2006may.qxd :20 Page 1

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 1

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 2

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 3

Jegyzet

Localinfo Önkormányzati Havilap

Paktumkényszer

Tartalomjegyzék X

Reflektorban a közigazgatási reform

X

Elégedett ügyfelek

X

e-Közigazgatás számokban

X

Láthatatlan frakció

4–8. oldal 9. oldal 10–11. oldal 12. oldal X

Európai Unió 17. oldal

X

Metrópárti fõváros 18. oldal

X

Vevõre váró ingatlanok

X

Levonult a rekordár

X

Közbeszerzési tanácsok

X

Pályázatfigyelõ

19. oldal 20. oldal 21. oldal 22–23. oldal X

Visszatekintõ 24–25. oldal

X

Indul a balatoni szezon 26. oldal

A Localinfo szerkesztõsége szakmai lapunkon keresztül is igyekszik friss, hasznosítható információkkal és tartalmas, az álláspontok kialakítását elõmozdító cikkekkel segíteni az önkormányzati tisztségviselõk és közalkalmazottak mindennapos felelõsségteljes munkáját. Kiadványunk azonban támaszkodni kíván olvasóink észrevételeire is, ezért várjuk az önök véleményét, reflexióit az önkormányzati hírekre, megjelent cikkeinkre és konferenciáinkon elhangzott elõadásainkra. Címünk: 1106 Budapest, Fehér út 10. Telefon: 264-3333, fax: 264-3232, e-m mail: [email protected]

Vannak itt államférfiak? Nem véletlen a többes szám – ugyanis a nagyon régóta halogatott reformlépések megtételéhez biztosan nem lesz elegendõ egyetlen ember, pontosabban egyetlen politikai oldal bármekkora elszántsága sem. Hisz egy komoly szerkezetátalakítás csak olyan lehet, amely kétharmados törvényeket is érint. Ehhez pedig többoldalú egyetértés kell. A választások óta eltelt már néhány hét, sok mindent tudunk – ám igazából mégsem tudunk semmit. Néhány nyitva álló kérdés, csak felsorolásszerûen: Milyen programmal áll majd elõ az MSZP és az SZDSZ? Melyik párt elképzelései dominálnak majd az államigazgatás és az önkormányzati rendszer átszervezésének területén? Belevágnak-e kétharmados módosítást is igénylõ reformlépésekbe, vagy megelégszenek az elõzõ ciklusban követett „kis lépések taktikájával”? Ha alkotmánymódosítást is érintõ mértékû átalakításokat akarnak, akkor ehhez hogyan keresnek majd partnereket a túloldalról? Milyen lesz ez a reform, ha lesz? Csak az állam takarékoskodik általa, vagy elõnyöket tartogat a településeknek is? Szóval egyelõre tényleg nincsenek konkrét kapaszkodóink, ez mégsem jelenti azt, hogy nincs mirõl gondolkodnunk. Ugyanis ma már kényszerpályákat látunk – útelágazásokat, amelyekhez érve mindenképp választani kell, hiszen a döntés elmulasztása súlyosan visszaüt országra, pártra, politikusra egyaránt. Volt már ilyen szituáció a legújabb kori magyar történelemben, éppen a rendszerváltás hajnalán. Akkor az elsõ szabadon választott miniszterelnök, Antall József a következõ dilemma elõtt állt: állandósítja a végeláthatatlan parlamenti iszapbirkózást arról, hogy milyen legyen az ország közjogi berendezkedése, avagy egy nagyvonalú – egyben huszáros – húzással megegyezik az akkori ellenzék legnagyobb pártjával, az SZDSZ-szel. Õ ez utóbbit választotta. S ugyan nagy engedmények – például a köztársasági elnöki poszt átengedése, a kétharmados törvények rögzítése - árán, de a mai napig mûködõ szisztémát hozott létre. Akkor sokan árulással vádolták õt magát, s paktumpártokként bélyegezték meg az MDF-et és persze az SZDSZ-t. Ez azonban, mondjon bárki bármit, mégis államférfiúi gesztus volt. Valami hasonlóra lenne szükség most is. Én úgy látom, voltak ilyen felvillanásai az évek során Gyurcsánynak, Orbánnak, Kunczénak és Dávid Ibolyának egyaránt. Nem reménytelen a helyzet. Ám a megegyezéshez tényleg nagy áldozatot kell hoznia mindkét oldalnak. Komoly engedményeket kell tennie ellenzéknek és kormányoldalnak egyaránt, mert ilyen tétek esetében már nem mûködik a kisstílû zsarolás, az ügyeskedés, a másik kijátszása, a látszatlemondás. Igazi államférfiúi ajánlat kell, és igazi államférfiúi fogadókészség. A következõ hónapokban kiderül, hogy ki kicsoda. L. László János [email protected]

2006. május

3

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 4

Reflektor – Közigazgatási reform

Localinfo Önkormányzati Havilap

Konszenzus a megyék megszüntetésében? Önkormányzati és területfejlesztési minisztériumban gondolkodnak Mindkét kormányra készülõ párt elkötelezett az önkormányzati rendszer átfogó reformja mellett; nyilatkozott a koalíciós egyeztetés második hetének végén – lapzártánkkor – Gulyás József, az SZDSZ témában tárgyaló szakpolitikusa. Ez magában foglalja a regionális önkormányzatok kiépítését, párhuzamosan a megyei önkormányzatok megszüntetését is. Az ellenállás már meg is kezdõdött: vasi polgármesterek népszavazás kiírását kezdeményezik a megyék jövõjérõl. Világos feladatokkal, hatáskörökkel és saját bevételekkel rendelkezõ, erõs régiókat szeretnének kialakítani a koalíciós pártok – derült ki a Localinfónak nyilatkozó Gulyás József szavaiból.

Visszafogott létszámcsökkentés A megyei önkormányzatok döntõen intézményfenntartói feladatokat látnak el; ezt kisebb részben a régiók, nagyobbrészt a kistérségi társulások vehetnék át a megyei szint megszüntetése esetén. Érdemi elmozdulást szeretne elérni az SZDSZ – s Gulyás szerint van is erre esély – a kiugróan sok képviselõvel mûködõ testületek létszámának csökkentésérõl is. Így a megyei jogú, a nagyvárosok, valamint a fõvárosi önkormányzat és a kerületek számíthatnak létszámlefaragásra. (Mint emlékezetes, korábban a képviselõtestületek létszámának átlagosan ötven százalékos csökkentését javasolta az SZDSZ.) A közszféra hatékonyabb mûködése jegyében a képviselõi tiszteletdíjak egyértelmû szabályozását is tervezik. A finanszírozásról szólva Gulyás József elmondta: az tisztán látható, hogy az önkormányzatok számára átengedett állami források mértéke nem fog növekedni. Szó van viszont az szja helyben maradó részének áttekintésérõl, a vállalkozói nyereségadó egy meghatározott részének átengedésérõl, vagy az ingatlan típusú adózás kiterjesztésérõl. Egy biztos – szögezte le: az eddigi normatív finanszírozás szabályozása teljes felülvizsgálatra szorul, mivel elaprózott és nem hatékony. Gulyás József

Az ellenzékre szorul a kormány A koalíciós pártok egyeztetett álláspontjukkal meg fogják keresni az ellenzéki pártokat, és meg próbálják nyerni támogatásukat, hisz a tervek megvalósításához nemcsak az önkormányzati törvény, de az Alkotmány módosítása is szükséges. A tárgyalási folyamatba Gulyás ígérete szerint az érdekszövetségeket is bevonják. Hogy az ellenzék mennyire lesz nyitott az egyeztetésekre, egyelõre igencsak kérdéses. Orbán Viktor pártelX 4

nök már a választások második fordulójának éjszakáján utalt rá, hogy a Fidesz nem lesz partner a kormány megszorító intézkedéseinek meghozatalához, mivel – szerinte – a választások elõtt a kabinet eltitkolta a gazdaság valódi helyzetét. Magyarán: nem szavaznak meg kétharmados törvényeket. Azt, hogy az önkormányzati rendszer átalakítása is ebbe a sorba tartozik-e, nem lehet biztosan tudni; de valószínûnek tûnik. Másrészt azonban azt is kijelentette az ellenzéki vezetõ, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készülnek. Így elvileg nem zárható ki, hogy létrejöjjön egy komoly alku. Egyelõre azonban az is bizonytalan, milyen jövõ vár a Fideszre és annak elnökére; megõrzi-e támogatottságát a párton belül, vagy megújul a párt vezetési struktúrája – miként azt kívülálló szakértõk (és „nem értõk”) javasolják nekik úton-útfélen. A párt kompromisszumkészsége ezen is múlhat a jövõben. Az viszont, hogy az MDF támogatását nem lehet a Gulyás által vázolt tervekhez megszerezni, szinte bizonyosra vehetõ. Miután Dávid Ibolya folyamatosan az elvszerû politizálás és kiállás fontosságáról beszél (s tett is errõl tanúbizonyságot), valószínûleg nem mozdulnak el arról az álláspontról, hogy a megyéket meg kell õrizni – errõl korábban Boross Péter lapunkban is hosszan nyilatkozott (Localinfo, 2005. december).

Kósa Lajos tárgyalna a megyék helyzetérõl Gulyás József az elõbbiek kapcsán megjegyezte: bizakodik, hogy az ellenzék konstruktívan áll hozzá javaslataikhoz. Ezt valószínûsíti, hogy az önkormányzati szektor valamennyi szereplõje, köztük ellenzékiek is egyetértenek abban, hogy változtatásra szorul az önkormányzati rendszer. Példaként említette, hogy egy közös vitán a fideszes Kósa Lajos sem mondott ellent az önkormányzati rendszer átalakítására vonatkozó terveknek. Debrecen polgármestere lapunk érdeklõdésére ezt úgy pontosította: a fórumon csupán a megyei szint megszüntetésének terve hangzott el. „Ez lehet tárgyalási alap, bár én inkább a megyei önkormányzatok átalakításáról beszélnék” – fogalmazott Kósa Lajos. A viták persze elkerülhetetlenek; amit az is mutat, hogy amint egyetlen mondat megjelent a sajtóban a megyék megszüntetésének tervérõl, a következõ napon rögvest megindult a tiltakozás. Egyelõre csak a kilencven polgár-

www.gulyasjozsef.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 5

Reflektor – Közigazgatási reform

Localinfo Önkormányzati Havilap mestert tömörítõ Vas Megyei Önkormányzatokért Egyesület követeli népszavazás kiírását a megyék jövõjérõl.

3 200 önkormányzat helyett 260 járás A választás második fordulóját követõ hetek a zárt ajtós koalíciós egyeztetések körüli várakozással telnek. A két kormánypárt nem sok információt szivárogtatott ki, ezért a sajtó találgatásokból, meg nem nevezett „koalíció közeli” informátorok, és persze szakértõk nyilatkozataiból dolgozott. Ezért is kaptak nagy figyelmet a gazdasági és tudományos szereplõk elemzései, javaslatai. Ezek közül talán a legtöbbet idézett a Bokros Lajos, Bauer Tamás, Csillag István és Mihályi Péter közgazdászoknak az Élet és Irodalomban megjelent elemzése. Igaz, a grandiózus elképzelések között (egységes, húszszázalékos áfakulcs, a fogyasztói ártámogatások megszüntetése, az egészségbiztosítási járulék duplájára emelése, stb.) a közvélemény elõtt elsikkadtak az önkormányzatokat érintõ javaslatok. Pedig – pestiesen szólva – ez sem piskóta: a közgazdászok az eddigi legradikálisabb önkormányzati reformjavaslatot fogalmazzák meg, amely szerint a háromezer-kétszáz települési önkormányzatot úgy, ahogy van, meg kell szüntetni, és kétszázhatvan nagyobb, járási szintû alapegységet kell létrehozni helyettük. „Ez lenne a továbbiakban a magyar önkormányzati rendszer legalsó szintje, amely megkapná a területén állandó lakhellyel rendelkezõ természetes személyek teljes szja-befizetését, továbbá a természetes személyek és a telephellyel rendelkezõ vállal-

kozások által fizetendõ teljes ingatlanadó-bevételt” – olvasható a tanulmányban. Eszerint a járási önkormányzat már képes lenne fenntartani a „nem túlméretezett, így jó minõségû alapiskolát, illetve kellõ számú, legalább járóbeteg-ellátásra szakosodott gyógyító intézményt”. Egyelõre ilyesmirõl persze szó sincsen; vagy ha van is, arról nyíltan senki sem beszél. Nem is lenne sok értelme, hisz egy ennél kevésbé drasztikus átalakítás tervei is kivernek minden biztosítékot a helyi önkormányzati szinteken – arról nem is beszélve, hogy az ellenzék támogatását szinte bizonyosan nem lehetne mindehhez megszerezni.

