ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2169/I/2006.(IX.27.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Budapest Televízió Zrt. (1085 Budapest, Orczy út 44-46/b.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. március 18-án két alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. március 18-án megsértette az Rttv. 16.§ (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) e) pontja és a 135.§-a alapján kötelezi a műsorszolgáltatót 200.000-Ft, azaz kétszázezer forint bírság megfizetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. március 2-án megsértette az Rttv. 17.§ (4) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2006. március 2-i adásnapja vonatkozásában megsértette az Rttv. 90.§ (2) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató 2006. márciusi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2006. március 18-án a 19.49.07-kor a Diagnózis című műsorszámot sugározta, melynek első részében az elterjedt és igen sok betegséget okozó Candida gombás fertőzés tüneteiről és kezelési lehetőségeiről volt szó. Ennek kapcsán részletesen bemutattak egy víztisztító gépet és egy oxigénfejlesztő készüléket, melyek a beszélgetés alatt folyamatosan láthatók voltak a képernyőn, népszerűsítő mondatok kíséretében. 19.57.01: „Házhoz szállítással, beszereléssel kapja, a világon semmi dolga nincs azon kívül, hogy kinyitja a csapot.” 20.00.46: „Ha ezt az oxigénfejlesztő gömböt használjuk, ebbe bele kell szórni bizonyos sót, és akkor … egy órán keresztül termeli az oxigént. Na most, lehet az, hogy felteszem az oxigénmaszkot a számra és egy húsz percig engedem be az oxigént a szervezetembe, teljesen felfrissülök, fizikailag, agyilag teljesen ki leszek cserélve. Ugyanúgy bele tudom rakni flakonba, tisztított vízbe. Én találkoztam olyannal, hogy tíz ezer Ft-ért adtak oxigénnel kezelt vizet … nyolcezer Ft-ért lehetett lubickolni negyed órát. Ezt ugyanígy lehet engedni a fürdővízbe, … nem fog nyolcezer Ft-ba kerülni.” A műsor második részében a Vénusz varázsműhely kozmetikusa részletesen ismertette a különböző fogyasztó módszereket (izomstimulálás, hullámmasszázs, mágneses kezelés, köpölyözés, testtekercselés, chi gépes energetizálás). A képi illusztrációk mellett itt is elhangzottak népszerűsítő mondatok: 20.26.59: „Volt olyan vendég, aki két bérlettel 17 kilót fogyott le. Ez volt a csúcs nálunk idáig.” 20.30.43: „A Tempo Egészségpénztárral szerződésben állunk.” A műsorszolgáltató a fenti esetek kapcsán a Testület nyilatkozattételre felhívó levelére nem reagált. Az Rttv. 2.§ 4 pontja értelmében „Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. Emellett a Testület által felkért szakértő a burkolt reklám fogalmának a kifejtése kapcsán a következő megállapításokat tette: A burkolt reklám tényének megállapítása során tehát nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt reklám fogalmában definiált ösztönző befolyást. Ebből következően burkolt reklám gondatlanságból is képernyőre kerülhet. A fenti műsorszegmens alapvető két témája az egészség, szépség illetőleg annak megőrzése. Ezen célnak az egészség szempontjából történő elérését azonban két készülék köré építették, amelyeket részletesen bemutattak a műsorszám során. Elmondták működési elvüket, egészségmegőrző szerepüket. Ennek során egy Candida szakértővel, íróval beszélgettek, akinek a témában írott három könyvének címét (Vigyáz a Candida fertőz, Étkezési javaslatok
2
Candida betegek számára, Egészséges akarok lenni) is ismertették, és a könyvek fedőlappal, jó látható módon, közeli kameraállással bemutatásra kerültek a képernyőn. Emellett a készülékek értékesítési módjáról is értesültek a nézők, valamint a beszélgetés során a szakértő összehasonlításként azt is elmondta, hogy mennyibe kerül a már készen kapható oxigénnel kezelt víz, valamint az ilyen jellegű vízben való negyed órás fürdőzés. A műsorszám második részében fogyasztó eljárásokat mutattak be, Horváth Julianna a Vénusz varázsműhely kozmetikusának, mint szakembernek a közreműködésével. Eközben a nevezett szalonban készült felvételek segítségével mutatták be az egyes kezeléseket, amelyekhez a stúdióban ülő szakértő fűzött magyarázó kommentárt. A beszélgetés folyamán elhangzottak a bemutatott kezelések igénybevételére ösztönző információk is: 20.26.59: „Volt olyan vendég, aki két bérlettel 17 kilót fogyott le. Ez volt a csúcs nálunk idáig.” 