméretezett Hatvan az elővárosi vasút része. Vasútállomás elérhetősége javítandó

Naprakész forgalomszámlálás nem ismert.

Nincs kihasználva Jelenleg rendezetlen, kihasználatlan, ám a közutak telítődése miatt a vasút a jövő szállítóeszköze.

Új helye adottságnak tekintendő. Az autóbusz pályaudvar kihelyezésével intermodális tömegközlekedési csomópont alakítható ki. Helyi és helyközi járatoknál forgalomszámlálási adatokon alapuló, ésszerű vonalvezetésű rendszer kialakítása kívánatos.

Korlátozott érdekérvényesítés. Intermodális logisztikai központ létesítésének lehet a kiinduló bázisa.

A vasútállomás hasznosításának (pl. rendezvényhelyszínként) kezdeményezése. Nem Hatvan kompetenciája. Az autóbusz pályaudvar odahelyezése alkalmat Autóbusz-, kerékpár-, gyalogos forgalom, szgk. teremt a közlekedési ágak egységes kezelésére. parkolók, aluljáró-építés átgondolása.

Hatvanban létesítményhiány van.

Víz Zagyva folyó, Herédi patak, Kartal-völgyi patak.

Nem hajózható egyik sem

Vízfolyások fölötti átkelés kevés

Városrészi kapcsolatok igénye

Kerékpárútnak ideális, és a töltésnek is kedvező a burkolás. Gyalogoshíd létesítésének vizsgálata.

2008. február hó

Hatvan a Zagyva ártéri területe.

Magas töltés védi.

Magas talajvízállásos területek jelentős száma.

Egy részük mára beépült.

A Zagyva vízhozama kicsi.

Hatvan alatt jelentős vízkészletek vannak.

Antropogén eredetű (mesterséges) tavak. A Görbeéri tóban jelenleg is anyagkitermelés folyik. A Cukorgyári zagytó vízfelülete lecsökkent.

Léte a termeléshez kötődött.

Vízminőségük megőrzését veszélyezteti a A Cukorgyári tó és a Görbeéri tavak vízminősége koordinálatlan használat, valamint a védelem kiváló. hiánya. Hatvan területének egy része agyag talaj (2-10 m Talajvízáramlás nem teljesen ismert. réteg). A pernyehányó nemzetközi előírásoknak is A pernyehányó a Zagyva ökofolyosójának megfelelő működési engedéllyel rendelkezik. közvetlen közelében helyezkedik el A pernyehányó magaslati elemként jelenik meg Eltakarja a Lőrinci erőművet. sík környezetében.

Látványelemnek csak a töltéseiről és a hídjairól alkalmas. A beépült területeken műszaki beavatkozások szükségesek a talajvíz okozta károk megelőzésére. A Zagyvából való vízkivétel optimális mértéken tartása. Létük környezetileg kedvező, ökológiai kiegyenlítő felületként működnek. Vizes élőhellyé válásuk folyamata zajlik. Csak az anyagkitermelés befejezése után lehet üdülő használat (pl. strand). Reális mértékű, valós vízfelülete legyen tóművelési ágba sorolva. Tudatosítani kell, hogy a kiváló vízminőség érték, vízvédelmi rendelkezések megalkotása kívánatos. Talajszennyezés kerülése, mert helyben maradhat. A jelenleg is zajló rekultiváció folytatása kívánatos. Növényzet-telepítésével való tájba ültetése kívánatos.

Levegő Szőlőhegy a Mátra első dombvonulata

Levegőt beszorítja

Közlekedési eredetű légszennyezés fokozatosan nő, rendszeres határérték túllépést okoz, így negatív hatást gyakorol az itt élők egészségére. Parapet-konvektorok száma magas. Parapetkémények megjelenése a magas házakon. Szélerőmű-park van kijelölve.

Levegő-tisztasági problémát okoz. Helye ellentmondásos.

Uralkodó szélirány felől levegőtisztaságot veszélyeztető tevékenység nem kívánatos. Igazi teendő: forgalom mérséklése (eszköz: tömegközlekedés, kerékpáros forgalom városon belüli preferálása). Csupán kárenyhítés: szabályozási szélesség növelése, valamint zöldsáv telepítése. Műszaki feltételek tisztázása, fűtéskorszerűsítés támogatása. Vizsgálatot igényelnek a valós szélviszonyok.

Zaj Hatvanban 2004. óta van zaj elleni rendelet.

A 2007-es zajmérések szerint a településen rendszeres határérték túllépés tapasztalható.

Szükséges a zajvédelmi előírások betartatása, a tömegközlekedés preferálásának támogatása.

2008. február hó

A vasúti közlekedés zaj- és rezgésterhelést okoz Lakóterületeken halad át. Talaj A város talaja fiatal öntésképződmény.

Létező alapozási nehézségek.

Kiváló talajadottságok.

Kevés a mezőgazdasággal foglalkozó.

Talajszennyezés létezik (sok évi csatornázatlanság).

Talajszennyezés mértéke nem ismert.

A mezőgazdasági vegyszerhasználat (műtrágyázás, növényvédő- és rovarirtó szerek Kiváló talajadottságok. használata) talajszennyezést okozhat, talajromlást eredményezhet. Szántóterületek csökkentésének EU-s irányelvei. OTrT-nek ellentmond. Régi múltra visszatekintő kertészeti (fóliázási) Kertészeti technológiák fejlesztése elmaradt. hagyományok.

Vasútvonalak zajvédelme átgondolandó. Nem helyi kompetencia.

Talajmechanika előírásának szükségessége. Mg-i feldolgozás, kertészeti termesztés erősítése, nagybani piac megteremtése. A csatorna teljes körű kiépítése az elérendő cél, Az önkormányzatnak tovább kell haladnia a környezetbarát termesztési technológiákat támogató úton. A földterület művelésének preferálása. Kertészeti (gyümölcs és fólia/üvegházi ültetvények) termesztés támogatása.

Természetvédelem Természetes növénytakaró hiánya.

A talajok leromlását (erózió, defláció, tápanyag tartalom kimerülése) meggyorsítja.

Borítottság növelése mezővédő erdősávok telepítésével.

Országos védelem alatt állnak a kunhalmok (Sashalom, Hegyes-halom, Német-halom, Kis-bikaNem ismert adat. Megismertetésük fontos. halom) és az országos ökológiai hálózat elemei (folyamatos, ill. megszakított ökológiai folyosók) Az ártéri terület a település fejlődésétől, Ezek helyi természeti jellegzetességek, helyi Vizenyős élőhelyek nem élveznek helyi védelmet. karakterétől elválaszthatatlan. védelem alá helyezésük sürgető feladat. Értéklista: - vizes élőhelyek (Holt-Zagyva-ág, Tuzson-tó, Görbeéri ősgyep) Hatvanban természeti értékek találhatók. Helyi védelem alatt semmi nem áll. - növénytársulások (Gombosi Öreg Tölgyes) - vízfolyások, állóvizek, közparkok, kertek, fasorok, kutak, temetők Léteznek látványtörést okozó elemek. (ipari park Törekedni kell a tájba illesztésükre. M3-as autópálya felőli feltárulása) Művi értékvédelem Hatvan legrégebbi épen maradt emléke egy középkori kolostor-rész (jelenleg az ÖK használja Nincs védve. éttermi–konyhai célra).

Műemlékké nyilvánítása, bemutathatóságának megszervezése javasolt.

2008. február hó

Védelemre méltó objektumok gazdagsága.

Helyi védelem alatt semmi nem áll.

Részletes értékvédelmi kataszter összeállítása az értékek teljes körű megismeréséhez (Javaslatunk az Örökségvédelmi tanulmányban olvasható!). Helyi védelmi fokozatok kidolgozása.

Vízellátás 100 m mélységű, Hatvantól délre elhelyezkedő, jó A vízadó rétegek védelme nagyon fontos. vízminőségű kutak üzemelnek. A lakosság kutat fúrat az ivóvíz kiváltására pl. Engedélyköteles! (500 m3/év kitermelésig jegyzői Talajmechanikai fúrásszelvények összegyűjtése. öntözés, kocsimosás stb. hatáskörbe tartozik) Felhasználhatók az engedélyezési eljárásoknál. A vezetékek ütemezett cseréje az elkövetkező A hálózat anyagát tekintve vegyes (KM, KPE, időszak feladata lesz, a fejlesztési területek ac.), illetve 40-45 éves nyomócsövek is figyelembe vételével a szűk keresztmetszetek üzemelnek. bővítésre kerülnek. Felhasználásuk (pl. öntözésre, Népkert, sportpálya) és egyéb hasznosításuk a Cukorgyári Ipari és artézi kutak találhatók a Cukorgyár Műszaki állapotuk, vízhozamuk nem ismert. területek hasznosításának függvénye, illetve területén. azzal összhangban kell kezelni. Görbeér vízellátása csak a szennyvízcsatornázással együtt kezelhető a Ivóvízzel nem ellátott Görbeér és Kisgombos Kisgombos szennyvízelvezetése a kistérségi területe. fejlesztés keretein belül megoldódott. bányatavak vízminőségének megóvása érdekében. A Lőrinci felől érkező regionális vezetéknek a visszacsatolása Nagygombosnál Óhatvan – Lőrinci vízműtelepről is kap vizet Hatvan, Balassi útig segíti a terület felértékelődését, kétoldali, egymástól független megtáplálás. miután a kistérségi szennyvízelvezetés megoldotta a terület szennyvíz problémáját. Csapadékvíz-elvezetés Zagyva és a talajvíz között alig van vízforgalom. Nagy a Zagyva mederellenállása.

Árvízvédelmileg a gátak tekintendők szűk keresztmetszetnek.

A Zagyva-töltés mentett oldali rézsű lábától 10 m Köztársaság út, Népkert a gátaknál meredek a szabadon hagyandó sáv fenntartási munkálatok rézsű , 3-5 m karbantartási sáv van. elvégzése érdekében.

Távlatban törekedni kell a fenntartási sáv biztosítására és töltésépítés helybiztosítására.

Nő a levezetendő csapadékvíz mennyisége.

A lakosság ösztönzése a csapadékvíz helyben tartására. Csapadékvíz felhasználása tározással öntözésre. Kevesebb burkolt felület, gyephézagos burkolat. Közparkok, véderdők létesítése.

2008. február hó

Csapadékvíz elvezetésére készülnek folyamatosan az elvi és vízjogi létesítési engedélyes tervek – pályázatok készítése. A szikkasztás megszűnése, a csapadékvíz lakosságnál történő helyben tartása csökkenti a talajvíz szintjét, a talajvíz szennyezettségét A meglévő csapadékvíz hálózat rendszeres karbantartása, állapotának felmérése.

Legnagyobb gond a mélyvonulatok és vízelvezető árkok elépülése, magánterületen haladó árkok feltöltése, szolgalmi jog rendezetlensége.

Vízgazdálkodási célú besorolás. A vízgyűjtő-területi lehatárolású összefogás megteremtése a közigazgatási lehatároltságon alapuló társulások mellett. A talajvízszint csökkenése a szikkasztás elmaradása következtében nagyon lassú A talajvíz és a felszínivíz kölcsönhatásban állnak, folyamat. különösen a mélyvonulatok mentén. A konzervgyári, cukorgyári kutak leállása után megfigyelhető talajvíz utánpótlódás miatt a talajvíz hasznosítás átgondolása. Az útmenti árkok elhanyagoltak, a csapadékvíz nem jut be az árokba, útszélek felfagyása, Városüzemeltetés. felázása a következmény.

A mélyfekvésű területeken jelentkező belvíz és a lefűződött meder feltöltése után kialakult, nem Beépítésük költséges alapozási, víztelenítési és teherbíró talaj meghatározza a terület Korlátozott beépítés tudomásul vétele. feltöltési munkákat igényel. felhasználását.

Szennyvíz-elvezetés Új szennyvíztisztító telep: 4900 m3 Közepes terhelésű eleveniszapos biológiai Iszapkezelés nem helyben történik, elhordják a tisztítás nitrifikációval, előrekapcsolt Lőrinci pernyehányóra. denitrifikációval. Védőtávolsága a vízjogi engedély szerint: 150 m A régi csatornák állapotának felmérése (kamerás vizsgálattal) az új hálózat üzemeltetési tapasztalataival kiegészítve határozza meg a feladatokat.

A szaganyagok terjedése időjárási viszonyoktól függően nem alapul ténylegesen mért értékeken. Az iszapkezelés előtérbe kerülése miatt nagyobb védőtávolságot kellene meggondolni. Szükséges mértékben el kell végezni a csatorna szakaszok cseréjét, szennyvízkormányzás lehetősége adott.

Az országos átlaghoz képest magas a csatornázottsági arány Óhatvan 100%, Újhatvan 40-50 %.

Jelentős vonzerő a befektetők számára. Ki kell használni a kistérségi szennyvízelvezetés adta lehetőségeket. Pl. Nagygombos, Kisgombos, Újhatvan – Turai út beépítése.

Hatvan és térsége szennyvízkezelése és szennyvízelvezetése projekt III. üteme tartalmazza a még csatornázatlan valamennyi településrész szennyvízelvezetését (Újhatvan, Nagygombos, Népkert, Cukorgyári lakótelep leválása a gyári rendszerről).

A pályázati anyag elkészült az előzetes megvalósíthatósági tanulmánnyal. Elbírálás alatt áll.

2008. február hó

Lakosság tájékoztatása: - elválasztott rendszer üzemel, azaz Lakosság részéről megfelelő „csatornahasználat” Csak szennyvíz kerüljön a szennyvízcsatornába! - csapadékvíz nem vezethető a szennyvízKialakítása. csatornába, - kommunális szemét nem kerülhet a szennyvízcsatornába stb. Elektromos energia ellátás Az országos rendszer 120 kV-os főelosztó hálózatáról, Sajószöged irányából történő betáplálással ellátott a város. Saját alállomása van Hatvannak (a MÁV is rendelkezik egy saját alállomással). Az országos alaphálózat vezetékei (É-on 1 db 220 kV-os és 1 db 400 kV-os, D-en 1 db 220 kVos távvezeték) haladnak át külterületen K–NY-i irányban. Ezekről a vezetékekről nem vételez a város. Több 120 kV-os elosztóvezeték megy sugárirányban. Ezekről a vezetékekről nem vételez a város. A 120 kV-os főelosztó hálózati rendszerben a Lőrinci erőmű havária-erőműként biztonsági tartalékot képez. A fogyasztók közvetlen villamos energia ellátása 20 kV-on középfeszültség szinten, majd kisfeszültség szinten teljes körű ellátásban történik. Vezetékes gázellátás A közvetlenül az országos rendszerről betáplált, térségi szerepkörű Hatvani gázátadó látja el a várost földgázzal. Nagyközép-nyomású hálózatról 3 gázfogadó állomáson át történik a helyi elosztó hálózat betáplálása (2 kommunális + 1 ipari). Középnyomású, növelt szintű kisnyomású, A toronyházakban a gázszolgáltatás és az valamint kisnyomású hálózat üzemel Hatvanban. esztétikai igények biztosítása összehangolatlan.

Megfelelő kapacitás. Megfelelő kapacitás. A 220 kV-os és a 400 kV-os vezetékek nyomvonala adottságnak tekintendő. Védőtávolságuk biztosítása szükséges, a nagyfeszültségű távvezetékek mentén korlátozott terület használattal kell számolni. Védőtávolságuk biztosítása szükséges. A nagyfeszültségű távvezetékek mentén korlátozott terület használattal kell számolni. Teljes ellátási biztonság. Minőségi hálózatfejlesztéssel a közterületrendezés elősegítése, a város arculatának esztétikai igényű javítása, földkábeles hálózatépítés szorgalmazása.

A közigazgatási területen É–D-i irányban áthaladó nagynyomású gázvezeték mentén korlátozott terület-használattal kell számolni. Megfelelő kapacitás. A hálózatban van tartalék kapacitás az új fejlesztési területek ellátására.

2008. február hó

A régi acélvezetékek (pl. Rákóczi utcai középnyomású gázvezeték) cseréje szükséges PE műanyagcsőre. A növekvő igények kiszolgálására a szűk keresztmetszetű szakaszokat ki kell cserélni. Elektronikus hírközlés Az országos vezetékes hírközlési hálózatba a Gyöngyösi primer körzetközponton keresztül, körzetkábelen biztosított a csatlakozás.

Minőségi helyi hálózatfejlesztéssel a közterület rendezés elősegítése, a város arculatának javítása (földkábeles hálózat-építés szorgalmazása).

A város lefedettnek tekinthető. Mobiltelefon bázisállomások helye: toronyházak teteje, Szőlőhegy (Verecke utca folytatása), 32-es út jobb oldalán (a 18 hektár után), Bosch mellett.

Az ellátottság színvonala megfelelő.

Alternatív energia Szél-, nap- és földenergia-hasznosítás lehetősége.

Alternatív energiák tudatos kiválasztása. Önkormányzati beruházások jó példája. Szélerőmű-park helyének kijelölése.

Állattenyésztés, szennyvíztisztítás mellékterméke.

Biogáz termelés.

Szilárd hulladék Helyi szilárd hulladéklerakó megszüntetésre került. A település területén felhagyott hulladéklerakó található. Illegális lerakók újratermelődnek. Szemétszállítási szerződések aránya alacsony.

Komposztálással a hulladék csökkenthető.

Cél a szilárd hulladék újrahasznosítási arányának növelése, az elszállításra kerülő szilárd hulladék Hatvan kapcsolódott egy regionális mennyiségének csökkentése, valamint Hejőpapi hulladékkezelési társuláshoz. mint regionális lerakóhely alternatívájának megtalálása. Az agyagréteg sértetlenségét biztosító építési Agyagrétegre, mint szigetelésre települt. előírások érvényesítése a területre Mezőőri tevékenység megerősítése. Kötelező közszolgáltatási (szemétszállítási) szerződések ellenőrzése. Büntetés. Tudatformálás. Kiskerteknél komposzt helyben Megyei Hulladékgazdálkodási Projektnél történő hasznosítása. feladatszűkülés: zöldhulladék-komposztáló + inert Komposztáló edények használatának oktatása. hulladéklerakó telep + hulladékválogató + Társasházak magas aránya miatt központi hulladékudvarok létesítése komposztáló működtetése célszerű.

2008. február hó

Szelektív szemétgyűjtés létezik.

Gyűjtés nem teljes körű.

Gyűjtésre kerülő anyagok körének szélesítése.

Folyékony hulladék Szennyvíz-kezelés költséges.

Nagy területet kezel.

Csatornába öntött olaj drágítja a tisztítást

Elkerülhető.

Szennyvíziszap most a pernyehányóba kerül.

Szállítási költség.

Külön szürkevíz-kezelés kiépítésének támogatása. Begyűjtés megszervezése, jutalmazása (pl. a komposztálásnál bevált gyakorlat szerint). Az iszapkezelés a meglévő telep és a MÁV tisztítótelep helyén átgondolandó. További kezelés céljából a védőtávolság a technológia függvényében módosítandó.

Zöldfelületek Közcélú zöldfelületek alacsony aránya.

Létező terek egy része kihasználatlan.

Erdőhiányos település. Léteznek alacsony aranykorona értékű területek.

Utcafásítás hiányos

Közművezetékeket érinthet.

Újhatvanban közpark kialakítása, új lakóterülethez új közpark előírása kívánatos. Szociális, kiránduló, gazdasági véderdő-igény tervi rögzítése, és megvalósítása. Önkormányzat folytassa a megkezdett utcafásítási programját. Az utcafásítás: - közművekkel egyeztetett, - megfelelő faegyedekből álló, - egységes utcaképet eredményező legyen. A fásítás, a zöldsávok kijelölésének és a közművezetékek fektetésének összehangolása, a városkép hosszú távú igényesebb kialakítása érdekében a közművek alárendeltebb telepítése elképzelhető.

Állatvilág A vizes élőhelyek Hatvan jellegzetességei. Feltérképezésük hiányos, értékeik nem ismertek Területi védelem alá helyezésük szükséges. Tavak egy részét horgászati célokra használják. Túlhasznosításuk elkerülése (halszám, beetetés). Oktatási intézmények Hagyományosan élenjáró népiskola-alapítások. Oktatás mai struktúrája megfelelő

Nincs felsőoktatás (ellentétben a hasonló nagyságrendű, összehasonlítási alapot jelentő városokkal).

Felsőoktatás lehetőségeinek számbavétele.

2008. február hó

DISZI a település számára fontos szakképzési struktúrával rendelkezik.

DISZI megyei fenntartású intézmény.

DISZI-n belül létezik akkreditált képzés

Lehetséges felsőoktatássá fejlesztésének számbavétele nem történt meg.

Szakképzett munkaerő hiánya gazdasági gát. Újhatvani óvodai igény magas, kedvezőtlen épület állapot

MÁV óvoda bezár, az épülete megfelelő.

Stratégiailag társulásos együttműködéssel való üzemeltetése kívánatos. Felesleges beruházások elkerülésével teremthető felsőoktatás. Szakképzés bővítésének, oktatás fejlesztésének támogatása. Rákóczi út mindkét oldalán 1-1 korszerű óvoda létesítése kívánatos. A déli résznek a volt MÁV alapítványi-óvoda-bővítéssel, az északi résznek új óvoda építésével teremthető meg az épülete.

Szociális intézmények

A költségtérítés miatt a nagy potenciális igény ellenére, kevés az effektív gondozott.

Az otthonközeli ellátást végző térítéses szolgáltatások iránti kereslet, ezzel az idősgondozotti létszám csökken. Jogosultsági vizsgálat szükségessége tovább nyitja az ellátási ollót.

Elavult, nem megfelelő alapterületű idősek otthona üzemel.

A bentlakásos intézmények iránti fizetőképes kereslet nő. Hatvan rendelkezik kórházzal.

A mozgáskorlátozottaknak van lehetőségük támogatás igénylésére.

Az igénylőhely az épület 1. emeletén található.

Akadálymentesítés megoldása szükséges.

A csecsemőkorúak száma csökken

A bölcsődék iránti kereslet nő (gazdasági kényszer, Gyes melletti munkavégzés lehetősége).

Bölcsődei férőhelyszám bővítés tárgyi feltételei részben adottak (belvárosi bölcsődében 20 fh-es részleg), a személyi feltételek megteremtése a fő cél.

Elöregedéssel párhuzamos igény-növekedés.

Kistérségi feladatmegosztás több területen (házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás) működik, illetve szervezés alatt áll (gyermekjóléti szolgáltatás). Egészségügyi intézmények Önkormányzati kiadások csökkentésének igénye. Kórházi ágyszám-csökkentés. Elöregedési tendencia, betegség átstrukturálódás.

Tudatosítani kellene az otthoni ápolás előnyeit. A rászorulók, ám az ellátási körből kimaradók körének elérése. 150 férőhelyes idősek otthona készül. Az új rendelkezések miatt – amely szerint csak a 4 órát meghaladó gondozási igényű személy jogosult idősotthoni tartózkodásra – a férőhelyszám nagytávra is elégséges.

Kistérségi ellátásba kellene bevonni az értelmi fogyatékkal élők napközi otthonos, illetve a támogató szolgáltatás feladatát.

Kórház kiadva üzemeltetésbe (HospInvest). Országos diszpécser-hálózat kiépítése haváriaesetekre. Az érintett osztályok fejlesztése szükséges.

2008. február hó

Fizetőképes kereslet megléte, Termálvíz (gyógyvíz) jelenléte.

Kórház pályázatát 2006-ban a Régió kiemelt minősítése ellenére elutasították.

Emelt szintű egészségügyi szolgáltatások meghonosításában önkormányzati részvétel.

Kulturális intézmények A Kastély felújítása közérdek.

Rendre elutasítják a pályázatokon.

A Kastély felújítása után a Hatvany Lajos Múzeum épületének egy része felszabadulhatna. Hatvannak hagyományosan erős iparos rétege volt.

Nincsen bemutatva.

Amatőr színjátszás hagyománya.

Ma nem létezik.

Reális hasznosítási elképzelés szükséges. Erős lobbi-tevékenység szükséges. A múzeum épületének egy része visszakaphatná egykori funkcióját: sörfőzde válhatna belőle. A város ingatlanvásárlásainak egyik célja lehetne: kismesterségeket bemutató tájházak (hentes és mészáros, asztalos) megteremtése létező műhely bemutatásával, vagy parasztházakban a Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményes anyagából vegyes bemutató hely berendezése. Színházterem megteremtése, színjátszás támogatása.

Sport, szabadidős intézmények Sport- és rendezvénycsarnok hiányzik a városból.

A jelenleg is magas arányú iskolások (általános iskolások, középiskolások) és a tervezett felsőoktatásban részt vevő hallgatók számára vonzó településkép kialakítása kívánatos.

Népkerti elhelyezése adottság. Kihasználtságát célszerű optimalizálni (pl. de. tornaterem, du., este sportcsarnok). Támogatni kellene ennek a korosztálynak a lekötését: - 14 éves alattiaknak: játszóház, fedett dühöngő létesítésével, - 14-24 éveseknek: disco, dühöngő sportterület létesítésével (fedett Nincsen a fiatalok szabadidő eltöltésének kerete gördeszka-BMX pálya, visszapattanós falú teremmegteremtve. foci, kondi-terem), koncertterem építésével, - 24 fölötti éveseknek: squash, szauna, tekepálya építésével, - táncrendezvények helyszínének kijelölésével, megszervezésével.

Kereskedelem Tradicionális kereskedőrétegek szinte eltűntek.

Helyszín biztosítandó (a város tervezett fejlődése egy részüket újrateremti).

Igény van: kínai üzletekre, Csányi úti piacra, őstermelői piacra.

Megtartásuk fontos (olcsó árak).

Tesco megjelenésével a kisboltok nehéz évei következnek.

T

További nagyáruházak letelepedése kereskedelmi, valamint közlekedési hatástanulmánnyal igazolt formában javasolt


STRATÉGIA-ALAKÍTÁS Eszközrendszer: – tiltás – korlátozás – büntetés – ösztönzés – példamutatás – propagandakampányok Kompetencia-szint – ÖK kompetenciája – országos, regionális kompetencia (lobbi tevékenység hozzárendelése) – lakossági kompetencia (ÖK kommunikációs stratégia hozzárendelése)

5.2. KÖZLEKEDÉSI STRATÉGIA Hatvan közlekedési problémái döntően belső eredetűek, azaz a külső kapcsolatrendszere fejlettebb, mint a belső hálózata. A közúti közlekedési alágazat területén a legutolsó időkben elkészült új fejlesztések (az M3 autópálya harmadik, keleti csomópontja, valamint a 32. sz. főút ehhez vezető új nyomvonala) nagymértékben hozzájárulhatnak a város jól működő belső úthálózatának kialakításához, de ehhez még több határozott intézkedés szükséges. Hasonló a helyzet a vasúti közlekedésben is: jelentős hazai és nemzetközi vasútvonalak haladnak át (illetve találkoznak) a Hatvan területén, de ennek előnyei inkább csak az elingázó munkavállalóknál jelentkeznek. Hatvan településfejlesztési koncepciójához a közlekedési ágazat az alábbiakban leírtak szerint tud hozzájárulni úgy, hogy a közlekedési fejlesztések az egész város érdekeit szolgálják nem csak a közlekedés által közvetlenül érintett gazdasági szektort, hanem a város teljes lakosságát is. A közúti közlekedés területén legfontosabb teendő a város belső területeinek (leginkább a városközpontnak) a tehermentesítése. A pénzügyi lehetőségek és a meglevő hálózati adottságok alapján ez több lépésben lehetséges. Első lépésben el kell érni, hogy az M3 autópálya Hatvan melletti szakasza (a három csomópont között) szabadon, útdíj fizetés nélkül legyen használható. Ezzel rövid távon némileg csökkenteni lehet a város egyetlen közúti tengelyének terhelését, a jelentősebb főúthálózati kapcsolatok a beépített területen kívül lebonyolódhatnak (3.–21. sz. főutak, 3. –32. sz. főutak közötti kapcsolat). Az már a közlekedési tárcával való további tárgyalás eredménye lehet, hogy a 3. sz. főút átmenő forgalmából a tehergépjárművek is az autópályát vegyék igénybe a három csomópont közötti szakaszon. Ezekkel a részmegoldásokkal kismértékben elodázható a város legnagyobb úthálózati problémájának, a teljes kelet–nyugati forgalom 3. sz. főúton való koncentrálódásának feloldása. Az előzőekben leírt kisebb beavatkozásokkal a mai, még elviselhető helyzet pár évig fenntartható, de ez alatt az idő alatt már komoly lépéseket kell tenni a város belső úthálózatának fejlesztésével kapcsolatban. A végső cél a jelenlegi legfőbb probléma, a Grassalkovich útnak a vasúton és a Zagyván koncentrált módon, egy helyen való áthaladásának feloldása. Ennek megoldása olyan új út-nyomvonalak keresése a folyó és a HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


78


vasút keresztezésével, amelyek vonalvezetése, szolgáltatási színvonala, az újonnan feltárt területek megközelítése által előnyösebb a forgalom számára, így megépülésük esetén spontán módon is megoldják a forgalom átterelődését. A településszerkezet jelenlegi és várható jövőbeli fejlesztése alapján a város északi területein (az M3 autópálya és a 3. sz. főút közötti területen) alakítható ki olyan folyamatos vonalvezetésű új útvonal, amely alkalmas lenne a jelenlegi főút funkcióinak átvételére: folyamatos vonalvezetéssel biztosítja a K–Ny irányú áthaladást, új átkelést biztosít a Zagyván és a vasúton, közvetlenebb, a lakóterületektől független kapcsolatot biztosít az északon elhelyezkedő gazdasági területeknek. Egy ilyen módon kialakított útvonal helyettesíti a szerkezeti terven az M3-tól északra javasolt, a 21. sz. és a 32. sz. főutak közvetlen összekötését biztosító útszakaszt úgy, hogy a „holttérből” a város számára is előnyös területre tevődik át. A város déli területein a fenti célokat biztosító, összefüggő útvonal előreláthatólag nem alakítható ki, de – valószínűleg több, nem folyamatos vonalvezetésű megoldással – az elvágott településrészek közúti összeköttetését itt is biztosítani kell a településközpont tehermentesítése érdekében. Az előbbiek szerint kialakított belső főúthálózatot kiegészítő, a városrészek kiszolgálását biztosító gyűjtőutak nyomvonalai rendelkezésre állnak, így megteremthető a város számára legelőnyösebb úthálózat. A városközpontot tehermentesítő főúthálózat kiépítése után sort kell keríteni a városközpont közlekedési revitalizációjára. A külső nyomvonalakon fog lebonyolódni mindaz a forgalom, amelynek nincs közvetlen köze a belvároshoz, ezáltal elérhető, hogy a központi elhelyezkedésű Grassalkovich út–Horváth Mihály út útvonalon csak a városközpont saját forgalma fog jelentkezni. A településrendezési tervek alapján a városközpont közlekedési rendszerére olyan terv elkészítése szükséges, amely a közterületek kialakításának, használatának összefüggő rendszerét feldolgozza. Így nem csak a közúti közlekedés hálózati, forgalomtechnikai megoldásait, hanem a parkolás, a gyalogos- és kerékpáros közlekedés útvonalai és kialakítása, a közterületek zöldfelületi rendszere is megoldást nyerjen. Ez az egységes szemléletű terv lehet az alapja az egyes részterületek önálló tervezési, építési (ütemezési) feladatainak. A parkolás, gépjármű-elhelyezés témakörével a városközponton kívüli területeken is foglalkozni kell úgy, hogy az egész városban egységes elvek és normatívák szerint legyen ez a kérdés szabályozva. Ahol lehetséges, az érvényben levő előírásoknak megfelelően a telken belüli parkolást kell alkalmazni. Meg kell határozni a fizető övezetek területi kiterjedését és a díj optimális nagyságát. A túl magas díj a szabálytalan parkolást, a díjfizetés megkerülésének különböző módozatait erősíti, nem növeli az elvárható bevételt. A város nagyságrendje, remélt fejlődési pályája – a fejlettebb országokkal való összehasonlításban – a későbbikben szükségessé teheti a szintben elkülönített (Hatvan esetében a térszint alatti) parkolás lehetőségének biztosítását is. Az erre alkalmas területeken való építés távlati lehetőségét a készülő településrendezési és szakági tervekben megfelelő eszközökkel védeni szükséges. A városi tömegközlekedést a településközi és helyi járatok együttesen biztosítják a településen. A mai, városközponti elhelyezkedésű autóbuszpályaudvar determinálta a belső és külső járatok vonalvezetését, ezáltal a területi ellátás lehetőségeit. Az autóbusz-pályaudvar más HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


79


területre való helyezése (a Boldogi út csatlakozásának környezetébe) lényegesen megváltoztatja a járatok vonalvezetési lehetőségeit, ezért a mai hálózat módosításával megfelelő szakmai megoldás nem születhet. Ezért az utazási igények felmérését feltáró, utasszámláláson alapuló tervezési munkával kell megalapozni az új autóbusz-pályaudvarral működtetett új hálózatot. A gyalogos- és kerékpáros közlekedés fejlesztésére a jelenleginél nagyobb súlyt kell fektetni. A kerékpáros közlekedés utóbbi években tapasztalható reneszánsza már bizonyította azt a sajátosságot (némileg ellentétben a közúti közlekedéssel), hogy általában nem a kerékpáros forgalom növekedése kényszeríti ki a kerékpárút-hálózat kiépítését, hanem a biztonságosan és célszerűen kialakított hálózaton jelentős számú kerékpáros jelenik meg. Tehát lépésenként ki kell alakítani a kerékpáros hálózatot a városban úgy, hogy illeszkedjen a külső (pl. kistérségi) kapcsolatokhoz is. Első lépésként a hálózat részeként ki kell jelölni a kerékpározásra már jelenleg is alkalmas felületeket (lehetőleg úgy, hogy már a kezdeti lépésektől kezdve hálózatot alkossanak), majd az anyagi lehetőségektől függően további építésekkel kell a hálózat teljességére törekedni. Ezzel párhuzamosan a szükséges helyeken kulturáltan kialakított, biztonságos kerékpár-parkolókat, tárolókat is kell építeni. Hasonló módon kell eljárni a gyalogos felületek esetében is. A gyaloglás hatótávolsága természetesen kisebb, mint a kerékpározásé, ezért elsősorban a főbb intézményi célpontok környezetét, valamint a városközpontot kell előnyben részesíteni, de végül is ezek a rész-igények összegeződve lefedik az egész várost. A vasúti közlekedést tekintve Hatvan fontos vasúti csomópont, de a jövőt jelentő jelenlegi általános elképzelések – úgy tűnik – nem kedveznek a városnak. A várost érintő, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt fontos vasútvonalak sorsa nem kérdőjeleződött meg, de ezeknek a város szempontjából történő hasznossága jelenleg csak igen kis mérvű, viszont a településrészeket elvágó hatás hátránya jelentősebbnek mondható. A vasúthálózat kialakításának és működtetésének egyoldalú gazdaságossági szemléletű megközelítése az utazóközönség egy kis részének előnyös, de az érintett települések nagy része (így Hatvan is) ennek kárát látja. A vasúti szállítások jelentősen lecsökkent volumene sok településben szükségtelenné teszi a vágányhálózat jelentős részét, kisebb rendezőpályaudvarokat igényel. Ezt a Hatvan szempontjából negatív folyamatot a vasút – jövőképe alapján – nem fordítja meg, azonban a városnak saját érdekérvényesítő szerepe által a lehetséges lépéseket meg kell tenni. Első lépésként olyan gazdasági szereplőket kell keresni, amelyek igénylik a vasúti szállítást, ezáltal életet lehelnek a vasútállomás melletti gazdasági területekbe és a vasútba egyaránt. Ennek sikertelensége esetén viszont tárgyalásokat kell kezdeni a vasúttal a ki nem használt területek megszerzése, városi célokra való hasznosítása céljából. A vasútállomás – maga az épület és környezete – jelenleg olyan állapotban van, hogy a legalapvetőbb esztétikai és használati elvárásoknak sem felel meg. A városnak nagyobb részt kell vállalnia a vasútállomás utasbarát kialakításában és működtetésében, illetve a vasútállomás és a város kapcsolatrendszerének fejlesztésében (színvonalas autóbusz, kerékpár, gyalogos kapcsolatok kiépítésével).