Önkormányzati megaminisztérium A várható kormányzati struktúráról még kevesebb biztosat tudni, bár különbözõ találgatások szinte naponta napvilágot látnak. A kormányfõ legalábbis mulatságos találgatásoknak nevezte ezeket internetes naplójában. Ugyanakkor, hogy némi valóságalapjuk mégiscsak lehet, azt jelzi, hogy a Népszabadság korábbi információját, miszerint egy önkormányzati, vidék- és területfejlesztési minisztérium kialakításáról is szó van, Gulyás József is megerõsítette lapunknak. Azt viszont határozottan cáfolta, hogy Lamperth Mónikát úgymond fúrná az SZDSZ. Mint közölte: a belügyminiszter asszony személye még csak szóba sem került az egyeztetéseken. Nagy Ildikó Emese [email protected]

Önkormányzati projektmenedzsment Közigazgatási reform egy közgazdász szemével Hamarosan kezdetét veszi a közigazgatási reform, mely az egész intézményrendszer átrendezését hozza magával. Ez horizontális és vertikális átalakulás is lesz egyben. Érintheti az önkormányzatok számát, az egyes szintek feladatait és hatáskörét, sõt, vita tárgya a megyerendszer fennmaradása is. A másik oldalon egyre erõsödnek a kistérségi és regionális együttmûködések, s az a kényszer, amely ebbe az irányba tereli a települési önkormányzatokat. Nemcsak az intézményrendszer alakul át, hanem a finanszírozás is. Ami már tudható, hogy az iparûzési adó megszûnik, és helyét – legalábbis a legvalószínûbb forgatókönyv szerint – a helyi nyereségadó váltja fel. Ez, valamint a további változások átrendezik a bevételi oldalt. Várható ugyanakkor, hogy a központi és helyi forrásokból továbbra sem képzõdnek olyan nagyságrendû források, melyek érdemi és kizárólag saját erõs fejlesztéseket tennének lehetõvé. Az elsõ Nemzeti Fejlesztési Terv során már egyértelmûvé vált, hogy kitörési pontot csak a központi fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás jelenthet. Az elmúlt években az operatív programok és más források révén számos beruházás valóX

sult meg, s megkezdõdtek a magánerõ bevonásával a PPP (Public Privat Partnership) konstrukcióban megvalósuló diákotthoni, autópálya- illetve sportlétesítmény-fejlesztések is. A következõ években az önkormányzatok továbbra sem számolhatnak látványos bevételnövekedéssel a központi költségvetésbõl és a helyi bevételek növelésének is erõteljes korlátai vannak. A fejlesztések területén azonban látványos európai uniós forrásbõvülés várható, és erõsödni fog a magántõke szerepe is az önkormányzati beruházásoknál. (Például az oktatási intézmények szélesebb körét érintheti a PPP.) Egyes számítások szerint az önkormányzatok a jelenlegihez képest négyszer-ötször több forráshoz juthatnak hét éven keresztül a második Nemzeti Fejlesztési Terv keretében.

Alternatív tervek E változások újrafogalmazzák az önkormányzatok mûködésével és a hivatalok mûködtetésével szemben támasztott követelményeket. Két olyan új igény is megjelenik, amely szinte azonnali választ kíván.

www.es.hu 2006. május

5

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 6

Reflektor – Közigazgatási reform

Localinfo Önkormányzati Havilap

Az elsõ a tervezés és a forrásokhoz való hozzájutás összhangjának újrafogalmazása. Az önkormányzatok többsége – s lassan a kistérségek is – rendelkeznek középtávú településfejlesztési koncepcióval. Jó esetben már rendelkezésre áll egy projektlista is a megvalósítandó fejlesztésekrõl. Sõt, az elõrelátóbb önkormányzatok már ütemezik is e projekteket, hogy ezek mikor kerüljenek tervezési, közbeszerzési, megvalósítási fázisba. A forrásoldal azonban még igencsak hiányos. Saját erõ nincs vagy kevés van, a támogatás pedig kérdéses. Az elsõ feladat tehát, amelyet meg kell oldani, hogy már õsszel olyan költségvetés készüljön, mely a végsõ elfogadásig tervalternatívákat tartalmaz annak függvényében, hogy milyen fõbb pályázati célokhoz lehet kapcsolódni. Az errõl szóló ismeretek folyamatosan látnak napvilágot; már láthatók az NFT II. operatív programjainak körvonalai, amelybõl a tervezés során ki lehet indulni. Az õsszel, de legkésõbb jövõ év elején megjelennek a konkrét pályázati kiírások. Tehát a jövõ februári költségvetés elfogadásakor legalábbis a pályázati lehetõségek már világosan látszanak majd.

tésével forrásokhoz juthat, de olyannal sem, amely banki fedezetként szolgálhatna. Az ezzel kapcsolatos elõkészítõ munkákat fel kell gyorsítani (Önkormányzati Garancia Rt., vagy például állami garancialap létrehozásával).

Projektekben kell gondolkodni

A másik igény, amely azonnali változást kíván, a projektekben való gondolkodás kényszere. A mai gyakorlat szerint kis túlzással teljesen véletlenszerû, hogy milyen támogatási célok kerülnek az önkormányzati döntéshozók asztalára. Ezek egy részét „hozzák”, más részét „véletlenül olvassák”, a harmadikat „ajánlják”. Kivételes az a gyakorlat, ahol a pályázati lehetõségeket céltudatosan, az elfogadott városfejlesztési koncepciónak megfelelõen és komplexen, minden területre – oktatás, egészségügy, civil szféra, stb. – kiterjedõen monitorozzák. Még inkább elvétve található olyan önkormányzat, ahol a multiprojekt módszertanával kísérik végig a projektötletgenerálás, pályázat-kiválasztás, pályázatírás, közbeszerzés, projekt-megvalósítás folyamatát. A fejlesztések egyre összetettebbé válnak. Megjelentek olyan támogatási Aktualitás, rugalmasság célok – például az e-közigazgatási projektek –, ahol szinte az egész hivatali Ugyancsak új motívumként merül fel apparátus érintett a megvalósításban és a tervek rugalmasságának és folyaa késõbbi használatban. Várható, hogy matos aktualizálásának kérdése. A Nyírõ András a következõ Nemzeti Fejlesztési Tervben nem nyertes pályázatok lekötött saját erejét abban a pillanatban más célokra kell átcsoportosítani, e célokra még több forrás jut, igényként megfogalmazva pélamint a döntésrõl a tájékoztató megérkezik. Ehhez arra van dául ebben a kistérségi együttmûködést. Összetett fejlesztéseket – s lassan minden támogatott szükség, hogy a projektcélok folyamatosan aktualizáltak legyenek, és eleve kialakuljon közöttük egy prioritási sorrend. projekt azzá válik – csak kidolgozott projektmódszertannal Tervezési kérdés az is, hogy a költségvetésben egyre na- lehet megvalósítani. Az önkormányzatok jövõbeni fejlõdése gyobb tartalékot kell képezni olyan pályázatokban való rész- pedig elsõsorban ettõl függ majd. vételre, amelyek a tervezési idõszakban még esetleg nem ismertek, de mindenképpen hasznosak lehetnének a települéKezdjük a szervezetirányítási kérdésekkel! sek számára. Mindezzel párhuzamosan szükséges tisztázni, hogy a tervezés érintett évében milyen kistérségi vagy regio- Ezek a kérdések joggal vetik fel a régi hierarchikus irányítás nális együttmûködésben lehet vagy célszerû részt venni, s új alapokra való helyezésének és a projektirányítás befogamindez milyen kihatással van a költségvetésre. A fejlesztések- dásának igényét is. Kik legyenek a projektvezetõk, milyen feben való részvétel feltétele, hogy megtörténjék a pénzügyi lelõsséget, hatáskört kapjanak? Miként lehet ösztönözni a helyzet konszolidációja. merev javadalmazási rendszeren belül a projekttagokat arra, A saját erõt tervezni kell, amelynek egyik lehetséges hogy munkaidejükön túl is végezzenek projektmunkát, ha módja annak meghitelezése; de vizsgálandó az is, hogy mi- munkaidejük kevés a feladatokra? Változnak a belsõ hatallyen mértékû a rövid, illetve a hosszabb távú elkötelezettség, mi viszonyok; miként lehet az ebbõl fakadó konfliktusokat legyen szó akár korábbi kötelezettségvállalásról vagy hitelrõl. kezelni? Kockázatkezelés, problémamegoldás; számos olyan E pénzügyi konszolidációt még a nyár folyamán célszerû el- fogalom, amelyeket tudni kell a helyükön értelmezni. végezni – nagyobb összegû hosszú távú hitelfelvétel, vagy Tudatos munkával még van idõ minderre az õszig vagy bankváltás esetén számolva egy háromhónapos közbeszer- jövõ év elejéig felkészülni. Az õszi önkormányzati választások zési eljárás idõigényével – s a rövid távú kötelezettségek mindezt nem befolyásolják. Lehet, hogy a mostani testületekhosszabb távúra váltásával „helyet teremteni” a fejlesztések- ben lesznek változások, de ezek a feladatok megmaradnak. hez szükséges saját erõnek. Ha nem akarunk lemaradni az elsõ, 2007-es év támogatási Természetesen központi segítségre is szükség lehet a lehetõségeirõl, akkor a felkészülést most kell elkezdeni. saját erõ biztosításához, hisz az elmúlt évek nehéz gazdálkodási körülményei miatt sok önkormányzat már nem rendelNyirõ András • közgazdász, elnök • András és Társai Szövetkezet kezik olyan mobilizálható vagyontárggyal, melynek értékesí• www.anco.hu • [email protected] X 6

www.anco.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 7

Reflektor – Közigazgatási reform

Localinfo Önkormányzati Havilap

A show elszáll - a program megmarad… Államreform – második nekifutás A rendszerváltás óta elsõ ízben kapott mandátumot a hivatalban lévõ kormánykoalíció, hogy folytassa az elõzõ négy évben megkezdett munkát. Így minden korábbinál nagyobb az esély arra, a két kormányzó párt a gyakorlatban is megvalósíthassa egyeztetett közjogi programját. Ennek kitüntetett területe az államreform, amelynek szerves része az önkormányzatiság. Amíg a központi kormányzati struktúra, a minisztériumok száma feles törvényekkel is átrendezhetõ, az államreform távolabbi szegleteit megtestesítõ önkormányzati rendszer ésszerû átalakításához vezetõ utat kétharmados törvények szegélyezik… A kisebb, de hatékonyabb állam, olcsóbb és mégis szolgáltató közigazgatás ideája persze népszerû; de a meglévõ társadalmi konszenzus mellé szélesebb parlamenti konszenzust is igényel az átalakítás. A kampány már a múlté. A show elszáll, a program megmarad: olvasható, számon kérhetõ. Érdemes tehát ebbõl a szempontból is megvizsgálni a lehetõségeket.

Hétszilvafás önkormányzatokkal? Épphogy lezárultak az általános parlamenti választások, s az alkotmánynak megfelelõen hat hónapon belül máris újra urnákhoz járul az ország: októberben önkormányzati választás lesz. Azzal az illúzióval már jó ideje le lehetett számolni, hogy a régóta dédelgetett regionális reform elemei érvényre juthassanak az õszi választásokon. Uniós késztetések, szakértõi javallatok ellenére tartja magát a megcsontosodott közjogi struktúra. A hétszilvafás önkormányzatok nem engednek a negyvennyolcból. Pontosabban a háromezer-kétszázból. Hiszen az állam ma alkalmasint sokkal inkább háromezer-kétszáz kis köztársaság laza konföderációjára, mint igazi, modern európai államszervezetre emlékeztet. A megye fogja a kalapját, de lehet, hogy marad. A fõvárost huszonhárom plusz egy polgármester irányítja. A mandátumvesztés kölcsönös félelme meg jobbára leszavazza a képviselõ-testületeket érintõ radikális változtatási terveket. Ugyanakkor még soha nem volt ilyen komoly esély arra, hogy a pártok választási programjai realizálódjanak. Az erkölcsi és anyagi fedezet nélküli ígéretektõl megcsömörlött lakosság szemében ugyanis felértékelõdött a szakmai hitelesség. S aki kicsit elõrébb – mondjuk a következõ önkormányzati választásokra – tekint, különösebb jóstehetség nélkül is láthatja: könnyen megboszszulhatja magát a közjogi porhintés. Pártállásra való tekintet nélkül erõteljes erkölcsi nyomás nehezedik ma a parlamenti pártokra, hogy beváltsák kiplakátolt ígéreteiket. A puding próbája még csak most kezdõdik… A megoldás részleteirõl persze folyhatnak szakmai, X

urambocsá' politikai viták – de csak úgy, hogy annak eredményeit a társadalom, a szakma számára is publikálják a képviseleti demokrácia illemszabálya szerint. Az állam nem lehet helyettünk szabad – olvasható a kisebbik koalíciós párt választási programjában. Nyilván ez a kitétel a kisebb és olcsóbb államra is érvényes. A kormánypártok programjai mentén nagyjából vázolhatók azok a szabályozandó területek is, melyek meghatározzák a következõ négy esztendõ közjogi arculatát, beleértve az önkormányzati fejlõdés irányát, kereteit.

Közös programok nyomvonalán „Hibásnak – sõt: felelõtlennek és bûnösnek – tartjuk azt a politikát, amely Budapestet vagy bármely másik magyar települést politikai végvárnak tekinti, amelyet be kell venni; és ha bevenni nem lehet, akkor kiéheztetni, móresre tanítani, megbüntetni” – vallja az MSZP, s ha jól hámozzuk ki mondandójukat, e felismerésbõl nem csupán a fõváros, de a vidék is profitál. Ha ugyanis a térségi és a településfejlesztési forrásokat és a felhasználásukról szóló döntéseket jelentõs részben decentralizálják, azzal csak erõsítik a régiók szerepét a fejlesztési források felhasználásában. A regionális területfejlesztési intézmények megerõsítése után a sorban a következõ feladat a területi tervezés társadalmasítása lehet, az ágazatok és a régiók tervezésének összehangolása érdekében. A nagyvárosok adottságainak figyelembe vétele nem újkeletû. A regionális fejlõdés igazi motorja a város – hallottuk nemegyszer; s logikus, ha az új kabinet is épít a városok gazdasági és társadalmi kisugárzó hatására, térségszervezõ erejére. Ha pedig mindezt egybevetjük a szakértõi véleményekkel, nem mondhatjuk, hogy ezzel csupán a városok voksait honorálná a kormány. A 1998 és 2002 közötti ciklussal ellentétben Budapestnek, az ország központjának kiemelt és összehangolt fejlesztését nem gátolja éles politikai versengés. A régi hangütés a múlté. S mellesleg nem árt tudni: a magyar fõváros termeli meg az egész ország GDP-jének harmincöt százalékát. Mindazonáltal a munkahelyteremtés, az infrastruktúra fejlesztése, a közszolgáltatások színvonalának és elérhetõségének javítása akkor lehet sikeres, ha számol a vidéki térségek, települések, falvak adottságaival – ezt is felismerték. A nagyobbik kormányzó párt feltett szándéka, hogy jelentõsen növelje a vidékpolitika mozgásterét. Vélhetõleg egységes kormányzati törekvés áll amögött,

www.mszp.hu 2006. május

7

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 8

Reflektor – Közigazgatási reform

Localinfo Önkormányzati Havilap

hogy a központi közigazgatási feladatok jelentõs részét regionális szintre helyezzék át, a helyben születõ döntések körét szélesítsék. Napirenden marad a többcélú kistérségi társulások továbbfejlesztése, amelynek egyik központi gondolata: valamennyi kistelepülésen élõ ember számára elérhetõ közelségbe kell hozni a jó minõségû közszolgáltatásokat.

