2006 sz. törvény értelmében összeállított szándék

A környezeti hatásvizsgálatokról szóló 24/2006 sz. törvény értelmében összeállított szándék

A Mohiban (Mochovce) található országos kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló bővítése és a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésre szolgáló tárolóhely megépítése (rövid összefoglaló)

Ez a másolat a JAVIS Rt. Tulajdonát képezi és a dokumentációs központ engedélye nélkül nem sokszorosítható! A tanulmányban ismertetett megoldás a VUJE Rt. Üzleti titkát képezi.

JAVYS Nukleáris és selejtezési társaság

VÚJE Atomenergia Kutató Intézet

1

2

Tartalomjegyzék I. 1. 2. 3. 4.

A javaslattevőre vonatkozó alapvető adatok Elnevezés Székhely A javaslattevő feljogosított képviselője Kapcsolattartó személy

5 5 5 5 5

II. A javasolt tevékenységre vonatkozó alapvető adatok 7 1. Elnevezés 7 2. Cél 7 3. Felhasználó 7 4. A javasolt tevékenység jellege 8 5. A javasolt tevékenység telepítése 8 9 6. A javasolt tevékenység telepítésének áttekintő bemutatása 7. A műszaki és technológiai megoldás vázlatos leírása 9 7.1. A jelenlegi állapot jellemzői 9 8. A szóban forgó tevékenység végzése szükségességének indoklása az adott területen 24 9. Az összes költség 24 10. Érintett községek 24 11. A javasolt tevékenység végzéséhez szükséges engedély jellege 25 III. A javasolt tevékenység környezetre gyakorolt feltételezhető hatásaival összefüggő alapvető adatok 26 1. Az egészségügyi kockázatok értékelése 26 2. A várható hatások véleményezése jelentőségük és időbeni lefolyásuk alapján 29 3. Az államhatáron várhatóan átterjedő hatás 32 IV. A javasolt tevékenység különböző változatainak összehasonlítása és az optimális változatra vonatkozó javaslat 34 1. Az egyes változatok összehasonlítása és a legmegfelelőbb változat kiválasztása 33 V. Térkép, grafikai és képi dokumentumok

3

38

4

I. A JAVASLATTEVŐRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ ADATOK 1. Elnevezés Jadrová a vyraďovacia spoločnosť, a. s. Bratislava (Nukleáris és selejtezési társaság Rt., Pozsony) 2. Székhely Bratislava Tomášikova 22. Postai irányítószám: 821 02 3. A javaslattevő feljogosított képviselője Ing. Ján Valko - az igazgatóság elnöke, vezérigazgató - az igazgatóság alelnöke, a gazdasági és kereskedelmi divízió Ing. Peter Činžár igazgatója Ing. Slavomír Brudňák - az igazgatóság tagja, a biztonsági divízió igazgatója Ing. Michal Merga - az A-1 blokk leszerelését végző divízió igazgatója 4. Kapcsolattartó személy Ing. Dobroslav Dobák Telefon: Mobil telefon: e-mail:

- a kommunikációs főosztály vezetője +421 33 53 152 59 0910/834 349 [email protected]

5

6

II. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ALAPVETŐ ADATOK 1.

Elnevezés

A Mohiban (Mochovce) található kis és közepes aktivitású országos radioaktív hulladéktároló bővítése és a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló megépítése. 2.

Cél

Az előkészítés alatt álló beruházás célja a Mohiban (Mochovce) található országos radioaktívhulladéktároló területe felhasználásának módosításához szükséges feltételek megteremtése, hogy az alkalmassá váljon a tárolásra alkalmas formájú, elfogadható csomagolásban elhelyezett radioaktív hulladék lerakására. Ehhez szükség lesz a meglévő kétsoros tároló rekeszek számának növelésére, aminek az eredményeként bővülni fog a lerakóhelynek a szlovákiai atomerőművek üzemeltetésével és üzemből történő kivonásával összefüggésben keletkezett kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékbefogadó kapacitása, továbbá lehetőség lesz a nagyon kis aktivitású hulladékok biztonságos és hatékony tárolására. Az előterjesztett dokumentum célja, hogy szakmailag megalapozott adatokat biztosítson a kis és közepes aktivitású országos radioaktív hulladék-tárolóhely bővítésének, illetve a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok lerakóhely létesítésének a természeti környezetre gyakorolt hatások szempontjai alapján történő elbírálásához, valamint az ott végzett tevékenységnek a külön jogszabályok alapján történő engedélyezéséhez. 3.

Felhasználó

Jadrová a vyraďovacia spoločnosť, a. s. Bratislava (Nukleáris és selejtezési társaság Rt., Pozsony), amely a Mohiban (Mochovce) található országos radioaktív-hulladéktároló (RÚ RAO) üzemeltetője. 4.

A javasolt tevékenység jellege

A javasolt tevékenység jellege alapján az országos radioaktív hulladéktárolóhely felhasználásának módosításaként minősíthető. A megnevezett tevékenység javasolt módosításának elbírálása a környezeti hatásvizsgálatokról szóló, a későbbi módosításokkal együtt hatályos 24/2006 Z. z. sz. törvény 8. sz. mellékletében foglaltak alapján a 2. Energiaipar fejezet, 10. „Az atomerőművek üzemeltetésével és leállításával, valamint a rádionuklidok alkalmazásával összefüggésben keletkezett kis- és közepes aktivitású hulladékok feldolgozására, átalakítására és elhelyezésére, szolgáló létesítmények” tételszáma alá tartozik. Az ilyen létesítmények esetében attól függetlenül kötelező a környezeti hatásvizsgálat elvégzése, hogy új létesítményről, vagy csak a meglévő létesítményt érintő módosításról van-e szó, függetlenül a létesítmény nagyságtól, illetve a módosítás mértékétől. A lerakóhelyen a bővítéssel összefüggésben az elkövetkező években az alábbi módosításokkal számolnak: • Az országos radioaktív hulladéktároló kapacitásának bővítése a kis- és közepes aktivitású hulladékok befogadására alkalmas létesítményekkel. • A nagyon kis aktivitású hulladékok elkülönített lerakása az országos radioaktív hulladéktároló területén új, a kis- és közepesen aktív hulladékok befogadására alkalmas létesítményekben, vagy pedig egyszerűbb technológiai eljárással (pl. nem szálerősítésű betonkonténerekben) a radioaktív hulladéktárolóhely tároló rekeszeiben. • A radioaktív hulladékoknak a tárolóhelyre történő befogadásával összefüggésben megállapított határértékeknek és feltételeknek a megnevezett tevékenységekkel 7

összefüggő módosítása (pontosítása). Ez a módosítás részét fogja képezni a tevékenység végzéséhez a külön jogszabályok alapján szükséges engedély beszerzésével összefüggésben előterjesztett kérelemhez csatolt biztonsági dokumentációnak. Számos elemzésben mérlegelték a lerakó-terek kapacitásának időbeli alakulását. A JászlóApátszentmihályi (Bohunyice) Atomerőmű V1 blokkjának leállítását támogató nemzetközi alap (BIDSF-Bohunice International Decommissionong Support Fund) által finanszírozott C9.1. „A Mohiban található országos radioaktív hulladéktároló bővítésének megvalósíthatósági tanulmánya” projekt szerint meg kell oldani az A1, V1, V2, EMO1-2 és EMO3-4 atomerőmű-blokkok üzemeltetésével és/vagy leállításával összefüggésben keletkezett, valamint az egyéb intézményeknél keletkező (mennyiségi és aktivitás szempontjából jelentéktelen mennyiségű) radioaktív hulladék elhelyezését. Az előterjesztett javaslat szerint a Mohiban található országos radioaktív hulladéktároló kapacitása a bővítést követően elegendő lesz az L-22 projektben meghatározott mennyiségű radioaktív hulladék elhelyezésére. II.1. táblázat: A Mohiban (Mochovce) található kis és közepes aktivitású, valamint a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló országos radioaktív hulladéktárolóval szembeni kapacitásigény kis- és közepes aktivitású hulladék 7,5 kettős sor

Nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék 68.000 m3

A javasolt tevékenységek környezeti hatásvizsgálata során a jelen dokumentumban együtt történik az országos radioaktív hulladéktárolóban megvalósítani tervezett összes olyan módosítás vizsgálata, amelyeknek a célja, hogy ezt a lerakóhelyet a meglévő tároló létesítmények feltöltését követően, továbbra is radioaktív hulladékok elhelyezésére lehessen használni. Az országos radioaktív hulladéktároló közelében olyan egyéb más tevékenységeket is fognak végezni, amelyek közvetlenül nem gyakorolnak befolyást ennek a lerakóhelynek a működésére, illetve nem állnak közvetlen kapcsolatban a nukleáris létesítmények üzemeltetésével, valamint azok üzemből történő kivonásával. Ilyen tevékenység például a különböző intézményekben keletkező radioaktív hulladékok tárolása, az irodaépület, az információs központ, stb. Jelenleg zajlik a különböző intézményekben keletkező radioaktív hulladékok és az elkobzott radioaktív anyagok Mohiban (Mochovce) történő tárolásával összefüggő környezeti hatásvizsgálati eljárás.

5.

A javasolt tevékenység telepítése

Az országos radioaktív hulladéktároló-komplexum a Nyitrai Önkormányzati Kerület Lévai járásban található Kalná nad Hronom (Nagykálna) községhez tartozó Mochovce (Mohi) kataszteri területén található. Az országos radioaktív hulladéktároló elhelyezésére szolgáló földterületek a javaslat előterjesztőjének a tulajdonát képezik. Azokat a község beépített belterületen kívüli földterületekként tartják nyilván. Az új tároló létesítmények ezen a területen történő létesítésének előnyét az adja, hogy itt már jelenleg is radioaktív hulladéktárolást végeznek. A terület kiválasztása a hatályos jogszabályok követelményeinek és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) által a lerakóhely telepítése idején a nukleáris létesítmények elhelyezésével szemben támasztott biztonsági előírásoknak megfelelően történt. A lerakóhely befejező munkálatai idején (1996-

8

1999) a térségben végzett mérnök-geológiai és hidrogeológiai vizsgálatok igazolták, hogy ezen a lerakóhelyen biztonságosan elhelyezhetők a radioaktív hulladékok. [L-32] Az országos radioaktív hulladéktároló a Mohi Atomerőműtől (JE EMO) észak-keleti irányban, mintegy 1,5 km távolságban (az erőmű védelmi övezetében) található. A lerakóhely (mint nukleáris létesítmény) számára így nem kell önálló védelmi övezetet kialakítani. A teljes térség megfigyelése hatékonyságának és minőségének növelése érdekében célszerűen megosztható a két létesítmény monitorozási programja. 6. A javasolt tevékenység telepítésének áttekintő bemutatása A Szlovák Villamos Művek Mohi Atomerőműve (SE-EMO) és a mohi országos radioaktív hulladéktároló (RÚ RAO Mochovce) elhelyezése a VI. fejezet VI.1. és VI.2. sz. ábráin látható. 7.