20.30.43: „A Tempo Egészségpénztárral szerződésben állunk.” A kérdéses műsorszegmensekben bemutatott készülékeket, kezeléseket egészség és szépség megőrzése, illetve azok visszaszerzése érdekében mutatta be a műsorszolgáltató, mintegy a semleges információ látszatát keltve, ennek során azonban azokkal kapcsolatosan olyan, az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékű kiegészítő információt tett közzé, amelynek révén gazdasági és csoport érdeket jelenített meg, mivel az ösztönzött az adott készülékek megvásárlására, illetőleg szolgáltatások igénybevételére, tehát burkolt reklám került közzétételre, így jelen esetben sérült az Rttv. 10.§ (5) bekezdése, melynek értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető”. az Rttv. 16.§ (2) bekezdésének sérelme Az Rttv. 16.§ (2) bekezdése értelmében „A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot”. A hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a műsorszolgáltató 2006. március 18-án az alábbi időpontokban 12 percnél több reklámot sugárzott a műsoridő egy óráján belül, megsértve ezzel az Rttv. előbbiekben idézett szakaszát. 18.54.30 – 19.05.17 19.36.21 – 19.45.44 19.47.00 – 19.49.01 Összesen: Reklámidő – túllépés:
10 perc 47 másodperc 09 perc 23 másodperc 02 perc 01 másodperc 20 perc 14 másodperc 08 perc 14 másodperc
19.36.21 – 19.45.44 19.47.00 – 19.49.01 20.10.51 – 20.12.32 20.31.24 – 20.36.21 Összesen: Reklámidő – túllépés:
09 perc 23 másodperc 02 perc 01 másodperc 01 perc 41 másodperc 04 perc 57 másodperc 18 perc 02 másodperc 06 perc 02 másodperc
3
19.47.00 – 19.49.01 20.10.51 – 20.12.32 20.31.24 – 20.38.38 20.39.54 – 20.41.47 Összesen: Reklámidő – túllépés:
02 perc 01 másodperc 01 perc 41 másodperc 07 perc 14 másodperc 01 perc 53 másodperc 12 perc 49 másodperc 00 perc 49 másodperc
20.31.24 – 20.38.38 20.39.54 – 20.41.47 21.15.48 – 21.25.29 21.25.50 – 21.26.33 Összesen: Reklámidő – túllépés:
07 perc 14 másodperc 01 perc 53 másodperc 09 perc 41 másodperc 43 másodperc 17 perc 34 másodperc 05 perc 34 másodperc
A Testület utólag észlelte, hogy a műsorszolgáltató részére kiküldött nyilatkozattételre felhívó levelében szereplő reklámidő-túllépés időpontjai kapcsán megfigyelhető, hogy a 2006. március 18-i törvénysértések esetén a „bármiként számított egy órán belül” kitételt alkalmazva néhány másodperces különbségekkel többször is megállapítható a túllépés ténye. Az így jelzett törvénysértésekkel kapcsolatban – a többszörös elbírálás tilalmának elve miatt – a 2006. március 18-án 18:54:30-19:49:01, 20:10:51-20:41:47, 21:15:48-21:26:33 között sugárzott reklámok időtartamát vette figyelembe a Testület. Az Rttv. 16.§ (2) bekezdése értelmében „A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot”. A Testület által figyelembe vett időintervallumok közül a műsorszolgáltató a 18:54:3019:49:01 közötti időszakban, három alkalommal 18:54:30-19:05:17, 19:36:21-19:45:44, 19:47:00-19:49:01 között 22 perc 11 mp reklámot sugárzott, vagyis a műsoridő adott egy óráján belül 10 perc 11 másodperccel többet az előírtnál, megsértve ezzel az Rttv. előzőekben idézett bekezdését. az Rttv. 17.§ (4) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2006. március 2-án 19.15.35-kor közzétett Jako Sporthíradó című műsort 19.16.24-kor megszakították egy reklámblokkal. Az Rttv. 17.§ (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hírt vagy időszerű eseményeket tartalmaz, ha időtartama nem haladja meg a harminc percet, A Testület 755/2003.(VI.3.) számú határozata értelmében: „A Testület önálló hírműsornak tekinti azokat a közérdeklődésre számot tartó időszerű országos és helyi, illetve külföldi eseményekről (politika, kultúra, sport stb.) beszámoló, rövid közlésekből álló műsorszámokat, amelyek alkalmasak arra, hogy az állampolgárok számára folyamatosan biztosítsák a társadalmi, politikai, gazdasági életben és a nemzetközi eseményekben való eligazodásához szükséges közéleti információkat, azaz bemutassák, hozzáférhetővé, megismerhetővé, ezáltal megítélhetővé tegyék a társadalom egészére, de legalábbis széles rétegeire kiható problémákat”. 4