A finanszírozás az Achilles-ssarok Az önkormányzati finanszírozás átalakítása során az MSZP növelni szeretné a régiók és a kistérségek szerepét és hatáskörét. Területfejlesztési elképzeléseik fókuszában a hátrányos helyzetû térségek erõteljes infrastrukturális felzárkóztatása áll. Ez mindenekelõtt az úthálózat, a tömegközlekedés és az informatikai elérhetõség fejlesztését jelenti. Kevesebb bürokrácia, hatékonyabb közigazgatás helyben és országosan – hangzott az MSZP ajánlata Magyarország polgárainak. Olyan Magyarországot akarunk, ahol egyre nehezebb leszakadni, és egyre könnyebb felemelkedni – deklarálták. Az SZDSZ esetenként konkrétabban megfogalmazott közjogi tételeket helyezett az asztalra. Talán nem nyomasztotta programalkotókat még a megvalósítás közeli realitása – jegyezhetnék meg némi malíciával ellenlábasaik. Tény: újra kormányzati pozícióba kerülvén rajtuk is számon kérhetõk a választási ígéreteik. Ha úgy tetszik, annak a társadalmi szerzõdésnek betartása, amely a szavazóurnáknál végül valóban nyélbe üttetett. „Kevesebb minisztérium; ésszerûbb és hatékonyabb kormányzás” – fogalmazott az SZDSZ, ami az MSZP „Kisebb, egyszerûbb, átláthatóbb államot!” szlogenjével egybecseng. A minisztériumok felsorolását bízzuk a törvényre. A „Kisebb parlament, ésszerû közigazgatás” címszava alatti elgondolásokat viszont érdemes önkormányzati górcsõ alá venni. A kisebb parlament továbbra is egykamarás és kétszázötven fõs lenne. Az egyéni választókerületek számának csökkentése mellett a listán szerezhetõ mandátumok számának redukálása, s a megyei listák megszüntetése mellett a regionális kompenzációs lista bevezetése már ismert önkormányzati intézkedési húrokat penget. Nagy kérdés: az SZDSZ programjában 2006-ra tett változások dátuma bekerül-e a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatok hatályba léptetõ rendelkezéseibe? Hogy citáljuk az idei közjogi forgatókönyvet: „2006-tól felére csökkentjük az önkormányzati képviselõk számát. A vegyes választási rendszer létszámhatára legyen ötezer fõ. Ötezer és tízezer fõ között az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma hat: egyéni választókerület és négy listás mandátum. Tízezer fõ felett minden további húszezer lakos után eggyel nõ az egyéni választókerületben, és minden további harmincX 8

ezer lakos után eggyel nõ a kompenzációs listán választott képviselõk száma.” S az sem lebecsülendõ vállalás, hogy a megyei közgyûlések helyett 2010-tõl már a régiók választott testületei mûködjenek. A szabad demokraták mindenesetre javasolják a parlament létszámának csökkentésérõl (nem elõször) megkezdett négypárti tárgyalások felújítását, továbbá hogy állapodjanak meg; 2010-tõl legfeljebb kétszázötven tagú legyen a parlament. „Mielõbb dönteni kell – szorgalmazzák – az önkormányzati képviselõk létszámának felezésérõl is.” Ha ezt nyáron az új parlament elfogadná, az õszi önkormányzati választásokon már alkalmazni lehetne – szögezte le Kuncze Gábor, a közös feladatok között említve az 1990-ben hozott kétharmados önkormányzati törvény áttekintését is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt is közölte, addig tartanak a tárgyalások, amíg a legfontosabb másfél tucat törvénycsomagról nincsen írásos egyezség a koalíciós pártok között. Ez a folyamat várhatóan heteket vesz igénybe.

Konszenzusra érett a reform? Az SZDSZ, a professzionális önkormányzatokat erõsítendõ, változtatni szeretne a szétaprózott, tagolatlan, munkamegosztás nélküli helyi szolgáltatásszervezésen, az egymással ütközõ hatáskörû helyi önkormányzatok, kistérségek, megyék, megyei jogú városok, hatáskör nélküli statisztikai régiók kiszámíthatatlan finanszírozási rendszerén is. A decentralizált közigazgatás finanszírozását az SZDSZ saját helyi források s a támogatási rendszer kombinációjára alapozná. Iparûzési adó helyett kiegészítõ nyereségadó (négy százalék), melynek egy százalékát normatív rendszer szerint az önkormányzatok között osztanák szét. Az szja-ból levonható értékarányos ingatlanadó, illetékbevétel, szja- és áfamegosztás, statisztikai mutatószámokhoz, bevételhez illetve szolgáltatások minõségéhez kötött támogatás – színesítik, nem is mindig vadonatúj árnyalatokkal az önkormányzati palettát. Mint látható, nagy léptékû közjogi elhatározások és már-már jogtechnikainak tûnõ apró lépések együttese alapozhatja meg a helyi közigazgatás mélyreható, konszenzusra érett reformját. De ott, ahol majd újra kell gombolni az alkotmányos mellényt, az egybehangzó koalíciós akarat mellett a parlamenti ellenzék „boldogító igenjét” a jövõben sem tudja nélkülözni a kormány. Igaz, számos érv szól amellett, hogy másodszori nekilódulásra sikeres lesz az államreform, mert a változtatás mellett valamennyi számottevõ politikai erõ elkötelezte magát – jogtörténeti tanulmányaink mégis óvatosságra intenek: lehet, hogy a második nem az utolsó nekifutás.

www.szdsz.hu 2006. május

Bodnár Lajos [email protected]

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 9

Közigazgatás

Localinfo Önkormányzati Havilap

Lassúbb és drágább, de a lakosság elégedett Górcsõ alatt a közigazgatási ügyintézés A magyar közigazgatás arányaiban az EU-á átlagnak megfelelõ létszámmal, ellenben magasabb költséggel mûködik – derül ki az igazgatás-kkorszerûsítési operatív program helyzetelemzésébõl. A részkutatások arra is rávilágítanak: a lakosság közel kétharmada elégedett a közigazgatási ügyintézéssel, noha annak színvonala még jócskán alatta marad az unióban megszokottnak. A felnõtt lakosság közel kétharmada általában elégedett a közigazgatási ügyintézéssel, miközben csak a negyedük elégedetlen vele; derül ki egy 2005. év elején elvégzett közvélemény-kutatásból. Összehasonlítva az üzleti szféra ügyfélszolgálataival a megkérdezettek tizenegy százaléka jobbnak, ugyancsak tizenegy százaléka rosszabbnak látja a közigazgatási ügyintézést, míg hetvennyolc százalék nem érez különbséget. A változtatási igényeket tekintve a megkérdezettek hatvan százaléka elsõsorban az ügyintézés közvetlen és járulékos költségeit csökkentené a közigazgatási ügyintézésben, ötvenkilenc százalék az ügyintézést gyorsítaná, huszonegy százalék említette az elektronikus ügyintézés elterjesztését. Ugyanakkor a háztartásoknak még csak tizenhat százaléka lépett kapcsolatba a közigazgatással az interneten keresztül (Finnországban negyvenöt, Csehországban hét, Ausztriában huszonegy, Lengyelországban tizenhárom százalék az arány). A vállalkozások körében magasabb az e-ügyintézés bármely válfaját alkalmazók aránya: Magyarországon harmincöt, míg az EU-tizenötök körében ötven százalék. A vállalkozásokat érõ adminisztratív terhekre utal a Világbank 2005-ös felmérése, amely szerint Magyarországon kétszer akkora a cégalapítás átlagos idõigénye (harmincnyolc nap), mint az OECD-tagországok átlaga. A különféle mûködési engedélyek beszerzése is nehézkesebb: többféle engedélyre van szükség, továbbá az eljárások összesített idõigénye kétszáztizenhárom nap, szemben a százötven napos OECD-átlaggal. Nagy a különbség az ügyintézésre fordított kiadások terén: például építési engedélyek kiváltásához Magyarországon az egy fõre jutó éves GNI kétszázhetvenkilenc százalékát kell kifizetni a vállalkozásoknak, OECD-beli versenytársaknak viszont átlagosan csak hatvannyolc százalékát. Magyarországon egy évben közel harmincmillió elsõfokú ügyet intéznek el a közigazgatási szervek. Az ügyek harmadát a területi államigazgatási szervek, másik harmadát az okmányirodák, további harmadát pedig az önkormányzatok bonyolítják le. 2001 óta dinamikus átrendezõdés figyelhetõ meg a szereplõk között a feladatok átadása miatt: az okmányirodák részaránya folyamatosan nõ. Emellett látni kell, hogy az önkormányzatok által ellátott feladatokon belül kétszeresére emelkedett az államigazgatási jogkörûek részaránya (vagyis azon ügyeké, melyekben az önkormányzatoknak nincs mérlegelési lehetõségük, az államigazgatás kinyújtott karjaként járnak el), míg szinten maradt az önkormányzati ügyeké. Általános tendenciaként rögzíthetõ tehát az, hogy az ügyek intézésének a lehetõsége térben egyre közelebb kerül az állampolgárokhoz és a vállalkozásokhoz. A feladatok alsóbb szintre utalása ugyanakkor nem járt valódi decentraliX

Kiadások a GDP-hez képest

Megjegyzés: a nemzetközi közigazgatási adatok az adósságtörlesztési ráfordításokat is tartalmazzák, míg a magyarok nem.

zációval. 2004-ben önkormányzati hatósági ügyekben száz lakosra számítva huszonhat elsõfokú határozatot adtak ki az önkormányzatok, nyolcvankét százalékban szociális ügyekben. Országosan a határozatok öt és fél százalékát intézték a megszabott határidõn túl, ami a korábbi évekhez képest javulást jelent. Az esetek 42,29 százalékában fõvárosi hivatal késlekedett. Munkatársunktól

Társadalmi vitán az igazgatás-kkorszerûsítés Az operatív program azt a célt tûzte maga elé, hogy a közigazgatás járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének javításához. A magasabb színvonal elérése érdekében javítani kívánja a szakpolitika-alkotást, míg a termelékenység növeléséhez részint a szervezetek mûködtetésében rejlõ költségoptimalizálási lehetõségek kiaknázásán, részint pedig a személyi állomány képzettségének és készségeinek javításán keresztül szándékozik hozzájárulni. Így az igazgatási rendszer korszerûsítése operatív program átfogó célja az ország növekvõ társadalmi és gazdasági teljesítõképességét szolgáló közigazgatás megteremtése. Az IGOP prioritásai: • a szakpolitika-alkotás és szabályozás minõségének fejlesztése; • szervezetfejlesztés a szolgáltató jelleg erõsítése, illetve a megújulási képesség növelése érdekében; • a humán erõforrás minõségének javítása; • a Közép-magyarországi Régióban – mint a regionális versenyképességi célkitûzés alá esõ régióban – megvalósítandó fejlesztések; • technikai segítségnyújtás mint horizontális prioritás.

www.meh.hu 2006. május

9

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 10

E-közigazgatás

Localinfo Önkormányzati Havilap

E-kközigazgatás: túl az elsõ lépéseken Az önkormányzatok hatvan százaléka rendelkezik már honlappal Két év alatt hét százalékponttal nõtt az önkormányzatok internetellátottsága, így már kilencvenkét százalékuk használja a világhálót – derül ki a GKIeNET Kft. felmérésébõl. Jó ütemben bõvült a honlappal rendelkezõ önkormányzatok köre is: 2005 végén már a települések közel hatvan százaléka tartott fenn honlapot. Igaz az e-ö önkormányzati szolgáltatásoknak még a kezdetleges formái is csak a települések harmincöt százalékán érhetõk el. Az önkormányzatok kilencvenhat százaléka rendelkezik számítógéppel, s ma már majd ugyanennyien internetet is használnak: az internetpenetráció kilencvenkét százalékos az önkormányzatok körében, ez hét százalékpontos növekedést jelent a 2003-as adatokhoz képest. A számítógéppel rendelkezõ önkormányzatoknál ennél is markánsabb, nyolc százalékpontos bõvülés következett be két év alatt az internetellátottságban – ismertette kutatásaik eredményét Lõrincz Vilmos, a GKIeNET Kft. ügyvezetõ igazgatóhelyettese. Az internetet használó önkormányzatok ötvennégy százaléka szélessávú kapcsolattal rendelkezik, ami igen jelentõs minõségi fejlõdést mutat a 2003-as tíz százalék-