A műszaki és technológiai megoldás vázlatos leírása

7.1. A jelenlegi állapot jellemzői 7.1.1. A telephely

A mohi országos radioaktív hulladéktároló egy körülbelül 11,2 ha nagyságú területen található. Azt a radioaktív hulladékok telepre történő beérkezésétől a végső elhelyezésükig tartó kezelési folyamathoz kapcsolódó épületek, valamint technológiai berendezések alkotják. A telephely részét képezi a kerítés, valamint a bekötőút és a belső úthálózat, a csapadékfelfogó árkok, az üzemépület, maga a lerakóhely épülete, illetve a tároló rekeszek. A lerakóhely – amennyiben ez alatt a kerítéssel körbevett területet érjük – trapéz alakú, amelynek a szélessége 200 m, legnagyobb hosszúsága pedig 650 m. Hosszanti tengelyének tájolása észak-északnyugat – dél-délnyugati irányú. Jelenleg ennek a területnek mintegy 20 %-os a kihasználtsága. 7.1.2. A lerakásra szolgáló területek

A radioaktív hulladéktároló létesítményeit jelenleg a telep északi részében felépített, kettő darab, kelet-nyugati tájolású, vasbetonból készült, kettős tároló rekeszsor alkotja. Egy rekeszsor tíz darab, egymástól kölcsönösen elválasztott dilatációs egységből áll (szélessége: 37,25, hosszúsága: 123,2 m). Az egyes egységek közötti dilatációs rések szélessége 50 mm. Egy sorban 20, egy dilatációs egységben pedig 4 tároló-rekesz található. A tároló-rekeszek tengelyirányú mérete: 18 x 6 m, belső mérete: 17,4 x 5,4 m. Falmagasságuk változó. Az átlagos falmagasság 5,5 m. A rekeszek vasbeton falának vastagsága 600 mm. A kettős sor hosszanti falán egy 18 m fesztávolságú darupályája található. Ezen a pályán egy 20 t teherbírású daru mozog. A rekeszek belső keresztfalán vannak elhelyezve a 0,5 m vastag és 6 m hosszú fedőelemek. A fedőelemek lejtése úgy van beállítva, hogy két tároló-rekesz fedele egy közös vízelvezető csatorna felé lejt. A rekeszsorok mindkét végükön kigurulási darupályával végződnek. A hosszabb kigurulási pálya a radioaktív hulladék lerakás előtti kezelésével összefüggő műveletek elvégzésére szolgál. A rövidebb kigurulási pályához csatlakozik a darunak az egyes rekesz-sorok (illetve kettős rekeszsorok) közötti áthelyezésére szolgáló pályája. A lerakóhelynek a környezettől való elkülönítéséhez szigetelő anyagként megfelelő tulajdonságokkal rendelkező tömörített agyagot használtak. Az agyagszigetelés egy „teknőt” képez, és ebben került elhelyezésre maga a lerakóhely. A kettős rekesz-sorok oldalfalai mellé egy 3,5 m széles tömörített agyagréteg került. A lerakóhely alatt egy 0,6 m vastagságú drenázs-réteg található. Ez alatt van a teknő 1 m vastag tömörített agyagrétege. A darupálya kifutási térségében a vízszintes agyag-szigetelőréteg vastagsága 1 m.

9

A tároló rekeszek falainak belső oldalait vízszigetelő máz fedi. A rekeszek alja 8 – 16 mm szemcsenagyságú kavicsréteggel van leterítve, amelynek drenázs és a konténerek elhelyezéséhez szükséges felület-kiegyenlítő funkciója van. A kavicsréteget folyadékáteresztő geotextília borítás takarja. A radioaktív hulladéktároló rendszerrel szembeni követelmények teljesítése, mindenek előtt a csapadékvíz lerakóhelyre történő bejutásának a megakadályozása érdekében az első kettős tároló-rekeszsort egy 52 x 156 m méretű acélcsarnok fedi. Ennek a csarnoknak a magassága 16,75 m. elenleg az első kettős tároló rekeszsort használják. Most folyik a második kettős rekeszsor használatba vételének előkészítése. A telephely déli részén található egy fedőréteg modell. Ezen a lerakóhely végleges bezárásakor elvégzendő második fedéshez felhasználni kívánt fedőanyag (agyagos talaj) paramétereinek hosszú távú monitorozását végzik. A lerakóhely jelenlegi állapotát az V. fejezet V.3. sz. ábrája szemlélteti. 7.1.3. A tároló konténer

A radioaktív hulladékokat szálerősítésű, 1,7 m élhosszúságú és legalább 115 cm falvastagságú, kocka alakú, konténerben helyezik el (lásd a II.1. ábrát). A konténer belső térfogata 3,1 m3. Az üres konténer teljes tömege a fedéllel és a két dugóval együtt 4.240 kg. A szálerősítésű betonkonténer további adatait a II.2. táblázat tartalmazza. II. 2. A szálerősítésű betonkonténer paraméterei Típus, megjelölés Méretek Feltöltés utáni maximális tömeg Egymásra rakhatóság A konténer teherbíró szilárdsága egymásra rakás esetén A konténer mozgatásához használt berendezés Teljes térfogat (1,7 x 1,7 x 1,7m) A konténer hasznos térfogata Az üres konténer tömege (test + fedél + dugók) A töltet maximális tömege A konténertest tömege A fedél tömege A dugók tömege

Véglegesen feldolgozott radioaktív hulladékot tartalmazó, szálerősítésű betonkonténer 1700 x 1700 x 1700 mm 15 t 3 db 28 t + a fedőréteg terhelése felső 4 pontos, automatikus kioldással kb. 4,9 m3 Kb. 3,01 m3 4,240 t 10,760 t 3,500 t 0,690 t 0,025 t (2x)

10

1. sz. ábra: A konténer keresztmetszete A szálerősítésű betonkonténereket francia licenc alapján gyártják és a gyártó legalább 300 évre garantálja azok integritását. A konténereket szorosan a falak mellé (a tároló-rekesz sarka), a rekesz kaviccsal és geotextiliával kiegyenlített aljára helyezik el. Egy-egy tároló-rekesz belső tere 90 konténer befogadására alkalmas. A meglévő kettő darab kettős rekeszsorba (80 rekesz) 7.200 db. Ilyen konténer helyezhető el, amelyeknek az együttes térfogata 22.230 m3. 7.1.4. A drenázs rendszer

A lerakóhely és közvetlen környékén előforduló drenázs a vizek elvezetésére szolgál. Ellenőrzött és megfigyelt drenázs-rendszerből tevődik össze. Az ellenőrzött drenázs: feladata a hulladéktárolóba (a tároló-rekeszek alján elhelyezett, illetve e tároló rekeszek és az agyagmedence alja közötti kavicsrétegbe) esetleg bekerülő víz elvezetése. Ezeknek a vizeknek az ellenőrzése és monitorozása céljából a tároló-rekesz sorok mentén beton vízjáratok kerültek kiépítésre, amelyek lehetővé teszik, hogy minden egyes rekeszből és a rekesz alatti kavicsrétegből külön-külön, ellenőrizhető módon legyen elvezethető a víz. A járatok 1300/1900 mm méretűek, boltíves kialakításúak és bejárhatók lesznek, valamint világítással és szellőztetéssel fognak rendelkezni. A vízelvezetők szakaszolása a tároló-rekeszekkel megegyező lesz. A vízelvezető járatok a darupálya hosszú kifutási szakasza mellett, egy háromszintes vasbeton aknában végződnek. Ebben az aknában kapott helyet a járatok szellőztető berendezése, valamint az elvezetett víz mintavételére, begyűjtésére és kezelésre szolgáló terek. Megfigyelt drenázs: az agyag szigetelés külső részén, valamint a rövid és a hosszú daru kifutó alóli térségben előforduló szivárgó vizeket vezeti el. Ez a rendszer a kavicságyban elhelyezett, hajlékony perforált csövekből kerül kialakításra, amelyek rozsdamentes acél-illesztésű betonaknákhoz csatlakoznak (lásd a II.2. ábrát). Csapadékvíz tározók

Szerepük a hulladéktároló területére lehullott felszíni csapadékvíz felfogása és a csapadékelvezető árokba történt kiengedésük előtti ellenőrzése, esetleg ezeknek a vizeknek más módon történő kezelése. Két egymástól független, egyenként 490 m3 űrtartalmú tározómedencéről van szó. A tározókban összegyűjtött vizet – még azt megelőzően, hogy azt kiengednék a csapadékvíz-elvezető árokba – ellenőrzésnek vetik alá. A mérési eredmények függvényében a csapadékvizet vagy kiengedik a csapadékvíz-elvezető árokba, vagy pedig továbbkezelésre vezetik el. A csapadékvíz-elvezető árok és a mesterséges csatorna a Telinský

11

patak „C” mellékágához kapcsolódik. Az említett felszíni vízfolyások a Csiffári halastóba (Čifársky rybník) torkollnak. Ez a tó a hulladéktároló potenciális hatásának kitett csapadékvizek egyetlen gyakorlati hasznosítási helye (öntözés). A csapadékvíz-gyűjtőmedencékbe vezetik a drenázs (ellenőrzött és megfigyelt drenázs) segítségével összegyűjtött vizeket is. Ezeket a gyűjtőaknákban történt ellenőrzést követően szivattyúzzák át a gyűjtőmedencékbe. (Ezek a vizek a tároló rekeszek alatti kavicságy ellenőrzött drenázsából, illetve a darunak a lerakóhelyen kívüli, a hosszú végkifutó pályája alatti térség ellenőrző aknájában felfogott megfigyelt drenázsából származnak.) Ezeket a vizeket föld alatti csővezeték segítségével vezetik be a csapadékgyűjtő medencékbe. II.2. ábra: A drenázsvizek kezelése

Az ábrához kapcsolódó jelmagyarázat szövegei: Manipulácia s drenážnymi vodami Drenážne vody čerpané z pôvodnej drenážnej vrstvy Vody priamo zo záložných boxov Sledovaná drenáž Kontrola aktivity Čerpadlo Recipient Retenčná nádrž Úložné boxy Odvoz RAO na spracovanie Kontrolná šachta Šachta sledovanej drenáže

12

A drenázsvizek kezelése Az eredeti drenázs-rétegből szivattyúzott vizek Közvetlenül a tároló-rekeszekből származó vizek Megfigyelt drenázs Radioaktivitás ellenőrzése Szivattyú Befogadó közeg Víztározó Tároló rekeszek A radioaktív hulladékok feldolgozásra történő elszállítása Ellenőrző akna A megfigyelt drenázs aknája

7.2. A hulladéktároló jelenlegi működése – a radioaktív hulladékok lerakásának folytatása az 1. dupla sorban, majd annak feltöltését követően a 2. dupla sorban .2.1. A csomagolt formájú radioaktív hulladékok

Az országos radioaktív lerakóban túlnyomórészt a jászló-apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) és a mohi (Mochovce) működő nyomott vizes, VVER-440 típusú atomerőművekből származó, üzemelés közben keletkezett hulladékokat tárolják. Ezen túl a lerakóban tárolják az A-1 atomerőmű felszámolásából származó hulladékokat is. A mohi hulladéktároló nem szolgál kiégett fűtőelemek, sem pedig magas radioaktivitású hulladékok tárolására. Az atomenergia, valamint az ionizáló sugárzás hasznosításával összefüggésben Szlovákiában keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hullladékok, különböző aktivitású, illetve fizikai és kémiai formájú radionuklidokat tartalmaznak. A radioaktív hulladékok specifikus összetételétől függ, hogy milyen technológiát alkalmaznak azok megszilárdításához, illetve hogy milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni ez a szilárd halmazállapotú hulladék. A jelenleg érvényes határérték előírások (L-17) szerint a szilárd és megszilárdított radioaktív hulladékok „csak a lerakóhely üzemeltetője által elfogadott és a Szlovák Köztársaság Nukleáris Felügyeleti Hivatala által jóváhagyott csomagolási formában tárolhatók szálerősítésű konténerben”. A lerakóhely jelenlegi üzemeltetése során a folyékony radioaktív hulladékfeldolgozás alapvető technológiáját a cementálás és a bitumenezés, a szilárd hulladékok esetében pedig a szuper-kompaktálás képezi. Az A-1 atomerőműből származó hulladékok kezelésére ezeken kívül engedélyezték további eljárások alkalmazását is (SIAL-matricák, vitrifikáció, valamint a porok parafin hozzáadásával történő sajtolása). Bitumenezés segítségével szilárdítják meg a jászló-apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) A1, V-1 és V-2 erőművekből, illetve a mohi (Mochovce) erőművekből származó radioaktív koncentrátumokat. Szilárdító matrica anyagnak a pozsonyi SLOVNAFT Rt. által gyártott AP80 típusú puha bitument használják. A koncentrátum víztelenített és bitumennel kevert sóját 200 dm3 űrtartalmú hordókba töltik. A jászló-apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) A-1, V-1 és V-2 erőművekből, illetve a mohi (Mochovce) erőművekből származó, kiválogatott, nem égethető hulladékokat (PVC, üveg, kőzetgyapot, apró fémhulladék) tömörítésére alacsony nyomású présgépet használnak. A tömörítés eredményeként a hulladék térfogata negyedére, ötödére csökken. A nagynyomású présgépet az alacsony nyomású présgép segítségével tömörített puha hulladékokkal, illetve fémhulladékkal megtöltött MEVA hordók, valamint legfeljebb 6 mm falvastagságú csövek sajtolására használják. A magasnyomású sajtolás terméke egy kb. 24 cm magas tömb (paletta). A SIAL típusú matrica kémiai összetétele a cementéhez hasonló. A SIAL az alumíniumszilikát klinkerek polikondenzációs reakciói eredményeként keletkező anorganikus keverék. Elsősorban iszapok mozgásának a meggátlására alkalmas, hideg eljárás segítségével és exotermikus reakciók nélkül. A vitrifikálás segítségével, 1050 oC hőmérsékleten, inert argongáz-légkörben foglalják üveg matricába az A-1 atomerőműben felhasznált hűtőközeget, az un. chrompikot (króm és kálium dikromát keverékét).