5.3. KÖRNYEZETI STRATÉGIA HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


80

2008. február hó

TERMÉSZETI TÉNYEZŐK

DOMBORZATI ADOTTSÁGOK

MEGÁLLAPÍTÁS

CÉLOK A KIEMELKEDÉSEK BEFOLYÁST

A TELEPÜLÉS TERÜLETE ALAPVETŐEN SÍK, KISEBB

GYAKOROLNAK A HELYI LÉGMOZGÁSRA. A DOMBORZAT HELYI LÉGMOZGÁSRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK FELTÁRÁSA.

KIEMELKEDÉSEKKEL TAGOLT.

STRATÉGIAALKOTÁS

FELADATOK

TELEPÜLÉS ÁTSZELLŐZÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA.

A VÁROS ÁTSZELLŐZÉSÉT VIZSGÁLÓ TANULMÁNY ELKÉSZÍTTETÉSE. MEGLÉVŐ SZÉLCSATORNÁK ELÉPÍTÉSÉNEK MEGAKADÁLYOZÁSA.

TALAJADOTTSÁGOK MEGŐRZÉSE.

HELYI ERŐFORRÁSKÉNT VALÓ

A GYENGÉBB MINŐSÉGŰ TERÜLETEKEN A TERMESZTÉS NEM KIFIZETŐDŐ.

ALACSONYABB MINŐSÉGŰ

JAVASOLT A GYENGÉBB TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLETEK ERDŐSÍTÉSE.

GYENGÉBB MINŐSÉGŰ HOMOKTERÜLETEK GYÜMÖLCSTERMESZTÉSRE, VAGY ERDŐSÍTÉSRE JAVASOLTAK.

A CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉSE KIEMELTEN KEZELENDŐ.

A CSAPADÉKVÍZ BESZIVÁRGÁSI ARÁNYÁT, LEHETŐSÉGÉT NÖVELNI KELL PL. SZILÁRD BURKOLATOK ARÁNYÁNAK CSÖKKENTÉSÉVEL, ZÖLDTETŐK KIALAKÍTÁSÁVAL. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS REKONSTRUKCIÓJA. A MAGÁNTERÜLETEKEN ÁTHALADÓ CSATORNÁK, ÁRKOK KEZELÉSE, FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN SZOLGALMI JOG BEIKTATÁSA.

FIGYELEMBEVÉTELE FONTOS A

VIZSGÁLAT KÉSZÍTTETÉSE A TELEPÜLÉSEN BELÜLI LÉGMOZGÁSOKRA VONATKOZÓAN. TERVEZETT

FENNTARTHATÓ HASZNOSÍTÁS.

TALAJ

ÉGHAJLAT

TERMŐTERÜLETEK ZÖLDFELÜLETI HASZNOSÍTÁSA.

24 ÓRA ALATT LEHULLOTT LEHULLÓ CSAPADÉKVÍZ LEGTÖBB CSAPADÉKOT, 190 BESZIVÁRGÁSI ARÁNYÁNAK MM-T HATVANBAN JEGYEZTÉK NÖVELÉSE, A FENNMARADÓ VÍZ FEL ÁRTALOMMENTES LEVEZETÉSE.

LEGGYAKORIBB SZÉLIRÁNY AZ VÁROS ÁTSZELLŐZÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA. ÉNY-I.

MEGLÉVŐ MÉLYFEKVÉSŰ EGYKORI ÁRTÉRI TERÜLET, VÍZRAJZ

TALAJVÉDŐ GAZDÁLKODÁSI RENDSZEREK TÁMOGATÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE. PÁRBESZÉD A GAZDÁLKODÓKKAL. BORÍTOTTSÁG NÖVELÉSE A SZÁNTÓFÖLDI TERÜLETEKEN.

TÚLNYOMÓRÉSZT KIVÁLÓ TALAJADOTTSÁGOK.

VIZENYŐS TERÜLETEK FIGYELHETŐK MEG.

TERÜLETEK BEÉPÍTETLENSÉGÉNEK MEGŐRZÉSE. ÁRTALOMMENTES CSAPADÉKVÍZ LEVEZETÉS.

ZAGYVA FOLYAMATOS ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓ.

JELENLEGI VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA.

SZÉLCSATORNÁK ELÉPÜLÉSÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN.

FOKOZOTT FIGYELMET KELL FORDÍTANI A MÉLYFEKVÉSŰ TERÜLETEKEN A FELSZÍNI VIZEK LEVEZETÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSÁRA, A MEGLÉVŐ TERMÉSZETES MÉLYVONULATOK MEGŐRZÉSÉRE, KEZELHETŐSÉGÉRE.

A FOLYÓ VÍZMINŐSÉGÉRE A TELJES VÍZGYŰJTŐ TERÜLET HATÁSSAL VAN. A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁT CSAK ÖSSZEFOGÁSSAL LEHET ELÉRNI.

BEÉPÍTÉSEK KIALAKÍTÁSÁNÁL A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIT FIGYELEMBE KELL VENNI.

BEÉPÍTÉSI SZÁNDÉKOK MEGAKADÁLYOZÁSA AZOKON A TERÜLETEKEN, AHOL A BEÉPÍTÉS CSAK A FELSZÍNI LEFOLYÁSI VISZONYOK JELENTŐS MEGVÁLTOZTATÁSÁVAL LENNE LEHETSÉGES. A MAGÁNTERÜLETEKEN ÁTHALADÓ CSATORNÁK, ÁRKOK KEZELÉSE, FENNTARTÁSA ÉRDEKÉBEN SZOLGALMI JOG BEIKTATÁSA. PÁRBESZÉD A KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KTVF-GEL. BEVEZETETT VIZEK MINŐSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE. A FOLYÓT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV KIDOLGOZÁSÁBAN AKTÍV RÉSZVÉTEL.

2008. február hó

AZ ÁLLÓVIZEK JELENTŐS KITERJEDÉSŰEK ÉS KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGŰEK.

VÍZMINŐSÉGÜK, ÖKOLÓGIAI KIEGYENLÍTŐ FELÜLETKÉNT VALÓ HASZNOSULÁSUK MEGŐRZENDŐ.

AZ ÁLLÓVIZEK TERMÉSZETI TERÜLETEK ÉS MOZAIKOS ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK.

NÖVÉNY- ÉS ÁLLATVILÁG

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

VÍZMINŐSÉGÜK MEGŐRZENDŐ.

AZ ÖKOLÓGIAI FOLYOSÓK VIZES ÉLŐHELYEKET FEDNEK LE.

VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME, MEGŐRZÉSE.

HATVAN VÁROS KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT A KUNHALMOK ÁLLNAK.

JELENLEGI ÁLLAPOTUK MEGŐRZÉSE, AZ ESETLEGES VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK MEGSZÜNTETÉSE.

TERMÉSZETKÖZELI ÁLLAPOTÚ TERÜLETEK A KISGOMBOSI ÖREGTÖLGYES ÉS A RAKOTTYÁS.

A FENNMARADT ÉLŐHELYEK MEGŐRZÉSE ELSŐDLEGES SZEMPONT.

ÉSSZERŰ INFRASTRUKTÚRA MEGTEREMTÉSE. A KIALAKULT ANTROPOGÉN EREDETŰ TAVAK MEGŐRZÉSE.

JELENLEGI ÁLLAPOTUKAT FENN KELL TARTANI. VÉDELMÜK A KÖRNYÉK JELENTŐSEBB A MADÁRVILÁGNAK VÉDELMÉBEN FONTOS SZEREPET TÖLT BE.

A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA KIÉPÍTÉSE. A TAVAK MEDRE, PARTVONALA VÉDENDŐ. A TERÜLETEN A TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTOKAT ELSŐDLEGESEN KELL KEZELNI.

ÉRTÉKEIK TUDATOSÍTÁSA A LAKOSSÁG KÖRÉBEN. HELYI VÉDELEM MEGTEREMTÉSE.

A SÍK TÁJAT MEGTÖRŐ KIEMELKEDÉSEK JELENLEGI MORFOLÓGIÁJA, ÁLLAPOTA VÉDENDŐ.

A KUNHALMOK VÉDETTSÉGÉNEK TUDATOSÍTÁSA A LAKOSSÁG KÖRÉBEN.

A FENNMARADT ÉLŐHELYEK HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMESEK. JELENLEGI ÁLLAPOT FENNTARTÁSA, TERHELÉSEK MINIMALIZÁLÁSA.

TERMÉSZETI TERÜLETEK HELYI VÉDELMÉNEK MEGTEREMTÉSE. PÁRBESZÉD A TERÜLETEK KEZELŐIVEL, TULAJDONOSAIVAL, A HELYI CIVIL SZERVEZETEKKEL.

STRATÉGIAALKOTÁS JAVASOLJUK EGY RÉSZLETES

FELADATOK

VIZSGÁLAT ELKÉSZÍTÉSÉT A VÁROS TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN, A MEGFIGYELHETŐ LÉGÁRAMLATOKRA, AZ ÁTSZELLŐZÉST BIZTOSÍTÓ SZÉLCSATORNÁKRA VONATKOZÓAN.

A VÁROS ÁTSZELLŐZÉSÉT VIZSGÁLÓ TANULMÁNY ELKÉSZÍTTETÉSE. MAGAS ZÖLDFELÜLETI ARÁNY,

MÉRSÉKLŐDÉSE AZ ELKERÜLŐ UTAK MEGÉPÜLÉSE ESETÉN, VALAMINT A HELYI TÖMEG- ÉS KERÉKPÁROS

ELKERÜLŐ UTAK ÉPÍTÉSE, ANYAGI- ÉS EGYÉB ERŐFORRÁSOK ELKÜLÖNÍTÉSE, MEGTEREMTÉSE. TÖMEG- ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS TÁMOGATÁSA, NÉPSZERŰSÍTÉSE, PÁRBESZÉD A CIVIL SZERVEZETEKKEL, LAKÓKÖZÖSSÉGEKKEL.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGÁLLAPÍTÁS

CÉLOK

A TAPASZTALATOK SZERINT LEVEGŐMINŐSÉG

AZ ÓHATVANI VÁROSRÉSZ ÁTSZELLŐZÉSE NEM MEGFELELŐ.

A TELEPÜLÉS ÁTSZELLŐZÉSÉNEK JAVÍTÁSA.

JELENTŐS A KÖZLEKEDÉS OKOZTA LÉGSZENNYEZÉS.

LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS

KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN ÁTHALADÓ AUTÓPÁLYA.

KÖZLEKEDÉS NÉPSZERŰVÉ VÁLÁSA ESETÉN VÁRHATÓ

LÉGSZENNYEZÉS, ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS CSÖKKENTÉSE

AZ M3-AS AUTÓPÁLYA 50 M-ES VÉDELMI ÖVEZETÉBEN LAKÓÉPÜLET NEM ÉPÍTHETŐ.

JELENTŐS A TELEPÜLÉSEN ÁTHALADÓ FORGALOM.

M3-AS AUTÓPÁLYA TELJES HATVANT ELKERÜLŐ SZAKASZÁNAK DÍJMENTESSÉ TÉTELE.

JELENTŐS TERHELÉST OKOZ A

FONTOS A TELEPÜLÉSEN BELÜLI

TELEPÜLÉSEN BELÜL GENERÁLÓDÓ FORGALOM.

KAPCSOLÓDÁSI PONTOK SZÁMÁNAK NÖVELÉSE.

ALACSONY ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG BIZTOSÍTÁSA A FELHAGYOTT GYÁRTERÜLETEKEN.

LAKÓÉPÜLETEK ÉPÍTÉSI TILALMÁNAK PRIORITÁSÁT BIZTOSÍTANI KELL. LOBBI-TEVÉKENYSÉG A MINISZTÉRIUM FELÉ. ANYAGI- ÉS EGYÉB ERŐFORRÁSOK ELKÜLÖNÍTÉSE, MEGTEREMTÉSE.

2008. február hó

AZ ÖNKORMÁNYZATHOZ BEÉRKEZŐ

HATVAN KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN TÖBB NAGY FORGALMÚ VASÚTVONAL IS KERESZTÜLHALAD.

A ZAGYVA VÍZSZINTJE ALACSONY, ÁTLAGOSAN 40 CM KÖRÜLI, VÍZMINŐSÉGE III. OSZTÁLYÚ.

CSÖKKENTÉSE

LAKOSSÁGI BEJELENTÉSEK ALAPJÁN, ZAJMÉRÉSI VIZSGÁLATOKAT KÖVETŐEN, ZAJVÉDŐ LÉTESÍTMÉNYEK TELEPÍTÉSE LEHET SZÜKSÉGES.

VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA.

A KISTÉRSÉGI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELJES KAPACITÁSÚ ÜZEMELÉSÉNEK MEGKEZDÉSE ELŐTT FONTOS MEGVIZSGÁLNI, HOGY A JELENLEGI ALACSONY VÍZÁLLÁS NEM VEZET-E VÍZMINŐSÉG ROMLÁSHOZ.

ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉS A MÁV-VAL. ZAJ- ÉS REZGÉSTERHELÉSI VIZSGÁLATOK ELKÉSZÍTTETÉSE. SZÜKSÉG ESETÉN ZAJVÉDŐ LÉTESÍTMÉNYEK ÉPÍTÉSE.

PÁRBESZÉD A KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KTVF-GEL A VIZSGÁLAT LEFOLYTATÁSA ÉRDEKÉBEN.

AZ ELKÉSZÍTETT KÖRNYEZETVÉDELMI A FELPARCELLÁZOTT ÜZLETI

VÍZMINŐSÉG, VÍZVÉDELEM

PARK TERÜLETE ALATT VOLT A VÁROS EGYKORI SZEMÉTTELEPE. A TERÜLET MÉLYÉN VÍZZÁRÓ AGYAGRÉTEG HELYEZKEDIK EL.

VÍZZÁRÓ AGYAGRÉTEG SÉRÜLÉSMENTES MEGŐRZÉSE.

ÁLLAPOTFELMÉRÉS A FÖLDTAKARÁS ALATT TALÁLHATÓ HULLADÉK POTENCIÁLIS SZENNYEZŐ HATÁSAIT NEM VOLT HIVATOTT MEGÁLLAPÍTANI. A SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN A TERÜLET BEÉPÍTÉSE CSAK A TERVEZETT ÉPÍTKEZÉS (MÉLY-, ILL. CÖLÖPALAPOZÁS) VÁRHATÓ HATÁSAIT FELTÁRÓ HATÁSTANULMÁNY ELKÉSZÍTTETÉSE, ILLETVE A SZÜKSÉGES ENGEDÉLYEK BESZERZÉSE UTÁN JAVASOLHATÓ.

A TERÜLET JELENLEGI HIDROGEOLÓGIAI VÉDŐTERÜLET A RAKOTTYÁS TERÜLETE, AHOL A TELEPÜLÉS IVÓVÍZ KÚTJAI TALÁLHATÓK.

A TELEPÜLÉS HULLADÉKKEZELÉS

HULLADÉKKEZELÉSE HOSSZÚ TÁVON NEM MEGOLDOTT.

HATVAN KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN JELENTŐS MENNYISÉGŰ ILLEGÁLIS HULLADÉK LERAKÁS TAPASZTALHATÓ.

SZENNYEZÉSEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN KÖRNYEZETI ÁLLAPOTFELMÉRÉS KÉSZÍTTETÉSE AZ EGYKORI KOMMUNÁLIS HULLADÉKLERAKÓ HATÁSAINAK VIZSGÁLATÁRA.

A TERÜLETRE VONATKOZÓ VÍZVÉDELMI ELŐÍRÁSOKAT BE KELL TARTATNI. HELYI VÉDELEM MEGTEREMTÉSE. TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁS A VÍZÜGYI ILLETÉKESEKKEL EGYEZTETVE, A

ÁLLAPOTA FENNTARTANDÓ, A FELTÁRT SZENNYEZŐFORRÁSOK FELSZÁMOLÁSÁT MEG KELL OLDANI. BIZTOSÍTANI KELL, HOGY A TERÜLETET A KÖRNYEZŐ TERÜLETEKRŐL SE ÉRJE SZENNYEZÉS.

SZEMPONTOKAT ELSŐDLEGESEN KELL KEZELNI. A TERÜLET HELYI VÉDELEMRE ÉRDEMES.

MEG KELL OLDANI A TELEPÜLÉS TELJES KÖRŰ HULLADÉKKEZELÉSÉT.

HATVAN CSATLAKOZOTT A HEVES MEGYEI REGIONÁLIS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERHEZ. A RENDSZERHEZ VALÓ CSATLAKOZÁSUKAT ADOTTSÁGNAK TEKINTJÜK.

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERBEN HATVANRA MEGHATÁROZOTT FELADATOK VÉGREHAJTÁSA.

AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁS

A MEZŐŐRI SZOLGÁLATOT FENN KELL TARTANI,

MEGELŐZÉSÉRE AZ ÖNKORMÁNYZAT BEVEZETTE A FEGYVERES MEZŐŐRI SZOLGÁLATOT.

EREDMÉNYESSÉGÉNEK NÖVELÉSE ÉRDEKÉBEN AZ ÖNKORMÁNYZATNAK EGYÜTT KELL MŰKÖDNIE A GAZDÁLKODÓKKAL.

AZ ILLEGÁLIS HULLADÉK LERAKÁST MEG KELL ELŐZNI.

A TERÜLETEN A TERMÉSZETVÉDELMI

VÉDELEM FONTOSSÁGÁT BEMUTATÓ TÁBLÁK (TANÖSVÉNY) KIHELYEZÉSÉVEL, VEZETETT, ISMERTTERJESZTŐ SÉTÁK BEINDÍTÁSA.

2008. február hó

A TELEPÜLÉSI DÖGKUTAKAT LEZÁRTÁK.

A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ, REKULTIVÁCIÓJUKAT MEG KELL OLDANI.

HASZNÁLATON KÍVÜLI DÖGKUTAK FELSZÁMOLÁSÁHOZ AZ ÖNKORMÁNYZAT PÁLYÁZATI FORRÁSOKAT TERVEZ IGÉNYBE VENNI.

CÉLOK

STRATÉGIAALKOTÁS

FELADATOK

A GYENGÉBB MINŐSÉGŰ (SZ6-8)

ALACSONY BORÍTOTTSÁGÁT JAVÍTANI KELL.

SZÁNTÓTERÜLETEK ERDŐSÍTÉSRE JAVASOLTAK. KEDVEZŐ HATÁSÚAK A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK.

MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK TELEPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA, A GAZDÁLKODÓK KÖRÉBEN VALÓ NÉPSZERŰSÍTÉSÜKKEL, VALAMINT A LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁSOK MEGISMERTETÉSÉVEL.

ERDŐTERÜLETEK ALACSONY ARÁNYÁNAK JAVÍTÁSA.

A GYENGÉBB MINŐSÉGŰ (SZ6-8) SZÁNTÓTERÜLETEK ERDŐSÍTÉSRE JAVASOLTAK. KEDVEZŐ HATÁSÚAK A MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK.

MEZŐVÉDŐ ERDŐSÁVOK TELEPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA, A GAZDÁLKODÓK KÖRÉBEN VALÓ NÉPSZERŰSÍTÉSÜKKEL, VALAMINT A LEHETSÉGES PÁLYÁZATI FORRÁSOK MEGISMERTETÉSÉVEL.

A PÁLYÁZAT ELKÉSZÍTÉSE FOLYAMATBAN VAN.

KÜLTERÜLETI TERÜLETHASZNÁLAT MEGÁLLAPÍTÁS

SZÁNTÓTERÜLETEK

KÜLTERÜLET 48%-ÁT FEDIK LE.

ERDŐTERÜLETEK

KÜLTERÜLET 5,8%-ÁT FEDIK LE.

SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERÜLETEK

A SZŐLŐTERÜLETEK A KÜLTERÜLET 3, MÍG A GYÜMÖLCSÖSÖK 5,4%-ÁT FEDIK LE.

A SZÁNTÓTERÜLETEK

A HAGYOMÁNYOS KULTÚRÁK MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE KÍVÁNATOS.

ALKALMAS TERÜLETEK A SZŐLŐHEGY TERÜLETE, VALAMINT A GYENGÉBB TERMŐKÉPESSÉGŰ HOMOKTERÜLETEK.

SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEK FENNMARADÁSÁNAK TÁMOGATÁSA, A GAZDÁLKODÓK TÁMOGATÁSÁVAL, A PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK FELTÁRÁSÁVAL. A MEGJELENT HASZNÁLATI IGÉNYEKKEL FONTOS

GÖRBEÉRIKAVICSBÁNYA-TAVAK

KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGŰEK, KÜLÖNBÖZŐ HASZNÁLATI IGÉNYEK JELENTEK MEG.

A KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGET FENN KELL TARTANI.

A MEGINDULT SPONTÁN HASZNOSÍTÁSI MÓDOK KOORDINÁLÁSA.

MEGTEREMTENI AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS LÉTESÍTMÉNYEK ÖSSZHANGJÁT. ÚJ LAKÓ-, NYARALÓÉPÜLET NEM LÉTESÍTHETŐ KÖZÜZEMI, VAGY EGYÉNI SZENNYVÍZKEZELÉS MEGOLDÁSA NÉLKÜL. A HORGÁSZ EGYESÜLETEKKEL, VALAMINT A HATVANI KÖRNYEZETVÉDŐ EGYESÜLETTEL PÁRBESZÉDET KELL TEREMTENI, AZ INTENZÍV HORGÁSZAT KIALAKULÁSÁT MEG KELL AKADÁLYOZNI.

2008. február hó

A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ INFRASTRUKTÚRA MEGTEREMTÉSE. A

CUKORGYÁRI-TÓ

KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGŰ, A TÓ EGY RÉSZE FETÖLTŐDÖTT, UTÓHASZNOSÍTÁSA TERVEZETT.

A KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGET FENN KELL TARTANI. A KISZÁRADT TÓMEDER TERÜLETÉT KÍVÁNATOS POTENCIÁLIS ZÖLDFELÜLETKÉNT KEZELNI.

A TÓ KIVÁLÓ VÍZMINŐSÉGÉT AZ UTÓHASZNÁLAT SORÁN FENN KELL TARTANI. A KISZÁRADT TÓMEDER A HUMUSZOS ANYAG KITERMELÉSÉRE, VALAMINT ERDŐSÍTÉSRE ALKALMAS.

TULAJDONOSOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖTT PÁRBESZÉDET KELL TEREMTENI, AZ ESETLEGESEN KÜLÖNBÖZŐ ÉRDEKEKET ÖSSZE KELL HANGOLNI. AZ UTÓHASZNOSÍTÁS KIALAKÍTÁSA SORÁN A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI, ÖKOLÓGIAI ÉRDEKEK ELSŐDLEGESEK. AZ UTÓHASZNOSÍTÁSBAN VALÓ EGYETÉRTÉS MEGTEREMTÉSÉHEZ AZ ÖNKORMÁNYZAT TEREMTSEN PÁRBESZÉDET A TULAJDONOSOKKAL, VALAMINT A HATVANI CIVIL SZERVEZETEKKEL.


5.4. ZÖLDFELÜLET-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5.4.1. Zöldfelület-fejlesztés, fenntartás A települési zöldfelületek fejlesztésének és fenntartásának faladatait az alábbi táblázat foglalja össze. (Szerepel benne néhány olyan feladat, amelynek részletesebb kifejtése szükséges, ezt a táblázat alatt foglaltuk össze.) JAVASLATOK Elhelyezkedés

Növényzet típusa

Feladat típusa A.) fenntartás

Feladat meglévő fasorok temetőkertek utak, utcák arculatformálása

B.) fejlesztés fásítás

Belterület

elöregedő fasorok felújítása ipari park határán többszintű növényállomány telepítése kastélykert faállománya

C.) védetté nyilvánítás értékes fasorok (a tervezés későbbi fázisában pontosítva)

parkosítás

A.) fenntartás

meglévő zöldterületek

B.) fejlesztés

lakótelepi zöldfelületek

meglévő zöldterületek területének C.) védetté nyilvánítás megőrzése kastélykert felújított parkja mezővédő erdősávok telepítése

extenzív növényállomány

B.) fejlesztés

Görbeér – vízpart extenzív parkosítása vizenyős tömbbelsők zöldterületi hasznosítása

Külterület fasor

élőhelyek

nagygombosi vadgesztenye fasor Grassalkovich major fennmaradt növényállományának védelme C.) védetté nyilvánítás kisgombosi öreg tölgyes Tuzson-tó Vízmű kutak körüli hidrogeológiai védőterület

5.4.2. Belterületi fasorok A település városrészei különböző mértékben fásítottak. Az utcafásításnak korlátai lehetnek: – az utca szélessége, – a nyílt vagy zárt csapadékvíz elvezetés és – a légvezetékek elhelyezkedése, sűrűsége. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


81


Terepbejárásaink során több utca esetében (különösen a nagyobb keresztmetszetű újhatvani részeken) megfigyeltük, hogy kellő szélesség esetén sincs esztétikusan kialakított növényzet. A településen élők életkörülményeit (por- és légszennyezés csökkentése) és hangulatát, valamint az út, utca arculatát kedvezően befolyásolná e területek tervszerű rendezése és növényzettel való borítottságának növelése. Hasonlóképpen javítaná a település arculatát a városképi jelentőségű utakon kertépítészeti terv alapján megvalósított egységes utcakép kialakítása. 5.4.3. Belterületi parkosítás B.) Fejlesztés A város területén feltűnően alacsony a zöldterületek aránya. A tervszerű beépítésű újhatvani területeken az út- és telekalakítások idején elmaradt a közparkok kialakítása, amely utólagosan igen nehéz feladat. Minimális méretű zöldfelületek alakíthatók ki a több utca találkozási pontján lévő, jelenleg rendezetlen közterületeken. Ezek a területek azonban inkább csak a forgalom terelésében vehetnek részt, pihenőterületnek nem alkalmasak. További lehetőség a Rákóczi út menti szélesebb zöldsáv rendezése, amely szintén inkább az út arculatát formálná, pihenőterületnek kevésbé lenne alkalmas. Az óhatvani városrész zöldfelületekkel valamivel jobban ellátott, itt található a Kossuth tér, amely a város legnagyobb közparkja. A zöldfelületi elemek közé tartozik a kastély fennmaradt parkja, a kórházkert, a temetőkertek, valamint a városrész jellegzetességei, a beépítetlenül fennmaradt magas vízállásos tömbbelsők. A kórház és a kastélykert közötti tengely mentén található hársfasor a fejlesztés további lehetősége Óhatvanban. Nem önkormányzati tulajdon, így hasznosítása nehézkesebb, azonban a fasor kedvező helyzeténél fogva az önkormányzatnak érdemes fontolóra vennie a tulajdonossal való együttműködést, illetve az anyagi hozzájárulás lehetőségeit. A kétoldali fasor között jelenleg is aszfaltozott út található, így ezt a területet viszonylag kis ráfordítással a város szívében vonzó, csöndes, pihenésre alkalmas sétánnyá lehetne tenni. A sétány működhetne közcélokra nyitottan, ugyanakkor fogadhatná a kastély, illetve a kórház vendégeit, látogatóit is. A sétány kialakításával nem utolsó sorban megőrzésre kerülne az egykori kastélykert egy hangsúlyos tengelye. A településeken való pihenés, rekreáció feltételeit nagymértékben javíthatják a települési zöldterületek. Pihenőterületek kialakítására megfelelő helyszínek Hatvan esetében a lakótelepi szalagházak közötti zöldterületek. A forgalmas utak által közrefogott csomóponti területek nem megfelelőek rekreációs célokra. A forgalmas területen található Kossuth tér pihenőparknak a környezetében tapasztalható zaj miatt kevésbé alkalmas, inkább rövidebb tartózkodásra használt terület. Látogatottsága feltehetően a legmagasabb valamennyi hatvani park közül, így az utcabútorzat megléte, a közlekedési felületek minőségi burkolattal való ellátása, valamint a növényzet ápoltsága fejlesztése itt is fontos feladat. A Mártírok útja felőli részen a közlekedési felület (korzó) felújítása, a megválasztott növényzet, valamint az utcabútorok elhelyezése igen színvonalas megoldások, amelyek várhatóan a téren is folytatódnak majd. A park a legkiterjedtebb hatvani zöldfelület, amely azonban jelentős széttagoltsága következtében nem éreztetheti kedvező hatásait sem a várossal, sem a környéken lakókkal. A HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


82


keresztező úthálózat sűrűsége folytán a térérzet olyannyira csökken, hogy sokszor a közlekedő nem is érzékeli, hogy a város főterén van. A 3. sz. főút városi szakaszának tervezett 1x1 sávosra való visszaépítése kapcsán, valamint az emiatt felmerülő forgalomcsökkenés következtében a jövőben lehetőség nyílik a Kossuth tér széttagoltságának csökkentésére, az út menti kísérő növényzet gazdagabb kialakítására. Várhatóan a buszpályaudvar áthelyezésével, illetve az elkerülő utak megépítésével és ennek kapcsán az áthaladó 3 sz. főút visszaépítésével a közpark kielégítheti majd a rekreációs igényeket is. Fejlesztési célként fogalmazható meg továbbá a park szerkezeti széttagoltságának csökkentése. A Népkert területének legnagyobb nehézsége a magas talajvízállás. Az önkormányzat részletes talajmechanikai és hidrogeológiai szakvéleményt készítetett a területre, amely meghatározta a tervezett sportcsarnok elhelyezésének, építésének feltételeit. A Népkert rehabilitációjára és jövőbeli hasznosítására, valamint a munkák ütemezésére az önkormányzat konkrét tervekkel rendelkezik, 2007. során a munkák az ütemezés szerint haladtak. A Kossuth térrel ellentétben azonban kérdés, hogy a Radnóti tér és a Mártírok terének jelenlegi kialakítása, utcabútorokkal való ellátottsága valóban indokolt-e, mivel a nagy forgalom miatt pihenésre kevéssé alkalmasak. A tényleges használati igényeket figyelembe véve megfontolandó az utcabútorok áthelyezése esetleg a lakótelepi területekre. A terek növényállományának igényes fenntartása azonban fontos feladat a jövőre nézve is. Az óhatvani és az újhatvani köztemető növényállományának bővítése, elsősorban a fő közlekedési irányok fásítása kellemesebb környezetet teremtene. Az óhatvani temetőben ezen kívül a Temető utca felől a magas kőfal takarása céljából, valamint az erre merőleges két oldalon szintén fásítás javasolható. Az Óhatvan területén található magas talajvízállásos tömbbelsők egy részén a beépítetlenség megőrzése kívánatos lenne. Ezek a területek a település fejlődése során alakultak ki, fennmaradásuk a város múltját idézik, ezért a még meglévő tömbbelsők megőrzése páratlan jelentőségű. Az egyik tömbbelső (Kertész utca) beépítése már megvalósult, ami sajnos túl zsúfolt lett, s így nem járt kedvező példa megteremtésével. A település peremén az ipari park növényzetének fejlesztése javasolt. A területen, legalább annak határoló vonalai mentén háromszintű növényállomány telepítésére lenne szükség a csarnoképületek tájbaillesztése céljából, amelyek jelenleg tömegükkel érvényesülnek és rendkívül kedvezőtlen vizuális hatást nyújtanak az autópálya felől. A növényzet száraz időszakban történő locsolásához szükséges víz egy részét az épületek tetejéről lefolyó összegyűjtött csapadékvíz biztosíthatná. A települési zöldfelületek kezelésével kapcsolatosan hiányként kell megemlítenünk, hogy a zöldfelületek állapotára vonatkozóan az önkormányzat nem vezet nyilvántartást. A meglévő növényállományok számbavétele, kezelésük során egészségügyi állapotuk ütemezett rögzítése több esetben is hasznos adatbázis lehet. - A kastélykert még megmaradt növényállománya jelentős helytörténeti és eszmei értéket képvisel. Azonban a növényzetben bekövetkezhetnek visszafordíthatatlan változások



83


-

-

(pusztulás, engedély nélküli fakivágás vagy csonkolás), amelyek nyilvántartás hiányában nem szankcionálhatók. A település területén több olyan értékes növényállomány (fasor, facsoport) található, amely helyi védelemre érdemes lenne. Nyilvántartás hiányában azonban az állományok értéke nem tudatosul a lakosságban, így nem járulnak hozzá a helyi öntudat megerősítéséhez, valamint károsításuk veszélye is nagyobb. Az önkormányzatnak ütemeznie kell a zöldfelületek fenntartására, bővítésére felhasználható forrásokat, amelynek megvalósítása nyilvántartás hiányában szintén nem könnyű feladat.