tógépet vásárolni a jövõben. Az önkormányzatok gépparkjának nagysága általában is szoros összefüggést mutat a település típusával: a községek 5,6, a nagyközségek 16,5, a városok 52,5, a megyei jogú városok, megyei önkormányzatok és kerületek pedig átlagosan 231,7 számítógéppel rendelkeznek. A kutatás szerint ugyanakkor jellemzõ, és igen kedvezõtlen az a helyzet, hogy még a városi önkormányzatoknál sem beszélhetünk magas IT-támogatottságról, s ha vannak is, a különbözõ szakterületek belsõ rendszerei nem kapcsolódnak egymáshoz, nem integráltak. Látványos fejlõdés tapasztalható ezzel szemben a honlapellátottság terén. Míg 2004-ben a számítógéppel rendelkezõ önkormányzatok negyven százalékának volt 1. ÁBRA RENDELKEZIK-E AZ ÖNKORMÁNYZAT HONLAPPAL? honlapja, tavaly év végére ez (AZ „IGEN” VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A SZÁMÍTÓGÉPPEL RENDELKEZÕ az arány ötvenkilenc százalékra növekedett, ami azt jelenti: ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN) ezernyolcszáz településnek van már honlapja az országban. A legnagyobb mértékû növekedést az aprófalvas Dél-Dunántúlon tapasztalták a kutatók, ahol harmincháromról hatvan százalékra nõtt a honlappal rendelkezõ önkormányzatok aránya, de Nyugat-Dunántúl is alig marad el ettõl a növekedési ütemtõl, ahol harmincról ötven százalékra nõtt az arány. A Közép Magyarországi Régió azonban még mindig õrzi az elõnyét: itt hetvenrõl hetvennyolc százalékra növekedett a honlapellátottság. Forrás: GKIeNET • Synergon Kérdésünkre, hogy mit tudnak, illetve milyen funkciókat hoz képest. Ez azonban csak azzal a kiegészítéssel együtt látnak el ezek a honlapok, Lõrincz Vilmos kiemelte: áltaigaz – jegyezte meg Lõrincz Vilmos –, ha minden DSL- lánosnak tekinthetõ, hogy e-mailt lehet küldeni a telepüjelegû kapcsolatot szélessávnak tekintünk. lés illetékeseinek, polgármesternek, jegyzõnek, vagy legA számítógéppel nem rendelkezõ száztizenhárom ön- alább erre kijelölt ügyintézõnek, valamint, hogy helyi fókormányzat mindegyike az öt fõnél kisebb létszámmal és rumokon lehet megvitatni a település ügyes-bajos dolgakis költségvetéssel mûködõk körébõl kerül ki. Ezeknél it. Valamilyen e-önkormányzati szolgáltatást (az informágyakran még hivatal sincs; így nem csoda, hogy közülük ciós, interakciós, kétoldalú interakciós és tranzakciós nyolcvankilenc úgy nyilatkozott, nem is terveznek számí- szinteket egyaránt beleértve) azonban még csak az X 10

www.elektronikusugyintezes.lap.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 11

E-közigazgatás

Localinfo Önkormányzati Havilap

Azzal kapcsolatban, hogy miben tudnak összefogni az önkormányzatok az e-közigazgatási szolgáltatások terén, Lõrincz Vilmos így fogalmazott: a kistérségi összefogás az IT-eszközök beszerzésében, az infrastruktúra üzemeltetésében, fenntartásában juthat komoly szerephez. Itt az együttmûködéssel egyszerre érhetõ el megtakarítás és színvonal-növekedés. Mindezzel együtt úgy vélte: a helyén kell kezelni a honlapok által közvetlenül generált gazdasági hatásokat, valószínûtlen ugyanis, hogy egy jó honlap önmagában jelentõs beruházásokat is vonz a településre. „Egy honlap soha nem fog olyan gazdasági fejlõdést generálni, mint a falu mellett elhaladó autópálya”. Mindezek mellett Lõrincz Vilmos szerint a szolgáltató önkormányzati honlapok fontos építõtégForrás: GKIeNET • Synergon lái az információs társadalomnak, és a lakossági internethozzáférés növekedésével párhuzamosan szerepük tovább erõsödik majd.

MILYEN FEJLETTSÉGÛ INTERNETES SZOLGÁLTATÁSOKAT NYÚJT AZ ÖNKORMÁNYZAT AZ ALÁBBI TERÜLETEKEN A LAKOSSÁG ÉS A VÁLLALATOK SZÁMÁRA? (SZÁZALÉKOS MEGOSZLÁS A HONLAPPAL RENDELKEZÕ ÖNKORMÁNYZATOK KÖRÉBEN)

önkormányzatok harmincöt százaléka nyújtott 2005 végén. Ez a legtöbb esetben (a honlappal rendelkezõ önkormányzatok huszonhét százalékánál) azt jelenti, hogy információkat tett hozzáférhetõvé az ügyintézéssel kapcsolatban (elérhetõség, ügyfélfogadási rend, ügyleírás, stb.). Az interakciós szintet – azaz hogy letölthetõ dokumentumokat is helyezett el a honlapján –, már csak az önkormányzatok tizenhat százaléka érte el. Ennél fejlettebb szolgáltatásokat – dokumentumok elektronikus fogadása, interneten keresztüli be- vagy kifizetés, stb.; ez az uniós besorolás 3. és 4. szintje – az önkormányzatok mindössze négy százaléka nyújtott Az ügytípusokon belül az adóügyek tartanak legelõrébb – erre a területre igaz, hogy az önkormányzatok harminc százaléka legalább információt nyújt elektronikusan ezzel kapcsolatban. A következõ a szociális ügyek; de erre már csak minden ötödik önkormányzat fordít figyelmet. Az építési hatósági és gyámügyek terén az önkormányzatok tizenöt százaléka tett lépéseket, míg a többi tíz területen mintegy tíz százalék biztosít valamilyen e-önkormányzati szolgáltatást. A GKI további fejlõdést prognosztizál a következõ évre is. A válaszok tanúsága szerint az internetpenetráció kilencvenöt százalékra növekedhet az összes, és kilencvennyolc százalékra a számítógépet használó önkormányzatok körében. X

Nagy Ildikó Emese [email protected]

A kutatásról A GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. által elvégzett, Az önkormányzati szektor ICT technológiákkal való ellátottsága címet viselõ kutatást immár harmadik éve ismétlik meg. A legutóbbi, 2005. novemberében és decemberében végzett vizsgálatot a Synergon Informatika Rt. is támogatta. Az összesen nyolcszáz hivatal bevonásával készült felmérés az informatikai és telekommunikációs eszközök használatát, az elektronikus közszolgáltatások fejlettségét, valamint az önkormányzatok informatikával kapcsolatos problémáit célozta. A számítógéppel támogatott telefonos lekérdezéssel készült vizsgálat Magyarország teljes lakosságára nézve valamint regionálisan is reprezentatív. A kutatás során megvizsgálták az önkormányzatok számítógép-, szerver-, internet-, LAN-, telefon- és honlap-ellátottságát.

www.gki.hu 2006. május

11

2006may.qxd

2006.06.08.

15:20

Page 12

Választás 2006

Localinfo Önkormányzati Havilap

Láthatatlan frakció a parlamentben Önkormányzati vezetõk az országos politikában Hetvenhat polgármester és közgyûlési elnök erõsíti az új ciklus országgyûlésében az önkormányzati lobbit. Az önkormányzati vezetõk egyenletesen érkeztek a Duna két partjáról: huszonkilencen dunántúli, huszonnnyolcan kelet-m magyarországi településeket, illetve megyei önkormányzatokat vezetnek, tizenkilencen pedig a közép-m magyarországi régió, azaz Budapest (11) és Pest megye (8) önkormányzati vezetõi. Kilenc közgyûlési elnök (egy fideszes, hét szocialista és egy független), tizenegy megyeszékhely polgármestere (köztük hárman a Fidesz, nyolcan az MSZP színeiben), valamint Budapest fõpolgármestere is bejutott az új parlamentbe. Utóbbi az eddigi ciklusokban mindig lemondott mandátumáról, de ez idén még bizonytalan: csak akkor mond le, ha újra indul a fõpolgármesteri székért.

megye

X 12

www.valasztas.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 13

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 14

A Localinfo Kft. Magyarországon és Szlovákiában összesen 200 önkormányzat illetve kistérség honlapját készítette el eddig a legmagasabb szintû mûszaki és technológiai elvárásoknak megfelelõen. Minimális havi díjért a honlapok üzemeltetését, karbantartását is vállaljuk, így külön szerver és hardver költségek, a technika fejlõdésével együtt járó fejlesztési beruházások nem terhelik a Megrendelõt. Amennyiben európai színvonalú honlapot szeretne, vagy nem teljesen elégedett a honlapjával, annak arculatával, tartalmával, üzemeltetésével, csatlakozzon Ön is a Localinfóhoz!

stratégiájában megfogalmazott négy szint mindegyikét, vagyis ez a site a gyorsan fejlõdõ technológia ellenére is idõtálló.

Néhány érv a Localinfo honlapjai mellett: • A Localinfo honlapjaihoz nem kell informatikust szerzõdtetniük, az információkat a szerkesztõi felületen keresztül számítógépes alapképzettséggel közvetlenül Önök is feltehetik. A beruházás így semmilyen személyi kiadású többletköltségbe nem kerül.

• Nélkülözhetetlen a honlap egy kis település életében azért is, mert a területfejlesztési elképzelésekrõl, idegenforgalmi, munkaerõ piaci és befektetési lehetõségekrõl, leggyorsabban a honlapon keresztül szerezhetnek tudomást a cégek, a turisták, a befektetõk.

• Az Unióhoz való csatlakozás számtalan olyan kötelezõ feladatot ró az önkormányzatokra, amelyek nélkülözhetetlenné teszik a honlapot. Jelenleg is kötelezõ a helyi rendeletek megjelenítése, amely a honlapon keresztül ingyenesen megtörténhet, szemben az esetleges nyomtatás költségeivel. Az ország legmodernebb technológiájával készült jogtár rendszerünk szerkesztõi felületén bármikor felrakhatják a rendeleteiket a honlapra. • Az e-közigazgatás egyre növekvõ szerepe visszafordíthatatlan. Ha nem is a közeljövõben, de néhány éven belül már fokozott igény mutatkozik majd a kis településeken is az elektronikus ügyintézésre. Honlapunk technológiailag már most felkészülten várja az Informatikai Minisztérium részönkormányzati

• Lényeges, hogy az Üvegzseb törvény által megfogalmazott kötelezettségeket is térítésmentesen meg tudják jeleníteni a honlapon az általunk erre a célra programozott modul segítségével. Konzorciumunk továbbra is kiemelten figyel arra, hogy az önkormányzatok felé egyre nagyobb számban megfogalmazódó hasonló elvárásokat a honlapon keresztül ingyenesen teljesíthessék.

• Az információ áramlásra minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen a jövõt jelentõ EU-s pályázatok eredményessége többek között az önkormányzatok és cégek sikeres összefogásán is alapszik. • Lényeges, hogy a honlap több szintû jogosultságot engedélyez, így egy ,,fõszerkesztõ" felügyeletével akárhány helyrõl tölthetõ tartalommal, amely megkönnyíti a helyi tartalomszolgáltatást. • Kiemelten fontos, hogy konzorciumunk teljes körû szolgáltatást nyújt, nem csak üzemelteti és karbantartja a honlapot, hanem a Localinfo szerkesztõsége révén az általános tartalom szolgáltatást is biztosítja.

Önkormányzati kommunikációs központ 1106 Budapest, Fehér út 10. Tel: (36-1) 264-3333/124, mobil: 30/210-2847 Fax: (36-1) 264-3232, e-mail: [email protected]

