Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2006. (IX. 27.) sz.
Végzése Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. (Kossuth Rádió, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) műsorszolgáltatóval szemben folytatott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) e) pontja alapján meghozta az alábbi végzést: A Testület a műsorszolgáltató 2004. szeptember 2.,10.,13., 21. és 25.-i műsorszolgáltatásának vizsgálata kapcsán a hivatalból indult közigazgatási eljárást megszünteti. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület folyamatosan vizsgálja a Magyar Rádió Zrt. Kossuth és Petőfi adóján elhangzottakat, és 1662/2004. (XI. 17.) sz. határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót többek között az alábbiak miatt: 1. Programajánló: Szeptember 2-án a 08.17.14-kor, 10-én a 08.17.06-kor, 13-án a 08.18.45-kor, 21-én a 08.17.04-kor és 25-én a 07.46.52-kor kezdődött A MAGYAR RÁDIÓ PROGRAMAJÁNLÓJA c. műsorszám végén: „Várjuk véleményüket, javaslataikat a program @ radio.hu címen és a 06-30-30-30-233-as telefonszámon. Reméljük találtak kedvükre való programot” hangzott el. /A ,,programajánlóban” való megjelenés feltételét korábban klasszikus reklámblokk keretében tette közzé a műsorszolgáltató (így például 2004. augusztus 13-án is) az alábbi tartalommal:
„Több százezren hallgatják a Magyar Rádió Programajánlóját. Üzenete biztosan eljut vendégei részére. Kedvezményes reklámlehetőségekért hívjon minket a 06-30-30-30-233-as számon, vagy írjon a
[email protected] címre. Reméljük talál kedvére valót.”/ 2. Haderő-szpot: Szeptember 21-én a 10.06.37-kor kezdődött klasszikus reklámblokkban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszélt az önkéntes, „profi haderőről”. A műsorszolgáltató a határozat felülvizsgálatát kérte a Fővárosi Bíróságtól, azonban annak ítéletében foglaltakkal nem értett egyet, így fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához. A másodfokú eljárás eredményeként az Ítélőtábla 4. Kf.27.179/2006/3 sz. ítéletében új eljárás lefolytatására kötelezte az ORTT-t az 1662/2004. (XI. 17.) sz. határozatban foglaltak kapcsán. „Az alperesi határozat hozatalakor hatályos államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 43. §-ának c) pontja szerint a közigazgatási határozat indokolásának tartalmaznia kell a közigazgatási szerv által megállapított tényállást, az elfogadott bizonyítékokat, az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítékokat, a mellőzés okát, a határozat alapjául szolgáló jogszabályok megjelölését. … Mindezek feltüntetése az indokolásban azért nélkülözhetetlen, mert a közigazgatási szerv csak így tud nyomatékot adni döntésének azáltal, hogy meggyőző erővel fokozza az ügyféli önkéntes jogkövetést. Az alperesi határozat e követelményeknek nem felel meg, az eljárási szabálysértés olyan súlyos, ami miatt az elsőfokú bíróságnak az alperes határozatát hatályon kívül kellett volna helyezni, és az alperest új eljárásra kötelezni. ” A Programajánló és az önkéntes haderő szpotok kapcsán a Testület - új eljárásra kötelező bírósági ítéletek alapján - már két alkalommal is (1566/2006. (VII. 12.) és 1745/2006. (VII. 19.) sz. határozataiban) megállapította, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakat. Fentiekre tekintettel, valamint figyelembe véve a bírósági ítéletek indokolásában foglaltakat jelen esetben is megállapította, hogy a műsorszolgáltató eleget tett az Rttv. előírásainak, és egyik esetben sem sértette meg a Médiatörvény 15. § (1) bekezdésében foglaltakat. 1. Programajánló: Az Rttv. 15. § (1) a) és b) pontja kimondja: „15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.”