5.4.4. Külterületi növényállományok B.) Fejlesztés Hatvan külterületének jelentős része mezőgazdasági műveléssel hasznosított szántóterület, amelynek növényzettel való borítottsága időszakos, művelési módtól függően alacsony. A külterület erdősültsége nem kielégítő. A kedvező termőhelyi adottságokat figyelembe véve az erdősültség növelésére, elsősorban mezővédő erdősávok telepítése lenne indokolt. Ezek az erdősávok kondicionáló, talajvédelmi és termésátlag növelő hatással rendelkeznek, telepítésük egyúttal nem venne igénybe kiterjedt termőterületeket. C.) Védetté nyilvánítás A külterületen több védetté nyilvánításra érdemes növényállomány, illetve élőhely található. A külterület értékes, védendő élőhelyei a vízmű védőterületén elhelyezkedő vizes élőhelyek, valamint a kisgombosi fás legelő. A vizes élőhelyek megőrzése az ember tájformáló és átalakító tevékenységének bemutatása szempontjából fontos. A még fellelhető vizenyős területek az egykori kiterjedt mocsárvilág hírmondói, amelyek az utókor számára bemutatják, hogy az itt élő ember milyen mértékben alakította át környezetét. A fás legelő az ember és a természet „együttműködésének” emléke. Kialakulása a legeltető állattartáshoz kapcsolódik, melynek során, a legelőterületeken néhány fát hagytak megnőni. A felnövekedő fák árnyékot adtak az állatok és az ember számára, köröttük azonban a legeltetés miatt cserje nem jelenhetett meg, csak gyep. A vízmű hidregeológiai védőterülete és a kisgombosi öregtölgyes helyi védelemre érdemes. A telepített növényzet közül különös jelentőséggel bír a nagygombosi vadgesztenye fasor, amely kultúrtörténeti vonatkozással, tájformáló szereppel, vizuális-esztétikai értékkel bír, emellett pedig a hatvani lakosok helyi öntudatában, lokálpatriotizmusában is előkelő helyet foglal el. A vadgesztenye fasor helyi védetté nyilvánításra érdemes. Köztudott, hogy állapota miatt a fasor újratelepítése szükséges. Ezért azt javasoljuk, hogy rendeletileg ne a fasor egyedeit védje az önkormányzat, hanem helyét, tájelemként betöltött szerepét. 5.4.5. A fasor újratelepítése A fasor a megyei közútkezelő tulajdonában van, mivel az út telkén helyezkedik el. Az említett tanulmány két ütemben kivitelezett újratelepítést javasol. I. ütemben a jelenleg hiányzó és a tövönszáradt fák helyett kell újakat telepíteni, a II. ütemben pedig a csúcsszáradt HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


84


és a károsult fák helyére. A II. ütem az érintett egyedek elpusztulása után, feltehetően öt-tíz év múlva, esedékes. A javaslat szerint a teljes rekonstrukció 10 évig tart. Érdemes lenne azonban megfontolni az egy ütemben való telepítést. Egyrészt ez a megoldás valamivel olcsóbb (mivel nem egy elhúzódó munkáról van szó), másrészt a felnövekvő állomány egy időben telepített és így kiegyenlítettebb, kezelés, fenntartás és nem utolsó sorban látvány szempontjából is kedvezőbb lenne. Számolni kell továbbá azzal a ténnyel is, hogy a most betelepített fasor a kívánt méretet nem egy-két év alatt, hanem 10-15, illetve még több idő alatt fogja elérni. A meglévő állomány mellé ültetett fasor felnövekedéséig, de a tanulmány szerint 10 évig biztosan, látványelemként számolhatunk a meglévő gesztenyékkel. A jelenleg még élő egyedek helyigénye sem jelentene gondot, mivel az érvényben lévő útügyi előírások szerint az út tengelyétől csak távolabb lehet fát telepíteni a fának ütközéses balesetek veszélyességének csökkentése érdekében.

Érdemes megfontolni a fasor egy ütemű újratelepítését. Felújítása a közútkezelővel együttműködve valósítható meg, ezért párbeszéd megkezdése szükséges.

5.5. KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA 5.5.1. Levegővédelem A települési levegőminőség-védelem kapcsán beszélhetünk egyrészt szennyezőanyag terhelésről, másrészt kellemetlen szaghatást okozó tevékenységekről. A forgalom okozta légszennyezés csökkentése a településfejlesztési koncepció fontos eleme. Eszközei az összekötő utak megépítése, valamint a városon áthaladó forgalom autópályára terelése. A települést földrajzi elhelyezkedése szinte predesztinálja a logisztikai szerepre, ezért fontos a közlekedés okozta környezeti terhelés megelőzése. Ennek eszközei az összekötő és az elkerülő utak megléte, valamint annak biztosítása, hogy a forgalom ezeken és ne a lakóterületeken keresztül haladjon. Az óhatvani városrészen gyakorta kellemetlen szaghatást figyeltek meg, amely utal a város rossz átszellőzési lehetőségeire.

A megfelelő, élhető lakókörnyezet biztosítása érdekében a település területén szükséges egy részletes vizsgálat elkészítése a városban megfigyelhető légáramlatokra, az átszellőzést biztosító szélcsatornákra vonatkozóan. A vizsgálat alapján a szabályozási tervben meghatározhatók a jelenleg beépítetlen, illetve az átalakuló területeken a kívánatos építménymagasságok. A szélcsatornák elépítésének megelőzésével hosszú távon biztosítható a város átszellőzése.

5.5.2. Zaj- és rezgésterhelés

A belterületi közúti közlekedésből származó zaj- és rezgésterhelés csökkentésének hatékony eszközei Óhatvan és Újhatvan közötti kapcsolódási pontok számának növelése összekötő út kiépítésével, valamint a hatvani autópálya szakasz teljes egészének díjmentessé tétele.



85


A vasúti közlekedés zaj- és rezgésterhelés csökkentésének eszköze lehet a vasúti pálya, valamint a szerelvények korszerűsítése (aktív zajcsökkentés), ami nem helyi kompetencia. A lakóépületek védelmében helyi szinten zajvizsgálatok elvégzése után szakszerűen megtervezett zajvédő létesítmények (passzív zajvédelem) építése jelent megoldást.

5.5.3. Vízvédelem A víz védelmét szolgálja a hatékony szennyvízkezelés biztosítása. Ennek egyik eszköze lehet az elkülönített háztartási olajgyűjtés. Az önkormányzat népszerű kiskerti komposztálást támogató programja arra enged következtetni, hogy a lakosság sikerrel vonható be ilyen jellegű kezdeményezésekbe. A lakosságot ösztönözni kell az elkülönített háztartási olajgyűjtésre, az évente leadott olajmennyiség függvényében a következő évre biztosított kedvezményes csatornadíj biztosítható. Görbeéri-tavak, Cukorgyári tó A tavak esetében jelenlegi jó vízminőségükre veszélyt jelenthet az intenzívebb horgászat, amelynek káros hatásait a Hatvani Horgász Egyesület is felismerte és szabályzatát ennek megfelelően fogalmazta meg. A horgásztársadalom természetszeretete nem lehet kérdéses, ezért körükben fontos tudatosítani, hogy tevékenységük jár környezeti hatásokkal, s hogy ezzel saját hobbitevékenységük területének állapotát ronthatják le jelentősen. A tavak jelenlegi vízminőségének megőrzése érdekében fontos megteremteni az együttműködést az önkormányzat, a helyi horgász egyesületek, a horgásztavak üzemeltetői, valamint a Hatvani Környezetvédő Egyesület között. 5.5.4. Földvédelem Termőterületek A szántóföldi területek talajvédelme érdekében a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001. (IV. 3.) Kormány rendelet, valamint az ezt módosító 27/2006. (II. 7.) Kormány rendelet 1. számú melléklete (A helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályai a vizek nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében) szerint kell eljárni. Roncsolt felszínek A téglagyári agyaggödör meredek rézsűinek állékonyságát a balesetek megelőzése érdekében vizsgálni kell, és ennek függvényében tereprendezés, állékonyság megóvás végrehajtása indokolt. Javasolt továbbá a meredek rézsűk koronavonalán korlát, kerítés létesítése, fenntartása. A kavicskitermelés befejeződése után a bányatavak környezetét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § szerint rekultiválni kell. 5.5.5. Hulladékgazdálkodás Hatvan csatlakozott a Heves Megyei Hulladékgazdálkodási Rendszerhez, az ehhez kapcsolódó fejlesztési terveket a koncepció készítésekor adottságnak tekintettük. Ezt indokolta, hogy a települési önkormányzatnak a közeljövőben (2009-ig) meg kell oldania a települési hulladékkezelést. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


86


5.5.6. Megújuló energiaforrások Az önkormányzatnak komoly felelőssége van a megújuló energiaforrások elterjesztésében és népszerűsítésében. A szelektív papírgyűjtéssel megkezdett példamutató magatartás folytatásának egyik területe lehet az önkormányzati beruházások (pl. a buszpályaudvar) megvalósítása során a megújuló energiaforrások, így például napkollektor alkalmazása. A szélkerekek elhelyezésére vizsgálat alá vonható területeket az azonos című tervlapon tüntettük fel. A fehérrel jelölt területeket a „Helyzetelemzés” című részben leírtak szerint a VÁTI Kht. által készített tanulmány eleve kizárta az elhelyezésre alkalmas területek közül.

5.6. INFRASTRUKTURÁLIS STRATÉGIÁK 5.6.1. Intézményi stratégia Oktatási intézmények A meglévő oktatási intézményhálózat a város nagytávú lakos-számának mennyiségi ellátására alkalmas. Területi hiányok mutatkoznak az óvodai ellátásnál Újhatvanban, ennek megoldása kidolgozást igényel. Mind az újhatvani óvodák kihasználtsága, mind az épületek állaga indokolja az újhatvani óvoda-fejlesztésnek a stratégiai feladatok közé való beemelését. Az oktatásnál elsősorban a minőségi fejlesztésekre, a kommunikációs technikák elsajátítására kell a hangsúlyokat helyezni. A piac-képes tudást, a kellően rugalmas alkalmazkodóképesség megszerzését kell előtérbe állítani. Célszerű az óvodákhoz önálló körzetek hozzárendelése. A jelenleg megyei fenntartásban lévő Diszi Miskolci Műszaki Egyetemmel meglévő akkreditációs képzése alapot teremthetne e képzés későbbi felsőoktatássá való továbbviteléhez. A város aktív részvétele ebben a folyamatban stratégiai szempontból fontos lenne. A meglévő intézmény köré felépített felsőoktatás költségigénye is töredéke egy alapok nélkül elkezdett „zöldmezős” iskolateremtésnek. A Kórház és Szakrendelőintézet 2007-ben pályázatot nyújtott be komplex térségi egészségügyi ellátás kialakítására. A pályázatnak magával a gyógyászati központtal foglalkozó munkarésze a jelenlegi struktúrának nyolc elemre bontásával egy új rendszer felállítását tervezte. Az újszerű felosztási javaslat jól tükrözi a jelenlegi állapot statikus voltát. Egy korszerű gyógyászati központ javasolt részlegei: – multidisciplináris járóbeteg szakellátási, diagnosztikai centrum, – mozgásszervi betegségek centrum, – multidisciplinaris invazív mátrix, – kúraszerű ellátási egység, – non-invazív mátrix, – sürgősségi betegellátás, – közösségi egészségfejlesztési központ, – spirituális/alternatív medicina központ.



87


Az egészségügyi alapellátás a körzetek számát tekintve az elvárt ellátási szintnek megfelel. A lakosság számának növekedésével azonban elsősorban a felnőtt háziorvosi és a fogorvosi alapellátás létszámának a megnövelése kívánatos. Szociális ellátó intézmény Törekedni kell a gondozási szükséglet elbírálását végző szakértői bizottság munkájának minél zökkenőmentesebb kialakítására, valamint az otthon-közeli ellátás igénybevételének népszerűsítésére. A nyugdíjazás utáni hosszú szabadidő hasznos eltöltésének megteremtett lehetőségei, jelentős energiákat, évtizedes tapasztalatokat tehet a település számára hozzáférhetővé. A napközbeni kapcsolatok megteremtése, az aktívak önkéntes munka felé irányítása sokat segíthet e helyzeten. A nyugdíjas körök létesítésének, a találkozási lehetőségek megteremtésének a támogatása stratégiai feladat. A hozzátartozók körében ugyancsak el kell kezdeni a felvilágosító munkát. A szegregációs hajlam megállításának a környezet minőségi kialakítása, az érintett rétegek szociális helyzetének javítása, valamint a szabadidő tartalmas eltöltési lehetőségeinek megteremtése az eszköze.

5.6.2. Közmű stratégia Vízellátási stratégia A Lőrinci regionális vízvezeték leágazása Nagygombos irányában jelentősen növelné a terület felhasználási lehetőségeit (befektetők) A Kisgombosi vízvezeték megépülése és összekötése a Nagygombost ellátó vezeték végpontjával jelentősen növelné a terület értékét befektetői szempontból, hiszen a kistérségi szennyvízberuházások kapcsán a terület szennyvízelvezetése már megoldódott. A Turai út mellett kialakuló ipari, szolgáltatói egységek szempontjából nagyon előnyös lenne a Turai úton kiépítendő vízvezeték és visszacsatolása a Teleki úton meglévő hálózathoz, ezzel jelentősen javítaná Nagytelek és környezetének vízellátását, elősegítve a telekalakítások lehetőségét is. A terület szennyvízelvezetés szempontjából a Hatvan és térsége szennyvíz elevezetése- és kezelése projekt III. ütemében szerepel. A Csányi út–32 sz. út mellett kialakított telekosztás előközművesített. A telkek nem kapcsolódnak szervesen a városhoz, mert a Delelő út nem beépített, így a vízellátás szempontjából is csak egyetlen vezetékkel kapcsolódik a városi hálózathoz. Megfontolásra érdemes a Kisfaludy úttal való összekapcsolása. Szennyvízelvezetési stratégia A szennyvíz tisztító telep nagytávú fejlesztési tervében meggondolandó, az iszap további kezelése, de ezt a jelenleg rendelkezésre álló területen belül kell megoldani, ami további, nagyobb védőterület kijelölését igényli. A régi MÁV átemelő kétszintes ülepítőjének bevonásával havária, vagy iszap elszállítási– fogadási gondok miatt a régi telep iszapkezelési műtárgyait üzemképes állapotban tartják. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


88


Az OTÉK függelékében szereplő védőtávolság eleveniszapos berendezés, nyitott iszapkezelés nélkül min.150 m. Ez az érték teljesül, de nem állnak rendelkezésre konkrét mérési eredmények a különböző időjárási viszonyokat tekintve a szagkoncentráció terjedését illetően, illetve a későbbi iszapkezelés tovább fejlesztése vagy bővítés érdekében egy 300 m védőtávolság előírása indokolt lenne. A meglévő hálózat egyes szakasza 20-30 éve üzemelő csatorna. Műszaki állapotának felmérése /kamerás vizsgálat/ kapacitásának ellenőrzése, lejtések, építési hibák felderítése folyamatos. Közben az üzemeltetési tapasztalataik alapján elemzik, hogy milyen hatással van a rákapcsolt új hálózat a meglévő csatornahálózat üzemére. Pl. túl terhelt szakaszok, az érkező nagyobb szennyvízhozam révén érvényesül a csatornahálózat öntisztító képessége, nincs dugulás, szennyvíz kormányzás lehetősége, vésztározás áramkimaradás esetén stb. A fenti szempontok alapján kiemelten kezelendő szakaszok Pázsit utca - III. átemelő térsége, Mártírok útja, Balassi Bálint utca, Bajcsy Zs utca egy szakasza. A várható fejlesztések, lakóparkok kialakítása csatlakoztatható a meglévő hálózatra. A Görbeéri üdülőterület rendelkezik szennyvízcsatornázását illetően jogerős vízjogi létesítési engedélyes tervvel. Jelenleg a bejelentett állandó lakos 3 fő és a terület vezetékes ivóvízzel nem ellátott, valamint az a tény, hogy a nagyobb létszámot vonzó strand kialakítása csak a kavicsbányászat befejezése után várható, szennyvízcsatorna építésére később kerülhet sor. Addig zárt, szigetelt szennyvíztározók építése szükséges a bányatavak vízminőségének megóvása érdekében. Felszíni vízelvezetési stratégia Óhatvan és környezete 5. öblözet: Új, közterületen haladó nyomvonal építése szükséges 7. öblözet: A Tabán utcától kezdődően a meder burkolása és a záportározó optimális vízszintjének a megállapítása és a levezető csatorna burkolása a következő időszak feladata lesz. 8. öblözet: Az árok rendezése a karbantartás biztosításával. 9. öblözet: A mélyvonulatok helyreállítása, az árok rendezése szükséges. 14. öblözet: Teljesen új hálózat kiépítése szükséges igazodva a közterületi nyomvonalakhoz, felhasználva a meglévő és karbantartott zsilipet. Görbeéri terület A tó vízszintjének szabályozása önmagában nem kezelhető, nem függetleníthető a nagyobbik bányató hasznosításától és a Hatvantól délre fekvő külterületi árkok rendezésétől. Újhatvan és környezete II. számú öblözet: Elsőrendű feladat a XVIII. számú csatorna üzemeltetői jogának rendezése, hogy átkerüljön az Önkormányzathoz, hiszen több terület csapadékvíz befogadója az árok. III. számú öblözet: A főgyűjtő és annak vasút alatti átvezetésével a terület vízelvezetése megoldott, de a nyílt árkok karbantartása megoldandó probléma. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


89


A gátak anyaga inhomogén, gyakran depónia jellegű, mint pl. Herédi (Bér) patak töltése. Cél, hogy a Zagyva mellett kialakuljon a 4.0 m koronaszélességű, 1:3 hajlású részűvel épített gát a MÁSZ +1.0 m szinten, és cél fenntartási célokra a mentett oldali rézsű lábától 10.0 m karbantartási sáv biztosítása. Villamos energia-ellátási stratégia A település energiaközmű és telefonellátottsága jó. Az emberek komfortérzetét a víziközmű hálózatok rendelkezésre állásával együtt biztosítani tudják. A közigazgatási határon belül, de a külterületen nagyfeszültségű vezetékek haladnak keresztül. A nagyfeszültségű távvezetékek biztonsági övezetét a fejlesztésnél figyelembe kell venni. A fejlesztési elképzelések alapján telepítendő új fogyasztók energiaellátása a jelenlegi energiaellátó rendszerről hálózatfejlesztéssel megoldható. A közterület rendezés és a város arculatának javítása földkábeles hálózat-építéssel hatékonyan elősegíthető. Gázellátási stratégia Hatvan külterületén átvezető nagy- és nagyközép-nyomású gázvezetékek biztonsági övezetét és védőtávolságát továbbra is figyelembe kell venni. A biztonsági övezetén belül korlátozott területhasználattal kell számolni. A hálózatban van tartalék kapacitás az új fejlesztési területek ellátására. A vezetékes földgázt igénylő fejlesztési területek ellátását hálózatfejlesztéssel biztosítani lehet. A növekvő igények kiszolgálására a szűk keresztmetszetű szakaszokat igény esetén ki kell cserélni. A fellépő többlet földgáz igények szolgáltatásához a meglévő gázfogadó állomások kapacitását szükség szerint bővíteni kell. A helyi elosztó hálózat folytatódó rekonstrukciója során a meglevő, régi acélvezetékek (pl. a Rákóczi utcai középnyomású gázvezeték (Turai út és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti szakasza) cseréje szükséges PE műanyagcsőre. Egyedi igényekhez alkalmazkodó, egyedileg is mérhető, és szabályozható távfűtési fogyasztói hálózatok építésére nincsen igény. Megújuló energiaforrás stratégia A környezetkímélő, tiszta energiaforrások: a nap-, a talaj-, a szél- és a bio-energiák hasznosítására célszerű a helyi viszonyokhoz igazított, a reális lehetőségeket feltáró, a gyakorlatban is megvalósítható energiatakarékossági megoldások kidolgozása a teljes közigazgatási területre kiterjedő átfogó tanulmány készítése keretében. Megvalósíthatóságukat segíthetik az ösztönző energiatakarékossági pályázati tervcsomagok. Elektronikus hírközlési stratégia Az alaphálózat megépült. A lakosság és a közületek részéről a többletként felmerülő igényeket a rendszer teljes körűen helyi hálózatfejlesztéssel ki tudja elégíteni. Minőségi helyi hálózatfejlesztéssel a közterület rendezés elősegítése, a város arculatának javítása HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


90


(földkábeles hálózat-építés szorgalmazása) legyen a kitűzendő cél. A rádiótelefon igénylés további bővülése is várható. Elérendő cél a hálózatfejlesztésén és az új előfizetők bekapcsolásán kívül, a nagysebességű kábeles internet-szolgáltatás beindítása a város területén. A városban szorgalmazni kell a Kábel TV hálózat földalatti vezetését a közterület-rendezéssel összehangoltan.

5.7. ÁGAZATOKON ÁTNYÚLÓ STRATÉGIÁK 5.7.1. Gazdasági stratégia integrált beszállítói hálózati rendszerek kialakítása kreatív ipar megteremtése GAZDASÁGI megújuló energiaforrásokra épülő energiaipar kiépítése STRATÉGIA regionális kihatású tudásközpont kialakítása, regionális logisztikai hálózati rendszerek felépítése vállalkozásokat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Hatvan gazdasági stratégiája szoros kölcsönhatást mutat az Észak-magyarországi Régió középtávú fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel. 5.7.2. Marketing stratégia

MARKETING STRATÉGIA

teljes körű (műszaki, jogi, pénzügyi) tanácsadás területfejlesztési pályázatok orientálása szakhatósági egyeztetések koordinálása cégek lakásépítési programjának elősegítése

5.7.3. Önkormányzati Gazdálkodási stratégia

ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁSI STRATÉGIA

vagyongazdálkodás kiemelt beruházások forrásbővítés klaszter-orientáció stratégiai intézmény-hálózat városmarketing

5.7.4. Fenntarthatósági stratégia FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA

takarékosság újrahasznosítás megújuló források



91


6. KÖZÉPTÁVÚ FEJLESZTÉSI PROGRAM ¾ Információs rendszer kialakítása. Alapvető fontosságú az egységes információs rendszer létrehozása a helyi értékek, adatok, tervek, információk gyűjtésére, tárolására, mely segítséget nyújt a település- és kistérségi szintű fejlesztésekhez. A térinformatikai alapú rendszer tartalmazna egy teljes körű, piaci értéken alapuló ingatlan értékkatasztert, amihez szervesen kapcsolódna a város és környékének adat-, illetve információs bankja. Ez hivatalon belül is megoldható a Földhivatallal, Illetékhivatallal történő együttműködés keretében, külső szakértők bevonásával. ¾ Virilisták klubjának létrehozása, erősítése. Kiemelt partnerségi feladat a hatvani, különösen a nemzetközi cégek vezetőinek, kvalifikált szakembereinek bevonása a város fejlesztési feladatainak a megoldásába és bekapcsolása a szellemi-kulturális közéletbe. A nagyobb léptékű döntések előtt fel kell kérni a fő adózókat, nagyobb intézményeket, befolyásos közéleti szereplőket a véleményalkotásra és emellett állandó fórumot, helyszínt kell kialakítani a vitatkozásra, a kötetlen véleménycserére. A tőkevonzás elősegítése érdekében közösen kellene fellépni külső piacokon, szakkiállításokon, bemutatókon. Mindennek megvannak már a kommunikációs alapjai. ¾ Hatvani szellemiség, lokálpatriotizmus, a „Hatvan-tudat” erősítése. Szükség van közös szakmai fórumok és civil szalonok létrehozására az együttműködés, a közös gondolkodás és cselekvés felpezsdítése érdekében, amely túlmutatna a kulturális eszmecserén és kiterjedne a városi gazdasági, szolgáltatási, infrastruktúra-fejlesztési és idegenforgalmi tevékenységek véleményalkotására is. Ki kellene alakítani továbbá a Hatvanból elszármazottak, korábban itt diákoskodók, dolgozók között a kapcsolatfelvételt és beindítani közös tevékenységek szervezését. ¾ Kistérségek, régiók közötti együttműködés szervezése. Együttműködés kialakítása a kistérséggel, a régiók nagyobb városaival, ami kínálkozik a régiók határán pólusképző helyzeti energiával rendelkező Hatvan városának. ¾ Együttműködés a hazai és nemzetközi (EU-s) pályázatokon való részvételeken a kistérségi, régiós partnerekkel a források, támogatások előteremtése érdekében, hogy a városfejlesztési célok és a tőkevonzás megvalósítható legyen. ¾ Kis- és középvállalkozások alakulásának pénzügyi eszközökkel történő ösztönzése, adminisztratív eljárások hatékonyságának javítása. ¾ Értékre és élményre alapozott idegenforgalmi fejlesztés. ¾ Ingatlanpolitika. Az építési telekkínálat bővítése alapvető cél. Az ingatlankínálat bővítése elősegítheti az árak stagnálását, relatíve megkönnyítve a vagyonos, kvalifikált népesség megtartását, illetőleg vonzását. Hosszú távra kidolgozott ingatlangazdálkodási stratégia szükséges, amely a város és a környező települések ingatlanpiaci trendjeinek az elemzésén alapul. Fontos cél a nagy cégek vezető munkatársai, kvalifikált szakemberei letelepedési szándékának felkeltése, lakókörnyezeti (életminőség) igényük kielégítésén keresztül. Önkormányzat kedvező helyzetet teremthet a fiatalok építési HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


92


telekhez jutását. Jelenleg mintegy 100 db építési telek szerepel az ingatlanpiaci kínálatban. Előnyös lenne, ha az új építési telkek előkészítése légvezeték nélkül, zárt csapadék elvezetéssel történne. ¾ Rehabilitáció a belső városrészekben. A város belső területeit meg kell tisztítani az oda nem illő funkcióktól, hogy átadják a helyüket a színvonalas lakossági, üzleti, kereskedelmi és idegenforgalmi szolgáltatásoknak. Ehhez növelni szükséges a gyalogos övezeteket, díszburkolatokat, a minőségi, stílusos közterületi eszközök és bútorok számát, meg kell oldani a parkolási gondokat. ¾ Műszaki főiskola (elektronika, informatika, közlekedés-logisztika, szervezéstudomány, menedzserképzés, stb.) létrehozására tett lépések megkezdése. Lehetséges helyszínek: - Újhatvan: Mártírok tere-kertészet közötti terület, ahol volt a vasutas iskola, illetőleg eleve a korszerű ipari hagyományok városrésze, tehát a főiskola funkcionálisan is helyén van, továbbá közel van a vasút, buszpályaudvar, M3-as és 30-as út. - Cukorgyár területe: fejlesztési hatóerőt képezne a terület fejlesztésében, elhagyott, régi épületek is elhasználhatók (rehabilitáció). ¾ Városfejlesztési csoport (menedzser- vagy programiroda) felállítása. A csoport a polgármesteri hivatalon belül jönne létre. Az iroda feladata a város fejlesztési szabályozásának elkészítése és gyakorlati végrehajtása, annak ütemezése, a megvalósításhoz szükséges gazdálkodási és pénzügyi-szervezeti lépések kidolgozása, a városi marketing-politika kialakítása, a képviselőtestületi előterjesztések megalapozása és monitoring-rendszer kiépítése, amellyel folyamatosan kontrollálhatóvá válik a megvalósítás folyamata. A városfejlesztési iroda működtetné a térinformatikai rendszert. Az iroda egyeztető, szervező és információs tevékenységet folytatna a kis- és közép vállalkozások segítése céljából, például az elérhető hazai és nemzetközi források, hitelek, kamattámogatások naprakész nyilvántartásával, folyamatos tájékoztatással, a pályázatok elkészítéséhez nyújtott segítséggel. ¾ Városfejlesztési gazdasági társaság és projekttársaság(ok) létrehozása. Az önkormányzati érdekeltségű ingatlanhasznosítás lebonyolítására, az ingatlanpiacban rejlő lehetőségek kiaknázására kiválóan alkalmas egy, erre specializálódott városfejlesztési gazdasági társaság. ¾ Városmarketing. A városmarketingnek a befektetők, a nagy adózók (virilisták), az idegenforgalom vonzása szempontjából egyre nagyobb a jelentősége. A tevékenység alatt a következőket értjük: a városi és környékbeli adottságok, befektetési előnyök népszerűsítése, kiadványok eljuttatása a potenciális partnerekhez, konferenciák rendezése, üzleti „partnerkereső" programok szervezése stb. A kiadványoknak be kell mutatniuk a város területi, demográfiai, kulturáltsági, szakképzettségi, informatikai és más jellemzőit, a gazdasági, az adózási, az ügyintézési feltételeket, a lakhatási és munkavállalási körülményeket. Kínálati ajánlatcsomagot kell összeállítani, amellyel orientálni lehet a potenciális befektetőket.



93


III. FÜGGELÉK 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI IRÁNYMUTATÁS 1.1. KÖZLEKEDÉSI - megyei tervben szereplő tervezett nagysebességű vasút törlése - megyei tervben szereplő északi elkerülő út nyomvonalának felülvizsgálata - déli tervezett elkerülő út nyomvonalának felülvizsgálata - Zagyva és vasút tervezett külön szintű közúti csomópontjainak felülvizsgálata - gyalogos Zagyva-hidak lehetőségének számbavétele - tervezett kerékpárút nyomvonalak kijelölése - főtér közlekedési rendszerének felülvizsgálata 1.2. TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI - talajtanilag, belvíz-veszély szempontjából kedvezőtlen területek beépítésének felülvizsgálata - fejlesztési területek felülvizsgálata - Hatvan bővítési lehetőségeinek rögzítése - tervezett temetőterület felülvizsgálata - lakónépesség tervezett növekedésével arányos lakóterület-kijelölés - Cukor- és Konzervgyár terület-felhasználásának felülvizsgálata - autóbusz pályaudvar áthelyezéséből következő változások területi rögzítése - hiányzó, ám szükséges védőtávolságok, építési korlátozások rögzítése (Kerekharaszt területére készülő kisrepülőtér védőtávolsága, 200 m-es zöldgyűrű, infrastruktúra-elemek védőtávolságai, létesítmények védőtávolságai stb.) 1.3. KÖRNYEZETI - országos védelem alatt álló képződmények (kunhalmok) helyének rögzítése - helyi védelemre méltó elemek területi lehatárolása - légcsatornák területi rögzítése - lakóterületek védelmi rendszerének (véderdő-sávok, zajvédő-falak stb.) területi rögzítése - zagytó vízgazdálkodási besorolású területi rögzítésének felülvizsgálata - jó termőhelyi adottságú területek védelmi célú rögzítése, kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek terület-felhasználás-változtatási lehetőségének rögzítése - korlátozott beépíthetőség, építési korlátozások területi rögzítése - zöldfelület-fejlesztési javaslat 1.4. TÁRSADALMI - település-rehabilitációra kijelölt területek rögzítése 1.5. INFRASTRUKTURÁLIS 1.5.1. Intézményi - óvodafejlesztéshez szükséges helykijelölés - felsőoktatással párhuzamosan szükséges területkijelölések - szükséges szociális intézmények helykijelölése 1.5.2. Közmű - vízbázis védőterületének rögzítése - vízgazdálkodási területek övezeti rögzítése HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


94


2. OPERATÍV PROGRAMOK – FORRÁSKAPCSOLÁS Az alábbiakban a koncepció megvalósíthatóságának erőforrásait mutatjuk be. A pénzeszközök megjelölésén túl a Régió időszerű operatív programjának – Hatvan kapcsolódási pontjait jelentő – bemutatása következik, végül külön kiemeltük a logisztika forráslehetőségeit is. 2.1. FORRÁSOK - európai uniós eszközöket - állami eszközök - új megoldások (például városi kötvény, helyi Public Private Partnership program (PPP) konstrukciók – a helyi önkormányzatok és a magántőke együttműködése, helyi adórendszer megújítása) - a fejlesztést támogató intézmények (Strukturális Alap, Európai Beruházási Bank) - Jeremie-program (2007–2013 között az uniós országok számára bevezetett új támogatási forma. Az Európai Bizottság, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap közös akciója, amely segíti a mikro-, kis- és közepes vállalkozások finanszírozási forrásokhoz jutását az Európai Unió strukturális alapjaiból.) - Pólus-program (A nem pólus városok intézményei csak klaszter-kezdeményezések részeként juthatnak horizontális gazdaságfejlesztési forrásokhoz.)