13

A cementált matricák segítségével immobilizálják a jászló-apátszentmihályi (Jaslovské Bohunice) A-1, V-1 és V-2 erőművekből, illetve a mohi (Mochovce) erőművekből származó koncentrátumokat, az A-1 atomerőmű külső medencéiből származó iszapokat és kavicsokat, valamint a radioaktív hulladékok égetésekor keletkezett füstgázok tisztításához használt, és sugárszennyezetté vált vizet. Aktív és inaktív cementhabarccsal töltik ki a szálerősítésű betonkonténerekben elhelyezett sajtolt tömbök, hordók és ömlesztett radioaktív hulladékok közötti réseket. A szálerősítésű betonkonténerekben rendszerint 6 db. 200 literes, bitumenezett hulladékokat tartalmazó hordót, illetve 4 db hordót helyeznek el. A hordók közötti szabad teres sajtolt tömbökkel, majd aktív cementhabarccsal töltik ki. A konténer lezárása, illetve a cement megszilárdulása után a konténert megfelelő kísérőokmánnyal ellátva az országos radioaktív hulladék-tárolóhelyre szállítják. A kísérőokmány tartalmazza a konténer gyári paramétereit, a konténerben elhelyezett egyes hulladékfajták és azok mennyiségére, a cementhabarcs mennyiségére vonatkozó adatokat, illetve a konténerben elhelyezett hulladékok radiológiai-biztonsági jellemzőinek monitorozása során rögzített eredményeket. Az összes eredményt írásos és elektronikus formában archiválják. A lerakóhelyen ezeket kiegészítik a lerakott konténer pozíciójára vonatkozó, illetve a lerakóhely monitorozása során szerzett adatokkal. Az országos radioaktív hulladék-tárolóhely hosszú távú biztonságát a szálerősítésű konténerekben elhelyezett, illetve a lerakóban tárolt összes radionuklidek aktivitásának [Bq] korlátozásával érik el. Az országos lerakóhely biztonságos üzemeletetésére vonatkozó legutolsó érvényes határértékeket a II.3. és II.4. sz. táblázatok tartalmazzák. II.3. táblázat: A mohi (Mochovce) országos radioaktív-hulladéktárolóban szálerősítésű betonkonténerekben tárolt radionuklid anyagokra meghatározott határértékek Radionuklid 14 C 41 Ca 59 Ni 63 Ni 79 Se 90 Sr 93 Mo 93 Zr 94 Nb 99 Tc 107 Pd 126 Sn 129 I 135 Cs 137 Cs 151 Sm Összesített alfa

Felső réteg [Bq/VBK] 4.19E+10 5.27E+10 2.28E+10 3.53E+13 1.07E+11 5.89E+13 5.27E+10 7.07E+11 1.42E+08 1.39E+10 5.70E+12 9.08E+07 5.92E+07 4.43E+10 3.13E+13 3.53E+14 400 Bq/g

14

Alsó réteg [Bq/VBK] 2.79E+11 5.27E+10 2.78E+12 9.33E+14 1.07E+11 8.53E+14 2.50E+11 7.07E+11 1.54E+08 2.07E+12 5.55E+13 9.89E+07 5.92E+07 6.54E+11 3.41E+13 3.84E+14 400 Bq/g

II.4. Táblázat: A mohi (Mochovce) országos radioaktív-hulladéktárolóban tárolt radionuklid anyagokra meghatározott határértékek Radionuklid 14 C 41 Ca 59 Ni 63 Ni 79 Se 90 Sr 93 Mo 93 Zr 94 Nb 99 Tc 107 Pd 126 Sn 129 I 135 Cs 137 Cs 151 Sm 238 Pu 239 Pu 241 Am

Maximális értékek [Bq] 2.01E+15 3.78E+14 2.00E+16 N 7.68E+14 6.14E+18 1.80E+15 5.08E+15 N N N N 4.58E+11 4.72E+15 N N N 1.80E+15 N

N = az adott radionuklidet tartalmazó anyagra nincsen megadott határérték A hulladékok befogadhatósága esetén ezeknek az értékeknek a betartása – a biztonsági elemzésekkel összefüggő további mennyiségi és minőségi követelménnyel együtt – garantálja azt, hogy a lakosság kritikus csoportjának sugárterhelése nem fogja meghaladni az állami egészségügyi felügyeleti hatóság által meghatározott értékeket [L-18] (lásd a IV. 4.2.pontot). 7.2.2. A szálerősítésű beton konténerek elhelyezése a tároló rekeszekbe

A radioaktív hulladékokat – a feldolgozó központban történő végső lerakásra alkalmas feldolgozást és előkészítést követően – szálerősítésű betonkonténerben átszállítják az országos radioaktív hulladéktárolóba. A szállítójárműnek a lerakóba történt megérkezése után a lerakóhely személyzete ellenőrzi, hogy rendben vannak-e a szállítmány kísérőokmányai. Ezt követően a gépjármű a lerakóhely darupályájának hosszú kifutó végéhez áll be. A portáldaru leemeli a gépjárműről a konténert és azt a kijelölt tároló-rekeszbe helyezi. A konténereket kétsoros elrendezésben helyezik el a tároló-rekeszekben. Az elhelyezésnél alapvető rendező elv, hogy a kettős rekeszsor egyenletes tömegű és radioaktivitású konténerekkel legyen feltöltve. A lerakott hulladék aktivitásának optimalizálásánál csak a hulladéktároló által befogadható anyagok esetében megállapított határértéket kell figyelembe venni: azaz az alsó sorba magasabb aktivitású nuklidokat tartalmazó konténerek is elhelyezhetők. Az egyes szálerősítésű betonkonténerek helyét koordináták segítségével jelölik ki. Ezt a kezelőszemélyzet vizuálisan – illetve a daru markoló-szerkezetének lekapcsolását megelőzően függőón segítségével – ellenőrzi.

15

A felügyeleti hatóság 1999-ben engedélyezte az országos radioaktív hulladéktároló üzembe helyezését. A telephely a 2000. évben fogadta be az első „csomagolt” hulladékokat. A Szlovák Köztársaság Nukleáris Felügyeleti Hivatala 2001-ben engedélyezte a Mohiban található Országos Radioaktív-hulladéktároló (nukleáris létesítmény) üzemeltetését. Jelenleg a hulladéktároló első két sora tároló kazettáinak a feltöltése van folyamatban. A Nukleáris Felügyeleti Hivatal 2006-ban engedélyezte ezek feltöltését. A 2001 és 2009. közötti időszakban összesen 2.168 szálerősítésű betonkonténert helyeztek el, amelyek aktivitása összesen 7,85.1013 Bq. Az elmúlt tíz éves üzemelés ideje alatt a tároló valamennyi alapvető technológiai berendezése üzemképes állapotban volt. A kollektív és az egyéni sugárterhelés értékei gyakorlatilag a nullával egyenlők. Nem történt semmilyen radiológiai jellegű baleset, sem pedig a radiológiai biztonsági szabályokat sértő esemény. A légtérbe és a vizekbe sem kerültek ki radioaktív anyagok. A tároló térségének monitorozását az országos radioaktív hulladéktároló a saját eszközeivel végzi. Ezen kívül monitorozást végez a Mohi Atomerőmű környékének radiológiai ellenőrzésével foglalkozó, Léva (Levice) városban működő radiológiai ellenőrző laboratórium is (LRKO SE-EMO). Egyes kiemelt méréseket külső szervezetek (WERT, s. r. o. Trnava, PF UK Bratislava, VUJE, a. s. Trnava) végeznek. Az országos radioaktív hulladéktároló eddigi működésének ideje alatt a környezetben nem mértek a hosszú távú átlagos határértéket meghaladó háttérsugárzást. Ezt a problémakört a III. fejezet tárgyalja részletesen. Az országos radioaktív hulladéktároló eddigi üzemelési biztonsága jónak minősíthető. Az időszakos biztonsági értékelések nem tártak fel semmilyen lényeges, a biztonságot veszélyeztető hiányosságot. Nem volt szükség a hibák kiküszöbölésével kapcsolatos korrekciós intézkedések foganatosítására. A lerakóban végzett tevékenységeket magas fokú biztonsági kultúra jellemzi. Megállapítható, hogy a biztonság területén elért színvonal kielégítő és ennek alapján feltételezhető, hogy ez az elkövetkező időszakban is tovább fog folytatódni. 7.3. A tároló meglévő kapacitásának bővítése, figyelemmel a nagyon kis aktivitású hulladék tárolásának szükségességére

A jelen tanulmányban az országos radioaktív hulladéktároló bővítésével összefüggésben négy változat kerül bemutatásra. Az egyes változatok a C9.1. projektben megfogalmazott következtetéseket figyelembe véve úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok csak a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (VLLW) kezelésének és elhelyezésének módjában különböznek egymástól. Mindegyik változat tartalmazza a tároló kapacitásának hagyományos bővítését, ami jelen esetben egy a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló harmadik kétsoros tároló-rekesz sor megépítését jelenti. Konkrétan az alábbi változatok megvalósítására fogalmazódtak meg javaslatok: I. változat – az országos radioaktív hulladéktároló hagyományos módon történő bővítése, a nagyon kis aktivitású hulladékok külön kezelése nélkül.

Amennyiben ez a változat kerül megvalósításra, akkor megépítésre kerül a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok, valamint a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék a jelenleg érvényes koncepció alapján történő elhelyezésére szolgáló harmadik (illetve további) dupla tárolósor.

16

II. változat - az országos radioaktív hulladéktároló hagyományos módon történő bővítése, a nagyon kis aktivitású hulladékoknak az országos tároló, tároló-rekeszeiben történő külön kezelésével.

Amennyiben ez a változat kerül megvalósításra, akkor megépítésre kerül a kis- és közepes aktívitású, valamint a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékoknak a jelenleg érvényes koncepció alapján történő elhelyezésére szolgáló harmadik (illetve további) dupla tárolósor. Ezekben a rekeszekben egyszerűbb feltételek mellet (pl. szálerősítésű betonkonténerek nélküli) kerülnének elhelyezésre a nagyon kis aktivitású hulladékok. III. változat - az országos radioaktív hulladéktároló hagyományos módon történő bővítése, a nagyon kis aktivitású hulladékoknak az országos radioaktív hulladéklerakóhely területén történő elkülönített kezelésével.