2
A reklám fogalmát a 2. § 41. pontja határozza meg: „2. § 41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.” Az önreklámra vonatkozó 1472/2002 (X. 3.) sz. ORTT határozat kimondja: „Önreklám: a reklám speciális fajtája, amely a műsorszolgáltatók esetében magát a csatornát/adót népszerűsíti, azaz a műsorszolgáltató arculatát, illetve a róla alkotott képet formálja, illetve önreklámnak számít a műsorszolgáltató ehhez kapcsolódó másodlagos tevékenysége, így pl. a műsorszolgáltató által előállított terméknek, valamint az általa nyújtott szolgáltatásnak népszerűsítése. Az önreklám beleszámít a műsoridőbe, így megfelelően alkalmazandók a reklám közzétételére vonatkozó szabályok.” Vagyis a Magyar Rádió által ellenszolgáltatás fejében nyújtott reklámlehetőség hirdetése is reklámnak, mégpedig önreklámnak minősül, azaz reklámfőcímek között tehető csak közzé. Ennek a műsorszolgáltató eleget is tett, és a programajánlóbeli reklámozás lehetőségét ismertető szpotot klasszikus reklámblokkban sugározta. Ettől különbözik az az eset, amikor a műsorszolgáltató a Programajánló végén a „Várjuk véleményüket, javaslataikat a program @ radio.hu címen és a 06-30-30-30-233-as telefonszámon. Reméljük találtak kedvükre való programot!” felhívást tette közzé. Ennek a célközönsége nem a hirdetők és programszervezők, hanem a „civil” rádióhallgatók voltak. A Testület az alábbiakat állapította meg a kulturális programajánló és a reklámszabályok elválasztása tárgyában hozott 605/2001. (IV. 26.) sz. határozatában: „ … kulturális szolgáltatások ajánlása esetén lehetőség van ezek rövid, tényszerű bemutatására (esemény megnevezése, helyszíne, időpontja, fellépők listája.) Ha a műsorszolgáltató több programot ajánl egyszerre, gondoskodnia kell arról, hogy a közönség minél sokszínűbb tájékoztatást kapjon, illetve, hogy az ajánlott rendezvények közül egyik se jelenjen meg hangsúlyosabban, így ne szerepeljen gyakrabban, valamint a műsorszolgáltató ne közöljön több információt róla, mint a többiről. Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató kifejezetten egy eseményre szeretné felhívni a figyelmet, ugyanúgy mód van arra, hogy a program paramétereivel megismertesse a hallgatóságot, azonban az alapinformáción túl ekkor sem közölhet olyan kiegészítő adatokat (pl. gazdasági információkat), melyek a programajánló közzétételével célzott ösztönző hatáson, illetve a program tartalma által keltett érdeklődésen túl a közönségre további motivációként hathatnak.” A fentiekben is meghatározott, és a Testület által behatárolt kulturális ajánló szabályainak a Programajánló eleget tett. Ez az általános tartalommal megjelenő programajánló csupán megkönnyítette, hogy a közönség megismerje a különböző kulturális rendezvényeket.
3
2. Haderő-szpot: A kérdéses szpotban az alábbiak hangzottak el: „Juhász Ferenc vagyok. Ma miniszterként már tudom, hogy változó világunkban Európa és hazánk biztonságát csak egy jól képzett, profi haderő tudja garantálni, ahol a fiatalok önként mennek katonának. Legyünk büszkék rájuk!” A Médiatörvény 2. § 16. pontja definiálja a közérdekű közlemény fogalmát: „16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.” A Testület megállapította, hogy a fenti szpot nem sorolható a közérdekű közlemény a) pontjába, hiszen azt nem a Honvédelmi Minisztérium, hanem az IP Média Management Bt. rendelte meg ügyfele, a HM Zrínyi Kommunikációs Kht. részére. A b) pontban meghatározott feltételeknek szintén nem tett eleget a vizsgált műsorszám, hiszen az abban elhangzottak alapján megállapítható, hogy nem szólított fel közérdekű cél támogatására, illetve nem népszerűsített ilyen eseményt, célt. Hasonló elhatárolási probléma merült fel a 390/2002. (II. 28.) sz. ORTT határozatban foglaltak kapcsán, amelyre vonatkozóan a Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság 3.K.32.084/2005/5. sz. ítéletében az alábbi megállapításokat tette: „Ugyancsak helytálló volt a felperes azon hivatkozása, hogy a (…) által fizetett közlemény, dacára, hogy az állampolgárok szélesebb rétegeit esetleg érintheti, vagy érinthette, fizetett közleménynek, reklámnak számít. Pusztán az a körülmény, hogy egy reklámozott tevékenység, áru vagy szolgáltatás több embert, az emberek nagyobb tömegét érinti, még nem alapozza meg a közérdekű közlemény kategóriájába sorolást. Lényegében minden reklámnak ez a célzott hatása vagy szerepe, hogy emberek nagyobb tömegeit érje el, vagy minél több embert hívjon fel valaminek az igénybevételére, megvásárlására. A közérdek fogalma rendkívül összetett, ezen körben – az indokolás szinte teljes hiánya miatt – még csak sejteni sem lehet, hogy alperes milyen okból minősítette ezt a reklámot közérdekűnek. Mindezek alapján felperes megfelelő helyen és módon tette közzé ezt a fizetett közleményt. Felperes a perben becsatolt számlákkal egyértelműen igazolta, hogy a (…) reklám közreadását rendelte meg. Felperes, mint műsorszolgáltató a fizetett reklámok körében nem kategorizálhatja, sorolhatja be azokat a megrendelő álláspontjával ellentétes módon.”
4
Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakat, így az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, ezért a Testület a Ket. 31. § (1) e) pontja alapján megszüntette a közigazgatási eljárást az ügyben. A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint: „A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,…” Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ket. 109. § (2) bekezdése alapján a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a végzés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.
Budapest, 2006. szeptember 27.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György s.k. elnök
5