2.2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM 2007–2013. Specifikus célok: – gazdaság helyi erőforrásokat, együttműködéseket kihasználó versenyképességének javítása – turizmus jövedelemtermelő képességének javítása – társadalmi kohézió, vonzó gazdasági, lakókörnyezet megteremtése Program prioritásai: a)– versenyképes helyi gazdaság megteremtése - új vállalkozások létrehozása - új technológiák elterjesztése - együttműködési lehetőségek kiaknázása b)– turisztikai potenciál erősítése - természeti és kulturális értékeken alapuló szolgáltatások minőségi javítása - turisztikai termékek szervezettségének minőségi javítása - hálózati együttműködés kialakítása c)– településfejlesztés - városoknál (magasan képzett lakosság megtartása, társadalmi szempontból szegregálódó, környezeti szempontból kockázatot jelentő városrészek felújítása, társadalmi kohézió erősítése, életminőség javítása d)– humán közösségi infrastruktúra fejlesztése - kistérségi keretek között megszervezendő humán közszolgáltatások (közoktatás, egészségügy, szociális ellátás) megújítása e)– térségi közlekedés fejlesztése - kistérségi központ elérhetőségének javítása - turisztikai attrakció elérhetőségének javítása - gazdasági potenciállal rendelkező területek elérhetőségének javítása f)– technikai segítségnyújtás HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


95


2.3. MAGYAR INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ a) A logisztika két operatív programban (OP) kap helyet: – infrastruktúra OP (az intermodális logisztika közlekedési vonatkozású fejlesztése) - Intermodális logisztikai központok elérhetőségének javítása (Hatvannál ez a vasúti rendező pályaudvarhoz szükséges útépítést jelentené) - Átrakó terminálok létrehozása (rendező pályaudvar – versenyképességi OP (kerítésen belüli logisztikai szolgáltatásfejlesztés) b) Finanszírozási lehetőségek – EU Kohéziós Alap (KA) „harmadik pillére” – Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) „konvergencia” és „regionális versenyképesség és foglalkoztatás”) – döntő hányad a konvergencia célkitűzésre költődik – Nemzetközi pályázatok (EU Marco Polo II. programja, 7. K+F Keretprogram)



96


IV. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény: 66.§ (2) bekezdése értelmében: „Kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése a településrendezési eljárás (a településfejlesztési koncepció, a településrendezési terv, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv) során.” Hatvan város nem rendelkezik örökségvédelmi hatástanulmánnyal, ezért jelen Településfejlesztési Koncepció feladata – a 4/2003.(II.20.)NKÖM rendelet alapján – a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben, értelemszerű tartalommal kidolgozott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése.

1. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 1.1. TÖRTÉNETI LEÍRÁS Hatvan településtörténete több helytörténeti kiadványban is jól dokumentált. (például: Hatvani lexikon – 1996., Bacsa Tibor: Hatvan a XXI. század kapujában – 2003., Németi Gábor: Hatvan Város története – 2005., Hatvani arcképcsarnok – 2007.) Az alábbiakban éppen ezért az adott témakörhöz leginkább illő kiemelésekkel élünk, a teljességre törekvés szándéka nélkül. Hatvan nagy múltra visszatekintő település, fontos történelmi események színhelye. KIEMELKEDŐ KORSZAKAI: – BRONZKOR – „HATVANI KULTÚRA” A STRÁZSA-HEGYEN – GOMBOSPUSZTAI BURGUS (KATONAI ŐRÁLLOMÁS) FELÉPÍTÉSE A QUÁD– – RÓMAI KOR SZARMATA LIMES SZAKASZON

– 1170 – 1235. – 1406. – 1423. – 1442., 1505., 1525. – 1526. – 1544–1686. – 1580. – 1689. – 1703.

– PREMONTREI SZERZETESEK MEGTELEPEDÉSE – A VÁROS ELSŐ ÍRÁSOS EMLÍTÉSE: „HATUIN”-ALAKBAN – HATVAN MEZŐVÁROSI RANGOT KAP (OPPIDUM) – VÁMHELYKÉNT EMLÍTIK – ORSZÁGGYŰLÉSEK SZÍNHELYE – PALÁNKVÁRRAL ERŐSÍTIK MEG – TÖRÖKKORI SZANDZSÁK SZÉKHELYE, STRATÉGIAI TELEPÜLÉS – BALASSI BÁLINT AZ EGRI VÁR ŐRSÉGÉNEK A TÖRÖKÖKKEL VALÓ ÖSSZECSAPÁSÁBAN VETT RÉSZT HATVAN KÜLVÁROSÁBAN – NÓGRÁD MEGYE MEGPRÓBÁLJA HATVANT ELSZAKÍTANI HEVES MEGYÉTŐL – II.RÁKÓCZI FERENC MEGSZÁLLJA A VÁROST: BEZERÉDJ-EZRED ITT ÁLLOMÁSOZIK, ÉLELMISZERBÁZIS HELYE, PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÉPVISELŐTESTÜLETE TÖBBSZÖR IS ITT ÜLÉSEZIK

– 1719 – 1723. – 1746–1841. – 1768. – 1841. – 1849. – 1864.

– KIRÁLYI ENGEDÉLY ÉVI 4 VÁSÁRRA – STARHEMBERG GRÓF LESZ HATVAN FÖLDESURA – GRASSALKOVICH-CSALÁD TULAJDONA. GRASSALKOVICH ANTAL ÉPÍTKEZÉSEI (1746–1771.) – NÉMETAJKÚ TELEPESEK BETELEPÍTÉSE – SINA SIMON BÁRÓ SZERZI MEG AZ URADALMAT – TAVASZI HADJÁRAT ELSŐ GYŐZTES CSATÁJÁNAK HELYSZÍNE: HATVANI CSATA – BRÜSSZELI BANK TULAJDONÁBA KERÜL



97


– 1867–1944.

– DEUTSCH (KÉSŐBB HATVANY-DEUTSCH, MAJD BÁRÓ HATVANY)-CSALÁD TULAJDONA

– 1867. ÁPRILIS 2. – 1873. – 1889.

– PEST– HATVAN KÖZÖTTI VASÚTI SZAKASZ ÁTADÁSA – ÚJHATVAN KIÉPÜLÉSÉNEK ELINDULÁSA – CUKORGYÁR LÉTESÍTÉSE. CSEH, MORVA ÉS NÉMET SZAKMUNKÁS ÉRKEZÉSE. – 1894. – NÉPISKOLA-ÉPÍTÉS (KOSSUTH TÉREN) – KONZERVGYÁR MEGALAPÍTÁSA – 1934. – 1944. SZEPTEMBER 20. – A VASÚTÁLLOMÁS LEBOMBÁZÁSA – 1945. JÚNIUS 27. – HATVANT VÁROSSÁ NYILVÁNÍTJÁK Az 1782-83-as I. Katonai felmérésen mint piaccal rendelkező település van feltűntetve a szintén piaccal bíró Aszód – Gyöngyös útvonal által érintve. A Lőrinci felé Gombos Pusztát érintő északi útvonalé is jól kivehető. Gombos puszta Heréddel volt összekapcsolva egy ma már nem használt földúttal. Déli kapcsolódása Jászfényszaru felé kissé eltér a mai nyomvonaltól a Zagyva árterületével fedett szakasz megléte miatt. Ekkor már kirajzolódik az átmenő utak mellett a Tabán, a Kisfaludy, a Honvéd, a Batthyány, a Mártírok, a Szent Mihály, a Szabadság, A Dembinszky, a Klapka, a Vár, a Kobzos, az Iskola, a Thurzó utcák. A II. Katonai felmérésen (~1855.) jól kivehető a Tuzson-tó, és a hozzá hasonló többi kis tó megléte. A Zagyva még szabályozatlan, több helyen holt-Zagyva ágak láthatók. A Görbeéri tavak területén még a Nagynád-megnevezés található.

1.2. TERMÉSZET, TÁJ, TÁJHASZNÁLAT – TELEPÜLÉSHÁLÓZAT ÉS TELEPÜLÉSSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK Hatvant természetföldrajzi adottságai emelték ki a szomszédos települések sorából. Pesthez való közelsége, Aszód és Gyöngyös – mint vásárral rendelkező települések – közti félúton elhelyezkedése, a Zagyva folyó fölötti híd léte stratégiai jelentőséget biztosított a település számára. Az emberiség története a támadás és védekezés kettőssége körül zajlott. A bronzkori ember még a Strázsahegy tetején alakította ki földbe vájt barlangját, számára a táj átlátása, a védekezés volt a legfontosabb. A római kori őrtorony is erre a stratégiai magaslatra épült. Csupán egy védvonal része volt, településként nem funkcionált. A későbbi korok embere a Zagyva–Strázsahegy–mocsárvilág által védett területrészen telepedett meg. A Strázsahegy számukra csupán mint védő magaslat szolgált, nem volt vonzó lakóhely. Az utak találkozásánál alakultak ki azok a sűrűsödési pontok, ahol az egyes települések megjelentek. Hatvannál a Pesti út és a Lőrinci út jelölte ki azt a helyet, ahol a település magja elkezdett kialakulni. A Jászfényszaru felé való kapcsolata már létezett, de errefelé igen vizes, járhatatlan területrészek helyezkedtek el. Az utaknál a használhatóság volt a legfontosabb. A települések között a táji adottságokat követő, legrövidebb és egyben legkevésbé fárasztó vonalak jelentették a kapcsolatot. A Boldogra, a Turára, a Hévízgyörkre, a Herédre vezető út ezért nem Hatvan központjába torkollott bele. A folyók a síkvidékre érve szabadon szétterültek keretek közé nem szorított árterületükön, mocsaras tájat alakítva ki maguk körül, amely azonban kisebb-nagyobb kiemelkedéssel rendelkezett. Hatvan hét halomra épült, ahol az épületeket a magasabban fekvő területrészekre építették, míg a kertek vizenyős területrészekre kerültek. Az utcák szabálytalan rendszere logikusan kialakult hálózatot takar. Ekkoriban még – az emberek összhangban éltek a természettel. A folyó által legkevésbé fenyegetett területek épültek be elsősorban. A vizes részeket mezőgazdasági célokra vették igénybe, legeltetésre, HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


98


növénytermesztésre használták az egyes árhullámok levonulása után. A természetes magaslatok sem tudták azonban teljes mértékben megvédeni a növekvő lélekszámú lakosság javait. Eljött az az idő, amikor eljött a tervszerű védekezés szükségessége. A tervszerűség azonban pénzt igényelt. Az első átgondolt építkezést a Kastély jelentette. Helyének kijelölése, feltöltésének megmagasítása az átgondoltságon túl jelentős anyagi áldozatot is követelt. A települést fellendítő további építkezések folyamatos lakosszám növekedéshez vezettek. Ez, és a sűrűn ismétlődő komoly veszteségeket okozó árhullámok vezettek el egy töltés megépítésének gondolatához. A kizárólag az adottságokat figyelembe vevő korszak a vasút építésével lezárult. Ez tekinthető az első olyan művi elemnek, amelyik semmibe vette az addigi struktúrákat. A vasúti töltés vágott el egymástól először vízgyűjtő területeket, a vasút nyomvonala hágta át először a történeti úthálózat rendszerét. A vágányok jelentette határok erősebbnek bizonyultak, mint a középkori városfalak, átjárhatóságuk még ma is komoly akadályt jelent. Hatvan szerencséjére a vasút két helyen is különszintű átjárást hozott létre. A főútnál azonban ennek ára volt. A főút addig kialakult logikus nyomvonala a vasúti felüljáró megépítésével – ma is jól érzékelhetően – megváltozott. A Bazársor trapéz útkeresztmetszete, a Cukorgyár előtti hátrahúzott épületelhelyezés és a Rákóczi út vágányok felé tartó, semmibe vivő vége ma is jól érzékelteti, hogy egykoron erre vezetett a főút. A vasúti felüljáró elhelyezése, elsősorban a szomszédos lakóházakhoz való közelhúzása jól érzékelteti egy települési főút vasút érdekeinek való teljes alárendelését. Hatvanhoz belső területén túl mindig tartoztak lakott szatellit településrészek. Nagygombos, Kisgombos, Sashalom, Görbeér, Nagytelek, Papmalom, Vasúti őrház és számos tanya (Bálinttanya, Beli-tanya, Bónis-tanya, Brindza-tanya, Bugyi-tanya, Dukeszi-tanya, Fodor-tanya, Goldmann-tanya, Hegedűs-tanya, Horváth-tanya, Korsós-tanya, Márkus-tanya, Medve-tanya, Lázár-tanya, Nagy Sándor-tanya, Pádár-tanya, Ring-tanya, Sisa-tanya, Surányi-tanya, Szalaitanya, Tábi-tanya, Tóth-tanya, Tuzson-tanya, Víg-tanya, Vörösakó-tanya). A külterület mindig is alacsony erdősültséget mutatott. A jó aranykorona értékű földeken elsősorban szántóterületek, a homokos délkeleti részeken gyümölcsös, a Szőlőhegy és Nagygombos domboldalain szőlő művelési ág található. A külterületeken a legnagyobb változás az autópálya megépülésével következett be. A szép ívű, ám a meglévő állapotokra kevéssé tekintettel lévő nyomvonalas elem megjelenése meghatározta a település fejlődésének határait. Az autópálya átlépése a meglévő különszintű úthálózati tengelyeknél (21-es főút, Lőrinci út) reális, míg azoktól elkülönülve, jelentős beruházási vonzata miatt jelenleg nem időszerű.

1.3. TELEPÜLÉSKÉP ÉS UTCAKÉPEK Hatvan egykori településképe a mai kor számára a hagyományos fényképes ismereteken túl egy törökkori ábrázolásból ismert. A kettő kép természetesen eltér egymástól. A törökkor, amely Hatvan eddigi fénykorának tekinthető – hiszen három megyényi területet kormányoztak innen – csupán metszetekről ismert, jelentős számú, ám leletanyagát tekintve szinte ismeretlen épületeket adott Hatvannak. A törökkor településképi hatása tehát csekély, mivel sem a kézzelfoghatóság, sem a hagyomány nem erősíti. A ma elfogadott hagyományos Hatvan-kép a lakótelepek előtti város-arculat, többségében földszintes házakkal, fa nyílászárókkal, kevés autóval, sok gyaloglással, kerékpárokkal, kisboltokkal, sok ismerőssel, utcai találkozásokkal, beszélgetésekkel. Ez a hagyományos kép, amelyet a központban lévő belső utcák ma is hordoznak. A képen azonban törések vannak. A Gódor Kálmán utcai, a Hatvanas utcai, a HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


99


Kastélykert úti, a Pázsit utcai lakótelep, az Erzsébet téri, a Tabán úti társasházak jelentik utcaképben a legnagyobb változást. A Horváth Mihály út 1982-ben lebontott páros oldalának eltűnése a város főútjának jellegzetes arculatát tűntette el. Ezzel együtt az út további szakaszának átépülése elvezetett oda, hogy mára többségbe kerültek a Hatvan történelmét már nem őrző épületek. Ennek érezzük a negatív oldalát, eltűnt múltunk egy darabja. Megnyitja ugyanakkor a lehetőséget is előttünk, hiszen a főutat kitalálhatjuk, arculatát megformázhatjuk – ha akarjuk. Hatvan központjának utcaszerkezete viszont szinte érintetlenül megmaradt, belső utcái őrzik a múltat. A Nagy Sándor, a Vár, a Csatafi, az Iskola, az Eötvös, a Thurzó, hogy csak néhány központi utcákat említsük, mind-mind egykori arculatát mutatja. Az utcák nyomvonalvezetése még inkább érintetlen. A viszonylag korán kialakult utcahálózat – lakótelepekkel fel nem robbantott – valamennyi eleme megmaradt, a régi térképekről visszaköszön a mai utcahálózat. Kevés településen tud végigmenni az ember, mondjuk egy 1883-as térkép segítségével, ám ezt Hatvanban megteheti.

1.4. TELEPÜLÉSSZERKEZET ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Hatvan településszerkezete szakaszos ugrásokkal fejlődött ki jelenlegi állapotára. Az első jelenre is ható fejlődése a Lőrinci és a Pesti út jelenlétéhez, valamint a híd, mint átkelési lehetőség megépüléséhez köthető. Ekkor kezdtek Óhatvan főútvonalai beépülni. A fejlődéssel együtt a főútvonalakból elágazó utcahálózat is fejlődésnek indult. Először a valamikori vár területe épült ki. A várárok sokáig csapadék levezető árokként jelenlévő vonala (Vár utca – Nádasdy utca – Erzsébet tér – Sárkány utca – Széchenyi utca) mutatta a legrégebbi városmagot. A település azonban hamar túlterjedt a ma már képzeletbeli várfalon. Az utcák nyomvonala a magaslati pontokat követte, hogy az épületek minél szárazabb alapokon álljanak. Ezzel magyarázható az utcáknak látszatra rendezetlen, ám annál hasznosabb vonalvezetése. A víz jelentőségét felismerve a hosszú kertek belsejében szabadon hagyták lefolyni a csapadékot. Az árkok, csatornák beszántása ekkoriban fel sem merült. A telkeken mérettől függetlenül utcavonalon álltak a házak, míg a telkek belsejét kertes mezőgazdasági használat jellemezte. Az önellátáshoz szükséges termények termesztése, az állattartás szinte mindenütt jellemző volt. A fejlődés következő stádiumát a Kastély és az ezzel együtt épülő barokk együttes (rk. templom, nagygombosi magtár stb.) jelentette. A nagyszabású építkezés megteremtette Hatvan főterének máig meghatározó arculatát és Nagygombos jelentőségét. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy bár a Kastély egy kevéssé jellegzetes települési struktúrába került elhelyezésre, amelynek során az építkezés kitűntetett elsőbbséget élvezett, nem érzékelhető a tervező igyekezete, hogy a Kastélyt a legjelentősebb útra; a Pesti országútra rászervezze. A Pest felől érkező a Kastély oldalhomlokzatával találkozott, miközben annak lakója sem tekintett díszterméből egy az épülettel szerves főtérre. A belső kastélykert barokk és angolparkszerű elemeket is idéz. Hosszú egyenes tengelyű sétányának szigorát szép ívű utak oldották, és vezették át a szemet a Zagyvapart irányába. Hátsó kertkapuja Nagygombos felé teremtett közeli kapcsolatot. A Nagygombosi major értékét épületei, kerítése mellett a 21-es út (és azon túl Heréd) felé gesztenyefákkal szegélyezett szép útkapcsolata is emelte. Hatvan következő fejlődési állomása a vasút volt. A közvetlenül a vasúthoz kötődő elemek (vasútállomás, vágányok, vasúti híd stb.) megjelenésén túl a vasutasok számára kialakított telepek változtattak legjelentősebben Hatvan szerkezetén. A biztos megélhetést kínáló vasút sokakat vonzott a fővárosba, akik az árak miatt inkább a főváros közeli helyeken kerestek HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


100


letelepedést. Hatvan, mint jelentős vasúti csomópont vasutas kolóniák kialakítására lett kijelölve. Először az Újhatvan nevet viselő Mészáros Lázár út környéki telep készült el, amelyik elsősorban második-harmadik-vonalbeli vezetők (pl. mozdonyvezetők) számára készült, majd a Rákóczi út túloldalán megépült az Újtelep, ezt követte az Oncsa-telep, amelyek inkább a kiskeresetű vasutasok számára kínáltak lakásokat. Újhatvan egészére a tervezőasztal mellett, vonalzóval megszerkesztett utca- és telekstruktúra jellemző. A házak utcavonalon állnak, hogy az apró telkeken belül minél nagyobb használható területrész maradjon. Újhatvan és Óhatvan szerkezetileg rendkívül különböző felépítésű. Óhatvanra a központból kinövő, szerves fejlődés, míg Újhatvanra a terület adottságaival kevésbé számoló, az adott telket minél több részre felosztás-elve a jellemző. Az utcák téraránya sokszor kedvezőtlen, ez azonban ebben az esetben nem történelmi adottság, hanem emberi gondatlanság következménye. Hatvan beépülésének utolsó elemét a Cukorgyár megjelenése jelentette. Az addig üresen álló, mocsaras terület kialakította a jelenlegi településállapotot. A beépült területek közül Óhatvan szerkezete további változásokat is szenvedett. A lakásépítés ütemének forszírozása Hatvanban is elvezetett a lakótelepek építéséhez. Első körben a szocreál téglaépítészete jelent meg másfélszobás lakások képében. Az épületek közötti légtérarányok, az épületmagasságok még kedvezőek voltak, a lakások alapterülete már nem annyira. Következő korszakot a négyemeletes középblokkok jelentették. A szépen kitalált rendszert azonban egy meglévő templomkert felborította, így annak léte megpecsételődött. Ezt követték a főút menti toronyház-, illetve térfal építkezések. Hatvan karakterétől elütő túl hosszú, túl magas épületek készültek ekkor. Majd a már korszakában lecsengő blokkos házakból még jó néhány elhelyezésre került, pedig már nem kellett volna. A nem kellően figyelembe vett parkolási igények, a kelleténél sűrűbb, zsúfolt elhelyezés, a közösségi zöldfelületek alárendelt kezelése ezeket a telepeket leértékelte. Mindezzel egyidőben a kastélykert beépülése is megindult. A létrejövő épületekkel szembeni legfőbb ellenérvet a „Milyen áldozat árán jöttek létre?-kérdéssel fogalmazhatjuk meg. Hatvan közterületi zöldfelületekben rendkívül szegény. Különösen szegény olyan nagy kiterjedtségű, ritka növényállományú, színvonalas kialakítású zöldfelületekben, mint amilyen a kastélykert is volt.

1.5. TELEPÜLÉSKARAKTER – TELEKSZERKEZET ÉS TELEKHASZNÁLAT, BEÉPÍTÉSI MÓD ÉS ÉPÜLETTÍPUSOK Hatvan heterogén települési struktúrája területegységenként mutatható be. Általánosságban megállapítható, hogy bár a település jó része falusias–kertvárosias arculatot tükröz ennek ellentmondva mégis az utcavonalra állított beépítés az uralkodó. Előkertet inkább az utóbbi évtizedekben épült épületeknél láthatunk. A telkek általában keskenyek. Az Óhatvani részen, a központon kívül inkább hosszúak, míg az óhatvani központban, illetve Újhatvanban kis alapterületűek. A keskeny telkek következménye a többségében oldalhatáron álló, illetve zártsorú beépítés. A központban többnyire zártsorú, kifelé többnyire oldalhatáron álló beépítés hátrafelé hosszú épületeket eredményez. A tetőgerinc többségében utcával párhuzamos elrendezésű, de az adott utcán belül is többször változik. A legrégebbi házaknál a földszinti padlóvonal közel esik a járdavonalhoz. A későbbiekben már felemelésre került a földszinti padlóvonal, így nem látnak be az utcán járók a lakásba. Az utca felé szoba nézett, amely sokáig a „tiszta szoba”-funkciót töltötte be. A telkek mindegyikén melléképületek is találhatók. A melléképületek funkciója eleinte az állattartáshoz (ólak), valamint az otthoni munkákhoz (műhely, nyári konyha) kötődött, csak HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


101


később jelentek meg a gépkocsi tárolási funkciójú melléképületek. Az állattartás sokáig jellemző volt szinte mindegyik teleknél. A központban azonban inkább kisállatokat (tyúk, nyúl), míg a külső nagyobb telkeken nagyobb állatokat (disznó) is tartottak. Több haszonállat is volt a településen. A fuvarosok lovat, a méhészek méhcsaládokat tartottak. A tehén-tartás a közös legelő meglétéig volt jellemző. A telekszerkezet Óhatvan központjában aprótelkesnek mondható. Jellemző volt az ugyanazon telken való több lakás léte, amelyek egyazon bejáraton jártak be. Kivásárlással lassan megszűnőben ez a használati mód. Óhatvan belső magja körül még mindig viszonylag kicsi telkek találhatók. Ezeken eredetileg kétszobás házak álltak, melyeket bővítéssel többnyire megnöveltek. Óhatvan peremén a hosszú keskeny telekstruktúra a jellemző. A mezőgazdasági művelésre alkalmas telekarányok, valamint a kertészeti példamutatás miatt kialakult a fóliázás. A keskeny telken is termelhető primőr áruk a budapesti nagybani piacra kerültek a település vasutas hagyományaiból következő ingyenes utazási lehetőségek miatt. Az Újhatvani telkek közül az aprótelkes rendszerűek csupán a saját szükségletre termelt zöldségfélék ültetésére voltak alkalmasak. Az eggyel nagyobb méretű telkeken a szőlőművelésnek és a saját bor termelésének volt hagyománya. A nem igazán minőségi bor szintén a család számára készült. A lakótelepek megjelenése és az ezzel együtt járó kerthiány a Szőlőhegyi zártkertek keresletét növelte meg. A fizikai munka lehetőségének igénye, a Szőlőhegy közelsége sokakat csábított egy-egy kiskert megvételére. A telkeken található épületek nagysága és minősége jól érzékeltette, hogy nem az ottlakás szándéka vezette az építőket, azaz elsősorban hatvani, Hatvan-környéki lakosok tulajdonát képezték a parcellák. A telekhasználat következő fázisát a kertvárosias használat jelentette. A nem termelési célú, zöldfelülettel borított pihenőkertek jelenleg még a telkek kisebb hányadát jellemzik. Cél az, hogy az épületek körül a poros udvarok helyett valósuljanak meg ezek a zöldfelületek, kedvező klimatikus viszonyokat teremtve az ottlakók számára. Hatvan egykori típusos épülete a benne lakók gazdagságáról is árulkodott. Az utca felé eső két-, három-, négyablakos ház jelzésértékkel bírt, többnyire téglából készült és kellő belső teret kínált lakója számára. Léteztek emellett az utcára merőleges gerincű parasztházak, amelyekben többnyire két szoba és egy konyha kapott helyet. Sokukat vályogból tapasztották, némi tégla felhasználásával, ablakuk kicsi volt, tájolásuk esetleges. Később megjelentek a kívülről nagynak tűnő, belülről azonban kis terekre szabdalt házak. Az alacsony tetőtér, a mindenáron való tetőtéri erkély ezeket a házakat sem tette igazán lakhatóvá. A mai kor lehetőséget teremt az igényekhez igazított, de használható formák és szerkezetek kialakítására. A családi házak mellett megjelentek a társasházak. Épületarányukat messze meghaladó értékben tartalmaznak lakásokat, így a település lakókörülményeit meghatározzák. Ezek első formái a lakótelepi házak, amelyek alapelrendezése, alapterülete, hang- és hőszigetelése kívánnivalókat hagy maga után. Nyílászáróik, külső szigetelésük, fűtésük teljes felújításra szorul. A mai társasházi lakások kedvező elérhetőségük miatt népszerűek. Átmeneti lakásoknak tekinthetők, hiszen többnyire nincsen bennük tartalék, nem bővíthetők.

1.6. ÖRÖKSÉGVÉDELMI ELEMEK I. AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI a) Műemlék MK – MŰEMLÉKI KÖRNYEZET 1. Grassalkovich-kastély műemléki környezete HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

KÖH nyilvántartása alapján ábrázolva EGYEZTETÉSI ANYAG 2008. FEBRUÁR HÓ

102


MV – MŰEMLÉKI VÉDETTSÉG 1. Grassalkovich kastély (1754-1763.) Kossuth tér (hrsz. 2713/4, 3) 2. Szent Adalbert Plébániatemplom (1751-1755.) Kossuth tér (hrsz. 5225) 3. R.k. templom (1929.) és ferences kolostor (1931.) Rákóczi út (hrsz. 2608/1, 2608/2) 4. Plébániaház – parókia (1757.) Kossuth tér 5. (hrsz. 3013) 5. Borház (1872–1907.) Nagygombos (hrsz. 0464/40) 6. Magtár (1762. táján) Nagygombos (hrsz. 0531/2) 7. Kapuk (aratók, lovak, szarvasmarhák) Nagygombos (hrsz. 0531/2) 8. Szent Sebestyén szobor Kossuth tér (hrsz. 5227/2) 9. volt Sörház (ma Hatvany Lajos Múzeum) (~1760.) Kossuth tér 11–12. (hrsz. 5230, 5231/1,2, 5232/2, 5233, 5235/16) b) Helyi művi érték Hatvan Város Az épített környezet értékeinek helyi védelméről szóló 49/2004.(X.29) számú rendelete tartalmazza ugyan a helyi védettséggel kapcsolatos eljárások összességét, nem tartalmazza ugyanakkor – egy tájékoztató jellegű Függelék kivételével – a helyi védelemre méltó objektumok listáját. Hatvan tehát nem rendelkezik helyi védelem alá tartozó objektumokkal. c) Értéket képviselő, de jelenleg védelem alatt nem álló épület A tervezési területen az alábbi értéket képviselő, de jelenleg védelem alatt nem álló épületek, objektumok találhatók. MJ – MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT 1. Ebédlő (Városháza udvarán) (XIII. század)

Kossuth tér 2.

Az ebédlőépület a falvastagságok alapján egy XIII. század közepéből származó, egyenes szentélyzáródású templomnak feleltethető meg. A háromszakaszos, porosz süvegboltozatos kápolna ma is látható. Az épület előtörténete az 1170-es évekre vezethető vissza, amikor lotharingiai mesterek premontrei kolostor-épületet kezdtek építeni. A kolostor később kétszer is elpusztult. Először 1241-ben a tatárok, majd 1245-ben Falkos füleki rablólovag dúlta fel. 1544-ben a törökök medreszét (teológiai főiskolát) rendeztek be falai között, amely azonban 1596-ban, a vár ostromakor elpusztult. 1729-ben a romokat kapucinus szerzetesek zárdává építették át. 1783ban, a kapucinus rend megszűnésekor iskolává alakították, majd sóházként funkcionált. 1910. körül emeletet húztak rá. A kolostor kertje még 1940-ben is látható volt. A műemléki védelemre javasolt épületrész a műemléki védés alapelvei közül többet is teljesít: – Kor: A védendő érték lényegi része korábbi 1875-nél. – Tipikusság: A keletkezési korra egészében jellemző típus jellegzetes megjelenési formája. – Eszmei–szellemi vonatkozások: Hatvan történetét jól reprezentáló gazdag múltja van a védelemre javasolt épületrészt magában foglaló épületegyüttesnek.

HV – HELYI VÉDETTSÉGRE JAVASOLT 1. Épületek 1. Városháza (1910. körül)


Kossuth tér 2.


103


2. Városi Bíróság (1924.) 3. Földhivatal 4. Postapalota (1879.) 5. Bajza József Gimnázium és Eü. Sz. (1902.) 6. Kossuth Lajos Általános Iskola (1894.) 7. Baross Gábor Általános Iskola (1878.) 8. MÁV Bölcsőde és Óvoda 9. Vörösmarty téri Óvoda 10. Evangélikus templom (1935.) 11. Református templom (1898.) 12. Temetőkápolna 13. Posztómanufaktúra (1762.) 14. volt Ecetgyár (ma Moldvay Győző Galéria) 15. Cukorgyári Kiskastély (Kristály Kastély) (1906.) 16. Cukorgyár igazgatási épülete 17. Cukor és Konzervgyár lakótelepe 18. Vasútállomás (1954.) 19. Kórház (1967) 20. volt Parkszálló (előtte Schwarz Emil kávéháza) 21. Lottózó (volt Haschkó Kávéház) 22. volt Apolló mozi (jelenleg bank) 23. volt Mozdonyvezetők Otthona 24. volt Palkó tanya 25. volt Fáy-tanya 26. kollégium 27. Lakóház 28. Lakóház 29. Lakóház 30. Lakóház 31. Lakóház 32. Lakóház 33. Lakóház 34. Lakóház 35. Lakóház és üzletek 36. Ocsovai-féle asztalos műhely 37. Majdán-féle hentes- és mészárosbolt 38. régi parasztház 39. régi parasztház 2. Építmények, szobrok, emlékművek 1. Városi víztározó (víztorony) 2. Zagyva híd (1913.) 3. Vasúti híd 4. Lukhíd 5. Gyalogoshíd (vasút fölött) 6. Gyalogoshíd (vasút fölött – lebontották) 7. Kálvária HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

Kossuth tér 7. Balassi Bálint utca 2. Grassalkovich utca 1. Balassi Bálint utca 17. Kossuth tér 1. Rákóczi út 4. Bajcsy-Zsilinszky utca 10. Vörösmarty tér 1. Úttörő utca 5. Dózsa György tér 9. Városi Temető Horváth Mihály utca Kossuth tér 10. Hatvanas utca 2. Boldogi utca 1. Radnóti tér 2. Radnóti tér 2. Boldogi út Bástya utca Kossuth tér 18. Kossuth tér 19. Kossuth tér Gárdonyi Géza utcában téglás épület Hegyalja utca Boldogi út (vasútállomáson túl kanyar után) Kórházkert Erzsébet tér 1. Erzsébet tér 2. Erzsébet tér 3. Erzsébet tér 4. Tanács utca 2. Iskola utca 3. Thurzó utca 16. Hunyadi tér 8. Nádasdy utca 26. Zrínyi – Tabán utca Mészáros Lázár utca – Baross utca sarka Dembinszky utca (Zrínyi utcai végén) Horváth Mihály utca (temető melletti 3. ház)

Boldogi út (vasúti hídnál) vasút fölött Klapka utca – Hegyalja utca találkozásánál állomásnál Vasút utcánál Városi Temető EGYEZTETÉSI ANYAG 2008. FEBRUÁR HÓ

104


8. keresztek 9. Katona sírok 10. valamennyi köztéri szobor, emlékmű – „Őrszem”I. Vh. Emlékmű (1917.) – 1849. április 2.-ai csata emlékműve – Szent Imre szobor stb.