Amennyiben ez a változat kerül megvalósításra, akkor megépítésre kerül a kis és közepes aktivitású, valamint a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékoknak a jelenleg érvényes koncepció alapján történő elhelyezésére szolgáló harmadik (illetve további) dupla tárolósor, továbbá a mohi tároló területének egy elkülönített részén, a kis- és közepesen aktív hulladékok elhelyezésére szolgáló kazettákon kívül megépítésre kerül a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (VLLW) elhelyezésére szolgáló tárolótér (lásd az V.4. ábrát). Az egyes építmények pontos elhelyezését és tájolását a terület felhasználási engedély-kérelemhez összeállított dokumentáció kidolgozásakor fogják meghatározni. IV. változat - az országos radioaktív hulladéktároló hagyományos módon történő bővítése, a nagyon kis aktivitású hulladékoknak az országos radioaktív hulladéklerakóhely térségében, de a lerakóhely területén kívüli történő elkülönített kezelésével.

Műszaki szempontból az előzővel azonos módon, az országos radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló mohi tároló térségében, de a tároló területén kívül (pl. annak a bányagödörnek a területén, ahonnan a lerakott hulladékok takarását modellező kísérlethez termelték ki a talajt) épülne meg a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (VLLW) elhelyezésére szolgáló tároló. A változatok meghatározásakor nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a nagyon kis aktivitású hulladékokat keletkezésük helyén (valamelyik atomerőmű területén) tárolnák. Egyes korábban készült javaslatokban ez a lehetőség is felmerült. A C9.1. projekt nem ajánlja ezt a megoldást, ezért a jelenlegi tervezet nem tartalmaz ilyen megoldási változatot. A nagyon kis aktivitású hulladékok (VLLW) aktivitása csak kismértékben haladja meg azt a határértéket, amely felett a hulladékokat nem lehet kiengedni a szabadba. Ezek a hulladékok rövid felezési idejű radionuklideket, esetleg nagyon kis koncentrációban hosszú felezési idejű radionuklidokat tartalmaznak. Ezeknek a hulladékoknak a tárolásához és a környezettől való elszigeteléshez elegendőek az enyhébb műszaki korlátok is. A Nukleáris Felügyeleti Hivatal 53/2006 Z. z. sz. közleményének 5. §-a szerinti kategorizálás értelmében a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok körébe tartoznak. A mi esetünkben a nagyon kis aktivitású hulladékokat úgy határozzák meg, hogy azok szálerősítésű betonkonténerek nélkül is lerakhatók és a tároló struktúrák feltöltése után nincsen szükség azok speciális feltöltésére. Ezeknek a hulladékoknak a mért maximális aktivitása 100 Bq/g érték körül mozog, de egyes radionuklidek esetében ez akár egy nagyságrenddel magasabb is lehet. A nulla változat

17

A nulla változatot a regionális radioaktív hulladéktároló tervezett bővítésének elmaradása jelenti. Ebben az esetben két módon folytatódhat a hulladéktároló fokozatos feltöltése: a VVER típusú atomerőművek üzemeltetése és az A-1 atomerőmű leszerelése során keletkezett és szálerősítésű betonkonténerekbe csomagolt sugárzó hulladékokat a tározó meglévő két tároló-rekesz sorsaiban helyezik el. Az atomerőművek üzemeltetése során keletkező hulladékok és az atomerőművek üzemből történő kivonása során keletkező hulladékok lerakása „beérkezési sorrendben” történik, majd azoknak a hulladékoknak a hosszú távú tárolására kerül sor, amelyek „kimaradtak”. A Mohi (Mochovce) térségében található radioaktív hulladéktároló jelenlegi kiépített kapacitása 7.200 db. szálerősítésű betonkonténer elhelyezését tesz lehetővé, amelyeknek az együttes űrtartalma 22.230 m3. A meglévő tároló helyek feltöltésének pillanatától kezdve a keletkező radioaktív hulladékokat olyan hosszú ideig kellene raktározni, amíg nem találnának megoldást azok végső elhelyezésére. Mai megközelítésből a kis és a közepes aktivitású radioaktív hulladékok problémáját csak a megfelelő tároló helyen történő elhelyezéssel lehet megoldani. A nulla megoldás valójában csak a radioaktív hulladékok végső elhelyezésével összefüggő probléma megoldásának egy későbbi időpontra történő elhalasztását jelenti. Egy ilyen, a több évtizedre, esetleg évszázadra történő elhelyezés csak egy megfelelő kapacitású, új lerakóhely létesítésével valósulhatna meg. Egy ilyen megoldás nem áll összhangban a Szlovák Köztársaság atomenergetikai stratégiájának záró részében megfogalmazott célkitűzéssel. 7.3.1. Az országos radioaktív hulladéktároló klasszikus bővítése, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (VLLW) elkülönített kezelése nélkül (I. változat)

A mohi radioaktív hulladéktároló klasszikus bővítési változatát további tároló-kazetta sorok fokozatos (az igényeknek megfelelő ütemben), az első két dupla sor létesítési koncepciója szerinti (a csomagolt radioaktív hulladék agyagszigeteléssel ellátott tároló-rekeszekben történő elhelyezése) megépítése jelenti. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék elhelyezési koncepciója nem változik: a kezelt hulladékokat szálerősítésű betonkonténerekbe csomagolják és ezeket a konténereket a II.8.1. és a II.8.2. pontokban leírtak szerint a tároló-rekeszekben fogják elhelyezni. Az országos radioaktív hulladéktároló klasszikus bővítése a meglévő terv alapján (a melynek alapján a lerakóhelyet felépítették, s amelyet legfeljebb az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok szerint módosítanának) valósulna meg. A radioaktív hulladéktároló klasszikus bővítésének lehetőségeit a hulladéktároló üzembe helyezését megelőzően, 1999-ben összeállított biztonsági jelentésben fogalmazták meg. Ezeket IV. fejezetben található VI.10. sz. ábra szemlélteti. (Lásd még az V.1. pontot [L-31]). A klasszikus bővítés végső megoldási formáját a mohi országos radioaktív hulladéktároló bővítésére vonatkozó terv kidolgozási fázisában fogják kiválasztani. Az előterjesztett bővítési elképzelés I. változata egy harmadik, valamint további dupla tárolórekesz sorok kiépítésével számol. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy az eddigi gyakorlat szerint folytatódjon a radioaktív hulladékok elhelyezése. A tároló területének ismeretében a klasszikus bővítés szerinti lerakó-tereket olyan terepen kell megvalósítani, amely területen talajfeltöltést kel végezni. Első megközelítésben ésszerűnek tűnik, hogy a terepet megfelelően tömörített agyaggal töltsék fel, amely agyagréteg az elvárt mérnök-geológiai, hidrogeológiai, de legfőképpen a lerakott hulladékokban található radionuklidek vándorlását meggátolni késes retenciós tulajdonságokkal fog rendelkezni. 18

Ehhez megfelelő lelőhelyeket kell találni, amelyekből biztosítható lesz a feltöltéshez szükséges mennyiségű és minőségű agyag. Ennek a bővítési projektnek a területigénye szükségessé teszi a felszín alatti vizek szennyezettségének megfigyelésére létesített megfigyelő kutak megszüntetését. Ezeket a kutakat olyan módon kell megszüntetni, hogy a jövőben ne ezek helyén keresztül szivárogjanak el a talajvizekbe a tárolótérből esetleg kiszabaduló radionuklidek. Ugyanakkor a bővítési tervek fontos részét kell hogy képezze a felszín alatti vizek hosszú távú monitorozási koncepciójának a kidolgozása. 7.3.2. Az országos radioaktív hulladéktároló klasszikus bővítése, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékoknak (VLLW) a hulladéktároló, tároló-kazettáiban történő elkülönített tárolásával (II. változat)

A II. változat annyiban különbözik az elsőtől, hogy ennél a megoldásnál a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokat a lerakóhely meglévő, vagy az újonnan megépítendő tároló-rekesz soraiban kijelölt külön tároló-rekeszekben, és más típusú (nem szálerősítésű betonkonténer) göngyölegekben helyeznék el (lásd a II.8.1.2. pontot). Ennek a tárolásnak a megvalósításához megoldást kellene találni az új típusú göngyölegek tároló-rekeszekben történő elhelyezésének módjára, a drenázs rendszer elszennyeződésének megelőzésére, valamint az I. ütemben alkalmazott talajfedési megoldás módosítására. Az I. ütemben alkalmazott talajfedés szempontjából az lenne a legelőnyösebb, ha egész rekeszeket különítenének el a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladék elhelyezésére. Ez a változat csak részben biztosítaná a gazdaságos hulladék-elhelyezést. 7.3.3. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elkülönített elhelyezése (III. és IV. változat)

A nagyon kis aktivitású hulladékoknak elkülönített módon történő lerakására irányuló törekvéseket az motiválja, hogy így elhagyhatók bizonyos műszaki megoldások, valamint nincsen szükség beton tároló konténerek alkalmazására, továbbá a tárolt hulladék kis aktivitása miatt rövidebb ideig kell intézményesített felügyeletet gyakorolni a lerakóhely körül, továbbá a rövid és hosszú távú nukleáris és üzemeltetési biztonság iránt támasztott követelmények csökkentése nélkül összességében javul a hulladék-elhelyezés gazdaságossága. A nagyon kis aktivitású hulladékok tárolóhelye a magasabb osztályba sorolt építőipari hulladéktárolók esetében meghatározott követelmények érvényesek. A nagyon kis aktivitású hulladéktároló az alábbi részekből, illetve rendszerekből fog állni: •

•

A hulladék tárolására szolgáló rész. Ez fogja elfoglalni a nagyobb területet. Itt kapnak helyet a tárolóterek és a lerakóhely működéséhez szükséges segédberendezések (pl. a drenázs-vezetékek, a szivárgó vizek ellenőrzésére szolgáló medencék, a csapadékvizek felfogására szolgáló medence, stb. Segéd műtárgyak.

A nagyon kis aktivitású hulladékokra alapvetően ugyanazok a követelmények érvényesek, mint a kis- és közepes aktivitású hulladékok felszíni lerakókban történő tárolására. A különbségek a következők:

19

•

• • •

a nagyon kis aktivitású hulladékok tárolására szolgáló göngyölegeknek kevésbé szigorú mérnöki követelményeknek kell eleget enniük, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy: - a nagyon kis aktivitású hulladékok tárolására a szálerősítésű betonkonténerekhez képest kevésbé szigorú műszaki követelményeknek eleget tevő és ezért kevésbé költséges göngyölegekre van szükség, - a lerakott hulladékok alatt és felett vékonyabb szigetelőrétege (agyagréteget) kell alkalmazni, kevésbé szigorúak a tárolóhelyek hosszú távú mechanikai stabilitásával szembeni követelmények; a szilárd hulladékokat közvetlenül, esetleg préselve, vagy hordókban helyezik el a tárolóhelyen, alacsonyabbak az igények a lerakott hulladékok feljavított (agyag vagy zeolitok és bentonitok hozzáadásával) fedő talajréteggel történő takarása iránt, a nagyon kis aktivitású hulladéktároló megvalósítása esetén rövidebb ideig lesz szükség a tároló intézményi felügyeletének biztosítására.

A terv elképzelései, valamint a külföldön már létező hasonló létesítmények tapasztalatai alapján a lerakóhelyet az alábbi berendezésekkel és kiegészítő szerkezetekkel ajánlott kiegészíteni: • • • • •

a hulladékok átmeneti tárolására szolgáló épület, a tárolóterek csapadék elleni védelmére szolgáló könnyű tető, a felszín alatti vizek elvezetésére szolgáló drenázs rendszer, valamint a tározóból elszivárgó vizek érzékelésére szolgáló rendszer és az elvezetett vizek ellenőrzésére szolgáló gyűjtő és ellenőrző medence, csapadékvíz elvezető rendszer, a tároló-sejtekhez vezető utak.