A fentiek alapján a Jako Sporthíradó önálló, sporthíreket közlő hírműsorszámnak tekinthető, így arra vonatkozik az Rttv. 17.§ (4) bekezdésében meghatározott tilalom, tehát jelen esetben megállapítható az említett törvényhely sérelme. az Rttv. 90.§ (2) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató megkülönböztető azonosítási jele 2006. március 2-án 07:20-09:20 közötti és 18:30-21:30 közötti felvételeken nem volt látható. Az Rttv. 90. § (2) bekezdése előírja, hogy „A műsorszolgáltató a pályázatában vállalt időtartamban és adásidőben az adásidőbeosztás szerint, saját megkülönböztető azonosítási jelét használva, a vállalt műsorstruktúrának megfelelő műsor sugárzására jogosult és köteles, az általa üzemben tartott saját hálózaton, berendezésekkel, eszközökkel vagy távközlési szolgáltató (műsorszóró) szolgáltatás közreműködésével. A saját eszközökkel történő műsorszóró, szétosztó tevékenységekre a távközlési szolgáltatási engedélyt nem, de a külön jogszabályokban meghatározott egyéb engedélyeket be kell szerezni”. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató a Testület Monitoring Szolgálata által vizsgált időpontban nem tette közzé megkülönböztető azonosítási jelét megsértette az Rttv. előbbiekben idézett bekezdését. A műsorszolgáltatót a Testület ebben az évben már két alkalommal szankcionálta az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése miatt, ezeket azonban még 2005. november és december hónapokban követte el a műsorszolgáltató. Ez év elején a Testület felszámolási eljárást kezdeményezett a műsorszolgáltató ellen, és határozatával nyilvántartásból törölte a műsorszolgáltatót. A műsorszolgáltató azonban egyezségi ajánlattal élt, melyet a Testület elfogadott, és a felek közösen kérték a Testület törlési határozata nyomán indult peres eljárás megszüntetését, illetőleg a Testület intézkedett az általa indított felszámolási eljárás megszüntetése miatt. Erre tekintettel a Testület a fenti időszak alatt nem végzett hatósági ellenőrzést a műsorszolgáltató műsorfolyamát illetően. A fentiekre tekintettel a Testület jelen esetben az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A műsorszolgáltató egy alkalommal, 10 perc 11 másodperccel lépte túl a törvényben megengedett a műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül sugározható 12 perc reklámidő hosszát. A törvénysértés jelentős súlyára tekintettel a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja és 135.§-a alapján, percenkét 20.000-Ft, azaz összesen 200.000-Ft pénzbírságot szabott ki a műsorszolgáltatóval szemben. A műsorszolgáltatót a Testület ebben az évben egyszer szankcionálta az Rttv. 17.§ (4) bekezdésének a megsértése miatt, ami azonban még a 2005. novemberében elkövetett törvénysértésre vonatkozott. Erre tekintettel a Testület a rendelkező részben meghatározott szankciót alkalmazta a műsorszolgáltatóval szemben adott törvénysértés kapcsán. A műsorszolgáltató részéről a Testület ebben az évben még nem tapasztalta az Rttv. 90.§ (2) bekezdésének a megsértését, ezért a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdése a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A pénzbírság szankciók alapja az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének e) pontja, melynek értelmében „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a
5
műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, illetőleg ha műsorszolgáltatóval a cselekmény elkövetésekor munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban lévő személy bűnösségét a Btk. 329. §-ában meghatározott bűncselekmény miatt jogerős ítélet állapította meg, a Testület….. e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között”, és a 135. § (1) bekezdése, mely szerint a „Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni”. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2006. szeptember 27.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
6