Újhatvan, Boldogi út Boldogi út (vasúti hídnál) Kossuth tér (parkban katona szobor) Kossuth tér (Városháza előtt kb. 100 m-re) Kossuth tér (Városi Bíróság előtt)

HVS – HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT STRUKTÚRÁK: 1. utcaszerkezet – Vár utca – Thurzó utca – Csatafi utca – Nagy Sándor utca – Kobzos utca – Iskola utca – Árpád utca 2 utcakép – Tabán – Kisfaludy – Zrínyi – Ropa-téglás házak 3 táji látvány – M3 északi oldalának 500 méteres sávjában (Mátra látványának védelme miatt) 4 Városképi jelentőségű utak – Horváth Mihály út – Grassalkovich út – Rákóczi út – Csányi út – Balassi Bálint út – Bercsényi út – Boldogi út

HJ – HELYTÖRTÉNETI JELENTŐSÉG 1. Meglévő helytörténeti jelentőségű objektumok 1. DALI 2. volt Parasztkör 3. volt Kalott (később szülőotthon) 4. volt Leventeotthon (később ideggondozó) 5. volt Altiszti Kör 6. volt Stiller Cukrászda (később Rózsa Cukrászda) 7. Tüdőgondozó HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

Mészáros Lázár utca Dózsa tér Bástya utca Madách utca 10. Mártírok utca (Ady – Mártírok sarka) Kossuth tér (Madách utca sarok) Balassi Bálint utca (vasúti átjáró után) EGYEZTETÉSI ANYAG 2008. FEBRUÁR HÓ

105


8. volt Börtön (később kisegítő iskola)

Szalkai utca 2.

2. Lebontott helytörténeti jelentőségű objektumok 1. Szabadtéri színpad + Aranyfácán vendéglő (Népkertben) 2. Csekő vendéglő (víztorony és vasút között) 3. Kun vendéglő (Grassalkovich – Bástya sarkán) 4. Domonkos apácák kolostora (városháza helyén) 5. Öreg temető (Honvéd utca felétől Dózsa György út irányába, itt volt a kálvária, ami átkerült a városi temetőbe) 6. Régi zsidó temető (Városi temetőnél a Horváth Mihály utcai házsor mögött) 7. Zsinagóga (Mártírok utcában, volt Áfész mellett) 1885 – 1956.) 8. Zsidó rituális fürdő (Madách utcában, Rózsa cukrászda mellett) 9. Iparos Kör (később művelődési ház, Horváth Mihály utcában) 10. Polgári Kör, Káposztás Vendéglő (Horváth Mihály utcában, volt műv.ház utáni 4-5. ház) 11. Első Hatvani Gőzmalom (Szakmunkásképzővel szemben) 12. Strand és tisztasági fürdő (Park Szálló mellett a Csaba utcára kijárattal) 13. Harangláb (Harang utca Hegyalja utca találkozásánál) 14. Papmalom (1723–1958.) 15. Sárgacsikó (Horváth Mihály utca – Kazinczy utca sarka) 16. volt Palagyár (Delelő úton, Csányi út közelében) 17. Bikaistálló (Zrínyi utca, helyén később általános iskola működött alsó tagozatosok számára) 3. Védett településrész nevek Óhatvan Újsor – Horváth Mihály utca Templom és Nádasdy utca közötti szakasza Bazársor – papagáj házzal szemközti oldal Alsó szög – Batthyány, Mikes, Dózsa György, Széchenyi, Sárkány, Ady Endre utcák Felső Szög – Szabadság, Nádasdy, Hunyadi tér, Iskola, Eötvös, Csatafi, Tanács utcák Lili-telep – cukorgyár munkásainak telepe, Csaba utca Sárkány köz – Szent Mihály utca és Széchenyi utca között Sárgödör – Batthyány és Mikes utca közötti terület, méh-telep Cigánysor – Szabadság út Homokgödör – Klapka, Dembinszky utcák Tíz-hold – Akácfa u. (iskola gyakorló gazdasága volt) – cukorgyár munkásainak telepe Jászlaktanya – cukorgyár munkásainak telepe Kismajori laktanya – cukorgyár munkásainak telepe Közös legelő – Tízhold-dal szemben Szőlőhegy Strázsahegy – Szőlőhegy nyugati része Kastélykert – helyén épült a kórház és az Ifjúsági ltp. Kastélyszög – posta mellett induló U-alakú utca Zagyvapart József park (később Népkert) Delelő (korábban legelő volt) Görbeér – sík, vizenyős terület, nevét a vízfolyásról kapta Bridza – sóderbánya tavak területe fölött Rakottyás – vízműkutak melletti terület Peres – volt laktanya területe Csiri-biri köz, Suba köz – Szalkai utca HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


106


Kiserdő – Csányi úton lévő akácerdő Fáy tanya – ahol fordul az út Boldog felé Palkó tanya – Szőlő hegy alatt, istállók voltak Pap-malom Sashalom (iskolája volt) Vasúti őrház Téglagyár Nagygombos (Gödöllői Egyetem tangazdasága volt) Kisgombos Józsefmajor (ma Kerekharaszthoz tartozik) Kevéstanya (ma Kerekharaszthoz tartozik) Újvarsány (ma Kerekharaszthoz tartozik) Újhatvan Újhatvan (Mészáros Lázár utca – vasutasok) ez egy külön területrész neve volt eleinte Újtelep (Vasút utca – strand) Oncsa telep (Bem utca környéke – 1940-43.) Nagytelek (Cukorgyár uradalma volt) Béla-telepi lakótelep (Toldi utca – Cukorgyár munkásainak telepe) 4. Védett elnevezések Lukhíd – Klapka utcának a Hegyalja úti végénél Papagájház – Grassalkovich út Bástya utca sarok Sárgacsikó – Horváth Mihály út Kazinczy utca sarok Bikaistálló – Zrínyi utca Harangláb (Harang utca kezdetén a Lukhídnál) Nógrádi-patak, Bér-patak, Herédi-patak, Hernádi-patak, Vanyarci-patak 5. Vásárok, piacok Havi vásár – Szabadság utcában Állatvásár – Csányi úton Piac – Városháza előtt Tyúkpiac – Csatafi utcában Búcsú – Újhatvanban, templom mellett a főúttal párhuzamosan 6. Kerületek: I. Vár II. Tabán III. Kishatvan (Tabán út) IV. Belváros V. Újhatvan (és Újtelep) 7. Hatvan nevének eredete Előkelő személy neve a Honfoglalás korából (Hotvin – 1180-ban) Hatvan neve a történelem folyamán több névalakban fordult elő. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára (1985.) a következő névváltozatokat tartalmazza: HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


107


1235: Hotuin, Hotvin (Győrffy, 1963. 1987.) 1264: Hotwan (uo.) 1273: Hotwon, abbas de Hotwan (uo.) 1310: Hotuon (uo.) 1327: Hothwon (uo.) 1332: Hetwan, Hatwan, Hotwag, Hotuan, Hottuon, Hotuon (uo.) 1550: Hatvan (Fekete, 1968.) 1570: Hathwan (LSJ) Demény-Dittel Lajos levéltáros a település nevének számnévből származó eredetéről több érdekes feltételezést írt le. „Hatvan nevének eredete, különös tekintettel egy XI. századi oklevélre a.) Egy Hatvan nevű honfoglalás kori, Aba nemzetséghez tartozó előkelő személyről kapta a nevét, aki itt telepedett le a családjával és a népével. b.) Hatvan fő, illetve hatvan család alkotta az első itt lévő kolóniát. c.) Hatvan ház alkotta a települést területünkön. d.) A besenyők laktak itt először, akikre jellemző a 60 fős letelepedés. Okleveles tény, hogy Hatvanban laktak besenyők. … e.) Ott telepedtek le az első hatvani magyarok, ahol az a „hát van”. Itt a Strázsa-hegyre utalnak. g.) Végül, de nem utolsó sorban van még egy magyarázat: Győrffy György „Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza” című műve III. kötetében /Bp., 1987/ mutat be egy 1075-ből származó oklevelet. Az okmány szerint a két Hatvan /Nagy- és Kishatvan/ fölé Nógrádba helyezhető, Fancsal (a mai Rózsaszentmárton) melletti szántón volt Fűzhegy Dny-i határán Hatvandi kútját említik, talán az itt említett személynév volt a névadója Hatvannak is.” (Demény-Dittel L., 2005.)

KJ – KORTÖRTÉNETI JELENTŐSÉG Meglévő kortörténeti jelentőségű objektumok 1. volt Pártház 2. Autóbusz pályaudvar (1958.) 3. Gódor Kálmán utcai másfélszobás lakások épületei 4. Szoc.reál lakóház (Kossuth tér 9–10.) 5. Papagájház (Grassalkovich út)

II. TERMÉSZETI ÉRTÉK Hatvan Város területén az alábbi országosan védett természeti értékek találhatók: OVTÉ – ORSZÁGOSAN VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK: Országosan védett természeti területek és egyedi értékek a) Ex lege védett természeti emlékek – Kunhalmok: - Német-halom - Sas-halom - Hegyes-halom - Kis-bika-halom HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


108


b) Országos Ökológiai Hálózat elemei – Folyamatos ökológiai folyosó: – Zagyva-folyó, – Nógrádi-patak – Megszakított ökológiai folyosók: – a Bírófestő-domb nyugati oldalának egy része, – a Kisgombosi öreg tölgyes, – a hidrogeológiai védőterületen található vizenyős terület, – a Halas-tó, – a Görbeéri-tavak, – a Görbeéri-tavaktól ÉK-re található mocsaras terület, – és a Kis-bika-halom melletti vizenyős terület. Hatvan Város területén helyi védelem alatt álló természeti érték nem található. HVTÉ – HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT TERMÉSZETI ÉRTÉKEK: Helyileg védett természeti területek és értékek a) Természeti területek – Kisgombosi öreg tölgyes – Vízmű kutak körüli hidrogeológiai védőterület és növényállománya – Tuzson-tó és környezete b) Növényállományok – kastélykert fennmaradt növényállománya: – rekonstruált kertrészlet növényzete, – idős tölgy (Quercus robur) állomány a Kastélykert utca elején, valamint a kórház és a Zagyva közötti részen – hársfa (Tilia sp.) sor a kastély és a kórház közötti sétány mentén – kórházkert növényállománya – vadgesztenye állomány (Aesculus hippocastanum) Fáy-tanya – nagytelki major növényállománya Nagytelek c) Fasorok – vadgesztenye fasor (Aesculus hippocastanum) – Platánsor (Platanus hybrida) – 2 db páfrányfenyő (Ginkgo biloba) – Kétoldali juhar (Acer sp.) fasor – vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) fasor

Nagygombosi út Boldogi út elején Boldogi út (vasúti hídnál) Béke utca Lőrinci út két oldalán

TÉ – TELEPÜLÉSI ÉRTÉKEK 1. Zöldfelületei elemek a) Közparkok, terek – Kossuth Lajos tér – Népkert – Mártírok tere – lakótelepek parkja (Gódor Kálmán utcai ltp., Pázsit utcai ltp., Ifjúsági ltp.) HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


109


b) Temetők – Városi Köztemető – Újhatvani Temető – Izraelita temető

Horváth Mihály út Bercsényi út Horváth Mihály út vasúton túli szakaszán

c) Növényállományok – erdőterületek (pl. Csányi úti kiserdő akácos állománya) d) Kertek – strand 2. Vízgazdálkodási területek a) Vízfolyások – Zagyva-folyó és parti sávja – Nógrádi-patak és parti sávja – Kartal-völgyi-patak és parti sávja – csatornák és parti sávjuk b) Állóvizek – Cukorgyári-tó és parti sávja – Görbeéri-tavak és parti sávja – Tuzson-tó és parti sávja – Horgász-tó és parti sávja c) Kutak – Nagytelek melegvíz-forrása – Delelő vízműkútjai – Cukorgyári kutak – MÁV kutak

III. Régészeti érték A régészeti munkarész külön fejezetben kerül bemutatásra!

1.7. TERÜLETHASZNÁLAT ÉS TERÜLETI ÁLLAPOT A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG ÖSSZEFÜGGÉS-RENDSZERÉBEN Szerencsés helyzetnek tekinthető, hogy Hatvan műemlékeinek jó része a főtér körül csoportosul, így a műemléki környezet a teljes főteret lefedi, és éppen a főtér településközpont funkciókkal van tele. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a település legfontosabb műemléke a Kastély rendkívül rossz állapotban van, amit homlokzata ugyan elfed, ám a belseje jól érzékeltet, miközben a többi műemlék is felújításra szorul. A környezet terület-felhasználása tehát megfelelő, területi állapota a főtér rendezésével párhuzamosan folyamatosan javul, a műemlékek műszaki paraméterei azonban komoly kívánnivalókat hagynak maguk után. A háttér tehát biztosított, ehhez kell hozzáigazítani a védett emlékek színvonalát. A másik műemlékeknek helyet adó terület Nagygombos. Itt azonban egységesnek tekinthető a környezet és a műemléki állapot, ám sajnos ez abból ered, hogy a környezet a major HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


110


lepusztultságának felel meg. Hatalmas lehetőséget rejt a terület, miközben ma társadalmi szempontból szegregálódó, környezeti szempontból kockázatot jelentő városi térségnek számít. Hatvan helyi védelem alá kerülő értékeinek felmérése, kijelölése jelentős változást eredményez a város életében. Tudatosul a lakosokban, hogy milyen jelentős értékekkel bír városuk. Vigyázni fognak ezekre az értékekre, mert már tudnak a létezésükről. A település megismerése kiterjed a napi érintettségen túli területekre is. A természet szeretete karnyújtásnyira közelségbe kerül. Az iskolai tananyagba beemelve a lokálpatrióta érzés, nevezetesen a tudás-háttérrel megerősített településszeretet kialakulását eredményezi. Mert a megismerés egyben a kötődés erősödéséhez is elvezet. Hatvan történelme során sokszor vált befogadó településsé. Integrálni tudta sokfelől érkezett lakosait, természetes módos hatvani lakosokká átformálni őket, megtartva azonban bennük a máshonnan származás ismereteit. Egy település életében kiemelt fontosságú azoknak a helyeknek, épületeknek a megtartása, amelyek a történelmi változások közötti átmenetek érzékeltetésére, a folytonosság hirdetésére alkalmasak. A cél tehát az értékek megőrzése, védelme, és továbbadása. A múlt kézzel fogható emlékeinek háttere nélkül könnyű a felejtés. Ennek megakadályozása, a hagyományőrzés a helyi védelem legfontosabb feladata.

2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK A településfejlesztési koncepció az adottságok ismeretében megfogalmaz egy jövőképet. Célja azon irányok deklarálása, amelyek felé a településnek el kell indulnia ahhoz, hogy az általa elképzelt jövőképét elérje. A jövőkép ismert. Most megvizsgáljuk, hogy a jövőkép elérése milyen változtatási szándékokkal jár együtt. 2.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÉS TÁJHASZNÁLATI VÁLTOZÁS Hatvan kitűzött célja olyan 25 000 fős középváros megteremtése, amelyik 60 000 fős vonzáskörzetének központjává tud válni azáltal, hogy virtuálisan megnövekedett lakosságszámának elvárásait teljesíteni tudja, felkészül az új kihívásokra. Nem duzzasztja fel önmagát, vonzó kisvárosi létét nem adja fel, miközben pezsgő középvárosi életet biztosít polgárainak. Nem kívánja átépíteni családi házas területeit. Az utcaképben továbbra is az alacsony épületek dominanciáját preferálja. Megnézi, hol fejlődhetne, és megtalálja a kellő telekalakítási pontokat. Átértékeli az eddig kijelölt új lakóterületeket és a gazdaságtalannak tetsző, vizenyős, mély fekvésű területek beépüléséről lemond. Gazdasági területeinek fejlesztését átvizsgálja és mer újítani. Szüksége van rá, hiszen Kerekharaszt önállóvá válása az addig szerves fejlődést megtorpanásra kényszerítette, a két településrész közötti új lakóterületek létét megkérdőjelezte. Választ kell adnia arra a kérdésre, hogy hol fejlődjön ki további gazdasági terület. A jelentősebb utak mentén, tömbszerű kialakítása kívánatos a gazdasági területeknek. Valamennyi kivezető út mentén át kell tekinteni a terület-felhasználást. A településközpont vegyes besorolás végiggondolásra késztet a Csányi útnál. Nem ide kívánkozna inkább gazdasági terület, mondjuk a vásártér után. Akarunk-e ide központot kialakítani, pont a 18 ha-al szemben a szilárd hulladéklerakó – későbbiekben hulladékválogató – védőterületén belül? A zárványterületek felülvizsgálata kívánatos: a vasút által elzárt területeké, a beékelődő területeké, az elütő terület-felhasználású területeké. A tervezett temetőterület átgondolása HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


111


javasolt. Mekkora városra tervezzük mindezt, egy elkerülő út mellett eléggé kedvező-e a helye, ha mint zöldfelületre van szükségünk nem találhatunk-e ennél jobb helyet a számára. A kérdések tehát adottak, már csak meg kell találni a válaszokat.

2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZETI, TERÜLETHASZNÁLATI ÉS BEÉPÍTETTSÉGI VÁLTOZÁS a) Településszerkezet Hatvan településszerkezetének alapjai régmúlt időkre nyúlnak vissza. Óhatvan utcaszerkezetét a valamikori palánkvár falait követő utcák, valamint a Kastély-építkezés nyomán létrejövő utcahálózat jellemzi. A művi építményekhez igazodó utcák mellett a legtöbb a természeti adottságok miatt helyezkedik el mai nyomvonalán. A természet és az épített környezet szimbiózisa figyelhető meg. Az együttélést azonban időről-időre megzavarta a megzabolázatlan Zagyva. Hatvan a Zagyva árterületére épült, ezért áradásai a házait is veszélyeztették. A Kastély építése mesterségesen feltöltött magaslaton folyt, védve annak állapotát, a lakóházak azonban a víz szintjén helyezkedtek el, így ki voltak téve a természet szeszélyeinek. A vasút megjelenése változtatta meg először drasztikusan az addig logikusan fejlődő településszerkezetet. Vonala bekerítette a várost, vízgyűjtőterületeket vágott ketté. A következő jelentős szerkezeti változást Újhatvan kiépítése jelentette. Az Óhatvani struktúrától teljesen elütő, tervszerűen tervezett, mégis átgondolatlan utcahálózat kizárólag lakóterületek kialakításának szándéka által vezérelt. Nincs központ, nincs találkozási hely. A térszervezés teljes hiánya tapasztalható. Pedig éppen ezen városrésznél lett volna fontos a kapcsolati pontok megteremtése, hiszen a szervetlen településfejlődés mellett több településről érkező, egymást nem ismerő betelepülők népesítették be Újhatvant. Egyetlen közös volt bennük, munkájuk a vasúthoz kötötte őket. A közösség megteremtéséhez azonban ez kevésnek bizonyult. Zárt életmód, távoli városközpont. Feladatunk ennek a folyamatnak a megállítása, az emberi kapcsolatok hátterének megteremtése, Újhatvannak a helyi kötődések megtartásával együttes integrálása Hatvanhoz. A vasúti hagyományok ápolása éppen ide köthető, így a pályaudvar menti központalakítás tűnik célszerűnek. A közpark és a köztér szimbiózisát megteremtve, a már létező oktatási épületekhez kapcsolódva teremthető meg Újhatvan központja. b) Területhasználat Hatvan területhasználatát a központban főképp a lakó–intézményi funkciók dominanciája jellemezte. A posztómanufaktúra működése (a Kossuth téren) a központ zajhatásait növelte, persze a lakosságot munkával is ellátta. A vasút nyomvonala a műszaki előírásokat követve a meglévő lakóterületeket viszonylag háborítatlanul hagyta. A lakóterületek épültek fel később közvetlenül a vasút mellé, kialakítva ezzel a jelenlegi kedvezőtlen rezgésterhelést. És nemcsak a város parcellázott a vasút mentén, holott feladata lett volna lakosainak nyugalma mellett való kiállás. Maga a vasút is közvetlenül alakított ki telkeket a vágányok mentén, a takarékosság, de nem a gazdaságosság nevében. A Cukorgyár elhelyezésénél sem volt szempont a lakóterületek védelme. A Zagyva folyó melletti gyárelhelyezés, különösen a konzervgyár 1934-es, folyó menti felépülése után a lakosság egyetlen zaj elleni védelmét a gátak látták el. A központ terhelését növelte az autóbusz pályaudvar Kossuth téri felépülte. A mind arculatában, mind funkciójában környezetétől elütő tevékenységnek sokáig ideiglenes helyszínéül kijelölt terület kedvezőtlen volta igazán csak a megnövekedett buszforgalom hatására derült ki. A mindaddig fenntartott terület – a Sárkány utca – még további lakóterületek szennyezését eredményezte volna. Fontos változást jelentett annak deklarálása, hogy a HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


112


buszpályaudvar központból való kihelyezése elodázhatatlan és a környezetterhelést tekintve pozitív irányú változás. Új helye több szempontot teljesít, ám nem tekinthető közmegegyezésűnek. A közmegegyezésnek ugyanis hiányzik az alapja. Olyan városban, ahol eddig az egyik városrész közepén helyezkedett el ez a létesítmény, ott az innen való elhelyezése érdeksérelemmel jár. Megjegyezzük, az ottmaradása is! Azaz lépnünk kell az optimális megoldás irányába. Lakóterületektől való kellő távolságú, súlyponti elhelyezkedésű, megszerezhető területre van szükség. Tisztában kell lenni Hatvan adottságaival. Zajos, légszennyező tevékenységeket a külterület, lakott településrészektől távolabbi pontjain próbáltak elhelyezni. Így kapott helyet valamikor a szeméttelep, a dögkút, a pernyehányó és a szarvasmarhatelep is. A továbbiakban törekedni kell a gazdasági területek és a lakóterületek szeparálására. Fontos látni, hogy Hatvannak nincs szüksége különösen szennyező iparra. A jelenlegi ipari struktúra a tudásalapú iparágak bevonzását teszi fontossá. Ám a nem szennyező gazdasági terület is lehet terhelő a környezetére, méghozzá az áruforgalma nyomán. Szükség van tehát olyan utakra, amelyek a lakóterületek érintése nélkül gyorsan levezetik a szállításból eredő teherforgalmat, és amely úthálózat mindemellett a lakóterületek elérhetőségét is segíti. Amennyiben a gazdasági és a lakóterületek közti zöldfelületek beültetése megtörténik, az úthálózat elkészül mindkét partner – a gazdasági és a lakosság – egyaránt elégedett lesz. c) Beépítettség Az óhatvani lakóterületek belső tömbfeltárása az alaptérképek tanúsága szerint rejt magában tartalékot. A helyszíni adottságok már nem ilyen egyértelműek. Vizenyős területek, árokrendszerek nehezítik a telekalakításokat és teszik szükségessé újra és újra a terület víztelenítését. Komoly döntést igényel mindez, mérlegelést, amelyik sok szemponttal számol. Való igaz: nem kell külön területeket igénybe venni a külterületek rovására, való igaz: a jelenlegi telkek csak a fóliázást művelők számára jelentenek értéket, ám milyen alapozás alkalmas a vizenyős terület beépítésére, szabad-e pinceszint építésére biztatni és talajvíz elleni szigetelés költségét ráterhelni az építtetőre, szigorú előírásokkal éljünk, vagy bízzuk rá a döntéseket. Egy biztos a település vízlevezető árokrendszere nem sérülhet, az épület keltette talajvíz viszony változás vizsgálandó. Talajmechanikai szalvélemény készíttetése ebben az esetben nem tűnik feleslegesnek, hiszen rossz döntésektől kímélhetjük meg az építtetőket és károktól a szomszédságot. A tömbbelsők mindenáron való megtartása azonban nem kívánatos. Igaz, hogy ezek Hatvan múltját mutatják, de nem a lakóterületi tömbbelsők védelmére kell összpontosítanunk. Engedjük, hogy fejlődjön a maga útján a beépített rész, ám jelöljük ki azokat a helyeket, ahová nem épülhet sem most, sem később semmi. Őrizzük a vizes élőhelyeket, és sokkal inkább a vizes élőhelyeket, mint a fóliasátrak nem látható, virtuális földjét. Mert mi szép a fóliasátorban. Szinte semmi, és mi szép a vizes élőhelyben szinte minden. Helyezzük át a hangsúlyt a természet-közeli állapotokra és hagyjuk, hogy a város a már birtokba vett területeit hasznosítsa minél optimálisabban.

2.3. INFRASTRUKTURÁLIS VÁLTOZÁS Hatvan életének a legjelentősebb infrastrukturális változása a szennyvízcsatornázás-kiépítése jelenleg is folyik. Végső állapotában ez a belterületek teljes szennyvíz elvezetésének megoldásával fog együtt járni. Tervünk szerint Görbeér csatornázásának feladatát kell a következő kitűzött célnak tekinteni, mert ezt követheti a vezetékes vízellátás, amelyik ma már egy színvonalas üdülőterület minimum követelménye. Már pedig Görbeér fejlesztését kitűztük, HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


113


de csak környezetbarát alapon. Nem szabad szennyezni ezeket a tavakat, mert akkor éppen azt a varázsukat veszítik el, amire a hely fejlesztését alapoztuk. További teendő a terület zsúfoltságának elkerülése. Találjuk meg egy nagyobb lélegzetű létesítmény helyét, de kerüljük el az üdülők vég nélküli elszaporodását. Gondoljuk végig a tavak hasznosítási rendjét, és ehhez tartsuk is magunkat. Hatvan legkínzóbb gondja éppen a vizek létéből fakad. A beépített területek csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve éppen a koncepció készítésével párhuzamosan készül. Fontos annak kijelentése, hogy a település egészének érdekeit szolgáló levezető árkok megteremtése fontosabb az egyéni érdekeknél. Zöld utat kell tehát adni minden olyan kiszabályozásnak, amelyik e vízelvezetés céljait szolgálja, és ezek betartatását tekintsük kiemelt feladatunknak.

2.4. NÉPESSÉG, ÉLETMÓD, TÁRSADALOM, KULTÚRA VÁLTOZÁS Hatvan demográfiája követi az országos tendenciákat. Eszerint az 1980-as évek elején az addig folyamatosan növekvő számú népesség fogyni kezdett. Ennek alapvető oka a természetes szaporodás visszaesése. Tekintettel arra, hogy országos folyamatokkal állunk szemben térbeli eltérések ugyan tapasztalhatók – lásd az agglomerációk népességvonzó hatása –, ezek azonban Hatvant kevésbé érintik. Habár második agglomerációs gyűrűként emlegetik, ám maga is vonzáscentrum, így a környező települések népességelszívó hatása jelenleg kioltja a bevándorlási értékeket. A nagytávú előrejelzéseknél a településre történő betelepülőkkel számolva enyhe népességnövekedés prognosztizálható. A betelepítés mesterséges folyamatát azonban keretek közé célszerű szorítani, így Hatvan lélekszámát 25 000 fő fölé nem javasolt növelni. Ennél az értéknél Hatvan még megtartja kisvárosi jellegét, és a lokálpatriotizmus is erős marad. A logisztika klaszteresítése, a tervezett felsőoktatás meghonosítása a tudásközpontú értékrend előtérbe kerülésével jár együtt. Az életmód-váltás kereteinek megteremtését az iskoláskorú népességnél kell elkezdeni. Ki kell alakítani azokat a lehetőségeket, amelyek igényszintté válva a felnőttkor időszakában is végigkísérik az ebben felnövő nemzedékeket. A hangsúlyt tehát az oktatás fejlesztésére, valamint a szabadidő-eltöltés teljesítmény-orientált formáira kell helyezni. A versenyszellem kiélhetősége az élet más területein is ösztönzően hat. A társadalom egésze profitál a változásokból, hiszen a városért tenni akaró és tudó nemzedék sora nő föl ezzel az új tudással a birtokában. A koncepció Hatvan kulturális hagyományait szeretné feléleszteni, továbbvinni. A színjátszás visszahozatala a benne résztvevők mellett a nézőket is közelebb hozza az előadott művekhez, hiszen érintve érzik magukat a szereplők ismertsége okán. A színjátszás megerősödése magával hozza ugyanakkor egy színpad megteremtésének vágyát, azaz épületigénnyel lép föl.

3. HATÁSELEMZÉS 3.1. TÖRTÉNETI, TELEPÜLÉSHÁLÓZATI KÖVETKEZMÉNYEK Hatvan településszerkezetének kettőssége, amely Óhatvan és Újhatvan eltérő történelmi fejlődésének a következménye változtatást igényel. A két városrész szerves kapcsolatának megteremtése, amelyet a vasút–Zagyva közötti területrész integrálása segítségével kívánunk elvégezni, közelebb hozza a település lakosságát is egymáshoz. Óhatvan központi szerepét el nem vitatva, Újhatvan közösségi terének megteremtése a helyi lakosság találkozási alkalmainak számát fogja megnövelni. A találkozás pedig kapcsolatot jelent, a kapcsolat pedig a népesség összekovácsolódását eredményezi. Mindettől a két városrész még nem válna HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


114


egységessé. Az autóbusz pályaudvar kihelyezése azonban olyan vonzó célpontot telepít az addig inkább távolságot növelő vonalas elemek által izolált területrészre, amelyik egy új központ létének teremti meg az alapját. Mert a buszpályaudvar forgalmat gerjeszt, erre azonban ezen a területen szükség is van. Hiszen ez a forgalom teremti meg az alapját a környék felértékelődésének. A környezet ugyanis ellentmondva településen belüli központi elhelyezkedésével inkább peremállapotokat mutat. Helyzetének megfelelő funkciókat igényel, és a tervezett közlekedési csomópont ennek elérését támogatja. A gyalogos kapcsolódás új elemeire lesz szükség. Olyan gyalogos hidakra, amelyek az eddig egy-egy ponton zajló forgalom szétosztására képesek. Illetve olyan aluljáróra, amelyik a Rákóczi út gyalogos és kerékpáros forgalmát átvezeti a buszpályaudvarhoz és azon túl a térségi kerékpárút, illetve Óhatvan főtere felé. Az egységessé váló Hatvan új központja településközpont vegyes funkciókat igényel, legalábbis a főúthoz közeli területen. A vasúti híd magas töltése eddig kétfelé vágta a térséget. Az északi rész bekapcsolására gyalogos összeköttetést teremtő alagút építése javasolt a vasúti híd töltésén keresztül. Hatalmas tartalékterületek válnak ily módon hozzáférhetővé. A nagyságrend megtalálása azonban fontos. Bár Hatvan vonzáskörzete a tervezés alapja, mégsem szabad túlzott elvárásokat támasztani. A be nem vont területeket közösségi terek, közparkok céljára kell fölhasználni, hiszen a kereskedelmi funkciók értékét is megnöveli a nagyvonalú környezetalakítás. A közlekedési központ akkor válik teljessé, ha az intermodális személyszállítás megvalósítható. Egy vasúti fejállomásnak az autóbuszpályaudvarhoz való áthelyezése mindkét szállítási mód felértékelődését magával hozza. A vasútállomás értékes épülete közösségi funkciók hordozására alkalmas. Koncertek, kiállítások kaphatnak helyet falai között, ezzel megszűntetve a jelenlegi intézményhiányokat, valamint tovább erősítve az új központot. A vasútállomás léte a szállítmányozás céljaira predesztinálja a főúttól távolabbi, a szennyvíztisztító környéki területrészeket. A szállítmányozás forgalmánál fogva jelent terhelést környezetére. Ennek a forgalomnak új kapcsolatra lesz szüksége, hiszen nem vezethetjük be a megnövekedett teherforgalmat a lakóterületek közé. Meg kell teremteni a déli elkerülő út azon szakaszát, amelyik a forgalom kiváltását el tudja végezni. Ha ez elkészült, új logisztikai bázis kialakítására válik a terület alkalmassá, kihasználva azt az egyedülálló lehetőséget, hogy Hatvan hatalmas rendező pályaudvarral rendelkezik. A rendező pályaudvar területi tartaléka abban áll, hogy a gurítódombos árurendezést a mai intermodális logisztikai túlhaladottá teszi. Hatvan további jelentős településszerkezeti változása az északi elkerülő út összekötő úttá történő átminősítése, valamint nyomvonalának megváltoztatása. A nevében is jelzett szemléletváltás fontos változásokat takar. Az út két részét külön-külön értelmezzük. A gazdasági területek menti szakaszának fontos feladata van a teherforgalom lakóterületeket elkerülő elvezetésében. Éppen ezért az út nyomvonala a gazdasági területek közé van betervezve, összeköttetést teremtve a 3-as és a 21-es út között. A további szakasza egyértelműen a Óhatvan és Újhatvan összeköttetésének szándékával született. A cél nem pusztán a 3-as út forgalmának távoltartása a településközponttól, ennél jóval többet irányoztunk elő, a lakóterületek közötti összeköttetés északi lehetőségének megteremtését. A forgalmi viszonyok vizsgálata sokkal inkább belső forgalomgerjesztést mutat, mint átmenőt. Ebből következően a sűrűsödés megszűntetését kell zászlónkra tűzni, és nem a mindenáron való elkerülést. Ökológikus szemlélettel áttekintve magunk is megállapíthattuk, hogy alacsony használati értékű, párhuzamos útvonalak létrehozását nem szabad támogatni, hiszen a jövő értékes területeit veszik el, miközben plusz előnyöket nem kínálnak. HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


115


További jelentős szerkezeti változásokat nem kívánunk eszközölni. A kijelölt lakóterületi, gazdasági területi fejlesztések az igényeket kielégítik. Barnamezős tartalékokkal rendelkezik a település, amelyeket kihasználva a további szükséges építési helyszínek megteremthetők. A település külterületén található értékes életterek védelme, a biológiai aktivitásérték megtartása határt kell, hogy szabjon a határtalan terjeszkedésnek.