A III. és a IV. változat abban különbözik egymástól, hogy a III. megvalósítási változat szerint a Mohiban (Mochovce) található országos radioaktív hulladéktároló területén belül épülnének meg a nagyon kis aktivitású hulladékok lerakására szolgáló struktúrák, míg a IV. változat szerint ezeket a mohi tározó területén kívül, de annak közelében található alkalmas területen épülnének meg ezek a létesítmények. A III. változat azzal számol, hogy a II.7.3.3.1. pontban leírt kis aktivitású hulladéktároló a mohi országos radioaktív hulladéktároló területén fog megépülni. Tekintettel arra, hogy a mohi tároló területén korlátozott mértékben áll rendelkezésre szabadon felhasználható üres terület, szükség van a dupla tároló-sorok területének optimális kihasználására annak érdekében, hogy elegendő hely maradjon az kis aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló lerakóhelynek a telep déli részén, a bejárat közelében történő kialakítására (lásd az V. 4. ábrát). 7.3.3.1. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok (VLLW) elhelyezése

A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok lerakása az alapstruktúrában (sejtben, illetve modulban) kerül sor. A sejt létesítésénél az alábbi három építési fázist különböztetjük meg: • • a helyszín előkészítése, • • a védőtöltés megépítése, • • a védőrétegek megépítése.

20

A sejt szekcióját a sejt azon része képezi, amely méreteitől függetlenül, önmagában is komplett, zárt egységet képez, amely önálló szivárgás-gátló drenázs hálózattal rendelkezik. A helyszín előkészítése

A leendő tároló sejt elhelyezésével kapcsolatos terep-előkészítő munkák az alábbi tevékenységeket foglalják magukba (lásd a II.1. ábrát). • • Tereprendezés, a terep természetes altalajának megtisztítása és előkészítése, valamint az alsó védőrétegek elhelyezésére. • • A sejt rézsűinek olyan kialakítása, hogy biztosított legyen azok magas fokú stabilitása és a külső vizek behatolása elleni védelme. • • Az üzemeltetéshez szükséges rézsű-szintek, mellékárkok, bekötőutak, stb. kiépítése. • • Az alsó drenázs réteg (0,30 m kavicságy), valamint a szigetelő és tömítő rendszerek elhelyezése. • • A töltés és a mindkét oldali, 2H : 1V arányú rézsűk megépítése, amely a tároló sejt lejtős fenekének alsó részén a drenázs réteg és a lerakott hulladékok támasztékát fogja képezni. A mi konkrét esetünkben az országos radioaktív hulladéktároló térségében, a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok lerakása szolgáló tárolóhely létesítésére szóba jöhető helyen (a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére fenntartott 7 és ½ dupla sor helyének fenntartása mellett), a telephely déli részén a sejteket úgy kell megépíteni, hogy a jelenleg alkalmazott talajtakarási modellt még legalább 10 évig üzemeltetni lehessen. Védőrétegek

A tároló sejt (modul) a hulladék alatt és felett is több védőréteggel rendelkezik. A veszélyes hulladéktárolókkal való hasonlóság okán ezeket a kis aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolóknak a védőrétegeit is a veszélyes hulladéktárolókra érvényes jogszabályok és szabványok előírásai szerint tervezik és építik meg. A radionuklidok migrációját megakadályozni hivatott legfőbb korlátot egy 5 méter vastagságú agyagréteggel egyenértékű, K ≤ 10-9 m/s átbocsátási tényezőjű szigetelőfal fogja képezni. Ezt a követelményt egy kb. 1 m vastagságú tömörített agyagréteg, valamint egy vékonyabb bentonitréteg kombinációjával fogják teljesíteni. A vízzárást nagysűrűségű, 2 mm falvastagságú polietilén fólia (HDPE) segítségével biztosítják. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok tárolóhelye esetében fontos szerepet játszik a polietilén fóliát védő, valamint a hulladék alatt, a 10 cm vastag agyagrétegen leterített két geotextilia réteg. A tározó altalajának rendezése során alsó védőrétegek, a tározó feltöltése után pedig felső fedőréteg kerül kialakításra (lásd a II.3. ábrát). A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló-sejt rendelkezni fog egy a vizek megfigyelésére szolgáló rendszerrel is, amely ellenőrizni fogja: • • a szivárgó vizeket, • • a csapadékvizeket, • • a felszín alatti vizeket. II. 3. ábra: A nagyon kis aktivitású hulladéktároló aljának (basis) és talajból készült fedés (cover) védőrétegei

21

A szivárgó vizek ellenőrzése

Az esetleg elszivárgó vizek ellenőrzése céljából a tároló-sejtbe két rendszer kerül elhelyezésre: - a szivárgó vizeket összegyűjtő rendszer (IWN - Infiltration Water Network) és - a szivárgásjelző rendszer (LCN – Losses Control Network), (lásd a II. 4. ábrát). A csapadékvizek ellenőrzése

A csapadékvizeknek a lerakott hulladékoktól történő elkülönítése érdekében a tároló szekciók körül vízelvezető árkokat alakítanak ki. A vízelvezető árkok vizét egy gyűjtőárokba vezetik, amely a tároló telep mindkét oldalán létesített kifolyóhoz vezeti el a csapadékvizet. II.4. ábra: A szivárgó vizeket gyűjtő (IWN) és a lerakóhely szivárgásjelző (LCN) hálózatának vázlata

A felszín alatti vizek ellenőrzése

22

A talajvíznyomás kiküszöbölése, illetve a talajvízszint emelkedésének megelőzése céljából drenázs rendszer kerül kiépítésre. Ez a rendszer egy 0,30 m vastag kavicsrétegből (gravel) fog állni. Ebben helyezik el a víz elvezetésére szolgáló porózus PVC csöveket (subdrainage pipe) (lásd a II.6. ábrát). Az alsó drenázst képező kavicsréteget geotextiliával fedik le, hogy megakadályozzák annak az azt fedő agyagréteg általi elszennyezését. 7.3.2.2. A nagyon kis aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetése

A tárolótér lehető legjobb kihasználása és a lerakott hulladékok stabilitásának biztosítása érdekében a hulladékok rendezett módon kerülnek elhelyezésre a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékok tárolására szolgáló önálló szekciókban. A hulladékokat hosszanti irányban sávosan fogják lerakni. Ezeket üzemi sávoknak nevezik. Az üzemi sávokat két sor oszloptámaszon álló, könnyű tető fogja takarni. Ez a tető két sor oszloptámaszon fog állni. A két oszlopsor magassága eltérő lesz és így fog alkalmazkodni az üzemi sáv talajszintje két szélének eltérő magasságához. A hulladékot megfelelő göngyölegben tehergépkocsin szállítják a lerakóhely bejáratához. A göngyölegeket mozgó daru helyezi át a tárolótérbe. A tárolótéren asztagokba rakják a beérkezett göngyölegeket. Az asztag egyes befejezett szintjeire minimálisan 0.3 m vastag tömörített talajréteget terítenek. Ezen a talajrétegen mozog majd a daru és a tehergépjárművek, amikor a hulladékokat tartalmazó göngyölegeket a következő sorban helyezik el. Az üzemi sáv a hulladékok lerakása idején trapéz alakú, amelynek a szélessége úgy változik, hogy az a mozgó tető takarásában maradjon. Miután az üzemi sávot teljesen feltöltötték, a tetőt a szomszédos üzemi sáv fölé helyezik át. Ez az eljárás fog ismétlődni mindaddig, amíg az egész sejtet teljesen fel nem töltik. A II.5. ábrán látható az üzemi sáv felett elhelyezett mozgó tető keresztmetszete. A hulladéklerakás idején az üzemi sáv területét a tető védi a csapadéktól. A sejt nem fedett részét azonban csapadék éri. Ezekről a területekről a szivárgó vizek felfogására szolgáló drenázs rendszer (IWN) fogja elvezetni a csapadékvizet. Az egyes üzemi sávok alatti terület szivárgó vizeit elvezető drenázs csőhálózatát és a szabad felület csapadékvizeit felfogó hálózat csővezetékeit egymástól elkülönítve és megjelölve vezetik el. Az üzemi sávok alatt felfogott vizeket az ellenőrző aknába, a szabad felületről felfogott vizet pedig a csapadékvízgyűjtő medencébe vezetik el. Ezért az új üzemi sáv használatba vételét megelőzően az igénybe vett terület alatti szivárgó vizeket összegyűjtő csöveket le kell választani a csapadékvíz elvezető csőről, és csatlakoztatni kell a szivárgó vízgyűjtő rendszerhez (IWN). II. 5. ábra: A tároló sejt és a mozgó tető keresztmetszete hulladéklerakás idején

23

8. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG ADOTT TERÜLETEN TÖRTÉNŐ VÉGZÉSE SZÜKSÉGESSÉGÉNEK INDOKLÁSA A Mohiban (Mochovce) található országos radioaktív-hulladéktárolóhely strukturális bővítésének kérdése közvetett módon azzal függ össze, hogy a Szlovák Köztársaság Kormánya 1999-ben határozatot hozott a jászló-apátszentminályi (Jaslovské Bohunice) V-1 atomerőmű leállításáról és leszereléséről (lásd a 801/1999 sz. kormányhatározatot). Az atomerőmű leállításának egyik következménye, hogy az ennek kapcsán keletkező hulladékokat a tervezettnél korábban kell elhelyezni a radioaktív hulladéktároló megépített két tároló-sorába. Az országos radioaktív hulladéktárolónak ezeket a tárolótereit eredetileg az atomerőművek üzemeltetése során keletkező hulladékok elhelyezésére alakítottak ki. Mohi (Mochovce) térségének paramétereit 1999-ben a „Mohiban létesített országos radioaktív hulladéktároló üzembe helyezését megelőző biztonsági jelentés” c. anyagban elemezték. Az említett jelentésben a régiót jellemző adatok között nincsen olyan, amely a mai követelmények alapján – akár feltételesen is – kizáró oka lehetne a lerakóhely létesítésének és üzemeltetésének. A lerakóhely hosszú távú működésének biztonsági elemzése igazolta, hogy az elemzésekben meghatározott nagyságrendű radionuklid-határértéket meg nem haladó hulladék elhelyezése, valamint a hulladékok befogadásával összefüggésben meghatározott további határértékek és feltételek betartása esetén, a lerakóhely hosszú ideig és inherens módon biztonságos lesz. A korábban készített tanulmányokban fel sem merült, hogy az újabb radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolókapacitásokat másutt, nem a jelenlegi országos lerakóhely térségében kellene kialakítani. A jelenlegi elképzelés kidolgozását közvetlenül megelőző tanulmányban (C9.1. Projekt) viszont már foglalkoztak azzal a lehetőséggel, hogy a nagyon kis aktivitású hulladékok tárolását az atomerőművek területén, illetve egy új helyen oldanák meg. Ezeket a lehetőségeket végül is azért vetették el, mert a multikritérium-elemzés kimutatta, hogy a jelen elképzelésben bemutatott változatok jelentik a legmegfelelőbb megoldásokat. 9. AZ ÖSSZES KÖLTSÉG A beruházási elképzelés előterjesztője a 2011-2015. évek közötti időszakra kidolgozott középtávú beruházási tervben az országos radioaktív hulladéktároló területén létesítendő kisés közepes aktivitású hulladékok (LILW) elhelyezésére szolgáló új dupla tárolósor megépítésének ráfordításigényét 14.840.000 € összegre becsülte. A nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolóhelynek az országos radioaktív hulladéktároló területén történő megépítésének költségvonzatát az ezzel összefüggésben kidolgozott megvalósíthatósági tanulmányban 11.800.000 € összegre becsülték. 10. A BERUHÁZÁS ÁLTAL ÉRINTETT KÖZSÉGEK A beruházás az alábbi községeket érinti: Az országos radioaktív hulladéktároló bővítése a lévai járásban fekvő Nagykálna (Kalná nad Hronom - okres Levice) községet érinti. Az országos radioaktív hulladéktároló Mohi (Mochovce) község kataszteri területén található. Mohi települést az oda telepített atomerőmű építése kapcsán azonban felszámolták és területét közigazgatásilag Nagykálna (Kalná nad Hronom) községhez csatolták.