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 15

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 16

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 17

Európai Unió

Localinfo Önkormányzati Havilap

Több országban vállalhatunk munkát Ausztria és Németország még három évig korlátoz, de vannak kiskapuk Két évvel Magyarország EU-ccsatlakozása után honfitársaink még távolról sem érezhetik magukat minden szempontból az Unió teljes jogú polgárainak. Az egyik sorompó, amely még mindig le van eresztve a nyolc új kelet- és közép-e európai ország állampolgárai elõtt, a munkavállalás útjait zárja el. Idén május elseje után, még ha nem is sikerül teljesen lebontani a korlátokat, de ezen a téren is jelentõsen javul a helyzet. Négy régi tagállam, Finnország, Görögország, Portugália és napokban járt le, és a tagállamoknak nyilatkozniuk kellett, Spanyolország ugyanis úgy döntött, hogy május elsejétõl hogy a következõ, ezúttal hároméves szakaszban hogyan kímegnyitja munkaerõpiacát a csehek, a lengyelek, a magya- vánnak eljárni a munkavállalások kérdésében. A korlátozás rok és mások elõtt. Mivel Nagy-Britannia, Írország és Svédor- ugyanakkor sehol nem jelenti a munkaerõpiac teljes lezárászág két évvel ezelõtt ugyanezt tette, immár hétre emelkedett sát: Ausztriában, Németországban és máshol lehetõség van azon régi uniós tagországok száa munkavállalásra, ám ehhez ma, ahol mindenféle korlátozás munkavállalási engedély szükséKülföldi munkavállalás motivációi nélkül szerencsét próbálhatnak a ges. Csak németföldön tavaly keleti munkavállalók. legalább százezren dolgoztak így Ez akkor is figyelemre méltó a térségünkbõl, jórészt ideiglenes eredmény, ha a négy szóban formunkavállalásra feljogosító engó ország a legnagyobb jóindugedéllyel. Ezenkívül az osztrákoklattal sem nevezhetõ a közép-eukal és a németekkel egy bizonyos rópaiak kedvelt célpontjának, s az munkavállalási kvóta igénybeúj piacok megnyitásából várhatóvételét lehetõvé tévõ egyezméan nem sokan profitálnak majd. nyeket is aláírt Magyarország. A mostani „négyeket” egyébAhogyan az várható volt, néként részben éppen a három hány tagállam egyfajta köztes „úttörõ” túlnyomórészt pozitív tamegoldásra voksolt. Belgium pélpasztalatai gyõzték meg arról, dául világossá tette, hogy egyelõhogy a liberalizálással nemhogy re nem oldja fel teljesen a korlásemmit sem kockáztatnak, de tozásokat, de egyes szektorokban még jelentõs gazdasági hasznot is és szakmákban megkönnyíti a remélhetnek tõle. A nyitást választó országokban ugyanis el- munkavállalást. Brüsszel régiójában például szívesen látják maradt a keleti munkavállalók prognosztizált nagy rohama, majd a vízvezetékszerelõket, a kórházi ápolókat, az autószeés akik jöttek, azok is elsõsorban a hiányszakmákban talál- relõket, a mérnököket és az építészeket. A francia hatóságok tak maguknak helyet – arról nem beszélve, hogy a nyitásnak a következõ három évben fokozatosan megnyitják majd a köszönhetõen sok addig feketén dolgozó közép- és kelet- munkaerõpiacot a 2004-ben csatlakozott nyolc új tagállam európai legalizálta a státusát és elkezdte fizetni az addig el- polgárai elõtt. Párizs azonban elsõsorban olyan szakmákat bliccelt adókat és járulékokat. tesz majd hozzáférhetõvé, ahol amúgy is munkaerõhiány Ausztria és Németország, a térséghez földrajzilag legkö- van. A holland kormány is nyitni szeretett volna 2007. januzelebb esõ, és a közép-európaiak számára legvonzóbb két ár elsejétõl, ám a parlament „be-húzta a féket”, így a döntést uniós tagállam ellenben úgy döntött, hogy további három elhalasztották. Az olaszok a liberalizálás helyett a közép- és évre fenntartja a korlátozást, több idõt hagyva munkaerõpia- kelet-európai munkavállalók rendelkezésére bocsátott muncának arra, hogy felkészüljön az új tagállamok munkaválla- kavállalási kvóta százhetvenezerre való felemelésével próbállói által támasztott versenyre. A két országban a keleti mun- koznak, míg a kicsiny Luxemburg a mezõgazdaságban, a kavállalók beengedése legalább annyira politikai, mint gaz- bortermelésben és a vendéglátásban vezet majd be egyszedasági kérdés, hiszen a német kormány a jelenlegi magas rûsített eljárást a munkavállalási engedélyek kiadásánál. munkanélküliségi szint mellett akkor se nagyon nyithatná ki a A magyar munkavállalók egyébként közismerten a legkaput, ha egyébként tisztában lenne azzal, hogy gazdaságá- kevésbé mobilak közé tartoznak Európában. Korábbi felménak végsõ soron jót tenne az új tagállamok munkavállalóinak rések szerint a hazai foglalkoztatottak mindössze egy százabeengedése. Mind Bécs, mind Berlin azt a csatlakozási szer- léka, körülbelül negyvenezer ember mutat hajlandóságot a zõdésben rögzített lehetõséget használja ki, amely megenge- tényleges külföldi munkavállalásra. Ez körülbelül annyi, di, hogy az egykori tizenötök (EU-zsargonban a régi tagál- ahány magyar jelenleg is külföldön dolgozik. A legtöbb lamok) a bõvítés után maximum hét évig, tehát 2011-ig kor- hazánkfia számára egyébként továbbra is Németország és látozzák a munkaerõ szabad áramlását az újonnan csatlako- Ausztria munkaerõpiaca bír a legnagyobb vonzerõvel. zott országokból. A hétéves átmenet elsõ két éve éppen a Gyévai Zoltán/Brüsszel X

www.europa.eu.int 2006. május

17

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 18

Budapest

Localinfo Önkormányzati Havilap

Metró- és kerékpárpártiak a fõvárosiak Népszerû a repülõtéri gyorsvasút és a Budapesti Közlekedési Szövetség ötlete Általában véve egyetértenek a fõvárosiak azzal a programmal, amely Budapest hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazza – derült ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutatóközpont Kht. legújabb tanulmányából, mely a Podmaniczky program közcélú közlekedéssel, valamint a lakó- és közterületi fejlesztésekkel kapcsolatos elemeinek megítélését vizsgálta a fõvárosban. A legnagyobb problémának a város tisztaságát tartják; viszont igen népszerû a metróberuházás, a panelprogram és a Moszkva tér felújítása is. A közlekedési fejlesztések közül a 4-es metró és a nagykörúti villamosok cseréje a legnépszerûbb. Ez utóbbit a budapestieknek több mint a kétharmada tartja fontosnak, míg a 4-es metró építését szinte mindenki támogatja. Ugyancsak örültek a fõvárosiak az immár második éve tartó 2-es metró felújításának, ezt a megkérdezettek ötvenkét százaléka tartotta nagyon fontos fejlesztésnek. Nem ennyire pozitív viszont az 5-ös metró fogadtatása, hiszen a lakosság kevesebb mint ötven százaléka szor-

galmazná csak a legújabb földalatti vonal megépülését. Ez a felmérés készítõi szerint valószínûleg annak tudható be, hogy meglehetõsen távoliak az erre vonatkozó tervek. Népszerû viszont a repülõteret a várossal összekötõ gyorsvasútvonal kialakításának ötlete; a budapestiek háromnegyede támogatná ezt a fejlesztést. Ugyancsak szinte teljes körû támogatást élvez a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozása – amellyel egybefoglalják a budapesti, illetve az agglomerációs közlekedési rendszert –, ahogyan – talán némiképp meglepõ módon – a kerékpárutak fejlesztését is szinte mindenki támogatná: ötfokú X 18

skálán 4,3-as átlagot ért el a kerékpárút-hálózat fejlesztésére irányuló programelem fontosságának értékelése. A közlekedéssel összefügg, hogy a fõvárosban évek óta megoldatlan problémát jelentenek a parkolóhelyek, illetve épp azok hiánya. Ennek megfelelõen a lakosság háromnegyede kiemelt fontosságúnak tartja az egységes parkoláspolitika kialakítását, valamint a parkolás fejlesztését. Érdekesség, hogy amíg a felmérés szerint szinte teljes körû a P+R rendszerek támogatása (azaz hogy az autók a külvárosokban kialakított nagy parkolókban parkoljanak, és vezetõik onnét tömegközlekedéssel közelítsék meg a várost), addig a már meglévõk P+R parkolóknak évek óta rendkívül alacsony a kihasználtsága. E parkolókról egyébként a budapestiek ötöde mondta azt, hogy számára ez lenne a legfontosabb programelem. Természetesen a lakó- és közterület-fejlesztésekkel is egyetértenek a fõvárosiak. Az egyik legfontosabb probléma a város tisztaságának kérdése: ötfokú skálán 4,5re értékelték ezt a kérdéskört, ami szinte teljes körû egyetértést mutat. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az aluljárók állapota is, hiszen nincs olyan fõvárosi, aki ne tartaná fontosnak a frekventáltabb aluljárók felújítását. A városrehabilitációt is sokan kiemelt területként kezelik; ezen belül az egyik legfontosabb projektnek a Moszkva tér felújítását tartják, ezt követi az Orczy-kert és a régi pesti zsidónegyed környékének modernizálása. Ezen kívül magas támogatást kapott a Duna megközelíthetõségének javítása is, ami elsõsorban a budai rakpart szélesítését foglalná magában. Munkatársunktól

www.budapest.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 19

Pénzügyek

Localinfo Önkormányzati Havilap

Legtöbb helyen vevõre várnak Nem egyszerû az önkormányzatoknak átadott ingatlanok hasznosítása Gõzerõvel folyik azon ingatlanok hasznosítása, melyeket a közelmúltban adott át a kormány az önkormányzatoknak. Van olyan település, amely szinte azonnal túladna a vagyonon, míg mások saját fejlesztési terveikbe illesztik a megkapott területet vagy épületeket. A helyzet még akkor sem egyszerû, ha látszólag könnyen értékesíthetõ vagyontárgyakról van szó, hiszen megeshet, hogy az eladás elõtt több szakhatóság véleményét is ki kell kérni. Újpest csak visszakapta, ami jár neki – nyilatkozta a Localinfónak Derce Tamás, a városrész polgármestere. Hozzátette: a Petõfi laktanya önkormányzati tulajdonba vételére két éve várnak, akkor nyújtották be az elsõ igényt az államhoz. A polgármester elmondta, hogy kerületükben több laktanya is volt korábban, ezeket azonban „erkölcstelenül” adták el; azaz oly módon, hogy az újpesti önkormányzat egy fillért sem látott ebbõl. A mostani megállapodás értelmében a terület fele került önkormányzati tulajdonba, másik fele továbbra is a Magyar Honvédségé maradt. Kérdésünkre válaszolva Derce Tamás elmondta, hogy a közös tulajdonból a kerületnek semmilyen hátránya nem származik, mivel a leendõ befektetõ csak az Újpest által kiadott építési engedéllyel építkezhet. Ha sikerül a területet hasznosítani, akkor a kerület a befolyó összeg ötven százalékát kapja meg. Azt, hogy mi épülhet az egykori laktanya területén, ma még senki sem tudja, Derce Tamás azonban állította, hogy egy dolog biztos: nem bevásárlóközpont. Indoklása szerint a közelben már kilenc hasonló jellegû épület van, így Újpestnek a helyi kiskereskedõk érdekeit is figyelembe kell vennie az értékesítésnél, ily módon támogatva fennmaradásukat. A terület értékesítésére a közeljövõben, várhatóan másfél hónapon belül ír ki pályázatot az újpesti önkormányzat. Veszprém egy tizenkétezer négyzetméteres állami ingatlanhoz jutott ingyenesen – tájékoztatta lapunkat Laki Pál, a település sajtóreferense. A területre a város nem keres befektetõt, hanem egy korábban megálmodott helyi projekt részeként kívánják hasznosítani. A Séd völgyében található önkormányzati telken, melynek fontos részét képezi a most megkapott terület, mintegy ötmilliárd forintos fejlesztést hajtanának végre – amit a 2007-ben megnyíló uniós fejlesztési pénzekbõl szeretnének pályázati úton fedezni. A területet azért volt fontos önkormányzati tulajdonba adni, mert így a projektre egyszerûbben és sokkal jobb feltételekkel lehet pályázati forrást találni, mint ha állami tulajdonként szerepelne az akcióterület egy része – magyarázza az állami vagyonátadás fontosságát Sarkady Attila, a Veszprém Rt. projektmenedzsere. Hozzátette: a terület rehabilitációja során egy komplex turisztikai fejlesztést hajtanak végre, aminek következtében a völgyet a helyi lakosok, valamint az idelátogató turisták számára teszik vonzóvá a természeti érték bemutatásával, valamint a völgybe tervezett közfunkciókkal és programokkal. A város tervei szerint a terület szabadidõparkká alakítása teremtené meg az aktív turizmus feltételeit, aminek köszönhetõen 2015-ig – a Tourinform adatai alapján – a vendégéjszakák száma a mostani százötezerrõl kétszázX

ötvenezerre nõne, míg az évi látogatók száma elérhetné akár a hatszázezret is. A beruházásból a város is profitálhat, hiszen az elképzelések szerint a lakosság szabadidejének hasznos eltöltésére kínált alternatívák bõvülésével a helyiek környezetérzékenysége javulhat. Ez áttételesen a lokálpatriotizmust erõsíti; emelett a rekreációs lehetõségek nyomán növekedhet a munkapotenciál, amely a munkáltatók számára további áttételes profitot eredményezhet.

Veszprém, Séd völgye

Lapunk februári számában már írtunk a szentkirályszabadjai reptérrõl, melyet a helyi és a veszprémi önkormányzat szeretett volna értékesíteni. A tenderre azonban egyetlen ajánlat sem érkezett, így május végéig döntenek a folytatásról – nyilatkozott a Localinfónak Iványi András, Szentkirályszabadja polgármestere. Hozzátette: szinte biztosra vehetõ, hogy újra ki fogják írni a pályázatot. A tender bukása óta a két önkormányzat megbeszéléseket folytatott azokkal a cégekkel, amelyek megvették a pályázati anyagot, hogy kiderüljön, miért nem sikerült a pályáztatás. A legfõbb kifogás a tender rövid idõtartama volt; de panaszkodtak arra is, hogy nincs még a területre rendezési terv, nincsenek meg a repülési engedélyhez szükséges dokumentumok, illetve hogy nem végeztek környezetvédelmi felmérést. A városvezetõ szerint ez bizonytalanította el az érdeklõdõket, akik így végül nem nyújtottak be pályázatot. A második fordulóban (az elsõtõl eltérõen) már angolul is megjelentetik a pályázati anyagokat, mivel a mostani érdeklõdõk jelentõs része mögött külföldi befektetõcsoportok álltak – tudtuk meg Iványi Andrástól, aki hozzátette: az egymilliárdos kikiáltási áron nem kívánnak változtatni, mivel már így is áron alul kínálják az ingatlant. Nagyon bíznak abban, hogy több pályázó licitálni fog, így akár ennél az összegnél magasabb árat is elérhetnek az eladás végére. Dzindzisz Sztefan [email protected]

www.ujpest.hu, www.veszprem.hu, www.szentkiralyszabadja.hu 2006. május

19

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 20

Vízügy

Localinfo Önkormányzati Havilap

Levonult a rekordárvíz Lassan elkezdõdhet az újjáépítés – visszaköltözhettek a kitelepítettek Lapzártánkkor folyamatosan javul az árvízi helyzet, folyóink lassan, de apadnak; árvízvédelmi készültség még 147 településen volt, ám az idõ múlásával egyre többen költözhetnek vissza otthonaikba. A védekezésben napról-n napra kevesebben vesznek részt, a vasúti forgalom is több útvonalon helyreállt – ám a veszély végleges elmúltára még legalább május közepéig várni kell. Lapzártánkkor a folyók mentén 1 558 kilométeren volt árvízi készültség, ám már több szakaszon is enyhítették a készenlétet; a teljes védelmi hossz csaknem felén, 710 kilométeren azonban még mindig rendkívüli készültség volt érvényben. Az érintett területek: a Tisza Szolnok és a déli határrész közötti szakasza, a Zagyva és a Maros torkolati védelmi szakasza, valamint a Hármas-Körös teljes hossza. Harmadfokú készültséget a Tisza jobb partján Poroszló és Szolnok között, a Tisza bal partján Tiszafüred és Szolnok között, valamint a Hortobágy-Berettyón összesen 298 kilométernyi védvonalon rendeltek el. Az árvíz 147 települést veszélyeztetett, a rendkívüli védekezésben pedig 51 település volt érintett. Bár már egyre többen térhettek vissza otthonaikba, még mindig csaknem 1 500 embernek várnia kell erre. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a logisztikai

biztosítás és a szállítási kapacitások továbbra is elegendõnek bizonyulnak, a védekezéshez szükséges készletek beszerzését és elosztását a vízügyi szervek, az önkormányzatok, a katasztrófavédelmi szervek és a honvédség folyamatosan biztosítják. Az árvízveszély tehát lassan elmúlik, ám az elõrejelzések szerint még legalább május közepéig kell fokozott figyelmet fordítani az árhullámra. A hatásos védekezéshez azonban egyre kevesebb emberre van szükség, több helyen már csökkentették a védekezésben résztvevõ katonai és tûzoltóalakulatok számát; ennek ellenére továbbra is több ezer fõ dolgozik a töltéseken. A katasztrófavédelmi szervek részérõl X 20