3.2. TERMÉSZETI, TÁJI HATÁSOK A város nagytávú tervei a jelenleg beépítésre szánt területek jelentős megnövelésére nem törekszenek. A város belseje kellő mértékű barnamezős területet rejt magában, amelyek felértékelése, beépítése a jelentkező igények kielégítésére alkalmas. Mindez azt is eredményezi, hogy a már tervbe vett táji változásokon túl újabb beavatkozások a területen nem várhatók. Átértékelésre természetesen sor kerül, ezek akár jelentős morfológiai változásokat is eredményeznek, ám az összképet tekintve jó hatással lesznek a város megjelenésére. A vizes élőhelyek megtartásának szándéka egyben az alföldi látvány megőrzésével is együtt jár. A vonzó kisvárosi arculat megteremtése a külterületi látványelemek megőrzésével kezdődik, majd a belterületek felértékelődését eredményező település-rehabilitációval folytatódik. Ezzel kettős eredmény érhető el. Egyrészt nem éli fel a város a külterületeit, másrészt a belső rehabilitációra szoruló részek helyreállításával a barnamezős beruházások egységes városkép kialakulását eredményezik. A megőrzés, megtartás kettős célja vezérli szándékainkat.

3.3. A TELEPÜLÉSKÉP FELTÁRULÁSÁNAK VÁLTOZÁSAI Hatvan településképe a különböző irányból érkező számára más és más. M3-as autópálya: A fejlődés az Újhatvani részen az autópálya vonaláig történő gazdasági területi beépülést takarja. Látványát tekintve egy széles zöldfelületi sáv beiktatása esetén ez sokkal inkább kedvező, mint a jelenleg az autópályától elhúzott, ám zöldfelülettel nem tompított látványtörést okozó telephelyi arculatok. Célszerű törekedni a mindenkori állapot látványának kedvezőbbé tételére, hiszen fontos benyomást szereznek így az áthaladók, adott esetben potenciális befektetők Hatvan városáról. A Strázsahegy Bírófestő-domb közötti autópálya szakasz Nagygombos beépültével zajvédő falépítést kap, míg a többi részen mezőgazdasági látványelemek adják a hátteret. Törekedni kell a zajvédő fal természetbe simuló anyaghasználatára. 3-as út Budapest felől: Az eddig Kerekharaszt és Hatvan között jelentkező mezőgazdasági térség a hatályos terv szerint gazdasági területeknek fog helyet adni. Koncepciónk szerint ezt a térséget megtartjuk a hatályos terv szerinti beépítésre szánt kategóriában. A hatályos terv ugyanakkor egy más szituáció terméke, nevezetesen Kerekharaszt kiválását megelőző állapotra készült. Az akkori terv a településrészek összenövesztését tűzték ki célul. Ez mára okafogyottá vált, Hatvan helyzetét tekintve azonban a javasolt gazdasági térség elhelyezkedése továbbra is kedvező. Fontos ugyanakkor a tervezett gazdasági területek tájbaültetése, valamint lakóterületektől történő elszeparálása zöldsávok használatával. 3-as út Gyöngyös felől: Az elkerülő út megépülte a 3-as–elkerülő út csomópontját és környékét felértékelte. Ennek következménye a hatályos terven már ábrázolt gazdasági területek kijelölése. Az első HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


116


benyomásokat tehát gazdasági telephelyek jelentik, éppen ezért fontos ezek kultúrált megjelenése, és zöldfelületi sávok általi tájbaültetése. 21-es út Salgótarján felől: A hatályos terven ábrázolt gazdasági területrész lekerül a tervről, így ebből az irányból mezőgazdasági művelésű földek jelentik a környezetet. Az első művi elem az M3-as autópálya felüljárója, majd ezután következik egyoldali beépítéssel az Újhatvani lakóterületi rész. A látvány nem változik, hiszen az út túloldalán, a vasúti területeken túl beépítést nem tervezünk. 32-es út Jászberény felől: Az első művi elem a fejlesztésre javasolt Görbeéri üdülőterület. Az úttól távolabbi elhelyezkedése fejlesztés esetén sem okoz komolyabb látványváltozást. A 18 ha beépülése jelentkezik új arculattal. A talajadottságok (feltöltött szilárd hulladék lerakó a vízmű kutak hidrogeológiai védőterületén belül) alapján kisebb léptékű épületek megjelenése várható, így kedvező átmenetet teremt a lakóterületek felé. Csányi út: A tervezett nagysebességű vasút Hatvant elkerülő új nyomvonala a mezőgazdasági környezet megváltoztatását elkerülhetővé teszi. A Csányi út belső szakaszán a piac kiépítése nagybani piaccá környezetének gazdasági funkcióvá válásához is elvezet. A hatályos terven jelzett településközpont vegyes funkció amúgyis kérdéses, hiszen ezen a helyen egy esetleges alközpont kialakításának nincsen meg az alapja. Lőrinci út: Az Öregtölgyes környéke a védelem miatt sokáig megtartja természet-közeli jellegét. A következő elem a Nagygombosi major fejlesztése időszerű. Kedvező elhelyezkedése, jó közlekedési kapcsolata (direkt összeköttetést a 21-es úttal és azon túl az M3-as autópályával), közműellátottsága jelenlegi állapotánál jobb felhasználást érdemel. Műemléki környezete megteremtheti azt az unikális adottságot, amelyet a szőlő – bor – lovak hármasa tovább növelhet. A megyei terven jelzett elkerülő út nyomvonalának eltörlése a terület közlekedési terhelését csökkenti.

3.4. TÖRTÉNETI TÉRBELI RENDSZEREK ALAKULÁSA Hatvan úthálózata hagyományos kapcsolatokból és mesterségesen létrehozott elemekből áll. Hatvan számára hagyományos kapcsolat a Budapest–Gyöngyös útvonal, a Lőrinci út, a Nagygombos–Heréd útvonal és a településen kívül a Pesti útra bekötő Heréd, Boldog, Tura, Hévízgyörk, Csány, Sashalom, Jászfényszaru kapcsolat. Ezek már az első katonai felmérés térképén is jól nyomon követhetők. Mesterségesen létrehozott a Salgótarján felé tartó 21-es út. Később az M3-as autópálya nyomvonala vágta ketté a települést, majd a 32-es–M3-as elkerülő út hozott létre addig nem létező kapcsolatot. A vasút megjelenése szinte azonnal irányokat jelölt ki Hatvan számára. Losonc mint kulturális– kereskedelmi kapcsolat a megépült vasút által alakult ki. A vágányok léte messzebbre nyúlik vissza mint egyes városrészeké. (Érdekes megjegyezni, hogy a II. Katonai felmérés 1855-ös évszámmal jelzett lapján már szerepelnek a vágányok, holott a történelmi adatok szerint csak 1863-ban kezdődtek meg az építkezések, és a Pest és Hatvan közötti vasútvonal átadására csak 1867-ben került sor!) Történeti térbeli rendszer maga a városszerkezet, amelyet a nyomvonalas elemek (vasút, Zagyva) további részekre tagolnak. Az Óhatvan, Újhatvan, Cukorgyári terület beépülésének időbeli folyamata a Lőrinci út felé haladó csápokon terjed Nagygombos felé. Ez az egyetlen HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


117


vonal, ahol az M3-as autópályán túlra átterjed a település. Ez az irány azonban Nagygombosnál megáll, további beépülés nem kívánatos. A fejlesztések térbeli határát az M3-as autópálya jelöli ki, míg délen a hatályos tervben szereplő fejlesztési területeken való túlterjedés már nem kívánatos. A középvárosoknál előírt be nem épült min. 200 m-es gyűrű Újhatvan déli és keleti határainál nem biztosítható. A déli irány esetén Boldog közigazgatási határáig lett beépítésre szánt terület kijelölve, keleten pedig Kerekharaszt közigazgatási határáig. Ezek az adottságok kötöttek, így a további irányoknál való szeparálásra kell a hangsúlyt helyezni.

3.5. TELEPÜLÉSKARAKTER VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI Valaha egy-egy település karakterét elsősorban természetföldrajzi elemek határozták meg. Magaslatok (hegyek, dombok), magas fák (jegenyefák) és a település legmagasabb épületét jelentő templomtornyok. Mára a kép árnyaltabb lett. Művi elemek vették át az uralmat a látvány alakításában. Hatvan sziluettjét több nézőpontból is a kórház, a cukorsiló, a magasházak, a víztornyok, a légvezetékek és a bázisállomások uralják. Hatvan külterületének legfontosabb művi elemei a nagyfeszültségű vezetékek. Az országos és regionális vezetékek mára táji elemmé váltak, helyük adottságként fogható fel. Ugyancsak adottságnak tekinthetők a belterület elemei. A kórház, a cukorsiló szinte jelképpé, a magasházak elfogadottá váltak. A további fejlődés nagy kérdése, hogy akarunk-e további magaslatokat látni Hatvanban. A Szőlőhegy beépülése az ottlakók számára a várból való kilátás élményét kínálja, ám ezek a lakóépületek nem lesznek magasabbak környezetüktől. Hatvan történelmi központjában nincs helye újabb magaslatoknak. A település kapumotívumai jelen esetben gazdasági területek által meghatározottak, amelyek jelentős magassági növelése nem cél. Egyetlen hely kínálkozik magassági elemek elhelyezésére a tervezett új központ: a vasút–Zagyva zárványterületének jelenlegi Cukorgyári területrésze. A megengedés mellett szól a központ hangsúlyozásának lehetősége, ellene az alapozás nehézségei (vizenyős terület), mellette szól a jó helyen jelentkező magassági hangsúly, ellene egy kisvárosi karaktertől eltérő arculat, mellette szól egy új-Manhattan, nevezzük jelen esetben „Manhatvan”-nak kialakítási lehetősége, ellene szól a nagyvonalú tervek ellenzőinek nagy száma. Kérdés persze, hogy milyen funkciót kívánunk itt elhelyezni, valamint a tervezett irodák, lakások, üzletek, szabadidős–szórakoztató létesítmények iránt lenne-e ekkora kereslet.

3.6. KÖRNYEZETI TERHELÉSEK ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MŰSZAKI ÁLLAPOTÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSEI A környezeti terhelés az ott élők terhelésén túl az épített örökség elemeit is károsítják. A főutak mellett már ma is az előírások túllépése regisztrálható mind a zaj, mind a levegőterhelés vonatkozásában. A folyamat adott: növekvő gépkocsiszám, helyváltoztatási gyakoriság növekedése, hagyományos közlekedési eszközök (kerékpár, gyaloglás) háttérbeszorulása. Koncepciónk több pont együttes változtatása árán javasolja a folyamatot kordában tartani. ● Először a forgalom sűrűségének mérséklésére tettünk javaslatot, nevezetesen a városrészek közötti újabb összeköttetések megteremtése árán.



118


● Másodszor a közlekedési szokások megváltoztatását tűztük ki célul, azaz a tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés preferálását, előbbit a belső fizetős parkolási zónák megteremtése, utóbbit a kerékpárút hálózat építésének továbbfolytatása által. ● Harmadszor a terhelt szakaszok szabályozási szélességének módosítása olyan módon, hogy kellő mértékű közterületi zöldfelületek kialakítására legyen lehetőség.

3.7. FOLYAMATOK IRÁNYA, VISSZAFORDÍTHATÓSÁGA A környezettudatos gondolkodás szükségességének korszaka elérkezett. Más szemlélettel kell néznünk a világot. A fenntarthatóság szemszögéből nézve észre kell venni az életminőséget szolgáló teendőket, miközben a gátló tényezőktől meg kell szabadulnunk. Nem szabad hagyni, hogy a folyamatok visszafordíthatatlanná váljanak. Még időben lépnünk kell, hogy átmenthessük a jövő számára a ma értékeit. A terv rossz irányba fordulni akaró folyamatok útját állta. A veszély elhárult, most már csak lépni kell a jó irányba. A lehetőség adott, de azzal élnünk is kell.

4. ÖSSZEFOGLALÓ Hatvan a fenntartható fejlődést tűzte célként maga elé. A természeti, a gazdasági és az emberi erőforrásokkal való tudatos gazdálkodást, amelyik a település adottságait szeretné hasznosítani, de nem kihasználni. Természetföldrajzi helyzetét tudomásul véve, társadalmi– gazdasági potenciálját kívánja növelni. A „térségi ökopólussá”-válás kedvező folyamatokat indít el Hatvanban. Térségi szerepköre további kapcsolaterősítéseket eredményez, miközben az ökonómia és ökológia kettősségét alkalmazza a település fejlesztése területén. Közlekedési vonalainak átértékelése, új kapcsolatok kialakítása van tervbe véve. Stratégiai célja egy olyan élhető város megteremtése, amelyik a kisvárosi lét előnyeit – a vonzáskörzettel megnövelt lakosszám segítségével – a középvárosok által kínált lehetőségekkel ötvözi. Legfontosabb gazdasági célja a logisztika klaszter-ágazattá fejlesztése, ezen belül pedig az intermodális logisztika megteremtése. Tudásalapú, a szállítmányozáshoz kötődő ipart, és a munkahelyek által igényelt képzett munkaerő oktatási hátterét szeretné létrehozni. Az intézményhálózat fejlesztésével, a közterületek rendezésével, a kulturális, szabadidős kínálat bővítésével a lakosság minden rétegét megtartva, erős lokálpatrióta érzést kíván kialakítani. Értékeit számba véve, a település további beépülését keretek között tartva, meglévő természeti–művi adottságait szeretné megőrizni, a ma értékeit a jövő nemzedékeknek továbbadni. A kitűzött célok mindegyike Hatvan kedvező irányú változását vonja maga után. A város elindult a fejlődés új dimenziói felé.



119


5. NYILATKOZAT Alulírott vezető tervező kijelentem, hogy jelen örökségvédelmi hatástanulmány megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá kijelentem, hogy az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére – a 4/2003.(II.20.) NKÖM rendelet 6.§(1) bekezdés b) pontja értelmében – jogosultsággal rendelkezem. Budapest, 2008. február hó

…………………………………… Paksi Szilvia vezető településrendező tervező TT1 01-2592/06



120


6. TÉRKÉPEK I. KATONAI FELMÉRÉS (1782–1785.)


II. KATONAI FELMÉRÉS (1819–1869.)


121


7. RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY A Hatvan Város közigazgatási területére készült Régészeti Örökségvédelmi Hatástanulmány Vizsgálati munkarészét Hatvan Város Önkormányzatának megbízásából a Heves Megyei Múzeumi Szervezet 2006-ban elkészítette. Az egri múzeum részéről Fodor László régész – muzeológus látta el a szakmai munkafeladatot. A dokumentáció rövid várostörténeti ismertetésből, majd a régészeti lelőhelyek leírásából, térképek és fényképek bemutatásából áll.



122


V. MELLÉKLETEK 1. FORRÁSJEGYZÉK IRODALOMJEGYZÉK 1. A településfejlesztési koncepció elkészítésének metódusai az EU-ban és Magyarországon 2003. (szerző: dr. Futó Péter – Szeszler Zsuzsa) 2. SWOT elemzés a területi stratégiák kialakításának folyamatában 2001. (szerző: Faragó László) 3. Ökológikus településfejlesztés (szerző: Szántó Katalin) 4. A klaszter orientált fejlesztési politika külföldi tapasztalatai (szerző: Grosz András) 5. Az európai regionális politika és a városfejlődés 2007. (szerző: Rechnitzer János) 6. Munkaerő-piaci helyzetkép 2006. KSH, Életszínvonal és Emberierőforrás-statisztikai Főosztály, Munkaügy-statisztikai Osztály) 7. Erő Zoltán – Varga István: Az épített örökség támogatási rendszerei (Örökség XI. évfolyam 11. szám, 2007. november) 8. Mester Zsolt: Hatvan környéki vizes élőhelyek (2006.) 9. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára, Heves Megye (MTA Történeti Demográfiai Albizottsága – KSH Lakossági Adatgyűjtések Főosztálya, Budapest, 1991.) 10. Helységnévtárak (1873., 1882., 1892., 1903., 1913., 1922., 1933., 1944., 1951., 1962., 1973., 1995., 2003.) 11. Népszámlálási kötetek (1881., 1890., 1900., 1910., 1920., 1930., 1941., 1949., 1960., 1970., 1980., 1990., 2001.) 12. Dr. Marosi – Dr. Somogyi: Magyarország kistájainak katasztere (MTA, 1990.) 13. Szepes Béla: Hatvan község története (1940.) 14. Győr Attila: A műemléki védés alapelvei (2005. december, Örökség, IX. évfolyam 12. szám) KONCEPCIÓJEGYZÉK 1. Országos Területfejlesztési Koncepció 2. Magyar intermodális logisztikai fejlesztési koncepció 2006. (szerző: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közlekedéspolitikai Főosztály) 3. Észak-magyarország Operatív Program 2007–2013. 4. Heves megye területfejlesztési koncepciója 2007–2013. 5. Heves megye Fejlesztési Terve 2007–2012. 6. Hatvan Térsége Többcélú Kistérségi Komplex Területfejlesztési Program 2005. (Készítő: Bay-Logi Fejlesztési Osztály) 7. Hatvan Város 130/2001.(V.31.) sz. képviselő testületi határozattal megállapított Településfejlesztési Koncepciója 8. Hatvan város közlekedésfejlesztési terve 2005. (készítő: TURA-Terv Mérnökiroda Kft.) 9. Hatvan város környezetvédelmi programja (készítő: EU-Sinchronich Kft, ERM Hungária Kft.) 10. Hatvan város hulladék gazdálkodási terve 2002–2003. (készítő: ERM Hungária Kft.) TERVJEGYZÉK 1. Heves Megye Területrendezési Terve 2005. 2. Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, illetve az OTrT felülvizsgálatának legutolsó változata (2007. XII. havi) 3. Előzetes megvalósíthatósági tanulmány Hatvan Város és térségének komplex egészségügyi ellátási feladatainak megvalósítására – 2007. május HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


123


4. Hatvan Város Önkormányzatának közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési terve (Hatvan Város intézkedési terve 2007–2012.) 5. Óhatvan csapadékvíz elvezetés tanulmánytervének felülvizsgálata (2004. Erdei és társa Kft.) 6. Újhatvan csapadékvíz elvezetésének tanulmányterve (1999. Lénárd Geotechnika Bt.) 7. Részletes talajmechanikai és hidrogeológiai szakvélemény (2004.– Hatvan, Népkert, Lénárd Geotechnika Bt.) 8. Talajmechanikai szakvélemény Hatvan belváros településrendezési és beépítési tervéhez, (2005. Lénárd Geotechnika Bt.) HELYTÖRTÉNETI ANYAGOK 1. LSJ: Az egri főegyház Szent János könyve – Liber S. Johannis apostoli et evangelistae. Közli: Kandra Kabos, Eger, 1886. (Adatok az egri egyházmegye történelméhez. Szerk.: Kandra Kabos) 2. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, Budapest, 1963., 1987) 3. Fekete Lajos: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása, Jászberény, 1968. 4. Demény-Dittel Lajos: Hatvan, Szent Adalbert plébániatemplom (Kartográfiai Vállalat, 1992.) 5. Demény-Dittel Lajos: Hatvan, Műemlékek, emlékművek (Kartográfiai Vállalat, 1992.) 6. Demény-Dittel Lajos: Az újhatvani neobarokk templom és ferences kolostor (Hatvan Press, 1993. december) 7. Hatvani Lexikon, Szerk.: Dr. Petheő Károly, Fazekas Zsigmondné, Dr. Kocsári Istvánné, 1996. 8. Demény-Dittel Lajos: A Hatvan-gombospusztai római katonai őrállomás emlékei: régészeti kutatások. Hatvan, 1997. 9. Hatvan (képes kiadvány Demény-Dittel Lajos szövegével, 2000. körül) 10. Szemelvények Hatvan múltjából 11. Bacsa Tibor: Hatvan a XXI. század kapujában, 2003. 12. Hatvani Kalendárium 2004. 13. Demény-Dittel Lajos: Érdekességek az Árpád-kori Hatvan történetéből a levéltáros szemével, 2005. 14. Doktay Gyula: A Grassalkovich-Hatvany kastély (Hatvany Lajos Múzeum, 2006.) 15. Hatvani arcképcsarnok (Németi Gábor – Bacsa Tibor – Barcza Bála – Hatvani Márk – Kovács János – Nagy Nándor, 2007.) 16. Hatvan, Az élhető kisváros, amely nemcsak lakóhelyünk, hanem igazi otthonunk (2007.) 17. Kassa András: Elpusztult emlékeink (Hatvani Zöld Hírek, 45. szám, 2007. nyár)

INTERNETES OLDALAK 1. www.hatvan.hu 2. www.ksh.hu 3. www.vati.hu 4. www.afsz.hu 5. http://www.bor.info.hu/Borvidekek/19.Matraaljai/matraaljai.html 6. http://www.lorinci.hu/ipar.html 7. www.norda.hu 8. www.kozut.hu 9. www.terkepcentrum.hu HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


124


TÉRKÉPEK 1. I. Katonai felmérés (1782–1785.) 2. II. Katonai felmérés (1855.) 3. Hatvan úrbérrendezési térképe (1863.) 4. Hatvan 1883.-iki felvétel 5. Hatvan 1933.-iki felvétel 6. Hatvan 1:18 000 léptékű térképe – Hoffmann könyvkereskedése (1934.) 7. Hatvan 1:10 000 léptékű térképe – Földmérési és Távérzékelési Intézet (1990.) 8. Földhivatali alaptérkép



125


2. REGIONÁLIS KONCEPCIÓK Az alábbi ismertetés azt a környezetet igyekszik érzékeltetni, amelyiknek a célrendszeréhez, stratégiájához igazodva tűzheti ki Hatvan a fejlesztési irányait. Az Európai Unió szintjétől elindulva, az Észak-magyarországi Régió, Heves Megye és a Hatvani Kistérség koncepcióit mutatjuk be, kiemelve azok közül a Hatvan adottságait figyelembe vevő kapcsolódási lehetőségeket. Nem kívánunk a teljesség igényével, részletekbe menő bemutatást adni. Arra törekedtünk, hogy az adott időszak aktuális céljaival tisztába jőve, el tudjuk helyezni Hatvant az őt körülvevő regionális tér célrendszerében. A kékkel jelölt elemek azok, amelyek Hatvan számára fejlesztési célkitűzésekként szóba jöhetnek. A város jövőképének megfogalmazásakor azonban szelektáltunk, és csak a Hatvan adottságait figyelembe vevő, a várost közvetlenül érintő célokat szerepeltetjük.

2.1. AZ EURÓPAI UNIÓ CÉLKITŰZÉSEI – Konvergencia (ide tartoznak a NUT-II szintű régiók, ahol három évre tekintve az egy főre eső GDP átlaga – vásárlóerő paritáson mérve – a közösség 75%-a alatt van) - Észak-magyarországi régió 2000–2002. között 36,1%-a a közösség átlag GDP-jének – Lisszaboni Stratégia: javuljon a vállalkozások működési környezete (legújabb technológia elérhetősége – folyamatos hozzáférése) Európai Területfejlesztés Perspektívái (ESDP) Az európai területfejlődés fókuszába ismét a város került, mivel ebben a területi egységben koncentráltan zajlanak a térbeli folyamatok, azok jellege, funkcióik sajátosságai részben meghatározzák a térségeik fejlődését, részben pedig hordozzák és kifejezik a versenyképességet. Az ESDP-ben foglalt alapelvek megjelennek az Európai Parlament által elfogadott (2006. július 4.) kohéziós politikában, aminek kiegészítő dokumentuma a városok hozzájárulása a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz.

2.2. ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (OTK) – 2005. OTK újszerűsége: – decentralizáció – fenntarthatóság és versenyképesség – határon átnyúló területi gondolkodás – komplexebb területpolitika Hosszú távú, átfogó, terület fejlesztés politikai célok: – területi versenyképesség (a versenyképesség válhat a területi fejlődés alapvető kulcsává) – területi felzárkóztatás (a területi harmóniára való törekvés miatt) – fenntarthatóság (társadalmi, gazdasági, környezeti alrendszerek fenntarthatósága) – területi integrálódás Európába (területi szintek pozíciójának tudatos kialakítása – pl. kapuszerep a csatlakozás előtt álló országok felé, vagy a magyarországi nemzetiségek anyaországi kapcsolatainak erősítése) – decentralizáció és regionalizmus (a decentralizáció: területfejlesztési elv + átfogó cél + a célok elérési eszköze) HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


126


Középtávú célok: – Budapest és Agglomeráció fejlesztése – a fejlődés regionális kisugárzású pólusainak kialakítása – elmaradott és hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása – országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és témafeladatok (termálvízkincs, megújuló energiaforrások) – rurális térségek területileg integrált prioritásai Új Magyarország Fejlesztési terv (II. NFT) Kulcsprogramja közé beemelte a logisztika témakörét, amit hazánk gazdasága szempontjából kitörési pontnak tekint. Magyar Intermodális logisztikai fejlesztési koncepció Kombinált áruszállítást támogató magyar kedvezmények: - gépjárműadó - nehéz tehergépkocsik hétvégi közlekedési korlátozása alóli mentessége - használattal arányos elektronikus útdíj bevezetésének gyakorlatát kellene bevezetni

2.3. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEK (2007–2013.) – regionális versenyképesség tartós biztosítása – kiegyensúlyozott településrendszer – szerves és hatékony illeszkedés az európai térbe Fő programok: – versenyképes gazdaság megteremtés - innovációra alapozott versenyképesség növelés - tudás alapú tevékenységek előtérbe helyezése (tudásközpontok) - integrált beszállítói rendszerek kialakítása - kulcsiparágak fejlesztése (mechatronika, vegyipar) - környezetvédelmi ipar meghonosítása - megújuló energiaforrások előtérbe állítása az energiaiparban - hálózati rendszerek növelése (beszállítói rendszerek, logisztikai hálózatok, klaszterek) – regionális turisztikai hálózati rendszer kialakítása az észak-alföldi régióval - régióban eltöltött vendégéjszakák növelése - régiómarketing fejlesztés - desztináció menedzsment – minőségi élet feltételeinek megteremtése, településhálózat integrált fejlesztése - harmonikus és fenntartható fejlődésre alkalmas településhálózat megteremtése - kistérségi funkciók erősítése - régión belüli és határokon átnyúló társadalmi és gazdasági kapcsolatok erősítése

2.4. HEVES MEGYE FEJLESZTÉSI TERVE (2003–2012.) Legfőbb cél az életminőség folyamatos javítása. Ennek eléréséhez vezető célrendszer: HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


127


– a gazdaság versenyképességének javítása - üzleti környezet és infrastruktúra fejlesztés - agroparkok - K+F tevékenység javítása - gazdasági szerkezet átalakítás - innováció térbeli terjedésének elősegítése

2.5. HATVANI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA (2007–2013.) 14 település: Apc, Boldog, Csány, Ecséd, Hatvan, Heréd, Hort, Kerekharaszt, Lőrinci, Nagykökényes, Petőfibánya, Rózsaszentmárton, Szücsi és Zagyvaszántó Központ – Hatvan, alközpontok –Hort és Lőrinci. Az Új Magyarország fejlesztési Terv megállapításai szerint az ország központi térségének súlya tovább nőtt. Áttevődött a súlypont a nyugati térségekről Budapestre és vonzáskörzetére. Heves Megye fejlődése számottevő a keleti országrész megyéi közül. Miközben az ÉszakMagyarországi Régió a legfejletlenebb a magyarországi régiók közül, felzárkózási dinamika jellemzi a főváros pólusához keletről kapcsolódó térségcsoportot, így a Hatvani Kistérséget is. A Hatvani Kistérség közepesen fejlett, felzárkózó térségnek tekintett. Fő programok: – Infrastruktúra felújítása és kiépítése - közúthálózati fejlesztés (21-es főút korszerűsítése, kistérségi belső utak felújítása) - belterületi utak felújítása, új utak építése (új ipari park infrastruktúrájának kiépítése) - kerékpárút hálózat tervezése, kiépítése (Zagyva folyó és Heréd patak mentén) - csatornázás (szennyvízcsatorna hálózat kiépítés, csapadékvíz elvezetés) - lakásépítés (magánerős lakásépítési akciók) - közlekedés fejlesztés (buszpályaudvar áthelyezése) – Logisztikai és gazdaságszervező program - ipari vállalkozások működési feltételeinek fejlesztése (pénzügyi központ, új ipari park) - élelmiszeripari fejlesztések (feldolgozóipar fejlesztése) - alternatív energia megvalósítása (szélerőmű) - informatikai és telekommunikációs hálózat (korszerű informatikai hálózat központja) - humánerőforrás-fejlesztés (felsőfokú oktatás megteremtése) – Agrár- és vidékfejlesztési program - zöldség, gyümölcs -raktározás, -feldolgozás, -értékesítés (logisztika, ipar, nagybani piac) - alternatív energia (fosszilis energiák kiváltása) - turisztikai, idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése (információs és tanácsadó központ) - épített örökség felújítása - térségmarketing (image és logó) – Térségi szolgáltató hálózat fejlesztése - közoktatás fejlesztése - szociális ellátó szolgálatok fejlesztése (fogyatékkal élő gyerekeket ellátó intézmény-terv) - gyermekjóléti szolgáltatások fejlesztése - egészségügyi szolgáltatás fejlesztése (kórház korszerűsítés, fejlesztés) - közösségi szolgáltató intézmények fejlesztése (Kastély-felújítás) - Hatvan Térsége Kistérségi Társulás Területfejlesztési Munkaszervezetének kialakítása HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


128


– Településfejlesztési program - településközpont rehabilitáció (Főtér rekonstrukció) - közterületek parkosítása (vonzó, virágos városkép) - betelepedési programokhoz kapcsolódó szolgáltatásbővítés (lakóterületekhez kötődően) - közlekedés és közbiztonság-fejlesztés (akadálymentesítés, információs táblák) - közigazgatási feladatok fejlesztése (E-közigazgatás) (* A zárójelben szereplő programok közvetlenül Hatvan közigazgatási területét érintik)



129


3. TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK, MEGJEGYZÉSEK REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK 1. sz. táblázat

Mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar kereskedelem, javítás szállítás, raktározás, posta, távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás pénzügyi közvetítés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás egyéb Összesen

Mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar kereskedelem, javítás szállítás, raktározás, posta, távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás egyéb Összesen HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007

Regisztrált vállalkozások száma nemzetgazdasági ágak szerint (db) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény Vác 113 100 87 94 46

341

268

152

286

272

362 885

270 772

154 457

229 565

354 871

169

134

87

118

233

125

169

105

126

195

117

126

77

88

142

315 168

276 164

138 77

201 116

344 155

2218 1638 699 936 218 200 94 123 3 0 0 0 5034 4117 2127 2882 Regisztrált vállalkozások aránya nemzetgazdasági ágak szerint (%) 2,24 2,43 4,09 3,26

1570 151 1 4334

1,06

6,77 7,19 17,58

6,51 6,56 18,75

7,15 7,24 21,49

9,92 7,95 19,60

6,28 8,17 20,10

3,36

3,25

4,09

4,09

5,38

2,48 2,32

4,10 3,06

4,94 3,62

4,37 3,05

4,50 3,28

6,26 3,34

6,70 3,98

6,49 3,62

6,97 4,02

7,94 3,58

44,06

39,79

32,86

32,48

36,23

4,33 0,06 100,00

4,86 0,00 100,00

4,42 0,00 100,00

4,27 0,00 100,00

3,48 0,02 100,00


130


Mező-, vad-, erdő-, halgazdálkodás bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar kereskedelem, javítás szállítás, raktározás, posta, távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás pénzügyi közvetítés ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás egyéb Összesen Forrás: TeIR, 2006

Ezer lakosra jutó vállalkozások száma db/ezer fő) 10 8 7 10

8

11

8

7

8

11

27 5

24 4

21 4

21 4

26 7

3

3

4

3

1

4

5

5

5

6

4

4

3

3

4

10 5

8 5

6 3

7 4

10 5

68 7 0 154,92

50 6 0 125,79

32 4 0 96,34

34 4 0 105,24

47 5 0 130,49

1. sz. ábra Regisztrált vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti struktúrájának összehasonlítása db/ezer fő, 2006. (TeIR) 70

bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás építőipar

60 kereskedelem, javítás szállítás, raktározás, posta, távközlés

50

mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás 40

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás egészségügyi, szociális ellátás

30 egyéb közösségi, személyi szolgáltatás pénzügyi közvetítés

20

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 10

oktatás egyéb

0 Gödöllő

Gyöngyös


Hatvan

Jászberény

Vác


131


2. sz. táblázat Regisztrált vállalkozások száma (db) MezőIpar gazdaság Heves megye Hatvani kistérség Hatvan

Szolgáltatás

Regisztrált vállalkozások aránya (%)

Összesen

Mezőgazdaság

1844

4706

22592

29142

6,33

177

660

2865

3702

4,78

87

306

1734

2127

4,09

Ipar 16,1 5 17,8 3 14,3 9

Szolgáltatás

Összesen

77,52

100

77,39

100

81,52

100

Forrás: Heves megyei statisztikai évkönyv, 2006., KSH

2. sz. ábra

Heves megye vállalkozásainak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása

A Hatvani kistérség vállalkozásainak összevont nemzetgazdasági ágazatok szerinti megoszlása

6%

Hatvan vállalkozásainak összevont nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 4%

5%

14% 16%

78%

Mezőgazdaság

18%

77% Ipar

Szolgáltatás


Mezőgazdaság

82% Ipar

Szolgáltatás

Mezőgazdaság

Ipar

Szolgáltatás


132


3. sz. táblázat

Hatvan 2000

2002

Gyöngyös

2005

2006

2000

2002

2005

2006

Vándorlási egyenleg (%) Épített lakások 1000 főre szgk. 1000 főre

5 1,2 234

-4,3 2 265

-4,1 308

-1,4 6,3 312

-7,3 0,3 284

-3,8 2 295

-3,3 319

-4,74 1,8 321

Korlátolt felelősségű társ. Betéti társaság Szövetkezet Egyéni vállalkozás

160 222 8 1132

197 257 7 1100

281 302 1503

306 304 7 1418

421 515 8 2011

442 533 18 1912

629 594 2769

670 584 21 2629

Forrás: Heves megyei statisztikai évkönyvek 2000., 2002., 2005., 2006., KSH

3. sz. ábra

4. sz. ábra Vállalkozások számának gazdálkodási forma szerinti alakulása (2000-2006) Hatvan

Regisztrált munkanélküliek

1600 1400 1200 Korlátolt felelősségű társaság

1000

Betéti társaság 800

Szövetkezet Egyéni vállalkozás

600 400 Egyéni vállalkozás

200

Szövetkezet Betéti társaság

0 2000

2002

Korlátolt felelősségű társaság 2005

2006

Vállalkozások számának gazdálkodási forma szerinti alakulása (2000-2006) Gyöngyös

3000

2500

2000

Korlátolt felelősségű társaság

1500

Betéti társaság Szövetkezet

1000

Egyéni vállalkozás 500 Egyéni vállalkozás Szövetkezet

0

Betéti társaság

2000 2002

Korlátolt felelősségű társaság

2005 2006



133


4. sz. táblázat:

Regisztrált munkanélküliek száma korcsoportok szerint (fő)

0-16 év 17-20 év 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61-X év Összesen 5. sz. táblázat: 0-16 év 17-20 év 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61-X év Összesen Forrás: TeIR, 2006.

Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 2 3 0 0 11 49 38 27 52 179 106 74 71 188 120 107 68 177 101 68 69 140 96 61 69 90 69 64 71 133 78 64 95 115 89 61 43 64 62 53 0 0 2 3 551 1138 761 582 Regisztrált munkanélküliek aránya korcsoportok szerint (%) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 0,36 0,26 0,00 0,00 2,00 4,31 4,99 4,64 9,44 15,73 13,93 12,71 12,89 16,52 15,77 18,38 12,34 15,55 13,27 11,68 12,52 12,30 12,61 10,48 12,52 7,91 9,07 11,00 12,89 11,69 10,25 11,00 17,24 10,11 11,70 10,48 7,80 5,62 8,15 9,11 0,00 0,00 0,26 0,52 100,00 100,00 100,00 100,00

Vác 6 11 37 84 89 65 52 53 70 31 1 499 Vác 1,20 2,20 7,41 16,83 17,84 13,03 10,42 10,62 14,03 6,21 0,20 100,00

5. sz. ábra Regisztrált munkanélküliek korcsoportok szerinti megoszlása (%) Hatvan, 2006. (TeIR)

A 0-16 éves regisztrált munkanélküliek száma 2006 (db)










A 61-X éves regisztrált munkanélküliek száma 2006 (db)



134


6. sz. táblázat: 0-25 éves 26-50 éves 51-X éves Összesen 7. sz. táblázat: 0-25 éves 26-50 éves 51-X éves Összesen

Regisztrált munkanélküliek száma fő korcsoportok szerint (fő) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 65 231 144 101 348 728 464 364 138 179 153 117 551 1138 761 582

Vác 54 343 102 499

Regisztrált munkanélküliek aránya fő korcsoportok szerint (%) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 11,80 20,30 18,92 17,35 63,16 63,97 60,97 62,54 25,05 15,73 20,11 20,10 100,00 100,00 100,00 100,00

Vác 10,82 68,74 20,44 100,00

6. sz. ábra Regisztrált munkanélküliek összevont korcsoportok szerinti megoszlásának összehasonlítása 2006. (TeIR) 100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0% Gödöllő

Gyöngyös

0-25 éves regisztrált munkanélküliek aránya


Hatvan

26-50 éves regisztrált munkanélküliek aránya

Jászberény

Vác

51-X éves regisztrált munkanélküliek aránya


135


8. sz. táblázat:

Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint (fő) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 8 osztálynál kevesebb 21 82 19 27 általános iskolai 143 262 211 145 Szakmunkásképző 123 315 242 187 Szakiskolai 14 29 15 9 szakközépiskolai,technikumi, gimnáziumi 176 369 223 146 Főiskolai 37 65 42 53 Egyetemi 37 16 9 15 551 1138 761 582

Vác 6 99 137 14 201 27 15 499

9. sz. táblázat: Regisztrált munkanélküliek aránya iskolai végzettség szerint (%) 8 osztálynál kevesebb 3,81 7,21 2,50 4,64 általános iskolai 25,95 23,02 27,73 24,91 Szakmunkásképző 22,32 27,68 31,80 32,13 Szakiskolai 2,54 2,55 1,97 1,55 szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi 31,94 32,43 29,30 25,09 Főiskolai 6,72 5,71 5,52 9,11 Egyetemi 6,72 1,41 1,18 2,58 100,00 100,00 100,00 100,00

1,20 19,84 27,45 2,81 40,28 5,41 3,01 100,00

7. sz. ábra Regisztrált munkanélküliek iskolai végzettség szerinti megoszlásának összehasonlítása 2006. (TeIR) 100%

80%

60%

40%

20%

0% Gödöllő

Gyöngyös

8 osztályánál kevesebb végzettséggel szakmunkásképző végzettséggel szakközépiskolai,technikumi,gimnáziumi végzettséggel egyetemi végzettséggel


Hatvan

Jászberény

Vác

általános iskolai végzettséggel szakiskolai végzettséggel főiskolai végzettséggel


136


IDEGENFORGALOM 10. sz. táblázat:

Vendégéjszakák száma szállásférőhely típus szerint (db) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 331 9262 6488 2376 0 770 0 0 0 11988 0 0 5098 11501 1539 3334 0 43383 2126 5837 2733 5815 0 0 11361 2630 0 858

Vác 10342 0 0 0 1107 0 0

magán fizetővendéglátás Kemping Nyaralóház Panzió Szálloda Turistaszállás ifjúsági szálló Összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (Szervezett fizetővendéglátás nélkül) 19192 76087 3665 10029 1107 Mindösszesen 19523 85349 10153 12405 11449 11. sz. táblázat: Vendégéjszakák aránya szállásférőhely típus szerint (%) magán fizetővendéglátás 1,70 10,85 63,90 19,15 90,33 Kemping 0,00 0,90 0,00 0,00 0,00 Nyaralóház 0,00 14,05 0,00 0,00 0,00 Panzió 26,11 13,48 15,16 26,88 0,00 Szálloda 0,00 50,83 20,94 47,05 9,67 Turistaszállás 14,00 6,81 0,00 0,00 0,00 ifjúsági szálló 58,19 3,08 0,00 6,92 0,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 12. sz. táblázat: Vendégéjszakák száma ezer lakosra szállásférőhely típus szerint (db) magán fizetővendéglátás 10 283 294 87 311 Kemping 0 24 0 0 0 Nyaralóház 0 366 0 0 0 Panzió 157 351 70 122 0 Szálloda 0 1326 96 213 33 Turistaszállás 84 178 0 0 0 ifjúsági szálló 350 80 0 31 0 601 2608 460 453 345



137


8. sz. ábra Vendégéjszakák szállástípus szerinti megoszlásának összehasonlítása 2006. (TeIR) 100%

80%

60%

40%

20%

0% Gödöllő

magán fizetővendéglátás

Gyöngyös

kemping

Hatvan

nyaralóház

panzió

Jászberény

szálloda

Vác

turistaszállás

ifjúsági szálló

9. sz. ábra 1000 lakosra jutó vendégéjszakák összehasonlítása db/1000 fő, 2006. (TeIR) 1400

1200

1000 magán fizetővendéglátás 800

kemping nyaralóház panzió

600

szálloda turistaszállás ifjúsági szálló

400

200

0



138


13. sz. táblázat:

Vendégek száma szállásférőhely típus szerint (db) Gödöllő Gyöngyös Hatvan Jászberény 103 1406 550 588 0 398 0 0 0 4432 0 0 2007 6689 1095 1263 0 16097 725 1923 326 2728 0 0 2919 781 0 552

Vác 945 0 0 0 381 0 0

magán fizetővendéglátás Kemping Nyaralóház Panzió Szálloda Turistaszállás ifjúsági szálló Összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (Szervezett 5252 31125 1820 3738 381 fizetővendéglátás nélkül) Mindösszesen 5355 32531 2370 4326 1326 14. sz. táblázat: Vendégek aránya szállásférőhely típus szerint (%) magán fizetővendéglátás 1,92 4,32 23,21 13,59 71,27 Kemping 0,00 1,22 0,00 0,00 0,00 Nyaralóház 0,00 13,62 0,00 0,00 0,00 Panzió 37,48 20,56 46,20 29,20 0,00 Szálloda 0,00 49,48 30,59 44,45 28,73 Turistaszállás 6,09 8,39 0,00 0,00 0,00 ifjúsági szálló 54,51 2,40 0,00 12,76 0,00 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 15. sz. táblázat: Vendégek száma ezer lakosra szállásférőhely típus szerint (db) magán fizetővendéglátás 3 43 25 21 28 Kemping 0 12 0 0 0 Nyaralóház 0 135 0 0 0 Panzió 62 204 50 46 0 Szálloda 0 492 33 70 11 Turistaszállás 10 83 0 0 0 ifjúsági szálló 90 24 0 20 0 165 994 107 158 40 Forrás: TeIR, 2006.



139


10. sz. ábra

Vendégek szállástípus szerinti megoszlásának összehasonlítása 2006. (TeIR)

100%

90%

80%

70%

60%

50%

40%

30%

20%

10%

0% Gödöllő

magán fizetővendéglátás

Gyöngyös

kemping

Hatvan

nyaralóház

panzió

Jászberény

szálloda

Vác

turistaszállás

ifjúsági szálló

11. sz. ábra 1000 lakosra jutó vendégek számának összehasonlítása 500 450 400 350 magán fizetővendéglátás kemping nyaralóház panzió szálloda turistaszállás ifjúsági szálló

300 250 200 150 100 50 0 Gödöllő

Gyöngyös


Hatvan

Jászberény

Vác


140


FOGLALKOZTATÁS 16. sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma legmagasabb iskolai végzettség szerint (fő) 8. osztálynál Érettségi nélkül 8. osztály Érettségi Diploma kevesebb középiskolai Heves megye 930 20 267 36 366 35 227 17 251 Hatvani kistérség 96 4 272 7 635 5 712 2 227 Hatvan 23 1 487 2 889 2 864 1 439 Gyöngyös 48 1 641 3 539 4 813 2 833 17. sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont nemzetgazdasági ág szerint (fő) Ipar, Mezőgazdaság Szolgáltatás építőipar Heves megye 6 162 42 597 61 282 Hatvani kistérség 1 026 9 248 9 668 Hatvan 283 3 301 5 118 Gyöngyös 303 5 014 7 557 18. sz. táblázat: Foglalkoztatottak száma összevont foglalkozási főcsoport szerint (fő) vezető, Egyéb ipar, szolgáltatási mg egyéb értelmiségi szellemi építőipar Heves megye 20 050 19 789 17 427 3 340 40 412 9 023 Hatvani kistérség 2 794 3 189 3 047 712 8 673 1 527 Hatvan 1 648 1 684 1 516 152 3 109 593 Gyöngyös 3 229 2 859 2 041 162 3 833 750 Forrás: 2001. évi Népszámlálás, KSH

12. sz. ábra F o g la lk o z ta to tta k a le g m a g a s a b b b e fe je z e tt is k o la i v é g z e tts é g s z e r in t 2 0 0 1 ., K S H

100% 1 5 ,6 8

80%

1 1 ,1 7

1 6 ,5 4

2 2 ,0 1

2 8 ,6 4 3 2 ,0 1

3 2 ,9 1 3 7 ,3 9

60%

3 8 ,2 9 40%

3 3 ,0 5

d ip lo m a é r e tts é g i é r e t t s é g i n é lk ü l k ö z é p i s k o la i 8 . o s z t á ly 8 . o s z t á ly n á l k e v e s e b b

3 3 ,2 0 2 7 ,4 9

20%

12. ábra 0%

1 8 ,4 2

2 1 ,4 2

0 ,8 5

0 ,4 8

H e ve s m e g ye

H a t v a n i k is t é r s é g


1 7 ,0 9 0 ,2 6 H a tv a n

1 2 ,7 5 0 ,3 7 G yö n g yö s


141


13. sz. ábra Foglalkoztatottak az összevont nemzetgazdasági ágak szerint 2001., KSH

100% 90% 80%

48,48 55,69

58,81

58,70

70% szolgáltatási jellegű

13. 60% ábra 50%

ipar, építőipar

40%

mezőgazdaság, erdőgazdálkodás

30%

38,71

46,37 37,93

38,95

3,25

2,35

20% 10% 5,60

5,14

0% Heves megye

Hatvani kistérség

Hatvan

Gyöngyös

14. sz. ábra Foglalkoztatottak az összevont foglalkozási főcsoportok szerint 2001., KSH

100%

80%

egyéb 60%

ipar, építőipar mezőgazdaság szolgáltatási egyéb szellemi

40%

vezető, értelmiségi

20%

0% Heves megye

Hatvani kistérség


Hatvan

Gyöngyös


142


INGÁZÁS 19. sz. táblázat Naponta bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) Ingázó általános iskolai tanulók aránya Naponta bejáró középiskolai tanulók száma Nappali tagozatos középisk. tanulók száma (6, 8 évf. gimnáziumok évfolyamaival) Ingázó középiskolai tanulók aránya

Gödöllő Gyöngyös

Hatvan

Jászberény

Vác

537

410

181

437

538

3141

2652

1997

2429

3484

17,10

15,46

9,06

17,99

15,44

1044

1713

964

878

2909

1962

3148

1574

1956

4491

53,21

54,42

61,25

44,89

64,77

15. sz. ábra Általános iskolai tanulók száma az ingázókkal összevetve 2006. (TeIR) 3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0 Gödöllő

Gyöngyös

Hatvan

Naponta bejáró általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban

Jászberény

Vác

Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

16. sz. ábra Általános iskolai tanulók szám a az ingázókkal összevetve 2006. (TeIR)

4500

4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

0 Gödöllő

Naponta bejáró középiskolai tanulók szám a

Gyöngyös

Hatvan

Jászberény

Vác

Nappali tagozatos középiskolai tanulók szám a (6, 8évfolyam os gim názium ok m egfelelő évfolyam aival együtt)



143


A foglalkoztatottak napi ingázása az ingázás iránya szerint (KSH 2004-es adatai) Foglalkoztatottak száma: 8702 fő Helyben lakó és dolgozó: 5771 fő Helyben lakó más településre eljáró: 2931 fő Más településről bejáró: 2598 fő Helyben dolgozó: 8369 fő Az eljárók közül: eljárók %-a foglalkoztatottak %-a Kistérségen belülre jár: 401 fő 13,7% 4,6% Szomszédos kistérségbe jár: 672 fő 22,9% 7,7% Távoli kistérségbe jár: 1510 fő 51,5% 17,4% Változó településre, vagy külföldre: 348 fő 11,9% 4,0% Megyén belül: 647 fő 22,0% 7,4% Más megyébe 1936 fő 66,1% 22,2% Változó településre, vagy külföldre: 348 fő 11,9% 4,0% A bejárók közül: bejárók %-a Kistérségen belülről: 1618 fő 62,3% Szomszédos kistérségből: 663 fő 25,5% Távoli kistérségből: 317 fő 12,2% Megyén belülről: 1983 fő 76,3% Más megyéből: 615 fő 23,7% 20. sz. táblázat

Település

Ingázási adatok a Hatvani kistérségben (KSH, 2001.)

éjszakai

nem

helyben

népesség

dolgozik,

dolgozik,

össz.

nem tanul

tanul

más településen dolgozik, tanul

más településről

nappali össz.

jár be

Vándorlási egyenleg (fő)

Vándorlási egyenleg ezer főre vetítve

Hatvan

22 906

10 477

8 768

3 661

4 263

23 508

602

26,28

Lőrinci

6 206

3 133

1 457

1 616

892

5 482

-724

-116,66

Apc

2 776

1 611

620

545

635

2 866

90

32,42

Boldog

3 166

1 678

593

895

52

2 323

-843

-266,27

Csány

2 293

1 341

613

339

42

1 996

-297

-129,52

Ecséd

3 529

1 891

611

1 027

67

2 569

-960

-272,03

Heréd

2 052

1 050

327

675

50

1 427

-625

-304,58

Hort

3 870

1 930

1 021

919

185

3 136

-734

-189,66

621

330

69

222

21

420

-201

-323,67

Nagykökényes Petőfibánya

3 121

1 481

775

865

341

2 597

-524

-167,89

Rózsaszentmárton

2 071

1 096

387

588

65

1 548

-523

-252,54

Szűcsi

1 687

878

261

548

18

1 157

-530

-314,17

Zagyvaszántó

2 124

1 081

365

678

164

1 610

-514

-242,00

56 422

27 977

15 867

12 578

6 795

50 639

-5 783

-102,50

33 548

14 834

14 656

4 058

10 545

40 035

6 487

193,36

325 727

162 108

102 481

61 138

51 210

315 799

-9 928

-30,48

Hatvani kistérség összesen

Gyöngyös

Heves megye



144


17. sz. ábra A Hatvani kistérség foglalkozási tendenciái (2002-2006, ÁFSZ) 60

50

40

30

20

10

0 2002

2003

2004

Mnk.ráta (%)

2005

Foglalkoztatási ráta

2006

Aktivitási ráta

ÉLETSZÍNVONAL MUTATÓK 21. sz. táblázat Gödöllő

Gyöngyös

Hatvan

Jászberény

Vác

Lakónépesség száma (év végén, a népszámlálás továbbvezetett adatai 2006 (fő))

32495

32728

22078

27386

33213

Személygépkocsik száma (db)

11951

10507

6878

8769

11036

1000 lakosra jutó szgk. száma Tehergépkocsik száma (különleges célú gépkocsival együtt) (db)

367,78

321,04

311,53

320,20

332,28

1536

1515

810

1567

1550

47,27

46,29

36,69

57,22

46,67

11761

14410

9166

11650

13969

80

59

140

62

142

2,46

1,80

6,34

2,26

4,28

1000 lakosra jutó tgk. száma Lakásállomány (éves lakásép. és megszűnési stat. alapján, becsült adat) 2006 (db) Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db) 1000 lakosra jutó lakásépítések száma



145


FOGLALKOZTATÁS A HATVANI KISTÉRSÉGBEN 22. sz. táblázat:

Apc Boldog Csány Ecséd Hatvan Heréd Hort Lőrinci Nagykökényes Petőfibánya Rózsaszentmárton Szűcsi Zagyvaszántó Kistérség

Foglalkoztatási adatok a Hatvani kistérségből Nyilvántartott munkanélküli Munkaképeskorú népesség Munkanélküliségi ráta 83 1671 4,97 106 2008 5,28 114 1409 8,09 106 2220 4,77 672 15595 4,31 38 1319 2,88 79 2431 3,25 143 3877 3,69 16 377 4,24 78 1977 3,95 47 1272 3,69 47 1069 4,40 50 1299 3,85 1579 36524 4,32

Gyöngyös

1214

21497

5,65

Megye 15838 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2007.

208446

7,60

23. sz. táblázat Hatvani kistérség Mnk.ráta Foglalkoz(%) tatási ráta Aktivitási ráta 2002 4,71 46,50 48,80 2003 5,32 48,30 51,00 2004 6,28 46,20 49,30 2005 7,04 44,80 48,20 2006 6,27 45,00 48,00 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2006.


Munkanélküliek 1015 1200 1324 1455 1290

Foglalkoztatottak 20547 21336 19770 19199 19283

Inaktívak 22619 21645 21724 22164 22245


146


HATVANI MUNKANÉLKÜLISÉGI ADATOK AZ ÉVEK ÁTLAGÁBAN, 2002-2007 24. sz. táblázat: Munkanélküliségi adatok az adott évek adatainak átlagában (fő) Hatvani munkavállalásra képesek száma (népesség: 23.382 fő) 15595 Ebből: Évek szerint 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Regisztrált munkanélküli 797 744 748 751 724 751 Tartósan reg. mnk (12 hónap fölött) 143 96 107 142 94 99 Munkanélküli járadékra jogosult 298 331 336 341 287 291 Jövedelempótló támogatásra jogosult 264 179 219 210 228 251 Szoc. Jöv.pótló támogatásra jogosult 7 7 3 3 3 7 Férfi 406 355 351 365 353 355 Nő 391 389 397 386 371 396 Általános iskola 258 211 245 233 209 227 Középfokú végzettségű 512 496 472 482 467 477 Felsőfokú végzettségű 27 38 31 36 49 48 25 éves korig 131 128 104 112 115 114 25 évestől 40-ig 331 316 315 306 294 335 41 évestől 55-ig 267 239 254 250 234 223 55 év fölöttiek (KF = 60 év fölöttiek) 68 62 74 83 81 79 Forrás: Állami Foglalkoztatási Szolgálat, 2006.

18/a. sz. ábra

Munkanélküliségi adatok az adott évek adatainak átlagában

900 800 700 600

2002-ben 2003-ban 2004-ben 2005-ben 2006-ban 2007-ben

500 400 300 200 100


fö év 60

=

41

év es

tő l

lö

tti

55

ek

)

-ig

-ig 40 tő l

év es 25

év

es

tt s ég 25

gz e vé

ti e

k

Fe

(K F

ls ő

fo kú

ko rig

ű

ű ég et ts

vé fo kú

Kö zé p

no s

is ko l

a

(n in c

gz

s

/v an )

N ő

rfi Fé lá

55

év

fö l

öt

Ál ta

re g. m

Ta r tó sa n

R

eg i

sz

trá lt m un ka nk né M kü ( 12 un li k h an Jö ón él ve ap ül Sz de fö ij oc le ár lö m ad tt) iá lis pó ék jö tl ó r a ve j t og ám de os le og ul m at t pó ás tló ra jo tá go m og su at lt ás ra jo go su lt

0


147


18/b. sz. ábra

Munkanélküliségi adatok az adott évek adatainak átlagában

900

800

700 Regisztrált munkanéküli Tartósan reg. mnk (12 hónap fölött) Munkanélüli járadékra jogosult Jövedelem pótló támogatásra jogosult Szociális jövedelem pótló támogatásra jogosult Férfi Nő Általános iskola (nincs / van) Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 25 éves korig 25 évestől 40-ig 41 évestől 55-ig 55 év fölöttiek (KF = 60 év fölöttiek)

600

500

400

300

200

100

0 2002-ben

19. sz. ábra

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2006-ban

2007-ben

Munkanélküli járadék és jövedelempótló támogatás, 6 év éves átlagai szerint

800 700 600 500 400 300 200

Szociális jövedelem pótló támogatásra jogosult

100

Regisztrált munkanéküli Tartósan reg. mnk (12 hónap fölött) Munkanélüli járadékra jogosult Jövedelem pótló támogatásra jogosult Szociális jövedelem pótló támogatásra jogosult

Munkanélüli járadékra jogosult

0 2002ben

2003ban

2004ben

Regisztrált munkanéküli 2005ben

2006ban

2007ben



148


20. sz. ábra 600

Nemek és végzettség, 6 év éves átlagai szerint

500

400

Férfi Nő Általános iskola (nincs / van) Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

300

200

100

0 2002-ben

2003-ban

21. sz. ábra

2004-ben

2005-ben

2006-ban

2007-ben

Korcsoportok szerint, 6 év éves átlagai szerint

400

350

300

250 25 éves korig 25 évestől 40-ig 41 évestől 55-ig 55 év fölöttiek (KF = 60 év fölöttiek)

200

150

100

50

0 2002-ben

2003-ban

2004-ben

2005-ben

2006-ban

2007-ben

2002-ben 350 300 250 2007-ben

200

2003-ban

150 100 50

25 éves korig 25 évestől 40-ig 41 évestől 55-ig 55 év fölöttiek (KF = 60 év fölöttiek)

0

2006-ban

2004-ben

2005-ben



149


A LEGTÖBB MUNKAERŐT FOGLALKOZTATÓ VÁLLALAT (2007) 25. sz. táblázat Létszám (fő)

NÉV

CÍM

ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI KFT. MÁV ZRT. HATVANI KÓRHÁZ KFT. SAIA-BURGESS HATVAN KFT. MAGYAR POSTA ZRT. LKH LEONI KFT. SAL-TRANS KFT. MÁTRA CUKOR ZRT. INTER WOOD PLUSS KFT. APRÍTÓGÉPGYÁR ZRT. FORMA TERM. ÉS KER KFT. P. DUSSMANN KFT. RO-NO KFT. ARANYFÁCÁN PRODUCT KFT. BETONÚT ZRT. JANCSÓ ÉS JANCSÓ 60 KFT. HATVANI VEGYESIPARI-CENTRUM KFT. HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT. NOVOCOOP MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT. MOTOR-WIND KFT. DENCS GUMI-ÉS MŰANYAGFELDOLG. KFT. PROFI-KOMFORT KFT.

3000 HATVAN, RING KÁLMÁN ÚT 5. 187 BUDAPEST, KEREPESI ÚT 3. 1044 BUDAPEST, MEGYERI ÚT 53. 3000 HATVAN, SZEPES BÉLA U. 7. 3546 MISKOLC, KAZINCZY UTCA 16 3000 HATVAN, KÖLCSEY F. U. 53. 3000 HATVAN, RÁKÓCZI ÚT 99. 3000 HATVAN, PF.:16 3000 HATVAN, MÉSZÁROS L. ÚT 60. 5100 JÁSZBERÉNY, SPORTPÁLYA ÚT 1. 3000 HATVAN, SZÉCHENYI ÚT 22. 1088 BUDAPEST, RÁKÓCZI ÚT 1-3. 3001 HATVAN, PF.:142. 3000 HATVAN, RADNÓTI TÉR 2. 1133 BUDAPEST, PANNÓNIA U. 59-61. 3000 HATVAN, ESZE TAMÁS ÚT 12. 3000 HATVAN, BAJCSY ZS. ÚT 52. 3300 EGER, HADNAGY ÚT 2. 3000 HATVAN, BÉKE ÚT 22. 3000 HATVAN, PF.:6 3000 HATVAN, HEGYALJA ÚT 128. 1450 BUDAPEST, PF.:20

3000 fölött

101-600

100 alatt

A LEGTÖBB IPARŰZÉSI ADÓT FIZETŐ VÁLLALAT (2007) 26. sz. táblázat NÉV ROBERT BOSCH ELEKTRONIKAI KFT. LKH-LEONI KFT. EASTERN ASIA INDUSTRIES KFT. (megszűnt) SAL-TRANS KFT. ÉMÁSZ RT. OTP BANK RT. APRÍTÓGÉPGYÁR RT.


Ft 100 mFt fölött

10-100 mFt


150

2008. február hó

Költségvetési pénzforgalmi mérleg Hatvan Város Önkormányzata bevételeinek alakulása 2001-2006 (2006 tervezett) Bevételek I.

MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK: 1.

Intézményi működési bevételek

2.

Önkorm.saját működési bevétele 2.1.

2.2.

2001.

%

2002.

%

2003.

%

2004.

%

2005.

%

2006.

1 339 136

32,0

1 469 225

28,7

1 830 373

28,9

2 195 855

32,5

2 214 796

36,3

2 294 271

208 204

205 005

228 669

247 968

197 480

225 298

1 130 932

1 264 220

1 601 704

1 947 887

2 017 316

2 068 973

Helyi adók

372 000

407 000

449 000

779 000

903 000

1 094 000

Iparűzési adó

230 000

250 000

290 000

600 000

710 000

900 000

Vállalkozók kommunális adója

11 000

10 000

11 000

11 000

11 000

12 000

Magánszemélyek kommunális adója

41 000

36 000

38 000

38 000

52 000

52 000

Építményadó

90 000

111 000

110 000

130 000

130 000

130 000

680 672

776 820

1 067 264

1 125 655

1 101 036

967 893

78 509

91 502

234 079

267 046

271 137

279 190

SZJA kiegészítés

186 610

208 034

269 338

274 343

169 747

45 705

SZJA normatív módon

387 553

445 284

514 847

509 566

560 152

536 298

28 000

28 000

48 000

73 000

100 000

105 000

4 000

1 000

1 700

78 260

80 400

85 440

43 232

13 280

7 080

6 500

6 000

7 000

8 000

10 000

5 000

71 760

74 400

78 440

35 232

3 280

2 080

Átengedett központi adók Személyi jöv.adó helyben maradó része

Gépjárműadó Termőföld bérbeadásából származó jöv.adó, szabálysértés 2.3.

Bírságok, pótlékok, egyéb sajátos bevételek Bírságok, pótlékok Egyéb sajátos működési bevételek

II.

1 000 990

888 628

1.

Önkorm. költségvetési támogatása

888 628

1 000 990

1 446 747

1 552 816

783 666

709 695

1.1.

Normatív támogatások

826 691

940 563

1 364 344

1 488 644

763 567

707 858

1.2.

Központosított támogatások

714

20 099

1 837

1.3.

Normatív kötött felhasználású támogatások

60 427

19,6

1 446 747

82 403

22,8

1 552 816

63 458

33,4

1 700

TÁMOGATÁSOK

61 937

21,2

%

23,0

783 666

12,9

709 695

10,3

2008. február hó

Folytatás az előző oldalról III.

IV.

FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK

304 832

1.

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

176 532

37 600

14 000

115 692

171 304

108 000

2.

Önkorm. sajátos felhalmozási és tőkebevételei

28 300

27 000

33 400

58 930

10 049

10 200

3.

Pénzügyi befektetések bevételei

25 000

90 400

58 000

31 000

VII.

1,3

2 169 595

34,2 2 106 203

100 000 33,5

265 022

3,9

31,1

239 353

1 682 176

2 169 595

2 106 203

2 228 918

2 452 521

- ebből OEP-től átvett pénzeszköz

1 421 280

1 590 712

2 169 595

2 106 203

2 228 919

2 451 621

6 000

32 000

378 094

637 657

0,1

3 000

0,1

3 000

0,0

4 000

0,1

HITELEK

56 698

1,4

236 250

4,6

285 746

4,5

169 000

2,5

1.

Működési célú hitel

56 698

2.

Felhalmozási célú hitel 3,7

86 250

183 746

150 000

102 000

169 000

527 067

469 226

247 426

623 065

9,1

Előző évi pénzmaradvány igénybevétele

155 000

626 386

527 067

469 226

247 426

623 065

Önkormányzati pénzmaradvány

155 000

282 500

145 000

90 000

108 000

565 000

Elkülönített lakásszámlán lévő pénzmaradvány

96 000

96 000

95 000

79 000

57 213

Intézményi pénzmaradvány

47 943 286 067

284 226

60 426

852

199 943 4 183 574

100,0

5 114 627 100,0

6 334 928 100,0 6 762 122 100,0

45,0

0,1

1.

pénzmaradványa

6,9

2,2

5 000

155 000

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

12,2

0,1

3 090 178

PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK

Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet

626 386

4 000

42,8

149 200

1 430 280

3 000

2 607 012

3,9

Működési célú pénzeszköz átvétel

TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK VISSZATÉRÜLÉSE,

1 714 176

1,1

1.

Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel

34,3

72 400

1 436 280

ÉRTÉKPAPÍROK ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK BEVÉTELE VI.

64 600

VÉGLEGESEN ÁTVETT PÉNZESZKÖZÖK

2.

V.

7,3

6 096 253 100,0

6 871 409

100,0

2008. február hó

Kiadások alakulása 2001-2006 (2006 tervezett) Kiadások

I.

II.

Önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásai

2001.

%

2002.

%

2003.

3 673 002

87,8

4 526 672

88,5

5 906 528

%

93,3

2004.

%

2005.

%

2006.

5 875 955

86,9

5 112 076

83,9

5 480 590

Önk. költségvetési szervek működési kiadásai

1 440 789

1 770 989

2 426 026

2 463 673

1 663 507

1 759 981

A.S. Kórház-Rendelőintézet működési kiadásai

1 418 906

1 778 133

2 417 240

2 278 329

2 266 888

2 412 155

Polgármesteri Hivatal működési kiadásai

358 266

499 124

556 681

613 407

626 868

680 168

Szakfeladatok működési kiadásai

454 141

477 771

506 057

519 118

553 385

627 006

Cigány Kisebbségi Önkormányzat

900

655

524

1 428

1 428

1 280

Felhalmozási, felújítási kiadások

359 246

8,6

510 212

10,0

249 276

3,9

687 014

10,2

727 374

11,9

1 095 015

Felhalmozási kiadások: - szennyvízberuházás KIOP pályázat (saját erő)

157 750

- szennyvízberuházás címzett tám. (saját erő)

458 320

- felhalmozási kiadások:

359 246

510 212

249 276

687 014

727 374

478 945

beruházások

181 246

267 233

183 977

486 938

567 238

333 306

felújítások

178 000

242 979

65 299

200 076

160 136

145 639

%

79,8

15,9

2008. február hó

Folytatás az előző oldalról IV.