24

A nyitrai járásban fekvő Csiffár (Čifáre - okres Nitra) – a távoli jövőben ennek a községnek a lakói potenciálisan ki lehetnek majd téve radiológiai hatásnak. 11. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ENGEDÉLY A javaslat előterjesztője Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által az atomenergia békés célú felhasználásáról elfogadott 541/2004 Z. z. törvény 2. § u. pontja alapján a Szlovák Köztársaság Nukleáris Felügyeleti Hivatalánál (ÚJD SR) kérvényezni fogja Mohiban (Mochovce) található országos radioaktív hulladéktároló működése módosításának (kihasználása bővítésének) engedélyezését. A radioaktív hulladéktároló bővítéséhez be kell szerezni a területileg illetékes építésügyi hatóságtól (Lévai Közös Építésügyi Hivatal) a létesítmény elhelyezéséhez szükséges területfelhasználási engedélyt, majd pedig az építési engedélyt.

25

III. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉGNEK A TERMÉSZETI KÖRNYEZETRE GYAKOROLT FELTÉTELEZETT HATÁSAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ ALAPVETŐ ADATOK A javasolt tevékenységet a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló, Mohiban (Mochovce) található tározó kapacitásának bővítése jelenti. A bővítési elképzelések változatai abban különböznek egymástól, hogy milyen megoldást tartalmaznak a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére (lásd a II.7.3. pontot). Az egyes változatok esetében megkövetelt inputok nem sokban különböznek egymástól. Általánosságban elmondható, hogy a radioaktív hulladéktároló bővítésének megvalósítási szakaszában elsősorban az inputokkal (alapanyag beszállítókkal) szemben növekednének a követelmények. 1. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOK ÉRTÉKELÉSE Az érintett lakosság esetében elsősorban a lehetséges sugárterhelés jelent potenciális egészségügyi kockázatot. Másodlagosan számítani lehet a telep működéséhez kapcsolódó közlekedés, illetve a gépjárművek által előidézett hang- és károsanyag-kibocsátás által előidézett terhelésekkel. 1.1. Az üzemelés idején okozott közvetlen hatások Az országos radioaktív hulladéktároló bővítéséhez kapcsolódó tevékenységek és maga a tároló működése sem növeli a tároló telephelyéről kikerülő folyadékok radioaktivitását. A feltételezések szerint a telepről a környezetbe kibocsátott radioaktív anyagok sugárzási szintje összességében jóval a határértékek alatt marad. Jóval a megengedett határérték alatti marad a lakosság sugárterhelése is. Az országos radioaktív hulladéktároló üzembe helyezését megelőző biztonsági elemzések kimutatták, hogy amennyiben a megengedett határértéken bocsátanának a lerakóból származó folyékony hulladékokat a Telinský patak „C” befolyójába, az a kritikus csoportba tartozó egyének esetében megközelítőleg 10 µSv szintű éves lekötött effektív sugárdózis-bevitelt jelentene, ami a természetes háttérsugárzás kb. 1 %-val egyenlő. A feltételezett legsúlyosabb üzemzavarnak (a hulladékkal teli tároló-konténer leejtése és sérülése) sem eredményezne a környező területen élő lakosságra járó hatást. Egy ilyen esemény következtében a telep dolgozóinak kitettsége sem fogja elérni a lakosság körébe tartozó egyének esetében megengedet határértéket. 1.2. A tároló működésének befejezését követően jelentkező közvetlen hatások A tároló bezárását követő időszakban jelentkező közvetlen hatások a lerakók hosszú távú biztonságának vizsgálatára irányuló elemzések tárgyát képezik. A tároló hosszú távú biztonságát igazolni hivatott vizsgálati módszerek a tároló jövőbeni fejlődésének alakulásával összefüggő események forgatókönyveinek felvázolásából indulnak ki. A mohi lerakóval összefüggésben készített biztonsági elemzések két lehetséges forgatókönyvet tartalmaznak: - Az evolúciós fejlődét feltételező forgatókönyv – a tároló jövőbeni normális fejlődésével számol. A forgatókönyv feltételezése szerint a mérnök-műszaki akadályok fokozatosan degradálódnak, funkciójukat vesztik, a radionuklidek kilúgozódnak a hulladékból és az agyag szigetelőrétegen áthatolva a felszín alatti vizekbe jutnak. A felszín alatti vizekkel továbbjutnak a bioszférába és egészen emberközelbe kerülnek. Gyakorlatilag egy az egyhez annak a valószínűsége, hogy egy ilyen forgatókönyv szerinti eseménysor valamikor a távoli jövőben bekövetkezzen. Megvizsgálták annak a normális evolúciós forgatókönyvnek a

26

valószínűségét is, amely akkor következne be, ha a megszűnne az agyagréteg funkciója (bekövetkezne az un. medence effektus, illetve a medence kilyukadása). - A behatolást feltételező forgatókönyvek - abból indulnak ki, hogy a tározó intézményi felügyeletének lejárta (300 év) után a tároló területét átengedik korlátlan hasznosításra. Ekkor a tároló területén – nem tudván, hogy ott radioaktív hulladékok találhatók – olyan tevékenységeket végeznek (pl. kutatófúrásokkal megbontják a tározó magját, vagy út- és házépítésbe kezdenek, állandó lakóhelyet létesítenek, stb.). Az ilyen forgatókönyvek hosszú távú bekövetkezésének a valószínűsége kisebb az egynél. Ugyanakkor az ilyen esetek megoldásának is a normális evolúciós fejlődés eseményeivel azonos fontosságot kell tulajdonítani. A biztonsági elemzések forgatókönyveinek megfogalmazásával egyidejűleg a biztonsági szempontból fontos radionuklidok jegyzéke is meghatározásra kerül. Nem biztos, hogy ezeket azok a radionuklidok képezik, amelyekből a hulladékokban a legtöbb fordul elő. A kiemeltek között szerepelnek akár olyanok is, amelyek a hulladékokban a közvetlen mérésekkel meg sem állapítható koncentrációban fordulnak elő. A közelmúltban ez a tény vezetett el ahhoz, hogy a radioaktív hulladékok hosszú távú biztonságos elhelyezése esetében kulcsfontosságú kérdéssé vált a radioaktív hulladékok jellemzésének a minősége, azaz a hulladékok, valamint azok csomagolt formái fontos jellemzőinek a meghatározása és/vagy deklarálása. A forgatókönyvek az egyes esemény sorait (szekvenciáit) matematikai összefüggésekbe helyezik. Ezeket az összefüggéseket közvetlen, vagy numerikus módszerekkel elemzik. A biztonsági elemzések további kulcsfontosságú elemeit azok paraméterei jelentik. A paraméterekkel összefüggő bizonytalanságokat alapvetően kétféle módon oldják fel: • konzervatív értékek alkalmazásával, • a valószínűség-eloszlás bizonytalanságának megadásával és valószínűségi szimulációval. A további lépést a ma már a piacon is hozzáférhető modellek segítségével történő számítások jelentik. Ezeket a számításokat az alábbi módon lehet elvégezni: • determinisztikus módszerrel, azaz bizonyos paraméter-értékek segítségével számszerű eredményekhez jutnak, • valószínűségi módszerrel, amelynek az eredményei valószínűségértékek lesznek. A biztonsági elemzés utolsó lépését a bizonytalansági és érzékenységi vizsgálat jelenti. Ezt alapvetően az analízisek eredményei hitelességének erősítése céljából végzik el. A biztonsági elemzéseket megismételve végzik el: a vizsgálatok kezdetén a valóságból kiindulva rendszerint meghatározzák a hulladékok aktivitását, és az eredményt összehasonlítják a lakosság kritikus csoportjába tartozó egyének kitettségének effektív adataival. Abban az esetben, ha az eredmény ennél nagyobb, akkor kisebb összességű aktivitással ismétlik meg a számítást. Amennyiben az eredmény kisebb, akkor az azt jelzi, hogy az elhelyezni kívánt összes hulladék elhelyezhető a lerakóban, sőt a számításba vett összes aktivitási érték még valamennyivel meg is emelhető. Mindkét változat előfordulása újabb számítási fordulókat indukál. A szóban forgó lerakóhely-típusra Szlovákiában az alábbi hitelesített értékek az irányadóak:

27

• a „felszín alatti vizek útján történő transzport” forgatókönyvben (tehát olyan esetben, amely esemény előfordulásának a valószínűsége egy az egyhez) az éves lekötött egyenértékdózis a hulladék lerakását követő bármely évben a kritikus lakossági csoportba tartozó egyének esetében 100 µSv, • a „tartózkodást” vagy „behatolást” feltételező forgatókönyvben (tehát azokban az esetekben, amelyek előfordulásának a valószínűsége egynél kisebb, de nem zárható ki teljesen, hogy nem következhetnek be) az éves lekötött egyenértékdózis a tároló intézményi felügyeletének megszűnése utáni bármely évben, a kritikus lakossági csoportba tartozó egyének esetében 1 mSv. A IV.2. pontban bemutatott eredmények azon a feltételezésen alapulnak, hogy a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló 7,5 dupla tároló sorba, valamint a Mohiban található országos radioaktív hulladéktároló területén kialakított nagyon kis aktivitású hulladéktárolóba a IV.1. táblázatban feltüntetett radioaktív hulladékmennyiség kerül elhelyezésre. Ezt a hulladékmennyiséget a Jászló-Apátszentmihály (Jasovské Bohunice) és Mohi (Mochovce) térségében működő atomerőművek (beleértve az EMO 3. és 4. blokkokat is) üzemelését és leszerelését alapul véve prognosztizálták). A radioaktív hulladék feldolgozásának technológiái megegyeznek a II.7.2. pontban ismertetett eljárással. IV.1. táblázat: A Jászló-Apátszentmihály (Jasovské Bohunice) és Mohi (Mochovce) térségében működő atomerőművek (beleértve az EMO 3. és 4. blokkokat is) üzemelésével és leszerelésével összefüggésben keletkezett radionuklidek aktivitásának leltára. Radionuklid 14

C Ca 59 Ni 63 Ni 79 Se 90 Sr 93 Mo 93 Zr 94 Nb 99 Tc 107 Pd 126 Sn 129 I 135 Cs 137 Cs 151 Sm 238 Pu 239 Pu 241 Am 41

kis- és közepes Nagyon kis aktivitású hulladék aktivitású hulladék [Bq] [Bq] 8.07E+13 2.1E+10 3.03E+10 2.6E+08 1.38E+12 1.3E+09 1.33E+14 4.4E+11 7.13E+11 8.06E+12 1.5E+09 1.80E+12 1.69E+11 8.74E+11 1.8E+10 7.15E+12 4.5E+07 7.31E+11 2.37E+12 6.28E+10 1.7E+08 5.14E+10 6.26E+14 1.9E+12 3.84E+11 1.62E+11 9.0E+08 6.52E+11 3.7E+08 4.78E+11 3.8E+09