– a hivatásos önkormányzati tûzoltókkal együtt – 548, a rendõrségtõl és a határõrségtõl 323, a honvédségtõl pedig 215 fõ védekezett. 1 965 fõ dolgozott polgári védelmi kötelezettség alapján, s a védekezési munkálatokat 737 közmunkás és 1 066 helybeli lakos segítette. Érdekesség, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság tájékoztatása szerint a védekezésben felhasznált homokzsákok száma elérte a 11,3 milliót. A Tisza észak-magyarországi szakaszán lapzártánkkor 20–22 centiméteres volt az apadás naponta, míg a folyó alsó szakaszán, a Hármas-Körösön, valamint a Maroson ennél jóval lassabb, 10–12 centiméteres vízszintcsökkenést regisztráltak – ami az elkövetkezõ pár napban valószínûleg nem is fog változni. Az apadást segítheti, hogy a vízügyi szakemberek szerint a Duna alsó szakaszán levonuló árhullám elõreláthatólag mérsékelheti a Tisza torkolatánál kialakult magas vízállást. Az apadással azonban nem ért véget az árvíz elleni harc, hiszen például a Hármas-Körösnél még lapzártánkkor is elõfordult, hogy megcsúszott egy rézsû, így a helyben dolgozó munkások egész éjjel homokzsákokat pakoltak. A mintegy 10–15 méter hosszon megcsúszott, mentett oldali rézsûhöz azonnal katonai helikopteres segítséget kértek, a légi jármûvek kaviccsal és homokkal megtöltött nagyméretû zsákokat szállítottak a területre, így sikerült elhárítani a közvetlen veszélyt. A Tiszán levonuló árhullám miatt helyreállt a vasúti közlekedés Szolnok és Szajol között, ahol április 15-e óta volt érvényben forgalomkorlátozás. Ugyancsak az árvízveszély csökkenésének köszönhetõ, hogy újra az eredeti útvonalon járnak a nyíregyházi Intercity-járatok, valamint hogy valamennyi forgalomkorlátozás megszûnt a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony útvonalon; azonban sebességkorlátozásokra, így késésekre továbbra is számítani kell. Az árvízveszély csökkenésével azonban nem minden útvonalat nyitottak meg, hiszen továbbra is vonatpótló autóbuszok szállítják az utasokat a Kunszentmárton–Tiszaföldvár, a Kunszentmárton–Lakitelek, a Szolnok–Kiskunfélegyháza és a Lakitelek–Tiszaalpár vonalon. Munkatársunktól

www.katasztrofavedelem.hu 2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 21

Közbeszerzés

Localinfo Önkormányzati Havilap

Közbeszerzés a szakértõ szemével Kedves olvasók! El ne feledjék: 2006. május 31. az éves statisztikai összegezés elkészítésének és megküldésének határideje! Cikkünk másik fontos témája az erõforrást biztosító szervezetek megítélésének kérdése, mely területen a vonatkozó rendelkezések hatályba lépését követõ közel négy hónap elteltével sem alakult ki egyértelmû szakmai álláspont. A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX.tv. (továbbiakban: Kbt.) 16.§ (1) bekezdése alapján az ajánlatkérõk az éves beszerzéseikrõl éves statisztikai összegezést kötelesek készíteni, amelyet a tárgyévet követõ év május 31. napjáig a Közbeszerzések Tanácsának kötelesek megküldeni. A 2005. évben történt közbeszerzésekrõl tehát 2006. május 31-ig kell az összegezést a Tanácsnak megküldeni. A Közbeszerzések Tanácsa elnökének a legutóbbi Közbeszerzési Értesítõ 2006. évi 47. számában közzétett tájékoztatója szerint a 2005. évi közbeszerzéseket és beszerzéseket tartalmazó éves statisztikai összegezést a 2/2006.(I.13.) IM rendelet 21. melléklete szerint kell elkészíteni. Az elnöki tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy az egyszerû értékhatár alatti beszerzéseket már nem kell az összegezésben feltüntetni; kivéve a központosított közbeszerzés esetét, mivel a központosított közbeszerzés keretében történt valamennyi beszerzést fel kell tüntetni az értékhatártól függetlenül. A Kbt. 66.§ (2) bekezdése és a 67.§ (4) bekezdése lehetõséget ad az ajánlattevõnek arra, hogy a pénzügyi, gazdasági, valamint mûszaki szakmai alkalmassági követelményeknek más szervezet erõforrásaira támaszkodva feleljen meg. Az erõforrást biztosító szervezet jogintézményét bevezetõ, közbeszerzési törvényt módosító 2005. évi CLXXII. törvényhez fûzött indokolás részletesebben foglalkozik a jogintézmény alapjául szolgáló EK-irányelvvel, mint azzal, hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazandó a rendelkezés. A Közbeszerzések Tanácsa a kizáró okok igazolására vonatkozó módosított tájékoztatójának II. 1. 3. pontjában (KÉ, 20. szám, 2006. február 15.) megerõsíti azt, ami a törvényszövegbõl egyébként is egyértelmûen kiolvasható: nevezetesen a kötelezõ kizáró okok tekintetében e szervezetek közjegyzõ által hitelesített nyilatkozatot kötelesek csatolni. A Közbeszerzések Tanácsa 1/2006. (K.É. 41.) számú, alkalmassággal összefüggésben kiadott ajánlásának I. 4. pontjában részletezi az erõforrást biztosító szervezetek (egyik jogász kolléganõ szellemes elnevezése szerint „Dart Vaderek” – hiszen az erõ velük van) alkalmassági igazolását. Az ajánlás részletesen taglalja az alkalmassági feltételek vizsgálatának általános céljait, amelyekkel a közbeszerzés „megszületése” óta – az 1995. évtõl – már amúgy is tisztában vagyunk. Nagy nehézségekkel találjuk magunkat szemben, ha az ajánlásból konkrét útmutatást akarunk kihámozni – próbáljuk meg! 1. Az ajánlatkérõ azon jogosultsága, hogy minden esetben meg kíván gyõzõdni az ajánlattevõ alkalmasságáról, nem vitatható. Függetlenül tehát attól, hogy az ajánlatkérõ milyen dokumentumok alapján kíván meggyõzõdni X

az ajánlattevõ alkalmasságáról, nem lehet eltekinteni „ilyen esetben sem az alkalmasság érdemi vizsgálatától”. 2. Az erõforrást biztosító szervezet nyilatkozata annak igazolására szolgál, hogy a jövõbeni szerzõdés teljesítési idõszakában a szükséges erõforrás rendelkezésre áll. Ez nem jelenti azt, hogy az adott alkalmassági feltételnek való megfelelést az ajánlatkérõ nem vizsgálja. Tehát az ajánlattevõ az általa biztosítani nem tudott alkalmassági igazolást az erõforrást biztosító szervezettel pótolhatja, és ezen túlmenõen be kell csatolnia ajánlatában a kötelezettségvállalásra vonatkozó nyilatkozatot is (66.§ (2) és 67.§ (4) bekezdése szerint). Ez a módszer csak az erõforrást biztosító szervezetek esetében biztosítható, az alvállalkozók tekintetében nem. 3. Tekintettel arra, hogy a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatra vonatkozóan, annak tartalmát az ajánlatkérõ az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban mintaszerûen megadva meghatározhatja. „Ily módon a nyilatkozat akár konkrét alkalmassági feltételekre vonatkozó információkat is tartalmazhat.” 4. Amennyiben az ajánlattevõ és az erõforrást biztosító szervezet között az adott közbeszerzési eljáráson megkötött szerzõdés teljesítése céljából e szerzõdésre tekintettel kerül sor szerzõdéskötésre vagy -módosításra, úgy a szervezet alvállalkozónak minõsül. Az 1. és 2. pont alattiakat úgy értelmezzük, hogy az erõforrást biztosító szervezet alkalmassága csak azon alkalmassági kritérium tekintetében vizsgálható, amelyre vonatkozóan az ajánlattevõ alkalmasságát biztosítja. Tehát ha alkalmassági feltétel a pozitív mérleg szerinti eredmény, de az ajánlattevõ az adott idõszakban negatív mérleggel rendelkezik, viszont az erõforrást biztosító szervezet mérlegeredménye pozitív, úgy e körben az ajánlattevõ alkalmas. Más alkalmassági kritérium az erõforrást biztosító szervezettel szemben nem vizsgálható értelmezésünk szerint. Mindebbõl az is következik számunkra, hogy az erõforrás biztosításának mindig egy konkrét alkalmassági feltételhez kell kapcsolódnia.

Várjuk kérdéseiket! Dr. Littmann Éva hivatalos közbeszerzési tanácsadó Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók Szövetsége PPP Munkabizottsága társvezetõje Telefon/fax: 373-0 0421 E-m mail: [email protected]

www.kozbeszerzes.hu 2006. május

21

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 22

Pályázatok

Localinfo Önkormányzati Havilap

P á l y á z a t f i g y e l õ Közoktatási szervezetek közszolgáltatási támogatása Kiíró: Oktatási Minisztérium Támogatás célja: A közalapítványok, alapítványok, társadalmi szervezetek, közhasznú társaságok által fenntartott közoktatási intézmények közszolgáltatói tevékenységének, mûködésének támogatása. A pályázat célja, hogy támogassa az intézmények sajátos nevelési igényû, hátrányos helyzetû, magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdõ gyermekek, tanulók egyénre szabott fejlesztésével, integrációjával kapcsolatos tevékenységét. Célja továbbá a rászoruló gyerekek, tanulók közszolgáltatásokhoz történõ hozzáféréssel összefüggõ esélykülönbségének csökkentése. Pályázhatnak: Közalapítványok, alapítványok, társadalmi szervezetek, közhasznú társaságok. Pályázható összeg: A pályázaton, a támogatott szolgáltatással érintett tanulók száma alapján, tanulónként legfeljebb 128 970 Ft támogatás nyerhetõ el. Beadási határidõ: 2006. május 31., 2006. szeptember 30. Információ: A pályázatról további információt az Oktatási Minisztérium Alapkezelõ Igazgatóságánál dr. Mészáros Tamás pályázati referens nyújt a 06-1-301-3177-es telefonszámon, hétfõtõl csütörtökig 8–12 és 13–16.30 óra között, pénteken 8–14 óráig, illetve e-mailen a [email protected] címen.

kal együtt megjelenik a Közlekedési Értesítõben, és letölthetõ a GKM honlapjáról (www.gkm.gov.hu), továbbá a pályázati felhívás és útmutató az Önkormányzatok Közlönyében is hozzáférhetõ. Információs nap, ahol személyes konzultációra is lehetõség van: 2006. május 4. 10.00 óra, UKIG I. emeleti tárgyaló.

Az önkormányzati tulajdonban vagy kezelésben levõ középületek akadálymentesítése Kiíró: Esélyegyenlõségi Kormányhivatal Pályázhatnak: Települések, kerületi önkormányzatok Pályázható összeg: A támogatás mértéke a teljes beruházási költség, de legfeljebb 3 000 000 Ft, azaz hárommillió forint. Beadási határidõ: Folyamatos 2004. augusztus 30-ig Információ: A pályázati adatlap és mellékletei, valamint a kötelezõen csatolandó dokumentumok listája letölthetõk a www.eselyegyenloseg.hu/kapcsolodo/20040607_02.html honlapról. A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás az Esélyegyenlõségi Kormányhivatal Fogyatékosügyi Koordinációs Igazgatóság munkatársától, Bódis Alexandrától a 06-1-235 4607-es telefonszámon kérhetõ.

Alkotói feltételek támogatása mûvésztelepen Az európai EuroVelo kerékpárúthálózat magyarországi szakaszai építésének és tervezésének támogatása 2006. évre Kiíró: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Támogatás célja: A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Belügyminisztériummal és az Országos Területfejlesztési Hivatallal egyetértésben – az Útpénztár fejezeti kezelésû elõirányzatból a kerékpárutak fejlesztésének támogatására felhasználható kerete terhére pályázatot hirdet az európai EuroVelo magyarországi nyomvonalába tartozó önálló kerékpárutak építésének, valamint engedélyezési terv készítésének és engedélyeztetésének támogatására. Pályázhatnak: Önkormányzatok Pályázható összeg: Kerékpárutak építésének támogatására 900 millió forint, kerékpárutak engedélyezési terv készítésének és engedélyeztetésének támogatására 100 millió forint. Beadási határidõ: 2006. május 22. Információ: A Pályázati felhívás és útmutató az adatlapok-

22

Kiíró: Falvak Kultúrájáért Alapítvány Támogatás célja: Alkotó és elõadómûvészek, mûvészeti csoportok kedvezményes fogadása az Adrianus Európai Alkotótelep alkotóházaiban (Aranyosapáti, Olaszfalu, Rahó /Ukrajna/, Nagykövesd /Szlovákia/). Olyan közösségek jelentkezését várjuk, amelyek tevékenységükkel hozzá tudnak járulni a települések kulturális életének gazdagításához és a kulturális együttmûködés fejlesztéséhez is. Pályázhatnak: Társadalmi szervezetek és mûvészeti alapiskolák Pályázható összeg: A döntés és a támogatás mértékérõl az alapítvány kuratóriuma az Adrianus Nemzetközi Alkotóközösség Mûvészeti Tanácsa javaslatára írásos értesítést küld. Beadási határidõ: Folyamatos Információ: Falvak Kultúrájáért Alapítvány, 1143 Budapest, Stefánia út 33. További információ: www.falvak.ini.hu; [email protected].