Hitelek és lízing díjak

107 114

2,6

53 488

1,0

116 124

1,8

113 099

1,7

155 476

2,6

149 018

2,2

Tőketörlesztés - fejlesztési

42 085

- lízing - működési hitel

25 100

74 300

84 020

108 720

129 661

10 178

11 520

7 480

2 902

1 277

9 722

22 079

20 828

43 396

18 000

8 488

8 225

771

458

80

50 000

Kamattörlesztés - fejlesztési

13 929

- lízing - működési hitel

V.

Tartalék

1 100

44 212

1,1

24 255

0,5

60 000

0,9

86 054

1,3

Kötelező céltartalék (SZJA 10 %-ából) Működési céltartalék

25 512

- szeptember 1-i bérfejlesztés kihatása

25 512

- tankönyvtámogatás

101 327

1,7

46 771

15 607

22 605

24 605

22 605

24 605

- úszásoktatás

KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

2,1

23 036

Általános tartalék Pályázati önerő alap, fejlesztési céltartalék

146 786

18 700

4 183 574 100,0

10 000

10 000

31 054

11 357

15 988

14 255

50 000

55 000

20 594

67 550

5 114 627

100,0

6 331 928 100,0

6 762 122 100,0

6 096 253 100,0

6 871 409

100,0


INGATLANPIAC 27. sz. táblázat

Telekárak

Városrész Óhatvan

Újhatvan

Típus telek Telek (ip.-ker;+bont. ép.) Telek (mezőgazdasági) Telek (ipari-keresk.) Telek (ipari-keresk.) Telek (ipari-keresk.) Telek (ip. +12 bont. ép.) Telek (bont. é.;100 gyüm.fa)

28. sz. táblázat

Telekár (Ft/m2) 1209 1778 261 3950 450 4000 4027 9200

utca Horváth M. u.-vasúti ker.) M3-as két oldalán M3-as lejárónál M3-as mellett

Ingatlanárak (telek + építmény) összesített átlaga

Városrész Óhatvan

Újhatvan

Telek ter. (m2) Ár (mFt) 413,5 0,5 9000 16 57528 15 119000 470 50000 22,5 36184 144,736 186262 750 2400 22,08

Típus összes átlag családi átlag tégla építésű átlag panel átlag összes átlag

Ingatlanár Ft/m2 161742 157544 168324 162671 140801

ÉRTÉKELÉSEK, MEGJEGYZÉSEK (A releváns értékelés a koncepció gazdasági témájú fejezeteiben találhatók, utalva a Mellékletben található táblázatokra, ábrákra.) Vállalkozások adatai (1-2. sz. táblázat) A vállalkozások 2006. évi nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása tekintetében megállapítható, hogy Hatvan valamelyest őrzi agrárjellegének örökségét (az összehasonlított városokhoz viszonyítva), ami egyben közvetve tükrözi kedvező gazdaság-, és közlekedésföldrajzi adottságának kihasználatlanságát. Az összevetés és az adottságok alapján kitűnik, hogy aránylag alacsony a fuvarozók száma, ami ugyancsak a pozicionális előnyök nem kellő érvényesítésére hívja fel a figyelmet. Ez a potenciális fejlesztési lehetőségekre mutat rá. A vállalkozások összes számán belüli megoszlásokból mindamellett megmutatkozik, hogy viszonylagosan magas a kereskedelemmel, javítással. foglalkozó vállalkozások részaránya a másik négy hasonló méretű városhoz képest. Ezt a képet azonban árnyalja az 1000 főre vetített vállalkozássűrűségi érték, amiből megállapítható, hogy az adottságokhoz képest kevés vállalkozás tevékenykedik a városban. Lényeges kiemelni a gazdasági szolgáltatások alacsony részarányát, ennek javításához jól illeszkedik a felsőoktatási intézményt létrehozó és gazdasági övezetet bővítő törekvés. A városban a megyei és a kistérségi adatok összehasonlításában elsősorban a kereskedelmi tevékenység dominál. Ingázás (20. sz. táblázat) A 2001-es ingázási adatok azt mutatták, hogy Hatvan népesség többletet, a kistérség más települései (kivéve Apc!) népesség veszteséget könyvelhetnek el a napi ingázás során. A kistérségi adatok azonban összességében azt mutatják, hogy Hatvan nem jelent olyan vonzerőt, mint például Gyöngyös, hiszen a szomszédos települések ingázói többségben más HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


151


kistérségbe ingáznak. A kistérség lakónépesség vesztesége mintegy 6000 fő nappal (!). Bizonyára Gyöngyös, Eger és Budapest jelentős elszívó hatást gyakorol. A helyzet azóta kissé változott. 2004-ben a helyben dolgozók aránya a helyben lakó foglalkoztatottak számához viszonyítva 96,2%. Ez az arány azonban jelentős számú (a foglalkoztatottak 1/3-a) más településre eljáró és közel ugyanennyi bejáró által alakul ki. Az eljárás távolsága eltérést mutat a bejárók lakóhelytávolságához képest. Míg a Hatvanban lakó ingázók többsége (több mint 2/3-a) megyén túli távolságban (távoli kistérségekben) dolgozik, addig a bejárók zömében kistérségen belülről, vagy szomszédos kistérségekből érkeznek. A jelentős ingázásból eredő életmódbeli, szabadidőbeli problémák kihatnak a város közösségi életére. Jövedelmi állapot (21. sz. táblázat) Ha a lakosság jövedelmi helyzetének becslésére használt közvetett indikátornak tekintjük a személy-, illetve tehergépkocsik számát, valamint a lakásépítéseket, akkor a 2006. évi adatokban ellentmondás húzódik az értékek között. Az öt város összehasonlításából kiderül, hogy a lakónépesség számához viszonyított járművek száma alapján Hatvan a „legszegényebb” település. Feltűnő ugyanakkor, hogy a lakásépítésekre vonatkozó arányszám meglehetősen magas, ami ellenkező minősítést jelentene. Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy a Hatvanban megépült lakásszám igen alacsony, és ez még nem ad okot komolyabb gazdagodásra következtetni. Ezt sem a tapasztalat, sem például a vándorlási egyenleg nem támasztja alá, nem indokolja a magas értéket. A gond inkább a többi városban van. Munkanélküliség, foglalkoztatottság A regisztrált álláskeresők korcsoport, és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól mutatja, hogy az egyik legfőbb problémája a városnak (és a kistérségnek is) a fiatalkorúak, és az alulképzettek magas munkanélküliségi aránya. Ez szintén alátámasztja a kvalifikált munkaerőt kibocsátó középiskolák bővítésének, a felsőoktatási intézmény létrehozásának igényét. Az oktatási rendszer bővülése jótékony hatással lehet a kistérségre is, ugyanis a középiskolai tanulók körében nagyon magas a befelé ingázók aránya, ami a potenciális hallgatók szélesebb körét mutatja. A foglalkoztatási mutatók BAZ megyéről adják a legkedvezőtlenebb képet. A munkanélküliségi ráta ezen belül Heves megyében a legalacsonyabb: 9,1% volt 2006-ban. Az érték 1,9% ponttal marad el a régió, és 1,6% ponttal múlja felül az országos átlagértékeket. Az aktivitási arány (50,3%) és a foglalkoztatási arány (45,7%) tekintetében hasonló - a régiósnál jobb, az országosnál rosszabb - képet mutatnak az adatok. A munkanélküliségi ráta értéke Hatvan városában 4,31% (2007), ami 68%-a az országos átlagnak. Ez pozitív jelenség, hiszen a ráta például Gyöngyösön magasabb, a megyénél még nagyobb. Árnyalja a képet, hogy a foglalkoztatási ráta – a többi város összehasonlításában – alacsony, az inaktívak száma pedig magas. Feltehetően sokan nem jelentkeznek be a nyilvántartásba, illetőleg élnek a feketeés szürkegazdaságban szerezhető munkalehetőségekkel. A munkanélküliek számának hektikus változását jól lehet követni a kistérségi adatok egymást követő éveinek összehasonlításában. Következésképpen, kiemelt várospolitikai feladat a tartós, kvalifikációra épülő munkahelyteremtés. Regisztrált munkakeresőkre vonatkozóan, a 15-74 éves korosztályban – 2006-os ÁFSZ adatok szerint – az aktivitási ráta mindössze 48%, ami nem sokkal tér el a B-A-Z megyei átlagtól (47%). Összehasonlításként a budapesti adat: 57,4%. Megjegyzendő, hogy a korcsoportok szerinti HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


152


munkanélküliek eloszlása kedvezőbb – kiegyenlítettebb – képet mutat az összehasonlított hasonló léptékű városokhoz képest. A kistérség foglalkoztatási tendenciái 2002-2005 között kedvezőtlen tendenciákat mutatnak, az aktivitási és foglalkoztatási ráta csökkent, a munkanélküliségi ráta nőtt. Ezek az arányok 2006ban kis mértékben javultak. Turizmus Kihasználatlan gazdasági ágazat a városban. Nagyon alacsony a férőhely kapacitás, és ezzel párhuzamosan a forgalom, azaz a vendégek és az eltöltött vendégéjszakák száma. Szálláshely struktúra tekintetében kiugróan magas a magán fizető vendéglátó egységek aránya, és talán indokolatlanul alacsony a kereskedelmi férőhelyek száma, több vendéglátási típus hiányzik a kínálatból. Ez mindenképpen alacsony idegenforgalmi kultúrát reprezentál. GDP, gazdasági növekedés Az Észak-Magyarországi Régióban az egy főre jutó GDP messze átlag alatti: 65,9%-a a 2.186 eFt/fő-s országos átlagnak. A régió a nemzetgazdasági GDP 8,3%-át állítja elő. A régió három megyéje közül Heves megyében a legmagasabb az egy főre eső GDP értéke: 1.527 eFt/fő (Nógrád 1.104 eFt/fő; B-A-Z 1.502 eFt/fő). A növekedési ütem Heves megyében volt a legmagasabb 2006/2000 időszakban a régión belül. A külföldi tőke 27,8%-a érkezett Heves megyébe, ami éppen fele a B-A-Z, és éppen kétszerese a Nógrád megyei értéknek. A régióban Heves megye teljesítménye a legjobb, ezt mutatják az adózás előtti eredmény, és hozzáadott érték fajlagos adatai. A bruttó átlagkereset a régión belül Heves megyében volt 2006-ban a legmagasabb, 152.842 Ft/fő/hó, az országos átlag 89,2%-a. Gazdasági társaságok A megyében közel azonos súlyt képviselnek a jogi személyiséggel rendelkező (37%), és nem jogi személyiségű társaságok (39%). A megye gazdasági hatékonysága a gazdasági vállalkozások szempontjából és országos összevetésben is jónak ítélhető. A társas vállalkozások által előállított hozzáadott érték az országos átlagot meghaladóan, 2005. évhez képest 20%-kal növekedett 2006-ban. A saját tőkére vetített hozzáadott érték az országos átlag kétszerese. A társaságok hatékonyságát jelzi, hogy az országos hozzáadott érték mutatóból való súlyuk az árbevételnél jóval nagyobb, 2,8%. A megyében jegyzett tőke 48 százalékát külföldiek jegyzik. Heves megyében a társaságok nettó árbevételének 60%-át a gépipari és kereskedelmi ágazatok realizálták. Az export 80%-át viszont önmagában a gépipar adta. A megye hét kistérsége közül az egri, hatvani és gyöngyösi dinamikusan fejlődő térségek. A három kistérség gazdasági súlya meghatározó. A megye népességének 65%-a koncentrálódik a három kistérségben, viszont a kistérségek települései rendelkeznek a saját tőke 90%-ával, és itt realizálódik az árbevétel kilenc-tizede, sőt 94%-kal részesedik a hozzáadott érték előállításából is. A területi egyenlőtlenség gazdasági háttere, hogy a tőkeerős, nagy létszámot foglalkoztató cégek kizárólag ezen három kistérség településeit választják. A legfejlettebb kistérségnek az egri tekinthető, azonban az elmúlt évek során a Hatvani kistérség fejlődött a leggyorsabban. A fajlagos export érték, és a saját tőke mutatókat tekintve a Hatvani kistérség produkálja a legmagasabb értékeket. Az átlagbérek a gyöngyösiben a legmagasabbak.



153


4. KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem/Uram! Hatvan város Önkormányzatának megbízásából a VÁTI Városépítési Kft. készíti Hatvan új településfejlesztési koncepcióját és településrendezési tervét. Kérem, hogy az alábbi kérdőív kitöltésével vegyen részt Ön is a koncepció kialakításában, javaslataival támogassa a tervezői munkát. Egy-egy kérdésnél több válaszlehetőséget is megjelölhet. A kitöltött kérdőívet december 20-ig szíveskedjék eljuttatni Bognár Endre városi főépítész részére (Polgármesteri Hivatal, 3000 Hatvan Kossuth tér 2.). Közreműködését előre is köszönöm. Paksi Szilvia felelős településtervező 1. Mit tart Hatvan fő előnyének: [ ] kedvező közlekedési helyzetét [ ] Budapesthez való közelségét [ ] kisvárosi voltát [ ] folyóparti elhelyezkedését [ ] egyéb: ……………………………………………………………………………………………… 2. Mit tart Hatvan fő hátrányának: [ ] 3-as főút településközponton való áthaladását [ ] Óhatvan és Újhatvan egyetlen ponton való összeköttetését [ ] belvizes területeit [ ] egyéb: ……………………………………………………………………………………………… 3. Milyen közlekedési fejlesztéseket tartana a város számára kedvezőnek: [ ] autóbusz pályaudvar kihelyezését a főtérről [ ] 3-as főút városközpontot elkerülő szakaszának megépítését [ ] a városközpont forgalomcsillapítását [ ] a Turai út összekötését a Boldogi úttal [ ] a Boldogi út összekötését a Csányi (Jászberényi) úttal [ ] vasúti híd kiszélesítését önálló kerékpárút kialakítása céljából [ ] kerékpárutak építését [ ] csomópontok rendezését, átépítését [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 4. Milyen gazdasági stratégiát kövessen a város: [ ] újabb gazdasági egységek betelepülését segítő intézkedéseket hozzon [ ] meglévő gazdasági vállalkozásokat segítse folyamatosan [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 5. Milyen közműfejlesztéseket tartana kedvezőnek: [ ] közműkapacitás (kontingens) növelését [ ] csatornázás (szennyvíz + csapadék) teljes körű megoldását [ ] nagysebességű adatátvitel kiépítését [ ] megújuló energiaforrások bevonását (nap, szél, geotermikus, biomassza) [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 6. Milyen intézményi fejlesztést tartana kedvezőnek: HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


154


[ ] felsőoktatás megteremtését [ ] szakmunkásképzés erősítését [ ] meglévő oktatási intézmények fejlesztését [ ] távoktatás megteremtését [ ] szociális intézmények fejlesztését: …………………………………………………………….. [ ] egészségügyi létesítmények fejlesztését: …………………………………………………… [ ] egyéb:……………………………………………………………………………………………… 7. Milyen létesítményekre lenne még szükség: [ ] további kereskedelmi létesítmények [ ] mozi [ ] színház [ ] hiányzó sportlétesítmények (pl. teke, fallabda, egyéb: ………………………………….) 8. Milyen zöldfelületi fejlesztéseket tartana kedvezőnek: [ ] erdősítés növelését [ ] közparkok növelését [ ] útfásítás arányának növelését [ ] fásított parkolók kialakítását [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 9. Milyen természetvédelmi intézkedésekre lenne szükség: [ ] Gombosi Öreg Tölgyes védelem alá helyezése [ ] Görbeéri tó és vizes élőhely védelem alá helyezése [ ] Tuzson tó védelem alá helyezése [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 10. Milyen környezetvédelmi intézkedésekre lenne szükség: [ ] A Lőrinci erőműtó melletti pernyelerakó rekultivációja [ ] Cukorgyári tó környezetének rendezése [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 11. További lakóterületek kialakítását hol tartja elképzelhetőnek [ ] vizenyős területek lecsapolásával nyert területeken [ ] meglévő hosszú telkes tömbbelsőkben kialakított utcákban [ ] Szőlőhegyi kiskertek átminősítésével [ ] volt téglagyár területén [ ] volt laktanya területén [ ] meglévő kertvárosias területek intenzívebb beépítésével [ ] inkább a meglévő épületek felújítását kellene támogatni intenzívebben [ ] egyéb helyen: …………………………………………………………………………………….. 12. Milyen közcélú beruházást tartana kedvezőnek a város számára: [ ] új autóbusz pályaudvar felépítését [ ] új sportcsarnok felépítését [ ] új művelődési létesítmény létrehozását [ ] Kastély teljes körű felújítását [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 13. Milyen természeti-, építészeti értékvédelmi intézkedéseket tartana kedvezőnek: [ ] minél szélesebb körű helyi értékvédelmi lista összeállítását [ ] csak a legértékesebbek védelmét HATVAN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TSZ: 4173/2007


155


[ ] a törökkori Hatvan régészeti feltárásának elindítását [ ] Hatvan helytörténetének széleskörű népszerűsítését, iskolai oktatásba beemelését [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. A 3-13. pontban javasolt fejlesztések elé tegyen R-betűt, ha reálisnak tartja annak megvalósítását! 14. Milyen közérdekű fejlesztésben venne részt (anyagi áldozatvállalással is) az önkormányzati és lakossági kapcsolatok erősítésének céljából (a támogató neve megjelenítésre kerülne) [ ] erdő-telepítés [ ] utcakép javítás, parkosítás (fásítás, útburkolat-javítás, utcabútor-elhelyezés) [ ] helyi természetvédelmi terület kialakítása [ ] helyi védelem alatt álló ingatlanok felújítása [ ] szociális, oktatási intézmény fejlesztése [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 15. Az Önkormányzatnak intenzívebb kapcsolatot kellene kialakítani: [ ] a településen lévő vállalkozásokkal [ ] a település értelmiségi rétegével [ ] a régió-központtal (Miskolccal) [ ] a hasonló nagyságrendű településekkel (Gyöngyös, Gödöllő, Jászberény) [ ] a kistérségi településekkel [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. 16. Az Önkormányzat milyen intézkedései segítenének az Ön vállalkozásának leghatékonyabban? [ ] folyamatos pályázat-figyelő tevékenység, segítségnyújtás pályázat-íráshoz [ ] környezetszennyező iparágak betelepülésének tiltása [ ] szakképzés elindítása a dolgozói utánpótlás kiépítésére [ ] magasan képzett rétegeket megkötő arculati – kulturális erősödése Hatvannak [ ] logisztikai bázis létrehozása a vasúthoz kötődő területeken [ ] egyéb:……………………………………………………………………………………………….

a

17. Milyen Hatvant szeretne látni a jövőben: [ ] „Falusias kisváros” – kertvárosias jellegét megtartó, fóliázásra alkalmas telekstruktúráját sok helyen megőrző, jelenlegi nagyságrendjében megmaradó település [ ] „Kistérségi főváros” – növekvő lakosságszámú, városias arculatú, sok vállalattal rendelkező település [ ] „Ökováros” – jövőbemutató gazdasággal (korszerű ipari struktúra, bio-mezőgazdaság, megújuló energiaipar, tudásalapú gazdaság), intenzív lakóterületekkel, felsőoktatással rendelkező település [ ] „Térségi vonzáscentrum” – kistérségen túlmutató kapcsolatokkal rendelkező dinamikusan fejlődő település [ ] egyéb:………………………………………………………………………………………………. (A kérdőívet minden ötödik résztvevő visszaküldte.)



156


5. ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNYEK Szakhatóság neve

Előzetes, érdemi véleménye

Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Állami Főépítész

„Az OTrT felülvizsgálata folyamatban van, a készülő dokumentum egyeztetési eljárása a közeljövőben megindul, jóváhagyása 2008-ra ütemezett. Javaslom emiatt érdemi településszerkezeti tervi módosítási kezdeményezés esetén az előbbi, előkészületben lévő tervi javaslat figyelemmel kísérését. Törekedni kell a település beépítésre szánt területe és közigazgatási határa között jelenleg meglévő, de legalább az Étv.8.§(2)d) pontjában előírt méretű »zöldgyűrű« megtartására, valamint a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendeletben foglaltak érvényesítésére. A város egésze, illetve egyes településrészek kitüntetetten érintettek lehetnek az építészeti értékvédelem által, így az ilyen tartalmú alátámasztó munkarész elkészítése kívánatos. A dokumentáció utaljon a hatástanulmány (értsd. Örökségvédelmi hatástanulmány) meglétére és az esetleges ehhez kötődő kötelezettségre. Az előterjesztett tervjavaslaton (értsd. település rendezési eszközön) a jóváhagyásra jogosult testület csak újabb eredményes véleményezési eljárás után változtathat.” Részletes tájékoztatást adott elvárásairól és a igen tervezőket érintő jogszabályi háttérről.

Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolci Bányakapitányság

Részt kíván-e venni a további egyeztetési fázisban igen

„A település általunk ismert közigazgatási területét az igen Állami Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő alábbi megkutatott, ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyek érintik: -10-03-000-03-4321 kódszámon, Hatvan, Kavicsbánya (Hatvan I.-kavics) elnevezéseel, bányászati betonkavics, a salgótarjáni KBF által 345/1975. számon megállapított, a Miskolci Bányakapitányság 564/1997 és 564/1997-1, majd 7984/2005 számú határozataival módosított »Hatvan I-kavics« védőnevű bányatelekkel lefedve, jogosítottja



157


Heves Megyei Földhivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság

Heves Megye Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal

az AB Hatvan Kft., Pécs. -10-03-000-04-4254 kódszámon, Hatvan, nagygombos 0529 hrsz. Elnevezéssel, közlekedésépítési homok, kezelője a Magyar Állam. -10-03-000-05-4323 kódszámon, Hatvan, Malom dűlő elnevezéssel, közlekedésépítési kavics, kezelője a Magyar Állam. A nyilvántartott ásványi nyersanyag-vagyon feltüntetését az 1997. évi LXXVIII.tv.11.§(3) bekezdése alapján szükségesnek tartjuk.” igen „A terv készítése során figyelembe kell venni a termőföldről szóló 1994. évi LV. Törvény (Tftv.) előírásait, a termőföldek tervezett igénybevételét (más célra való felhasználását) a lehető legkisebb területi mértékre kell korlátozni, és lehetőség szerint az alacsonyabb rendű művelési ágú és a gyengébb minőségű földek felhasználásával. A termőföldek tervezett más célú hasznosítása (a belterületbe vonás is más célú hasznosítás) a hivatkozott törvény alapján engedélyköteles. A fekvéshatár módosítás (külterületi földrészlet belterületbe csatolása) csak az önkormányzat által kérhető, az érvényben lévő Településrendezési Tervvel összhangban, az ütemezett belterületbevonás megvalósításáról szóló önkormányzati határozatok alapján.” igen „Városukat érintő és a település fejlődése, építési rendje szempontjából jelentős jelenleg folyamatban lévő intézkedés a 21.sz. főút mellett épülő TESCO áruház építéséhez kapcsolódó út- és parkoló építés engedélyezési eljárása. Hivatalunknál más jelentős intézkedések nincsenek folyamatban. Az új utak megvalósíthatósága érdekében a terepviszonyoktól függően a hossz-szelvényt, a szabályozási tervnél a helybiztosításhoz a keresztszelvényt is vizsgálni kell. A tervezett utak esetében a fentieken túl szükségesnek tartjuk a környezetvédelmi vizsgálatot és a közlekedési javaslatra vonatkozó környezetvédelmi vélemény beszerzését, amely bizonyítja az új utak megvalósíthatóságát.” A továbbiakban a közlekedésfejlesztés egyezetésében érdekeltek felsorolása következik. „A település erdősültsége alacsony, ezért a igen településszerkezeti terv készítése során tartózkodjanak erdőterület más célra történő



158


Erdészeti Igazgatóság

Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Heves Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóparancsnokság Hatvan Rendőrkapitányság

Hort Község

Nemzeti Hírközlési

igénybevételétől, belterületbe vonásától. Az erdő elsődleges rendeltetésének módosítása az erdészeti hatóság hatáskörébe tartozik az Evt.21.§ alapján. Az önkormányzat jegyzője közérdekből kezdeményezheti a rendeltetés változást.” igen „Amennyiben a szabályozással érintett területek ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága nem kivett besorolású, úgy az 1994. évi LV tv. 70.§ értelmében a beruházó, illetve az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. Építkezések során az ingatlanok terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme és a felszíni vizek elvezetése biztosítható legyen.” igen „Szükségesnek tartom a tervkészítés során a tervezők a helyi tapasztalatokat is figyelembe véve tekintsék át a földek privatizációja (kárpótlás, tagi részarány kiadás egyéb föld privatizációk) során kialakított mg-i földekhez vezető föld és dűlő utak megfelelőségét.” Ismertette a területhez tartozó figyelembe veendő igen jogszabályokat. „A településen a tűzivíz hálózat kiépítése már megtörtént, ezért a konkrét tervezés során a tűzivíz hálózat további bővítését figyelembe kell venni.” „Álláspontom szerint Hatvan településrendezési koncepciójának legégetőbb gondjai a következők: (anyagi áldozatokat követelő növekvő sorrendben) - Át kell gondolni a Kölcsey út forgalmát a közeli ipartelepek miatt. - A 7,5 tonna feletti járműveket célforgalmi kivétel mellett ki kell tiltani a város egész területéről. - Belvárosi posta előtti parkolási rend megteremtése. - Tovább kell folytatni a kerékpárút építését, összekötni Új-Hatvant és Ó-Hatvant, - Bástya és Grassalkovich út kereszteződésében lámpás rendszer, vagy körforgalom kialakítása. Autóbusz pályaudvar kihelyezése. Hunyadi téri piac megszűntetése.” „A Hatvan–Hort között megépült autópálya felhajtó miatt indokolt lenne e rendeletet (értsd Hort Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 7/1999.(X.20.) rendeletét) Hatvan várossal egyeztetve újra gondolni, és az érintett területeken akár közösen is egy ipari parkot kialakítani.” „Tájékoztatom, hogy – hírközlési hatóságként – a


igen

igen

igen

igen


159


Hatóság Hivatala

település fejlődése és építési rendje szempontjából településrendezési eszközként figyelembe vehető saját terveim és intézkedéseim nincsenek.” A továbbiakban ismertette a területhez tartozó figyelembe veendő jogszabályokat.

Érdemi észrevételt nem tett, de a további egyeztetési eljárásban részt venni kívánó szakhatóságok: – Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Terület- és Intézményfejlesztési Iroda – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Hatvani, Gyöngyösi Kistérségi Intézete – Jászfényszaru Város – Heves Megyei Vízmű Zrt. Érdemi észrevételt nem tett, és a további egyeztetési eljárásban részt venni nem kívánó szakhatóságok, szervezetek, települések: – Hatvan Körzete Kistérségi Többcélú Társulás – Nemzeti Közlekedési Hatóság – Honvédelmi Minisztérium Hadműveleti és Kiképzési Főosztály – Boldog Község – Heréd Község – Ecséd Község – Kerekharaszt Község – Csány Község



160


EGYEZTETÉSI ANYAG

HATVAN VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

Ez a dokumentáció a VÁTI Városépítési Kft. szellemi terméke.



1

JELMAGYARÁZAT ANYAGBÁNYA ANYAGGÖDÖR ÁROK AUTÓPÁLYA BÁNYATÓ KIVETT TERÜLET CSATORNA ERDO FOLYÓ GÁZFOGADÓ GYÜMÖLCS INTÉZMÉNY KERT KÖZTÉR LAKÓTERÜLET LEGELÕ MAJOR PATAK RÉT SPORTPÁLYA SZÁNTÓ SZÕLÕ TANYA TELEPHELY TEMETÕ UDVAR KÖZÚT ÜZEMI TERÜLET VADÁSZHÁZ VASÚT VÍZMÛ ZÖLDTERÜLET VÍZÁLLÁS TÓ GARÁZS ÉPÜLET STRANDFÜRDÕ

Készült az állami alapadatok felhasználásával

HATVAN VÁROS


TERÜLETFELHASZNÁLÁS 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS

1:50 000 TÉMAFELELÕS

NYÁRI BALÁZS

PAKSI SZILVIA

FODOR-DOLLMAYER PETRA

CSONTOS MARGIT ENERGIAKÖZMÛ

TÁJRENDEZÉS

DR. BALOGH ÁKOS

VÍZIKÖZMÛ

ERDEINÉ

PAKSI SZILVIA

KÖZLEKEDÉS

LOMBÁR ISTVÁN

DR. LECSÕ GYULÁNÉ THURN LÁSZLÓ

JELMAGYARÁZAT

Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Építmények által igénybevett térség Belterjes mezõgazdasági térség

Heves Megye Területrendezési Tervérõl szóló 12/2005. (IV.29.) számú rendelet térségi terület-felhasználási kategóriái HATVAN VÁROS


TÉRSÉGI TERÜLET-FELHASZNÁLÁS 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS

PAKSI SZILVIA NYÁRI BALÁZS TÁJRENDEZÉS

DR. BALOGH ÁKOS FODOR-DOLLMAYER PETRA


PAKSI SZILVIA KÖZLEKEDÉS

LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ

ERDEINÉ CSONTOS MARGIT ENERGIAKÖZMÛ


JELMAGYARÁZAT

erdõ (417 ha) szántó (3258 ha) gyep (230 ha) kert (92 ha) gyümölcs (371 ha) szõlõ (200 ha) bányató, tó folyó, patak, csatorna vizállás anyagbánya, anyaggödör major

HATVAN VÁROS


KIMUTATÁS MÛVELÉSI ÁGANKÉNT 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS





LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT

erdõ: 1-2. minõségi osztály gyümölcs: 1. minõségi osztály gyümölcs: 3-4. minõségi osztály kert: 1. minõségi osztály kert: 3-4. minõségi osztály gyep: 1-2. minõségi osztály gyep: 3-4. minõségi osztály gyep: 5. minõségi osztály szántó:1-2. minõségi osztály szántó: 3-4. minõségi osztály szántó: 5-6. minõségi osztály szántó: 7-8. minõségi osztály szõlõ: 1. minõségi osztály szõlõ: 3-4. minõségi osztály zártkert

HATVAN VÁROS


MINÕSÉGI OSZTÁLYOK 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS





LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT Magántulajdon Állami tulajdon Önkormányzati tulajdon MÁV Zrt. tulajdona

Készült az állami alapadatok felhasználásával

HATVAN VÁROS


TULAJDONI VIZSGÁLAT 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS





LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT Közigazgatási határ 170 m magas szélkerék elhelyezhetõ 120 m magas szélkerék elhelyezhetõ 70 m magas szélkerék elhelyezhetõ

HATVAN VÁROS


SZÉLKERÉK ELHELYEZÉSÉRE VIZSGÁLAT ALÁ VONHATÓ

2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS



1:50 000

TÉMAFELELÕS


LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT

#

mûemléki környezet határa mûemlék mûemlék telke

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉRTÉKEK

# # # #

helyi védettségû érték helytörténeti érték lebontott helytörténeti érték kortörténeti érték helyi védett épület telke utcaszerkezet, utcakép városképi jelentõségû út látványvédelmi sáv

# # #

# #

#

##

#

# ## #

# ## #

# # #

# #

# #

#

## # ## # # # ## #

#

# # # HATVAN VÁROS


MÛVI ÉRTÉKVIZSGÁLAT 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS


NYÁRI BALÁZS

PAKSI SZILVIA

FODOR-DOLLMAYER PETRA

CSONTOS MARGIT ENERGIAKÖZMÛ

TÁJRENDEZÉS

DR. BALOGH ÁKOS

VÍZIKÖZMÛ

ERDEINÉ

PAKSI SZILVIA

KÖZLEKEDÉS

LOMBÁR ISTVÁN


JELMAGYARÁZAT Mélyfekvésû, vizenyõs területek Tó, mesterséges tó Vízfolyások, csatornák Kutak

HATVAN VÁROS


VÍZRAJZ 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS


PAKSI SZILVIA NYÁRI BALÁZS

PAKSI SZILVIA

TÁJRENDEZÉS


VÍZIKÖZMÛ

ERDEINÉ CSONTOS MARGIT ENERGIAKÖZMÛ KÖZLEKEDÉS

LOMBÁR ISTVÁN


JELMAGYARÁZAT 1 - 10% 10 - 20% 20 - 30% 30 - 50% 50 - 75% 75 - 100%

HATVAN VÁROS


BEÉPÍTÉSI SZÁZALÉK 2008. 02. HÓ TELEPÜLÉSTERVEZÉS





LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT Intézmények telke

HATVAN VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTÉZMÉNYVIZSGÁLAT






LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



JELMAGYARÁZAT Általános iskolák: # 5. számú # Baross Gábor # I. István # Kossuth Lajos # Kodály Zoltán

#

####

#

# ## # # ## # # ### # ## # # # # ## # # # # # #### ## # # ## # # ## # # ## # # # # ###### # # # ## # # ## # # # # ##### ## # # # # # # ### # # # ### # # # # # ## # # # #### # ### ## # # # # ## ## ## # ## ## #### # # ### # # ### ## # #

## # ##### # # # # # # ## # # ## # ## # # # ## ## ## # # # # ## # # # # # #### ##### # # # ## # ## # # # ## # # # # # # # #### ##### # # # # # # # # # # # # # # #

# #

HATVAN VÁROS

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ISKOLAI KÖRZETEK VIZSGÁLATA






LOMBÁR ISTVÁN

VÍZIKÖZMÛ



2007 1

Recommend Documents