28

1.3. Közvetett hatások A létesítmény főleg azáltal gyakorol közvetett hatást a környezetére, hogy a kis- és közepes aktivitású, valamint a nagyon kis aktivitású tároló megépítésének, illetve üzemeltetésének különböző fázisait nagy mennyiségű talaj és agyag kitermelése kíséri. Az építési fázisban valósul meg a tároló (beleértve az agyagból készült szigetelő rétegeket is) megépítése. A tároló bezárását követően a tároló tetejét nagy mennyiségű talaj és agyagréteggel kell letakarni. A hulladéktároló építésének, üzemeltetésének és bezárásának egyetlen jelentős környezeti kihatását a nagy mennyiségű radioaktív hulladék és az említett építőanyag szállítása fogja jelenteni. Ebben a vonatkozásban legjelentősebb rendkívüli eseményt egy a tárolóhelyre való szállítás közben bekövetkező esetleges baleset jelentheti. Mivel a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék szilárd halmazállapotú és azt szálerősítésű betonkonténerekbe csomagolják, a nagyon kis aktivitású hulladék pedig csak nagyon kis mértékben szennyezett anyag, a legkedvezőtlenebb kimenetellel számoló forgatókönyv szerinti rendkívüli esemény sem fog komoly környezeti kockázatot jelenteni. A radioaktív hulladéktárolónak nem ismertek egyéb más közvetett környezeti hatásai. 2. A VÁRHATÓ HATÁSOK VÉLEMÉNYEZÉSE AZOK JELENTŐSÉGE ÉS IDŐTARATAMUK ALAPJÁN A legközelebbi évtizedekben a radioaktív lerakóhely alatti szigetelőréteg kialakításával összefüggésben szükségessé váló nagy mennyiségű talaj mozgatása fogja előidézni a legjelentősebb környezeti hatásokat. Később az elhelyezett hulladék feletti szigetelőréteg elhelyezése jár majd nagymennyiségű talajmunkával. A radioaktív hulladékok aktvitásának időtartama szintén a biztonsági elemzések tárgyát képezi. Rendszerint összeállításra kerül a radionuklidek koncentrációja előfordulásának, illetve a normális evolúciós forgatókönyv szerint az egyes környezeti elemekben bekövetkező vándorlásának, a bioszférába való kikerülésének és az emberhez való eljutásának az időfüggvénye. Ennek eredménye az az időtartam, amely alatt a lakosság kritikus csoportjába tartozó egyének az egyes radionuklidekből származó hatékony dózisnak lesznek kitéve. Ez az érték az egyes radionuklidekből származó dózisok időbeni összességéből tevődik össze. Illusztrálásként a III.1. ábra szemlélteti a biztonsági szempontból fontos, a 129I és a 14C radionuklidek hatékony dózisának időbeni alakulására vonatkozó számítás eredményét a csiffári halastó bioszférájának a nagyon kis aktivitású radioaktív hulladékokkal összefüggésben történő hasznosítása esetén (ivóvíz, öntözővíz, halak fogyasztása, üdülés). A maximális 1,29E-6 Sv dózisterhelés a hulladéktároló végleges bezárásától számított 2190 év múlva fog bekövetkezni. A kritikus 14C radionuklid 2227 év alatt éri el az 1,278E-6 Sv dózisterhelést, a 129I pedig a 6,68E-7 Sv maximális terhelést 840 év alatt éri el. A többi radionuklidnek jelentéktelen a hatása. A III.12. ábra szemlélteti a biztonsági szempontból fontos radionuklidek hatékony dózisának időbeni alakulására vonatkozó számítás eredményét a csiffári halastó bioszférájának a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokkal összefüggésben történő hasznosítása esetén. A maximális 1,414E-6 Sv dózisterhelés a hulladéktároló végleges bezárásától számított 7700 év múlva fogja bekövetkezni. A kritikus 14C radionuklid 9000 év alatt éri el a maximális 9,56E-7

29

Sv dózisterhelést, a sorrendben második 129I pedig 3000 év alatt éri el a maximális 6,0E-7 Sv terhelést. A nagyon kis aktivitású hulladékok tárolására szolgáló lerakóban tárolt hulladékokban előforduló radionuklidek sokkal hamarabb idézik elő a maximális dózisterhelés, mint a kis- és közepes aktivitású tárolóban elhelyezett hulladékokban található radionuklidek. A nagyon kis aktivitású, valamint a kis- és közepes aktivitású hulladékokból származó dózisok annak ellenére összehasonlíthatók egymással, hogy a nagyon kis aktivitású hulladékok mennyisége csak töredékét (3,6 %) fogja képezni a mohi lerakóban várhatóan elhelyezésre kerülő kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéknak. Az országos radioaktív hulladéktárolóban kialakításra kerülő két tároló üzemeltetése egész ideje alatt előidézett összesített sugárdózis (lásd a III.3. ábrát), sem pedig az általa 2500 év során kibocsátott 2,2E-6 Sv maximuma semmilyen időben sem fogja túllépni az évi 0,1 mSv értéket. A tároló bezárásától számított 3000 évig a sugárterhelés nagyobbik része a nagyon kis aktivitású tárolójából, ezt követően pedig a kis és közepes aktivitású hulladékok tárolójából fog származni. A grafikonokból egyértelműen leolvasható, hogy a modellszámítások szerint a hulladékokban viszonylag magas értéken előforduló egyes radionuklidek, például a 137Cs vagy a 90Sr egyáltalán nem kerülnek ki a sugárforrásul szolgáló hulladékokból. Ez az oka annak, hogy miért olyan magas az országos radioaktív hulladéktárolóban elhelyezhető 137Cs leltári összege. Ugyanis ez a radionuklid hamarabb fog lebomlani, mint ahogyan kikerülne a lerakóból. Helyesebb lenne, ha a hosszú felezési idejű 129I és 14C radionuklidokat tartalmazó hulladékokat nem a nagyon kis aktivitású hulladékok lerakójában helyeznék el. III.3. ábra: A nagyon kis aktivitású valamint a kis és közepes aktivitású lerakók effektív dózisai, továbbá a két tároló összesített dózisai az országos tároló térségében, a csiffári halastó bioszférájának hasznosításával összefüggésben

30

31

3. AZ ÁLLAMHATÁRON FELTÉTELEZHETŐEN ÁTTERJEDŐ HATÁS A lerakóban sem a jelenben, de a jövőbeni kibővítése után sem fognak olyan tevékenységeket végezni, amelyek a légkör radioaktív anyagokkal történő szennyezését eredményeznék. A tárolóban csak szilárd, vagy megszilárdított és jóváhagyott csomagolóanyagba helyezett hulladékot lehet lehelyezni. A radioaktív hulladéktároló ezért végig nulla hatást fog gyakorolni közvetlen környezetének – s így a környező országok – légterére. A kiépített szigetelő rétegek rendszerének köszönhetően a hulladéktárolóban annak üzemelése során nem keletkeznek folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékok, így a tároló nem is fog ilyeneket kibocsátani. Nem fogja ilyenekkel terhelni közvetlen környezetének, s így a szomszédos országoknak a felszíni és felszín alatti vizeit. A tározó területéről reálisan csak csapadékvizet és a drenázs-rendszerek által felfogott vizet fogják kivezetni. A tároló bezárását követően a távoli jövőben és a szigetelőréteg által képzett akadályok degradációját követően (lásd a III.3. ábrát) előfordulhat, hogy a tároló hatást fog gyakorolni környékének felszín alatti, és ezek nyomán felszíni vizeire is. A hulladéktároló földrajzi helyzetétől függ, hogy ennek lesz-e a szomszédos államok területére átterjedő hatása. Tekintettel arra, hogy a hulladéktároló távol fekszik a szomszédos országoktól, a felszín alatti vizek esetében nem kell ilyen hatással számolni. A hulladéktároló térsége az ott található folyóknak köszönhetően csak egy szomszédos ország, Magyarország felszíni vízhálózatával áll kapcsolatban. A hulladéktároló területéről a Telinský patakon keresztül vezetik el a vizeket. Ez a patak a Zsitva (Žitava) folyóba, a Zsitva pedig a Nyitra (Nitra) folyóba ömlik. A Nyitra Komárom felett, közvetlenül a Vág folyónak a dunai torkolata fölött ömlik a Vágba (Váh). A beruházási tervjavaslat többféle forgatókönyvet feltételezve vizsgálja a kibővített hulladéktárolónak a bezárást követő időszakban feltételezhetően a környezetére gyakorolt radioaktív hatásait. Ezek a vizsgálatok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a lakosság életviteli és fogyasztási szokásai a maival megegyezők lesznek. Konzervatív megközelítés alapján viszont azt feltételezik, hogy a kritikusan érintett személyek a hulladéktároló közvetlen közelében fognak élni és az onnan 32

származó szennyezett élelmiszereket fognak fogyasztani. Ezeknek a személyeknek az expozíciós kitettsége alapján kerül meghatározásra, hogy milyen mennyiségű sugárzó anyagot lehet még a tározóban elhelyezni. A kritikus egyének expozíciós kitettsége soha sem – tehát akkor sem, amikor már nem fognak működni a szigetelő védőrétegek – lehet magasabb a közegészségügyi előírások által megengedett jelenlegi értékeknél. A hulladéktároló közvetlen térségében élő kritikus személyek védelme egyben a szomszédos országok lakosságának a védelmét is jelenti. Ennek a kérdéskörnek az összefoglalásaként megállapítható, hogy a Mohiban (Mochovce) található országos radioaktív hulladéktároló kizárólag csak radioaktív hulladékok lerakására szolgáló létesítmény, és ezért a környezeti hatásvizsgálatok elvégzéséről szóló, a későbbi módosításokkal együtt hatályos 24/2006 Z. z. sz. törvény 13. sz. mellékletében foglalt rendelkezések értelmében kötelezően nemzetközi értékelés keretében meg kell vizsgálni azt is, hogy a létesítménynek milyen az államhatáron átterjedő környezeti hatásai lehetnek. Megállapítható, hogy a létesítménynek elhanyagolható lesz az államhatáron átterjedő reális radiációs hatása. A Mohiban létesített országos radioaktív hulladéktároló esetében – figyelembe véve az abban végzett jelenlegi és a bővítés utáni tevékenység terjedelmét, helyét és egyéb hatásait – nem alkalmazhatók az említett törvény 14. sz. mellékeltében az államhatáron átterjedő jelentős kedvezőtlen hatások meghatározására megfogalmazott általános kritériumok. A hulladéktárolóban végzett tevékenység egyetlen változata sem fog semmilyen hatást gyakorolni a szomszédos országok környezeti elemeire.

33

IV. A JAVASOLT TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉRE KIDOGOZOZOTT KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS A JAVASOLT OPTIMÁLIS VÁLTOZAT Az előterjesztett tervjavaslat a Mohiban (Mochovce) található radioaktív hulladéktároló kapacitásának új tárolókapacitások kiépítésével történő olyan bővítését tartalmazza, amelynek eredményeként lehetőség lesz a szlovákiai atomerőművek üzemeltetése és leállítása során keletkező radioaktív hulladékok biztonsági és gazdasági szempontból is elfogadható módon történő tárolására. Mivel a hulladéktárolóban a tervezett bővítést követően is folytatni fogják a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezését, a bővítésre kidolgozott valamennyi változat tartalmazza a hulladéktároló „klasszikus bővítését”, ami a már meglévő két dupla kazetta-sor esetében alkalmazott koncepció alapján további tároló-kazetták megépítését jelenti. A II. és IV. változat külön tárolótér kialakítását javasolja a nagyon kis aktivitású (VLLW) hulladékok számára. A különböző bővítési változatok (beleértve a nulla változatot is) leírását a II.7.3. pont tartalmazza. 1. A KÜLÖNBÖZŐ VÁLTOZATOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS A JAVASOLT OPTIMÁLIS VÁLTOZAT KIVÁLASZTÁSA 1.1. Az értékelés kritériumok megválasztása Az egyes változatok kiértékeléséhez és az optimális változat kiválasztásához az alábbi kritériumokat vették igénybe. • A tároló biztonsága. Ez egy kizáró kritérium. Nem valósítható meg az a változat, amely nem felel meg a biztonsági követelményeknek (beleértve a lakosságra gyakorolt radiológiai hatást is). Tekintettel arra, hogy műszaki megoldásokkal, vagy a befogadható hulladékokkal szemben támasztott követelmények meghatározásával a biztonság szintje növelhető, a tervjavaslat nem vesz számításba egyetlen olyan változatot sem, amely nem felelne meg a biztonsággal szemben támasztott követelményeknek. • A megvalósításhoz szükséges terület rendelkezésre állása. Ez szintén egy kizáró kritérium. A létesítmény megépítéséhez rendelkezésre kell állnia a szükséges területnek. Az értékelést azonban úgy is el lehet végezni, hogy amennyiben a létesítmény üzemeltetőjének még nincsen a tulajdonában a szükséges terület, azt a későbbiekben azt feltételezhetően meg tudja szerezni a jelenlegi tulajdonosoktól. • A tároló infrastruktúrájának rendelkezésre állása. Ez egy értékelési kritérium. A hulladéktároló üzemeltetéséhez komplex infrastruktúrára van szükség. Ez nem csak az olyan alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását jelent, mint pl. a víz, villamos áram, vagy a közúthálózattal való kapcsolat. A hulladéktároló területének rendelkeznie kell megfelelő környezeti monitor rendszerrel, riasztási és védelmi rendszerrel, sugárzásvédelmi rendszerrel, a radiológiai helyzetet monitorozó rendszerrel, stb. • A hulladéktároló létesítésével összefüggésben a térségről készül tanulmányok hozzáférhetősége. A hulladéktároló létesítésére kiszemelt bármely területet alapos vizsgálatnak kell alávetni, mivel a térség biztonsága nagymértékben az adott térségre meghatározott kedvező adottságoktól függ. Ezért előnyt jelent, ha rendelkezésre állnak a térségben korábban végzett ilyen vizsgálatok eredményei. Az ilyen vizsgálatok rendkívül költségesek és időigényesek. Ezért szerepelnek a hulladéktároló bővítési változatainak elbírálásánál az értékelési tényezők között a korábban elvégzett vizsgálatokról szóló jelentések.