2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 23

Pályázatok

Localinfo Önkormányzati Havilap

P á l y á z a t f i g y e l õ Az önkormányzati szektor veszteségfeltárási vizsgálatainak, valamint energiahatékonysági témájú megvalósíthatósági tanulmányainak támogatása / UNDP-2 2005 Kiíró: Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Pályázat útján támogatás igényelhetõ: a normál gazdálkodás körét meghaladó erdõgazdálkodási célú védekezés közvetlen költségeire, a lakosság érdekében erdõterületeken végzett védekezés közvetlen költségeire. Pályázhatnak: Azok a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint azok a természetes személyek, amelyeknek/akiknek jogszerû használatában földterület van, és azon erdõgazdálkodási tevékenységet folytatnak, valamint megfelelnek a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak. Pályázható összeg: A támogatás vissza nem térítendõ, mely a Rendelet 6.§-ának k) pontja alapján a mellékletben feltüntetett, a védekezés közvetlen költségeirõl készített kimutatások alapján a rendelkezésre álló százhúszmillió forint erejéig osztható fel a pályázók között. az erdõ védelme érdekében a normál gazdálkodás körét meghaladó esetekben a védekezés költségének ötven százalékáig, a lakott területek védelmét szolgáló esetekben a védekezés költségének száz százalékáig. Beadási határidõ: 2006. június 15. Információ: A területileg illetékes erdészeti hatóságok, valamint a minisztérium Erdészeti Fõosztálya.

Bûnmegelõzési mikro modellprojektek megvalósítása Kiíró: Országos Bûnmegelõzési Bizottság Támogatás célja: I. Konfliktuskezelés az iskolában, iskolai és iskola környéki erõszak megelõzése. II. Az áldozattá válás megelõzése érdekében az áldozatsegítés tapasztalatainak hasznosítása a közösségi bûnmegelõzésben. Pályázható összeg: kétmillió és ötmillió forint között. Pályázhatnak: I. komponens: települési önkormányzatok, megyei önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások, kisebbségi önkormányzatok, közoktatási, szakoktatási intézmények, kollégiumok, diákotthonok, diákönkormányzatok, gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek, közmûvelõdési intézmények, sportszervezetek, civil szervezetek, egyházak

II. komponens: a bûncselekmények áldozatainak segítésével foglalkozó állami szervezetek, települési önkormányzatok intézményei, rendészeti szervek, a bûncselekmények áldozatainak segítésével foglalkozó civil szervezetek Beadási határidõ: 2006. május 29. Információ: http://www.bunmegelozes.hu; http://www.im.hu és http://www.allamkincstar.hu (a teljes pályázati felhívás, a pályázati útmutató és az adatlap letölthetõ

Idõsbarát Önkormányzat Díj Kiíró: Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium Támogatás célja: A pályázó önkormányzat bemutatja, hogy milyen helyi rendszerét alakította ki az idõsügyi önkormányzati tevékenységnek. Pályázhatnak: helyi önkormányzatok Beadási határidõ: 2006. május 22. Információ: [email protected].

Kerékpárosbarát Település 2006 Díj Kiíró: Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Támogatás célja: A település fejlesztési koncepciójában, településszerkezeti és szabályozási tervében a kerékpáros infrastruktúra kellõ hangsúllyal szerepeljen. Pályázhatnak: Önkormányzatok. Beadási határidõ: 2006. június 30. Információ: A pályázati adatlap és az információs háttéranyag letölthetõ az alábbi honlapokról: www.gkm.gov.hu, www.lendulet.hu.

A Biztonságos település cím és támogatás elnyerése Kiíró: Országos Bûnmegelõzési Központ Pályázat címe: A Biztonságos település cím és támogatás elnyerése Pályázhatnak: Azok az önálló önkormányzattal rendelkezõ községek, nagyközségek, amelyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékérõl szóló 7/2003. (I. 14.) kormányrendelet mellékletében szerepelnek. Beadási határidõ: 2006. május 31. Információ: Az adatlap a www.bm.hu honlapról letölthetõ. Csonka Györgyi osztályvezetõ; 06-1-251-702, [email protected], Dr. Bényiné Cserepi Mária; 06-1-251709, [email protected]

2006. május

23

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 24

Visszatekintõ

Localinfo Önkormányzati Havilap

Áprilisban történt – Áprilisban történt Megállapodás a csepeli nagyberuházásról Megállapodás született a fõváros, a csepeli önkormányzat és a spanyol Fadesa befektetõ cég között, így Csepel északi csúcsán megvalósulhatnak a tervezett fejlesztések – jelentette be Demszky Gábor. „Sikerült megegyeznünk Észak-Csepel sorsáról. Jó hír ez Budapestnek, mert Csepel fejlõdését, a városközpont déli terjeszkedését, a város legnagyobb közparkjának megépülését biztosítja ez a szerzõdés” – mondta a fõpolgármester, hozzátéve, hogy a megállapodással megvalósul mindaz, amit a budapesti városfejlesztési koncepcióban és településszerkezeti tervben felvázoltak. Rendezõdik egyebek között a központi szennyvíztisztító, Európa legnagyobb környezetvédelmi beruházásának ügye, miután a Fadesa megadta a hozzájárulást az odavezetõ út megépítéséhez. A csepeli önkormányzat tavaly novemberben értékesített a Fadesa cégnek 11,3 milliárd forintért négy ingatlant, ami érintette a már elfogadott városrendezési terveket. A mostani megállapodás két vitatott ingatlan sorsát rendezi, ezeket a befektetõ cég Csepel rendelkezésére bocsátja a fõváros által is szorgalmazott fejlesztési célokra -– közölte Demszky Gábor. Így megépülhet a központi szennyvíztisztítóhoz csatlakozó út, megindulhatnak az ide tervezett közcélú fejlesztések; a szigetcsúcs északkeleti részén városi közpark, délkeleti részén a tervezett Galvani út nyomvonala és a Francia-öböl között pedig az új városrészközpont. 2006.04.06.

Milliók közbiztonságra Három és félmillió forintot adott szabad felhasználásra a megyei rendõr-fõkapitányságnak Nógrád megye önkormányzata. A pénzhez azt követõen lehet hozzáférni, hogy elfogadását az Országos Rendõr-fõkapitányság jóváhagyja. A hatályos szabályozás szerint ugyanis a rendõrök nem fogadhatnak el akárkitõl támogatást, és ha az adományozó megfelel a törvényi elõírásoknak, az adományozást minden esetben jóvá kell hagyatni. Dóra Ottó, a megyei közgyûlés elnöke elmondta, hogy a rendõrség finanszírozásához tavaly járultak hozzá elõször. Akkor hárommillió forintot adtak készpénzben, és három és félmillió forintért vásároltak a megyei kapitányságnak egy lézeres sebességmérõ mûszert, amivel rossz látási viszonyok között is ki tudják szûrni a gyorshajtókat. Hozzátette: az általuk biztosított pénzt a rendõrség a szécsényi gyermekgyilkossággal, a béri emberöléssel és a mátrakeresztesi árvízzel kapcsolatos túlmunkákra, pályázati önrészre és drogprevenciós programokra fordította. Ármós Sándor ezredes, Nógrád megye rendõrfõkapitánya közölte: a városi kapitányságokat technikai eszközökkel és a körzeti megbízotti irodák felszerelésével összességében mintegy tízmillió forint értékben támogatják az önkormányzatok. 2006.04.11. 24

Új rendelet a hulladékok lerakásáról Új rendelet szabályozza a hulladéklerakást, valamint a hulladéklerakókat április 13-tól. Azokat a meglévõ lerakókat, amelyek nem felelnek meg az új követelményeknek, 2009. január 1-jéig be kell zárni. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendelete három kategóriába sorolja a hulladékokat. Az „A” kategóriába tartoznak az úgynevezett inert hulladékok, amelyek tereprendezésre vagy építési célra hasznosíthatóak. A „B” kategóriás hulladékok nem veszélyesek, és további alkategóriákra bonthatók. Például a települési, vegyesen gyûjtött szilárd hulladék a „B3” alkategóriába tartozik. Végül a veszélyes hulladékok a „C” kategóriába tartoznak. Hulladéklerakót nem lehet építeni – egyebek mellett – mûvelésre alkalmas, közepes vagy annál jobb minõségû földterületen, ár- és belvízveszélyes területen, továbbá ahol a maximális nyugalmi vízszint és a tároló alsó szintje között nincs legalább egy méter különbség. A veszélyeshulladék-lerakó telkének határa lakóterülethez, lakóépülethez nem lehet közelebb, mint ezer méter, a nem veszélyes hulladéklerakó esetében ötszáz méter, míg az inert hulladéknál háromszáz méter a kötelezõ minimális távolság. A lerakót körbe kell keríteni, és a kerítésen kívül olyan véderdõt kell létesíteni, mely megakadályozza, hogy a szél elhordja a lerakott hulladékot. A rendelet felsorolja azt is, hogy mit nem szabad lerakni a hulladéklerakókba; így például folyékony hulladékot, nyomás alatt lévõ gázt és bármilyen gumiabroncsot (beleértve a kerékpárokét is). Ez év július 1. után aprított gumiabroncsot sem szabad lerakni. 2006.04.11.

Pécs üdvözli a brüsszeli javaslatot Pécs üdvözli, hogy a pályázatok értékelésére hivatott európai uniós bírálóbizottság Pécset, Essent és Isztambult javasolta 2010-re Európa kulturális fõvárosának. Úgy érzem, a három város sikeresen mûködhet együtt a programok lebonyolításában; Pécsnek ebben különleges szerep jut, hiszen hidat képezhet Nyugat-Európa és a Balkán között – mondta Kunszt Márta, a baranyai megyeszékhely kulturális ügyekért felelõs alpolgármestere, aki szerint a három város között sok a hasonlóság. Úgy vélte: Pécs mint egykori bányászváros, Essen pedig mint a német ipar egyik fellegvára igyekszik majd bemutatni, hogy a kultúra terén óriási értékekkel rendelkezik. Isztambult pedig a magyar–török közös történelmi múlt és több török várossal ápolt jó kapcsolat köti össze a baranyai megyeszékhellyel. Hozzátette: Pécs, Essen és Isztambul képviselõi a közelmúltban Európa idei kulturális fõvárosában, a görögországi Patrasban megállapodást kötöttek a jövõbeni együttmûködésre vonatkozóan. 2006.04.12.

2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 25

Visszatekintõ

Localinfo Önkormányzati Havilap

Áprilisban történt – Áprilisban történt Elbírálták a panelpályázatokat

Pályázat a kulturális város címre

Folytatódhat a panelfelújítási program, elbírálták az összes 2005-ben benyújtott pályázatot – közölte a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter hivatala. A közlemény szerint Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter áprilisi döntése alapján újabb 11 000 panellakást érintõ felújítás kezdõdhet meg mintegy hárommilliárd forint állami támogatással. A mostani határozattal valamennyi, 2005-ben benyújtott pályázatról döntöttek. A közlemény kiemeli: a Gyurcsánykormány 16,4 milliárd forinttal támogatta a panellakások felújítását, amely mintegy nyolcvanhétezer lakás felújításához, kétszázötvenezer ember életkörülményeinek javításához járul hozzá. A 2001-ben indult panelprogram eddig mintegy négyszázezer ember lakóhelyének korszerûsítését segítette. A cél, hogy 2013 végére a teljes magyarországi panelállomány nyolcvan százaléka megújuljon. A közeljövõben már uniós források is rendelkezésre állnak a lakásprogram finanszírozásához; s a lakóközösségek bekapcsolódását a panelprogramba segíti a Panel Plusz hitelprogram is. A húsz évre felvehetõ hitel révén akár önerõ nélkül is belekezdhetnek a lakóközösségek a felújításba. A lakásügyekért felelõs miniszter, Kolber István március közepén írta ki az idei panelpályázatokat. Az igények benyújtási határideje 2006. szeptember 29. A pályázati útmutató és a pályázathoz szükséges formanyomtatványok az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal honlapjáról letölthetõk – áll a közleményben. 2006.04.19.