34

• Az egyes változatok megvalósításának költségvonzata. Ez a kritérium inkább a mennyiségi kritérium kategóriájába tartozik. Jelen esetben (az egyes változatok előkészítésének adott fokán) a költségvonzatot a minőségi értékelési kritériumok csoportjába soroltuk, mivel csak a létesítmény tároló struktúráinak a költségeit tartalmazza, de nem tartalmazza az összes költséget, például a járulékosan generált és az üzemeltetési költségeket, stb. Az egyes változatok csak a kis aktivitású hulladékok tárolására szolgáló lerakóhely megvalósításának adott módjára vonatkozó költségek nagyságában fognak különbözni egymástól, mivel a kis- és közepes aktivitású hulladékok tárolására szolgáló újabb duplasoros tároló-kazetták megépítésének költsége minden egyes változat esetében azonos lesz. A nagyon kis aktivitású hulladéktároló megépítésének költségei fontos minősítési tényezőt jelentenek. Ennek a kritériumnak az alkalmazásakor nem lenne szabad megfeledkezni arról, hogy a hulladéktároló bővítésével összefüggésben készített valamennyi költségbecslés összeállításában – annak ellenére, hogy a költségbecslés elkészítésénél figyelembe vették az egy hasonló spanyolországi, nagyon kis aktivitású hulladéktároló építése során szerzett tapasztalatokat is – rendkívül nagy a bizonytalansági tényező. Természetesen számolni kell azzal is, hogy a nagyon kis aktivitású hulladéktárolónak a Mohiban már üzemelő országos radioaktív hulladéktároló térségében történő elhelyezése esetén használni lehet ennek a tárolónak a már kiépített infrastruktúráját, a tároló védelmét ellátó szolgáltatásait, védelmi berendezéseit, szakmailag felkészült személyzetét, valamint a szomszédos atomerőmű közelségét. Mindez rendkívüli előnyössé teszi ezt a térséget arra, hogy a hulladéktárolót itt építsék meg. • Az engedélyek megszerzésének szempontja. Az engedélyek megszerzése körüli nehézségek fontos minősítő szerepet játszanak. Kulcsfontosságú szempont, hogy milyen nehézségekkel kell számolni a projektnek a felügyeleti szervek, illetve a további más érintett fél részéről történő elfogadtatása, illetve mennyi időt vesz igénybe a hulladéktároló építéséhez szükséges engedélyek beszerzése. Ezek a körülmények ugyanis nagymértékben befolyásolják a hulladéktároló építésének költségeit, valamint azt, hogy az a szükséges határidőre üzembe helyezhető legyen. A nagyon kis aktivitású hulladéktároló új helyen történő létesítéséhez szükséges hatósági engedély beszerzése, valamint a lakosság és számos más érintett hatóság beleegyezésének a megszerzése, stb. nagy erőfeszítést igényelne. Az ilyen tevékenységeknek ezen kívül komoly lenne a költségvonzata és az időigénye. A meglévő tároló „kerítésen belüli” bővítéséhez szükséges engedély megszerzése sokkal egyszerűbbnek és gyorsabbnak ígérkezik, mivel az a meglévő engedély kiterjesztéseként, módosításaként értelmezhető. • Intézményes ellenőrzés. A kis aktivitású hulladéktároló egyik előnye, hogy létesítésekor nagyságrenddel (több évtizeddel) rövidebb intézményes ellenőrzéssel kell számolni, mint a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló esetén. A tervelképzelés valamennyi változatában (a IV. változatot kivéve) ezt az intézményes felügyeletet a kis és közepes aktivitású hulladéktároló részére biztosított felügyelet fogja ellátni. A jövőben megválaszolandó kérdés, hogy a IV. változat megvalósítása esetén milyen intézményes ellenőrzést kapna a kis és közepes aktivitású hulladéktároló. Ebben az esetben több évtizedre szóló feladatról lenne szó. • A terep-előkészítése, valamint a szigetelés megépítéséhez szükséges agyagmennyiség. A kis és közepes aktivitású hulladéktároló megépítésének nélkülözhetetlen részét képezi egy műszaki, hidrogeológiai szempontból megfelelő minőségű, de legfőképpen az elhelyezett hulladékokban található, biztonsági szempontból fontos radionuklidokat visszatartani képes agyagszigetelés elkészítése.

35

•

A lerakóhely területének és közvetlen környékének kiegészítő hidrogeológiai és mérnök-geológiai vizsgálata. A megfelelő változat kiválasztásánál a kiegészítő mérnök- és hidrogeológiai vizsgálatok szükségessége és igényessége fontos minősítési kritériumot jelent. A Mohiban (Mochovce) meglévő országos radioaktív hulladéktároló térségének kiválasztása lehetőséget biztosít arra, hogy felhasználják az ennek a hulladéktárolónak a létesítésekor a tároló területén és annak közvetlen környékén, de a Mohiban létesített országos radioaktív hulladéktároló és a Mohi Atomerőmű (JE EMO) építésével összefüggésben a távolabbi területeken is elvégzett alapos mérnök- és hidrogeológiai vizsgálatok eredményeit. Ezért valamennyi változat esetében várhatón sokkal kisebbek lesznek a kiegészítő mérnök- és hidrogeológiai vizsgálatok iránti igények, mintha a hulladéktárolót egy „atommentes" vidéken akarnák megvalósítani.

Az egyes változatok kritériumait minőségi szempontból az alábbiak szerint értékelték: Alkalmas: Az értékelési kritériumnak való megfelelésre való tekintettel ez a változat optimális minősítést kapott. Kevésbé alkalmas: Ez a változat az optimális változattal összehasonlítva kevésbé alkalmas minősítést kapott, de még mindig alkalmas – összességében semleges. Nem alkalmas: Ez a változat – figyelembe véve a vonatkozó értékelési kritériumokat – nem alkalmas (illetve a legkevésbé alkalmas). A minősítő csapat által elvégzett értékelés eredményeit a IV.1. táblázat tartalmazza. IV. 1. táblázat: Kiértékelési táblázat ÉRTÉKELÉSI KRITÉRIUM

A tároló biztonsága A megvalósításhoz szükséges terület rendelkezésre állása A tároló infrastruktúrájának rendelkezésre állása A hulladéktároló létesítésével összefüggésben a térségről készül tanulmányok hozzáférhetősége  Költségek Az engedélyek megszerzése Intézményes ellenőrzés. Terep előkészítés Kiegészítő hidrogeológiai és mérnök-geológiai vizsgálat Összesített értékelés

VÁLTOZATOK I.

II-

II.

IV.

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Kevésbé alkalmas 2

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Nem alkalmas 1 Alkalmas 3

Kevésbé alkalmas 2 Kevésbé alkalmas 2

Alkalmas 3 Kevésbé alkalmas 2

Nem alkalmas 1

Kevésbé alkalmas 2

Kevésbé alkalmas 2 Kevésbé alkalmas 2

Nem alkalmas 1

Nem alkalmas 1

Kevésbé alkalmas 2

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Kevésbé alkalmas 2

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Alkalmas 3

Kevésbé alkalmas 2

23

23

24

19

36

1.2. Ajánlott változat A C9.1. tanulmányban legelőnyösebbnek azt a változatot minősítették, amelyek a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló tároló-modulnak a megépítését a Mohiban (Mochovce) már létező országos radioaktív hulladéktároló területén javasolja, a kis- és közepes aktivitású hulladékok lerakására szolgáló harmadik dupla tárolókazetta-sorral együtt. (Ugyanezt a megoldást tartalmazza a jelen tervjavaslat III. változata is.) A kiértékelés ugyanakkor rámutat ennek a változatnak a gyenge pontjaira is, nevezetesen a korlátozottan rendelkezésre álló területre, a viszonylag magas talajvíz-szintre, az országos radioaktív hulladéktároló területén található takarási modellre, valamint hogy szükség lesz a vizsgálati idő lerövidítésére. Ezért a legjobbnak minősített változat keretében megfogalmazódott az a javaslat is, hogy egy lehetséges alváltozat formájában a nagyon kis aktivitású hulladéktárolót a meglévő országos radioaktív hulladéktároló területének magasabban fekvő keleti részén, a talaj kitermelésére használt bányagödör helyére kellene telepíteni (úgy, ahogyan azt a jelen tervjavaslat IV. megoldási változata tartalmazza). A tervjavaslat vizsgálja a nulla változat lehetőségét is, azaz azt a megoldást, hogy az országos radioaktív hulladéktároló bővítése nélkül, az eddigi módon, az eredeti koncepció alapján, a nagyon kis aktivitású hulladékok elkülönítése nélkül, szálerősítésű vasbeton konténerekben elhelyezve (a jelen tervjavaslatban bemutatott I. megvalósítási változatban foglaltak szerint) folytatódna a radioaktív hulladékok elhelyezése. A jelen tervjavaslatban bemutatott II. megvalósítási változat lényegében az I. változat kismértékű módosítása. Ennek megvalósításával nem elhanyagolható mértékű költségmegtakarítást lehetne elérni a nagyon kis aktivitású hulladékok elhelyezésénél. Amennyiben a további tanulmányok igazolni fogják a nagyon kis aktivitású hulladékoknak az országos radioaktív hulladéktároló területén, elkülönített módon való elhelyezésének előnyös voltát, akkor a III. megoldási változat jelentené a legjobb megoldást. Ez jelentené ugyanis az egyes változatokban megtalálható különböző korlátozó tényezők és a megoldással összefüggő követelmények szabad alkalmazása közötti olyan jó kompromisszumot, amely a legközelebb ál a gyakorlati és biztonsági szempontból is ideális megoldáshoz.

37

V. A TÉRKÉP, VALAMINT EGYÉB GRAFIKUS ÉS KÉPI DOKUMENTUMOK V. 1. ábra: Az országos radioaktív hulladéktároló és a Mohi Atomerőmű elhelyezkedése a régióban.

38

V.2. ábra:

A Mohi térségében található nukleáris létesítmények elhelyezkedése. RÚ RAO = országos radioaktív hulladéktároló. Areál SE-EMO = A Szlovák Villamos Művek Rt. Apátszentminályi Atomerőművek, Jászló-Apátszentmihályi Üzeme (a V-2-EBO 3-4. blokkokat jelenti)

39

V.3. ábra: A mohi országos radioaktív hulladéktároló jelenlegi helyzete.

40

V.4. ábra: A kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésére szolgáló 7 és 1/2, kétsoros tároló-kazetta sor helyzete, valamint a nagyon kis aktivitású hulladékok tárolóhelynek a III. megvalósítási változat szerinti lehetséges helyének bejelölése. Směr rozšiřování = A bővítés iránya Úložisko pre VNAO = A nagyon kis aktivitású hulladékok tárolóhelye

41