Háromszázmillió múzeumfejlesztésre Az Alfa program keretében háromszázmillió forinttal támogatja a kulturális tárca az önkormányzati múzeumok fejlesztését az idén - közölte a minisztérium sajtóirodája. A támogatásnak köszönhetõen valósulhat meg többek között a budapesti Aquincumi Múzeum új állandó kiállítása Róma Aquincumban; Az aquincumi helytartóság és a helytartói palota címmel – olvasható a közleményben. A kiskunhalasi Thorma János Múzeum új állandó régészeti kiállításának megvalósítására, a történeti-néprajzi tárlat megújítására és a múzeumépület akadálymentesítésére kért és kapott segítséget. A gyöngyösi Mátra Múzeum új állandó kiállításának megrendezése, idõszaki kiállítótér-installációjának kialakítása, és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum A Kárpátmedence ásványai címû állandó kiállításának korszerûsítése is lehetõvé válik. A támogatott intézmények jegyzéke szerint segítséget kap a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, a lillafüredi Herman Ottó Emlékház, a makói József Attila Múzeum, a Soproni Múzeum, a komáromi Klapka György Múzeum, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum, a Paksi Képtár és a zalaegerszegi Göcseji Múzeum is. 2006.04.25.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot hirdet A Kultúra Magyar Városa 2006 cím elnyerésére. A cím a városok által az elõzõ öt évben elért kulturális teljesítmény értékelésére, a fenntartható fejlesztéseket segítõ programok elismerésére szolgál, melyet olyan városi helyi önkormányzatok kaphatnak, melyek a település kulturális, mûvészeti életét kiemelkedõen fejlesztik és támogatják. A címre pályázni lehet, évente egy alkalommal, lakosságszám szerint három kategóriában: harmincezer lakos feletti, harminc- és nyolcezer lakos közötti illetve nyolcezer lakos alatti városok nevében. Elsõsorban a városok által eddig elért kulturális szintet értékeli a bírálóbizottság. Fontos szempontok például: a város adottságai, kulturális aktivitása; a városfejlesztési tervek kulturális elemei; a kulturális beruházások; a támogatások, a mûvészeti élet, közmûvelõdés és közgyûjtemények helyzete; a kortárs mûvészet és kreatív ipar szerepe és teljesítményei; a város külsõ és belsõ kapcsolatai; kulturális turisztikai helyzetkép (pl. a fesztiválok, kulturális turisztikai programok); a turisztikai infrastruktúra megléte, állapota; a fenntartható fejlesztések és az esélyegyenlõség. 2005-ben Kecskemét, Keszthely és Vasvár nyerte el a A Kultúra Magyar Városa címet. 2006.04.25.

Félszáz település nyert a Közkincs II. programban Negyvenhat önkormányzat nyert a kulturális tárca idei Közkincs II. program hitelpályázatán. A nyertesek zöménél nemcsak a majdani hitel kamatterheit veszi át a minisztérium, hanem a tõketörlesztés ötven százalékát is átvállalja – olvasható a minisztérium közleményében. Az idén is számos településen újulhat meg a könyvtár, mûvelõdési ház, múzeum, emlékház, tájház, népmûvészeti alkotóház, irodalmi emlékhely – illetve alakíthatnak ki a kisközösségek kulturális célokat szolgáló épületet, helyiséget. A közösségi kulturális színterek felújítására, korszerûsítésére, bõvítésére, illetve új kulturális terek kialakítására kínál a kulturális tárca kedvezményes kamat- és tõketámogatásos, húszéves futamidejû hitelkonstrukciót a kistelepülések számára. A közlemény szerint a program révén ebben az évben akár több mint hatszázhatvanmillió forint is áramolhat a kistelepülésekhez kulturális fejlesztésekre. A kulturális tárca a Magyar Fejlesztési Bankkal együttmûködve biztosítja a hitellehetõséget. Egy település maximálisan húszmillió forint hitelt vehet fel. A minisztérium minden nyertes pályázó esetében átvállalja a hitel kamatterheit. Ezen túl a település lélekszáma, valamint a pályázat minõsége függvényében a tárca a tõketörlesztés egy részét is átvállalja. A hiteltámogatásnak köszönhetõen nyílik lehetõség például arra, hogy felújítsák a Zala megyei Lispeszentadorjánban a közösségi központot. 2006.04.28.

2006. május

25

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 26

Idegenforgalom

Localinfo Önkormányzati Havilap

Megkezdõdött a balatoni szezon A közmunkaprogram hetvenegy települést érint Az idei évben sok fejlesztést terveznek a Balaton környékére: kikötõk újulnak meg, több százmilliós közmunkaprogram indul, valamint egy új kompjáratot terveznek. A Magyar Turizmus Zrt. pedig a balatoni térség gasztronómiai bemutatásával igyekszik népszerûbbé tenni a "magyar tengert". A fõváros után a Balaton az ország legnépszerûbb idegenforgalmi célpontja, ezért a kormány prioritásai között elõkelõ helyen szerepel a térség fejlesztése – jelentette be Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter, amikor ünnepélyes keretek közt megnyitotta a 2006-os balatoni évadot. Hozzátette: az elmúlt esztendõben 2004-hez képest hét százalékkal nõtt a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek száma, amibõl egyre több a hazai vendég; a látogatók hatvankét százaléka magyar volt. A támogatások közül a turizmusért felelõs miniszter kiemelte a gyógy-, vellnesz- és konferenciaturizmus fejlesztését, az aktív szabadidõ-eltöltés, pihenés feltételeinek javítását kerékpárutak építésével, a lovasés golfturizmus és a kulturális események megtartásával. A kormány tervei között szerepel ezen kívül a szolgáltatások színvonalának emelése is. Ehhez kapcsolódik, hogy a vonzóbb és tisztább üdülési környezet megteremtésének érdekében több mint négyszázmillió forintos, fél évig tartó balatoni közmunkaprogram indul. A projekt hetvenegy tóparti települést, s ezen belül ötszázhatvan munkanélkülit érint. A program résztvevõi a május elejétõl október végéig tartó idõszakban vasúti töltéseket, -átjárókat, csapadékárkokat hoznak rendbe, parkosítanak, illegális szeméttelepeket számolnak fel, illetve parlagfû- és gyommentesítést végeznek két kilométernyi széles parti sávban. A szezon megnyitásával azonban nemcsak a parton, hanem a vízen is fejlesztenek, hiszen idén mintegy háromszázmillió forintot fordít fejlesztésre a Balatoni Hajózási Rt. Kiemelkedik a révfülöpi kikötõ rekonstrukciója, de a tervek

Localinfo

szerint még idén felújítják a balatonalmádi és tihanyi kikötõt is. Utóbbi település, valamint Balatonmária és Balatonszemes új hajóállomást kap, s még idén megkezdik a Balatonudvari-Fövenyesen egy új vitorláskikötõ építését. A tervek szerint 2009-re indítanának el egy új kompjáratot Badacsony és Fonyód között, amihez II. Nemzeti Fejlesztési Tervbõl remélnek forrásokat. Az ehhez szükséges hatástanulmány már megvan, és a készítõk felvették a kapcsolatot a környezetvédelmi hatóságokkal. Az optimális forgatókönyv szerint a jövõ év végére tudják beszerezni az összes engedélyt. A balatoni hajójegyek ára mintegy három-öt százalékkal növekszik a tavalyihoz képest, ám a Balaton partján élõk ötvenszázalékos kedvezményt vehetnek igénybe. „Nagy Ízutazás 2006” névvel indított kampányévet a Magyar Turizmus Zrt.; májusban a legnagyobb támogatást a balatoni régió kapta. A programsorozat célja, hogy a táj természeti szépségein túl sikerüljön a gasztronómiai értékeire is felhívni a figyelmet. A május 13–14-i hétvégén induló hajójáratokon a térség borvidékeinek termékeit kínálják az utasoknak, és a tóparti borospincék is nyitott kapukkal várják a látogatókat. A kampányhoz csatlakoztak a Balaton-parti éttermek tucatjai is, amelyek ötvenszázalékos kedvezménnyel kínálják a balatoni étel- és italkülönlegességeket. További jelentõs kedvezményeket jelenthet az idelátogatóknak, ha kiváltják a Balaton Turizmus Kártyát, amelyet idéntõl két változatban lehet beszerezni: a hagyományos kártya mellett megjelent a Family Balaton Card, mely a családok részére kínál megtakarításokat. Munkatársunktól

Polgármesterek, döntéshozók és vállalkozók független havilapja

Kiadja a Localinfo Információ Szolgáltató Kft. Felelõs kiadó: Énekes Zoltán ügyvezetõ igazgató telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Fõszerkesztõ: L. László János Szerkesztõség: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Hirdetési és terjesztési igazgató: Perutek János telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected] Hirdetésfelvétel és elõfizetés: 1106 Budapest, Fehér út 10. telefon: 264-3333, 06-70-333-5070, fax: 264-3232 e-mail: [email protected]

Tervezõszerkesztõ: Neményi Zsolt

Nyomás: Press+Print Kft. 2340 Kiskunlacháza Gábor Áron u. 2/a www.press-print.hu Felelõs vezetõ: Tóth Imre telefon: 06-24-433-433 ISSN nyomtatott: 1589-3103 on-line: 1589-4029 Terjeszti: Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletág információ: 06 80/444-444 A lap ára számonként 250 Ft

A lapot ingyenesen kapja Magyarország valamennyi polgármestere, országgyûlési képviselõje, megyei önkormányzati vezetõje, kistérségi megbízottja, régióvezetõje, minisztériuma, valamint a jelentõsebb közszolgáltatók, bankok, biztosítók vezetõi.

26

2006. május

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 27

Az alábbiakban olvashatják azt a hozzánk érkezett levelet, amelyben segítségünket kéri Tatrang, magyar nevén Hétfalu polgármestere és a település iskolájának aligazgatónője. Hétfalu végvára a romániai területen élő Magyar Csángó népnek. Minden magyar embernek fontos, hogy gyökereinket, hagyományainkat megőrizzük, és továbbadjuk utódainknak. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az urbanizáció eltörölje, megszüntesse a csángó emberek szokásait, néphagyományait, kultúráját, mert ezzel mi is kevesebbek, szegényebbek leszünk. A Villás Alapítvány nevében kérem, pénzadományukkal segítsék Hétfalu gyermekeit abban, hogy anyanyelvi oktatást kaphassanak, és tovább vigyék a Magyar Csángók kultúráját. Erre törekszik a Villás Alapítvány, amelynek nevében örömmel jelezhetem, hogy közös segítséggel már jelentős összeg áll rendelkezésre egy nem új, de jó állapotban lévő Ikarusz 256-os típusú busz megvásárlásához. Sajnos, még 2-3 millió forint hiányzik. Mint érzékelhetik, az igény nem nagy, hiszen egy régi típusról van szó. Segítsünk együtt. Az is megoldás, ha azok a polgármesterek, akiknek lehetősége és jó kapcsolata van olyan helyi vállalkozóval, aki a mára korszerűt-

lennek ítélt, de jó állapotú buszokat újabbra cseréli, közvetítenének az alapítvány és a vállalat között. Itt helyi volán társaságok jöhetnek szóba elsősorban. Sok kicsi sokra megy, kérem önöket, hogy egy szerény összeggel járuljanak hozzá a busz megvásárlásához. Amennyiben több pénz jönne össze, mint a busz vételára, azt is a Hétfalui gyerekek oktatására fordítjuk, előzetes egyeztetés alapján új eszközöket vásárolunk. Kérjük, a pénzadományt a Villás Alapítvány bankszámlájára szíveskedjenek átutalni, s a megjegyzésben tegyék hozzá: Hétfalu. MKB.: 10300002-20602800-00003285 Az alapítvány teljes neve és elérhetőségei: Villás Dánielről elnevezett Humán Egészségügyi Szolgáltató Közhasznú Közcélú Alapítvány. Levelezési cím: Budapest 1656 Pf. 130. adósz: 18015755-201 Kapcsolattartó Perutek János, a kuratórium elnöke. tel.: 0670 333 5070 Fax: 256 3630

„Egy

új autóbusz több lehetõséghez jutatthat bennünket az oktatás folyamatát illetõen...”

Alulírott Székely Melinda a Tatrangi Általános Iskola aligazgatójaként, Kiss József, községünk polgármesterének kérésére közlöm önökkel a következőket iskolánkról: A kistérségi települések centralizációs folyamata a barcaságon levő csángó magyar Hétfalu, amely a mai valóságában kilenc falu, oktatási intézményeiben a 2004 – 2005-ös tanévtől vált szükségessé. A csökkenő gyereklétszám, a városok közelsége (Brassó 12 km, Négyfalu 6 km), a szimultán oktatástól való ódzkodás képezték legfőbb okát a Tatrangon, Zajzonban és Pürkereczen tanuló gyerekek egy iskolába való összevonásának. Így 2004 szeptemberétől az önkormányzat egy Zajzonban levő épületet ajánlott fel a szülőfalujukban, most már inkább községükben, anyanyelvükön tanulni akaró diákok számára. 90 diákkal és 15 tanerővel működünk. Adminisztráció szempontjából a Tatrangi Általános Iskolához tartozunk. Számunkra a legnagyobb problémát a gyerekek szállítása jelenti. Jelen pillanatban egy „Unirea” Sport Egyesület tulajdonát képező, 1975-ben gyártott, 45 férőhelyes autóbusszal oldjuk meg az ingáztatást. Reggel egyszer és délután pedig az órarend különbőzőségek miatt kétszer kell a busznak fordulnia. Megtörténik, főleg

télen a hideg miatt és olyankor, amikor az egyesületnek van szüksége a járműre, hogy személyszállító autókat kell „előállítanunk” a diákok szállítása végett. Fájó az is, hogy legtöbbször nem rendelkezhetünk az autóbusszal az extracurriculáris tevékenységek szervezésekor sem, hiszen tekintettel kell lennünk az egyesület programjára. 90 ingázó diákunk van: 35 alsó- és 55 felső tagozatos. A busz üzemeltetését és az autóvezető bérét a Néptanács állja. Ahhoz, hogy az itthonmaradt gyerekek és szüleik megelégedését szolgálhassuk, meg kell teremtenünk tehát a megfelelő feltételeket is. Egy újabb autóbusz több lehetőséghez jutatthat bennünket az oktatás folyamatát illetően is (módszertanilag megalapozott órarend változtatás, délutáni tevékenységek, iskolán kívüli tevékenységek, kirándulások...). Iskolánk fennmaradása és ezáltal az itt élő nép kultúrájának és hagyományainak továbbélése és nem utolsó sorban identitástudatának megőrzése késztet arra, hogy segítségért folyamodjunk. Tisztelettel: Székely Melinda aligazgató Tatrang

2006may.qxd

2006.06.08.

15:21

Page 28